Bálint Csanád

Természeti földrajzi tényezők a honfoglaló magyarok megtelepedésében *

A századelő nagy régésze, H A M P E L József munkás sága n y o m á n a hon­foglalás kor i t eme tők a n y a g á b a n egy A- és jB-csoportot szokás megkülönböz­te tni , melynél az első a lóáldozatos , veretes öves, szablyás és gazdag ruhadíszes stb. t ípusú sírok a n y a g á t jelenti , míg az u t ó b b i t főként a mel lék le tekben való szegénység, i l l . azok szerény jellege jellemzi. Hosszú időn á t i t thon és külföldön e g y a r á n t csak az A -csoportot t a r t o t t á k a honfoglaló magyarok h a g y a t é k á n a k , a 5-csoportot — elterjedt nevén az (ún.) bjelo brdoi k u l t ú r á t — a hazai szláv-sággal, i l l . az azokkal elkeveredett magyarságga l azonos í to t ták . N é h á n y felszí­nesen megfigyelt jelenség és t ö b b tévedés mellett ezt azon szempont is megerő­síteni l á t szo t t , hogy a lovas temetkezéses t í pusú sírok i n k á b b egy nomadizá ló , m o z g é k o n y a b b éle t formára mutat tak , míg az ún. bjelo brdoi t í p u s ú t eme tők le te lepül t , fö ldműves é le tmódot engedtek sejtetni. Azó ta a HAMPEL-B-csopor ­to t ( = ún . bjelo brdoi k u l t ú r á t ) a hazai régészet — SZŐKE Béla nagy m u n k á j a 1

n y o m á n — mondhatni egyér te lműen a X . századi magyar köznép a n y a g á n a k t ek in t i ; ezen ál lásponthoz ú j a b b a n a szlovák kollégák egy része is csatlako­zik . 2 Az a l ább i akban a X — X I . századi magya r ság e k é t nagy (régészeti) cso­po r t j ának n é h á n y települési kérdéséről lesz szó.

1 . Jelen m u n k á m m a l a korább i , igen alapos telep ülésföldrajzi m u n k á k — azó ta sikerrel csak az Árpád-kor i t ö r t éne t i földrajz r e k o n s t r u á l á s á b a n 3 meg­va lós í to t t — célkitűzéseit szere tném köve tn i . Ezek a 20—30-as években foly­t a to t t k u t a t á s o k Magyarország földrajzi, növényföldrajzi képé t a néprajzi és te lepülés tör téne t i kérdések fényébe helyezték. A t é m á n k szempont jából legje­len tősebbeke t kiemelve elsőként B Á T K Y Zsigmond m u n k á s s á g á t eml í the t jük , aki a Csallóköz és Fejér megye települési viszonyait vetette egybe a különböző ta la j fa j t ákka l . 4 E B N E R Sándor a Bodrogközzel foglalkozott. Népra jz i k u t a t ó

* Megköszönöm az Ethnographia Szerkesztőségének, hogy magyar nyelven is hoz­záférhetővé teszi az 1977-ben lezár t és az Akadémia i Kiadóná l néme tü l k i adás ra váró köny­vem (Dél-Magyarország aX. században) e fejezetét. Köszöne te t mondok E R D É L Y I I s tván ­nak, aki lektori vé leményében irodalmi u ta lásokka l , tovább i szempontok fölvetésével segí te t te m u n k á m a t . (Technikai okból i t t csak hivatkozom a szöveget kísérő egyik tér­képre.)

1 SZŐKE Béla 1962. 2 E kérdés k u t a t á s a tö r t éne té t , az , ,ún. bjelo brdoi k u l t ú r a = magyar k ö z n é p " tétel

megerősí tését 1. B Á L I N T Csanád 1976. K ö n y v e m kéz i ra tának lezárása u t á n jelent meg В О В А I . újszerű elmélete (1978).

3 G Y Ö R F F Y György 1963. 4 B Á T K Y Zsigmond 1918, 1922.

lévén, régészeti t e rmésze tű részletek t á rgya lásába nem bocsá tkozot t , de a tele­pülések ősiségét ku ta tva fölsorolta az ottani, oklevelekből ismert falvakat, a lelőhelyek közül pedig külön kiemelte a honfogla láskor iakat . 5 Kiss Lajos a Ré tköz vízi v i lágában folytatot t földművelést t á r g y a l v a figyelmet fordí to t t a művelésre fogott föld fa j tá i ra is. 6 Soó Rezső ér tékes m u n k á s s á g á t a 30-as évek­ben a Ká rpá t -medence i ősi n ö v é n y t a k a r ó m e g h a t á r o z á s á n a k szentelte.7 G L A S E R Lajos eredményei azok, melyek közvet lenül korszakunkhoz kapcso lódnak . Nagy érdeme, hogy a honfoglaló m a g y a r s á g településrendjével kapcsolatban első­kén t vonta v izsgá la tba a kl imatikus és — kisebb m é r t é k b e n — a talajtani viszonyokat, az erdőségek ki ter jedését . A rekonst rukcióhoz fölhasznál ta még a törzsi és a gyepűvel kapcsolatos helynevek el ter jedését is. (A régészeti lelő­helyek ismeretében — 1. a lább — a homokos t e rü le tek X . századi betelepül tsé­gét i l letően nyi lván kevésbé nyi la tkozot t volna e lu tas í tóan. ) G L A S E R Lajos egy másik , hasonlóan nagy jelentőségű cikkében az Alföld régi, szabályozások előt t i vízrajzi viszonyaival foglalkozott. 8 Igen ér tékes volt K N I E Z S A I s t v á n megfigyelése, hogy a X I . századi magyar megtelepülés megál l t a b ü k k h a t á r -ná l . 9 A m á r emlí te t t , G L A S E R Lajossal közösen kész í t e t t s a te rmészet i viszonyo­kat is figyelembe vevő etnikai t é r k é p e 1 0 k u t a t á s u n k b a n i m m á r klasszikusnak számít . A koraközépkor i régészetünkben LÁSZLÓ Gyula h ív t a fel a figyelmet a régi vízrajzi r ekons t rukc ió szükségességére . 1 1 Az 50-es évektő l kezdve készí­tet t , egy-egy táj őskori vagy középkor i te lepülés tör ténetével foglalkozó egye­temi szakdolgozatok rendszeresen t á m a s z k o d t a k az I . katonai felmérés, vala­min t az okleveles t é r k é p e k vízrajzi adataira. 1 2 Megemlí tendő még A . K O L L A U T Z m u n k á j a , melyben az alföldi avar lelőhelyek egy részének és a r ekons t ruá l t növényze t i viszonyoknak a szembesítésére t ö r t é n t k í sé r le t . 1 3 Sokat v á r u n k a G Y Ö R F F Y György vezette hatalmas vállalkozás fo ly ta tásá tó l , mivel az az Árpád­kori megyék b e m u t a t á s á n á l helyet ad az oklevelekből k i b o n t h a t ó földrajzi kör­nyezet és az egykori é l e tmód b e m u t a t á s á n a k i s . 1 4 Hason ló célkitűzéssel N É M E T H Pé t e r egy h a t á r m e g y é t dolgozott f e l . 1 5 A régi vízrajz és a talajtani viszonyok figyelembevételével é r t ékes megjegyzéseket te t t Т О М К А P. a Kisalföld őskori, ókori s különösen kora középkori te lepülés tör ténetével kapcsolatban. 1 6 Azonos módszer t alkalmazott T O R M A I s t v á n is a Magyar Régészet i Topográf ia Veszp­rém megyei m u n k á l a t a i t összegző feldolgozásakor . 1 7 1973 t a v a s z á n D I E N E S I s t v á n és N É M E T H P é t e r egy v i t aü l é sen 1 8 elhangzott hozzászólásában arról t á j ékoz ta to t t , hogy a nyírségi honfoglalás kor i lelőhelyeket talajtani t é rképre ve t í t ve vizsgál ták a m a g y a r s á g életformáját . Munká inkró l o t t beszámolva k i -

5 É B N E R Sándor 1925. 6 Kiss Lajos 1929. 10. 7 Soó Rezső 1931, 1940. « G L A S E R Lajos 1937. 3—47.; 1939. 297-307. 9 Első említése: G L A S E R Lajos 1937. 8.

1 0 K N I E Z S A I s t v á n 1938. 1 1 LÁSZLÓ Gyula 1944. 32 -33 . ; 1971. 68. 1 2 K A L I C Z N á n d o r 1957; K O V A L O V S Z K Y Júl ia 1957; V A D Á S Z 1962. 1 3 K O L L A U T Z — MlYAKAWA 1970. 1 4 G Y Ö R F F Y György 1963. 12—14. 1 5 N É M E T H P é t e r 1972. 1 6 T O M K A P . 1972. 133-135. 1 7 T O R M A I s t v á n : A régészeti topográfia és településtörténet c. e lőadása az M T A Régé­

szeti In t éze t jubileumi ülésszakán, 1974-ben. 1 8 Vitaülés az M T A Régészeti In téze tében 1973 márc iu sában a Probiemi arheologii i

drevnej istorii ugrov. Moskva, 1972. с. k ö n y v megjelenése a lka lmából .

derü l t , hogy egymás tó l függetlenül egyazon te rmésze tű k u t a t á s o k a t végez tünk még H a j d ú - B i h a r megye (MESTERHÁZY K á r o l y ) és Dél-Magyarország ( B Á L I N T Csanád) t e rü l e t én is. A D I E N E S I s t v á n és N É M E T H Pé te r á l t a l elért e r edmények­ről annyit tudunk, hogy megfigyelésük szerint a szabolcsi honfoglalás ko r i lelő­helyek elkerül ik a futóhomokos te rü le teke t , s a mezőségi, i l l . rozsdabarna erdő­talajon helyezkednek el, míg h iányoznak a Nyírség keleti felében. E jelenség­ből N É M E T H P é t e r arra köve tkez te t , hogy a (magyar) „ember l e g k o r á b b a n ezeket a földeket fogta művelés alá, s az e m l í t e t t képződményeken alakultak k i az első te lepülések is. A magasabb fekvésű, erdővel bo r í t o t t homok te rü l e t ek sokáig (a X I I I . századig) é r in te t lenek maradtak." 1 9 D I E N E S I s t v á n és N É M E T H P é t e r a köve tkez te tése ike t egyetlen tá jegység aprólékos elemzéséből v o n t á k le. Az á l ta luk s az á l t a l am elvégzet t munka k é t v o n a t k o z á s b a n is : a t a n u l m á n y o ­zott te rü le t n a g y s á g á b a n és az alapul ve t t ta laj tani t é rképek léptékében kü lön­bözik. Az igen nagy részletesség ( 1 : 25 0 0 0 ) mia t t D I E N E S I s t v á n és N É M E T H P é t e r megfigyelései pon tosságá t aligha lehet kétségbe vonni . Ezzel szemben a sa já t v izsgálódásaim során a lelőhelyek elhelyezkedése rögzítésében, k ö v e t k e ­zésként a közve t l en környeze tüknek az i lyen vagy olyan ta la j t ípushoz való kapcso lásában feltétlenül t ö r t é n h e t t e k tévedések . Ugy vélem azonban, hogy az ilyen m é r t é k ű pon ta t l anság ké t okból sem t a r t a n d ó későbbi köve tkez te tések h ibás k i indu lásának . Egyrész t hangsú lyoznunk kell , hogy az e7eíformákat ku ­ta tva nem a temető legszűkebb ér te lemben ve t t helyére vagyunk k íváncs iak . Az a d ö n t ő b b mozzanat, hogy az oda t e m e t k e z ő embereket — akik a sírok helyétől ny i lván néhány száz méter re l vagy km-rel t á v o l a b b laktak, s egy jóva l nagyobb földrajzi egységben él tek — gazdaságukka l e g y ü t t milyen t á j vette körü l . í g y összefüggő talajtani egységek ese tében a más t í pusú talajok kisebb ,,szigetei" e lhányago lha tóknak , a lelőhelyek lokal izálásában a kb. 5 km-es tévedések is m e g t ű r h e t ő k n e k t űnnek . (E cikk kefelevonatai ellenőrzésekor m á r örömmel olvashattam M E S T E R H Á Z Y K á r o l y n a k az enyémmel módszerében és köve tkez te té sében egyarán t nagyon rokon v é l e m é n y é t . 1 9 3 )

A Dél-Magyarországnál észleltek ellenőrzésére a lelőhelyek és a t a l a j t í ­pusok összevetését — a X . századi lelőhelyek csekély száma és a lényegesen e l térő földrajzi környeze t mia t t most E r d é l y t ő l eltekintve — az egész honfog­l a l á skor i Magyarországra kiterjesztettem. Megfigyeléseimet t e h á t a nagy föld­rajzi tá jegységekre alapozva fogalmazom meg. E módszer természetföldrajzi szempontból e l fogadható , mivel a talaj, a ra j ta élő növényze t és az illető v idé­ken ura lkodó helyi éghajlat i viszonyok szorosan összefüggnek egymássa l — s magá tó l é r t e tődően az ott elsősorban fo ly t a tha tó emberi tevékenységgel . T e r m é ­szetes t ehá t , hogy mikén t a ta la j t ípusok szerint elkülönülő nagy földrajzi egy­ségek megfelelőivel ta lá lkozunk az ősi n ö v é n y t a k a r ó rekons t rukció jáná l és az ország kl imazonál is té rképén, ú g y nagy valószínűséggel az o t t megtelepedettek életformájára is köve tkez t e the tünk .

2 . Első t é r k é p e m e t 1 9 7 2 — 7 3 telén 1 : 4 0 0 0 0 0 lép tékben , Dél-Magyar­országról kész í t e t t em, mely a talajtani és a régi vízrajzi viszonyokat egyszerre t ü n t e t t e fel. Az u tóbb iak a közismerten K O G U T O W I C Z K á r o l y szerkesztette,

1 9 N É M E T H Pé t e r 1973 . 6 7 — 6 9 . E gondolattal rokon M A K S A Y Ferenc felfogása, mely szerint a Balog-Semjén nemzetség Szabolcsban a barna erdőta la j és a fu tóhomok ha t á rvona l a közelében telepedett le, vö. M A K S A Y Ferenc 1940 . 5 1 .

1 9 a Mes te rházy Káro ly 1978. 3 2 2 - 3 2 3 .

1938-as k i adású t é r k é p e n 2 0 alapulnak. Ez u t ó b b i a szabályozások előt t i felmé­rések és a középkori oklevelek fölhasználásával szüle te t t , az időszakosan ós rendszeresen víz j á r t a t e rü le t eke t mutat ja be, s csak kisebb részle tekben t é r el a G Y Ö R F F Y György szerkesztette tö r t éne t i fö ldra jzban közzéado t t , az eredetit ny i lván hűségesebben megközelí tő á l lapotoktó l . A t a l a j f a j t ák 2 1 fokozott figye­lembevéte le azé r t indokolt, mert egy vízrajzi t é r k é p ö n m a g á b a n egyoldalú k é p e t fest: a megtelepedésre kevéssé vagy teljesen alkalmatlan t e rü le teke t jelöli meg, márped ig b e n n ü n k e t éppen a vizek között levő, a földművelésre és /vagy á l la t ­t a r t á s r a ha szná lha tó t á jak érdekelnek. Az u t ó b b i a k o n fo ly t a tha tó egykori gaz­dasági tevékenységekrő l a talajtan is n y ú j t h a t t á j ékoz ta tá s t , mivel a föld minőségétől , jellegétől n a g y m é r t é k b e n függ az o t t hosszabb ideig sikerrel és elő­nyösen f o ly t a tha tó é le tmód. Tudn iva ló , hogy a homokos te rü le teken kisebb m é r t é k b e n lehet földművelésből megé ln i , 2 2 mert azok mégis i nkább á l l a t t e ­nyésztésre alkalmasak, ugyanakkor a lösz és vályog k i t ű n ő alap a paraszti é le t formához, bá r a rajta növő növényze t éppoly előnyös a pá sz to rkodásnak is. — Az é le t forma k u t a t á s á h o z nagy segí tségünkre van m é g a t ö r t éne t i nö­v é n y t a n . Az in tenz ív ku l tú r t evékenység megindulása előt t i növényze t rekonst­ruá l á sá t számos tényező nehezí t i , így az e szak te rü le ten elér t e redmények m é g csak a nagyobb földrajzi egységek lép téke iben érvényesek. Min t u ta l tam rá , az a l apve tően különböző t ípusú ta la j fa j ták és különösen a növényzet elterje­dése nem vélet lenül fedi egymás t és az ország kl imazonális vonalait. Mive l pe­dig b e n n ü n k e t most a honfoglalás kor i Magyarország egyes részein — az azokra fel tehetően jel lemzően — foly ta to t t é l e tmód vizsgálata vonz, ezért jelenleg elegendőnek t ű n i k a földrajzi tá jegységekre v o n a t k o z t a t h a t ó tendenciák feltá­rása is.

2 . 1 . Csak részben állja meg helyét az a,z á l ta lánosan elterjedt felfogás, hogy a K á r p á t - m e d e n c é b e n van az eurázsiai steppe legnyugatibb n y ú l v á n y a . Az ú jabb e r edmények r á m u t a t t a k arra, hogy a K á r p á t o k t ó l K-re a mezőségi t a la j t ípusok ,, . . . csak a hegységektől h a t á r o l t belső te rü le t re terjednek k i , míg a pe remte rü le teken az (orosz — B . Cs. megj.) erdős-sztyepet E-ról h a t á ­roló barna e rdő talaj ok k ö v e t k e z n e k " . 2 3 Lényeges s z á m u n k r a az a megál lap í tás , hogy ,,a belső te rü le tek erdős-sztyepje — jórészt a huzamos t á r s ada lmi fel­használás mia t t — természetes erdeit elvesztette nagyrész t , s az i t t en i barna erdőta la jok is mezőségi . . . szerkezetet nyer tek" . 2 4 E z é r t a mezőségi talajok övezeté t szemihumid erdős-steppe, az e rdő ta la j terüle te i t pedig humid erdőré­giónak lehet nevezni, 2 5 s e k é t a lapve tő t a la j t ípus elterjedése k l imazonál i snak

2 0 Magyarország vízborította és árvízjárta területei az árvízmentesítö és lecsapoló mun­kálatok megkezdése előtt. Szerk.: A M . K i r . Földművelésügyi Minisztér ium Vízrajzi I n t é ­zete. Budapest, 1938. — A régi vízrajzi viszonyok helyreál l í tása t é rben csak viszonylagos pontosságú, időben csak kor lá tozo t t é rvényű lehet. Ez magyarázza , hogy sok régészet i lelőhely olyan te rü le t re esik, melyet a t é rképek vízzel e l á rasz to t tnak t ü n t e t n e k fel. A Magyar Régészet i Topográfia most folyó m u n k á l a t a i nemcsak a vízrajzi viszonyokat veszik figyelembe, hanem az ellenkező i r á n y b a is engednek köve tkez te tn i ; azaz egy-egy kisebb kö rnyék koronként esetleg hul lámzó megtelepültsógévei a vizek ki ter jedésére is.

2 1 „Magyarország és a szomszéd területek talajtérképe. 1 : 750 000. M . K i r . H o n v é d Térképészet i I n t éze t . Budapest, 1943."

2 2 B E L É N Y E S S Y Már ta 1954. 392 — 393. 2 3 SOMOGYI S. 1964. 219. 2 4 SOMOGYI S. 1964. 219. 2 5 STEFANOVITS Pá l 1956. 50 — 57.

v e h e t ő . 2 6 Az Alföld k l ímája nem pusztai, még a ma legszárazabb részeinek (pl . H o r t o b á g y , kb . 500 m m évi csapadékkal ) adatai is á tmene t i jellegre uta lnak. 2 7

T ö b b k u t a t ó is r á m u t a t o t t , hogy m i n d a magyar ős tör ténet , m i n d a honfoglalók éle t formája és végleges letelepedése szempont jábó l megha tá rozó je lentőségű az a t ény , hogy a magyarországi k l íma az u k r á n erdős-steppe övének (Voronyezs— K u j bise V—Orenburg vonala) felel meg. 2 8 Ez is m a g y a r á z h a t j a , hogy a honfog­lalás kor i leletanyagnak legjobb p á r h u z a m a i a steppe öveze tnek nem annyira déli, m i n t i n k á b b északi feléből l á t n a k napv i l ágo t . 2 9 A te rmésze t i fe l té te leknek ezen egyezése is b iz tos í to t t a — s z á m u n k r a meg ú jabb oldalról bizonyí t ja —, hogy a m a g y a r s á g m á r fejlett fö ldműves ismeretekkel é rkezhe t e t t végső h a z á ­jába .

K o r á b b i k u t a t á s o k r á m u t a t t a k , hogy a magyar ság az országnak csak az alföldi és dombos v idékei t száll ta meg kezdetben, s megáll t a bükke rdők vona­l á n á l . 3 0 A honfoglalás és kora Árpád-kor i leletek katasztere 3 1 egyik t é rképmel ­lékletén ezt megerős í tve mutatja, mive l e kor lelőhelyei — k ö n n y e n ellenőriz­he tően — zömükben a Ká rpá t -medence i erdős-s teppe növényze t - és k l íma te rü ­letére esnek. 3 2

2 . 2 . Az erdős-s teppe az Alföldön a felső-tiszai lápvi lágtól Ny-ra és D-re, majd az Észak i Hegyv idék lábainál , a z u t á n a Mezőföldön s a Mecsek l anká iná l húzódik , míg D-en és K-en a Fruska Goráig, i l l . az Erdé ly i Középhegységig é r . 3 3 Az Alföld nagy és vá l toza tos t e rü le tének növényvi lága csak az erdőrégió tömegével összevetve t ek in the tő egységesnek , 3 4 egyébkén t t a la j t ípusoktó l füg­gően kisebb tá jegységenként vá l toz ik . í g y megkü lönböz te tnek homokon és löszön, valamint k ö t ö t t talajon élő erdős-s teppet , i l l . s t epp ré t e t . T e k i n t s ü k most á t , hogy milyen életforma f o l y t a t h a t ó a legelőnyösebben a homokos, a k ö t ö t t t a l a jú és az á r té r i te rü le teken, s hogy mennyiben helytá l ló az a közfel­fogás, hogy a homok és az ár té r nemigen alkalmas a megtelepedésre.

2 . 2 1 . A növényföldrajzi k u t a t á s o k k i m u t a t t á k , hogy az Alföld nagy ho­mokos te rü le te in (Nyírség, Duna—Tisza köze, Deliblát) egykor cserjések, lige­tek, homoki erdők n ő t t e k . 3 5 A h o m o k v i d é k szélein ma is t a l á lha tók á r t é r i e r d ő m a r a d v á n y o k , m i n t p l . a Kalocsá tó l egész Újvidékig húzódó bácskai e rdő ­ségek. A Duna—Tisza közén igen s ű r ű n előforduló, s erősebben csak a közép ­kor ó t a elszikesedő t avak 3 6 kedveztek a legeltető á l l a t t a r t á s n a k : nemcsak víz­zel szolgál tak, hanem közvet len k ö r n y é k ü k ö n cserjés és jó minőségű fű t a ka ró zöldellt . (Az u tóbbiból lesz a szegedi t á jnye lv ' semlyékszéná ja ' . ) 3 7 Ezt az te t te

2 6 SOMOGYI S. 1964. 219. 2 7 Soó Rezső 1964. 93. 2 8 G L A S E R Lajos 1937. 3 — 9; M O L N Á R E r i k 1954. 144-146. г» B Á L I N T Csanád 1975. 53. a" G L A S E R Lajos 1937. 3 — 4; K N I E Z S A I s t v á n 1938. 374. 3 1 Régészet i T a n u l m á n y o k I I . Budapest, 1962. 3 2 E R D É L Y I I s t v á n lektori vé leménye szerint ,,a ta lajzónához, fa-, illetve e rdő t ípu ­

sokhoz avagy a velük jellemzett t á jakhoz kötéssel v igyáznunk kell azér t is, mert p l . K e l e t - E u r ó p a steppei és erdős steppei vidékein a X . sz. elején k l ímaper iódus-vál tás tö r ­t én t , és nincs kizárva, hogy az módos í to t t a a Ká rpá t -medencén belüli képe t is."

3 3 Soó Rezső 1931. 3., térképmel lékle t ; 1964. 91. 2. kép . 34 BOROS Á . 1925. 227. es Soó Rezső 1931. 12. 3 " K R Ó L O. 1939. 3 7 B Á L I N T Sándor 1957. 399 — 400, ós szíves szóbeli közlése.

lehetővé, hogy a semlyékek mikrokl ímája igen kedvező, a lassabban befagyó vizük mellett enyhébb a té l . A homokte rü le tekke l foglalkozó növényföldrajzi m u n k á k hangsúlyozzák , hogy a X X . század elejéről ismert kép : homokpusz t á -sodás, fu tóhomok — kifejezetten újkori jelenség, az emberi tevékenység követ ­kezménye ( X V I — X V I I . századi törökvi lág , X V I I I — X I X . századi lecsapolá-sok). 3 8 Fé l reveze tő lenne h á t a mai viszonyok a lap ján a honfoglalás kor i meg­telepedésre alkalmatlannak nyi lvání tan i a Nyírséget , a Duna—Tisza k ö z é t , 3 9

m á r csak a X . századi lelőhelyek szép s z á m a is megcáfolja a l aka t lanság felté­telezését. A magyarok e t e rü le teken édes f ü v ű legelőket, dús ré teket , vadásza t ­ra és búvóhe lynek alkalmas erdőket t a l á l h a t t a k , 4 0 — ny i lván ez a te rmésze t i környezet felelt meg a Duna—Tisza közére beköltöző k u n pász to roknak i s . 4 1

Kétségte len , hog}" a homoki füvek a talaj és a mikrok l íma jellege mia t t a n y á r elejére k isü l tek , s az á l la tok is lelegelték a gyöpö t , de ezt ny i lván évszázadokkal ko rábban is ú g y o ldot ták meg, mint az ú jko rban , mikor is a mezők regeneráló­dásáig a n y á j a k a nyarat a közeli á r t e r e k b e n t ö l t ö t t é k . 4 2 Mindemellett hang­súlyozandó az is, hogy e v idékeken a kisebb mér t ékben folytatot t földművelés sem lehetetlen. Egy kevéssé fejlett szinten ugyanis a röv idebb művelési idő­t a r t a m ú , de könnyebben feltörhető homokos vagy agyagos mezőségi ta laj t fogják m u n k á b a . Ez a gyakorlat egyú t t a l az á l l a t t a r t á s szemszögéből is ked­vező (a h a t á r több i része így felszántat lan marad, s legelőnek vagy kaszá lónak h a s z n á l h a t ó ) . 4 3

Az e lőado t t ak a l ap ján természetesen túlzás lenne a homokv idékeke t az ország több i , természet i ado t t ságokka l jobban e l lá to t t t á jáva l aká r csak meg­közelítőleg is egyenér t ékűnek tartani, — ez a rea l i tásokkal ellenkeznék. Ugyan­akkor kivi lágl ik az is, hogy rajtuk a talaj és a kl íma olyan növényzet meglé té t tette lehetővé , amelyen sikerrel űzhető ex tenz ív á l l a t t enyész tés . 4 4 E b b ő l az a feltevés adód ik , hogy a Duna—Tisza közi és a nyírségi honfoglalás kor i lelő­helyek nemcsak meglé tük tényével b izony í t j ák a homokos s teppék megszál lá­sát , hanem hogy (egy részük) jellegének összefüggésben kell lennie a tá j ja l , az o t t űzhető é le t formával .

2 . 2 2 . A Duna—Tisza közi homok tó l , valamint a Marostól D-re levő vályogos jel legű, k ö t ö t t e b b mezőségi talajon növő erdőségekben sok t i sz tán erdei elem, m e d i t e r r á n t í p u s ú flóra t a l á l h a t ó . Ezenk ívü l kisebb löszpusz ták és

3 8 E R D E I Ferenc é. n. 6. — A delibláti homokpuszta is csak az a l ibunár i mocsár­rengeteg felszámolásának köve tkezménye , s m é g mai növényze tében is k i m u t a t h a t ó k az egykori homoki erdők és cserjések, 1. Soó Rezső 1 9 3 1 . 9. Az alföldi futóhomok korához érdekes adalék lehet a csongrádi szőlőben 1968-ban ny i to t t h o m o k b á n y á b a n te t t megfi­gyelésem: i t t 4 — 5 m homokré teg alól kerül tek elő a I V — V . századi telepnyomok ! — L . m é g e kérdéshez B E L É N Y E S S Y M á r t a 1954. 3 9 2 , 4 0 9 .

3 9 G L A S E R Lajos 1937 . 15 ; M A K S A Y Ferenc 1 9 7 1 . 26 — 2 7 . — Már K N I E Z S A I s t v á n észrevette, hogy a Duna—Tisza közi homokos v idéke t a n a g y s z á m ú régészeti lelet t a n ú ­sága szerint megszál l ta a m a g y a r s á g : K N I E Z S A I s t v á n 1938. 3 9 4 .

4 0 C H O L N O K Y Jenő 1 9 0 8 . 3 9 2 : „A m i a l földünk szavanna, igazi galér iaerdőkkel ." , Soó Rezső 1 9 3 1 . 8; E R D E I Ferenc é. n . 8; — Az Alföld ma erdőt len középső vidékeiről a neoli t ikumtól a középkorig tudunk tölgyesek jelenlétéről. Ugyancsak a régi növényze t tanúja a homoki szálerdőkben élő erdős-steppe flóra. L . Soó Rezső 1964 . 9 2 .

" M A R J A I SZABÓ 1 9 4 7 . 9 7 — 1 0 6 ; P Á L Ó C Z I - H O R V Á T H 1 9 7 4 . 2 4 7 - 2 4 8 . - A homoki gazdálkodásról összefoglalóan 1. T Á L A S I I s t v á n 1 9 7 7 . 1 9 7 — 1 9 9 .

4 2 S ZAB A D F A L V Y József 1 9 6 8 . 3 3 8 - 3 4 9 . 4 3 B E L É N Y E S S Y Már t a 1 9 5 4 . 4 0 9 . A szórványos okleveles anyag is utal a belterjes

földművelés meglé tére , vö. G Y Ö R F F Y György 1 9 6 3 . 6 9 6 . 4 4 S Z A B A D F A L V Y József 1 9 7 0 . 1 4 4 — 1 5 3 .

lápok (pl. Óbecse környéke) fordulnak elő. A Tiszán tú l jó minőségű vályogos földjén ligetes vagy ár té r i erdők, Arad és Békés kö rnyékén l ápok és nagy kiter­jedésű ku l tú r t e rü l e t ek v á l t a k o z n a k . 4 5 Szükségtelen hangsúlyozni , hogy e vidé­kek az Alföld mezőgazdasági lag legér tékesebb részei közé tartoznak, s egészen napjainkig lehetőséget n y ú j t o t t a k valamennyi megélhetési forma intenzív m ű ­veléséhez. I t t jelentek meg először a korai neolitikus művel t ségek, melyek népes­ségei az Ana tó l i ában s a Ba lkánon kialakult , paraszti gazdá lkodásuknak meg­felelő földrajzi környeze t re t a l á l t ak . Az t m á r csak a tö r t éne lem fordulata (értsd: a főként á l l a t t a r t á sbó l élő népek betelepülése) s nem a tá j jellegének megvál tozása okozta, hogy e v idékeknek a magyar honfoglalásig egymás t vá l tó lakosai nem elsősorban földművelésből éltek meg. Ú g y tűn ik egyébként , hogy a többféle é le tmód lehetősége az innen ismert honfoglalás kor i leletek nagy cso­portjaiban is fel ismerhető.

2 . 2 3 . Dél-Magyarország és az egész Alföld nagy részét egykor vizek borí­t o t t á k be. A folyók ár te re iben ősi mocsárerdők, á r té r i tölgyesek, lápok te rü l t ek el, melyek a T iszán tú lon — különösen a Maros Csanádná l kezdődő alsó folyá­sánál — hatalmas ki ter jedésűek voltak. A Maros m e n t é n kívül , Temesvár kör­nyékén vol t Dél-Magyarország más ik nagy mocsaras- lápos v idéke , mely a Bega, Ternes és Berzava vizeiből t áp lá lkozo t t . Az Al-Duna m e n t é n a m á r eml í t e t t a l ibunár i mocsáron k ívül sok föld áll t víz alatt T i te l — Pancsova —Kevevár t á j á n , 4 6 a Szerémség nagy részét pedig a Száva ö n t ö t t e el. A régészet szemében ezek a tú lnyomórész t vízzel bo r í t o t t vagy v íz já r ta te rü le tek nem kizárólag menedékhe lye t jelenthetnek; a ra j tuk fo ly ta tha tó é l e tmódban nem eleve a halá­szat tú l t engő szerepe fel tételezendő. A N D R Á S F A L V Y Bertalan nagy eredmé­nye, hogy leszámolt azzal a felfogással, mely tagadta vagy éppen elképzelhe­tetlennek tar to t ta a mocsaras t e rü le teknek a lecsapolások előt t i haszonbavé te ­l é t . 4 7 K ide r í t e t t e , hogy az á r t e rekben még a m ú l t században is rendszeres, a vízálláshoz igazodó földművelést (értsd: magas víz esetén m á s h o v á vetettek), virágzó gyümölcs te rmelés t folytat tak (60 alma-, 45 kör te- , 20 szilva, 5 — 6 cseresznye-, 4—5 meggyfajta nevé t jegyezték föl a Sárközön) . 4 8 Az ár te rek meg hatalmas mennyiségű széná t adtak (az újkor kezdetéről perek bizonyí t ják, hogy a szigeti r é t t ö b b jövede lmet adott, min t az ugyanakkora szántóföld). Hivatkozot t t a n u l m á n y á b ó l a régészetnek nagy tanu l ság az is, hogy a vizek közö t t — az oklevelek révén elérhető időben - milyen számot t evő á l l a t t a r t á s is vol t . Tu la jdonképpen az egész á r t e r e t legelőnek haszná l t ák , s csak bizonyos e lker í te t t helyekre nem eresz te t ték be a jószágot . A tör téne t i -népra jz i adatok rendkívül i ál latbőségről t a n ú s k o d n a k , melyben a ló áll t az első helyen, de e mellett marha- és d isznótar tássa l is foglalkoztak. 4 9 Figyelemre mél tó , hogy ez az ár tér i jószág ta r tás csak a X V I I I . század végén kezdett e l tűnni . A földművelés és á l la t tenyész tés mellett te rmészetesen nem szabad lebecsülni a halászat je­lentőségét sem. A középkori források m u t a t j á k , hogy a falvak lakosai nagy­ban ettek halat, sőt, voltak helyek, ahol még a disznót is azon hizlal ták, s a templom pa t i c sá t is hallal v a s t a g í t o t t á k . 5 0 Mindezt az tette lehetővé, hogy a

4 5 Soó Rezső 1 9 3 1 . 12 . 4 8 Soó Rezső 1 9 3 1 . 12 . és GLASER Lajos 1939 . 3 0 2 . 4 7 A N D R Á S F A L V Y Bertalan 1973 . 4 S A N D R Á S F A L V Y Bertalan 1973 . 3 7 — 39 . 4 9 A N D R Á S F A L V Y Bertalan 1973 . 4 9 — 5 0 . — Egy, a X I I . század közepéről származó

oklevélben vadon tar to t t sertésekről esik szó. VÁCZY Pé te r 1958 . 3 1 3 . 5 0 A N D R Á S F A L V Y Bertalan 1973 . 2 4 ; É B N E R Sándor 1925 . 73 .

Ethnographia XCI C1JH0) 1

középkori Magyarországon — N y - E u r ó p á v a l e l len té tben — a ha lá sza to t min­dig a falvak népe, közösségekbe szerveződve fo ly ta t t a . 5 1 K i t ű n i k t e h á t , hogy a nagyszerű búvóhe lynek is számító , vízzel bor í to t t t e rü le t ek közö t t — helyen­kén t talaj tani t ényezők okozta kizáró októl eltekintve — komplex gazdálko­dás t lehetett folyta tni . E t á j ak lakosait nem lehet eleve és kizárólag halászok­nak tar tani . A fentiek fényében é r t h e t ő b b é válik az is, hogy a X I . század elején mire t á m a s z k o d o t t a Maros alsó folyásánál lakó A j t o n y hatalma. Az nem szo­r u l m a g y a r á z a t r a , hogy ura lmi közpon t j ának k ivá lasz tása mennyire nyi lván­való s t ra tégia i szempontokat k ö v e t e t t ; v á r a erősen v íz já r t a v idék szívében, a Maros pa r t j án , egy á tke l é s t és véde lme t biztosí tó, menedékhe lynek is használ­h a t ó szigettel szemben, nagy ki ter jedésű erdő közelében állt . Most m á r azt is lá t juk, hogy akár közve t l enü l a v á r á t körülvevő vízi v i lágban is tar that ta a Nagyobb Gellért L e g e n d á b a n eml í t e t t megszámlá lha t a t l an sokaságú lovat s barmot (multi tudo innumerabilis equorum indomitorum, pecora inf ini ta) , to­v á b b á a Körös tő l (vagy a Szárazér től ?) az Al-Dunáig ter jedő s néki szolgáló föld lakói ezen az erősen víz j á r t a országrészen mikén t t e rme lhe t t ék meg uruknak s embereinek, valamint sa já t maguknak az enniva ló t . Csakis ez a viszonylag fejlett gazdasági alap s az in tenzív gazdá lkodás kezdeti foka (ld. a házakná l t a r to t t lovak) tette lehe tővé , hogy A j t o n y saját ka tonaságo t , admin i sz t r a t ív rendszert (milites, nobiles, t r ibu ta r i i et custodes) tudo t t kiépí teni , hiszen ural­ma nem alapulhatott egy kizárólag fegyverrel, t ávol ró l behajtott élelemmel fenntartott rendszerre.5 2

2 . 3 . Aj tony pé ldá jáva l visszakanyarodtunk Magya ro r szágnak az ál ta­lunk most közelebbről vizsgált korszakához és te rü le téhez . E l ke l l ismerni, hogy a honfoglalás és kora Árpád-kor i növényze t re vona tkozó biztos adatunk nincsen, s csak a későbbrő l ismert helyzetet ve t í t he t jük vissza e századokra . Ez az el járás viszont — nyomós okkal — nem kifogásolható, mivel a X — X V I . század k ö z ö t t olyan m é r t é k ű emberi beava tkozás nem tö r t én t , mely a K á r p á t ­medencében a növényv i l ágo t dön tően m e g v á l t o z t a t t a volna. Joggal feltételez­he tő , hogy a X — X I . századi táj nem t é r t el a nagy vonása iban rekons t ruá l t s az e lőbbiekben ismertetett középkor i á l lapotoktó l . Tegyük hozzá, hogy az ugyané korral foglalkozó régészet is sok v o n a t k o z á s b a n még csak a főbb tör­vényszerűségek fe l tá rásánál tar t , s az éles terület i , t á r sada lmi , t o v á b b á etnikus ha t á rok m e g h a t á r o z á s á r a lehetőségei jelenleg igen kor l á tozo t t ak . í g y t e h á t a te rmészet i földrajz és a régészet i lyen i rányú megfigyelései megközelí tőleg azonos é r t ékűnek vehe tők .

3 . A köve tkezőkben azt ismertetem, hogy a H A M P E L A —J5-csoport lelő­helyei m i k é n t oszlanak meg a honfoglalás kori Magyarországon a k é t fő talaj­t ípus (homok és lösz, v á l y o g ) 5 3 közö t t . Az á t t ek in t é s t a most elsősorban t á rgya l t Dél-Magyarországgal kezdem, ahol a Tisza ké t o ldalán — Összefüggő egységek­ben — el tér a talaj s a te rmésze tes növényze t . A T i sza—Maros—Körös közé-

5 1 A N D R Á S F A L V Y Bertalan 1973 . 2 5 . 5 2 A j tony gazdaságának értékelését 1. K U L C S Á R P . 1 9 5 8 . 2 7 — 2 9 ; ( K R I S T Ó Gy.

1 9 6 5 . 9 — 1 0 . szerint ez a rea l i tás túlbecsülése); SZEGFŰ L . 1 9 7 2 . 1 0 — 1 1 . 5 3 A lelőhelyek szé tvá lasz tása és felsorolása a * alat t jelzett k ö n y v e m b e n ta lá l ­

ha tó . — A mai talajtani irodalomban gyakrabban haszná la tos „mezőségi" és „ e r d ő t a l a j " á l t a lánosabb jellegű megnevezése helyett használom a „ h o m o k " és „vá lyog (lösz)" termi­nusokat.

térkép. Magyarország fő ta la j t ípusa i (Térképészet i I n t é z e t 1943. nyomán) és a X — X I . zázad régészeti lelőhelyei ( J e lmagya ráza t : 1 — H A M P E L A-csoport, 2 = H A M P E L B-csoport.

3 = homok, 4 = v á l y o g , lösz)

ben szinte kizárólag vá lyog és lösz van, s csak e lszór tan , kisebb foltokban for­dulnak elő homokos te rü le tek . Tovább i köve tkez te t é s re egyelőre bizonytalan, de megjegyzésre mé l tó t é n y , hogy e v idék Л - t í p u s ú lelőhelyeinek egy részét (a csillogó viseletű középré teghez sorolt t e m e t ő k e t és gazdag m a g á n y o s s í rokat ) az u t ó b b i a k közelében t a l á l t á k . 5 4 A Tiszántú l e részére kü lönben a j ava rész t Szentes és Hódmezővásá rhe ly környékén , va lamint a Maros alsó folyásánál fe l tár t H A M P E L B-(xm. bjelo brdoi ku l tú ra ) t í pusú le lőhelyek 5 5 tú lsúlyaj ellemzi:

5 4 P l . Szentes-derekegyházi oldal, -Borbásföld, Eper jes-Kiski rá lyság, Gádoros, F á ­biánsebestyén-Mikecz, Orosháza-Puszta i és Nagy A. tanya, K u n á g o t a .

5 5 P l . Csanytelek, Kiszombor környéke .

s z á m u k i t t t ö b b mint ké t szer múl ja felül a H A M P E L A-csoporthoz sorolható-k é t . 5 6 A Tisza túlsó, a Duna felé eső o lda lán éppen ford í to t t a kétféle t ípusú t e m e t ő k a r á n y a . A mai Szeged legtöbbször időszaki vizek j á r t a k ö r n y é k é n egy _B-típusú t e m e t ő mellett 5 7 i n k á b b az .4-csoportbeliek ke rü l t ek e lő . 5 8 E g y é r t e l m ű a helyzet a mai város t kö rü lvevő homokvi lágnál , ahonnan rangos vagy éppen kiváló le le tegyüt tesek j u to t t ak be a m ú z e u m b a . 5 9 Ezek sorá t a Tisza p a r t j á n É felé h a l a d v á n 6 0 Ópusz taszer t á ján megszakadni lá t juk . I t t egy nagyobb, vályogos v idék kezdődik, mely Csongrád fö lö t t 6 1 ér véget . Mind a most vizs­gá l t kérdés, m ind a megye k ia lakulása szempont jábó l igen lényegesnek látszik, hogy a mai Csongrád kö rnyékén csak egyetlen, va lóban az A-típusba sorolható t e m e t ő t mentettek meg, 6 2 míg az összes t öbb i lelőhely a i?-csoportra jellemző t á rgy i emlékekből áll. E t t ő l a Csongrád környéki vályogsziget től Ny-ra és É N y - r a azonban t o v á b b r a is az ún . klasszikus honfoglaló lelőhelyek (azaz H A M P E L - ^ J vannak tú l sú lyban , melyek É-on egészen a Gödöllő — ceglédber-celi hátságig követ ik a homokot . 6 3 Az Л - t í p u s ú lelőhelyeknek, pontosabban a legszebbek közé ta r tozó honfoglalás kor i emlékeknek a homokkal va ló kapcso­lódásá t jól szemléltet i a déli h a t á r u k pontos egybeesése. A mai o r szágha tá r m e n t é n , Horgos és Szabadka t á j án v a l ó b a n megszakad az .4-csoport lelőhe­lyeinek sora, 6 4 de h i ányuk a B á c s k á b a n csak részben á l lha t összefüggésben a vajdasági k u t a t á s in tenz i tásáva l és másféle érdeklődésével . Ugyanezt a jelen­séget tapasztaljuk ugyanis a löszös t a l a jú bajai j á r á s b a n is, ahonnan másfél évt izedes rendszeres régészeti munka is — az egy madarasi gazdag női sír kivé­telével — csak szerényebb jellegű leleteket tud felmutatni , 6 5 míg t á v o l a b b , a m á r homokv idék re eső részeken azonnal az A-típusú lelőhelyek bukkannak föl, a középré teg temetkezése i t idéző mel lékle tekkel . 6 6 (A különösen a déli felé­ben gyengén kuta to t t B á n á t és az e v o n a t k o z á s b a n szinte ismeretlen Szerém-ség néhány szórványlelete hasonló elemzésre nem haszná lha tó fel.)

A homokon nő t t s t e p p r é t n e k az A-típusú emlékanyag l eg inkább csillogó csoport jával va ló szoros összefüggését jól b izonyí t ja a Nyírség i lyen s zempon tú vizsgála ta is. E táj a honfoglalás kori Magyarországnak a Tisza—Maros — Körös köz mellett a másik, le lőhelyekben l egsűrűbb része. A pusz tásodás e lőt t i t t homokos erdős-s tepp v o l t , 6 7 melyet — D N y - o t leszámí tva — h á r o m oldalról fogott közre a Tisza á r t e r e . 6 8 Amikor a Tisza kilép a máramaros i hegyek közül , a Sza tmár , Ugocsa és Bereg megyék nagy részére ki ter jedő á r té r re ér, melynek N y - i h a t á r a a Nyírség p e r e m é t jelző Csap—Mátésza lka—Nagyká ro ly vonal . 6 9

5 G Esetleg p l . Hódmezővásá rhe ly -Kopánes és Szakáihát . 5 7 Szeged-Makkoserdő. 5 8 Szeged-csongrádi ú t , -Feketeszél, -Öthalom, Kiskundorozsma-Gépál lomás , -Vö­

röshomok. 5 9 P l . B o r d á n y , Domaszék, Röszke, Ki rá lyha lom, J ánosszá l l á s -Ka tonapa r t , Bojár­

alom. e o Összeszék, Kömpöc . 6 1 Csongrád-Márna lelőhely tá ján . ß 2 Tömörkény-Piac té r . 6 3 Kiskunfé legyháza-Radnót i M . u. , - H a t á r d o m b , Soltszentimre, I z sák , L a d á n y -

bene, Nagykőrös , Jászkara jenő , Szolnok-Strázsahalorn, Budapes t -Pes t lő r inc , Gödöllő. 6 4 Horgos, Szabadka-Négyha lomdülő . 6 5 P l . Bá tmonos to r , B a j a - P e t ő , Ér sekcsanád , K a t y m á r stb. — Hason ló megfigye­

lésről számolt be egy barát i levelében K Ő H E G Y I M . is. 6 6 P l . Tompa, Kiskunhalas. 6 7 Soó Rezső 1964. 2. k é p . 6 8 G L A S E R Lajos 1939. 301. 6 9 G L A S E R Lajos 1939. 297 — 298.

N é z e t e m szerint e t é n y mellett az csak másodlagos szerepet já tsz ik , hogy a K i s v á r d a — N y í r k a r á s z vonal tól K-re — gyakorlatilag a Nyírség fent e m l í t e t t részén — rozsdabarna erdőtalaj t e rü l e l . 7 0 Valósz ínűbbnek l á tom ugyanis, hogy a honfoglalás kor i lelőhelyek i t t nem az e rdő ta la j t , hanem az Érmei lék vizes földjét kerül ik el. — A nyírségi A - t ípusú lelőhelyek száma egyébkén t h á r o m ­szorosan múl ja felül a 5 - t í p u s ú a k é t ( legtöbbjük a honfoglaláskor közismer t lelőhelye). Az lá tszik említésre mé l tónak , hogy a homok D - i és N y - i h a t á r a i n k ívü l tömegükben egyrész t szemmel l á tha tó lag szerényebb mel lékle tűek az al­csoporthoz sorolható s í rok , 7 1 másrész t a .B-t ípusúakhoz való a r á n y u k Biharban m á r jóval k iegyenl í t e t t ebb . Nem lehet véletlen az sem, hogy a Bodrogköz víz­j á r t a D - i feléből egyedü l a löszös, homokos szigetre te lepül t — egykor közigaz­gatás i lag is a Nyírséghez ta r tozó — Kenézlő és Za lkod 7 2 h a t á r á b a n l á t t a k nap­vi lágot a szabolcsiakkal egyező jellegű leletek. A nyírségi homokhoz É-ró l csa t lakozó Ré tköz szép számban ismert lelőhelyei a , , ré tségek" (nád, k á k a , gyékény , sás benő t t e , lassan mozgó vizek) p a r t j á n vagy vízzel beke r í t e t t helye­ken sorakoznak. K i s s Lajostól tudjuk, hogy a R é t k ö z alkalmatlan a fö ldmű­velésre, lakói a század elején a vízből és á l la t tenyésztésből é l t e k . 7 3

Közismer t , hogy a D u n á n t ú l o n az ország keleti feléhez képes t jóva l kisebb az ^4-típusú lelőhelyek száma. Ú g y látszik, hogy e jelenség te rmészet i földrajzi szemponttal is m a g y a r á z h a t ó . A D u n á n t ú l nagy részét — főleg Ny-on és D-en

barna erdei talaj borít ja, melyen kis s zámban fordulnak elő X — X I . szá­zadi lelőhelyek, ami ez esetben valószínűleg nem a k u t a t á s h i ányáva l okolha tó . E lgondo lkod ta tó , hogy az ^4-típusú sírleletek majdnem kizárólag az erdős-steppen fordulnak elő, s ÉNy-on és D-en megál lnak az erdőta la j , a dombv idék szélénél . 7 4 Temetők jelenléte — a korább i feltételezésekkel szemben — azt b izonyí t ja , hogy a honfoglalók á l t a lunk az A -csoportba sorolt része e lőnyben részes í te t te a Mezőföldet , 7 5 s a Kisalföld homokos s teppréteiről is jelentős teme­tőik ismeretesek.7 6 A Kisalföld jó minőségű, vá lyogos földjei — a lelőhelyek magas száma szerint — kedvező környeze te t n y ú j t o t t a k a magyar betelepülők­nek. (Régészeti adatokat nélkülözve, csak a t ö r t é n e t i szempontokra való uta­lással megjegyezhető, hogy a homokos s teppéhez t a r t o z ó Csepel-sziget az Árpád­korban a királyi ménes őrzőhelye v o l t , 7 7 a X . század végén Belső-Somogy ugyan­csak homokos v idéke K o p p á n y uralma alá ta r tozot t , 7 8 s a X . század elején a bécsi medence s teppré t j é t is megszál l ták a honfoglalók.)

A honfoglalás ko r i lelőhelyek t ípusa inak ezen terület i megoszlása t e h á t azt mutat ja , hogy a magyarok nemhogy üresen h a g y t á k volna a homokos vidé­keket, hanem szívesen telepedtek meg azokon. Ú g y látszik, hogy a H A M P E L - ^ csoport egyik, l eg inkább díszes r u h á z a t b a n élő és lóáldozat ta l t eme tkező része éppen ezekhez a s teppré tekhez k ö t ő d ö t t . A népra jz megál lapí tása szerint az

7 0 Vö. N É M E T H P é t e r 1973. 68 — 69. 7 1 Tiszalök, Ha jdúdorog , Hajdúböszörmény, Balmazújváros , Ha jdúszová t , De­

recske, Érmihá lyfa lva stb. 7 2 É B N E R Sándor 1925. 69. 7 3 K iss Lajos 1929. 6., 9. 7 4 P l . Szakony, Udvarnok (Dvorniki) . 7 5 Tévesen G L A S E R Lajos 1937. 15. Közve tve őt is cáfolja B Ó N A I s t v á n 1971. 174—

175. L . még a dunaújváros i , s zabadba t tyán i , nagylöki, sárbogárdi , nagydorogi, kajdacsi, mór i stb. lelőhelyeket.

7 6 Gyömöre, Bana, Perbete, Marcelháza, He t ény stb. 7 7 G Y Ö R F F Y György 1970. 201. 7 8 G Y Ö R F F Y György 1970a.

ú jkorban a homokos t e rü le teken nagy á l l a t t a r t á s folyt , s a középkorban e vidé­kek ez i r ányú kifejezett a lka lmasságá t b izonyí t ja még a besenyők mezőföldi, a kunok Duna—Tisza közi megtelepedése is. Nem alaptalan t e h á t arra gondol­nunk, hogy a honfoglalók ezen csoportja elsősorban nomadizá ló é l e tmódo t fo lyta tot t . De mikén t élt a X . századi magya r ság nagy tömege ? T e k i n t s ü k most á t röviden , hogy melyek a k u t a t á s e te rü le ten ú j a b b a n elért e redménye i .

4. A I X . század végén a K á r p á t - m e d e n c é b e beköl töző magyarok élet­mód ja fe l tá rásában m é g mindig a kezdő lépéseknél tar tunk, b á r az e lmúl t évt ized ó ta a korább i ismereteinkhez képes t jelentős e redmények is e lkönyvel­he tők . Ez u t ó b b i a k lényege, hogy a honfoglalás kor i földművelés fejlettségé­nek, annak a helybeli lakosságtól kevésbé függő v o l t á n a k 7 9 nagyobb hangsú ly t kel l t u l a jdon í t an i . A p rob l éma v izsgá la takor a m á r régebben összegyűj tö t t nyelvészet i adatok (a mezőgazdasági vona tkozású bolgár—török jövevénysza­v a k ) 8 0 és a nomadizmus fogalmának, gazdasági a l ap jának ú j raé r téke lése 8 1 mel­l e t t a hangsú ly a régészet illetékességi t e rü le té re ke rü l t á t . A szovjet kollégák nagy lépéseket tettek az őskori és kora középkori Volga menti népek termelő­gazdá lkodásának fe l tá rásában . E r e d m é n y e i k n y o m á n gyökeresen megvá l to ­zóban van a finnugorok életformájáról eddig alkotot t kép , mivel az á l ta luk lakot t t e rü le teken m á r az i . е. I I . évezred második fele ó ta földművelés jelei, az i . u . I I I . századtól kezdve ásópapucs haszná la ta , a V I I I . század tó l pedig ekés gazdá lkodás bizonyí tékai m u t a t h a t ó k k i . 8 2 A rokonai tó l e l szakadó ősma-gyaroknak i lyen h a g y o m á n y o k k a l kellet t rendelkezniük, mikor a V I I I . század­ban kapcsolatba — valószínűleg szomszédságba — kerü l t ek a letelepültséghez közel álló, n a g y á l l a t t a r t ó , fejlett ekés földművelést és részben ke r tgazdá lkodás t fo ly ta tó szaltovo—niajaki k u l t ú r a s a K a z á r k a g a n á t u s népességével . 8 3 Amikor a m a g y a r s á g kiszakadt ebből a környeze tbő l , m á r nemzedékek ó ta él t b o l g á r -t ö rök nye lvű nép(ek) szomszédságában, így az ú jonnan megismert fogalmak nem vándor szavakkén t , hanem ta r ta lmukkal e g y ü t t ke rü lhe t t ek bele művel t ­ségébe. Mindezen kívül az etelközi magyarok földműveléséről közve t l en forrás­adat is szól. Ezek u t á n t e h á t ,, . . . I b n Kuszta ki jelentése: »sok v e t é s ü k van« különös je lentőséget nyer. A magyarok a legeltető gazdá lkodás t össze t u d t á k kö tn i a n ö v é n y e k termesztésével és ez olyan m é r t é k b e n sikerült nekik, hogy fe l tűnt a kereskedő araboknak. Ezzel tú l l ép ték a földművelésnek azt a mér té ­k é t és azt a jellegét, mely még a száraz-puszta i népekné l is szokásos volt . Vízben bő , fás legelőik az erdős steppe övezetében lehetővé t e t t é k számukra , hogy szilaj pász torok és jó fö ldművelők legyenek egy s z e m é l y b e n . " 8 4 A m i a honfoglaló magyarok települései k u t a t á s á t i l le t i , i t t időrendi és módsze r t an i p rob lémák , a talaj vegyi összetételéből fakadó nehézségek mia t t köz ismer ten nagy a l emaradás . E helyzetben jelenleg nemcsak kényszerű megoldás , hanem a X I — X I I I . századi f a l uku t a t á s jelen szint jén m á r v a l ó b a n k i a k n á z h a t ó lehe­tőség az időbeli v isszakövetkezte tés . Már az eddigi megfigyelések a l ap ján is ké t ség te lennek látszik, hogy a honfoglalás kor i le települ tség m é r t é k e a koráb-

7 9 A Kárpá t -medence i szlávok földművelése nem ér te el a keleti t es tvére ik és a K a z á r K a g a n á t u s népei á l ta l folytatot t fo rmáka t , 1. F E H É R Géza 1958 . 2 7 4 .

8 0 B Á R C Z I Géza 1 9 5 1 . 5 1 . 8 1 M A R K O V , G. E . 1 9 7 0 , 1 9 7 3 . 8 2 F O D O R I s t v á n 1 9 7 1 . 1 6 5 - 1 7 4 . 8 3 B A R T H A Anta l 1 9 6 9 ; B A L A S S A I v á n 1 9 7 3 . 2 6 0 — 2 6 1 . 8 4 V Á C Z Y Pé te r 1 9 5 8 . 3 0 3 — 3 0 4 . E kérdésről ú jabban V E R E S P. T . í r t ( 1 9 7 2 . 9.)

ban fel tételezettnél jóva l nagyobb v o l t . 8 5 A munkaeszközökben — egyébként t a l á n egészen más okbó l 8 6 — oly szegény X . századi sírokból p l . zúzókő is nap­vi lágot l á t o t t , 8 7 a sar lók előfordulása pedig egy, a bo lgá r—török jövevénysza­vak a l ap j án k iköve tkez t e t e t t t e rmékbe taka r í t á s i forma 8 8 meglé té t , n é h á n y eke-és csoroszlyalelet pedig a s zán t á s t echn ika magas fej le t tségét 8 9 mutat ja . Egy honfoglalás kor i igalelet 9 0 azt b izonyí t ja , hogy k o r á n a k reális viszonyait t ük ­röz te I . I s t v á n tö rvénye , a v a s á r n a p lóval vagy ökörre l szántók megbün te t é sé ­r ő l , 9 1 ami egyben az igázás korai a d a t a k é n t is é r téke lendő. Végül i t t eml í the tő még egy, igen korai í rásos ada lék : az 1055-ös t ihany i a lapí tó levélben szereplő családok közül 10 foglalkozott ha lá sza t t a l , 15 á l la t tenyésztéssel , míg föld- és szőlőműveléssel 80 ! 9 2 Természe tesen tú lzás lenne ezt az a r á n y t á l t a l ánosnak tar tani , de az is ny i lvánva ló , hogy i lyen in tenz i tású földművelés nem lehet p u s z t á n n é h á n y évt izedes fejlődés e redménye . — Ezen új megfigyelések ellenére és mellett természetesen nem szorul b izonyí tásra , hogy a honfoglaló magya r ság nagyban foglalkozott á l la t tenyésztésse l . A kérdés a kétféle é l e tmód a r á n y a s a pász to rkodásnak , i l l . fö ldművelésnek az esetleges etnikai, t á r s a d a l m i ve tü ­letei körü l foroghat.

Régészet i k u t a t á s u n k nagy körvonalaiban m á r fel tudja vázolni , hogy m i vol t az egyes t á r sada lmi ré tegekre jel lemző életmód. Ny i lvánva lóvá v á l t ugyan­is, hogy nem az egész magya r ság é l te a — k o r á b b a n á l t a l ánosnak t a r to t t — pász toré le te t , s hogy a földműveléssel is foglalkozók kizárólag az a l sóbb tá rsa­dalmi ré tegekhez tartozhattak. A honfoglaló köznép h a g y a t é k á t megha t á rozó SZŐKE Béla még azok egész tömegé t tar tot ta letelepedettnek. 9 3 He ly tá l lóbb­nak l á t szanak azonban D I E N E S I s t v á n és H O F F M A N N T a m á s á r n y a l t fogalma-zású nézetei , mivel a honfoglalás k o r i földművelésnek sem a SZŐKE Béla által fe l té telezet t nagy mér t éké re , sem pedig annak a köznép körében va ló kizáró­lagosságára vona tkozóan nincsenek adataink. Az eml í t e t t k u t a t ó k felfogása csak abban té r el egymástó l , hogy a t á r sada lmi r é t egeke t szem e lő t t tartva, azok k ia laku lásában egy ikük etnikus, a másik életformai i nd í t ékokra gondol. D I E N E S I s t v á n úgy l á t t a , hogy a m a g y a r s á g köznépe részben földműveléssel foglalkozó pász torokból áll t , középré tege pedig földműveléssel is kiegészült pász to rkodó életformát fo ly ta to t t . 9 4 H O F F M A N N T a m á s szerint m á r a honfogla-

8 5 Már 1931-ben leszögezte F E H É R Géza: „Nem helyes . . . az a t u d o m á n y o s iroda­lomban is á l ta lános felfogás, hogy a bolgárok és a magyarok honfoglalásuk u t á n mai hazá ikban n o m á d életet és gazdálkodás t folytattak, de a viszonyok folytán hamarosan letelepül t életre s békés á l la t tenyész tő és mind inkább t é r t hód í tó földművelő m u n k á r a t é r t ek . Egy n o m á d é le tmódot élő nép csak sok százados, lassú fejlődés ú t j á n lehet hely­hezkö tö t t , letelepült , de ha a körü lmények hirtelen fosztják meg régi é le tmódja folytatá­sának lehetőségétől , elpusztul . . . új h a z á j u k b a a letelepült é letmód, a földművelés és á l la t tenyész tés ismeretével és gyakor l a t áva l j ö t t e k " 1. F E H É R Géza 1 9 3 1 . 1 — 2 . 1. még D O M A N O V S Z K Y Sándor 1 9 3 8 . 3 2 5 ; V Á C Z Y P é t e r 1 9 5 8 . 2 9 3 ; 2 9 6 , 3 0 3 ; M É R I I s t v á n 1 9 6 4 . 1 1 1 ; SZABÓ I s t v á n 1966 . 2 6 - 2 7 ; M Ü L L E R R ó b e r t 1 9 7 1 ; D I E N E S I s t v á n 1973 . 1 0 ; R Ó N A - T A S A n d r á s 1 9 7 7 . 2 6 7 . 1 . j . , a fejlett mezőgazdasági ismeretekről t anúskod ik a szőlőtermesztés­sel kapcsolatos terminológia is, 1. B A R T H A A n t a l 1968 . 36. , F Ü Z E S 1 9 7 1 . 1 1 8 .

8 6 B Á L I N T Csanád 1 9 7 4 . 6 0 2 . 8 7 A s í rokban ta lá l t munkaeszközök felsorolását 1. M E S T E R H Á Z Y K á r o l y 1 9 7 3 . 3 6 8 . 8 8 P A L L Ó Margit 1 9 6 7 . 1 1 8 — 1 1 9 . 8 9 M Ü L L E R Róbe r t 1 9 7 1 . 9 0 É R Y Kinga 1968 . 1 1 0 . 19. kép. 9 1 D I E N E S I s t v á n 1 9 6 5 . 9 1 . 9 2 B Ó N I S György 1 9 5 6 . 9 3 SZŐKE Béla 1962 . 2 7 — 28 . 9 4 D I E N E S I s t v á n 1 9 6 4 . 137 ; 1965 . 9 1 , 1 0 9 .

lók is á l l a t t enyész tő -hadakozó pász to rokra és olyan, részint kül ter jes gazdál­kodás t fo lyta tó parasztokra oszlottak, akik a szántóföldi növény te rmesz tés t és az á l la t tenyész tés t e g y a r á n t lé t formájuknak t e k i n t e t t é k . 9 5 Megítélésem sze­r in t e kétféle (e tnikus-gazdálkodási és t á r sada lmi) megközelí tés ugyanazt a real i tás t ragadta meg. Egyrész t ny i lvánva ló ugyanis, hogy az é le tmód nem kö the tő kizárólagosan egy-egy t á r sada lmi ré teghez , 9 6 de a köznép esetére vonat­koztatva e megál lapí tás az ellenkező i r á n y b a n is é rvényes , mivel a régészeti és néprajzi megfigyeléseink szerint a népi tömegek — helyi ado t t sága ik tó l és ku l ­turál is h a g y o m á n y a i k t ó l függően vá l takozó a r á n y b a n — m i n d k é t gazdálkodási formát fo ly t a tha t t ák . A közép- és különösen a vezetőréteggel kapcsolatban természetesen alaptalan lenne számot t evő földművelés feltételezése — s ezzel e lé rkez tünk ahhoz a látszólagos e l l en tmondáshoz , 9 7 mely a H A M P E L A — B-CSO-portok te rü le t i el terjedése, a l apve tő t á r sada lmi , részben t a l án etnikus elté­réseik, valamint a most egyes t á j a k n á l megfigyelt é le tmódbel i különbségek közöt t áll fönn. A kulcsot fel tehetőleg az kínálja, hogy míg egyrész t nehezen v o n h a t ó kétségbe, hogy a ké t csoport közö t t a fenti eltérések va lóban fenn­ál l tak, ugyanakkor néhányszor szembetűnően a földrajzi e l ter jedésükben is e l térnek egymástó l — márped ig nyi lvánvaló , hogy megyényi t e rü le tek vezető-rétege nem lakhatott a népé tő l t ávo l !

Egy-egy régészeti jelenségnek t ö b b ve tü le te is lé tezhet ik. A honfoglalás kor i tarsolylemezek megítélésénél p l . etnikus és t á r s ada lmi t ényezőke t felté­teleztem (rangjelzők egy bizonyos népcsopor tná l ) , 9 8 míg a most t á r g y a l t jelen­ségnél t á r sada lmi és é le tmódbel i mozga tókra gondolok. Eszerint a közép- és vezetőré tegnek egy nomadizá ló és jórészt ka tonáskodó , bizonyos t á r g y a k révén jellegzetesnek tűnőén öl tözködő része le t t volna az, mely a Nyí rségben és a Duna—Tisza közén megtelepedett. Etnikus h á t t e r ü k , a honfoglalók több i részé­hez való viszonyuk földerítése a jövő feladata. 9 9

*

összefoglalva: v izsgálódásaim során azt tapasztaltam, hogy a vezető- és középréteghez sorolt H A M P E L - A -csoport kiemelkedő gazdagságú sírleletei és temető i a K á r p á t - m e d e n c é b e n főként a homokos steppe te rü le teken fordulnak elő, míg a köznép ( H A M P E L - В ) lelőhelyei az e lőbb i t jórészt e lkerülve, nagy

9 6 H O F F M A N N T a m á s 1968, 1969. — Lektori vé leményében E R D É L Y I I s t v á n jelezte, hogy véleménye szerint ,,a I X . századi, a magyarok előt t i t t lakott népességnek nagyobb a szerepe és az osztályrésze a X . sz.-i művel t ségben és gazdá lkodásban m i n t gondolnánk (pl. magam is t a l á l t am V I I I . századi s í rban szőlőmetszőkóst) . Erre uta l egyébként az embertani anyag is."

9 6 V Á C Z Y Pé te r 1958. 304. 9 7 Erre D I E N E S I s t v á n és K R I S T Ó Gy. lektori vé leménye (1. Opponensi vélemények

Bálint Csanád: Dél-Magyarország a X. században című kandidátusi értekezéséről. (Arch. É r t . 1978.) és Т О М К А P. b a r á t i levele figyelmeztetett.

9 8 L . B Á L I N T Csanád: Dél-Magyarország a X. században. Sajtó alatt . 9 9 A fentiekkel összhangban ál lónak látszik az, hogy a Duna—Tisza köze, de első­

sorban a Nyírség t á rgya l t csillogó leletcsoport ját D I E N E S I s t v á n korábbi koncepciója (1. DTJENES I s t v á n 1962) n y o m á n k u t a t á s u n k a kavarokkal kapcsolta össze, kiknek ka tonás ­kodó, n o m á d életmódját senki sem vonta kétségbe. Magá t a kavar eredet kérdését nem tudom eldönteni — beszél jünk most e csoportról úgy min t „amelye t kavarnak h í v u n k " —, mindenesetre a fel tételezett pász torkodó é le t formájukat az ismertetett természet i föld­rajzi szempontok is megerősí t ik . ( I t t emlí thet jük még, hogy az embertani ku ta t á sok jelen állása szerint úgy t ű n i k , hogy a Duna—Tisza közi s teppróteken megtelepedettek kö­zö t t a turanid t ípus vol t az ura lkodó, 1. MARCSDZ A . 1974. 146 — 147.)

t ö m e g ü k b e n i n k á b b a vályogos, löszös t á j akon t a l á lha tók . Ú g y lá tom, hogy ezen észrevétel összefüggésbe h o z h a t ó a néprajz és a régészet eddigi megfigye­léseivel. Eszerint a Duna—Tisza köze, a Nyí rség , a Mezőföld és részben a Kisalföld homokján sar jadó füves s teppéken a honfoglaló magyaroknak egyes, elsősorban pász to rkodó , k a t o n á s k o d ó é le tmódot fo ly ta tó és jellegzetes, csillogó öl tözékű csoport j ai telepedtek meg; míg a T i szán tú l és D u n á n t ú l f ennmaradó részein a vályogos, löszös földeket , halakban gazdag vizeket és a folyó ment i erdőségeket t ú lnyomórész t az a magyar köznép vette b i r t okába , mely az ál lat­t a r t á s mellett nem lebecsülendő paraszti t evékenysége t is folyta tot t .

I R O D A L O M

A N D R Á S F A L V Y Bertalan 1 9 7 3 A Sárköz és a környező dunamenti területek ősi ártéri gazdálkodása és vízhasz­

nálatai a szabályozás előtt. Vízügyi Tör téne t i F ü z e t e k 6. B A L A S S A I v á n

1 9 7 3 Az eke és a szántás története Magyarországon. Budapest B Á L I N T Csanád

1 9 7 4 (hozzászólás) Ethnographia L X X X V . 6 0 1 - 6 0 2 . 1 9 7 6 A szaltovo-majaki kultúra avar és magyar kapcsolatairól. Archaeológiai É r t e s í t ő

5 2 - 6 2 . 1 9 7 6 A magyarság és az ún. bjelo brdoi kultúra. Cumania 4 . 2 2 5 — 2 5 2 .

B Á L I N T Sándor 1 9 5 7 Szegedi szótár. I I . Budapest

B A R T H A Anta l 1 9 6 8 A IX—X. századi magyar társadalom. Budapest 1 9 6 9 Gazdaságtörténet és szavak. Magyar Nyelv 14—25.

B Á R C Z I Géza 1 9 5 1 A magyar szókincs eredete. Budapest

B Á T K Y Zsigmond 1 9 1 8 Néhány vonás Csallóköz település-földrajzához. Földrajzi Közlemények 4 6 . 3 2 7 - 3 4 1 . 1 9 2 2 Néhány vonás Fejér megye településföldrajzához. A termőtalaj és letelepülések

kapcsolata. Föld és Ember 2 . 1 8 5 — 1 9 1 . B E L É N Y E S S Y Már t a

1 9 5 4 A földművelés fejlődésének alapvető kérdései a XIV. században. Ethnographia L X V . 3 8 7 - 4 1 5 .

В О В А Imre 1 9 7 8 Tto historyczne kultury bijelobrdowskiej. Studia Historyezne 2 1 . 6 2 3 — 6 2 8 .

B Ó N A I s t v á n 1 9 7 1 Honfoglalás kori magyar sír Dunaújvárosban. Archaeológiai Ér tes í tő 170—

175. B Ó N I S György

1 9 5 6 István király. Budapest BOROS Á .

1 9 2 5 rec. : v. Soó : Die Entstehung der ungarischen Puszta. Föld és Ember 5. 226 — 227 . D I E N E S I s t v á n

1 9 6 2 Honfoglaló magyarok. I n : É R Y I s t v á n (szerk.): A k isvárda i vá r tö r t éne te . K i svá rda

1 9 6 4 rec. : Szőke B. : A honfoglaló és kora Árpád-kori magyarság régészeti emlékei. Archaeológiai Ér tes í tő

1 9 6 5 Honfoglaló magyarok. I n : N A G Y Gyula (szerk.): Orosháza tö r t éne te és nép­rajza. I . Orosháza 136 — 174.

1 9 7 3 Vita a honfoglaláskor kérdéseiről. A magyar középkor k u t a t ó i n a k n a g y v á ­zsonyi ta lá lkozóján elhangzott előadások, hozzászólások. Veszprém

D O M A N O V S Z K Y Sándor 1 9 3 8 A mezőgazdaság Szent István korában. I n : S E R É D I J . (szerk.): Szent I s t v á n

E m l é k k ö n y v . I I . Budapest 3 0 9 - 3 3 3 .

E B N E R Sándor 1925 A Bodrogközlápi községeinek település földrajzi vázlata. Föld és Ember 5.65—102.

E R D E I Ferenc é. n . Futóhomok. Budapest

É R Y Kinga 1968 Reconstruction of the Tenth Century Population of Sárbogárd on the Basis of

Archaeological and Anthropological Data. Alba Regia 8 — 9. 93 — 147. F E H É R Géza

1931 A bolgár—török műveltség emlékei és magyar őstörténeti vonatkozásaik. Archaeo-logica Hungarica 7.

1958 Beiträge zum Problem des ungarisch-slawischen Zusammenlebens. Ac ta Archae-ologica Hungarica 8. 269—318.

F O D O R I s t v á n 1971 Einige kulturgeschichtliche Beziehungen der ungarischen Urgeschichte. A Móra

Ferenc Múzeum É v k ö n y v e 1971/2. 157 — 181. F Ü Z E S M .

1971 Régészeti-növénytani megjegyzések Moór Elemér: A bor és szőlő c. cikkéhez. Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. 115—124.

GLASER Lajos 1937 А К elet-Dunántúl a honfoglalás és a vezérek korában. Fejér vá rmegye kialaku­

lása. K l n y : A magyar városok és vármegyék . X X I I . Fejér Vá rmegye . Cegléd 1939 Az Alföld régi vízrajza és a települések. Földrajzi Közlemények 67. 297—307.

G Y Ö R F F Y György 1963 Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. A — Cs. Budapest 1970 A honfoglaló magyarok települési rendjéről. Archaeológiai É r t e s í t ő 191—238. 1970a Koppány lázadása. Somogy megye múl t jából . K a p o s v á r 9 — 30.

H O F F M A N N T a m á s 1968 Vor- und Frühgeschichte der ungarischen Landwirtschaft. Agrá r tö r t éne t i

Szemle 10. Suppl. 1969 „Régi dicsőségünk . . ." Gondolatok Bartha Antal könyvéről. Valóság 1.

K A L I C Z N á n d o r 1957 A Tiszazúg őskori települései. Régészet i Füze tek 8.

KlSS Lajos 1929 Földművelés a Rétközön. Karcag

K N I E Z S A I s t v á n 1938 Magyarország népei a XI. században. Szent I s t v á n E m l é k k ö n y v . I I . Buda­

pest 365-472. K O L L A U T Z — M I Y A K A W A

1970 Geschichte und Kultur eines Völkerwanderungszeitlichen Nomadenvolkes. I . Klagenfurt

K O V A L O V S Z K Y J ú l i a 1957 Régészeti adatok Szentes környékének településtörténetéhez. Régésze t i Füze­

tek 5. K R I S T Ó Gy.

1965 Megjegyzések az ún. „pogánylázadások kora" történetéhez. Acta Historica 18. Szeged

K R Ó L O . 1939 A Duna—Tiszaközi homokterület felszíni vizei. Földrajzi Köz lemények 67.

107-118. K U L C S Á R P .

1958 A magyar államszervezés néhány problémája. Acta Historica 3. Szeged LÁSZLÓ Gyula

1944 A honfoglaló magyar nép élete. Budapest 1971 Terra avarorum. A Móra Ferenc Múzeum É v k ö n y v e 1971/2. 63—70.

M A K S A Y Ferenc 1940 A középkori Szatmár megye. Budapest 1971 A magyar falu középkori településrendje. Budapest

M A R C S I K A . 1974 Ujabb adatok a honfoglaló magyarok embertanához. Anthropológia i Közlemé­

nyek 18. 141-148. M A R J A I - S Z A B Ó László

1947 A kunok betelepítése és az állandó szállások kialakulása a Nagykunság terüle­tén. Alföldi T u d o m á n y o s I n t é z e t É v k ö n y v e 1. 97 — 106.

M A R K O V G. E . 1970 Die wirtschaftliche und gesellschaftliche Struktur der Nomadenvölker. Dresden 1973 Nekotorye problemy vozniknovenija i rannih ëtapov koSevnicestva v Azii. So-

vetskaja Ë tnog ra f i j a 1. 101 — 111. M E R I I s t v á n

1964 Kiaggatott lókoponyák Árpád-kori falvainkban. Archaeológiai É r t e s í t ő 111 — 115.

M E S T E R H Á Z Y Káro ly 1973 rec: Dienes I . : A honfoglaló magyarok. Somogyi Múzeumok Közleménye 1.

367-369. M O L N Á R E r i k

1954 A magyar nép őstörténete. Budapest M Ü L L E R R ó b e r t

1971 Adatok a honfoglaló magyarság földműveléséhez. Ethnographia L X X X I I . 249 — 261.

N É M E T H P é t e r 1973 Ujabb eredmények a honfoglaló magyarok településrendjének kutatásában. Sza­

bolcs—Szatmár i Szemle 8. 67 — 69. P A L L Ó Margi t

1967 Zu den ältesten alttürkischen verbalen Entlehnungen der ungarischen Sprache. Acta Orientalia Hungarica 20. 111—118.

P Á L Ó C Z I - H O R V Á T H A . 1974 A kunok megtelepedése Magyarországon. Archaeológiai Ér tes í tő 244—258.

R Ó N A - T A S A n d r á s 1977 A magyar—bolgár—török érintkezés jellege. I n : В A R T H A Anta l — C Z E G L É D Y K á ­

r o l y — R Ó N A - T A S András (szerk.): Magyar ős tör téne t i t a n u l m á n y o k Budapest 267-275.

SOMOGYI S. 1964 A szikes talajok képződésének földrajzi tényezői Magyarországon. Földrajzi Köz ­

lemények 219-244. Soó Rezső

1931 A magyar puszta fejlődéstörténetének problémája. Földrajzi Közlemények 1 — 15. 1940 Vergangenheit und Gegenwart der pannonischen Flora und Vegetation. Nova

Acta Leopoldina. Halle 1964 A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növény földrajzi kézikönyve. I . Budapest

STEFANOVITS Pál 1956 Magyarország talajai. Budapest

S Z A B A D F A L V Y József 1968 A magyar takarmánygazdálkodás honfoglalás előtti rétegéhez. Ethnographia

L X X I X . 338-349. 1970 Az extenzív állattenyésztés Magyarországon. Művel tség és H a g y o m á n y 12.

SZABÓ I s t v á n 1966 A falurendszer kialakulása Magyarországon. Budapest

SZEGFŰ L . 1972 Az Ajtony monda. Acta Historica 40. Szeged

SZŐKE Béla 1962 A honfoglaló és kora Árpád-kori magyarság régészeti emlékei. Régészet i Tanul­

m á n y o k I . T Á L A S I I s t v á n

1977 Kiskunság. Budapest T O M K A P.

1972 Quelques problèmes de Vhistoire du Kisalföld aux VIIIe—IXe siècles. Confé­rence international 1971 à Szeged. Budapest 133—141.

V Á C Z Y P é t e r 1958 A korai magyar történet néhány kérdéséről. Századok 265—345.

V A D Á S Z É . 1969 Zur prähistorischen Siedlungs- und Klimageschichte der Bezirks von Kalocsa.

A Móra Ferenc Múzeum É v k ö n y v e 1968/2 23-92 . VERES P é t e r Tibor •

1972 A magyar nép etnikai történetének vázlata. Valóság 15. V .