ErdészrandevúA KEFAG KISKUNSÁGI ERDÉSZETI ÉS FAIPARI ZRT. HÍRLEVELE

138. ORSZÁGOS ERDÉSZETI VÁNDORGYÛLÉS KECSKEMÉTEN, 2007. JÚNIUS 22-23.

GondolatokUtainkon erdõk kísértek...

A vándorgyûlés tulajdonképpen a magyar erdé-szek éves seregszemléje, amely már 156 évesmúltra tekint vissza. A kihagyások miatt az ideiévi a 138. sorszámot viselte. A találkozók lénye-ge, hogy mérleget vonnak az elmúlt évrõl és ter-mészetesen országos kérdéseket érintenek. Ígytörtént ez Kecskeméten is.

A második világháború után – az államosítástkövetõen – kicsit megváltozott a vándorgyûlé-sek filozófiája, a szervezés módja. Az állami er-dészet vált a magyar erdõk ügyének felelõsévé,és ez magával hozta azt, hogy az éves találkozó-kat az állami erdészet képviseletében az egyeserdõgazdaságok szervezték meg, amely napja-inkban is jellemzõ. Így lett a 138. Erdészeti Ván-dorgyûlés házigazdája Bács-Kiskun megye veze-tõ erdõgazdasága, a KEFAG Zrt.

Az elmúlt évek gyakorlatát követve az elsõ na-pon, az ún. vándorláson nyolcféle programon ve-hettek részt a vendégek, a második napon pedig aközgyûlésre, ügyeink megbeszélésére és a kitünte-tések átadására került sor. A Vándorgyûlés ugyanaz Országos Erdészeti Egyesület rendezvénye, de

Jó volt itt erdésznek lenni...

a két nap sikerének kovácsa mindig a rendezõ er-dõgazdaság, így jelen esetben a KEFAG Zrt.

A két napot értékelve az osztályzatom kitûnõ,melyet a következõkkel indokolok. Magas szinten,kulturáltan, pontosan mutatta be a KEFAG Zrt. aBács-Kiskunban tevékenykedõ erdészek – a kétvándorgyûlés között eltelt 23 éves idõszakbanvégzett – munkájának eredményeit. Betekinthet-tünk abba a mûhelymunkába, amely arról szól,hogy a mai világunkban egyrészt hogyan kell er-dei környezetünkhöz, az erdõhöz emberi módonközeledni, másodsorban megmutatta, hogy mi-lyen értéket jelent az erdõ a társadalom számára.A szervezõk nagyon elegánsan oldották meg,hogy ezeket a fontos kérdéseket milyen keretbenkell bemutatni a szakemberek és a nagyközönségszámára. Így minden résztvevõ igazán megtaláltaazokat a kedvelt helyszíneket, amelyek szerintemfelejthetetlenek: az Arborétum, a parkerdõ, az er-dei iskola, az erdei múzeum, a múltunk megbe-

csülését jelentõ emlékoszlopok, a mûvészetpár-toló alkotótábor Bugacon. A gazdálkodás terüle-tén a sikeres erdõfelújítások, az erdõ egyik fontosértékének, a fának az útja az erdõbõl a feldolgo-zó irányába, a Duna-ártér vadregényes helyei, deemlíthetném a robusztus gépek garmadáját is.

Az elsõ napon felvonultatott értékek számom-ra az erdészszakmába vetett hit diadalát jelen-tették. A közgyûlés napja a kecskeméti KatonaJózsef Színházban ünnepélyes, felemelõ pillana-tokat hozott, magas mûvészi színvonal keretébeágyazta rendezvényünket, amely örök élménymindannyiunk számára.

Kiemelném, hogy nagyon jól szervezett mé-diamunka vett bennünket körül, erdészhivatá-sunk kedvezõ tolmácsolását biztosítva.

Jó volt erdésznek lenni június 22-én, 23-án Kecs-keméten, Bács-Kiskun megyében, a KEFAG Zrt.vendéglátásában, jól szolgálta az erdészet ügyétez a két nap.

Dr. Pethõ József OEE elnök

A KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt.rendezte a 138. Erdészeti Vándorgyûlést,amely méltó bemutatóhelye és vendéglátójavolt a Magyar Erdészek hagyományos találko-zójának. A kitûnõen és nagy igényességgelszervezett programok az erdõgazdaság szak-maszeretetét és gondoskodását mutattákmeg valamennyi odalátogató erdész és külföl-di vendég számára. Meggyõzõdhettünk, hogyaz erdõgazdálkodás szerepét, jelentõségét azerdõgazdaság a múlt hagyományainak megfe-lelõen, magas színvonalon és kellõ szakmaielkötelezettséggel tölti be jelenleg is.

Külön öröm volt, hogy a szerény erdõhoza-mú területekbõl nyert fából magas hozzá-adott értéket állítanak elõ, és rendelkeznek azerdõgazdálkodás teljes vertikumával, valamintmegfelelnek a kényes természetvédelmi igé-nyeknek is. Látható volt, hogy a tartamosság-nak és a fenntartható fejlõdésnek az e vidékenkialakult szorgalom, munkabírás és alkotóké-pesség megõrzésével tudnak eleget tenni.

A tulajdonos számára megnyugtató és egy-ben büszkeség, hogy az egész magyar erdész-társadalmat fogadó KEFAG Zrt. szervezettenés a hagyományosan jól gondoskodó kiskun-sági, bácskai vendégszeretetében részesíthe-tett mindenkit. A Vándorgyûlés méltó bemu-tatása volt az elmúlt évszázad e tájon létreho-zott magyar erdõgazdálkodási sikerének.

Koleszár István ügyvezetõ igazgató, ÁPV Zrt.

…a felvonultatott értékek számomra az erdészszakmába vetett hit diadalát jelentették…

A fa„Nézd ezt a fát, ez itt az élet!............Ölelni vágyó karral tárja széjjelzúgó száz ágát a fa, nappal, éjjel.S a Vágyat, amely évezredek ótaszunnyad a földben, tar sziklákba oltva,gazdag humuszban, fájó emberszívben,a törzsön át emeli roppant ívbenaz ég felé, hol millió levélke– millió apró zöld-arany tenyérke –tengere tárja ki a végtelenneka Föld álmát, a kéklõ nagy tereknek.”

Lukács László

A 138. Erdészeti Vándorgyûlésrõl készült fotógaléria a www.kefag.hu/vandorgyules honlapon tekinthetõ meg.

„...az Erdészeti Vándorgyûlés újutakat nyitott meg elõttünk...”

„...a szorgalom, munkabírás ésalkotóképesség megõrzésével...”

„...értékeinket bocsássukkörnyezetünk rendelkezésére...”

„...üzeneteinket kommunikáljukösszefogottan...”

„...hogy minden korosztály élvezzeaz erdõ által nyújtott örömöket...”

Bármennyire is kutakodom szakmai múl-tamban, be kell vallanom, az egyetlen,amit én döntöttem el, az az volt, hogy er-dõmérnök leszek. Ez azért is nagy dolog,mert családomban még sohasem volt er-dész. Így aztán már gimnazistaként anyári szünetekben Bugacon dolgoztamaz erdészetnél. A gépekbõl a motort fáraszerelt csörlõvel emelték ki, s a homok-ban feküdve végezték az „alsó” javításo-kat. Három kis helyiségben szalagfûré-szeken folyt a fûrészáru-termelés. Akác-ból szõlõkaró, nyárfából palettacsúszó ésbetonelem készült. Én pedig 10 forintértárultam a szélanyag mázsáját. (Egy lovaskocsival 5 mázsa mérés nélkül.)

Az egyetem elvégzése után visszakerültemBugacra, s hamarosan rájöttem, hogy aszakmát ezután kell megtanulnom. Mon-dom ezt annak ellenére, hogy a binomiálisegyütthatók levezetését még akkor is ma-gas szinten mûveltem. Az eltelt hat év alattjól felszerelt gépjavító mûhely épült, s elké-szült az új fûrészcsarnok is. Az akkor kor-szerûnek számító technológiával mûsza-konként 8-10 m3 fûrészárut állítottak elõ.A továbblépést a kézi szegezéssel gyártotttartályláda, majd a rakodólap-termelés je-lentette. Közben megtanultam, mi az elõ-nye az árkos technológiával ültetett fenyõ-erdõsítésnek, s miért kell a csemetekertbenegy méter mélyen elásni mindent, amit a

fûrészüzem környékén összetakarítunk. Horváth Laci bácsitól azt is megtanultam,hogy az a szó, hogy lehetetlen, nem létezik.

1983-ban megkezdtük az AlföldfásításiMúzeum építését, készülve a következõ évinagy eseményre, a Vándorgyûlés megren-dezésére. Országos hírû fafaragó mûvészekörökítették meg mûveikben az Alföld-fásí-tás jeles személyeit és pillanatait. Sokkaltöbbre nem is emlékezem, hiszen felada-tom a vendégek „terelgetése” volt. (Juteszembe, kaptunk egy szép zöld egyen-nad-rágot is.) Mindhárom ágazat irányításábabelekóstolhattam, de végleges munkámmáa fahasználati ágazat vezetése vált.

Már éppen kezdtem otthonosan mo-zogni feladatkörömben, mikor áthelyez-tek a Harkakötönyi Erdészethez. Ami nemváltozott, itt is a fahasználatot irányítot-tam. Erdõ szempontjából a legfiatalabberdészete volt gazdaságunknak. Ebbõlkét dolog következik: ez az erdészet haj-totta végre az ötvenes évektõl kezdve alegnagyobb erdõtelepítéseket és az, hogya kitermelt faanyag döntõ hányada a ne-velõvágásokból került ki. Jelentõs szak-mai sikert köszönhetek annak a véletlen-nek, hogy a legkorábbi telepítések éppenebben az idõben váltak vágáséretté. Ígyaz erdészet fakitermelése három év alatttöbb mint duplájára nõtt. A fakitermelés-

ben itt alkalmaztunk elõször magánvál-lalkozókat, vállaltuk fel a környezõ tsz-ekfaanyagának értékesítését. Erdészetveze-tõként (türelmesen kivárva soromat) szin-te rögtön belefoghattam az erdõben folyómunka „kiszervezésébe”. Minden terme-lõeszközt értékesítettünk dolgozóinknak,akiket mint vállalkozókat foglalkoztat-tunk tovább. Az erdészet dolgozóinak lét-száma pár hónap alatt húsz fõre csök-kent. Talán ez az idõszak volt a legnehe-zebb eddigi pályafutásom során.

Az átszervezésnek, illetve Sódar Pál ve-zérigazgató úr teljesen új vállalatirányí-tási szemléletének köszönhetõen az erdõ-

gazdaság minden szempontból látványosfejlõdésnek indult. Fontos mérföldkõ volt1993-ban: részvénytársasággá alakul-tunk. Ez további lehetõségek sorát nyitot-ta meg társaságunk fejlõdésében. Ezt aszakaszt már mint a központ dolgozójaéltem meg. Itt is mindent „kipróbáltam”.Erdõgazdálkodási osztályvezetõ, termelé-si vezérigazgató-helyettes, majd a Keres-kedelmi Iroda vezetõje lettem.

Tevékenységi köreinket bõvítettük. Létre-hoztuk dísznövénytermelõ bázisunkat, aJuniperus Parkerdészetet, jelentõs, folya-matosan korszerûsített faipari kapacitástépítettünk ki, erdõtelepítési szolgáltatástvégeztünk a magántulajdonosok részére,forgalmaztuk, illetve feldolgoztuk a térség-ben megtermelt faanyag egy részét. Vala-mennyi technikai eszközünket megújítot-tuk, többszöri átszervezéssel karcsúsítot-tuk szervezetünket. Korszerû vállalatirá-nyítási rendszert vezettünk be. Mindehheznagy segítséget nyújtott tulajdonosunk, azÁPV Zrt. A mai kor kihívásaira képzésselválaszoltunk. Erdõmérnökeink szinte vala-mennyien másod-, illetve sokan harmadikdiplomával rendelkeznek. Folyamatos dol-gozóink informatikai képzése, megkezdtükfelzárkózásunkat a nyelvtanulás területén.

Felismertük annak fontosságát, hogy atársadalom elismerését nem elsõsorban

szakmai munkánkkal vívhatjuk ki, hanem aszámukra nyújtott szolgáltatások színvona-lának növelésével, azaz bizonyos frekventáltterületeken az erdõ sokrétû funkciójából aközjóléti funkciók kiemelésével. Ennek ered-ményeképpen született a Kecskeméti Arboré-tum, a Vackor Vár Erdei Iskola, és számosjól berendezett parkerdõ megyeszerte.

Ezek után csak azt mondhatom, hogymint nemrégen kinevezett vezérigazgató-nak, igazából nincs túl nehéz dolgom. Ki-válóan képzett, munkája iránt elkötele-zett szakmai kollektívát örököltem. Tuda-tosan felépített személyes karrierpálya hi-ányában, a szakmai ranglétra minden fo-kán állva jól ismerem a társaság mûködé-sének minden területét. Az már különajándéknak számít, hogy kollégáimmallehetõségünk volt bemutatni mindazt,amit ez a lelkes kis csapat az elmúlt párévtizedben alkotott. Örülünk, hogy ilyensokan elfogadták meghívásunkat, s remél-jük, hogy sokáig megõriznek egy-egy pil-lanatképet a kiskunsági táj szépségeibõl.

A vezérigazgatóknak, mint ahogy az er-dõnek is, a mûszaki vágásérettségi korátmás szervezet határozza meg. Csak biza-kodhatom, hogy biológiai vágáskorom elérése elõtt – mint nyugdíjas – még résztvehetek a harmadik vándorgyûlésemen isitt, Kecskeméten!

Értékteremtõ erdõgazdálkodás

Társaságunk és az Országos Erdészeti Egyesület Helyi Csoportja 2007. június 22-23-án rendezte meg a 138.Országos Erdészeti Vándorgyûlést. Az aranyhomok fõvárosában – 1934 és 1984 után – immár harmadik al-kalommal fogadtuk Magyarország erdészeit egy baráti, szakmai találkozóra. A rendezvény célja a Duna-Tisza köze természeti adottságainak, védett ritkaságainak, kulturális kuriózumainak, az erdõgazdálkodás etájra jellemzõ folyamatainak és az értékteremtõ munka eredményeinek megismertetése volt, különös tekin-tettel a Homokhátság megváltozott éghajlati, hidrológiai viszonyaira.

A Vándorgyûlés résztvevõi az elsõnapon nyolcféle szakmai progra-mon, este pedig baráti találkozónvettek részt. A második napon ke-rült sor az Országos ErdészetiEgyesület ünnepi közgyûlésére aKatona József Színházban.

Vendégeink megtekinthették töb-bek között a páratlan szépségûKecskeméti Arborétumot – mely-nek létrehozását mi, erdészek kez-deményeztük –, az országosan is-mert – 3 telephellyel, gazdag dísz-növény-kínálattal rendelkezõ –Juniperus Parkerdészetünket, aváros legkedveltebb kirándulóhe-lyének számító, a nemzeti ünnepe-ink megemlékezésének méltó hely-

színeként ismert Nyíri Parkerdõt,ahol a Vackor Vár Erdei Iskola ta-lálható, a kiskunsági szikes pusztákélõvilágát, az ágasegyházi erdõ-tömb különlegességeit, a fülöp-házi homokbuckák egyedi növény-és állatvilágát, a páratlan és messzeföldön híres bugaci Õsborókást, akitartó munka emlékét õrzõ bugaciAlföldfásítási Múzeumot, továbbáaz ország legnagyobb raklapgyártó-jaként ismert, évi közel egymilliórakodólapot elõállító ÖKOPAL Rak-lap Üzemet, valamint a megye vé-dett természeti kincsei közül aKolon-tó környékét, a Közös-erdõnövényritkaságait, illetve a tartósszegfû – világviszonylatban is egye-dülálló – termõhelyét.

Az ünnepi közgyûlésen Kiss Béla vezér-igazgató az alábbi gondolatokat fogal-mazta meg: „Az alföldi ember közismertnyíltságáról, határtalan szeretetérõl ésragaszkodásáról környezetéhez, élõhelyé-hez. Ennek szellemében próbáltuk bemu-tatni az elmúlt évtizedek munkájánakeredményét együtt a magán-erdõgazdál-kodókkal, a természetvédõkkel és a mun-kánkat felügyelõ hatósággal.

Az Alföld utolsó természetes növényta-karója az erdõs puszta volt, ahol erdõk,mocsarak, lápok, lösz- és homokpusztákváltogatták egymást. Uralkodó erdõtípusa tölgyerdõ volt. A honfoglalás idején azAlföld erdõkben és fában sokkal gazda-gabb volt, mint ma. A mezõgazdaságikultúra fejlõdése és a kiterjedt állatte-nyésztés azonban az erdõk nagymértékûpusztulásával járt. A megváltozott hidro-lógiai és éghajlati viszonyok a felsõ talaj-rétegben futóhomok kialakulásához ve-zettek. A homok megkötése, az alföldi fá-sítás ügye úgyszólván állandóan napiren-den szerepelt, egészen napjainkig.

A kitartó munka eredményeként az Al-föld 1945-beni 5%-os erdõsültsége ma máreléri a 20%-ot, így Bács-Kiskun megye tér-képérõl sorra tûntek el azok a fehér foltok,melyek a terméketlen homokbuckás terü-leteket jelezték. A megyét járva szemetgyönyörködtetõ látni azt a sok zöldellõ er-dõt, mely szinte gomba módjára nõtt ki aföldbõl, átformálva ezzel az alföldi tájat.

Két vándorgyûlés között ((mmeegg eeggyy kkiiccssiitt kkoorráábbbbaann))......Kiss Béla vezérigazgató, az OEE Helyi Csoportjának elnöke

A Homokhátság értékei

A 138. Erdészeti Vándorgyûlésrõl készült fotógaléria a www.kefag.hu/vandorgyules honlapon tekinthetõ meg.

Engedjék meg, hogy röviden megosszam Önökkel a közelmúltban Kecskemétenmegrendezett 138. Erdészeti Vándorgyûlésen szerzett tapasztalataimat!

A Vándorgyûlés helyszínét, idõpontját tekintve min-denki számára szimbolikus jelentõséggel bírt, tekin-tettel arra, hogy az Alföld-fásítás hazájában tartottákés Kaán Károly születésének 140. évfordulóját ünne-peltük. Az esemény kiemelkedõ színvonala a KEFAGZrt. szervezését dícséri és így méltó emléket állítottmind a nagy erdész elõdök, mind a ma is itt tevékeny-kedõ szakemberek munkájának. A szakmai programokgazdagsága, a Közgyûlés helyszíne és lefolyása a házi-gazda odaadását, míg a résztvevõk száma és a rendez-vény hangulata az egész erdésztársadalom szakmai el-kötelezettségét, összetartását meggyõzõen mutatta.

A szakma kifejezte aggodalmát a napjainkban legfontosabb erdészetpolitikaikérdések – erdészeti támogatási rendszer átalakulása, erdõtelepítés, erdõtörvénymódosítása – megoldása ügyében és kritikát, elvárásokat is megfogalmazott aminisztérium felé, amelyekre azonban meglátásom szerint a megfelelõ hozzáál-lással közösen megoldásokat fogunk találni. Ahogy a Vándorgyûlésen is említet-tem, 2007 az átmenet éve lesz sok tekintetben, így reményeim szerint nem csaka 138. Vándorgyûlés, hanem az új erdészetpolitikai intézkedések miatt is emlé-kezetes esztendõ marad. Az Alföld-fásítást folytatjuk, a fenntartható erdõgazdál-kodás megvalósítását a szabályozási és a támogatási rendszeren keresztül ki-emelt feladatként kezeljük, és az erdõk közjóléti szerepének megõrzését, növe-lését az uniós elvárásoknak megfelelõen továbbra is a lehetõ legmagasabb szín-vonalon kívánjuk biztosítani. Erre ez a rendezvény is fontos ösztönzést jelentett.

„...közösen megoldásokatfogunk találni...”

Benedek Fülöpszakállamtitkár, FVM

ERDÉSZEK vagyunk – Gondolatok a Vándorgyûlés utánErdészek, erdésztechnikusok, erdõ-mérnökök vagyunk, azért tanultukki a szakmát, hogy szolgáljuk az er-dõt. Erdész módon. Jó és kevésbéhízelgõ megítélések között, melyeka társadalom széles rétegei felõl ér-keznek nap mint nap irányunkba.

Egy vándorgyûlés megszervezése meg-mérettetés, egymás között és a külvi-lág szemében is. Kialakult normák ke-letkeztek. A rendezést vállaló erdõgaz-dasági társaság egy évig készül a ren-dezvényre, a megmérettetésre. Jól akarszerepelni a kollégák elõtt, jól akarvizsgázni a vezérigazgató a munkatár-sai és a vezér kollégái elõtt is. Gyakranúgy lehet érezni, hogy valamiféle „em-lékmû” készül, mert egy ilyen ese-ményt egy vezetõ egyszer kap meg pá-lyafutása során, természetes, hogy jólakar szerepelni. E sorok írójának ismegadta a sors, hogy rendezhetettVándorgyûlést, melyet a legszebb em-lékei között tart számon.

A rendezés nagy energiákat mozgó-sít, és az esemény sok pénzbe kerül.Nem negatívumokkal akarom szembe-síteni az Egyesületet és a rendezõ er-dõgazdaságokat. Azért nem, mertolyan értékeket teremtünk a rendezésközben, melyekre más szakmák nemképesek. Az a precizitás, az elõrelátás,a feladatok leosztása, a minden rész-letre való odafigyelés, a szakma, a ba-rátság, a kultúra együttes megjelente-tése, együttmûködés más szakmákképviselõivel, ez az erdészekre jellem-zõ. Szinte betegesen figyel mindenkiarra, hogy a megtervezett programpontosan kerüljön megvalósításra. Eznem más, mint egymás megbecsülése.

Úgy hiszem, hogy nincs olyan részt-vevõje a Vándorgyûléseknek, akinekvalamely program, esemény során bene párásodtak volna a szemei. Legyenbaráti együttlét vagy meghitt program,emlékezés. Ugyanakkor a rendezvénysoha nem görcsös, ütemesen követik

egymást az események. Ez természetesszámunkra, de mi azt is tudjuk, hogy ezcsak iszonyatos munka, elõrelátás, pró-bák eredménye. Mi egymást értékelve,szinte mindig kiváló minõsítést adunka Vándorgyûlés szervezõinek, beleért-ve az Egyesületet is. Az idei évit sem le-het másképpen megítélni. Kiváló volt!

A kommunikáció tudatos megterve-zése és végrehajtása újszerû volt, ésminden elismerést megérdemel. Arendezvény felvezetése a különbözõelõ-rendezvényekkel, sajtótájékozta-tókkal kiválóan sikerült. Soha ennyisajtó nem volt még erdészeti rendez-vényen, mint az ünnepi közgyûlés szü-netében tartott sajtótájékoztatón. Idetartozik az is, hogy a Vándorgyûlés le-zárásaként egy hírlevél születik.

Mi, erdészek sok energiát ölünk ab-ba, hogy rendezvényeink tartalmasak,jól szervezettek legyenek. Azonbansokszor elhangzik, hogy megint jórendezvényt szerveztünk MAGUNK-NAK. Ez a találkozó azonban áttörésthozott a kommunikációban. A sajtósegítségével minden bizonnyal sokanértesülnek a Vándorgyûlés eseménye-irõl és az erdészek üzeneteirõl.

A Vándorgyûlés kommunikációjá-ban pedig a Béta PRess Stúdió munká-ja meghatározóan jó színvonalú volt.

Aki részt vehetett a programokon,szép élményekkel emlékezik vissza aVándorgyûlésre. Értékeli a szerve-zõk törõdését, magas színvonalúmunkáját. Mégis, most számomra alegfontosabbnak az tûnik, hogy atöbb szinten és területen elindultkommunikáció a szereplõk összefo-gásával hatékonyan folytatódjon.

Csak az a kommunikáció eredmé-nyes, mely megfelelõ nagyságrend-ben és gyakorisággal jelentkezik acélcsoportoknál.

Szervezzük erdészmódra rendez-vényeinket, és az erdészettel kapcso-latos téveszmék feloldását, valamintsaját üzeneteinket kommunikáljukösszefogottan, nagyobb és folyama-tos erõvel, külsõ profik bevonásával.Induljon szeptemberben egy kam-pány, hiszen az erdészet jövõje hosz-szú távon eldõl, az új állami vagyon-törvény és az egységes erdõ vagyon-kezelés ma még nem tudható miként-je miatt, melynek határideje ez év vé-ge. Összefogott kommunikációval te-remtsünk olyan helyzetet a legfonto-sabb célcsoportok körében, mint azerdészek (saját magunk), a döntésho-zók és a társadalom, amely az erdõ és ezzel együtt az erdész számára ishosszú távon a legmegfelelõbb legyen,hiszen az erdõ közérdek.

Ormos Balázsaz Országos Erdészeti Egyesület fõtitkára

Bevallom, hogy voltak számomrakedvenc és kevésbé preferált prog-ramok. Az elõkészületek során énszemély szerint is igyekeztem szeb-bé tenni azokat a területeket, ame-lyek talán a mindennapok soránnem tûnnek annak, mégis bemuta-tásra érdemesek. Azt gondolom,hogy ennek szellemében sikerült jókeresztmetszetet adnunk e térség-rõl és kuriózumairól.

Nagyon fontosnak tartom, hogy aVándorgyûlés és annak üzenete azösszes kollégában, aki részt vett a szer-vezésben és a végrehajtásban, gyü-mölccsé érett, és bízom abban, hogymindannyian nagyon sok sikerélmény-nyel, örömteli pillanattal gazdagodtak.A nehéz idõkben, amikor rengeteg fel-adatot kell ellátnunk, akkor visszaemlé-kezünk ezekre a felemelõ percekre,melyekbõl erõt meríthetünk.

Szerencsére az elmúlt idõszak arrólgyõzött meg bennünket, hogy vendé-geink élményekkel gazdagon távoz-tak innen. Olyan pozitív visszajelzése-ket kaptunk, amelyek arra utalnak,hogy a korábban nem megfelelõ he-lyen kezelt Duna-Tisza közi erdõk is

legalább akkora értéket hordoznak,mint a klasszikus erdõtársulások.

De! Sohasem szabad elfelejtenünk,hogy az erdõ akkor tölti be hármasfunkcióját, ha mindegyik erdõrészletnélaz ott dolgozó erdész azt a funkcióterõsíti, amire éppen szükség van. Tud-juk, hogy vannak olyan erdõk, amelyeka faanyagtermelést szolgálják, és abbólkell megélnünk, és vannak olyanok,amelyek sokkal többet érnek, ha nemnyúlunk hozzájuk, hanem ott hagyjukõket örök templomként. Éppen ezértaz egyik legfontosabb feladatunk, hogyezeket az értékeket minél szélesebbkörben környezetünk rendelkezésére

bocsássuk, és kötelességünk, hogy a saját területünkön a lehetõ legtöbbethozzuk ki ezekbõl a lehetõségekbõl.

Kívánom, hogy az elõttünk álló át-alakulások elõtt merítsünk erõt azok-ból a nagyon-nagyon pozitív élmé-nyekbõl, amelyek megerõsítettek ben-nünket abban, hogy jó úton járunk, éshelyesen végezzük mindennapi mun-kánkat. Bízom abban, hogy a hozzáál-lásunknak és tettrekészségünknek kö-szönhetõen a jövõ még nagyon sok sikert tartogat társaságunk számára.

Szabó Tibor termelési vezérigazgató-helyettes

A 2007. évi Vándorgyûlés számunkra 2006 januárjában kezdõdött, amikor az elsõ megbeszélést tartottuk Buga-con. Egy csapat azon gondolkodott, mi legyen a Vándorgyûlés üzenete és tartalma. Elhatároztuk, hogy reális ké-pet kell adnunk az itt folyó erdõgazdálkodás mindennapjairól, sem többet, sem kevesebbet nem szabad bemu-tatni, mint ami saját magunk vagyunk. Ennek megvalósítása óriási kihívást jelentett mindannyiunk számára. Avisszajelzéseket értékelve azonban bátran mondhatjuk, hogy a 2006-ban megfogalmazott céljaink teljesültek.

A határon túli magyarokiránt érzett tisztelettelA Kiskunsági Alkotótábor megszerve-zésének gondolata már néhány évvelkorábban megfogalmazódott bennem,a határon túli magyarok iránt érzetttisztelet jegyében, a magyarok közöttiösszefogás szellemében. Törekvése-met a KEFAG akkori vezérigazgatója,Sódar Pál is támogatta, így került sor azelsõ alkotótábor megrendezésére2005-ben. A tábort azóta is folyamato-san bõvítjük, így a nagybányai festõmû-vészek mellett hazai mûvészek is meg-örökíthetik a csodálatos bugaci tájnyújtotta impulzusokat.

Már tavaly eldöntöttük, hogy az ideiévi alkotótábor záróünnepségét a Ván-dorgyûlés idejére szervezzük, színesítveezzel is az erdészeti szakmai programo-kat. A táborban résztvevõ 14 mûvész azelsõ naptól kezdve átérezte az eseményfontosságát, a készülõdés izgalmát. Azalkotók részt vettek a baráti találkozón,valamint a szombati közgyûlésen is, és atábor méltó folytatásaként együtt örül-tek velünk a rendezvény sikerének.

Külföldi kapcsolatok ápolása

Részvénytársaságunk 1993 óta ápol ba-ráti kapcsolatokat a romániai erdõgaz-daságokkal, elsõsorban a marosvásár-helyi erdõgazdasággal. Évente több al-kalommal is szervezünk találkozókat. Asuceava-i erdõgazdasággal az elmúlthárom évben alakítottunk ki kapcsola-tot. Nagy örömmel fogadtuk, hogy aVándorgyûlésen mindkét társaság leg-magasabb szinten képviseltette magát.A vezetõk az elismerés mellett különkiemelték a rendezvényt, hiszen ilyetRomániában még nem szerveztek.

Székely Márta gazdasági vezérigazgató-helyettes

Kedvezõ csillagállás van az erdé-szeti kommunikációban.

• A Vándorgyûlés napján az ÁPV Zrt. je-lentést tett közzé a 19 erdõgazdaságitársaság közérdekû munkájukról.

• Indul a www.erdõ.hu honlap.

• A Forestpress folyamatosan nyújtjahonlapján az erdészeti híreket.

• Az Egyesület is elindította honlapját,sajtótájékoztatót tartott a kommuniká-cióban jelentõs szerepet játszó erdészetierdei iskolákról.

• Folyamatban van az Európai-regioná-lis Biomassza Napok (2007. szeptember30.-október 7.) hazai megszervezése. Astraubingi energetikai kiállításon ha-zánk díszvendégként való megjelenésétszintén mi szervezzük. A rendezvényso-rozat a MEGOSZ nagyrendezvényévelindul Somogyszobon. A Nemzeti ErdõProgramon belül az ember és az erdõ(kommunikáció) programjának meg-valósítását készítjük elõ. Ez utóbbirendezvények megbízója az FVM.

Az örömteli percekbõl erõt merítünk„Valamit érni, és megmutatni tudni annyi, mint kétszer annyit érni.” (Gracián)

„Soh

a en

nyi s

ajtó

nem

vol

t m

éger

dész

eti r

ende

zvén

yen.

..”

A 138. Erdészeti Vándorgyûlésrõl készült fotógaléria a www.kefag.hu/vandorgyules honlapon tekinthetõ meg.

Fotó: Bahget Iskander

Fotó

: Isk

ande

r

Poroszos tervezés, precíz kivitelezés és némi feeling…Minden bizonnyal a legnagyobb szakmai produkciómon vagyoktúl. Hálás vagyok a sorsnak, hogy 50. életévemben, 26 év szak-mai gyakorlat után, 2. éves Helyi Csoport titkárként, egy sike-res szervezõ csapat tagjaként emelt fõvel állhatok a magyar er-dészszakma elé!

Igen, Hölgyeim és Uraim, barátaink, és kedves megjelent ven-dégeink, azért dolgoztunk egy egész esztendõn át, hogy ezen akét napon mindenki, aki megtisztelt bennünket, vendéglátókatjelenlétével, aki kíváncsi volt az elmúlt 23 év óta e tájon történ-tekre, az elvégzett munkánkra, az jól érezze magát, és emlékeze-tesek legyenek számára az itt történtek. A reakciókat utólag hall-va úgy érzem, sikerült a küldetést teljesíteni.

Jelképesen emelt fõvel adhattuk át egy új generációnak (aki ta-lán észre sem vettük, de bizony felnövekedett legutóbbi hasonlótalálkozásunk óta) az általunk nevelt és óvott kiskunsági erdõket,mert így kaptuk meg azokat elõdeinktõl, akik elõtt nem felejtet-tünk el fejet hajtani a két nap folyamán. Mert így van ez rendjéna mi hagyománytisztelõ szakmánkban.

Most, hogy már hátradõlhetünk a „karosszékben” elmondha-tom, hogy volt azért drukk rendesen, hogy nehogy valami várat-lan, valami rendkívüli és elõre ki nem számítható elcsúfítsa, tönk-retegye munkánkat. Hál' Istennek semmi ilyen nem történt. Cé-günkre a KEFAG Zrt.-re és egyáltalán a nagy múltú erdész szakmá-ra jellemzõ egyfajta régrõl származó poroszos fegyelem. Jelentemez most is jól vizsgázott. És nagyon figyeltünk a precíz végrehaj-tásra is. Magam részérõl a baráti találkozón igyekeztem hangula-tilag is megfelelni az ügynek, mely teljesen spontán jött…

Remélem mindenkinek emlékezetes perceket sikerült szerez-nünk, „jó mulatság, férfimunka volt…”

Koczka Zoltán erdõgazdálkodási osztályvezetõ, az OEE Helyi Csoportjának titkára

„Csak akkor születtek nagy dolgok,ha bátrak voltak, akik mertek…”

Ady Endre, A tûz csiholója címû versének sorai hûen tükrözik, hogy a 138.Erdészeti Vándorgyûlés szervezõi nemcsak bátrak voltak, hanem mertek is.

Mertek a hagyományokat õrizve megújulni, mertek a szakma elõtttisztelegve büszkék lenni, mertek a komoly tartalommal bíró gondola-toknak teret adni, és emellett mertek örülni is.

Van-e annál csodálatosabb dolog, mint megmutatni értékeinket?Bátran bevallhatjuk magunknak és a külvilágnak is, hogy nincs.

Az a tûz, a hit, a kitartás, amely övezte az elõkészületeket, koronát fonta találkozó köré, és egyben kõbe véste annak megismételhetetlenségét.

Mily csodálatos az ember és a természet kapcsolata; a mag, amelyálmodja már az új hajtást…; a csemeték szorgos hada, amely lázasankészül…; a fa, amely maga az élet…

Nyitottság a világ apró, természetes dolgai iránt. Talán innen kell,hogy induljon minden feladat megoldása, amely a céltudatos felépítéssorán tetté formálódik.

Igen, ez a rendezvény tetté érett, hirdetve új üzenetét: meghajol akopár messzeség, és kaput nyit a jövõ felé.

Az elmúlt idõszak eseményeit felvillantva csodálatos érzés, és egybenbüszkeség tölt el, hogy ötleteimmel, szívvel-lélekkel végzett munkámmalsegíthettem a KEFAG Zrt. elõtt álló nagy kihívás megvalósítását.Köszönöm a társaság és az Országos Erdészeti Egyesület vezetõinek,hogy tiszteletbeli erdésszé fogadtak, meghallgatták véleményemet,teret adtak újszerû elképzeléseimnek.

Úgy érzem, az Erdészeti Vándorgyûlés új utakat nyitott meg elõt-tünk, és erõsítette fogékonyságunkat az újabb lehetõségek iránt. Bízomabban, hogy a jövõben is példát mutathatunk az összefogás erejénekkiteljesedésére.

Hogy mit jelentett számomra a Vándorgyûlés? A csodálatost, a rend-kívülit, egy olyan érzést, melyet nem lehet megmagyarázni. Emlékétörökké õrizni fogom lelkemben.

L. Horváth Csillakommunikációs és pr-tanácsadó

„Mi erdészek továbbra is hiszünk az összefogás erejé-ben, a közös célokért tett erõfeszítéseink eredményében!Hiszünk akkor is, ha korunk gyorsan változó világábana társadalmi és politikai elismerés elmarad, ha tovább-ra is az agrárágazat mostohagyermekei vagyunk.

Óvjuk, védjük erdeinket, gondoskodunk a benne ter-mõ faanyag felhasználásáról. Mindennapi tevékenysé-günk során maradéktalanul megteremtjük az erdõsokrétû funkciójának összhangját.

Erdeinket közkinccsé tesszük, hogy minden korosz-tály élvezze az erdõ által nyújtott örömöket és megis-merhesse a természeti nehézségekkel küzdõ erdészekkorokon átívelõ munkáját.

Ösztönözzük az élhetõbb települések zöldfelületeineknövelését, kezdeményezzük a parkerdõk létrehozásárahívatott programokat. Óvjuk és védjük pótolhatatlantermészeti értékeinket.

Csak ily módon várhatjuk el, hogy az erdõ, mely védés szeret bennünket, igazi megbecsülést kapjon nem-zetünk egészétõl.”

Kiss Béla vezérigazgató, a Helyi Csoport elnöke

S mi milyen célt tûzhetünk ki magunknak, mit üzenhetünk a társadalom, a jövõ felé?

A 138. Országos Erdészeti Vándorgyûlés emlékkönyvét Dr. BondorAntal, a KEFAG Zrt. igazgatóságának elnöke nyitotta meg, a ren-dezvényt pedig eképpen értékelte: „Nagyszerû volt, hosszan, soká-ig fogunk rá emlékezni.”

KITÜNTETETTEK „Az igaz szépség kintrõl észlelhetõ, bentrõl jövõ fény.”

BEDÕ ALBERTEMLÉKÉREM

Dr. Barányi LászlóIpsits LajosKáldy József

KAÁN KÁROLYEMLÉKÉREMBognár GáborFröhlich AndrásHalász Tibor

DECRETT JÓZSEF

EMLÉKÉREM

Goldbach KárolySzabó BélaVaspöri Lajos

TISZTELETBELI

TAGSÁGI

DÍSZOKLEVÉL

Dr. Szodfridt István

Berger PéterDózsa LajosFritsch OttóJankovics LászlóJuhász LajosKatona ZoltánMarton ImreNagy András

Pósa JózsefSajgó FerencSom LászlóStibrányi GyörgyStift LászlóSzabó CsillaSzommer JózsefVajda Rudolf István

ELISMERÕ OKLEVÉLHírlevelünk a 138. Országos Erdészeti Vándorgyûlés tiszteletére jelent meg.

A kiadvány a KEFAG Zrt. megbízásából készült a Béta Press Stúdióban • www.betapress.hu

Tervezte és szerkesztette: L. Horváth Csilla

Kecskemét, 2007. július

ERDÉSZRANDEVÚ

A 138. Erdészeti Vándorgyûlésrõl készült fotógaléria a www.kefag.hu/vandorgyules honlapon tekinthetõ meg.