„EU 2020 stratégia – megvalósításának kérdései a versenyszektorban” - Ágazati konferencia -

Szakképzés az Európai Unióban, a piaci keresletnek megfelelő szakképzés aktuális

kérdéseiMKIK – ÁPBT szakképzési szándéknyilatkozat

Budapest, 2011. május7.- 8.

Előadó: Schréder MihályÉpítőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság

Szakképzés az Európai Unióban

A német szakképzési rendszer

A holland szakképzési rendszer

A svájci szakképzés

A Széll Kálmán Terv az oktatási koncepciója

Szakképzési helyzetkép

Ágazati szociális partnerek javaslatai

Szándéknyilatkozat

Az EU-ban a szakképző központokat a régiók az ágazati szociális partnerek tartják fenn.

A szakképzés finanszírozásának meghatározó elemei a paritásos ágazati szakképzési alapok.

A munkaadói és munkavállalói szervezetek határozzák meg az alap felhasználásának céljait.

A szakképzési alapba való befizetés kötelező. A vállalkozások által befizetett alapot egészítik ki a régiós-, és

a központi állami források.

A német szakképzési rendszer

A munkaadó-szervezetek és szakszervezetek alapítványt hoztak létre, a képzési központok finanszírozására.

Minden építőipari vállalkozás a bértömeg 2,5 % befizeti az alapítvány pénztárába.

Az alapítvány a tanuló képzési költségeit visszatéríti: - A képzési költségekre - Szociális költségekre

- Regionális képzési központokban történő oktatás költségeire

- A képzési központokhoz történő utazás költségére

A holland szakképzési rendszer

Az Ipar által alapított Országos Szakképzési, Oktatási és

Munkaerő-piaci Szakértői és Szaktanácsadó Központ

igazgatósága a munkáltatók, a munkavállalók és az

oktatási intézmények képviselőiből tevődik össze.

A munkáltatók és a munkavállalók évente több mint

százmillió eurót fordítanak oktatásra, amit a kormány

további nyolcmillió euróval egészít ki.

A svájci szakképzés

A szakképzés meghatározó eleme az ágazati szakképzési alapok létrehozása.

A szakmai szervezetek szakképzési alapokat hoznak létre a szakképzés, a továbbképzés és a vizsgáztatás céljára.

A szakmai szövetségek határozzák meg a szakmai- és vizsgakövetelményeket.

Az ágazati szakképzési alapok felhasználásával szak-, felnőtt-, és továbbképzési intézményeket működtetnek

A Széll Kálmán Terv az oktatásra vonatkozóan az alábbi koncepciót vázolja fel  

A magyar szakképzés, a felsőoktatás távol esik a gazdaság és a munkaerőpiac tényleges igényeitől.

A közoktatás olyan tudással bocsátja el az általános iskola a tanulóit, amely nem elégséges a megfelelő 

munkavégzéshez.

A középiskolai rendszerben hiányzik az egészséges arány a gimnáziumok, a szakközépiskolák és a 

szakiskolák között.

A gazdaság egyes területei, a kétkezi szakmákban komoly munkaerőhiánnyal küzdenek, feleslegesen 

hosszan, és sokszor rossz irányba képezzük gyermekeinket.  

Az oktatás területén megbomlottak az egyensúlyok. A fiatal korosztályok mind nagyobb hányada vesz részt a 

felsőfokú oktatásban.A szakképzés nagyot veszített presztízséből, és ma már 

egyes szakmákban szinte minimálisra csökkent a képzésben részt vevők száma. 

Ezeknek az arányoknak a módosulása nélkül aligha képzelhető el gazdasági felzárkózás Magyarországon.

Szakképzési helyzetkép

A szakképzés teljesítménye sem mennyiségi, sem minőségi szempontból nem felel meg a nemzetgazdaság

ágazatai igényeinek.

A válság után beinduló fellendülés megalapozása érdekében meg kell teremteni a gazdasági ágazatok

szakmunkaerő igényének fedezetét.

A szakképzés finanszírozásában hiányzik az ágazati szemlélet, az ágazati tervezés, elemzés.

 

Ágazati szociális partnerek javaslatai

 Stratégiai fontosságú feladat a gazdaság szereplőinek széleskörű bevonása a szakképzés megszervezésébe, működtetésébe, kiemelten a gyakorlati oktatás területén

A szakképzés finanszírozásának megújításához szükséges az ágazati irányítási szint megteremtése.

 

A szociális partnerek szerepét növelni kell a döntésekben. Elkerülhetetlen megfelelő ágazati szintű

munkaerőpiaci információs rendszer kialakítása.

A duális szakképzés finanszírozási modelljét úgy kell

kialakítani, hogy az ágazati szinten számot vessen a

gyakorlatorientált képzések magasabb költségeivel és

érdekelté tegye a vállalkozásokat a tanulószerződések

megkötésére.

A szakmacsoportok gyakorlati oktatásának ténylegesen

elszámolható normatív költségei meghatározásához az

ágazat szakmai szervezeteink bevonása elkerülhetetlen.

A szakközépiskolák szerkezetének átalakítására ágazati

szinten kerül sor. Ezért biztosítani szükséges a

nemzetgazdasági ágazatok szakértőinek képviseletét a

Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságokban.

A szakközépiskolák beiskolázási kereteinek

meghatározásába az ágazati párbeszédbizottságnak

szerepet kell vállalni. Csak így biztosítható, hogy a

képzésben részt vevő fiatal, meghatározott munkakörök

betöltésére feljogosítva, a munkaerőpiacon használható

végzettséggel lépjen ki az iskolarendszerből.

A változó piaci viszonyokhoz való rugalmas alkalmazkodás

érdekében felnőttképzés keretébe lehetővé kell tenni, hogy

a vállalkozás saját munkavállalója a tovább foglakoztatás

érdekében a szakképzési hozzájárulás befizetési

kötelezettségének terhére a második szakképesítést is

megszerezze.

Az MKIK munkaerő előrejelzési módszerét ötvözni kell az

ÉÁPB által kidolgozott humánerőforrás tervezési modellel.

SZÁNDÉKNYILATKOZAT

A Magyar Kereskedelmi és lparkamara és az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsának Munkaadói és

Munkavállalói oldala között.

Kulcskérdés a szakképzési rendszer átalakítása, amely képes a nemzetgazdaság ágazati igényeinek megfelelő

mennyiségű és minőségű szakképzett munkaerő kibocsájtását biztosítani. A sikeres és eredményes

szakképzési rendszer csak a gazdaság szereplőinek meghatározó részvételével biztosítható.

Felek az együttműködés valamennyi lehetőségeit kihasználva kívánnak részt venni a szakképzés

hatékonyságának növelését célzó programok tervezésében és végrehajtásában, a szakképzés intézményi

rendszerének működtetésében, és felügyeletében.

Az ágazati szociális partnerek minden szinten vegyenek részt a szakképzést irányító, fejlesztő, felügyelő

szervezetek, testületek munkájában. Fontos céljuknak tartjuk, hogy a gyakorlat- és kereslet-orientált szakképzési

rendszer stratégiai fejlesztésében felelősséget és forrásokat nyerjenek.

Budapest, 2010. május 27 .

 

MKIK , ÁPBT munkaadói oldal, ÁPBT munkavállalói oldal

Köszönöm megtisztelő

figyelmüket!