ERDÉSZETI LAPOK AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI E G Y E S Ü L E T

K Ö Z L Ö N Y E .

Kiadó : Szerkesztő :

A z Országos Erdészeti Egyesület. Bedő Albe r t .

M e g j e l e n i k m i n d e n hónap 28-án.

Harminczharmadik évfolyam. V I I . füzet. 1894. július hónap. Előfizetési dij egy évre 8 frt. A z Országos Erdészeti Egyesület azon alapitó tagjai, k ik legalább 150 frt alapítványt tettek, valamint a rendes tagok is a 8 frt évi tagsági dij fejében, ingyen kapják. Oly alapitó tagok, kik 150 frtnál

kevesebbet alapítottak, 3 frt kedvezményi árért járathatják.

• | i Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapesten, Lipótváros, Alkotmány-utcza, 10. szám. n. emelet. — § » —

A lap irdnyávíd nem ellenkező hirdetések mérsékelt díjért közöltetnek.

Az osztrá k tartományo k ház i faipara . (Utinapló-tőredék a 80-as évekből,)

Közli: G a u l K á r o 1 y, ipar iskolai tanár.

A z osztrák tartományok azon házi ipa ra , m e l y n e k nyers anyaga a fa, igen sokféle. Igy v a n a nagy változatosságot mutató gyermek-játékipar az ország több erdödus vidékén meghonos í tva ; aztán készül, különösen a cseherdöben, m e l y a házi fa iparnak egyik fö székhelye, gyufapálezika, számos czélra szolgáló lucz í'enyö és bükkfa forgács, szitarámalemez, zs inde ly , faczipö, ka tu lya hasított forgácsból és vékony fürészelt lemezekből stb. stb. A z esztergályos ipar körébe tar tozik azon számos, kü lönböző alakú tárgy, me lyekre a paszományosoknak v a n szüksége, a párolt és polí­rozott gomb fából, katulyák gyógyszerészeknek, hordó-dugaszok stb. Nemkülönben készítenek itt-ott házi ipa r i l ag

EKDÉSZETI LAPOK. 4 0

574

gazdasági és k o n y h a i szereket, egyszerűbb székeket, söt még teljes bu to rza t i berendezéseket is stb.

Lássuk először a házi játékszer ipar elterjedését és az ennél előjövő m u n k a - és árviszonyokat. A csekély és kevésbé érdekes nagyvárosi játékszer ipartól el tekintve, Ausztriában különösen ö t n a g y o b b t e r ü l e t van , h o l a lakosság fö foglalkozása a játékszerkészités.

E z e k : az Érczhegység, Ober leu tensdor f és K a t h a r i n e n -berg környékén; az Erlitzhegység, azon részében, mely Cseh- , M o r v a - és Poroszország halárát képezi és melynek föszékhelye G r u l i c h ; a Beszkidák, Morvaország északkeleti részében Wal l . -Messe r i t s ch -cse l , m i n t központtal; végre az Alpesek egy része és pedig a F i c h t a u , Felső-Ausztriában Gmundennél és végre a grödeni völgy T i r o l b a n S z t . - U l r i c h körül. E z e k e n kivül vannak még egyes elszigetelt helységek is Ausztriában, h o l játékszerek készülnek; p l . J aworow, K o l b u s z o w Galicziában stb.

M i n d e z e n termelési he lyeken a játékszer ipar n incsen talán egyes helységekhez kötve vagy a z o k b a n központosítva, h a n e m m i n d e n kunyhóban űzetik, annak minden lakójától és igy magán v i se l i a házi ipar jellegét a szó szoros értelmében.

Egyeseknél kiegészítő foglalkozást képez a gazdasági munkák mellet t és ezek leginkább csak a téli idényben működnek o t thon , m i n t esztergályosok vagy faragók. I lyen kettős foglalkozása v a n rendesen a családapának és a már felnőtt fiúnak; az asszonyok , leányok és a k isebb gyer­mekek a z o n b a n egész éven át ot thon foglalkoznak katonák, lovak stb. számtalan tárgyak készítésével.

A munkamegosztást itt több értelemben valósítják meg. Egyrészt a család csak b i zonyos tárgyat koszit , más­részt annak minden egyes tagja külön munkával, azaz az

575

illető tárgy b i z o n y o s részének készítésével fog la lkoz ik , p l . az apa vagy a felnőtt íiu m i n d i g az esztergályozást végzi, egy másik családtag hasi t ja a gyűrűket vagy a katonákat; a h a r m a d i k faragja, a negyedik felragasztja a katonák kardjait , tehenek, szarvasok stb. állatok szarvai t s tb . ; a gyermekek ped ig rendesen a játékszerek befestésével fog­l a lkoznak , m e l y munkában már 5-éves gyermekek is bámulatos ügyességet fejtenek k i és m e l y foglalkozás j e l en ­leg már n e m o ly veszélyes egészségükre nézve, miután szigorúan meg van t i l tva a mérges festékek használata.

E z u ton kiképződnek a házi i pa r i műhelyekben a munkamegosztás j ó és rossz következményei is. A munkások rendesen bámulatos ügyességet, s a m u n k a f o l y a m n a k sokszo r éles elméjű és sze l l emdus egyszerűsítésével rendkívüli gyor­saságot fejtenek k i és értékesebb munkáknál nagy pontosságot érnek el . Csak i ly körülményekből magyarázhatni ki ; i termelt mennyiség nagyságát és az a l acsony előállítási költségét némely tárgynál.

.Másrészt a z o n b a n ez a munkamegosztás az o k a a m u n ­kásnál sokszor észrevehető egyoldalúságnak és b i z o n y o s közönyösségnek, me ly utóbbi sajátság az általánosan tapasztalható, nembánomszerü megelégedésből és l e m o n ­dás ból tűnik k i .

A házi ipar segédeszközei, a szerszámok, a legegysze­rűbbek, sokszor a legkezdet legesebbek. U j d o n a b b faragó-eszközről szó s incs ezeknél és némelyiknél a faragó 60—80-féle szerszámát egyetlenegy, falusi kovácsnál ké­szült ..faricskó - ' helyettesíti.

Tekintsünk most már néhány házi i pa r i terményt és lássuk azok készítési módját, árviszonyait stb.

A z Érczhegység házi iparának jel lemző tárgyai a követ­kezők. Játékszerül nagy mennyiségben szolgálnak a ter-

40*

m

5 7 6

mészetben előforduló tárgyak kisebbített mértékű után­zatai . A növényvilágból a fát vesz ik mintául és pedig ennek különböző nemei t . Neveze tesen készítenek lombfákat több alfajjal és tűlevelű fákat.

A lombfákat 3 részből állítják ö s sze ; az alsó részt, m e l y állványul szolgál, képezi egy 2 0 — 4 0 mm átmérőjű tucz fenyő tárcsa; a fa lörzse egy u g y a n i l y e n fából készült 1 0 0 — 1 6 0 mm hosszú kúpos orsóból áll és mind ig fekete-barnára festetik b e ; a lombfák levelei egy kétszög, i l le tve lencsemetszetü, igen hajlékony fenyöfapálczáról metszetnek le, meghaj l i t ta tnak, rikító világos-zöldre festet­nek és felragasztatnak a törzsre. A fa nemét annak l o m b o ­za ta által törekszenek j e l l e m e z n i . A tűlevelű fákat, de gyak ran a lombosaka t i s , világos-zöldre festett, hosszabb és szélesebb levelű m o s z a t o k k a l készítik.

Fes te t len állapotban egy ha tvanad (Schok = 60 drb) középnagyságú (130 mm h.) fenyőfa 20 k r b a kerül, vagyis egy fa V:s k r b a . H o g y mi t fizetünk m e g ezze l , a fát-e vagy a m u n k a egy részét, azt n e m t u d o m . A z árak a fák nagy­ságai szer int általában 1 8 — 2 írt 6 0 k r között változnak.

Festett fák v a l a m i v e l többe kerülnek, p l . azokért, me lyek festetlenül 18 k r b a kerülnek, a vevő festetten 25 kr t fizet és eladja 75 krért.

Legérdekesebb müfogása a játékiparnak az, melyet „állatok" és „emberek" készítésénél a lka lmaznak .

így p l . h a lovat , tehenet, kecskét vagy bármely más " állatot aka rnak készíteni, akkor ezeket az állat­a lakokat n e m faragják k i egyenkint külön-külön faleme­zekből, h a n e m készítenek könnyén hasiiható fából -tehát fenyőfából — egy gyűrűt, m e l y n e k keresz tmetsze t i körvonalai azonosak az illető állatéival és ebből a gyűrű­ből aztán sugárirányosan kihasítják az egyes darabokat .

5 7 7

A gyürü készítésévé] a családapa fogla lkozik , ki leg­alább az előrehaladottabb érczhegységi játékszer iparnál — esztergapadját a m i n d e n fa luban levő, úgynevezett „Mieth-D r e h e r e i a - b e n állítja fel, h o l a helyért és a szükséges v i z i erőért 6 0 — 8 0 krt, 1 frtot tizet p a d o n k i n t és hetenkint . I lyen esztergatelepeket az Érczhegységben lépten-nyomon láthatni és nagyobb fa lvakban , min t p l . Ka tha r inenbe rgben , Se i fenben, O. -Se i fenbachban , több is v a n egynél és ezek gyakran még egy-kétemeletesek is. Sőt Se i fenben v a n egy, melyet n e m v i z - , h a n e m gőzerő hajt. R e n d e s e n a z o n b a n v i z -erövei mozgatott hajtógépet használnak az esztergák megindí­tására és pedig — min thogy az esés m i n d i g nagyobb — kivétel nélkül felül csapó v i z i kereket. A z erő fa-fogaskerekekkel és s z i j dobokka l átvitetik a l'ödényzeti főtengelyre és erről bevágott fadobok és erösebb pamutkötelekkel az egyes esztergákra. A z esztergák mind ig 2 vagy 3 sorban állít­tatnak fel a terem hosszában és m i n d e n egyes i l y e n sor egy-egy közös fadobról vesz i mozgását. A z emiitett pamut­kötelek a padok sorrendje szer int a fö eröátvivö tengely dobján levő csatornákban fekszenek.

E z e n esztergatelepekkel kapcsola tban áll m i n d i g egy külön műhely, h o l 3 — 4 körfürészen — esetleg egy erdei rácsli'irészen is szétdarabolják a gyűrűkhöz és egyéb tárgyakhoz szükséges fát. Nevezetes körülmény, hogy a játékiparban használt fa m i n d i g nye r sen dolgoztat ik fel, azaz lehetőleg mindjárt vágás után. E n n e k okát a könnyebb megmunkálhatóságban találjuk.

A z emiitett gyűrűkhöz legjobban szeretik a 4 0 0 — 7 0 0 mm átmérös p u h a l u c z fenyő fát, melyet héjazatlanul 2 0 0 — 3 0 0 mm széles tárcsákra vágnak. E g y i l y e n tárcsából aztán két sor gyűrűt készitenek. A külső nagyobb gyűrűk­ből rendesen 60 lovat vagy 1 0 0 — 1 2 0 tehenet, kecskét,

578

kutyát stb. lehet hasítani. Hasítás után a da raboka t a faragó v e s z i át, k i az éles körvonalakat az állat hátán, fején és lábain levágja, tompítja és a lábak és fülek között levő felesleges anyagot 2 — 3 vágással eltávolítja. E g y h a r m a d i k munkás e közben már előkészíti a szintén hasított farkat vagy a tehénnél a sza rvaka t és f e l enyvez i . Végre a faragványokat még páczolják és festik. I l y e n állatok ára „ha tvanszám"-ban nagy­ság szer in t változik, de p l . a kisebbekből 6 0 drb 5 — 1 0 k r b a kerül festett állapotban. U j a b b a n , miután a vas tagabb l u c z fenyő választékok drágábbak lettek, a gyürü- vagy k a r i k a -esztergályozással fölhagynak. E n n e k helyébe földarabolják a fát a belőle készítendő tárgy méreteinek megfelelő keresztmetszetű bütüfás gerendákra és azt az illető a lak körvonalához képest kü lönböző vésőkkel alakítván, föl­hasogatják.

A katonák, m e l y e k itt kü lönböző nagyságban és alak­b a n (osztrák, magyar , po rosz , f rancz ia , ango l és orosz) készülnek, egyenk in t - - ritkán gyűrűben - - esztergályoz-tatnak. A hát és a csákó a felesleges rész lehasitása, a lábak faragás által nyere tnek . Ilyenekből festve 6 0 drb a kisebbekből 5 k r b a és a legnagyobbakból 8 0 — 1 2 0 k r b a kerül.

Számos házban, különösen a h e g y i pa takok mel le t t fekvőkben, h o l elég vizerö áll rendelkezésre 2 — 3 kisebb körfürész és egy k i s léczgyalugép hajtására, kizárólagosan tolltartó- és irónszekrénykéket (Schulkástchen) készítenek: ezeket, h a puhafából valók, vörös a n i l i n n a l festik, h a ped ig bükk vagy jávor fából készültek, polírozzák. A z elsők­ből egy drb IV2 k rba , a legfinomabbakból ped ig darab ja 1 0 — 1 8 k r b a kerül.

A k i sebb , hasított fából készült puskáknak da rab ja pléhvel mont í rozva, 2—2V2 k r b a kerül.

N a g y elterjedésü a h e n g e r a l a k u tolltartó-szelenczék

5 7 9

készítése, melyekből 60 drb 1 5 — 2 5 k r r a l fizettetik. E z e k rendesen szintén o ly m ó d o n készülnek, mint az e lőbb emiitett gyürük. A munkás t. i . kibérel magának v a l a h o l

- h o l v i z i erő v a n — helyet egy esztergapad számára és ott „gyártja" aztán — a szó szoros értelmében - - a szelenczéit. A fát előbb körfürészen feldarabol ja a kellő méretekre, aztán befogja, egyszer átfut rajta a csöves vésővel, úgyszintén a simitó vésővel és az már is , m i n d e n méregetés nélkül, eléggé vékony. E z meglévén, belenyúl egy kanálfuróval és kifúrja; ráesztergályozza azután a nyaka t , vékony tölgyfadarabbal feketére égeti, m e l y a l k a l o m m a l a fa o lyan lényt kap, m i n t h a polírozva v o l n a ; ráesztergálvoz díszítésül néhány fehérnek kitetsző gyürücsoportot, esetleg még m e g is „ezüstöl i" egy ó lom-ón öntvényü 1 mm vas tag l e m e z z e l és a sze lencze alsó része teljesen kész. A felső rész ép igy készül. Némely h e l y e n a fekete színezésen kivül még sárga vagy ba rna gyűrűkkel is ellátják, m i ugy történik, hogy az illető he lyen a fát beken ik salétromsavval és aztán tölgyfával dörzsölve kissé megégetik. Ober leu tensdor f környékén készülnek b i z o n y o s alakú esztergályozott játék­tárgyak jávorfából, melyek arra valók, hogy a h o m o k b a n játszó gyermekek velük abban különféle a lakokat készíthessenek.

E g y i l yen homok-játékszert „törzsenkint" (á 12 drb és egy kanál) e ladatnak 70 krért, melyből 30 kr . a fára számítandó.

N a g y b a n készülnek az Érczhegységben a m o z g ó játékszerek, p l . a lóvasut m o z g ó lábú és fejű lóval ; ugyan i lyen kecskék, kutyák, veszekedő kakasok, a két tornász, a bukfenczezö m a j o m stb. Legérdekesebb ezek közül azonban egy alak, „ a bukfenczezö bosnyák" , a m i n t e vidéken nevez ik (vagy máskép „Treppenláufer"), m e l y egy m o z g ó fatagokból összeállított és kelet iesen felöltözött

580

ember i alak, m e l y n e k hasában h igany v a n . A h igany rendkívüli mozgékonyságánál fogva, ezen alak súlypontját — ha t. i . egy lépcsözet felső részén felállítjuk, — ugy változtatja, hogy az ma jd lábai, majd keze i körül forogva, azaz bukfenczet vetve, a lépcső egyik tagozatáról a másikra lefelé ha l ad . E n n e k készítésével csak egyet lenegy család fogla lkoz ik , de ez is csak egy nagyságban tudja az ala­ko t készíteni. Különben e család kizárólagos jogot bír ennek előállítására, miből folyólag darabjáért l frt 50 kr t kap .

A játékszereknek más csoportját képezik az úgynevezett „Vexir já tékok" ; p l . egy 6 lemezből álló szekrényke, mely­nek olda l fa la i „Feder"-rel és , ,Nu th" - t a l összekapcsoltattak és ez szé tveendö; vagy a jávorfából álló polírozott kis ser­leg, m e l y b e n egy előmutatott p i ros golyót lehet eltün­tetni stb. Utóbbi darab 20 k r b a kerül a munkásnál (6 kr . esik a fára) és a kereskedő eladja 35 krért.

Igen kedvesek a jávorfából készült k o n y h a i berende­zések, me lyek esztergán ugy készülnek, hogy egy darab fából a különböző nagyságú dézsáknak mindjárt egész soro­zatát esztergályozzák k i , egyiket a másikból. Díszítésül fém-abrincscsal láttatnak el , i l letve esztergályozás közben az edényeket a már emiitett ön -ő lom ötvényü l e m e z z e l dörzsölve fémes kinézésű karikával látják el .

A kerülék alakú edények hajlítás és megfelelő alakú fenék beillesztése utján készülnek.

A z Érczhegység játékszerei közül legjobbak a szoba i berendezések. V a n n a k nevezetesen éttermi, vendéglátó és háló s z o b a i berendezések, me lyek a legkülönbözőbb minőségek­ben készülnek; igy v a n n a k puhafából m i n d e n d isz nélkül, vannak aztán festettek, lakkozot tak , virágokkal befestettek, fényezettek, puha- , cseresznye- , s z i l v a - és diófából, végre

581

még bársonynyal kárpitozottakat is találni. U j a b b a n , miután a széknád belső része az oberleutensdoríi hajlított bútor­gyárból m i n t hulladék kerül k i , ezt is felhasználják hajtott játékszer-bútorok készítésére; ezeket feketére lak­kozzák.

A z azelőtt K a t h a r i n e n b e r g b e n vol t , most pedig Ober-leutensdorfban levő szak i sko la a játékszeripar egy uj nemét honosította meg az Érczhegységben, t. i . a papír-pépből készített játékszereket. Ezeke t R o h r d o r f igazgató tanítványai o ly tökéletességben készítik, hogy a szak­értő, s különösen a szobrász bámulatát kihívják. A z inté­ze tben készülnek a szemléleti oktatáshoz különösen az e l emi népiskolákban szükséges állatalakok és pedig főleg csak két c sopor tban . A z egyik c sopor tban v a n 10 háziállat nagyobb mértékben készítve és ezek 12 frtba kerülnek, m e l y ár • - - tekintve, hogy m i n t a után való sokszorosítással nyere tnek — már maga is azok mübecsére mutat . A másik csoport 60 , kisebb méretű emlősöket ábrázoló — állatból áll és kerül 32 frtba.

Csehországban még egy más terület is v a n , h o l a játékszer ipart b i zonyos mérvben űzik és cz az E r l i t z -hegység G r u l i c h környékén.

A z itt készülő játékszerek nagyrészt már a müipari terményekhez sorolhatók, a m e n n y i b e n a faragott szarvas-és özfejek, de különösen a szemléleti oktatáshoz iskolákban is használt „madárcsaládok' ' (fürj, p in ty stb.) nagy ter-mészethüséget és müvésziességet muta tnak . Híresek az ott faragott pipák is . A közönséges játékszerek is — p u h a ­fából és rikitóan befestve —készülnek itt különböző árakon. Ezeke t a zonban ritkán állítják elő hasított gyűrűkből, h a n e m külön külön fadarabokból faragják. Értékük, a nagyobb fáradságnak némileg megfelelően, v a l a m i v e l nagyobb ama-

5 8 2

/okéná l és egy alak l ega lacsonyabb ára 4 kr . , me ly összegért az Krczhegységben 6 0 drb katonát is k a p n i .

A játékszer-kereskedő ezen terményeket összevásárolja és csoportosítja, azaz összeállít „gazdaságokat", ..vadá­sza tokat" , „gulyákat", „lakodalmakat", „ezredeket" stb., stb. N a g y elterjedésnek és keresetnek örvendenek a G r u l i c h b a n készülő ..szent-családi" csopor tok . Némely faragók — a t i r o l i akhoz hasonlóan — K r i s z t u s o k a t készí­tenek (Herrgot t schni tzer ) , me lyek a z o n b a n tökéletességben messze a m a z o k mögött állanak.

M i g az Érczhegység és az Erlitzhegység játékszerei főképen k iv i te l re készíttetnek, add ig v a n Ausztriában oly vidék is , m e l y csak a néhány mérföldnyi távolságú környéket látja el játékszerekkel. E z e n rendeltetés már a játékszerek külsejében, azok „stílusában" is nyilvánul, mer t m i g az e lőbb emii tet tek h a ugy lehet m o n d a n i - „ k o z m o -p o l i t i k u s " ízlésűek, addig p l . a Beskidák terményei kiállí­tásukban csak a szláv népfaj ízlésének hódolnak. Ugyanez t látjuk a ga l i cz ia i házi ipar terményeinél is . A Beskidák házi ipa ra az úgynevezett „máhr. W a l a c h e i " wa l l . -messe r i t sch i , wse t in i és r o s n a u i kerületében v a n , m e l y kerületekben — i p a r k a m a r a i jelentés szer int 1150, 4 3 7 7 , i l le tve 1800 egyén fogla lkozik házi ipa r ra l .

A tárgyak, me lyek itt készülnek: dohányzó-szerek, (pipaszárak és szipkák), késnyelek, bognármunkák, targon-czák, gereblyék, s za lma- , széna-, szemétvillák, lapátok, z s inde lyek , bodnár- és esztergályos-munkák, kosarak , söprök, rokkák és sziták. L e g n a g y o b b szerepet játszik a késnyelek és az úgynevezett tótbicskák készítése. Általános jel lege az itt készülő házi ipar terményeknek a kezdetleges­ség és az esetleg diszi tet teknek eredetisége, azaz szláv ízlése. A játékszerek közül leginkább készítik a fél méter

583

hosszú talyigát bükkfából, me ly meglehetősen sikerült utánzata a megfelelő házi szerszámnak. Kerül darab ja 30 k r b a és készit egy gyakor lo t t munkás napon ta 3—4-et . E n n e k díszítése igen tetszetős és ugy készül, hogy a bükk­fát tüz felett barnítják és aztán ..kecskelábbal" a szláv jellegű motívumokat belevágják, me lyek a barnás felületből fehéren előtűnnek.

E g y más játékszer-tárgy a hársfából való kerep lye , melyből egy-egy munkás n a p o n t a 30 drbot is készit. Eladják da rabonk in t 3 krjával.

A fentemiitett villák, lapátok, kádármunkák (űrmértékek és edények 1 0 — 1 2 mm vastag, tüz felett hajlított bükkfa-lemezekből és külön betett fenékből) stb. rendkívül kezdet­legesek és finomítás végett Neu t i t s che inbe szállíttatnak, h o l a kereskedő által kikészittetnek. U g y a n i l y e n rendkívül kezdetlegesek a pipák, szipkák és pipaszárak, melyeke t itt árulgatnak. A l a k r a nézve megfelelnek u g y a n a j ó Ízlésnek, de t echn ika i l ag véve még a finomítóra várnak.

Még a m o r v a játékszereknél is sokka l a l ac sonyabb fokon állanak a ga l icz ia iak . Összes szerszámuk a faragó­kés ; esztergáról szó s incs . N y e r s anyaguk a topolya- , boróka- és bükkfa. A házi ipar terményei i t t : hegedűk, kocs ik l o v a k k a l együtt, kereplők (klapper), b ö l c s ö k ; ezek­nél sokka l tökéletesebbek a k o n y h a i szerek (sótartók, tojás­serleg stb.)

E z e n tárgyak díszítései keveréke az a n i l i n n a l (vörös) festett, szláv elemű diszitményeknek és állati a l akoknak . Némelykor az egész felületet is beáztatják festékkel és a a diszitményeket aztán belemélyitik a kecskelábbal.

Árai ezen játékszereknek — különösen, h a vesszük, hogy szabadkézből készültek, — rendkívüli a l a c s o n y a k ; igy p l . a J a w o r o w b a n készülő k o c s i l ovas tu l együtt 10 k rba ,

584

a Kolbuszowból származó hegedű vonóval és szépen festett diszitménvekkel ellátva csak 20 k r b a ; vagy egy Myslewitzböl való k o c s i l o v a k k a l 6 k rba , egy bölcső 2 k rba kerül, de megjegyzendő, hogy ezek már a kereskedő árai.

Máskép tűnik fel előttünk a „ V i e c h t a u ' * házi játék­szer ipara . H a Pesendorfer bécsi raktárát vagy a techno­lógiai múzeum gyűjteményét nézzük, látjuk, hogy azok a lak i lag és rendeltetés szer int is rendkívül vál tozók; külső kikészítésük pedig határozottan kifejezett jellegű. Okait ezen tüneményeknek a b b a n találjuk, hogy ezek m i n d kivi te lre v a n n a k szánva és pedig főleg az A l - D u n a tarto­mányaiba, tehát kiállításukban leginkább szláv Ízlésűek. A házi ipar virágzásának o k a itt különösen a kivivő, vagyis a közvetítő kereskedőnek realitása, mi t a házi ipar egyéb telepeinél n e m találunk.

Lássuk már most az egyes jellemző játékszer csopor tokat .

Mindenekelőtt megemlítem a játék hangszereket . A k i s pi ros hegedű Magyarországban és Szerbiában talál vevőkre. A munkás kap tuczatjáért 2 frt 45 krt, a keres­kedő eladja 2 frt 80 krért. (Már ezen szerény nyereség is mutat ja Pesendor fe r nagykereskedőnek jólbánását és méltányosságát a munkással s z e m b e n ; megelégszik 1 0 — 1 5 % nyereséggel, m i g az Érczhegységben székelő kereskedők u g y a n e z e n eladási árak mellett 5 0 — 1 0 0 % - o t nyernek.) A fából készült kis trombiták, melyeke t a házi iparos 6V2 kr.-ért állit elő ( tuczatonkint) , Magyar- , Oroszországban és K i s -Ázsiában adatnak el . Furulyák nagy mennyiségben Szerbiába, Boszniába és Bulgáriába vitetnek k i . A munkás 12 krt , a nagykereskedő 15 kr t kap tuczatjáért. Kettős kereplők egész K e l e t e n adatnak el . A munkabér 16 k r . tucza tonkin t , az eladási ár 20 k r .

585

Számosak azok a játékszerek is , melyeknél v a l a m e l y állat vagy gyümölcs láttatik el hangszer re l , i l y e n p l . a fütyülő madár (10 k r . tucza tonkin t ) , a trombitás madár (tuczatja 10 kr.) , a körte t rombi ta stb. stb. N a g y m e n n y i ­ségben és változatosságban készülnek a .. V i e c h t a u " - b a n a ta rka babák is, m e l y e k e n az o t tan i vidék lakosságának vasárnapi ruhája van utánozva. V a n p l . úgynevezett g m u n d e n i , l i n z i (gyermekkel és angyal la l ) , továbbá az úgynevezett ..tollas b a b a " (Federdocke) , to l la l a kalapján; az úgynevezett . . Scheppendocke" , m e l y m i n d e n mozgásánál hangot hal la t . Ugyani t t készül a . . Q u i t s c h - M a n d e l " is, m e l y nyomásnál hangot ad . Legdrágább ezek között a g m u n d e n i baba (56 kr . tuczatja). A „Viechtau"-I>an ..szent családi" csopor tok (betlehemek) is készülnek, melyek a z o n b a n a gru l ich iak mögött állanak. Különösen jel lemző a „viechtaui" játékszer ipa r ra a nagy mennyiségben készülő bölcső gyer­m e k k e l , me ly vörösre befestetik és fehér vagy kék virá­gokkal diszit tet ik. E z e k tuczat ja 11 k r b a kerül a munkás­nál, a kereskedőnél 15 k r b a .

E z e k előállításánál nevezetes fogásokatalkalmaznakazon csekély számú és kezdetleges szerszámok mellett , me lyek rendelkezésükre állanak. A satu, a vonókés , a faricskó és egynehány ürvésö teszik k i a szerszámukat. A bö lcső készítésénél befognak 1 2 — 1 5 gyalul t l emezt a sa tuba és a vonókéssel a kívánt körvonalakat kivágják.

A bútorok messze állanak az oberleutensdoríiak mögött. Utánzatát képezik a német parasztház bútorzatának kelet i vagy délszláv izlésü, t a rka festményü diszitésekkel.

Katulyák, tarkán befestve, törzsenkint készülnek (6 egymásban levő darab képez egy törzset) és exportál­ta inak az a l d u n a i fejedelemségekbe, törzsenkint 4 5 k r r a l . Számosak továbbá az összetett, gépezetekkel ellátott játék-

586

szerek, me lyek v a l a m e l y mesterséget ábrázolnak, p l . a kalapáló kovács stb. stb.

Fapuskák pléhvel és s o d r o n y n y a l fe lszerelve és a lövés­hez rugósszerkezettel berendezve , 1 frt 50 k r r a l , fakardok 5 k r r a l ada tnak el d r b o n k i n t .

Más értékesebb tárgyak a nyerges lovak , gyakran bőrrel b e v o n v a , továbbá a tel jesen felszerel t sörös kocs i , m e l y különösen Németországban örvend nagy keletnek. U g y a n e z e n tárgyak az Érczhegységben is készülnek, de s o k k a l f i nomabb kiállításban, m i n t a „Viechtau"-ban. A sörös k o c s i hordókkal együtt 66 k r b a kerül.

A tökéletesség meglehetős magas fokán áll — ugy mű­vészetileg, m i n t t e chn ika i l ag is — a grödeni völgy (Tyrol) házi ipara . A házi ipar terményei itt kétfélék, ugyan i s szent­képek és játékszerek faragása. A faragás kiművelésére nagy befolyással v a n aDanz-féle műterem Szt . U l r i c h b e n , me lynek tu la jdonosa állami támogatásban részesül csak a z o n czél­ból , hogy a nála jelentkező tanítványokat kiképezhesse. E z e n műteremnek köszönhető valószinüleg a z o n körülmény is , hogy a grödeni völgy faragói j e len leg már az u jdonabb faragó szerszámokat is i smer ik és használják.

A faragáshoz szükséges nyers a n y a g a legkitűnőbb, t. i . a h a v a s i fenyőfa; kevésbé értékes tárgyakhoz a lucz fenyőt használják.

A játékszer ipa r terén a grödeni völgyben már igen régóta alkalmazzák a faragást is és pedig csak b i z o n y o s a l akok előállításánál, melyeke t m i n d i g egy u g y a n a z o n család készit. — E z e k n e k természethüségük és művészies', k i v i ­telük feltűnő. I l y e n tárgyaknál az o t tan i környékből rendesen a nép egyes typ ikus alakjait vesz ik mintául, p l . a fa lusi órakereskedöt, a madár kereskedőt, a pásztornöt, a zergevadászt stb.

587

Páratlanok a m o z g ó faragott a l akok és csopor tok is , m i n t p l . a k a p u c z i n u s , k i kunyhójából kilép és az esti harangozást végzi, vagy az erőművész csoport , stb.

.Mindezen tárgyak vagy festetlenül vagy sz inesre festve jönnek a kereskedésbe.

A játékszerekhez ta r toznak a kocs ik is , m e l y e k itt k i sebb mértékben bámulatos pontossággal és kitűnő t echn ika i k iv i t e l l e l nagy kocs ik mintájára készülnek, így v a n p l . fenyőfából létrás k o c s i , m i n d e n részletében a nagy k o c s i mása, m e l y 13 k r b a kerül. F i n o m a b b k o c s i k az o m n i b u s o k , lóvasúti kocs ik , nagy teherkocs ik ládákkal megterhe lve stb. stb.

N a g y mennyiségben készülnek a grödeni völgyben a babák és ped ig a Va kros legkisebb gyermekbabától kezdve egészen a művész do lgozó termében használt minlahabáig (Gl iederpuppe) .

Mindezekből kitűnik, hogy a grödeni völgy házi ipa ra a legelörehaladottabb és a l eg jobban kiművelt v a l a m e n n y i ausz t r ia i között.

Egészen eredeti jellegű a cseherdö házi ipara . A z o r d éghajlat miat t a gabonanemüek a cseherdöben n e m igen teremnek. A legkitűnőbb l u c z fenyő, más tűlevelű fák és a bükkfa az ot tani őserdőkben ped ig nagy mennyiségben és rendkívüli olcsó áron áll a lakosság rendelkezésére; és igy ez már a természetes körülményeknél fogva is a fa iparra , m i n t úgyszólván egyedüli keresetforrásra, van uta lva .

A cseherdö házi iparának igen számos ága van és ezek közül egyike a l egfon tosabbaknak és a l egnagyobb mér­tékben űzőiteknek, a „fapálczika" (Holzdrah t ) készités gyufa-pálczikáknak és faredönyöknek. E z e n fapálczika a R o m e r -fé!e g y a l u v a l készül, m e l y n e m más, m i n t közönséges

588

nagyobb méretű gya lu , m e l y n e k élét 2—-5 vastölcsér képezi. V a n egyszerű hengeres, v a n négyzetes és v a n bordás tölcsérü gya lu , ^és e szerint a gyalul t sod rony kör-, négy­zet vagy úgynevezett . . r ipsz" keresztmetszetű. A fa-pálczikákat lh m — 3V2 m hosszaságban állítják elő. A hozzá használt fa r endesen a közönséges hasábos tűzifa, de me ly lehető egyenes szálú, l ikacsos , könnyű és ágnél-küli legyen. A fa nemét tekintve, használják a l u c z fenyőt, a hársfát és északi vidékeken a nyárfát is . Munkánál az illető egyén a gyalut a s zo rosan befogott fahasábon végig taszítja. Leg jobban sikerül a pálczika-készités, h a a munkás a gya­lut egy taszítással végig birja lökni, m e l y okból tanácsos csak rövidebb hasábokat használni. M i n d e n taszítás után kénytelen a munkás a nyer t pálczikák számának meg felelöleg b i z o n y o s szélességgel j o b b r a m e n n i . A sod rony alakjánál fogva és az egyes tölcsérek közti hézagok miatt egyenet len felület marad vissza , me ly a m u n k a foly­tatása előtt még legyalulandó.

E g y munkás készíthet napon t a 2 0 0 , 0 0 0 drb, 50 cm hosszú gyufapálczát.

E g y »tx Iából pedig lesz a 60- - 7 0 % - n y i hulladéktól e l tekekintve 2 millió 5 0 — 5 2 mm hosszú gyufaszál 3.5 vámmázsa s u l y l y a l .

A pálczikák csomagolása 1 0 0 — 5 0 0 vagy 1000 drbos kötegekbe történik, m e l y e k a vékony göndör hulladék­forgácsokból készült z s inegekke l összeköttetnek.

A cseherdö némely k isebb helyiségében 1 5 — 2 0 család is fogla lkozik a fa pálczikák készítésével. N a p i keresete egy embe rnek 40 50 kr . H o g y oly keveset keresnek a cseh­erdö házi ipa rosa i , ennek okát a b b a n találjuk, hogy a ter­melő n e m áll közvetlenül érintkezésben a fogyasz­tóval, h a n e m a fapálczikák eladása közvetítők utján tör-

589

ténik, k i k természetesen a h a s z o n l egnagyobb részét meg­tartják.

A házi i p a r n a k egy más tárgyát képezik a l u c z fenyő és a bükkfa forgácsok, m e l y e k az a n n y a g minősége és méreteik szer in t közönségesebb könyvkötői munkákhoz, a czipész által középtalpnak, kardhüvelynek, dobozfa lak­nak, k i sebb tükrök hátfalainak stb. használtatnak.

Készítésükhöz a házi ipa ros az eresztő g y a l u h o z hasonló nagyságú és nagy , széles forgácsnyilással ellátott gya lu t használ. Előállításuk a g y a l u nagy munkaszükségleténél fogva igen fáradságos és m i n t tisztán m e c h a n i k a i m u n k a ­f o l y a m , épugy, m i n t az előbbi iparág is, a gépi előállí­tásra u t a l .

A cseherdöben a z s i n d e l y e k n e k géppel való előállítását a l agnagyobb mértékben űzik. E mel le t t a z o n b a n t ek in ­télyes mennyiségű hasított z s i n d e l y kézzel is készül és bámulatos a z o n ügyesség, m e l y l y e l a munkások a hasítást, az árkolást, az elkészítést (Kantén) s tb . mivele te t végzik-V a n eset, hogy két egymással do lgozó munkás 2 5 0 0 drb . z s inde ly t készit egy hét alatt. H e t i keresete a munkásnak 3 — 5 frtra megy .

A cseherdö déli részében kitűnő l u c z fenyő áll r e n ­delkezésre a szitaráma készítéshez, m e l y müvelet egyszerű gyalulásból áll. A g y a l u , me lye t ehez használnak, hasonlít a már e lőbb említett forgácsgyaluhoz. Leginkább a z o n b a n ezek a forgácsok has i t ta tnak is és ped ig egyenletes évgyürüs és egyenes szálú, görcsnélküli l u c z fenyő hasábokból széles vonó-késsel a faragó széken.

Osztályoztatnak méreteik szer int . V a n 2 — 3 — 4 . . . 12 a r a s z n y i h o s s z a l bíró szitaráma. (1 arasz = 2 0 cm.)

Magasságuk 7 — 1 2 cm között változik.

U g y a hasítás, v a l a m i n t a hajlítás is a fa nye r s E R D É S Z E T I L A P O K . 41

590

állapotában történik. Szárítás után az anyagot csomagba kötik. E g y c somag ta r ta lmaz 10 vagy 15 rámafát.

A hasított áruk közé tar toznak azok a katulyák is, melyek a cseherdöben l u c z vagy jegenye fenyőből szintén a házi ipa r terményeiként készülnek. A hasítás itt ugy történik, hogy egy darab t iszta, egyenes szálú fát addig addig hasítanak, m i g az egyes l emezek a kellő vékonyságot nyerték. E z e k aztán a faragószéken vonókéssel k i d o l ­goztatnak, k is i in i t ta tnak , meleg vízben áztattatnak és formákra szoríttatnak. Szárítás után kecskefüz-, kőris- vagy berkenyefa forgácscsal összevarratnak, a szintén hasítás utján nyert fenék pedig be leenyvez te t ik és szegeztetik.

A házi ipar körébe tartozónak vehe tn i a hangszerfa készítését is , m e l y szintén hasítási műveletből áll és a cseherdöben, B u b e n b a c h kerületében és S c h w a r z e n b e r g h e r c z e g birtokában levő Tusset , N e u t h a l , M a d e r és Scha t -tavva helységekben nagy virágzásnak örvend.

A hangszer fa igen ritkán található kitünö minőségben. H o m o k o s , n e m túlságos zs i ros talaj, n a p o l d a l , 2 0 0 0 — 4 0 0 0 lábnyi magasság a tenger felett, egyenes és egyenletes növés a z o n feltétek, m e l y e k a l u c z fenyőnek azon tulaj­donságot kölcsönzik, hogy a belőle készült lemezek a hangot felvegyék és erösbitéssel hangoztassák.

Feltétel a fa használhatóságára a n n a k nagy hasitható­sági foka, tisztasága m i n d e n tekintetben, egyenletes és finom évgyürüs szerkezete ( 1 — 2 mm). Minél magasabb az illető hangsze r középhangja, annál finomabbnak k e l l l enn ie a fa évgyűrűjének, igy p l . hegedűnél 1—2 mm., csellónál és Violonnál 2 — 4 mm. l egyen .

A hegedűk fedelei és fenekei l u c z , némelykor jegenye-fenyőből , o lda l fa la i pedig jávorfából készülnek. A zongo­rához „resonansfának" szintén a l u c z fenyőt használ-

591

j uk , annak többi részeihez pedig a kereskedésben előforduló bármely másféle fát.

A z ehez kellő l u c z fenyő lemezeket következőleg nyerjük: felvágjuk a törzsöt kellő hosszúságú tuskókra, ezeket megin t két egymásra irányban 4 quadrans ra osztjuk fürészszel, A z igy nyert negyedtuskókat pedig sugárirányosan 2 cm erős (közép) táblákra hasítjuk, s aztán megszárítjuk, legyalu l juk és m i n t h o g y a hang tisztasága kedvéért a z o n ­gora fenekét u g y a n a z o n törzsbeli fából k e l l készíteni, az egyes hasított deszkákat számozzuk és csomagol juk . A cso­magok a hangmagasság szer int megint külön osztályoztatnak. A „ resonansfa ' ' a cseherdöben 6' bosszú 2 4 " széles és 2 1 " mély ládákban ju t kereskedésbe és egy i l y e n láda kerül Bécsben 8 0 — 1 0 0 frtba, L o n d o n b a n 1 4 0 — 1 5 0 frtba.

Meglehetős terjedelmű a cseherdö faczipö és kaptafa ipa ra is. A faczipökhez túlsúlyban a hasított bükkfát hasz­nálják; ezenkívül még nyír, topolya , éger stb. fát.

A z eszközök, m e l y e k k e l a czipöt készítik: a faragó­szék, melybe a fát külső megmunkálásakor befogják ; előre­haladot tabb házi iparos satut is használ; nagyolásra szolgál a bal ta (kézibalta), további megdolgozáshoz való a z ürvésö, me ly e czélra meglehetősen n a g y ; a belső részek kidolgozására nagyobb és kisebb kanálfurókat is használnak; végre vannak könyökalaku vésőik, melyeke t a belső kifúrt részek egyengetésére, simítására használnak.

E z e n iparág a cseherdöben különösen csak télen űze­t ik . A munkások e téren rendkívül ügyesek és szorga l ­masak, mert m i g p l . a berchtesgadeni faczipö faragó napon ta csak 3—6 párt készit, addig a m a z o k 10—11 párt készítenek. D e daczára ezen nagy termelésnek, az árkülönbségek o lyanok, hogy a cseherdö l akosa n e m keres annyi t , m i n t a berchtesgadeni munkás.

4 1 *

592

A kaptafakészités a cseherdöben szintén nagyobb mérvű. Készül évenkint 3 2 0 0 pár bükk és gyertyánfa-kapta .

T a c h a u b a n körülbelül 3 0 0 ember fogla lkozik eszter-gályozással.

Paszományos munkák bélései, gombok , bojtok és számos egyéb tárgy képezik a t achau i esztergályos ipar termékeit. A t echn ika haladása az esztergályos ipar terén itt i smere t len d o l o g ; a legügyetlenebb berendezések és a legrosszabb szerszámok — melyek a legközelebbi kovácsnál készülnek — támogatják a munkás kezét, k i daczára ennek, mégis kénytelen — hogy csak egy példát h o z z a k fel — 5 krért 1000 drb nyers fagömböt készíteni.

A T a c h a u b a n felállított szakiskolának különben ujab­b a n már sikerült legalább a berendezések és egyáltalában az esztergályosipar technikája terén némi javításokat meg­honosítani.

Be rg re i chens t e in környékén teljes bu torza t i berende­zések készülnek, melyek Ausztriába és Bajorországba szállít­tatnak. U j a b b a n itt szekereket és kocs ika t is készítenek.

Végre Mariáimban és vidékén a székgyártást űzik házi iparként. E z régente virágzó volt , u jabban a z o n ­b a n n a g y o n hanyat lo t t . A z ott felállított szak isko la , m e l y R i b y vezetése alatt m a j d n e m kizárólagosan székek készítésével fogla lkozik , már is észrevehető befolyással v a n a házi ipar ezen ágának emelésére. A z ide való házi iparosok székei cs inos a lak jukkal és kikészítésükkel, v a l a ­m i n t olcsóságukkal j ó keletre tettek szert egész Ausztriá­b a n , Magyarországon, de főképen a Lévanteben.