EMELT FIZIKA KÍSÉRLETEK - ecseri.puskas.huecseri.puskas.hu/informaciok/fizika hf/emelt kiserletek/emelt_kiserletek_teljes_.pdf · mérve 10, 40, 90, 160 cm távolságokban tegyél

1

EMELT FIZIKA KÍSÉRLETEK

2

Tartalom 1. Témakör: az emelt szintű érettségi kísérletei ................................................................... 3

1.1. Vizsgálat: súlymérés .................................................................................................... 4

1.2. Vizsgálat: a rugóra függesztett test rezgésidejének vizsgálata ...................................... 6

1.3. Vizsgálat: egyenletesen gyorsuló mozgás vizsgálata lejtőn ........................................... 8

1.4. Vizsgálat: tapadókorongos játékpisztoly-lövedék sebességének mérése ballisztikus ingával ................................................................................................................................. 11

1.5. Vizsgálat: nehézségi gyorsulás értékének meghatározása „Audacity” számítógépes akusztikus mérőprogram segítségével .................................................................................. 14

1.6. Vizsgálat: palack oldalán kifolyó vízsugár vizsgálata ................................................... 16

1.7. Vizsgálat: a hang sebességének mérése állóhullámokkal ........................................... 19

1.8. Vizsgálat: halogén izzó infrasugárzó teljesítményének mérése ................................... 23

1.9. Vizsgálat: szilárd anyag (alumínium) fajlagos hőkapacitásának (fajhőjének) meghatározása ..................................................................................................................... 25

1.10. Vizsgálat: kristályosodási hő mérése ...................................................................... 27

1.11. Vizsgálat: ekvipotenciális vonalak kimérése elektromos térben .............................. 29

1.12. Vizsgálat: elektrolit elektromos ellenállásának vizsgálata ....................................... 31

1.13. Vizsgálat: az áramforrás paramétereinek vizsgálata ................................................ 33

1.14. Vizsgálat: zseblámpaizzó ellenállásának mérése Wheatstone-híddal ...................... 35

1.15. Vizsgálat: félvezető (termisztor) ellenállásának hőmérsékletfüggése, termisztoros hőmérő készítése ................................................................................................................. 38

1.16. Vizsgálat: hagyományos izzólámpa és energiatakarékos „kompakt” lámpa relatív fényteljesítményének összehasonlítása ................................................................................ 41

1.17. Vizsgálat: a víz törésmutatójának meghatározása ................................................... 44

1.18. Vizsgálat: a domború lencse fókusztávolságának meghatározása ún. Bessel-módszerrel ........................................................................................................................... 47

1.19. Vizsgálat: a fényelhajlás jelensége optikai rácson, a fény hullámhosszának meghatározása ..................................................................................................................... 49

1.20. Vizsgálat: napelemcella vizsgálata .......................................................................... 51

3

1. Témakör: az emelt szintű érettségi kísérletei

A GYAKORLAT CÉLJA A munkafüzet a www.nefmi.gov.hu honlapon található emelt szintű fizika szóbeli érettségi tételek kísérleteit dolgozza fel a hivatalos leírások és ábrák felhasználásával.

KÖVETELMÉNYEK Az emelt szintű érettségi mindenkori követelményrendszerének megfelelő tárgyi tudás.

A TÉMAKÖR ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE Az emelt szintű érettségi szóbeli tételei egy-egy előre ismerhető mérést is tartalmaznak, melynek bemutatásakor össze kell foglalnod a méréshez kapcsolódó fizikai alapokat is. A mérések célja tételenként változó, lehet egy jellemző mennyiség meghatározása, fizikai összefüggés keresése, ellenőrzése, illetve függvénykapcsolat meghatározása. A méréshez hozzátartozik a mérés hibájának megadása is. Ezt a mérési eljárás, a mérőeszközök érzékenysége ismeretében megbecsülheted. A mérőeszköz érzékenysége az a legkisebb egység, amelyet az eszközzel még mérni lehet. A mérés akkor pontos, ha meg tudod mondani egy legkisebb értéket, amelynél a mért mennyiség biztosan nagyobb, és egy legnagyobb értéket, amelynél biztosan kisebb. Az így meghatározható eltérést a mérés objektív hibájának is nevezik Minél szűkebb a megadott tartomány, annál nagyobb a mérés érzékenysége. A mérőeszköz leolvasásakor utolsó számjegyként mindig add meg a becsült értéket is, így a mérési adatokból bármikor megállapítható, hogy milyen érzékenységű mérőeszközzel mértél. Mérőkísérlet esetén törekedned kell a több mérés elvének biztosítására. A mérendő mennyiséget egymástól független módon többször meg kell mérned, de közben vigyázz arra is, hogy ne csússz ki a felkészülési időből! Mérési adatként az ezekből meghatározható átlagértéket használhatod. A mérési adatokat minden esetben jól áttekinthető, további feldolgozásra alkalmas formában, legtöbbször táblázatban érdemes rögzítened. Ha a mérés során lehetséges, több mérési adatot vegyél fel, hogy a mérés eredménye grafikusan is kiértékelhető legyen. Ilyen esetben célszerű a teljes mérési tartományt egyenletesen lefedned adatokkal.

4

1.1. Vizsgálat: súlymérés

ELMÉLETI ISMERETEK, A VIZSGÁLAT CÉLJA

A forgatónyomaték számítására vonatkozó ismereteid felhasználásával kell meghatároznod egy ismeretlen test súlyát abban az esetben, ha ez a súly meghaladja a rendelkezésre álló mérleg méréshatárát!

ANYAGOK, ESZKÖZÖK

1 db 1 métert kicsit meghaladó hosszú farúd centiméter beosztású skálával (a rúd súlya a mérendő test súlyával összemérhető)

1 db digitális mérleg akasztózsineggel ellátott, ismeret-

len súlyú kődarab (a kő súlya kevéssel meghaladja a rendelkezésre álló mérleg méréshatárát)

1 db mérőszalag támasztó ékek

MUNKAREND, BALESETVÉDELEM Általános szabályok.

A VIZSGÁLAT LEÍRÁSA, MEGFIGYELÉSI SZEMPONTOK 1. A fa lécet (a képeken látható 2x3 cm keresztmetszetű és 1 métert valamivel

meghaladó hosszúságú) vízszintes helyzetben támaszd fel! A rúd egyik vége digitális asztali mérlegre helyezett ékre, a másik egy azonos magasságú ékre támaszkodjon! A két alátámasztási pont távolsága 1 m legyen. A mérendő súlyú kődarab a rákötött hurokkal akasztható a lécre. Készíts a mérésről az erőket feltüntető értelmező rajzot! Helyezd az ismeretlen súlyú testet a rúd legalább négy különböző helyére, mérd meg ezek távolságát az alátámasztástól, és határozd meg, hogy mekkora erő hat a rúd mérleggel egyensúlyban tartott végén! Készíts a mérésről az erőket feltüntető értelmező rajzot! A mért hosszúság- és erőadatokból határozd meg az ismeretlen test súlyát! (A kiadott test súlya meghaladja a mérleg méréshatárát, ezért közvetlenül nem mérhető.)

TAPASZTALATOK, KÖVETKEZTETÉSEK, FELADATOK 1.

a) Töltsd ki a táblázatot!

távolság az alátámasztástól

5

távolság a digitális mérlegtől

a digitális mérlegen leolvasható érték

b) Készíts a mérésről az erőket feltüntető értelmező rajzot!

A jelölések magyarázata: T1 és T2 a rúd alátámasztásaiban ébredő erők, ahol T2 a digitális mérlegen leolvasott értékből adódik, G a rúd súlya, mg az ismeretlen tömegű test súlya.

c) Határozd meg az ismeretlen test súlyát!

Legyen x az mg erő hatásvonalának és a rúd bal oldali alátámasztásának a távolsága. Az egyensúly feltételei: és Utóbbi egyenletet kifejtve:

ahol l a rúd hossza. Az egyenletet átrendezve:

adódik, ami egy olyan lineáris függvény egyenlete, amelyiknek tengelymetszete

meredeksége pedig Így T2-t x függvényében ábrázolva G megkapható, amiből m már számolható utána.

A mérés hibája a digitális mérleg és a hosszmérés leolvasási hibájából, valamint a rúd esetleges deformációjából adódhat. Bizonyos típusú mérlegek hiteles méréséhez fontos, hogy a tányérra ható erő merőleges legyen a tányér felületére.

A méréshatár elvileg akármekkorára növelhető, ha nagyon közel helyezzük az ismeretlen tömegű testet a bal oldali alátámasztáshoz, (eltekintve az ismeretlen tömegű test felfüggesztésének kiterjedésétől,) – de mindezt csak a pontosság rovására tudjuk megtenni.

6

1.2. Vizsgálat: a rugóra függesztett test rezgésidejének vizsgálata

ELMÉLETI ISMERETEK, A VIZSGÁLAT CÉLJA Ha egy D rugóállandójú rugóra m tömegű testet akasztasz, és nyugalmi helyzetéből kimozdítva magára hagyod, akkor olyan rezgőmozgást végez, melynek periódusideje:

푇 = 2 ∙ 휋 ∙ .

ANYAGOK, ESZKÖZÖK

1 db állvány szorítóval 1 db rugó 1 db stopper

1 db ismeretlen tömegű test súlysorozat

MUNKAREND, BALESETVÉDELEM Általános szabályok

A VIZSGÁLAT LEÍRÁSA, MEGFIGYELÉSI SZEMPONTOK 1. A rezgésidő képletének igazolására akassz különböző nagyságú tömegeket a rugóra és

mindegyik tömeg esetén mérd meg a rezgésidőt! (Az időmérés hibájának csökkentésére 10 rezgés idejét mérd, és oszd el 10-zel.) A mérési eredményeket foglald táblázatba, majd grafikus ábrázolással igazold a T~√푚 arányosságot!

2. Akaszd az ismeretlen testet a rugóra és mérd meg a rezgésidőt! Az így mért rezgésidő és az előzőleg kimért grafikon alapján határozd meg az ismeretlen test tömegét!

TAPASZTALATOK, KÖVETKEZTETÉSEK 1.


1. 2. 3. 4. 5.

a test tömege (m)

√푚 értéke

10 lengés ideje (10∙T)

1 lengés ideje (T)

b) Ábrázold T értékét √푚 függvényében!

A jó mérés szerint egy origón átmenő egyenest kell kapnunk, amivel igazoltuk a T~√푚 arányosságot.

7

c) Határozd meg az ismeretlen test tömegét!

A rezgésidő 10 rezgés esetén: 10∙T=

A rezgésidő 1 rezgés esetén: T=

A T-hez tartozó √푚 érték a grafikonon: √푚=

Az ismeretlen test tömege: m=

Az ismeretlen test tömegét a mért T értéknél kell leolvasni a grafikonról. A megoldás annak az értéknek a négyzete.

A mérés hibája a reakcióidőből, a stopper leolvasási hibájából, valamint a rezgés szélsőhelyzetének pontatlan megállapításából tevődik össze.

T ugyan a rezgés amplitúdójától nem függ, de a nagy amplitúdók esetén a rugó oldalra kilenghet, ezért célszerűbb kis amplitúdójú rezgésekkel dolgozni. Ez azért is célszerű, mert a rugóállandó függhet a rugó megnyúlásától.

8

1.3. Vizsgálat: egyenletesen gyorsuló mozgás vizsgálata lejtőn

ELMÉLETI ISMERETEK, A VIZSGÁLAT CÉLJA Egy lejtőn leguruló golyó jó közelítéssel egyenes vonalú egyenletesen gyorsuló mozgást végez. Álló helyzetből induló, egyenletesen gyorsuló test sebességét a 푣 = 푎 ∙ 푡, befutott útját pedig az 푠 = ∙ 푡 összefüggéssel határozhatod meg.

ANYAGOK, ESZKÖZÖK

1 db 2 m hosszú, változtatható magasságban feltámasztható egyenes lejtő

1 db golyó

1 db stopper 1 db mérőszalag 1 db szögmérő szigetelőszalag

MUNKAREND, BALESETVÉDELEM Általános szabályok

A VIZSGÁLAT LEÍRÁSA, MEGFIGYELÉSI SZEMPONTOK 1. Készítsd el az alábbi ábrán látható összeállítást! A lejtő ne legyen meredek, teljes

emelkedése néhány centiméternyi legyen! A lejtő felső végétől 1-2 cm távolságban a lejtő oldalára ragasztott szigetelőszalaggal jelöld meg az indítási pontot, majd attól mérve 10, 40, 90, 160 cm távolságokban tegyél hasonló jelzést a lejtő oldalára! A lejtőre helyezett golyót a megjelölt felső pontban elengedve mérd a bejelölt, egyre nagyobb utak megtételéhez szükséges időtartamokat! Ismételd meg a mérés-sorozatot a lejtő meredekségének változtatása után is! (Minden egyes mérést érdemes többször végrehajtanod és a mért idők átlagát tekinteni eredménynek.)



a lejtő hajlásszöge

α1= α2= α3=

9

10 cm befutásához szükséges idő

tátlag=

tátlag=

tátlag=


tátlag=

tátlag=

tátlag=


tátlag=

tátlag=

tátlag=


tátlag=

tátlag=

tátlag=

b) Készítsd el a mozgás út-idő grafikonját!

Helyes mérés esetén az út-idő grafikon alakjának parabolának kell lennie, amivel igazoltuk, hogy a lejtőn leguruló golyó egyenletesen gyorsuló mozgást végez.

c) Galilei gondolatmenetét követve számítsd ki, mért adataidnak felhasználásával, a bejelölt útszakaszokhoz tartozó átlagsebességek értékeit! Ábrázold sebesség-idő grafikonon az átlagsebességeket, és igazold ezzel, hogy a golyó egyenletesen gyorsul!

s=10 cm s=40 cm s=90 cm s=160 cm

s befutásához szükséges idő

az átlagsebesség (v=s/t)

d) Határozd meg a golyó lejtő menti gyorsulását három különböző lejtő-meredekség esetén!

Kezdősebesség nélküli egyenletesen gyorsuló mozgás során v=a∙t és s= ∙t2, valamint

vátlag= , ahol vpill a golyó sebessége a vizsgált mozgásszakasz végén. Ezekből:

vátlag= = ∙t= .

Azaz az átlagsebességeket az idő függvényében ábrázolva origón átmenő egyeneshez jutunk, melynek meredeksége a/2.

10

A mérés hibája a reakcióidőből, a stopper leolvasási hibájából, valamint a gördülő golyó helyzetének pontatlan megállapításából tevődik össze.

11

1.4. Vizsgálat: tapadókorongos játékpisztoly-lövedék sebességének mérése ballisztikus ingával

ELMÉLETI ISMERETEK, A VIZSGÁLAT CÉLJA Rugalmatlan ütközések esetén az ütköző testek összetapadnak, és együtt mozognak tovább. Sebességük a lendület megmaradása alapján számolhatod, ehhez a testek tömegére és sebességére van szükséged. A csekély mértékben kilendülő inga mozgása harmonikus rezgőmozgásnak tekinthető, ennek az ismeretnek a birtokában határozd meg a maximális sebességét!

ANYAGOK, ESZKÖZÖK

1 db tapadókorongos műanyag játékpisztoly (a lövedék tömege adott)

ismert tömegű, fényes felületű vastag bútorlapból készült inga, hosszú zsineggel bifilárisan állványra felfüggesztve

hurkapálca ráragasztott vékony szigetelőszalag csíkkal elmozdulásának méréséhez

megfelelő magasságú támasz (fahasáb), amin a hurkapálca akadálytalanul elcsúszhat, és amelyre mm-es beosztású papír mérőszalagot ragaszthatunk

1 db stopper


A VIZSGÁLAT LEÍRÁSA, MEGFIGYELÉSI SZEMPONTOK 1. A bifilárisan felfüggesztett inga mögé néhány cm távolságba rakd le a támaszt, és erre

fektesd a hurkapálcát úgy, hogy az hátulról éppen érintse az ingatest középpontját! A játékpisztollyal elölről, az inga lapjára merőlegesen lőjél, a hasáb közepét (tömegközéppont) megcélozva. (A célzáskor a pisztolyt tartsd távolabb az ingától, mint a tapadókorongos lövedék szára!) Jó célzás esetén a tapadókorong megtapad az ingán, és az inga hátralendül anélkül, hogy közben billegne. Mérd le, mennyire tolta hátra a kilendülő ingatest a hurkapálcát a támaszon! A mérést ismételd meg háromszor, az átlaggal számolj a továbbiakban!

12

2. Stopperrel mérd meg az inga 10 lengésének idejét (a rátapadt lövedékkel együtt) és határozd meg a lengésidőt! A lengésidő és a maximális kilendülés mért értékeinek felhasználásával határozd meg a harmonikus lengés maximális sebességét!

3. A rugalmatlan ütközésre érvényes lendületmegmaradás törvényt felhasználva számítsd ki a tapadókorongos lövedék sebességét az ütközés előtt!



1. 2. 3. átlag

a hurkapálca elmozdulása

2.

a) A lengésidő és a maximális kilendülés mért értékeinek felhasználásával határozd meg a harmonikus lengés maximális sebességét!

A maximális kilendülés:

Az ingatest tömege:

A lövedék tömege:

10 lengés ideje:

1 lengés ideje:

A rugóállandó értéke:

A direkciós állandó értéke a

푇 = 2 ∙ 휋 ∙푚 ö é +푚

퐷

összefüggés segítségével határozható meg, mivel a csekély mértékben kilendülő inga mozgása harmonikus rezgőmozgásnak tekinthető.

A maximális sebesség értéke:

A maximális sebesség értéke az

12 ∙ 퐷 ∙ 퐴 =

12 ∙ (푚 ö é +푚 ) ∙ 푣

13

összefüggésből adódik. (Mechanikai energiamegmaradás törvénye.)

3.

a) Határozd meg a lövedék sebességét az ütközés előtt!

A lövedék sebességét az ütközés előtt (v) a rugalmatlan ütközésekre vonatkozó lendületmegmaradási törvény felírásával kaphatjuk meg:

푚 ö é ∙ 푣 = (푚 ö é +푚 ) ∙ 푣

A mérés hibája a reakcióidőből, a stopper és távolságmérés leolvasási hibájából, valamint a lengő inga szélsőhelyzetének pontatlan megállapításából tevődik össze.

14

1.5. Vizsgálat: nehézségi gyorsulás értékének meghatározása „Audacity” számítógépes akusztikus mérőprogram segítségével

ELMÉLETI ISMERETEK, A VIZSGÁLAT CÉLJA Szabadon eső, illetve vízszintesen elhajított testek esetében a függőleges mozgásösszetevők (függőleges irányú sebesség és függőleges irányú elmozdulás) megegyeznek. Ezeket a 푣 = 푔 ∙ 푡és az 푠 = ∙ 푡 összefüggéssel határozhatod meg.

ANYAGOK, ESZKÖZÖK

1 db acélgolyó 1 db állvány 1 db nem teljesen sima felületű

kerámialap

1 db mérőszalag számítógép mikrofonnal „Audacity” mérőprogram milliméterpapír


A VIZSGÁLAT LEÍRÁSA, MEGFIGYELÉSI SZEMPONTOK 1. Mérd meg különböző magasságokból leeső acélgolyó esési idejét Audacity

számítógépes mérőprogrammal a következő módon: a lemért magasságba beállított vízszintes kerámialapon gurítsd el a golyót úgy, hogy az a lapról a talajra essen! A kissé egyenetlen felületű kerámialapon a golyó jellegzetes hanggal gurul. Amikor a golyó a lap szélét elhagyva esni kezd, a hang megszűnik, végül a talajra leérkező golyó hangosan koppan! Készíts hangfelvételt az „Audacity” program segítségével a golyó mozgását kísérő hangokról! A hangfelvétel grafikonján mérd meg a golyó eséséhez tartozó időszakaszt (a guruló golyó hangja és a koppanás közötti csendes tartományt) ezredmásodperces pontossággal! A mérést ismételd meg legalább 4 különböző magasságból indítva a golyót! A magasságok és az esési idők alapján határozza meg a nehézségi gyorsulás értékét!


a) Töltsd ki az alábbi táblázatot!

az esés magassága az esés ideje az esés idejének négyzete

1.

2.

3.

15

4.

A táblázatba a nulla nulla nulla értékek beírhatóak, ez biztos pont lesz.

b) Ábrázold az esési magasságot az esési idő négyzetének függvényében!

A helyes értékekből adódó grafikon egyenes arányosságot mutat a magasság és az idő négyzete között, ahol a grafikon meredeksége megegyezik a gyorsulás felével.

푠 =푎2 ∙ 푡

a) Határozza meg a kapott eredmény relatív hibáját!

A relatív hiba az alábbi összefüggés szerint számolható:

푟푒푙푎푡í푣ℎ푖푏푎 = |푘푎푝표푡푡é푟푡é푘 − 푖푟표푑푎푙푚푖é푟푡é푘|

푖푟표푑푎푙푚푖é푟푡é푘 ∙ 100

ahol az irodalmi érték 9,81 m/s2.

A mérés hibája a hangfelvétel grafikonja és a távolságmérés leolvasási hibájából, valamint a közegellenállás figyelmen kívül hagyásából tevődik össze.

16

1.6. Vizsgálat: palack oldalán kifolyó vízsugár vizsgálata

ELMÉLETI ISMERETEK, A VIZSGÁLAT CÉLJA Ha egy parabolaív esetében az x tengelyeken egyenlő osztásokat veszel fel, akkor a hozzájuk tartozó függvényértékek (y) aránya 1:4:9:16 stb. kell, hogy legyen.

ANYAGOK, ESZKÖZÖK

1 db kb. 10-15 cm-es dobogó 1 db 2 literes műanyag palack, oldalán

félmagasságban kb. 5 mm-es lyuk, 1 db lapos fotótál (vagy magasabb

peremű tálca, tepsi) 1 tekercs fehér szigetelő-szalag 1 db olló 1 db alkoholos filctoll

1 db vonalzó 1 db digitális fényképezőgép

állványon, számítógéphez csatlakoztatható USB kábellel

1 db számítógép 1 db nyomtató, papírral víz 1 db tölcsér


A VIZSGÁLAT LEÍRÁSA, MEGFIGYELÉSI SZEMPONTOK Állítsd össze a kísérletet az ábra szerint! A palackot helyezd a dobogóra, helyezd a dobogó mellé a tálat (a palack oldalán lévő lyuk a tál felé nézzen)! A szigetelőszalagból vágott csíkokat a palack oldalára ragasztva jelöld meg a palack magasságának negyedét, felét (itt a lyuk) és háromnegyedét! Mérd le és jegyezd fel a szintjelek távolságát! Ragaszd le szigetelőszalaggal a lyukat, majd töltsd fel a palackot vízzel, de ne zárd le! Állítsd be az állványon lévő digitális fényképezőgépet úgy, hogy oldalról merőleges irányból lássa a palackot és a kifolyó vízsugarat (hasonlóan az összeállítási rajzhoz)! Törekedj arra, hogy a palack és az oldalnyíláson kifolyó vízsugár optimálisan kitöltse a képmezőt! Óvatosan vedd le a lyukat záró szigetelőszalagot! A palack oldalán vékony, ívelt sugárban folyik ki a víz. A vízsugár annál távolabb ér a tálba, minél magasabb a kifolyónyílás feletti vízréteg magassága. Ez a víz kifolyásával lassan csökken, így a kiömlő víz sebessége is változik. Készíts digitális fényképet a kifolyó vízsugárról akkor, amikor a vízszint a palackban éppen eléri a felső jelölést! A képet nyomtasd ki!


a) A palack magasságának negyede:

Fele:

17

Háromnegyede:

b) A kinyomtatott fotón végzett szerkesztéssel igazold, hogy a vízsugár alakja parabola!

Néhány kiválasztott pont x és y koordinátáját lemérve az y/x2 hányados állandóságát kell igazolni.

c) A fotó és a valóság méretaránya:

d) Határozd meg a lyukon kiömlő víz sebességének nagyságát!

e) Rajzold be a vízsugár pillanatnyi sebességének irányát a palackon bejelölt alsó negyed magasságában, s a sebességvektor vízszintes és függőleges komponensének aránya alapján igazold, hogy a vízsugár sebességének vízszintes összetevője megegyezik azzal a sebességgel, amit egy szabadon eső test szerezne, ha épp olyan magasságból esne kezdősebesség nélkül, mint amekkora a palackban lévő vízfelszín és a palack oldalán lévő nyílás magasságkülönbsége! Az állítás igazolása során használd ki, hogy a szomszédos jelölések közötti távolság azonos!

Ha egy edényben lévő folyadék a felszín alatt x1 mélységben levő oldalnyíláson át kifolyik az edényből, akkor a kiáramló folyadékra alkalmazhatjuk a Bernoulli-féle egyenletet. Ha az edény oldalán levő nyílás az edényhez képest igen kicsiny keresztmetszetű, akkor a felszín süllyedésének a sebessége gyakorlatilag zérusnak tekinthető (v1=0), míg a nyílásnál a kifolyási sebesség legyen vx. A folyadék felszínén és a kifolyási nyílásnál is a folyadék a külső levegővel érintkezik, így a nyomás megegyezik a külső nyomással, azaz p1=p2. Ha a koordináta rendszert a kifolyási nyíláshoz rögzítjük, akkor a folyadék felszínének magassága x1, míg a kifolyás magassága h-x1=0. Felírva, majd egyszerűsítve a Bernoulli-féle egyenletet, adódik a folyadék kiömlési sebessége:

18

푣 = 2 ∙ 푔 ∙ 푥

vagyis – a folyadék sűrűségétől függetlenül- a kiömlési sebesség akkora, mintha a kiömlő folyadék a x1 magasságból szabadon esett volna. Ezt az összefüggést Torricelli tételének nevezik.

Legyen a nyílás asztaltól mért magassága h-x1, s pedig jelölje azt, hogy milyen távolságban éri el az asztalt a kilövellő vízoszlop. A h-x1 magasságból szabadon eső vízsugár esési ideje:

푡 =2 ∙ (ℎ − 푥 )

푔

amelyet vízszintes hajítás távolságára vonatkozó összefüggésbe

푠 = 푣 ∙ 푡

beírva, kiszámíthatjuk a vízsugár kezdeti vízszintes irányú kezdősebességét.

푣 = 푠 ∙푔

2 ∙ (ℎ − 푥 )

Ha ez a sebesség megegyezik a Torricelli tétel segítségével kiszámított sebességgel, akkor a Torricelli tételt bebizonyítottuk.

A kétféle számítás eredménye valamilyen mértékben biztosan eltér, mert a Bernoulli-törvény pontos teljesülését sok effektus zavarja: egyrészt a víz nem tekinthető ideális folyadéknak, így a kiömlőnyílásnál örvények képződnek, s ez csökkenti a vízsugár sebességét, másrészt az egyenletekben a közegellenállással is számolni kell. A pontos számításoknál az sem elhanyagolható, hogy a széles edényben a vízszint süllyed.

(http://www.bgrg.hu/Files/fiz/FizikaWeblap/deformalhatotestekmechanikaja/folyadekokmechanikaja/weisbach.html)

További hibalehetőség még a felületi esetleges megváltozása a mérés közben (például lokális hőmérsékletváltozás, vagy szennyeződések miatt).

19

1.7. Vizsgálat: a hang sebességének mérése állóhullámokkal

ELMÉLETI ISMERETEK, A VIZSGÁLAT CÉLJA Állóhullám akkor keletkezik, ha egyazon helyen két azonos hullámhosszú hullám egymással ellentétes irányban halad át. Leggyakrabban akkor jön létre, ha két különböző tulajdonságú közeg határfelületén egy hullám visszaverődik, és „saját magával” találkozik, hoz létre interferenciát. Ilyen állóhullámok alakulnak ki a hangvilla gerjesztése révén az üvegcsőben. A hang felerősödése azt jelzi, hogy rezonanciát sikerült beállítanod a kialakult levegőoszlop és a gerjesztő hangvilla között. Rezonancia akkor következik be, ha a levegőoszlop sajátfrekvenciája megegyezik a hangvilla gerjesztő frekvenciájával. A levegőoszlop sajátfrekvenciáját a cső hosszának változtatásával módosíthatod. Nyitott végen mindig duzzadó hely, zárt végen pedig csomópont lesz, a szomszédos duzzadó és csomópontok távolsága éppen a hullámhossz negyede.

ANYAGOK, ESZKÖZÖK

1 db mély (kb. 70 cm) hengeres üvegedény

víz 1 db ismert rezgésszámú hangvilla 1 db nagyméretű tálca 1 db mérőszalag

1 db állvány, dió, lombikfogó 1 db mindkét végén nyitott, a

hengeres edénybe illeszthető műanyag cső, oldalán centiméteres beosztású skálával (a skála alkoholos filctollal felrajzolható a csőre


A VIZSGÁLAT LEÍRÁSA, MEGFIGYELÉSI SZEMPONTOK 1. A hengert állítsd a tálcára és tölts bele vizet! Az oldalán

skálával ellátott csövet merítsd a vízbe! A csőben lévő levegőoszlopot alulról a víz zárja be, így a légoszlop hossza a cső emelésével és süllyesztésével változtatható. A cső szabad vége fölé tarts rezgő hangvillát, majd a maximálisan vízbe merített csövet emeld lassan egyre magasabbra, közben figyeld a hang felerősödését! A maximális hangerősséghez tartozó levegőoszlop-magasságot (a cső peremének és a henger vízszintjének különbsége) mérd le! Folytasd a cső emelését egészen a következő rezonancia-helyzetig, és mérd le ismét a belső csőben lévő levegőoszlop hosszát! A levegőoszlop hosszának mérését megkönnyítheted, ha a csövet nem kézben tartod, hanem Bunsen-állványhoz rögzített lombik-fogóval. A lombikfogót csak annyira szorítsd meg, hogy az megtartsa a függőleges helyzetű csövet, de ne akadályozza meg a magasság változtatását. Ha a mérés közben a hangvilla rezgése már nagyon elhalkulna, ismételt megkoccintással újból rezgésbe hozható. A villa hangjának erősödése jelzi, hogy a csőben

20

lévő légoszlop rezonál a hangvillára, azaz a csőben hang-állóhullám alakul ki. Határozd meg a hang hullámhosszát két egymás utáni rezonanciahelyzetben, majd a hangvilla rezgésszámának ismeretében a hang terjedési sebességét a levegőben!

2. A hangsebesség-meghatározás pontosabbá tehető, ha a kísérletet két különböző alapfrekvenciájú hangvillával megismételed, és a két mérés eredményének átlagát számítod.


a) Töltsd ki a táblázatot! A hangvilla frekvenciája:

1. 2. 3.

a levegőoszlop hossza az első

rezonanciánál [cm]

a hullámhossz [m]

a hang sebessége [m/s]

b) Határozd meg a hang sebességét az átlagok alapján!

c) Töltsd ki a táblázatot!

1. 2. 3.

a levegőoszlop hossza a második


a hullámhossz [m]


d) Határozd meg a hang sebességét az átlagok alapján!

2.

a) Töltsd ki a táblázatot! A hangvilla frekvenciája:

1. 2. 3.

a levegőoszlop hossza az első


21

a hullámhossz [m]


b) Határozd meg a hang sebességét az átlagok alapján!

c) Töltsd ki a táblázatot!

1. 2. 3.

a levegőoszlop hossza a második


a hullámhossz [m]


d) Határozd meg a hang sebességét az átlagok alapján!

A műanyag csőben a hangvilla gerjesztésének hatására állóhullámok alakulnak ki. A cső mozgatása során felerősödő hang jelzi, a kialakult rezonancia helyét a levegőoszlop és a hangvilla között. Rezonancia akkor következik be, ha a levegőoszlop sajátfrekvenciája és a hangvilla gerjesztő frekvenciája megegyezik. A levegőoszlop sajátfrekvenciáját a cső mozgatásával változtathatjuk. A cső nyitott végén a hanghullámnak duzzadó helye, a vízzel elzárt végén csomópontja van.

Első rezonancia esetében ez éppen negyed hullámhossznak, második rezonanciánál háromnegyed hullámhossznak felel meg.

푐 = 휆 ∙ 푓

ahol c a hangsebesség, 휆a hulláhossz, f pedig a frekvencia, így a hullámhossz és a frekvencia ismeretében a hangsebesség számolható.

22

e) Határozd meg a hullámhosszt és a hang sebességét az első és második rezonancia közötti eltolódás alapján is!

Két erősítés észlelése között éppen fél hullámhossz az eltérés.

푐 = 휆 ∙ 푓

ahol c a hangsebesség, 휆a hulláhossz, f pedig a frekvencia, így a hullámhossz és a frekvencia ismeretében a hangsebesség számolható.

A mérés hibája a távolságmérés leolvasási hibájából, valamint a rezonanciaérzet helyének pontatlan megállapításából tevődik össze.

23

1.8. Vizsgálat: halogén izzó infrasugárzó teljesítményének mérése

ELMÉLETI ISMERETEK, A VIZSGÁLAT CÉLJA A halogénlámpa a hagyományos izzótól annyiban tér el, hogy az izzószálat kisméretű - többnyire - kvarcüvegből készült bura veszi körül, amelyben valamilyen semleges gáz és kis mennyiségű halogén elem (jód, bróm) található. A halogén körfolyamat lényege, hogy a halogén izzólámpákban az elpárolgott volfrám és a gáztérben jelenlévő halogén elem reakcióba lépnek egymással. A keletkező vegyület az izzószál környezetében elbomlik, és a volfrám lerakódik a melegebb részeken. Mivel ez az izzószál legvékonyabb része, ezért egy automatikus önjavító folyamat indul be. Így lehetővé válik az izzószál hőmérsékletének emelése, ami kedvez a fényhasznosításnak.

ANYAGOK, ESZKÖZÖK

1 db foglalatban szabadon álló 100 wattos, kisméretű halogénvetítő-izzó, kapcsolóval felszerelt hálózati teljesítménymérő egységen keresztül a hálózatra csatlakoztatva (12 V-os izzó esetén a transzformátor bemenetét csatlakoztassuk a hálózati teljesítménymérőre!)

1 db előzetesen matt feketére befestett, megadott tömegű, átmérőjű

és fajhőjű réz golyó, a digitális hőmérő befogadására alkalmas zsákfurattal

1 db tizedfok pontosságú hosszú szárú digitális hőmérő, a hőmérő szárára húzott, az eszköz rögzítését segítő gumidugóval

1 db állvány 1 db stopperóra 1 db mérőszalag 1 db árnyékoló ernyő milliméterpapír

MUNKAREND, BALESETVÉDELEM

A VIZSGÁLAT LEÍRÁSA, MEGFIGYELÉSI SZEMPONTOK 1. Helyezd be a golyó furatába a hőmérő

szárát, majd a gumidugót rögzítsd az állványra (ábra)! A foglalatával állványra rögzített pontszerű izzót állítsd a golyóval egy magasságba, attól 10-15 cm távolságban! Mérd le a golyó és a lámpa távolságát! Olvasd le a hőmérőn a kiindulási hőmérsékletet (szoba-hőmérséklet), majd kapcsold be a lámpát és egyidejűleg indítsd el a stopperórát! Az árnyékoló ernyő megfelelő elhelyezésével védd a szemed az erős fénytől, úgy, hogy közben a hőmérőt

24

le tudd olvasni! Olvasd le és jegyezd fel fél percenként a golyó hőmérsékletét! A mérést 4 percen át folytasd!



idő [s] 0 30 60 90 120 150 180 210 240

hőmérséklet [°C]

b) Mérési eredményeidet ábrázold hőmérséklet-idő grafikonon!

c) A golyó ismert adatai és a mért melegedési sebesség alapján határozd meg a golyót érő hősugárzás teljesítményét!

A golyó tömege, fajhője és hőmérsékletének változása alapján a Q=c∙m∙ΔT összefüggés segítségével meghatározhatjuk a felvett energiát. A teljesítmény pedig:

푃 =푐 ∙ 푚 ∙ ∆푇

∆푡

ahol a ∆∆

hányados b) pontban kapott grafikon meredeksége.

d) A golyót melegítő teljesítményből – a lámpa távolságát használva számítsd ki a vetítő-izzó infrasugárzási teljesítményét! (Az izzó hősugárzását tekintsd gömbszimmetrikusnak! )

Az izzó hősugárzását gömbszimmerikusnak tekintva felírható az alábbi arány: 푃

푃 á=

푟 ∙ 휋4 ∙ 푠 ∙ 휋

ahol s a rézgolyó – izzólámpa távolság, 4 ∙ 푠 ∙ 휋 az izzólámpától s távolságban lévő koncentrikus gömb felszíne, 푟 ∙ 휋a rézgolyó előző gömbön lévő vetülete. Így:

푃 á =4 ∙ 푠푟 ∙ 푃

e) Olvasd le a hálózati teljesítménymérő műszeren az izzó által felvett elektromos teljesítményt és határozd meg az izzó hősugárzási hatásfokát!

A hagyományos izzólámpák hatásfoka 1-2%, a halogén lámpáké 2-4%, a kompakt lámpáké kb. 10%, a ledeké kb. 30%. A mérés eredményét jelentősen befolyásolja a transzformátor hatásfoka, ha ezt kiküszöböljük, akkor azt kell kapnunk, hogy a hősugárzási teljesítmény 96-98%.

A mérés során feltételeztük, hogy a sugárzás gömbszimmetrikus, ez a valóságban nincsen így, ez jelentősen torzíthatja a mérést felfelé és lefelé is. Több irányú méréssel (az izzó elforgatásával) lehetne korrigálni ezt a hibát. További hibalehetőség adódik a távolság és időmérés leolvasási hibáiból.

25

1.9. Vizsgálat: szilárd anyag (alumínium) fajlagos hőkapacitásának (fajhőjének) meghatározása

ELMÉLETI ISMERETEK, A VIZSGÁLAT CÉLJA A fajlagos hőkapacitás (fajhő) azt mutatja meg, hogy mennyi hőenergiát kell közölnöd az egységnyi tömegű vizsgált anyaggal, ha azt szeretnéd, hogy hőmérséklete 1°C-kal emelkedjen.

ANYAGOK, ESZKÖZÖK

1 db ismert hőkapacitású kaloriméter tetővel, keverővel, hőmérővel

1 db szobai hőmérő 3 db közepes főző-pohár meleg víz

1 db nagyobb méretű tálca törlőruha 1 db mérleg száraz állapotú, szobahőmérsékletű

apró alumínium darabok (pl. alu-csavarok)


A VIZSGÁLAT LEÍRÁSA, MEGFIGYELÉSI SZEMPONTOK 1. Mérd le a szárazra törölt kaloriméter tömegét fedővel, keverővel és a hőmérővel

együtt! Töltsd meg a kalorimétert – körülbelül háromnegyed részéig − forró vízzel, és mérd le ismét a berendezés tömegét a vízzel együtt. A két mérlegelés alapján az edénybe öntött víz tömege pontosan meghatározható. Szobai hőmérőn olvasd le a szobahőmérsékletet, majd mérd le a szobahőmérsékletű, száraz fémdarabokból kb. kétszer annyit, mint a kaloriméterbe töltött víz tömege. A fém tömegének nem kell pontosan megegyeznie a víz tömegének kétszeresével, de a tömegmérés legyen pontos! Olvasd le a kaloriméterben lévő meleg víz hőmérsékletét a hőmérőn! (A hőmérő leolvasása előtt bizonyosod meg róla, hogy a mérlegeléssel töltött idő alatt a kaloriméter hőmérséklete stabilizálódott!) Helyezd a kaloriméterbe a lemért tömegű, szobahőmérsékletű száraz fémdarabokat! Néhány percnyi kevergetés alatt beáll az új hőmérséklet. Olvasd le ismét a hőmérő állását!


a) Töltsd ki a táblázatokat!

a kaloriméter tömege a kaloriméter tömege vízzel együtt a víz tömege

26

a szobahőmérséklet az alumínium tömege a meleg víz és a kaloriméter közös hőmérséklete

az alumínium, a meleg víz és a kaloriméter közös

hőmérséklete

b) A megadott és a mért adatok alapján határozd meg a szilárd anyag fajhőjét!

Vezessük be az alábbi jelöléseket: m1: a – gyorsabb hőkiegyenlítődés érdekében – darabokra tördelt alumínium tömege; cAl: az alumínium fajhője; T1: a szobahőmérséklet; C: a kaloriméter hőkapacitása; cvíz: a víz fajhője; mvíz: a víz tömege; T2: a kaloriméterbe öntött víz hőmérséklete; Tközös: a kialakult közös hőmérséklet. Ekkor:

푐 ∙ 푚 ∙ (푇 ö ö − 푇 ) = 퐶 ∙ (푇 − 푇 ö ö ) + 푐 í ∙ 푚 í ∙ (푇 − 푇 ö ö )

Ebből Tközös számolható.

c) A kapott eredményt hasonlítsa össze a kiadott fémnek a függvénytáblázatban található fajhőértékével!

d) Ismertesse, mi okozhatja a mért és elméleti érték esetleges eltérését!

Mérési hibát okozhat a tömegmérés és hőmérsékletmérés leolvasási pontatlansága, illetve a stabilizálódott hőmérsékletek idejének nem kellően pontos meghatározása, továbbá az, hogy a környezettel való hőcserét teljes egészében nem lehet kizárni.

27

1.10. Vizsgálat: kristályosodási hő mérése

ELMÉLETI ISMERETEK, A VIZSGÁLAT CÉLJA A túltelített oldatból történő kristályosodáskor hő szabadul fel, ami felmelegíti a környezetében lévő hideg vizet.

ANYAGOK, ESZKÖZÖK

Ismert tömegű túlhűtött sóolvadék (célszerűen „nátriumacetát-trihidrát”)

1 db ismert hőkapacitású (víz-értékű) iskolai kaloriméter

keverővel, hőmérővel 1 db stopper szobahőmérsékletű állott víz 1 db mérőhenger milliméterpapír


A VIZSGÁLAT LEÍRÁSA, MEGFIGYELÉSI SZEMPONTOK 1. A mérőhenger segítségével tölts a kaloriméterbe ismert mennyiségű

szobahőmérsékletű vizet! (A víz tömege kb. 6-7-szerese a műanyag tasakban lévő folyadék előzetesen lemért és megadott tömegének.) A szobahőmérsékletű folyadékot tartalmazó tasakot emeld a kaloriméter fölé, majd a tasakban lévő görbült fémlapocska átpattintásával indítsd be a kristályosodást! Amint meggyőződtél a folyamat beindulásáról, rakd a tasakot a kaloriméter vizébe, tedd rá a tetőt, helyezd be a hőmérőt és indítsd el az órát! A kristályosodás során az anyagból energia szabadul fel, ami melegíti a kalorimétert és a beletöltött vizet. Óvatos rázogatással, a kaloriméter körkörösen görbült keverőjének le-fel történő mozgatásával segítsd a víz melegedését, közben percenként olvasd le a hőmérsékletet! Az idő- és hőmérsékletértékeket jegyezd fel! A mérést folytasd, amíg a melegedés tart! Az egyszerűség kedvéért ne foglalkozzon azzal a hőmennyiséggel, amit a sóoldat vesz fel az olvadáspontig történő felmelegedésével, illetve a só ad le, miközben visszahűl a végső hőmérsékletre.


a) A víz tömege:

A tasakban lévő folyadék tömege:

Töltsd ki a táblázatot!

idő

hőmérséklet

28

b) Készítsd el a kaloriméter melegedését jellemző idő-hőmérséklet grafikont, és határozd meg a rendszer maximális hőmérsékletét!

c) Az anyag tömegét, a víz tömegét és fajhőjét, a kaloriméter hőkapacitását ismerve, a kiindulási és a végső hőmérséklet mért értékeit felhasználva írd fel az energiamegmaradást kifejező egyenletet!

A tasakot a korong átpattintása után a vízbe tesszük és lezárjuk a kalorimétert. Várunk néhány percet, hogy a hőmérséklet kiegyenlítődjön. Az átpattintás után a tasak gyorsan az olvadáspontra melegszik, miközben elvileg

푐 é ∙ 푚 ∙ (푇 á − 푇 ő é é )

hőt vesz fel, ahol, cfolyadék a folyadék fajhője, m a tömege, Tolvadáspont az olvadáspontja, Tszobahőmérséklet pedig a kezdeti hőmérséklete, de ettől a mérés során eltekinhetünk. Az olvadásponton a fázisátalakulás során leadott hő L∙m, ahol L a kristályosodási hő, m pedig a kristály tömege. Ezután a már szilárd oldat lehűl a végső hőmérsékletre, miközben

푐 á ∙ 푚 ∙ (푇 á − 푇 ö ö )

hőt ad le, ahol ckristály a fajhő szilárd állapotban, de ettől is eltekinthetünk. Így a víz és a kaloriméter (hőkapacitása C) egy kezdeti T hőmérsékletről Tközös hőmérsékletre melegednek fel, azaz

푐 í ∙ 푚 í ∙ (푇 − 푇 ö ö ) + 퐶 ∙ (푇 − 푇 ö ö )=L∙m

d) Az egyenletből számítással határozd meg az anyag tömegegységére jutó kristályosodási hőt!

Mérési hibát okozhat a tömegmérés és hőmérsékletmérés leolvasási pontatlansága, illetve a stabilizálódott hőmérsékletek idejének nem kellően pontos meghatározása, továbbá az, hogy a környezettel való hőcserét teljes egészében nem lehet kizárni. Mérési hibát okoz az is, hogy a párnát teljes egészében kristályként kezeltük, beleértve a külső borítását is.

29

1.11. Vizsgálat: ekvipotenciális vonalak kimérése elektromos térben

ELMÉLETI ISMERETEK, A VIZSGÁLAT CÉLJA Ekvipotenciális pontoknak nevezzük azokat a pontokat, melyeknek azonos a potenciáljuk, tehát azonos a feszültségük egy választott ponthoz viszonyítva. Ezen görbék merőlegesek az erővonalakra, hiszen ilyenkor munkavégzés nincs a töltések mozgatása során. A görbéket akár kísérletileg is kimérheted.

ANYAGOK, ESZKÖZÖK

1 db feszültségforrás (kb. 10 V egyenfeszültség)

1 db nagy belső ellenállású feszültségmérő

1 db lapos potenciálkád vezetékek milliméterpapír


A VIZSGÁLAT LEÍRÁSA, MEGFIGYELÉSI SZEMPONTOK 1. Ellenőrizd a kísérleti összeállítást! Figyelj

arra, hogy az elektródák a négyzetháló vonalaira illeszkedjenek! A mérési eredmények rögzítésére készíts elő a tál alján lévő négyzethálós laphoz hasonló papírt, és erre rajzold be az elektródák pontos helyét! Helyezd feszültség alá az áramkört, majd a feszültségmérő szabad potenciálvezetékét (a kapcsolási rajzon nyíl jelzi) mártsd a vízbe és figyeld a feszültségmérő műszert! A feszültséget akkor olvasd le, amikor a műszer megállapodik! Mozgasd lassan a potenciálvezetéket a négyzetháló két elektródát összekötő középső osztás-vonala mentén a pozitív elektródától a negatívig és mérd a négyzetháló osztáspontjaiban a feszültséget!


a) Mérj ki a kádban néhány ekvipotenciális vonalat és rajzold be azokat a négyzethálós papírlapra, a vonalakon tüntesd fel a mért feszültség értékét is!

30

b) A kimért ekvipotenciális vonalak alapján készíts vázlatos rajzot a tér erővonal-szerkezetéről

Az elektródáktól azonos távolságban közel egyenlő potenciál értékeket kell kapni, az erővonalak pedig az ekvipotenciális vonalakra merőlegesek.

31

1.12. Vizsgálat: elektrolit elektromos ellenállásának vizsgálata

ELMÉLETI ISMERETEK, A VIZSGÁLAT CÉLJA Az elektrolitokban (ionvegyületek olvadékaiban vagy oldataiban) az elektromos áramot a könnyen elmozduló ionok vezetik. Adott elektrolit esetén az ellenállás az elektródák távolságától és felületétől is függ.

ANYAGOK, ESZKÖZÖK

4 vagy 6 V-os váltakozó feszültségű áramforrás

2 db váltóáramú feszültség és árammérő műszer

vezetékek 2 db egymástól 1 cm távolságban

szigetelő távtartók közé rögzített rézlemez elektróda (ajánlott anyaga nyomtatott áramköri lemez, méretei 3x20 cm), felső végén

banándugós csatlakozással, alsó szélén az elektródák közé forrasztott zseblámpaizzóval

1 db állvány, ami az elektródák befogását és magasságának változtatását biztosítja

1 db tálca 1 db magas vizes edény, külső falán

cm-skála hideg csapvíz


A VIZSGÁLAT LEÍRÁSA, MEGFIGYELÉSI SZEMPONTOK 1. Adj feszültséget az izzóra, áram- és

feszültségméréssel határozd meg az izzó ellenállását! Merítsd az elektródákat hideg csapvizet tartalmazó edénybe, és méréseket végezve határozd meg a kapcsolás áramfelvételét az elektródák legalább négy különböző mértékű merülése esetén!


a) Adataidat foglald táblázatba és ábrázold grafikusan, majd értelmezd a kapott áramerősség–mélység grafikont!

az izzón átfolyó áram az izzóra eső feszültség az izzó ellenállása

32

mélység

áramerősség

b) Határozd meg, hogyan változik a víz elektromos ellenállása az elektródák vízbe merülő hosszának függvényében!

A víz elektromos ellenállása az

összefüggéssel számolható. Ebből látható, hogy h növelésével R csökkenni fog.

c) Elfogadva, hogy a folyadékok áramvezetésére is érvényes Ohm törvénye, határozd meg a hideg víz fajlagos ellenállását (vezetőképességét)!

Az izzó ellenállását az a) feladatban meghatároztuk, ebben a feladatban pedig az eredő ellenállást határozzuk meg. Ezekből Rvíz számolható. Mivel

így a geometriai adatok birtokában -t megkaphatjuk.

Mérési hibát okozhat a távolságmérés és a mérőműszerek leolvasási pontatlansága. (Feltételezzük, hogy a váltóáram frekvenciája elegendően nagy, hogy az elektródok felületén elektrokémiai reakciók ne játszódhassanak le.)

33

1.13. Vizsgálat: az áramforrás paramétereinek vizsgálata

ELMÉLETI ISMERETEK, A VIZSGÁLAT CÉLJA A feladatod feszültség és árammérés alapján meghatározni az áramforrás (szárazelem) jellemző adatait: belső ellenállását, elektromotoros erejét, rövidzárási áramát! A huroktörvény szerint:

휀 = 퐼 ∙ 푅 + 푈 ahol Rb a telep belső ellenállása, ε az elektromotoros erő, I pedig a terhelő áram. A Kirchhoff törvényekből adódik, hogy

퐼 =휀

푅 + 푅

Ha a külső fogyasztók ellenállása elhanyagolható, akkor rövidzárról beszélhetünk. Az úgynevezett rövidzárási áram értéke:

퐼 ö =휀푅

ANYAGOK, ESZKÖZÖK

1 db 4,5 V-os laposelem vagy dobozba foglalt áramforrás két banánhüvely kivezetéssel

1 db feszültségmérő 1 db árammérő

1 db 10-20 Ω-os és 4-5 A-rel terhelhető tolóellenállás

1 db kapcsoló vezetékek milliméterpapír


A VIZSGÁLAT LEÍRÁSA, MEGFIGYELÉSI SZEMPONTOK 1. Állítsd össze az ábrán látható kapcsolást! A csúszka helyzetét változtatva legalább

négy pontban olvasd le az áram és a kapocsfeszültség összetartozó értékeit!

34



U

I

b) Ábrázold a feszültség értékeket az áramerősség értékek függvényében! A grafikon alapján határozd meg a telep jellemző adatait!

Mérési hibát okozhat a mérőműszerek leolvasási pontatlansága, illetve az egyenes illesztése során fellépő pontatlanság.

35

1.14. Vizsgálat: zseblámpaizzó ellenállásának mérése Wheatstone-híddal

ELMÉLETI ISMERETEK, A VIZSGÁLAT CÉLJA A Wheatstone-híd ellenállások mérésére alkalmas áramköri elrendezés. A kapcsolás elve az, hogy amennyiben (R2 / R1) = (R× / R3), akkor az ábrán D-vel és B-vel jelölt pontok feszültsége megegyezik, ezért a VG galvanométeren nem folyik áram. Erre az állapotra mondjuk, hogy „a híd kiegyenlített”. Ekkor IG=0. Ebben az esetben az R× ellenállás meghatározása: Rx=(R2/R1)∙R3=(R3/R1)∙R2.

http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Wheatstonebridge.svg

Természetesen a kiegyenlített állapot eléréséhez R1, R2, R3 ellenállások legalább egyikének változtathatónak kell lennie.

ANYAGOK, ESZKÖZÖK

1 db zseblámpaizzó (3,5 V, 0,2 A) foglalatban

3 db különböző értékű ellenállás, megadva az ellenállások névleges értékét (ajánlott ellenállásértékek: ≈100 Ω, ≈50 Ω, ≈5 Ω)

1 db 1 m hosszú ellenálláshuzal (≈11 Ω/m), két végén kialakított elektromos csatlakozóval, cm

skálával ellátott deszkalapra kifeszítve

1 db 1,5 V-os góliát elem 1 db Morse-kapcsoló vezetékek 1 db árammérő Deprez-műszer

(forgótekercses, állandó mágnesű árammérő)

milliméterpapír


A VIZSGÁLAT LEÍRÁSA, MEGFIGYELÉSI SZEMPONTOK 1. A rendelkezésre álló eszközök felhasználásával állítsd össze az ábrán látható

kapcsolást! A zsebizzót kösd az Rx mérendő ellenállás helyére, az ismert értékű ellenállásokat rendre az Rs segédellenállás helyére! Az árammérő műszert először a legnagyobb méréshatáron használd! A csúszka megfelelő pozicionálásával egyensúlyozd ki a hidat és olvasd le a csúszka helyzetét az egyenes vezető egyik végpontjától mérve! Ezt ismételd meg mindhárom segédellenállás alkalmazásával!

36


a) Töltsd ki a táblázatot és számítsd ki minden mérés esetén az izzószál ellenállásának értékét!

Rs l Rx

b) Magyarázd a kapott eredményeket!

A híd helyes beállítása során a C és O pontok között nincsen feszültség, az árammérő nem jelez áramot. Ohm-törvény értelmében:

37

és

퐼 ∙ 푅 = 푖 ∙ 푅

Elosztva és átrendezve őket:

푅 = 푅 ∙푅푅

Mérési hibát okozhat a mérőműszerek leolvasási pontatlansága, a vezetékek meglévő ellenállása, valamint az ellenállások és a zseblámpaizzó ellenállásának hőmérsékletfüggése.

Pontosabb eredményt akkor kapunk, ha 푅 és 푅 nem tér el jelentősen egymástól, azaz ha 푅 értéke közel megegyezik 푅 értékével.

38

1.15. Vizsgálat: félvezető (termisztor) ellenállásának hőmérsékletfüggése, termisztoros hőmérő készítése

ELMÉLETI ISMERETEK, A VIZSGÁLAT CÉLJA Az ellenállás-hőmérő és a termisztor ellenállása függ a hőmérséklettől. Az előbbi esetben az elektronok mozgékonyságának csökkenése miatt az ellenállás növekszik a hőmérséklettel. Ezzel szemben a termisztor ellenállása exponenciálisan csökken, mivel a hőmérséklet emelkedésével nő a töltéshordozók koncentrációja. Mivel a termisztorok ellenállása nő vagy csökken a hőmérséklet növekedésével, megkülönböztetünk pozitermisztorokat (PTC), és negatermisztorokat (NTC).

ANYAGOK, ESZKÖZÖK

1 db termisztor 1 db ellenállásmérő üzemmódba

kapcsolható univerzális mérőműszer

1 db főzőpohár hideg csapvíz tartóedényben

forró víz termoszban 1 db kisebb pohár a víz

adagolásához 1 db nagyobb vízgyűjtő edény 1 db folyadékos iskolai bothőmérő milliméterpapír


A VIZSGÁLAT LEÍRÁSA, MEGFIGYELÉSI SZEMPONTOK 1. A méréshez ajánlott a kereskedelemben 470 Ω, 680 Ω, 1 kΩ jelöléssel kapható

termisztor! A termisztor kivezetéseit forraszd banándugóban végződő hajlékony, szigetelt vezetékekhez/röpzsinórokhoz, a termisztorból kivezető fémdrót szigetelésére úgynevezett zsugorcső ajánlott, amely megmelegítve rázsugorodik a fémszálra. A zsugorfólia termisztor felé eső végén egy csepp szilikonnal teheted tökéletessé a szigetelést.

A termoszból önts forró vizet a főzőpohárba és helyezd bele a folyadékos hőmérőt! Csatlakoztasd a termisztort ellenállásmérő műszerhez, majd merítsd be a vízbe! Ha a folyadékos hőmérő megállapodott, és a termisztor ellenállásának értéke sem változik, olvasd le a műszereket és jegyezd fel értéktáblázatba az adatokat! Változtasd fokozatosan a víz hőmérsékletét! Ehhez a meleg víz egy részét öntsd ki a pohárból és pótold csapvízzel! Összekeverés után várd meg, amíg a hőmérő és az ellenállásmérő értéke stabilizálódik és olvasd le az értékeket! Így változtatva a hőmérsékletet, mérj legalább 5-6 pontban!

39



T [°C] 60 55 50 45 40 35 30 25

R [Ω]

b) A mérési adatok alapján ábrázold grafikonon a termisztor ellenállásának hőmérsékletfüggését!

A félvezető anyagok ellenállása jól közelíthető az

푅 = 퐴 ∙ 푒

kifejezéssel, ahol A a T=∞ értékhez tartozó ún. maradékellenállás, és B>0 a félvezető anyagára jellemző állandó. A kifejezés természetes alapú logaritmusát véve

푙푛푅 = 푙푛퐴 +퐵푇

Ha tehát a mért ellenállás értékek logaritmusát 1/T függvényében ábrázoljuk, akkor egyenest kapunk, melynek tengelymetszetéből ill. meredekségéből A és B meghatározható.

http://fizipedia.bme.hu/index.php/F%C3%A1jl:Felvezeto_homero.jpg

Mivel a termisztorok ellenállása nő vagy csökken a hőmérséklet növekedésével, megkülönböztetünk pozitermisztorokat (PTC), és negatermisztorokat (NTC).

40

http://www.ms.sapientia.ro/elektronika/fileok/jelerzekelok/szt_lab02_termistor_v1.pdf

c) A kapott ellenállás–hőmérséklet karakterisztikát tekintsd a termisztor-hőmérő

kalibrációs grafikonjának! A termisztort két ujja közé szorítva határozd meg a testhőmérsékleted!

d) Becsüld meg, mekkora lenne a termisztor-hőmérő ellenállásának értéke olvadó jégben!

Mivel a termisztor ellenállásának hőfokfüggése nem lineáris, ezért az olvadó jég hőmérsékletéhez tartozó ellenállás értékének megbecsüléséhez szükséges, hogy a mérést a csapvíz hőmérséklete közelében fejezzük be, és a mért görbe széléhez illesztett egyenessel extrapoláljuk.

Mérési hibát okozhat a mérőműszerek leolvasási pontatlansága, illetve a nem lineáris grafikon közelítő megrajzolása és annak a b) és c) feladatban való felhasználása.

41

1.16. Vizsgálat: hagyományos izzólámpa és energiatakarékos „kompakt” lámpa relatív fényteljesítményének összehasonlítása

ELMÉLETI ISMERETEK, A VIZSGÁLAT CÉLJA

A feladat zsírfoltos fotométer segítségével összehasonlítani a hagyományos izzólámpa és az energiatakarékos „kompakt” lámpa relatív fényteljesítményét (a kibocsátott fényteljesítmény és a felvett elektromos teljesítmény arányát)! A Bunsen által kifejlesztett zsírfoltos fotométer egyszerűen használható a mérés elvégzéséhez. Ha a zsírfoltot csak egy irányból világítjuk meg, a fényforrás felőli oldalon a folt sötétebb, a szemközti oldalon pedig világosabb, mert a zsírfolt fényáteresztő képessége nagyobb, mint az őt tartalmazó papíré. Ha mindkét oldalról megvilágítjuk a fényfoltot, és megtaláljuk a papírlap azon helyzetét, ahol a folt mindkét oldalon azonos fényességű, akkor a folt megvilágítottsága megegyezik.

ANYAGOK, ESZKÖZÖK

1 db ismert névleges teljesítményű, hálózati izzólámpa és kompaktlámpa (a lámpák gömb alakú opál-burájúak) álló foglalatban, földelt, biztonsági

dugaszú csatlakozással 1 db kapcsolóval ellátott hálózati

biztonsági elosztó aljzat 1 db zsírfoltos fotométer 1 db mérőszalag


A VIZSGÁLAT LEÍRÁSA, MEGFIGYELÉSI SZEMPONTOK 1. Helyezd el egymással szemben a két lámpát, kb. 1 méter távolságban, majd a két

lámpa közé, a lámpákat összekötő egyenesre merőlegesen a zsírfoltos papírernyőt! Az összeállítást az ábra mutatja. A lámpák bekapcsolása után az ernyő egyik oldalát az egyik, a másik oldalát a másik lámpa fénye világítja meg. A megvilágítás erőssége megváltozik, ha az ernyőt elmozdítod a lámpákat összekötő egyenes mentén. (A gömb alakú opál lámpák fénykibocsátását gömbszimmetrikusnak tekinthetjük. A lámpák az ernyőt az ernyőtől vett távolságuk négyzetével fordítottan arányos mértékben világítják meg.) Az ernyő mozgatásával keresd meg azt a helyzetet, amikor az ernyő mindkét lámpából azonos megvilágítást kap, azaz amikor az ernyőn lévő zsírfolt sem nem sötétebb, sem nem világosabb az ernyő többi részénél! Mérd meg ebben a helyzetben az ernyő távolságát mindkét lámpától, majd a lámpák névleges teljesítményét alapul véve határozd meg a relatív fényteljesítmények arányát!

42

Megjegyzés: A zsírfoltos fotométer egyszerű, házilag elkészíthető eszköz: talpra szerelt, fehér papírlapból készített 10x10 cm méretű ernyő, közepén kb. 10 forintos nagyságú zsírfolttal. A folt átmenő fényben világosabb, visszavert fényben sötétebb a papírernyő környező részénél. Ha az ernyő mindkét oldalról azonos intenzitású megvilágítást kap, a folt egybeolvad az ernyővel. Törekedjünk arra, hogy a kísérlet háttérvilágítása egyenletes legyen. Ha a kísérlet az egyik oldalról több fényt kap, az meghamisítja a mérés eredményét.!


a) A hagyományos lámpa távolsága a fotométertől:

A „kompakt” lámpa távolsága a fotométertől:

A hagyományos lámpa névleges teljesítménye:

A „kompakt” lámpa névleges teljesítménye:

A relatív fényteljesítmények aránya:

A Bunsen által kifejlesztett zsírfoltos fotométer egyszerűen használható a mérés elvégzéséhez. Ha a zsírfoltot csak egy irányból világítjuk meg, a fényforrás felőli oldalon a folt sötétebb, a szemközti oldalon pedig világosabb, mert a zsírfolt fényáteresztő képessége nagyobb, mint az őt tartalmazó papíré. Ha mindkét oldalról megvilágítjuk a fényfoltot, és megtaláljuk a papírlap azon helyzetét, ahol a folt mindkét oldalon azonos fényességű, akkor a folt megvilágítottsága megegyezik. A folton a fényforrás fényteljesítménye egyenesen arányos a folt és a fényforrás távolságának négyzetével, így

illetve azt, hogy a fényhasznosítások aránya az

43

összefüggéssel számolható ki, ahol Φ a fényforrás fényteljesítményét, η a fényhasznosítást, r a folt és fényforrás távolságát, P a fényforrás elektromos teljesítményét jelenti.

http://wwwold.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz1106/teiermayer1106.html

Mérési hibát okozhat a mérőszalag leolvasási pontatlansága, illetve a zsírfolt kétoldali azonos fényessége megítélésének szubjektivitása. Hibát okozhat még, ha az ernyő valamelyik oldalról több fényt kap.

44

1.17. Vizsgálat: a víz törésmutatójának meghatározása

ELMÉLETI ISMERETEK, A VIZSGÁLAT CÉLJA Két közeg közül azt nevezzük optikailag sűrűbbnek, amelyikben a fény terjedési sebessége kisebb. A törésmutató a terjedési sebességek hányadosaként felírható. Ha a törésmutató 1-nél nagyobb, azaz a fény a beesési merőleges felé törik, akkor a fénysugár optikailag ritkábból sűrűbb közegbe lépett, ha a törésmutató 1-nél kisebb, akkor a sűrűbből ritkábba. Feladatod a víz levegőre vonatkoztatott törésmutatójának meghatározása lesz.

ANYAGOK, ESZKÖZÖK

1 db vékony falú, sík aljú üveg- vagy műanyagkád (ragasztott akvárium)

1 db lézerdiódával működő ún. előadási lézerfénymutató

milliméterpapír

1 db mérőszalag 1 db állvány dióval, kémcső-fogóval

(a lézer rögzítésére) 1 db tálca tiszta víz tárolóedényben


A VIZSGÁLAT LEÍRÁSA, MEGFIGYELÉSI SZEMPONTOK 1. Az üres üvegkád alá helyezd el a milliméterpapírt! A lézert rögzítsd a befogóba és

irányítsd ferdén a kád aljára. (Célszerű a lézert a lehető leglaposabb szögbe állítani, úgy, hogy a fényfolt a kád oldalához közel, a mm-papír egy osztásvonalára essék.) A kád fényforrás felőli oldalánál mérd meg a ferde lézersugár magasságát (h) és a kád alján a fényfolt távolságát (s)! Tölts fokozatosan egyre több vizet a kádba! Mérd a vízszint magasságát és a lézerfolt eltolódásának mértékét (x) a kád alján! (Ez utóbbit a milliméterpapír segítségével olvasd le!) Értelmezd a fényfolt eltolódását a kád alján!

45


a) h= s=

b) Töltsd ki a táblázatot!

h

x

c) A mért adatok alapján határozd meg a víz levegőre vonatkoztatott törésmutatóját!

A fény mindig azt a pályát követi, amelynek a megtételéhez a legrövidebb időre van szüksége. Ebből a homogén közegben való egyenes vonalú terjedése már egyértelműen következik csakúgy, mint a fényút megfordíthatóságának elve is. Törés esetén a beeső fénysugár, a beesési merőleges és a megtört fénysugár egy síkban van. A merőlegesen beeső fénysugár nem törik meg, egyébként, ha a fény optikailag sűrűbb közegbe (ahol a fény sebessége kisebb) lép, akkor a beesési merőlegeshez törik. A beesési szög (α) szinuszának és a törési szög (β) szinuszának aránya a közegekben mért terjedési sebességek (c1, c2) arányával egyenlő, ami megegyezik a két közeg relatív törésmutatójával (n2,1), azaz

46

Az ábra jelölései alapján

푡푔 ∝=푠ℎ =

푦ℎ − ℎ → 푦 = 푡푔훼 ∙ (ℎ − ℎ ) =

푠ℎ ∙

(ℎ − ℎ )

és

푡푔훽 =푠 − 푥 − 푦

ℎ =푠 − 푥 − 푠

ℎ ∙ (ℎ − ℎ )ℎ =

푠 − 푥 − 푠 + 푠 ∙ ℎℎℎ =

푠ℎ −

푥ℎ

Az egyenletekből ∝ és 훽 meghatározható, szinuszaik arányából a törésmutató számolható.

Mérési hibát okozhat a távolságmérés leolvasási pontatlansága, a víz töltése során az edényben bekövetkező esetleges deformáció, illetve a párolgó folyadék feletti gőz is eltérítheti a fényt.

47

1.18. Vizsgálat: a domború lencse fókusztávolságának meghatározása ún. Bessel-módszerrel

ELMÉLETI ISMERETEK, A VIZSGÁLAT CÉLJA A Bessel-módszerrel kapott fókusztávolság pontosabb, mint amit közvetlenül kapnánk a leképezési törvény alapján, mérve a kép- és tárgytávolságot. Ez utóbbiak mérése ugyanis nem egyszerű a lencse görbülete miatt.

ANYAGOK, ESZKÖZÖK

1 db nagyobb átmérőjű, kb. 10-20 cm fókusztávolságú gyűjtőlencse üvegből vagy műanyagból

1 db fehér papír vagy pausz ernyő 1 db asztali lámpa 25 W-os izzóval

1 db optikai pad mozgatható lovasokkal, a lencse, az ernyő rögzítésére szolgáló befogókkal

1 db mérőszalag


A VIZSGÁLAT LEÍRÁSA, MEGFIGYELÉSI SZEMPONTOK 1. A fókusztávolság meghatározására alkalmas kísérleti technika az ún Bessel-módszer. A

tárgyat és az ernyőt egymástól alkalmas távolságban rögzítjük, a távolságot (s) lemérjük és a továbbiakban nem változtatjuk. Megkeressük a tárgy és az ernyő közt azt a lencsehelyzetet, amelynél éles nagyított képet látunk az ernyőn. Ezután a lencsét eltoljuk az ernyő felé addig, míg a tárgy éles kicsinyített képe megjelenik. Megmérjük a lencse elmozdításának távolságát (d). A mérés sematikus rajzát az ábra mutatja!

A lencse fókusztávolsága a mért adatokból az

푓 =(푠 + 푑) ∙ (푠 − 푑)

4 ∙ 푠

összefüggés alapján határozható meg. Állítsa össze a kísérletet! A mérést elvégezve határozza meg a lencse fókusztávolságát! Megjegyzés:

48

Ha az optikai pad a tartozékokkal nem áll rendelkezésre, megfelel a fotón bemutatott összeállítás is. A leképező lencse egyszerű kézi nagyító, az izzószál és az ernyő távolsága 1 m, a lencse helyzetének változása a méterrúdra ragasztott papír mérőszalaggal mérhető.


a) s= d= f=

A leképezési törvényt a két esetre felírva:

1푓 =

1푡 +

1푘

1푓 =

1푡′ +

1푘′

A szimmetria miatt t’=k és k’=t. Legyen t+k=s és t-k=d. Így

푡 =푠 + 푑2

푘 =푠 − 푑2

Ezekből:

1푓 =

2푠 + 푑 +

2푠 − 푑 =

2푠 − 2푑 + 2푠 + 2푑(푠 + 푑) ∙ (푠 − 푑) =

4푠(푠 + 푑) ∙ (푠 − 푑)

s és d méréséből a fókusztávolság számolható.

Mérési hibát okozhat a távolságmérés leolvasási pontatlansága, illetve az éles kép meghatározásának szubjektivitása.

49

1.19. Vizsgálat: a fényelhajlás jelensége optikai rácson, a fény hullámhosszának meghatározása

ELMÉLETI ISMERETEK, A VIZSGÁLAT CÉLJA A rácsra vetített nyaláb a réseken elhajlik. Az elhajló sugarak olyan irányokban adnak maximumot, amelyek felé útkülönbségük a hullámhossz egész számú többszörösével egyenlő, azaz

Δs=k∙λ=d∙sinα

ANYAGOK, ESZKÖZÖK

1 db rács ( pl. 150/mm) 1 db kis teljesítményű fénymutató-

lézer 1 db mérőszalag

optikai sín lovasokkal 1 db ernyő 1 db vonalzó


A VIZSGÁLAT LEÍRÁSA, MEGFIGYELÉSI SZEMPONTOK 1. Az optikai sín végére rögzítsd a széles ernyőt, az ismert rácsállandójú optikai rácsot

helyezd a sínen mozgatható lovasba tett diatartóba, majd a rácsot világítsd át lézerfénnyel! Lézer-fényforrásként kis energiájú He-Ne lézert, vagy lézerdiódával működő, olcsó, ún. fénymutató-lézert használhatsz. Ez utóbbi irányításának és rögzítésének legegyszerűbb módja az, ha a ceruzavastagságú, néhány cm hosszú eszközt játékgyurmába ágyazod. A lézerfény a rácson áthaladva elhajlik. Az ernyőn szimmetrikusan megjelenő interferencia-maximumok nappali világításban is jól láthatók. Mérd le a kísérleti összeállításon az optikai rács és az ernyő távolságát, valamint az ernyőn az első elhajlási maximum és a direkt sugár foltjának (középső, legerősebb megvilágítású folt) távolságát! A mért hosszúságadatok és az optikai rács megadott rácsállandóját felhasználva határozd meg a lézerfény hullámhosszát! A mérési hiba csökkentése érdekében ismételd meg a hullámhossz meghatározását más ernyő–rács távolságok esetén is! A különböző kísérletek során kapott értékeket átlagold!

50



A rácsállandó: d=

A fal és a rács távolsága: L=

x1= α1= λ=

x2= α2= λ=

x3= α3= λ=

λátlag=

Az ábra alapján

ebből számolható. A rácson elhajló sugarak akkor adnak erősítést, ha útkülönbségük a hullámhossz egész számú többszörösével egyenlő, azaz

Mérési hibát okozhat a távolságmérés leolvasási pontatlansága, illetve az ernyőn látható fényfoltok közepe meghatározásának szubjektivitása.

51

1.20. Vizsgálat: napelemcella vizsgálata

ELMÉLETI ISMERETEK, A VIZSGÁLAT CÉLJA A napelem olyan eszköz, amely általában a félvezető alapú technológia segítségével a fényt közvetlenül elektromos energiává alakítja. Ehhez általában félvezető alapú technológiát használnak, amelyben egy speciális félvezető dióda (p-n átmenet) alakítja az elektromágneses hullámok energiáját elektromos energiává (feszültséggé).

ANYAGOK, ESZKÖZÖK

1 db napelemcella (pl. napelemes kerti lámpa cellája) banándugós csatlakozással

feszültség és árammérő műszerek 1 db 1 kΩ -os, 50 mA-ig terhelhető

változtatható ellenállás 1 db állítható magasságú lámpa

(60-75 W) 1 db mérőszalag


A VIZSGÁLAT LEÍRÁSA, MEGFIGYELÉSI SZEMPONTOK 1. Állítsd össze a kapcsolást az ábra szerint! A lámpát állítsd kb.

25 cm magasságba a napelem-cella fölé, a változtatható ellenállást állítsd maximális értékre és olvasd le a műszereken a cella feszültségének és a kör áramának értékét! Az ellenállást fokozatosan csökkentve növeld lépésről lépésre az áramot 2-3 mA-rel, és minden lépés után jegyezd fel a műszerek adatait!


a) A mérési adatokat foglald táblázatba és rajzold fel a cella feszültség–áramerősség karakterisztikáját!

U

I

b) Értelmezd a kapott görbét! A mért adatok alapján határozd meg a cella teljesítményét a terhelés (áram) függvényében, és az eredményt ábrázold grafikonon!

A félvezető dióda egy p típusú (3 vegyértékű atomokkal szennyezett) félvezető réteg és egy n típusú (5 vegyértékű atomokkal szennyezett) félvezető réteg összeillesztéséből keletkezik. Az előbbiben az un. lyukvezetés, az utóbbiban az elektronvezetés a domináns, és a lyuk elektron pároknak a határfelületen való semlegesítődése következtében a kétféle réteg között kialakul

52

egy pn átmeneti tartomány, ahol nincsenek szabad lyukak illetve elektronok.

Ha a beeső fény bejut a pn átmeneti tartományba, és ott lyuk-elektron párokat választ szét, akkor azok a félvezető belsejében a pn átmenet tértöltési tartományában a diffúzió vagy „sodródás” hatására szétválnak. A töltésszétválasztás a napelem két oldala között feszültség keletkezésével jár, amit a napelem cellák kontaktusain keresztül, a celláknak (illetve a cellákból összekapcsolt modulnak) egy külső fogyasztóval áramkörbe kötésével hasznosíthatunk. A nehézséget itt az adja, hogy legalább az egyik kontaktus átlátszó kell hogy legyen, hogy a fény eljusson az elem belsejében levő abszorber rétegig. A napelem kimenő villamos teljesítményének optimalizálásához a fény frekvenciájának megfelelő abszorber rétegválasztás, nagy abszorpció a rétegben, és a szétválasztott töltések mielőbbi szétválasztása a rekombináció minimalizálására szükséges. A fenti célok eléréséhez a szokásos eszközök az anti-reflexiós (tükrözésmentes) réteg felvitele (ACR), nagy tisztaságú félvezetők használata és a félvezető felületének passziválása. Vagyis az elfogadható hatásfokú fotovillamos elemek készítése bonyolult technológiát igényel. A fotovillamos modul, mint összetett villamos rendszer egyik fontos jellemzője az áram-feszültség (I-V) karakterisztika, amelyből a modulnak a különböző terhelések melletti feszültsége és áramleadása, vagyis a teljesítménye határozható meg. A görbe deriváltjából kiolvasható a maximális teljesítményű ponthoz (MPP) tartozó áram és feszültségérték. Az ábrán egy ASE-100 modul mért I-V karakterisztikája látható.

53

Mivel a teljesítmény a feszültség és az áram szorzata, ha az I-V karakterisztikában a kalibrációs görbe egy pontjába olyan téglalapot írunk, amelynek szemközti csúcsa az origó, és két oldala a tengelyekre esik, a téglalap területe éppen a teljesítmény lesz (P=U∙I). Azaz a maximális teljesítményű munkapont megkeresése a legnagyobb területű beírható téglalap megkeresésével egyenértékű.

http://fft.szie.hu/fizika/FIZIKA2/0910/lev/_Napelem_karakterisztika_merese.pdf

Az alábbi ábrán egy másik mérés során felvett feszültség-áramerősség és a teljesítmény-áramerősség grafikonok figyelhetők meg.

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0021_Megujulo_energia/images/ME5_17.png

Mérési hibát okozhat a műszerek leolvasási pontatlansága, illetve a mérés során a fényforrás esetleges elmozdulása.

Documents

EMELT FIZIKA KÍSÉRLETEK - ecseri.puskas.huecseri.puskas.hu/informaciok/fizika hf/emelt kiserletek/emelt_kiserletek_teljes_.pdf · mérve 10, 40, 90, 160 cm távolságokban tegyél