1

Építőipari árképzés, árellenőrzés a műszaki igazságügyi

szakértőkkel szembeni elvárás tükrében

Szerző: Szabó Zoltán Lehelné

Munkahely: Budapest Közút ZRt. M3M4 METRO Igazgatóság

Címe: 1115 Budapest, Bánk bán u. 8-12.

Munkakör: Árszakértő

Telefon: 06-20-4772450

Az előadás tartalmának rövid összefoglaló címei

Érinteni tervezett témák (mind a jogi, mind a közgazdasági, mind a műszaki szempont kizárólag csak

az árak meghatározása, ellenőrzése szempontjából vizsgálva):

Az építőipari ár jogi, közgazdasági műszaki megközelítése

Épület és Sajátos építményfajták árképzés, árellenőrzés sajátosságai

Ajánlatkérési dokumentáció tartalma (terv, tételes jegyzék, műszaki előírás, megrendelői

igény, stb)

Írásos szerződés: nincs – van

o Szerződéses mellékkötelezettségek

o Tételes mennyiség-elszámolás - fix egységár

o Egyösszegű átalányár, átalánydíjas szerződés

o Pótmunka – többletmunka fogalma, elszámolhatósága (követelés – változtatás)

o Angolszász és porosz szerződéses rendszer árhatása (FIDIC KBT. Ptk)

Az árképzéssel. árellenőrzéssel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek (Kbt., Ptk., 191/2009,

306/2011)

Az ajánlati árat befolyásoló tényezők

Előkalkuláció, közbenső kalkuláció, utókalkuláció fogalma, kapcsolata

Gazdaságosság, ajánlati ár, előállított (létrehozott) érték fogalmak és ezek kapcsolata

figyelembe véve a bírói gyakorlatot szemelvényekkel

Időintervallum jelentősége (mint kivitelezés időtartam és mint az aktuális időszakban hatályos

rendeletek, előírások, stb)

Ár és minőség kapcsolata (osztályos minőség ?, 3/2003, 275/2013, MAUT, MSZT)

Elszámolási problémák, értékcsökkenés

Segédletek (ÉKS, TERC, KKK, saját gyűjtések, honlapok stb)

2

1. Bevezetés

Az előzetesen készített és megküldött tervezett előadásom tartalmi összeállítását elolvasva

megállapítottam, hogy ennek a terjedelemnek a 20 perc időtartamban teljes

részletezettséggel történő kifejtése nem megoldható. Ugyanakkor a megértéshez

szükséges valamennyi téma érintése. Ezért jelen összeállításomban a felvetett témák

mindegyikéről csak az összefüggések megértése érdekében adok rövid ismertetést és a

problémamegoldásra fektetetek nagyobb hangsúlyt.

2. Műszaki igazságügyi szakértőtől elvárt megoldandó feladattípusok és megoldási

javaslatok az árszakértői tevékenység területén

Csak néhány példa és néhány gondolat:

Határozza meg a per tárgyát képező munka, munkarész árát

A válaszhoz a vállalkozó ajánlatát kell elsődlegesen figyelembe venni.

Ennél a gondolatnál említem meg, hogy a műszaki tartalmat részint a terv

részletezettségéből, részint az adott szakterületeken általánosan alkalmazott

mennyiségkiíró gyűjtemények alapján az egyes tételek részletezettsége igen eltérő lehet.

Tehát elsődleges feladat, ha ez egyértelműen nem megállapítható megvizsgálni, milyen

kiíró rendszert alkalmaztak felek.

Továbbiakban szintén lényeges annak megállapítása, hogy a kiírás során alkalmaztak-e

u.n. általános tételeket, és milyen tételeket tartalmaz ez a fejezet. Különösen érdekes a

Közúti Ágazati tételrend alkalmazásakor (KKK). Ebben az esetben vizsgálandó a tételek

tartalma is, mely az egyes összevont tételek megvalósításánál figyelembe veendő

munkafázisokat sorolja fel.

Határozza meg a kijavítás költségét

A hibák meghatározása után lehet a várható javítás műszaki tartalmát meghatározni, a

kijavítás költségénél kétféle szempontot lehet követni:

a vállalkozó ajánlatában szereplő ajánlati árakat is alapul véve az építés időpontjában

érvényes árakon történik a javítási költség meghatározása. Amennyiben a kijavítás

időpontjában érvényes árakra kell a kalkulációt elkészíteni, és ez eltér az építés

időpontjától, úgy javasolt a KSH árindexeinek az alkalmazása.

a másik lehetőség a meghatározott műszaki tartalomnak az árát a jelenleg érvényes

úgynevezett piaci árak alkalmazásával történő meghatározása.

megjegyzésem: sok esetben külön tervezési feladatot, tervezési munkát igényel

(jogosultság)

Határozza meg a felmerült többletmunkákat és pótmunkákat és azok árát

Alapvetően itt is a vállalkozó ajánlatában szereplő árakat célszerű figyelembe venni,

illetve vizsgálni kell, hogy az adott (pótmunka, többletmunka) műszaki tartalomhoz a

vállalkozó milyen árakat, egységárakat alkalmazott. Vizsgálni kell, hogy az

3

egységárakhoz a vállalkozó készített-e tételes egységárelemzést. Vizsgálni kell, hogy az

egységárelemzésben alkalmazott normák és normákhoz meghatározott normaárak a

kivitelezés időszakában reálisak voltak-e. Összhangban voltak-e Vállalkozó ajánlatának

árszintjével.

Amennyiben a korábban említett Ágazati tételrenddel történt a mennyiség meghatározása,

akkor nagyon lényeges annak megállapítása, hogy az elszámolni tervezett többletmunka,

pótmunka nem szerepel-e valamelyik összevont tétel tételtartalmában, mint elvégzendő

munkafázis. Azaz, nem történik-e kétszeres elszámolás.

Felhívom a figyelmet, hogy ezt a tételrendet 2010 óta alkalmazzák a NIF beruházásainál

közútra, vasútra és műtárgyra is.

Szintén szükséges lehet közbeszerzési eljárással megvalósult munkáknál kérdések és arra

adott megrendelői válaszok áttekintése is a komplett Ajánlati dokumentáción kívül.

Az Építési Napló figyelembe vétele is szükséges.

Határozza meg a minőség csökkenéseket és azok értékét

A minőség csökkenésekre vonatkozóan építészeti munkák esetében a szabványokban még

osztályos minőségek szerepelnek. a 3/1980 ÉVM-ÁH rendelet másodosztályú munka

esetében 8% harmadosztályú munka esetében 15 % minőségcsökkentést javasolt azon

munkanemekre, melyekre ezek az osztályozások vonatkoznak. A bírói gyakorlat is ezeket

az értékeket alkalmazza. Véleményem szerint, ha osztályos minőséget határoznak meg a

felek, akkor részint rögzíteni kell azok pontos tartalmát, és a minőség értékcsökkenés

százalékos mértékét is figyelembe véve, hogy a hivatkozott rendelet ma már nincs

érvényben. Sajátos építményfajták esetében utaknál, hidaknál a MAÚT által kiadott

Útügyi Műszaki Előírások az értékcsökkenés meghatározására tételes adatokat

tartalmaznak.

Határozza meg a megvalósult beruházás értékét

Az érték meghatározásakor kétféle megközelítés alkalmazható:

a szerződésből kiindulva a szerződéses árat lehet alapul venni, figyelembe véve, a

minőségre, határidőre vonatkozó nem megfelelőség esetén kikötött csökkentő

tényezőket.

a másik lehetőség a ténylegesen elvégzett műszaki tartalom árának meghatározása a

vállalkozó által adott árajánlat alapján, ha a szerződés mellékleteként megadott tételes

költségvetés erre vonatkozóan lehetőséget biztosít és az eltakart munkarészek is

meghatározhatóak.

Határozza meg a károkat kár típusonként, azok értékét.

Ebben az esetben is elsődlegesen a műszaki tartalom meghatározása (első lépés), és utána

lehet a műszaki tartalmat „forintosítani”.

Határozza meg az Alvállalkozó által elvégzett munkát és annak értékét

A fentiekben részletezett szempontokat kell itt is figyelembe venni azzal, hogy a

kiindulási alap a vállalkozó és az alvállalkozó között kötött szerződés függetlenül attól,

hogy a vállalkozó milyen szerződést kötött a megrendelővel.

4

Állapítsa meg, hogy adott cégeknél felmerül e a kartellezés gyanúja

Ez a legösszetettebb feladat. Vizsgálni kell, hogy az adott időszakban hasonló munkákra

ugyanezek a cégek, vagy más cégek milyen ajánlatokat adtak, vizsgálni kell az adott

időszakban, és azt megelőzően a piac helyzetét, annak szabályozó hatásait. Vizsgálni kell

a felhasználásra kerülő alapanyagok, anyagok beszerzési árának alakulását, az érvényes

jogszabályi előírásokat.

3. Árképzéssel, árellenőrzéssel kapcsolatos néhány fogalom tisztázása kiemelve a

rendeletekben szereplő ellentmondásokat, felmerülő problémákat

253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet

az országos településrendezési és építési követelményekről

1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelethez365

Fogalommeghatározások

4. Állagmegóvás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség

kármegelőzése, kárelhárítása, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassága

érdekében végzett, az eredeti állagának visszaállítását szolgáló építési tevékenység.

8. Átalakítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség

alaprajzi elrendezésének vagy külső megjelenésének, megváltoztatása érdekében végzett,

az építmény belső térfogatát nem növelő építési tevékenység.

17. Bővítés: olyan építési tevékenység, amely az építmény térfogatát növeli.

26. Életciklus: anyagok, szerkezetek használati időszakának egymást követő szakaszainak

összessége a nyersanyagbeszerzéstől vagy természeti erőforrásból történő előállítástól a

végső ártalmatlanításig.

27. Építési határvonal: a telek előkertjét, oldalkertjét és hátsókertjét meghatározó elméleti

vonal.

28. Építési hely: az építési teleknek az elő-, oldal- és hátsókerti építési határvonalai által

körülhatárolt beépíthető területrésze, amelyen - a védőtávolságok és más jogszabályi

előírások megtartásával, vagy azon belül a szabályozási terven jelölt beépíthető

területrészen - az övezeti előírások szerinti telekbeépítettség mértékéig az épület

(épületek) elhelyezhető (elhelyezhetők).

30. Építési telek: az a telek,

a) amely beépítésre szánt területen fekszik,

b) az építési szabályoknak megfelelően kialakított,

c) a közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre

vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként

nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme

nélkül megközelíthető, és

d) amelynek a közterülettel vagy magánúttal közös határvonala legalább 3,00 m.

5

31. Építési vonal: az építési helyen belül vagy annak határvonalán a helyi építési

szabályzatban meghatározott olyan vonal (vonalak), amelyre (amelyekre) az épületet a

helyi építési szabályzatban meghatározottak szerint kötelezően helyezni kell.

35. Fagyhatár: a rendezett terepcsatlakozástól mért azon talajmélység, ahol a talaj nem hűl

tartósan 0 °C alá.

36. Felújítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség

rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságának, valamint üzembiztonságának

megtartása érdekében végzett az építmény térfogatát nem növelő építési tevékenység.

37. Felvonulási építmény: az építmény (építmények) kivitelezését szolgáló, az építés

befejezéséig fenntartható építmény.

49. Helyreállítás: újjáépítés, építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra

alkalmassá tétele érdekében végzett felújítási tevékenység az építmény, építményrész

eredeti építészeti kialakításának lehetséges megtartása mellett.

60. Kerítés: a telek területét a közterülettől, a telek közhasználat céljára átadott területétől,

illetve a szomszédos telkek területétől vagy a telek különböző rendeltetésű vagy

használatú részeit térben elválasztó, lehatároló építmény.

63. Korszerűsítés: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség

rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmasságának javítása, használati

értékének, teljesítőképességének, üzembiztonságának növelése érdekében végzett építési

tevékenység.

64. Környező terepszint: a telekhez csatlakozó szomszédos telkek rendezett terepszintje.

68. Közmű: termelő, elosztó, gyűjtő, továbbító, szabályozó, mérő rendeltetésű

építmények, vezetékek, berendezések összessége, amely az egyes területfelhasználási

egységek és az építmények rendeltetésszerű használatának biztosítása érdekében a

fogyasztók vízellátási, szennyvízelvezetési és belterületi csapadékvíz elvezetési, gáz-, hő-

és villamosenergia-ellátási, valamint hírközlési időszakos vagy folyamatos igényeit a

település saját termelő, illetve előkészítő berendezései révén, vagy távvezetéki

rendszerekhez kapcsolódva központosan, folyamatosan, kellő biztonsággal, közösségi

úton, üzemszerűen működve elégíti ki.

69. Közműpótló műtárgy: a közművet helyettesítő vagy kiegészítő egyedi műtárgy.

73. Közüzemi szolgáltatás: külön törvény alapján termékértékesítési vagy

szolgáltatásnyújtási kötelezettség hatálya alá tartozó vállalkozás által e kötelezettség

alapján nyújtott közszolgáltatás.

78. Lakóépület: jellemzően lakást és a hozzá tartozó kiszolgáló helyiségeket magába

foglaló épület.

86. Melléképítmény: a telek és a telken álló főépítmény (főépítmények) rendeltetésszerű

használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű építmény:373

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgy,

c) hulladéktartály-tároló,

d) - épülettől különálló - építménynek minősülő kirakatszekrény,

e) kerti építmény,

f) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,

g) állat ól, állatkifutó,

6

h) trágyatároló, komposztáló,

i) siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló,

j) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop,

95. Önálló rendeltetési egység: meghatározott rendeltetés céljára önmagában alkalmas

helyiség vagy helyiségcsoport, amelynek a szabadból vagy az épületen belüli közös

közlekedőből nyíló önálló bejárata van.

101. Rendeltetés: az a használati cél, amelyre az építmény, az önálló rendeltetési

egység vagy a helyiség létesül, illetve amire használják.

102. Rendeltetés-módosítás: az építmény, az önálló rendeltetési egység, vagy a

helyiség használati céljának megváltoztatása.

136. Vezetékrendszer: egy vagy több villamos vagy információtechnikai vezetékből

(kábelekből, sínekből, ideértve az optikai kábeleket is), épületgépészeti vagy technológiai

csővezetékből, ezek rögzítésére szolgáló eszközökből, valamint ezek mechanikai

védelméből álló együttes.

1997. évi LXXVIII. törvény

az épített környezet alakításáról és védelméről1

Fogalommeghatározások

2. § E törvény alkalmazásában:

4.Építtető: az építésügyi hatósági engedély kérelmezője, az építési beruházás

megvalósításához szükséges hatósági engedélyek jogosultja, illetve az építési-bontási

tevékenység megrendelője vagy folytatója.

5. Épített környezet: a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve

elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és a közösségi lét

feltételeinek megteremtését szolgálja.

6. Nyomvonal jellegű építmény: a sajátos építményfajták körében a vasúti pálya, a

függő- és szállítószalag-pálya, az út, a vízilétesítmény, a vízellátási vezeték, a

csatorna, a szénhidrogéntermelés mezőbeli vezetékei, a kőolaj- és a kőolajtermék-

szállító vezeték, a földgázszállító vezeték, a földgáz-célvezeték és a földgáz-

elosztóvezeték, a szén-dioxid-szállító vezeték, az egyéb gáz- és gáztermékek vezetéke,

a villamosenergia-átviteli és elosztóhálózat, a villamosenergia-termelői, magán- és

közvetlen vezeték, a távhővezeték-hálózat, az elektronikus hírközlési építmény.

7. Építési terület: olyan telek vagy telkek csoportja, amely a nyomvonal jellegű

építmények elhelyezésére szolgál.

8.Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési

helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára

és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a

terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával,

beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma).

13.Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati

tulajdonban álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván.

15.Műtárgy: mindazon építmény, ami nem minősül épületnek és épület funkciót

jellemzően nem tartalmaz (pl. út, híd, torony, távközlés, műsorszórás műszaki

7

létesítményei, gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas

műszaki alkotások).

18. Sajátos építményfajták: többnyire épületnek nem minősülő, közlekedési,

hírközlési, közmű- és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási, bányászati

tevékenységgel és a bányászati hulladék kezelésével kapcsolatos, atomenergia

alkalmazására szolgáló, valamint a honvédelmi és katonai, továbbá a

nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű, sajátos technológiájú építmények,

amelyek létesítésekor - az építményekre, építési tevékenységekre vonatkozó általános

érvényű településrendezési és építési követelményrendszeren túlmenően - eltérő,

vagy sajátos, csak arra a rendeltetésű építményre jellemző, kiegészítő követelmények

megállapítására és kielégítésére van szükség.

19.Építési napló: az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől annak befejezéséig

vezetett, hatósági és bírósági eljárásban felhasználható, a szerződés tárgya szerinti

építőipari kivitelezési tevékenység jellemzőit - kormányrendeletben meghatározott módon

- tartalmazó dokumentum.

30.Építési beruházás: az építési tevékenység megvalósításával összefüggésben végzett

gazdasági, és építésügyi tevékenységek összessége.

36.Építési tevékenység: építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása,

bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása,

elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka végzése.

191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet

az építőipari kivitelezési tevékenységről

E rendeletnek a kivitelezési dokumentációra vonatkozó előírásait - az antennák,

antennatartó szerkezetek és csatlakozó műtárgyak kivételével - a sajátos építményfajtákra

és a műemlékekre akkor kell alkalmazni, ha külön jogszabály másként nem rendelkezik.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

a) építési munkaterület: az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének az építtető által

a fővállalkozó kivitelezőnek, alvállalkozói szerződés esetén a megrendelő vállalkozó

kivitelező által az alvállalkozónak átadott helye; ennek minősül a munkaszervezéssel

összefüggő felvonulási, előkészítési, valamint a tevékenység végzéséhez szükséges építési

anyagok, gépek, szerkezetek, szerelvények és felvonulási épületek elhelyezésére és az

előkészítő technológiai munkafolyamatok elvégzésére szolgáló terület is,

b) építési szakmunka: szakirányú képesítéssel, jogszabály alapján végezhető építési-

szerelési munka,

c) építési-szerelési munka: az építési tevékenység végzésére irányuló szakági munka,

d) jókarbantartó tevékenység: a meglévő építmény, építményrész kármegelőzésére,

kárelhárítására, karbantartására, helyreállítására, felújítására, javítására, rendeltetésszerű

és biztonságos használatra alkalmassá tételére, illetve ennek és üzembiztonságának

megtartására irányuló építési-szerelési munka,

e) többletmunka: a szerződéskötés alapját képező (ajánlatkérési vagy kivitelezési)

dokumentációban kimutathatóan szereplő, de a szerződéses árban (vállalkozói díjban)

figyelembe nem vett tétel,

8

f) pótmunka: a szerződés alapját képező dokumentációban nem szereplő külön

megrendelt munkatétel (munkatöbblet),

g) árazatlan (tételes) költségvetési kiírás: minőségi követelményekkel rendelkező

mennyiségi kimutatás az építmény jellege szerint szükséges szakági bontásban és

részletezettséggel, lényeges terméktulajdonság meghatározásával,

h) építőipari rezsióradíj: a vállalkozó kivitelező vagy az alvállalkozó kivitelező szakági

építési-szerelési termelő tevékenységének elvégzéséhez szükséges, egy aktív munkaórára

vetített - a kivitelező tényköltségei alapján számított vagy tervezett - összes költsége. Az

építőipari rezsióradíj nem tartalmazza a beépítésre kerülő betervezett és az üzemszerű

használathoz szükséges beépítésre kerülő építési anyagok, szerkezetek és berendezések

közvetlen költségeit, a közvetlen anyagok fuvarozási és rakodási költségeit, a közvetlen

gépköltségeket, a kivitelezési dokumentáció tervezési díját, a hatósági eljárások díját, a

szükségessé váló minőség-ellenőrzések díját, az üzempróba, beüzemelés szolgáltatási

díját. Az építőipari rezsióradíj számítási alapját az Építőipari Ágazati Kollektív

Szerződésben évente meghatározott Ágazati Bértarifa Megállapodásban szereplő

minimális szakmunkás alapbér alapján kiszámított, szakmai ajánlásban rögzített

órabér és a jogszabályokban meghatározott közterhek képezik. Az építőipari

rezsióradíj tartalmazza a személyi jellegű költségeket, az ellátási költségeket, a fizikai

dolgozók rezsi jellegű költségeit, az irányítási és az ügyviteli költségeket,

k) vállalkozó kivitelező: az az építőipari kivitelezési tevékenységet üzletszerű gazdasági

tevékenységként végző vállalkozó, amely vagy aki a kivitelezői láncolatban elfoglalt

helye és szerződés szerinti pozíciója alapján fővállalkozó kivitelező, megrendelő

vállalkozó kivitelező vagy alvállalkozó kivitelező lehet,

l) fővállalkozó kivitelező: az építtetővel kivitelezési szerződést kötő, építőipari

kivitelezési tevékenységet végző vállalkozó kivitelező,

m) alvállalkozó kivitelező: a megrendelő vállalkozó kivitelezővel kivitelezési szerződést

kötő vállalkozó kivitelező,

n) megrendelő vállalkozó kivitelező: az alvállalkozóval kivitelezési szerződést kötő,

ellenszolgáltatásra kötelezett vállalkozó kivitelező,

o) elektronikus építési napló: az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról,

valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló kormányrendeletben e-építési

naplóként meghatározott elektronikus alkalmazás,

II. Fejezet

ÉPÍTŐIPARI KIVITELEZÉSI TEVÉKENYSÉG

(2) A kivitelezési szerződés tartalmazza

a) az építtető, alvállalkozói szerződés esetén a megrendelő vállalkozó kivitelező nevét

vagy megnevezését, címét vagy székhelyét, elérhetőségét, adószámát, pénzforgalmi

számlaszámát, valamint a képviseletében eljáró személy nevét vagy megnevezését, címét

vagy székhelyét, elérhetőségét és elektronikus építési napló vezetés esetén az alkalmazás

használatához szükséges naplóügyfél-jelét (a továbbiakban: NÜJ),

b) a szolgáltatásra kötelezett vállalkozó kivitelező nevét vagy megnevezését, címét vagy

székhelyét, elérhetőségét, adószámát, vállalkozó kivitelezők nyilvántartása szerinti

9

nyilvántartási számát, pénzforgalmi számlaszámát, valamint a képviseletében eljáró

személy nevét vagy megnevezését, címét vagy székhelyét és elérhetőségét,

c) a szerződés tárgyában megjelölve a vállalt építőipari kivitelezési tevékenység vagy

építési-szerelési munka pontos megnevezését, az építési munkaterület pontos körülírását

(cím, helyrajzi szám), az építményre, építési tevékenységre vonatkozó követelmény

(mennyiségi és minőségi mutatók) meghatározásával,

d) a vállalt teljesítési szakaszokat, határidőket részletesen (ideértve a kivitelezési

tervszolgáltatásnak, az építési munkaterület átadásának, az építési napló megnyitásának, a

tervezett kezdésnek, figyelemmel a (12) bekezdésre, a részteljesítés, az átadás-átvétel, a

birtokbaadás határidejét vagy határnapját, az igényelt befejezési határidőt vagy

határnapot),

e) a vállalkozói díj összege mellett az elszámolás formáját, módját, a fizetés módját,

határidejét, a d) pontban foglaltak figyelembevételével szakaszait,

f) annak rögzítését, hogy az építtető vagy a megrendelő vállalkozó kivitelező, alvállalkozó

igénybevételéhez nem járul hozzá,

g) a kivitelezési dokumentáció szolgáltatására vonatkozó rendelkezést,

h) az építőipari kivitelezés során keletkező hulladékok - engedéllyel rendelkező kezelőhöz

történő - elszállítására (elszállíttatására) kötelezett megnevezését,

i) a vállalkozói díj megállapításának alapjául szolgáló árazatlan költségvetési kiírás

meglétére történő utalást, ha annak elkészítését e rendelet vagy más jogszabály

előírja,

j) az építőipari kivitelezési tevékenység végzése során esetlegesen felmerülő

pótmunka díjának elszámolási módját,

k) fővállalkozói szerződés esetén a teljesítésigazolás kiadására jogosult építési műszaki

ellenőr, alvállalkozói szerződés esetén a teljesítésigazolás kiadására jogosult felelős

műszaki vezető megnevezését,

l) a szerződő felek erre irányuló megállapodása és a jogszabályi feltételek fennállása

esetén annak rögzítését, hogy a szerződéses jogviszonyukból keletkező vitájuk rendezése

érdekében igénybe vesznek-e mediátori közreműködést, illetve jogvitájukat eseti vagy

állandó választottbíróság elé terjesztik-e,

m) az építtető nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a szerződésben meghatározott

építőipari kivitelezési tevékenység ellenértékének pénzügyi fedezetével rendelkezik,

n) ha az építtető a fővállalkozó kivitelező részére az ellenszolgáltatása részeként előleg

kifizetését biztosítja, az előleg felhasználásának meghatározását és az előleg

elszámolásának módját,

o) a felek megállapodása esetén a fővállalkozó kivitelező által a szavatossági, jótállási (a

továbbiakban: garanciális), valamint a nem vagy nem szerződésszerű teljesítés esetére

nyújtott (a továbbiakban: teljesítési) biztosíték összegének meghatározását, biztosításának

formáját, célját, felhasználásának lehetőségét,

p) a tartalékkeret felhasználásának részletes szabályait, ha a szerződő felek a

pótmunka fedezetének biztosítására tartalékkeretet kötnek ki,

q) a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló

kormányrendelet (a továbbiakban: Fgyr.) szerinti üzlethelyiségen kívül kötött

szerződésnek minősülő kivitelezési szerződés esetén

10

qa) az Fgyr. szerinti szerződéskötést megelőző tájékoztatást, és

qb) az építtető kifejezett nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy kívánja-e a

szerződéskötéstől számított 14 napon belül a kivitelezési tevékenység megkezdését.

(3) Az alvállalkozói kivitelezési szerződés - a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően -

tartalmazza név, illetve megnevezés, adószám, lakcím, illetve székhely szerint rögzítve,

hogy mely vállalkozó (fővállalkozó) kivitelezővel kötött kivitelezési szerződés teljesítése

érdekében kerül sor az alvállalkozói kivitelezési szerződés megkötésére, valamint építtetői

fedezetkezelő közreműködése esetén az építtetői fedezetkezelő megnevezését és

elérhetőségét.

(4) A (2) bekezdésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvnek (a

továbbiakban: Ptk.) a kivitelezési szerződésre vonatkozó rendelkezései irányadóak.

(5) A vállalkozói díjnak magában kell foglalnia

a) a közvetlen költséget, ennek keretében

aa) az anyagköltséget és a közvetlen gépköltséget a fuvarozási és rakodási költséggel

együtt,

ab) az építőipari rezsióradíj alapján számított munkadíjat,

b) a fedezetet, ennek keretében

ba) a közvetlen költségek között nem szereplő általános költségeket,

bb) a tervezett nyereséget, amennyiben azt a rezsióradíj nem tartalmazza.

(6) Aránytalanul alacsony árajánlatnak minősül, ha a vállalkozó kivitelező által

alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása

alapján az építésügyért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális építőipari

rezsióradíj mértékénél. A kivitelezési szerződés megkötésekor az aránytalanul alacsony ár

vizsgálata során az építésügyért felelős miniszter által működtetett honlapon található

elektronikus költségvetési kiírási programban meghatározott élőmunka szükségleti

normatívákat irányadónak lehet tekinteni.

(7)

(8) A többletmunka utólag csak tételes elszámolású szerződéses ár esetén és akkor

számolható el, ha a vállalkozó kivitelező a szerződés alapját képező beárazott tételes

költségvetési kiírással bizonyítja, hogy az a költségvetésben nem szerepelt.

(9) A kivitelező - az erre vonatkozó külön megállapodásban foglaltak szerint - a

műszaki szükségesség, vagy a rendeltetésszerű és biztonságos használat miatt

szükséges pótmunkát köteles elvégezni. Ha a felek átalánydíjban állapodtak meg,

akkor a kikötött díjon felül csak a pótmunka ellenértéke számolható el.

(10) A szerződés módosítását megalapozó körülménynek tekintendő különösen, ha a

szerződés teljesítése során olyan természeti vagy építészeti érték kerül elő, amelyről a

kulturális örökségvédelmi hatóság külön jogszabályban meghatározott intézkedése alapján

feltételezhető, hogy kulturális örökségi értéknek minősül és annak megőrzése a vállalkozó

kivitelező feladata.

(11) A megrendelő vállalkozó kivitelezőnek haladéktalanul tájékoztatni kell az általa

vállalt kivitelezési tevékenység megvalósításában részt vevő alvállalkozó kivitelezőt arról,

ha a kivitelezési tevékenység ellenértékét meghaladja az abban megjelenő alvállalkozói

munkák ellenértéke.

11

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (hatálybalépés 2014. március 15.

6:244. § [Többletmunka. Pótmunka]

(1) A vállalkozó köteles elvégezni a vállalkozási szerződés tartalmát képező, de a

vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munkát és az olyan munkát is,

amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet

meg (többletmunka).

(2) A vállalkozó köteles elvégezni az utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt

szükségessé váló munkát is, ha annak elvégzése nem teszi feladatát aránytalanul

terhesebbé (pótmunka).

6:245. § [A vállalkozói díj]

(1) Ha a felek átalánydíjban állapodtak meg, a vállalkozó az átalánydíjon felül a

pótmunka ellenértékét igényelheti, a többletmunka ellenértékének megtérítésére

nem jogosult. A megrendelő köteles azonban megtéríteni a vállalkozónak a

többletmunkával kapcsolatban felmerült olyan költségét, amely a szerződés

megkötésének időpontjában nem volt előrelátható.

(2) Tételes elszámolás szerint meghatározott vállalkozói díj esetén a vállalkozó az

elvégzett munka ellenértékére jogosult.

(3) A vállalkozói díj a szerződés teljesítésekor esedékes.

6:246. § [Törvényes zálogjog]

A vállalkozót a vállalkozói díj és a költségek biztosítására zálogjog illeti meg a

megrendelőnek azokon a vagyontárgyain, amelyek a vállalkozási szerződés következtében

birtokába kerültek.

6:247. § [A szolgáltatás átadás-átvétele]

(1) A vállalkozó a művet átadás-átvételi eljárás keretében köteles átadni, amelynek során a

felek elvégzik az adott üzletágban szokásos azon vizsgálatokat, amelyek a teljesítés

szerződésszerűségének megállapításához szükségesek.

(2) Határidőben teljesít a vállalkozó, ha az átadás-átvétel a szerződésben előírt

teljesítési határidőn belül megkezdődik. Az átadás-átvétel időtartama harminc nap.

Vállalkozások közötti szerződés, illetve szerződő hatóság által megrendelőként szerződő

hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződés esetén az átadás-átvétel

időtartamára vonatkozó rendelkezéstől a jóhiszeműség és tisztesség követelményének

megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a vállalkozó hátrányára eltérő szerződési

feltételt - mint tisztességtelen kikötést - a vállalkozó megtámadhatja.

(3) Nem tagadható meg az átvétel a mű olyan hibája miatt, amely, illetve amelynek

kijavítása vagy pótlása nem akadályozza a rendeltetésszerű használatot.

(4) Ha a megrendelő az átadás-átvételi eljárást nem folytatja le, a teljesítés joghatásai a

tényleges birtokbavétel alapján állnak be.

(5) Ha a szerződés teljesítéséhez a vállalkozó dolog tulajdonjogának átruházására köteles,

a dolog a mű átadásával és az ellenérték megfizetésével kerül a megrendelő tulajdonába.

12

1990. évi LXXXVII. törvény az árak megállapításáról

Az árak legfőbb szabályozója a piac és a gazdasági verseny. Az árakra vonatkozó

közvetlen kormányzati beavatkozás csak ott indokolt, ahol a tisztességtelen piaci

magatartás tilalmáról szóló törvényben foglaltak nem elégségesek a káros

versenykorlátozás és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés megakadályozására.

22/2009. (X. 16.) PM rendelet

A szokásos piaci ár elve egy nemzetközi standard a transzferárakra vonatkozóan, melyet

az OECD tagországokban működő vállalkozásoknak és adóhatóságoknak alkalmazniuk

kell. Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) egy olyan szervezet,

melyben az egyes kormányok együttműködnek a globalizáció kihívásainak megoldásában.

Kiemelt feladatának tekinti az egyes tagországok támogatását, ajánlásokat fogalmaz meg,

és törekszik a nemzeti és nemzetközi célok összehangolására. Legfőbb irányító szerve a

tagállamok állandó képviselőiből álló nagyköveti szintű Tanács (Council), amelyet a

szervezet főtitkára elnököl. Fontos szerv még a Tanács döntéseit előkészíteni hivatott

Végrehajtó Bizottság. Az OECD munkája több mint 200 szakbizottság és munkacsoport

keretében zajlik, átfogva a tagállamok kormányzati politikájának csaknem teljes

spektrumát.

22/2009. (X. 16.) PM rendelet

a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről

Szokásos piaci ár: Az az ár, amelyet független felek - összehasonlítható körülmények

esetén - egymás között érvényesítenek, vagy érvényesítenének.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény /SZJA tv./ 3. § 9. pontja a

szokásos piaci érték fogalmát szintén meghatározza.

Kapcsolt vállalkozással kötött szerződés esetén az adózó a szokásos piaci ár és az

alkalmazott ellenérték alapján számított különbözette

Egyéb fogalmak

A kalkuláció olyan műszaki-gazdasági tevékenység, gazdasági számítás, amely valamely

tevékenység végzésének, termék vagy tevékenység tervezett vagy tényleges

erőforrásigényét számba veszi, összegzi, és esetenként méri annak eredményességét. A

kalkuláció célja mindig valamilyen tevékenységgel, termékgyártással kapcsolatos

valamilyen paraméter előzetes vagy utólagos meghatározása. Már a fogalom

meghatározás is kijelöli, hogy a kalkuláció készülhet a következő időszakra vonatkozóan

(tervkalkuláció), de egy meghatározott hosszúságú időszak lezárását követően

visszamenőleg a tényleges adatok alapján is. Az alapparamétereket mindig a kalkuláció

tárgya jelöli ki. Ha a kalkuláció tárgya az egész vállalkozás, vagy annak valamelyik

divíziója, akkor az árbevétel és a költségek, és ezen keresztül az eredmény jelenthetik a

kiszámításra kerülő paramétereket. Ne feledkezzünk meg arról, hogy egy terv

elkészítésekor mind az árbevétel, mind a különböző költségek meghatározása előzetes

13

alapparaméterek kiszámítása alapján történik! Az értékesítés közvetlen költségeinek

tervezésekor például az előállított termékek önköltségét is meg kell becsülni! Ha a

kalkuláció tárgya egy saját termelésű készlet, akkor ott egyértelműen a termék

önköltségét, mint alapparaméter kell megbecsülni, vagy az időszak végén a tényleges

adatok alapján kiszámolni. A kalkuláció tárgya lehet még bármely a vállalkozás által

nyújtott szolgáltatás, egy teljes technológiai folyamat, egy beruházás, de akár egy

hitelfelvétellel kapcsolatos költségekre is készülhet gazdasági kalkuláció. A kalkuláció

feladata a vállalati döntések előkészítése. A tevékenység vagy a termékgyártás

megkezdése előtt készített kalkulációk a követő időszakra vonatkozó döntéseket készítik

elő. A tevékenység befejezését, illetve termékgyártás esetében egy gyártási időszakot

követően készített kalkuláció az előzetesen meghozott döntések értékelését, az ellenőrzést,

és a következő időszak(ok)kal kapcsolatos intézkedéseket, vezetői döntéseket támogatja.

A döntések előkészítéséhez szükség lehet az eladási árra, a tevékenységek, termékek

előállítási költségére, az állandó költségek összegére, egy gépi beruházás esetén a

tervezett gépköltség összegére, egy hitelfelvétel esetén a hitel felvétele előtti költségekre,

majd a későbbi kamatráfordításokra is. Látható tehát, hogy a kalkuláció célja kijelöli az

azzal kapcsolatos feladatokat.

A számviteli törvény szerinti közvetlen önköltség levezetésének egy lehetséges sémája a

következő:

1. Közvetlen anyagköltség

2. Igénybe vett szolgáltatás értéke

3. Közvetlen bérköltség

4. Kiegészítő fizetések, bérpótlékok, egyéb bér, prémium, jutalom

5. Személyi jellegű egyéb kifizetések

6. Bérjárulékok

7. Félkész termék1 továbbfelhasználása

8. Gyártási különköltség

9. ELSZÁMOLT KÖZVETLEN ÖNKÖLTSÉG (1 + 2 + 3 + 4 + 5 + 6 + 7 + 8)

10. Felosztásra került, elszámolás szempontjából közvetett költségek

11. Melléktermék (-)2

12. KALKULÁLT KÖZVETLEN ÖNKÖLTSÉG (9 + 10 - 11)

13. Értékesítési költségek, egyéb általános költségek, felosztásra nem került igazgatási

költségek

14. TELJES ÖNKÖLTSÉG (12 + 13)

Az önköltségszámítás fajtái a termelési folyamatokhoz viszonyítottan különíthetők el. A

termelés megkezdése előtt készített kalkuláció az előkalkuláció. A termelés

folyamatában közbenső kalkuláció készülhet, a termelést befejezően utókalkuláció

készül.

Előkalkuláció (tervkalkuláció) az a gazdasági-műszaki tevékenység, amellyel a

vállalkozó a termelés (tevékenység) megkezdése előtt – a műszaki és technológiai

14

előírások figyelembevételével – meghatározza a termék (szolgáltatás) várható

önköltségét.

A közbenső kalkuláció lényege, hogy a kalkulációs időszak közben (a termelési folyamat

befejezése előtt) ellenőrzési és beavatkozási célból meghatározzuk a termék önköltségét.

A közbenső kalkulációnak a hosszú átfutási idővel gyártott termékek, teljesített

szolgáltatások esetében van létjogosultsága. Ez a közbenső – követő – kalkuláció a

befejezetlen állomány értékelésénél kiemelt jelentőséggel bír. Egy hosszú átfutási idővel

készített termék előkalkulált önköltsége és a termék közbenső kalkuláció alkalmával

megállapított készültségi foka alapján kiszámolható a termék előirányzott költsége:

Termék előirányzott költsége a közbenső kalkuláció elkészítésekor:

termék előkalkulált önköltsége * készültségi fok a közbenső kalkuláció elkészítésekor

A közbenső kalkulációval meghatározott előállítási költség (a termék gyártásával

kapcsolatban a közbenső kalkuláció elkészítéséig felmerült tényleges költség) és az

előirányzott költség (előkalkulált önköltség * készültségi fok) közötti eltérése alapján a

már lefutott gyártási szakasz értékelhetővé válik. Ha egy hosszú átfutási idejű termék

előkalkulált önköltsége 1 000 egység, készültségi foka a közbenső kalkuláció

elkészítésekor 70 %, a közbenső kalkuláció alapján a befejezetlen termelés meghatározott

előállítási költsége 720 egység, akkor a 720 egység és az 1 000 egység * 0,7 = 700 egység

különbsége valamilyen ok miatti túlköltekezésről árulkodik.

Az utókalkuláció az a műszaki-gazdasági tevékenység, amellyel a vállalkozó a

tevékenység befejezése után, illetve az üzleti év végén az elszámolásokban gyűjtött

költségek alapján a termék (szolgáltatás) tényleges közvetlen önköltségét kiszámítja. A

tényleges önköltség alapján értékelhetők a saját termelésű készletek az időszak végén,

ráadásul a tényleges önköltség biztosíthat információt a következő időszakra készített

gazdasági kalkulációkhoz is. Az utókalkuláció hű képét adja a gyártás során felhasznált

eszközök mértékének, a gyártás szervezettségének és gazdaságosságának. Adottságai

folytán adatainak elemzése, értékelése segítséget nyújt a következő időszakok

termelésének, szervezésének, de segíti a termelés gazdaságosságának folyamatos

ellenőrzését is, ha arra alkalmassá teszik, pl. azzal, hogy a normától való eltérések

folyamatos figyelését megszervezik. (A norma egy olyan tervezett paraméter, ami

megmutatja, hogy egy termék gyártásához szükséges erőforrásból várhatóan mennyi kerül

felhasználásra.) Igazán hasznossá akkor válik, ha az önköltség megállapításán túlmenően

megfelelő műszaki elemzést is végeznek.

A költségeket többféle szempont szerint csoportosíthatjuk. A legfontosabb

csoportosítási ismérvek a következők:

• Költségnemek szerinti költségek

A költségnem egyértelműen fejezi ki, hogy a költség keletkezését milyen erőforrás

(anyag, munkaerő, tárgyi eszköz, immateriális jószág, külső szolgáltatás)felhasználása

idézte elő. A költségnemeket elemi költségeknek is nevezzük. A költségnemek a

következők:

• Összetétel, illetve összetettség szerint

15

Az elemi (egyszerű) költségek egy költségnemből állnak. Ilyen például az

anyagköltség, bérköltség, értékcsökkenési leírás. Az összetett költségek ugyanakkor

több elemi költségből tevődnek össze (pl. a fenntartási, a segédüzemi, az általános

költségek). Az összetett költségeket komplex költségnek is nevezhetjük. Minden

összetett költség – legalábbis elméletileg – elemi költségekre, költségnemekre

vezethető vissza

• Elszámolhatóságuk, tervezésük és utalványozásuk szerint

A költségek tervezésük, utalványozásuk és elszámolásuk szerint közvetlen és közvetett

költségek lehetnek. Aközvetlen költségek azok, amelyekről a felmerülésük

időpontjában meghatározható, hogy mely termékkel, szolgáltatással kapcsolatosak,

vagyis egyértelmű melyköltségviselőt milyen mértékben terhel. A közvetett költségek

esetén a felmerülés időpontjában nem tudjuk megnevezni a költségviselőt, vagyis csak

a felmerülés helye azaz a költséghely ismert. A közvetett költséget általános

költségnek is nevezzük (pl. üzemi, vállalati)

• Keletkezésük szerint

A költség keletkezése szerint lehet termékköltség és időköltség. A termékköltségek a

saját termelésű készletek vagy a saját teljesítmények előállításához kapcsolódnak. A

termékköltségek az értékesítés folyamán válnak ráfordítássá. Ebből következően

előfordul, hogy a termékköltség csak a következő elszámolási időszakban válik

ráfordítássá. Az időköltség – mint az elnevezése is mutatja – az idővel vannak

összefüggésben és ezen költségek nem részei a termékköltségnek, mert azokat nem

lehet termékhez hozzárendelni. Az időköltségekre jellemző, hogy az adott időszak

eredményét terhelik, így a költség és a ráfordítás elszámolása azonos időszakban

történik.

• Felmerülési helyük szerint

A költségek felmerülési helyük szerinti csoportosítása a költséghelyenkénti

osztályozást jelenti. Már ismert, hogy a költséghelyi elszámolás azt jelenti, hogy a

költség felmerülésekor csak annak helye ismert. Az elszámolások során a közvetett

költségek lehetnek:

• üzemi általános költségek,

• gyári, gyáregységi, kerületi költségek,

• vállalati általános költségek.

A közvetett költségek költségviselőhöz történő hozzárendelése attól függ, hogy mi a

költségszámítás tárgya, vagy a közvetetten elszámolt költségek milyen hányadát

kívánjuk költségviselőhöz hozzárendelni.

A költséghelyeken jellemzően a közvetett költségeket számoljuk el és az így elszámolt

költségek egy része vetítési alapok segítségével a költségviselőkre felosztásra kerül.

Ez esetben pótlékkulcs kerül kiszámításra:

A vetítési alap sokféle lehet. Így használható értékadat vagy valamely természetes

mértékegység is. A pótlékkulcs segítségével lehet meghatározni, hogy egy-egy

költségviselőre (termékre) mennyi jut a felosztott költségből. Természetesen vannak

olyan költségek is – a számviteli törvény előírása szerint -, amelyek nem tételezhetők

át (nem oszthatók fel) költségviselőkre, így ezeket az eredmény terhére kell

elszámolni.

16

• Költségviselők szerint

A költségviselők szerinti csoportosítás azt jelenti, hogy az összes elszámolt költségből

mennyi a tevékenységekre (termék előállításra, illetve szolgáltatás nyújtására) jutó

költség összege. A költségviselőket a vállalkozás jelöli ki. Költségviselő az a termék,

szolgáltatás, amelynek érdekében a költség felmerült, és amelyre a költségeket

elszámolják.

• A termelési folyamattal való kapcsolatuk szerint

A költségek vizsgálhatók a termelési folyamattal való kapcsolatuk szerint is. Ebben az

esetben a termeléssel való kapcsolatuk szerint alapköltségre és járulékos

költségretörténik a költségbontás tervezési, elemzési célból. Azalapköltségek azok a

költségek, amelyek az adott termelési folyamat közvetlenül kapcsolódnak és ezek

szorosan kapcsolódnak a technológiai folyamathoz. Ezek jellemzően közvetlen

költségként kerülnek elszámolásra. A járulékos költségek a termelés kiszolgálásával,

irányításával kapcsolatos eszköz-felhasználások, melyek jellemzően általános

költségként kerülnek elszámolásra.

• A termelés terjedelmének változásával összefüggésük szerint

A termelési költségek egy része - függetlenül a termelés volumenétől - viszonylag

állandó összegben jelentkezik. Másmódon fogalmazva az állandó költségek – a

tevékenységi volumen jelentős változása nélkül – a vizsgált időszakban változatlanok.

Ezek a költségek a termelési volumen változásának egy-egy szakaszában tehát

függetlenek a termelés volumenétől. Ugyanakkor, ha a termelés volumene egy határt

elér, a termelés csak ezen költségek ugrásszerű növekedésével valósítható meg. Ilyen

jellegű költség például a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása, a munkahelyek

fűtésének, világításának költsége, stb. Újabb eszköz beállításával tehát megnő az

értékcsökkenési leírás összege, s ezen a szinten – adott intervallumban – állandó

marad. (Emiatt a költségeket lépcsőzetesen változó költségeknek, illetve viszonylag

állandó költségeknek is nevezik.)

A változó költségek azok, amelyek a tevékenység volumenének változásával együtt

valamilyen arányban megváltoznak. Az összegükben változó költségeken belül - a

reagálási fok alapján - négy csoportot (költségtípust) különíthetünk el. A változó

költségek lehetnek

• teljesen arányosan (proporcionálisan)

• arány alatt (degresszíven)

• arány felett (progresszíven)

• regresszíven

változó költségek. Az egyes költségcsoportok elkülönítése az alapján történik, hogy

milyen a költségváltozás üteme a termelés volumenváltozásához viszonyítva. A

regresszíven változó költségek kivételével a termelési volumen növekedésével minden

esetben nő az összes költség összege is, de természetesen az egységköltség alakulása

ettől eltérő lesz.

17

• A költségek befolyásolhatóságuk szerint

A gazdasági döntések során minden esetben mérlegelni kell a döntés várható hatását,

gazdasági hasznát. Abból kell kiindulni, hogy a tevékenység folytatása mindig

gazdasági áldozatok jár, éppen ezért vizsgálni kell, hogy ez a befektetés hoz-e

eredményt és az milyen nagyságú. A költségekkel összefüggésben azt is vizsgálni kell,

hogy a döntés során a költség befolyásolható illetve az valamilyen ok miatt

befolyásolhatatlan. A befolyásolható költségek körébe tartoznak azok a költségek,

amelyek a döntés következtében megváltoznak, megváltoztathatók. Ugyanakkor olyan

költségek is vannak, amelyeket a döntés nem változtat meg, vagyis erre nincs hatással

a döntés.

A döntés előkészítés során kétféle módon közelíthetjük a megoldást. Számításokat

végezhetünk

• a tevékenységek átlagos hozama, és

• a tevékenységek határ hozama

alapján. A számítások elvégzése után azt állapíthatjuk meg, hogy a kétféle közelítés

más-más eredményre vezet, vagyis választani kell a megoldások között.

• A költségek irányíthatósága szerint

A vezetői számvitel keretében lényeges szempont annak ismerete, hogy az adott

vezető milyen mértékben befolyásolhatja a költségek alakulását. A költséggazdálkodás

keretében szabályozni szükséges a felelősségi szinteket, mely alapján meghatározható,

hogy melyik vezető felelős a költség alakulásáért. A számvitel keretében is

kialakíthatók a költségközpontok, és így meghatározható felelősség is. A

költségközpontok kialakítása során figyelemmel kell lenni arra is, hogy az adott

szinten a költség alakulása irányítható- e vagy nem. Az adott szint szempontjából

lehetnek irányíthatatlan költségek is, vagyis ezekre nincs hatása a költségközpontnak.

Ez a közelítés természetesen nem azt jelenti, hogy vannak valóban irányíthatatlan

költségek, hanem azt jelezzük, hogy az adott szinten irányíthatatlan a költség, más

vezetői szinten természetesen ezen költségek is befolyásolhatóak.

• A kalkulációs séma szerint (kalkulálhatóság szerint)

A költséggazdálkodás keretében készített kalkulációk tartalma sokféle lehet. Ebből

következően a költségeket csoportosíthatjuk úgy is, hogy melyek azok, amely a

kalkuláció összeállítása során figyelembe vehetők és melyek azok a költségek, amelyek

a kalkulációból kizártak. Az előbbieket nevezzük kalkulálható költségeknek.

A költség az erőforrás-felhasználások pénzben kifejezett értéke. Ebből következően

azt kell vizsgálni, hogy a tevékenység folytatásához milyen erőforrásokat

használtunk fel. A tevékenységek sokszínűsége következtében sokféle erőforrás kerül

felhasználásra. Ezeket megfigyeljük és összeállíthatjuk a kalkulációt. Annak

függvényében, hogy milyen költségeket veszünk figyelembe, különböző

költségkategóriákat számíthatunk ki. Ezek a következők:

• közvetlen költség,

• szűkített költség és

• teljes költség.

18

Ezen költségkategóriák összefüggése a követező:

A közvetlen költséget és a szűkített költséget részköltségnek is nevezzük. A számviteli

gyakorlatban használjuk még az értékelés alapjául szolgáló költség fogalmát is. A számviteli

törvény előírásai szerint ez a közvetlen költség (közvetlen önköltség).

4. Jogszabályok, rendeletek felsorolása

(Mindig a vizsgált időszakban érvényes változatok alkalmazandóak)

1959. IV. tv. Polgári Törvénykönyv (hatályát vesztette)

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (hatálybalépés 2014. március 15.)

1990. évi LXXXVII. törvény az árak megállapításáról1

1997. évi LXXVIII. Tv. Az épített környezet alakításáról és védelméről

2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről (hatályát vesztette)

2011. évi CVIII. törvény a közbeszerzésekről (hatályát veszti)

2015. évi CXLlII. törvény a közbeszerzésekről (hatályos 2015. november 01.)

3/1982. (I.20.) ÉVM-ÁH számú rendelet az építési-szerelési árakról szóló 3/1980. (I.19.)

ÉVM-ÁH számú rendelet módosításával – melyet már régen hatályon kívül helyeztek

253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet: az országos településrendezési és építési

követelményekről

3/2003. (I. 25.) BM–GKM–KvVM együttes rendelet, az építési termékek műszaki

követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és

felhasználásának részletes szabályairól (hatályát vesztette 2013. július 01-től)

275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet az építési termék építménybe történő betervezésének

és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 305/2011/EU RENDELETE

(2011. március 9.) az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek

megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről

191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről

306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet az építési beruházások közbeszerzésének részletes

szabályairól

19

A szabvány használata kötelező:

1.Jogszabály szabványra hivatkozik

A szabványokra való hivatkozás módjai:

Dátummal (merev hivatkozás): évszámmal jelzett konkrét változatát kell alkalmazni

Dátum nélkül (rugalmas hivatkozás): a vizsgált időszakra érvényes változatot kell

alkalmazni

Általános hivatkozás (szövegszerű utalással), pl.: a vonatkozó MSZ-ek szerint kell

kialakítani

2.Jogszabályban előírt szabvány szabványra hivatkozik (egymásra épülés)

3.Szerződés keretében (hivatkozás, mellékletben, tervdokumentációban)

4.Bírósági perekben (lásd: Ptk teljesítés - szabványosítás főcélja közti equivalencia)

20

5. Az Ajánlati árat befolyásoló tényezők

- az ajánlatok alapját képező műszaki terv fajtája (mélysége) (engedélyezési terv, un

„tender terv”, kiviteli terv),

- az engedélyező hatóságok előírásainak „átvezetése” a tervre megtörtént-e,

- a tervezés során választott technológia,

- a kivitelezés előírt (várható) átfutási ideje,

- készült-e a tervhez organizációs terv és ideiglenes forgalomterelési terv,

- valamennyi terv engedélyezési eljárása teljes körűen megtörtént-e, az engedélyek

érvényben vannak-e,

- az adott időszakban a piac helyzete (fellendülő, stagnáló)

- szerződéses feltételek

= megkívánt bankgaranciák (ajánlati teljesítési, jótállási és mértéke, időtartama)

= fizetési feltételek - előleg

- számlázási lehetőségek (havi, negyedévi, éves, stb.)

= szerződés típusa ( un. fix, áras, tételes mennyiség elszámolás és fix egységár, un.

„napi munkák” elszámolási feltételei, tételes mennyiségszámítás és ajánlatadás

időpontjában érvényes ár árváltozás érvényesítési lehetőséggel stb.)

= Megrendelői szolgáltatások,

- az ajánlati dokumentáció teljes körűsége,

- a meghirdetett feladat összetettsége,

- a mennyiségi kiírás tartalma, részletezettsége,

- az un. általános tételekben szerepel-e minden olyan az Ajánlatadótól megkívánt

teljesítés, ami az építési költségektől elkülöníthető,

- (pld. fel- és levonulás, ideiglenes melléképítmények; segédszerkezetek; felvonulási

technológiai telepek; minősítések, vizsgálatok; engedélyeztetések költségei; ideiglenes

szállító- és terelő utak; megvalósulási terv készítés; a megvalósuláshoz szükséges

műszaki terv készítés; szállító útvonalak karbantartása, lerakóhelyi díjak, kitűzések,

közmű nyilvántartási adatszolgáltatások; szakhatósági felügyeleti díjak; szabadalmi

díjak)

- a műszaki specifikáció tartalma,

- az ajánlati kiírásban szereplő bármely olyan előírás, mely az Ajánlatadó számára

költségterhet jelent,

- az Ajánlatadó szakmai felkészültsége, produktív - és improduktív létszám aránya,

szervezeti felépítése,

- Alvállalkozói láncolat

- az ajánlatadásra biztosított idő az Ajánlatadók kérdéseire adott korrekt Megrendelői

válaszoktól számítva,

- érvényes adójogszabályok (cégeket terhelő adók, beszerzések adótartalma)

21

Építőipari rezsióradíj 2015.

Kihirdették az építőipari rezsióradíj 2015. évi legkisebb mértékét - Magyar Közlöny

2015/127. sz. (09.14.)

Az építőipari rezsióradíj ajánlott legkisebb mértéke a 2014-es évi meghatározott 2422 Ft/óra

összegről 2490 Ft/óra összegre emelkedett.

40/2015. (IX. 14.) MvM rendelet

a minimális építőipari rezsióradíj 2015. évi mértékéről

Hatályos: 2015. szeptember 19-től

Hatályát vesztő jogszabály:

30/2014. (IV. 10.) BM rendelet

22

40/2015. (IX. 14.) MvM rendelet

a minimális építőipari rezsióradíj 2015. évi mértékéről

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (2)

bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és

hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 4. § 10. pontjában meghatározott

feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § Az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az építőipari rezsióradíj

2015. évre meghatározott, általános forgalmi adó nélküli legkisebb mértéke 2490 forint/óra.

2. § A minimális építőipari rezsióradíj egyes költségnemeire vonatkozó értékeket az 1.

melléklet tartalmazza.

3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

4. §1

1. melléklet a 40/2015. (IX. 14.) MvM rendelethez

A minimális építőipari rezsióradíj költségnemei és értékei

A B

1. Megnevezés A vállalkozások 2014. évi

tényadataiból egy munkaórára

számított érték, Ft/óra

2. Alapbér [havi 122 000 Ft alapbérrel

(garantált bérminimum) és 174

munkaórával számolva]

701

3. Pótlékok, kiegészítő fizetés 110

Foglalkoztatói járulékok:

4. - Szociális hozzájárulási adó 27% 219

- Szakképzési hozzájárulás 1,5% 12

5. Szállásköltség 9

6. Csoportos személyszállítás 145

7. Védőruha, védőfelszerelés 15

8. Munkahelyi szociális szolgáltatás 52

9. Munkaegészségügyi szolgáltatás 70

10. Munkavédelmi költség 18

11. Ügyvitel, munkahelyi irányítás költsége 465

12. Rezsianyag, munkahelyi energia költség 42

13. Felvonulás, munkahelyi berendezkedés,

ideiglenes létesítmények költsége

7

14. Szerszámhasználat 16

15. Értékcsökkenési leírás 60

16. Nyomtatvány, írószer 3

17. Postaköltség 2

23

18. Telefonköltség 2

19. Bankköltség 9

20. Egyéb szolgáltatás:

- minőségbiztosítás, környezetvédelem 2

21. Kötelező adók, járulékok:

- iparűzési adó 2% 80

- innovációs járulék 0,3% 1

22. Biztosítások 5

23. 1-22. Összesen 2045

24. Produktivitási érték (ledolgozott napok

alapján)

87,16%

25. Improduktív órák költsége

(23. sor x 1,00 - 0,8716 = 0,1284)

263

26. Veszteségidő aránya 6,50%

27. Veszteségidő költsége

(23. sor x 0,065)

133

28. Elvárt eredmény 2,00%

29. Elvárt eredmény értéke

(23+25+27. sor összesen x 0,02)

49

30. Mindösszesen (23+25+27+29. sor) 2490

24

25

26

Főbb tartalmi elemek:

Fajlagos építési költségek néhány épülettípusra

Szerkezetépítési és szakipari költségek

Épületgépészeti költségek

Épületvillamossági költségek

Belső beépítés költségei

Külső munkák költségei

Megújuló energiaforrások hasznosítása

Fajlagos nettó építési költségek összefoglaló táblázatai néhány épülettípusra

Mintaszámítások

Fajlagos nettó építéi költségek néhány épületszerkezetre

Főbb munkatételek 2015. évi egységár-költségei

Szerkezetépítés - Építészeti munkák

Árjegyzék

Épületgépészet

Épületvillamosság

Panelprogram

A költségek összesítése

Szolgáltatások díjszámítási táblázatai

27

Szakirodalom

Vezetői számvitel

Dr. Sztanó Imre, Veress Attila (2013)

28

322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet

az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és

mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól

A Kormány

a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 9. pontjában,

az 1. és a 2. melléklet tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló

1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 19. pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott

feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a

továbbiakban: Kbt.) 8. § (3) bekezdése szerinti építési beruházásokra, a Kbt. 8. § (5)

bekezdése szerinti építési koncessziókra, valamint az azokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki

szolgáltatásokra terjed ki.

(2) E rendelet szabályait a Kbt. 111. § r) és s) pontjában meghatározott szolgáltatásokra

csak abban az esetben kell alkalmazni, amennyiben a szolgáltatás megrendelésére

közbeszerzési eljárás keretében kerül sor.

(3) E rendelet alkalmazásában építési beruházás alatt építési koncessziót is érteni kell.

2. A rendelet alkalmazásának sajátos szabályai

2. § Építési beruházás esetén a tervező kiválasztására, valamint az építtetőt képviselő

építési műszaki ellenőr megbízására irányuló eljárás minden esetben megelőzi az építőipari

kivitelező kiválasztására irányuló eljárást. A 14. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott

esetekben a tervező az építőipari kivitelezővel egy eljárásban is kiválasztható, azzal, hogy

ebben az esetben a tervező kiválasztására vonatkozó, a II. Fejezetben meghatározott

előírásokat az eljárás során alkalmazni kell.

3. § (1) Kivitelezésre irányuló építési beruházás megvalósítására vonatkozó közbeszerzési

eljárást megelőzően az ajánlatkérő tervpályázati eljárást is lefolytathat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a II. Fejezetben

foglaltak nem alkalmazandók.

(3) Az (1) bekezdés szerinti esetben, ha az ajánlatkérő a Kbt. 98. § (5) bekezdése szerinti

hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban való részvételre több nyertest vagy díjazottat hív

fel, a 9. §-ban foglaltakat alkalmaznia kell.

3. Az eljárásba bevont személyek

4. § (1) Építési beruházás esetén a Kbt. 27. § (3)-(4) bekezdése alkalmazásában a beszerzés

tárgya szerinti szakértelemnek az építési beruházás tárgyában az adott szakterületen szerzett

szakirányú felsőfokú végzettség fogadható el.

(2) Az ajánlatkérő nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont szervezet akkor tesz eleget az

(1) bekezdés szerinti követelménynek, ha a tevékenységében személyesen közreműködő

tagjai, munkavállalói, illetve a szervezettel kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a

szervezet javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki az (1) bekezdés

29

szerinti szakértelemmel rendelkezik, és ez a személy a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő

oldalán részt vesz.

4. A beruházás-lebonyolító

5. § (1) Az ajánlatkérő az építési beruházás megvalósítása érdekében beruházás-

lebonyolítót alkalmazhat.

(2) A beruházás-lebonyolítóra a 4. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(3) Az ajánlatkérő általános megbízottjaként a beruházás-lebonyolító feladata az építési

beruházás megvalósításának koordinálása. E feladatkörében a beruházás-lebonyolító

gondoskodik különösen:

a) a tervező kiválasztásának előkészítéséről és a tervező kiválasztásának koordinálásáról,

közbeszerzési eljárás (tervpályázat) lefolytatása esetén a közbeszerzési eljárás (tervpályázat)

előkészítéséről, valamint a közbeszerzési eljárás (tervpályázat) lefolytatásának

koordinálásáról;

b) az építési beruházás előkészítéséről, szükség szerint előtanulmányok (elsősorban

vázlatterv, tanulmányterv, megvalósíthatósági tanulmány) készítéséről;

c) a kivitelezésre - a 14. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben a tervezésre

és kivitelezésre - irányuló közbeszerzési eljárás eljárást megindító felhívásának és a

közbeszerzési dokumentumoknak az elkészítéséről;

d) az építési beruházás megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárás lebonyolításának

figyelemmel kíséréséről;

e) európai uniós forrásból megvalósuló építési beruházás esetében a támogatást nyújtó

szervezettel való kapcsolattartásról;

f) a közbeszerzési eljárás szabályszerű lefolytatásának ellenőrzését végző szervezetekkel

való kapcsolattartásról;

g) a kivitelezés műszaki ellenőrének kiválasztásáról;

h) a tervezői művezetés szükségességének meghatározásáról;

i) az elkészült építési beruházás átadás-átvételi eljárásának koordinálásáról.

(4) A beruházás-lebonyolító feladatköre − felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó

alkalmazása esetén − a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó által ellátott

feladatokra nem terjed ki, a beruházás-lebonyolító a felelős akkreditált közbeszerzési

szaktanácsadóval szükség szerint együttműködhet.

II. FEJEZET

TERVEZÉSI ÉS MÉRNÖKI SZOLGÁLTATÁSOK MEGRENDELÉSÉRE

VONATKOZÓ SPECIÁLIS SZABÁLYOK

5. A közbeszerzési dokumentumok tartalma tervezési szolgáltatás megrendelése esetén

6. § (1) A tervező kiválasztására irányuló eljárásban a közbeszerzési dokumentumoknak -

amennyiben az adott tervezési munka esetében értelmezhető - tartalmaznia kell különösen:

a) a beruházás pontos címét, helyrajzi számát, tárgyát, célját és jellegét;

b) a beruházást érintő jogszabályi rendelkezések megjelölését;

c) az építési beruházás táji, természeti, települési és közösségi szempontból figyelembe

veendő jellemzőit (például településtörténet, településszerkezet, terület- és településrendezési

vonatkozások, növényzet, táji és természeti értékek, terepadottságok, talajviszonyok,

30

területfelhasználás, műemléki és régészeti védettség, természetvédelmi oltalom, közlekedés,

közintézmény ellátottság);

d) a megvalósíthatóságra, a műszaki környezet előkészítésére, energia- és közműhálózatok

felderítésére, meglévő épületek állapotának felmérésére, szakvélemények elkészítésére

vonatkozó adatokat, amennyiben rendelkezésre állnak;

e) az építészeti-műszaki tervek építészeti minőséggel, szakmai igényességgel és

szakszerűséggel kapcsolatos követelményeit, ezen belül különösen:

ea) a telepítés (a környezetbe és a tájba illeszkedés, és a beépítés) követelményeit,

eb) a tervezési program szerinti rendeltetés, a használhatóság és a gazdaságosság

követelményeit,

ec) a településképi és településszerkezeti hatást, továbbá a rálátás és látványvédelem

követelményeit,

f) az energiatudatosságra, a megfelelő alapanyag hasznosításra, a környezetvédelmi

szempontokra és a fenntartható építészet követelményeire vonatkozó tájékoztatást;

g) a beruházás tervezett időbeli ütemezését, a célok és a lehetőségek reális összehangolását,

az előkészítés-tervezés-kivitelezés ütemezésének meghatározását.

(2) A közbeszerzési dokumentumoknak tartalmaznia kell továbbá:

a) a tervezési terület alaptérképét, helyszínrajzát, talajmechanikai, geodéziai adatokat;

b) a szükséges térképeket, vizsgálatokat, tervi előzményeket, fényképeket;

c) a külön jogszabályban meghatározott tervezési programot;

d) a tervezési feladat tárgyát képező építési beruházásra (építményre) vonatkozó árazott

költségvetés elkészítésére való utalást;

e) amennyiben az építési beruházás megfelelő megvalósítása érdekében e rendelet, vagy az

épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a

továbbiakban: Étv.) 33. § (4) bekezdése szerinti tervezői művezetés igénybevétele szükséges,

az ajánlatkérő erre vonatkozó igényét, valamint az azzal kapcsolatos valamennyi

követelményt.

7. § (1) Az ajánlatkérő a tervezővel kötött szerződésben előírja, hogy az elkészített

tervekkel kapcsolatosan korlátlan és kizárólagos felhasználási jogokat szerez, a tervező pedig

nyilatkozik ezen felhasználási jogok átruházásáról a tervezési szerződésben meghatározott

erre vonatkozó díj ellenében.

(2) Ha az ajánlatkérő rendelkezik jogerős építési vagy létesítési engedéllyel, a további

tervezésre irányuló közbeszerzési eljárásban biztosítania kell, hogy a nyertes ajánlattevő

jogdíj fizetése nélkül legyen jogosult az eljárás során rendelkezésére bocsátott tervek általa

elvégzendő tervezési feladathoz szükséges továbbtervezésére, átdolgozására.

6. A tervező és a mérnök kiválasztása

8. § (1) Az ajánlatkérő az alkalmasság vizsgálata körében a Kbt. 65. § (1)

bekezdés c) pontja alapján előírja az építési beruházáshoz kapcsolódó tervezői vagy mérnöki

szolgáltatás tárgya szerint illetékes országos szakmai kamara névjegyzékében szereplés

követelményét, illetve a nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplők esetén a

letelepedés szerinti ország nyilvántartásában szereplés, vagy a letelepedés szerinti országban

előírt engedéllyel, jogosítvánnyal vagy szervezeti, kamarai tagsággal való rendelkezés

követelményét.

31

(2) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy a nem

Magyarországon letelepedett gazdasági szereplőnek - vagy az általa az adott tervezési vagy

mérnöki munka elvégzésére foglalkoztatott szakembernek - nyertessége esetén legkésőbb a

szerződés megkötésének időpontjában szerepelnie kell az építési beruházáshoz kapcsolódó

tervezői vagy mérnöki szolgáltatás tárgya szerint illetékes országos szakmai kamara

névjegyzékében.

(3) A Közbeszerzési Hatóság az (1) és (2) bekezdés szerinti alkalmassági követelmények

meghatározásának módjáról, valamint az alkalmasság vizsgálata során a műszaki

egyenértékűség megállapításának szempontjairól az illetékes szakmai kamarával

együttműködve útmutatót adhat ki.

9. § (1) Az ajánlatkérő a tervező és a mérnök kiválasztása során szakmai ajánlatot kér be,

amelyet a legjobb ár-érték arányt megjelenítő szempont vagy a legalacsonyabb költség

értékelésére alkalmas részszempontok szerint vizsgál. Az ajánlatkérő a Kbt. 76. § (5)

bekezdése értelmében nem alkalmazhatja a legalacsonyabb ár szempontját egyedüli értékelési

szempontként az eljárásban.

(2) A szakmai minőség értékelésére alkalmas részszempontnak minősül minden olyan

értékelési részszempont, amely alkalmas arra, hogy az építészeti-műszaki tervezés vagy

mérnöki feladat ellátásának szakmai színvonalát javítsa [tervezési szolgáltatás esetén a 6. §

(1) bekezdés e) pontjában meghatározottakhoz képest]. Az ajánlatkérő értékelési

résszempontként veheti figyelembe különösen:

a) a szerződés teljesítésében részt vevő személyi állomány szakmai szervezettségének

mértékét (például a teljesítésbe bevont szakemberek átlagos létszáma, vezető mérnökök

létszáma, állandó munkatársak létszáma, feladatkiosztás rendje, munkaszervezés, belső

ellenőr, külső ellenőr alkalmazása);

b) az ajánlattevő személyi állományának képzettségét és tapasztalatát;

c) a munkavégzés értékelésére vonatkozó részszempontokat, ezen belül

ca) a tervezési vagy mérnöki szolgáltatás teljesítésére vonatkozó módszer bemutatását,

cb) a tervezési vagy mérnöki szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó környezetvédelmi,

fenntarthatósági megoldásokat,

cc) a tervezési szolgáltatás eredményeként megvalósuló projekt költségelemzésének

módszertanát.

(3) A legjobb ár-érték arány, valamint a minőség alapú kiválasztás szempontjának érvényre

juttatása érdekében az ajánlati ár az értékelés során nem vehető nagyobb mértékben

figyelembe, mint a többi értékelési szempont együttesen.

7. A tervező egyéb feladatai

10. § (1) A tervező - az innovációs partnerség kivételével - a tervezési feladat tárgyát

képező építési beruházásra (építményre) vonatkozó árazott költségvetést készít, amelynek a

14. § (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben a tervezés költségeire is ki kell terjednie.

(2) A tervező javaslatot tesz az ajánlatkérő számára a teljesítés ütemezésére vonatkozóan.

(3) Tervezési szolgáltatás megrendelése esetén - feltéve, hogy az az ajánlatkérővel kötött

szerződésben rögzítésre került - a tervező a kivitelezés teljes folyamata alatt rendelkezésre áll

és támogatja az ajánlatkérőt.

32

8. Felelősségbiztosítás

11. § Tervezési és mérnöki szolgáltatás megrendelése esetén az ajánlattevő köteles −

legkésőbb a szerződéskötés időpontjára − felelősségbiztosítási szerződést kötni vagy meglévő

felelősségbiztosítását kiterjeszteni az ajánlatkérő által az eljárást megindító felhívásban vagy a

közbeszerzési dokumentumokban előírt mértékű és terjedelmű felelősségbiztosításra.

III. FEJEZET

AZ ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁSOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

9. Általános rendelkezések

12. § Építési beruházás során a 14. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben − amennyiben

az építési beruházás értéke meghaladja az uniós értékhatárt − az Étv. 33. § (4) bekezdése

szerinti tervezői művezetés igénybevétele kötelező.

10. Az építési beruházás becsült értéke

13. § (1) Az építési beruházás becsült értékének meghatározásakor − a Kbt. 17. § (5)

bekezdésében foglaltak figyelembevételével − az ajánlatkérőnek az engedélyhez kötött építési

tevékenység esetén a jogerős építési engedéllyel jóváhagyott engedélyezési terv, vagy kiviteli

terv vagy egyesített engedélyezési és kiviteli terv alapján, a közbeszerzés megkezdését

megelőző 12 hónapnál nem régebben készült − szükség esetén a közbeszerzési eljárás

megkezdésének időpontjára aktualizált − költségvetést kell irányadónak tekinteni, amely

tartalmazza az építési beruházással kapcsolatban felmerülő valamennyi szükséges

munkatételt. A 14. § (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben az építési beruházás becsült

értékének meghatározásakor a jóváhagyási terv alapján elkészített, az építési beruházással

kapcsolatban felmerülő valamennyi szükséges munkatételt tartalmazó, a közbeszerzés

megkezdését megelőző 12 hónapnál nem régebben készült - szükség esetén a közbeszerzési

eljárás megkezdésének időpontjára aktualizált - költségbecslést kell irányadónak tekinteni.

(2) A Kbt. 19. § (3) bekezdése alkalmazásában ugyanazon építési beruházásnak tekintendő

az építési engedélyben több megvalósulási szakaszra bontott építési beruházás is (az egyes

megvalósulási szakaszokban megépített építmények, építményrészek együttesen).

(3) Az ajánlatkérő a közbeszerzés becsült értékébe a tartalékkeretet is köteles beszámítani.

11. Az építési beruházásokra irányuló közbeszerzési eljárások típusai

14. § (1) Az építési beruházás műszaki-szakmai tartalma szerint a Kbt. 8. § (3) bekezdése

alapján irányulhat:

a) építmény kivitelezésére, vagy a Kbt. 1. mellékletében foglalt tevékenységek egyikéhez

kapcsolódó munka kivitelezésére, vagy

b) építmény kivitelezésére és tervezésére együtt, vagy a Kbt. 1. mellékletében foglalt

tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezésére és tervezésére együtt.

(2) Az ajánlatkérő az (1) bekezdés b) pontja szerinti eljárási formát csak kivételesen

indokolt esetben alkalmazhatja.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az ajánlattételi határidőt - mind egy

szakaszból álló, mind több szakaszból álló eljárásokban - az ajánlati vagy ajánlattételi

felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának vagy megküldésének napjától számított legalább

negyvenöt napban kell meghatározni. A Kbt. gyorsított eljárásokra vonatkozó szabályai nem

alkalmazhatók.

33

(4) Ha az építési beruházás az (1) bekezdés b) pontja szerinti kivitelezésre és az ahhoz

kapcsolódó tervezésre együtt irányul, az építési beruházás műszaki-szakmai tartalma

kiterjedhet

a) az engedélyezési tervdokumentáció elkészítésére, a kivitelezési tervdokumentáció

elkészítésére és a kivitelezésre, ha az ajánlatkérő nem rendelkezik jogerős építési engedéllyel

jóváhagyott engedélyezési tervvel, vagy

b) a kivitelezési tervdokumentáció elkészítésére és a kivitelezésre, ha az ajánlatkérő

rendelkezik jogerős építési engedéllyel jóváhagyott engedélyezési tervvel.

(5) A (4) bekezdés szerinti esetben az engedélyezési tervdokumentáció, illetve a

kivitelezési tervdokumentáció elkészítésére irányuló közbeszerzési eljárás során a II. Fejezet

rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell [2. §].

(6) A (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben az ajánlatkérő külön jogszabályban

meghatározott jóváhagyási tervet készít és bocsát a gazdasági szereplők rendelkezésére,

amely a 6. §-ban meghatározottak mellett tartalmazza különösen:

a) az építmény céljára, műszaki tulajdonságaira vonatkozó adatokat,

b) a látványtervet,

c) az engedélyezési tervdokumentáció elkészítéséhez szükséges adatokat és információkat.

(7) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben, ha a közbeszerzés tárgya kizárólag a Kbt. 1.

mellékletében foglalt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése, az építőipari

kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épkiv.)

eltérő rendelkezése hiányában a (4)-(6) bekezdésben foglaltak nem alkalmazandók.

12. A közbeszerzési dokumentumok tartalma

15. § Építési beruházás esetén az ajánlatkérő a Kbt. IX. Fejezetében és - amennyiben az

ajánlatkérő köteles a Kbt. 57. § (1) bekezdése szerinti közbeszerzési dokumentumokat

rendelkezésre bocsátani - a Kbt. 114. § (3) bekezdésében meghatározott közbeszerzési

dokumentumokat e rendelet előírásainak megfelelő tartalommal készíti el.

16. § (1) Az építmény kivitelezésére vagy a Kbt. 1. mellékletében foglalt tevékenységek

egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezésére irányuló, az építésügyi jogszabályok szerint

engedélyköteles építési beruházás közbeszerzési dokumentumai tartalmazzák az Épkiv.-ben

meghatározott − egyúttal e rendelet és mellékletei előírásainak is megfelelő − kivitelezési

dokumentációt.

(2) Ha a kivitelezésre irányuló építési beruházás az építésügyi jogszabályok szerint

engedély nélkül végezhető építési tevékenységnek minősül, a közbeszerzési dokumentumokat

az 1. melléklet − műemlékkel kapcsolatos építési beruházás esetében az 1. és a 2. melléklet −

szerinti tartalommal kell elkészíteni, amennyiben az adott építési beruházásra a

mellékletekben foglalt követelmények értelmezhetők.

17. § (1) Amennyiben az építési beruházás építmény kivitelezésére és tervezésére együtt

irányul [14. § (4) bekezdés], vagy a Kbt. 1. mellékletében foglalt tevékenységek egyikéhez

kapcsolódó munka kivitelezésére és tervezésére együtt irányul, az ajánlatkérő a közbeszerzési

dokumentumokat az 1. melléklet szerinti tartalommal készíti el, ha az adott építési

beruházásra a mellékletekben foglalt követelmények értelmezhetők.

(2) A kivitelezésre és tervezésre irányuló építési beruházásnál, ha

34

a) az ajánlatkérő nem rendelkezik jogerős építési vagy létesítési engedéllyel [14. § (4)

bekezdés a) pont], a közbeszerzési dokumentumok - az (1) bekezdésben foglaltakon túl -

tartalmazzák a 6. §-ban meghatározottakat is;

b) az ajánlatkérő rendelkezik jogerős építési vagy létesítési engedéllyel [14. § (4)

bekezdés b) pont], a közbeszerzési dokumentumokat a jogerős építési vagy létesítési engedély

és a hozzá tartozó dokumentáció alapján kell elkészíteni.

(3) Ha az ajánlatkérő rendelkezik jogerős építési vagy létesítési engedéllyel [14. § (4)

bekezdés b) pont], biztosítania kell, hogy a kivitelezést végző nyertes ajánlattevő jogdíj

fizetése nélkül legyen jogosult az eljárás során rendelkezésére bocsátott tervek általa

elvégzendő tervezési feladathoz szükséges továbbtervezésére, átdolgozására.

(4) A közbeszerzési dokumentumok kivitelezésre és tervezésre irányuló építési beruházás

esetében is tartalmazhatnak az Épkiv. szerinti − e rendelet előírásainak megfelelő −

kivitelezési dokumentációt, amely alapján a nyertes ajánlattevő feladata egyes kiegészítő

tervezési feladatok ellátása.

18. § A Kbt. 25. § (3) bekezdése alkalmazásában nem eredményezi a verseny tisztaságának

sérelmét és nem összeférhetetlen a kivitelezésre, vagy kivitelezésére és tervezésére együtt,

illetve egy (elvi) engedélyezési tervet követően ugyanazon építmény tekintetében további

tervek készítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban annak a tervezőnek a részvétele, aki

ezen közbeszerzési eljárás Kbt. 57. §-a szerinti közbeszerzési dokumentumait megalapozó

tervet készítette, ha egyéb módon nem vesz részt a közbeszerzési eljárás előkészítésében vagy

a kivitelezés folyamatában a 10. § (3) bekezdése alapján.

19. § (1) Ha az ajánlatkérő arra tekintettel alkalmaz tárgyalásos eljárást vagy

versenypárbeszédet, hogy a közbeszerzés tárgyára vonatkozó műszaki leírást nem tudja kellő

pontossággal elkészíteni a külön jogszabályban meghatározottak szerinti szabványok, európai

műszaki értékelés, közös műszaki előírások vagy műszaki referenciák valamelyikére való

hivatkozással [Kbt. 85. § (2) bekezdés d) pont], a közbeszerzési dokumentumokat az 1.

mellékletben előírt követelmények alapján kell összeállítania.

(2) Ha az ajánlatkérő közbeszerzését keretmegállapodás útján valósítja meg, a

keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárás közbeszerzési dokumentumaiban foglalt

árazatlan költségvetésnek elegendő a keretmegállapodás tárgyát képező, egységárakkal

beárazandó egyes tételeket tartalmaznia további részletezés nélkül, feltéve, hogy a

megvalósítandó építési beruházásokra vonatkozóan további információ még nem áll

rendelkezésre.

13. Tartalékkeret

20. § (1) Ha az ajánlatkérő tartalékkeretet kíván a szerződésbe foglalni, a közbeszerzési

dokumentumok részét képező szerződésben vagy szerződéses feltételekben részletesen

rögzíteni szükséges a tartalékkeret felhasználásának szabályait, valamint meg kell jelölni

annak mértékét.

(2) A tartalékkeret mértéke legfeljebb a szerződés szerinti teljes ellenszolgáltatás 10%-a

lehet.

(3) A tartalékkeret kizárólag az építési beruházás teljesítéshez, a rendeltetésszerű és

biztonságos használathoz szükséges munkák ellenértékének elszámolására használható fel.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott keretek között a tartalékkeret felhasználása a Kbt.

alapján nem vonja maga után szerződésmódosítás vagy közbeszerzési eljárás lefolytatásának

35

szükségességét, a szerződésben azonban egyértelműen, minden ajánlattevő számára előre

megismerhető módon rögzíteni kell a tartalékkeret felhasználásának lehetséges eseteit és

pénzügyi feltételeit.

(5) A tartalékkeret a szerződés teljesítése során szükségessé váló, a Polgári

Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:244. § (2) bekezdése szerinti pótmunka

elvégzésére is felhasználható, feltéve, hogy a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelel.

14. Az alkalmasság vizsgálata

21. § (1) Az ajánlatkérő a Kbt. Második Része szerinti eljárásban − az eljárást megindító

felhívásban − az építőipari kivitelezési tevékenységet végző gazdasági szereplők

vonatkozásában, a Kbt. 65. § (1) bekezdés c) pontja alapján köteles előírni az Étv. szerinti,

építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékében szereplés követelményét, illetve

a nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplők esetén − amennyiben a szerződés

teljesítéséhez szükséges − a letelepedés szerinti ország nyilvántartásában szereplés, vagy a

letelepedés szerinti országban előírt engedéllyel, jogosítvánnyal vagy szervezeti, kamarai

tagsággal való rendelkezés követelményét.

(2) Kétség esetén az ajánlatkérő a Kbt. 71. §-a szerint felvilágosítást kérhet az

ajánlattevőtől vagy részvételre jelentkezőtől arra vonatkozóan, hogy az ajánlatban vagy

részvételi jelentkezésben megjelölt gazdasági szereplők közül melyik végez, illetve melyik

nem végez olyan építőipari kivitelezési tevékenységet, amely alapján az Étv. szerinti

építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékében szerepelnie kell.

22. § A gazdasági és pénzügyi helyzet tekintetében, a közbeszerzési eljárásokban az

alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás

meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 19. § (1)

bekezdés b) pontja szerinti esetben az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező saját vagy

jogelődje számviteli jogszabályok szerinti beszámolójának - vagy annak meghatározott

részének - vizsgálata esetén a beszámoló adataiból képzett mutatószámok nem vizsgálhatók.

23. § (1) Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok

igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló

321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben, az adott

közbeszerzéssel műszakilag egyenértékű korábbi építési beruházás tárgyára vonatkozó

minimumkövetelményeket a műszaki teljesítési képesség szempontjából egyenértékű műszaki

teljesítmények figyelembevételével, az építési beruházás során a nyertes ajánlattevő által

elvégzendő építési tevékenységre - ideértve a Kbt. 1. mellékletében meghatározott

tevékenységeket is - vonatkozóan határozza meg. Az építmény jellegét tekintve hasonló

műszaki tartalmú és használatú létesítményre vonatkozó korábbi építési beruházás

megvalósítását a felhívásban előírtakkal műszaki szempontból egyenértékűnek kell tekinteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban

meghatározza a bemutatni kért építési tevékenységeknek azokat a mérhető, az adott építészeti

munkálatra jellemző mérőszámait, amelyek tekintetében az egyenértékűséget vizsgálni fogja.

(3) A Közbeszerzési Hatóság az egyes beszerzési tárgyak esetében a műszaki

egyenértékűség megállapítása érdekében a szakmai kamarákkal együttműködve útmutatót

adhat ki.

36

15. Értékelési szempontok

24. § (1) Az ajánlatkérő építési beruházásra irányuló közbeszerzés esetén szakmai ajánlatot

kér be, amelyet a legjobb ár-érték arányt megjelenítő szempont és a megvalósítandó építmény

vagy elvégzendő építési tevékenység - ideértve a Kbt. 1. mellékletében meghatározott

tevékenységeket is - minőségének értékelésére alkalmas részszempontok szerint vizsgál. Az

ajánlatkérő a Kbt. 76. § (5) bekezdése értelmében építési beruházás esetében nem

alkalmazhatja a legalacsonyabb ár szempontját egyedüli értékelési szempontként.

(2) A megvalósítandó építmény vagy elvégzendő építési tevékenység értékelésére alkalmas

részszempontok körében értékelhető különösen

a) az ajánlott építőanyagok minősége,

b) a környezetvédelmi, fenntarthatósági követelmények figyelembevétele,

c) speciális területi adottságok (örökségvédelmi, vízminőség-védelmi, természet- és

tájvédelmi adottságok) kezelésének módja,

d) az innovatív megoldások alkalmazása, vagy e) a teljesítési határidő.

(3) A legjobb ár-érték arány, valamint a minőség alapú kiválasztás szempontjának érvényre

juttatása érdekében az ajánlati ár az értékelés során nem vehető nagyobb mértékben

figyelembe, mint a többi értékelési szempont együttesen.

16. Az aránytalanul alacsony ár vizsgálata

25. § (1) Amennyiben a rezsióradíj mértéke az eljárásban a Kbt. 76. §-a szerint önállóan

értékelésre kerül, aránytalanul alacsony árajánlatnak minősül, ha az ajánlattevő által

alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása

alapján az építésügyért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális építőipari

rezsióradíj mértékénél.

(2) Az (1) bekezdésben foglalton kívüli esetekben az ajánlatkérő a Kbt. 72. § (1) bekezdése

szerinti indokolás kérése keretében arra vonatkozóan is tájékoztatást kér, hogy az aránytalanul

alacsony árat benyújtó ajánlattevő az ajánlatában milyen összegű rezsióradíjjal számolt, és a

rezsióradíj kiszámításakor egyes − az Épkiv.-ben meghatározottak szerint az építőipari

minimális rezsióradíj elemeit képező − költségeket milyen összeggel és módon vett

figyelembe. Ha az ajánlattevő által alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb, mint az Építőipari

Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az építésügyért felelős miniszter rendeletében

megállapított minimális építőipari rezsióradíj mértéke, az ajánlatkérő különös figyelemmel

vizsgálja a Kbt. 72. § (4) bekezdése szerinti körülmények fennállását.

17. Felelősségbiztosítás

26. § Építési beruházás esetén az ajánlattevő köteles − legkésőbb a szerződéskötés

időpontjára − felelősségbiztosítási szerződést kötni vagy meglévő felelősségbiztosítását

kiterjeszteni az ajánlatkérő által az eljárást megindító felhívásban vagy a közbeszerzési

dokumentumokban előírt mértékű és terjedelmű felelősségbiztosításra.

18. A szerződés teljesítésére és az alvállalkozókra vonatkozó rendelkezések

27. § (1) Az ajánlatkérőként szerződő fél vagy a nevében eljáró személy (szervezet) a

szerződés teljesítésének ellenőrzése során az építési napló adatai alapján ellenőrzi, hogy a

teljesítésben csak a Kbt. 138. § (2) és (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő alvállalkozó

vesz részt, és az alvállalkozói teljesítés aránya nem haladja meg a Kbt. 138. § (1) és (5)

bekezdésében meghatározott mértéket.

37

(2) A nyertes ajánlattevőként szerződő fél az alvállalkozóval kötött szerződésben az

alvállalkozó teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével kapcsolatos igényeinek

biztosítékaként legfeljebb a szerződés szerinti, áfa nélkül számított ellenszolgáltatás 10-10%-

át elérő biztosítékot köthet ki.

28. § (1) Az ajánlatkérőként szerződő fél és a nyertes ajánlattevőként szerződő fél a

szerződés megkötését követő kilencvenedik napig az árazott költségvetés tételei tekintetében

egyeztetést folytathat, amely során a beépítésre kerülő egyes tételeket véglegesíthetik.

(2) A felek az egyeztetésen csak az ajánlattevő által az ajánlatában megjelölt

építőanyagokkal, termékekkel műszakilag egyenértékű vagy magasabb minőségű helyettesítő

termékben egyezhetnek meg.

(3) Amennyiben a felek a (2) bekezdés szerinti helyettesítő termék beépítéséről állapodnak

meg, a szerződés módosítására a Kbt. 141. §-ának szabályait megfelelően kell alkalmazni.

29. § (1) Az uniós értékhatárt meghaladó értékű építési beruházás esetén a nyertes

ajánlattevő a kivitelezés során külön jogszabályban meghatározott tartalmú mintavételi és

megfelelőség-igazolási tervet készíttet.

(2) Az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű

Társaság az (1) bekezdés szerinti mintavételi és megfelelőség-igazolási tervben foglaltak

teljesülését külön jogszabályban foglaltak szerint vizsgálhatja.

19. Az építési beruházás ellenértékének kifizetése

30. § (1) Az ajánlatkérőként szerződő fél − vagy támogatásból megvalósuló építési

beruházás esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet − a Kbt. 135. § (7),

illetve (9) bekezdésében foglalt előleget az ajánlattevő kérésére − a (2) bekezdés szerinti

kivétellel − legkésőbb az építési munkaterület átadását követő 15 napon belül köteles

kifizetni.

(2) Ha az ajánlatkérő a Kbt. 135. § (7), illetve (9) bekezdésében foglaltaknál nagyobb

összegű előleget biztosít, az előleg kifizetése több részletben is történhet. Ebben az esetben az

ajánlatkérő legkésőbb az építési munkaterület átadását követő 15 napon belül kizárólag az

előleg első részletét köteles kifizetni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti előleg alapja a szerződésben foglalt teljes nettó

ellenszolgáltatás értéke. A szerződés későbbi módosítása a kötelezően biztosítandó előleg

összegét nem érinti.

31. § Az ellenszolgáltatás kifizetésére csak az adott munkára, munkarészre vonatkozó

teljesítésigazolás kiállítását követően kerülhet sor.

32. § (1) Hat hónapot meghaladó teljesítési időszakról rendelkező és egyben ötvenmillió

forintot meghaladó összegű nettó ellenszolgáltatást tartalmazó szerződések esetén az

ajánlatkérő az adott építési beruházás jellemzőinek megfelelő időszakonként vagy kivitelezési

szakaszonként részszámlázási lehetőséget biztosít.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az általános forgalmi adó nélkül számítva

egy milliárd forint alatti szerződéses értékű építési beruházásoknál az ajánlatkérő legalább

négy részszámla (ideértve a végszámlát is) benyújtásának lehetőségét biztosítja.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az általános forgalmi adó nélkül számítva

egy milliárd forintot meghaladó szerződéses értékű építési beruházásoknál az ajánlatkérő

legalább hat részszámla (ideértve a végszámlát is) benyújtásának lehetőségét biztosítja.

38

(4) Az első részszámla kibocsátásának lehetőségét minden esetben biztosítani kell

legkésőbb az általános forgalmi adó nélküli szerződéses érték 25%-át elérő megvalósult

teljesítés esetén.

(5) Az előleg és a részszámlák alapján történő kifizetések összértéke nem lehet kevesebb a

szerződés általános forgalmi adó nélkül számított értékének 70%-ánál.

(6) A részszámla összegét az ajánlatkérő által teljesítésigazolással elismert szerződés

szerinti teljesítés mértékének megfelelően kell meghatározni, úgy, hogy a részszámla szerinti

nettó ellenszolgáltatás a szerződés megvalósult értékét nem haladhatja meg.

IV. FEJEZET

ÉPÍTÉSI KONCESSZIÓ

33. § (1) Építési koncesszió esetén e rendelet szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel

kell alkalmazni.

(2) A Kbt. 8. § (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel építési koncesszió esetén e

rendelet ellenérték kifizetésére vonatkozó szabályainak alkalmazása nem kötelező.

(3) A 22. §-ban foglaltak építési koncesszió esetében nem alkalmazandók.

V. FEJEZET

MŰEMLÉKEKKEL KAPCSOLATOS ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁS

34. § (1) Műemlékekkel kapcsolatos építési beruházásokra e rendelet szabályait az e

fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Műemlékkel kapcsolatos építési beruházás alatt a kulturális örökség védelméről szóló

törvényben meghatározott műemléken, nyilvántartott műemléki értéken (a továbbiakban

együtt: műemlék) végzett, építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységnek

minősülő építési beruházást kell érteni.

(3) Műemlékkel kapcsolatos építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárás esetén az

ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a

kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának

módjáról szóló kormányrendeletben foglaltakkal összhangban a műszaki és szakmai

alkalmasság körében előírja:

a) az előző öt év legjelentősebb, műemlékkel kapcsolatos, a beszerzés tárgyát képező

műemlékkel kapcsolatban megrendelt munkálat jellegének és nagyságrendjének megfelelő

építési beruházásainak ismertetését, valamint

b) hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező adja meg a teljesítésbe általa bevonni

kívánt, legalább a következő feladatot ellátó szakemberek (szervezetek) és vezetők

megnevezését, képzettségük, szakmai gyakorlatuk ismertetését, és igazolja, hogy az érintett

személyek (szervezetek) jogosultak a feladat ellátására:

ba) műemléki részszakterületen felelős műszaki vezető,

bb) műemléki restaurátor, szakágak szerint, ha a beszerzés restaurálásra is irányul,

bc) műemléki épületkutató, műemléki épületdiagnosztika elvégzésére, műemléki érték

dokumentálására jogosult szakértő, ha ez az építési engedély alapján szükséges.

39

(4) Ha az alkalmasság igazolásához nem Magyarországon teljesített korábbi építési

beruházás kerül ismertetésre, műemlék alatt az adott ország jogrendje szerinti műemléki vagy

azzal egyenértékű besorolást kell érteni.

(5) A műemléki védelem alatt álló ingatlanra irányuló építési beruházás esetében a

közbeszerzési dokumentumoknak az 1. mellékletben foglaltakon felül legalább a 2.

mellékletben foglalt − az építési engedélyben jóváhagyott − dokumentumokat is tartalmaznia

kell.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

35. § Ez a rendelet 2015. november 1-jén lép hatályba.

36. § (1) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépése után megkezdett közbeszerzésekre és a

közbeszerzések alapján megkötött szerződésekre kell alkalmazni.

(2) A 2015. november 1. előtt megkezdett közbeszerzésekre az építési beruházások

közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet

rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy amennyiben a kifizetés részben vagy egészben

európai uniós forrásból finanszírozott és a kifizetés időpontja 2015. november 1. napja és

2015. december 31. napja közötti időszakra esik, az építési beruházások közbeszerzésének

részletes szabályairól szóló 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. §-a nem alkalmazandó.

37. § Ez a rendelet a Kbt.-vel együtt

a) a koncessziós szerződésekről szóló 2014. február 26-i 2014/23/EU európai parlamenti és

tanácsi irányelvnek,

b) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014.

február 26-i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

c) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő

ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014.

február 26-i 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

38. §1

1. melléklet a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelethez

Az építési beruházás közbeszerzési dokumentumainak tartalma

1. Általános követelmények

1.1. A közbeszerzési dokumentumok tartalma az e rendeletben meghatározott

követelmények szerint készített írásos dokumentumok és tervrajzok összessége.

1.2. A közbeszerzési dokumentumokban meg kell határozni, az építmény jellegének

megfelelő szakterületi sajátosságoknak, tartalmi követelményeknek megfelelő

részletezettséggel:

1.2.1. az építményrészek, a szerkezeti elemek, a beépített berendezések stb. térbeli

elhelyezkedését, méretét, mennyiségét,

1.2.2. a kész állapotra vonatkozó műszaki és minőségi követelményeket,

1.2.3. az építmény megvalósítását, a kivitelezés módját befolyásoló körülményeket,

szolgáltatásokat,

40

1.2.4. az ajánlattételt lényegesen befolyásoló, építési beruházásnak nem minősülő, de azzal

együtt elkészítendő munkákat,

1.2.5. az ajánlattételt befolyásoló, az építési beruházás során elvégzendő régészeti

feladatellátás követelményeit, - ha a beruházás előkészítése során készült - előzetes régészeti

dokumentációt vagy örökségvédelmi hatástanulmányt.

1.3. A közbeszerzési dokumentumokat legalább az e rendeletben meghatározott általános

tartalommal, az építmény jellegének megfelelő szakterületi sajátosságok részletes tartalmi

követelményeinek megfelelően, az egyes munkarészeket a szükséges szakági bontásban és

részletességgel kell elkészíteni.

1.4. A közbeszerzési dokumentumok tartalmát úgy kell megállapítani, hogy annak

tartalmaznia kell legalább

1.4.1. a meglévő építményre vagy az érintett építményrészre vonatkozó alapadatokat,

felméréseket, műszaki leírásokat és terveket, a munkavégzést érintő, a szükséges feltárások

alapján készített műszaki szakvéleményeket (pl. a meglévő szerkezetek felhasználhatóságára

vonatkozó tartószerkezeti, közegészségügyi, biztonsági megállapításokat és

követelményeket),

1.4.2. azon jogszabályok megjelölését, amelyeknek való megfelelést az ajánlatkérő

érvényességi feltételként határozza meg,

1.4.3. a munkavégzés körülményeire vonatkozó különleges követelményeket és

körülményeket,

1.4.4. a munkavégzést lényegesen befolyásoló feltételeket, különösen az időbeli, térbeli

korlátozásokat és időjárási körülményeket.

2. Részletezett követelmények

2.1. Alapadatok, okiratok:

2.1.1. Az építési beruházás tárgyát képező építmény, építési tevékenység jellemző adatai:

2.1.1.1. az építmény, építési tevékenység előírások szerinti szabatos megnevezése,

2.1.1.2. az építési munkahely megjelölése,

2.1.1.3. az építmény, az építési tevékenység meghatározó paraméterei (teljesítőképessége,

kapacitása, befogadóképessége, férőhelyszáma, jellemző mérete stb.),

2.1.1.4. az építési eljárások, technológiák megnevezése,

2.1.1.5. az építési tevékenység jellege (új építmény építése, átalakítás, bővítés, bontás stb.),

2.1.1.6. az építés kívánt kezdési és befejezési időpontja,

2.1.1.7. az építmény vizsgálatára, ellenőrzésére és átvételére vonatkozó feltételek.

2.1.2. Előzmény okiratok (másolatban):

2.1.2.1. jogszabályban meghatározott esetekben jogerős, végrehajtható és hatályos építési

(létesítési) engedély,

2.1.2.2. felmentések, valamint eltérési engedélyek.

2.1.3. Az ajánlatkérő által meghatározott különleges követelmények, körülmények,

szolgáltatások:

2.1.3.1. az építési tevékenységet befolyásoló, átlagostól eltérő körülmények és környezeti

tényezők (forgalom folyamatos fenntartása, más vállalkozónak egyidejűleg a térségben

végzett tevékenysége, környezet-, természet- és örökségvédelmi követelmények,

munkavégzési időszak korlátozása stb.),

41

2.1.3.2. a megbízó által nyújtott szolgáltatások (felvonulási épület, villamos energia,

építőgép, kivitelezési tervek stb. rendelkezésre bocsátása).

2.2. Közbeszerzési műszaki leírás:

2.2.1. Az építmény, az építési munka általános leírása:

2.2.1.1. telepítés, környezeti kapcsolatok, rendeltetés, funkció, technológia,

akadálymentesítés (fogyatékossággal élő személyek számára való elérhetőség), üzemeltetés

stb.,

2.2.1.2. az építményrészek, rendeltetési egységek, helyiségek stb. tervrajzokra utaló

felsorolása és azok kialakításának, követelményeinek, igényszintjének, felszereltségének stb.

részletes meghatározása.

2.2.2. A tervezett műszaki megoldások (építményrészek, szerkezetek, berendezések,

készülékek, vezetékek, rendszerelemek stb.) tervrajzokra, azonosíthatóan utaló leírása:

2.2.2.1. az anyagminőségek és egyéb követelmények, figyelembe veendő szabványok,

műszaki követelmények meghatározásával,

2.2.2.2. részletesen ismertetve a javasolt és a műszaki dokumentációban kidolgozott

megoldásokat,

2.2.2.3. megjelölve a műszakilag egyenértékű alternatív műszaki megoldások lehetséges

körét.

2.2.3. Minőségbiztosítási, munkavédelmi és biztonsági követelmények ismertetése.

2.3. Műszaki tervek:

2.3.1. helyszínrajz(ok), amely tartalmazza az építési területet, a meglévő, a megmaradó, az

elbontandó és a tervezett építményeket, növényzetet, jellemző terepmagasságokat, az

építmények, valamint energia- és közműhálózataik összefüggéseinek áttekintését,

2.3.2. általános tervek és alaprajzok, vízszintes és függőleges metszetek, hossz-szelvények,

keresztszelvények, nézetek stb., amelyekből az építmény és részei, térbeli elrendezése,

méretei, szerkezetei, anyagai, berendezései stb. megállapíthatók, és a mennyiségi kimutatás

ellenőrizhető, továbbá a kivitelezéshez szükséges további részlet és technológiai, gyártmány-,

szerelési és egyéb műszaki tervek elkészíthetők,

2.3.3. részlettervek, az építmény olyan részeinek, szerkezeteinek és azok összeépítésének

rajzai, amelyek az általános terveken kellően nem ábrázolhatók.

2.4. A 10. § (1) bekezdése szerinti árazott költségvetés alapján készített árazatlan

költségvetési kiírás.

2. melléklet a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelethez

Műemlékekkel kapcsolatos követelmények

1. A műemlékkel kapcsolatos építési beruházások esetén az ajánlatkérési műszaki

dokumentáció az 1. mellékletben foglaltakon kívül tartalmazza az építési engedélyben

jóváhagyott következő dokumentumokat:

1.1. építéstörténeti tudományos dokumentáció,

1.2. a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló

kormányrendelet szerinti állapotdokumentáció,

1.3. kutatási dokumentáció (műemléki épületkutatási dokumentációk, épületdiagnosztikai

vizsgálatok).

42

2. Ha a műemlékkel kapcsolatos építési beruházás az építési engedély szerint restaurálási

tevékenységet is tartalmaz, az építési beruházási dokumentáció tartalmazza az 1. pontban

foglaltakon túl a következő dokumentumokat:

2.1. a restaurálás tárgyának felmérése, állapotleírása, fotódokumentáció a látható

károsodásokkal,

2.2. az esetleges korábbi restaurálások dokumentációja,

2.3. az előírt beavatkozások, eljárások, a felhasználandó anyagok leírása,

2.4. az esztétikai helyreállítási javaslat,

2.5. a kezelések várható eredményei és kockázata.

A net.jogtar.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters

Kluwer Kft. 2015. Minden jog fenntartva!

2015. évi CXLIII. törvény

a közbeszerzésekről1

Aránytalanul alacsony ár és egyéb aránytalan vállalások

72. § (1) Az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát

megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi

ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés

tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként

figyelembe vett ár vagy költség, vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme

tekintetében.

(2) Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen

a) a gyártási folyamat, az építési beruházás vagy a szolgáltatásnyújtás módszerének

gazdaságosságára,

b) a választott műszaki megoldásra,

c) a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire,

d) az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás vagy szolgáltatás eredetiségére,

e) a 73. § (4) bekezdése szerinti környezetvédelmi, szociális és munkajogi

követelményeknek való megfelelésre, vagy

f) az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére

vonatkozik.

(3) Az ajánlatkérő az indokolás elfogadhatóságának megítéléséhez - ha az elfogadhatóság

kétséges - további kiegészítő indokolást kérhet az ajánlattevőtől, a többi ajánlattevő egyidejű

értesítése mellett. Az ajánlattevő kötelessége az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozó

minden tényt, adatot, kalkulációt az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani ahhoz, hogy

megfelelő mérlegelés eredményeként az ajánlatkérő döntést hozhasson az ajánlati ár

43

megalapozottságáról. Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha a

közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy a szerződés az adott áron vagy

költséggel teljesíthető.

(4) Nem megfelelő az indokolás különösen, ha megállapítható, hogy az ajánlat azért

tartalmaz aránytalanul alacsony árat vagy költséget, mert nem felel meg a 73. § (4) bekezdése

szerinti környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek. Az ajánlatkérő az

ajánlat megalapozottságának vizsgálata során ennek megítéléséhez az adott ágazatban

kötelezően alkalmazandó irányadó munkabérekről is tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől.

(5) Ha az ajánlati ár megalapozottságáról a döntés meghozatalához az szükséges, az

ajánlatkérő összehasonlítás céljából a többi ajánlattevőtől is kérhet be meghatározott ajánlati

elemeket megalapozó adatokat.

(6) Az ajánlatkérő az állami támogatás miatt kirívóan alacsonynak értékelt

ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot csak abban az esetben nyilváníthatja érvénytelennek, ha

ezzel kapcsolatban előzetesen írásban tájékoztatást kért az ajánlattevőtől, és ha az ajánlattevő

nem tudta igazolni, hogy a kérdéses állami támogatást jogszerűen szerezte. Az ezen okból

érvénytelen ajánlatokról az ajánlatkérő köteles tájékoztatni - a Közbeszerzési Hatóságon

keresztül - az Európai Bizottságot.

(7) Az (1)-(6) bekezdésben foglalt eljárásrendet megfelelően alkalmazni kell arra az esetre

is, ha az ajánlatnak valamely egyéb eleme tartalmaz teljesíthetetlennek ítélt

kötelezettségvállalást. Ebben az esetben az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot,

ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy az adott kötelezettségvállalás

teljesíthető.

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

3. § E törvény alkalmazásában:

1. ajánlattevő: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárásban ajánlatot

nyújt be;

2. alvállalkozó: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként

megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve

a) azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi,

b) a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész vagy

alapanyag eladóját,

c) építési beruházás esetén az építőanyag-eladót;

17. keresleti kockázat: a szerződés tárgyát képező építési beruházás vagy szolgáltatás iránti

aktuális kereslethez kapcsolódó kockázat;

21. közbeszerzési dokumentum: minden olyan dokumentum, amelyet az ajánlatkérő a

közbeszerzés vagy a koncesszió tárgya, illetve a közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési

eljárás leírása vagy meghatározása érdekében hoz létre, illetve amelyre ennek érdekében

hivatkozik, így különösen az eljárást megindító hirdetmény, az eljárást megindító felhívásként

alkalmazott előzetes tájékoztató, műszaki leírás, ismertető, kiegészítő tájékoztatás, javasolt

szerződéses feltételek, a gazdasági szereplők által benyújtandó dokumentumok mintái,

részletes ártáblázat vagy árazatlan költségvetés;

44

22. közbeszerzés előkészítése: az adott közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás

megkezdéséhez szükséges cselekmények elvégzése, így különösen az adott közbeszerzéssel

kapcsolatos helyzet- és piacfelmérés, előzetes piaci konzultáció, a közbeszerzés becsült

értékének felmérése, a közbeszerzési dokumentumok előkészítése;

45

A közbeszerzési értékhatárok

15. § (1) A közbeszerzési és koncessziós beszerzési eljárások értékhatára:

a) európai uniós jogi aktusban meghatározott közbeszerzési és koncessziós beszerzési

értékhatárok (a továbbiakban: uniós értékhatárok);

b) a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott közbeszerzési és koncessziós

beszerzési értékhatárok (a továbbiakban: nemzeti értékhatárok).

(2) Az uniós értékhatárokat időszakonként az Európai Bizottság állapítja meg és teszi közzé

az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(3) Az egyes beszerzési tárgyak esetében alkalmazandó nemzeti értékhatárokat a központi

költségvetésről szóló törvényben évente kell meghatározni. Az egyes beszerzési tárgyak

esetében alkalmazandó - (2) bekezdés szerinti európai uniós jogi aktusban meghatározott -

uniós értékhatárokat a mindenkori költségvetési törvényben évente rögzíteni kell.

(4) A 3. mellékletben meghatározott szociális és egyéb szolgáltatások esetében a

szolgáltatási koncessziókra vonatkozó nemzeti értékhatár nem kerül meghatározásra, az

ajánlatkérőknek az uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű szolgáltatási koncesszió

esetében kell e törvény szerint eljárnia.

(5) A Közbeszerzési Hatóság az egyes beszerzési tárgyak esetében alkalmazandó uniós

értékhatárokat, valamint nemzeti értékhatárokat minden év elején közzéteszi honlapján.

Ennek során az uniós értékhatárok forintban meghatározott összegét az Európai Bizottságnak

az uniós értékhatárok nemzeti valutákban meghatározott összegére vonatkozó, az Európai

Unió Hivatalos Lapjában közzétett közleményének megfelelően kell feltüntetni.

A közbeszerzés becsült értéke

16. § (1) A közbeszerzés becsült értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért az

adott piacon általában kért vagy kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a 17-20. §-

ban foglaltakra tekintettel megállapított - teljes ellenszolgáltatást kell érteni. Opcionális részt

tartalmazó ajánlatkérés esetén a teljes ellenszolgáltatásba az opcionális rész értékét is bele kell

érteni.

(2) A közbeszerzés becsült értékébe be kell számítani az ajánlatkérő által a részvételre

jelentkezők vagy az ajánlattevők részére fizetendő díjat vagy egyéb kifizetést (jutalékot) is, ha

az ajánlatkérő teljesít ilyen jellegű fizetést.

(3) Ha az ajánlatkérő lehetővé teszi a részekre történő ajánlattételt, a közbeszerzés becsült

értékébe minden rész értékét be kell számítani.

(4) Ha az ajánlatkérő szervezet több különálló működési vagy szervezeti egységből (a

továbbiakban: működési egység) áll, a közbeszerzés - 19. § (3) bekezdésében foglaltak

figyelembevételével megállapított - becsült értékének meghatározása során valamennyi

működési egység beszerzési igényét együttesen kell figyelembe venni, kivéve, ha egy

különálló működési egység saját gazdasági szervezettel és működési költségvetése felett

önálló rendelkezési joggal bír. Ez utóbbi esetben a közbeszerzés becsült értékét az érintett

különálló működési egység szintjén is meg lehet határozni.

46

(5) A Közbeszerzési Hatóság a becsült érték meghatározásának egyes módszereiről, illetve

a módszer megválasztásának szempontjairól útmutatót ad ki.

17. § (1) Az árubeszerzés becsült értéke olyan szerződés esetében, amelynek tárgya dolog

használatára vagy hasznosítására vonatkozó jog megszerzése:

a) egy évre vagy annál rövidebb határozott időre kötött szerződés esetén a szerződés

időtartama alatti ellenszolgáltatás; az egy évnél hosszabb határozott időre kötött szerződés

esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás, beleértve a becsült maradványértéket is;

b) határozatlan időre kötött szerződés esetén vagy ha a szerződés megszűnésének időpontja

az eljárás megindításakor pontosan nem határozható meg, a havi ellenszolgáltatás

negyvennyolcszorosa.

(2) Az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke a rendszeresen vagy az

időszakonként visszatérően kötött szerződés esetében:

a) az előző naptári év során kötött azonos tárgyú szerződés vagy szerződések szerinti

tényleges ellenszolgáltatás, módosítva a következő naptári év alatt várható mennyiségi és

értékbeli változással, vagy

b) az első teljesítést követő, a következő tizenkét hónap alatti vagy a tizenkét hónapnál

hosszabb időre kötött szerződés vagy szerződések időtartama alatti becsült ellenszolgáltatás.

(3) A szolgáltatás becsült értéke olyan szerződés esetében, amely nem tartalmazza a teljes

díjat:

a) határozott időre, négy évre vagy annál rövidebb időre kötendő szerződés esetén a

szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás;

b) határozatlan időre kötött szerződés vagy négy évnél hosszabb időre kötendő szerződés

esetén a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa.

(4) A szolgáltatás becsült értékének megállapításakor az alábbi szolgáltatások esetében a

következőket kell figyelembe venni:

a) biztosítási szerződés esetében a fizetendő biztosítási díjat és egyéb ellenszolgáltatásokat;

b) banki és egyéb pénzügyi szolgáltatás esetében a díjat, a jutalékot, a kamatot és egyéb

ellenszolgáltatásokat;

c) a tervezést is magában foglaló szolgáltatás esetében a fizetendő díjat vagy jutalékot és

egyéb ellenszolgáltatásokat.

(5) Az építési beruházás becsült értékének megállapításakor a teljes - műszaki és

gazdasági szempontból funkcionális egységet képező - építési beruházásért járó

ellenértéket kell figyelembe venni. Az építési beruházás becsült értékébe be kell

számítani a megvalósításához szükséges, az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott

áruk és szolgáltatások becsült értékét is.

18. § (1) A keretmegállapodás becsült értéke a keretmegállapodás alapján annak

időtartama alatt kötendő szerződések becsült legmagasabb összértéke.

(2) Dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetén a közbeszerzés becsült értéke a

dinamikus beszerzési rendszer alapján az annak időtartama alatt kötendő szerződések becsült

legmagasabb összértéke.

(3) Az innovációs partnerség becsült értéke a tervezett partnerség valamennyi szakasza

során megvalósítandó kutatási és fejlesztési tevékenységek, valamint a tervezett partnerség

végén kifejlesztendő és beszerzendő áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások becsült

legmagasabb összértéke.

47

(4) A tervpályázat becsült értékébe be kell számítani:

a) a pályázóknak fizetendő díjat vagy egyéb kifizetést (jutalékot) és egyéb

ellenszolgáltatást, valamint

b) annak a szolgáltatásnak a becsült értékét, amelynek megrendelésére a tervpályázati

eljárást követő, 98. § (5) bekezdése szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos

közbeszerzési eljárásban kell a nyertessel vagy - a bírálóbizottság ajánlása alapján - a

nyertesek (díjazottak) valamelyikével szerződést kötni, kivéve, ha az eljárást megindító

felhívásban az ajánlatkérő (kiíró) kizárja az ilyen szerződés megkötését.

19. § (1) Tilos a becsült érték meghatározásának módszerét e törvény megkerülése céljával

megválasztani.

(2) Tilos a közbeszerzést oly módon részekre bontani, amely e törvény vagy e törvény

szerinti uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzésekre vonatkozó

szabályai alkalmazásának megkerülésére vezet.

(3) Ha egy építési beruházás vagy ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló

szolgáltatásmegrendelés, illetve azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk beszerzése

részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a közbeszerzés becsült értékének

meghatározásához az összes rész értékét figyelembe kell venni. Szolgáltatás megrendelése

esetében az ugyanazon közvetlen célra irányultság vizsgálatakor az egyes szolgáltatások

műszaki és gazdasági funkcionális egységét kell alapul venni.

(4) Ha a közbeszerzés (3) bekezdés szerint megállapított becsült értéke eléri vagy

meghaladja az e törvény szerinti uniós értékhatárokat, a (3) bekezdéstől eltérően a Harmadik

Rész szerinti eljárás alkalmazható olyan szerződések megkötésére, amelyek

a) önmagában vett becsült értéke szolgáltatás megrendelése és árubeszerzés esetében 23

455 200 forintnál, építési beruházások esetében pedig 293 190 000 forintnál kevesebb, és

b) a leválasztott részek összértéke nem haladja meg a (3) bekezdés alkalmazásával

megállapított teljes becsült érték 20%-át.

(5) A (4) bekezdés szerinti esetben a 111. § szerinti kivételek nem alkalmazhatók.

(6) A (2) bekezdést a külképviseletek számára történő beszerzéskor külképviseletenként, a

szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által fenntartott szakképzési centrumok

esetében tagintézményenként, az országgyűlési képviselőcsoportok törvény alapján biztosított

működési és ellátási kerete terhére lefolytatandó beszerzésekkor képviselőcsoportonként és

keretenként, az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. § (1) bekezdés a)-

c) pontjában, valamint 10. § (1) bekezdésében említett szervek esetében pedig a részükre

jóváhagyott részelőirányzatok terhére megvalósítandó beszerzések vonatkozásában külön kell

alkalmazni.

A koncesszió becsült értéke

20. § (1) Az építési vagy szolgáltatási koncesszió becsült értéke a közbeszerzés

megkezdésekor a koncessziós jogosult által a szerződés időtartama alatt várható, a koncesszió

tárgyát képező építési beruházásból, illetve szolgáltatásmegrendelésből, valamint az ezekhez

kapcsolódó árubeszerzésekből származó teljes - általános forgalmi adó nélkül számított -

árbevétel.

48

(2) Az építési vagy szolgáltatási koncesszió becsült értékének megállapításakor az (1)

bekezdésben foglaltak mellett figyelembe kell venni különösen a következőket:

a) opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén az opcionális rész értéke;

b) a koncesszió tárgyát képező építmények használói vagy a szolgáltatások igénybe vevői

által fizettet díjakból és bírságokból származó bevétel, ide nem értve az ajánlatkérő nevében

beszedett díjat és bírságot;

c) az ajánlatkérő által a koncessziós jogosult részére teljesített pénzbeli ellenszolgáltatás,

illetve a részére bármilyen formában biztosított pénzügyi előny, ideértve a közszolgáltatási

kötelezettség ellátásáért fizetett díjazást és a közberuházási támogatást is;

d) harmadik személy által a koncesszió teljesítésével kapcsolatban a koncessziós jogosult

részére nyújtott támogatás, illetve a részére bármilyen formában biztosított pénzügyi előny;

e) a koncesszió részét képező bármilyen eszköz értékesítéséből származó jövedelem;

f) a koncesszió teljesítéséhez szükséges, az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott áru és

szolgáltatás értéke;

g) a részvételre jelentkezők vagy az ajánlattevők részére fizetendő jutalék vagy egyéb

kifizetés.

(2) Az építési vagy szolgáltatási koncesszió becsült értékének meghatározása során a 19. §

(1)-(3) bekezdését megfelelően kell alkalmazni.

(3) Az építési vagy szolgáltatási koncesszió becsült értékének meghatározására vonatkozó

objektív módszert a közbeszerzési dokumentumokban ismertetni kell.