Upload
others
View
2
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
778 VASÁBNAPI ÚJSÁG. 48. SZÁM. 1879. xxvi. ÍVFOLTAH
Első magyar általános biztosító társaság.
ÉRTESÍTÉS 5* • • l » Í % I O » Í l Ó 5573
öKönségiieK a lakházak és gazdasági épületek
hat évre sztflo biztosításáról az ingyen év előzetes élvezetével. Budapest , november hó, 1 8 7 9 .
A t. biztositó közönség és főleg t. feleink, a kiknek rokonszenve és bizodalma emelte társaságunkat, több egyéb tényező hozzájárulásával, jelen állására, nem fogják tőlünk megtagadni annak elismerését, hogy társaságunk mindig szilárdan megmaradt azon alapon, melyre fekteté üzletét és hogy elveihez hű maradt a nyomában keletkezett versenytársaságoknak az ő eljárásától nagyon eltérő kisérletei közt is.
Ez elveit azon rendkívüli eredmény igazolta és jutalmazta meg, hogy már a jelen 1879-ik év végével társaságunk 3.000,000 frtnyi alaptőkéje készpénzben teljesen ki van egészítve, tartalékalapja pedig 1.000,000 írtra emelkedett, és hogy a károk fedezésére szolgáló díjtartalékot, társaságunk, vagyoni állásánál fogva, a jelen év végével oly nagy összegben viheti át a jövő évi számla javára, hogy ennek folytán ezentúl előreláthatólag mindig abból fedeztethetnek a következő éven át előforduló károk.
Ez eredmény elérésére törekedett mindenek felett társaságunk, mert meg volt győződve, hogy a hazai biztositási ügy érdekének általában és különösen t. felei érdekének az által tesz kiváló szolgálatot, ha az üzlet nyereményéből oly erős alapokat, tartalékokat alkot, mik minden eshetőségre megnyugtatást, mert kellő biztosítékot, nyújtanak, s a mily teljesen befizetett nagy alaptőke- és tartalékokkal csak a legkiválóbb külföldi társaságok birnak.
Azonban a t. biztositó közönség és különösen t. feleink azt is bizonyíthatják, hogy míg mi egy részről ily módon igyekeztünk megnyerni, igazolni, viszonozni a bizalmat, addig más részről társaságunk, fejlődésének, erősödésének arányában s üzleti viszonyaihoz képest, szem előtt tartva a biztositó felek s a társaság közt létező minden érdekközösséget is, mindenkor kész is volt t. feleinknek líjabb előnyöket és kedvezményeket nyújtani, mit többek közt az által tanusitott, hogy életbiztosítási feleink ez osztály nyereményének fele részében, jogosztálybeli feleink pedig ez osztály nyereménye egy ötödében részesittetnek.
Ez a mi eljárásunk vezér-elve most is; és ennél fogva, midőn oda jutottunk, hogy teljesen befizetett alaptőkével és teljes tartalékokkal folytathatjuk az üzletet, társaságunk örömmel foganatosítja az ily eredmény esetére rég kitűzött szándékát s ezennel a tűzosztályban is újabb kedvezményben kívánja részesíteni biztositó feleit.
Elhatároztuk ugyanis, s e felől kívánjuk ezennel a biztositó közönséget értesíteni, hogy a lakházak és a gazdasági épületek biztosítása nálunk ezentúl azon kedvezményben részesittessék, hogy t. i. ha a háztulajdonos vagy a földbirtokos kötelezi magát az ily épületnek hat egymás után következő éven át való biztosítására, társaságunk a szokásos ingyen évül az első évet adja, úgy, hogy a biztositó fél az ingyen év előzetes élvezése után a második évtől kezdve tartozik csak a dijakat fizetni.
Hisszük, ez intézkedésünk előnye teljes méltánylásra fog találni a birtokos közönségnél mindenkor, de főleg a jelen évben s a közel időben, midőn a jelen sanyarú év hatása még érezhető lesz, s midőn a gazda körül oly szűk a pénz. Ez intézkedésünk ugyanis még az ily szorult viszonyok közt is lehetségessé, könnyűvé teszi részére a hosszabb időre való biztosítást. Es ez előny annál nagyobb, minél tetemesebb az évi díj s annak a jelen vagy a jövő évben való előzetes megfizetése minél nehezebben esnék a jelen év Gazdasági viszonyai által sújtott gazdának. De az előzetes ingyen év hasznát érezni fogják azon feleink is, kik hosszabb időre levén már biztosítva, ez érvényben levő biztosításuknál ingyen évül az utolsó évet élvezik, TEert ezen biztosításuk megújítása által egymást követő két ingyen évet fognak e feleink élvezni, u. in. a mostani biztosítás utolsó (ingyen) évét, s a megújításnál a 6 évi biztosítás első sigy előzetesen élvezendő ingyen évét.
Midőn ez újabb kedvezményről kívánjuk a t. biztositó közönséget ezennel értesíteni, nem tartózkodunk azon meggyőződésünk kifejezésétől, hogy a t. biztositó közönség, a mint intézkedésünkben készségünknek, úgy az ingyen év előzetes élvezetének kedvezményében iránta kifejezett bizodalmunknak jelét fogja felismerni.
Értesítvén még a t. biztositó közönséget a felől, hogy ügynökeink, de magunk is szívesen szolgálunk minden felvilágosítással, tisztelettel maradunk
Az Első magyar általános biztositó társaság. /
M g I l e h e l v e T B é W é s i fe lh ívás Kossuth LajoT„Irataim az e n ^ g r a ^ ő b o T T ^ ^ ^ Fr8jik!in-T4i*aiitar nnnn .^^... _~" ! : ' •— — Fraakim-Tirsutat nyomdája (egyetem-ütem *.)
Előfizetési föltételek: VASiENAPI D,sAo *• \^n: ' egé8í ém ~ 12 w
laivirnvvcai juj.i.cuoicn. . p 0 L I T I K A I ÚJDONSÁGOK t ( " " ' - \ félévre _ _ 6 • Ceupán VAbÁHNAPIÜJSÁO: | ^ M é T r e -( félévre _ _.
8 frt 4 •
Cropin • POLITIKAI ÚJDONSÁGOK : / égési é m _ 6 írt l félévre - 3 •
49-dik szám. 1879. BUDAPEST, DECZEMBER 7. XXVI. évfolyam.
A FRANZIA TÖRVÉNYHOZÓ KAMARA PARISBAN.
1870. szept. 4-ke óta, hogy a császárság megbukott, zárva, néma, elhagyatott volt a Palais Bourbon egész ez év nov. 29-éig, a midőn ismét megnyílt, uj életet nyert. Az elnöki palota visszanyerte ha nem is hajdani, de ahhoz legalább hasonló fényét. A nyolcz esztendeig vidéki száműzetésben volt politika ismét visszaköltözött fővárosi házába. Az épület falai, architektúrája nagy változásokon ment keresztül azóta, valamint az ország alkotmánya és szervezete is. A Palais Bourbonban az architektúra és a politika kapcsolatos két dolog. Francziaország történetében nem volt oly változás, mely egyúttal változást ne idézett volna elő ez épületen, ugy hogy semmi sem könnyebb, mint Francziaország történetét fölismerni a Palais Bourbon falain. Ezért fűződik e falakhoz nagyobb érdek. Megvan ar-czulatjok, megvan a philosophiájok. Egy-egy oszlop, szobor, kő vagy bútor, mind történelmet beszél, mind konstitucziót jelent, mind politikai programmot hirdet. Hátul van például az elnöki emelvény egy nagy falra támaszkodva, mint háttérre. E falat egyszer kárpit, mászor falfestmény vagy kép borítja. A kép monarkhiát, a kárpit köztársaságot jelent. Mikor az egyiket fölváltja a másik, az annyit jelent, hogy forradalom van. Egy szöget nem verhetnek ez épület falába, hogy az históriai dokumentummá ne váljék.
1851-től 1865-ig azonban a Palais Bourbonnak nem volt története. Hiányzott egy bútora, csak egy darab, de mely nélkül a Bourbonpalota olyan, mint lélek nélkül a test. 1865-ben egy szép reggelen a kőmivesek és az ácsok visz-szaadták ezt a lelkét: a száműzött szószék fölállításával visszatért bele az élet.
Ez élet korlátolt volt ugyan, de nem hiányzott sem fénye, sem zaja. Az öt férfi harcza volt az a császárság ellen. A Corps legislativ szomorú és zord arczulatját e harcz egészen megváltoztatta. A tanácskozó terem a mindennapi élet számára elég kényelmes és csendes vala. Az elnöki palota zajosab*b volt, ott gyűltek egybe a nagy politika útjelzői, kiket a többi vakon követett. A képviselő urak, kiknek minden vágya be vala töltve, lelkiismerete megnyugtatva, jövőjük — a hivatalból való jelöltetés által — biztosítva, — engedték folyni a világot, a mint neki tetszett. Nem igen zavarták se az egymás, se a miniszterek nyugalmát szavazatokkal, interpellácziókkal
vagy épen válságokkal. Eröfeszitö munkával meg épen nem. A huffet örökké nyitva volt, a folyosók kellemesek, a dohányzó termek zajosak, — csak a tárgyalási terem ajtaja volt betéve, levegője nyomóit, a tanácskozás benne halk. A buffet terme nagy volt és tágas, s nem egyedül csak frissítőket lehetett benne kapni. Volt pin-czéje, konyhája, s a képviselő urak jól töltötték itt idejöket. Két millió ötszázezer frankba került a kamra havonként, vagyis az ülésezési hóna
pokat számíthatva csak, 18 millióba évenként. Abból bizony elég jól erezhetek magokat a követ urak. Arany koruk volt az, mit zúgolódtak volna hát ?
1868—9-ben nyomdát állítottak a palotában. Ez nagy változást jelentett a politikában. Véget ért a korlátlan s megszületett a liberális császárság. A nyomda — a nyilvánosság, a szólásszabadság jelképe — a „116 szabad ember diadalát jelenté a mamelukok fölött". A buffet-
GAMBETTA ELNÖK A OYÜLÉBTEREMBE MEGY.
A FRANCZIA TÖBVÉNYHOZO-TEST VISSZATÉRÉSE PARISBA.
780 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 49. SZÁM. 1879. xxvi. RVFOLYAII.
ben megszűntek a pazar villásreggelik. Ez meg jelenté a takarékosságot, az ellenőrzést, mely az államháztartásban előtérbe lép. A miniszteri székek kettővel-hárommal megszaporodtak. Ollivier bevonulását tartó. Az elnökség két fényes estélyt rendezett, melyeknek egyikét megzavarta az, hogy a császári színeket viselő kárpit lángra kapott. Ezt sokan előjelnek tekintették.
Az ülésterem maga megelevenült, zajos lett. Buffet, a pénzügyminiszter, ugyancsak kurtára fogta minisztertársait a budget dolgában 8 még nagyra volt kellemetlen tulajdonával, mint valami erénynyel. Gambetta már elkezdett „engesztelhetetlenül-' beszélni, de ugy, hogy magok a mamelukok is tapsolták. Aztán következett a plebiscitum, a népszavazás által támasztott izgatottság, a forrongási kísérletek, Noir Viktor lelövetése Napóleon Péter által. Chevaudier de Yaldrome tábornok a földalatti homályos folyosókon lóra ült, s a questorok egy válogatott zászlóaljat rendeltek a törvényhozó palota védelmére. Kezdődött a vég.
1870. júliusában bekövetkezett a hirtelen változás. A háború hírére lázba esett a Palais Bourbon s a láz el sem is hagyta többé. Örjön-gésbe esett, azután kétségbe.
A könyvtárban addig egy soha még nem hallott eset ment végbe. A képviselők elárasztották a térképek osztályát, föltépték a pecséteket s buvárlották Németország mappáját. De | nem soká.
Aug. 8-ka borzasztó felvirradást hozott. E nap aggasztó előjelek napja volt. A palota földalatti helyiségeiben, a posta és a nyomda hivatalszobáiban az őrség megkettőztetett, a rendőrség tömegesen volt jelen, éjjel és nappal. A könyvtárban most már Németország térképe helyett a Francziaországét tanulmányozták és Paris környékéét.
Az ülések viharosak és gyászosak, majd rettenetesek lőnek. A folyosók tele lettek napról napra sürübb bomladozási, forradalmi szólamokkal. Megkezdődött az agónia.
Szept. 3-án a buffet bezáratott. Schneider, a törvényhozó test elnöke elvitette az elnöki emelvény mögül a képeket. Ez volt a vég vége.
Négy órakor már tudták, mi történt Sedán-nál. A forradalom, a trónvesztettség nyilvánosan és forma szerint ki lön kiáltva. Favre követelte, Pimard tiltakozott, Palikao, a császárság utolsó miniszterelnöke, ellenkezett. De a többség megrémült, s a császári ház régi barátai, kik még visszaemlékeztek 1848-ra, mondogaták egymásnak : „Ez már forradalom, s a köztársaság az ajtón kopogtat!--'
A palota hivatalnokai elkészültek rá, hogy a törvényhozás palotája meg fog rohantatni. Mindegyik gondoskodni igyekezett magáról. Elköltöztek, bezárták a fegyvertárt, eldugták a kulcsokat.
Nyolcz óra felé a questura tudatta a képviselőkkel, hogy éjjel ülés lesz. Mind megjelentek. A palota kapujánál egy öreg bonapartista tábornok — d'Hauteville — zokogott. Az ülés megnyílt, s az ajtókon ki- s bejártak a képviselők izgatott, aggódó arczczal. Thiers indítványozta a császár letételét, Palikao a diktatúra kimondását. Már fél kettő volt éjfél után, s még nem jutottak megállapodásra. Azt hitték, van még idő.
Pedig hogy nincs, azt kimondá Brame, ugyanaz a Brame, a ki egy hétre rá, mint a közoktatásügy minisztere, megvizsgáltatván a hadsereg lábbeli-raktárait, azokban a papíron kimutatott 200,000 pár helyett csak 24,000-et talált. Ez elég volt belátni, hogy minden elveszett. De ő már szept. 3- és 4-ke közti éjjel is látta, hogy a katasztrófa elkerülhetetlen. Megragadván a távozni készülő Palikao vállát, felkiáltott: „A mit ön tenni akar, az forradalom!"
Azon az éjen nagyszámú csapatok szállták meg a palotát. Reggeli tiz órakor becsukták a kapukat és a lépcsők ajtait.
Délben ülés volt, rövid, de nagy fontosságú. Kératry felszólalására Palikao visszarendelte a katonaságot s maga is visszavonult. Csak a vin-cennesi vadászok maradtak a földalatti termekben, inkább bezárva, mint fenyegető helyzetben. Az elvonuló katonaság helyére a nemzetőrség nyomult.
Tudjuk, mi történt azután. A trón vesztés ajánltatott, a kamra fölfüggeszté teljes ülését, az osztályokban folytatá tanácskozásait, s ott a többség elfogadá az ajánlatot.
A tanácskozási teremben várakozott Schnei-der elnök, hogy újra megnyissa az ülést. Ekkor iszonyú kiáltozással benyomul a tömeg, megtölti az egész termet, elfoglalja a karzatokat, a folyosókat, — mindenütt gomolygó nép, lobogó zászlókkal.
— Ez igen gyorsan halad, monda Picard, most már nincs több időnk.
A képviselők visszajöttek a terembe. Csak tiz perczig tartott az ülés. A Napoleon-dynasz-tia megfosztatott trónjától, a nagy forradalom végbement, — egy csöpp vér nélkül.
Egy órával később a palota újra csendes lett és elhagyott. Csak néhány fölfordult szék, néhány sarkaiból kiemelt ajtó mutatá, mi történt benne az imént.
Egy hét múlva csodálatos változáson ment keresztül az elnök lakosztálya. A fényes bútorok helyét egyszerű ágyak foglalták el. Kórház lett a törvényhozási palota.
1871. márcz. 19-én a commune lett ura a palotának. Bergeret lett az elnök, maga tette magát azzá. Tán ez mentette meg a palotát, hogy a városháza és a Tuilleriák sorsára ne jusson.
1871-től. 75-ig sok mindenféle czélra szolgált a palota s ehhez képest sok mindenféle átalakításon is ment keresztül. A törvényhozás az alatt Versaillesban ülésezett, s a törvényhozás
| hivatalai, könyv- és irattárai mind oda köl-| töztek.
Csak 1877-ben kezdett a roppant épületbe ; visszatérni az élet, titkon, rejtőzve. A bizott-| ságok kezdték itt tartani üléseiket. 1879-ben
hangzott föl aztán nyiltan, hogy a törvényhozótestület visszatér Parisba, s július havában ellepte a palotát a munkások raja, hogy mostani alakját megadja.
S most néhány szót jelen alakjáról. A törvényhozó-test termének karzatain
j és erkélyein 483 nézőre van hely. Maga a | tanácskozó terem 583 széket, az erkélyek és kar-| zatok 703 ülőhelyet foglalnak magokban. A te-í rem most nagyobb, mint azelőtt. Joly, az épí
tész, ugyanis a páholyszerü erkélyeket a terem azon faláról elhordotta, a hol most az elnöki emelvény, a jegyzők, gyorsírók helyei és a szószék állanak.
A szószék és emelvény ugyanaz, mely az | „ötszázak tanácsa" számára készült volt a nagy : köztársaság 14-ik esztendejében. A homorú vé-
setü faragványok rajta Lemot szobrász művei. Ez emelvényt 1814-ben lerontották, 1840-ben újra fölállították, 1848-ban átszállították a Constituante és Legislative termeibe. Az ujabb kor legtöbb szónokának adott e szószék helyet, kétségbe ejtve Thierst és Louis Blanc-t, kiket egészen elnyelt, ugy hogy csak a fejők látszott ki belőle s fölvillanyozva a — torzképrajzolókat.
1865-ben a törvényhozó palotába visszakerült a szószék s azóta itt van.
A terem alakjára nézve hasonlít a mi képviselőházunk ülésterméhez. Félkörben futnak itt is a padok, amphitheatralis emelkedéssel. A karzatok azonban páholyszerüen vannak beren
dezve, a mi a teremnek bizonyára szebb külsőt ad, de kissé szinháziasnak tűnik föl.
Ez évi november á9-én nyilt meg a terem a törvényhozó test ülései számára. A „lefejezett" Paris visszakapta, a mit a császársággal elvesztett : a törvényhozást, s nagy érdeklődéssel nézte az első ülés megnyitását, s az elnök Gambetta megjelenését a teremben, ki az őrök tisztelgő sorfala között, á törvényhozó-test hivatalnoki karától kisértetve, hóna alatt az irományos tárczával vonult be, hogy kilencz évi szünetelés után a teremben újra megnyissa a franczia törvényhozás tanácskozásait.
Téli dal. Oh de kedves teli kép! Szállongnak a hópihék. Utcza, tér, házfedél Mind fehér. Itt a tél!
Útczahosszant a veréb — Hol keresse kenyerét ? Eepdes a párkányzaton, S megkocezantja ablakom.
Mint dezentor, bús betyár, Mig a nyár tart, szerte jár, Jár hegyeken, völgyeken, Kukoricza-földeken.
De mikor már csikorog : Tanyák körül kújtorog. Kér szalonnát, kenyeret, 8 éjszakára födelet.
A veréb is nyáron át Könnyen csaphat lakomát Kész teritett asztalon: Búza-boglyán, asztagon.
Itt terem, majd ott terem, Tolakodó, szemtelen, De ha néki nem terem, Csenni, lopni — kénytelen,
Hejh! a tolvaj verebet Hogy gyűlöltem mint gyerek. Nyíllal, kővel gyors karom Űzte szérűn, udvaron.
Vén kalapban, mely vigyáz, Mit sem ért a ezondra váz : Ellepek az asztagot S mind kiverték a magot.
De én tőlem féltek ám — Gyanúperrel éltek ám — S ha megláttak: ucczu fel! S nyakra-főre szálltak el.
De te künn, szegény veréb, Közelebb csak, közelebb, Nesze morzsa, lágy, fehér, Csak lakozzál ós ne félj.
Nem lesek, tőrt vetve, rád ; Mindegy, ellen vagy barát, Éhező vagy, ez elég : Vedd a falatom felét.
Vargha Gyula.
CYMBELINE. S H A K E S P E A R E - M E S E .
Lomb Karoly és Mária utánford. Mihály J.
Augustus Caesar, római császár idejében egy Cymbeline nevű király uralkodott Angliában, a melyet akkor Brittaniának neveztek.
Cymbelinínek első felesége akkor halt meg, a mikor három gyermeke (két fiu meg egy leány) még nagyon kicsi volt. Imogen, ki a három gyermek között a legidősebb volt, atyja udvarában nevelkedettt; hanem a két fiút csodálatos véletlen folytán még a gyermekszobából ellop-
49. SZÁM. 1879. xxvi. ÉVFOLYAM.
ták, a mikor az idősebb csak három éves volt, az ifjabb pedig egészen csecsemő; és Cymbeline sohasem tudhatta meg, mi lett fiaiból, sem azt, hogy ki vitte el őket.
Cymbeline kétszer házasodott: második felesége gonosz, cselszövő asszony volt és kegyetlen mostoha Cymbelinének első nejétől született Imogen lánya iránt.
A királyné, ámbár gyűlölte Imogent, mégis össze akarta házasítani első férjétől való tulaj-lajdon fiával (a királyné ugyanis hasonlókép kétszer ment férjhez), mivel remélte, hogy ily módon Cymbeline halála után majd saját Clo-ten fiának fejére teheti Brittannia koronáját, mert tudta, hogy ha meg nem találják a király fiait, Imogen herczegkisasszony lesz a király örököse. Hanem ezt a tervet meghiúsította maga Imogen, a ki atyjának s a királynénak beleegyezése, sőt tudta nélkül férjhez ment.
Posthumus (mert ez volt a neve Imogen férjének) azon kornak java tudósa és igen finom műveltségű férfiú volt. Atyja Cymbelineért har-czolva esett el, s anyja is nemsokára meghalt bánatában férje elvesztése miatt.
Cymbeline megsajnálva az árvának gyámoltalan állapotát, magához vette Posthumust, és saját udvarában neveltette. A Posthumus nevet Cymbeline azért adta a fiúnak, mivelhogy atyja halála után született.
Imogent és Posthumust ugyanazon mesterek tanították, s az árvák gyermekségüktől fogva játszótársak voltak ; gyöngéden szerették egymást, a midőn gyermekek voltak, s minthogy az évek folytán érzelmök is folyton növekedett, a midőn egészen felnőttek, titokban megesküdtek.
A rászedett királyné, mivel folyton kémekkel környezte mostoha leányát, csakhamar értesült e titokról, s csakhamar tudtul adta a királynak, hogy Imogen egybekelt Posthumussal.
Semmi sem lehetett volna nagyobb a Cymbeline haragjánál, a mikor megtudta, hogy leánya annyira megfeledkezett nagy méltóságáról, hogy egy alattvaló nejévé lett. Cymbeline megparancsolta Posthumusnak, hogy távozzék Brittanniából, és örökre száműzte őt szülőföldjéről.
A királyné, szánakozást színlelve Imogennek azon búbánata fölött, hogy férjét elveszíti, ajánlkozott, hogy titkos találkozót eszközöl számukra, mielőtt Posthumus útra kel Róma felé. Posthumus ugyanis ezt a várost választotta tartózkodása helyéül száműzetése idejére. Ezt a I látszó szívességet a királyné csak azért tanúsította, hogy annál jobban sikerüljön Cloten fiára vonatkozó terve; mert szándéka volt, a mikor Posthumus már távol lesz, arra a meggyőződésre birni Imogent, hogy házassága nem törvényes, minthogy a király megegyezése nélkül köttetett.
Imogen ós Posthumus igen melegen búcsúztak el egymástól. Imogen egy gyémánt gyűrűt adott férjének, a mely egykor anyjáé volt, s Posthumus megígérte, hogy sohasem fog megválni e gyűrűtől. Posthumus pedig egy karpe-reczet csatolt neje karjára, azon kéréssel, hogy mint szerelme zálogára gondosan vigyázzon reá; | aztán istenhozzádot mondtak egymásnak az örö- I kös szerelem és hűség számos fogadalmival.
Imogen mint elhagyott, lesújtott nő maradt atyja udvarában, Posthumus pedig megérkezett Rómába, száműzetésének előre kiszemelt helyére.
Posthumus Rómában különböző nemzetiségben jókedvű fiatal emberek társaságába jutott, a kik tartózkodás nélkül beszélgettek a nőkről, mindegyikük dicsérve a saját hazájabeli nőket meg a saját kedvesét. Posthumus, a kinek j mindig az ő kedves felesége volt az eszében, azt |
^JÁSÁBNAPI ÚJSÁG. állította, hogy az ő neje, a szépséges Imogen, a legerkölcsösebb, legokosabb s a legállhatatosabb nő a világon.
Ezen fiatal emberek egyike, a kit Iachimo-nak hittak, megbotránkozva, hogy egy britt asszonyt a római nőknek, saját hazája leányainak, fölébe helyeznek, azzal ingerelte Posthumust, hogy látszólag kételkedett az ő annyira magasztalt Imogen nejének állhatatosságában; s végre, sok czivakodás után, Posthumus elfogadta Iachimonak azt az ajánlatát, hogy ő (Iachi-mo) Brittanniába megy, s igyekszik megnyerni a férjes Imogennek szerelmét.
Aztán fogadtak, hogy Iachimo, abban az esetben, ha nem sikerül istentelen szándéka, nagy összeg pénzt fizet, ellenben ha megnyeri Imogen kegyét s rábírja a nőt, hogy neki adja azt a karpereczet, a melynek mint szerelme zálogának megtartását oly komolyan kívánta volt Posthumus, akkor Pothumus veszti el a fo- j gadást és Iachimonak adja azt a gyűrűt, a mely Imogen szerelmi ajándéka volt, a midőn férjétőlelvált.
Oly erősen hitt Posthumus Imogennek hűségében, hogy azt gondolta, semmit sem kocz-káztat neje becsületének ezen próbája által.
Midőn Iachimo Brittanniába érkezett, Imogen őt maga elé bocsátotta, és mint férjének barátját, szíves fogadtatásban részesítette; de a midőn szerelmet kezdett vallani Imogennek, ez őt megvetéssel utasította vissza, s Iachimo csakhamar tapasztalta, hogy semmi reményt sem táplálhat magában becstelen czéljának sikerére nézve.
A fogadás megnyerésének óhajtása arra birta Iachimót, hogy cselhez folyamodjék Posthumus rászedése végett; s ebből a czélból megvesztegette Imogennek szolgáit, a kik öt asszonyuk hálószobájába vitték s egy nagy szekrényben rejtették el, a hol addig kellett bezárva maradnia, mig Imogen nyugalomra tért és elaludt; azután kijőve a szekrényből, nagy figyelemmel megvizsgálta a szobát, leirt mindent a mit a szobában látott, s különösen megjegyezte magának azon anyajegyet, a- melyet Imogennek nyakán észrevett, azután meg zajtalanul leoldotta a nö karjáról a karpereczet, a melyet Posthumus adott volt nejének, s végre ismét visszavonult a szekrénybe.
Iachimo másnap nagy sietséggel indult Rómába, s midőn megérkezett, dicsekedett Posthumus előtt, hogy Imogen neki adta a karpereczet, 8 egyszersmind azt is megengedte neki, hogy egy éjszakát hálószobájában töltsön.
Iachimo ily módon mondta el hazug meséjét :
— Hálószobája, — szólt Iachimo — selyem és ezüst szőnyeggel volt függönyözve, s rá volt himezve a büszke Cleopatra találkozása Anto- , niusával; mondhatom, hogy a legfinomabban hímzett remek.
— Ez igaz, — szólt Posthumus, — de mástól is hallhattad, a nélkül, hogy láttad volna.
— Aztán a kandalló - folytatta Iachimo, — szobája déli részén van, a festmény pedig rajta Dianát ábrázolja fürdőben; soha sem láttam ily beszélő alakoka'.
— Oly dolog ez, a mit szintén hirböl szedhettél, — felelt Posthumus — mivel sokat beszélnek róla.
Iachimo azután épen oly tökéletesen leirta a szobának mennyezetét is, és igy folytatta:
— Majdnem elfeledtem a kandalló két vasmacskáját, a két szundikáló ezüst Cupidót, félfél lábon állva.
Aztán elővette a karpereczet, és igy szólt: — Ismered-e ezt az ékszert, uram ? 0 adta
nekem. Karjáról oldotta le. Szinte látom öt: bá-
781
jos mozdulata többet ért ajándékánál, de azt becsesebbé is tette. 0 adta nekem, azt mondva, hogy egykor becsülte.
S utoljára leirta Iachimo az anyajegyet, a melyet észrevett Imogen nyakán.
Posthumus, a ki a kételkedés gyötrelmével hallgatta végig ezt az egész körmönfont elbeszélést, most a legindulatosabb hangon tört ki Imogen ellen. Átadta Iachimonak a gyémántgyűrűt, melyet a fogadáskor igért neki azon esetre, ha sikerül elnyernie Imogentől a karpereczet.
Posthumus ezután féltékenysége dühében levelet irt Pisanionak, egy britt nemesnek, a ki Imogen szolgái közül való volt és sokáig hü barátja volt Posthumusnak is; és miután tudtára adta Pisanionak, mily bizonyítéka van nejének hűtlenségéről, megparancsolta neki, hogy vigye Imogent Milford-Havenbe, Wales egyik tengerparti kikötőjébe s ott ölje meg. S ugyanakkor egy csalóka levelet irt Imogennek, a melyben meghagyta neki, hogy menjen Pisanioval, minthogy ő nem tudva tovább élni nejének látása nélkül, habár halálos büntetés terhe alatt tilos visszatérnie Brittanniába, mégis el fog menni Milford-Havenbe, a hol majd találkozni fognak.
Imogen, a szegény gyanútlan asszony, a ki férjét mindenek fölött szerette s láthatását saját életénél is többre becsülte, nagyon szorgoskodott, hogy Pisanioval minél hamarabb útra keljen, s útra is kelt még azon éjjel, a mikor a levelet kapta.
Mikor utazásuk már végéhez közeledett, Pisanio,aki hűséges volt ugyan Posthumus iránt, de még sem volt annyira hűsége', hogy még a gonosz cselekedetben is segítse, tudtára adta Imogennek, mily kegyetlen rendeletet kapott.
Imogen, a ki, a helyett, hogy a szerető és szeretett férjjel találkozzék, azt tapasztalta, hogy ez a férj öt halál kínjára hárhoztatta, határtalanul le volt sújtva.
Pisanio igyekezett rábeszélni Imogent, hogy vigasztalódjék, s várjon türelmes bátorsággal arra az időre, a midor majd Posthumus látni és bánni fogja igaztalanságát; addig is, minthogy Imogen nagy bubánatában semmi esetre sem akart visszatérni atyja udvarába, azt tanácsolta neki Pisanio, öltözzék fiú-ruhába, mert ugy sokkal biztosabban járhat-kelhet; ezt a tanácsot Imogen el is fogadta, s arra gondolt, hogy ebben az ál-öltözetben Rómába fog menni, hogy lássa férjét, a kit, embertelen bánásmódjának daczára is, lehetetlen volt nem szeretnie.
(Folyt, kiiv.)
A magyar kertészet két századdal ezelőtt.
(Vége.)
Lippay második munkájának czime ez : ,,P<>-soni Kert, kiben minden kerti munkák, rendelések, virágokkal, veteményekkel, Jakkal, gyümölcsökkel és kerti csomót ékkel való baimolódások, azoknak nemek, hasznok, bécsinálások bőveégesen magyar nyelven leirattattanak." E munka 1604-ben látott napvilágot „Császár Urunk ő Fölsége könyvnyomtatójának bötüijvel". Megemlítvén, hogy mily árva légyen hazánk szép, ékes kertekben, kiknek pedig „fölötte nagy szükségét látván a mi Nemes puszta Magyar-országunkba: ítélem, hogy kedvüket találom mindazoknak, kik az kerti böcsülletes és hasznos munkáltatásában gyönyörködnek... Ne légyen a Magyar Nemzet ollyan, mint a tormába esett féreg; avagy mint a pusztába bujdosó zsidók (a kik noha minden jó ízzel tellyes angyali eledellel legeltettenek, mégis csak a keserű és büdös foghagymákra vá-gyóttanak) hogy csak szintén a káposztás, répás, hagymás kertekben elégedgyék kedve, hanem mutassa meg ebben is a Magyar-Országnak tisztes Nemességét, és az ő zsiros és tenyésző földének böcsös erejét. Kinek hogy ez ideig is hire neve annyira nem terjedet, egyéb okát nem látom, hanem a tudatlanságbul származott
782 VASÁRNAPI DJSÁG. 49. SZÁM. 1879. xxvi. ÉVFOLYAM.
DAGASZTÓ MENYECSKE. — SAJÁT FESTMÉNYE UTÁN FÁRA RAJZOLTA AGGHÁZT GYULA.
A F Ü Z E K ALATT. — SAJÁT FESTMÉNYE KTÁN FÁRA RAJZOLTA FF.SZTY ÁRPÁD.
49. SZÁM. 1879. xxvi. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÜJSÁG. 783
BIKAVIADAL MADRIDBAN.
FRANCZIA TÖRVÉNYHOZÓ-TEST Ü L É S T E R M E P A R I S B A N , A PALAIS-BOÜRBONBAN.
784
^^M elhagyását; ennek pedig eredeti a magyar kerteszek szűk voltábul támadott; elannyira, hogyha csak egy vékony tudományú és együgyű kertészt akarna is valaki tartani, más idegen országokbul nagy kölcséggel köll azt hozatni . . . Viseltettem attul is,, mivelhogy sajnáltam, hogy a mi kegyelmes Érsek Urunknak illyen nevezetes és gyönyörűséges kerté, mint a Posoni kert, a ki még más Országokban is számot tenne, minden emlékezet nélkül, örök feledékenységbe, az maga hamujában temettetnék el: mint a régi magyarországi királyoknak, királyné asszonyoknak, fejedelmeknek szép, rendes, csinos és vigasztaló kertéi. Mert hol vagyon most a királyní asszonyoknak ékes Palotáknak tetein építtetett Táttai szép ékes kertnek emlékezete, avagy csak árnyéka is? Hol a vizsegrádi gyümölcsös kertnek leábrázoltatott képe ?" Azért tehát, hogy a pozsonyi kert emlékezete fennmaradjon századok múlva is, s honfiai egyetmást tanuljanak, sajtó alá adta „A virágos kert, a Veteményes kert és Gyümölcsös kert" czimű munkáját három kötetben.
Itt már igazán otthon érzi magát. Pontos útmutatásokat ád a kertnek fekvéséről, talajáról ; a földet még meg is kóstoltatja, meg is szagoltatja. A földeket osztályozván, kijelöli, hogy minő földbe minő veteményt, fát vagy virágot kell termelni. Nagyon ajánlja, hogy minden háznál formáljanak virágos kertet, „hogy mikor az ur kiteként az ablakon, mint egy paradicsom-beli palotában láttassék lenni, a hol a külömb-külömbféle szép virágok szines köntösükben parancsolattyára udvarollyanak." Hogy minő I kerítéssel vegyék körül a kertet, ez érdekes tárgynak egy hosszú fejezetet szentel. A léczekre ékesség gyanánt gombokat ajánl. Megtudjuk, I h°gy i'y ÍUÓZOS gombok díszelegtek az érsek ur I léczes kerítésén s e mázos gombokat az „uy keresztyének-' — valószínűleg protestánsok — készítettek; maga Lippay is ezeket ajánlja. A pozsonyi kert virágos ágyai egynehány ábrán mellékel vék. A magvak vetésére nézve is különféle tanácsokat osztogatván, figyelmezteti a ker-
/ teszt, hogy „az planétáknak óráját megtarcsa. Az Vénus a vetésre, a Jupiter az ültetésre szolgál." Átalában a termés forrása gyanánt a hold világosságát s abból kiáradó nedvességet tartván, tanácsolja, hogy akkor jó a virágok ültetése, mikor a hold nevelkedvén, gömbölyű, mert ekkor a holdnak hatalma mind melegséggel, mind nedvességgel inkább bővölködik.
Lippayt ugy tekinthetjük, mint a magyar kertészeti műszavak mesterét. A virágok nevével meg is van akadva, mert magyar nevet nem talál, bármint töri is rajta az eszét. Panaszolko-dik is, kérve a kegyes olvasót, hogy meg ne ítélje, ha „sokaknak neveket igazán magyarul meg nem találom nevezni, mert ^okan is vannak ollyan idegen virágok, kiket Érsek urunk ő Nga, elsőben behozott Magyarországban, az maga posoni kertében, ugy mint Indiábul, Spa- i nyor Országbul, Belgiumbul, Olasz-Országbul, ; Német-Országbul, Török-Országbul s. a. t. kiket mindez ideig Magyarország a mi üdönkben nem ösmért és nem is látott. Azért ne csodálkozzék senki, ha igaz magyar nevét nem' tudhattyuk." Lippay aztán önérzettel emeli ki, hogy egy német botanikus, Lauremberg azt irta, érsek urunk | tulipáiról, hogy soha azoknál szebbeket nem i látott, „kik többen találtatnak ezen dicséretes kertben kétszáz elegyes szinüveknél". A jóillatu nárczisszust is az érsek hozta be először Magyarországba. E virágok kelyhét „pohárnak" nevezi, mert „más nyelveken is annak nevezik". A gömbölyű, csomós gyökereket, Lippay, bocsánatot kérve olvasóitól, először nevezi „hagymáknak", mert alkalmasabb tulajdonnevet, akármiként keressen is, nem talál. A corona imperialis liliomot császári koronának, a Crocus Vernust, kike-leti sáfránynak, az Irist szivárványos liliomnak nevezi. A szakavatott kertész egy helyen mérgesen kel ki Molnár ellen, mert ez az Anemone virágot „balgatagul és tudatlanul" magyarul pipacsnak nevezi, holott „tudgya minden paraszt ember is, micsoda az pipacs, de Anemonét nem is látott, nem is hallott, nevezni sem tudgya. Hagyjuk azért mi is az idegen Anemone nevét rajta." Hátha még sejtette volna, hogy idővel kökörcsinnek keresztelik el! A kökörcsint is az érsek plántálta először az országban. Molnárnak szemére lobbantja, hogy a Ranunculust meg sem nevezi magyarul, holott az „Békácska" néven bátran szerepelhet. Valóban meglepő, hooy mily buzgalommal használja a magyar müsza- '
VASÁBNAPI ÚJSÁG. vakat, a hol csak lehet. A digitálist már akkor gyűszűvirág név alatt ösmerteti. A helleborus mint hunyor, a flos trinitatis mint császárvirág jön elő. Égő szerelem, szarkaláb, harangvirág, bársonyvirág, medvetalp, hólapta mind ismeretesek a pozsonyi kertész előtt, melyeket önvallomása szerint vagy a néptől vett át, vagy maga gyártott, de az is bizonyos, hogy sokat a kigúnyolt Molnártól kölcsönzött.
A mint aztán a virágokat bemutatja áttér azoknak kezelésére s nagy horderejű titkokat árul el, midőn megtanítja a kertészeket, mi módon változtathatni a virágoknak színeket, illat-illatjokat, termetöket. „De efféle mesterségeket könnyebb kigondolni, hogy nem mint cselekedettel végbevinni." Ezzel kimenti magát.
A 148 lapra terjedő Virágos Kertet nyomban minden bevezetés nélkül követi a „Veteményes Kert". Lippay ugyancsak magasba vezeti föl tanítványait, mikor egyenesen a csillagokhoz utasítja őket, mert ha a magvetés „az csillagoknak szerenchétlen, és ellenkező fordulásokra esik, se nem női, se jót nem várhatni belőle . . . ugyanazért ha a kertész nem vigyáz figyelmete-sen az csillagok helyheztetésekre és köllemetes tekintetekre, sokszor megcsalatkozik." Mert szerinte a vetemények növekedése a bujdosó csilla-
! gok „beszivárkodó" erejétől függ. „Az kertésznek tudnia kell, hogy három kiváltképen való csillag kegyes és jó a szerencsés vetésre, úgymint Venus, Nap és Jupiter. A jelek, kiket tekinteteknek neveznek, azok is kétfélék, úgymint némellyek kegyessek, némelylyek szerencsétlenek."
Ekkor bevezeti a kertészt a jelek és jegyek ösmeretébe, s ugy taglalja tovább az egyes vetemények vetési s ültetési módját. A vetemények elősorolásánál ismét a nevekkel küzködik, mert „chak nem minden tartományában Magyarországnak külömb néven nevezik efféle füveket és virágokat. Az minthogy a Dunán innen sokat • külömben, a Dunán tul is másképen; az Szalaj-jak is másképpen. Az alföldiek és föl-földiek ismét külömben; az Erdélyiek is másképpen, az Székelyek még annál is külömben". Lippay a dunántúli szójáráshoz alkalmazkodik. „Noha so-kaknak neveket magyarul ki sem mondhatni, hanem az mint más nyelveken is mondatik, ugy köll neveznünk. Sőt ha magyar néven akarnám némellyeket nevezni, reá sem értenék arra, a kit én akarok nevezni. Úgymint ha én Archi-csókát magyarul igyekezném nevezni (kinek deák neve Cinara vagy Carduus) azt Molnár az ő dictionáriumjában Bogáchkórónak nevezi. Ki értené ezen az archicsókát, hanem inkább olyan bogáchkórót, melly minálunk is az mezőben elég terem." E kifakadása mutatja, hogy a nyelvújítás terén Lippay nagyon óvatosan haladt, holott a hol csak szerét ejtheti, a magyar elnevezést el nem hagyja.
A vetemények hasznainak fölemlitése alkalmával már mint orvossal találkozunk. De a mi leginkább meglep, az irályának gyors változása. Míg egy pár évvel azelőtt irt müvében mindenütt „cs"-t használ, most már sok helyen a „cs" helyett „ch"-t ir, p. o. „az ürömből söprüt chi-nálnak, ahol más ninchen. Kikeletkor az gyönge levelérül bort isznak és jó keserű, ha egykichinnyé megtörik." Mindennövény ismertetésénél bőven elősorolja annak gyógy hasznát is, ugy hogy könyve a maga idejében ugy tekintetett, mint az orvosi tudomány bőséges tárháza, mert nincs olyan betegség, a melynek gyógyítására egy vagy más növény alkalmas ne lenne. A rozmaringból csinált füst pestis idején elűzi a dögleletes levegőt, sőt „ha ki ezen füstöt orrán, száján be-bocsátja, az megerősíti a maga agyvelejét" (!) gutaütés, reszketegség, érzéketlenség, emészt-hetetlenség ellen porrá törve a leghasznosabb szer, ha ugyan jó borba öntik s ugy iszszák éhomra. Nádmézzel vegyítve e port, meggátolja az ájulást. A ruta is nevezetes szer. „Ha kin pestis vagyon, főképen amaz vörös hegyes, mérges guga: törje meg a rutát, tegyen hozzá kovászt, disznóhájat, vörös hagymát, fügét, ol-tatlan meszet, körisfán termő avagy spanyor zöld legyet, egy kevés törjéket, csinállyon flastromot, és tegye rá, megfakasztya. „A rutapor élesíti az embernek szemevilágát. A zsállya sem utolsó orvosság. „Ha ki reggel három hegyes zsállya levelet sóval eszén meg, annak nem árt azon nap a méreg é3 dögleletesség."
így megy ez végig 220 lapon keresztül; mikor aztán a vetemények ellenségei ellen való orvosságokra kerül a sor. Ilyenek az égi háború,
49. SZÁM. 1879. xxvi. ÉVFOLYAM.
jég, kőeső, dér, ragya, üszög. A jó pap először is kemény hangon kel ki az isten ellen való babonák, ördöngösségek, varázslás s egyéb bűbájos emberek ellen, kik a magok mesterségét a sátán tanítványaitól tanulták. „Ezek ellen ott vannak — irja — az istenes és anyaszentegyházból bevett orvosságok (főképen ha azok az égi háborúk valami boszorkányok által támadnának,) u : m : az ördögűzés, a szentelt harangok meghúzása, a spanyor kereszt és másféle sz. ereklyék, az kik által szemünkéi lyáttyuk, hogy az égiháboruk megchillapittatnak és el-űzettetnek, hogy ne árthassanak. Találtatnak ugyan természet szerint való orvosságok is, de igen ritkák." A kertpusztitó férgek s állatok közül a vakondok ellen izén irtóhadat, aztán a patkányok s egerek kivesztéséről tanit; egyik legjobb vesztőszernek tartván, ha az eleven patkány nyakára csöngettyüt kötnek s ugy eresztik a többiek közé. Békák, madarak ellen szintén védelinezniszereti az ő érsek urának dicséretes kertjét. Végül eszébe jutván, mennyire alkalmatlan és hívatlan vendégek a szép kert sétányain a szúnyogok, sőt hogy ezek még a szobába is betolakodnak s nem hagyják az érsek urat s őt délutánonként nyugodni, ajánlja, hogy tegyenek ugy mint ő már próbálta. Mártson két spongiát erős eczetbe. Egyiket függeszsze fejéhez, másikat lábához, nem szállnak rá. (Már t. i. az eczetre.) Akkor is kerülik az embert a szúnyogok, ha száraz kendert tesz ágyába. Itt aztán egy csipős élczre ^szánja el magát, mikor igy fejezi be művét: „Én is ezekkel vetek véget az veteményes kertrűl való irásochkámnak, nem kétlem, hogy találkoznak efféle dongó csipő szúnyogok, a kik éles nyelvekkel mardosni fogják az én munkáchkámat. De a kinek nem teczik (eddig ilyen sem volt az Magyar nyelven), chinállyon jobbat s nem irigylem a jámbornak . . . Következnék a gyümölchös kertrűl való irásom, ha szelenczém és írem volna hozzá, kivel az könyvnyomtatónak kezét megkenhetném."
Bizony mind szelenczéje, mind írja lett volna a jó páternek, de még sem érhette meg életben negyedik müve megjelenését. Az érsek és testvére az 1664-től 1667-ig eső időköz alatt a halál parancsára odahagyták a gyönyörű pozsonyi paradicsomot. Könyve azonban már akkor „a nyomtató prés alatt" volt. Ki adta aztán ki, azt kinyomoznom nem sikerült; de az előszó irálya s helyesírása mindjárt elárulja mennyivel alantabb áll Lippaynál. Az ismeretlen kiadó a cs helyett már nem is ch-t, de sok helyen cz-t használ. A „Gyümölczös kert Bécsben nyomtatott Császár Urunck ő Fölsége nyomtató-bötüy-vel". S előszavában mindjárt igy ir: „A melly mindenható istennek bölczessége a tenger fövénié-nek számát tudgia, az essőnek megolvasta czep-pejt. Azon bölczesség nem mérhetővé tette napiainkat.. . Sok szép dolgokkal akarta még ezen könyvet az istenes Páter telliessebbé tenni, de mivel a megkéllelhetetlen halál Isten rende-lésébül elébb elmeczette életének fonalát, a mit többet kévánnál ezen könyvben, annak tulaidoni-czad." Lippay a gyümölcsfák kezeléséről oly szak-avatottan értekezik, hogy tanácsait ma is haszonnal lehetne alkalmazni. Egy helyen zárjel közt megemlíti, hogy majd ir ő szakácskönyvet is a magyar gazdaasszonyok számára, de csak arra jutott ideje, hogy lekvárfőzésre taníthatta meg őket. A szakácskönyvvel adós maradt. De az, a mit a magyar kertészetnek nyújtott, elegendő arra, hogy emlékét kegyeletesen megőrizzük.
K. T. K.
Mi okozza a földrengést? „Hullámzik a foki is alanti tüzektő!."
(Arany : Toldi szerelme XII. 25.)
Mi okozza a földrengést? Miféle hatalmas hamson az, ki megrázza a földet tartó oszlopokat, s megrengeti az öreg planéta tetemeit?
Bizonynyal nagyszerű erejének kell lennie. i ? Í 6 8 :m a Ó r i á s k iSy°J a ö > k i egyet fordul föld
alatti rejtekeben, s megrázkódnak iszonyú pikkelyei. Az indus hitmonda amaz iszonyú elefántja, ki hátán hordozza az egész világot, s maga egy teknősbéka hátán utazik a naey tej-tengeren. 8 J J
V agy a gygások és cyklopsok fészkelődnek helyeiken, hová őket a természet örök alkotó ereje kárhoztatta ?
Ki ne keresné erre a feleletet ? Az ember
49. SZÁM. 1879. xxvi. SVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 785 kereste öröktől fogva, de meg nem találta mai napig. Megkérdett minden természeti erőt, ha ezt a roppant munkát nem ő végezó-e, tudakozódott minden szerves és szervetlen lényektől, ha ezt a roppant rázkódást nem ők csinálták-e ? De feleletet sehol nem kapott.
Aristoteles óta, sőt talán régibb időktől fogva, magyarázgatják az emberek a földrengés okait, s az itt uralkodó nagy homályban bizony nem csoda, ha egyik igy, másik másféleképen igyekezik megadni magának a feleletet.
Átalában egyik a viz működésének tulajdonítja a föld megremegtetését, másik a tüzet ruházza föl ezzel a tiszttel.
Már Lucretius római költő megénekelte a viznek azon tulajdonát, hogy a föld belsejében barlangokat, aknákat váj ki folytonos szivárgása által, s azt okozza, hogy egyes ilyen barlangok beomoljanak, s ez által nagymérvű rázkodáso-kat hozzanak elő a föld fölszinén. Ennek a fölfogásnak az ő ideje óta minden időben megvoltak a maga emberei, sőt a mi időnkbeli geológusok egy nagy része szintén ezt a nézetet vallja sajátja gyanánt. Azt mondják, hogy a föld bel-s jében is kell afféle beomlásoknak lennie, minőket a barlangokban a föld szine fölött is tapasztalunk, s hogy a mint a hegy oldalából leválik egy-egy szikladarab, s iszonyú dörgéssel rohan alá a mélységbe, ugy el kell annak válnia a föld belsejében találtató barlangokban is, s ott még nagyobb robajjal mint itt. Az Alpese-ken is előfordultak már sziklaomlások — a Diablerets-en, a Rossbergen és máshol, — melyeknek dübörgése a színhelytől nagy messzeségre elhallatszott.
E magyarázat helyes volta mellett több körülmény is beszél, s nem lehet a geológusoknak szemökre vetni a hirtelenkedést, midőn leginkább ehhez csatlakoznak. Igy földrengések alkalmával gyakran érezhető bizonyos folytonosságazegymásrakövetkező lökésekben, mintha minduntalan uj meg uj szikladarabok omolnának le, s ott a hol a földrengések a gyakori tünemények közé tartoznak — p. o. Krajna és Isztriában — a barlangokban is sokszor találhatni föld- meg kőrakásokat, melyeknek a íöld fölszinén tölcséralaku beomlások felelnek meg. Sőt földalatti akna-robbantások által mesterséges utón is csináltak ilyen barlangokat s a robbantás által a földalatti rengés ép oly módon haladt tovább, mint a hogy földrengés alkalmánál valósággal szokott. Olykor meg nagy kiterjedésű sülyedések is állottak elő a földrengések alkalmával.
Hanem ha mélyebben kutatunk az okok után, s ha szoros szemügyre veszszük mind azokat a tüneményeket, melyek a földrengést kisérni szokták, azt kell mondanunk, hogy ez a magyarázat nem teljesen kielégítő. Vannak tények és körülmények, melyeket nem vagyunk képesek megfejteni, ha csakugyan igaz, hogy a földrengést barlang-beomlások idézik elő, és semmi más. íme honnan van p. o. az, hogy a földrengés alkalmával a föld olykor hullámzó rezgésbe jő, máskor fölfelé irányuló ütések által jelentkezik, s néha az is előfordul, hogy a rezgés bizonyos csavarodásokat végez. Ha barlang-beomlások lennének a rengés okozói, a rengés tovaterjedése egyenlő volna minden körülmények között. Ez esetben nem lehetne megfejteni azt sem, hogy a rengések száma miért olyan nagy, és a rengések ereje miért olyan iszonyú. Az Andesekben Arequipa lakosai 1811 — 1845 között — tehát 34 év alatt — 904-szer éreztek földingást, s köztük oly erőseket, melyek néhány száz mértföldnyire voltak érezhetők. Ennyi ós ily erős beomlások következtében bizonynyal be kellett volna horpadnia azon a vidéken az egész földszinnek, ha csakugyan beomlások volnának a földrengés okozói.
És van még egy tény, melyet szem elől téveszteni nem szabad. Rég idő óta észlelt dolog, hogy a földrengések leggyakoribb tünemények ott, hol működő tűzokádó hegyek vannak közelben, sőt hogy a vulkánok működése meg a földrengések között el nem tagadható összefüggés létezik. Miért okád a vulkán tüzet, és miért reng épen akkor a föld, ha ennek nincs egyéb oka, mint az, hogy a föld alatt barlangok omoltak be ? Bizonynyal erre a kérdésre nem lehet feleletet adni, s más magyarázatot kell keresni a tünemény megfejtéséhez.
Azok, a kik „alanti tüzek" erejének tulajdonítják a föld megremegtetését, épen erre az imént emiitett körülményre vetik az egész súlyt. |
Ok ugy magyarázzák, hogy a föld belseje forró, olvadt anyag, szerintök a föld közepe most is oly izzó, minő p. o. a nap, vagy a minő volt egyes kövek tanúsága szerint valaha az egész földfelület. A vulkánok csak arra valók, hogy a forrásban levő tömeg magának olykor utat találjon, s a megfigyelt tények is valósággal a mellett bizonyítanak, hogy a tűzokádó működése előtt lehet földrengés, de a működés alkalmával mindenkor szűnik. A Popayan lakói indiánokat szoktak időnként beküldeni a Puracé kráterébe, hogy azok a havat onnan kihányják, s igy a fölfelé igyekvő lávának utat nyitván, a vidéket megóvják a földrengésektől.
De itt a magyarázat bizony szintén sok kérdésre marad adós a felelettel.
Hogy van az először is, hogy a földrengés előfordulhat olyan helyen is, hol vulkánok nincsenek közelben, s p. o. a mi, tűzokádó hegyektől meglehetős messzire fekvő tájainkat is megkeresi olykor-olykor a földindulás? Aztán mi okozza, hogy ez a belső tűz olykor-olykor egészen csöndesen viseli magát, máskor ellenben iszonyú dörgésben s rázkódásban ad magáról életjelt ? Ezt magyarázzák igy is amúgy is. Föltételezik rendesen a tüzet is, a vizet is. Poulett Scrope franczia tudós p. o. azt állítja, hogy a mint a sziklák és hegyek a föld felületén bírnak
•kisebb-nagyobb repedésekkel, ugy azok a föld belsejében is lehatnak egészen az örök tűzig, mely a földrengések állandó székhelyét képezi. Az oda jutott víztömegek gőzállapotba mennek át, s ott ép oly erőteljes működéseket visznek végbe mint a gőzgép kazánjának vize. Csakhogy ez utóbbi szabályozva van mindenfelől, s igy működése is határozott korlátok közt fog végbe menni, a földkerek nagy víztömegei pedig a ra-konczátlan természeti erőt tüntetik elő, egész nagyságában.
Carl müncheni tanár ezzel szemben magának a földnek szilárd kérge és folyó magva között tételez föl bizonyos üregeket, melyekben az odaszorult vizgőz ide-oda hömpölyög nagy gömbök, vagy — hogy ugy mondjuk — óriási cseppek gyanánt, s ezek súrlódása hozza elő a dübörgést. Rég idő óta nem hiányzottak afféle magyarázatok sem, hogy a föld belsejében létező izzó tömeg mint folyó tenger csapkodja hullámait ide s tova, s mint a régiek Orkusának Pyriphlegetón folyója, habjaival csapkodja meg a föld szilárd kérgét. Ehhez persze föl kell tételeznünk azt is, hogy a föld belsejében is dúlnak viharok, melyek e tűztengert fölkorbácsolják, s hogy ott léteznek más erők is, melyek annak habjait mozgásba hozzák. De hát miféle erő hozza mozgásba kiváltkép az oczeánok vizeit ? Mi okozza a szeleket, a viharokat, mi hozza elő az árapály és árdagály rendes váltakozását? Bizonynyal a nap melengető ereje, s — a mi az árapályt illeti — a hold vonzása, melyet ezen mozgékony víztömegekre gyakorol.
Váljon nem gyakorol-e nap és hold efféle hatást a föld belsejében - - állítólag — folyó tüztömegekre is ? Korunk egy búvára Falb Rudolf egész határozottan adja rá a feleletet, hogy : igen. Szerinte a föld gyomrában is vannak viharok, az ottani tengeren is vannak hullámok, melyek csapkodásait mi is érezhetjük. E csapkodások legerősebbek akkor, midőn a nap és hold legerősebben hatnak közre, midőn tehát e két égitest közel van földünkhöz, vagy ugy állanak, hogy egyik a másik erejét fokozza, s müködésök hatása ugyanazon irányba esik. *
Mi legyen már ezekben az igaz, vagy nem igaz, ki merné végleg meghatározni akarni. Oly tények ezek, melyek messze kivül esnek tapasztalatunk körén, s összefüggésökben nem ismerjük még eléggé arra nézve, hogy ítéletet lehessen koczkáztatnunk. Most még csak abból a szempontból vizsgálhatjuk azokat, hogy menynyire felelnek meg a természet ismert törvényeinek, vagy mennyiben mondanak azoknak ellent. A végső szót kimondani csak a jövendő lehet
* Falb, elméletére támaszkodva, néhány esetben megpróbálta előre megmondani a bekövetkezendő földrengést, — mert hisz könnyű kiszámítani, hogy mikor jő a hold vagy nap közel a földhöz, s mikor esik vonzásuk egy irányba. S jóslatai szerencsésen beteljesedtek. Az a földrengés is, mely október- és novemberben a Bánságot meglátogatta, igen jól összeegyeztethető az ő elméletével. Csakhogy elmélete szerint folyó deczernber hó 12-ike körül (egy héttel előtte vagy utána) is kellene ott földrengésnek beállania. Vederemo ! H.
Képek Pitcairn szigetéről. Pitcairn sziget, a Csöndes-oczeán végetle
nén elvesző ama kis pont, melyen Verne közelebb általunk is ismertetett utolsó regényének — „A Bounty lázadói"-nak — végjelenete lefolyt, közelebbről, épen az ott vázolt események miatt, élénk figyelem tárgya lett Angliában is s a nagy oczeánon evező hajósok szemeiben. Ennek bizonysága a „Grafic" czimű nagy angol képes lap egy közleménye is, melyet képeivel együtt átveszünk, meg levén győződve, hogy ezzel ked-
| ves dolgot teszünk a Verne dolgai iránt mindig ' érdeklődő olvasóinknak.
A Robinson kapitány vezénylete alatt álló „Opál" nevű királyi hajó, Valparaisóba utazta-
j ban, a hova San-Franciskóból egy orgonát volt átszállítandó ő felsége a királyné ajándékából, útba ejtette s meglátogatta Pitcairn szigetét is, f. é. július 2-kán; s ott horgonyt vetve, másnap estig ott időzött. Ez idő alatt a sziget lakosai csaknem mindnyájan megfordultak a bajon, csak három asszony maradt, a kis gyermekekkel, a szárazon. A hajó tisztei közt volt egy fénykép-iró is, ki a szigetlakókat, nagy bámulatukra és örömükre leve te hamarjában. Robinson kapitány arról tesz tanúságot, hogy a sziget lakói egyszerű s őszinte kegyességgel s tiszta erkölcsiséggel tűnnek ki, s ártatlanságuk s őszinte vendégszeretetük egészen megnyerte a hajósok szivét. Összesen kilenczvenhárman vannak. Robinson kapitány pamut-szövetekkel látta el őket, mivel a magok által termesztett pamut igen silány minőségű. Ellenben kitűnő arrow-root (fa-gyökérrost) szövetet készítenek; de nehezen birják értékesíteni, mivel az átmenő hajók leginkább csak gyümölcsöket s más növényi élelemszereket keresnek a szigeten.
Olvasóinknak nem szükség emlékezetébe hoznunk e kis sziget megtelepítésének eredetét. A „Grafic" nem emliti Verne müvét; ellenben igen azt, hogy a „Bounty" lázadói történetét, hasonló czimű s „bájos elbeszélésben" egy Lady Belcher nevű angol irónő is közrebocsátotta. Szerinte Keresztély Csütörtök-Október (ezek a keresztnevei), a lázadó Fletcher Keresztély fia jelenleg a legidősb ember a szigeten. A Young-család tagjai attól a Young Eduárdtól származnak, a ki tettleges részt nem vett ugyan a lázadásban, de utóbb a lázadókhoz csatlakozott s nem is tért vissza Angliába Heywood Péterrel s a többivel, kik ott hadi törvényszék elé állíttattak s közülök kettő ki is végeztetett.
Kéjeinket aláírásaik magyarázzák. Közöttük van a sziget térképe is, melyen a Young sziklája és a Kcresztély-fok, a két alapitóra emlékeztetnek, a Bounty-öböl pedig arra az eseményre, mikor a lázadók hajója a szigeten kikötött s általok leszereltetve, itt elsülyesztetett. Az Ádám-fok, a kikötő, a sziklás zátony a sziget
\ egyes feltűnőbb pontjait jelölik. A sziget-lakók arczképeit valószínűleg a
fölebb emiitett fénykép-műtétnek köszönhetjük. Közöttük első helyet foglal el a sziget jelenlegi legidősbje Keresztély Csütörtök-Október, a lázadó Fletcher fia; azután Young-Selwyn asszony, a Young leánya; Warren Mari; Mac Coy Busáéi J., a sziget jelenlegi fő-birája és parancsnoka; egy másik Young kisasszony, a sziget orgonistája; Young Mózea. Keresztély után második legidősbje a sziget lakóinak.
A Pitcairn-sziget e kis képcsarnokát a sziget mostani kikötőjének, a Bounty-öbölben, — és az „Opál" hajó képe egésziti ki.
S végül, adalékul a többihez egyik (bár jó távoli) szomszéd szigetnek, a Társaság-szigetek csoportjához tartozó Huahine-szigetnek királyné asszonya, Te-haa-Papa arczképe járul még.
7 8 6
Egyveleg. * Uszó jéghegygyei ütközött össze november
7-én Nev-Foundland partjától nem messze egy óriási aczélgőzös „Arizona". A nagy hajó 5GOO tonnás erejű s nemrég készült nagy gonddal s a legújabb elvek szerint. Hozzájárult még ehhez, hogy a már olvadó jéghegy jóformán csak súrolta a hajó orrát
VASÁRNAPI ÚJSÁG. 49. SZÁM. 1879. xxvi. ÉVFOLYAM.
s meglehetős magasságra emelkedett. A hajó tulajdonosa, Guion, ki a szerencsétlenség alkalmával maga is ott volt a hajón, rögtön táviratozott New-Yorkba, hogy az utasoknak Liverpoolba szállítására küldjenek egy gőzöst.
* Csetevájót, az elfogott zulu királyt, Fokváros-ban'sokfélekép mulattatják s már meglehetősen hozzá is szokott az európai modorhoz, habár a csizmát s
még egy melléképületet is készítenek 20 személy számára. Az egész épület 9000 láb magasban lesz a tenger szine felett.
*A telephon mint dajka. Amerikai lapok szerint egy még meglehetős fiatal nagymamát, ki nemrég jutott ez álláshoz, éjjel távollakó leánya felköltött mély álmából, a telephonon kiáltva neki: „kis fiamnak veszélyes köhögése van, mit csináljak ?"
1. Eeresztély Csütörtök-Október, a lázadó Fletcher fia, a sziget legidősbje. — 2. Pitcairn sziget térképe. — 3. Kikötő a Bounty-öbölben. 4. „Opál" angol királyi hajó. — 5. Young Selwynné, Young Mózes leánya. — 6. Warren Mari. — 7. Mac-Coy Eussel J., a sziget főbírája.
8. Young kisasszony, a sziget orgonistája. — 9. Young Mózes, a sziget másod-idősbje. — 10. Te-haa-Papa, Huahine sziget királynéja.
K É P E K P I T C A I R N S Z I G E T É R Ő L .
s mindamellett azt egészen szétzúzta, ugy hogy a vasdarabok apró darabokban látszottak egyes kisebb jégtáblákon s a hajót New-Foundland partjára 8t.-John kikötőjébe csak nehezen lehetett bevonszolni. Szerencsére a hajó testének Bemmi ba'a sem volt s igy a rajta ntazó 149 idegen csak pár óráig tartó éjjeli ijedelmet szenvedett, s néhányat a lökés ágyából kidobott. A jéghegy talapja mintegy 500 láb volt
keztyüt még most is kiállhatatlanak tartja. Legnagyobb gyönyörűségét leli a skót katonák duda-játékában, ilyenkor egészen ragyognak szemei s kis sapkáját kezében lobogtatva egész dikcziókat mond el.
Az Aetna-hegyen fölállítandó csillagvizsgáló torony már meglehetősen készen van, de a sok hó miatt a mozgatható vaskupolát s nagy távcsövet tavaszig már nem lehet felállítani. Ugyanekkor
A nagymama megnyugtatta leányát, hogy csak egy perczig lesz távol, s elment a házi orvoshoz. Megérkezve az orvos, fölkérte az aggódó mamát, vigye oda gyermekét a telephonhoz, hogy köhögését meghallgassa. Megtörtént s a doktor egyszerre kinyilatkoztatta, hogy veszély nincs s a nagymama nemsokára ismét lefeküdhetett.
49. SZÁM. 1879. xxvi. ÉVFOLYAM. VASAKNAPI UJSAG. 78:
Két fiatal festőnk müve. Két tehetséges fiatal festőnktől való a mai
számunkban bemutatott „A dagasztó menyecske" cziinű vidor életkép és a „Füzek alatt" czimű hangulatteljes tájkép, mely egy drámai epizód komor kerete. Mindkét kép eredetije ki volt állítva a műcsarnok egy korábbi tárlatában, s a kellemes hatású művek közé tartoztak.
Az életkép Aggházy Gyuláé, ki állami ösztöndíjjal hosszabb időt töltött Parisban. Tehetségét és fejlődését feltüntető műveivel nem egyszer találkoztunk már a műtárlatokban. A „Dagasztó menyecske" tűnt ki ezek közt legjobban, mind ötletének kedélyes voltával, mind a kivitel csinosságával. A kép tárgyával egy másik czik-künk foglalkozik.
A tájkép Feszty Árpádé, ki — szintén állami ösztöndíjjal — e napokban Bécsbe utazik tanulmányai folytatására.
A hólepte térségre ólomszinü levegő borul. Elhagyott táj tárul föl; száraz haraszt fakó tüskéi merednek a hó a ló l ; kopár füzek sora vonul végig a térségen, jelölve az ér irányát. Magát az ért jég és hó boritja. A szürke felhők, a kietlen hómező, a fűzek sötét sora, oly komor képet tár föl; az elhagyottság mélységes nyugalma uralkodik itt.
A hó nemcsak a földet boritja, hanem halotti szemfödő is. A fűzek aljában holttest terül el. Mi történt vele, hogyan jutot t oda? megfagyott, vagy megölték? Nem tudni. A hó eme sötét titka csak akkor tárul föl előttünk, mikor egy más valaki is meglátja, egy lovas ember, kit erre hozott útja, s kinek lova meghőkölve áll meg a halotthoz közel. Ez is rejtélyes alak, mint maga a halott, melyről a hólepel már foszlani kezd. Mit keres ez elhagyott helyen ? Talán az utnélküli pusztát járja, kerülve az embereket, s találva holtat. Vagy talán épen azt kereste, kit régen várnak otthon s most meg is találja.
A táj zordonságával e kérdések is mind összhangba jönnek. Nemcsak a fagyos hó, a tél életnélkülisége, az útszéli halott teszik e kép hatását, hanem az a balladai homály is, mely az itt történteket rejtélyessé teszi, s az események szálait messze kihúzza a kép keretén túl, elmélkedni és gondolkodni hagyván sokáig a hatásos festmény előtt.
A dagasztó menyecske. Aggházy Gyula képéhez.
Nem megy férjhez addig, mig nem tudja megsütni a dagadó lágy czipót. Ez a regula a magyar ember házában, a hol lány van eladó. Mert igaz ugyan, hogy a poéta azt irja: „A szerelem mindent pótol, a szerelmet nem pótolja semmi"; hanem az öreg apó, a ki már tul van azon, hogy poétásan gondolkozzék, azt tartja, hogy szerelem ide, szerelem oda, — de a kenyeret bizony nem pótolja az, s még az édes csók is keserű, ha közbe korog a gyomor.
Innen van aztán, hogy sehol a kerek földön nem esznek oly jóizti kenyeret, mint Magyarországon. Minden menyecske mester benne, hisz ez az alapja a menyecskeségének.
Azért aztán ünnep is van a háznál minden kenyérsütéskor. Ilyenkor hátrább az agarakkal minden egyéb tennivalónak. A gazda rendesen elpusztul láb alól valahova a tanyára, ne lábatlankodjék a kemencze és a teknő körül. A pár gömbölyű korpagombóczokban ott szárad a szitán, vagy a kovász a piros csíkos kenyérkendő alatt. A puha könnyű liszt lebbenő fehér felhőben hull a láa teknőbe a menyecske tenyere közt csattogó szitából, mig lágy pehelypárnává dom
borul, s mikor a viz belevegyül, a gazdasszony kedvteléssel meriti bele gömbölyű két kezét s ott markolász benne rózsás ujjaival, mig a tészta keményedni nem kezd alattok, nagyokat czup-panva, mikor összeszorított kis öklét kbelöle kiveszi.
Haj ez a czuppanás, ez a czuppanás ! Ha-miskás gondolatok kelnek elő a dagadó tésztából a menyecske szivébe. Ugy hasonlít egy másik czuppanáshoz, mely nem oly lapos, nem oly puffanó talán, sokkal finomabb, lágyabb — „mint mikor az eper csattan, hogyha szedik" — de mégis csak czuppanás.
S ahhoz járul, hogy az ajtó előtt egyszerre kényes pörge fütty hangzik föl, összecsucsorított piros ajkak közül, sugár bajusz alól. Aztán a nótája is egész szemrehányás:
Te hagytál el, nem én téged, Délibáb volt a hűséged.
A teknőben a tészta egyre lassabban czup-pog. Aztán egészen eláll. A menyecske kihúzta belőle mind a két kezét,.melyre a tapadó tészta puha keztyüt húzott. Megáll a teknő előtt s az ajtó felé sandit. Ugy húzza valami arrafelé. Nem is áll soká ellent, odamegy, kitekint s ar-cza egyszerre lángba borul.
Nyalka délczeg huszár-legény áll meg ottau, kiveszi szájából a makrát s megszólal:
— Ejnye babám, de nekikönyököltél annak a teknönek. Meg se hallod a sarkantyú pengését.
— Dehogy is nem hallottam, István bá! De lássa, hátha megsejdíti valaki.
— Üsse a kő ! Jár a világ szája, hiába tapasztod be a tésztás két kezeddel. Hej, Erzsók, Erzsók, már csak várhattál volna még egy esz tendeig. Ne mentél volna el ahhoz a morgó vén uradhoz, a mig hazajövök.
A menyecske szeme pityergőre fordul, hanem azért visszaszól:
— Ne bántsa kend az én jó uramat. Ugy hord a tenyerén, mint a tojást, megbecsül igazán. Hát hisz tudom én azt, hogy jobb lett volna várnom. De mikor kelmédet elvitték abba az istenverte Bosnyákországba, azután meg a halála hire j ö t t , kelmed lett volna az első, a kit a golyóbis talált Maglájnál vagy hol a pokolba. Csak az isten tudja, mennyit sírtam akkor; azt tudtam, a szivem szakad meg bele.
— Aztán megvigasztalódni férjhez mentél babám. Jól tetted, más is ugy tett volna. No isten áldjon meg. I t t a parancsolat a dolmányom zsebében, holnap berukkolunk. Adjon isten áldást, egészséget
A menyecskének két felöl indul meg a köny az arczán.
— Hát igy megy el, István bá? Nincs egy jó szava hozzám ?
A huszár mélyen a szemébe néz a menyecskének, a mint az kihajlik a kis ajtó fölött, aztán átkarolja a derekát az egyik kezével s oda nyomja a bajuszos száját a piros ajkához. Ez nem vonakodik, hátra tartj a a két tésztás kezét s visszaadja a csókot, jó szívből, őszintén.'
Ugy is utolsó az, hátha örökre szól ez a bucsu. A katona élete isten kezében van. Tán, a ki ezt látja, az isten se veszi rossz néven ezt az egy csókot, illő tisztességben.
Aztán visszasompolyog a teknőhöz, a tészta tán meg is romlott azóta. Megjavítja beleomló szemeharmatjával, s elgondolja nagykeservesen :
— Hej Bosznia, átkozott Bosznia! Ha te nem lettél volna, most ezt a kenyeret neki dagasztanám.
A fütty, a sarkantyú elhangzott az utczán. A kemenczében lobog már a tűz. Karcsú nyelű lapáton ott dagad, ott puffad a jóféle lángos.
Ha majd haza jön a gazda a mezőről, s
elébe tálaljak a jó zsíros lepem t, vajh kitalálja-e, hogy asszonyköny vegyült a savába, attól oly jó izű . . .
Lélegző készülékek. Jut-e eszébe az olvasónak, midőn ott a
szép alföld szellős rónáján tele tüdővel szívja magába az Isten szabad levegőjét, — jut-e eszébe, hogy a legnagyobb jótéteményt ingyen élvezi ? Jut-e eszébe, hogy ezerén sinlödnek e nélkül, s tengetik vézna óltöket oly helyeken, hová csak elvétve téved itt-ott egy napsugár, s csak néha-néha szűrődik egy kis levegő.
Hogyan is gondolna az alföld lakója erre ? O nem tudja, miért ne élvezné mindenki egyformán ezt a közös jót, melyet jónak sem talál addig, a mig nem nélkülözi, ő nem látja, hogy emberek a távol nyugat városaiban miként dolgoznak napestig füstben, porban, s miként sor-
I. ábra.
vasztja őket kora halálra a tisztátalan levegő. Látná csak a sheffieldi kés-köszörűsöket, kiknek az aczél pora tüdejükre száll, s ritkán engedi nekik túlélni a 30-ik évet, bezzeg meg tudná becsülni a t iszta levegőt.
Azaz hogy a falusi vagy pusztai ember is jut abba az állapotba, hogy port szív magába levegő gyanánt. A mind jobban elterjedő gőz-cséplőgépek sem igen fukarok e tekintetben, s szórják magok körül a port istenigazában. Ott a gabnamagtárakban sem valami nagyon tiszta a levegő mérés alkalmával, s a gőzmalmok kövei mellett is elszorul olykor a lélegzetvétel. Hanem az ilyen tisztátalan levegő nem gyorsan ölő méreg, kihúzza az ember benne esztendők során. Azért az emberek rendesen nem töröd-
•1. ábra. 4. ábru.
nek vele, legfeljebb hogy méréskor a véka mellett álló „lapátosok" magasabb napszámot követelnek a többinél. Pedig a milyen lassan öl ez a méreg, épen oly biztos a hatása. Foga helyét oda vési egészséges húsodba, s rág rajtad észrevétlenül folyton. Azért ott, hol az ember gyakran kénytelen tisztátalan levegőben időzni, sokat gondolkodnak rajta az emberek, hogyan lehetne a port, a füstöt, gőzt s minden ártalmas részeket visszatartani a tüdőtől, hogy
788
oda csak az egészséges levegő férkőzhessek. I Legtöbb, esetben egy egyszerű gyapjuposztó-da-rabot tesznek szájuk elé a munkások, azon keresztül megy a levegő, de a por-részecskék azok visszamaradnak a posztóban. CsaMiogy nem valami kényelmes az ember szájának, ha egy posztódarab van elébe kötve, s a lélekzés sem valami kellemes. Azért más módokról is gondoskodnak. Képünkön (i. ábra) látható egy oly készülék, mely arra való, hogy az ember még a legmérgesebb gőzök közé is bemehessen. Kissé ügyetlen kinézésű eszköz ugyan, mert hát német találmány, de elég hasznos. Egy a szájra illeszthető edény az, a, melyből a levegő kijöhet ugyan, de be nem mehet. A tiszta levegőt egy más edényből, b, kapja az illető, melyet hátán hord s mely egy nyilt csővel, c, áll összeköttetésben, a kilélekzett levegő pedig nyilt utat talál. A készülék, melyet átmetszetben is (3. ábra) bemutatunk az olvasónak, olyanféle szerkezettel bir, mint a rángatós kut, vagy mint a tűzi fecskendő. A kitoluló levegő kinyit maga előtt egy szelepet, s igy a kilélekzés szabadon végbemehet, de a betolulni akaró levegő annál nagyobb erővel zárja el ugyan e szelepet, minél nagyobb erővel akar behatolni.
Hogy mily nagy hasznát vehetni egy ily eszköznek különösen a tűzoltásnál, mindenki megítélheti. Egy lehellet, s a láng vagy forró j levegő oly szerencsétlenül rohanhat a tüdőbe, | hogy az illetőnek vége van. Ily esetben is el szokás zárni orrot és szát, s a levegő csak egy hosszú csövön keresztül jöhet a szájba, mely csövön áthaladva egészen lehűl. Ily készülékkel ! aztán — kivált ha szemét is eltakarta egy afféle üveggel, mely nem bőrrel, de gummival levén ellátva, jobban tapad az arczhoz (4. ábra), — bele merészkedhetik egy ügyes tűzoltó (1. ábra) a láng közepébe a nélkül, hogy hiba eshetnék ; benne.
Bikaviadal Spanyolországban. Van már ötven éve, van több is, hogy min- |
den lépten-nyomon találkozunk a reménynyel, hogy a régi római czirkusok utolsó embertelen j maradványát, a hol mesterségesen felbőszített állatot eresztenek az emberre, vagy inkább mes- j terségesen betanított embert az á l l a t a , s életha- j Iáira megy köztük a játék, — a finomult er- j köles és izlés maholnap kiküszöböli, — s íme azt olvassuk, hogy az ünnepélyek között, melylyel Spanyolország az ő uj, effélékhez hozzá nem I szokott ifjú királynéját fogadja, ott van a — bi- | kaviadal.
Valóban csodálkozni lehet, hogyan történhetik az, hogy egy barbárkori vad szokás, a hol állatkínzás mellett emberélet forog koczkán, miként lehet nemzeti kedvtöltés s épen egy oly nemzetnél, mely sokáig állt az európai czivilizá-czió élén s keresztény erkölcseiről nevezetes.
Nehéz ezt megmagyarázni; mint megmagyarázhatatlan oly jelenséget kell tekinteni, a minő nem egy van a népek történetében. Azt hiszszük, más nemzetnek is van oly szokása, melytől a spanyol, mint barbár jellegütői, irtóznék ; miért ne lehetne tehát neki is olyan, a mit a többi nemzet tekint embertelennek.
Az uj spanyol királyné tiszteletére rendezett viadalon tizenkét válogatott bika küzdött meg a porondon. Egyik keresztül is ugrott a korláton, mely a közönséget az „arénától" elválasztja, s a levegőbe röpített egy csendőrt. Hogy mit szóltak ehhez a királyi menyasszony idegei, arról még hallgat a krónika. Annyi azonban áll, hogy í Spanyolország királynéjának, ha kedves úrnője j kivan lenni népének, edzenie kellend idegeit népe fölfogásához s örömét találnia abban, a mitől eleinte borzad.
Sorsa már ez a spanyol királynéknak, kik idegen földről jutottak a szép félsziget trónjára. Hiszen egy másik osztrák herczegnönek, kit szintén Hispánia trónjára hivott a végzet, mint Mária Krisztinát, még nagyobbakra is meg kellé edzenie szivét. Midőn uj hazája határán bevonult, egy szövőiparáról híres város polgári tisztelgő küldöttsége azzal vélte meglephetni, hogy hozott magával hódolatjelül tizenkét tuczat finom selyemharisnyát. Azt a menyasszonyt is egy büszke spanyol főúr kiséré, képviselve ura királya személyét, s megbotránkozott a hozott ajándékon. Oda vágta a küldöttség elé a harisnyákat s dörgő hangon rivalt r á : „Nyomorultak, hát nem tudjátok, hogy Spanyolország király-
VASÁRNAPI ÚJSÁG.
néinak lába n incs !" A szegény leendő királyné, a ki hozzá szokott már a furcsa, idegen szokások egynémelyikéhez, kétségbeesett, hogyan adja ő meg magát annak a sorsnak, hogy le fogják vágni a lábát. Nagynehezen sikerült vele megértetni, hogyne vegye szószerint a dolgot
Hát Krisztina királyné is majd csak kibékül a bikaviadalokkal, s megaczélozandja szivét az oly borzalmas jelenetek iránt, a milyent mai képünk mutat.
A journalismus hőskorából. Neményi Ambrus „Kortörténelrui rajzok" czimü
művéből.
Ha ugy tétetnék föl a kérdés, hogy a két intézmény közül a politikai szabadságnak Európában melyik tett nagyobb szolgálatokat: ajour-nalismus-c, vagya parliamentarismus? — akkor, ugy hiszszük, bárkinek, a ki elfogulatlan, nem eshetnék nehezére a joumalismus mellett nyilatkozni. A nagy forradalom ideje óta Európában nem volt a szabadságnak vagy a politikai haladásnak egyetlen eszméje sem, melynek kezdeményezése nem a sajtóból indult volna ki, melynek terjesztéséről ne a sajtó gondoskodott, s mely végleges győzelmét ne a sajtónak köszönhette volna. Valamennyi politikai forma és valamennyi politikai intézmény kitüntette az idők folyamán a maga nélkülözhetőségét: mon-arkhia, köztársaság, alkotmányosság egyaránt; sérthetetlennek, pótolhatatlannak és nélkülözhetetlennek csupán egy intézmény bizonyult: a sajtó.
A jelen pillanatban mintegy száz journalista látja el egész Európát politikai gondolatokkal. Az, a mi napról-napra elmondatik a parliamen-tek szószékein és a diplomaták jegyzékeiben, mind nem egyéb, mint többé-kevésbbé rosszul stilizált elismétlése annak, a mit előbb az újságok mondtak és irtak. Az úgynevezett „gyakorlati" politikusok és a journalisták közt a viszony csaknem ugyanaz, mint a minő az volt, mely Mirabeau és Iíeybaz közt fennállott. Ki nem isméi i Mirabeaut? Ki hallotta valaha Reybaz nevét ? Pierre Ábrahám Eeybaz — alig-alig ismeri ezt a nevet az a néhány ember, ki a forradalom történetének tanulmányozását tűzte ki sajátos czéljául. Előállott már most, ezelőtt mintegy négy évvel, egy franczia történetbuvár, ki Genfben Mirabeaunak több levelét fedezte föl, a melyekből világosan kitűnik, hogy Mirabeau ösz-szes hévteli rögtönzései, az assignatákról és a papok házasságáról tartott beszédek, sőt az az el nem mondott beszéd is, melyet Talleyrand, Mirabeau halála után, „mint az összes idők szónoki műveinek egyik legnagyobbikát", a nemzetgyűlésben felolvasott, — hogy mindezek a beszédek, melyek Mirabeau nevét halhatatlanná tették, egy egyszerű, igénytelen, félénk, szerény, lángkeblü és tisztalelkű filozófustól erednek, kinek neve Pierre Ábrahám Reybaz volt, s ki soha életében nem óhajtott a nyilvánosság előtt megneveztetni ; kinek egyetlen vágya, kinek szenvedélye, kinek sorsa vol t : egy uj kor eszméit tárni a sokaság elé — mit törődött ő azzal, hogy ez eszmékért Mirabeaut s másokat dicsőitettek! E történeti fölfedezés egy másik taláDyt is megmagyaráz. Mily bámulatosan kellett — mondogatták eddigelé — e nagy népvezér lényének alkotva lenni, ha egy dobzódás mámorában töltött éjszaka után képes volt föllépni a szószékre s lángszavu beszéddel lelkesülni — és lelkesíteni másokat az emberiség legmagasztosabb czéljai-é r t ! . . A dolog sokkal egyszerűbb volt. Míg Mirabeau az opera énekesnői mellett mulatozott, egy klasszikus műveltségű és fenkölt gondolkozású filozóf ott virrasztott az örök idők nagy gondolkozói mellett; tanulmányainak és elmélkedésének eredményét tollba monda leányának, s midőn Mirabeau jókor reggel hazatért Mademoiselle Coulontól, a következő napra való meggyőződéseit és lelkesedését már készen találta az asztalon, csinos női kézírásban . . .
Ah, ez a Reybaz leánya! . . Sehol sincs róla elmondva semmi ,• de nekem ugy tetszik, mintha itt egy csodás, föl nem fedezett regénykincs volna elrejtve. Elképzelem magamnak e leánykát, kinek lelke szintén kénytelen foglalkozni azzal az ismeretlen nagy emberrel, a kinek beszédeit és nyilatkozatait naponkint leirja; sejtelme sincs bűneiről és árulásáról; nem volna leány, ha lángoló szerelemmel nem vonzódnék feléje . . . No de ez mind nem tartozik ide! A
49. SZÁM. 1879. xxvi. ÉVFOLYAM.
mit e példával megvilágítani akartam : az azon befolyás, melyet a sajtó a szószékre gyakorol, az a roppant hála, melylyel a parliamentarismus a journalismusnak tartozik — s a melylyel mindig adósa marad .
Eszembe j u t itt gróf Beustnak egy mondása, afféle öntudatlanul naiv, politikai fen-héjázással teli mondása. Gróf Beustnak — akkoriban még „fiatal" grófnak — az volt a szokása, hogy maga javítgatta ki beszédeinek gyorsírói jegyzeteit. Innen volt aztán, hogy ha a miniszter délelőtt beszélt, a bécsi esti lapok tudósítói rendszerint elkéstek tudósításaikkal — csak journalista foghatja föl ezt a bosszúságot! Egyszer egy ülés elején — ismét az volt a hir, hogy a külügyminiszter beszélni fog. Szörnyű rémület az újságírók között! — mire a gyorsiroda igazgatója, ki e rémületet kétszeresen átérzi, megrohanja a minisztert s aggódva interpellálja.
— Az esti lapoknak beszél Exczellencziád ?• — Nem! felel öntudatos mosolylyal a gróf,
Ausztria népeinek beszélek ! . . Igen szellemes mondás, gróf u r ! . . de
kérem, mikép beszélne ön „Ausztria népeinek", ha nem volnának esti lapok ?
Azt fogják ellenem vetni, hogy hiszen akkor is kormányoztak országokat, mikor még nem volt sajtó. No hiszen, kormányozni „kormányoztak" minden időben; csakhogy nyomorúságos egy kormányzat v o l t a m az, s emberekhez nem méltóan ostoba. És ha volt valaha kivétel, ez ott esett, a hol tényleg journalisták kormányoztak. Ezek persze a magok korabeli journalisták voltak. IV. Henrik nagy miniszterét, Sullyt, a takarékoskodót, ma a parliament-ben a legutolsó pergőnyelvü prókátor is leverné. Sully ép oly kevéssé volt képes nyilvánosan elmondani három mondatot, mint Ne-cker. Ha Sully vagy Necker ma élne, nem is ülne a parliamentben egyik sem, hanem mindegyik közgazdasági rovatvezetője volna valamely nagy lapnak. Világos, hogy Sullyvel, Neckerrel az a szellem kormányozott, mely ma a journal ismusban nyilatkozik.
S ez nem egy mesterségébe szerelmes újságírónak a képzelődése. Egy „gyakorlati politikus", — Thiers Adolfnak hivták — mondotta a franczia törvényhozó testületben:
„Volt alkalmam többször vezetni hazánk külügyeit: de mindig többet és hasznosabbat tudtam meg a külföldi sajtó nyilatkozataiból, mint külföldi képviselőink jelentéseiből."
Mindezekből az olvasó természetesen semmi olyat nem tud meg, a mi e sorok czimével valaminő szorosabb összefüggésben volna; e bevezetés csupán magyarázata akar lenni annak, hogy egy kitűnő történelmi munkából, mely az angol történelem egyik legnagyobb korszakát tárgyalja, csupán egy alakot veszek ki, hogy az olvasó szeme elé állítsam, egy journalista alakját, még pedig olyanét, kit eddig mindigpam-phletistának neveztek. W. F . Rae, egy nem rég megjelent könyvében, az angol történetírók előkelő és nemes modorában, festi az ellenzék küzdelmét I I I . György uralkodása alatt. A szerző ama parliamenti ellenzéknek, mely esaknem forradalom volt, három legkiválóbb alakját szemelte ki magának : Wilkest, a journalistát, mellette Foxot és Sheridant, az ünnepelt parliamenti férfiakat. Sikerült neki, három életrajzi essayban, talán a legjobb képet teremteni az angol történelem ama nagy epizódjáról.
A két parliamenti férfi életrajza, bármily érdeme is a szerzőnek, még sem telelt meg valamely kényszerítő szükségnek, míg ellenben Wilkesnek, e sokat rágalmazott újságírónak a története oly mű, melyért a szerzőnek a politikai szabadság és a történetbuvárlat minden barátja köszönettel kell hogy tartozzék. A két „gyakorlati" politikust érdeme szerint és érdemén felül méltányolták és dicsérték már. Az egyikről — Sheridanról — ezt irta Lord Byron :
„Bármit tett, vagy látott jónak tenni She-r i dan : az az illető szakban mindig, par excel-lence, a legjobb volt. Ö irta a legjobb világjátékot, a legjobb operát, a legjobb bohózatot, a legjobb monológot, s hogy mindezekre föltegye a koronát, ő tar tot ta a legjobb beszédet (Warren Hastings ellen), melyet valaha Angliában hallottak."
Hasonló tuláradozással dicsérték Foxot : noha most már be van bizonyítva, hogy e lángeszű férfi ellenzékisége sok esetben tisztán személyes természetű okokra, nagyravágyásra,
49. SZÁM. 1879. xxvi. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 789
.pénzsovárgásra és tékozlási vágyra vezethető vissza, és hogy jelleme legkevésbbé sem igényelheti azt, hogy példásnak és feddhetetlennek tartassék.
Ellenben Wilkest, az angol sajtószabadság tulajdonképeni megalapítóját, szidalmazták, elrágalmazták; ugy festették le, mint komolyság, erkölcsi érzet, meggyőződés, tisztesség nélüül való szörnyeteget — demagógot, komédiást, kéjenczet és tehetetlent.
Talán soha sem volt ellenzéknek keményebb küzdelme, mint a I I I . György alatti ellenzéknek. Ez eredetileg jó, munkás és tiszteletreméltó király anyjának vezeté e alatt megrögzött, nyakas, kényuras és erőszakoskodó fejedelemmé lett, kinek uralkodása alatt Amerika elveszett Angliára nézve, s ki csak Pi t t bölcseségének és az angol nép mérsékletének köszönhette, hogy I. Károly sorsára nem jutott, a kinek összes bűneit örökölni látszott. Valamint az egész, szabadságért küzdő ellenzék három egyén körül csoportosult, ugy a tulajdonképeni kormány is három személyből állott — de mily különbség emezek és amazok közt!
Az ellenzék vezéreit már megneveztük; az abszolutisztikus párt élén állott: a király, ennek anyja, és Lord Bute. Az anya-királyné gyűlölködő és gyűlölt asszony volt, uralkodni vágyó, fondorkodó és gonoszlelkü. Gyermekeivel nem bánt jobban, mint alattvalóival.
— Miért vagy olyan szótalan ? kérdé egyszer kis fiától, a glocesteri herczegtől.
— Gondolkozom, feleié a gyermek. — S ugyan min gondolkoznál te? — Azon gondolkozom, hogy ha nekem
valaha fiam lesz, azt nem fogom olyan boldogtalanná tenni, mint ön engem . . .
Ez az anya viszont teljesen uralma alatt állott Lord Butenak, kit egyiránt a fiu kegyeu-czének és az anya szeretőjének tartottak. Lord Bute sohasem tüntette ki magát egyébbel, mint azzal, hogy jó tánezos és komédiás volt. Kamarása volt a királynak, mindig finom, előzékeny, szeretetreméltó, vidor, minden valószínűség szerint : kellemes oktondi.
(Vége kiiv.)
Irodalom és művészet. GregilSS Ágost könyve „Shakespeare pályája"
azon művek közé tartozik, melyek bármely irodalomnak is valódi gyarapodásául szolgálnának, kétszeresen a miénknek. Shakespeare összes műveit bírván már irodalmunk és pedig tisztességes, részben jeles, sőt kitűnő forditásokban, a Kisfaludy-társaság e nagybecsű kiadását egy, a költőről és műveiről szóló nagyobb tanulmánynyal kívánta kiegészíteni s ennek megírásával Greguss Agostot bizta meg. Időközben az akadémiánál esedékessé vált s ismételve is ki nem adhatott Karácsonyi (drámai) dijak összegéből egy nagyobb Shakespeare-monográfia készíttetése határoztatván el s azzal szintén Greguss bízatván meg, a Kisfaludy-társasági kisebb feladat teljesítése fölöslegessé vált s a jeles széptudós (aesthetikus) minden erejét az akadémiai megbízás teljesítésére fordíthatta. Jól mondja előszavában, hogy a mű hosszasabb készülésének s némi késedelmének oka az, hogy terjedelme megszabatott és pedig körülbelül 50 ivre; mert Shakspearről könnyebb 500, mint 50 ivet írni, értve: hogy a .kisebb terjedelmen is a tárgy lényegileg ki-merittessék. A mű terve és beosztása volt azért először is megállapítandó. E nehéz kérdést a szerző igen szerencsésen oldotta meg. Művét két részre osztotta. Az első részben átalános kategóriák szerint tárgyalja Shakespeare életét, műveit, pályáját. Bevezető fejezetekben előadva (I.) az angol szinmű állapotát Sh. előtt és (H.) Sh. élete s fejlődése rajzát, (Hl.) Sh. művei átalános jellemzése után, különböző egyes szempontokat vesz föl, melyekből a nagy költő alkotásait szemügyre veszi. így szól Sh. meséiről (IV.) vagyis dráma-tárgyainak forrásairól s a mint ő azokat átalakította; aztán (V.) Sh. jellemzése és szerkesztése módjáról; (VI.) Sh. betegeiről s őrültjeiről; (VII.) érzése és gondolkodása módjáról, erkölcsi s világ-nézletéről; (VIII.) Sh. styljéről. Mind e fejezetek egy-egy önálló tanulmány; a szerző sokat idéz a mit mások mondtak Shakespeare-ről, de mindig birálatosan, sokszor czáfolva; mindenütt sok ujat adva, a magáéból, a régihez s mindenütt a maga
czélja és szempontjai szerint. Az utolsó (IX.) fejezet, mely Sh. elterjedéséről szól, s különösen elterjedéséről nálunk, színpadon és irodalomban s hatásában, egészen újnak mondható; itt a szerzőnek előmunkálatok sem álltak rendelkezésére. Végre függelékül adja : a nemz. színház Shakespeare-előadásaiésSh. magyar szereplői jegyzékét régi színlapok s egyéb szini tudósítások nyomán. — A munka második, specziáli-sabb része a Sh. drámák egyenkénti bonczolatát fogja, bizonyos csoportokba helyezve, tartalmazni. Az első rész után kétszeres érdeklődéssel nézünk a második elébe, óhajtva annak is mielőbb elkészültét. Greguss e művével nagy szolgálatot tett irodalmunknak ; s bizonyára nagy becsületünkre válnék a külföld előtt is, ha az németre s kivált angolra is lefordíttatnék. Csak azt akarjuk megjegyezni, hogy a czimlapon e kifejezést „Karácsonyi-dijjal jutalmazott mű", nem találjuk szabatosnak. Karácsonyi-dijjal csak drámai művek jutalmaztatnak; e mű a Karácsonyi-alapítványból dijaztatott; egyenes megrendelésre készült: ez az igazság. A tárgy- és névmutatóval együtt 30 ivre terjedő erős kötet ára 3 frt. Ráth Mór adta ki s már 18S0-ra jelent meg.
Shakespeare-mesék. Az „Ifjúsági iratok tára" czimű s általunk már több ízben említett vállalat számára egy híres angol mű átdolgozása van készülőben, melyből alkalmunk van mai számunkban egy érdekes mutatványt megkezdeni. Ez Lamb Károly és Mária Shakespeare-meséinek népszerű s a világirodalomban jelesnek elismert feldolgozása. A nagy britt költő mindenik színműve a szorosan történetiek (angol és római) kivételével — egy történelmi, mondai, vagy erkölcsi elbeszél sben (mindenik a maga tárgya szerint) van itt adva és pedig oly modorban, hogy az ifjúság haszonnal élvezhesse. A Lamb-testvérek e műve minden mivelt irodalom sajátjává vált — s világszerte sokat tett a legnagyobb költő népszerűsítésére. Örülünk, hogy az említett vállalat ezt irodalmunkba is átülteti. Az átdolgozás Mihály József tanár ügyes tollából került ki, a ki e végből a Kisfaludy-társaság magyar Shakespeare-j ét vette alapul.
A Déryné naplójából Ráth Mór kiadásában megjelent az első kötet 350 lapon s kapható 2 írtért. Olvasóink emlékezni fognak ama mutatványokra, melyeket a „Vasárnapi Újság" e naplóból közölt. E mutatványok nagy feltűnést keltettek irodalmi és művészeti körökben, s fölmerült az az óhaj, vajha a magyar színművészet ez egyik elsőrendű csillagának, az úttörők egyikének irodalmi hagyatéka önállóan is kiadatnék s a Kisfaludy-társaság könyvkiadó vállalata megbízta lapunk munkatársát Tors Kálmánt a kéziratok sajtó alá rendezésével. Az élénk, egyszerű, kellemes styl, az előadás közvetlen természetessége és jellemző volta, de maga a tárgy is valóban megérdemelte, hogy nyilvánosságra jutásáról gondoskodás történjék. Déryné naplója ugyan-
j is összeolvad a magyar színművészet kezdetével. j Maga a művésznő 1793-ban született s 1872. szep
tember havában halt meg Miskolczon. Följegyzései, melyeket élete utolsó éveiben, hajlott aggkorában,
i betegségektől és nélkülözésektől megtört testtel, de j üde friss szellemmel tett papírra, ott kezdődnek,
midőn színészetünk alig számlált többet másfél év-j tizednél. A kezdet ama nehézségeit, viszontagságait í irja le nagy élénkséggel, de e mellett foglalkozik a | körülte történtekkel is, s gyakran oly rajzát adja a i társadalomnak, mely az akkori életet egészen meg-j eleveníti előttünk. Annyi frisseség van emlékiratai
ban, hogy szinte lehetlennek tűnik föl, miszerint 70 évet meghaladt nő Írhatta. S míg szinművészetünk történetére, annak főbb szereplőire oly gazdag e
: könyv adatokban, mint olvasmány is fölötte vonzó sokféle részleteinek folytonos elevensége által. Ez
1 első kötetet rövid időn egy második fogja követni magyarázó, tájékoztató és felvilágosító jegyzetekkel. A jeles művésznőnek maradandó nevet biztosit iro-
í dalmunkban e hagyaték, mely az emlékiratok iro-j dalmában a legkiválóbb helyek egyikét foglalja el. I A ki szinművészetünk múltja, régi nagy alakjai s az
akkori társasélet viszonyai iránt érdeklődéssel viseltetik, alig találhat irodalmunk an oly művet, melyből azokat kellemesebb módon ismerhetné meg. Melegen ajánljuk az olvasó közönség figyelmébe.
Az „Olcsó könyvtáriból előre is jelentett s már ' általunk is emiitett 89—92 füzetek most jelentek
meg. Tartalmuk : 80. füzet: ,. I jövő neunedeke", Huluer szellemes és szeszélyes kis regénye, hasonló a. Jókai jövő század regényéhez. Egy földi ember egy bányafenékből egy földalatti világba száll le, hol a napvilágot villanyfény pótolja, komoly szelíd emberek mtíszárnyon repülnek, cseléd helyett automatokat használnak stb. A mesébe fűzött szerelmi regény igen megható képet tár föl egy más emberfaj lelki világából. — 90. füzet: „.-1 normandiai I'i-mlu/ii" lúiir Alfonz szép regénye, mely kivált nők s leányok számára a legszebb olvasmányok közé tartozik. — Ezt is az előbbit is h'áy J. Jíéla fordította, igen sikerülten. Amannak ára 40, ennek 50 kr. — 91. füzet: Pulttky Ferencznek ezelőtt negyven évvel irt, de ma is korszerű s élvezettel és haszonnal olvasható „Eszmék Matjgarorutág történtté plálotophidjáJujx." Kár, hogy a tudós és szellemes szerző nem fejezte be —• akkor a czenzura miatt félbenhagyott — tanulmányát s nem egészítette ki még a Habsburgok időszaka fölötti elmélkedéssel. A csinos kis füzet ára 30 kr. — 92. füzet: Macaulay ép oly alapos mint szellemes tanulmánya a .„Pápa-síí'/"-ról, melyet a nagy angol író Ranke német történettudós „Pápaság történelme" megjelenése alkalmából irt. Rendkívül érdekes: egy elfogulatlan protestáns ítélete a római egyház nagy intézményéről. Ára 20 kr.
A Franklin-társulat által a „magyar népnek és ifjúságnak" ajánlott „Történelmi könyvtá )"h6\ egyszerre jelentek meg a G3—68. füzetek. Rövidve vont, jól irt, népszerű könyvecskék a világtörténelem egyes nevezetes esaményeiről, személyeiről vagy korszakairól. A most megjelent füzetek két szorgalmas — s ilyes feladatokra egészen alkalmas — író tollából folytak: a négy első dr. Lázár Gyula, a két utolsó Aldor Imre tollából. Amazok : „Erzsébet angol királynő és kora", „Az ozmán birodalom fénykora és hanyatlása", „Khina és Japán", „A népvándorlás története", — emezek: „II. Lajos és kora" s „IV. Béla és a tatárjárás". Mindenik füzet ára 4-0 kr, a mi — olcsóságánál fogva — e becses kis könyvtár megszerzésének egyik ajánlásául szolgál.
Elbeszélés fiatal leányok számára. B. Büttner Lina jó tollú tehetséges írónőnktől igen sikerült nagyobb beszély jelent meg „Egy rút kis leány története" czim alatt, a Franklin-társulat kiadásában, egy Mahlknecht-féle csinos aczélmetszettel. A nagyobb beszélyhez egy kisebb rajz : „Az én édesem" van adva. Ajánljuk az anyáknak, a fiatal leány-nemzedék számára. A csinos kiállítású s kemény kötésű könyvecske ára 1 frt 20 kr.
„A magyar történet kútfői az Árpádok korában." Ez a czime dr. Marczali Henrik most megjelent művének, melylyel az akadémiánál pár év előtt Vitéz-dijat nyert. A szerző a bírálók észrevételeit kevéssé vette tekintetbe s művét nem szabadította meg hibáitól. Kár, téves nézetekhez makacsul ragaszkodni. A kis mű azonban igy is sok becsest tartalmaz s hézagot pótol. Ara 1 frt 20 kr. A Franklin-társulat kiadása.
A Petőfi-társaság legújabb kiadványa gr. Teleld Sándor „Emlékeim" czimű műve. Tulajdonkép tár-cza-czikkek s egyéb csevegések gyűjteménye, melyek már előbb is — legtöbbnyire a kolozsvári Magyar Polgárban — megjelentek. Teleki Sándor a világlátott kalandor, fiatal korában karlista (Spanyolországban) sportból, majd itthon forradalmi kormánybiztos, őrnagy, Bem oldalasa, később bujdosó és száműzött, a ki mint a Knicanin kocsisa meDekül Szerbián át, — a Petőfi, Liszt, Hugó Viktor barátja, a gavallér mágnás és republikánus demokrata stb. stb. kétségkívül sok érdekest szedegethet elő emlékeiből. Van is a kötetben bizonyára elég érdekes. Pl. a száműzött nő temetése Jerseyben (Hugó V. sirbeszédével), á propos Remmerth Márta hangversenye (csevegés Dumasról, Lisztről, Boka Károlyról). Hogyan menekültem ki ? a legterjedelmesebb és legérdekesebb czikke — stb. Átalában látszik e könyvön, hogy a szerző nem tulajdonképeni iró — nem is affektálja, mintha az volna; pongyolán, össze-vissza beszél, ir, cseveg, deklamál, humorizál, pathetizál — egy füst alatt mindent. De maga is megmondja, hogy ő nem tud kottából irni; ő naturalista, mint a czigány muzsikus — s a ki nem szereti a czigányzenét, az ne hallgassa. — Egyné-
790 VASABNAP1 ÚJSÁG. 49. SZÁM. 1879. xxvi. ív FOLYAM.
mely darab azonban k imaradha to t t volna, mer t könyvbe fölvétele a legszélsőbb di le t tant izmusban 6em találja mentségét . I lyenek az intermezzóul szolgáló „Levél Jónáshoz" , „Bojtorjánok" stb. A köt e t ára 1 frt 80 kr.
„Téli regék" czim alatt , kilencz — hazai és külföldi, többnyi re keleti — mesét és mondá t ta r ta l mazó kötetke je lent meg Veszprémben Krausz Ármin kiadásában, P . Tóth Kálmántól . A szerző, ki régebb versírással foglalkozott nem nagy sikerrel, elég csinosan kezeli a próza nyelvét. A kötetke 0 kis ívre terjed.
Eötvös-naptár 1880 ra . Tanférfiak és tanügybarátok számára. Az Eötvös-alap javára kiadja a gyűjtő-bizottság. Szerkesztik György Aladár és Lut ten-berger Ágoston. E jó czélu s jó irányit és tar ta lmas évkönyv m á r harmadik évfolyamban jelenik meg. Tar ta lma, a közönséghez képest, melyre támaszkodik, sz intén tanügyek körül forog; de — m i n t gr. Széchenyi I s tván emlékezetében — átalánosb közmivelódési szempontokra is emelkedik. A jelen évfolyamban 5 arczkép s életrajz is van (gr. Széchenyi, Zsedényi, Szilassy János volt egyetemi tanár , Edvi Il lés Pál , Ilesz György érdemes taní tó) . Szépirodalmi részében tanügyi novella s Székács egy régibb népköl teménye. A csinos nap tá r ára 60 kr .
A „Pesti Napló" szerkesztősége családi ünnepélyt ül t deczember 1-én, a mennyiben ekkor tel t le tiz éve, hogy Urváry Lajos átvette a lap szerkesztését. A munkatársak közül Urváryval együtt dr. Gün-ther és dr. Acsády működnek m á r 10 év óta a lapnál .
A ..Magyar Hírlap-* czimű napi lap decz. 1-én beleolvadt az „El lenőr ' -be , a mi által az „El lenőr" olvasóinak száma jelentékenyen megszaporodott .
Magyar népszinmQ Helsingforsban. Finnországban időző fiatal tudósunk, ifj. Szinnyei József, lefordíto t ta Szigligeti , .Czigány" népszínművét s az közelebb nyomtatásban is megjelent ott ily czim a l a t t : „Mustalíiinrii" a lkuperáinen uhkari lainen nyátelmii 3 : ssanyiiytöksessá Soi tannon, laulujen ja tanssin kaussa. Kir joi t tanut Edvard Szigligeti. Unkarin kie-lüstii soumentanut . Toht J . Szinnyei. Helsingissá 1879". E népszínmű előadására most készülnek a helsingfor8Í színházban. A finn lapok nagy elismeréssel nyilatkoznak a fordításról, s a fiatal tudós a m a szorgalmáról és képességéről, melylyel a finn nyelvet ily szabatosan elsajátította.
* Verne Gyulától, a kitűnő és népszerű irótól, ki különleges és rendkívüli tárgyait annyi érdekkel ruházza föl s oly tanulságosakká tudja tenni , s ki től m á r több érdekes közleményt vettek a „Vasá rnap i Újság" olvasói is, uj nagyobb regény je len meg az uj évben. Az uj regény czime „ L a maison á v a p e u r " („A gőzház"). Első közleménye a kelet-indiai sipoy-lázadás (1837.) egyik főnökének üldözésével kezdődik, a kinek a fejére dijat t í z n e k k i ; a színhely Aurungabad. — E rendkívül érdekesnek Ígérkező regényt, szokott módunk szerint, bő k ivonatban uj évtől kezdve szándékozunk megismer te tn i olvasóinkkal. Előre felhívjuk reá a közönség figyelmét.
. A nemzeti színházban e hó 1 -én, m i n t Vörösmar ty születésnapjának évfordulóján a költő egyik költői alkotását a „Csongor és Tünde" színjátékot adták elő. Paulay a színi ha tá s szempontjából újra jelenetezte és némely részében megrövidí tet te , s gondoskodott a kiállítás díszéről. A közönség egészen megtöl töt te a színházat , s élvezettel hal lgat ta az erőteljes lendületű költői dikcziókat, gyönyörködö t t a pompás kiál l í tásban és a j ó előadásban. A hangula t emeléséhez j á ru l t Erke l Gyula i l lusztráló zenéje. Az* allegória tündér ies és költői világa, melyet Vörösmar ty e színjátékában t á r föl, élénken ha to t t , s a közönség sokszor ado t t kifejezést zajos tapsban és kihívásokban, melyek megoszlottak a rendező Paulay és a közreműködő szereplők közt. Vörösmarty e műve bizonyára hosszasabban is megmarad a színház já tékrendjén, melynek ily nemes és költői — és hozzá eredeti — művekben ngy sincs nagy választékja.
A népszínházban hosszú idők u tán végre uj népsz ínmű került színre m . hó 528-án : „Nótás Kata" i r t a Györy Vilmos. Az érdemes iró és műfordító ezút ta l l épe t t először elő mint színműíró, s ez rendesen meg is látszik mindenkinél, bármennyire o t t honos legyen az irodalom egyéb köreiben. „Nótás
Ka t a " nép-dráma, jól választott tárgygyal, érdekesen gondolt mesével, formás és választékos nyelvezettel ; men t az ízléstelenségektől, költői érzék nyilatkozik az egészben, de szinszerü, drámai elrendezésében nincs kellő arány, s a novella-író gyakran előtérbe lép néhol kelletén tu l hosszas beszélgetéseivel és részletezéseivel. Az is baja, hogy az alakokat nem igyekezett jobban egyéníteni. Főalakja, Nótás Kata, egészen passzív lény, kinek nincs elég mozgási köre, s Blaháné is inkább szeretetreméltósága és dalai által emelkedett ki. Csak egy igazán színpadra t e rmet t alak van benne, Kánya Márton, az öreg násznagy, kinek násznagyi ünnepélyeskedését mindig megháborít ja valami. Ez t Horcáth jó hatással játszotta . A darab története egy kis gyermek körül forog. Boros András csőfz leánya, Kata, elrejti a gazdag Varga Tamás leányának gyermekét, hogy a botlás e jele titok maradjon. Azonban a gonosz vén Erzsók asszony fondorlatai következtében a látszat e gyermek miat t Kata fejére zudit szégyent. A vén asszony igy akarja ugyanis megbőszülni magát Katán, kit ő megkeríteni igyekezett s ki őt megszégyenitvén, rá gúnydalt is készített , a mit az egész falu énekel. Katától e gyann mia t t elfordul vőlegénye is, a ki nem más , m i n t a gyermek édesanyjának, Varga Julcsának, a testvérbátyja. Nincs kellőleg indokolva, hogy Kata mér t tűr i oly tétlenül a gyanúsítást , de mondha tn i , hogy azért, mer t a kiért tű rn ie kell, annak bátyját szereti . Az igazság ugy derül ki, hogy a gyermeket a
J czigányok ellopják, s mikor ennek híré t meghallja az anya, felsikolt benne a fájdalom : „Az én gyer-
| mekem I" Ez aztán kideri t i Ka ta ár ta t lanságát s I minden jó ra fordul. Az erósebb drámai mozgású
jelenetek jól vannak szerkesztve s ezek hatás t is tettek. Más részek azonban bágyadtságuk által sulyosodtak a darabra , kivált az első felvonásra. A dalokat Szent i rmay Elemér szerzet té; csinosak ezek, de a népdalokhoz szokott közönség egy részö-ket mesterkél tnek talál ta . Az első előadáskor a felvonások u t á n Győryt tapsolva hivta a közönség, de helyet te Lukácsy rendező je lent meg, s mondo t t köszönetet a szerző nevében. A szereplők jól működtek. B laháné (Kata) két bokrétát is kapott . Tamássy, Eőry , Tihanyi , Rákosi Szidi és Klárné játszták a darab főszerepeit. Az újdonságot tel t házak előtt ismételték.
A műcsarnok kiállítása e hó 9-ikén uj változta tásokon megy át . Ekkorá ra megérkezik a Todesco párisi műárus által küldött 23 érdekes mű is. Több festményt azonban, melyek csak rövid időre engedtet tek á t a műtár la tba , elvisznek a kiállításból.
Munkácsy legújabb festménye. H i r szerint Munkácsy a müncheni téli kiállításra „Kedélyes órail
czim alat t díszes képet adott . Divatos teremben két előkelő nőt ábrázol, kik egy kutyával já tszanak. A magasabb légkör hangula tá t ki tűnően érzékité a művész s jellemzése oly hatásos, oly biztos, m in tha soha sem festette volna a nyomort .
Közintézetek, egyletek. A magyar tud. akadémia e hó l é n ta r to t t ülé
sén, Szász Károly „A fény fokozatai Dan te paradicsomában" czim alat t egy t anu lmány t olvasott föl, melyben egyszersmind Dante művének néhány részletét fordításban is bemuta t ta ; fejtegette a bámulatos fényhatásokat a paradicsom különböző köreiben, az átszűrt enyhe világosságtól a vakító fényig. Azután foglalkozott Dan te korának csillagászati tudományával és k imuta t ta , hogy a paradicsom különböző fényköreinek leírása a csillagászaton alapszik. Az értekezést élénken megéljenezték. Utána Vámbéry Ármin : „Délszibeiiai régiségek, tekintet tel a törökök eredeté re" czimű értekezését olvasta fel. Előre bocsátja a török népekről és nyelvekről való ismereteink legújabb képét és elérkezettnek hiszi azt az időt, midőn az eddigi merő találgatások helyett ujabb kuta tásokra alapított , rendszeres török néprajzi munkához foghatunk. Az ily természetű munka az, mely értekezőt jelenleg foglalkoztatja. Egyelőre a török nép eredetéről szóló részlet készült el, melynek egyik szakaszát mu ta t t a be. A török nép eredetét tör ténet i hagyományokból, régiségekből, és a nyelvhasonlításból lehet megmagyarázni . Ezek közül az utolsó a legtöbb és legerősebb bizonyitéki anyagot szolgáltatja. A felolvasott mutatvány-részletben a délszibériai régisé
gekkel foglalkozott, névszerint a kurgánokkal , az azokon talált szobrok vagy bálványokkal, a betüfoi> májn jegyekkel és az eddigelé ismeretlen t a r t a lmú uigur feliratokkal, melyek közül egyet sikerült Vámbéry nak megfejteni, a mi eddig egyetlen tudósnak sem sikerült.
A történelmi társulat e hó 4-iki ülésen Thallóczy Lajos emlékbeszédet t a r to t t Rupp Jakab fölött, ki az érmek szakavatott ismerője vo l t ; Majláth Béla a Soós-család sóvári levéltárát i smerte t te . Kiváló érdekű volt Márki Sándor értekezése „A nagy falusi Arany-családról." Nagyfalu Biharmegyében virágzó község volt s a 14-ik századtól kezdve a Toldi-család birtoka. I n n e n származik koszorús köl tőnk családja, kinek ősei, Arany János és Ferencz, I I . Rákóczy Györgytől nemességet kaptak 1634-ben „nagyfalusi" előnévvel. Az Arany-család később Szalontára származot t . Mikor Szalontát az Eszterházy-család okku-pálta, hiába protestál tak a szalontai hajdúk, ők is jobbágyok lettek, s az Arany-család armál isa szintén erejét vesztette, mer t rebellis fejedelemtől származott. E r re vonatkozólag énekli Arany János :
„Kutyabőröm nem hiányzott , De hibás volt d á t u m a . "
A költő nagyapja Arany György m i n t jóvérű hajdú sehogy se akar ta engedni a jussát , sok pénzt ráköltöt t , hogy a nemességét elismerjék, és sikerült is Erdélyben már -már czélját érnie, mikor a pénz elfogyott, s a dolog abba maradt . Er rő l is megemlékszik az unoka, í r v á n :
„Életében auyifelé protestál , Hogyha meghal , csak megáld, de n e m tes tá l . "
A földtani t á r saság deczember 3-iki ülésén Safar-zik Ferencz értekezett az október 10—11-iki földrengésekről, melyek a déli részeken Szerbiában és Romániában jelentkeztek. Szerbiában a földrengés i ránya határozot tan déli volt és intenzivitása a török határokon fogyott. A Bánság keleti részében a földrengés nyugot, kelet- s délkeleti részeiben délkelet, egészen keleti i rányban tör tén t . Nyugot felé a földrengés a Tisza, észak felé a Maros által ha tá ro l ta to t t , míg Erdélyben Nagy-Szeben vidékén, és Oláhországban Krajowa, Bulgáriában pedig Viddin környékén érte lefolyását. Ezen adatok nyomán sikerült az október 10-iki földrengés kiindulási pontjául O-Moldova Gradiste környékét meghatározni . E tények valószínűnek mutat ják, hogy az ingások, helyesebben rázkódások, földalatti nagy földtömeg mechanikai mozgása ál tal idéztettek elő, melyek még nagyobb víztömegek hozzáfolyása által lényegesen elősegit-tet tek. — Ezu tán a társulat i t i tkár bemuta t t a a dr. Primics György kolozsvári egyetemi tanársegéd petrografiai dolgozatát, mely Erdély keleti részéből, nevezetes an Beszterczevölgy, Tihavölgy, Hanyol és Sztr imba helyekről való eruptív kőzeteknek górcsövi tanulmányozását tar ta lmazza.
Az orvosok és természetvizsgálók nagygyűlése, alapszabályainak átvizsgálására kiküldöt t bizottság dr . Szabó József elnöklete a lat t megkezdé munkálata i t . Eddig már megállapodtak abban, hogy az eddigi czim megmarad, hogy a rokonczélú társulatokat bevonják a működésbe, tag pedig nemcsak szakember, hanem minden tudománykedvelő l ehe t ; gondoskodva lesz azonban arról, hogy szakkérdésekben csak szakértők dönthessenek. Megállapodtak továbbá több oly pontban, melyek a szakosztályoknak helyesebb felosztására s a nagygyűlések tudományosb előkészítésére vonatkoznak.
Alapítvány művészi czélra. Özv. Tőry Gusztávné, szül. Kunig Róza és özv. Steinbach Györgyné, Kunig Johanna , Kunig József e lhunyt testvérök emlékének áldozni kívánván, 4000 frtot adományoztak a képzőművészeti társulat nyugdíj-alapjának oly föltétellel, hogy az „Kunig József-' nevét viselje.
A párisi magyar egyletben közelebb családias ünnepély volt. Az egylet érdekében oly nagy eredménynyel fáradozott elnökének, Zichy Mihálynak mellszobrát helyezték el a klub helyiségben. A művészeti kivitelű és élethű mellszobor, melyet a párisi magyar egyletnek Godepski hírneves páris i lengyel szobrász ajándékozott, nemzeti zászlóktól környezett díszes talapzaton volt felállítva, fölötte a magyar czimerrel. Az estély szavalattal és zenével volt egybekötve.
Vámbéry Ármint a londoni „Patriotic Association1-melynek bizottsága az angol főranguság előkelőiből áll, tiszteleti tagnak választá meg.
49. SZÁM. 1879. xxvi. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 791
Mi újság? '•'•'- Mai számukban közöljük a franczia kamara
üléstermét. H a összehasonlítjuk ezt az amphi-theát rumszerü belső berendezést a mi országházunk nagy termével, azonnal észrevehetjük annak is okát, hogy miér t n e m hal lunk ná lunk jól s m é r t n e m mindenüt t . Amot t a hang egész szabályosan verődhetik vissza a mennyezetről , s a legtávolibb zugba is elhat, emit t miná lunk a kiugró karzat-erkély egy valóságos hangfogót képez, mely minden beléje ütődöt t hangot fölfog s elnyel.
A miniszterelnök a városházán. A főváros azon feliratát, melyet a Duna szabályozás ügyében intézett a kormányhoz, a 400 tagú városi képviselőtestület akar ta fölvinni Tisza miniszterelnökhöz, ki azonban Rá th főpolgármester által tudtul adat ta , hogy a zord időben ily nagyszámú küldöttséget nem iikar fölfárasztani Budára , hanem maga jön le a városházára á tvenni a kérvényt. Ez e hó 3-án délelőtt tö r t én t meg, mikor az egész képviselőtestület az uj városháza gyüléstermében jö t t össze. A miniszterelnököt Rá th főpolgármester vezette be, s ő adta át neki a kérvényt hosszabb beszéd kíséretében. A miniszterelnök kijelentette, hogy a főváros ügyét az ország ügyének tekint i s a főváros biztosságát és virágzását senki sem viseli ná lánál inkább a szivén. Ezután eltávozott .
Az „Arrogante" károsultjai részére rendezett margit-szigeti j i nnepé ly bizottságának elnökéhez, Tür r tábornokhoz Jauréguiberry franczia tengerészet -ügyi miniszter m. hó 28-ikáról következő levelet in téze t t :
„Tábornok u r ! A külügyminisztér ium e percz-ben küldi á t hozzám a levelet, melyet ön f. évi októberi kelettel hozzám intézni szives volt, tudatván velem az Arrogantén hajótörést szenvedettek családjai fölsegélyezése végett rendezett ünnepély eredményét. A 22,157 frank 36 centimes-nyi összeg átvételének elismerése mellett , van szerencsém fölkérni önt, hogy az ön elnöklete a la t t működöt t bizottságnak és mindenkinek, kik az ünnepélyen résztvettek, hálaérzetem kifejezését á tadni legyen szives, azon nemeslelkü segélyért, melyet Magyarország a Budapesten rendezett nagyszerű ünnepélyen való részvéte által az Arrogante szerencsétlen tengerészei családjának nyúj tot t . Az annyi gyöngédséggel rendelkezésemre bocsátott 22,157 frank 36 centimes-nyi ösz-szegből felhatalmazásuk folytán jónak l á t t am 2,157 frankot „a Societé central de sauvatage de naufra-gées" részére j n t t a t n i . Fogadja tábornok ur, s tb. A tengerészet és gyarmatok minisztere Jauréguiberry s. k.
A madridi menyegzői ünnepélyek nagy fénynyel folytak le november két utolsó napján. Az ősi bikaviadalok sem marad tak el, s ezek minden nagyobb szerencsétlenség nélkül értek véget. A királyné első tet te , melyet m i n t uralkodónő gyakorolt, kegyelem volt a Cadixban halá l ra itélt Gisola Francisco gyilkos számára. Mária Krisztina főherczegnó első magjelenésével rokonszenves ha tás t ébresztett a madridiak előtt. Ugy találják, hogy Velasquez festményeire emlékeztet, midőn olajszin arczu és erősen barna férje mel le t t megjelenik. Haja csaknem kenderszőke, szemöldei aranyszinüek ; arcza gyöngéd és szelíd, s h a nevet, élénk piros szin borítja. Ajkai, o r r a a Habsburg-család jellegét viselik. A királyné az üdvözlő küldöttségek mindenikéhez spanyol nyelven válaszolt, s ez is növelte i rán ta a rokonszenvet, mer t aránylag kevés ideje volt uj hazája nyelvét megtanulni . A fiatal királyné s napa között, min t mondják, a találkozás fölötte szívélyes volt. Kriszt ina főherczegnó hevesen megölelte Izabella királynőt, mamának nevezte s á tnyúj tot t neki egy óriási rózsa-csokrot — a királynőnek épen születésnapja volt.
A nemzeti tornaegylet decz. 7-én d. n. 6 órakor disztornázást t a r t a tornacsarnokban.
Egy nagy birtokot árvereztek e hó 2-án Aradmegyében, a borosjenői járásbíróságnál . Aczél Péter aradi főispánnak négy uroda lma kerül t eladásra. Becsára 3.120,000 frt volt, de az első árverésen n e m kelt el. A második árveréskor aztán a b. Klein testvérek (bécsi czég) 1.876,000 frton vették meg. A Klein-testvéreknek m á r régebb idő óta nagyfakereskedésük van Borosjenőn, s Aczéllal erdőségeire nézve m á r évek óta üzleti összeköttetésben voltak.
Napóleon herczeg halálához. A zuluföldön megölt Lajos Napóleon herczeg egyenruháját Ulunditól n e m messze egy kraalban megtalál ták. A ruha elül
aszagaiokkal át van fúrva. Azt a zulut, ki a hercze-gen a tulajdonképeni halálos sebet ejtette, Abaugv-nak h í v t á k ; Abaugó később Ulundi mellett megöletett .
Egy vén magyar katona Rómában. Damásy Is tván magyar születésű (Privigyéből) hadastyán Rómában november 26-án 87 éves korában meghalt . Az „Os8ervatore R o m a n o " halotti jelentéséből megtudjuk, hogy az elhunyt résztvett min t önkéntes a napóleoni hadjáratokban. Négy lányt hagyott hátra , kik közül kettő az apácza-életnek Bzentelte magát .
A czár élete ellen ismét merényletet követtek el, még pedig oly módon, mely a merényletek történetében eddig párat lan és a nihilisták rejtélyes s vakmerő működésének egyik legmegdöbbentőbb bizonyítványa. A czár Livádiából Pétervárra utazott , s Moszkvánál a vasúti vonat fölrobbantása által akarták megölni. E hó első napján, éjjel 11 óra előtt érkezett meg a czár Moszkvába ; nemsokára ezután követte egy másik vonat , mely a málhákat szállítot ta . E vonaton, a min t a Rogos nevű városrészhez ért, egyszerre robbanás támadt , mely néhány kocsit összerombolt. A véletlen okozta, hogy a vonatok megérkezésében változás tör tént , 8 a czár nem a második vonat tal utazott . A czár még az éjjel fogadta a Kremlben a tisztelgő küldöttségeket, s beszédében fölhívta azokat, hogy nyújtsanak segédkezet a kormánynak a lázadó szellem kiir tására. A czár e hó 4-én érkezett meg Pétervárra, hol nagy tüntetésekkel fogadták.
Halálozások. P F E I F F E R FERDINÁND, fővárosi könyvkereskedő
s tevékeny könyvkiadó, ki főleg a régibb években számos és jó műveket adott ki, s legújabban is Jókai műveinek uj kiadására vállalkozott, meghalt 46 éves korában. Tisztelt, becsült férfiú volt, ki a közügyek i rán t mindig érdeklődött.
FÁYL F R I U I E S , a legjelesb zongora-tanárok egyike, meghal t 46 éves korában, hosszasb betegeskedés u tán . A fővárosi körökben jó l ismert és szerete t t férfiú volt, s előkelő családok és elsőrendű nevelő intézetek igyekeztek megnyerni az alaposan képzett és ki tűnő modorú mestert . Koporsójánál gyermekkori barátja, Győry Vilmos evang. lelkész ta r to t t beszédet mély meghatottsággal .
E lhuny tak még a közelebbi napok a l a t t : E L E KES GYÖRGY, a m.-igeui ref. egyházközség jeles papja, buzgó esperes és derék hazafi, az erdélyi protestáns egyház mél tán gyászolt kiváló tagja. — LÁNYI JAKAB lovag, ki több fővárosi pénzintézet alapításában vett részt, s fiatal korában vándorolt be Csehországból, 63 éves korában. — NAGY ANTAL, ügyvéd, földbirtokos és Kun-Sz.-Márton város egykori főjegyzője, 79 éves korában, a szoba kemenczéjéből kifejlett széngáz következtében. — Gyóni ZLINSZKY LÁSZLÓ, 43 éves korában Törtelen.
BOZSEK JÓZSEFXK, bajai gyógyszerész neje, szül. Paukovits Ida (Tóth Kálmán költőnk unokatestvére) 52 éves korában Baján. — DICKENS KÁHOLYNÉ, a világhírű angol regényíró özvegye Londonban, 65 éves korában.
CHEVALIEH MICHEL, nagyhírű franczia tudós, a nemzetgazdaság egyik kitűnősége, szellemes és ékes
I tollú iró, meghal t 73 éves korában. Többször volt a par lament tagja és kiváló munkássága elismeréséül a legelső franczia tudományos társulat , az Ins t i tu t is 1851-ben tagjai közé választotta.
Szerkesztői mondanivaló. Ott ültein. Most már közölhető. Edinburgh. A versek uem közölhetők. Ediuburgh-
! ból egyebet is' lehetne irni. mint legatuskori élinénye-| k e t ! A fordításról csak látás után szólhatunk. I Sz. M. „Fájdalmasan gondolok hazámra." Iskolá-! zatlan észtől elég jó. Hol rimes, hol csak mértékes sorok, ' próza gyanánt egymás végibe irva : olykor csinos, lendü-! letes, hangulatos. Kár, hogy az orthografiában merőben
járatlan. Nem közölhetjük, de elteszszük érdekes kuriózumnak.
Ferencz i Julcsa. Nagyon emlékeztet Edwaril skót balladára : Kardod vértől miért piros ? Ott is ugy fogadja fiát az anya, mint itt a leányát. Csak hogy az ritka művészettel van megoldva ; ez pe:lig nagyon is elkoptatott eszközökkel.
A nagymama. Szép kép, melynek kár volna elveszni. Egyes vonásain lehetne még javítani itt-ott, de igy is megüti a mértéket.
D. J . Kettőt megtartunk s közölni fogunk. A középsőt — a legrövidebbiket — rendelkezésére visszabo-esútjuk.
Nem közölhetők. Hulló levelek (x—y). — Halottak napján. Epigramma. — Első szerelem. Nem folyik a.hegyi patak. — Öszszel (Itt az ősz, hűs szele . . .) — Üdvözlégy. . .
Kri t ikán alnl . Reményeim ! Újévre (oly tisztán tündöklik . . .)
SAKKJÁTÉK. 1044, sz. f. Ehrenstein Mórtól (Budapesten).
Világos indul s a negyedik lépésre mattot mond.
Az 1039. sz. feladvány megfejtése. A német feladványtornából*
Megfejté*. ViláfM. Nötrt.
1. V g 2 - f l Hf3—d4f W 2. Hf4—d5 I Vc6—d5: I 3. Hf2—e4 matt.
a. 1 F e l - f 2 :
3. H f 4 - d 5 matt. Helyesen fejtették m e g : Veszprémben Fülöp
József. Qelsén Glesinger Zsigmond. Sárospatakon Gé-recz Károly. Nagy-Dobronyban Németh Péter. Kolozsvárit Csipkés Árpád. Budapesten K. J . és F. H. Tatán Josefovits Gyula. A nagy-kallói kaszinó. A kolozsvári sakk-kör. A pesti sakk-kór.
HETI-NAPTAR. £>ecz. hó. Nap Katholikus és protestáns GorBg-Orosz Izraelita
7JV;E 2 Ambrus 11 2 Ágaton ;25 « 27 Kelem J22 Dán 8|H Buld. assz. fog. Szofron J26 Alipins :23 Dániel 9 K Leokádia sz. vt.;Caesar 127 Perzs. Jak. |24 Dárius
lOSjJndith jJudit 28 István 25Kan.olt. 11]C jDamasus pápa SDamáz 29 Páramon 2(5 Dávid 12PjMaxeucz püsp. Bulcsú Ottilia 30 András ap. 27 Eleázár 13 S Luczi szűz vt. Lucza 1 Decztinber 28 S. Vajig.
Hold változásai. # Újhold 13-án 20 perez, déli 12 óra után.
T a r t a l o m . Szöveg: A franczia törvényhozó kamara Pári-ban. — Téli
dal. (Költemény.) Vargha Gyulától. — Cymbeline. Shakes-! peare-mese. Lamb Károly és Mária után fordította Mihály J. — ! Magvar kertészet két századdal ezelőtt. — Mi okozza a földren-! géstV Hoitsy Pultul. — Képek Pitcairn szigetéről. — Egy ve- . J leg. — Két fiatal festőnk műve. — A dagasztó menyecske. [ Aggházy Gyula képéhez. — Lélegző készülékek. — Bikaviadal i Spanyolországban. — A journalismus hőskorából. •— Irodalom ! és művészet. — Közintézetek, egyletek. — Mi újság ? — Halá-j lozások. — Szerkesztői mondanivaló. — Sakkjáték. — Heti
naptár. Képek: A franczia törvényhozó-test visszatérése Parisba.
Gambetta elnök a gyűlésterembe megy. — Dagasztó menyecske. Saját festménye után fára rajzolta Aggházy Gyula. — A füzek alatt. Saját festménye után fára rajzolta Peszty Árpád. — Bikaviadal Madridban. — A franczia törvényhozó-test ülésterme Parisban, a Palais-Bourbonban. — Képek Pitcairn szigetéről. — Lélegző készülékek (4 ábra).
Felelős szerkesztő : Nagy Miklós . (L. Egyetem-tér 6. sz.)
Rjilt tér * Legforróbb köszöneteniet.
Csak ib az átalán ismert és hires köszvény-vászon használata által szabadultam meg heves fájdalmaimtól s gyógyultak meg köszvényes lábaim.
Alulirot t tehát minden ily bajokban szenvedőknek azon kőszvényvásznat, mely Budapesten Török József ur gyógyszertárában kapbató, használatra legmelegebben ajánlhatja.
Mély tisztelettel Szokoly János
Budapesten, gyep-uteza. * E rovat alatt közlottekért a szerkesztőség nem
vállal felelősséget.
79á VASÁRNAPI ÚJSÁG. 49 . SZÁM. 1879. xxv i . ÉVFOLYAM.
. , + * - < . « v * - * ^ * * * * * ^ * * * ^ * * " * ^ W^W^FW^íű-A GRANDS MAGASINS DU PRINTEMPS
tisztelettel tudatják, miszerint képes tárg.yjegyzékiik, mely a legszebb, a párisi ipar által a karácsonyi és újévi ajándékozás alkalmából előállított újdonságok lényegesebb mintáit tartalmazza, épen most
megjelent. E tárgyjegvzék ingyen és bcrmeiltrc lesz mindenkinek megküldve, ki az iránt bérmentes levélben a következő helyre fordul JUL.ES JALUZOT, Grands Magasins dn Pr intemps , P A R I S . 5565
KARÁCSONY PARIS cSbáB .~ • • -
.?. ,.^-^3,:?: ;^P--fiK-.?.^-^-%.-?.r--T--m-. .̂ :- ? g , ? - . -^
Nagy ár-leszállitás a legjobb
varrógépeknél! A leg jobb h i r ü varrógép-gyárakkal történt köté
sek folytAn, kaphatóknáldin 5 évi Írásbeli jótállás mellett
37.80 W H E E L E R et WILSON I.
45 . -45.— 13.50
egy S I N G E K (legjobb gyári mány) szabadékozott orsó-készülékkel.
egy H O W Z , teljt-sen. egy L A R E I N E k é z i g é p ele
gáns alsó tálczával. Varrógép üzletem a legrégibb a helybeli piaezon, s
össze van kötve egy gép-mí íhe ly lye l , és igy csak j ó l szabá lyozot t gépeket adok; tai tok továbbá nagy raktá i t mindenféle varrógép-részletekből , úgymint ve té lők , orsók, keféoskékből , stb., valamint valódi angol tűkből, melyek m i n d e n géphez i l l e m e k ; angol ezé rnabó l , gépola jból , stb., szintén l e s z á l l í t o t t árakon. Árjegyzékeket bérmentve.
B r e n n e r K á r o 1 y, 5562 bécsi uteza, Deák-uteza sarkán.
Lecb lz tou l ib t é r t l s z t i t ó szer , minden énzakfcan11 Emhtzsén fenntartó fi a vhrt nietnXiito kefeti növényekből készült
„ C S O D A - L A B D A C S O K " a római jezsuita-r.nd e.ykori házi onosának. a híres Dr. LAURi-nak
eredeti vénye után készítve. Ezen már egy évszázad óta előnyösen ismert
gyógyszer, biztos sikerrel használtatik : minden gyomor és altesti bajoknál, hasszorulás, elnyálkásodás, felfúvódás, aranyér, váltóláz, sárgaság, sápadtság, rendetlen havi tisztulás, vese és májbajok, bőrkiütések, a női élet átmeneti szakában, és ezekhez hasonló bajok ellen ; — az emésztést előmozdítják, és rendkívül kellemes olvasztó hatásúak. Egy eredeti pecsételt papirdo-boz 50 db labdacsot tartalmaz, ára használati utasítással 50 kr„ 7 doboz 3 frt, 12 doboz 5 fit, 25 doboz 10 frt. Postán legkevesebb 2 doboz. 51-03
Ezen labdacsok egy" dili és kizárólag kaphatók csak Rfck Rí la gyógyszertárában Kadnrkoton, Soinocyuirgyébrn, hova mindé.i levélbeli megrendelés intézendő. Szétküldés naponkint port in utánvét mellett. - Számos elismerő irat a „Csoda-labda-cok" rendkívüli jó hatásáról felmutatható. BECK BÉLA gyógyszert, az „őrangyalhoz", Kadarkutoa.
Tanningene. Ólommentes, ártalmatlan hajfestő szer
haj, azakáll és BzemÖLtl k számára, melyek a legegyszerűbb módon, egyetlen egyszeri használat mellett, egész megbízhatóan és biz
tosan ugyanazon hibátlan, fényes Hinkf, barna éa fekete t e rmésze tes sz int vissza nyerik, mely-lyel a megöszü'és elöft bírtak, s melyet sem szappannal! mosás, sem ffözfftrdrt hiaznalata nem hlr <*lenvft37/etni. Arw 2 frt 50 k r Ered. keleti rózsatej Kuss Károly, gyógyszerésztől, a bőrnek rögtön, nem pedig hosszabb htsznaiat után, oly gyöngéd, vaLitóan fehér, fiatal frianeaégfi szinezrtet ad, amint az semmiféle más szer altat nem érhető el; a ránezokat, 8 minden sárga vagy barna foltot rögtön eltávolítja. Ara 1 frt.
V a l ó d i minőségben szá l l í t j a Russ Károly utódja, Bécsben I., Wallfischgasse 3. RAKTÁRAK : Török J ó z s r f gyógyszerésznél Budapes ten ,
Armin ElínMiál Aradon .
Üzlethelyiségem változtatása
és teljes átalakítása okából r a k t á r o m o n lévő
valamint
szőnyegek árát tetemesen leszállítottam.
Figyelemre méltó és k a r á c s o n y i s ú j é v i a j á n d é k o k r a igen czélszerünek ajánlható
nagy mennyiségű
gyapot-ruhakelme. JRSL Kitűnő tisztelettel
P o l l J á n o s , V., b á l v á n y u t c z a 5 sz. P. S. Mostani üzlethelyiségem teljes berendezéssel
j ISSO-diki márczius 1-sejétó'l előnyös teltételek mellett kapható. 5583
UJ kiá l l í tás nagy Yulitsztékuan iparmű- ta rgvakhól K E R T É S Z T O D O R l l á l , Buűapes teu , Do io t tya -u tcza Újdonságok bőrben, u. m. bankjegy- és aprópénz
tárczákban, iró-mappák művészies festéssel, már 70 krtól 2 frt 50 kiig, tömör arany
bronz-Írókészletek. í .A^ 'b
enszerü különlegességek Japán- , China-Marocco- és Algierból, melyek részint olcsó-
uknál feltűnnek, p. o. 30 krtól kezdve.
131
fii Képes árjegyzék roniden It-vélbeni
megrendeléshez mellekeltetik.
Tréfás meglepetési tárgyak.ujándé- "P >,^, b i z tonsg i fegyverek, Flóbert szoba-és \J$-^jrjr kot azokba elrejteni. Bonbonierek, csinos -'"- •=
madárfegyver, lovagló-nyergek, berendez. '// kosárkák30krtólkezdve,egyesbűvészetiezik- ~ -utazó táskák , vadasz-csntorak. vadász-táskák ' / kek, teljesszemfényvesztő készletek 1 50,2,3.5 frt. j3
Tömérdek csinos mutató- tárgyak alkalmi vétel folytán csekély á ra ik ál tal feltűnnek.
Karácsonyi meglepetésül a legnjabb
női pipere-czikkeket, ti. m. : p o n g y o l a fejékek, c s i p k e és se lyem n y a k k ö . tők, cs ipkés j a b o t e és se lyem n y a k c s o k r o k , színes kisebb és nagyobb s e lyem k e n d ő k , g y e r m e k és női k ö t é n y k é k , k é s z ü l e t e k és több o féle tárgyakat ajánl
j u t á n y o s á r a k o n ,
S z i l á d y B é l a , 5590 Hudapest, IV. kei: kigyó-uteza 1. sz.
m M i n d e n c s a l á d n á l n é l k i i l ö z h e t l e n ~
a flélmaflyarorszá£i tápláló és epzxéii kávé. Mint legjobb ezer elismerve minden gyengéknek, valamint hosszas betegségek után tellábbadtakná), szintúgy felnőtteknél, kivált pedi,; gyermekeknél, görvéiy. kipersedés, hasmenés, sápkór es idegbajok ellen ; továbbá mint kitünö gyomorszer és ptdig gyotiorbajoknál valamint torokeyiknál (Diphteritis) mint kitünö p ásarva'iv gyógy&ier
ajánlható. Egy csomag ára 9 i kr , kis csomag 50 kr.
Dr. Fáykiss [szepesi kárpát-iiövéiiy-kivonaia 'gí Bve? ? 5 T^ r ° u ' i U m ' jszfposi kárpát - növény - ezukorkák egí , t a5S;„M* 1 , "*' szepesi kárpát-növény-thea egí T ^ T ^ " * 1 **
JYlel l - éss t i i d ö - b e t e g e l í n e l i ! Tiz év óta a legjobb sikerrel használtatrak és ajanltattak r köhöités, hurut, rekedrség, köh-hurut (sza uárburut), náthaláz (influenza), aifit-mellriséí, lélekzeli bajok, oldalazurás, kifejlett torokgyulladás, tüdőgyulladás és egyéb kimerítő és gyengítő betegségekben. Valódi minő* regben kaphatók magánál a készítőnél F á y l i i s s József , gyógyszerésznél Tomesvárott (Józsefváros); Budapesten: Török Józsrf. ívógyszerésznél király-utcza 12. z.; T h a l l m n y e r és Sr i t z , kereskedőnél, K d r s k u t y l i . , Erzsébet-tér 1. sz.. Korh ine in te r Frigyes
utódainál , és a legtöbb magyarhoni gyógyszertárban.
Szükséges hogy nyerve legyen 8.940,000 márka
vagy
5.215,000 forint az állam álta! engedélyezett és biztosított, fő igazgatóság vezetése
alatt álló nagy, 277. hamburgi pénz-sorsoláson. Áll 94,000 sorsjegyből, melyek közül 49,01)0, tehát jóval több
felénei, fog néhány hónap alatt 7 nyeremenyhuzáaon nyereiné-i.yekkel kihúzatni. A l e g n a g y o b b n y e r e m é n y a legszerencsésebb
e s e t b e n 4 0 0 , 0 0 0 m á r k a . A fönyeremínyek következők:
1 a 2 5 0 0 0 0 2 á 2 0 0 0 0 1 „ 150OO0 12 „ 1 5 0 0 0 1 „ 1 0 0 0 0 0 1 „ 1 2 0 0 0 1 „ 60OOO 24 „ 1 0 0 0 0 1 „ 5 0 0 0 0 5 „ 8 0 0 0 2 „ 40000 2 „ 6000 2 „ 30000 54 „ 5000 5 „ 25000 6 „ 4000
1 0 0 a 150 , 2 6 4 5 0 a 138 m á r k a , stb. stb. A nyeremények kifizetése pontosan állami biztosíték mellett történik.
Az első nyereményhuzásra a tervszerű betétel: 1 egész eredeti sorsjegyért 6 márka = 3 frt 50 kr. o. é. 1 fél „ „ 3 „ = I frt 75 kr. o. é. 1 negyed „ „ l£ „ = — 90 kr. o. é.
Ezen, az állam által biztosított, az állami czimerrel ellá'ott rredeti sorsjegyek (nem ígérvények !) általunk az összeg beküldése mellett (be rt levélben), vagy postai befizetés svagy utánvét mel ett, kulde'nek. — Mindsn megrendelés pontosan lesz kivivé, a sorsjegyekhez a h iva ta los huzás i t e rv ingyen mel ékeltetik, s a húzás ntáu a h iva ta los nyereménylajstrom felszólítás nélkül megkülde ik.
E sorsolások a legnagyobb előnyöket nyújtják és számos jelentékeny nyereménynyel vannak ellátva ; a résztvevők minden igénkéről, úgymint á l lami fe lü l r igyáza t . kezes ség a nye re mények pon tos k iűze tése i r án t , teljesen van gondoskodva. — Legbuzgóbb törekvésünk leend a részünkre eső biaodalomnak megfelelhetni.
Miután a nyereményhuzások m á r f o l y ó é v i d e c z e m b e r 1 0 - d i k é n kezdődnek s a megbízások nagy számmal érkeznek, a megrendeléseket kérjük nv'elöbb, a fönebbi határidőig, közvetlenül a következő helyre intézni:
Löwe & Co. Bank- und Wechsel-Gescháft in Hamburg.
65 á 3000 213 „ 2000 12 ,, 1500 2 „ 1200
631 „ 1000 773 „ 500 950 „ 300 65 „ 200
A számosnígy nyeremény közül, melye nazy gyűjtődére esett s a szerencsés nyerőknek kifizettetett, esik a következőket emiitjük meg: 5591
202000 márkával a 66591 számú. 252000 ,, „ 70884 303000 ., „ 80643
n «9 . SZÁM. 1 8 7 9 . XXVI. ÉVFOLYAM VASÁRNAPI ÚJSÁG. 793
I Olcsó ünnepi ajándékok!! I Dumas Sándor érdekesebb regényei I ijrS fíO köttt .'üt foiint OO kr. helyettmot>tcmk l!t forint 80 krajtzár. |3j l'gyanaz kötve, 23 félvászonkiitésbe (vörös vászon hát aranyozással) esak 28 frt.
A gyüji .Margit király 40 kr. — A. r sí) kr. — Hus
40 kr. — Minden regény külön is kapható.
A gyűjtemény tartalma : Gróf Monté-Christo 12 köt. 3 frt <>0 kr S Margit ki • jtü 40 kr. -
királyné 6 köt. 1 frt 80 kr. — A monsoreaui hölgy 8 köt. 2 frt A negyvenötök 8 köt. 2 fit 40 kr. — A három lestör (i köt 1 frt Húsz év múlva 8 köt. 2 frt 40 kr. - Bragelonne gróf IS köt. 5
<&jj ni. *v i i . — Minden regény külön is kapható. Kimerítő könyvjegyzékek jfiUJ kívánatra ingyen és bérmentve.
B li i f SO k r .
fit 40 _ L-ivaní,
m B u d a p e s t
fi]\ IV"., egyetem-uteza 2 5")26 D o b r o w s k y ós F r a n k é | ^
k ö n y v k e r e s k e d é s e .
í̂ íEiMíM^Siiüai
A. r ó s z v i s z o n y o k k ö v e t k e z t é b e n 5 0 % o l c s s ó b b <-la<l:i>. :
Karácsonyi s újévi ajándékok! Árjegyzékek kívánatra ingyen és bérmentve.
Kérem a nagyon tisztelt közönséget, bevásárlásaikat • mielőbb eszközölni, a vidéki megrendeléseket pedig
elég korán hozzám jut ta tni , miután előre látható, hogy ily potom ároi eladás nem soká tarthat.
A bekövetkező ünnepek alkalmával
szokásos ajándék-osztások megkönnyítése végett, tekintve az idei kimondhatláu rósz viszonyokat, a Jaoi's Wr^-féle csődből még vissza maradt árukat saját számomra átvettem és az alant elsorolt tárgyakat mesés olcaó áron bocsátom a t. közönség rendelkezésére. Mély tisztelettel
S c h i l l e r I , . Sz.-Feliéivárott a menyasszonyhoz. ki elárusitás kezdődik november hő utolsó napjain, s tart deez. végéig!
Sürgöny! 50 °/o olcsóbb
eladás.
!! Karácsonyi s üjévi ajMéMÜ A rendeltetési helyet, utolsó postát, vaspályái állomást,
és a e/.iint't kérem a legpontosabban tűrni.
Sürgöny! 50 o/o olcsóbb
eladás.
A l e l t á r n a k j e g y z é k e i , 150 vég kitűnő jó minős, csíkos tolltartó röfe
azelőtt most frtkr. frt kr.
190 135 150 260 250
ISO
220 125 155 190 130 150 220
95 56 49 29
13 "19 18 23 305 95
jó minőségű sárga nanking legjobb minőségű fehéritetlen fehér nanking » jó minőségű jó mosatu angol Oxford » 7/s széles jó minőségű angyal gyolcs » */i » 26 rőfös jó minőségű jó mosatu kék kocz-
kázott kanavász 1 vég » » 26 rőfös jó minőségű jó mosatu morva
kanavász barna vagy lila » » » 28 rfs jó minőségű sternbergi gyolcs ... »
'/« » 30 rfs jó minőségű halbstadti gyolcs » */* » 28 » » » hegyi gyolcs » » » 30 » » » amerikai börgyolcs » » » 30 » legj. » sziléziai vászon »
30 » finom chiffon női fehérnemüeknek » 30 » legj. minős, kék, lila, barna val.
rumburgi kanavász » 30 » legf. hollandi vászon » 30 » legj. minős, georgswaldi vászon ... » 40 » hollandi vászon »
'"',4
50 » » » Szőnyegek i e l t ű n ő olcsó á r o n !
legjobb mns. angol csinvat futó szőnyeg
lgfin. beszövött virágos török szőnyeg » » » legf. besz. chenilia vir. indiai » » nehéz szürke poktócz » legj. mins. tábori pokróez, tiszt uraknak! _
Posz tó - szöve t ek u r a k n a k p o t o m á r o n ! » '/« széles legj. mins. beavatott szürke posztó » s/*
13 11 19 > • ü » •
15 » » 698 mtr 8M
1 db
röfe finom tifli posztó min len színben koczkázott és csíkos gyapjú-szövet » angol boa kabát és menczikovnak » legn. sima lasztiq ut • fin. jó mins. koczkázott nadrágnak gyapju-kelme 1 egé?z nadrágnak való (117 ctm.)
A s z t a l n e m n e k á r j e g y z é k e ! 1 db. 8/« nagys. színes sávolyos abrosz 1 » » » igen jó minős, fehér abrosz beszövött széllel ÍL 1 > » » fin. frnez. fehér damaszt abrosz 1 » 9/» » legf. » » vagy színes dam. jokey abrosz l » "/« » jó mins. fehér abrosz beszövött széllel és rojttal 6 • */« » fehér czérna sávolyzott szalvéta 6 » » » legf. fehér dam. szalvéta koczkázott 6 » legj. mins. tiszta czérna fehéritetlen sávolyzott törülköző 6 > legf. fehér dam. törülköző koczkázott 6 » legf. virágos angol dam. tötülköző 6 » fin. franczia battiszt zsebkendő színezett és szeg. széllel ... 6 > • » » • tiszta fehér 6 » » » fél czérna zsebkendő színezett széllel 6 » valódi rumburgi vászon zsebkendő 6 » » angol czérna vászon zsebkendő beszövött szin. széllel 6 • » rumb. vászon zsebkendő beszövött szin. széllel Végül pedig: több ezer kis velour slips kis gyermekeknek ... most
több ezer finom selyem női lavaljier » több ezer » bécsi broge kendő » töbo ezer kis színes zsebkendő » több ezer shawl fiu gyeimekeknek » több ezer fin. angol legyező »
— 281-
' 4 o -3 0 : -251 —
4 801 2J45
5[50 2 90 5.951 780] 7 95
10 80 1095 1150,
I8l80 15 50 I S 5 0 22 -30 50 16 50
3j35 3 90 4140 5 90 5 95 5l40
I 6 50 750 9 90 1 50
16— ii 55 — 28 50 68
1 50 50 1 90 60 125
1 2 90 3 8
70 90 EO 70 10
1 70 1 90 2 25 2 85 2 90
50 2 75
1 j — 55 tói— 66 90 — 95 85 1 40 95—97 90 1 40
1 70 1 30
1 1 1 •2 1 2 3 55 290 360 450
- 9 2
1 /a 2 20 - 14
65 — 32 - 92 — 45
1 80 — 92 2S0 125 3 50 1 60
csak 6 kr. » 5 kr. » * 3 kr. » 4 kr. . 15 kr. . 25 k
-A. r ó s z v i s z o n y o k k ö v e t k e z t é b e n 5 0 ü , i o l c s ó b b e l a d á s i
Téa, rum és likőr félig ingyen. 5561 Téa fél k l l o n k i n t . Congo, finom, fekete . . . . frt 1.50 Törött téa frt 1.— Souchong, legfinomabb frt 2.— Császár-vegyülék, legfin frt "-. -
,Victoria-vegyülék, legfin fit 3.— Orosz családi téa, legfin frt 4 . - -Fecco-virág, legfin frt 5.— '
K l e i n é s J u s t u s u t ó d a i ,
R u m éa l i k ő r p a l a e ' k o n k i n t . 1 )>iiitt's palaczk fin. brazíliai, . . fre —70 1 nagy » fin. Jamsiika, . . f r t 1. -I > > legfin. ó Jamaika, fit 1.50 I » > beiI. köménylikör fit —.60 I » » pyomorkeserü-likör fit —.75 1 » i legfin. Chartreuse frt I,— 1 literes pal. igen régi szilvórium fit 1.—
koromherczeg-nteza, 7. szám. I i> i i i i« ' i -« ' t« ' .« i t é n y ,
nvszerint a cioda-pasita Iiix Vi ma, orvos-özvejrytö , Béca, Stadr, Adlergasse 12, aaját ház A szrplöt, mnjfoltokat, pat-tniinaoknt, plirsriirsekrl, bör«tkát, liiuilührlyrt. murinkat, viiriia arrt é< álialan véve minden tisztaUlansiWot az arezon va^y a testen miu-denkorra nyom nelküleltáwnit, írásbeli Jótállás |inellrtt; 1 serleg caoda-paazta baszna lati utaa tással 1 frt íiti kr.; rntí'y összetr kifogás nélkül v ssza adatik, ha a pa-zta nem lenne hatáasal - Szállítás utíuivél mellett.
R l x V i l m a , BécsStadt, Adlerg. 18.aaját haz.f
D r . P A T T I S O N
köszvény-gyapoíja enyüiti azonnal és gtorsan gyógyítja a c $ ú z é s k ö s z v é n y minden féleségét, úgymint: aicz-, mell-, torok- és fogfájást , fej-, kéz- és térd-kösz-vényt, tagszaggatást, hát- és
ágyékfájást. i Csomagokban 70 kr. és fél i
csomagokban40kr.-jával kap-' bató : T ö r ö k József, gyógyszerésznél a «szent lélek»-hez, i király-uteza 12. Budapesten.'
Bókon Antalnál, szerb-. utczában, Aradon; Henriéi 'F . gyógyszerésznél Pozsonyban ; Pecher I. E. gyógyszerésznél, Temesváron. 5496
Egy főnyeremény <;s kész a szerencse.
M á r f o l y ó é v i d e c z e m b . 1 5 . h u z a t n a k
a m i y a r nyeremény-sorsie&yBk. Főnyeremény frt 150.000. Eíész sorsjegy csupán 12 h:ivi lészletben k frt 10 Fél . » 12 » » » » 5
ígérvények csak frt 3 és bélyeg. Adom
!) havi részletben, á frt 3.— Salzuürai sorsjegyek 2 \
Iwümll sorsjegyek I l i i 7fi£?*'* Krakköl sorsjegyek
Már az első rés a legközelebbi huzá
Iiöry J.
S c -> 12 havi részletben, •r S - t 4 frt 2 . -
Már az első részlet letétele után játszik a vev 8 a legközelebbi húzásokra.
b a n k óz vá l tó -üz le t e , h a t v a n i u tcza 1 7 - d i k szám.
S ö r v b u j b u i i e c e e u - v e t l ö l í bérmentes megkeresésre a legnagyobb készséggel nyernek ingyen épugy közvetlenül vagy az alábbi czégek utján kimerítő használati utasítást a S t n r a e n e g g e r G o t t l i e b -tó lHer isanbanfSehweizban) készített, egészen ártalmatlan a l t e s t i ( é rvkenőcs r e nézve. Számos kitünö bizonyítvány és |köszönö irat, teljesen kigyógyultaktól, van hozzá csatolva. Szállítás bár mely országba. A kenőcs ára : 3 frt 20 kr. bögrénként. Kapható F o r m á g y i F . «bold. pzüzhöz. czímzett gyógyszert, által B u d a p e s t e n ; továbbá W e i s s József .szerecsenhez. czímzett gyógyszertára által Bécsben, Tuehlaubeu 27. „»,
CHIOCOCA-LIKŐR (Liquor Chiococae fortitican»),
leíílztosalil) és legjobb Si SE ^ Mm
a g y ö n g ü l t
férfi-erő gyors és gyökeres
élénkítésére; fűszeres édes h tekintetében a legfinomabb likőröket felülmúlja: nem csak az Izmok élénkítése, fokozása és erősítésére, valamint az idegek és tesz-erejök erősítésére szolgál; hanem mint gyomort M M M . étvágyat gafiaattO, az emésztést elosfjri-tü erősítő szer ÍR meglepő, élénkítő
gyógyha tással b r minden
testi gyöngeségben aenTedöiél. Ára egy eredeti fivegnek, pontos hat nyelvű, használati uta^itá-.ü,
3 frt. Cmmagolasi költség 20 Vr. Fő szétküldés! raktár: Chiodi
D. C. gyógyszertára „az Őrangyal"-hoz Bécsben, Wahring. Herrengasse 26. (hová minden levélbeli megrendelés intézendő).
Fiók-raktárnak: Bécsben Weis József, gyógyszert, •aszerecsenhez*, I. Tuchlanban; Budapesten Török József gyógyszertára- 54Í5
Sumaíragyémántok.
E valután pompás kövek rend-kivüli tűzzel bírnak, viztÍHzta,Hácuak, • csupán a pról>a által kül^nbAztet-hetók meg a valódiaktól. Szállítunk vtttldijmenteacn t)erüket, UMBÖI d luble-aranyból, dbját S, 4 fr tér t ; H. bt? áfákat, tömör duublű-arauyLól. párját 5, 6 frtért az önazeg bjruien tcs megküldése mell' t t . Qj miknél a bőség megjelölendő.
Tömör arany-donble melI?om-bok kövekkel 3 ,4 frtjártd, éa tömör arany-double ór&láuczok, legnjabb jellegben, 3, 4, 5, 6 forintjával. szú; tén, kaphatók. »V) i 5
Ékszer-áruk gvári raktára:
B°cs, Pralérstrasse 16. a., Béss.
A bécsi karácsonyi ajándék!! 1 frt 95 kr. o. é.
a legújabb 17 da rab Já t éksze r fiuk és leányoknak minden kor- ós ranir' ó l , közte valóban díszes tárgyalt, melyek feltűnést fognak kelteni. Igyekezzék mindenki amily gyorsan csak lehet bevásárolni, miután a
később beérkező megrendelések már nem fognak oly pontosan teljesíttethetni, miután ezen valóban hallatlan olcsó tárgyaknak előreláthatólag rohamos kelendősége leend, és pedig csak 95 t r é r t a kővetkező 17 felettébb érdekes játékszert kaphatni, melylyel minden gyermek a legszebben elmulathat, úgymint:
1 teljes fém evokészletet, 1 húzó harmonikát, 1 lovat négy keréken, 1 felereszthető léggömböt, 1 teljes Rzinházat, 1 szép babát, 1 gyapjas bá' rt'inykát, 1 takarékpénztárt, 1 skatulya katonát, 1 szökő Ördögöt, 1 madár' utánzót, 1 lármás fejet, 1 szép gyermekképesköny\'f_-t, 1 kalapács- és harangjátékot, 1 szép trombitát, 1 skatulya konyhafelszerelést, 1 szekrénykét tükör és gombo tűkkel. Ez mindössze csak 95 krba kerül, csakhogy tömeges tl.iiusitás érethessék el.
Csak 2 f r t 9 5 k r . 1 egész skatula Szeraj-vo katonákat, 1 skatula bútort, 1 skatula teljes
konyha-berendezést, 1 pompás felereszthető léggömböt, Ballon Captif felirattal, 1 gyönyörű türelem és önfoglalkoztató játékszert, mindenkora fiuk és leánykák számára, 1 pompás takarékpénztár, 1 finom faszekrény ke, 6 tollnyel, irón, 50 aczéltollal, 1 pompás iskola táska fiuk vagy leánykák számára, 1 csoda-koczka, ezukorkák és ékszerekkel megtöltve, 1 igen szép párisi bába. 1 gyermek pénzes erszény tele arany pénzzel, 1 valóban diszes remontoir óra, aranyozott óralánczczal, kulcs nélküli felhúzásra, 1 mütani velociped, magától menő, 1 csodamadár, 1 britania fém trombita, egészen uj , 1 játék pacíence csudakártya, 1 gyermek képes könyv, igen lebilincselő.
Ez mind összesen csak 2 fr t 95 k rba kerül. ~>íii
Csak 4 f r t 9 5 k r . Ez a legnagyobbszerü a mi csak e n e m i m mind ez idtig nyújtatot t ;
1 pompás chinai ezüst zsebtükör, optikai üvegből, gombostütartóval együtt, a párisi éneklő madár csoda kalitkában, az nj ballon Captif, felirattal, mely felszállásakor a légben egy dallamot játszik, 1 pompás hajas bábu, igen nagy élénk szemek s elpusztíthat tan testtel, 1 vas takarék tűzhely hozzá az edényekkel, s tüzelhető is, egy teljes, tökéletes konyha felszereléssel együtt. minden a mit csak a gyermek szíve megkívánhat, 1 pompás zongora billentyűkkel, a legszebb dallamok, mint • An der sehönen blanen Donau*, »Letzte Bőse*, magától játszhatók, elragadó szép sétakosárka, tarka hímzéssel, 1 egész tábori ütközet katonasága egy skatulyában jól becsomagolva, 1 teljes színház, felállítható az összes diszítmény és alakokkal Teli Vilmoshoz, egy gyönyörű óra lánczczal együtt, egy szép fémkard, 1 Lefaucheux fegyver, i tölténytáska fényezett bőrből, 1 igen érdekes tűrt lem vagy önfoglalkoztatási játék Blouchon Gniibert professortól, egyike a legérdekfeszi többeknek, mik ekkoráig az érettebbkorn gyermekek számára feltaláltattak, a gyermekek nap hosszant foglalkozhatnak, a nélkül, hogy kedvüket veszítenék, a mi minden nap ismétlődik, ugy hogy ezen játék még a nagyoknak is meglepetésül szolgál, agy szinte egy téka felszerelve minden szükséges író készülékkel; a varázsfuvola hírneves Mozartunktól, csoda koczka, tartalmaz bécsi cznkorkákat és ékszereket; ugy szinte 20 karácsonyfa-diszitéket, 30 villanyos karácsonyfa gyertyácskával.
Ez rxúnd összevéve felülről egészen le, ha a megbízások idejekorán érkeznek be, összesen csak
4 fr t 9 5 k r b a k e r ü l . Ezenfelül még rengeteg raktára van a mindennemű játékszereknek
készletben. Bábok a legegyszerűbbektől a legfinomabbakig, ruházattal vagy anélkül 20. 50 kr., 1 írttól egész 25 írtig darabonkint. 1 teljes katona-öltözet flu számára 10 éves korig, úgymint : 1 csákó, 1 finom fegyver, 1 kard, 1 tölténytáska, 1 trombita, 1 dob, mindössze 1.50, 2.50, 3.50, 4, 5 frt, egy tűzoltói felszerelés 3 írt 50 kr., egyáltalában minden kidondolható játékszerne-mii 60 százalékkal olcsóbban mint bárhol is.
Az e l a d á s c sak okt . 3 0 - t ó l deczemner végé ig t a r t .
Grosser Ausverkauf der Spielwaareu Bécs. Praterstrasse 10.
794 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 49. SZÁM. 187<J. XXVI. ^FOLYAM.
m 1 m I I [pl
az úgynevezett „után segítés" (charge) vagy „nehézzé 1 tételről", különös tekintettel a „zsirfény-nyerésre" |
fekete selyemkelméknél. I Isi
„Mit tesz az: a se lyemkelmét utánseg i ten i?" E kérdést majdnem valamennyi hölgy intézte hozzám, kik a p lefolyt idegen-ivadban nálam vásároltak. Sokat irtak már róla, és kevés lett abból megértve, miután az arra vonatkozó iratok r=jj| rendszerint annyira tele vannak miikifejezésekkel, hogy a ki nem szakember, alig érthet belőlük valamit. En tehát meg akarom iS kisérleni, e lap női olvasói előtt lehetőleg röviden és mégis világosan a festés-rendszert megmagyarázni, megjegyezvén azonban, tp] hogy a különböző fekete szín (kékes, zöldes, barnás fekete stb.) nyerésének útját és módját tekintet nélkül hagyom, miután ez a ijp főtárgytól nagyon is elvezetne. fc|
A nyers se lymet feketére festhetni , ha az néhány napig főtt gubacs-oldatba lesz beáztatva, azután kifacsarva, tiszta vizben kiinosatik, s rövid időre vassó-oldatba tétetik; ebből kivéve, hideg vizben szorgalmasan kiöblítve, egy kevés szappanoldat adatik hozzá (könnyebi) gonibolyitása és vitlázása végett), s azután megszárítva földolgozás alá adatik. Ez az egyszerű fekete festésnek természetes módja.
H o g y aztán a se lymet „ntánsegitsük" vagy „nehézzé" tegyük, miután a leirt módon egyszerűen feketére lett festve, azt erősen bemárijak olajos, névszerint szappanos folyadékokba, s ezután a íonnebbi festési műtéteit újra megtesz-szűk vele; tehát először gubacs, azután vas-oldat és harmadszor olaj vagy szappan; és pedig e kezelést addig ismételhetjük, a míg a gyáros a festőnek átadott 100 font nyers se lyem helyett utoljára 4 0 0 font feketére festet t s e lymet kap vissza, azaz más szavakkal: e 400 font áll 100 font selyemből, 300 font gubacs, vasoldat és olaj vagy szappanból; az utóbbit minden sorrend után bőven ke l l alkalmazni, hogy a selyem egyrészt hajlékony maradjon, másrészt képesítve legyen, a gubacs- és vasoldat minden ujabbi fölvételére.
£ bánásmód fo ly tán természet szerint az egyes se lyemszálaknak m e g k e l l vastagodniok, és miné l inkább nehézzé vannak téve, a n n á l kevesebb ke l l belőlük a gyárosnak, h o g y fe le áron n g y a n o ly vastag ke lmét készítsen, m e l y t isztán festett se lyemből legalább kettős árba kerülne , ami pedig az ilyen nehézzé tett kelmékben a selyemfény- és lágyságból hiányzik, az simítás (apretur) és egyéb ilynemű kezelések által pótoltatik, ugy, hogy a hölgyek, ha saját választásuk szerint vesznek selyemkelmét, a szilárd minőségűeket a nem szilárdaktól igen nehezen különböztethetik meg. Mily nehezen viselhetők az ilyen kelmék, m i l y h a m a r lesznek zs ir fényüekké (a sok szappan miatt, mely bennök foglaltatik), és m i l y könnyen veszik a port magukba és töredeznek — ezt a hölgyek, saját tapasztalásukból, legjobban tudhatják.
Miként lehet tehát, hogy ily nem egészen becsületes eljárás valamennyi országban egyenlően tovább harapódzik f Csak is ugy, hogy a tapasztalatlan közönség által öntudatlanul támogattatik: a k ics iny fekete, vas tag bordás mintácskák az e legáns tárgyjegyzékekben csábító o lcsósággal birnak, és hozzá m é g a bűvös név „PARIS", m e l y különben az egész v i lág hölgyközönségére csodahatással bir — késztetik, h o g y n e m t e h e t egye t l en egy h ö l g y se másként , minthogy a ke lméket o n n a n hozassa! —
Mi a következés? Az, hogy minden selyemkereskedő saját magának és lételének tartozik azzal, hogy csak némileg is e versenynyel szembeszállhasson, ugyanolyan valódiatlan szöveteket tartani — és i l y módon egyik legnemesebb iparágunk, a selyemkészités, sárba lesz tapodva. A bizalom a selyemkelme iránt naponkint mindinkább tűnik, és én arra kérem a hölgyeket, az összes selyem-ipar érdeke és jóléte miatt, hogy eddigi beszerzési forrásaiktól csak tisztán festett selyem kelméket kérjenek ; meg vagyok győződve, hogy h o v a tovább azon minőségek fognak az általános forgalomba jönni, melyeket elődeink 15—20 évig viseltek, és azután mint «magasra becsült örökséget* a család ifjabb tagjaira ruháztak.
Tisztelt vevőimnek azonban, kik engem azon elvben: „csak egészen t i sz tán festett ke lméket tartani", támogattak, nem tartom szükségesnek megemliteni, hogy továbbra is ezen elvet fogom minden irányban hiven követni. É n ezután is. m i n t eddig, az összes se lyemkelmékért , m e l y e k e t magánosoknak átadok, tökéletes jó tá l lás t biztositok
a zs ir fény nyerése el len, és j e l en leg az első és egye t l en vagyok, k i e va lóban terhes ke l lemet lenség e l l en valódi kezességet nyújtok. A ke lmék az
arany éremmel l e t t e k a nemzetközi jury á l ta l az 1878 -k i k iá l l í táson k i tüntetve .
Minták utáni kérdezösködésekre posta fordultával bérmentes válasz adatik. Levéldij a m Svájczba: 10 kr. osztrák értékben. 5538 m gjj Zürich, 1879. november hóban. Teljes tisztelettel
1 T , . .. . u . 7... Henneberg GL jjj Táviratok czime: Henneberg, Zunch. ° ' • tisztán festett selycmkelmék gyári raktára. | • • " V á m é s szállítás egy ruháért körülbelül 2 frt osztr. ért. _ m 1
Franklin-Társulat nyomdája (egyetem-utoza 4.).
*m
Előfizetési föltételek VASÁRNAPI ÚJSÁG és POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt
/ egéBz éTie _. 12 frt \ félévié _ _ 6 •
Csnpáa . VASiBNAPI ÚJSÁG: ' *?,*" * ™ ~ B M \ C u p i n . POLITIKAI ÚJDONSÁGOK: ' " * * " * ™ ~ « " * l félévre _ _ A • ' félévre — 3 •
50-dik szám. 1879. BUDAPEST, DECZEMBER 14. X X V I . évfolyam.
T0LDY ISTVÁN. (1844—1879.)
ÁMULT héten, deczember 8-án, a kere-pesi-uti temető ,,irói negyedében"
• (quartier latin) egy ujon ásott sir a fiatalabb irói nemzedék egyik legtehetségesebb s korához képest legtöbb eredményt fölmutatott tagja fölött zárult be. Toldy Ferencz, irodalmunk soha sem felejtendő halhatatlan érdemű veteránja közelébe tettük le fia István elomlott porrészeit, alig betöltött 35 évével. Atyja szárnyai alatt növekedve, örökölve annak irói tehetségét, hazaszeretetét, kitartó munkásságát, — bár tőle egészen különböző irodalmi ágakban és irányokban működött, — magát a derék apa méltó fiául bizonyította. Mint atyja, ő is igen fiatalon, még tanuló korában, lépett föl az irodalom nyilvános terére, s majdnem gyermekül kóstolta meg a dicsőség ama bóditó illatát — mely a nyomdafestékből gőzölög ki. Mint a ki a színpadon egy czipőt elnyűtt már, attól elválni — mondják — nem képes többé: az irodalomnak is, — de különösen a napi sajtónak — megvan ez a lebilincselő, martalékait többé el nem eresztő hatalma. S Toldy István, bár önálló könyv-műveket is alkotott, kiválólag a napi sajtó s időszaki irodalom munkása volt. Es pedig hivatott munkása, a kit a korán kivivott nem mindennapi sikerek odalánczoltak választott pályájához a nélkül, hogy elkábították s ez által vagy hanyaggá vagy elbizakodottá tették volna. Mig utolsó betegsége ki nem vette kezéből erőszakkal a tollat: majdnem húsz éven át hű maradt első szerelme, első dicsvágya e tárgyához. Mint gyermeknek, atyja példája állott előtte; oly ember lábainál nőtt fel, a ki pillanatig sem lankadó lelkesedéssel, — rajongásnak mondanók, ha oly józan és öntudatos nem lett volna — csüngött az irodalom és nemzetiség ügyén, melyet Kazinczytól és Kisfaludy Károlytól legnagyobb részben ő vett vala vállaira. S e példa tette iróvá Istvánt; jeles iróvá pedig: hogy buzgó lelkesedéséhez, atyja után a természettől, nem közönséges tehetséget is örökölt.
1844-ben, Pesten született, atyjának harmadik házasságából Frommhold-leánynyal. Iskoláit i t t , majd a német nyelv miatt Pozsonyban járta; a jogot ismét a pesti egyetemen végezte. Még tanuló volt, midőn 1860 ban megjelent első irodalmi zsengéje, Kebes ,,Az élet képe" czimü művének fordítása a görög eredetiből. Irói első föllépése a klasszikái irányban történt; de csakhamar a romantika felé hajlott s a mellett maradt mindvégig.
Szépirodalmi összes működése: a tárcza, a novella, a regény s a dráma terén határozott franczia uj romantikus szellemet tüntetett föl.
Atyja, az irodalom mellett, melyre maga buzdította s vezette be, '& hivatali pályán akarván számára megélhetést biztosítani, jogvégzettsógével mindjárt az akkori helytartótanácsnál eszközölt alkalmazást számára. Az alkotmány helyreállításával pedig 1867-ben a belügyminiszte-
T O L D Y ISTVÁN.