EurorEndszEr KözpontiBanKoKEurópai rEndszErEemlített két országnak jogában áll megválasztania, részt kíván-e venni a GMU harmadikszakaszában,azazbevezeti-eazeurót.Mindkétországélta„kívülmaradási

Európai Központi BanK

EurorEndszEr

Központi BanKoK EurópairEndszErE

Az Európai Központi Bank elnökének előszava 3

1. A Gazdasági és Monetáris Unióhoz vezető út1.1 Az európai integráció 41.2 Gazdasági integráció 51.3 Konvergenciakritériumok 61.4 Az euroövezet fő jellemzői 71.5 Az euro előnyei 8

Az euróhoz vezető út legfontosabb állomásai 10

2. A KBER, az eurorendszer és az EKB felépítése és feladatai2.1 A Központi Bankok Európai Rendszere és az eurorendszer 122.2 Az Európai Központi Bank 122.3 Az eurorendszer feladatai 132.4 Függetlenség 142.5 A nemzeti központi bankok 162.6 Az EKB döntéshozó szervei 162.7 KBER-szakbizottságok 19

3. Monetáris politika3.1 Árstabilitás 203.2 Az EKB monetáris politikai stratégiája 203.3 Monetáris politikai eszköztár 213.4 Kommunikáció 233.5 Monetáris és pénzügyi statisztika 24

4. A TARGET2-rendszer 26

5. Eurobankjegyek, euroérmék5.1 Eurobankjegyek 285.2 Euroérmék 29

6. Bankfelügyelet 30

Fogalomtár 32

TARTALOM

2

Amikor a „központi bank” kifejezést halljuk, először valószínűleg apénzkibocsátással foglalkozó intézmény jut eszünkbe. A pénz tudvalevőleg azelszámolás, a fizetés és a felhalmozás eszköze. Valóban, minden központi bankelső számú célja, hogy az idő múlásával a pénz megőrizze értékét. Ezenkívülazonban a modern központi banki tevékenységnek számos egyéb, kevésbéismert aspektusa is van, ilyen például a tájékoztatás. A központi banknak nemcsak vállalt kötelezettségeinek kell eleget tennie, hanem számot is kell adniatevékenységéről, tájékoztatnia kell a nyilvánosságot intézkedéseiről,szolgáltatásairól.

Ez a füzet a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) középpontjában állóEurópai Központi Banknak (EKB) és a 27 EU-tagállam nemzeti központibankjainak tevékenységével kapcsolatos tájékoztatás része. Minthogy az eurótnem vezették be az összes tagállamban, az eurorendszer elnevezéssel szokásutalni az EKB-ra és annak a jelenleg 17 tagállamnak a nemzeti központibankjára, ahol már használják az eurót. Az eurorendszer végzi azon feladatoktöbbségét, amelyeket az Európai Unióról szóló szerződés ruház a KBER-re.

Azok számára, akik a tájékoztatót elolvasva bizonyos témákról esetlegbővebben is szeretnének tájékozódni, mellékelünk egy CD-ROM-ot is, amelya kiadvány elektronikus változata mellett további ismertetőket tartalmaz.

Tájékoztatónkat az EKB honlapjáról (www.ecb.europa.eu) is letöltheti, azelektronikus változatot a nyomtatottnál gyakrabban aktualizáljuk.

Őszintén remélem, hogy az érdeklődők megelégedéssel olvassák majd minda nyomtatott, mind az interneten olvasható tájékoztatónkat.

Majna-Frankfurt, 2011. január

Jean-Claude Trichetaz Európai Központi Bank elnöke

ELőszó

3

az Európai intEgrációEurópában a Gazdasági és Monetáris Unió létrehozásának gondolata

több mint félévszázados múltra tekint vissza. A politikai vezetők, akiknek a fejébenaz elképzelés megfogant, 1952-ben hat ország – Belgium, Németország,Franciaország, Olaszország, Luxemburg és Hollandia – részvételével megalapítottákaz Európai Szén- és Acélközösséget (ESZAK) .

Az 1950-es és az azt követő években további lépések történtek az európaiintegráció felé. A hat ország 1958-ban létrehozta az Európai Gazdasági Közösséget(EGK) és az Európai Atomenergia Közösséget (Euratom). Az évek soránmegerősödött és elmélyült a kapcsolathálózat, amely az Európai Közösségek (EK),majd 1993-ban a Maastrichti Szerződés aláírása nyomán az Európai Unió (EU)megalakulásához vezetett. Időközben a tagországok száma is megemelkedett: 1973-ban Dánia, Írország és az Egyesült Királyság, nyolc évvel később Görögországcsatlakozott. Portugália és Spanyolország 1986-ban lépett be az EU-ba, Ausztria,Finnország és Svédország 1995-ben. 2004. május 1-jén tovább bővült az unióCsehország, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta,Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia csatlakozásával. Végül 2007. január 1-jénBulgária és Románia lett uniós tagállam.

Az EU-tagság feltétele az úgynevezett koppenhágai kritériumok teljesítése.E kritériumok értelmében a jövendő tagoknak egyrészt a demokráciát,a jogrendet, az emberi jogokat, valamint a kisebbségek tiszteletét és védelmétbiztosító szilárd intézményrendszerrel kell rendelkezniük, másrészt elengedhetetlena jól működő piacgazdaság és aversenyképesség, ami lehetővéteszi, hogy vállalni tudják atagsággal járó kötelezettségeket, ígya politikai, gazdasági és monetárisunió megvalósításának célját is.

A gAzdAsági és MOnETáRisUnióhOz vEzETő úT

1.1

Az Európai Unió fokozatosbővülése

Az EU-csatlakozás kritériumai

Lásd a fogalomtárban.

4

gazdasági intEgrációA gazdasági és monetáris unió megteremtésére irányuló első kísérletről az

1970-ben megszületett Werner-jelentésben1 olvashatunk, amelynek készítői ahárom szakaszból álló folyamatot 1980-ig kívánták lezárni. A kezdeti elképzeléseketazonban nem sikerült megvalósítani, mivel a Bretton Woods-i rendszernek az 1970-es évek elején bekövetkezett összeomlását követően igen bizonytalan volt anemzetközi valutákkal kapcsolatos helyzet, továbbá erre az időszakra tehető az1973-as első olajválság nyomán kialakuló világgazdasági visszaesés is.

A bizonytalanság megszüntetésére az EGK akkori kilenc tagállama 1979-benlétrehozta az Európai Monetáris Rendszert (EMR) , amelyhez a kilenc országvalutái közötti rögzített, de módosítható árfolyamok rendszerének bevezetésefűződik.

A gazdasági és monetáris unió eszméje az 1980-as évek második felében, 1986-ban az egységes piacot megteremtő Egységes Európai Okmánnyal éledt újjá. Ekkorismerték fel ugyanis a tagországok, hogy az egységes piac kínálta előnyöket csakegy közös pénznem bevezetésével lehet teljes mértékben kiaknázni. Az EurópaiTanács ezért 1988-ban megbízta a Delors-bizottságot , hogytanulmányozza a Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) megvalósításánaklehetőségét. Az 1989-ben megírt Delors-jelentés nyomán indultak mega tárgyalások az Európai Unióról (EU) szóló szerződésről, amely létrehozta azEurópai Uniót, és módosította az Európai Közösséget létrehozó szerződést .Az 1992 februárjában Maastrichtban aláírt dokumentum (amelyet ezért MaastrichtiSzerződés néven is emlegetnek) 1993. november 1-jén lépett hatályba.

A GMU létrehozásának folyamata három szakaszra osztható. Az elsőt (1990–1993)elsősorban az európai egységes piac kiteljesítésének törekvése jellemezte, ami amunkaerő, az áruk, a tőke és a szolgáltatások Európán belüli szabad mozgásátkorlátozó belső akadályok megszüntetésével valósult meg.

A második szakasz (1994–1998), amely az Európai Monetáris Intézetfelállításával vette kezdetét, elsősorban a közös pénz bevezetésének technikai

Az 1992-ben aláírt Maastrichti szerződés

A gMU létrejöttének három szakasza:i. Európai egységes piacii. Európai Monetáris intézetiii. Az EKB és az euro

1.2

A Gazdasági ésMonetáris Unióhozvezető út

A KBER, az eurorendszerés az EKB felépítése ésfeladatai

Monetáris politika

A TARGET2-rendszer

Eurobankjegyek,euroérmék

Bankfelügyelet

2

1

3

4

5

6

1.1 Az európai integráció1.2 Gazdasági integráció1.3 Konvergenciakritériumok

1.4 Az euroövezet fő jellemzői1.5 Az euro előnyeiAz euróhoz vezető út legfontosabbállomásai

1 A jelentést Pierre Wernerről, Luxemburg akkori miniszterelnökéről nevezték el.

5

1.

6

előkészítésével, a túlzott hiány elkerülésével, valamint a tagállamok gazdasági ésmonetáris politikai konvergenciájának (stabil árakat és rendezett államháztartástbiztosító) elősegítésével foglalkozott. A harmadik szakasz 1999. január 1-jén vettekezdetét, amikor visszavonhatatlanul rögzítették az árfolyamokat, a monetáris politikaihatáskört átadták az EKB-nak, és közös valutaként bevezették az eurót. 2002. január1-jétől a résztvevő országokban az eurobankjegyek és -érmék törvényesfizetőeszközzé váltak, majd 2002. február végére a nemzeti bankjegyek és érmékmár nem számítottak törvényes fizetőeszköznek.

KonvErgEnciaKritériumoKAz eurót bevezetni kívánó országoknak magas fokú „fenntartható

konvergenciát” kell elérniük. A konvergencia mértékét a MaastrichtiSzerződésben foglalt következő kritériumok alapján lehet értékelni:

• magas fokú árstabilitás ;• rendezett államháztartás;• stabil árfolyam;• alacsony és stabil hosszú lejáratú kamatok.

A fenti kritériumok értelmében csak a stabilitásorientált gazdaságpolitikát folytatóés már kellően hosszú ideje stabil árakkal rendelkező országok vehetnek részt aGMU harmadik szakaszában. A Szerződés ezenkívül az adott ország központibankjának függetlenségét is előírja (lásd a Szerződés 108. cikkét).

1998. májusban az EU brüsszeli csúcstalálkozóján megerősítették, hogy a 15tagállam közül tizenegy – Belgium, Németország, Spanyolország, Franciaország,Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Portugália és Finnország– teljesítette a közös valuta bevezetésének feltételeit. 1999. január 1-jével afelsorolt országok közös pénzként bevezették az eurót. Görögország2001. január 1-jével lépett be, miután teljesítette a kritériumokat. Az azóta elteltidőszakban több ország is teljesítette a kritériumokat, és vált az euroövezet tagjává:2007. január 1-jén Szlovénia, 2008. január 1-jén Ciprus és Málta, 2009. január 1-jén

stabilitásorientáltgazdaságpolitika és független

központi bank

17 tagállam vezettebe az eurót

1.3



7

1.Szlovákia, 2011. január 1-jén pedig Észtország. Svédországnak nem sikerült teljesítenieaz összes feltételt, Dánia és az Egyesült Királyság pedig különleges státust kapott.Az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt jegyzőkönyvek alapján azemlített két országnak jogában áll megválasztania, részt kíván-e venni a GMUharmadik szakaszában, azaz bevezeti-e az eurót. Mindkét ország élt a „kívülmaradásizáradéknak” nevezett joggal, és értesítette az EU Tanácsát , hogy egyelőre nemkíván részt venni a harmadik szakaszban, azaz nem csatlakozik az euroövezethez.

Svédország, valamint a 2004 óta csatlakozott 12 új tagállamból hét jogiértelemben „eltéréssel” rendelkező tagállamnak tekintendő, mivel még nemsikerült teljesítenie az euro bevezetésének összes feltételét. Az eltérés azt jelenti,hogy a tagállam mentesül a GMU harmadik szakaszának kezdetétől alkalmazandónéhány, bár nem minden rendelkezés alól. Az összes olyan rendelkezésidetartozik, amely a monetáris politikai hatáskört az EKB Kormányzótanácsáraruházza.

Svédországhoz hasonlóan az eurót még be nem vezetett EU-tagállamok semrendelkeznek az Egyesült Királyság és Dánia által kivívott kívülmaradási joggal.

Ez azt jelenti, hogy az új tagállamok a csatlakozással egyetemben kötelezettségetvállaltak arra, hogy amint megfelelnek a konvergenciafeltételeknek , bevezetikaz eurót. Az EKB és az Európai Bizottság kétévente, vagy valamely eltérésselbíró tagállam kérésére, jelentésben számol be a konvergenciakritériumokteljesítésében elért eredményekről. A konvergenciajelentésben egyéb olyantényezőket is figyelembe vesznek, amelyek befolyásolhatják az adott országintegrációját az euroövezet gazdaságába. Az EU Tanácsa ezen jelentések alapjándönti el, hogy az adott új ország tagja lehet-e az euroövezetnek.

az EuroövEzEt fő jEllEmzőiAz euroövezetet alkotó országok gazdaságai az övezethez való

csatlakozás előtt viszonylag nyitottak voltak, jelenleg viszont egy nagyobb éssokkal önellátóbb gazdaság részei. Az euroövezet mérete alapján olyan jelentősgazdaságokkal hasonlítható össze, mint az Egyesült Államok és Japán.

1.4

Két tagállam élt kívülmaradásijogával

Az új EU-tagállamok elköteleztékmagukat az euro bevezetéseiránt

Az euroövezet a világ egyik legnagyobb gazdasága, népessége 2009-ben329 millió volt. Az Európai Unió 27 tagállamának népessége 2009-ben 501 millió.Összehasonlításképpen: az Egyesült Államoknak és Japánnak 307, illetve128 millió lakosa van.

A vásárlóerő-paritással kifejezett bruttó hazai termékkel (GDP) mérve2009-ben az Egyesült Államok gazdasága volt a legnagyobb, a világ GDP-jének20,5%-át adta; ezt követte az euroövezet 15,2%-kal, majd Japán 6,0%-kal. Az egyeseuroövezetbeli országok jelentősen kisebb arányt képviselnek: a legnagyobb is csak3,9%-kal részesedett 2009-ben a világ GDP-jéből.

Bár a világgazdasági folyamatok jelentős hatást gyakorolhatnak az euroövezetre,az övezet gazdaságának kevésbé nyitott volta miatt a külföldi árváltozások csakkorlátozott mértékben gyűrűznek be a belföldi árakba. Mindemellett az euroövezetgazdasága nyitottabb, mint az Egyesült Államoké vagy Japáné: 2009-ben az árukés szolgáltatások kivitele a GDP jóval nagyobb részét tette ki (19,6%), mint azEgyesült Államokban (10,9%) és Japánban (13,3%).

az Euro ElőnyEiA Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) megteremtése fontos

előrelépést jelentett az Európai Unió számára a belső piac teljessé tételénekfolyamatában. A fogyasztók és a vállalatok ma már könnyen össze tudják hasonlítaniaz árakat, és meg tudják keresni a leginkább versenyképes szállítókat. A GMUezenkívül Európa-szerte stabil gazdasági és monetáris környezetet teremtett, amielősegíti a fenntartható növekedést és a munkahelyteremtést. A közös valutánakköszönhetően egyszersmind sikerült kiküszöbölni a nemzeti valuták erős árfolyam-ingadozásából adódó zavarokat.

Az eurobankjegyek és -érmék 2002. január1-ji bevezetése óta egyszerűbben lehetutazni az övezeten belül. Egy pillantással össze lehet hasonlítani az áruk ésszolgáltatások árát, és az összes országban ugyanazzal a pénzzel lehet fizetni.

A világ egyik legnagyobbgazdasága

Kevésbé függa külkereskedelemtől

Az áruk és szolgáltatásokvalóban egységes piaca

1.5


8


Az euro bevezetésének köszönhetően megszűntek az övezeten belül adevizatranzakciókhoz fűződő költségek és kockázatok, amelyek a múltbanhátráltatták a határokon átnyúló versenyt. A megélénkült versenynekköszönhetően javult a rendelkezésre álló erőforrások lehető leghatékonyabbfelhasználásának valószínűsége. A közös valuta jelentősen megkönnyíti a beruházásidöntéseket, mivel az árfolyam-ingadozások már nem befolyásolhatják azeuroövezeten belüli országhatárokon átnyúló beruházásokon elérhető hozamot.

Az euro bevezetése előtt a pénzügyi piacok általában nemzeti piacok voltak, azegyes pénzügyi eszközök, például az államkötvények és részvények értékét az egyesországok pénznemében határozták meg. Az euro bevezetése jelentős előrelépéstjelentett az euroövezet pénzügyi piacainak integrációjában, ésa jövőben is folyamatosan hatással lesz az övezet gazdaságának szerkezetére. Azintegráció jelei különböző mértékben a pénzügyi struktúra minden szintjénérzékelhetők:

• Teljes mértékben egységesült az euroövezet bankközi pénzpiaca .• Az eurokötvények piaca jól integrált, mély és likvid, a befektetési és

finanszírozási lehetőségek széles választékát nyújtja.• Az euroövezet részvénypiacát egyre inkább egységes piacként kezelik.• Gyakoribbá váltak az euroövezeti bankok között a belföldi és a határokon átnyúló

egyesülések és felvásárlások.

A magas színvonalú, erősen integrált pénzügyi piac segíti a gazdasági növekedésfinanszírozását és ezáltal új munkahelyek teremtését. A lakosságnaka megtakarítási és befektetési döntések meghozatala során nagyobb választásilehetősége van. A vállalatok igen nagyméretű tőkepiacról finanszírozhatjákműködésüket, és új pénzügyi eszközök igénybevételével védekezhetneka különféle pénzügyi kockázatok ellen, illetve hatékonyabban kezelhetikbefektetéseiket.

nincs árfolyamkockázat,nincsenek tranzakciós költségek

Pénzügyi piaci integráció

9

1.

Belgium, Németország,Franciaország, Olaszország,Luxemburg és Hollandia létrehozzaaz Európai Szén- és Acélközösséget(ESZAK).

Hatályba lépnek a RómaiSzerződések; létrejön az EurópaiGazdasági Közösség (EGK) és azEurópai Atomenergia Közösség(Euratom).

Az Egyesülési Szerződés egybeol-vasztja a három meglevő közösséget(ESZAK, EGK, Euratom).

Közzéteszik a monetáris unióravonatkozó első terveket tartalmazóWerner-jelentést

Dánia, Írország és az EgyesültKirályság csatlakozik az EurópaiKözösségekhez (EK).

Megalakul az Európai MonetárisRendszer (EMR).

Görögország csatlakozik az EurópaiKözösségekhez.

Spanyolország és Portugália belép azEK-ba.

Életbe lép az Egységes EurópaiOkmány, amely előkészítia terepet az egységes piachoz.

A Delors-bizottság jelentést készít aGazdasági és Monetáris Unióról.

1973

1979

1981

1986

1987

1958

1967

Az EURóhOz vEzETő úTLEgfOnTOsABB áLLOMásAi

10

1970

1989

1952

Megkezdődik a GMU első szakasza.

Hatályba lép az Európai Uniórólszóló szerződés (MaastrichtiSzerződés).

Megkezdődik a GMU másodikszakasza, létrejön az EurópaiMonetáris Intézet Majna-Frankfurtban.

Ausztria, Finnország és Svédországbelép az EU-ba.

Felszámolják az EMI-t, ésMajna-Frankfurtban létrehozzák azEurópai Központi Bankot.

Megkezdődik a GMU harmadikszakasza 11 résztvevő országgal,bevezetik a közös valutát, az eurót.Hatályba lép az Európai Uniórólszóló módosított szerződés(Amszterdami Szerződés).

Görögország tizenkettedikállamként csatlakozik azeuroövezethez.

Forgalomba hozzák azeurobankjegyeket és -érméket.

Hatályba lép az Európai Uniórólszóló módosított szerződés (NizzaiSzerződés).

Május 1-jén további tíz ország lépbe az Európai Unióba.

Bulgária és Románia csatlakozásávalaz Európai Uniónak immár 27 tagjavan. Szlovénia belép azeuroövezetbe. Decemberbenaláírják a Lisszaboni Szerződést.

Ciprus és Málta belép azeuroövezetbe, amely így 15 tagúvábővül.

Szlovákia belép az euroövezetbe.

Észtország belép az euroövezetbe.

1999

2001

2002

2003

1990

1993

1995

1998

11

1.1994

2004

2007

2008

2009

2011

1212

a Központi BanKoK Európai rEndszErE és azEurorEndszEr

A Központi Bankok Európai Rendszerét (KBER) a MaastrichtiSzerződéssel, valamint a KBER és az Európai Központi Bank (EKB)alapokmányával összhangban hozták létre. A KBER az EKB-t és az EU-tagállamok nemzeti központi bankjait foglalja magában.

Az eurorendszer ezzel szemben az EKB-t, valamint jelenleg az eurótbevezetett 17 EU-tagállam nemzeti központi bankját foglalja magában.

Az EKB döntéshozó szervei a Kormányzótanács és az Igazgatóság . Amonetáris politikai döntéseket a Kormányzótanács hozza, az Igazgatóságfeladata a döntések végrehajtása, valamint az EKB napi ügyeinek vitele. A bankharmadik döntéshozó szerve az Általános Tanács , amely egészen addigfennmarad, amíg az összes EU-tagállamban be nem vezették az eurót.

az Európai Központi BanKAz EKB-t 1998 júniusában Majna-Frankfurtban hozták létre az Európai

Monetáris Intézet (EMI) utódaként. Az EKB jogi személyiséggel rendelkező,nemzetek fölötti intézmény. A bank jelenleg Frankfurt szívében, háromépületben szétszórva üzemel, Frankfurt keleti részén azonban már épül újszékháza, ahová 2014-ben átköltözik.

A bank igazi európai dolgozói kollektívával büszkélkedhet, hiszenalkalmazottai között az unió mind a 27 országa képviseltetve van.

Az EKB nemzetek felettiszervezet

A KBER, Az EUROREndszER ésAz EKB fELéPíTésE és fELAdATAi

2.1

2.2


2.

1313

az EurorEndszEr fEladataiAz eurorendszernek négy fő feladata van. Az első az EKB

Kormányzótanácsa által kijelölt monetáris politika végrehajtása, amely az EKBirányadó kamataival (az irányadó refinanszírozási műveletek minimális ajánlatikamatlába , továbbá az aktív oldali , illetve a betéti rendelkezésre álláskamata ), valamint indokolt esetben a monetáris célokkal és a jegybankipénzkínálattal kapcsolatos döntéshozatalt foglalja magában. Az Igazgatósága monetáris politika gyakorlati megvalósításáért felel, és ezt a hatáskört azNKB-knak adott utasításokon keresztül tölti be. Ennek egyik példájaként hetiegy alkalommal az irányadó refinanszírozási műveleteken keresztülmeghatározza a bankszektorban felosztandó likviditást.

Az eurorendszer második feladataként devizaműveleteket hajt végre,harmadik feladatként pedig az euroövezeti országok hivatalos tartalékait kezeli.

Az eurorendszerbeli NKB-k összesen 40 milliárd euro értékű devizatartalékotmegtestesítő eszközt (85% deviza és 15% arany) adtak át az EKB-nak, ésellenszolgáltatásul euróban denominált, EKB-val szembeni kamatozóköveteléseket kaptak. Az NKB-k részt vesznek az EKB devizatartalékainakkezelésében: a bank által megszabott portfólió-kezelési irányelvekkelösszhangban az EKB megbízottjaként járnak el. Az eurorendszerfennmaradó devizatartalékot megtestesítő eszközei az NKB-k birtokában éskezelése alatt állnak, a velük folytatott tranzakciókat az eurorendszerszabályozza. Bizonyos értékküszöb feletti tranzakciókhoz az EKB előzetesjóváhagyását kell kérni.

Az eurorendszer negyedik fő feladata a fizetési rendszerek zavartalanműködésének biztosítása. Az eurorendszer szerepet játszik még a pénzügyifelügyeleti tevékenység irányításában is, mégpedig hatáskörével kapcsolatoskérdésekben tanácsot ad a jogalkotóknak, valamint részt vesz a monetáris éspénzügyi statisztikák összeállításában.

A Maastrichti Szerződés azt is kimondja, hogy egyedül az EKB-nak van jogaengedélyezni az eurobankjegyek kibocsátását.

A Kormányzótanács dönt azirányadó kamatról

A devizatartalékok az EKB-nál,illetve az nKB-knál vannak

2.3

2

1

3

4

5

6

2.1 A Központi Bankok EurópaiRendszere és az eurorendszer

2.2 Az Európai Központi Bank2.3 Az eurorendszer feladatai

2.4 Függetlenség2.5 A nemzeti központi bankok2.6 Az EKB döntéshozó szervei2.7 KBER-szakbizottságok



Monetáris politika

A TARGET2-rendszer


Bankfelügyelet

1414

személyi függetlenség

Működési függetlenség


függEtlEnségAz EKB és az NKB-k az eurorendszerrel kapcsolatos feladataik ellátása

során nem kérhetnek vagy fogadhatnak el utasítást a közösségiintézményektől vagy szervektől, sem az EU-tagállamok kormányaitól, semegyéb szervtől. Ugyanígy a közösségi intézmények és szervek, valamint atagállamok kormányai vállalják, hogy nem kísérlik meg befolyásolni az EKB vagyaz NKB-k döntéshozó szerveinek tagjait feladataik ellátása során.

A KBER és az EKB alapokmánya az NKB-k elnökei és az Igazgatóság tagjaihivatali idejének sérthetetlenségéről a következőképpen rendelkezik:

• az NKB-elnökök megbízatása legalább öt évre szól;• az EKB igazgatósági tagjainak hivatali ideje nyolc évre szól és nem újítható

meg;• az Igazgatóság tagjai hivatalukból csak akadályoztatás vagy súlyos

kötelezettségszegés esetén távolíthatók el; jogvita esetén az EurópaiKözösségek Bírósága hivatott eljárni.

Az eurorendszer működését tekintve is független. Az EKB-nak és az NKB-knak a monetáris politika hatékony megvalósításához szükséges minden eszközés hatáskör rendelkezésükre áll, továbbá függetlenül dönthetnek ezekalkalmazási módjáról és idejéről.

Az eurorendszernek tilos közösségi intézménynek vagy nemzeti közszférábatartozó szervezetnek hitelt nyújtania, ami tovább növeli függetlenségét, hiszenmegvédi mindennemű hatósági befolyástól. Az EKB Kormányzótanácsánaktovábbá joga van kötelező érvényű rendeletet hozni a KBER feladatainakellátásával kapcsolatban, továbbá az EU Tanácsának egyes jogszabályaibanelőírt egyéb esetekben.

2.4


15

1.

15

2.Nationale Bank vanBelgië / BanqueNationale de Belgique

Banka Slovenije

Banque de France

Görög NemzetiBank

Suomen PankkiFinlands Bank

DeutscheBundesbank

Banco de Por tugal

Banc Ceannais nahÉireann/CentralBank of Ireland

Banco de España

Ciprusi KözpontiBank

Banque centraledu Luxembourg

Bank Ċentrali ta’Malta/CentralBank of Malta

De NederlandscheBank

OesterreichischeNationalbank

Národná bankaSlovenska

Banca d’Italia

Eesti Pank

a nEmzEti Központi BanKoKAz euroövezet nemzeti központi bankjai (NKB) országuk törvényeinek

értelmében az EKB-tól elkülönült jogi személynek tekintendők, egyszersmindszerves részei az eurorendszernek, amely az euroövezet árstabilitásáért felel.Az eurorendszer feladatainak végrehajtása során az NKB-k az EKBiránymutatásait és utasításait követik.

Az NKB-k részt vesznek az euroövezet egységes monetáris politikájánakalakításában. Monetáris politikai műveleteket hajtanak végre, így ők látják eljegybankpénzzel a hitelintézeteket , illetve ők biztosítják a belföldi és ahatáron átnyúló készpénz nélküli fizetések kiegyenlítését. Saját nevükben vagyaz EKB megbízottjaként devizatartalék-kezeléshez kapcsolódó műveleteketis végrehajtanak.

Jórészt az NKB-k felelősek a nemzeti statisztikai adatok gyűjtéséért, továbbáaz illető ország területén az eurobankjegyek kibocsátásáért és kezeléséért.Az NKB-k ezenfelül az alapokmány hatáskörén kívül eső feladatokat is ellátnak,kivéve ha a Kormányzótanács úgy ítéli meg, hogy ezen tevékenységükösszeegyeztethetetlen az eurorendszer célkitűzéseivel és feladataival.

A nemzeti jogszabályok értelmében az NKB-k a monetáris politikához nemkapcsolódó egyéb feladatköröket is elláthatnak: egyes NKB-k bankfelügyeletitevékenységet is folytatnak, illetve a kormány első számú bankjának szerepétis betölthetik.

az EKB döntéshozó tEstülEtEiAz EKB Kormányzótanácsa az EKB igazgatósági tagjaiból, valamint az

euroövezeti országok központi bankjainak elnökeiből áll. A KBERalapokmánya előírja, hogy az EKB Kormányzótanácsának évente legalább tízalkalommal össze kell ülnie. Az ülések időpontját az Igazgatóság javaslata alapjánmaga a Kormányzótanács határozza meg. Az üléseket telekonferenciaformájában is le lehet bonyolítani, kivéve ha legalább három elnök ellenzi ezta megoldást. A jelenlegi gyakorlat szerint a Kormányzótanács havonta kétszer

1616

Az nKB-k monetáris politikaiműveleteket hajtanak végre

A Kormányzótanács minden másodikcsütörtökön ülésezik

2.5

2.6



ül össze, általában minden hónap első és harmadik csütörtökén. Monetárispolitikai kérdésekkel általában csak a havi első ülésen foglalkozik.

Az EU Tanácsának elnöke, valamint az Európai Bizottság egy tagja részt vehetaz üléseken, noha szavazati joga kizárólag a kormányzótanácsi tagoknak van.A testület valamennyi tagja egy szavazattal rendelkezik. A Kormányzótanácsegyszerű többséggel dönt minden olyan kérdésben, amely nem az EKB pénzügyeitérinti. Szavazategyenlőség esetén az EKB elnökének szavazata dönt. Pénzügyikérdésekben, így az EKB jegyzett tőkéjével, a devizatartalékok átadásával, vagy amonetáris jövedelem felosztásával kapcsolatban a szavazatokat az adott NKB-nakaz EKB jegyzett tőkéjében való részesedése szerint súlyozzák.

Az Európai Unióról szóló szerződés, továbbá az EKB és a KBER alapokmánya azeurorendszer stratégiailag legfontosabb döntéseinek meghozatalárahatalmazza fel a Kormányzótanácsot.

A Kormányzótanács fő feladatai a következők:

• az euroövezet monetáris politikájának kialakítása, ami az EKB irányadó kamatainakmeghatározását jelenti;

• az eurorendszer feladatai ellátásához szükséges iránymutatások és határozatokelfogadása.

A monetáris politikával és az eurorendszer egyéb feladataival kapcsolatos döntésekmeghozatalakor a Kormányzótanács az euroövezet egészében zajló folyamatokatveszi figyelembe.

Az Igazgatóság az EKB elnökéből, alelnökéből, valamint négy további tagból áll.Igazgatósági tagnak bárki jelölhető, akinek monetáris és banki ügyekben nagytekintélye és szakmai tapasztalata van. A tagokat az EU Tanácsának ajánlására,az Európai Parlamenttel és az EKB Kormányzótanácsával történt egyeztetéstkövetően az euroövezetbeli országok kormányzati szintjén, vagyis állam-, illetvekormányfőinek közös megegyezésével nevezik ki. Az Igazgatóság általábankeddenként ülésezik.

1717

2.

A hangsúly az euroövezet egészén van

Az igazgatóság keddenkéntülésezik

Az EKB Kormányzótanácsának, Igazgatóságának és Általános Tanácsánakülésein az EKB elnöke vagy távollétében az alelnöke elnököl. Az elnököt azeuroövezet gazdasági és pénzügyminisztereit informálisan tömörítőEurocsoport üléseire is meghívják, továbbá részt vehet az EU Tanácsánakaz eurorendszer célkitűzéseit és feladatait tárgyaló ülésein.

Az Igazgatóság fő feladatai a következők:

• a Kormányzótanács üléseinek előkészítése;• az euroövezet monetáris politikájának végrehajtása a Kormányzótanács által

elfogadott iránymutatások és határozatok szerint, és ehhez kapcsolódóanutasítások adása az NKB-knak;

• az EKB napi ügyeinek vitele;• a Kormányzótanács által ráruházott hatáskörök, így a szabályozási hatáskör

gyakorlása.

Az Általános Tanács az EKB elnökéből, alelnökéből, valamint az EU-tagállamoknemzeti központi bankjainak elnökeiből áll. Az Igazgatóság többi tagja, az EUTanácsának elnöke, valamint az Európai Bizottság egy tagja részt vehet azÁltalános Tanács ülésein, de szavazati joggal nem rendelkezik. Az ÁltalánosTanácsot bármikor össze lehet hívni, ha az elnök szükségesnek ítéli, vagy atestület legalább három tagja indítványozza. Az Általános Tanács rendszerintháromhavonta, Majna-Frankfurtban ül össze.

Az Általános Tanács nem felelős az euroövezet monetáris politikájávalkapcsolatos döntésekért. Az EMI azon feladatait örökölte, amelyeket az EKB-nak a GMU harmadik szakaszában mindaddig végre kell hajtania, amíg vannakolyan EU-tagállamok, amelyek nem vezették be az eurót. Ebből az következik,hogy elsődleges feladata beszámolni az eurót be nem vezetett EU-tagállamoknak a konvergencia irányába tett lépéseiről, illetve tanácsot adni azérintett országoknak az euro bevezetéséhez szükséges előkészületekkelkapcsolatban. Az Általános Tanács ezenkívül a KBER tanácsadói feladatkörébőlis kiveszi a részét, továbbá segít a statisztikai adatok gyűjtésében.

1818

Az általános Tanács évente négyalkalommal ül össze



KBEr-szaKBizottságoKAz EKB döntéshozó szerveinek munkáját a KBER szakbizottságai segítik,

amelyek egyszersmind a KBER-en belüli együttműködés fontos fórumai. Tagjai azEKB, az eurorendszer NKB-i, továbbá egyéb illetékes szervek, például aBankfelügyeleti Bizottság esetében az országos felügyeleti hatóságok közül kerülnekki. Ezenfelül az euroövezeten kívüli tagállamok NKB-inak választott szakértői is résztvesznek minden olyan szakbizottsági ülésen, amelyen az Általános Tanácshatáskörébe tartozó kérdések szerepelnek napirenden. A szakbizottságokfeladatkörét a Kormányzótanács rögzítette. A szakbizottságok azIgazgatóságon keresztül a Kormányzótanács felé tartoznak beszámolással.

Jelenleg a következő szakbizottságok működnek: Számviteli és EredményelszámolásiBizottság (Accounting and Monetary Income Committee – AMICO),Bankfelügyeleti Bizottság (Banking Supervision Committee), Emissziós (Bankjegy)Bizottság (Banknote Committee – BANCO), Költségmódszertani Bizottság(Committee on Cost Methology – COMCO), Eurorendszer/KBER KommunikációsBizottság (Eurosystem/ESCB Communications Committee – ECCO), azEurorendszer Informatikai Operatív Bizottsága (Eurosystem IT SteeringCommittee), Informatikai Bizottság (Information Technology Committee – ITC),Belső Ellenőri Bizottság (Internal Auditors Committee – IAC), NemzetköziKapcsolatok Bizottsága (International Relations Committee – IRC), Jogi Bizottság(Legal Committee – LEGCO), Piaci Műveletek Bizottsága (Market OperationsCommittee – MOC), Monetáris Politikai Bizottság (Monetary Policy Committee– MPC), Fizetési és Elszámolási Rendszerek Bizottsága (Payment and SettlementSystems Committee – PSSC), Statisztikai Bizottság (Statistics Committee – STC).

1998-ban a Kormányzótanács létrehozta a Költségvetési Bizottságot (BudgetCommittee), amelynek tagjai az EKB és az eurorendszer NKB-inak szakembereiközül kerülnek ki. E testület segíti a Kormányzótanács munkáját az EKBköltségvetésével kapcsolatos ügyekben.

Végül 2005-ben létrejött az Emberi Erőforrások Konferenciája (Human ResourcesConference - HRC), amelynek tagsága a KBER képviselőiből tevődik össze. A HRCcélja az eurorendszer/KBER központi bankjai közötti együttműködés éscsapatszellem erősítése az emberi erőforrások kezelésének területén.

1919

2.A döntéshozó szervek munkájátszakértői bizottságok támogatják

2.7

árstaBil itásAz eurorendszer elsődleges feladata az árstabilitás fenntartása. Az

árstabilitással kapcsolatos célkitűzés sérelme nélkül az eurorendszer támogatjaaz Európai Közösség általános gazdaságpolitikáját.

Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke kijelenti, hogy az Európai Uniócélja „a gazdasági és társadalmi fejlődés, valamint a foglalkoztatás magasszintjének előmozdítása, továbbá a kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődésmegvalósítása”. Az eurorendszer e célkitűzések megvalósításához az árakstabilan tartásával járul hozzá, utóbbi megvalósítása során ezen célkitűzéseketis szem előtt tartja. Amennyiben a célok összeegyeztethetetlenek, az EKBvonatkozásában mindig az árstabilitási célnak kell elsőbbséget élveznie.

Az eurorendszer a szabad versenyen alapuló nyitott piacgazdaság elvévelösszhangban tevékenykedik, segítve az erőforrások hatékony elosztását.

az EKB monEtáris polit iKai stratégiájaAz EKB az árstabilitás elérése érdekében befolyásolja a pénzpiaci

feltételeket és ezen keresztül a rövid lejáratú kamatokat.

Az EKB stratégiát fogadott el a monetáris politikai döntésekkövetkezetességének és egységességének biztosítására. A következetességsegít az inflációs várakozások stabilizálásában, egyszersmind növeli az EKBhitelességét.

A Kormányzótanács monetáris politikai stratégiájának egyik legfőbb elemeaz árstabilitás számszerű meghatározása, amely szerint „az árstabilitás azeuroövezet harmonizált fogyasztóiár-indexének (HICP) 2% alatti évesnövekedése”. Az árstabilitást középtávon kell fenntartani, ami tükrözi amonetáris politika előretekintő jellegét.

2020

MOnETáRis POLiT iKA

3.1

Az árstabilitás mint elsődlegesszempont


3.2

Az árstabilitásra való törekvés során az EKB célja, hogy az inflációt középtávon2% alatti, de ahhoz közeli értéken tartsa. Mindez aláhúzza a bankelkötelezettségét, hogy kellően széles biztonsági sávot biztosítson a deflációkockázatainak kiküszöbölésére.

A monetáris politika jövőbetekintő jellegének oka, hogy a transzmissziósmechanizmus jelentős késleltetéssel működik (lásd a következő fejezetet).A monetáris politikának emellett rögzítenie kell az inflációs várakozásokat,továbbá segítségével csökkenteni kell a gazdasági folyamatok kilengéseit.

Az árstabilitás mennyiségi definíciója mellett a monetáris politikai stratégiamásik eleme az árstabilitást övező kockázatok átfogó értékelése. Az értékeléskét összetevőből, a közgazdasági és a monetáris elemzésből áll. Minden egyesmonetáris politikai döntés előtt gondosan összevetik e kétféle elemzésbőlszármazó információkat.

monEtáris polit iKai EszKöztárA monetáris politika transzmissziós mechanizmusát a központi bank

likviditáskezelése és a rövid lejáratú kamatok meghatározása indítja el.

A pénzpiac mint a pénzügyi piac egyik összetevője rendkívül fontos szerepetjátszik a monetáris politikai döntések hatásainak érvényesítésében, hiszen amonetáris politika megváltozása először ezen a piacon érezteti hatását. Ahatékony monetáris politika elengedhetetlen feltétele a mély és integráltpénzpiac, mivel az biztosítja, hogy a központi banki pénz egyenletesen oszoljonel, illetve hogy a rövid lejáratú kamatok a közös valutaövezetben ugyanazona szinten maradjanak. Ez az előfeltétel a GMU harmadik szakaszának szinterögtön a legelején teljesült, amikor a különálló nemzeti pénzpiacokat egyetlenhatékony euroövezeti pénzpiaccá alakították át.

Az eurorendszernek a rövid lejáratú kamatok alakítására monetáris politikaieszköztár áll rendelkezésére, amely a nyílt piaci műveleteket, a központi bankirendelkezésre állást és a kötelező tartalékot foglalja magában.

21

1.

21

3.3.3

Jövőbetekintő monetáris politika

Először a pénzpiacon érezhetőa döntések hatása

2

1

3

4

5

6

3.1 Árstabilitás3.2 Az EKB monetáris politikaistratégiája3.3 Monetáris politikai eszköztár

3.4 Kommunikáció3.5 Monetáris és pénzügyi statisztika



Monetáris politika

A TARGET2-rendszer


Bankfelügyelet

A nyílt piaci műveletek a következő csoportokra oszthatók:

• Irányadó refinanszírozási műveletek : rendszeres likviditásbővítő ügyletek,amelyeket heti gyakorisággal, egyhetes lejáratra lehet igénybe venni.

• Hosszabb távú refinanszírozási műveletek: olyan likviditásbővítő ügyletek,amelyeket havi gyakorisággal, háromhavi lejáratra lehet igénybe venni.

• Finomhangoló műveletek: a piac likviditási helyzetének kezelését és akamatláb alakítását szolgáló ad hoc jellegű ügyletek. A finomhangolóműveletek konkrét célja kisimítani a likviditásban váratlanul jelentkezőingadozások kamatokra gyakorolt hatását.

• Strukturális műveletek: az eurorendszer által penziós ügyleten, véglegesadásvételi (outright) ügyleten, kötvénykibocsátáson keresztül végrehajtottműveletek.

Az eurorendszernél a központi banki rendelkezésre állás két formája is igénybevehető. A rendelkezésre állás a likviditás bővítése és szűkítése által megszabjaaz egynapos (O/N) piaci kamatláb alsó és felső határát:

• Aktív oldali rendelkezésre állás, amelynek keretében a hitelintézetekelfogadható fedezetek ellenében egynapos (O/N) likviditáshoz juthatnaka nemzeti központi bankoktól.

• Betéti rendelkezésre állás , amelynek keretében a hitelintézetek egynaposbetétet helyezhetnek el az eurorendszer nemzeti központi bankjainál.

Harmadik eszközként az eurorendszer minimális tartalék elhelyezésérekötelezi a hitelintézeteket a nemzeti központi bankjuknál vezetettfolyószámlán. Minden egyes hitelintézet köteles saját ügyfélbetétei (valamintbizonyos egyéb banki kötelezettségei) egy részének bizonyos százalékátátlagosan a nemzeti központi bankjánál elhelyezett letéti számlán tartani akörülbelül egyhónapos tartalékperiódus alatt. Az eurorendszer ezen betétek

2222



Rendelkezésre állás

Kötelező tartalék

után rövid lejáratú kamatot fizet. A kötelező tartalék rendszerének célja apénzpiaci kamatok stabilizálása, illetve strukturális likviditáshiány teremtése(vagy növelése) a bankrendszerben.

KommuniKációA hatékony külső kommunikáció a központi bank tevékenységének

rendkívül lényeges összetevője. A kommunikáció hozzájárul a monetárispolitika eredményességéhez és hitelességéhez. Az EKB úgy tudja bővíteni alakosság ismereteit monetáris politikai és egyéb központi banki kérdésekben,ha nyitott és átlátható módon működik. Ez az eurorendszer külsőkommunikációjának legfőbb vezérelve, amely egyszersmind szorosegyüttműködést igényel az EKB és az NKB-k között.

A tájékoztatás hatékonnyá tételére az EKB és az NKB-k számos eszköztalkalmaznak. Ezek közül a legfontosabbak:

• rendszeres sajtókonferencia a Kormányzótanács havi első ülését követően;• havi jelentés közzététele, amelyben az eurorendszer gazdasági folyamatainak

részletes ismertetése mellett cikkek találhatók az EKB tevékenységét érintőtémákban;

• az EKB elnökének, illetve az Igazgatóság többi tagjának nyilvánosmeghallgatásai az Európai Parlament előtt;

• az EKB döntéshozó szerveinek tagjai által elmondott beszédek és a sajtónakadott interjúk;

• sajtóközlemények, amelyekben a Kormányzótanács döntéseihez ésálláspontjához fűznek magyarázatot;

• az EKB és az NKB-k honlapjai, amelyeken az összes publikált anyag, így nagymennyiségű statisztikai adat is hozzáférhető;

• műhelytanulmányok;• EKB- és NKB-füzetek.

23

3.4

3.

monEtáris és pénzügyi statisztiKaAz EKB a nemzeti központi bankokkal szorosan együttműködve állítja

össze és közli a pénzügyi és monetáris statisztikákat. E statisztikák segítik azeuroövezet monetáris politikáját és az EKB döntéshozatalát.

Az adatszolgáltatásban az EKB munkáját a nemzeti központi bankok segítik.Az NKB-k (és egyes esetekben más nemzeti hatóságok) adatokat gyűjtenekországuk hitelintézeteitől, illetve más forrásokból, és kiszámolják a nemzetiaggregátumokat, amelyeket azután eljuttatnak az EKB-hoz. Az EKB ezekfelhasználásával állítja össze az euroövezeti aggregátumokat.

A statisztikai adatok kidolgozásának, gyűjtésének, összeállításának és közlésénekjogi alapját a Központi Bankok Európai Rendszerének és az Európai KözpontiBanknak a szerződéshez mellékletként fűzött alapokmányában fektették le.Az EKB – miközben betartatja a statisztikai követelményeket – minimálisraigyekszik csökkenteni a statisztikai adatszolgáltatásnak a pénzügyiintézményekre és más adatszolgáltatókra nehezedő terhét.

2424


Az EKB euroövezetiaggregátumokat állít össze


3.5

Az Európai Unió szintjén a statisztikai területért az EKB, valamint az EurópaiKözösségek Statisztikai Hivatalán (Eurostat) keresztül az Európai Bizottságközösen felel. Az EKB kizárólagosan vagy az Eurostattal közösen felel azeuroövezeti monetáris statisztikáért, a pénzügyi intézményekre és apénzpiacokra vonatkozó statisztikákért, a külfölddel kapcsolatos statisztikákért(így a fizetésimérleg-statisztikáért), valamint a pénzügyi számlákért és agazdasági szektorok (háztartások, vállalatok, kormányzat) negyedéves nempénzügyi számláinak kidolgozásáért. Uniós szinten ugyancsak közösen felel akét intézmény a statisztikai infrastruktúráért (szezonális kiigazítás, a minőségikeret kidolgozása, adatátvitelre vonatkozó szabványok). A KBER statisztikájaamennyire csak lehetséges a nemzetközi szabványelőírásokat követi.

1.

25

3.

a targEt2-rEndszErA TARGET2 (transzeurópai automatizált valós idejű bruttó elszámolási

átutalás, angolul: Trans-European Automated Real-time Gross settlement ExpressTransfer) váltotta fel az első generációs TARGET-rendszert, amely 1999januárja, vagyis az euro bevezetése óta üzemel.

A TARGET2 elődjéhez hasonlóan a központi banki ügyletek, a nagy értékűbankközi átutalások és egyéb, euróban végrehajtott kifizetések kiegyenlítéséhezhasználatos. Lehetőséget nyújt a valós idejű feldolgozásra, a jegybankpénzbenvégrehajtott kiegyenlítésre és az azonnali véglegesítésre. Egy jellemzőtekintetében azonban eltér a TARGET-től: míg előbbiben a fizetési műveletekfeldolgozása decentralizált formában, a nemzeti központi bankokon keresztülzajlott, addig a TARGET2-ben úgynevezett közös egységes platformotalkalmaznak a nemzeti központi bankok kiiktatásával. A közös platform jobbminőségű és harmonizált szolgáltatási színvonalat, valamint améretgazdaságosságon keresztül alacsonyabb árakat és gazdaságosabbműködést eredményez. A TARGET2-ben végrehajtott műveleteknek nincssem alsó, sem felső értékhatára.

2626

A TARgET2-REndszER

4.valós idejű bruttó elszámoláseuróban


A piaci szereplők azáltal, hogy a TARGET2-t használják valamennyi nagy értékű,elsősorban bankközi fizetéshez, magas színvonalú szolgáltatást kapnak cserébe,egyszersmind jelentősen hozzájárulnak az EU-szintű rendszerkockázatcsökkentéséhez. (A rendszerkockázat annak a kockázata, hogy egy esetlegespénzügyi sokk a bankok közötti interakciók nagy száma és értéke miatt másterületeket is „megfertőz”.)

Ebben a témakörben a másik jelentős esemény az Egységes Euro-pénzforgalmiÖvezet (Single Euro Payments Area – SEPA) 2008-as létrejötte volt. A SEPAlényege, hogy valamennyi készpénz nélküli eurofizetést belföldi fizetéskéntkezelnek, vagyis nincs többé különbségtétel országhatáron belüli és azon kívülitranzakciók között. A TARGET2 és a SEPA át fogja formálni az euroövezetpénzforgalmi piacait, dinamikusabbá és gazdaságosabbá téve őket.

1.

27

4.2

1

3

4

5

6



Monetáris politika

A TARGET2-rendszer


Bankfelügyelet

EuroBanKjEgyEKAz eurobankjegyek 2002. január 1-jével kerültek forgalomba hét

különböző méretű címletben: 5€, 10€, 20€, 50€, 100€, 200€ és 500€. Minélnagyobb címletről van szó, annál nagyobb a bankjegy.

A bankjegyeken az európai kultúrtörténet hét építészeti stílusa jelenik meg(az ókori klasszikus, a román, a gótikus, a reneszánsz, a barokk és a rokokó,a vas és üveg korszaka, valamint a modern XX. századi építészet) háromépítménytípuson (ablak, kapubejárat, híd) keresztül. A képeken láthatóépületek és emlékművek nem valódiak.

Az egyes bankjegyek előoldalán az ablakok és kapubejáratok az európainyitottság és együttműködés szellemiségét jelképezik. Mindegyik bankjegyhátoldalán híd látható, amely tulajdonképpen az Európa népei, illetve az Európaés a világ többi része közötti információcsere metaforája.

A bankjegyekbe számos biztonsági elemet (vízjel, hologram, biztonsági szál,színváltó értékjelzés) is beépítettek a hamisítás elleni védekezésül, illetve hogya lakosság meg tudja állapítani, valódi-e az adott bankjegy. Bizonyos speciálisankialakított elemek (pl. felületből kidomborodó nyomat, nagy számjegyek) avakok és a gyengén látók eligazodását segítik.

Szigorú minőségellenőrzéssel gondoskodnak arról, hogy a forgalomba kerülőbankjegyek minősége és külső megjelenése azonos legyen. A bankjegyekennincs egyedi nemzeti motívum.

Már tervezik az eurobankjegyek új sorozatát, amelynek elemei ugyan újbiztonsági elemeket tartalmaznak majd, a címletek nagysága (1-500 eurós)és a képi megjelenés (az új bankjegyek grafikája a mostaniakéra épül)szempontjából azonban a jelenleg forgalomban lévő bankjegyeknek könnyenfelismerhető folytatásai lesznek.

2828

EUROBAnKJEgyEK , EUROéRMéK

5.1

EuroérméKEgy euro 100 cent. Nyolcféle címlete létezik: az 1, 2, 5, 10, 20 és 50

centes, valamint az 1 és 2 eurós érme. Mindegyiknek úgynevezett európaihátlapja és nemzeti előlapja van. Természetesen az összes euroérme nemzetielőlapjától függetlenül az euroövezet bármely országában felhasználható.

A nyolcféle érme méretben, súlyban, anyagban, színben és vastagságban eltéregymástól. Az érméken több újszerű megoldást is alkalmaztak, hogy a lakosság,különösen a vakok és gyengén látók is könnyen megkülönböztethessékegymástól az egyes címleteket. Például a sorozat egyes címleteinek különbözőpereme van. Minden részletre kiterjedő minőségellenőrzési rendszer biztosítjaaz euroérmék kicserélhetőségét az egész euroövezetben, továbbá azt, hogyaz egyes érmék megfeleljenek mindazon szabványoknak, amelyek szükségesekaz árusító automatákban való használatukhoz.

A nagyobb címletű euroérmék (1€ és 2€) különös gonddal készültek, hogymegakadályozzák hamisításukat. A kifinomult kétszínű kiállítás és a 2 eurósérme peremén olvasható felirat miatt nehéz hamisítani őket.

1.

29

5.5.2

2

1

3

4

5

6

5.1 Eurobankjegyek5.2 Euroérmék



Monetáris politika

A TARGET2-rendszer


Bankfelügyelet

BanKfElügyElEtBankfelügyeleti és pénzügyi stabilitási kérdésekben a közvetlen

felelősséget továbbra is az illetékes hatóságok viselik, az EK-szerződésviszont a KBER feladatául szabja, hogy támogassa „a hatáskörrel rendelkezőhatóságokat a hitelintézetek prudenciális felügyeletére és a pénzügyirendszer stabilitására vonatkozó politikáik zavartalan folytatásában”.

E feladatot a KBER elsősorban háromféle módon látja el.

Először is figyelemmel kíséri és értékeli az euroövezet, illetve az Európai Uniópénzügyi stabilitását. Ehhez a tevékenységhez társul tagállami szinten a nemzetiközponti bankok és a felügyeleti hatóságok megfelelő tevékenysége, amelynekcélja az adott tagállam pénzügyi stabilitásának megőrzése.

3030

BAnKfELügyELET

6.

A pénzügyi stabilitás figyelemmelkísérése


A KBER továbbá tanácsadóként tevékenykedik a pénzintézetekre vonatkozószabályozói és felügyeleti követelmények kidolgozásával és felülvizsgálatávalkapcsolatban. A tanácsadás jó része az EKB-nak a megfelelő nemzetközi és európaiszabályozói és felügyeleti testületekben (Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság (BaselCommittee on Banking Supervision), Európai Bankbizottság (European BankingCommittee), Európai Bankfelügyeleti Bizottság (Committee of European BankingSupervisors)) való tagsága révén történik.

Harmadszor az EKB támogatja a központi bankok és a felügyeleti hatóságokegyüttműködését a közös érdeklődésre számot tartó ügyekben (pl. fizetésirendszerek felvigyázása, pénzügyi krízisek kezelése).

E tevékenységében segítséget nyújt a Bankfelügyeleti Bizottság (a KBER-nek a 2.7fejezetben említett egyik szakbizottsága), amely az Európai Unió tagállamai központibankjainak és felügyeleti hatóságainak szakembereit tömöríti.

1.

31

6.2

1

3

4

5

6



Monetáris politika

A TARGET2-rendszer


Bankfelügyelet

fOgALOMTáRAktív oldali rendelkezésre állás (marginal lendingfacility): az eurorendszer rendelkezésre állása,amelyet a partnerek egynapos (O/N) hitelekfelvételére vehetnek igénybe valamelyik nemzetiközponti banknál, előre rögzített kamatlábon.

Általános Tanács (General Council): az EKB egyikdöntéshozó testülete. Tagjai az EKB elnöke ésalelnöke, valamint az EU-tagállamok nemzetiközponti bankjainak elnökei.

Amszterdami Szerződés (Treaty of Amsterdam):1997. október 2-án írták alá Amszterdamban, és1999. május 1-jén lépett hatályba. A 2001. február26-án aláírt, és 2003. február 1-jén életbe lépettNizzai Szerződéssel együtt módosította mind azEurópai Közösséget létrehozó, mind az EurópaiUnióról szóló szerződést.

Árstabilitás (price stability): az eurorendszerelsődleges célja. Az EKB Kormányzótanácsánakmeghatározásában a HICP-vel mért fogyasztói árak2% alatti éves emelkedését jelenti. Az árstabilitásérdekében a Kormányzótanács arra törekszik, hogyaz infláció ütemét középtávon 2% alatt, de ahhozközeli értéken tartsa.

Bankközi pénzpiac (interbank money market): rövidlejáratú bankközi kölcsönök piaca. A kifejezésáltalában az egy nap (vagy annál is rövidebb) és egyév közötti lejáratú források adásvételére utal.

Bázispénz (base money): „nagy erejű pénznek”(high-powered money), vagy „monetáris bázisnak”is nevezik. A központi bankok páncéltermein kívülibankjegyeket és pénzérméket, valamint ahitelintézeteknek a központi bank rendszerébenelhelyezett betéteit tartalmazza.

Betéti rendelkezésre állás (deposit facility): azeurorendszer rendelkezésre állása, amelyet apartnerek egynapos (O/N) betétek elhelyezésérevehetnek igénybe valamelyik NKB-nál, előrerögzített kamatlábon.

Bruttó hazai termék (Gross Domestic Product –GDP): a gazdasági tevékenység mércéje. A GDPfejezi ki a gazdaságban meghatározott idő alattelőállított összes áru és szolgáltatás értékét.

Def láció (deflation): az általános árszinthuzamosabb időn keresztül történő, folyamatoscsökkenése.

Delors-bizottság (Delors Committee): 1988júniusában az Európai Tanács felkért egy bizottságot,amelyet Jacques Delors, az Európai Bizottság akkorielnöke vezetett, hogy tanulmányozza és kidolgozzaa Gazdasági és Monetáris Unióhoz vezető út konkrétszakaszait. A bizottság tagjai voltak az akkori Európai

Közösség (EK) nemzeti központi bankjainakelnökei, Lámfalussy Sándor, a Nemzetközi FizetésekBankjának (BIS) akkori vezérigazgatója, NielsThygesen, a közgazdaságtudományok professzoraDániából és Miguel Boyer, a Banco Exterior deEspańa akkori elnöke. A munkájuk eredményekéntlétrejött Delors-jelentés a Gazdasági és MonetárisUnió három szakaszban történő megvalósításáratett javaslatot.

Devizaműveletek (foreign exchange operations):deviza vétele és eladása. Az eurorendszerrelösszefüggésben a különböző valuták euróvalszembeni vételét és eladását jelenti.

ECOFIN: lásd: az Európai Unió Tanácsa

Eltérés (derogation): az EK-Szerződés 122. cikkeértelmében eltéréssel rendelkezőnek minősülnekazok a tagállamok, amelyek készülnek az eurobevezetésére, de még nem vezették be a közösvalutát. Jelenleg nyolc tagállamra (Svédországra éshét új tagállamra) vonatkozik ez a minősítés: az euromint közös pénznem bevezetésére vonatkozó jogokés kötelezettségek nem alkalmazandóak rájuk. Ettőleltérő Dánia és az Egyesült Királyság helyzete, mivelők mentesülnek a Gazdasági és Monetáris Unióhozvezető harmadik szakaszban való részvétel alól.

ERM–II: lásd ERM–II árfolyam-mechanizmus.

ERM–II árfolyam-mechanizmus (Exchange RateMechanism II (ERM II)): az euroövezeti és egyesazon kívüli országok árfolyam-politikaiegyüttműködését szabályozó rendszer. Bár amechanizmusban való részvétel önkéntes, azeltéréssel rendelkező tagállamoktól elvárják acsatlakozást, amely valutájuk euróval szembeniközépárfolyamának és a középárfolyam körülilebegtetési sávnak a megállapításával jár. Astandard lebegtetési sáv ±15%, ám az euroövezettelmagas fokú konvergenciát elért országok esetébenaz adott euroövezeten kívüli tagállam kéréséreszűkebb sáv is meghatározható.

Eurocsoport (Eurogroup): az euroövezetitagállamok gazdasági és pénzügyminisztereinek nemhivatalos fóruma. Találkozóin, amelyek rendszerintközvetlenül az ECOFIN ülései előtt zajlanak, aminiszterek a közös valutához kapcsolódó közösfeladatokat vitatják meg. Az ülésekre az EurópaiBizottság és az EKB is meghívást kap.

Európai Bizottság (European Commission): az1967-ben a három Európai Közösség számáralétrehozott bizottság egyike az öt európaiintézménynek. Javaslatokat nyújt be az EurópaiParlamenthez és az EU Tanácsához új európaijogszabályok megalkotására. Biztosítja az EUdöntéseinek megfelelő végrehajtását, felügyeli az EUanyagi forrásainak felhasználását, és figyelemmel

kíséri az európai alapszerződések és közösségijogszabályok betartását. A szerződések őreként azEurópai Közösségek Bíróságával együtt biztosítja avalamennyi EU-tagállamot érintő jogszabályokmegfelelő végrehajtását. Jelenleg a bizottság egyelnökből és 26 tagból áll, és úgynevezettfőigazgatóságokra tagolódik, amelyek mindegyikeegy meghatározott terület közös politikájánakvégrehajtásáért és irányításáért felelős. Az EUáltalános érdekeit képviseli, következésképpfüggetlen a tagállamoktól. A bizottság megbízatásaöt évre szól, de az Európai Parlament korábban isfeloszlathatja.

Európai Gazdasági Közösség (EGK) (EuropeanEconomic Community – EEC): a RómaiSzerződéssel 1957-ben életre hívott EGK amunkaerő, az áruk, a tőke és a szolgáltatások EU-tagországok közötti szabad mozgását biztosítógazdasági integráció folyamatát mozdította előre.

Európai Közösségek Bírósága (Court of Justice ofthe European Communities): a bíróság ajogszabályok betartását biztosítja az EurópaiKözösségeket létrehozó szerződések, valamint azeurópai intézmények által alkotott jogszabályokértelmezése és alkalmazása során.

Európai Központi Bank (EKB) (European CentralBank – ECB): az 1998. június 1-jén alapított, majna-frankfurti székhelyű EKB feladata az euroövezetiközponti bankokkal együttműködve azeuroövezetben részt vevő országok monetárispolitikájának meghatározása és végrehajtása.

Európai Monetáris Intézet (EMI) (EuropeanMonetary Institute): a Gazdasági és Monetáris Unióutolsó szakaszának előkészítésével megbízotteurópai intézmény, amely 1994. január 1-jén jöttlétre, és amelynek feladatait 1998. június 1-jén azEKB vette át.

Európai Monetáris Rendszer (EMR) (EuropeanMonetary System – EMS): az euro bevezetésétmegelőzően több EU-tagállam valutáját egymáshozkötötték az EMR-rendszerben, amely 1979 és 1999között állt fenn. A rendszernek három fő eleme volt:a tagállamok valutáit tartalmazó kosárvaluta, azECU; az árfolyam- és intervenciós mechanizmusok,amelyek minden valutának meghatározták az ECU-val szembeni középárfolyamát (a kétoldalú vagybilaterális árfolyamot); és a hitelmechanizmusok,amelyek révén a központi bankok beavatkozhattak,amennyiben a kétoldalú árfolyamok túllépték azingadozási küszöböt. 1999. január 1-jén az EMR-t amásodik árfolyam-mechanizmus, az ERM–II váltottafel.

Európai Parlament (European Parliament): európaiintézmény, amely az EU-tagállamok állampolgáraiáltal közvetlenül megválasztott 736 képviselőből áll.

32

Az Európai Unió Tanácsa mellett rész vesz ajogalkotásban. Hatáskörébe tartozik európaijogszabályok (irányelv, redelet, stb.) alkotása, amimagában foglalja az elfogadási,módosítási ésvisszautasítási jogkört.

Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) (EuropeanCoal and Steel Community – ECSC): az 1951-ben,Párizsban létrejött ESZAK az Európai Közösségekegyike. Egységes szén- és acélpiacot hozott létre a hatalapító tagország (Belgium, Franciaország, Hollandia,Luxemburg, Németország, Olaszország) között.

Európai Tanács (European Council): az Európai Uniófejlődésének mozgatórugója és általános politikaiirányelveinek meghatározója. A tagállamok állam-,illetve kormányfői és az Európai Bizottság elnökealkotják (lásd még az „Európai Unió Tanácsa”szócikket).

Európai Unióról szóló szerződés (Treaty on theEuropean Union, gyakran Maastrichti Szerződéskéntemlítik): 1992. február 7-én írták alá, és 1993.november 1-jével lépett hatályba. Kiegészítette azEurópai Közösséget létrehozó szerződést, éslétrehozta az Európai Uniót.

Európai Unió Tanácsa (EU Tanácsa; MiniszterekTanácsa) (EU Council (Council of Ministers)): azEurópai Közösségnek a tagállamok kormány-képviselőit tömörítő intézménye, amelynek tagjairendesen a vizsgált témakörökben illetékesminiszterek (ezért gyakran Miniszterek Tanácsanéven is emlegetik). Az EU pénzügy- és gazdaságiminiszteri összetételben ülésező Tanácsát gyakranECOFIN Tanácsnak nevezik. A Tanács nagyhorderejű döntések esetén állam- illetve kormányfőiösszetételben ülésezik, ezt azonban nem szabadösszetévesztenünk az Európai Tanáccsal, amelyetszintén az állam-, illetve kormányfők alkotnak. Utóbbifeladatát tekintve az Európai Unió fejlődésénekmozgatórugója és általános politikai irányelveinekmeghatározója.

Eurorendszer (Eurosystem): az Európai KözpontiBankból és az euroövezet tagállamainak nemzetiközponti bankjaiból áll. Meghatározza és végrehajtjaaz euroövezet monetáris politikáját.

Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) (Economic andMonetary Union – EMU): az a folyamat, amelynekvégén az EU tagállamai összehangolják gazdasági ésmonetáris politikáikat, és közös valutát hoznak létre.A Maastrichti Szerződés három szakaszban írta előa GMU megvalósítását: az első szakaszban (1990.július 1. – 1993. december 31.) a tagállamokbiztosították országaik között a tőke szabadáramlását, gazdaságpolitikáikat fokozottabbanösszehangolták, és szorosabbra fűzték a központibankok közötti együttműködést; az EurópaiMonetáris Intézet létrehozásával kezdődött második

szakasz (1994. január 1. – 1998. december 31.) sorána közös pénznem létrehozásával kapcsolatostechnikai előkészületekre, a túlzott hiány elkerülésére,valamint a tagállamok gazdasági és monetáris politikáiközötti konvergencia megvalósításáraösszpontosítottak (a stabil árak és a kiegyensúlyozottállamháztartás biztosítása érdekében), míg aharmadik szakasz (1999. január 1-jétől) azárfolyamok visszavonhatatlan rögzítésével, amonetáris politikának az EKB hatáskörébe utalásávalés az euro egységes valutaként történő bevezetésévelvette kezdetét.

Harmonizált fogyasztóiár-index (Harmonised Indexof Consumer Prices – HICP): a Kormányzótanácsezzel az indexszel értékeli az euroövezetben azárstabilitást. Az Eurostat, az Európai KözösségekStatisztikai Hivatala számolja ki és teszi közzé.

Hitelintézet (credit institution): legismertebb típusaia bankok és a takarékpénztárak. A 2000/12/EKirányelvben foglaltak szerint a hitelintézet (i) olyanvállalkozás, amely a nyilvánosságtól betéteket vagymás visszafizetendő pénzeszközöket vesz át,valamint saját számlára hiteleket nyújt; (ii) az(i) pontban említetteken kívül olyan vállalkozás vagyegyéb jogi személy, amely fizetési eszközöket bocsátki elektronikus pénz formájában. Az „elektronikuspénz” a kibocsátóval szembeni követelés általmegtestesített monetáris érték, amelyet (a) elektro-nikus hordozóeszközön tárolnak; (b) olyan összegűpénzeszköz átvételével bocsátottak ki, amely nemlehet kevesebb, mint a kibocsátott monetáris érték;és amelyet (c) a kibocsátótól független vállalkozásokfizetőeszközként elismernek.

Igazgatóság (Executive Board): az EKB egyikdöntéshozó testülete. Tagjai az EKB elnöke, alelnöke,valamint további négy fő, akiket az eurót bevezetettországok állam- illetve kormányfőinek közösmegegyezésével neveznek ki.

Infláció (inflation): az általános árszínvonal tartósemelkedése, amely a pénz vásárlóerejének tartóscsökkenését idézi elő. Az infláció mérésérerendszerint valamely fogyasztóiár-index – például aHICP – éves százalékos változása szolgál.

Irányadó ref inanszírozási műveletek (mainrefinancing operations): az eurorendszer időszakosanismétlődő nyílt piaci műveletei, amelyek célja abankrendszer megfelelő likviditásának biztosítása. Aműveletek heti aukciók keretében zajlanak,amelyeken a bankok likvid forrásokra tehetnekajánlatot.

Kamatozó követelés (interest-bearing claim): olyanpénzügyi eszköz, amelynek tulajdonosával szembena kibocsátó adósnak kamatfizetési kötelezettsége van.

Konvergenciakritériumok (convergence criteria): azeuro bevezetéséhez minden EU-tagállamnak négykritériumot kell teljesítenie: stabil árszínvonal,rendezett államháztartás (korlátozott GDP-arányosköltségvetési hiány, illetve államadósság), stabilvalutaárfolyam, valamint alacsony és stabil hosszúlejáratú kamatok.

Koppenhágai kritériumok (csatlakozási kritériumok)(Copenhagen criteria (accession criteria)): az EU-hozcsatlakozni kívánó országoknak több feltételt kellteljesíteniük. Ezek egyrészt politikai természetűek(stabil demokratikus intézmények, jogállamiság,emberi jogok, kisebbségek tiszteletben tartása),másrészt gazdasági kritériumok (működőpiacgazdaság), harmadrészt előírják a közösségivívmányoknak, azaz az unió teljes joganyagának acsatlakozni kívánó ország jogrendszerébe valóbeépítését. A kritériumokat a koppenhágai EurópaiTanács határozta meg 1993 júniusában, majd amadridi Európai Tanács erősítette meg 1995decemberében.

Kormányzótanács (Governing Council): az EKBlegfőbb döntéshozó testülete. Tagjai az EKBigazgatósági tagjai, valamint az eurót bevezetett EU-tagállamok nemzeti központi bankjainak elnökei.

Kötelező tartalék (minimum reserve requirement):a hitelintézeteknek központi banknál történőbetételhelyezési kötelezettsége. Az egyesintézményekre vonatkozó tartalékminimum értékétaz adott intézményben a nem banki ügyfelek általelhelyezett pénzbetétek százalékában adják meg.

Kötvénypiac (bond market): az állam, illetve avállalatok azért bocsátanak ki kötvényeket, hogyberuházásaikhoz tőkéhez jussanak. A kötvényekrögzített vagy változó kamatozású értékpapírok, (akibocsátás napjától számított) futamidejük legalábbegy év. A kötvénypiac legnagyobbrészt rögzítettkamatozású kötvényekből áll.

Központi bank (central bank): olyan intézmény,amely törvényi felhatalmazás alapján felelős egy adotttérség monetáris politikájának kialakításáért ésvégrehajtásáért.

Központi Bankok Európai Rendszere (KBER)(European System of Central Banks – ESCB): azEurópai Központi Bankból és az EU-tagállamoknemzeti központi bankjaiból áll.

Lisszaboni Szerződés (Treaty of Lisbon): 2007.december 13-án írták alá, és 2009. december 1-jénlépett hatályba. Módosítja mind az EurópaiKözösséget létrehozó, mind az Európai Unióról szólószerződést. A Lisszaboni Szerződés egyszerűsíti azunió szerkezetét, amely jelenleg három „pillérből”(Közösség, közös kül- és biztonságpolitika, bel- és

33

fOgALOMTáRigazságügyi együttműködés) áll. Az új Szerződésmegszünteti a három pillért, a Közösséget az Unióváltja fel, amely egyben jogi személyiséggé is válik. „AzEurópai Közösséget létrehozó szerződés” „Az Unióműködéséről szóló szerződés” nevet kapja.

Minimális ajánlati kamatláb (minimum bid rate): azirányadó refinanszírozási műveletek minimális ajánlatikamatlába, amelyet a Kormányzótanács általában ahavi első ülésén határoz meg.

Rendelkezésre állás (standing facility): olyan központibanki konstrukció, amelyet a hitelintézetek sajátkezdeményezésükre vehetnek igénybe. Azeurorendszer két állandó – egy aktív és egy betétioldali – konstrukcióval áll a hitelintézetekrendelkezésére.

Részvénypiac (equity market): a tőzsdén jegyzettvállalati részvények piaca. A részvényeket általában akötvényeknél kockázatosabb befektetésnek tekintik,mivel a részvénytulajdonosok osztalékot kaphatnak akibocsátó vállalatoktól, míg a kötvénytulajdonosokkamatjogosultságot szereznek, amely független avállalat nyereségétől.

SEPA (Single Euro Payments Area): az EgységesEuro-pénzforgalmi Övezet olyan terület Európában,amelyen belül magánszemélyek, vállalatok és egyébszervezetek készpénz nélküli euro-fizetéseiketugyanazon alapfeltételekkel, jogokkal,kötelezettségekkel hajthatják végre függetlenül attól,hogy éppen hol tartózkodnak, illetve, hogyországhatáron belüli vagy azon kívüli tranzakcióról vanszó. A SEPA egységes belföldi pénzforgalmi piackéntszolgál, amelyen belül az ügyfelek bárhonnanugyanolyan könnyen és olcsón tudnak fizetésiműveleteket végrehajtani, mint saját városukból. Akezdeményezés mögött a 2002-ben alapítottEurópai Pénzforgalmi Tanács (European PaymentsCouncil) áll, amely az európai bankszektorpénzforgalmi ügyeinek döntéshozatali és koordinációsszerve.

Szerződés (Treaty): az Európai Közösséget létrehozószerződést értjük rajta. Az eredeti szerződést 1957.március 25-én, Rómában írták alá, és 1958. január 1-jével lépett hatályba. Létrehozta az EurópaiGazdasági Közösséget (EGK), ebből lett később azEurópai Közösség (EK). Ez a szerződés RómaiSzerződésként vált ismertté.

TARGET2: az euro transzeurópai automatizált valósidejű bruttó elszámolási átutalási (Trans-EuropeanAutomated Real-time Gross settlement ExpressTransfer) rendszere, amely a központi banki ügyletek,a nagy értékű bankközi euro-átutalások és egyéb,euróban végrehajtott kifizetések elszámolását végzi.Az elszámolás jegybankpénzben, azonnali véglegesítésmellett zajlik. A rendszer valamennyi euróbanvégrehajtott tranzakcióra igénybe vehető euroövezeti,

illetve néhány euroövezeten kívüli EU-tagállamviszonylatában. A TARGET2 a TARGET-rendszermásodik generációs változata, utóbbi 1999januárjában, az euro bevezetésével egy időben kezdtemeg működését.

Transzmissziós mechanizmus (transmissionmechanism): az a folyamat, amelynek során akamatváltozások a gazdasági szereplők viselkedését,a gazdasági konjunktúrát és végső fokon az általánosárszintet befolyásolják.

Vásárlóerő-paritás (purchasing power parities): avaluták azon átváltási árfolyama, amely kiegyenlíti akülönböző valuták vásárlóerejét azáltal, hogymegszünteti az országok közötti árszintekkülönbségét. Legegyszerűbb formájában a vásárlóerő-paritás különböző országok azonos áruinak ésszolgáltatásainak nemzeti valutákban kifejezett áraitarányítja egymáshoz.

34

© Európai Központi Bank (2011)

CíMKaiserstrasse 29

60311 frankfurt am Main, németország

POsTACíMPostfach 16 03 19

60066 frankfurt am Main, németország

TELEfOn+49 69 1344 0

hOnLAPhttp://www.ecb.europa.eu

fAx+49 69 1344 6000

gRAfiKA és TERvEzésKonzept verlagsgesellschaft, frankfurt am Main, németország

fOTóKClaudio hils

Martin JoppenMartin starl

Marcus ThelenAndreas VarnhornWalter VorjohannEurópai Közösség

nyOMdAi MUnKáKimprimerie Centrale s.a., Luxemburg

isBn 978-92-899-0765-1 (elektronikus formában)

HU

Documents

EurorEndszEr KözpontiBanKoKEurópai rEndszErEemlített két országnak jogában áll megválasztania, részt kíván-e venni a GMU harmadikszakaszában,azazbevezeti-eazeurót.Mindkétországélta„kívülmaradási