MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR

GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI

TANSZÉK

ESZTERGAKÖZPONTOK PROGRAMOZÁSA

A GTIPROG/EC RENDSZERREL

Oktatási segédlet

GTT-111

Összeállította: Dr. Berta Miklós egyetemi docens Dr. Cser István egyetemi docens Dr. Maros Zsolt egyetemi adjunktus

Miskolc, 1994.

2

A gyakorlat célja: A forgástest jellegű alkatrészek esztergaközpontokon végzett megmunkálásának technológiai tervezésével és az NC-CNC vezérlőprogramok előállításával kapcsolatos ismeretek megszerzése. A gyakorlat során szerzett ismeretek: Az esztergaközpontokon végrehajtható esztergálási, fúrási és marási műveletek technológiai tervezésére és programozás ára szolgáló rendszer megismerése. A rendszer alkalmazási területének, technológiai szolgáltatásainak, felépítésének és működésének bemutatása. A rendszer alkalmazási és működtetési ismereteinek elsajátítása.

Bevezetés Jelen segédlet az Ipari Technológiai Centrum Automatizált Műszaki Tervezés Kft-

ben kifejlesztett az esztergaközpontokon végzett megmunkálások technológiai tervezésére és programozására szolgáló GTIPROG/EC rendszer alkalmazásához szükséges legfontosabb tudnivalókat foglalja össze.

1. Számítógépi környezet A rendszer a következő minimális hardverköl1lyezetet tételezi fel: IBM - PC / AT

kompatibilis számítógép - min. 256 kbyte RAM; - billentyűzet; - színes vagy monokróm monitor; - merevlemezes tár; - floppy meghajtó.

A rendszer szoftver - igénye a következő: - PC DOS (ill. MS DOS) 2. O fölötti verzióval; - a GTIPROG/EC rendszert alkotó végrehajtó - és adatbázis fájlok, melyek a rendszer installálásakor bekerülnek a merevlemezre.

2. A rendszer felépítése és szolgáltatásai GTIPROG/EC rendszer processzor - posztprocesszor felépítésű. A processzor a

technológiai tervezés és programozás általános feladatait oldja meg, a tervezési eredmények illesztését a konkrét szerszámgép-vezérlés kombinációhoz az adott posztprocesszor végzi.

A rendszer elvi felépítése az 1. ábrán látható és az alábbi főbb részekből áll: - az alkatrészprogramokat feldolgozó processzorból; - a vezérlő programokat előállító posztprocesszorokból; - az adatbázis-kezelő funkciókat ellátó szerviz-programból.

A technológiai processzor az alábbi tervezési szinteken a következő funkciókat látja el: - Beolvasás-dekódolás

- az alkatrészprogram szintaktikai ellenőrzése; - alfa-numerikus azonosítók átkódolása; - láncméretek illetve tűrésezett méretek feldolgozása.

- Geometriai feldolgozás

- nyers- és készkontúr előállítása;

4

ALKATRÉSZRAJZ ELŐGYÁRTMÁNY

GYÁRTÁS

GTIPROG CAD

Programozásisegédletek

Technológiai processzor

CAD file:IGESDXF

Input-dekód

ALKATRÉSZPROGRAMÖSSZEÁLLÍTÁSA Adatbáziskezelő

rendszerGeometriaifeldolgozás

Műveletelemektervezése

KözbensőeredményekMozgásciklusok

tervezése

CLDATA

Posztprocesszorok

( tűrés-,szerszám-,gép-,szöveges-,anyag-,technológiai

archiváltalkatrész-program ésNC-CNC dok.)

adatok;

Listák:-adatbázis-alkatrész-program

-NC-CNC dok.

lyukszalagkazettaRS232

NC-CNCdokumentáció

JAVÍTÁSMÓDOSÍTÁS

PROGRAMELLENŐRZÉSPRÓBAGYÁRTÁS

Adatbázis

1. ábra GTIPROG/EC rendszer elvi felépítése

- közbensőkontúr előállítása; - kontúrok grafikus megjelenítése.

- Műveletterv összeállítása

-nagyolási műveletelemekhez tartozó ráhagyási alakzatok meghatározása és grafikus megjelenítése;

- simítási-, fúrási és marási műveletelemek meghatározása; - a műveletelemek geometriai méreteinek a megmunkálási pozícióba történő transzformálása;

- álló és forgó szerszámok kiválasztása és elrendezése; - forgácsolási paraméterek meghatározása;

- Mozgásciklusok tervezése - az egyes műveletelemek mozgásciklusainak tervezése és a szerszám mozgáspályáinak grafikus megjelenítése

- a processzor - posztprocesszor közbenső adatok előállítása.

A posztprocesszorok állítják elő az adott szerszámgép-vezérlés specifikációjának megfelelően a vezérlőprogramot, számítják ki a gépi fő- és mellékidőket és kiadják a szükséges gyártási dokumentációkat. A kész NC-CNC programot a rendszer az adatbázisban tárolja és abból vihető ki a programhordozóra (lyukszalag, magnókazetta, floppy, mikroprocesszoros tár, stb.) vagy közvetlenül a szerszámgép vezérlésére. Az adatbázis-kezelő szerviz-program látja el a rendszer működéséhez szükséges információk (szerszám-, gép-, anyag-, technológiai adatok, stb.) felvitelét, karbantartását, visszakeresését és listázását.

3. A rendszer futtatása A következőkben áttekintjük a rendszer futtatásához szükséges főbb lépéseket. 3.1. Indítás

Indítás előtt be kell lépni a megfelelő alkönyvtárba a C:\ > CD \ ESZT paranccsal. Mivel a GTIPROG/EC általában a nagybetűs karaktereket ismeri, ezért indítás előtt a Caps Lock billentyűt be kell nyomni.

Ezt követően a rendszer a C: \ ESZT> ESZT utasítással indítható. Indításkor a program a következő kérdésekkel jelentkezik be: Adatbázis fájl nevek: Alkatrészprogramok........... : C: ESZT\... (pl. DEMO) Gép + szerszámadatok ....... : C: ESZT\... (pl. EPA320MC)

Az első kérdésre egy létező (vagy létrehozandó) alkatrész-adatbázis nevét kell megadnunk, melyben alkatrészprogramjaink tárolva vannak. Alkatrészprogram névként a tanulókör számát adjuk meg. A második kérdésre a gép- és

6

szerszámadatokat tartalmazó fájl nevét kell válaszolni, mely esztergaközpont esetében mindig: EPA 320 MC. Ezután a rendszer főmenüjébe jutunk. 3.2. A főmenü A rendszer főmenüje a kezdőbetű begépelésével az alábbi funkciókból való választást teszi lehetővé:

A - Adatbázis - kezelő aktivizálása; E - Esztergálási processzor futtatása; P - Posztprocesszor futtatása; D - Dokumentáció kiíratása; V - Vége.

’A’ funkció:

Ebben a funkcióban történik az alkatrészprogramok (a rendszer bemenő információja) felvitele az alkatrész adatbázisba, azok esetleges javítása, ill. kiíratása, valamint a rendszer által használt adatbázisok karbantartása. 'E' funkció:

Ezzel a funkcióval indítható el valamely alkatrészprogram "futtatása", vagyis a művelet technológiai megtervezése. A feldolgozás az alkatrész rajzszámának megadásával indul. 'P' funkció:

Az E pontban előállított tervezési eredményeket a rendszer az adott megmunkáló gép vezérléséhez illeszti, vagyis itt történik meg az NC mondatok generálása. 'D' funkció:

A P pontokban előállított gyártási dokumentáció kiírását végzi. A menüből való választás esetén a rendszer csak a menüben szereplő lehetséges válaszok valamelyikét fogadja el és a választ nem kell 'Enter'-rel zárni. 3.3. Adatbázis-kezelő

A kezdőbetű begépelésével a következő funkciókat választhatjuk: T - Törlés; J - Javítás; U - Új rekord összeállítás; L - Listázás; I - Inicializálás; E - Esztergálási processzor; V - Vége.

7

Az egyes funkciók értelmezése: - 'V' esetén visszatérünk a főmenübe. - 'E' esetén innen is meghívható az esztergálási processzor (megegyezik a

főmenü 'E' funkciójával) - 'I' esetén a rendszer újra generálja a tűrésezett méretek számításához

szükséges adatállományt (nem kell választani) 'T', 'J', 'V', és 'L' esetén újabb menü jelentkezik, melyből kiválasztandó az

adatbázis típusa, ami lehet: ALK - ALKatrészprogram; SZE - SZErszámadat; ANY - ANYagadat; GEP - GEPadat; TEC - TEChnológiai adat.

Ezek közül a rendszer futtatásához gyakorlatilag csak az ALK funkciót kell

választanunk, kivéve, ha az alkalmazott szerszámok specifikációit kívánjuk kilistázni az L, SZE választással. Egyéb funkciók:

U, ALK,- választással új alkatrészprogramot vihetünk fel az alkatrész adatbázisba,

J, ALK,- funkcióval már meglévő alkatrész programban javíthatunk, T, ALK,- funkcióval alkatrészprogramokat törölhetünk az adatbázisból, L, ALK,- tetszőleges alkatrész program listázható.

3.4. Futás közben adandó válaszok

Az adott alkatrész feldolgozása a rajzszám megadásával indul. Az alkatrészprogram szintaktikai ellenőrzése során talált hiba(-ák) a képernyőn kerül kiíratásra. Hiba esetén az „Enter” leütésével a rendszer visszalép a főmenübe a hiba kijavítása céljából. A nyers- és készalkatrész geometriai leírásának helyességéről a kontúrok képernyőre történő kirajzolása útján győződhetünk meg. A rajz felett megjelenő kérdésre adott 'N' válasz esetén visszatér a főmenühöz. A rendszer ugyan így jár el a nagyolási ráhagyási alakzatra adott 'N' válasz esetén is. Az esztergaszerszámok sikertelen választása esetén egy hét jegyű szerszámazonosító megadásával a feldolgozás folytatható, míg „ „ (space) beütésével a feldolgozás megszakítható. A szerszámváltási helyzettel kapcsolatos figyelmeztetés bármilyen billentyű leütésével törölhető.

Abban az esetben, ha rendszer a forgácsolási paramétereket (forgácsolási sebesség, előtolás, fogásmélység), valamilyen okból kifolyólag képtelen meghatározni, úgy itt azok előírhatók.

A szerszámpályák tervezése során a ciklusművelet kérdésre I + Enter leütésével

8

az igenlő válasz érvényesíthető. A rendelkezésre álló posztprocesszor választékból a szükséges posztprocesszor a

kurzor mozgató billentyűk segítségével választható ki. A processzor által előállított dokumentáció elérését a Lista – fájl : ESZT/LST/…….DOC utasításnál adott névvel érhetjük el. HUNOR vezérlés esetében a vezérlőprogram neve 6 karakteres szó, melyben az első karakter mindig betű, a többi karakter pedig szám (pl. AI2345). SINUMERIC vezérlés esetén az alkatrészprogram száma maximum 3 karakteres szám és mindig 3-mal kezdődik (pl. 321). Kilépés a rendszerből: V (Vége) ill. , Enter -rel. 4. Alkatrészprogram

Az alkatrészfüggő tervezési alapadatokat tartalmazó alkatrészprogram (a

processzor bemenő adatai) a bemenő nyelv definíciói és szabályai szerint a munkadarab műhelyrajzáról leolvasható adatok felhasználásával állítható össze.

Az alkatrészprogramot a rendszer a rajzszám alapján tartja nyilván.

Az általános adatok megadása párbeszédes módban, míg a geometriai és a műveletelemek leírása mondat felépítésű utasításokkal történik A bemenő adatok összeállítása során a rendszer leállítása, ill. a rendszerből szabálytalan kilépés tilos.

Adatelírásból, kihagyásból eredő adatmódosítás csak a szerviz program segítségével végezhető el.

A bemenő adatokat tartalmazó alkatrészprogram a következő négy részből épül

fel: - általános adatok; - az elő-gyártmány geometriai leírása; - az alkatrész geometriai leírása; - műveletelemek definíciója.

4.1. Általános adatok Ebben a részben a következők megadása szükséges: (maximum 15 karakter hosszúságban). Programozó neve :…………………………. Dátum :…………………………. Munkadarab megnevezése :…………………(pl. agy)

rajzszáma :……………(pl. ASZ.I.1) Szerszámgép megnevezése :…………..(pl. EEN 400)

9

Vezérlőberendezés megnevezése :..(pl. HUNOR PCN 721) Általános adatok Anyagminőség : ....................... (pl. A50) Általános érdesség : ....................... (pl. 1.25) Simítási ráhagyás : ............................ (pl. 1) Koordináta transzformáció : ...... .. ................... (pl. 4)

A koordináta transzformáció értéke az elő-gyártmány és az alkatrész koordináta rendszer X tengelyeinek távolságát ill. a szélső homlokon levő ráhagyását jelenti. Ha XE = XA, akkor értéke 0.

Befogások száma :……………..(pl. 2, maximum 8) Befogási adatok Anyagállapot kódja :……………..(pl. 2 2)

Kódok értelmezése, lehetséges válaszok: 1 - hidegen húzott; 2 - melegen hengerelt, öntöttvas; 3 - normalizált, kovácsolt; 4 - lágyított, acélöntvény; 5 - nemesített, kérges acélöntvény; 6 - zárványos öntvény;

7 - egyéb. Befogás stabilitása :……………(pl. l 1)

lehetséges válaszok: 0 - labilis;

1 - merev. Szán alaphelyzete Z, X, mellső, hátsó :……………(pl. 0,0,0,0 0) Szán váltási helyzete Z, X, mellső, hátsó:……………(pl. 0,0,0,0 0)

Ha az alap és váltási helyzeteket nem kívánjuk előírni, akkor 0 értékek adandók, és ekkor a futás során a rendszer határozza meg ezen helyzetek helyes értékeit.

Bázisfelület befogásaként :…………….(pl. E15 A85) Ebben a válaszban az elő-gyártmány ill. az alkatrész ütköztetési felületének mondatsorszámát kell megadni. Különleges utasítások :…..(pl. nincs előírás vagy valamilyen szöveg)

A programozó szöveges utasításai a gépkezelő számára, pl.: PUHAPOFA MÉRETE: D 82* 16 MM.

4.2. Az elő-gyártmány és az alkatrész geometriai leírása

10

Az elő-gyártmány és az alkatrész tengelymetszeti kontúrját kell leírni, egy

megfelelően megválasztott XE - Z; XA - Z koordináta rendszerben. A geometriai leírásnak tartalmaznia kell:

- a geometriai vagy technológiai szempontból önálló építőelemek (pl. hengeres palástfelület, homlokfelület, beszúrás stb.) geometriai definícióit, - az előbbi építőelemek topológiáját (egymáshoz viszonyított helyzetét) a kontúrleírási szabályoknak megfelelően.

A geometriai definíciók mondatfelépítésének általános formája:

{; módosító } [; módosító ] Azonosító = Főszó {; módosító paraméter} [; módosító paraméter ] {; azonosító } [; azonosító ]

ahol: {} - az egymás feletti változatokból csak egy adható meg; [ ] - az egymás feletti változatokból megadható egy vagy több tetszőleges sorrendben.

Az azonosító betűből (E vagy A ) és egy utána írt n sorszámból áll, vagyis En vagy An alakú, ahol 1<= n <= 165 Az azonosítók betűjelentése:

E – elő-gyártmány (pl. E5, E30) A - alkatrész (pl. A5, A125)

A geometriai elemek három nagyobb csoportba sorolhatók: • Főelemek, amelyek alapvetően meghatározzák a geometriai konfigurációt:

D - hengeres palástfelület; H - homlokfelület; K - kúpfelület; R - tóruszfelület.

• Átmeneti elemek, amelyek két főelem között helyezkednek el: E - leélezés; R - lekerekítés.

• Mellékelemek, amelyek valamely fő elemre ültethetők: A - alászúrás; BH - beszúrás hosszirányban; BK - beszúrás keresztirányban; MEM- metrikus menet; MEW- Whitworth menet; MET- trapézmenet; MES- speciális menet;

11

FUR- nem a forgástengelybe eső furat; SIK- sík, sokszög; HOR- horony.

A geometriai elemek megadását a 2-12. ábrák szemléltetik. Az ábrák nemcsak

konkrét példákat mutatnak, hanem az általános formátumú definíciókat is tartalmazzák. Ezekkel kapcsolatban a következőket jegyezzük meg:

• Az aláhúzott karakterek (pl. d, z, ra, stb.) az előttük szereplő (NAGY betűs) szótári szavakhoz tartozó konkrét számértékeket jelentik.

• A kapcsos zárójelben egymás alá írt kifejezések közül egynek (és csak egynek) a megadása kötelező.

• A szögletes zárójelben egymás után írt kifejezések bálmelyike elmaradhat, megadásuk nem kötelező.

• Az ábrákból látható, hogy megadható az egyes felületekre külön RA - átlagos felületi érdesség; SR - simítási ráhagyás. Az elő-gyártmány és az alkatrész geometriai leírásakor az alábbi szabályokat kell betartani:

• Az elő-gyártmányt egy XE - Z, az alkatrészt egy XA - Z koordináta rendszerben kell leírni (elhelyezni) úgy, hogy az XE ill. XA tengelyek az elő-gyártmány ill. az alkatrész baloldali homlokfelületére essenek,

• A leírást a Z = O koordinátájú felületekről kell kezdeni a kontúr mentén az XE Z ill. XA Z körüljárási iránynak megfelelően (ld. 14. ábra),

• A leírásnak "záródnia" kell, azaz vissza kell jutni a kontúron a kiinduló felülethez, ha ez nem lehetséges, mert az alkatrész nem furatos (tömör), akkor egy 0 átmérőjű fiktív záró-felület megadása szükséges (15. ábra),

• A nem megmunkálandó felületeken RA 100 érdesség előírása kötelező, • Az elő-gyártmányon csak D, H, K, R felületek lehetnek, • A leírásnak meghatározott sorrendje van a következők szerint (ld. 16. ábra):

o az i. főelem; o az i. főelemre "ültetett" mellékelemek (beszúrás, menet, stb.) tetszőleges

sorrendben; o az i+ l. főelem előtti átmeneti elem (leélezés vagy lekerekítés); o i + l. főelem.

4.3. Megmunkálási utasítások

A GTIPROG/EC rendszerben a műveletelemeket és azok sorrendjét a felhasználónak kell megadnia. Ezek leírása a geometriai definiálásnál használt mondatokhoz hasonló mondatokkal történik. A megmunkálási módok végrehajtásának sorrendje megegyezik a megmunkálási utasítások megadásának

12

sorrendjével. A megmunkálási utasítások általános felépítése a következő: Mn = {Megmunkálási kód} [; Technológiai jellemzők] [;Megmunkálási hely vagy útvonal]

ahol: M: a megmunkálási utasítás azonosítója n : a megmunkálási utasítás sorszáma

A {megmunkálási módok} a következők lehetnek: (csak a leggyakrabban

használt módokat soroljuk fel, a továbbiak az [1] irodalomból kereshetők ki ): FUR - fúrás; FFUR- felfúrás; KSUL- kúpos süllyesztés; HSUL- homloksüllyesztés; DOR - dörzsárazás; MFUR- menetfúrás; NH - nagyoló hosszesztergálás; NK - nagyoló keresztesztergálás; SH - simító hosszesztergálás; SK - simító keresztesztergálás; BH - normál beszúrás hosszirányban; BK - normál beszúrás keresztirányban; HOR - horonymarás. A [Technológiai jellemzők] megadása nem kötelező, legtöbbször csak

menetmegmunkálás leírásánál használható a TIBK kód és azt követő 3 számjegy (pl. 111) megadása, mely számjegyek a tisztító fogások számát, a forgási irányt, és a bekezdések számát jelölik.

A [Megmunkálási hely vagy útvonal] azon felület elemek alkatrész azonosítójának (An) megadását jelentik, melyeket az adott műveletelemeknél megmunkálni kívánunk (ld. 13. ábrát).

Pl.: Nagyoló keresztesztergálás az A50 jelű homlokfelületen:

M5=NK;A50

Nagyoló hosszesztergálás a külső palástfelületen az A45 felül ettől az A25 felületig.

M25 = NH;A45;A25 Az A60 jelű métermenet esztergálása

13

M40 = MEM;TIBK111; A60

Miután megtörtént az alkatrészprogram leírása (általános adatok, geometriai

leírás, megmunkálási utasítások), az adatbázis kezelőből kilépve megtörténhet a főmenüből az Esztergálási processzor majd a Posztprocesszor futtatása, melynek eredményeként előáll a művelet elvégzéséhez szükséges teljes dokumentáció, melyet a főmenüből a „dokumentáció készítés” funkcióval többször is kilistázhatunk.

5. A rendszer futtatási eredményei A rendszer működésének könnyebb megértése érdekében a rendszer futtatási eredményeit két példa alapján mutatjuk be:

-a MENETES AGY (17. ábra) az NC-CNC esztergagépek programozására, -a FEDÉL (22. ábra) a CNC esztergaközpontok programozására.

A gyártási dokumentáció az alábbi anyagokat tartalmazza:

• A legyártandó kész alkatrész és az ehhez szükséges elő-gyártmány rajza. • Alkatrészprogram adatai (18., 23. ábra):

o általános adatok, o elő-gyártmány geometriai leírása, o alkatrész geometriai leírása, o műveletelemek sorrendje és leírása.

• Nyers-, közbenső- és alkatrészkontúr megjelenítése (19., 24. ábra), • Gyártási dokumentáció (20., 25. ábra), • Szerszámpályák megjelenítése (21., 26. ábra).

IRODALOM 1. Berta M. -Futó B. -Juhász M. -Voloncs Gy.: GTIPROG/E Esztergálási processzor felhasználói kézikönyve 1. GTI 1986. 2. Dr. Nagy Sándor: A GTIPROG/E rendszer geometriai definíciói, Laboratóriumi útmutató, Miskolc,

1989. 3.Voloncs György:

GTIPROG/EC Esztergálási processzor felhasználói kézikönyve IV. A rendszer használata. III. 1988.

4. Maros Zsolt: NC/CNC esztergálási műveletek automatizált tervezése a GTIPROG/E rendszerrel, Oktatási segédlet, Miskolc, 1992

5. Berta M. -Cser I. -Futó B. -Juhász M. -Voloncs Gy.: GTIPROG/EC bemenő nyelv, Felhasználói kézikönyv, Bp., ITC AMT Kft, 1990

14

Elő-gyártmány és alkatrész geometriai leírása:

[ ]

;RAra;SRsr;NRnr ;ZN;NKRnkr ;ZK

AN D;Dd ;SZ;SKRskr ;XN;FKRfkr ;XK;ALLall ;ER;ALLHallh;ALLJallj

°= α

EX

A70 φd

Z

ra

X A

A55 A50E20

A45

2. ábra Hengeres palástfelület definiálása (D)

E20=D;D80 A50=D;D90J7;RA1.25 A70=D;D60;SZ0

[ ]

;RAra ;ZN;SRsr ;ZK

AN H;Zz ;SZ. .. .. .

°= α

EX

z ra

Z

A35

A45 A40XA

A20

E25

3. ábra Homlokfelület definiálása (H)

E15=H;Z40 A20=H;Z80;SZ90 A40=H;Z80-16H12-20;SR.15

15

;RAra ; ZN;SRsr ; ZK

AN K;Zz;Dd;ZVzv;DVdv . .. .. .

° =

;RAra ; ZN;SRsr ; ZK

AN K;Zz;Dd;SZ . .. .. .

° = α

ra E35

A65A70

A75

zv

z

ddv φφ

A70

dφ

A75

z

E35ra

A65

α

Z

a) b)

Z

XX E A X AE X

4. ábra Kúpfelület definiálása (K)

E35=K;Z40;D40;SZ-150 (4b. ábra) A70=K;Z70;D70;ZV40;DV45 (4a. ábra)

α - a fél-kúpszög előjeles értékének értelmezése a 5. ábra szerint

−α

−α

−α+α

+α+α Z

Z

Z

Z

Z

XAEX Z

Z

5. ábra Fél-kúpszög előjelének értelmezése

16

0

; ZN;RDrd

AN R;Rr ;RZrz ; ZK;RXrx

= M

A15 A18ZN

A25

XN

rz -r

rx rdφ

+r

Z

XAEX

6. ábra Metszőkör és lekerekítés definiálása (R)

A15=D;D120;ZN A18=R;R-20;RZ40;RD110;XN A20=H;Z55 A25=R;R5

0 ;SZAN E;ELel

;RAraα

=

XEX

−α

eA A25

A35A30 A40

A45

ex45°

Z

7. ábra Él-letörés definiálása (E)

A25=E;EL1 A40=E;EL5;SZ-60;RA10

17

ref.pont

°

Z

z

zA30

A40

A25

nz

b

md

φA45

X

elx45

A

A50

zvX

elx45

A

A22

A30A45

A20

mz

A48

A50 d d dv

ref.pont

ref.pont

b

b

°

m

Z

8. ábra Beszúrások definiálása:

a) beszúrás keresztirányban (BK) An=BK;Zz;

m

md

MMD ; Bb [;SRsr] [;ELel]

b) beszúrás hosszirányban (BH) An=BH;Dd;

m

mz

MMZ ; Bb [;SRsr] [;ELel]

A30=BK;Z40-6H12;MD95.6;B6H12;EL1 A50=BK;Z74;M3;ZV78

A22=BH;D180;MZ30(0.35-0);B6H12 A48=BH;D120;M4;DV110;EL0.5

0 ; ZzAN A;Mm; Bb; ;SZ

;Dd

= α

XA

A72

A70

Z

α α

m

m

A45

A50A55

A60

b

b

A48

A65

b

m A68

A58

z

9. ábra Alászúrás típusai és definiálása (A)

A48=A;M2(+0.2-0.1);B3 A68=A;M2;B3;SZ40 A72=A;M1;B2;Z80;SZ40

18

0

MEMAN MEW ;Ss;Ll

MET

=

0AN MES;Ss; Ll; Mm;SZB b;SZJ j= α α

X

l

A

A35

A30 A40

Z

A38

A25

ref. pont

s

αbjα

m

10. ábra Menetek típusai és definiálása (MEM, MEW, MET, MES)

A35=MEM;S2;L30 A50=MES;S3;M2;L30;SZJ25;SZB25

[ ] [ ]iszr

xr

dr

zr

1s

sz

ed

rm

ra

f

el

eld

md

sra

sf

sel

sed

smsdo SZOR;SZR

XR;DR;ZR;

L;S; MEW;MEM;

SZEDRMRAFENESZEL;

ELD;

M ;D;

SRA;SFEN;SESZ;SEL;SED;

SM;SD;FURAN

=

β

α

Z

zr

sedsd

5045

sm sra el

ra

l m

90−α

90−β

φφ

A A

A60

m

m

dr

A55

A65

A70

de

φ

φ

xr

ref.pont

sz

zrXA

11. ábra Fúrási műveletelemek megadása (FUR)

A50=FUR;SD14;SM4;SFEN90;D8;M16; MEM;S1.25;L8;ZR42;SZR30;SZOR6

19

[ ]

[ ]i

szr

radr

xr

zr

szv

l

dl

d

dl

dl

md

m

r

b

bo SZOR

SZR;RA;ZARV;ZARE;ZART;

DR;XR;

ZR;

SZV;L;

K;

D;LR[;;DI;;

D;LH;;D;LF;;

MD;M;

SUGRPR;;BVPR;;BUPR;;

HORAN

=

ref.pontF H I

B=D B<>D(ujjmaró) (tárcsamaró)

φ

l l

D

z

X

z

m

ref.pont

RB

drl

φ

z

Xm K

B=Dl

dr

ref.pontszr

B

φ

szv

A

A A

X

12. ábra Marási műveletelemek megadása

A25=HOR;UPR;B8;M3;F;L16;ZR48;ZART;SZR90

20

XA

30 4035

4525

2015105

115

20

60 50 5570757880

8595100105110

90

30

5

10

2565

40

φ75

M20=NH; A35; A25

15M5=NK; PV; D122 ; A45

M50=BK; A60M15=NH; A50; A45

M10=NK; A65

M25=NH; A75; A115

M45=SH; A70; A115

Z

13. ábra Megmunkálási utasítások leírása

E20

E15

E10

E5 A5

A10

A40

E30

A30

A35

E25

E 5=H;...E10=D;...E15=K;...

.

.

.A 5=H;...A10=D;...A15=K;...

.

.

.

A15

X XAE

Z

AXX ...

E20=D;...E25=H;...E30=D; D0

.

.

.A45=D;...A50=H;...A55=D;D0Z

E20

E25

A55

A45

A50

E30

E

14.ábra Kontúrleírások körbejárási 15. ábra Tömör alkatrészek kontúrleírása iránya

A15=K;… A20=R;R0.8 A25=D;D100 A30=MEM;S2;L24 A35=BK;Z125;MD95;B5 A40=E;EL3 A45=H;Z125+5+27+3 A50=D;D0

16. ábra Geometriai elemek megadási sorrendje

1. melléklet

21

Futtatási példa

NC-CNC esztergagépek programozására

17. ábra Feldolgozandó alkatrész és elő-gyártmány rajza

22

18. ábra Bemenő adatok (alkatrészprogram)

23

19. ábra Nyers-, közbenső- és alkatrészkontúr

24

20. ábra Gyártási dokumentáció

25

21. ábra Szerszámpályák megjelenítése

2. melléklet

26

Futtatási példa

CNC esztergaközpont programozására

22. ábra Feldolgozandó alkatrész és elő-gyártmány rajza

27

23. ábra Bemenő adatok (alkatrészprogram)

28

24. ábra Nyers-, közbenső- és alkatrészkontúr

29

25. ábra Gyártási dokumentáció

30

26 ábra Szerszámpályák megjelenítése