Érett+és+késő+középkor

Skandináv területekeni.Magyarországii.

Új politikai struktúrák alakulnaka.

Városiasodásb.

Csak a Karoling korszakban alakul ki a VIII. század közepéni.Ezredforduló táján ver gyökeretii.

Hűbériségc.

Invesztitúraharci.Vallásosság átalakulásaii.

Egyházpolitikad.

Előzmények: változás az ezredfordulónI.

Hőmérsékletváltozásra lehet következtetni1)Gleccsermozgások változásaii.

Következtetni lehet a növényfajták elterjedésére1)Ebből és ezek tulajdonságainak az ismeretében az éghajlati változásra2)

Mocsári talajokban megtalálható virágmaradványok (pollenanalízis)ii.

Karoling kortól a fa fontos árucikk lett1)Fák évgyűrűinek a vizsgálataiii.

Említés szintjén csak1)Nem szolgáltatnak olyan összefüggő adatsorokat, amelyek lehetővé teszik az éghajlat ábrázolását

2)

Írott források kevés támpontot adnakiv.

Forrásoka.

Főként a part menti területeken, de a belső területeken is1)A lehűlő szakaszok a csapadékosabbaki.

M. Livi Baccia)Ph. Contamineb)J. Russellc)

Adatok a Katus könyvben1)

600 18-26 Mio

1000 30-36 Mio

1350 70-78 Mio

XV-XVI. sz. 48 Mio

2)

10-15%•Csak Flandriában van 40% felett•

Városi népesség aránya nem haladja meg a 40%-ot

Agrártársadalom révéni)Éghajlati körülményeka)

Népvándorlás túlnépesedés miattb)

Nő az életszínvonal

Melegedő periódus kezdete

VII. század folyamán eltűnneki)Járványokc)

Befolyásoló tényezők3)

A peremterületeken 2-3 fő/km2a)Mediterrán vidékeken 6-8 fő/km2b)Később megfelelő területeken 30-40 fő/km2c)

A korábban meg nem művelt területek megművelései)

Nyugat-Európa belső területein a régebb óta megművel folyóvölgyi, gyakran megforgatott területekről új területekre vándorol a népesség

A mély területek kiszárítása és bevetése•Holland parasztság vállalkozása:

A ciszterci rend elhagyatott erdős területekre telepednek és ezen területeket művelés alá hajtják

•Az egyház is szerepet játszik benne

Belső kolonizációii)

Elsősorban vallon és nyugati területekről népesség áramlik Közép-Európa újonnan alapított területeire

XII-XIII. sz. 500 000 ember•

Északi területek1.Déli területek, Szilézia2.

Lengyelország•

Cseh városok•

Szepesség1.Magyarország•

Fordított népvándorlás

A spanyol frissen elfoglalt területek benépesítése•Rekonquista

Locator•Hospesek•

Telepítések irányítottak

Külső kolonizációiii)

Kolonizációs mozgalmakd)

Népsűrűség változása4)

Demográfiai tendenciákii.

Tendenciákb.

Éghajlat és demográfiaII.

Nem konkrét történelemváltoztató tényezők, de meghatározták azt.

Népvándorlásos részt nem igazán tudtam bekapcsolni a logikai folyamatba.

Éghajlat, demográfia és technika2011. február 16.10:17

Érett és késő középkor – 1. lap

Hospesek•Kedvezményekben részesülnek a betelepített területeken•

Zsír (sertés)i.

Makkoltatják1)Húsát eszik2)

Sertésii.

Söriii.

Germán, északia.

Sütnek vele1)Tisztálkodási szerek alapanyaga2)Világítás3)

Oliva olaji.

Gabonaii.Boriii.

Latin, mediterránb.

Hansa kereskedők1)A bor importja fontos leszi.

Grönlandon gabona1)Dél-Angliában bor2)

A melegedési tendencia miatt a gabona termesztési határa északabbra húzódottii.

Dél- és Közép-Gallia1)Észak-Itália2)

Római örökség fennmaradásaiii.

A kultúrák keverednek egy idő utánc.

Méhészet1)Vadászat2)Halászat3)

Északon az erdőből nyert élelem nagyon fontosnak számíti.

Ellenben a mezőgazdasági technikákkal, ami valóban fejlődik ebben az időben1)Ager és saltus kettőssége2)

Nagyok a természetes erőforrásokii.

Népességnövekedés1)

Gabonatermelésre irányula)Átalakul a függőség2)

Inkább a földesúr kiváltsága lesza)A földesúr is hatással van a táplálkozásrab)

A földesurak eltiltják a jobbágyot az erdőtől3)

Változikiii.

Gazdálkodásbeli kettősségd.

Általában rosszabb minőségű gabonát ont magából, mint a korábbiaki.

Belső kolonizációs földeke.

Immunitás visszaesik a járványokkal szembeni.1348-as pestisjárvány hozzáigazította a realitásokhoz a népességszámot a termelésből fakadó lehetőségekhez

ii.

Táplálkozás minősége visszaesikf.

TáplálkozásIII.

Alacsonyaki.

800-900-as évek1)Annapes (Belgium)2)Brescia (Észak-Itália)3)

Egyházi uradalmakban már van termésösszeírásii.

1:2, 1:31)Termés felét félre kellett tenni, hogy legyen vetőmag2)A föld intenzív megművelése nem lehetséges3)

Eredményiii.

Marha: ír, brit területekena)Az állat az ember konkurenseként jelentkezikb)

Nem lehetséges takarmány termeléséről1)

Termésátlagok nőneka)A már meginduló népességnövekedés miatt új területeket kapcsolnak be a művelésbeb)

VIII. század végén van extenzív növekedés2)

Következményiv.

Termésátlagoka.

1:3, 1:4 arány a)Nőnek a terméseredmények1)

Az ager és a saltus összekapcsolásai.

Nem érvényes egész Európára!1)

Rajna, Loire és az óceán által határolt területeka)Csak a fejlett területeken lehetséges2)

Háromnyomásos gazdálkodás megjelenéseii.

Mezőgazdasági forradalomb.

Mélyebben megszántotta a földet1)Állatokkal kellett húzatni2)Kerékkel is fel van szerelve (--> carruca)3)

Nehézekei.

Takarmánytermelésii.

Nem az ember elől vette el a táplálékot1)Legelő biztosításaiii.

Habár így is 6-8 ökröt kellett odafognia)Nagyobb energiakifejtés1)

Szügyhámiv.

Trágyázás1)

Nem vágóállat volt, hanem munkaállata)Több az állat, csak nem táplálkozásra használjákb)

Nem jelenti azt, hogy az állati eredetű táplálék a paraszti társadalomban megjelenik2)

Nagyállattartásv.

Munkaerő szabadul felvi.

A gabonát meg is kellett őrölni1)Vízimalmok megjelenésevii.

Következményc.

Mezőgazdasági forradalomIV.

Massimo Montanari: Éhség és bőség

Az áldozat szimbólumai

Kenyér, bor, olaj

Latin

Nagyon nagyra értékeli

a húsfogyasztást

Gazdagság, vagyon,

testi erő

Germán

Kulturális vonatkozások:

George DubyGazdaságtörténeti írások nincsenek lefordítva

Elvetett gabonamennyiség 1

Ager = szántóföldSaltus = erdő


Korábban vagy állati vagy emberi munkaerő volta)A gabonát meg is kellett őrölni1)

A vízi "munkaerő" kiváltja ezt2)


http://flavors.me/lhachtalion

A hegyvidéki és mediterrán területen nem terjed el1)A forradalom Európára korlátozódiki.

A kisbirtokon nem terjed elii.

Alkalmazása nem jelenik meg automatikusan a nagybirtokok megjelenésével1)

Anglia, Szászország, cseh-morva területeka)Alkalmazása először a XI. században2)

Nehézekeiii.

Erdei Walter: A technika története (?)1)

Doomesday Book szerint 5000 malmot számlálhatunk Angliábana)Elterjednek az írások alapján2)

Az angol adat az inkább kivételes adat3)A malmok nem kiváltó okok voltak, hanem ezt (mit?) kronologikusan követte4)

Vízimalomiv.

Lynn Whitea.

Mezőgazdasági forradalom másképpI.

Montanary és Contaminei.

Ez megy fel 1:4, 1:5-rei.Inkább 1:3 arány létezett a középkor elején isa.

A népességnövekedés felgyorsul az ezredforduló tájáni.

Arab, normann, magyar támadások miatt a demográfiai fejlődést visszafogják1)Ettől függetlenül Európában van annyi energia, amelyet ezek a támadások sem tudnak visszavetni

2)

Lassúbb növekedés van a VIII-X. században is ii.

A technika munkaerőt szabadít fel1)

A növekedések érdemlegeseka)Minden fejlődés arra elegendő, hogy a népesség fenntartsa önmagátb)

A háromnyomásos technikát leszámítva nem fejlődik a technika2)

Egyre jobban kihasználja az állati munkaerőt3)

Nagyobb szerepe van a népesség belső növekedéséneka)Van városokba áramlás4)

A szemes gabona szerepe felértékelődika)Az állatokat munkaerőnek használjákb)Kiszolgáltatódnak a természet kényénekc)

A termékstruktúra sérülékeny5)

A termelési technika nem feltétlenül jelenti a paraszti munkaerő városokba vándorlásátiii.

Henri Pirennea)Agrártársadalom marad1)Új piacokat szül2)

Városiasodása)Kézműves termékek számának növekedéseb)Építési technikákc)Hajózásd)

Új munkamegosztás3)

Mély hatásaiiv.

Lényege, hogy kiépül egy olyan termelési struktúra, amelyben a földesúr személyétől függnek a jobbágyok.

a)

Többet termeljen a jobbágy

Fokozódó nyomási)

Nemcsak gazdasági keret, hanem társadalmi is: a földesúr hatalmaskodik a jobbágy felett --> uradalom

b)

A nagybirtokrendszer átalakulása1)Duby: a termésátlag és a népesség növekedése okaként új tényező:v.

Népességnövekedésb.

VáltozásokII.

Korábban alakultak ki, mint az uradalomi.Összefüggnekii.

Jogaikat a nemesek egyre inkább magánhatalom kiépítése céljából vették igénybei.

Tágabb és szűkebbé értelmezés1)Feudalizmusii.

Grófi hataloma.

Egy sima birtokos is vazallusokat kezdett beszerezni1)Az is tudott kiépíteni uradalmat, aki nem volt grófi.

Maga a földesúr, akinek uradalma van, az az uradalmai között fekvő területeket, szabad embereket valamilyen módon magától függő viszonyba hozza

1)Tartományuraságii.

Hűbériségb.

KitekintésIII.

All+od: összes birtoki.A földesúrnak van egy csomó falva: allódiuma.

Dominus - vazallusi.Kettőt odaad két hűséges emberénekb.

Kontinuitás a termelési szervezetbenIV.

Uradalom:

Seigneurie (fr.)Grundherrscheft

Manor (angol) --> manorialism

Villa

Curtis

Maga a hely:

Agrártársadalom2011. február 28.10:56


Dominus - vazallusi.Beneficiumii.

Közép- és Dél-Galliábana.

Semmilyen joga nincsi.

Elakadnak a forrásoka)Drága dolog rabszolgákat újonnan vennib)

Csökken a rabszolga utánpótlása1)Fokozatosan elfogynakii.

Rabszolgák (ókori értelemben)b.

Megmarad a kötelességüki.Vannak bizonyos jogaikii.Van lelkükiii.Servus casatusiv.IV-VI. századv.Házat, családalapítás jogát, használatra egy kis birtokot kapnakvi.

Felszabadítják a rabszolgákatc.

Nem veszett kii.

Slave1)

Nyilván, amikor a szlávok már keresztények, akkor már nem leheta)A koraközépkorban2)

Szlávokkal pótolják őketii.

Rabszolgaságd.

Colonus késő római kori szabad paraszt, aki bérlőként vállal munkáti.

Utódainak is előírják ezt1)Korlátozzák, hogy a birtokról elköltözzönii.

Colonatuse.

Fokozatosan a nagybirtokos területére téved és kénytelen ott tevékenykednii.

Minden olyan egyedül maradt (önmagát nem tudja ellátni; veszélyben van) felajánlja a földesúrnak a földjét, az használatra visszaadja neki, illetve védelemmel látja el

1)

Van föld nélküli precaria is2)

Ez összefügghet a tartományuraság kialakulásávala)A X. században újra megjelenik3)

Precariaii.

Római szabad1)Germán (frank) elszegényedett szabad2)

Etnikailag ez lehetiii.

Szabad eredetű parasztokf.

Paraszti társadalom kialakulásaV.

Mansusok1)Telkeki.

Reserve1)Megtartja saját kezelésben a földesúr2)

Terra in domenicataii.

A beneficiumon belüla.

Föld kérdéseVI.

Teljhatalmú úr1)Ő gyakorolja a jogokat2)

Pater familiasi.

Rokonok1)Vérszerinti családii.

Környékben kisbirtokosok1)

Ezek közül nem mindenkinek vannak saját telkeia)A tőle személyileg függő nem szabad emberek2)

Neki szolgálatot tevő emberekiii.

Földesúri családa.

A terra in domenicatát műveltetii.

A földesúrnak muntja (mundi) van a szolgák felett1)Nem azok a férfiak végzik, akik eredetüket tekintve szabadok, hanem azok, akik függnek a földesúrtólii.

Robotb.

Aszerint, hogy kezdetben milyen állapotú személy kezdte el művelni1)

Szolgai telek1)

Ha szabad földet kapott, akkor nem kellett robotolniaa)Robotolnia is kellett2)

Mansus servilisi.

Szabad telek1)

Ha szolgai földre telepítik, akkor robotolnia is kelletta)Kezdetben nincs robot2)

Mansus ingeniulisii.

Fél szabad1)Mansus lidilisiii.

Telek jogi állapotac.

Pénzbeni.Terménybenii.

Mindig terményhányadban határozták meg1)Akár mindkettőben megfelelő aránybaniii.

Censusd.

Ünnepnapokoni.

Csak Katalóniában1)Bement a földesúr a paraszt házába és az ágyra teszi a lábát, jelezve, hogy megtehetné2)

Első éjszaka jogaii.

Ajándéke.

Paraszti jogok, járadékokVII.

A servus szó azt fogja jelenteni, hogy nem szabad.

Angol szolga: slave


Bement a földesúr a paraszt házába és az ágyra teszi a lábát, jelezve, hogy megtehetné2)

Valakinek az alattvaló felett parancsolás és kényszerítés joga van meg1)Bannumi.

Nyilván ezért fizetni kelletta)Nyilván rosszabb volt így a parasztnakb)

Pl.: csak az uradalmi malomban őröltetheti a búzát1)Előírhatja a parasztnak, hogy mit hol csináltathatii.

Banalitásf.



Középkori kifejezési.Földet jelentettii.

Feuduma.

Későbbi kifejezési.

A feudális jogok bizottsága1)Azért, hogy a régi rezsimet fenntartó törvényeket, szokásokat felszámolják2)A feudális kifejezés a földesúr-jobbágy viszonyt jelentette3)

1789. francia nemzetgyűlés bizottságaii.

XVII. században leírja a feudális szokásokat1)

Földesúr-paraszti függési viszonya)Hűbérúr-vazallus függési viszonyb)

Keveredik két dolog az írásában2)

Henry Spelmaniii.

A feudális rendszer amellett, hogy személy és dolog feletti uralom1)Ezen viszonyokat az uralkodói hatalom meggyengülése vagy hiánya jellemzi2)

Montesquieu: A törvények rendszereiv.

Egyház uralma --> szellemi sötétség1)A nép alá van vetve egy fegyveres arisztokráciának2)

Voltairev.

Az emberiség fejlődésében ugyanazon motívumok kerülnek vissza1)Általános civilizációként beszél a feudalizmus egészéről2)

Giambattista Vicovi.

Közgazdász1)

Nem piacképesa)Nem lehetett elidegenítenib)

A bárók jogait kritizálija2)

Feudális rendszerről beszél3)

Adam Smithvii.

Különböző termelési módoka)

Feudalizmus vs. Kapitalizmusi)Antagonisztikus ellentétben álló osztályok harcab)

Társadalomelméletet épített fel1)Karl Marxviii.

Jogtörténész1)

A fejlődés különböző szakaszában jelen vannak az uralmi formáka)Igyekszik az uralmi formáknak egy tipológiát felvázolni2)

Max Weberix.

Agrárgazdaságon nyugvó katonai kliensrendszer = feudalizmusa)Uralmi formák1)

Otto Hintzex.

A gazdasági fejlődés elmélete (?)1)

Az Elbától keletre lezajlő fejlődést fejti kia)Refeudalizáció2)

Witold Kulaxi.

Kiterjeszti az értelmezésta)Nagybirtokrendszer, paraszti függésb)

Összehasonlítási)Számtalan aspektusból vizsgálja tárgyátii)

Egy műben tárgyalja az egészet, de külön választja

Iskolát teremtettiii)

Hűbériség szűkebb értelmezés: a vazallusi függésc)

A feudális társadalom1)Marc Blochxii.

Feudalizmusb.

Feudalizmus jelentéseiI.

Amitita (barátság)1)Klientúra már a császárkorbani.

Személyi függés felajánlása1)

Olyan jogi aktus, amelynek a vége a paraszti függésa)Vezethet precariára is2)

Pusztán a hűbérúr-vazallus függést előzheti meg3)

Commendatioii.

Hűségeskü1)

Egy vagyontárgy átengedéséről szóla)Ez nem feltétlenül jelent hűbéresküt2)

Járhatott együtt hűbéresküvel3)

Homagiumiii.

Hűségviszony a kíséretben1)Germán uralkodók kíséreteiv.

Személyes függési viszonyok kialakulásaa.

ElőzményekII.

Európai hűbér-rendszer összehasonlítása a japán szamurájokkal.

Szentkultuszt is erre az intézményre vezetik vissza.

Feudalizmus rendszere2011. március 2.10:18


Hűségviszony a kíséretben1)A hűségviszonyt meghatározó jogi aktus is lehet homagium2)

Nyilván többet ér, mint egy földön gazdálkodó paraszti)Szolgaa)

Római hadvezérek is csatlakoztaki)Vérségi viszonyrendszerek lazítására, más elemek befogadására is alkalmas voltb)

Puer (fiú)i)

Meroving-, Karoling-kori

Szolga állapot, de felemelkedést jelent

Katonai szolgálatot teljesít

Gwassalw (kelta) > vassus (vazallus)ii)

Itt jelennek meg azok az emberek, akiket úgy hívnak, hogyc)

Házi nemesség

Haus adel (?)i)Úri jövedelemből az úr tartja el a birtokán a vazallustd)

A kíséret tagja lehet3)

Egy adott tisztség ellátásához kapcsolják a birtokok haszonélvezését1)

Bizonyos tisztség miatt kapott birtoka)(Nem örökíthető)b)(Nincs meghatározva, hogy mennyi időre)c)

Honor2)

A korábbi hűség elismeréseképpena)Kötöttség nélkül élvezhetib)

Donatio3)

Meroving-korban (VI-VII. sz.)i.

Udvari népek bírájaa)Emellett hadvezéri funkciókat is felvettb)Amíg az uralkodói hatalmat megoszthatták a germán öröklési rendc)

Majordomusok megjelnése1)

Karoling-család innen származika)Fontos, hogy itt sok a csatározásb)

Hozzányúl az egyházi birtokokhoz (szekuralizálja)

Ezeknek Martell Károly földet akar adnii)A Karoling-családnak sok vazallusa vanc)

Ausztázia2)

Kártérítésti)Továbbá beneficiumot kellett fizetnie az egyháznaka)

Az elvett egyházi földek vazallusai katonai szolgálattal tartoztak3)

A vazallusoknak katonai szolgálat fejében adományozott nem örökíthető birtoka)

Természetesen létszámban a gyalogság maradt a nagyobbi)

Nem egyenlő a lovaggal

Stratégiailag volt fontos a nehézlovasságii)

Drága

Szükség volt fegyverzetreiii)

A függőség egyik oka lehet

Gyalogság leértékelődéseiv)

A nehézlovasság felértékelődöttb)

Benefícium4)

Örökíthető földeka)Allódium5)

830-as évekii.

Javadalmazásb.

A nagybirtok túlsúlya megmarad persze1)Újraosztotta a földvagyont a társadalombani.

Szerződésbeli kötelezettségek mindkét fél részéről1)A katonáskodó társadalom alsóbb rétegeinek az önállósága nincs megii.

Nagybirtokosok a saját embereit benefíciummal jutalmazzáka)A vazallusi intézményrendszer kezdett terjedni1)

Eredetileg az uralkodótól kaptak felhatalmazást, hogy egy adott területen uralkodjanaka)

Világi birtokosok és egyháziaki)Kezdtek immunitást szereznib)

A grófok is benefíciumokat osztanaki)Nem ott voltak birtokosok, ahol a tisztségüket töltöttékc)

És azon dolgoznak, hogy örökíthesséki)A királytól származó jogokat önállóan kezdik használnid)

A grófok 2)

A benefícium Nagy Károly után bomlásnak indította a birodalmatiii.

Nagybirtok1)Magának is legyenek benefíciummal javadalmazott vazallusai2)Grófi jogok3)

Tartományuraságiv.

A társadalmi rendet "demokratizálta"c.

Kopasz Károly Itáliába hadjáratot indíti.

Szűk kör1)A szövetséges arisztokrata családoknak megengedi, hogy átörökítsékii.

Megengedi, hogy örökítsék1)Nemcsak azok, akik az uralkodóhoz közvetlenül kapcsolódó arisztokraták2)

II. Konrád: Constitutio de feudisiii.

Olyan személy, aki a birtokát az első embertől véve birtokolja1)Tenens in capiteiv.

Benefíciumok örökölhetővé tétele 877-bena.

Hűbériség a X. századbanIII.


Olyan személy, aki a birtokát az első embertől véve birtokolja1)Itáliában capitaleus2)

Azok az emberkék, akik nem közvetlenül a királytól bírják a földjüket1)Valvassorv.

Fehua)Egy olyan tárgy, amelyet valaki szeretetből ajándékba kapb)

Eredetileg egy későókori, koraközépkori kifejezésből1)

Csak a X. században kezdik úgy használni, hogy a benefícium szinonímája2)

Ilyen megközelítés a középkorban nincseneka)Nem azt jelenti, hogy ez örökölhető3)

Feudumi.

A benefíciumot adhatják olyan személyeknek is, amelyek katonai szolgálattal tartoznak a királynak

a)

Pl.: a kölni érsek borbélyai)De adhatnak olyan személynek is, akinek egyéb foglalkozása voltb)

De feudumot csak a katonáskodó elemekre használjákc)

Annyi a különbség, hogy1)Marc Bloch szerintii.

Benefícium és feudum kérdéseb.


Germán törzsből származnak-ea)Katolikusok-eb)

Egymásnak ellentmondva akár

Nyugat-Európa nagy részén a VIII. századra a nemesek nagy része meg van keresztelve, de a germán hagyományok is megmaradtak

i)Vannak átmeneti fokozatokc)

Hagyomány szerint1)

Minél tisztábbani)Vezetésre való készségek továbbadása a vér segítségévela)

A nőhöz való viszony is ennek az érdeknek rendelődik aláb)

Öröklés2)

Nőrablás3)

Akkoriban ez a nő felelőssége volti)Ha nem tud életképes utódot létrehoznia)

Házastárs elbocsátása4)

Szűk rokoni kapcsolatban való házastársi/szexuális kapcsolata)Viszonylagosb)

Endogám házasság5)

Férfiak és nők kapcsolata függi.

Uralkodik a férfi a családja felett1)Keresztény monogám és felbonthatatlan házasság2)

Munteheii.

Korlátozott, próba jellegű házasság1)Ugyanúgy elhálják, mint a muntehét2)

Egyfajta kártérítési)Sponsalitium, morgengadea)

A férfi családja ad a nő családjánakb)

Van jegyajándék3)

Hozománya)Van tos (?)4)

Visszavonható5)

Friedeleheiii.

A muntehéből származó fiúgyermekeknek több joguk van1)Utódiv.

A közelebbiekkel való házasság vérfertőzési)Csak a hetedfokú unokatestvérrel lehet házasságot kötnia)

Párizsi zsinaton megreformálják a nemesek házasodási szokásaikat1)

Elítélik a friedelehét2)

Egyházi ellentétv.

Házassága.

Felértékelődik az elsőszülött és átalakul a családszerkezet1)

A javadalmakat az összes utód között osztják el1)Horizontális szemlélet2)

Cognátioi.

A középkor során szokatlan a korlátozatlan személyi tulajdona)Számos vonatkozásban megmaradnak a cognatio elemeib)

Csak az elsőszülött örököl1)

Vertikális szemszög2)"Monarchikus" családszerkezet3)

Aguatioii.

Családi pozícióka)Hozomány van, de azt remélik, hogy a beházasított férfi "visszafizeti"b)

Lányok kiházasítása1)

Lehetőleg csak az elsőszülött kössön házasságota)

A családnál gazdálkodiki)Vagy felajánlják egy kolostorba novitiusnak = oblatius (?)ii)

A többi fiúb)

Férfi házasság2)

Házasításiii.

Családszerkezetb.

Előzmények: házasodási stratégiákI.

MNT1)

Védelema)Tanács kikéréseb)

A gyakorlatban nem feltétlenül jött ez létre, hiszen meg kellett fontolni, hogy ellenáll-e a hűbérurának

i)

Ha nem teljesíti, akkor a vazallus a hűbérbirtok megtartásával felmondhatja a kapcsolatot

c)

Ez az egyik lehetőség, hogy ellenálljanak a hatalomnakd)

Hűbérúr (dominus) kötelezettségei2)

Katonailag szolgálni a dominusti)Auxiliuma)

Mindenfajta egyéb kötelezettségek teljesítése, de legfőképp az előkelő i)Consiliumb)

Hűbéresi kötelességek3)

Kölcsönös szerződéses rendszeri.

Viszonyrendszer: vazallitás + benefíciuma.

Hűbériség modelljeII.

A többi előzmény az előző órán hangzott el.

George Duby: A lovag, a nő és a papSzerinte azon dolgok nem ismerhetőek meg, amelyekre nincsenek források.

Munt, mundium: emberek feletti hatalom.

A keresztes hadjáratoknak ez az egyik oka.

Elsősorban a közép-francia területekre

jellemző rendszerről

Katus könyvben részletesen megtalálható.

Hűbériség I.2011. március 9.10:17


Mindenfajta egyéb kötelezettségek teljesítése, de legfőképp az előkelő emberekre vonatkozó "küldetések" teljesítése

i)

Akár paraszt felett•Akár másik hűbéres felett•

Az úr bíróságában való részvétel

Tanácsadásii)

IX. századik királyoki)Később bárók, grófokii)Felgyorsul a folyamatiii)

Benefíciuma)

Vár védelmi kötelezettségeki)Körülötte lévő birtokok jövedelmét élveziii)

Várat adnakb)

Haszonvételekc)Zálogd)Bányae)

Javadalmazás maga a hűbér4)

A leendő hűbéres térdre ereszkedik leendő ura előtti.

A védelem kérését jelképezi1)Összekulcsolt kezét leendő ura kezébe tesziii.

Elmondja a megfelelő esküformula szövegetiii.

Első szakasz: hominiuma.

Az úr felemeli a leendő hűbéresti.

Késő középkorban nőnek adott hűbér esetén ezt mellőzika)Szájcsók1)

Békecsókot váltanakii.

A leendő úr is elmond egy esküszövegetiii.

Második szakasz: fidelitasb.

Beiktatási.

Egy földdarab, egy kancsó víz, egy fűcsomó1)Bármi más jelképes tárgy lehet2)

Ekkor kerül arra sor, hogy a hűbérúr valamilyen szimbólumot alkalmazva átadja a hűbérét

ii.

Harmadik szakasz: investiturac.

Azt a látszatot tartják fenn, hogy a két szereplő egyenlő egymássali.Ugyanakkor az úr dominanciát élvez a hűbéressel szembenii.

Illúziód.

Hűbéri rítus: homagiumIII.

Közép-Franciaország és Lotaringiai.

Katalónia1)Észak-Itália2)

Ezredforduló körülii.

Megindulása.

Csak Közép-Franciaországban1)Észak-Itáliában és német területeken nem jön létre2)

Tömegessé válik a hűbér továbbadásai.X. század végén Közép-Franciaországbanii.

Várnagyok1)Már nem a főtől kapták a hűbért2)

Castellanusok megjelenéseiii.

Visszakapcsolódhat valahová a lánc alja1)Nincs tiszta piramisiv.

Nem minden szinten örökölhetőek a birtokokv.Jogok továbböröklődésevi.

Hűbéresi viszony vertikális tagolódásab.

Majdnem mindenki függésbe kerüli.Nem azt jelenti, hogy valaki egyből valaki jobbágya lesz, hanem, hogy az egyik területen már nem a király ítélkezik, hanem valamely hűbéres

ii.

Ezek egy jelentős része egyéb szolgáltatásokra lesz kötelezveiii.

Ez a szám a század végére 20%-ra csökkent1)XI. század folyamán (elején) Chartres [sárt] környékén az emberek 80%-a szabadiv.

Rohamosan csökken a szabad embereknek a számac.

Változások a rendszerben az érett középkorbanIV.

Aki hűbéres az többnyire lovas katonai szolgálatot teljesít1)Nem egyenlő a lovas katonávali.

Értékrendbeli, szellemi töltet isii.

Olyan emberek, akik katonai szolgálatot teljesítenek és hűbért kapnak értei.

Földrajzilag1)

A szó presztízse női)A nagyurak is ezzel a címmel ékesítik magukata)

Társadalmilag2)

Bővül a fogalomii.

Milesa.

Házasodási szokások megváltoztatásának a kísérletei.

Isten békéje1)

Nem viselhetnek fegyverti)Papokata)

Nőketb)Kereskedőketc)A másik parasztjaitd)

Bizonyos embereket békén hagynak a háború folyamán2)

Pax Deiii.

Isten fegyverszünete1)Treuga Deiiii.

Egyház hatása a hűbéri rendszerreb.

Lovagság létrejötteV.

Gyakorlatilag bármit lehet adni.

Jaques Le Goff

Átmeneti rítus:Arnold Van Gennep

A személy, akinek változik a státusza a régi állapotát tükrözi

Átmeneti szakasz, amelyben a részt vevő felek egyenlőségét jelenti

Új státuszának megfelelő jelvényekkel való felemelése

Három szakasz:

Mindenféle olyan eszközökkel végzett reprezentáció, amely azt erősíti meg, hogy egy ember átkerül egy adott státuszból egy másikba. Pl.: keresztelés, házasság, pappá szentelés, lovaggá ütés, királlyá koronázás, hűbériség.

A lovagság a változásokhoz tartozik, de fontossága miatt külön vettem.

Duby: A lovagság története In.: Emberek és struktúrák

Ünnepélyes eskü és társadalmi gyakorlat az önmegtartóztatásra.


Isten fegyverszünete1)Bizonyos időket és tereket mentesítenek a hadi cselekmények alól2)

Kórház, alamizsna osztásra jogosult helyeki)Kegyes intézményeka)

Terek3)

Szerda estétől vasárnap estéiga)Legjelesebb egyházi ünnepekre is ez vonatkozikb)

Időbeli korlátozás4)

Az esküvések betartása mindenhol máshogy, de működik1)

Zsinatokon ünnepélyes esküt tesznek a nemesek, hogy korlátozzák a magánháborúkat

iv.

Püspökök határozzák meg1)Imádkozók (lavoratores)i.

Önálló rendként jelennek meg1)Fontos feladat: a hit védelme2)

Harcosok (bellatores)ii.

Dolgozók (laboratores)iii.

Három rend elméletec.

"Legyenek lovagok (milesek), akik eddig rablók voltak!"1)Clermont:i.

Teljes értekezés1)

Nem mindenkinek felelt meg ez a nézeta)De elterjedtb)

A gyakorlatban megmaradtak a rabló lovagok2)

Eszmetörténet és társadalom történet szempontjábóla)Egy új értékrend kialakulása3)

XII. század közepén Clairvaux Bernát [kervó-i bernát] írása az új katonai hadseregrőlii.

Orbán pápa látogatása Franciaországband.

Isten szolgálatai.

Hűség1)Saját urának szolgálataii.

A nők szolgálataiii.

XIII. század szerint hármas kötelezettsége.

George Dumézil

Kapcsolódik az indoeurópai

népek szokásaihoz és

mitológiájához. Az istenek is

ezek szerint

különböztethetőek meg.



Kettő darabot különít el1)Korszakhatár a mezőgazdasági forradalom2)

Korszakolási.

Megkülönbözteti az arisztokraták kapcsolatrendszeréta)És a földesúr - jobbágy rendszertb)

Továbbá a hűbériséget1)Társadalomról szóló könyvébe belevette a komplex egészetii.

Marc Blocha.

Mutationista felfogás1)

Ennek a helyét a magánbíráskodás veszi áta)Eltűnik a királyi meghatalmazásra visszamenő grófi, területi alapú igazságszolgáltatás1)

Függésbe kényszerítik őketi)

Valamilyen szempontból függésbe kerülnek

Eltűnnek a szabad parasztokii)

A magánbirtokosok kiterjesztik joghatóságukat és az adózatásukat a szabad parasztokra

a)Ilyen módon politikai jogokkal rendelkező nemesek viszonya a szabad parasztokkal2)

Mutation féodalei.

Itt annyi a forrás, mint az egész magyarországi lelet1)Ez az elmélet kiterjesztődik Franciaországra és Katalóniára2)

Macon grófságról írta az értekezleteitii.

George Dubyb.

Az első, aki nem ért egyet Dubyvel1)Vandome grófság anyagát dolgozta feli.

Jogi, politikai szokásoka)Rossz szokásokat kényszerítettek rájuk1)

Dominque szerint ez már a késő Karoling-korban megvan2)

Szabad parasztok alávetéseii.

Egységes területen belül is találhatunk különbségeketiii.

Dominique Barthélemyc.

A feudalizmus, mint izmus egy XIX. századi konstrukció1)

Sokszínűséga)A hűbériség mellett vannak másfajta kapcsolati rendszerek isb)

Túl nagy népszerűségre tett szert, mint az a középkorban lehetett2)

1974-ben cikke: A hűbériség egy elméleti konstrukció zsarnokságai.

Elisabeth Brownd.

Könyv, nem csak tanulmány1)Fiefs and vassalsi.

Elfogadhatóak a nézőpontjai1)

Kör alakú is leheta)A láncolat lefelé való expanziója valóban az ezredforduló környékén voltb)

Hűbéri lánc, mint piramis elfogadhatatlan2)

A XII. században szokták a szokásjogon alapuló szokásokat leírnia)

Ezért gondolkodtak hierarchiábani)A római jogra akarták ráépíteni a rendszertb)

Elméleti termék3)

Mindenki felett állnaka)Suverain4)

Vitába száll a hűbéri lánc közhelyévelii.

Susan Reynoldse.

1970-ben dolgozott1)Dél francia hűbérurak udvarait szemléltei.

Ösztönöznek1)Nyomasztanak2)Meghatározzák a határokat3)Nem ítélnek római jog szempontjából4)

A bíróságok nyomáscsoportként működnekii.

Fredric Cheyettef.

Fiktív barátságok1)

Vérségi kapcsolatban nem lévő emberkék konstruálnak maguknak egy közös ősta)Virtuális család2)

Vérségi kapcsolatok3)

A hűbéri struktúrák mellett milyen rendszerek vannak még?i.

Gerd Althoffg.

Hűbériség a modern gondolkodók szemébenI.

Hűbéres kapcsolat közte és a király között1)Nem az udvarban tette le az esküt, hanem egy határ menti folyónál a két fél, jelezve az egyenlőséget

2)

911-ben Rolló nevű dán vezér engedélyt kapott a letelepedésrei.

Minden függő ember hűségesküvel tartozik valakinek1)A "hűbéresem hűbérese már nem az én hűbéresem" elmélet itt nincs megii.

Importálják a Brit-szigetre a normann rendszert1)Felülről kontrollálják a rendszert2)

1066-ban Hódító Vilmos megszerzi Anglia területeitiii.

Normandiaa.

Angol rendszerb.

Területi változatokII.

Nyugati terminológia nem tesz

különbséget a feudalizmus és a

hűbériség között.

Itt már külön van a hűbériség és a feudalizmus.

Elgondolkodtam. Hiányos.

Ami az előző fejezetben volt

hűbériség az a hűbériség modellje

volt. Nyilvánvaló, hogy nem mindenhol

olyan volt.

Max Weber ideáltipizmusa: olyan

rendszer, amelyből ki lehet indulni.

Hűbériség II.2011. március 23.10:15


Mindenki hűségesküt teszi.Vilmos az őt segítő lovagoknak szórtan adja meg a földjüketii.

Azok, akik közvetlenül az uralkodótól kapják a birtokot1)Továbbadományozhatnak birtokot2)De hozhatnak létre saját vazallusi csoportot3)Kötelesek meghatározott sereget kiállítani4)Be van tiltva a magánháború5)

Tenentaes incapiteiii.

Angol rendszerb.

A tartományi széttagoltság nem annyira jellemző1)Nagy tartományi egységek2)

Van olyan hűbéresi réteg, akik a háztartásból él1)Van láncolati.

Csak az 50-60% rendelkezik birtokkalii.

Dél-francia rendszerc.

Katalóniában francia hatás1)Késő-római, bizánci hatás2)

Sima királyságok nem alakultak kia)Megjelentek csoportosulások, amelyek a későbbi állam elődjei voltakb)

Reconquista mozgalom3)

Hagyományi.

Kis földet ad nekik1)Az uralkodónak nagyszámú vazallusa vanii.

Zsoldért katonáskodnak1)Az uralkodó nem ad mindenkinek birtokotiii.

Királyi védelemben részesülneki)Az újonnan visszahódított területeket művelik és védika)

A paraszti társadalmat nem gyűrik fel olyan gyorsan, mint azt Duby gondolta voltb)

Felemelkedik a harcoló parasztok jelentősége1)Állandó háborús helyzetiv.

Ibér-félszigetd.

Széttagolt, mind területileg, mind politikailag1)Hűbériség, mint import cikk2)

Zsoldosvezérek jönnek, mint katonai segítségnyújtáskénta)Hűbérbirtokot kapnakb)Elhúzódó betelepülés és kiépülésc)

Normannak nevezett államalakulat1)Dél-Itáliai.

Központi vezetés1)Magához köti a helyi arisztokrata csoportokat2)

Pápai államii.

Importhatás van1)Viszonylag városiasodott terület2)

A városok nem korlátozzák a hűbériségeti)Zárt hegyi területekena)

Nyugaton ez nincs így

A hűbériség egésze vidéken vannak

A hűbériség láncszemei lehetnek a városbani)Társadalom nagy része eredetileg városlakókb)

Kialakulása3)

Elveszik a levegőt a hűbériség kialakulásátóla)

Meggátolják a nagyobb tartományuraságok kialakulásáti)Császárság kialakulása után a császárok a városi püspököknek adnak hűbértb)

Városok4)

Inkább adminisztratív szolgálatokat jutalmaznaka)Jogi szolgálatértb)

Katonai szolgálatnak kisebb a jelentősége5)

Egymást követő fiúgyermekek örökölneki)A kisebb fiúkat kizárják az öröklésbőlii)

Agnatio nincsa)

Közösen kezelik

Család, mint egész fontossá válása

Vagyon együttes birtoklásai)Consortium megmaradb)

Magánvagyon elidegeníthetésec)

Nincs olyan öröklési rend, mint francia területeken6)

Hűbérbirtokok könyvei)Olyan szokásjog, amelyben számos longobard hatás vanii)

Bolognai egyetemen tanítják a libri feudoruma)Régi longobárd szokásjog érvényben marad7)

Észak-Itáliaiii.

Itáliae.

Nagy hercegségek szintjén megállt1)Széttagolódás nincs olyan méretű, mint Franciaországbani.

Egyház a worms-i konkordátum után vissza vannak fogvaii.

XII. század közepétől1)Francia minta jelentős szerepet játszik2)

Uralkodóa)Egyházi fejedelmekb)Világi fejedelmekc)Grófokd)Nemesek, lovagoke)Miniszteriálisokf)Egypajzsos lovagokg)

Hűbért csak egy fölötte álló adhat egy alatta állónaki)Jellegzetességekh)

Hadipajzs rendszer3)

Hűbéri rendszer fáziskéséssel jön létreiii.

Német területekf.


A láncolat tisztább marad

Hűbért csak egy fölötte álló adhat egy alatta állónaki)

Nincs visszaháramlás

Német fejedelmek megerősödése

Magszakadás esetén, ha egy hűbérbirtok megüresedik, akkor kötelező tovább örökíteni valakivel

ii)

Szolgál eredetileg1)

Diplomataa)Birtokigazgatób)Hosszú távon presztízzsel rendelkeznek és előrébb jutnakc)

Olyan szolgák, akik előkelő emberhez méltó szolgálattal vannak2)

Miniszteriálisokiv.

Földművelési)Katonáskodásii)

Katonáskodó parasztoka)

Megőrzik a szabadságukatb)

Agrarae militaes1)Állandó háborúskodásv.

Miles szó léteziki.De nincs szó a hűbéri viszonyok átvételérőlii.

Lengyel területekg.

Familiraitás nem a hűbériség átvételei.

Személyes hűség1)De nincs hűbér adományozás2)

Familiraitásii.

Magyarországh.

Mindig maradnak szabad parasztok1)XII. század végéig az Odera vidékéig terjed vamailyen formábani.

Keleti.

Van politikai képviselete1)Szabad parasztság megmaradi.

Norvégia és Svédországj.

XII-XIII. században bomlani kezdteka.

Kialakult egy szabad paraszti rendszertől eltérő dologi.

A feudális viszonyok leépülnek1)A dolgozó parasztok viszonya bérleti viszonnyá alakulii.

A hűbérbirtokok kereskedelembe való integrálásaiii.

A kötelezettségek formálissá válnak1)Megválthatóvá válnak2)Formálisan továbbadhatóak3)

Egyre erőteljesebb, hogy a kapott hűbérbirtokot a bortokos az allódiumához csatoljaiv.

Nő a pénzforgalomv.Monarchiák megerősödésevi.

Udvar jelenti a felemelkedés lehetőségét (- és az életben maradásét is)1)Pestissel (XIV. század) az egész uradalmi rendszer válságba kerülvii.

Jegyekb.

Hűbériség válságaIII.

Ez a rész csak nagyvonalakban van. Gondolom a kötelező olvasmányok kifejtik.



Törvényi előírások szabályozzák a család életéti.

Jogtörténeta.

Egyházi elvárások összegzései.Forrásokii.

Teológiai szempontb.

Reprodukciói.Történeti demográfia szempontjábólc.

Szaporodás1)Nevelés, szocializáció2)Védelmi3)Hatalmi struktúra4)Gazdasági egység5)Vallási egység6)

Fő előnye, hogy a családot komplex egységként térképezi feli.

Rokonsággal is foglalkozikii.

Szerződésesa)Érzelmib)

Milyen alapon áll1)

A továbbörökítés mily formát ölt?2)

Társadalmi szempontiii.

Totemisztika1)Szimbólumok2)

Hagyományok, fikciókiv.

Az antropológiai megközelítések alkalmazhatóak a középkorrav.

Kulturális antropológia alkalmazása a történelmen belüld.

SzempontokI.

Szülők és gyermekek közössége1)Talán néhány nagyszülő2)Nem szabad elemek között eleve ezek jönnek létre3)

Kis család, mag család, nukleáris családi.

Nagyszülő, szülő, gyerekeka)Három generáció él együtt1)

Meg nem házasodott gyermekek a szülői vonalon2)

Akár oldalágon isa)Özvegyen, árván maradottak3)

Legelterjedtebb az arisztokrácia körében4)

Gazdasági okok miatta)Kis családok elterjednek Európábanb)

Szegényebb társadalmi rétegeknél ez bomlásnak indul5)

Nagy családii.

Befogadott, örökbe fogadott gyermekek1)

Védelem szempontjaa)Jogképesség szempontjab)Nekik szintén lehet néhány szolgájac)

Szolgák2)

Hozzá tartoznak mégiii.

Családa.

Van egy legidősebb testvér, aki megházasodott és gyermekei is vannaki.A többi testvér ott lakikii.

Frátriab.

Elhalálozik az egyik tag, a másik maradi.Szülők maradnak egyedül, mert a gyermekek nem élik meg a felnőtt kortii.

Csonka családc.

Minél távolabbi rokonnal házasodjanak össze1)Exogán vagy endogám rokonsági.

Továbbörökítés1)

Hagyományos germán formaa)Mediterrán területekenb)Oldalág jelentősebb szerepet játszikc)

Cognatio2)

A rokonságot az elsőszülött gyermekkel tartja számona)Az öröklési jog is rá vonatkozikb)

Rokoni csoportosulási)Gerince az első szülötti örökítésii)

Szokás nevezni nemzetségnek, háznak vagy dinasztiánakc)

Agnatio3)

Rokoni kapcsolatokon belül milyen a vagyon kezeléseii.

Rokonságd.

TipológiaII.

Minden társadalmi rétegbeni.

Munt: minden személy feletta)Gewere: minden dolog felettb)

Minden tag felett gyakorolja a hatalmat1)Vezetője a családfőii.

Patriarchálisa.

Családi komplexitásIII.

Katus: egyik erőssége ez a téma.Az egyházi törvények hatásait emeli ki.

Cambridge-i történeti iskola volt

az a hely, ahol a történeti

demográfia kvantitatív módszerrel

tárta fel a témát. Peter Lavlett

volt az, aki maradandót alkotott

család és háztartás témában.

Laurence (?) Stone volt az, aki a

70-es évek végén foglalkozott a

családdal, mint hatalmi és

gazdasági (?) egységgel.

Városi polgárság esetében egyformán

mindkettő megtalálható. A mediterrán

Európában a nagy család, mint Észak-

Európában inkább a kiscsalád.

Családtörténet2011. március 30.10:15


Gewere: minden dolog felettb)

Jogképesség szintén a családfőt illeti1)

A szabad állapotú férfiak isa)

Városokbani)Pénzügyilegii)

Később a nők is jogképesekb)

Szabad családok esetén2)

Jogi értelemben vett közösségiii.

Váltságdíj1)

Jogi élet továbbélése más eszközökkela)Vérbosszú2)

Régi hagyományok továbbélései.

Egyéb jogi helyzetb.

Adóalanyi.Fogyasztási egységii.

Gazdasági egységc.

"jó, hogyha persze úgy maradtok, mint én [ti. házasság nélkül]" Pál1)"jobb megházasodni, mint vágytól élni" Pál2)"férfiak, szeressétek a feleségeteket" Pál3)

Már az ókorban:i.

IX. század második felében kezdődik1)

Bírálták az egyházata)Mi köze van hozzá?b)

Szerzetességet támogattai)Elvetették a házasságotc)

Néhány vélemény szerint az egyház rosszul teszi, hogy megszenteli a testi kapcsolatot2)

Papi coelibatus előtérbe helyezésea)A világiak már nem csak laikusok rendje, hanem házasok rendjeb)

Az egyház vigyázott arra, hogy elkülönítsék a papokat a világiaktól3)

Az egyház megszenteli az esküvőtii.

Vallási egységd.

Később pápa lett XII. Benedek névena)

Minden érdekeltei)Hézköznapi életről is igen komplex képet adii)

Minden szempontból alaposan kikérdezte őketb)

Itt egy püspök inkvizíciós vizsgálatot végzett --> sok forrás1)1968-ban jelent meg Emmanuel Le Roy Ladurie Montaillouról írt monográfiájai.

Nagy családi forma1)

Domus vagy ostala)Maga a házb)És ezzel együtt a benne egy fedél alatt lakó embereketc)A máshol élő rokonok: parenteld)

Több szobai)

A család "tagjai"

Zord időben a ház egyes részein benn vannak az állatok isii)

Tűzhely, ingóságok, földek, gyerekek, házasságok, szolgáke)

Katolikus és eretnek házakf)

Nem beszélnek famíliáról, hanem házról beszélnek2)

Elszigetelt közösségii.

Még a plébános is őrzii)

Azért, hogy ez ne változzon az elhunyt családfő körmét és haját megőrzik, mert ez segít a továbbélőknek

a)Minden háznak megvan a maga csillagzata, ami befolyásolja a ház sorsát1)

Természethez való kapcsolatiii.

Példae.

A család alapja1)Az egyház exogám tendenciát támogat2)Próbaházasság intézménye3)

Jegyajándék és reggeli adománya)

Férfi halálával visszaszáll a hölgy családjárai)Hozományb)

Kölcsönös ajándékozás1)Rítusai.

Elhálás későbba)Lányok 13-14 éves korbanb)Fiúk 14-15 éves korbanc)A házasságok nagyobb részben 16-20 év között köttetnek megd)

Korai1)Időpontii.

Házassága.

Szövés, mosás, mezőgazdasági munkáka)Nagyon kemény fizikai munka1)

(hamar elhaláloznak)a)Nagyon fiatalon kezdik2)

Parasztii.

Semmittevés1)Szervezik a háztartás irányítását2)

Nem megterhelőa)Hobbi szinten foglalkoznak szövéssel, fonással3)

Nemesiii.

Hiszen a vagyont valahogy fenn kell tartanii)Valamennyire fontos marada)

Elveti a házasságot, amennyiben az érdekházasság1)

Felértékelődik az érzelmi alapokon nyugvó kapcsolat, amelynek nem feltétlenül kell megszentelve lennie

2)

Nemesi társadalomban, egyetemi városokbaniii.

Nő szerepeb.

Házasság, nők, gyermekekIV.


Trubadúroka)Udvariasság, lovagiasságb)

megszentelve lennie

Lancelot megjelenésével ezen hibákat ütneka)Kelta mondakörben Artúr király boldog házasságban él Ginebrával1)

Szerelmi vágyakozása)Trisztán-monda2)

Irodalombaniv.

Ingatag és gyengea)A XI. század során megváltozikb)

Erős férfi kontrolljára szorul1)

Egyházi támogatásra, propagandáraa)Munkálkodób)A férfi társac)

Szűziesség, több női szent, Mária-kultusz2)

Helyzetev.

Nagy hatást tett a családtörténet feldolgozására1)Philippe Ariés tanulmányai a középkorból, de inkább az újkorbóli.

7 éves korig a családban élt1)

Van azért kapcsolat szülő és gyermek közötta)7 éves kor után kolostorba adják, mint oblátust2)

Írott szerződéseki)Inasa)

Apródb)A gyerek a családtól elszakítva élc)Rögtön a sűrűbe vetik beled)Ahol soka az éhes száj, ott jobb neki, hogyha máshol vane)Nagy családban, azonban kiegészítő munkát tud elvégeznif)

7 éves kor után valamilyen szolgálatra elküldik3)

18-20 éves korig bachelora)20 év után masterb)

14 éves kortól egyetemre járnak4)

Kicsiny felnőttii.

Ugyanúgy elszakítják, de sajátos oktatási célzattali)Elszakítják a nemeket egymástólii)

Bentlakásos kollégiuma)Fontossá válik a nevelés, kultúra és vallásosság átadása1)

Ettől függetlenül a középkor sem volt érzelem mentesi)A gyermek-szülő mély és meghitt érzelmi kapcsolata az újkor termékea)

Családokkal együtt élnek2)

Iskoláztatásiii.

Gyerekekc.



A mezőgazdasági forradalom hatására jelenik meg a pénzgazdálkodási.Már a X. században nagyon sok pénz van forgalombanii.

Ezüst pénz jobban megfelel a gyakorlatnaka)Olyan ezüst volt, amelyben inkább bronz van, de van benne egy kis ezüstb)

Elhagyja az aranypénzt1)Nagy Károly pénzreformjai.

Előzménya.

Velence1)Pavia2)Lucca3)

Bizánci hatásrai.

(vendégmunkások)a)Hispániában arab szolgálatban álló zsoldosok viszik a pénzt haza1)

Arab aranypénz is használatban volt2)

Arab hatásraii.

Aranypénzb.

NövekedésI.

XI-XII. század folyamán uralkodói.

Gazdasági növekedés1)Növeli az értékét2)Nő a pénzszükséglet3)

Az ezüst termelése csökkenii.

Alpoktól északra ezüstpénz alapú rendszera.

Akár évente1)Csökkentik a benne lévő nemesfémtartalmati.

Sima pénzrontásb.

A romantika elterjedését csak úgy lehetett megvalósítani, hogyha az egyház a kincseit piacra dobjai.

Mesteremberekre is szükség volt1)Kővárakii.

Az egyház a kincseit piacra dobjac.

Magyarországi.Karintiaii.Csehországiii.

Új ezüstbányák megnyitásad.

Nagy dénár1)Nagyon jelentős ezüsttartalommal2)Biztonságos3)

Megjelenik a garasi.

Dél-Itáliában augustalis néven aranypénzt ver1)1252-ben Firenzében a fiorinot és Genovában is aranypénzt vernek2)

Megjelenik az aranypénzii.

Nő az áruforgalome.

Fő változásokII.

Az ezüst kielégíti a városgazdaság szükségleteiti.

Minél nagyobb haszona)Ösztönzi az urakat, hogy a terméket ő vigye piacrab)

Ösztönözte a fejlettebb földhasználatot, a paraszti terhek növelését és a jogfosztottságot1)A már eredetileg is jelentős pénzforgalom szívóhatásai.

A földbért censusban szedik a jobbágyoktóla.

VidékenIII.

Pénzgazdálkodás2011. március 30.11:14


Ösztönzi az urakat, hogy a terméket ő vigye piacrab)

A paraszt is viszi a terméket a piacrai.

A munkaerő értékét növeli1)Akkor van gáz, hogyha kevés munkaerő vanii.

A fix jövedelem nem elég az akkori életszínvonal fenntartásáhoziii.

XI-XII. században pénzben fizeti a censustb.

Banalitásokc.Vámokd.



Már a demográfia résznél megvani.

Falusi népességhez képest elkülönülti.Magas népesség centralizációii.

Sűrű városhálózata.

Mg-i termelés munkaerő felszabadítása -->Munkaerő a városba vándoroli.

Egy év városi élet után a szabad parasztot nem lehetett visszakényszeríteni a faluba1)"Városi levegő szabaddá tesz."ii.

Európa mg-i technikája extenzív maradt1)

Háromnyomásos gazdálkodása)Állati erő alkalmazásab)A földnek intenzívebb megművelésec)

Van egy-két forradalmi változás2)

De ezen a szinten meg is áll3)A növekvő tendenciába már az éghajlatváltozás is beleszól4)A növekvő népességet a mezőgazdaság éppen el tudja látni5)A növekvő népességet a kolonizációk felszívták6)Fordított népvándorlás7)

Tömeges vándorlásiii.

Honnan ered az a városi népességnövekedés, amelynek tanúi lehetünk a nagy pestisig?b.

Elég szegényes felhozatala)Szemestakarmány rendszer1)

Elterjed az uradalmi nagybirtok rendszeri.

A városi lakosság növekedése kisebb részben a bevándorlókból jött1)Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a város belső népességnövekedésére2)

Ezen struktúrán belül viszonylag nagyszámú munkaerő kell, ami el tudja tartani a növekvő népességetii.

XIV. századi válság következményec.

1500 12-13%i.

A népesség 5,8%-a él olyan városban, amely 10 000 főnél nagyobb népességgel rendelkezik1)Jan de Vriesii.

Városi népességek (Európa)d.

Németalföld, Flandria 18%i.Észak-Itália 12% (összitália)ii.Rajna-vidék, Dél-Németország 4%iii.Hansa 3% iv.Dél-Anglia, Londonv.Dalmáciavi.Ebro-vidéke, Katalónia (?)vii.

Centrumoke.

Demográfiai változásban játszott szerepI.

Olyan település, amelyben népességkoncentráció jön létre. Ezen belül a kereskedelem és a kézműipari tevékenység elkülönül a falutól és technikájában felülmúlja azt. Ez a fő jövedelemforrás. Ez nem jelenti azt, hogy a városlakók megszüntetnek mindenfajta mezőgazdasági tevékenységet.

i.Városa.

Amik a római korban jelentősek voltak, azoknak nagyobb esélye van a fennmaradásra1)A püspöki városoknak pláne2)

Ókori centrumoki.

Jelentős szívóerő1)Grófi központ és királyi központii.

Vásártartó helyekiii.Olyan helyek, ahol két földrajzi típusú terület találkozikiv.

Stratégiai fontosságú városok1)Aigues-Mortes Marsielle mellett2)Velence3)

Alapított városokv.

Városképző tényezőkb.

Ezek népessége pár ezer fő1)

Nincsenek fallal körülvévea)Nem nagyon lehet a falvaktól megkülönböztetni2)

10-20 km sugarú köra)Heti piacot tartanak3)

Nagyszámú paraszti népesség4)Kézművesek kereskedők5)Európai városok zöme ilyen6)

Kisvárosi.

10-15 ezer fő1)

Püspöki székhelyeki)Zarándokhely vagy kolostori központ mellettii)

Egyházi szempontbóla)Igazgatási központok2)

Közepes városii.

Várostípusokc.

Gazdasági jelentőségII.

Városok2011. április 13.10:10


Zarándokhely vagy kolostori központ mellettii)

Grófi központi)Királyi képviseleti helyii)

Világi igazgatásb)

30-50 km sugarú köra)Tartományi egység termékeivel kereskednek3)

20 ezer - 100 ezer fő1)

Országos kereskedelmet folytata)Nemzetközi kereskedelemb)

Kereskedelem2)

Kb. 100 000 fői)Velencea)

Meghaladja a 100 000 főti)Párizsb)

Kb. 80 ezeri)Firenze, Milánóc)

Kb. 50-60 ezeri)Köln, London, Brügged)

Legnagyobb központok3)

Nagyvárosiii.

Nő a fogyasztás1)A nemesek inkább költik a bevételüket udvari kiadásokra, katonákra, etc.i.

Hatalmi központokd.

X-XI. században először1)Testvériség, testület2)

Városon belüla)Kereskedőket foglalnak magukba3)

Működési szabályzata)Saját statutum4)

Jótékony, vallásos tömörülés5)

Gildék (gilde)i.

Városon belül1)Megegyező szakmát végző iparosok testülete, egyesülése2)

Nem túl nagy a keresleta)Korlátozni akarják a konkurenciát3)

Nincs munkamegosztás4)

Az uraladalom szűkebb szükségleteire termelneki)Korlátozzák a városi céhek piacátii)

Uradalmi gynaceumok (műhelyek)a)

Szabadulni akarnak a céhnek a rugalmatlanságátóli)

Verlag rendszere [ferlág]

Felvásárlási és kiadási rendszerii)

Vállalkozók vidékre, falura kiadnak munkákatb)

Állandó kihívások5)

Céhek (artes)ii.

Két nagy flotta mozgatásában van a kereskedelem1)

Nem egy ember birtokolt egy hajóta)

Megoszlik a kockázati)Hanem azt mondta 5 kereskedő, hogy 50 hajót birtokolnakb)

A vállalkozók kockázat-közösségbe tömörülnek2)

Commendaiii.

Itália1)

Családfő vezetia)

Ami szintén családi vállalkozási)Helyi fiókjai vannakii)Másokra bízzák a szállítástiii)

Mögötte bank állb)

Családi vállalkozás2)

Kereskedelmi tevékenységek összekapcsolódnak a banki tranzakciókkal3)

Kereskedő társaságok (societas)iv.

Szervezeti formák a városokbane.

Keleti kereskedelem1)Mediterrán területen2)

A IX. századtól kezdve alakula)Dél-Itália, Velenceb)Genova, Pisac)Barcelonad)

Története3)

Levantei kereskedelemi.

Erre a cikkre támaszkodva az Északi-tengerben és a Dél-Baltikumban kereskedelmi útvonalakat építenek ki

a)Fríz posztó1)

Vikingek megjelenésével a frízek eltűnnek2)

3)Hansa városok4)

Hansa lerakatoka)Kontorok5)

Nyilván a délről jövő luxuscikkekkel is kereskednek, de ez elhanyagolhatóbbi)Kézműipari termékeka)Nyersacélb)Kátrány, viasz, prémc)

Tömegcikkeket szállítanak6)

Északi kereskedelemii.

Champagne-i városokiii.

Kereskedelmi útvonalakf.

Lombardia

Sienna

Firenze

Cahors

Bankárközpontok


Észak és dél közötti kapcsolat1)Vásárok2)Lombard bankok megjelenése és kialakulása3)A későközépkorban leértékelődik4)

Champagne-i városokiii.

Velence Flandriával kereskedik vízen1)

Korábban Bretagne, Spanyolország (?)a)A XVI. század közepétől veszik át az angolok az irányítást2)

Tengeri útvonaliv.

Nem feltétlenül uralkodói székhelyhez kapcsolódiki.Városi önállóság kialakulásaa.

A városi autonómia kiindulópontja1)Bíráskodási.Militia felszereléseii.Erődítések építésének jogaiii.

Privilégiumokb.

Defensor civitatisa)Itáliában, Dél-Galliábanb)

Vazallusaii)("Udvara")ii)

Vannak civil tisztségeic)

Már a császári korban látható, hogy a helyi püspökök megkapják a "városvédő" címet1)

Nyilván nem a iustinianusi összeírásokban, de romlott változatok létezteki)Római jog továbbélésea)

Ius mercatorumb)Városok és kereskedők saját bírákat választanakc)

Kereskedőknek intézniük kell az egymás közötti jogi ügyeket2)

Előzményeki.

Önálló városgazdaságoka)Pó-síkságon és Toscánábanb)

A hűbéri csoportok egy része a városban éli)

Független, önálló értelmiség

A városban élő egyházi csoportokii)

Patríciusok

Kereskedő polgárságiii)

Koalícióc)

Commune1)

Mindenki részt vehet benne, akinek van magántulajdonai)Népgyűlésa)

Általában egy évre választjáki)

4-8 fő

Többen vannakii)

Konzulok rotálódnakb)

Instabil, labilis képződményi)Konfliktusokc)

Korai konzuli rendszer2)

Jogvégzett személya)Katonai ügyekhez is értb)

Pártatlani)Kívülről hívják megc)

Viszont amikor leköszön, szigorúan elszámoltatjáki)Nagy hatalmat adnak a kezébed)

Podestá3)

A politikai hatalomból részt kíván a kispolgárság isa)Önálló, szélesebb politikai jogköröket kapb)

Népkapitányi)Néptanácsokii)Tisztségviselőkiii)

Capitanoc)

A commune mellé van felhúzvad)

Popolo4)

A poplon belül a népkapitány örökletessé teszi a hatalmáta)Signoria5)

Itáliai autonómiaii.

A nemesség nem a városokban laknaka)A városok nem terjesztik ki a hatalmukat a falvakrab)

Társadalom1)

A communa-mozgalmak erőszakosabbak2)

Egy főnöka)Burgermaister, mayor,3)

Teljes önkormányzati)Charte de Communea)

Helyi magisztrátusi)

Az úrnak a képviselője

Prevot [prevó]

A városban a döntő szót a castellanus mondja kiii)

Charte de Franchiseb)

Kétfajta önkormányzat4)

Északi autonómiaiii.

Jogi autonómiac.

Politikai szerepek, tényezőkIII.

Vicinanza: szomszédságra épülő szervezet





Több jogi rendszer és hagyomány él egymás mellett egyszerrei.Területi hagyományokii.

Sokszínűséga.

Szóbelia.

Római nép --> középkori nép <-- barbár nép1)Államot létrehozó germán katonai vezető rétegeknek mind megvoltak a jogi hátterik

2)

Az uralkodó ítélkezetta)A jogot tudó emberek véleménye alapjánb)

Népgyűlés1)Szóbeli hagyományokon alapuló rendszeri.

Ha megújították, akkor azt mondták, hogy "a jog megromlott és vissza kell térni az eredetihez"

1)A jog isteni eredetűii.

A minden "polgárra" a saját joga vonatkozott1)Jogi perszonalitásiii.

Nem volt állama)Kezdetleges hatalmi rendszerek voltakb)

Nincsenek olyan bűntettek, amit az állam hivatalból üldöz1)

Az arisztokrácia a szabadok felett hoz ítéletet2)

Minden csak magánvádon alapula)

Csak a családfő a jogképesi)Minden vádló magánvádló voltb)

Csak akkor volt per, hogyha van vádolóc)

Accusatio3)

Valamiféle megegyezésen alapula)Ha nincs megegyezés, akkor vérbosszúb)

Az ügyek elintézési formája a megváltás4)

Nem ismerte a közbűntény fogalmátiv.

Tele vannak rituális elemekkel1)

Őket hívja tanúkénti)Az égiekre hivatkoznaka)

Eskü2)

Gesztusok3)Ki milyen eskü társakat tud állítani?4)

Párbaja)Tüzes vas próba vagy vízpróbab)

Istenítélet: ordalia5)

Formalizmusv.

Előzményekb.

Akkor ez már maga a joggyakorlatnak is a rómaiasodásával jára)Latinul1)

Bármennyire is gyenge az uralkodói hatalom ezáltal erősödika)A barbár királyságok uralkodóinak parancsára2)

A jogokat kezdik írásba foglalnii.

Fejlődésc.

SzokásjogI.

Jogi élet és politikai gondolkodás2011. május 4.10:14


Bármennyire is gyenge az uralkodói hatalom ezáltal erősödika)

Felségárulási)Adócsalásii)Uralkodó személyzetét és birtokait éri sérelemiii)

Már megjelenik a közbűntényb)

Homogenizálódik1)

Faluközösséga)Földesúr-jobbágy viszonyb)Nincs leírvac)

Helyi jogok2)

Szintén szóbelia)

Sváb tüköri)William Braitonii)Beaumanoiriii)

Összefoglalták a jogokat

Kialakult a hűbéri jog és hűbéri piramis rendszere, képzete

Jean Ibelin [iblen]iv)

A XII. századtól fogva a rendszerezik és leírjákb)

Vazallitáson alapuló hűbériség3)

A társadalmi struktúrák megszilárdulásával a szabályok is egyértelműbbé válikii.

A joga is rendszert alkot1)A Római Birodalom egy kiterjedt, differenciálódott rendszeri.

Visszájára fordul, amikor a birodalom felbomlikii.

Vulgarizálódik1)Ahogy hanyatlik úgy a jogi élet is feleslegessé kezd válniiii.

Előzményeka.

Ius mercatorumi.Városi jog lesz belőleii.

Dorotheosi)Theophylosii)Tribonianusiii)

529-ben a jogi rendszerezésnek már a nagy része megvolta)

A Kelet-Római Birodalomban Iustinianus kiadta a jogászainak, hogy egy új, egységes törvénykönyvet bocsássanak ki

1)

Codex Iustinianaei)Csak az egyik törvénykönyva)

Különböző jogi tanulmányok gyűjteményeii)Digesták (Pandekták)b)

Jogi tankönyvi)Rövidebb terjedelműii)

Institutionesc)

Maga a törvénykönyvi)Codexd)

534-re javítjáki)

A középkor során bővülhet

Az újonnan kiadott rendelkezéseket tartalmazzaii)

Eredet: nove --> novellaeiii)

Novellaee)

Négy részből áll2)

Elméleti vonulatiii.

Meg is kívánta, hogy alkalmazzák a római jogota)Városi élet miatt1)

Bolognaa)Padovab)

Oktatás is itt jön létre először2)

Észak-Itáliába megy átiv.

Átmegy helyi jogbab.

Római jogII.


Padovab)Oxfordc)Orleansd)

A jogi cikkelyekhez glosszákat írnak1)Szigorúan a törvényhez kapcsolódnak2)

Glossatoroki.

Önállóbb véleménnyel vannak1)Tágabb kitekintést engednek meg maguknak2)

Kommentátorokii.

Jogi iskolákc.

Először a német-római császárok alkalmazzáki.

Nem csak azt mondta, hogy amit az uralkodó mond, az törvény1)

Hierarchia

A társadalomszervezés egyik módszere a vertikális szerveződési)

Nem váltják le

Kiegészítik a hierarchiát

Városköztársaság (commune)

Céhek

Gildék

Egyetemek

Szerzetes rendek

A XII. századtól fogva megerősödnek a horizontális struktúrákii)

Saját pénztáriii)

Más viszonylatban nem biztos

A tagjai a testületben egyenrangúiv)

Korporatív testületek kialakulásaa)Ami mindenkit megillet az is törvény (?)2)

Uralkodói jogii.

Középkori közösségi és államfejlődési hatásd.

Zsinatok és egyházi gyűlések (?)i.A pápa által kiadott dekrétumokii.

Jogforrása.

Mindennapi törvények1)Születés szabályozás2)

A világiakra is vonatkoznaki.

Nem egyházjogb.

A kánonjogból azon részek, amelyek csak az egyháziakra érvényeseki.

A Karoling-kor az első1)

Azzal foglalkozott, hogy hogyan lehet összeegyeztetni az egymásnak ellentmondó törvényeket

a)

Decretumb)

IX. Gergelyi)VIII. Bonifácii)V. Kelemeniii)

Későbbi pápa erre felbuzdulva írt még ilyeneketc)

Gratianus bolognai jogász2)

Összegzések és gyűjteményekii.

Egyházjogc.

KánonjogIII.

A normann hódítással megerősödtek a hatalmaki.

(A nevéből is érthető1)Angliára vonatkozikii.

Előzményeka.

A helyiek fellebbezéssel lehetett hozzájuk fordulnii.

Utazóbírákb.

Common law (közösség joga)IV.


A sheriffekhez is és az udvari bírákhoz is1)A helyiek fellebbezéssel lehetett hozzájuk fordulnii.

Ma is megvan ennek a hagyományaa)Született-e korábban ilyen eset?1)

A precedenst nézték gyakranii.

Ettől a király nem tekinthetett eli.

Angliában a rendiség kialakulásának a feltétele az volt, hogy az ország szabad lakosságára úgy tekintettek, mint az ország közösségére

c.


A késő középkor végén születik megi.

Nem létezika.

Ő vezeti be magát a szóta)Politisare1)

Olyan emberi tevékenység, amely egy önálló terület2)

A XIII. század végén Aquinoi Szent Tamás megpróbálja összeegyeztetni az arisztotelészi filozófiát és politikai etikai gondolatokat a keresztény állami gondolkodással

i.

Fordulópontb.

PolitizálásI.

Túlzóan alkalmaznaka)Az uralkodó nem felszentelt papb)A bizánci egyháznak is megvan a maga autonómiájac)

A világi hatalom beleszólhat az egyházi hatalom ügyeibe1)Keleti-bizánci hagyományi.

Egyik sem uralkodik a másik feletta)

A királyok cselekedeteiért is a püspökök tartoznak felelősséggel az Utolsó Napon

Gelasiusi)Van egy kicsi elméleti elsőbbsége az egyháznak, ( de nem jelentős a gyakorlatban)b)

Az egyház és az állam egyensúlyban van1)

A világi hatalom az egyházin keresztül vezeti)

A pápaság, ahogy a hatalma csúcsára ér arra törekednek, hogy világi hatalmat szerezzenek

a)

A XIII. század közepétől-végétől fogva azt hangoztatják, hogy az egyháznak semmiféle beleszólása nincs

b)

Két kard elmélete2)

Nyugatonii.

Az egyházi és a világi hatalom egymáshoz való viszonyaa.

A két hatalom eredeteb.

Nyugat?i.Kelet?ii.A Pápaság?iii.

Ki Róma utóda?c.

Mennyiben van szerepe a népnek az uralkodói hatalom eredetében?i.Van-e valami átruházás, szerződés?ii.Milyen jogai és felelőssége van az uralkodónak a néppel szemben?iii.

Az uralkodó és a nép viszonyad.

Testületek jogae.

TémákII.

Összefügg azzal, hogy ki alkalmazzai.Bevezetők (preambulum)ii.

Joga.

Alapításmítoszokb.

Koronázási.Temetkezésii.

Szimbólumrendszer1)Felvonulásiii.

Szertartásokc.

Miben jelenik meg?III.

Röpirat a német császárnak1)Lautenbach-i Manegoldi.

Invesztitúra harc vitairodalmaa.

Egyéb fontos elemekIV.

Politikai gondolkodás2011. május 4.11:05


Amennyiben helyesen jár el a gazda azzal a kondással szemben, aki rosszul végzi a munkáját és leváltja, úgy a rossz uralkodót is le lehet váltani

i)Disznópásztor hasonlat:a)

Röpirat a német császárnak1)

Innen már csak egy lépés a következő2)

A zsarnokölés nem hozhat nagy bajt (?)1)

Nem csupán zsarnokölésa)

A társadalmi csoportok közötti harmónia fenntartását szolgáljai)A király a fejii)A tisztségviselők az érzékszervekiii)A király fegyveresei a karjaiv)A gyomor az igazgatásv)A lába a dolgozó társadalmi csoportokvi)

Harcos

Imádkozó

Dolgozó

Kicsit tovább van fejlesztve a három rend elméletvii)

Szervanalógiab)

Policraticus2)

Salisbury-i János [szalszböri]i.

Az érzékelhető teremtett világ nem közvetlenül függ az isteni törvénytől, hanem áttételesen1)

Isteni örök törvényektől áttételesen függ a természettörvénya)Önálló autonóm módonb)

Isten megteremtette a világot és utána magára hagyta2)

Szentírási)Örök törvény: Isteni törvénya)

Természetiből: az emberi törvényb)

Amit az ember megismer3)

Ezek szabályozzák az emberi társadalmakat4)

Ember társas lény --> társadaloma)Isteni eredetb)

Az állam természeti képződmény5)

Isten a hatalmat először a népre ruházta és onnan került át az uralkodóra6)

Szent Tamásii.

A XII-XIII. században a zsarnokölés elméleteb.

Ami mindenkit illet, mindenkinek jóvá kell hagyniac.

Az emberek természetes szükségleteinek a kielégítései.Racionálisan szabályozott jogi rendszert kívánii.A római joggal kerül be a nyugati politikai gondolkodásbaiii.

Az ókori természetjog és természetfilozófia alkalmazásad.

A pápákkal szemben álli.A császárok az egyetemes béke megteremtőiii.A pápák csak zavart okoznakiii.A világi hatalom korábban volt, mint a pápai hatalomiv.

Dantea.

Párizsi Jánosb.

Mindketten!i.Az egyház nem avatkozhat bele a világi hatalom működésébeii.

A nép delegálja1)Az egyház sem működhet másképp2)

A hatalom alulról szerveződikiii.

Az volt a célja, hogy a pápát a kollektív zsinati határozat alá rendelje1)Elméletileg megelőlegezik a XV. századi zsinati mozgalmativ.

William Ockhamc.

Törvényhozás1)Bíráskodás2)

Már ő is elkezd gondolkodni a hatalmi ágak szétválasztásáróli.

Padovai Marsiliusd.

A XIII-XIV. századi politikai gondolkodókV.


Bíráskodás2)Végrehajtói hatalom3)



Jacques le Goffa.

Más a kulturális rétegződés és más a társadalmi rétegződés1)

Idióta = írástudatlana)A paraszti népesség illitteratusnak mondható (írástudatlan)2)

Felsőpapsága)Itáliában egy vékony világi elitb)Megjelenik az udvarokban isc)

De legalábbis nem az elitbei)De zömmel az arisztokrácia inkább a népi kultúrához tartoznakd)

Az elit viszont nem biztos, hogy művelt3)

Aszimmetrikus viszonyi.

Szerinte a források helyes feldolgozásával meg lehet ismerni a népi kultúrát1)

Szentekkel kapcsolatos irodaloma)

A különböző bűnökért milyen büntetést rójon ki

Leírja a bűnöket is

1004-i worms-i püspök, Burhard írt egy bűnbánati könyveti)Bűnbánati könyvekb)

A népnek szóló prédikáción belül alkalmaztáki)

Mese

Rövid, valamilyen erkölcsi példázattal záruló narratív egységii)

Állandóan népi motívumok jelennek megiii)

Példázat: exemplumc)

Forráscsoportok2)

Megismerésii.

Keresztény Európaa)

Valaki befolyásolja a természeti és emberi történéseket mágiávali)

A természettel szoros közelségben élő embereknek igénye van a mágiára

b)

Egy vulgarizált jellege a katolicizmusnakc)

Parókiális katolicizmus1)

Van ilyen, de csak korlátozottana)

Termőföld megszentelése, etc.i)A keresztény hittel megférnek, sőt az egyházba be is nyomulnakb)

Nem ért egyet azzal, hogy a falvakban tovább éltek a pogány szertartások2)

A boszorkányság olyan szekta, amelyet a parasztság űzi)Nem nagyon fogadják el ezt az elméletetii)

Murraya)Sámánisztikus hiedelmek továbbélése a koraújkorig3)

Középkori népi vallásosság jellegeiii.

Nem végeztek iskoláti)Latinul se tudnak jólii)Olyanok, mint az őket körülvevő paraszti társadalomiii)

Alsópapsága)Szükség van meghatározni átmeneti kulturális rétegeket1)

Kulturális kölcsönhatás következményeiiv.

Arou Gurevicsb.

Tudományos feltárásokI.

Népi kultúra2011. május 11.10:13


Olyanok, mint az őket körülvevő paraszti társadalomiii)

Egyre inkább közeledik az elit feléi)Városi polgárságb)

Vágáns költőkc)

Így van ez az elitnél isi.Az anyagi világot is vallásos kategóriákkal és fogalmakkal jellemeztekii.

Sokáig nem válik széta.

Vélemények1)Az elit kultúrában előszöri.

Népi kultúra nem tud elszakadni a vallástólii.

Emancipációb.

Kultúra és vallásII.

Nem tudtak írni-olvasni, tehát nem gyártottak ilyen forrásokat sem1)Írott források hiányai.

Speciális módszertani hozzáállás szükséges1)Kultúra- illetve mentalitástörténet nehezen kutathatóii.

Forrásokkal való ellátottsága.

Több kutató szerint1)

Forráshiány miatt1)

A hatalom finanszírozza, tehát kell cserébe valamit nyújtania a hatalom felé

a)A kultúra a hatalom gyakorlásával függ össze2)

Dubyi.

Reménytelenb.

Ami megjelenik a népi kultúrában, azt az elittől veszi át, őt utánozzai.Csak a hatalom eredménye lehetii.Hans Naumann: Lesülyedt kultúra elméleteiii.

Létezik, de nem képes eredetit létrehoznic.

Egy francia költő eposza ihlettea)Alávetett közegekb)Sajátosc)Szexualitás, erőszak ünnepi formáid)

Káromkodási)Hetvenkedésii)Nagyzolásiii)

Sajátos nyelvi formáke)

A világ kifordításai)Színházf)

A karneválokkal foglalkozott1)

Az egyházi kultúra mereven elutasítja a karnevált és ebben nem is vett részt

a)Élesen elválik az uralkodó elit kultúrája a népitől2)

Mihail Bahtyini.

Iskolázottsága)Reprezentatív festészet, költészetb)Filozófia, teológiac)(Zene)d)

Elit kultúra = nagyhagyomány1)

Kishagyomány2)

Robert Redfieldii.

Szintén foglalkozik a karnevállal1)

Inkább a koraújkorra vonatkozika)Külön csoportok vannak a népi kultúrán belül2)

Aszimmetria3)

Peter Burkeiii.

Kétszintes kultúra-elméletd.

Megismerhető-e?III.


A művelt elit részt vesz a népi karneválokban, kultúrába, viszont ez megfordítva nincs így

a)Aszimmetria3)


Állam és jogtörténet1)Gazdaságtörténet és kultúrtörténet2)

Állami hivatalnokok képzése (XIX-XX. Század)i.

Szociológiával karöltvea)Társadalomtörténet1)

Világháború utánii.

Kultúrantropológiaa)

Egybe néz mindenti)Érzékeny a mikroközösségek irántii)

Történeti antropológiab)

A kultúrák egymásra való hatásac)

Kultúra és mentalitás1)

A gender kutatás2)

XX. század vége feléiii.

Egyetemeka.

Intézetekb.

TudományI.

Politikai használati.Nemzeti tudat dicsőítéseii.Etnikai nézőpontokiii.

A XX. századi hatalmak elképzelésea.

Román 1)Dákoromán kontinuitási.

Szlovák1)Nagymorvaii.

Magyar1)Huniii.

Eredet mítoszokb.

Barbarossa-terv1)Manfred-vonal2)

A közép-európai országokat állították be leigázottként, ugyanis az itt lévő államok a németek vazallusai voltak

a)Brackmann élettér-elmélete3)

Egyedi kulturális közösséga)Lojalitásb)

A romlatlan német népszellem4)

Nácizmusi.

Parasztlázadások és vezetőia)Osztályharcos emberkék1)

Meglévő mozgalmak jelenőségét tupírozta fel2)

Marxista szemléletii.

Diktatúrákc.

Modern nemzetek előzményeII.

Az az elképzelés, hogy a fogalmak a középkorba megy vissza1)Szerződéselméleti.Népszuverenitásii.

Más a rendszera)Nem lehet minden mai modern fogalmat visszavetíteni a középkorba1)

Képviseletiii.

A modern demokrácia gyökerei a középkorba nyúlnak visszaa.

Kontinuitási elméleteki.

Ideológiák visszatéréseb.

Mai európai identitásIII.

A középkor képe napjainkban2011. május 11.10:50


Kontinuitási elméleteki.Nemzetállamokon belüli önálló tartományi öntudatii.

Az európai szembenállások szűnnek meg1)Ideális előkép Nagy Károly2)Szinte az egész keresztény Európát egyesítette3)

Európai integrációi.

Újabb felfogás szerint a germánok behelyezkedtek a római rendszerbe1)Euro barbár figura2)

Római civilizáció megdöntéseii.

Nagy Károly és a frank birodalom szerepec.

"középkori módon bánik az alkalmazottjával", etc.1)Elmaradottság2)Tisztelet nélküli élet3)

Lekicsinylői.

Jogosan alkalmazott erő1)Közösség2)Hűség3)

Idealizáltii.

A modern ellentétea.

Kritikával kell kezelni1)Tudományos apparátus figyelembe vétele2)

Grál és a templomos rendi.

Ezoterikus irodalomb.

A középkorba beillesztettek 300 éveti.A császárság és a pápaság hívei találták ki és csomó forrást hoztak létreii.Naptári és csillagászati érvekiii.

Túl nagy forráshamisítást feltételez1)Összhangban állnak a források a nyelvtörténeti kutatásokkal2)

Megalapozatlaniv.

Kitalált középkor elméletec.

Hétköznapi szemléletIV.

Kolostorban zajló krimi1)

Többféleképpen értelmezhetőa)

Középkori szövegeket tesz bele a műbe és úgy adja elő, mintha a saját karakterei mondanák el

i)Vendégszövegeket alkalmazb)

A posztmodern illusztrációja2)

Umberto Eco: A rózsa nevei.

Ken Follett: Katedrálisii.

Irodaloma.

Jean d'Arc: 1900-ban már van film1)1906-ban a párizsi Notre Dame2)1980. Robin Hood3)

Korán kezdődik a filmbéli feldolgozási.

1938-ban forgatták1)Németellenes célzat2)1939-ben megkötötték a Molotov-Ribbentrop paktumot, akkor levették3)Majd amikor a németek megtámadták őket, akkor újra vetítették a mozikban4)

Szergej Eizenstein: A jégmezők lovagjaii.

Bergman: Hetedik pecsétiii.

Vulgarizálta)First Knight1)

Szarmata eredeta)Arthur Király2)

Kelta mondavilága)Excalibur3)

Kelta mondaköriv.

Filmb.

KultúraV.


Kelta mondavilága)Pogány mitológia vs. kereszténység b)A Grál keresésec)

Jó és rossz harcaa)Lovagrendekb)

Csillagok Háborúja1)

A szerző eleve a korai germán nyelvekkel foglalkozotta)

Gyűrűi)Gandalf figurája --> Merlinii)

Az osztrogótok is így hívják a királyukat

Teoden király --> kelet-európai osztrogótokiii)

Hagyományokb)

Tolkien2)

Mágiaa)Középkori építészet elemeib)

Voldemort = a halál árnya (fr.)i)Angliát az elnormannosodott frankok alapítják (franciák)ii)

Gonosz oldalán francia nevű tagokc)

A modern angol jogállam megszületései)1689-ben a varázslók háttérbe kerülnekd)

Harry Potter3)

Utalásokv.



Documents

Érett+és+késő+középkor