ELÉRKEZETT AZ EURÓPAI SZUVERENITÁS IDEJE...Kelet és Nyugat, baloldal és a jobboldal közötti különbségeken. Európa túl kicsi ahhoz, hogy két vagy négy részre szakadjon

AZ UNIÓ HELYZETE (2018)ELÉRKEZETT AZ EURÓPAI SZUVERENITÁS IDEJE

Az Unió helyzete (2018)

2

BEVEZETÉS: A CSELEKVÉS ÉS AZ ÉBERSÉG SZÜKSÉGESSÉGE

Tisztelt Elnök Úr!

Tisztelt Képviselők!

A történelem néha mintha ólomléptekkel haladna, majd mire feleszmélünk, már el is szállt a pillanat.

Ez a helyzet a Bizottsággal is: megbízatása mindössze öt évre szól, és ennyi idő alatt kell ténylegesen új irányt szabnia a dolgok menetének.

A jelenlegi Bizottság történelmi távlatból kérészéletű, csak egy röpke pillanatot tölt be az Európai Unió hosz-szú történetében. Az általam vezetett Bizottság végső értékelésének ideje azonban még nem érkezett el.

Így tehát ma nem arról fogok mérleget vonni, hogy mi mindent sikerült megvalósítanunk az elmúlt négy évben.

Épp ellenkezőleg: arról szeretnék beszélni, hogy a következő tizenkét hónapban is minden erőnkkel azon vagyunk, hogy a korántsem tökéletes Uniónkat minden nap egy kicsit jobbá tegyük.

Bőven akad még teendő: ezekről szeretnék ma délelőtt Önök előtt beszélni.

Önelégültség és dicsekvés nélkül. Alázat és munka: ez a Bizottság jelszava, és ez lesz az elkövetkező hónapokban a programunk.

A történelem – a szó valódi értelmében vett történelem – néha váratlanul köszönt be a nemzetek életébe, és sokáig elidőzik.

Így volt ez az első világháborúval is, amely 1914-ben az egész európai kontinenst meglepetésként érte, holott 1913-ban még minden napfényes, nyugodt, békés és biztató volt.

1913-ban az európaiak meg voltak győződve arról, hogy tartósan békében fognak élni. Nem kellett hozzá egy év, és már testvérháború dúlta fel Európát.

Nem azért hozom ezt az időszakot szóba, mintha azt hinném, újabb csapás áll küszöbön.

Hanem azért, mert az Európai Unió a béke letéteményese. Hálával tartozunk azért, hogy a világnak olyan részén élünk, ahol béke honol, és ezt az Európai Uniónak köszönhetjük.

Tisztelettel tartozunk az Európai Uniónak, nem dobálhatunk rá sarat, álljunk ki identitásunk és életmódunk védelmében.

Vállaljuk hazafias érzéseinket, ám csak azokat amelyek nem mások ellen irányulnak. El kell

utasítanunk azt a fajta túlzó nacionalizmust, amely a másokkal szembeni gyűlöletre és a kirekesztésre buzdít, és elpusztít mindent, ami az útjában áll. Azt a fajta nacionaliz-must, amely bűnbakot keres ahelyett, hogy

békés együttélésre törekedne.

Égetően fontos, hogy hűek maradjunk az Európai Unió alapeszméjéhez, amely így

szól: soha többé háborút! Elengedhetetlen, hogy erre éberen ügyeljünk a saját házunk táján és a szomszédságunkban.

3

AZ UNIÓ HELYZETE (2018)


AZ UNIÓNK HELYZETE 2018-BAN

GYÜMÖLCSÖZŐ ERŐFESZÍTÉSEK


Milyen állapotban van az Európai Unió ma, 2018-ban?

Tíz esztendővel a Lehman Brothers csődje után Európa javarészt maga mögött tudhatja a gazdasági és pénzügyi válságot, amely kívülről gyűrűzött be, ám nagyon súlyos károkat okozott.

Az uniós gazdaság az elmúlt huszonegy negyedév alatt folyamatos növekedést ért el.

Helyreállt a foglalkoztatottság, és 2014 óta csaknem 12 millió új munkahely jött létre. 12 millió munkahely: ez több, mint Belgium teljes lakossága.

Európában még soha ilyen magas nem volt a foglalkoztatottak száma, mint ma: 239 millió férfinak és nőnek van munkája.

Az ifjúsági munkanélküliség 14,8%. Ez még mindig magas, de 2000 óta nem volt soha ilyen alacsony.

Fellendültek az európai beruházások: az egyesek által még mindig – bár egyre ritkábban – „Juncker-terv-ként” emlegetett Európai Stratégiai Beruházási Alap 335 milliárd euró értékű köz- és magánberuházást mozgósított. Sőt, hamarosan elérjük a 400 milliárdot.

És ott van Görögország: a jó néhány fájdalmas év, a példátlanul súlyos társadalmi nehézségek, de ugyanakkor a példa nélküli szolidaritás után Görögország sikeresen teljesítette programját, és ismét talpra állt. Minden elismerésem a görög nép herkulesi erőfeszítéseinek, amelyeket sok más európai még mindig nem becsül eléggé. Jómagam mindig is megvédtem Görögországot, annak méltóságát, Európában betöltött szerepét, és síkra szálltam amellett, hogy az országnak az euróövezetben kell maradnia. Erre büszke vagyok.

Európa megerősítette kereskedelmi nagyhatalmi státuszát is. Globális kereskedelmi pozíciónk kiváló bizonyíték arra, hogy meg kell osztani szuverenitásunkat. Az Európai Unió ma 70 országgal tart fenn kereske-delmi megállapodást. Együttesen a világ GDP-jének 40%-át tesszük ki. Ezek a megállapodások, – melyeket sokan igazságtalanul bírálnak – hozzájárulnak ahhoz, hogy a világ többi részében is érvényesüljenek a magas szintű európai élelmiszer-biztonsági, munkajogi, környezetvédelmi és a fogyasztói jogi normák.

Amikor júliusban nagy nemzetközi feszültségek közepette egy héten belül Pekingben, Tokióban és Wa-shingtonban tettem látogatást, az Európai Bizottság elnökeként a világ legnagyobb egységes piacának képviseletében szólalhattam fel. Olyan Unió képviseletében, amely a világ gazdaságának egyötödéért felel. Olyan Unió képviseletében, amely kész kiállni az értékeiért és az érdekeiért. Olyan Európáról számoltam be az ottaniaknak, amely nyitott, de nem naiv kontinens.

Az európai egységnek köszönhetően ezt elvben és részletesen egyaránt kifejthettem, ismertethettem az Európai Unió álláspontját, hogy ezzel konkrét eredményeket érjünk el polgáraink és vállalkozások számára.

Mi, európaiak egységes Unióként olyan erővé váltunk, amelyet már nem lehet figyelmen kívül hagyni. Amikor Washingtonban jártam, Európa nevében szólaltam fel. Egyesek nagy meglepetésként aposzt-rofálták azt a megállapodást, amelyet Trump elnökkel kötöttem tárgyalásaim eredményeképpen. Holott nem volt benne semmi meglepő, mindössze annyi történt, hogy Európa képes volt egységes álláspontot képviselni.

Európának szükség esetén egységesen kell fellépnie.

Az Európai Unió ma 70

országgal tart fenn kereskedelmi megállapodást. Együttesen a világ GDP-jének 40%-át

tesszük ki.

4

GLOBÁLIS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS

Mindezt bebizonyítottuk, amikor következetesen kiálltunk a Párizsi Megállapodás mellett, mert mi, európaiak azt akarjuk, hogy tisztább bolygót hagyjunk örökül a következő generációkra. A 2030-ra kitűzött széndioxid-csökkentési célok tekintetében egyetérek az energiaügyi biztosunk elemzéseivel- . Nem kétséges, hogy ezek tudományos szempontból helyénvalóak és politikailag szükségesek.

Az idei nyári aszályok élesen rávilágítottak arra, hogy ez a munka mennyire fontos – nemcsak a mezőgaz-dasági termelők számára, hanem a következő európai generációk jövőjének megóvása szempontjából is. Nem mehetünk el az előttünk álló kihívások mellett. Nekünk, a Bizottságnak, és Önöknek, a Parlamentnek a jövőt kell szem előtt tartanunk.


A világ nem áll meg, sőt, minden eddiginél gyorsabban változik. A kontinensünk előtt álló külső kihívások nap mint nap sokasodnak.

Ezért az egységesebb Európa megteremtésére irányuló erőfeszítéseink egy pillanatra sem lankadhatnak.

Európa képes arra, hogy máshol is stabilitást teremtsen, amint azt a sorozatos uniós bővítések során lát-hattuk – és ez számomra mindig is nagy sikertörténet lesz, hiszen sikerült összhangot teremteni Európa földrajzi helyzete és történelme között. Vannak azonban még mindig teendőink. Visszavonhatatlanul ki kell alakítanunk álláspontunkat a Nyugat-Balkánnal kapcsolatban. Ellenkező esetben a közvetlen szomszédságunkban mások fogják átvenni az irányítást.

Nézzünk körül a szomszédságunkban is. A szíriai Idlib tartományban ezekben az órákban is zajló eseményeket mindannyiunknak mély és közvetlen aggodalommal kell kísérnünk. Nem mehetünk el szó nélkül a küszöbön álló humanitárius katasztrófa mellett, amelyre igazából számítani lehetett.

A szíriai konfliktus rámutat arra, hogy egyre jobban megkérdőjeleződik az a nemzetközi világrend, amely-re az európaiak a második világháborút követően berendezkedtek.

Európa ma már nem bízhat abban, hogy a tegnap adott szó ma is érvényes marad.

Meglehet, aki előző nap még szövetségesnek tűnt, másnapra már nem lesz az.

5



ELÉRKEZETT AZ EURÓPAI SZUVERENITÁS IDEJE

Hölgyeim és Uraim!

A mai világban erős és egységes Európára van szükség.

Olyan Európára, amely továbbra is a békén, a kereskedelmi megállapodásokon és a stabil monetáris kap-csolatokon munkálkodik, még ha mások a kereskedelmi és a monetáris háborúzást is választják. Nem olyan egyoldalú politikát szeretnék, amelynek során figyelmen kívül hagyjuk mások elvárásait és reményeit. Mindenképpen is a többoldalúság pártján vagyok.

Ha Európa jobban számításba venné nemzetei politikai, gazdasági és katonai erejét, akkor nem kizárólag a globális fizető szerepét tölthetnénk be, noha ezt a szerepet is meg kívánjuk őrizni. Ám globális szereplőként is meg kell erősödnünk. Igen, jelenleg globális fizető felek vagyunk, de egyúttal globális szereplőnek is kell lennünk.

Ezért indítottam újra 2014-ben – az akkori nagy ellenkezés ellenére – az Európai Védelmi Unió projektjét. És ezért fog a Bizottság a következő hónapokban is éjt nappallá téve azon dolgozni, hogy az Európai Védelmi Alap és a védelemmel kapcsolatos állandó strukturált együttműködés teljes mértékben működőképessé váljon. Ezen a helyen szeretnék pontosítani valamit, amit számomra nagyon fontos: nem arról van szó, hogy militarizálni kívánjuk az Európai Uniót. Nagyobb felelősségre és függetlenségre szeretnénk szert tenni.

Mert csak egy erős és egységes Európa lesz képes meg-védeni a polgárait a belső és külső fenyegetésektől, így a terrorizmustól és az éghajlatváltozás következményeitől.

Csak egy erős és egységes Európa lesz képes megőrizni a munkahelyeket egy nyitott és összekapcsolt világban.

Csak egy erős és egységes Európa lesz képes megbirkózni a globális digitalizáció kihívásaival.

Mi, európaiak, a világ legnagyobb egységes piacaként képesek vagyunk arra, hogy mi szabjuk meg a normákat a nagy adathalma-zokra, a mesterséges intelligenciára, az automatizálásra vonatkozóan, miközben továbbra is ragaszkodunk értékeinkhez, valamint polgáraink jogainak és identitásának megőrzéséhez – de ez csak akkor lehetséges, ha egységesen lépünk fel.

Az erős és egységes Európa teszi lehetővé, hogy a tagállamok nagy dolgokat valósítsanak meg. Ma a Galileo programnak köszönhetően Európa részt vesz az űrversenyben. Nincs egyetlen olyan tagállam sem, amelyik képes lett volna pályára állítani 26 műholdat, amelyet világszerte 400 millió felhasználó vehet igénybe. Nincs egyetlen olyan tagállam sem, amelyik erre egymagában képes lett volna. A Galileo mindenképpen siker, még ha nem is kizárólag európai siker. Európa nélkül a Galileo nem létezne. Erre büszkék lehetünk.


A geopolitika arra tanít bennünket, hogy véglegesen elérkezett az európai szuverenitás ideje.

Elérkezett az idő, amikor Európának saját kezébe kell vennie a sorsát. Elérkezett az ideje, hogy Európa kifej-lessze azt, amit saját szavammal a „Weltpolitikfähigkeit” képességének nevezek – az arra való alkalmassá-got, hogy Unióként szerepet játsszunk a globális ügyek alakításában. Európának a nemzetközi kapcsolatok szuverénebb szereplőjévé kell válnia.

Az európai szuverenitás tagállamaink nemzeti szuverenitásából táplálkozik. Nem a tagállamok saját nemzeti szuverenitását kisebbíti. A szuverenitás megosztása – ott, ahol szükséges – csak erősebbé teszi nemzetállamainkat.

Ma a Galileo programnak

köszönhetően Európa részt vesz az űrversenyben.

Nincs egyetlen olyan tagállam sem, amelyik képes lett volna pályára állítani 26 műholdat,

amelyet világszerte 400 millió felhasználó vehet

igénybe.

6

Az a meggyőződés, hogy „egységesen erősebbek vagyunk”, az Európai Unióhoz tartozás lényege.

Az európai szuverenitás soha nem mások ellen irányul. Európának továbbra is a nyitottság és a tolerancia kontinensének kell maradnia, és az is marad.

Európa nem lesz soha erődítmény, amely hátat fordít a világnak és főként a szenvedőknek. Európa nem lesz soha sziget. Európának többoldalú szervezetnek kell maradnia. Mindannyian egy Földön élünk, amely nemcsak egyesek tulajdona.

Ez lesz a 2019. májusi európai parlamenti választások egyik tétje. Az európai választásokig hátralevő 250 napot arra fogjuk fordítani, hogy bebizonyítjuk polgárainknak: az Európai Unió képes együttesen eredmé-nyeket felmutatni, és teljesíteni a megbízatása kezdetén tett ígéreteit.

Az európai választásokig be kell bizonyítanunk, hogy Európa képes felülkerekedni az Észak és Dél, Kelet és Nyugat, baloldal és a jobboldal közötti különbségeken. Európa túl kicsi ahhoz, hogy két vagy négy részre szakadjon.

Be kell bizonyítanunk, hogy együtt képesek vagyunk lefektetni egy szuverénebb Európa alapjait.

ÍGÉRETEINK TELJESÍTÉSE


2019 májusában a választásokon az európai polgárokat nem fogja érdekelni, hogy a Bizottság mire tett javaslatot. Az viszont nagyon is érdekelni fogja őket, ha az internetes óriáscégek ott fizetnek adót, ahol nyereségre tesznek szert. A választók azt akarják – akárcsak tudomásom szerint Önök közül is sokan –, hogy a Bizottság erre vonatkozó javaslata mielőbb hatályba lépjen. És akik ezt várják, teljes joggal teszik ezt.

Amikor az európaiak 2019-ben az urnákhoz járulnak, nem az fogja őket lázba hozni, hogy a Bizottság a tengereink védelmében be szeretné tiltani az egyszer használatos műanyag termékeket. Ha el akarjuk nyerni az európaiak bizalmát, és meg akarjuk győzni őket politikánk helyességéről, akkor egy olyan elfogadott uniós jogszabályra van szükségünk, amely a Bizottság javaslatának megfelelően bebetonozza a műanyagokra vonatkozó tilalmat.

Valamennyien hangoztatni szoktuk – leginkább ünnepi beszédekben –, hogy a nagy kérdésekben legyünk ambiciózusabbak, a kis dolgokban pedig szerényebbek. Ám az európaiak nem fognak tapsolni nekünk, ha eközben továbbra is uniós rendelet írja elő, hogy az órákat évente kétszer át kell állítanunk. A Bizott-ság a mai napon javaslatot tesz arra, hogy ez ne így legyen. Meg kell szüntetni az óraátállítást. A szubszidiaritás elve alapján a tagállamoknak saját maguknak kell dönteniük arról, hogy polgáraik a nyári vagy téli időszámítást kövessék-e. Elvárom, hogy ebben a Parlament és a Tanács is egyetértsen, és a belső piaccal összhangban álló meg-oldásokat találjunk. Sürget az idő.

Valamennyiünket felszólítom, hogy a következő hónapokban szorosan működjünk együtt, hogy még az európai parlamenti választások előtt teljesítsük 2014-ben tett ígéreteinket.

Megbízatásunk kezdetén együttesen ígéretet tettünk az innovatív digitá-lis egységes piac, a mélyebb gazdasági és monetáris unió, a bankunió, a tőkepiaci unió, a méltányos egységes piac, az előretekintő éghajlat- politikával kiegészített energiaunió, az átfogó migrációs stratégia és a biztonsági unió valóra váltására, és úgy terveztük – legalábbis többségünk –, hogy ezentúl nem bánunk mostohagyermekként Európa szociális dimenziójával, hanem felkészítjük a jövőre.

A Bizottság a 2014-ben bejelentett összes javaslatot és kez-deményezést előterjesztette. A Parlament és a Tanács ezek felét már jóváhagyta, további 20%-uk esetében jól halad előre a munka, 30%-ukról pedig még akadozó, időnként nehézkes egyeztetések folynak.

7



Tisztelt Hölgyeim és Uraim,

Nem fogadom el, hogy minden mulasztásért – amelyek nyilvánvalóan előfordultak – egyedül a Bizottságot teszik felelőssé. Javaslataink ismertek, most az elfogadásukon és végrehajtásukon van a sor. A jövőben sem fogom hagyni – még ha elő is fog fordulni –, hogy egyedül a Bizottságot tegyék meg bűnbaknak. Mindegyik intézményben vannak bűnbakok, a legkevesebb a Bizottságban és a Parlamentben.

A lehető legegységesebb vezetésre van szükség. Ez a biztonsági unió kiteljesítésére is érvényes. Az európaiak elvárják, hogy az Unió garantálja biztonságukat. Ezért a Bizottság ma új szabályokra tesz javaslatot annak biztosítására, hogy a terrorista propaganda a közzétételét követően egy órán belül lekerüljön az internetről.” – egy óra ugyanis az a kritikus időkeret, amely alatt ennek elérhetősége a legnagyobb károkat okozza. Továbbá javaslatot teszünk arra, hogy az újonnan létrehozott Európai Ügyészség feladatköre kiterjedjen a terrorista bűncselekmények elleni küzdelemre is. Szükség van arra, hogy a határoktól függetlenül az egész Unióban büntetőeljárás alá vonhassuk a terroristákat. A terroristák nem ismernek hatá-rokat. Nem hagyhatjuk, hogy az együttműködés elmulasztása miatt bűnrészesükké váljunk.

Ezért ma olyan új intézkedéseket terjesztünk elő, amelyek lehetővé teszik, hogy határokon átnyúlóan hatékony küzdelmet folytassunk a pénzmosás ellen.

Ugyanilyen eltökélten kell fellépnünk azért, hogy megvédjük szabad és tisztességes választásainkat. A Bizottság ezért olyan új szabályokat is javasol, ame-

lyek megfelelőbb védelmet biztosítanak demokratikus eljárásaink számára a harmadik országok vagy akár – erre is van példa – a

magánérdekek által vezérelt manipulációval szemben.

A vezetői képességre és a kompromisszumkészségre természetesen különösen a migrációval kapcsolatos kérdésekben van sürge-tő szükség. Több haladást értünk el e kérdésben, mint ahogy ezt gyakran állítják. A közös európai menekültügyi rendszer reformjára irányuló hét bizottsági javaslatból ötről megállapodás született.

Erőfeszítéseink sikerrel jártak – a Földközi-tenger keleti térségében 97%-kal, középső térségében pedig 80%-kal csökkent az Európába

érkező menekültek száma. Az uniós műveletek 2015 óta több mint 690 000 emberélet megmentéséhez járultak hozzá a nyílt tengeren.

A tagállamok ugyanakkor még nem alakították ki a megfelelő egyensúlyt a saját felségterületük iránti fele-lősség és az egymás iránti szükséges szolidaritás között. E szolidaritásról azonban bizonyságot kell tenniük a tagállamoknak, ha meg akarják őrizni a belső határok nélküli schengeni térséget. Ellenzem a belső határokat, és a jövőben is ellenük leszek. Ahol időközben ismét bevezették ellenőrzésüket, ott azt meg kell szüntetni. Fenntartásuk elfogadhatatlan visszalépés lenne az európaiság és az európaivá válás tekintetében.

A Bizottság és a Tanács több soros elnöksége számos kompromisszumos javaslatot előterjesztett már. Felkérem a Tanács osztrák elnökségét, hogy tegye most meg a döntő lépéseket a kiegyensú-lyozott migrációs reformra vonatkozó fenntartható megoldás kidolgozása érdekében. Az nem mehet tovább, hogy minden egyes új hajó érkezésekor eseti megoldásokon kezdünk el civakodni, amikor a fedélzeten lévők sorsáról van szó. Az eseti megoldások nem elégségesek. Több szolidaritásra van szük-ségünk most és a jövőre nézve is – tartós szolidaritásra.

Azért van szükségünk több szolidaritásra, mert hatékonyabbaknak kell lennünk. Érvényes ez a megerősített európai katasztrófavédelem bevezetésére is. Amikor tűz üt ki valamelyik európai országban, Európa egészét égetik lángjai. Az idei nyár soka emlegetett eseményei közé nemcsak a pusztító erdőtüzek tartoz-nak, hanem azok a lélekemelő pillanatok is, amikor a svéd polgárok a segítségükre siető lengyel tűzoltókat üdvözölték – Ez Európa legszebb arca.

Az uniós műveletek 2015 óta több mint

690 000 emberélet megmentéséhez járultak hozzá a nyílt tengeren

8

Térjünk vissza a migráció témájára. Ma javaslatot teszünk az Európai Határ- és Parti Őrség meg-erősítésére. A külső határokat hatékonyabban kell védeni. Ezért javasoljuk, hogy az uniós költségvetésből finanszírozott európai határőrök száma 2020-ig 10 000 főre emelkedjen.

Emellett javaslatot teszünk az Unió Menekültügyi Ügynökségének továbbfejlesztésére is. A tagállamoknak erőteljesebb európai szintű támogatásra van szükségük a menedékkérők kérelmeinek fel-dolgozásához – amelyet a genfi egyezménnyel összhangban kell végezni.

Továbbá javaslatot teszünk az irreguláris migránsok visszaküldésének európai támogatással történő felgyorsítására. A Bizottság vállalja, hogy e feladatban támogatja a tagállamokat.

Ismételten emlékeztetni szeretnék arra a kívánságomra, ami egyben felszólítás is, hogy meg kell terem-teni az Unióba való legális bevándorlás lehetőségeit. Szükségünk van a képzett migránsokra. A Bizottság erre irányulóan is már rég előterjesztett konkrét javaslatokat. Meg kell valósítani ezeket.


A jövőről szeretnék beszélni, így szót kell hogy ejtsek testvérkontinensünkről, Afrikáról.

2050-re Afrika népessége eléri a 2,5 milliárdot. A Föld minden negyedik lakója afrikai lesz.

Több forrást kell fordítanunk e nagy és nemes kontinenssel és nemzeteivel fenntartott kapcsolataink fejlesztésére És fel kell hagynunk azzal, hogy

az Afrika és Európa közötti viszonyt csak a fejlesztési segélyek donor-jának szemüvegén keresztül szemléljük. Ez a megközelítés elégtelen, sőt megalázó.

Afrikának nem jótékonyságra, hanem kiegyensúlyozott partneri viszonyra, valódi partnerségre van szüksége. És nekünk, európa-iaknak éppígy szükségünk van az afrikai szomszédjainkkal való partnerségre.

Beszédemre készülve afrikai barátaimmal is szót váltottam, min-denekelőtt Paul Kagamével, az Afrikai Unió elnökével. Egyetértettünk

abban, hogy a jövőben kölcsönös vállalásokat kell tennünk. Új partnerséget akarunk kiépíteni Afrikával.

A Bizottság ma javaslatot tesz Afrika és Európa új szövetségére – egy olyan szövetségre, amely a fenntartható beruházásokra és munkahelyekre irányul. E szövetség elképzeléseink szerint lehetővé tenné, hogy öt éven belül akár tíz millió munkahely jöjjön létre Afrikában.

Olyan keretet akarunk létrehozni, amely több magánberuházást eredményez Afrikában.

Nem a nulláról indulunk: a két évvel ezelőtt indított külső beruházási tervünk több mint 44 milliárd euró értékű beruházást eredményez majd az állami és a magánszektorban Afrikában. A már előkészületben lévő projektek 24 milliárd eurót mobilizálnak.

Beruházásainkat a legnagyobb hatást kiváltó területekre összpontosítjuk. 2020-ig az EU az Erasmus prog-ram keretében 35 000 afrikai hallgató és kutató számára nyújt majd támogatást. 2027-re ez várhatóan 105 000 főre emelkedik.

Afrika és Európa között nem elhanyagolható mértékű kereskedelem folyik. Afrika kereskedelmében az Eu-rópai Unió 36%-ot képvisel. Ám kereskedelmi kapcsolataink nem elégségesek. Meggyőződésem, hogy az Európai Unió és Afrika közötti számos kereskedelmi megállapodást kontinensközi szabadkereskedelmi megállapodássá, egyenlő felek közötti gazdasági partnerséggé kellene továbbfejlesztenünk.

2050-re Afrika népessége eléri a 2,5 milliárdot. A Föld minden negyedik lakója

afrikai lesz.

9




Hölgyeim és Uraim!

Van még egy kérdés, amelyben véleményem szerint nagy szükség van arra, hogy az Unió vezetői készségről tegyen tanúbizonyságot – ez nem más, mint a brexit. Nem szeretnék itt részletekbe bocsátkozni a tárgyalásokat illetően, amelyek Michel Barnier barátom kiváló irányításával folynak. Munkáját a 27 tagállam által időről időre megerősített egyhangú álláspont alapján végzi. Mégis, engedjék meg, hogy felidézzem azt a három alapelvet, amelynek az elkövetkező hónapokban meg kell határoznia a brexittel kapcsolatos munkánkat.

Mindenekelőtt tiszteletben tartjuk az Egyesült Királyságnak az Unióból való kilépés melletti döntését, bár ezt továbbra is igen sajnálatosnak tartjuk. Ugyanakkor arra is kérjük a brit kormányt, értse meg, hogy az Unióból kilépő ország nem lehet ugyanolyan kiváltságos helyzetben, mint egy tagállam. Ha az ország kilép az Unióból, természetes, hogy nem fogja részét alkotni egységes piacunknak, és különösen nem úgy, hogy tetszés szerint válogat elemei között.

Másodszor, az Európai Bizottság, e Parlament és az összes többi 26 tagállam a jövőben is ren-dületlenül lojalitást és szolidaritást tanúsít majd Írország mellett az ír határ kérdésében. Ezért akarunk olyan kreatív megoldást találni, amely megakadályozza, hogy az észak-ír határon be kelljen vezetni a határellenőrzést. Ám akkor sem rejtjük véka alá véleményünket, ha a brit kormány esetleg megpróbálna kibújni a belfasti megállapodásban meghatározott kötelezettségei alól. Nem az Európai Unió miatt, hanem a brexit miatt merül fel az a kockázat, hogy az Észak-Írországtól elválasztó határ szembetűnőbbé válik.

Harmadszor, 2019. március 29. után az Egyesült Királyság nem csupán egy lesz számunkra a har-madik országok sorában. Az Egyesült Királyság mindig nagyon közeli szomszédunk és partnerünk lesz politikai, gazdasági és biztonsági kérdésekben.

Az elmúlt hónapokban az Egyesült Királyság mindig kiállt mellettünk, ha az Unión belül egységre volt szükség, és az összes többi európai nemzettel azonos értékek és elvek vezérelték. Ezért örömmel fogadom Theresa May miniszterelnök arra irányuló javaslatát, hogy a brexit utáni jövőre nézve hozzunk létre egy ambiciózus új partnerséget. Egyetértünk a miniszterelnök chequers-i nyilatkozatával, hogy e partnerség kiindulási pontjaként szabadkereskedelmi területet kell kialakítani az Egyesült Királyság és az Európai Unió között.

E három alapelvre támaszkodva a Bizottság tárgyalói készen állnak, hogy éjt nappallá téve dolgozzanak azért, hogy megállapodásra jussunk. Tartozunk polgárainknak és vállalkozásainknak azzal, hogy biztosítsuk az Egyesült Királyság rendezett kilépését és az ezt követő stabilitást. A Bizottság nem lesz ennek kerékkötője, erről biztosíthatom Önöket.

10

VONZÓ JÖVŐKÉP

Tisztelt Képviselők!Az európai választásokig és a romániai Nagyszebenben, 2019. május 9-én tartandó csúcstalálkozóig még sok munka van hátra.

Nagyszebenben meg kell győznünk polgártársainkat, hogy Uniónk céljait tekintve lényegében azonosak az elképzeléseink. Az európaiak nem szeretik a bizonytalanságot és a szerteágazó célokat. Egyértelmű jelzéseket várnak, viszolyognak a homályos megfogalmazásoktól és a látszatintézkedésektől.

Ez európai programunk lényege azon az úton, amelynek végállomása a nagyszebeni csúcstalálkozó lesz, hat héttel a brexit után, és mindössze két héttel az európai választások előtt.

Nagyszebenig ratifikálnunk kell az Európai Unió és Japán közötti partnerségi megállapodást, amit gazdasági és geopolitikai szempontok egyaránt indokolnak.

A nagyszebeni csúcstalálkozóig elvi megállapodásra kell jutnunk a 2020 utáni uniós költségvetésről.

Ha azt akarjuk – és akarnunk kell –, hogy az európai fiatalok esélyt kapja-nak a több finanszírozást érdemlő Erasmus program lehetőségeinek teljes kihasználására, akkor még az európai választások előtt döntenünk kell annak költségvetéséről – ahogy több más költségvetési tételről is.

Ha több lehetőséget akarunk adni kutatóinknak és induló vállalkozásainknak, ha el akarjuk kerülni, hogy forráshiány miatt drasztikusan csökkenteni kelljen a kutatói állások számát, akkor még az európai választások előtt döntéseket kell hoznunk.

Ha meg akarjuk húszszorozni védelmi kiadásainkat – ami távolról sem jelent egyet a militarizálódással –, akkor gyorsan kell döntenünk.

Ha 23%-kal több beruházást akarunk Afrika javára fordítani, akkor gyorsan kell döntenünk.

Az év végéig jelentősebbé kell tennünk az euró nemzetközi szerepét is. Az euró mindössze húsz éves, de ma már az útját kísérő pesszimista hangok ellenére is gazdag múltra tekinthet vissza.

Az euró a világ második leggyakrabban használt pénznemévé vált. 60 ország köti valutáját valamilyen módon az euróhoz. Többet kell viszont tennünk azért, hogy közös valutánk teljes mértékben betölthesse szerepét a nemzetközi színtéren.

A közelmúlt fejleményei rávilágítottak gazdasági és monetáris uniónk elmélyítésének és a mély és likvid tőkepiacok kiépítésének a

szükségességére. A Bizottság e területen előterjesztett javaslatai már csak ennek a Parlamentnek és a Tanácsnak a jóváhagyására várnak.

De ennél többet lehet és kell tennünk. Nincs rendjén, hogy az évente 300 milliárd eurónyi európai energi-aimport 80%-át amerikai dollárban fizetjük, miközben energiaimportunknak csupán 2%-a származik az Egyesült Államokból. Nincs rendjén, hogy az európai vállalkozások az Európában gyártott repülőgépekért dollárban fizetnek euró helyett.

Ezért a Bizottság még az év vége előtt kezdeményezéseket fog előterjeszteni az euró nemzetközi szerepének erősítésére. Az eurónak az új európai szuverenitás aktív eszközévé kell válnia. Ehhez első lépésként

Az euró mindössze húsz

éves, de ma már az útját kísérő pesszimista hangok ellenére is gazdag múltra tekinthet vissza. Az euró a

világ második leggyakrabban használt pénznemévé vált.

60 ország köti valutáját valamilyen módon az

euróhoz.

11



saját házunk táját kell rendbe tenni: meg kell erősítenünk gazdasági és monetáris uniónkat, amihez már hozzá is kezdtünk. A gazdasági és monetáris unió elmélyítése nélkül nem tudunk hitelesen érvelni az euró nemzetközi sze-repének erősítése mellett. Európa és az euró megerősítéséhez ki kell teljesítenünk a gazdasági és monetáris uniót.

A Nagyszebenig tartó úton szeretném továbbá, ha kézzelfogható eredményeket érnénk el külpolitikánk megerősítésében. Még inkább törekednünk kell arra, hogy közös hangon szólaljunk fel a külpolitikai kérdésekben. Nincs rendjén, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának genfi ülésén Európa csendben marad, és nem emeli fel határozottan a szavát az emberi jogok Kína általi megsértésével szemben. Mindezt azért, mert egyetlen tagállam blokkolni tudja az ügyben a döntéshozatalt. Nincs rendjén, hogy Európa az egyhangú döntés hiányában saját túszává válik a Fehéroroszországgal szembeni fegyverembargó megújításakor, vagy a Venezuelával szembeni szankciók meghozatalakor.

A Bizottság ezért ma újból azt javasolja, hogy külpolitikánk bizonyos területein térjünk át a minősített többségi szavazásra. Megismétlem tavalyi üzenetemet, miszerint bizonyos területeken át kell térnünk a minősített többségi szavazásra. Nem minden területen, de bizonyos területeken: többek között az emberi jogok és a polgári missziók területén.

A Szerződés már ma is lehetővé teszi, hogy a Tanács ilyen értelmű határozatot hozzon. Úgy vélem, itt az ideje, hogy alkalmazzuk a Lisszaboni Szerződés elfeledett áthidaló klauzuláját, amely lehető-séget ad a minősített többségi döntéshozatalra.

Emellett úgy gondolom, hogy bizonyos adóügyi kérdésekben is képesnek kellene lennünk arra, hogy minő-sített többséggel döntsünk.


Még egy szót hadd szóljak arról, hogy egyre inkább foglalkoztat az a mód, ahogyan a nézeteltéréseinket rendezzük. A kormányok és az intézmények egyre többször szólalkoznak össze egymással. Pedig az egymásra tett, gyakran sértő megjegyzések egész biz-tosan nem viszik előre az európai integrációt.

A politikai erők egymás közötti vitái során nem csupán a hangnem sajnálatos, hanem az a mód is, ahogyan egyesek – minden vitát lezárandó – a médiával és az újságírókkal bánnak. Európának olyan helynek kell maradnia, ahol nem kérdőjelezik meg a sajtószabadságot. Ma azonban sok újságírót megfélemlítenek, megtámadnak, néhányukat meg is gyilkolják. Jobban meg kell védenünk újságíróinkat, akik fontos szereplői demokráciánknak.

Általánosságban újra magunkévá kell tennünk a kompromisszum erényeit. A kompromisszumok keresése nem azt jelenti, hogy fel kell áldoznunk meggyőződéseinket, a vélemények tiszteletben tartásán alapuló szabad vitát vagy értékeinket.

A Bizottság minden veszélytől megvédi a jogállamiságot. Az egyes tagállamokban zajló vitákat továbbra is aggodalommal kísérjük figyelemmel. Ahol veszélyben van a jogállamiság, ott alkalmazni kell a 7. cikket.

Timmermans alelnök figyelemre méltó, ám gyakran igen magányos erőfeszítéseket tesz a jogállamiság védelmében. Munkáját a Bizottság egésze és személy szerint én is határozottan támogatom.

Egy valami azonban nem lehet vita tárgya: az Európai Unió Bíróságának ítéleteit tiszteletben kell tartani és végre kell hajtani. Ez elengedhetetlen. Az Európai Unió jogközösség. A jogi normák és a bírósági hatá-rozatok tiszteletben tartása nem lehetőség, hanem kötelesség.

12

KÖVETKEZTETÉS



Legutóbbi beszédem, pontosabban az Unió helyzetéről szóló legutóbbi beszédem bevezetésében a történelemről beszéltem – a hivatalban lévő Bizottság kis történetéről, és a nagy történelemről, Európáéról.

Mindannyian kölcsönösen felelősek vagyunk azért, hogy Európa milyen. Mindannyian felelősek vagyunk azért, hogy Európa milyen lesz.

Történelmi tény: a parlamentek és bizottságok mennek, Európa marad. Ahhoz, hogy az Európai Unió azzá váljon, aminek lennie kell, le kell vonnunk a fő tanulságokat.

Szeretném, ha Európa nemcsak nézőként lenne jelen a világ színpadán. Euró-pának többnek kell lennie puszta nézőnél, a nemzetközi események kommentátoránál. A holnap világának aktív szereplőjévé, alakítójává, építőmérnökévé kell válnia.

Európa szerepvállalását az egész világ igényli. Ezen igény kielégítéséhez Európának közös hangon kell felszó-lalnia a nemzetközi színtéren. A nemzetek koncertjében Európa hangjának érthetőnek, értelmezhetőnek és megkülönböztethetőnek kell lennie ahhoz, hogy mindenki meghallja és megértse. Federica Mogherini nagy sikereket ért el az Európai Unió diplomáciájának egységesítésében. Ügyelnünk kell azonban arra, nehogy újra felerősödjön az egymással vetélkedő vagy átfedésben levő nemzeti diplomáciák kavalkádja. Az európai diplomáciának egységesnek kell lennie. Multilaterális szolidaritásunknak teljesnek kell lennie.

Szeretném, ha mostantól minden tőlünk telhetőt megtennénk Kelet- és Nyugat-Európa közelíté-sére. Fejezzük be végre az elkeserítő európai megosztottságot. Kontinensünk ennél jobbat érdemel, ahogy azok is, akik véget vetettek a hidegháborúnak.

Szeretném, ha az Európai Unió nagyobb figyelmet szentelne a szociális szempontoknak. Azok, akik figyelmen kívül hagyják a munkavállalók és a kisvállalkozások indokolt elvárásait, nagy kockázatnak teszik

ki társadalmaink kohézióját. Öntsük ezért jogi formába a göteborgi csúcstalálkozón megfogalmazott szándékokat.

Szeretném, ha a jövő évi választás nagy esemény lenne az európai demokrácia számára. Kívánom, hogy újból sor kerüljön

a Spitzenkandidatenként említett elnökjelöltek kiválasztására, ami előrelépés az európai demokrácia terén. Véleményem szerint ez az előrelépés akkor lesz a leghitelesebb, ha valódi transznacionális listára szavazhatunk. Kívánom, hogy eze-ket a transznacionális listákat legkésőbb a 2024-ben

esedékes európai választásokra bevezessük.

Szeretném mindenekelőtt, ha nemet mondanánk a kártékony nacionalizmusra, és igent mondanánk a felvilágosult patriotizmusra.

Őrizzük meg azt a szellemet, amelyben a 21. századi patriotizmusnak két dimenziója van: egy nemzeti és egy európai, amelyek nem zárják ki egymást.

Nagyszebenben meg kell győznünk

polgártársainkat, hogy Uniónk céljait tekintve lényegében azonosak

az elképzeléseink.

13



Jean-Claude Juncker

Ahogy Blaise Pascal francia filozófus mondja: „Szeretem az összetartozó dolgokat”. Ahhoz, hogy a nemze-tek és az Európai Unió állva maradjanak, egyszerre kell lépniük. Aki szereti Európát, annak szeretnie kell az európai nemzeteket is; aki szereti nemzetét, annak szeretnie kell Európát is. A patriotizmus erény, a szemellenzős nacionalizmus viszont álnok hazugság és pusztító méreg.

Összefoglalva: legyünk hűek önmagunkhoz.

Ültessük ma el azokat a fákat, amelyek árnyékában dédunokáink – jöjjenek akár keletről vagy nyugatról, délről vagy északról – békében nevelkedhetnek és élhetnek.

Néhány évvel ezelőtt már említettem itt Önöknek, hogy Európa életem nagy szerelme. Igen, szeretem Európát, és mindig is szeretni fogom.

Documents

ELÉRKEZETT AZ EURÓPAI SZUVERENITÁS IDEJE...Kelet és Nyugat, baloldal és a jobboldal közötti különbségeken. Európa túl kicsi ahhoz, hogy két vagy négy részre szakadjon