Hegedüs Vince emlékkönyV

Árva LÁszLó

E M B E r , C s a K M E N J a z U T a D O N

Válogatott Versek

Martinus KiadóSzombathely, 2011

szerzőárva lászló (Hegedüs Vince)

Jelen kiadványban az 1936-ban, Szombathelyen megjelent Ember, csak menj az utadon című kötet

írásmódját követtük.

Kiadjamartinus könyv- és Folyóirat kiadó

9700 szombathely, Berzsenyi dániel tér 3.telefon: 94/513-191, 30/864-5605e-mail: info@martinuskiado.hu

internet: www.martinuskiado.huFelelős kiadó: teklits tamás igazgató

Minden jog fenntartva!

Jelen könyvet vagy annak részleteit bármely formábanreprodukálni vagy közölni

csak a kiadó előzetes írásbeli engedélyével lehet.

Nyomdai munkákkapitális nyomdaipari kft.

4002 debrecen, Balmazújvárosi út 14.

Felelős vezetőifj. kapusi József

HU IsBN 978-615-50910-8-7

Előszó

Hegedüs Vince 1952-72 között a szombathelyiegyházmegye területén lévő nicki egyházközséglelkipásztora volt. 1936-ban árva lászló névenEmber, csak menj az utadon címmel verseskötete je-lent meg. költői vénája végigkísérte lelkipásztoriszolgálatát.

a plébánián a hívek között ma is fellelhető egy-egy verse. idézik azokat az énekeket, amelyek-nek ő írta a szövegét.

minden bizonnyal a versek abból születtek,hogy valami megérintette a lelkét. kívánjuk eköltemények olvasóinak, hogy egy-egy gondolatérintse meg lelküket a kötetet forgatva.

nick egyházközsége,a kötet ismételt kiadásának szorgalmazója

3

Hegedüs Vince atya elsőáldozó gyermekek körében

aranymisés leirat

Főtisztelendő apát Úr!kedves aranymisés Paptestvérem!

Folyó év június 24-én lesz 50 éve annak, hogyaz apostolutód kézfeltételével áldozópappászentelte Főtisztelendőségedet. ezzel különlegesmódon is hasonlóvá vált krisztushoz, örök Főpa-punkhoz (vö. Zsid 5,6), egyetlen tanítónkhoz (mt23,10) és legfőbb Pásztorunkhoz (1 Pét 5,4). résztkapott abból a hatalomból, amellyel maga krisz-tus urunk építi, megszenteli és kormányozzaegyházát. sajátos megbízatást és különleges ke-gyelmeket kapott, hogy isten igéjének magvetője,a szentségek kiszolgáltatója, isten népének pász-tora és nevelője legyen.

most, 50 év múltával jubiláns paptestvérem el-ső gondolata az emlékezés. szeretettel gondolvissza arra az időre, amikor először hallotta lelkemélyén az Úr hívó szavát: „kövess engem!” (mk2,16), amikor az Úr ajkára adta szavait, mikéntJeremiás prófétának (Jer 1,9), hogy elmondja azembereknek mindazt, amit ő parancsol. a pap-szentelésben megbízást kapott arra is, hogy napmint nap azt cselekedje, amit az Úr tett az utolsóvacsorán krisztus testévé és vérévé változtatva akenyeret és a bort. Vette az Úr lelkét, hogy öröm-hírt vigyen a szegényeknek, szabadulást a bűnfoglyainak, látást a lelki vakoknak, isten kegyel-

4

meinek jó illatát minden embernek (vö. lk 4,18-19). ekkor vált paptestvérem számára is aktuá-lissá az apostoli szó: „legeltessétek az istennek rátok bízott nyáját, viseljétek gondját, ne kény-szerből, hanem önként, az isten szándéka sze-rint” (1 Pét 5,2).

Jöttek egymás után a különböző lelkipásztoriállomáshelyek: Felsőszemenye, rábagyarmat,szécsisziget, Baltavár, kemenesmihályfa, Vas-szentmihály, majd kálócfa, nick, szentkirály,végül pedig a nyugalom. közben pedig nemcsakkáplán és plébános volt, hanem – majdnem más-fél évtizeden át – kerületi esperes is: püspökénekkiemelt munkatársa, a püspök szeme a sárváriFelső esperesi kerületben. de nemcsak esperes-ként, hanem káplánként és plébánosként is, nem-csak az előkelőbbnek tekintett városi plébánián,hanem a kis vasi és zalai falvakban is magas szín-vonalon, kiváló költői képességeit kamatoztatvahirdette isten igéjét, a kegyelemeszközök buzgószolgálatával fáradozott testvéreinek megszen-telésén, a jó pásztor lelkületével legeltette istennyáját. mindenütt gondja volt az egyházközségtulajdonában lévő épületekre is. de nem hiá-nyoztak a megpróbáltatások, a keresztek sem,köztük a betegségek, amelyeket talán épp azértbocsátott testvéremre az Úr, hogy azok elvise-lésében tapasztalja meg a kegyelem erejét, mi-ként szent Pál, akinek maga az Úr mondta: „elégnekem az én kegyelmem” (2 kor 12,9).

5

az emlékezés után testvérem második – és ta-lán a legalapvetőbb – gondolata most: a hálaadás.Hálát ad a mindenhatónak az elmúlt 50 év min-den kegyelméért, nemcsak a szép ünnepekért,hanem a munkában töltött hétköznapokért is,nemcsak a sikerekért és a hívek szeretetéért,hanem a megpróbáltatásokért és a megpróbál-tatásokat kísérő vigasztalásokért is. különöskép-pen e hálaadásban szeretnék most csatlakoznijubiláns testvéremhez, minden vele ünneplőpaptestvérhez és hívőhöz.

de csatlakozom főtisztelendőségedhez harma-dik gondolatában, a könyörgésben is. a három-személyű örök egy isten árassza el áldásávaltestvéremet az eljövendő években is. érezze aszent szűz és szent márton égi pártfogását is.

midőn megköszönöm 50 éves hűségét az egy-házmegyéhez, áldását kérem magamra és az egy-házmegye minden papjára és hívére, kérem,fogadja főpásztora áldását, amelyet szép jubile-umára igaz szeretettel küld:

Fábián árpád püspök

szombathely, 1982. június 5.

6

Nekrológ

Hegedüs Vince c. borhi apát, érdemes esperes,nyugalmazott szentkirályi plébános, aranymisésáldozópap életének 77., áldozópapságának 53.évében hosszú, de példás türelemmel viselt szen-vedés után 1984. november 12-én otthonában el-hunyt.

a szentléránti születésű, nagycsaládból szár-mazó, jómódú földműves szülők gyermeke aszombathelyi egyházmegyéhez kötelezte el ma-gát és 1932. június 12-én szentelték áldozópappá.

kápláni éveiben lelkipásztorkodott egyházme-gyénk minden részén. Felsőszemenyén 1932-től34-ig, rábagyarmaton, szécsiszigeten, Bérbal-tavárott, kemenesmihályfán és Vasszentmihá-lyon töltötte a következő 10 évig tartó káplánko-dása alatt papi életét. lelkész lett kálócfán 1944-ben, majd plébános nicken 1952-ben, majdugyanitt 1959-től 1972-ig a sárvári Felső kerületesperese, amikor szentkirályra került 1976-bantörtént nyugállományba vonulásáig, mint plébá-nos. 1975-ben c. apáttá nevezte ki főpásztora.nyugdíjas éveit otthonában töltötte és a szom-bathelyi szt. erzsébet Plébánián mint kisegítőlelkész működött haláláig.

Hegedüs Vince tehetséges papja volt egyházme-gyénknek. Fiatal papi életét a buzgóság és azifjúság szeretete jellemezte. igazi kibontakozásanicken volt, ahol működésével, áldozatos mun-

7

kájával, esperesi pontosságával írta be nevét egy-házmegyénk történetébe. szentkirályi működé-sében már a megfáradt lelkipásztor kitartó mun-káját kell látnunk, ez idő alatt temette el mindentestvérét.

árva lászló költői néven sokat írogatott ka-tolikus újságjainkban, sőt versei jelentek meg a40-es években külön kiadásban és körleveleink-ben is. Úgy érezte, a papi élet hasonlít az árva-lányhajhoz, mely szerény virág a maga nemében,nem mutat, de mégis a földet be tudja aranyozni.szent Ferenci lelkület inspriálta költeményeitémájában. a virágok és a madarak voltak igazbarátai. el tudott órákig velük foglalkozni, be-szélgetni. kedves témája volt verseinek a síro-kon nyíló virágok, mint az örökélet jelképei, és avándorló madarak, akik az örökkévalóságbannyugszanak csak meg földi tartózkodásuk után.költői lélekkel készült a halálra: „a nagy hallga-tás előtt gyérülnek a szavak, hozzá kell szokni acsendhez a föld felett, majd a föld alatt. nem be-szélni, csak nézni virágot, madarat, kék eget, s anagy elsötétedés előtt ölelkezni napsugár Ve-led.”

a lélek halálig kész volt, de teste elerőtlenedett,és elfáradva testében november 12-én mentteremtőjéhez. „csak állok, csak égek a gyertya-tartón, egy ölelésre van az isten tőlem, vagykardnyujtásnyira, s ha csonkig égek, hát beleszé-dülök az alkotó karjaiba.”

8

szeretett paptestvérünkért a koncelebrációsszentmisét a székesegyházban november 19-énmutattuk be, mely után a szombathelyi Jáki útitemetőben helyeztük el földi maradványait acsaládi sírboltba. a temetési szertartást magamvégeztem, a szentbeszédet dr. Varjas győző he-rényi plébános mondotta.

megboldogult testvérünket a kötelező szent-miséken túl t. Paptestvéreim imáiba ajánlom.

Fábián árpád püspök

99

Hegedüs vince: Temetési ének

elsötétült szép napom,Borulj reám sírhalom,Borítsd be a testemet,kínomat, keservemet.Holttestem a sírba száll,csendes nyugtot itt talál.egyszer győzött rajtama kemény halál.nem örök a sírhalom,nekem is lesz hajnalom.Feltámaszt az ég Ura,és ének csendül ajkamon.kínomnak vak éjjelén,Biztat az a szép remény,Hogy az életemetVisszakapom én.megfújják a harsonát,s meghalljuk isten szavát.élők és holtak feletttartja az ítéletet.ama nagy ítéletet! .....Jézusom, légy életem,s testem is osztozzékdicsőségeden.

10

11

Hegedüs Vince egy versének kézirata

11

Kísértés

lakodalomból haza tartok.elég volt már a muzsika.tiszta vagyok, mint párnapos aranyos, puha kis liba.

a sátán ópiummal tömtetele angyalfantáziám.Hiába nézek fel az égre,nincsen meg a tejút-irány.

köröskörül a hó ezüstözés tiprom, nem is a havat:perzsaszőnyegen lép a lábams ezüst-síp szól a kert alatt.

Borzas-aranyos szöszke lányfeja holdkorong. reámkacsint.megrettenek, magamra húzoma bársonyos éjbakacsint.

Haza megyek. a szentirás vár.a szent könyvet ha forgatom,elszállnak a zsongó lidérceks liliomágyon alhatom.

Piros kendők a szentiráshalkan suhogó lapjai,magdolna nevet ki belőlük, jaj, milyen rémes hallani.

22

a könny a legnagyobb vagyon

ahány ember csak él a földtekén,könny égett, ég és égni fog szemén.

mert a boldogság nem könnyű dolog,felhő-óriás is reszket, zokog,míg az égbolton szivárvány ragyog.

a ijesztő kereszt-alakzatokott sötétlenek, ülnek mindenen,előlük el nem futhat senkisem, te sem, te sem, szerelmes istenem!

ne félj a könnytől. sirj, ha kell, nagyon.mert mi a könny? – a legnagyobb vagyon.

keresztet látok én már mindenen:virágon is, a lepkén, lányokon,a koporsón, menyasszonyfátyolon,rajtam is kereszt ül, vallom, hiszems mint nyúlós, nyálas szomorú csigaa gyöngyházát: keresztem úgy viszem.

23

És halálsárgán ragyogott a hold

Hogy este lett,nagy piros gömbbé vált a napkorong.ember futott hozzánk, mint a bolondés kiabált: segitsenek!

ölében vizbefúlt gyerek.

csontig reszkettünk valamennyienés szánokoztunk mind a kicsinyen.szegény gyerek sárgult, mint az avar.Próbáltuk ezt, próbáltuk azt. Hamarmesterséges légzést adott nekiegy ember, hitte, hogy felkeltheti.könnyet csiszoltam én mellette, jaj,szivét dörzsöltem körbe, körbe, jaj,hogy ispilángba jöjjön, jaj, de baj,hogy állt, mint a malomkerék örökmozdulatlanul jégtáblák között.

szájába apja cinksípot dugott,sípon sípolni mindig úgy tudott,s nem szólt a sip, mert nagy arany lakat,csönd ült a száján, még a madarakse fütyülgettek, bús éjtszaka volt és halálsárgán ragyogott a hold.

anyja fülébe súgta, hogy mese,de erre sem ébredt fel gyermeke.aztán beléfújta lehelletét.

50

Hiába volt. Heggyé nőtt a setét.meghalt. láttuk, többet nem mosolyoga kis gyermeknél ez nem nagy dolog:egy fecsketoll is elég már nekiangyalszárnynak s égbe emelheti.

és virrasztottunk hosszas óraszám.Hernyó hintázott fenn a rózsafán.Halálos csend szállta meg a falutés azon éjjel senkisem aludt.

5151

az este jön bús, barna ménlován

erdőn vagyok. a nap arany-piros.a gyöngyvirágra lépni most tilos.

az este jön bús, barna ménlován.sejtelem gyötör: meghalok korán.

csodálatos, szinte alig hiszem,Haláltojás a nyomorult szivem.

Valami benne motoszkál, mozog.a halál issza vérem, az dobog.

előbb-utóbb csak megnő szívemen.Fejem lehajtom. sorsom viselem.

csüggedt, szomorú két szemem örül:karácsonyfákból erdő vesz körül.

nyulaknak divány friss, puha moha,kárpitos ilyet nem csinál soha.

az erdő mellett viaszzöld buza.a fenyőfákon isten cirkusza:

mókus bolondáz, nevettet agyon,hogy félrevágom kajla kalapom

és karikázom, fűzfán sípolok,fa sudarán vén varjú mosolyog.

72

kis madár ugrál fenn az ágakon.Fütyül. én vagyok itt a megafon.

Felfogom, minden kotta az enyémés lesz belőle költemény.

73

Tündérmesék nyelvére tanít

az iskolában vagyok kicsinyekközött. ötven palavessző zizeg.

illés gábor, könyöknyi kis gyerekpalavesszője citerál, remeg.

az arca gyöngyös: veriték csurogle homlokáról, mintha egy hurokfojtaná, olyan rőt, pipacs-veres.Halántéka is kidagadt, eres,amint a nagy B-t irja ókulásszemével búsan, persze a futás,fogócska jobban izlenék nekiés most nem teheti.

most szomorkodik és izzad szegény,krisztus-korona gyöngyözik fején.nagyokat sóhajt. Haja is remeg.ránézek és magamra ismerek.

illés gáborka, megsugom neked,valamikor én is voltam gyerek!

kicsinyke. Babszem. csöppség. olyszerű,mint te, akkora, mint a B betű.a palavesszőm csikorgott nagyonaz ákom-bákom betű-alakon.izzadtam bele. sirtam is sokat,míg megtanultam olvasásukat.

96

s jaj, láttad volna azt a nagy sikert:olvastam Hófehérkét, gulivert.

aztán az élet-iskola izent.Voltam orbáncban. Ugy gyötört a láz.megsárgultam, mint a buzakalász.a szenvedésnek lassan vége lettés a szememnek angyalkékje lett.

azóta tudom olvasni a szép könnycseppel irott angyali mesét:Hamupipőkét, árva Jancsinakhistóriáját és tovább, tovább,a könnycseppszemű királyfi sorát.

Fiam, szeresd a szenvedést, szeresd,s amit most súgok, híven megjegyezd:

a szenvedés, az mindig gazdagít,a tündérmesék nyelvére tanít.

97

Minden maradt a régi

minden maradt a régi,csak kezemben a meséskönyv helyetta földgömb-nehéz biblia remeg.

minden maradt a régi,csak álló gyermekórám változotts az új siet, rettentően dobog.

minden maradt a régi,búcsúban a pirosló bábszivek,csak már tündérországban nem hiszek.

minden maradt a régi,meg van a rózsa, a játékkör is,csak a rózsafán több lett a tövis.

minden maradt a régi,csak a kis bodzafapuska helyettágyút sütögetnek az emberek.

minden maradt a régi,csak a hátam nem nyomja hópehely,hanem egy súlyos, atlaszi teher.

minden maradt a régi,kis ember vagyok most is, nem titán,és mégis malomkő a karikám.

104

105

Hegedüs Vince emlékkönyvi bejegyzése

105

106

előszó ...............................................................aranymisés leirat ............................................nekrológ ..........................................................temetési ének ..................................................kéziratos verstöredék .....................................Vesszőparipával indultam el .........................

itt állok bíborbanember számára rejtek nincsen ..................Papok .............................................................aranyos szép kispapkoromban .................egy aranyam van .........................................itt állok bíborban .........................................kísértés ..........................................................a könny a legnagyobb vagyon ....................gyónás ............................................................egy kis hit kell ..............................................csak fölfelé ...................................................Halálos mutatvány ......................................még álmomban is fejet hajtok ....................ember, csak menj az utadon ......................

trónvesztett királyokkét öreg magyar ..........................................az isten megsiratta ......................................iparkodtam jónak lenni ..............................nagyságos asszony, mondja, nem nehéz?én csak azt mondtam: tündérország .......azért nem baj! ..............................................tyutyukának: Budapest ..............................

Tartalomjegyzék

347

101112

14161718202223242628303132

36384042444648

107

és halálsárgán ragyogott a hold ................róla keveset tud a nagyvilág .....................trónvesztett királyok ..................................

rágondoltam édesanyámraédesanyámnak .............................................mikor leszel szűz mária? ...........................angyaltollal irtam ezt a verset ..................eszembe jutott az anyám ............................áldott a te méhednek gyümölcse! ............és nem ismeri meg az őrzőangyal .............meglátszik rajt, hogy mégis mária ............

Vadludak a muránne siessetek, emberek .................................ki mondja meg, mi volna jobb? .................az este jön bús, barna ménlován ..............Volt… .............................................................Haza értem ....................................................éjféli kirándulás ...........................................Őszi este kinn az erdőn ...............................Vadludak a murán .......................................amig szent képre nem kerül az ember .....Ősz .................................................................

Folyton kisér egy kisgyerekelső napom ...................................................mindent megtudtam ...................................gyermekkorom legszebb virága ...............akkor este mindenki sirt velem ................egy pávatollat loptam .................................

505253

56586062646668

70717274767880828486

8889909192

108

949698

100102104105

106

markó géza könnye ....................................tündérmesék nyelvére tanít ......................Faragó Jancsi ................................................és karácsonykor Jancsi elveszett ...............Folyton kisér egy kisgyerek .......................minden maradt a régi .................................egyszeregy ....................................................

tartalomjegyzék ..............................................