ELTEMédiajog I

2013 ősz

„A tények pedig ezek: a cigányság jelentős része nem alkalmas az együttélésre. Nem alkalmas arra, hogy emberek között éljen. A cigányság ezen része állat, és állatként viselkedik. Akkor és azzal akar üzekedni, akit és ahol meglát. Ha ellenállásba ütközik, gyilkol. Ott és akkor ürít, ahol és amikor rájön. Ha valamiért ebben akadályoztatva érzi magát, gyilkol. Az kell neki, amit meglát. Ha nem kapja meg azonnal, elveszi és gyilkol. A cigányok ezen része bármiféle emberinek nevezhető kommunikációra képtelen. Leginkább tagolatlan hangok törnek elő állati koponyájából, és az egyetlen, amit ért ebből a nyomorult világból, az az erőszak.”

"Nincs más választásom, mint tudomásul venni Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatójának a sajtóban tett, rám nézve lesajnáló, lenéző megjegyzését, hiszen mégiscsak ő az ország első számú uzsorása.„

Csányi Sándor bárhogy is "páváskodik a devizahitelesektől szerzett milliárdjaival", természetesen "meghunyászkodom, és tudomásul veszem, hogy ilyen-olyan jelzőkkel illet".

Csányi Sándor beperli és fel is jelenti Lázár Jánost, mert az államtitkár „az ország legnagyobb uzsorásának” nevezte a bankvezért. Mivel Csányi közszereplő, a szólásszabadság határai vele szemben tágabbak, mint általában. Egy megkérdezett jogász szerint azonban a bankvezérnek van esélye a bíróságon.

Miről szól ez a kurzus?

A véleménynyilvánítás szabadsága, sajtószabadság alapvetői kérdései, (megközelítések, felfogások), a véleménynyilvánítás szabadságának korlátai

médiaszolgáltatás, sajtó tevékenység jogi kerete

sajtó szerepe a demokratikus nyilvánosságban

médiapluralizmus, sokszínű kínálatot biztosító állami beavatkozás eszközei

Megközelítésmód:

- nem normaszöveg, jogszabályok biflázása, hanem társadalmi konfliktusok megoldására adott jogi válaszok bemutatása, végiggondolása

- alapvető cél: esetek, történések, intézmények elhelyezése, értelmezése, ezekhez való viszonyulás segítése

- kérdésfeltevés - párbeszéd

A normativitás, hogy cselekvéseinket szabályok keretei között végezzük.

A normák:- korlátozzák a cselekvési lehetőségeket, a közösség életének működése érdekében- egyéni biztonságot nyújtanak a norma szerint cselekvőknek

Az egyén permanens döntési sorozatokkal kerül szembe, ami mindig kockázatot jelent. A döntés egy jövőbeli következményre vonatkozó valószínűségi becslés, amelynek olyannak kell lennie, hogy utólag kiállja a környezet értékítéletét is.

társadalmi norma típusai: szokás, erkölcs, vallás, jog, illem, divat, szakmai – technikai előírások, politikai és szervezeti normák

társadalmi norma funkciói:információt nyújtintegrálstabilizálértékelelőre jelez

Mi az, hogy jog?

jogi norma: általános jellegű, mindenkire kötelező magatartási szabályt jelent, melyet az állam (vagy állami szerv) alkot, és érvényesülését biztosítja. Nem más, mint államilag, vagy jogilag szabályozott társadalmi norma.  Joggal szembeni követelmények:•általánosság•nyilvánosan közzétett•jövőbeni cselekvésre irányuló•világos•ellentmondásmentes•lehetségest követelő (elvárható)•állandóság•alkalmazható, követendő, alkalmazandó

A dolgoknak, történéseknek, viszonyoknak van jogi vetülete.

A jog nem önmagában áll, hiszen a történések, viszonyok léteznek, de egy sajátos mással össze nem keverhető aspektusuk a jog.

A jog társadalmi konstrukció.

A jog is, mint sok más társadalomtudomány, az érdekek összeütközése mentén mozog és azt próbálja kezelni, alakítani.

A kurzus szempontjából az az érdekes, hogy miben különbözik más aspektusoktól.

A médiaszabályozás értékelése abból a szempontból, mennyiben reagál a társadalmi viszonyokra, mennyiben valósítja meg a médiapolitikai célkitűzéseket.

Mi a jog?:Amit hivatalos személyek a viták eredményeként rögzítenek. (szereplők)Jóslás arról, hogy a bíróságok hogyan döntenek. (előreláthatóság)A jog, pozitív erkölcs. (más szabályok áttranszformálása)A jog, a szankció. Ne lopj, mert megbüntetnek. (a következmény)

Jog – ha valamilyen magatartás már nem tetszőleges, hanem kötelező (megítélésétől függetlenül) és az állam ott áll mögötte, hogy szükség esetén kikényszerítse.

- a rabló, ha pénzt kér pisztollyal, az is kényszerítés, de nem gondoljuk, hogy jog- az erkölcsi norma is kényszerít mégis jól meg tudjuk különböztetni (ezzel szemben a jog írott forma, állami erőszak áll mögötte)

Önmagában érték.

Nem azért büntetünk, mert rossz volt, hanem azért mert megsértette a szabályt.

A jogrendszer alapkövetelménye, hogy ellentmondásmentes legyen, ezért a jogszabályok egymásra épülnek, hierarchikus rendben állnak egymással. Magasabb szintű jogforrással alacsonyabb szintű nem lehet ellentétes.