Embed Size (px)
DESCRIPTION
Citation preview
Európa 2020 hatása a
munkaerőpiacra
Európa 2020 – Foglalkoztatás a Dél-alföldi régióban Szakmai rendezvény
2013. október 1.
Bálint IstvánNemzeti Munkaügyi Hivatal
Foglalkoztatási főigazgató-helyettes
E-mail: [email protected]
Nemzeti Munkaügyi Hivatal
2
Mit jelent az Európa 2020?
Az Európa 2020 az Európai Unió 10 évre szóló növekedési stratégiája.
Célja nem csupán az, hogy segítségével leküzdjük a válságot, amely számos uniós gazdaságot továbbra is kedvezőtlenül érint.
A stratégia az uniós növekedési modell hiányosságait hivatott megszüntetni, és az intelligensebb, fenntarthatóbb és inkluzívabb növekedés feltételeit kívánja megteremteni.
A stratégia sikeres végrehajtásának érdekében az EU stabil és hatékony gazdasági kormányzási rendszert fejlesztett ki, amely az EU és a tagállamok szakpolitikai intézkedéseinek koordinálására szolgál.
3
2020-ra az EU egészének teljesítenie kell az alábbi öt célt, melyből három téma kötődik szorosan a foglalkoztatás-
politikához1. Foglalkoztatás
Biztosítani kell, hogy a 20–64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot.
2. K+F Az Európai Unió GDP-jének 3%-át a kutatásba és a fejlesztésbe kell fektetni.
3. Éghajlatvédelem és fenntartható energiagazdálkodás
- Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal csökkenteni kell az 1990-es szinthez képest (vagy akár 30%-kal, ha adottak az ehhez szükséges feltételek). - A megújuló energiaforrások arányát 20%-ra kell növelni. - Az energiahatékonyságot 20%-kal kell javítani.
4. Oktatás - A korai iskolaelhagyók arányát 10% alá kell csökkenteni. - El kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen.
5. Küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen
Legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent.
4
Kinek mi a feladata?
A tagállami kormányoknak minden év áprilisában két jelentésben kell ismertetniük, mit tesznek az Európa 2020 stratégiával kapcsolatos tagállami célok megvalósítása érdekében.
1, Az egyes tagállamoknak azelőtt kell benyújtaniuk stabilitási/konvergencia-programjukat, mielőtt elfogadják a következő évre szóló költségvetést. A programoknak elő kell segíteniük, hogy konstruktív megbeszélésekre kerüljön sor az államháztartásról és a fiskális politikáról.
2, A nemzeti reformprogramokat a tagállamok ugyanakkor nyújtják be, mint a stabilitási/konvergencia-programokat. A reformprogramok tartalmazzák azokat az elemeket, amelyek révén nyomon lehet követni, mekkora előrelépés történik az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést szolgáló Európa 2020 végrehajtása érdekében meghatározott tagállami célok teljesítése felé.
A komoly költségvetési megszorítások ellenére a kormányoknak biztosítaniuk kell a növekedést célzó beruházások folytonosságát, többek között az oktatás, a kutatás, az innováció, illetve az energiahatékonyság területén.
Kinek mi a feladata?
6
A TANÁCS AJÁNLÁSAMagyarország 2013. évi nemzeti reformprogramjárólés Magyarország 2012–2016-os időszakra vonatkozó
konvergencia-programjának tanácsi véleményezésérőlFoglalkoztatás-politikát érintő megállapítások és ajánlások
Megállapítások
Az alacsony foglalkoztatási ráta nagyon alacsony munkaerő-piaci részvételi rátával társul. A fiatalok körében a munkanélküliség a 2001. évi 11 %-ról 2012-re 28,1 %-ra emelkedett.
A közmunkaprogram arra használja fel a költségvetési források nagy részét, hogy a tartósan munkanélküliek számára munkához kapcsolódó jövedelmet biztosítson a szociális ellátás helyett, de a foglalkoztathatóság szempontjából még bizonyítania kell hosszú távú előnyeit.
Magyarország megerősítette aktív munkaerő-piaci intézkedéseit, de javítani kell bizonyos hátrányos helyzetű csoportok ezekhez való hozzáférését, a felnőttek egész életen át tartó tanulásban való részvétele pedig még mindig az egyik legalacsonyabb az EU-ban.
Az elmúlt öt évben a nők foglalkoztatási rátája megközelítőleg ugyanazon az alacsony szinten maradt. A kormány a nők munkaerő-piaci részvételének ösztönzése érdekében bővítette a gyermekgondozási létesítményeket és támogatta a rugalmas munkafeltételeket.
7
A TANÁCS AJÁNLÁSAMagyarország 2013. évi nemzeti reformprogramjárólés Magyarország 2012–2016-os időszakra vonatkozó
konvergencia-programjának tanácsi véleményezésérőlFoglalkoztatás-politikát érintő megállapítások és ajánlások
Ajánlások
- Szorítsa vissza az ifjúsági munkanélküliséget például ifjúsági garancia segítségével.- Erősítse meg az aktív munkaerő-piaci intézkedéseket és javítsa a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ügyfél-kategorizálási rendszerét. - Csökkentse a közmunkaprogram dominanciáját a foglalkoztatási intézkedéseken belül és erősítse meg az aktiválási elemeket. Erősítse meg a képzési programokat az egész életen át tartó tanulásban való részvétel növelése érdekében.
- A nők részvételének ösztönzése érdekében folytassa a gyermekgondozási létesítmények bővítését. - A szegénység csökkentése érdekében – különösen a gyerekek és a romák körében – biztosítsa, hogy a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia célkitűzése minden szakpolitikai területen megjelenjen.- Hajtson végre a korai iskolaelhagyókra vonatkozó nemzeti stratégiát, és gondoskodjon arról, hogy az oktatási rendszer minden fiatalnak biztosítsa a munkaerőpiacra jutáshoz szükséges készségeket, szaktudást és képesítéseket.
8
A munkaerő-piaci teljesítmény kulcsindikátorai I.
Magyarország EU27
Indikátor Egység 2000 2009 2010 2011 20122020
nemzeti cél
2010 2011 20122020 EU-s cél
Foglalkoztatási ráta % 20-64 éves népesség 61,260,
560,
460,
762,
175,0
68,6
68,6
68,5
75,0
Az oktatást és képzést korán elhagyók
% a 18–24 évesek közül azok, akik legfeljebb alapfokú
végzettséggel rendelkeznek és a felmérést megelőző 4
hétben nem vettek részt sem iskolarendszerű oktatásban,
sem felnőttképzésben.
13,911,
210,
511,
211,
510,0
14,1
13,5
12,8
<10%
Felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya
% 30-34 évesek közül azok, akik sikeresen befejezték felsőfokú tanulmányaikat
14,823,
925,
728,
129,
930,3
33,6
34,6
35,8
40,0
Foglalkoztatás növekedése
%-os változás az előző évhez képest 1,0 -2,5 0,7 0,4 0,1
-0,4
0,3-
0,5
Nők foglalkoztatási rátája
% 20-64 éves női népesség 53,954,
455,
054,
956,
4
62,1
62,3
62,4
Férfiak foglalkoztatási rátája
% 20-64 éves férfi népesség 68,967,
066,
066,
868,
1
75,1
75,0
74,6
Idősebbek foglalkoztatási rátája
% 55-64 éves népesség 22,232,
834,
435,
836,
9
46,3
47,4
48,9
A foglalkoztatási ráta nemek közötti eltérése
%-pont (férfiak és nők közötti eltérés) 15,0
12,6
11,0
11,9
11,7
13,
012,
712,
2
9
A munkaerő-piaci teljesítmény kulcsindikátorai II.
Magyarország EU27
Indikátor Egység 2000 2009 2010 2011 20122020
nemzeti cél
2010 2011 20122020 EU-s cél
Fiatalok foglalkoztatási rátája
% 20-29éves népesség
59,5
51,5
50,750,
850,
9 61,6 61,2
60,2
Alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatási rátája
% a legfeljebb alacsony iskolai
végzettség rendelkező népesség
36,4
36,3
36,836,
537,
5 53,4 53,0
52,2
Részmunkaidős foglalkoztatottak aránya
% a teljes foglalkoztatottak 3,5 5,6 5,8 6,8 7,0 19,2 19,5
19,9
Határozott idejű szerződéssel foglalkoztatottak aránya
% a teljes foglalkoztatottak 7,1 8,5 9,7 8,9 9,4 14,0 14,1
13,7
Tartós munkanélküliség % a gazdaságilag aktívak 3,0 4,2 5,5 5,2 4,9 3,9 4,1 4,6
Fiatalok munkanélküliségi rátája
% a 15-24 éves gazdaságilag aktívak
12,3
26,5
26,626,
128,
120,9 21,3
22,8
NEET ráta % a 15-24 éves népesség
15,4
13,4
12,413,
314,
712,8 12,9
13,2
Európai foglalkoztatási helyzetkép
NL
SE
DE
DK
AT
UK FI EE
CZ
LU CY
EU
-27 SI
FR LV LT BE
PT PL
SK
RO
MT
BG IE HU IT ES EL
30.0
35.0
40.0
45.0
50.0
55.0
60.0
65.0
70.0
75.0
80.0
64.2
57.2
TAGÁLLAMI FOGLALKOZTATÁSI RÁTÁK, 2012
Európai munkanélküliségi helyzetkép
AT
LU NL
DE
MT
CZ
RO BE
DK FI UK
SE SI
FR PL
EE
EU
-27 IT HU CY
BG LT SK IE LV PT EL
ES
0.0
5.0
10.0
15.0
20.0
25.0
30.0
10.6 11.0
TAGÁLLAMI MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTÁK, 2012
A munkakínálatot szűkítő demográfiai folyamatok
2010 2020 2030 2040 20508400
8600
8800
9000
9200
9400
9600
9800
10000
1020010016.7
9839.7
9613.5
9294.5
8968.2
A NÉPESSÉG DEMOGRÁFIAI
ELŐREJELZÉSE 2050-IG, EZER FŐ
• Népesség természetes fogyása + erősödő elvándorlás
• Korösszetétel megváltozása (öregedés, aktív korúakra jutó eltartási teher növekedése)
• Csökken a munkavállalási korú népesség, a gazdaságilag aktív népesség öregszik
Munkaerő-állomány aktivitása
Foglalkoztatási folyamatok
Foglalkoztatási folyamatok
2012. 2011.
EU27 Magyarország
Különbség
EU27 Magyarország
Különbség
(EU-27-Magyarország)
(EU-27-Magyarország)
% %-pont % %-pont
20-64 évesek 68,5 62,1 -6,4 68,6 60,7 -7,9
15-24 évesek 32,9 18,6 -14,3 33,7 18,3 -15,4
25-49 évesek 77,5 74,8 -2,7 78,0 73,6 -4,4
55-64 évesek 48,9 36,9 -12,0 47,4 35,8 -11,6
20-64 évesek
Alapfokú végzettségűek 52,2 37,5 -14,7 53,0 36,5 -16,5
Középfokú végzettségűek
69,7 63,6 -6,1 69,9 62,1 -7,8
Felsőfokú végzettségűek
81,9 78,7 -3,2 82,1 78,4 -3,7
20-64 évesek
Férfiak 74,6 68,1 -6,5 75 66,8 -8,2
Nők 62,4 56,4 -6,0 62,3 54,9 -7,4
16
Mi áll a foglalkoztatás-bővülés mögött?
• Aktivitás-növelés (nyugdíjkorhatár emelése, ellátások felülvizsgálata)
• Munkapiaci rugalmasság (egyszerűsített foglalkoztatás, részmunkaidő, határozott idejű szerződések, MT)
• Aktív eszközök szerepe (benne: közfoglalkoztatás)
• Célzott rétegprogramok és járulék-kedvezmények
• Eredmény: válság előtti foglalkoztatási szint eltérő szerkezetben
17
A magyar munkaerőpiac kulcsfontosságú kihívásai
Foglalkoztatáspolitika területe
Kulcsfontosságú kihívások
A munkaerő-piaci részvétel növelése
- Alacsony aktivitás a legtöbb munkaerő-piaci csoportban, de pozitív fejlődés tapasztalható;- Magas a fiatalok munkanélkülisége;- A NEET ráta (nem tanulók, nem dolgozók aránya) EU átlaggal megegyező mértékű vagy egy kicsit magasabb;- Alacsony az idősek foglalkoztatási rátája és emellett rövid a munkaviszonyban töltött idő
Aktív munkaerő-piaci eszközök
Egyensúlytalanság az ALMP (Aktív munkaerő-piaci eszközök) költségvetési szerkezetében.
Munka és élet egyensúlya
-A gyermekgondozási szolgáltatások alacsony szintje;- A gyermekvállalás erős hatása a foglalkoztatásra
MunkahelyteremtésekA munkabéreket terhelő magas adó, de megfigyelhető néhány pozitív előrelépés
Szakképzett munkaerő-kínálat bővítése és annak hatékonyságának fokozása, életen át tartó tanulás
- Alacsony a felsőfokú végzettek aránya, de vannak pozitív fejlődések;- Alacsony az életen át tartó tanulásban való részvétel
Az oktatási és a képzési rendszer fejlesztése
A korai iskolaelhagyók aránya folyamatosan nő
OPERATÍV PROGRAMOK ÉS LEBONYOLÍTÁS
Operatív Program megnevezése Forrás Tervezésért felelős tárca
Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP) ERFA, ESZA NGM
Terület-és Településfejlesztési OP (TOP) ERFA, ESZA NGM
Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP) ERFA, ESZA NGM
Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP) ERFA, ESZA EMMI
Környezeti és Energetikai Hatékonysági OP (KEHOP)
KA, ERFA NFM, VM
Integrált Közlekedésfejlesztés OP (IKOP) KA, ERFA NFM
Koordinációs OP KA ME
Rendelkezésre álló ESZA+ERFA+KA forrás kb. 7.000 Mrd Ft
+ Vidékfejlesztési OP (VOP) – EMVA; Magyar Halgazdálkodási OP (MAHOP) – EHTA
2007-2013 2014-2020
Tervezési keretek
- strukturális alapok és vidékfejlesztés elkülönül
- tagállami szintű keretdokumentum (NSRK)
- 16 hazai OP
- Integrált tervezés: Közös Stratégiai Keret (4 alap egységes keretben)
- Tagállami szintű keretek (Partnerségi Megállapodás)
- 9 OP, célzottabb tervezés , erőteljesebb tematikus fókusz
Prioritások
- gazdaságfejlesztés: 16%- foglalkoztatás
humánerőforrás-fejlesztés részeként (TÁMOP)
- gazdaságfejlesztés: 60%- foglalkoztatás
gazdaságfejlesztés részeként (GINOP)
Intézmény-rendszer
- központi irányítás (NFÜ)- regionális dekoncentráció
(RFÜ)
- központi koordinációval (ME) működő decentralizált intézményrendszer, szakpolitika alá rendelt irányítás (IH-k tárcáknál)
- megyei szintű decentralizáció
Eljárásrendek, támogatási formák
- komoly adminisztratív terhek
- vissza nem térítendő támog.-ok
- kombinált mikrohitel
- egyszerűbb eljárásrendek- pénzügyi eszközök súlya nő
2007-2013 2014-2020
Helyi együttműködés eszközei
- LEADER – Közösségi kezdeményezés a vidéki gazdaság fejlesztéséért
- Helyi Akciócsoportok (helyi fejlesztési társulások)
- CLLD (közösségvezérelt helyi fejlesztések)
- ITI (területileg integrált beruházások)
megkönnyítik az integrált tervezést több alap forrásainak felhasználásával
Területiség
- 7 regionális OP- tervezés szintje NUTS2
statisztikai régiók
- Terület- és Településfejlesztési OP
- tervezés szintjei: megye, megyei jogú városok, kistérség, CLLD
Közép-Magyarországi Régió
- átmeneti régió - fejlett régiónak minősül jelentős forráscsökkenés
21
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program
GINOP – 2014-2020
5 tematikus EU célkitűzési területre koncentrál
• foglalkoztatás növelése és a munkahelyteremtés,
• vállalkozások és a kiemelt növekedési potenciállal rendelkező ipari és szolgáltatási ágazatok, térségek versenyképességének növelése,
• K+F+I tevékenységek ösztönzése és a tudásgazdaság erősítése,
• infokommunikációs fejlesztések és az IT gazdaság fejlesztése,
• megújuló energia felhasználás és energiahatékonyság-növelés ösztönzése.
22
Foglalkoztatás növelése és munkahelyteremtés (GINOP 5. prioritás)
• munkahelyek megtartása és új munkahelyek létrehozása,• a tematikus turisztikai kínálat minőségének javítása, • a munkanélküliek és inaktívak munkába állásának ösztönzése
és támogatása,• a munkaerő-piaci szolgáltatások hatékonyságának és
minőségének javítása,• hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása és
a szociális gazdaság fejlesztése,• az egész életen át tartó tanulás ösztönzése és támogatása
(e szükségletre a GINOP mellett, azzal szinergiában az EFOP egyes intézkedései is reagálnak),
• a gazdasági igényeihez igazodó képzési intézményrendszer kialakítása,
• a munkaerő versenyképességének javítása,• a vállalatok alkalmazkodóképességének javítása,• KKV-k külső finanszírozáshoz való hozzáférésének jutásának
javítása.
A tervezés jelenlegi fázisban az OP forrásainak 18%-a lesz ebben a prioritásban felhasználható.
Azonnali tennivalók
Az ex-ante feltételekhez köthető NFSZ fejlesztési és működtetési tevékenységek;
• IAP (egyéni cselekvési terv) & Profiling (álláskeresők szegmentációja)
• YGI: ifjúsági garancia program • PARES: partnerség-építés • EURES-reform• Prognózis rendszer • A „PES 2020” modell adaptációja
