Ez a kiadvány a VP/2012/009 PROGRESS Foglalkoztatási és ... final publication HU def.pdf · Ez a kiadvány a VP/2012/009 PROGRESS Foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási

Ez a kiadvány a VP/2012/009 PROGRESS Foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási uniós program kölcsönös tanulás a kompetenciák

és a foglalkoztatás területén célkitűzésének keretében készült.

A kiadvány tartalmáért a szerzők felelnek. Az Európai Bizottság nem felel a kiadványban megjelent adatok bárminemű további felhasználásáért.

A kiadvány megjelenését a Progress Foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási uniós prog-ram (2007-2013) támogatta. A program megvalósításának felelőse az Európai Bizottság. A program az Európai Unió foglalkoztatási, szociálpolitikai és esélyegyenlőségi célkitűzéseinek megvalósítását támogatja, továbbá hozzájárul az Európa 2020 stratégiában meghatározott célok eléréséhez.

Ez a hét éves pénzügyi cikluson átívelő program minden a hatékony szociál- és foglalkozta-táspolitikai jogszabályi háttér kidolgozásában érintett szakember munkáját támogatja az uniós 27-ek, az EFTA-EGT országok, és a tagjelölt államokban.

További információ a következő honlapon található: http: // ec.europa.eu/progress

http://ec.europa.eu/progress

BEVEZETÉS ............................................................................................................................. 3

A TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG ..................................................................................... 4

AZ UNIÓS SZOCIÁLPOLITIKAI IRÁNYVONALAKRÓL ........................................................... 4

MUNKAERŐ INTEGRÁLÓ SZOCIÁLISAN ÉRZÉKENY VÁLLALATOK (MISZÉV): HATÉKONY VÁLASZ A TÁRSADALMI KIREKESZTÉS ELLEN .............................................. 7

A R.E.S.P.E.C. PROJEKT ....................................................................................................... 10 1. A PROJEKT ELNEVEZÉSE .................................................................................... 10 2. A PROJEKT RÖVID BEMUTATÁSA ....................................................................... 10 3. A PROJEKT PARTNEREI ....................................................................................... 11 4. A PROJEKT FŐBB IRÁNYELVEI ............................................................................ 12

A MUNKAERŐ INTEGRÁLÓ SZOCIÁLISAN ÉRZÉKENY VÁLLALATOK (MISZÉV) EURÓPAI MODELLJEI ........................................................................................................... 15

1. A HÁROM VIZSGÁLT RÉGIÓ ................................................................................. 15 2. A MISZÉV-OKRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET............................. 15 3. A MISZÉV-OK SAJÁTOSSÁGAI ............................................................................. 16 4. A CÉLCSOPORT (AZ ADOTT ORSZÁG SZABÁLYÁLYOZÁSA ALAPJÁN) ............... 19 5. A MISZÉV-OK REGIONÁLIS HÁLÓZATAI ............................................................. 20 6. A MISZÉV-OK JELENLEGI SZÜKSÉGLETEI ......................................................... 23

A MISZÉV-OK TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HATÁSAI ........................................................... 24 1. A SPANYOL MISZÉV-OK TÁRSADALMI HASZNA (KASZTÍLIA ÉS LEÓN, 2013) ..... 25 2. A BELGA MISZÉV-OK TÁRSADALMI HASZNA (VALLÓNIA, 2013) ...................... 26 3. A MISZÉV TÁRSADALMI HASZNÁNAK MODELLEZÉSE MAGYARORSZÁGON ..... 27

TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉGTŐL SÚJTOTT SZEMÉLYEK RÉSZÉRE VALÓ MUNKAHELYTEREMTÉS KEDVEZŐ FELTÉTELEI MISZÉV-OKBAN ÉS HAGYOMÁNYOS VÁLLALATOKBAN .............................................................................. 30

1. ANYAGI TÁMOGATÁS AZ INTEGRÁLT MUNKAHELYTEREMTÉSHEZ .............. 30 2. A MISZÉV KÖZBESZERZÉSEKBEN VALÓ RÉSZVÉTELE SZOCIÁLIS ZÁRADÉKOK SEGÍTSÉGÉVEL .............................................................................. 34

• Küzdelem a társadalmi kirekesztés ellen: A közös cél ...................................... 34 • Szociális záradékok és a MISZÉV .................................................................... 34 • A közbeszerzésekre vonatkozó uniós irányelv .................................................. 35 • Politikai szándék és állami megrendelések ....................................................... 36 • A szociális záradék előnyei ............................................................................... 36 • Jó gyakorlatok a MISZÉV-ok közbeszerzésekben való részvételére ................ 38 • A szociális záradékok fejlődésénak gátjai a közbeszerzési pályázatokban ............ 41 • A következtetések ............................................................................................. 41

3. A MISZÉV-OK A JÖVŐ IPARÁGÁBAN .................................................................. 42 4. EGYÜTTMŰKÖDÉS A „HAGYOMÁNYOS VÁLLALKOZÁSOKKAL” ...................... 43

TÁRSADALMI KIREKESZTÉSBEN ÉLŐK KOMPETENCAFEJLESZTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES KEDVEZŐ FELTÉTELEK A MISZÉV-BAN ............................................................................. 45

1. MUNKAHELYEK ÉS KOMPETENCIÁK ELŐZETES TERVEZÉSE ........................ 45 2. A KOMPETENCIAFEJLESZTÉS FOLYAMATAI ..................................................... 46 3. A KOMPETENCIAFEJLESZTÉS ESZKÖZEI ......................................................... 47 4. A KOMPETENCIAFEJLESZTÉS MÓDOZATAI ...................................................... 48 5. SZOCIÁLIS ÉS SZAKMAI MENTORÁLÁS: A MISZÉV-OK

ELENGEDHETETLEN FELTÉTELE........................................................................ 51 • Meghatározás .................................................................................................... 51 • Bevált gyakorlat Spanyolországban: Mentorálási kézikönyv ............................. 52 • Bevált gyakorlat Belgiumban: Job coaching ...................................................... 56 • A mentorok feladatai ......................................................................................... 57 • A motiváció: A kompetenciafejlesztés motorja .................................................. 60 • Szakmai kompetenciák elismerése/érvényesítése ............................................ 61 • A mentorok bérköltségek finanszírozása .......................................................... 61

MUNKAERŐ-PIACI ELŐREJELZÉS ...................................................................................... 63

MUNKAHELYTEREMTÉS HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK RÉSZÉRE MAGYARORSZÁGON ..... 68

KÖVETKEZTETÉSEK ............................................................................................................. 72

MELLÉKLETEK ....................................................................................................................... 73

A társadalmi kirekesztettségben élők száma egyre magasabb az Európai Unióban. Az Euró-pa 2020 Stratégiában az uniós vezetők kifejezték abbéli szándékukat, hogy a szegénységben és kirekesztettségben élők számát 20 millióra csökkentsék. Ennek érdekében az Európai Bi-zottság létrehozott egy a szegénység és a kirekesztés elleni uniós platformot. Az uniós plat-form létrehozása mellett, a szegénység visszaszorítása érdekében, az Európa 2020 Stratégia szociális céljai között meghatározott kritériumok révén az EU nagy hangsúlyt fektet a foglal-koztatáspolitikára, lásd a „Stratégia az Új Kompetenciákért és Munkahelyekért” kezdeménye-zést. Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság részére 2010. december 16-án benyújtott bizottsági beszámoló szerint „a munka-képes személyek számára a szegénységből való kitörés legbiztosabb módja éppen a fogal-koztatásuk”, „a társadalom peremére szorult emberek munkaerő-piaci aktív inklúziója fontos helyet foglal el az uniós és nemzeti priorítások között. Egy sor olyan általános elvet fektettünk le, amelyek segítségével az emberek szükségleteik szerint bejuthatnak a munkaerőpiacra. Ezek az elvek rámutatnak arra, hogy integrált stratégiákban szükséges figyelembe venni a jövedelem-támogatást, a munkerőpiaci integrációt és a megfelelő szociális szolgáltatásokat.”

Igyekezetünk szerint a projekt ennek megfelelően egységesen kezeli a foglalkoztatás bővítést, a kompetenciafejlesztést és a társadalmi kirekesztés elleni kűzdelmet.

Azért fontos és szükséges a társadalmi kirekesztettségben élők részére történő munkahelyte-remtés és az, hogy kompetenciáikat fejlesszük és frissítsük, hogy a leghatékonyabban tudjuk növelni esélyeiket a zökkenőmentes és gyors munkahelyhez jutás érdekében. Az állami költ-ségvetések csökkenése miatt szükség van a források felhasználásának optimalizálására. Az egyik mechanizmus, amely már bizonyította hatékonyságát, s amely önmagában képvisel hidat a munka világa, a képzés és a társadalmi-szakmai integráció között, a gazdasági tevékenységre folytatására létrejött munkaerő-integráló szociálisan érzékeny vállalat (MISZÉV). Azon kívül, hogy költséghatékony és rendkívüli mértékben csökkenti az állam szo-ciális kiadásait, a MISZÉV lényege éppen az, hogy a társadalmi kirekesztéssel sújtottak ré-szére új munkahelyeket teremt, miközben kompetenciáikat fejleszti, elősegítve munkaerő-piaci integrációjukat (hagyományos vállalkozásokban, vagy pedig éppen egy hosszútávú fog-lalkoztatásban érdekelt MISZÉV-ban).

3

Alacsony foglalkoztatási

eséllyel rendelkező

A vállalkozások nem akarják alkalmazni

Nincs lehetősége javítani a foglalkoztatási esélyein

Demotiváció Önbizalomvesztés

Feladja a munkakeresést

Elveszíti a szociális kapcsolatait

Tétlenség, passzivítás

KOCKÁZAT

KIREKESZTÉS

Első társadalmi kirekesztési szint

Második társadalmi kirekesztési szint

A TÁRSADALMI KIREKESZTÉS

Az Eurostat 2013. december 5-ös, legfrissebb adatai szerint „2012-ben 124,5 millió ember, a lakosság 24,8 %-a élt szegénységtől és társadalmi kirekesztettségtől veszélyeztetve az EU-ban. 2011. évben a lakosság 24,3 %-a volt érintve ezek által, amíg 2008-ban 23,7 %. Az adatok szerint az emberek a kirekesztés három alábbi formája közül legalább eggyel szembesülnek : jövedelmi szegénységgel, súlyos anyagi deprivációval, vagy háztartáson belüli alacsony munka-intenzitással. Az elszegényedés kockázatától vagy a társadalmi kirekesztettségtől veszélyezte-tettek számának csökkentése az Európa 2020 Stratégia egyik fő célitűzése.” Ezt a tendenciát egyre inkább jellemzik az államok között fennálló különbségek. Ha a három partnerországon be-lül megvizsgáljuk azok arányát, akik az imént felsorolt három indikátor közül legalább az egyiktől veszélyeztetettek, vagy abban is élnek, megfigyelhető, hogy Belgiumban a lakosság 21,6 %-a vagy veszélyeztetett, vagy már eljutott a társadalmi kirekesztettség stádiumába, amíg Spanyol-országban és Magyarországon az Európai átlagon felül reprezentált az arányuk, 28,2, illetve 32,4 %-al.

Az Európai Unió értelmezésében a szegénység vagy a társadalmi kirekesz-tettség kockázatát három indikátor jelöli: - a jövedelmi szegénységtől való fe-

nyegetettség; - a súlyos depriváció; - a háztartáson belüli alacsony mun-

kaintenzitás. Konkrétabban: az Európai Alapítvány (1995.) szerint a társadalmi kirekesz-tettség az a „folyamat, amelynek során az egyén vagy egyének csoportja tel-jességgel, vagy részlegesen kirekesz-tődnek a teljes körű részvételből abban a társadalomban, amelyben élnek”. Az Európai Unióban egyes emberek olyan akadályokkal szembesülnek, amelyek gá-tolják őket a teljeskörű társadalmi rész-vételben, és az emberi fejlődéshez szük-séges alapvető lehetőségekhez sem fér-nek hozzá. FORRÁS: ELABORATION PROPRE-FECLEI

4

A TÁRSADALMI KIREKESZTÉS ÖRDÖGI KÖRE

A struktúrális munkanélküliség olyanokat sújt, akik speciális helyzetük miatt egyre jobban ki-rekesztődnek a társadalomból is, tehát nem csak (tovább)képzésre van szükségük.

A jelenlegi adatok és azok elemzése arra utal, hogy a hagyományos képzési és szociális védelmi intézkedések önmagukban elégtelenek a társadalmi kirekesztés elleni kűzdelemben. Olyan munkaszervezési formákra és valóban hatékony, innovatív programokra van tehát szükség, mint a gazdasági tevékenység (tehát foglalkoztatás) révén integráló projektek vagy éppen a munkaerő-integráló szociálisan érzékeny vállalatok.

AZ UNIÓS SZOCIÁLPOLITIKAI IRÁNYVONALAKRÓL

Az utóbbi években az Európai Unió és tagországai tudatosan helyeztek nagy hangsúlyt a fog-lalkoztatás- és szociálpolitikára, a fejlett társadalmakat megkülönböztető jegyekre. Azonban annak ellenére, hogy az államok számos új lehetőséget teremtettek, köszönhetően a lissza-boni növekedésről és foglalkoztatásról szóló szerződésbe foglalt foglalkoztatás- és mobilitás-ösztönzésnek, még mindig túl sok inaktív, munkanélküli és társadalmilag kirekesztett ember él közöttünk. A jelenlegi helyzetben a felgyorsult technológiai fejlődés, a globa-lizáció, a társadalmak előregedése és a nemzetközi válság miatt az Európai társadalom is változáson megy keresztül, s azok a régiók és azok az emberek, akik ezt nem képe-sek követni, lépéshátrányba kerülnek.

2000 márciusában az Európai Unió Tanácsa lisszaboni űlésén bevonta a társadalmi in-tegráció támogatását az elkövetkező évtized stratégiai céljai közé, hogy több és jobb munka-helyet, nagyobb társadalmi kohéziót teremtő, fenntartható növekedésre képes, a legverseny-képesebb és a legdinamikusabban fejlődő tudásalapú gazdasággá válhasson – világviszony-latban. Ezt követően, az EU hivatalos közlönyében 2004. december 16-án megjelent Európai Alkotmány célkitűzései között tartalmazza az Unió törekvését a teljes foglalkoztatottság el-érésére és a társadalmi kirekesztés és diszkrimináció elleni küzdelemre (I-3. bek.), és többek között kijelenti, hogy támogatja a tagállamokat a munkaerőpiacról kiszorult emberek integrációjában (III-210 bek.). Késöbb, a megújult lisszaboni stratégiában az Európai Unió Tanácsa úgy határozott, hogy koncentrált erőfeszítéssel lép fel az erősebb és tartósabb növekedés, valamint a több és minőségibb munkahely létrehozásának érdekében. A Szociális Menetrend kereteiben, és a 2010. év, mint az „Európai társadalmi kirekesztés és a szegénység elleni kűzdelem éve” következményeként, az Európai Unió megerősítette a tár-sadalmi inklúziós politika folytatásának szándékát, ezen belül is kiemelve a tartósan munka-nélküliek munkaerő-piaci integrációját, mint az egyik legfőbb célt.

A mai uniós Új Európa 2020 Stratégia, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája. A négy iránymutatásból következik itt három:

5

• A nők és a férfiak munkaerő-piaci részesedésének növelése, a strukturális munka-

nélküliség csökkentése és a foglalkoztatás minősége fejlesztésének ösztönzése. • A munkaerő-piaci igényeknek megfelelően szakképzett munkaerő képzése és az egész

életen át tartó oktatás és képzés támogatása. • A társadalmi inklúzió és a szegénység elleni kűzdelem támogatása.

Ami az inkluzív növekedést illeti, az EU ösztönzi a magas foglalkoztatási rátájú gazdasá-got, támogatva ezzel a társadalmi és területi kohéziót, és kidolgozta foglalkoztatási stratégiá-ját, mint az egyik kiemelt kezdeményezését: „Stratégia az Új Kompetenciákért és Munkahe-lyekért”, továbbá bejelenti Foglalkoztatási Csomagját, „Munkahelyteremtő alkalom” címmel.

Az európai foglalkoztatás-politikával kapcsolatban világosan megfigyelhető a munkaerő-integráló szociálisan érzékeny vállalatok (MISZÉV) kulcsszerepe a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci integrációjában, valamint a diszkrimináció elleni harcban. A MISZÉV-ok tá-mogatják a nők és férfiak közötti esélyengyenlőséget, a munkahelyteremtést és csökkentik a regionális és helyi különbségeket a foglalkoztatásban, illetve a munkanélküliségben.

A jelenlegi gazdasági körülmények között a munkaerő-piaci helyzet javítása és a férfiak és nők foglalkoztatási rátájának növelése Európában 2020-ig, mint célkitűzés miatt, több mint szükséges a társadalmainkban olyan intézkedések kidolgozása, mint a képzési folyamatok támogatása, a kompetenciafejlesztés és a társadalmi kirekesztettségben élők integrációja. Ma már olyanok is jelentkeznek MISZÉV-oknál munkát keresve, akik eddig nem éltek kire-kesztettségben. Ezért kell támogatni, ösztönözni a MISZÉV-ok működését és a köz- és üzleti szféra közötti együttműködéseket, hogy időben tudjunk reagálni a kihívásokra.

Ezt a problémát közösen kell kezelnünk, partnerségben, együttműködésben a különböző Európiai régiókkal. A következő oldalakon bemutatásra kerülő projekt eredményeinek megismerése lehetőséget nyújt arra, hogy jó gyakorlatokra, sikeres tapasztalatokra lel-jünk, s azokat megosszuk egymással; hogy egymástól eltérő, de sikeresen működő olyan integrált foglalkoztatási modelleket ismerhessünk meg, amelyek elősegítik a munkahelyteremtést és a társadalmi kirekesztettségben élők kompetenciáinak fej-lesztését.

6

MUNKAERŐ-INTEGRÁLÓ SZOCIÁLISAN ÉRZÉKENY VÁLLALATOK: HATÉKONY VÁLASZ A TÁRSADALMI KIREKESZTÉS ELLEN

Bár különböző jogi szabályozások és formák jellemzik a különböző uniós tagországokban működő a MISZÉV-okat - lásd megkülönböztetünk átmeneti (kiugrási) és tartós szociális fog-lalkoztatókat –, azért tisztán látszik a közös kiindulási pont: a MISZÉV-ok gazdasági társasági vagy szövetkezi formában működő közhasznú (szociális célokat maga elé kitűző), a kompe-tens állami szervek által működési területükön elismert társaságok, amelyek javak termelésé-hez, illetve szolgáltatások nyújtásának érdekében (protitot termelő, de nonprofit) gazdasági tevékenységet folytatnak, s amely társaságok társadalmi célja a hátrányos, illetve halmozot-tan hátrányos helyzetűek munkerőpiaci integrációja. Tehát piaci viszonyok között működő, profitot termelő, de nonprofit cégekről van szó, amelyek a hátrányos helyzetűek társadalmi és munkaerő-piaci integrációját segítik.

A ENSIE szerint a MISZÉV egy olyan társaság, amelynek identitását a követezők hatá-rozzák meg:

• A társadalmi kirekesztéstől sújott és szakképzetlen, s ebből kifolyólag a társada-lomban marginalizálódott emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációja;

• Az üzleti szektoron belül végez szociális célú tevékenységeket: pont ez a környezet ez előidézője az exklúziós jelenségnek;

• Erős pedagógiai dimenzió: a munkahelyi oktatási programok révén az egyén mind szakmai, mind állampolgári szinten képes fejlődni.

A legfejlettebb uniós tagországokban a MISZÉV-ok már bizonyították alapvető szerepüket és hatékonyságukat egy olyan inkluzív társadalom létrehozásában, amely csökkenti a sze-génységet és a társadalmi egyenlőtlenségeket. Ezek az Európai Unió számára kulcs-fontosságú prirorítások. Ami a MISZÉV-ot hatékonnyá teszi a társadalmi kirekesztés elleni kűzdelemben, az az, hogy nem csak munkahelyet teremt és esélyt ad a hátrányos helyzetűek munkerőpiaci integrációjára, de jelentős mértékben fejleszti a munkavállalók szakmai kompe-tenciáit is, amire a szociális segélyek önmagukban nem képesek. Ezen felül, ezek a nonprofit cégek nyereségüket visszafogatják a termelésbe és a foglalkoztatásba.

Röviden tehát a MISZÉV-ok hasznosak társadalmi és nemzetgazdasági szinten, ver-senyképesek a nyíltpiacon, jólétet generálnak és minőségi munkahelyeket teremtenek, hoz-zájárulnak a helyi gazdasági fejlődéshez, védik demokratikus értékeinket, a elmélyítik szolida-ritást, és összességében egy igazságosabb, inkluzívabb és méltányosabb társadalom felépí-téséhez járulnak hozzá. Központi szerepet játszanak a közigazgatás és a hagyományos fog-lalkoztatók kapcsolatában. Ebben az összefüggésben a közigazgatás alapvető feladata, hogy elősegítse a MISZÉV-ok fejlődését, és hogy kedvező feltételeket teremtsen az egyéb szerve-zetekkel, üzleti szférával való együttműködésükhez.

7

A SZOCIÁLIS INKLÚZIÓS ÉS MUNKAERŐPIACI

INTEGRÁCIÓS FOLYAMAT

EGYÜTTMŰKÖDÉS

FORRÁS: ELABORATION PROPRE-FECLEI

Törv

ényi

hát

tér

MISZÉV

Motiválni, lelkesíteni Kapcsolatokat építeni

Javítani a kompetenciákat

Társadalmi folyamat (társadalmi képességek

és motíváció) Szakmai kompetenciák

folyamata

Javítja a foglalkoztási esélyeket

MUNKAERŐPIACI INTEGRÁCIÓ

TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ

Társadalmi-munkaügyi folyamat

Közigazgatási szervek

Hagyományos vállalkozások

Alacsony foglalkoztatás

Nehezen tud bekerülni a

hagyományos munkaerő piacba

Társadalmi kapcsolatok hiánya

Társadalmi és munkaügyi

kirekesztés

Kedvezményezett: Munkanélküli Kora miatt diszkriminált Szakmai tapasztalat hiá-nya Szakmai tevékenység és gyakorlat hiánya Szakmai kompetencia hiá-nya

Elkedvetlenedik

Vállalkozói háttér

8

A jelenlegi gazdasági körülmények között a munkaerőpiaci helyzet javítása és a férfiak és nők foglalkoztatási rátájának növelése Európában 2020-ig, mint célkitűzés miatt, több mint szükséges a társadalmainkban olyan intézkedések kidolgozása, mint a képzési folyamatok támogatása, a kompetenciafejlesztés és a társadalmi kirekesztettségben élők integrációja. Ma már olyanok is jelentkeznek MISZÉV-oknál munkát keresve, akik eddig nem éltek kire-kesztettségben. Ezért kell támogatni, ösztönözni a MISZÉV-ok működését és a köz- és üzleti szféra közötti együttműködéseket, hogy időben tudjunk reagálni a kihívásokra.

Ezt a problémát közösen kell kezelnünk, partnerként együttműködve a különböző Európiai régiókkal. A következő oldalakon bemutatásra kerülő projekt eredményeinek megismerése lehetőséget nyújt arra, hogy jó gyakorlatokra, sikeres tapasztalatokra lel-jünk, s azokat megosszuk egymással; hogy egymástól eltérő, de sikeresen működő olyan integrált foglalkoztatási modelleket ismerhessünk meg, amelyek elősegítik a munkahelyteremtést és a társadalmi kirekesztettségben élők kompetenciáinak fej-lesztését.

9

A R.E.S.P.E.C. PROJEKT

1. A PROJEKT ELNEVEZÉSE

A program francia nyelvű címe egy betűszó, amelynek magyar jelentése Munkaerő-integráló Szociálisan Érzékeny Vállalatok Jövedelmezősége, Előrejelzések, Foglalkoztatás és Kompe-tenciák. A „RESPEC” utal a Tiszteletre és az emberek közti Egyenlőségre, ami társadalmaink egyik alapvető értéke.

2. A PROJEKT RÖVID BEMUTATÁSA

A projekt keretei révén egy három uniós tagállamon átívelő kutatást végeztünk, amelyen ke-resztül vizsgáltuk a kompetenciák és a munkahelyek szerepét a társadalmi kirekesztésben, különös tekintettel a MISZÉV-ok tevékenységére. A MISZÉV-ok lényege éppen a társadalmi kirekesztettségben élők munkaerő-piaci integrációja, amelyet foglalkoztatásuk és folyamatos kompetenciafejlesztésük révén érnek el.

A projekt fő célja a szociális gazdaságban és főként a MISZÉV-oknál létező jó gya-korlatok és sikeres tapasztalatok azonosítása, megosztása és terjesztése, s ezáltal újabb esélyek teremtése társadalmi kirekesztettségtől veszélyeztetettek orientációjára és kompetenciafejlesztésére, munkaerő-piaci integrációjára, és általában munkahely-teremtésre.

A projekt 2014. január elejétől december végéig tartott. Az együttműködésben három úniós tagország, Spanyolország, Belgium és Magyarország, valamint öt, az integrált foglalkoztatásban és/vagy a társadalmi inklúzió terén aktív partner vett részt. A résztvevők általában:

• MISZÉV-okat uniós és regionális szinten képviselő nonprofit szervezetek, me-lyek profilja a kompetenciafejlesztés, képzés, integráció és foglalkoztatás;

• szociális orientációjú nonprofit szervezetek, melyek a foglalkoztatás, a képzés, az orientáció és a társadalmi kirekesztettségben élők inklúziójának terén aktívak, helyi, illetve regionális szinten.

Projektünk egyik főbb erénye, hogy az Unió három eltérő szegletéből (észak-nyugat, dél és közép-kelet) való három különböző tagállam képviselői jól repre-zentálják az ágazat európai helyzetét olyanMISZÉV-ok tevékenységén keresztül, ame-lyek működésének célja a társadalmi kirekesztés elleni való küzdelem.

10

3. A PROJEKT PARTNEREI

FECLEI Kasztília és León munkaerő-integráló szociálisan érzékeny vállalatainak háló-zata – Spanyolország MISZÉV-ok alapításának ösztönzése és működésének támogatása, foglalkoztatásban való képzések, adófizető munkahelyek teremtése 11 szervezetet képvisel: 198 munkavállaló közül 104 integrált. Lesmes Alapítvány – Burgos, – Spanyolország Társadalmi kirekesztettségben élők, vagy veszélyétől fenyegetettek társadalmi-foglalkoztatási integrációja. 3 szervezet támogatója: 47 munkavállaló + a 3 MISZÉV-ban 68 közül 37 integrált. Foglalkoztatottak: 47 foglalkoztatott + 68 foglalkoztatott a 3 MISZÉV-ban, ebből 37 beillesz-kedési folyamatban. ENSIE European Network of Social Integration Enterprises – munkaerő-integráló szo-ciálisan érzékeny vállalatok európai hálózata – Brüsszel, Belgium Az ENSIE az európai MISZÉV-ok hálózatának federatív, uniós szintű képviselete. Az ENSIE több, mint 2.500 vállalkozást és körülbelül 400.000 munkavállalót képvisel több, mint 20 európai országban. RES munkaerő-integráló szociálisan érzékeny vállalatok hálózata – Liége, Vallónia, Bel-gium. MISZÉV-ok alapításának ösztönzése és működésének támogatása hátrányos helyze-tűek társadalmi-foglalkoztatási integrációjáért. 39 szervezet, köztük 19 vallon MISZÉV: kb. 600 munkavállaló.

11

Galileo Progetti Nonprofit Kft. – Budapest, Magyarország Olasz-magyar nonprofit, szociális célokat maga elé kitűző vállalkozás, amelynek célja a nem-zetközi együttműködés ösztönzése, mobilitás projektek szervezése és a bevált gyakorlatok megosztása magyar és más európai országokban működő, a szociális gazdaság területén tevékenykedő szervezetek között, különösen a társadalmi kirekesztéstől fenyegetettekkel va-ló foglalkozás területén.

4. A PROJEKT FŐBB IRÁNYELVEI

1. Kontextus: • Európában folyamatosan nő a munkanélküliek és a társadalmi kirekesztettségben

élők száma • Jelentősen csökkennek az állami kiadások

2. Tény: A Munkaerő-integráló Szociálisan Érzékeny Vállalatok (MISZÉV), amelyek célja a társadalmi kirekesztettségben élő személyek szociális és szakmai integrációja, hatékony eszközei az ak-tív foglalkoztatáspolitikának.

3. Szinergia/Európai együttműködés: Európában léteznek működő modellek, jó gyakorlatok és pozitív tapasztalatok a társadalmi ki-rekesztettségben élők számára való munkahelyteremtésre és kompetenciafejlesztésükre a Munkaerő-integráló Szociálisan Érzékeny Vállalatok tevékenységének köszönthetően. Ezek alapján a legfőbb munkaterületek, ahogy a RESPEC projekt címe is jelzi, a következők:

• A MISZÉV-OK GAZDASÁGI-TÁRSADALMI HATÁSÁNAK MÉRÉSE Nemcsak a befektetések a közigazgatási szervek számára rendkívül fontos megtérülését teszik lehetővé, de ezen felül még a szociális kiadásokban is jelentős megtakarítást érnek el azzal, hogy a támogatások és szolgáltatások potenciális kedvezményezetteit értéket termelő munkavállalókká és fogyasztókká alakítja.

• A TÁRSADALMI KIREKESZTÉSTŐL FENYEGETETTEK RÉSZÉRE VALÓ MUN-KAHELYTEREMTÉS JÓ GYAKORLAINAK MEGISMERÉSE ÉS MEGOSZTÁSA A MISZÉV-OK TAPASZTALATAI ALAPJÁN

− Szükséges anyagi támogatások. − Együttműködés a Miszév-ok és a közigazgatási szervek között. Közbeszerzések és

szociális záradékok. − Sikeres MISZÉV tevékenységek ígéretes ágazatokban. − Együttműködés Miszév-ok és hagyományos vállalkozások között.

12

• A TÁRSADALMI KIREKESZTÉSTŐL FENYEGETETTEK KOMPETENCIAFEJ-LESZTÉSE ÉS AZ EHHEZ SZÜKSÉGES MEGFELELŐ KÖRÜLMÉNYEK KI-ALAKÍTÁSA JÓ JÓ GYAKORLATAINAK MEGISMERÉSE ÉS MEGOSZTÁSA A MISZÉV-OK TAPASZTALATAI ALAPJÁN

− Beilleszkedési folyamat, szociális és szakmai követés, akkreditált képzés

• MUNKAERŐ-PIACI ELŐREJELZÉSEK A TÁRSADALMI KIREKESZTÉSTŐL FENYEGETETT SZEMÉLYEK SZÁMÁRA A MISZÉV-OK TAPASZTALATAI ALAPJÁN

− A MISZÉV-ok számára kedvező szociális záradékokkal operáló potenciális köz-beszerzések.

− A MISZÉV-ok számára ígéretes ágazatok potenciális tevékenységei.

A tevékenységekre és tapasztalatcserékre a következő módon került sor: − Három találkozó (Budapest, Magyarország; Liége, Belgium; Burgos, Spanyolország) − A három partnerország és régió környezettanulmányának elkészítése és a társa-

dalmi kirekesztés vizsgálata − A MISZÉV-ok gazdasági hatásának felmérése (a társadalmi előnyök kiszámítása) − A partnerek által elvégzett három kutatás a MISZÉV-okról: munkahelyteremtés,

kompetenciafejlesztés és munkaerő-piaci prognózisok. − MISZÉV-ok látogatása: IT Alapítvány (HU), Le Cortigroupe (BE), Ceislabur, GRM et

REUsad (ES) − Kerekasztal-beszélgetés MISZÉV-ok képviselőivel és ügyvezetőkkel Belgiumban − Zárókonferencia és disszeminációs kiadványok terjesztése − Disszemináció: EMMI – előadás a projektről és a MISZÉV-ok működéséről (Galileo

Progettii Nonprofit Kft. és az ENSIE)

13

MUNKERŐPIACI INTEGRÁCIÓ =

FOGLALKOZTATÁS

A RESPEC PROJEKT KUTATÁSI TERÜLETEI


KOMPETENCIÁK Kezdeményezés „Stratégia az új kompetenciákért és új munkahe-lyekért – Olyan készségeket adni

a embereknek, amelyek révén képesek lesznek bejutni a mun-

kaerőpiacra”

FOGLALKOZTATÁS Foglalkoztatási Csomag:

„Munkahelyteremtő felzárkoztatás”

TÁRSADALMI KIREKESZTETT-SÉGBEN ÉLŐK

MUNKAERŐ-INTEGRÁLÓ SZOCIÁLISAN ÉRZÉKENY VÁLLALKOZÁS • KÖZIGAZGATÁSI SZERVEK: BIZTOS ÉS MEGTÉRÜLŐ BEFEKTETÉS

• MUNKAHELYTEREMTÉS, KÉSZSÉGFEJLESZTÉS ÉS PÉLDAÉRTÉKŰ SZOCIÁLISAN VÁLLALKOZÁS

EURÓPA 2020 STRATÉGIA

KÉPZÉS

Beille

szke

dési

folya

mat a

MIS

ZÉV-

ban

Komp

etenc

ia-fej

leszté

s (tud

ni – t

udni

csiná

lni –

tudni

lenni)

MUNKAHELY

Integrált munkahely

Munkahely hagyományos

vállalkozásban -Együttműködés

Hagyományos képzés

E-learning vagy távképzés

Munkahelyen történő képzés

EGYÜTTMŰKÖDÉS KÖZIGAZGATÁSI SZERVEKKEL EGYÜTTMŰKÖDÉS PRIVÁT SZERVEZETEKKEL

EGYÜTTMŰKÖDÉS NONPROFIT SZERVEZETEKKEL

KOMPETENCIA-FEJLESZTÉS

ÚTMUTATÁS ÉS KÖVETÉS

ELŐREJELZÉS Együttműködés hagyományos vállalkozásokkal, közigazgatási szervekkel, munkaügyi hivatalokkal,

szociális szervezetekkel

Kompetencia értékelés

Közbeszerzési igények

előrejelzése

Ígéretes ágaza-tok igényeinek

felmérése

Személyre szabott követés

14

MUNKAERŐ-INTEGRÁLÓ SZOCIÁLISAN ÉRZÉKENY VÁLLALATOK EURÓPAI MODELLJEI

Ahhoz, hogy megértsük azt, hogy a MISZÉV-ok kulcsfontosságú tényezők a munkahely-teremtés és a kompetenciafejlesztés terén, először is azt kell megvizsgálnunk, hogy kik ők, és kik tevékenységük haszonélvezői. Projektünk kereteiben Kasztília és León (Spanyolor-szág), Vallónia (Belgium) és Budapest (Magyarország) integrált foglalkoztatásának mai hely-zetét vetettük össze.

A MISZÉV bizonyítottan képes hidat verni a képzés és a foglalkoztatás közé, hogy a társadalmi kirekesztettségtől veszélyeztetettek munkaerő-piaci integrációját lehetővé tegye, átmeneti (kiugrási) vagy tartós integrált foglalkoztatás révén.

1. A HÁROM VIZSGÁLT RÉGIÓ

Spanyolország – Kasztília és León Autonóm Közösség 2.517.157 lakos Belgium – Vallónia 3.546.329 lakos Magyarország - Budapest 2.530.167 lakos (vonzáskörzetével)

2. A MISZÉV-OKRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET

Kasztília és León

• A spanyolországi MISZÉV-ok működésének szabályozásáról szóló 2007. december 13-i 44/2007 törvény.

• A MISZÉV-ok kasztíliai és leóni minősítési eljárásáról és adminiszt-ratív jegyzékéről szóló 2007. április 12-i 34/2007 rendelet.

• A felelős hatóság a Kasztíliai és Leóni Szociális Gazdasági Főigaz-gatóság.

Vallónia • A munkaerő-integráló vállalkozások engedélyezéséről és támo-gatásáról szóló 2012. december 19-i rendelet (2013.01.21-én jelent meg a belga közlönyben).

• 2013. január 31-i határozat (2013.03.07-én jelent meg a belga köz-lönyben).

• A „MISZÉV” engedélye két évre szól. Meghosszabbítható 4 évre. Ezután a 6 éves időszak után hallgatólagosan megújul, 4 éves idő-szakokra.

Budapest Nem létezik MISZÉV státusz. A Spanyolországban és Belgiumban a MISZÉV-okat érintő hatályos törvények és rendeletek támpontot adhatnak a magyar MISZÉV-okról szóló nemzeti törvény kidolgozásánál.

15

3. A MUNKAERŐ-INTEGRÁLÓ SZOCIÁLISAN ÉRZÉKENY VÁLLALATOK SAJÁTOSSÁGAI

A MISZÉV MEGHATÁROZÁSA


A MISZÉV egy gazdasági társaság vagy szövetkezet amely, miután meg-kapta a szükséges minősítést az illetékes hatóságoktól, termelő vagy szolgál-tató tevékenységet folytat, és amelynek társadalmi célja a társadalmi kire-kesztettségben élők szakmai és társadalmi integrációja és képzése, majd átirányítása a hagyományos munkaerőpiacra (2007. december 13-i 44/2007 törvény). Az első 3 évben a dolgozók minimum 30%-a vesz részt az integráci-ós folyamatban, a 4. évtől pedig a dolgozók minimum 50%-a.

Vallónia A MISZÉV rendelkezik saját stratégiai tervvel, javakat termel vagy szol-gáltatásokat nyújt, de ezzel párhuzamosan egy pontosan meghatározott szociális feladatot is ellát, mégpedig a hátrányos helyzetű vagy súlyosan hát-rányos helyzetű munkavállalók tartós és minőségi integrálációját biztosítja (lásd célközösség meghatározása). A MISZÉV-ok vállalják, hogy a megálla-podást követő négy évben a náluk foglalkoztatott munkavállalók legalább 50%-a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű munkavállaló lesz, ér-vényes munkaszerződéssel.

Budapest Nem létezik MISZÉV státusz.

A MISZÉV-OK JELENLEGI FINANSZÍROZÁSA


A MISZÉV-ok különböző típusú támogatásokra jogosultak:

Nemzeti szinten: a) TB hozzájárulás a szerződés időtartama alatt (max. 3 év)

Tartományi szinten: b) Munkaerő-piaci és társadalmi integrációs munkahelymegtartási támo-

gatás (TMSZ: Teljes Munkaidőre Számított): anyagi kompenzáció az in-tegrációs folyamat többletköltségeinek fedezésére.

c) Befektetéstámogatás d) Munkaerő-piaci és társadalmi integrációs folyamat mentorálásának tá-

mogatása. e) Támogatás a MISZÉV-okat egyesítő és képviselő szervezeteknek, a mű-

ködési és promociós költségek fedezésére.

Kasztília és León: Éves támogatás a társadalmi kirekesztettségben élő vagy annak veszélyétől fenyegetett munkavállalók bérének részleges fedezésére a nyilvántartott

16

MISZÉV-okban (34/2007. április 12. rendelet) A szakmaközi minimálbér 50%-a minden teljes TMSZ integrált alkalmazott után.

Vallónia a) „Szociális integrációs gazdaság” (SINE) nevű támogatás, amely a munkanélküli segélyek aktív felhasználásával elősegíti a nyílt munkaerő-piacon nehezen elhelyezhető dolgozók munkaerő-piaci integrációját. Azok a munkaadók, akik egy SINE dolgozót alkalmaznak jogosultak TB járulék kedvezményre és bérkiegészítő támogatásra: − TB járulék kedvezmény: 1.000 euró 10 hónapig, 20 hónapig vagy

akár korlátlan ideig a munkavállaló kora és kategoriája szerint (sze-mélyhez kötött támogatás).

− Integrációs támogatás: A munkaadó havonta 500 euróval keve-sebbet költhet a munkabérre, mert azt a munkavállaló közvetlenül a Társadalombiztosítási Intézettől kapja meg. Ez a támogatás 4 évig tart és csökkenő jellegű.

Feltételek Munka nélkül eltöltött időszak Járulékcsökkenés

Integrált munkahely támogatása (a járulékcsökkenés időtartamára)

45 év alattiak 312 nap az utolsó 18 hónapban

1 000 Euro az alkalmazástól számí-tott első három hónapra + tíz alka-lommal három havonta

500 Euro/hónap


1 000 Euro az alkalmazástól számí-tott első három hónapra + húsz alka-lommal három havonta

500 Euro/hónap

45 év és fölötte 156 nap az utolsó 9 hónapban 1 000 Euro határozatlan ideig 500 Euro/hónap

b) A 2012. december 19-i rendelet három fajta támogatást tesz lehetővé:

− Szociális Osztály támogatása: Évi 1.500 € értékű támogatás a szociális osztálytól vagy a helyi közigazgatási szervekhez tartozó munkaügyi központtól, a helyi közigazgatási szervhez tartozó MISZÉV-ok esetében.

− Szociális mentorok európai támogatása: A nyilvántartott MISZÉV támogatást kaphat Közérdekű Gazdasági Tevékenység (KGT) vég-zéséhez. 50.000 € TMSZ (maximum 2 TMSZ szociális mentor).

Összeg Integrált alkalmazottak minimális

száma Támogatható mentorok száma

25 000 Euro 8 1 részmunkaidő 50 000 Euro 26 minimum 1 részmunkaidős

maximum 1 teljes minkaidőben alkalmazott

75 000 Euro 45 minimum 2 részmunkaidős maximum 1,5 teljes munkaidőben alkalmazott

100 000 Euro 60 minimum 1 részmunkaidős maximum 2 teljes munkaidőben alkalmazott

Ez a támogatás összhangban kell legyen a KGT-kre vonatkozó de minimis rendelettel. Tehát a nyilvántartott MISZÉV csak akkor kaphat KGT-re vonatko-zó támogatást, ha az általa kapott de minimis támogatások nem haladják túl az 500.000 eurót egy három éves időszak alatt.

17

Vallónia Régió támogatása a hátrányos és halmozottan hátrányos helyze-tű dolgozók integrációjának előmozdítására: A támogatás mértéke maxi-mum 18.000 euró egy hátrányos helyzetű (HH) és maximum 36.000 euró egy halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) munkavállaló esetén. Négy éves támo-gatás (az éves támogatás összege tehát 25 %-a a fenti összegeknek). A tá-mogatás szabályai arra kötelezik a munkaadót, hogy munkaszerződéssel fog-lalkoztassa a munkavállalót a támogatás 4 éve alatt, és az azt követő három évben. A MISZÉV ezeken felül egyéb foglalkoztatási támogatásokat is kaphat, mint például a Munkahelyteremtési Támogatás (APE).

Budapest Mivel nem létezik a MISZÉV státusz, az ilyen jellegű tevékenységek számára nincs specifikus támogatás. Létezik egy a munkát kereső hátrányos helyzetű személyeket foglalkoztató szervezeteknek járó segély (CVI62011. törvény), amely alapot jelenthet a MISZÉV-ok támogatásáról szóló támogatásoknak (lásd: A magyar MISZV-ok anyagi megtérülésének szimulált számítása).

A MISZÉV-OK JOGI FORMÁI


− Kft (a legtöbb) − Szociális kezdeményezésű szövetkezet − Munkavállalói szövetkezet

Vallónia − Korlátolt felelősségű szövetkezet (a legtöbb) − Szociális célú részvénytársaság − Gazdasági érdekeltségű csoportosulás (GIE)


A MISZÉV TULAJDONOSAI


A MISZÉV tulajdonosa egy vagy több támogató szervezet, a törzstőke leg-alább 51%-ának birtoklásával. Ezek a nonprofit szervezetek között lehet közhasznú társaság, egyesület és alapítvány, de céljuk mindenképpen a hát-rányos helyzetűek társadalmi integrációja.

Vallónia Legtöbbször szövetkezetekről van szó, de részesedést szerezhetnek ma-gánszemélyek, közhasznú szervezetek vagy befektetők (akik a befektetésüket maximum 6%-os haszonnal tudják kivenni). A MISZÉV köteles tájékoztatni a munkavállalókat a vállalati részesedés vásárlásának lehetőségéről, ezáltal a munkavállaló, ha akarja, befektető lehet az őt alkalmazó vállalkozásban.


18

ÁTMENETI (KIUGRÁSI) / TARTÓS FOGLALKOZTATÓ MISZÉV


Átmeneti foglalkoztatás (az integrációs folyamat minimum 6 hónapos, maxi-mum 3 éves)

Vallónia Végleges foglalkoztatás (legfőképpen). A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű munkavállalókat legalább félmunkaidős állásban kell al-kalmazni (határozatlan idejű szerződéssel, vagy olyan határozott idejűvel, amit 6 hónapon belül határozatlan idejűvé kell módosítani).


4. CÉLCSOPORT (AZ ADOTT ORSZÁG SZABÁLYOZÁSA ALAPJÁN)


A nemzeti törvény szerint a MISZÉV-ok munkanélküli, a munkaügyi központok nyilvántartásában szereplő, társadalmi kirekesztettségben élő személyeket al-kalmaznak, akik különösen nagy nehézséggel tudnak a munkaerőpiacon elhe-lyezkedni, az alábbi felsorolás szerint:

• RMI (Minimális integrációs segély) vagy hasonló támogatások ked-vezményezettei.

• Olyanok, akik nem részesülhetnek ezekből a segélyekből. • Nem laknak elég ideje a területen. • Elérték a segélyek maximális időtartamát. • Gyermekvédelmi intézményéből származó, tizennyolc évnél idősebb

és harminc évnél fiatalabb fiatalok. • Drog- vagy más függőségi problémákkal küzdő személyek, akik re-

habilitációs vagy társadalmi integrációs programban vesznek részt. • Szabadságvesztés alatt lévő személyek, akiknek helyzete lehetővé

teszi a munkába járást, illetve feltételesen szabadlábon lévők és bör-tönbüntetésüket letöltött korábbi elítéltek.

• Intézetben lakó fiatalkorúak, akiknek helyzete lehetővé teszi a mun-kába járást, valamint a próbaidősek és a korábbi bentlakók.

• Engedélyezett alternatív befogadó-központokból érkező személyek. • Engedélyezett prevenciós és társadalmi integrációs programokból

érkező személyek. A fenti kategóriák valamelyikéhez tartozást az illetékes állami szociális szolgá-lat akkreditálja.

Vallónia Olyan személyek, akiket a társadalombiztosítási intézet a munkaerőpiacon hát-rányos helyzetűnek minősített (tartósan munkanélküli, alacsony szakképe-sítéssel rendelkező).

• «Hátrányos helyzetű munkavállaló» − Nem rendelkezik középiskolai végzettséggel (érettségi vagy annak megfelelő).

19

− Munkanélküli álláskeresőként regisztrált. − Teljesíti az alábbi 7 feltétel egyikét: szociális segélyt kap legalább 6 hó-

napja, 50 évnél idősebb, egyedüli családfenntartó, a szakmájában alulrep-rezentált a neme, diszkrimináció potenciális áldozata, hivatalos fogyaték-kal élő; a 60. cikk hatálya alá esik (segélyben részesül). • «Halmozottan hátrányos helyzetű munkavállaló»

− Nem rendelkezik középiskolai végzettséggel (érettségi vagy annak megfe-lelő).

− Munkanélküli álláskeresőként regisztrált. − 24 hónapja részesül munkanélküli segélyben vagy szociális integrációs

segélyben, vagy semmilyen bevétele nincs.

Budapest A társadalmi kirekesztettségben élők tekintetében Magyarországon a gondot az jelenti, hogy a lakosság fele a szegénységi küszöb alatt van, ergo társadal-mi kirekesztettségben él. Emiatt a hátrányos helyzet konkrét meghatározása sokkal tágabb.

• «Hátrányos helyzetű személyek» − Nők. − Fiatalok (első munkahely). − Ötven évesnél idősebbek. − Alacsonyan képzett vagy képzettség nélküli személyek. − Csökkent munkaképességű személyek.

5. MISZÉV-OK REGIONÁLIS HÁLÓZATAI


FECLEI: Burgosban, 2001. március 8-án alapított nonprofit egyesület, amely-nek célja MISZÉV-ok létrehozása és működtetése Kasztília és León tarto-mányban. A FECLEI tagja és aktív szereplője a következő hálózatoknak: FAEDEI (MISZÉV-ok országos hálózata)/ EAPN Kasztília és León / FIARE projekt – Etikus Bank.

Vallónia RES – MISZÉV-ok Hálózata: 39 szociális gazdaságban tevékenykedő intéz-ményt ölel át (ezeknek körülbelül a fele MISZÉV), amelyeknek célja a társa-dalmi vagy a környezetvédelmi helyzet javítása: MISZÉV-ok, munkahelyi kép-zéssel foglalkozó vállalatok, szakmai társadalmi beilleszkedéssel foglalkozó szervezetek. A RES másik célja ezeknek a vállalkozásoknak a támogatása humán erőforrás és társadalmi nyomonkövetés tekintetében. Az Atout EI Föderáció, célja a MISZÉV-ok jogi képviselete, reprezentációja (körülbelül 150 munkaer-integráló vállalkozást foglal magában). Ez a föderáció politikai szinten is képviseli az ilyen jellegű vállalkozásokat.


20

6. A MISZÉV-OK JELENLEGI HELYZETE ÉS SZÜKSÉGLETEI

Kasztília és León (Spanyolország) 2013. MISZÉV-ok száma 10 Összes foglalkoztatott 192 Teljes munkaidőre számított 96,61 Integrált foglalkoztatott 96 Teljes munkaidőre számíott 49,44 MISZÉV-ok tevékenységi terü-letei

Jelenlegi területek: ipari ruhatisztítás, építőipar, kertészet, felújítás és átrendezés, kárpitosmunkák, takarítás és kar-bantartás, vendéglátás, vállalati menzák és idősotthonok üzemeltetése, hulladékkezelés és saját zöld pontok üze-meltetése. Új tevékenységek 2013-2014: hurkakészítés és forgal-mazás, fertőtlenítés

Vallónia (Belgium)- Atout EI adatai 2013 MISZÉV-ok száma 150 (ezek között 19 a RES-nek is tagja) Összes foglalkoztatott 4.852 Teljes munkaidőre számított 3.455 Integrált foglalkoztatott − 62% (azaz 89 vállalat) szolgáltató (takarítás, vasalás);

− 9% hulladékszelektálás és újrahasznosítás; − 6% szolgáltatás magánszemélyeknek és vállalatoknak; − 6% egyéb szolgáltatás; − 6% építőipar; − 11% egyéb ágazatokban tevékenykedik.

Budapest (Magyarország) Nem létezik MISZÉV státusz.

21

AKTUÁLIS IGÉNYEK / LEGFŐBB AKADÁLYOK


Annak ellenére, hogy a MISZÉV-ok általában jól viselik a válságot a hagyomá-nyos vállalatokhoz képest, a tapasztalat az, hogy a szolgáltatási szektor igen erősen megsínyli a dekonjunktúrát. Szükség van tehát új tevékenységek bevezetésére: − Termékek gyártása és értékesítése. − Környezetvédelemmel kapcsolatos szolgáltatások. − Olyan szolgáltatások, amelyek közbeszerzések / szociális záradékok révén

működhetnek.

Vallónia

A MISZÉV-ok jól viselik a válságot a hagyományos vállalatokhoz képest. Még-is 2014-ben a MISZÉV-ok száma 173-ról 150-re változott. Egyesek úgy látják, hogy a szolgáltatási ágazat el fog tűnni, mert munkabéremelésre került sor (2014. január 1. óta az órabér az első 400 óránál 8,5€-ról 9€-ra ugrott), s ez rontja a versenyképességet. Szükség van új tevékenységek bevezetésére: − Termékek gyártása és értékesítése. − Környezetvédelemmel kapcsolatos szolgáltatások. − Olyan szolgáltatások, amelyek közbeszerzések / szociális záradékok révén

működhetnek. MISZÉV-ok nehézségei: − Negatív sztereotípiák: a többség előítélettel közeledik a MISZÉV-ok felé,

nagyon gyakran szociális foglalkoztatókkal kevernek össze, ahol az alkal-mazottak csökkent munkaképességű, illetve fogyatékkal élő személyek, s nem piaci viszonyok között termelnek és versenyeznek a konkurenciával.

− Partnerségi kapcsolatba kerülni hagyományos vállalkozásokkal, ugyanis ezek gyakran a MISZÉV-ra úgy tekintenek, mint tisztességtelen ver-senytársra. Emiatt sokszor megakadályozzák, hogy a MISZÉV-ok részt ve-gyenek közbeszerzéseknél (vö. a szociális záradék hiánya).

Budapest Olyan eszközökre/mechanizmusokra van szükség, amelyek elősegítik a társa-dalmi kirekesztettségben élők visszatérését a munkaerőpiacra (nemcsak a fo-gyatékkal élők és a csökkent munkaképességűek esetében), amelyek lehető-vé teszik munkahelyek teremtését és a kompetenciák fejlesztését. A MISZÉV, mint Spanyolország és Belgium esetében láttuk, olyan szociális vállalkozási forma, ami nagyon hasznos lenne Magyarországon.

22

MISZÉV-OK JELENLEGI SZÜKSÉGLETEI

DE FORRÁS: ELABORATION PROPRE-FECLEI

RESPEC PROJEKT: A szociális gazdaság, ezen belül a MISZÉV-ok bevált gyakorlatainak és a sikeres tapasztalatainak azonosítása azzal a céllal, hogy a társadalmilag kirekesztettek munkahelyteremtését elősegítése, készségeit fejlessze és előmozdítsa az integrációjukat a munkaerőpiacon.

Szükséges: MISZÉV-OK MEGERŐSÍTÉSE ÉS LÉTREHOZÁSA

Következménye: Több integrált munkahely létrehozása a társadalmilag kirekesztettek

szociális integrációjának és foglalkoztatásának elősegítésére

2020 Európai Stratégia - Európai foglalkoztatási stratégia: „Foglalkoztatási csomag”,

kezdeményezés a kompetenciákról. - A hátrányos helyzetűek integrációjának előmozdítása. a

munkaerőpiacon és küzdelem a diszkrimináció ellen. - Esélyegyenlőség. - Munkahelyteremtés, kompetenciák előrejelzése és fejlesztése.

A válság egyre nagyobb nehézségeket okoz a MISZÉV-ok számára

Nő a társadalmilag kirekesztettek vagy a kirekesztéstől

fenyegetettek száma, egyre nehezebb visszakerülniük a munka

világába

Gazdasági válság + A munkaerőpiacról kiesők strukturális munkanélkülisége

Nő a szegénység és a munkanélküliek aránya

A regionális és európai gazdaság

Legérzékenyebb ágazatok: Építőipar és a szolgáltatások

Munkahelyeket kell teremteni a társadalmi

és a munkaerőpiaci integráció elősegítése

érdekében

Új MISZÉV-okat kell létrehozni és a meglévők

tevékenységi körét szélesíteni

Kevesebb a bevétel

Kifizetetlen tételek és fizetési késedelmek

Likviditási gondok

Csökken az integrált munkahelyek száma

Bezárás

23

A MISZÉV-OK TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HATÁSAI

Az egyik kiemelendő szempont elsősorban a közigazgatási szerveknek fontos: ez a MISZÉV-ok rentabilitása. Mi a „társadalmi haszon” kifejezést használjuk, ugyanis a MISZÉV-oknak egyértel-műen szociális céljuk van, azon túl, hogy gazdaságilag is meg kell, hogy álljanak a saját lábukon.

CÉL A közigazgatási szervekben tudatosítanunk kell azt, hogy a MISZÉV-ok tevékenységének támoga-tása nem egyfajta plusz teher a közösség számára, mert ezek a cégek profitot termelnek, s az adók, járulékok fizetése, továbbá a segélyezettek számának csökkentése révén jelentős bevéte-lekhez juttatják a költségvetést. Valójában tehát a közpénzek felhasználásának egy nagyon haté-kony eszközéről van szó.

A Kasztília és Leónban és Valloniában végzett kutatásban és a Budapesten végzett modelle-zéssel megpróbáltuk felmérni a MISZÉV-ok nemzetgazdasági hatásait. A fenti térségekben ele-meztük az közigazgatási szervek által a MISZÉV-okba befektetett közpénz felhasználását és an-nak megtérülését az állami költségvetésben szja, áfa és TB járulék formájában, ugyanakkor azt is felmértük, milyen nagyságrendűek az így elkerült szociális segélyezések, lásd az Integrációs se-gély (Belgium) vagy a Állampolgársági Bérgarancia (Kasztília és León).

MEGJEGYZÉS

• A MISZÉV-ok létformái és fajtái egymástól eltérőek lehetnek, ezért érdemes a ta-nulmány során külön kezelni a különböző térségeket és típusokat.

• A kutatás a MISZÉV-oknak csak azokra az elemeire koncentrál, amelyek eltérnek a hagyományos vállalkozásoktól:

− A számítás csak a MISZÉV-okban dolgozó hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrá-nyos helyzetűekre vonatkozik. Őket integrációs folyamatban részt vevőknek hívjuk Kasztília és Leónban (mert ott ideiglenes vagy kiugrási MISZÉV-ok léteznek) és tá-mogatott dolgozóknak Vallóniában (mert ott tartós, végleges foglalkoztatásról van szó).

− Csak a kizárólag MISZÉV-oknak szánt specifikus anyagi támogatásokat vettük fi-gyelembe a számításoknál.

• Nem alkalmazottak számáról, hanem „Teljes Munkaidőre Számított” (TMSZ), azaz egész éven át tartó teljes munkaidős foglalkoztatásról beszélünk. Például a spanyol MISZÉV-ben 104 integrációs folyamatban részt vevő munkavállaló 52,92 TMSZ-nek felel meg.

• Budapest (Magyarország) esetén a spanyol modell mintáját követve modelleztünk egy lehetséges szcenáriót, tekintettel arra, hogy egyelőre még nem létezik MISZÉV az országban.

− A modellezés a Kasztília és León (Spanyolország) tartományban működő MISZÉV-ok tevékenységét veszi alapul és ezt alkalmazza a magyar valósághoz (minimálbér és állami szociális kiadások mértéke).

• IA : Integrációs folyamatban részt vevő dolgozó.

24

SPANYOL MISZÉV-OK TÁRSADALMI HASZNA (KASZTÍLIA ÉS LEÓN, 2013) • 10 MISZÉV vett részt (az összes MISZÉV Kasztília és Leónban 2013-ban), • 198 munkavállaló (95,67 TMSZ), ezek között 104 integrációs folyamatban vesz részt

(52,92 integrált munkavállaló TMSZ). TMSZ: Teljes Munkaidőre Számított TÁRSADALMI HASZON - MISZÉV-OK - KASZTÍLIA ÉS LEÓN (SPANYOLORSZÁG)

Éves adatok 2013. év 10 MISZÉV támogatásának eredménye

Évi összes Teljes Munkaidőre Számított (TMSZ) integrált alkalmazott (IA) 52,92 Összes IA 104

Évi összes TMSZ alkalmazott (AL): IA + állandó alkalmazott (ÁA) 95,67 Összes AL 198

Egy IA TMSZ éves bruttó átlagbére 13 872,23€

1. A MISZÉV ÁLLAMI TÁMOGATÁSAI TMSZ IA-ként (€)

Összes TMSZ IA (€)

A MISZÉV összes támogatása (A) 5 316,93 281 372,15 2. ÁLLAMI BEFEKTETÉS MEGTÉRÜLÉSE (Befizetett TB-járulék és Szja, Áfa és egyéb adók, járulékok nincsenek benne)

TMSZ IA-ként (€)


Az államhoz visszatérül (B) 9 347,87 494 689,49 3. A TMSZ IA TÉNYLEGES KÖLTSÉGE TMSZ IA-ként (€) Összes TMSZ IA (€) TMSZ integráció valós költsége (A-B) -4 030,94 -213 317,34

4. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSNAK MEGTAKARÍTOTT KÖLTSÉGEK Társadalmi kirekesztettségben élő és munkanélküli személy becsült éves közvetlen költsége (az állampolgárok garantált járadéka alapján)

Munkanélküli, kirekesztett személy segélyezésének

költsége (€)

A MISZÉV TMSZ IA-jainak számával

megszorozva (€)

Elkerült költségek ( C) 6 390,13 338 165,68 5. TÁRSADALMI HASZON TMSZ IA-ként (€) Összes TMSZ IA (€) MISZÉV-OK TÁRSADALMI HASZNA C-(A-B) 10 421,07 551 483,02

1 € állami befektetésből teljes munkaidőre számított integrált

alkalmazottra egy kasztíliai és leóni MISZÉV-ban

MINDEN EGYES BEFEKTETETT

EURÓ UTÁN

AZ ÁLLAMI KÖLTSÉG

MEGTÉRÜLÉSE

3,0 €

megtérül 1,8 €

megmarad 1,2€

=

MISZÉV TÁRSADALMI HASZNA 10 421,07 €

MINDEN EGYES TMSZ INTEGRÁLT ALKALMAZOTT UTÁN

1 ÉVRE BECSÜLT ÖSSZES TÁRSADALMI HASZON ÉRTÉKE 10 MISZÉV ÉS 25 TMSZ IA FIGYELEMBE VÉTELÉVEL

551 483,02 €

25

2. A BELGA MISZÉV-OK TÁRSADALMI HASZNA (VALLÓNIA, 2013) • 5 résztvevő MISZÉV • 328 munkavállaló (211,12 TMSZ), ezek között 110 integrációs folyamatban vesz részt

(85,62 integrált munkavállaló TMSZ). TMSZ: Teljes Munkaidőre Számított TÁRSADALMI HASZON - MISZÉV-OK – VALLÓNIA (BELGIUM)








TMSZ IA-ként (€)


Az államhoz visszatérül (B) 14 698,91 1 258 520,75 3. A TMSZ IA TÉNYLEGES KÖLTSÉGE TMSZ IA-ként (€) Összes TMSZ IA (€) TMSZ integráció valós költsége (A-B) -10 083,36 -863 337,04

4. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSNAK MEGTAKARÍTOTT KÖLTSÉGEK Társadalmi kirekesztettségben élő és munkanélküli személy becsült éves közvetlen költsége (az integrációs jövedelemre alapozva)


költsége (€)


megszorozva (€)

Elkerült költségek ( C) 9 808,32 839 788,36 5. TÁRSADALMI HASZON TMSZ IA-ként (€) Összes TMSZ IA (€) MISZÉV-OK TÁRSADALMI HASZNA C-(A-B) 19 891,68 1 703 125,39


alkalmazottra egy vallón MISZÉV-ban


EURÓ UTÁN


MEGTÉRÜLÉSE

5,3 €

megtérül 3,2 €

megmarad 2,1€

=




1 703 125,39 €

26

3. A MISZÉV TÁRASADALMI HASZNÁNAK MODELLEZÉSE MAGYARORSZÁGON

Mivel Magyrországon nem létezik MISZÉV, kénytelenek voltunk az alábbi kritériumok szerint modellezni azok működését (2014. évi adatok felhasználásával):

• 10 MISZÉV • Átlagban minden MISZÉV-ban 5 integrált munkavállaló és 4 szakember dolgozik • Összesen 90 dolgozó (45 TMSZ – teljes munkaidőre számított), ebből 50 vesz

részt integrációs folyamatban (25 TMSZ integrált foglalkoztatott) • Bruttó éves munkabérük az alacsony végzettségű munkavállalók minimálbéré-

nek felel meg: havi 327,4 euró • Támogatás: munkahelyteremtési támogatás (TMSZ integrációs folyamatban)

a minimálbér 70%-a • Támogatás: szociális mentorálási támogatás: egy szociális mentor bérének 21%-a

A támogatásoknál nem vettük figyelembe azt a támogatást, amit az állam jelenleg is nyújt azoknak a szervezeteknek, amelyek hátrányos helyzetű munkavállalókat alkalmaznak (átlag-ban 269,2 euró havonta – 2011. évi CVI. törvény). • A támogatások két fajtáját vettünk figyelembe a számításoknál: Munkahelyteremtési tá-mogatás (TMSZ integrációs folyamatban): Az alacsony végzettségű munkavállalók mini-málbérének 70%-a: 327,4 euró 70%-a, azaz 229,2 euró havonta • Szociális mentorálási támogatás: egy szociális mentor bérének 21%-a A MISZÉV-okban átlagban 5 integrációs folyamatban részt vevő dolgozóra egy fél állásban dolgozó szo-ciális mentort számoltunk. Egy félállásban dolgozó mentor szakember átlagos bére Magyaror-szágon körülbelül havi 190,3 euró, ezért egy TMSZ integrált foglalkoztatottra jutó szociális men-tori támogatás: 190,3 euró 21%-a, azaz HAVI 40 euró.

A két támogatás tehát összesen havi 269,2 eurónak felel meg, azaz ugyanannyi, mint am-ennyit az állam fizet azoknak a szervezeteknek, akik hátrányos helyzetű munkavállalókat alkalmaznak (2011. évi CVI. törvény). Ez az állami támogatás tehát nem haladná meg a jelenleg is meglévő hasonló célú támogatá-sok mértékét, de elősegítené a MISZÉV-ok alapítását és ennek következtében lehetőséget ad-na munkahelyteremtésre és egy integrációs folyamat keretében hátrányos helyzetűek kompe-tenciafejlesztésére. A MISZÉV számára ezek a támogatások lehetővé tennék, hogy részben fedezzék a szociális mentor munkájából eredő és az integrációs folyamatban részt vevő foglal-koztatott alacsonyabb termelékenységéből adódó többletköltségeket (tehát ellenételezzék a termelékiesést), ugyanis az integrációs folyamatban részt vevő általában harmad annyira termelé-keny, mint egy „hagyományos” munkavállaló. Ráadásul az integrációs folyamatban részt vevő fog-lalkoztatott bevétele legalább megfelelne a minimálbérnek, ami növelné anyagi önállóságát is. Ez a modell lehetővé tenné, hogy az államhoz visszatérüljön valamennyi a befektett pén-zéből. Tehát egy olyan megoldásról van szó, amelyben mindenki nyerne: az állam, a MISZÉV (a foglalkoztatásba és a termelés növelésébe visszaforgatandó profitot termel nonprofit formában) és a munkához jutó hátrányos helyzetű ember is.

27

TÁRSADALMI HASZON MODELLEZÉS - MISZÉV-OK – BUDAPEST (MAGYARORSZÁG)








TMSZ IA-ként (€)


Az államhoz visszatérül (B) 2 416,21 60 405,30 3. A TMSZ IA TÉNYLEGES KÖLTSÉGE TMSZ IA-ként (€) Összes TMSZ IA (€) TMSZ integráció valós költsége (A-B) 813,50 20 337,60



költsége (€)


megszorozva (€)

Elkerült költségek ( C) 882,00 22 050,00 5. TÁRSADALMI HASZON TMSZ IA-ként (€) Összes TMSZ IA (€) MISZÉV-OK TÁRSADALMI HASZNA C-(A-B) 68,50 1 712,40


alkalmazottra egy budapesti MISZÉV-ban


EURÓ UTÁN


MEGTÉRÜLÉSE

1,02 €

megtérül 0,7 €

megmarad 0,3€

=

MISZÉV TÁRSADALMI HASZNA 68,50 €



1 712,40 €

28

A HÁROM RÉGIÓ ÖSSZEHASONLÍTÓ TÁBLÁZATA:

Kasztília és León - 2013

számítás 10 MISZÉV

Vallónia számítás - 2013

5 MISZÉV

Budapest becslés-

2014 10 MISZÉV

Integrált foglalkoz-tatottak (TMSZ) 52,92 85,62 25

A Támogatás MISZÉV 281.372,15€ 395.183,71€ 80.742,00€

B Befektetésmegtérülés (Áfa, TB, adók és járulékok)

494.689,49€ 1.258.520,75€ 60.405,30€

A-B Integrált MISZÉV-ok valós költsége -213.317,34€ -863.337,04€ 20.337,60€

C Elkerült kiadások (szociális juttatások) 338.165,68€ 839.788,36€ 22.050,50€

(C) - (A-B) TÁRSADALMI HASZON 551.483,02€ 1.703.125,39€ 1.712,40€

A vallóniai számításnál és a budapesti becslésnél néhány információ hiánya miatt nem vettük fi-gyelembe a nyereségadót, az áfát és más adókat az állami befektetésmegtérülés kiszámításánál. A valós megtérülés tehát valójában magasabb, mint a számításoknál feltüntetett.

A számok magukért beszélnek. Egyértelmű, hogy a MISZÉV-ok hatékony és gaz-daságos eszközök a társadalmi kirekesztés elleni kűzdelemben. Egyrészt az állami be-fektetés megtérülését teszik lehetővé, amely több millió eurós nagyságot is elér egész Eu-rópában tekintettel a gazdasági tevékenységük volumenére (befizetett áfa, tb, adók és járulé-kok), másrészről lehetővé teszik, hogy az államok csökkentsék szociális kiadásaikat, mivel a potenciális segélyek és szociális támogatások kedvezményezettei adófizető munkaváll-alókká és aktív fogyasztókká válnak.

A MISZÉV-ok a helyi gazdaság aktív szereplői, továbbá nonprofit szervezetek, ami azt jelenti, hogy a tevékenységük során elért nyereséget visszaforgatják a termelés és foglalkoztatás fejlesztésébe. Óriási lehetőséget jelent tehát a közigazgatási szervek számára az, hogy együtt

a MISZÉV-okkal teljesítsék kettős feladatukat: a fejlődés lehetővé tételét gazdasági és szociális téren.

A MISZÉV-ok nyilvánvaló társadalmi hatásukon túl nagyon pozitív gazdasági hatással bír-nak az állam és a teljes társadalom számára.

MÉRNI KELLENE A MISZÉV-OK TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HATÁSÁT EURÓPAI SZINTEN: a MISZÉV-ok társadalmi haszna többmillió eurót tesz ki.

29

A TÁRSADALMI KIREKESZTÉSTŐL SÚJTOTT SZEMÉLYEK RÉSZÉRE VALÓ MUNKAHELY-TEREMTÉS KEDVEZŐ FELTÉTELEI MISZÉV-OKBAN ÉS HAGYOMÁNYOS VÁLLALATOKBAN Miután meggyőződtünk a MISZÉV-ok jövedelmezőségéről, vagy legalábbis rentábilitásáról az ál-lam és a társadalom számára, könnyen beláthatjuk, hogy minél több integrált munkahelyet terem-tünk a MISZÉV-ok révén a társadalmi kirekesztettségtől sújtottak számára, annál nagyobb lesz a társadalmi hatás és az anyagi megtérülés. A közigazgatási szervek fontos szerepet játszanak ab-ban a folyamatban, amelynek célja a munkahelyteremtés a társadalmi kirekesztéstől sújtottak számára. Ebben a kontextusban az állam a közpénzt hatékonyabban tudja felhasználni, ha több nagyobb hangsúlyt helyez a MISZÉV-ok támogatására, a hagyományos támogatásokkal szem-ben. Befektetés alatt itt nem csak közvetlen pénzügyi támogatást értünk, hanem például azt is, hogy az állam szociális záradékok alkalmazása révén lehetőséget teremt a MISZÉV-oknak arra, hogy nagyobb eséllyel vehessenek részt közbeszerzési pályázatokon.

HOGYAN TEREMTSÜNK TÖBB MUNKAHELYET TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉGBEN ÉLŐ SZEMÉLYEK SZÁMÁRA Válasz: egyrészt megerősítve és tökéletesítve a már meglévő kedvező feltételeket, másrészről pedig újabb esélyek teremtésével. Érvek: Növelni a pénzügyi támogatást és előnyben részesíteni a gazdasági termelő tevékenység létrehozását. Növelni a pénzügyi támogatást a MISZÉV-oknak integrált munkahelyteremtés céljából Elősegíteni a MISZÉV-ok részvételét közbeszerzési pályázatokon: védett piacok, szociális záradékok alkalmazása révén Elősegíteni a MISZÉV-ok hozzáférését olyan ígéretes iparágakhoz, melyekben jelentős munkahelyteremtési lehetőségek rej-lenek Javítani az együttműködést a MISZÉV-ok és a hagyományos vállalatok között.

1. ANYAGI TÁMOGATÁS AZ INTEGRÁLT MUNKAHELYTEREMTÉSHEZ Elősegíteni a MISZÉV-ok alapítását, kompenzálni az integrációs folyamatban részt vevő alkal-mazottak (IA) alacsonyabb termelékenységéből származó többletköltségeket és támogatni az a szakmai és szociális mentorálást végző szakemberek bérét. A MISZÉV-ok sok munkahelyet tud-nak teremteni, ugyanakkor többletköltségekkel is szembesülnek a hagyományos vállalkozásokhoz képest, mert kettős, „gazdasági és szociális” célokat követnek. Azt látjuk, hogy nem csak a men-toráló szakemberek költségeit kell fedezniük, hanem ezen felül az integrációs folyamatban részt vevő foglalkoztatottak alacsonyabb termelékenységéből származó költségeket is fel kell vállalniuk, ugyanis az IA általában háromszor kevésbé termelékeny, mint egy „átlagos” alkalmazott. Az integ-rált munkahelyteremtés és a magasabb költségek miatt, a MISZÉV-ok olyan foglalkoztatási támo-gatásokat kaphatnak, amelyek már léteznek az általános foglalkoztatáspolitikában, akár országos, akár helyi szinten. Ezek a támogatások azonban gyakran elégtelenek, ráadásul jelentős különbsé-gek vannak az egyes országok és régiók között az integrációs folyamatban részt vevő személyek foglalkoztatási támogatásának feltételeiben és a részvétel kritériumaiban, mi több, néhol nem is lé-tezik hasonló támogatás.

30

MI

SZÉV

: A h

árom

kuta

tott

térs

égbe

n lét

ező

anya

gi tá

mog

atás

ok

Külö

nleg

essé

g

Ninc

s tár

sa-

sági

adó

Adóm

entes

a ny

eres

ég, h

a ne

m ad

ják ki

os

ztalék

ban

Ninc

s spe

cifiku

s tám

ogatá

s, mi

vel n

incs k

onkré

t törvé

ny va

gy re

ndele

t a M

ISZÉ

V-ok

elism

erés

éről

TB vi

ssza

térít

és

Orsz

ágos

szin

t TB

viss

zatér

ítés a

sz

erző

dés i

dőtar

-tam

a alat

t (ma

xi-mu

m 3 é

v).

850€

/TMS

Z sz

er-

ződé

s/ év

Fö

derá

lis sz

inte

n „S

zociá

lis in

tegr

á-ció

s gaz

dasá

g”

elnev

ezés

ű tá

mo-

gatá

s: tá

rsasá

gi ad

óked

vezm

ény:

1.000

€x10

ne-

gyed

év, v

agy

ugya

nann

yi x 2

0 ne

gyed

év, e

setle

g ak

ár ko

rlátla

n ide

-ig,

a mu

nkav

állaló

ko

ra és

beso

rolás

a sz

erint

Egyé

b

címsz

ó

Regi

onáli

s sz

int

Szoc

iális

Osztá

ly tá

-m

ogat

ása:

Év

es tá

moga

-tás

a sz

ociál

is os

ztályt

ól va

gy ön

kor-

mány

zati s

e-gít

őszo

lgálat

-tól

(a he

lyi

MISZ

ÉV-o

k es

etén)

: 1.5

00 €/

év.

MISZ

ÉV

alapí

tás/

befe

ktet

és

Felel

ős S

zem

élyze

t

Irány

ítás

vagy

te

rmelé

s

Szoc

iális

men

tor

Regi

onáli

s szin

t A

regio

nális

önko

r-má

nyza

t oda

ítélhe

t a

MISZ

ÉV-n

ek eg

y ös

szeg

et a h

átrán

yos

helyz

etű (H

H) va

gy

halm

ozott

an há

trá-

nyos

helyz

etű (H

HH)

munk

aváll

alók m

en-

torai

szám

ára.

→ 50

.000

€/év/T

MSZ

(max

i-mu

m 2 T

MSZ

szoc

iá-lis

men

tor)

→ A

ttól fü

gg, h

ogy

hány

HH

és H

HH

munk

aváll

alót a

lkal-

maz a

MIS

ZÉV

Inte

grált

TMS

Z (T

MSZ

: Telj

es m

unka

időre

szám

ított)

Regi

onáli

s szin

t A

nyilv

ántar

tott M

ISZÉ

V-ok

ban d

olgo-

zó ki

reke

sztet

tségb

en él

ő vag

y kire

-ke

sztés

vesz

élyén

ek ki

tett s

zemé

lyek

bérkö

ltség

einek

rész

leges

finan

szíro

-zá

sa ny

újtott

éves

támo

gatás

– a

szak

mai m

inimá

lbér 5

0%-a

Re

gion

ális s

zint

Elős

egíte

ni a

hátrá

nyos

hely

zetű

va

gy h

almoz

otta

n há

trány

os h

ely-

zetű

mun

kavá

llaló

k int

egrá

cióját

: a

támog

atás m

axim

um 18

.000 €

hátrá

-ny

os he

lyzetű

és m

axim

um 36

.000 €

a h

almoz

ottan

hátrá

nyos

helyz

etű

munk

aváll

alók e

setén

, nég

y éve

s pe-

riódu

sban

. →

A tá

moga

tás ar

ra kö

telez

i a vá

lla-

latot,

hogy

meg

tartsa

a mu

nkav

állaló

t a t

ámog

atás v

égéig

(4 év

), és

azon

fel

ül mé

g tov

ábbi

3 évig

.

Kasz

tília

és L

eón

(S

pany

olor

szág

) A

MISZ

ÉV-o

k Kas

ztília

és

León

i minó

sítés

i eljá

rásá

ról

és ad

minis

ztratí

v jeg

yzék

éről

szóló

2007

. ápr

ilis 12

-i 34

/2007

. ren

delet

Va

llóni

a (Be

lgiu

m)

A MI

SZÉV

-ok e

nged

élyez

é-sé

ről é

s tám

ogatá

sáró

l szó

ló 20

12. d

ecem

ber 1

9-i re

nde-

let

Buda

pest

(Mag

yaro

rszá

g)

31

„Ezek a támogatások nem fedezik a MISZÉV-ok ösz-

szes költségigényét. A MISZÉV-okról szóló tör-

vényben léteznek másfajta támogatások is, de ezeket nem alkalmazzák: befekte-tés-finanszírozás, mentorok

támogatása”.

„A teljes munkaidő kevesebb,mint 50%-ában dol-gozó k bérköltségeit nem ve-szik figyelembe, pedig azt a

konvenció is előírja. Ugyanígy a költségtérítést, az utazási költségeket és az ideiglenes munkaképtelenséget vagy

hasonlókat sem.”

„Megszűnik a MISZÉV támogatá-sa, miközben a dolgo-zó még nem érte el az

önállóságot: gondot okoz a határidő.”

„A Regionális MISZÉV-ok csak 4 évig

kapják a hátrányos helyzetű dolgozók után járó támoga-tást, pedig ezek közül so-kan, úgy 20%-uk, állandó

termelési deficittel rendelkeznek.”

„A munkacsoportok azt látják, hogy a MISZÉV

és a szociális gazdaság támogatásai egyenlőtle-nek. Az állam önkénye-sen szabja meg a tá-mogatások mértékét.”

Kérdés: „Ön úgy gondolja, hogy a meglévő támogatások megfelelnek a MISZÉV-ok szük-ségleteinek ahhoz, hogy továbbra is munkahelyeket tudjanak teremteni és fenntartani?” A résztvevők 100%-a (MISZÉV-ok vezetői) válasza: „nem” ● Átmeneti vagy kiugrási MISZÉV – Kasztília és León (Spanyolország)

A résztvevő MISZÉV vezetők egyetértettek abban, hogy a je-lenleg létező támogatások nem fedezik a MISZÉV-ok összes költségigényét, pedig a MISZÉV-okról szóló törvény ezt előír-ja. Külön kihangsúlyozzák a mentoráló szakemberek támoga-tásának hiányát, amint az Vallóniában (Belgium) létezik, és a befektetések finanszírozásához nyújtott alacsony támogatást.

● Tartós fogalkoztató MISZÉV-ok – Vallónia (Belgium) A MISZÉV vezetők egyetértenek abban, hogy nem elég a 4 évre szóló támogatás, ugyanis a hátrányos helyzetű vagyhalmozottan hátrányos helyzetű foglalkoztatottak jelentős részének nem elég ez az idő, hogy a kívánt termelékenységi szintet elérje.

A támogatás az integrációs folyamatban részt vevő foglalkoztatottak szak-maközi minimálbérének csak az 50%-át fedezi, és nem ve-szi figyelembe az ágazati kol-

lektív szerződést. Csak kis részben fedezi a nem termelő

személyzet, például a mentorok

„A támogatás nem elégséges, mert nem fede-zi, többek között, például a

mentorok bérköltségeit. Szintén elégtelen az integ-

rációs folyamatban részt ve-vő alkalmazottak termelési költségeinek támogatása.”

32

„A MISZÉV-okról szóló törvény minden rendelkezését alkal-mazni Kasztília és

Leónban.”

„Pozitív lenne, ha a kasz-tíliai és leóni MISZÉV-ok különleges adóügyi elbá-násban részesülnének, például olyan nyereség-adó-kedvezményt kap-

nának, mint amilyet belga kollegáink élveznek.”

„Az ágazat támogatá-sa elengedhetetlen, ha fenn akarjuk tartani a létrehozott munka-

helyeket.”

„A támogatások meghatározása során a teljes munkaidőre számí-tott munkahelyek számát kellene figyelembe venni, hogy ne fékezze a mun-

kahelyteremtést.”

A MISZÉV vezetők javaslatai, a több és jobb munkahely teremtéséhez

Régió Megjegyzések Javaslatok


A meglévő támogatások hasznosak, de nem elég-ségesek az integrált munkavállalók bérköltségei-nek a fedezetére. A jelenlegi támogatások nem fedezik a MISZÉV-ok összes igényét. A nemzeti törvények előírnak egyéb támogatásokat is a MISZÉV-ok számára, de ezeket még nem alkalmazzák Kasztília és León-ban: például befektetés-támogatások és a mento-rok költségeit fedező támogatások. A MISZÉV-okról készült gazdasági hatástanul-mány alapján, ha a kormányzat növeli a támoga-tásokat, a MISZÉV-ok több munkahelyet tudnak teremteni és a befektetés megtérülése még ma-gasabb lesz.

Az integrált munkahelyek támoga-tásának növelése a szakmaközi minimálbér 50%-ról 75%-ra. Létrehozni egy támogatást a mento-rok költségeinek a fedezetére: Integrációs mentorálás Szakmai mentorálás Speciális adókedvezmények a MISZÉV-ok számára, például nye-reségadó-kedvezmény (ahogy Bel-giumban).

Vallónia A regionális MISZÉV-ok csak 4 évig kapják a tá-mogatást a hátrányos helyzetű munkavállalók után, holott egyeseknek állandó termelési deficitjük van, felmérések szerint körülbelül 20%-kal teljesí-tenek alacsonyabban az átlaghoz képest, az integ-rációs folyamat végén. Egyes ágazatokban a munkavállalók nem mozdul-nak el a hagyományos munkaerőpiac felé, ami hosszú távon problémát jelent.

Megtartani a támogatást a 4 éves időszak után is azoknál a hátrányos helyzetű munkavállalóknál, ahol tar-tós termelési deficit mutatkozik.

Budapest (Magyar-ország)

A MISZÉV-ok nem léteznek Magyarországon Egy olyan nemzeti törvény létreho-zása, ami elismeri a MISZÉV-ot és támogatási rendszert biztosít szá-mukra, hasonlóan más európai or-szágokhoz.

33

2. A MISZÉV KÖZBESZERZÉSEKEN VALÓ RÉSZVÉTELE SZOCIÁLIS ZÁRADÉKOK SEGÍTSÉGÉVEL

● KÜZDELEM A TÁRSADALMI KIREKESZTÉS ELLEN: A KÖZÖS CÉL

− Az uniós vezetés, a nemzeti, regionális és helyi önkormányzatok készek a munka-nélküliség elleni küzdelemre és támogatják a munkaerőpiacról kiesett emberek fenntart-ható foglalkoztatását.

− Amint arra korábban rávilágítottunk, a MISZÉV egy olyan eszköz, amely társadalmi és gazdasági szempontból hatékonynak bizonyul abban, hogy a közigazgatási szervek je-lentős nyereséget mutathassanak fel a szociális típusú beruházások megtérülése (szo-ciális járulékok, szja, áfa, egyéb adók) és az elkerült egyéb szociális kiadások révén.

− Ha az alábbi szervezetek egyesítik erőfeszítéseiket, a gazdasági és társadalmi eredmé-nyek jelentékenyebbek lesznek.

● A SZOCIÁLIS ZÁRADÉKOK ÉS A MISZÉV

− A közbeszerzések és azokon belül a szociális záradékok alkalmazása hasznos eszköz a társadalmi és gazdasági fejlődés elindításához, s ráadásul „nulla költséggel” bír.

− A MISZÉV-ok a fenntartható fejlődés hasznos eszközei (gazdaságilag megtérülnek, munkahelyeket teremtenek, elősegítik a helyi fejlődést és környezetbarátok is lehetnek).

Az egyik eszköz, amelyet szélesebb körben és gyakrabban kellen alkalmazni, az a szociális záradék: a hátrányos helyzetűek társadalmi és munkaerő-piaci integrációját érintő szociális jellegű szempontok figyelembe vétele és előnyben részesítése, ami megkönnyítené a MISZÉV-ok részvételét közbeszerzési pályázatokon. Egy másik alapvető mechanizmus, a védett piac alkalmazása olyan szervezetek érdekében, amelyeknek célja egyértelműen a munkaerő-piaci és társadalmi integráció, lásd a MISZÉV-okat.

Ez az egyértelműen aktív foglalkoztatáspolitika pedagógiai hatással bírnak a társadalomban azzal, hogy javítják a vállalkozók és a szociális területen tevékenykedők együttműködését. A közbeszerzések felhasználása a mindegyikünket érintő probléma, a társadalmi kire-kesztettség elleni kűzdelemben semmiképpen sem tekinthető tisztességtelen verseny-helyzet kialakításának, már azért sem, mert a MISZÉV-ok nem profitorientált szervezetek, és a kigazdálkodott hasznukat visszaforgatják a termelési és munkaerő-piaci integrációs tevékenységükbe. Ezen felül a jelenlegi társadalmunkban a foglalkoztatás egyre inkább a tár-

MISZÉV

Közbeszerzések, Szociá-lis záradékok, „nulla költ-

ségű” szociálpolitika

A befektetés megtérülése, alacsonyabb szociális ki-adások, ökoszemléletű

társadalmi modellek

Kormányzatok Több és jobb minő-

ségű munkahely teremtése a társa-dalmi kirekesztett-

ségben élők számára (Európai

Foglalkoztatási Stratégia)

34

sadalmi integráció legfontosabb eszköze. Ilyen értelemben nyilatkozott immár sok évvel ezelőtt (1994) az Európai Szociálpolitikáról szóló Fehér Könyv, amely kiemelte új szolidaritási mecha-nizmusok létrehozásának fontosságát. Ezt a gondolatot vette át már régóta az Európai Unió Közbeszerzési Pályázatokról szóló Zöld Könyve (1996) is: „A jövőt érintő javaslatok”.

● A KÖZBESZERZÉSEKRE VONATKOZÓ UNIÓS IRÁNYELV

− Napjainkban a közbeszerzések objektív kritériumokat (technikai feltételek és ár) és né-hány elv alkalmazását (szabad verseny és átláthatóság) vesznek figyelembe, de általá-ban nem foglalkoznak etikai, szociális vagy szolidaritási kritériumokkal.

− 2014. március 28-án az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelentek az új irányelvek a „közbeszerzések odaítéléséről” és a „koncessziókról”, amelyek április 17-én léptek ha-tályba. A megjelenés időpontjától a tagállamoknak 24 hónap áll rendelkezésre a nemzeti jogba való átültetésre.

− Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a köz-

beszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről; − Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a víz-

ügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről;- Az Európai Parlament és a Tanács 2014/23/EU új irányelve (2014. február 26.) a koncessziós szerződésekről.

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 204/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről kimondja, hogy „A közbeszerzés kulcssze-repet játszik az „Európa 2020, Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” cí-mű, 2010. március 3-i bizottsági közleményben szereplő Európa 2020 stratégiában (a további-akban: az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia), mint a közforrások leghatékonyabb felhasználásának biztosításához, egyúttal az intelligens, fenntart-ható és inkluzív növekedés eléréséhez alkalmazandó egyik piaci alapú eszköz”, amit alkalmazni kell az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéshez, miközben garantáljuk a közpénzek optimális felhasználását. Ennek érdekében át kell nézni, és ha szükséges frissíteni a közbe-szerzésekről szóló 2014/24/EU Európai Parlamenti és a Tanácsi irányelvet és a 2004/17/EK Eu-rópai Parlamenti és Tanácsi irányelvet annak érdekében, hogy hatékonyabb legyen a közpén-zek felhasználása azzal, hogy jelentősen megkönnyítik a kis és középvállalkozások (kkv-k) részvételét közbeszerzési pályázatokon, és hogy lehetővé teszik, hogy a vásárlók jobban ki-használják a közbeszerzés intézményét a közös társadalmi célok érdekében”.

Brüsszel egyfelől megpróbálja elkerülni a versenytorzulást (social dumping) és kifejezi ebbéli szándékát azzal, hogy olyan szociális célkitűzéseket is figyelembe vesz a köz-beszerzési pályázatok odaítélésénél, mint például a folglalkoztatás, a társadalmi felelősség, a környezetvédelem és más szociális vagy környezetvédelmi tényezőket.

35

POLITIKAI SZÁNDÉK ÉS ÁLLAMI MEGRENDELÉSEK

Az állami megrendelések az uniós szinten a GDP körülbelül 19%-át teszik ki, ebből követke-zően az állam egy nagyon fontos gazdasági szereplő. Jelenleg az állami megrendelések odaítélésénél a döntéshozók objektív kritériumokat (technikai feltételek és ár) és néhány alapvető elvet (szabad verseny és átláthatóság) vesznek figyelembe el-sősorban, és nem foglalkoznak az éppoly fontos etikai, szociális és szolidáris kritériumokkal, mint például a hátrányos helyzetű emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációja. • Egy közigazgatási szervtől nagyobb hatékonyságot és következetességet kellene köve-

telni, ugyanis: • Kezeli a közpénzeket és a közvagyont, ösztönöznie kellene tehát a szociális és mun-

kaerő-piaci kezdeményezéseket. • Fogyasztóként is fellép, ezért etikai kritériumokat és pozitív társadalmi szerepvállalást is

szorgalmazhat a beszerzései közben. • Referenciaként és követendő modellként hat más gazdasági és társadalmi szereplőkre,

ösztönözve őket arra, hogy gyakorolják a vállalkozások társadalmi felelősségét. • Rendelkezik törvényhozási és végrehajtási kompetenciával: meghatározhatja a saját

szabályait. • Szem előtt tartja a közérdeket és a lehető legkiegyensúlyozottabb formában előteremti

a társadalmi és gazdasági fejlődéshez szükséges feltételeket.

A SZOCIÁLIS ZÁRADÉK ELŐNYEI

A HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK FELÉ

• Be-, illetve visszajuttatja őket a munkaerőpiacba. • Anyagi bevételt biztosít. • Önbecsülést, felelősséget és méltóságot nyújt, ezzel efolyásolja a szokásokat és a hozzáál-

lást. • Társadalmi és személyes kapcsolatokhoz segíti a programba bekerült embereket. • Szakmai minősítést biztosít: képzés és tréning. • Bevezeti őket a társadalombiztosítási rendszerbe, nyugdíjra és rokkantsági nyugdíjra

lesznek jogosultak.

AZ KÖZIGAZGATÁSI SZERVEK FELÉ

• Javul az állami foglalkoztatási eszközök és a szociális rendszer képessége és hatékonysága. • Az állami befektetés megtérül, és ez újabb szolidaritási, esélyegyenlőségi és társadalmi ko-

héziós intézkedésekre ad esélyt. • Előmozdítja a foglalkoztatáspolitika, a munkaerő-piaci és a társadalmi integráció fenn-

tarthatóságát. • Szociális célkitűzéseket ér el az építőipari és egyéb szolgáltatások állami megrendeléseivel. • Csökkenti a segélyezés költségeit, amivel és növeli a termelés erősítését szolgáló poli-

tikákra fordítható forrásokat.

36

• Pozitívan befolyásolja a közvéleményt az állami intézkedések kapcsán. • Javítja az együttműködést. • A szolidaritás elvének több területet érintő alkalmazása. • Hozzájárul a jóléti állam olyan alapvető pilléreihez, mint a munkához való jog és a tár-

sadalmi kohézió. • A közigazgatási szerv innovatív és példamutató tevékenységet végez.

A GAZDASÁGI VÁLLALKOZÁSOK FELÉ

• A szociális záradékok programjai szakképzett munkaerőt biztosítanak a feladatok ellátásá-ra, amíg a javasolt dolgozó felvételéről a döntés a mindig vállalkozásnál marad.

• Irányt mutat a vállalkozásoknak a Társadalmi Felelősséggel összefüggő stratégiák ki-dolgozásakor.

• Kifelé: Megnyeri és odaszoktatja az ügyfeleket. Javítja és elhelyezi a márka imázsát. Javítja a külső kapcsolatokat (szociális szereplőkkel, a lakossággal és a közigazgatással).

• Befelé: A dolgozók azonosulnak a cég célkitűzéseivel és büszkék az eredményekre. Ja-vul a munkahelyi hangulat, ami hatással van a termelésre és a minőségre. Javul a belső kommunikáció. Pozitívan hat a vállalati kultúrára. Hozzáadott értéket jelent.

A TÁRSADALOM FELÉ

• Csökkenti a társadalmi szakadékot a társadalomba beilleszkedett és a társadalomból kirekesztett személyek között.

• Elősegíti az együttes társadalmi felelősségvállalást az állami szervek, a szociális szolgá-latok és a hagyományos vállalkozások között. Partnerséget hoz létre, amelyben min-denki megtartja a jellegzetességeit, de közös célokkal rendelkeznek és együtt élvezik az elért eredményeket.

• Tudatosítja a társadalomban az inkluzív eszközök fontosságát és felhívja a figyelmet a szegénységben élő vagy társadalmi kirekesztettségtől sújtott emberek helyzetére.

• Elősegíti a helyi gazdasági és társadalmi fejlődést, javítja az életminőséget és felzár-kóztatja az elmaradottabb térségeket.

• Növeli a nonprofit tevékenységek erejét és szociális kohéziót teremtő lehetőségeit.

GAZDASÁGI ELŐNYÖK

• A munkaerő-piaci integráció révén csökken munkanélküliség és növekszik az aktív népesség aránya, nő a családok bevétele és ez jelentős kihatással van a GDP-re.

• Csökken a társadalmi kirekesztettség veszélyétől sújtott személyekre szánt állami ki-adások mértéke (szociális védelemmel kapcsolatos kiadások): minimálbérek, támo-gatások vagy segélyek, befogadó központok, munkaügyi, szociális és egészségügyi szolgálatok kiadásai, büntetés végrehajtás, stb.

• Nő a költségvetési oldal bevétele, a munka világába bevont dolgozó szja és egyéb já-rulékok befizetésével, illetve az őt foglalkoztató vállalat nyereségadójának és áfa befize-téseinek ráeső arányos mértékével.

37

JÓ GYAKORLATOK A MISZÉV-OK KÖZBESZERZÉSEKBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉRE

MISZÉV elnevezése GRM ENTREPRISES D’INSERTION S.L.U. Alapító Fundación Lesmes (alaptőke 100% -a) Alapítás dátuma 2001. december 5. Működés helyszíne Burgos (Spanyolország) Kapcsolat [email protected] Jogi forma Egyszemélyes Kft. Vállalat típusa átmeneti (kiugrási) Tevékenységi kör szelektív hulladékgyűjtés Alkalmazottak száma 14 TMSZ (teljes munkaidőre számított) 7,54 Integrált alkalmazottak száma 8 TMSZ 4

Integrált alkalmazottak típu-sa

A szociális ellátás által akkreditált, társadalmi kirekesztettségtől sújott, vagy veszélyének kitett személyek: hajléktalanok, szenvedélybetegek, börtönviseltek, etnikai kisebbségekhez tartozók, bevándorlók, veszé-lyeztetett nők és fiatalok, tartósan munkanélküliek.

Értékesítés bevétele 90,72% közszféra 44 % privátszféra 56 %

Állami támogatás mértéke a bevétel 9,16 % -a Ágazati konkurencia jelentős

KÖZBESZERZÉSEK ÉS SZOCIÁLIS ZÁRADÉKOK

Tevékenységi kör Környezetvédelmi szolgáltatások : Burgos város zöld pontjainak fenntartása Közbeszerzési eljárás módja Többféle kritériumon alapuló nyílt közbeszerzés Közbeszerzési eljárás kiírója Burgos Város Önkormányzata (Kasztília és León - Spanyolország)

A szerződés és a szociális záradékok célja

A szerződés célja Burgos város zöld pontjainak, szelektív hulladékgyűj-tőinek kezelése és megfelelő működtetése. Szociális záradék: „Társa-dalmi és munkaerő-piaci integrációs műszaki projekt 22 zöld pont működ-tetéséről. Olyan 360 fokos integrációs projektet várunk, amely lehetőséget kínál társadalmi kirekesztéstől veszélyeztetett személyek számára a mun-kaerőpiacra való bejutáshoz, munkaerő-piaci integrációjukhoz. A műszaki integrációs projekt szükségszerűen tartalmazza a munkahelyi képzést és az alkalmazottak szakmai és szociális kompetenciáinak fej-lesztését. Meghatározza az egyes munkavállalók integrációs folyamatban való részvételének végrehajtását, kitűzve az önkormányzattal kötendő szer-ződés várható teljes érvényessége alatt szem előtt tartandó általános céljait és kijelölve ennek végrehajtásához egy szakembert.

Közvetlen vagy közvetett (alvállalkozás esetén) piac-ra jutás

közvetlen Mióta jut a MISZÉV szociális záradé-kokon alapuló közbeszerzésekhez 2012

Megjegyzések A műszaki projekt 22 zöldpontra vonatkozik a 100-ból (22%)

38

mailto:[email protected]

MISZÉV elnevezése MIRAVERINTEGRACIÓN PUENTE LADRILLO S.L . Alapító Association Antonio Romo Alapítás dátuma 2005 Működés helyszíne Salamanca (Spanyolország) Kapcsolat [email protected] Jogi forma Kft. Vállalat típusa átmeneti (kiugrási) Tevékenységi kör szolgáltatások (takarítás, rászorultak segítése) Alkalmazottak száma 21 TMSZ(Teljes munkaidőre számított) 14,17 Integrált alkalmazottak száma 11 TMSZ 7,49

Integrált alkalmazottak típusa Etnikai kisebbségekhez tartozók, bevándorlók, veszélyeztetett nők és fiatalok, tartósan munkanélküliek.

Értékesítés bevétele 91,62% közszféra 87,5 % privátszféra 12,45%

Állami támogatás mértéke 8,38 %

Ágazati konkurencia Jelentős


Tevékenységi kör Takarítás

Közbeszerzési eljárás módja Közvetlen elbírálás Közbeszerzési eljárás kiírója

Salamanca Város Önkormányzata (Kasztília és León - Spanyolor-szág)

A szerződés és a szociális zá-radékok célja

A szerződés szociális záradékok tartalmaz, mivel a projekt végrehaj-tásának magába kell foglalnia a társadalmi kirekesztéstől veszélyez-tetettek, vagy az abban élők szakmai integrációs projektjét, az alap-vető tevékenységeken kívül.

Közvetlen vagy közvetett (alvál-lalkozás esetén) piacra jutás közvetlen Mióta jut a MISZÉV szociális záradé-

kokon alapuló közbeszerzésekhez 2008

Megjegyzések

Az önkormányzati közgyűlés valamennyi politikai frakciója egyhangú-lag szavazta meg a MISZÉV-tal kötendő szerződést. Az innováció ebben az, hogy a szerződéssel az önkormányzat oly módon jut különböző szolgáltatásokhoz, hogy a társadalmi és mun-kaerő-piaci integrációs projekt során társadalmi kirekesztéstől veszé-lyeztetett embereket támogat. A szolgáltatás tartalma: Személyre szabott integrációs folyamat, beleértve a mentori támoga-tást is. Karbantartás és takarítás az önkormányzat helyiségeiben.

A közbeszerzési eljárás kiíró-jának megjegyzése

Az önkormányzatban dolgozók elégedettek a MISZV-tal kötött szer-ződéssel, nemkülönben a politikusok is, mert Kasztília és Leónban Salamanca Város Önkormányzata az első, amely hasonló megálla-podást kötött.

39


MISZÉV elnevezése LA ENCINA SERVICIOS INTEGRADOS S.L.U. Alapító Cáritas de Salamanca (alaptőke 100%-a) Alapítás dátuma 2000. július 17. Működés helyszíne Salamca (Spanyolország) Kapcsolat [email protected] Jogi forma Egyszemélyes Kft. Vállalat típusa átmeneti (kiugrási) Tevékenységi kör kertészet Alkalmazottak száma 19 TMSZ (Teljes munkaidőre számítva) 19 Integrált alkalmazottak sz. 9 TMSZ 9

Integrált alkalmazottak típusa Volt szenvedélybetegek, börtönviseltek, bevándorlók, veszélyeztetett nők és fiatal bevándorlók, tartósan munkanélküliek.

Értékesítés bevétele 75,05% közszféra 57,51% privátszféra 42,49%

Állami támogatás mértéke 7,01% Ágazati konkurencia Jelentős


Tevékenységi kör Kertészeti szolgáltatások Közbeszerzési eljárás módja Közvetlen elbírálás Közbeszerzési eljárás kiírója Salamanca Város Önkormányzata


A szerződés célja annak a szociális záradéknak eleget tenni, amely a kirekesztés veszélyének kitett, vagy már abban élő emberek társa-dalmi és munkaerő-piaci integrációját támogatja a személyre szabott fejlesztési folyamat által, miközben elvégzik a parkok és zöld területek karbantartását, fejlesztését.

Közvetlen vagy közvetett (alvál-lalkozás esetén) piacra jutás közvetlen Mióta jut a MISZÉV szociális záradéko-

kon alapuló közbeszerzésekhez 2007

Megjegyzések

Az önkormányzati közgyűlés valamennyi politikai frakciója egyhangú-lag szavazta meg a MISZV-tal kötendő szerződést. Az innováció eb-ben az, hogy a szerződéssel az önkormányzat oly módon éri el takarí-tási és karbantartási szolgáltatások elvégzését, hogy a társadalmi-szakmai integrációs projekt során társadalmi kirekesztettségtől fenye-getett embereket támogat. A szolgáltatás tartalmazza: 1) Személyre szabott integrációs folyamat, beleértve a mentori támo-gatást is. 2) Önkormányzat kezelésében lévő közparkok karbantartás és tisztán tartása.

40


A SZOCIÁLIS ZÁRADÉKOK FEJLŐDÉSÉNEK GÁTJAI A KÖZBESZERZÉSI PÁLYÁZATOKBAN

A szociális záradékok fejlődésének gátjai a közbeszerzési pályázatokban sokfélék, a MISZÉV-ok vezetői a bevált gyakorlatokat firtató kérdőív kitöltése során külön kiemelték az alábbiakat: − Az ilyen jellegű vállalkozások kevésbé ismertek az odaítélő szervek körében. − Hiányosak az ismeretek a szociális záradékokról. − Erős a hiedelem, hogy a szociális záradékok ellenkeznek a szabad verseny elvével,

mert elfelejtik a közérdek szem előtt tartását. − Maga a törvényhozás nem teszi 100%-osan kompatibilissé a szociális záradékok és a

védett piacok alkalmazását az állami közbeszerzésekben. − A már mindenhol érzékelhető globalizáció nem veszi figyelembe az emberek jogait és az

országok, vállalkozások függetlenségét. Emiatt az a vélemény alakult ki, hogy csak gaz-daságilag kell nagyon versenyképesnek kell lenni, ez pedig egy nagy akadálya a MISZÉV-ok elterjedésének.

− Az a közhiedelem, hogy a gazdasági megtérülés csak ár kérdése. − Nagyon sok beszéd hangzik el a munkanélküliség és a szociális kirekesztettség elleni

kűzdelemről, ám ugyanakkor még mindig nincs meg a sikerhez szükséges szándék, sem a politikai kompromisszumkészség, holott már rendelkezésre állnak olyan kulcsfontosságú esz-közök, mint a MISZÉV-ok és a szociális záradékok a közbeszerzési pályázatokban.

Következtetések: Az állami közigazgatási szervek kezében egy nagyon jó eszköz van a hátrá-nyos helyzetűek foglalkoztatásának támogatására: megkönnyíthetik a MISZÉV-ok részvételét a közbeszerzési pályázatokban szociális záradékok alkalmzásával és védett piacok kijelölésével. A MISZÉV-ok már bizonyították hatékonyságukat és tevékenységük minőségét. Ezzel az esz-közzel az állami szervek több integrált munkahelyet tudnának létrehozni, több képzést tudnának tartani, több kompetenciafejlesztési folyamatot tudnának elindítani és nagyobb mértékű integrá-ciót tudnának biztosítani. Ennek ellenére azt tapasztaljuk, hogy csak nagyon kis mértékben al-kalmazzák a szociális záradékokat a közbeszerzésekben.

A MISZÉV-OK KÖZBESZERZÉSEKBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉNEK ELŐSEGÍTÉSE (KIZÁRÓLAGOSSÁGGAL, ILLETVE SZOCIÁLIS ZÁRADÉKOK ALKALMAZÁSÁVAL): a szociális célú befektetés megtérülését növeli, amennyiben az önkormányzatok együtt-működnek MISZÉV-okkal, előnyben részesítve azokat a közbeszerzéseken, éppen a szo-ciális záradékok alkalmazása révén Kizárólag MISZÉV-ok részére kiírt közbeszerzések. − A szerződés közvetlen célja a társadalmi kirekesztettségben élők, vagy attól veszé-

lyeztetett (hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű) emberek tár-sadalmi és munkaerőpiaci integrációját megvalósítandó projekt létrehozása egy piaci tevékenységen keresztül, személyre szabott fejlesztési folyamat alkalmazásával.

− A kizárólagosság nem befolyásolja a versenyképességet, mert: − A MISZÉV közérdekű tevékenységet valósít meg ; − A MISZÉV hatékony eszköze az aktív foglalkoztatás-politikának.

41

3. A MISZÉV-OK A JÖVŐ IPARÁGAIBAN

A zöld munkahelyek egy nagyon érdekes stratégiai irányt jelentenek a MISZÉV-ok részére. A jelnleg is működő MISZÉV-ok jelentős része döntött úgy, hogy a „nagyon zöld” munkahelyeket részesíti előnyben: mezőgazdaság, hulladék-újrahasznosítás, megújuló energiák alkalmazása vagy zöld területek fenntartása. A zöld munkahelyek kettős előnnyel járnak: egyrészt különö-sebb nehézségek nélkül teszik lehetővé a MISZÉV-ok tevékenységének diverzifikálását és megkönnyítik a kedvezményezettek bejutását az egyre fejlődő „zöld” munkaerőpiacra, másfelől pedig általában kevés befektetést igényelnek.

Az alábbiakban néhány példát mutatunk be olyan MISZÉV-okról, amelyek sikeresen végeznek környezetvédelmi tevékenységeket a társadalmi és munkerőpiaci integrációs folyamatok során, ki-használva ennek az új munkaerőpiacnak a lehetőségeit: javítják a városi hulladékgazdálkodás mi-nőségét és egyéb a környezetvédelemmel összefüggő feladatokat is ellátnak, mint például hulla-dékszortírozást, folyók és környezetük tisztítását és karbantartását, illegális hulladéklerakók fel-számolását, lepusztult területek szanálását, mindezt figyelemfelkeltő kampányokkal.

MISZÉV elnevezése RECOL’TERRE Alapítás dátuma 1996. szeptember 30.

Működés helyszíne Vivegnis (Vallónia – Belgium)

Kapcsolat [email protected]

Jogi forma Société Anonyme à Finalité Sociale (SAFS)

Tevékenységi kör Hulladékbegyűjtés, újrahasznosítás

Helyi hálózat RES (Réseau d’Entreprises Sociales)

Alkalmazottak száma 38 TMSZ 38

Integrált alkalmazottak száma 27 TMSZ 27

Integrált alkalmazottak típusa tartósan munkanélküliek etnikai kisebbségekhez tartozók

Értékesítés bevétele 97,41%

Állami támogatásmértéke 2,59 %

Leírás Háztartási hulladék (papír, karton, műanyag, üveg) szállítása konténerekben és szelektálása újrahasznosító központokban.

Előnyök

Magas kézimunkaerő igény. Hátrányos helyzetű munkavállalók alkalmazásának lehető-sége Lehetőséget ad a fejlődésre, mind munkacsoporton belül, mind a javasolt funkciókban. „Az elsők voltunk az ágazatban.”

Megjegyzések Nagy a konkurencia, különösen a nemzetközi és állami cé-gek részéről.

42


MISZÉV elnevezése GRM ENTREPRISE D’INSERTION S.L.U. Alapító Fundación Lesmes (alaptőke 100%-a) Alapítás dátuma 2001. december 5. Működés helyszíne Burgos (Kasztília és León - Spanyolország) Kapcsolat [email protected] Jogi forma Kft.

Tevékenységi kör Szelektív hulladékgyűjtés. Ökológiai tevékenységek : zöld pontok üzemeltetése Burgosban.

Helyi hálózat FECLEI (MISZV hálózat Kasztília és Leónban) Alkalmazottak száma 21 TMSZ 21 Integrált alkalmazottak száma 11 TMSZ 11

Integrált alkalmazottak típusa Etnikai kisebbséghez tartozók, bevándorlók, tartósan mun-kanélküliek, nehéz helyzetben lévő nők és fiatalok.

Értékesítés bevétele 90,72% Állami támogatásmértéke 9,16 %

Leírás (célok, termé-kek/szolgáltatások)

- Zöld pontok üzemeltetése Burgosban, hulladékgyűjtés és szelektálás, besorolás.

- Szelektív hulladékgyűjtés. - Dokumentum-megsemmisítés. - Folyópartok és degradálódott területek tisztán tartása, de

pl. az EL Camino-é is.

Megjegyzések A vállalat 2001 végén jött létre azzal a céllal, hogy választ adjon az egyre növekvő igényekre a hulladékkezelés terén.

Ezek a tevékenységek, azon túl, hogy védik a környezetünket, azzal az előnnyel is járnak, hogy rengeteg alacsony képzettségű munkaerőt igényelnek, emiatt sok hátrányos helyzetű dolgozót tudnak foglalkoztatni.

4. EGYÜTTMŰKÖDÉS A „HAGYOMÁNYOS” VÁLLALKOZÁSOKKAL

Amint az „Új készségek és munkahelyek menetrendje” elnevezésű új kezdeményezés rámutat, a fogalmat egyesíteni kell ahhoz, hogy együtt igazán hatékonyak legyenek: „kompetenciák” és „foglalkoztatás”. Ennek következtében, a társadalmi kirekesztettségtől sújtottak képzésén és a kompetenciafejlesztésén túl arra is szükség van, hogy a piac képes legyen munkalehetőséget ajánlani. Emiatt, és főleg a mostanihoz hasonló válságidőszakokban, az együttműködés a ha-gyományos vállalkozásokkal elengedhetetlen a társadalmi és munkerőpiaci integrációhoz, ami a MISZÉV-ok legfőbb célja (főleg az átmeneti-kiugrási MISZÉV-ok esetében). Sajnos ez az együttműködés egyelőre még nem elég fejlett. Csak néhány esetben sikerült valódi kooperációt létrehozni, s az is csak lassan kezdi hozni az elvárt eredményeket.

43


„A Fundación Secretariado Gitano (a MISZÉV

alapítója) ACCESS programjában szoro-san együttműködünk, egyezményeket kö-tünk a régió különböző hagyományos fog-

lalkoztatóival, amelyek számunkra új szektorokban működnek. Ezek a cégek tudják majd foglalkoztatni az integrációs

folyamatot követően a munkavállalóinkat, hogy szakmai fejlődésüket a nyílt munka-

erőpiacon folytathassák.” Uzipen MISZÉV – León, Kasztília és Le-

ón, Spanyolország

„Mindenekelőtt megismertetjük a vállalkozással, hogy mit és hogyan csinálunk, és

garantáljuk azt, hogy ha az integrá-ciós folyamatban felkészített munka-vállalónkat átveszi, akkor szakkép-zett és tapasztalt dolgozóra tesz szert, akinek nyílt munkaerő-piaci

beilleszkedését az első hat hónap-ban keresztül követjük”

MiraverIntegración – Salamanca, Kasztília és León,

NÉHÁNY JAVASLAT: INTEGRÁLT SZAKMAI GYAKORLAT (MISZÉV-HAGYOMÁNYOS VÁLLALKOZÁS)

Integrációs tanfolyamok létrehozása a MISZÉV-ok és hagyományos vállalkozások, intézmények között létrejövő együttműködési megállapodások révén. Ezen megállapodásokban rögzítik, hogy milyen feltételekkel és hány résztvevőt alkalmaz majd a későbbiekben a cég. Egyértelmű, hogy ha az integrációban résztvevők hagyományos cégeknél való szakmai gyakorlatuk során kapun belülre jutnak, akkor az a legjobb lehetőség a nyílt munkaerő-piaci integrációjukra.

AZ UTÓLAGOS NYOMON KÖVETÉS FINANSZÍROZÁSA (MISZÉV-KÖZSZFÉRA)

A tartós foglalkoztatási formában működő MISZÉV-ok olyan munkavállalóinak érdekében, akik később átmeneti MISZÉV-oknál szeretnének elhelyezkedni, majdan pedig nyílt munka-erőpiacon alkalmaznák megszerzett kompetenciáikat, alapvetően szükséges további fejlődé-sük nyomon követése ahhoz, hogy hosszú távon tudjuk garantálni a sikeres beilleszkedést. Ebben az értelemben fontos, hogy a nyílt munkaerő-piaci integrációt nyomon kövessük, tá-mogassuk és az ismeretek alkalmazását megerősítsük. (Ez a monitorozás kiegészíti a kép-zési tevékenységet és/vagy a szakmai gyakorlatot.)

44

TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉGBEN ÉLŐK KOMPETENCIAFEJLESZTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES KEDVEZŐ FELTÉTELEK A MISZÉV-BEN

1. MUNKAHELYEK ÉS KOMPETENCIÁK ELŐZETES TERVEZÉSE

A MISZÉV nem csak a társadalom (hátrányos helyzetűek integrációja) és a gazdaság (az állami támogatás megtérülése és szociális kiadások elkerülése), de a kompetenciafejlesztés (integrá-ciós folyamat, személyes mentorálás, orientáció) szempontjából is érdekes vállalkozási minta lehet mások számára. Valójában a MISZÉV egy olyan kompetencia és munkahely-menedzselési modellt alkalmaz, amelyhez csak a legnagyobb munkaadók és a multinacionális cégek folyamodnak, általában szokásjogból eredően, annyi különbséggel, hogy a MISZÉV ese-tében a munkavállalók hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetűek. A humánerőforrás-menedzserek Munkahelyek és Kompetenciák Előzetes Tervezésének (MKET) hívják azt az eszközt, amelynek egyik jellegzetessége a munkavállalókkal együtt felvázolt szakmai fejlesztő folyamat. E menedzsmentrendszer bemutatása a nagy nemzeti és nemzetközi cégek menedzserelitjét képző legnagyobb európai közgazdasági iskolák tananyagának része. Tisztá-ban vannak azzal, hogy ezen a téren a MISZÉV kitűnik és még meg is haladja azt, mert nem-csak társadalmi és munkaerő-piaci kompetenciákat fejleszt, hanem személyiséget is, tehát olyan alapvető készségeket ad, amelyek a sikeres, aktív állampolgársághoz szükségesek.

Kompetenciák és a MKET

G. Loboterf az „Individuális és kollektív kompetenciafejlesztés” (Editions d’Organisation, 2004) című munkájában úgy definiálja a kompetenciákat, mint „tudások összessége, a know-how és annak egy adott helyzetben való alkalmazásának tudása, amelyek megfigyelhető té-nyekben és cselekvésekben nyilvánulnak meg, és lehetővé teszik egy eredmény elérését, egy cselekvés megvalósítását, egy probléma megoldását. Ez az operatív cselekvés tudása. Ami a MKET-t illeti, a koherens cselekvési tervek kidolgozása, végrehajtása és ellenőrzése csökkenti a cég humánerőforrás szükséglete és annak redelkezésre állása közti eltérés mér-tékét (személyzeti- és készségszinten), megelőzve annak (ti. az eltérésnek) a kialakulását, saját stratégiai fejlesztési tervének és munkavállalóinak szakmai fejlesztési terve (minden egyes munkavállaló aktívan részt vesz a saját fejlesztésében) révén.”

Ezért ez az elképzelés nagyon közel áll a MISZÉV-ok elképzeléséhez, nevezetesen az egyéni integrációs program kidolgozásához (képzés, orientáció, kompetenciafejlesztés), a munkaerőpiacra való bejutás ösztönzéséhez. Mindemellett a MISZÉV-oknak folyamatosan alkalmazkodniuk kell a piaci követelményekhez és a váratlan eseményekhez az integrált al-kalmazott mentorálása során.

45

2. A KOMPETENCIAFEJLESZTÉS FOLYAMATAI

A kompetenciafejlesztő folyamatok javítják a szakmai és a személyes készségeket, tehát a munkavállaló képességét arra, hogy az elsajátított szakmai és személyes kompetenciák és magatartások hosszú távú alkalmazásával mennyiségi és minőségi eredményeket érjen el, amint azt saját maga és munkája elvárja. A közszférával való együttműködésnek köszönhe-tően a MISZÉV különbözik a hagyományos vállalkozásoktól, mert azok általában csak a szakmai kompetenciákra fordítanak figyelmet.

Az integrált alkalmazottak szakmai fejlődése annál is inkább nehéz, mivel ezek az embe-rek folyamatos fejlődés révén szerzik meg szakmai és személyes kompetenciáikat. Ez meg-magyarázza a folyamat hosszát: Spanyolországban 3 éves az integrációs folyamat az átme-neti MISZÉV-ben. Az integrációs folyamatot különböző szakmai fejlődési módok jellemzik. A személyes interjúk, elbeszélgetések során az integrált alkalmazott és mentora megegyeznek a teljes folyamat tartalmáról. Így válik a folyamat teljességgel személyre szabottá. Egy fon-tos különbség a MISZÉV és a hagyományos vállalkozások között: az interjúk gyakori-sága. A hagyományos társaságok általában éves egyéni interjúkat készítenek, miköz-ben a MISZÉV havi (Spanyolország), vagy negyedéves (Vallónia) ütemben interjúztat.

Az alábbi ábra bemutatja a több szakaszból álló kompetenciafejlesztést. A szakaszok az egyéni interjúk alapján folyamatosan módosulnak. Rövid és középtávú előrejelzés Egyéni interjúk Rövid és középtávú előrejelzés A változás menedzselése

FOLYAMATOS SZEMÉLYRE SZABOTT TEVÉKENYSÉGEK ÉS MENTORÁLÁS

46

3. A KOMPETENCIAFEJLESZTÉS ESZKÖZEI

A munkahely- és kompetenciamenedzsment rendszer létrehozásához szükség van egy sor olyan speciális eszközre, amelyeket a MISZÉV is használ az integrált alkalmazottaival (IA) szemben. A projektben résztvevő partner MISZÉV-ok tapasztalatainak megismerése során arra jutottunk, hogy a legáltalánosabban használt eszközök éppen azok, amelyeket a nagy cégek és a munlinacionális vállalatok is alkalmaznak: − Bemutatkozó és üdvözlő brosúra az új munkatársak részére. − Az integráció potencialitásait a felvételkor értékelő eszközök és mutatók kidolgozása a

kompetenciák, készségek és erősségek méréséhez. − Névjegyek (a szakma meghatározása és leírása). − Az integrált alkalmazott folyamatos szakmai fejlődését és teljesítményét mennyiségi és

minőségi szempontból értékelő eszközök és mutatók kidolgozása. Ezeket az eszközöket általában referencia kompetenciaként ismerjük, és rámutatnak mindarra, amire a mun-kaadó igényt tart a szakmai kompetencia, tevékenység és viselkedés terén. A MISZÉV ennél jobban figyelembe veszi a személyes aspektusokat is (személyes igények, egész-ség, műveltség, autonómia és tervszerűség a szakmai és magánéletben, stb.) Minden egyes kompetencia kiértékelésre kerül, a sokféle szakmai szintnek megfelelően.

Például az alább látható egy szakmai értékelő táblázat, melyet egy nagy, európai szinten elismert francia cég (kék) és spanyol MISZÉV-ok alkalmaznak, ahogyan a FAEDEI, az AERESS és a Valenciai Egyetem meghatározta (zöld). Kompetenciaterületek

Kompetenciák

Támogatás Nem

elsajátított kompeten-

ciák

Elsajátítás Néha

megjelenő kompetenciák

Optimalizálás Elsajátított

kompetenci-ák

Referenciák Az előírt szin-tet meghala-dó kompe-

tenciák Kompetencia-

területek 1 Kompetencia 1

Kompetencia-területek 2

Kompetencia 2 Kompetencia 3



Kompetencia-területek …

Kompetencia 6

47

A következőkben bemutatjuk, a szakmai és személyes kompetenciák csoportjait, amelyek fej-lesztésén a MISZÉV az integrált alkalmazottaival (társadalmi kirekesztettségben élők, hátrá-nyos és halmozottan hátrányos helyzetűek) együtt dolgozik, egyéni interjúkon, hagyományos vagy munkahelyi képzéseken, és on-line távoktatáson keresztül.

Kompetenciaterületek Kompetenciák

Műszaki-szakmai kompetenciák Minden egyes munkahelyen egyedi – szakmai kompetenciák – munkavédelmi és higiéniai kompetenciák

Tásradalmi-szakmai

kompetenciák

Társadalmi és inter-perszonális

kompetenciák a munkahelyen

• kommunikáció • önkontroll • csapatmunka • jogok és kötelességek, munkakapcsolatok

menedzselése • aktív álláskeresés

Módszertani kompe-tenciák / alapvető viselkedésformák

• bizalom • felelősség • alkalmazkodókészség • termelékenység • kezdeményezőkészség • megjelenés és személyes imázs

Személyes kompetenciák

• önbecsülés • fizikai képességek • öngondoskodás • egészség és biztonság • alfabetizáció • közösségi források kezelése • háztartás menedzselése • autonómia és tervszerűség a szakmai és családi

életben

Forrás: Kompetenciatáblázat – In : FAEDEI, AERESS és a Valenciai Egyetem kiadásában megjelent Mentorálás kézikönyv

4. A KOMPETENCIAFEJLESZTÉS MÓDOZATAI

Kompetenciafejlesztés megvalósítása alatt olyan tevékenységet értünk, amely elősegíti azoknak a képességeknek a megszerzését, amelyek szükségesek a tudás hasznosításához. Az egyazon csoportban a szakmai tudásban tapasztalt nagyfokú egyenlőtlenségek miatt, kü-lönösen a MISZÉV-okban, az egyéni és személyre szabott felzárkózási támogatási formák a leghatékonyabbak.

48

A munkaerő-integráló szociális vállalatokban alkalmazott módszerek között kiemelhetjük az

alábbiakat:

Hagyományos képzés („helyben”): a tudás fejlesztése A hagyományos képzési formák általában hasznosak, azonban érdemes az alkalmazásukra odafigyelni, hogy a lehető leghatékonyabbak legyenek. A képzés hozzájárul az egyén képessé-geinek fejlesztéséhez, ugyanakkor a kompetenciákat, azaz a gyakorlati és mindennapi tudást, a szakmai gyakorlat során szerzik. • Példák hátrányos helyzetű személyek képzésére vallon és kasztíliai és leóni MISZÉV-okban:

kommunikáció, idő és stressz, érzelmek kezelése, stb.

Távképzés/e-learning: tudásfejlesztés Az e-learning (internetes oktatás) során egyrészt lehet a képzést személyre szabni a csopor-tos oktatás hátrányait kiküszöbölve (önállóság fejlesztése), másrészt viszont lehetőség van arra is, hogy a képzés anyagát az adott személy szintjéhez és elvárásaihoz igazítsuk úgy, hogy a tanulás ütemét is a kedvezményezett képességeinek feleltetjük meg. Ugyanakkor ez a fajta képzés csak olyanok esetében alkalmazható, akik már egy bizonyos szintű számítógé-pes ismerettel rendelkeznek és ezáltal képesek kihasználni az ilyen jellegű online önképzés által nyújtott lehetőségeket.

Pont emiatt ezt a módszert nagyon ritkán használják az integrációs folyamatban részt ve-vő személyek esetén, ugyanis ők gyakran nem rendelkeznek megfelelő számítógépes jártas-sággal és szükségük van személyes mentorálásra a képzés elvégzéséhez.

Ugyanakkor a kasztíliai és leóni MISZÉV-ok a FECLEI irányításával immár jónéhány éve sikeresen szerveznek egy ilyen képzési programot a Kasztília és León Foglalkoztatási Irodá-jával (ECYL) együttműködve. A kasztília és leóni MISZÉV-ok azért tudtak belevágni e-learning programjukba, mert a FECLEI kidolgozott és máig üzemeltet egy online képzési plat-formot (moodle). Hála a mentorok személyre szabott munkájának, több integrációs folyamat-ban részt vevő munkavállaló ezt a lehetőséget választotta és sikeresen végezte el az on-line kurzust, a „helyben” történő képzés kiegészítéseként. • Példák az integrációs folyamatban részt vevő munkavállalók képzésére a kasztíliai és

leóni MISZÉV-okban. Az internetes eszközök kihasználása, a közösségi oldalak.

Munkahelyi képzés és személyes mentorálás: a tudás, a gyakorlati tudás és a viselke-dés fejlesztése Ez az integrációs folyamatban részt vevők nagyon hatékony kompetenciafejlesztési módsze-re. Ezt a képzési módot alkalmazzák például ebben a három MISZÉV-ban: Ceislabur-GRM-Reusad.

A kompetenciák fejlesztése szempontjából a legfontosabb szakaszban, a mentorálás má-sodik szakaszában indul el a munkahelyen történő képzés. Az integrációs folyamatban részt vevő szempontjából a MISZÉV feladata az, hogy alkalmat nyújtson tanulásra, minősítésszer-zésre és a olyan szintű jártasság elsajátítására a gyakorlatban, amely lehetővé teszi számára

49

a nyílt munkaerőpiacra való bejutást azáltal, hogy hatékonyan tud helytállni különböző terme-lési tevékenységek elvégzésében.

Ennek a szakasznak a lényege az illető „követése” szakmai kompetenciák elsajátítása és/vagy fejlesztése során. Ez a mentorálás időigényes, párbeszédre épülő elemzést követel, kérdéseket boncolgat, találkozókat ír elő személyekkel és munkacsoportokkal, hogy a köve-tési folyamat eredményes legyen. Ebben az értelemben hangsúlyozzuk a munkahelyi képzés fontosságát. A vállalaton belüli képzési folyamat kidolgozásánál figyelembe kell venni azt, hogy a cél az új kompetenciák és képességek elsajátítása az integrációs folyamatban részt vevő személy részéről. Ez a folyamat tehát a „kibontakoztatást” segíti elő: a munkavállaló „si-kerélményekkel” készül fel az új helyzetekre, s ezek sikerek megerősítik a pozitív énképét, és képessé teszik az illetőt arra, hogy a jövőben sikeresen szembeszálljon a kihívásokkal.

A munkahelyi képzés tehát a hagyományos képzés része. Egy olyan folyamatnak egy da-rabja, amelyben az elméleti oktatás (a potenciális képességek fejlesztése) és ezeknek az el-sajátított ismereteknek a gyakorlati alkalmazása valós munkahelyi körülmények között (vég-rehajtás, a mindennapok során felmerülő problémák megoldása) váltakozik.

Ennek a módszernek a célja növelni a munkavállalók problémamegoldó képességét az adott munkakörben és újabb kompetenciák fejlesztése. A legfőbb törekvés az, hogy az integ-rációs folyamatban részt vevő munkavállaló elemezze a helyzetet, megoldja a konkrét prob-lémákat és tudatosan alkalmazza a megszerzett kompetenciáit. Ennek érdekében a folyamat szereplőinek el kell sajáttaniuk - kollektíven és egyénileg - a következő képességeket:

− Elemezni a helyzetet, a problémát; − Azonosítani a kiváltó okokat; − Megtalálni az összefüggéseket más problémákkal; − Elképzelni és mérlegelni a megoldást jelentő akciókat; − Megtervezni és végrehajtani a megoldást jelentő akciót.

Megfigyelhetünk különböző szinteken történő beavatkozásokat, amelyek folyamatos kölcsön-hatásban vannak:

− az akció végrehajtása, a mentor által javasolt operációs célon keresztül; − tudásszerzés, gyakorlati tudás szerzése, cselekvőképesség növelése, új képességek

elsajátítása; − a munka végrehajtása során tapasztalt problémák folyamatos elemzése és kezelése, az

egyre nagyobb önállóság érdekében. A munkahelyi képzés előnyei számosak:

− Gyorsabb és gazdaságosabb a hagyományos képzési módokhoz képest; − Közvetlenül a gyakorlat révén ad tudást és képességeket: az integrált munkavállalók

megismerik a munkahelyek működésének igényeit és problémáit. − Kollektív kompetenciákat fejleszt (csoport szinten történő interakciók és eszmecserék,

amelyek kollektív szinten javítják a probléma-felismerési és -megoldási képességet). − A pedagógiai szándékot az integrációs folyamatban részt vevő dolgozók jobban megér-

tik, mert a tanítás sokkal konkrétabb kérdésekre vonatkozik, mint a hagyományos kép-zésben.

50

− Az ismeretek és a kompetenciák jobban beágyazódnak, mert a mentorált személy maga tesz erőfeszítéseket és keresi a megoldást, s ezáltal erősíti az önállóságát, ellentétben a hagyományos képzéssel, ahol az oktató adja a megoldást.

Ennek a képzési formának a megvalósítása sokkal nehezebb a hagyományos képzésé-nél, ahol kizárólag elméleti oktatás folyik, ugyanakkor a befektetés megtérülése itt sokkal meggyőzőbb. Ez egy olyan módszer, amely kétség kívül megfelel a vállalkozások és főleg az integrációs folyamatban részt vevő személyek elvárásainak, akik személyesen jobban elköte-lezik magukat, sokkal magabiztosabbak lesznek és sokkal felkészültebbek arra, hogy haté-konyan dolgozzanak és elérjék a kitűzött célokat.

5. SZOCIÁLIS ÉS SZAKMAI MENTORÁLÁS: A MISZÉV-OK ELENGEDHETETLEN FELTÉTELE

● MEGHATÁROZÁS

Az egyik legfontosabb feltétele annak, hogy a MISZÉV képes legyen arra, hogy fejlessze a munkavállalók képességeit, az a hátrányos helyzetűek mentorálási folyamatának minősége. A szociális mentorálás a legjobb eszköz a MISZÉV-ok kezében a társadalmi kirekesztettség-ben élők felzárkóztatására, ugyanakkor nem szabad „túl védelmező” magatartást tanúsítani, mert ez korlátozná az egyének személyes fejlődését.

A FAEDEI, AERESS és a Valenciai Egyetem, az általuk készített mentorálási kézikönyv-ben a mentorálási folyamatot egy pedagógiai kapcsolatként határozzák meg, amelynek célja, hogy a mentorált személy elérje a személyes önállóságot, függetlenséget és emancipációt, mégpedig három területen: személyes, szakmai és szociális téren. A mentorálás a MISZÉV-okban lehetővé teszi a dolgozók fenntartható és hosszú távú beilleszkedését, akár az adott MISZÉV-ban (tartós foglalkoztató MISZÉV), akár más, hagyományos munkaerővel dolgozó vállalatoknál (átmenti/kiugrási MISZÉV-ből továbblépve).

Amikor mentorálásról beszélünk, nem kizárólag a mentoráló szakember munkájára gon-dolunk, hanem egy igazi csapatmunkáról van szó. Igaz, hogy a mentor koordinálja a mentorálási folyamat egyes részeit, de sok más szakember is részt vesz ebben a folyamat-ban. Mentorok, menedzserek, az adott iparágazatban dolgozó szakemberek, job-coach (a vallon MISZÉV-okban). Később még visszatérünk a job-coach munkájára, mert ez egy bevált gyakorlat, amit érdemes megismerni.

Minden integrációs programban részt vevő személy kidolgozza a saját projektjét s azt a MISZÉV-ban valósítja meg. Az integrált munkahely, s benne a szakmai előrelépés és a szemé-lyes fejlődés, a MISZV munkájának az alapját képezi. Konkrétabban: a módszer lényege az, hogy globálisan kezeljük az adott személy problémáit, mert a szakmai hiányosságok kérdését nem lehet különállóan kezelni a társadalmi kirekesztettségben lévők esetén. A stratégia lényege az, hogy arra ösztönözzük a személyt, hogy a saját fejlődését tervezze meg és legyen a „fősze-replője” és egyben „rendezője” saját integrációs folyamatának. Mindez elérhető az egyéni, sze-mélyre szabott mentorálási módszerrel, a következő elemek figyelembe vételével:

51

− Egyénenként, személyre szabottan kell kidolgozni. Ez egy hosszú távú személyes pro-

jekt, amely ráadásul a legfőbb motiváló elem kell legyen. − A egyén a saját változásának a „főszereplője és rendezője”. A módszer lényege az

ösztönzés és nem a kényszerítés. Törekedni kell arra, hogy elkötelezze magát a szemé-lyes változásában: vö. a változás irányítása.

− Mindig „globális” jellegű az intervenció. Minden területre kiterjed: egészség, oktatás, lakhatás, igazságügy, munka, stb. Ezeket a területeket kell össze egyeztetni, minden rendelkezésre álló forrással.

− A lényeg a személyes képességekre kiépítése, a személyes fejlődés és a kompetenciák kifejlesztése. A cél az egyén önállóságának a megerősítése. A feladatnak nem az a célja, hogy elrejtse a problémákat, és csak egyes pontokra koncentráljon, „gyámolító” módon.

− A mentorálás célja a gazdasági tevékenységen keresztül történő integráció. Már je-leztük azt az alapgondolatot, amely szerint a munka lehet az integráció egyik útja.

A projekt során megismert tapasztalatoknak köszönhetően azt láthatjuk, hogy a MISZÉV-ok, legyenek azok akár tartós foglalkoztatók vagy átmenetiek, nagyon szervezettek és nagyon szakszerűek a kompetenciafejlesztést elősegítő folyamat végrehajtásában. Habár sokfajta MISZÉV létezik a különböző országokban, ugyanakkor sok közös vonást is fel tudnak mutatni:

• Konkrét kritériumokat alapján választják ki a munkavállalókat. Olyanokat, akik tár-sadalmi kirekesztettségben élnek, akik gyakran korábban már részt vettek egyéb programokban vagy más szociális szolgáltatásokat vettek igénybe.

• Az integrációs tevékenységet egy sokkal szélesebb beilleszkedési mechanizmusba építik bele. Ez lehetővé teszi, hogy az integrációs folyamatot más szervekkel és egyéb szakmai képzési programokkal összehangoltan végezzék.

• A szakmai integrációban résztvevő személyek alkalmazhatóságának és kom-petenciáinak a felméréséhez és elemzéséhez megfelelő eszközöket használnak, különböző mutatók és mérési módszerek alkalmazásával.

• Alapvető eszközöket és segédanyagokat használnak az integrációban részt vevő személyek fejlődésének a méréséhez a mentorálási folyamat alatt. Olyan méréseket végeznek, amelyek alapján minőségileg és mennyiségileg tudják értékelni az adott személy kompetenciáinak a fejlődését és a célok teljesítését a folyamat során.

● BEVÁLT GYAKORLAT SPANYOLORSZÁGBAN: MENTORÁLÁSI KÉZIKÖNYV

A Spanyolországban működő integrációs vállalatok több mint négy évig dolgoztak együtt egy mentorálási kézikönyv szerkesztésén. Ez a kézikönyv az MISZÉV-ok azon igényét tükrözi, hogy megosszák egymással a munkájukat és a tapasztalataikat, és azzal a céllal jött létre, hogy egy közös módszertant dolgozzanak ki, amely referenciaként szolgálhat az ágazatnak. A közreműködő szervezetek: a FAEDEI (MISZÉV-ok Spanyol Szövetsége), amely több, mint 200 MISZÉV-ot képvisel, amelyek körülbelül 4.000 társadalmi kirekesztettségben élő munka-vállalót alkalmaznak, az AERESS hálózat (Spanyol Szociális és Szolidáris Gazdaságot Fel-zárkóztató Szövetség), és a Valenciai Egyetem.

52

A FECLEI – Kasztília és León MISZÉV-ok Szövetsége (lásd: A projekt résztvevői fejeze-

tet) és a valenciai AVEI szövetség feleltek annak a munkacsoportnak a koordinálásáért, amely azokat a javaslatok elemezte és dolgozta ki, amelyek elősegíthették a MISZÉV-ok mentorálási munkájának az összehangolását.

„A spanyol MISZÉV-ok között sok modell létezik, a különböző területi adottságoknak megfelelően: nem létezik egységes szemlélet. Emiatt az alkalmazott módszerek is igen elté-rőek. A módszer autodidakta módon alakult ki, mindenféle elméleti vagy gyakorlati útmutatás nélkül. A hálózati munka, amely létfontosságú az ilyen kezdeményezéseknél, tette lehetővé, hogy megtaláljuk a közös nevezőket és egymástól tanulva tapasztalatot cseréljünk (…), így tudtuk meghatározni a közös kritériumokat és a módszertani eszközöket a mentori munka le-írásához”. Ez a kézikönyv rendkívül hasznos, mert a szerkesztők arra koncentráltak, hogy olyan anyagokat gyűjtsenek össze, amelyeket a MISZÉV-ok munkatársai a napi munkájuk során alkalmazni tudnak.

„Munkamódszerünk négy országos találkozón csiszolódottt, melyke során a MISZÉV-okban dolgozó, mentori feladatokat ellátó szakemberek megosztották a tapasztalataikat. (…) Minden szeminárium a MISZÉV-ok munkatársai által előzetesen kitöltött kérdőívek elemzésére épült. Szerveztünk konferenciákat, értekezleteket, élménybeszámolókat. Különböző munkacsoportokban elemeztük az eseteket, meglátogattunk működő MISZÉV-okat. A résztvevők között mindenfajta szakember volt: mentor, képesített szakember, MISZÉV vezető, stb.”

Ebben a kézikönyvben a MISZÉV-ban elvégzett mentori tevékenység minden egyes fázi-sának részletes leírása található:

1. Befogadás és előzetes felmérés (kiválasztás, bevonás, elemzés, a személyre szabott integrációs folyamat kidolgozása és munkaterv)

2. A munka végrehajtása és a foglalkoztathatóság javítása (mentorálás, új kompetenciák szerzése és/vagy régiek fejlesztése során)

3. Átvezetés a nyílt, hagyományos munkaerőpiacra (a szerzett kompetenciák elismerése, munkahely aktív keresése, kilépés e MISZÉV-ból és mentorálás a MISZÉV után) A második fázis a MISZÉV munkájának fő terepe. „A mentorálás a MISZÉV-okban az illeté-kességi területek szigorú meghatározásával történik, három fő irányban: személyes (alapis-meretek, amikkel mindenkinek rendelkeznie kell, hogy aktív állampolgári jogait és kötelessé-geit gyakorolhassa), munkahelyi (milyen módon kezelje a szakmai környezetben előforduló feladatokat és emberi kapcsolatokat) és szakmai (kérdések, amik az adott szakma specifikus jellegére vonatkoznak).

A mentorálási folyamat egy megosztott munka, az alapegységek kiegészítik egymást: egyrészt van a munkahelyi mentor, aki felel a termelési folyamatért és a munkahelyi-szakmai integrációért, másrészt pedig van a személyes és szociális fejlődésért és képzésért felelős mentor. A munkahe-lyi mentor egy kiemelt fontosságú szereplő, aki biztosítja az integrációs folyamatban részt vevő személy megfelelő szakmai tevékenységét. Ugyanakkor nemcsak a megfelelő szakmai tevékeny-ség a lényeg, mert a mentorálás sokkal szélesebb feladat, átölel más szakmai, személyes, családi és szociális kérdéseket, és ez együttműködést és kapcsolattartást igényel más szereplőkkel, és olyan kiegészítő képzési programok kialakítását, ahol egy másfajta szakember hozzáértése is szükséges, aki a követésért felel (a mentorfelelős: MF).

53

Ebben a folyamatban a MISZÉV-ok: − Segítséget nyújtanak a mentorfelelősnek (MF) és a szakmai mentornak (SZM) (narancs-

sárga az alábbi grafikonokban): SZAKMAI PROFIL, BEFOGADÁSI „CSOMAG”, ÉVES JELENTÉSEK ÉS ZÁRÓJELENTÉS,

− Munkaerő-integráló szakemberek (MISZ) által kidolgozott eszközök (lila): DIAGNOSZ-TIKA – MUNKATERV – NYOMONKÖVETÉSI ADATLAPOK – ÁTMENETI TERV”

MENTORÁLÁSI FOLYAMAT ÉS ESZKÖZEI A MISZÉV-OKBAN – SPANYOLORSZÁG

Forrás: Mentorálási kézikönyv, FAEDEI, AERESS és Valenciai Egyetem

BEFOGADÁS ÉS FELMÉRÉS

KOMPETENCIA-FEJLESZTÉS ÉS FOGLALKOZTATHATÓSÁG

JAVÍTÁSA

ÁTMENET A NYÍLT MUNKAERŐ-PIACRA

3 HÓNAP 6 ÉS 30 HÓNAP KÖZÖTT 3 HÓNAP

1 ÉS 3 ÉV KÖZÖTT

3-TÓL 6 HÓNAPIG

FOLYAMAT A MUNKAERŐ-INTEGRÁLÓ VÁLLALATOKBAN

ZÁRÓ-JELENTÉS

SZAKMAI PROFIL

DIAGNOSZTIKA MUNKATERV NYOMONKÖVETÉSI ADATLAPOK

ÁTMENETI TERV

BEFOGADÁSI „CSOMAG”

ÉVES JELENTÉSEK 9, 21 ÉS 33 HÓNAP

54

A FOLYAMATBA BEVONT SZEMÉLYEK FELADATAI

Eszközök Felelős Aláírás Dosszié

Kidolgozás időpontja

MF SZM MISZ MF SZM MISZ MF SZM MISZ

Diagnosztika X X X X X 3 első hónap

Munkaterv X X X X X X X 6 első hónap

Nyomonkövetési adatlapok X X X X X X X

Minden hónap és minden

negyedév

Nyílt munkaerő-piacra történő átmenet terve

X X X X X

3-tól 6 hónapig, a folyamat

végén

Szakmai Profil X X X X X Első napok

Befogadási csomag X X X X X Első napok

Éves jelentés X X X X X X A folyamat első évében

Zárójelentés X X X X X X A kapcsolat végén


55

● A BEVÁLT GYAKORLAT BELGIUMBAN: JOB COACHING

A mentor a nyílt munkaerő-piaci integrációt segíti: közvetít az integrációban részt vevő munkavállaló és a munkahely között, ahol a dolgozó el szeretne helyezkedni és mentorálja a dolgozót az ügyintézésben.

COACHING Az, amit coaching-nak nevezünk a szociális területen, tulajdonképpen egy a sportban már régóta alkalmazott módszer. „Maga a coaching szó az angolszász sport-szakzsargonból származik. A sportban a coaching célja, hogy maximálisan kiaknázza egy sportoló, vagy egy csapat képességeit egy pontosan meghatározott és mérhető eredmény elérése érdekében (…), vagy hogy továbblendítse a jelenlegi állapotról”1. Ez a munkamódszer egyre inkább ki-terjed más területekre: manapság alkalmazzák a gazdasági életben is, ebben az esetben ami kiaknázásra kerül, az az egyén (vagy a munkacsoport) képessége(i).

Gyakorlati szempontból a coaching két részből áll. Mindkettőben részt vesz egyaránt a coach és a kedvezményezett: egy elemzési, belső vizsgálati szakasz, amelyben ön- és hely-zetelemzés történik, és egy másik, sokkal inkább a cselekvésre összpontosító szakasz, ahol tettek szükségesek.

A FOGLALKOZTATÁS KÉRDÉSE Akár európai szinten, akár „helyi” szinten nézzük a tendenciákat, azt mondhatjuk, hogy a mun-kát keresők egyre inkább éles versenyhelyzetbe kerülnek. A jelentkezők magas számához ké-pest nincs elég üres állás (legalábbis az ágazatok jelentős többségében). Ez az aránytalanság a munkaerőt kereső munkaadót egyrészt kényelmes helyzetbe hozza, mivel bőven válogathat a jelentkezők között, s emiatt magas követelményeket és szigorú feltételeket diktálhat, ahogy kedve tartja másfelől viszont ez akár egy súlyos teher is lehet, mert a jelentkezések feldolgozá-sa a nagy mennyiség miatt jelentős munkát igényel, elvonja a munkatársakat más feladatoktól.

A jelentkezések feldolgozásánál azt tapasztaljuk, hogy egyre többféle eljárás és a selejtezési technika létezik. A felvételiző munkavállalónak fel kell készülnie a válogatási procedúrára, haté-kony válaszokat kell adjon és a lehető legjobb oldalát kell mutassa a felvételiztető felé.

A munkaerő-piaci mentorálásnak, angol kifejezéssel job-coaching-nak, az a célja, hogy fel-készítse az álláskeresőt a kompetenciáinak leginkább megfelelő munkahely megszerzésében. A job-coaching elsősorban abban segít a munkát keresőnek, hogy eligazítja a szakmai képzett-ség meghatározásában: együttesen felmérik a kompetenciákat (mit tud, mihez ért és mire ké-pes) és ebből kiindulva, a mentor (coach) támogatásával egy szakmai tervet és egy cselekvési programot dolgoznak ki, amelynek célja a kívánt szakmai helyzet elérése2.

1 Moral, M. & Angel, P. 2006. Coaching, Outils et pratique. Armand Colin, Paris. 2 A szakmai projekt kidolgozásának célja nem mindig a szakma vagy a munkahely váltása, gyakran segít megerősíteni egy meghozott döntést, vagy újraértékelni a helyzetet.

56

Másodsorban a job-coaching témája az aktív munkahely-keresés lehet: a coach segít a ked-vezményezettnek a szakmai önéletrajz és a motivációs levelek elkészítésében, a jelentkezé-sek elküldésében, az állásajánlatok keresésében3

JOB-COACHING A MISZÉV-BAN A MISZÉV-ok esetében a job-coaching a szociális nyomonkövetés egyik feladata. Ugyanis a MISZÉV alapvetően egy ugródeszka a munkavállalónak ahhoz, hogy el tudjon helyezkedni az úgynevezett hagyományos, nyílt gazdaságban. A MISZÉV-ban szerzett tapasztalat, akár a megszerzett kompetenciák, de főleg a munkában való helytállás képessége miatt, egy olyan vagyon lesz a munkavállaló kezében, amely lehetővé teszi, hogy versenyképes legyen a munkaerőpiacon. Ebben a átformálási folyamatban a munkavállaló segítséget kap, hogy számot vessen meglévő kompetenciáiról, érdeklődési köreiről, és más tulajdonságairól annak érdekében, hogy összeállítson egy tervet, amely lehetővé teszi, hogy elhagyja a MISZÉV-et és egy másik állást találjon. Ez a folyamat akár képzésbe és tanulásba is torkollhat, ha a cél egy teljesen új tevékenységi körben való elhelyezkedés.

Pragmatikus szempontból azt látjuk, hogy Belgiumban nem annyira átmeneti, ugródesz-kaszerű MISZÉV-ok működnek, hanem inkább tartós foglalkoztató vállalatok, ugyanakkor a job-coaching szolgáltatást minden esetben felajánlják a dolgozóknak, ha érdekeltek.

Másfelől a job-coaching MISZÉV-ban ugyanolyan hasznos lehet az új dolgozó számára a munkába való beilleszkedési folyamatában. Főleg azoknál a munkavállalóknál lehet hasznos, akik hosszú időn keresztül voltak állástalanok és emiatt nehezen tudnak alkalmazkodni az új ritmushoz, a csapatmunkához, a hierarchikus kapcsolatrendszerhez.

Ebben a kontextusban a job-coaching lehetővé teszi a helyzet elemzését, a nehézségek megvitatását és a konstruktív megoldások kidolgozását az új munkahelyen.

● A MENTOROK FELADATAI

MISZÉV-ok Vallóniában (Belgium) MISZÉV Kasztília és Leónban és Spanyolországban

(Mentori kézikönyv - Faedei, Aeress, Valenciai Egyetem)

Szociális mentor Integrációs mentor Termelési mentor A MISZÉV-ban tevékenykedő mentor fő feladata, akár Belgiumban, akár Spanyolországban az, hogy fi-gyelemmel kísérje a MISZÉV-ok által nyújtott tanulási és integrációs folyamatot. Ennek célja a dolgozók önállóságának növelése és tartós és minőségi munkahelyeken való elhelyezkedése akár a MIVÉSZ-okban (tartós foglalkoztatás esetén) vagy hagyományos munkahelyen (átmeneti foglalkztatás esetén). A mentorok képesek egyensúlyt tartani a szakmai és a személyes fejlődés között. Mint láthatjuk, különbség van a belga és a spanyol mentorok munkája között. Spanyolországban a men-tori feladatokat két, egymást kiegészítő személy végzi: a szakmai mentor és az integrációs mentor.

3 A job-coaching más, kevésbé gyakori területen is hasznos, mint például segítségnyújtás egy vállalkozás elindításához.

57

1. Egyéni és csoportos foglalkozások: Foglalkozások, ahol személyesen részt vesznek: - Egyéni és csoportos foglalkozások - Rendszeresen (legalább háromhavon-ta) - Részt vesz a MISZÉV minden hátrá-nyos helyzetű (HH) és halmozottan hát-rányos helyzetű (HHH), illetve a 60. cik-kely hatálya alá eső munkavállalója Cél, hogy: - Elősegítse a hosszú távú és minőségi munkahelyi integrációt, MISZÉV-ban vagy más cégnél. - Elősegítse az önállóságukat a munka-erőpiacon. - Segítséget nyújtson pszicho-szociális szempontból legyőzni azokat a nehéz-ségeket, amelyek gátolják az integráció-jukat. 2. Együttműködés a Szociális Köz-pontokkal: Amennyiben lehetséges, azokkal a helyi Szociális Központokkal kell mentorálási egyezményt kötni, amelyhez tartoznak a MISZÉV-ban-ban dolgozó és a 60. cikk hatály alá eső munkavállalók. 3. A munkavállalók személyes és szakmai mérlege: A mentorált dolgozókkal közösen elké-szíteni a személyes és szakmai mérle-get és meghatározni a szakmai célokat rövid-, közép- és hosszútávon. 4. Képzési terv a HH és a HHH dolgo-zók részére A mentorált munkavállalóval kidolgozni egy szakmai képzési tervet, a Forem ta-pasztalatait felhasználva (a Forem válla-lása, a Forem Egyezmény alapján). 5. Job-coaching: Biztosítani a közvetítést a mentorált dol-gozó és az általa kiválasztott cég között, segíteni neki az ügyintézésben.

A szociális integrációért fele-lős mentor alapvető feladata a szakmai, személyes, csalá-di és szociális integráció elő-segítése, ami több szereplő munkájának az összehango-lását tesz szükségessé.

Nyomon követi az integrá-ciós folyamatban részt ve-vő dolgozók munkatervét. Ehhez az alábbiak szüksé-gesek: • Elvégzi a felvételi interjút és

a szakmai felmérést, ame-lyek kiemelik az integrációs folyamatban részt vevő dol-gozó kompetenciáit, képes-ségeit és erősségeit.

• Megismeri és ellenőrzi az

integrációs folyamatban részt vevő dolgozó céljait és eredményeit.

• Azonosítja azokat a forráso-

kat és intézményeket, ame-lyek hasznosak vagy szük-ségesek lehetnek az integ-rációs folyamatban részt vevő munkavállaló számára (képzési, foglalkoztatási, pszichoszociális, egészség-ügyi, lakhatási, stb. kérdé-sekben).

• Kidolgozza és végrehajtja

az integrációs folyamatban részt vevő munkavállaló munkatervét. Minden pilla-natban új lehetőségek után néz és alkalmazza azokat az integrációs folyamatban részt vevő dolgozó igényei szerint.

• Olyan képzéseket javasol és

dolgoz ki, amelyek az üze-

A szakmai mentor alapve-tő feladata az integrációs folyamatban részt vevő dolgozó szakmai képzése, különös tekintettel a fel-adatvégzésre és a szak-mai kompetenciák meg-szerzésére és fejlesztésére. Az integrációs mentorral együtt figyelemmel kísé-ri a munkaterv végrehaj-tását. Ehhez az alábbiak szükségesek: • A szakmai feladatokra

összpontosít, az integ-rációs folyamatban részt vevő dolgozó szakmai profilja alapján.

• Meghatározza a mun-kahelyi követelménye-ket és az elvégzendő feladatokat.

• Együttműködik az in-

tegrációs folyamatban részt vevő személyek kiválasztásában.

• Figyeli és ellenőrzi az

integrációban részt ve-vő által a termelő tevé-kenység során végre-hajtott feladatokat.

• Részt vesz az előzetes

felmérés elkészítésé-ben az integrációs mentorral együttmű-ködve, elkészíti a mun-katervet és frissíti a személyes dossziét. Felméri a kompetenciá-kat és meghatározza a termelési célokat.

58

6. Segítség a kompetenciák elismer-tetésénél: Szükség esetén tájékoztatni és segíteni a mentoráltat a szakmai kompetenciák elismerési és érvényesítési folyamatá-ban, ügyintézésénél. 7. Munkavállalói dosszié: Megnyitni és folyamatosan frissíteni minden egyes munkavállaló esetén egy egyéni mentorálási dossziét az alábbi-akkal vezetésével: • a kedvezményezett adatai; • a vele készített személyes mérleg; • a végrehajtott akciók rövid összefogla-lója; • a dolgozóval vagy a dolgozó által elin-dított ügyintézés; • a mentori foglalkozások. Megjegyzés: Minden kedvezményezett-nek joga van a dossziéját elolvasni és az abban található adatokat kiigazítani (8/12/1992. törvény). 8. Adattovábbítás a Foremnek: Amennyiben a mentorált munkát keres, a beleegyezésével továbbítani a mun-kakeresés szempontjából fontos szemé-lyes információkat a Foremnek. 9. Bevonni őket a vállalati stratégiába és a vállalat feladataiba: Bevonni a mentorált dolgozókat a MISZÉV stratégiájába és céljaiba, és ha mód van rá, bevonni őket a MISZÉV fel-adataiba. 10. Kerekasztal: Szervezni vagy aktívan részt venni éves kerekasztal beszélgetéseken más Vallóniában működő szociális és mun-kaerő-integrációban érdekelt intézmé-nyekkel: • Szociális Központok (CPAS); • Szakmai és Képzési Regionális Bizott-ság (CSEF); • Forem vagy l’Arbeitsamt; • Foglalkoztatásügyi regionális Misszió; • A Vallon Ügynökség Fogyatékkal Élők

men belül végrehajthatók a munkaterv részeként.

• Követi és értékeli a munka-

tervet, minden egyes dolgo-zó fejlődését vagy lemara-dását. Ennek érdekében minden információt össze-gyűjt az integrációs folyamat minden szakaszáról. Értéke-li az integrációs folyamatban résztvevő dolgozónak nyúj-tott segítség mértékét.

• A szerződés lejárta után az

új munkahelyen is folytatja a követést az átmeneti idő-szakban addig, amíg szük-séges.

• Egyeztet a szakmai mentor-

ral. • Rögzíti az adatokat, doku-

mentumokat és az integrá-ciós folyamat menetét.

A csapatmunka alapvető a munkamódszerükben Együttműködik azokkal a Szociális Szolgálatokkal, Munkaügyi Központokkal és más szervezetekkel és/vagy állami intézmé-nyekkel, amelyek a MISZÉV-nél dolgozó személlyel foglal-koztak korábban annak érde-kében, hogy információkat szerezzen az eddigi szakmai előéletéről és magán életéről, és hogy azonosítsa az igé-nyeket. Egyeztet a munkaügyi ta-nácsadókkal vagy a mun-kaügyi irodákkal, ha a MISZÉV-on kívül keresnénk állást.

• Felel az integrációs fo-lyamatban résztvevő al-kalmazottak belső kép-zéséért, az adott munka-kör specifikus technikai elvárásai alapján.

• Értékeli az integrációs

folyamatban részt vevő dolgozó fejlődését az adott munkakörben.


tegrációs mentorral. • Együttműködik a beil-

leszkedési folyamat min-den szereplőjével és/ vagy a MISZÉV vezető-ségével a pozitív szak-mai környezet megte-remtése érdekében.

• Rögzíti és ellenőrzi a

szakmai részre vonat-kozó adatokat, doku-mentumokat és a szakmai integrációs fo-lyamat menetét.

59

Integrációjával Foglalkozó szolgálata (AWIPH) területileg illetékes irodája; • a HH és HHH munkavállalók egyenlő esélyeivel foglalkozó bizottságok és szociális partnerei. 11. Fogyatékkal élő dolgozók helyze-tének rendezése: Fogyatékkal élő dolgozók esetén ele-mezni az adott munkánál a szükséges ésszerű kiigazításokat és tájékoztatni az üzem vezetőjét a tiltott feladatokról: - termelési vagy szolgáltatási feladatok

vezetőjének; - a MISZÉV vezetőségének; - a személyzeti osztálynak és a

MISZÉV vezetőségének.

Együttműködik és egyeztet azokkal, akik a munkaerő-piac kilátásait és igényeit mérik fel

Figyelembe kell venni, hogy az integrációs folyamatban részt vevő integrációs és szakmai mentornak az a feladata, hogy garantálja az átmenetet a nyílt munkaerőpiac, a nem védett munkahely felé. Emiatt szükséges, hogy a beavat-kozás mértéke fokozatosan csökkenjen aszerint, hogy az integrációs folyamatban részt vevő személy hogy ha-lad az önállóság felé.

● A MOTIVÁCIÓ: A KOMPETENCIAFEJLESZTÉS MOTORJA

Ahogy látjuk, a spanyol és a belga MISZÉV-ok jellegzetessége az, hogy egyéni, személyre sza-bott mentori programot alkalmaznak. Ez azon túl, hogy a személyes és a szakmai kompetenciák fejlesztésének egy hasznos eszköze, alapvető motivációt jelent az integrációs folyamatban részt vevő munkavállaló számára. A személyes mentorálás lehetővé teszi a munkavállalók hatékony támogatását a közvetlenül a munkát érintő kérdésekben és a magánéleti jellegű, de a munkára is kiható problémák megoldásában. Ugyanakkor a dolgozó az integrációs folyamat legfontosabb szereplője. Ezek a szociális vállalatok megértették az egyén fontosságát.

Néhány nagyon érdekes példa, amit a Groupe Terre (a RES tagja) dolgozott ki a hátrá-nyos helyzetű és a súlyosan hátrányos helyzetű dolgozók erőteljesebb motivációjáért: − „Megjelenési” díjak (azok a dolgozók kapják, akik nem hiányoztak az utóbbi három hó-

napban). Egy hagyományos vállalatban ez értelmezhetetlen, de a MISZÉV-okban a hi-ányzás az egyik olyan kérdés, amellyel napi szinten kell foglalkozni, egészen addig, amíg ez a felelősségérzet kialakul.

− A dolgozók ünnepe. − További kedvezmények ajánlása (árengedmény bizonyos áruházakban, céges telefon

használata, munkaidőn túli foglalkozások, stb.).

60

− Bevonni őket a vállalat fontos döntéseibe: részvételi vállalatirányítás. Például a Groupe Terre ezt úgy határozta meg, hogy „a stratégiai, politikai és végrehajtási döntéseket úgy kell meghozni, hogy közvetlenül bevonjuk a dolgozókat a vitába és a döntéshozatalba a közös érdekek alapján.” (GROUPE TERRE, KÖZGYŰLÉS, 2012)

● SZAKMAI KOMPETENCIÁK ELISMERÉSE/ÉRVÉNYESÍTÉSE

A MISZÉV-ok képzései elismerik és érvényesítik az elsajátított szakmai kompetenciákat.

Vallóniában, Belgiumban, mint Kasztília és Leónban, Spanyolországban létezik egy me-chanizmus, amely érvényesíti a megszerzett kompetenciákat, s ez lehetővé teszi a 18 éven felüli állampolgároknak a különböző módokon (foglalkozás, szakképzés során, vagy egysze-rűen csak élettapasztalataik révén) megszerzett kompetenciáik elismerését. Vallóniában ez az elismerés egy konzorciumon és öt állami szakképző intézmény érvényesítő központján ke-resztül érkezhet: Bruxelles-formation (COFOF), Enseignement de promotion sociale (CFB), FOREM, Formation (RW), Institut de formation en l’alternance des PMA (IFAPME), Service de formation des petites et moyennes entreprises (SFPME). A MISZÉV-oknak együtt kell mű-ködnie a FOREM-mel, hogy minden egyes hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű munkavállaló részére egyéni fejlesztést dolgozzon ki. Akkreditált kurzusokat különböző in-tézmények szerveznek, mint pl. az IFAPME, FOREM, stb.

Spanyolországban a szociális foglalkoztatók is szerveznek képzéseket, hogy szakmai el-ismeréseket szerezzenek munkavállalóiknak. A szakmák nemzeti listájában szereplők közül lehet válogatni. Az ezt a tevékenységet művelő központok lehetnek integrált szakképző köz-pontok, nemzeti referencia szakképző központok, a tárgyban kompetens helyi önkormányzati központok, a szakképzés a foglalkoztatásért alrendszer keretében olyan állami, önkormány-zati vagy magán központok, intézmények, amelyeket a helyi kompetens hivatalok akkreditál-tak. Ezért lehetséges az, hogy olyan szociális szervezet, mint pl. a Fundación Lesmes, akkrediált képzéseket is nyújt.

● A MENTOROK BÉRKÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSA

Szükséges, hogy a MISZÉV-ban dolgozó mentorok munkájának támogatása érdekében megfelelő megoldásokat dolgozzunk ki :

• A gyártásban érdekelt munkatársak támogatása: mivel ezek az emberek a saját munkájukon kívül az integrált munkatársakat is képzik, ezért nem csak a termelé-kenységük csökken, hanem nekik is szükségük van továbbképzésekre, amelyek költségét a szociális foglalkoztató eddigi plusz költségeihez kell adni.

• A mentorok támogatása: a bérköltségeiket fedezi. Ez a ráfordítás nincs közvetlen kapcsolatban a termelékenységgel, tehát ez egy felár a termelésben közvetlenül résztvevők bérköltségeihez képest. Éppen ezért a MISZÉV abban a helyzetben ta-lálja magát, hogy állandóan forrásokat kell átcsoportosítania az alapító szervezete-iktől (a spanyol MISZÉV-ok esetében) és/vagy úgy kompenzálni ezt a pluszköltsé-

61

get, hogy növelik a termelékenységet az integrált foglalkoztatásban résztvevő mun-katársak számának csökkentése révén, ami viszont pont ellentétes a missziójukkal

Jó példa erre a vallon szociális foglalkoztató. Ott a támogatás fedi: • a bérköltséget; • az utazási költséget; • a működési költségeket (a bérköltségek 15%-áig, a minisztérium által kiadott listán

szereplő költségek közül). A mentor támogatása a MISZÉV-on belül integrált foglalkoztatásban részesülő hátrányos, il-letve halmozottan hátrányos helyzetű munkavállalók számával arányos.

Kvóták Éves maximum összeg Mentor

Min 60 dolgozó 100.000 euro 2 TMSZ

Min. 45 dolgozó 75.000 euro 1.5 TMSZ

Min. 26 dolgozó 50.000 euro 1 TMSZ


A szociális és szakmai, egyénre szabott mentorálásra épülő kompetencia-fejlesztésnek megvalósítása napi szinten és hosszabb távon, folyamatában, teszi az integrált foglalkoz-tatás modelljét követendő példává. Ezért szükséges és elkerülhetetlen, hogy a MISZÉV-ban dolgozó mentorok munkájának elősegítése érdekében megfelelő megoldásokat dolgoz-zunk ki: − A gyártásban érdekelt munkatársak támogatása − A mentorok támogatása

62

MUNKAERŐ-PIACI ELŐREJELZÉS

MÓDSZERTANI JAVASLAT A KOMPETENCIÁK KERESLETÉNEK ÉS KÍNÁLATÁNAK ELŐREJELZÉSÉRE

Érdemes volna egy olyan módszert létrehozni, a társadalmilag kirekesztett csoportok kompetenciáinak keresleti-kínálati előrejelzésére, amely egyfajta riasztóként működne. Ehhez szükség volna a hagyományos vállalatok és a MISZÉV-ok közti közvetlen együttműködésére.

Emiatt a javaslatunk lényege egy rendszer létrehozása, amelynek segítségével az ebben az együttműködésben érdekelt hagyományos vállalatok azonosítják azokat a munkaköröket, amelyekre igényük lesz a következő hatodik hónaptól kezdve. Cserébe a MISZÉV-ok vállal-ják, hogy arra az időpontra a feladatra felkészült, integrációs folyamatban részt vevő munka-vállalókat ajánlanak ki, akik megfelelnek a nyíltmunkaerőpiacon működő cégek elvárásainak.

A legfontosabb szakaszok a következők:

1. MISZÉV: Kapcsolatfelvétel a MISZÉV és a hagyományos vállalat között (együttműkö-dési javaslat)

Hagyományos vállalat: Kidolgozza és leírja a betölteni kívánt munkaköröket és szakmai profilokat, meghatározza a szükséges specifikus ismereteket és szakmai kompetenciákat.

2. MISZÉV: Elvégzi az integrációs folyamatban részt vevő dolgozók képzését a hagyo-mányos vállalat keresletének megfelelően (hagyományos képzés, munkahelyi képzés, gya-korlat a hagyományos vállalatnál)

3. MISZÉV - Hagyományos Vállalat: A MISZÉV egy vagy több integrációs folyamatban részt vevő dolgozót javasol, akik megfelelnek a hagyományos vállalat elvárásainak.

4. MISZÉV - Hagyományos Vállalat: A MISZÉV, amíg szükséges, figyelemmel követi az integrációs folyamatban részt vevő munkavállaló alkalmazkodását a hagyományos vállalat-ban. A folyamat ezen utolsó beilleszkedési és kompetenciafejlesztési fázisa összefügg a ko-rábban említettekkel, a hagyományos vállalatok nyílt munkaerőpiacába való beilleszkedés támogatásáról (támogatás a MISZÉV-nak az integrációs folyamatban részt vevő dolgozók mentorálására, miután beléptek a hagyományos munkaerőpiacra).

63

TÁRSADALMI ÉS MUNKAERŐ-PIACI INTEGRÁCIÓS PROJEKTEKET FOGADNI KÉPES SZOLGÁLTATÁSOK PIACA, AMELYEKRE A MISZÉV MŰKÖDÉSÉT ALAPOZHATJA

KASZTÍLIA ÉS LEÓN (SPANYOLORSZÁG)

piac / tevékenység közbeszerzés kiírója szociális záradékok település / régió

1 Takarítás/ Karbantartás

Önkormányzat Kasztília és León közgyűlése

kizárólagosság az ágazatban

Kasztília és León, Burgos, Salamanca

2 Építkezés és felújítás



Kasztília és León, Burgos, León

3 Ruhatisztítás Önkormányzat Kasztília és León közgyűlése


Kasztília és León, Burgos

4 Ökológiai tevé-kenység (pl. zöld pontok)




5 Otthoni ellátás Önkormányzat Kasztília és León közgyűlése


Kasztília és León, Salamanca

6 Vendéglátás Önkormányzat Kasztília és León közgyűlése

kizárólagosság az ágazatban (a problémát a nagyon ala-csony árak okozzák)


7 Portaszolgálat Önkormányzat Kasztília és León közgyűlése



8 Kertészet Önkormányzat Kasztília és León közgyűlése kizárólagosság az ágazatban

Kasztília és León, Salamanca, Zamora

VALLÓNIA (BELGIUM)

piac / tevékenység közbeszerzés kiírója szociális záradékok település / régió 1 Hulladékbegyűjtés Önkormányzatok

(interkommunális együttműködés)

meghívás feltételei - kizáró-lagosság az ágazatban

Vallónia

2 Hulladékválogatás Önkormányzatok (interkommunális együttműködés)


Vallónia

3 Hulladék-újrahasznosítás

Önkormányzatok (interkommunális együttműködés)


Vallónia

4 Biztonsági szolgálta-tások

Szövetségi (Nemzeti) kizárólagosság az ágazatban fizető harmadik fél

Vallónia

5 Fotovoltaikus pane-lek beépítése

Szövetségi (adózásilag) és/vagy regionális

fizető harmadik fél Vallónia

* Belgiumban interkommunálisnak nevezik azokat a vállalatokat, amelyeket több önkormányzat közö-sen hozott létre helyi érdekű közfeladatok végrehajtására.

64

MEGJEGYZÉS:

ENSIE: „Amikor egy MISZÉV megszerez egy piacot, akkor továbbfejlesztheti vagy megszilár-díthatja a tevékenységét, vagy akár kiszélesítheti palettáját. Az állami megrendelés lehetővé te-szi, hogy kiszélesítse az ügyfélkörét azáltal, hogy beszállítója lesz magán és állami megrende-lőknek. A munkaerő-piaci integráció előtt nagy fejlődési lehetőségek vannak, mert a MISZÉV-ok megoldást kínálnak a munkaerőpiacból kimaradó emberek munkanélküliségére.” RES és FECLEI: „Tekintettel a MISZÉV-ok jellegére, a tevékenységük inkább alacsonyan képzett munkaerőnél és kevés befektetést igénylő eseteknél lehet hatékony.” RES : „A tartós foglalkoztató MISZÉV lehetővé teszi, hogy stabil munkahelyet teremtsen ala-csonyan képzett munkaerőnek.” FECLEI: „Az átmeneti (ugródeszka) típusú MISZÉV lehetővé teszi az integrációs folyamatban részt vevő munkavállalók foglalkoztatási esélyeinek növelését (kompetenciák, tapasztalat), ezzel elősegíti a beilleszkedésüket a hagyományos, nyílt munkaerőpiacba, miután véget ér az integrációs folyamat».

MAGYARORSZÁG Piac/Tevékenység Közbeszerzés kiírója szociális kritériumok Település / Régió 1 Zöld területek karbantartá-

sa önkormányzatok

MISZÉV-okat tartalmazó lista alapján közvetlen oda-ítélés (a jelenlegi helyzetre ez a legjellemzőbb). Kizárólagossá tenni a piacot. Meghívás feltételei.

Települések (min. 5000 lakos)

2 Útkarbantartás önkormányzatok Települések (min. 5000 lakos)

3 Állami iskolák - menza - takarítás és karbantartás - biztonsági szolgálat (porta)

iskolák önkormányzatok állam

4 Parkolási társaságok önkormányzatok fizető parkolózónákkal rendelkező települések

5 Jegyellenőrzés közösségi közlekedési eszközökön

BKK Budapest

6 Állami hivatalok takarítása állami hivatalok, mi-nisztériumok

Budapest és a köz-igazgatási központok

7 Hulladékbegyűjtés és szelektálás

önkormányzatok Budapest és a köz-igazgatási központok

8 Múzeumok : portaszol-gálat és karbantartás

önkormányzatok

9 Egészségügy : takarítás és karbantartás

önkormányzatok

MEGJEGYZÉS:

Magyarországon az állam számos stratégiai partnerséget kötött a területén működő multina-cionális cégekkel, amelyek sok-sok ezer munkavállalót alkalmaznak. Ezeknél sok, a MISZÉV-ok érdeklődési körébe tartozó munkalehetőség van, mint pl. irodatakarítás. Az államnak ösz-tönöznie kellene ezeket a cégeket arra, hogy az ilyen és hasonló a tevékenységeket MISZÉV-okkal végeztessék. Ez a választás mindenki számára hasznos lehetne anélkül, hogy a nyílt munkaerőpiac minőségi tevékenységét veszélyeztetné.

65

ÍGÉRETES TERÜLETEK A MISZÉV-OK SZÁMÁRA

Ígéretes területek: Le nem fedett társadalmi igényekkel függnek össze, még alakuló piacok és jelentős munkahely-teremtési potenciállal rendelkeznek. Az Európai Bizottság szerint ezek a nagy lehetőségeket rejlő területek a következők: − zöld munkahelyek: például hulladékgazdálkodás, hulladékszelektálás − fehér munkahelyek (szociális és egészségügyi területen): például idős emberek otthoni

ellátása − informatikai munkahelyek (IKT): például közigazgatási dokumentumok digitalizálása

KASZTÍLIA ÉS LEÓN

Javasolt jövőbeni tevé-kenységek

Okok Város/térség

Takarítás/karbantartás Igény: házhoz jövő takarítószolgálat Burgos Építkezés és felújítás Igény: régi épületek szanálása Burgos Zöld területek karbantartása Igény: folyómenti és egyéb zöld területek ta-

karítása és karbantartása Burgos

Zöld területek karbantartása Igény: zöld területek takarítása és karbantar-tása

Burgos

Hulladékbegyűjtés és újra-hasznosítás

Szinte ingyen alapanyagforrás, a társadalom egyre inkább elismeri és foglalkozik az ilyen tevékenységekkel. A jelenlegi válság kétség-be vonta a modern iparosodott, a fogyasztás-ra és a pocsékolásra épülő társadalom értel-mét. A társadalom egy jelentős része egysze-rűbb életstílusra törekszik. Olyan tevékenységek ezek, amelyeket új technológiákkal, közvetítők nélkül lehet végezni.

Salamanca

Különböző munkák kis mező-gazdasági termelőknél, akik a terület adottságai alapján bio-termelést folytatnak közvetlen értékesítéssel (méhészet, ter-mészetes szövetek készítése)

Egyre többen felfedezik a „közösségi” és a „vi-déki élet” jelentőségét. Az emberek egyre job-ban tudatában vannak a fenntartható fejlődést biztosító természeti források fontosságának. Olyan tevékenységek ezek, amelyeket új tech-nológiákkal, közvetítők nélkül lehet végezni.

Salamanca

Életminőség-javító szolgálta-tások - Segítség beilleszkedési

problémás fiataloknak (bű-nözés, drogproblémák)

- Segítségre szorulók ellátá-sa, különösen idős embe-rek (otthoni ellátás)

- Társadalmi igény, nincs teljesen lefedve. - Jó szakmai lehetőséget teremt és nehéz hely-

zetben lévő embereken segít állást találni. - Ezt a tevékenységet végezhetik nők és szak-

képzetlen személyek, vagy olyanok, akik a csak kompetenciáikat szeretnék fejleszteni.

Salamanca

66

VALLÓNIA

Javasolt jövőbeni tevékeny-ségek Okok Város/térség

Ellátási szolgáltatások (házhoz jövő takarítószolgálat, stb.)

A közigazgatási szervek „rentábilissá” te-hetik, igazi szakmákká változtathatják ezeket a foglalkozásokat. Jelenleg létezik egy „nem bevallott” kereslet (feketemun-ka): nincs megbecsülve és ezért nehéz törvényesen végezni.

Vallónia

Családok segítése Hiány van a családsegítő szolgálatoknál. Vallónia Gyermekek ellátása Hiány van a bölcsődékben és az óvodákban. Vallónia Kerékpárjavítás és felújítás Növekvő igény (egyre többen kerékpároz-

nak, hobbiból vagy közlekedési eszközként) Vallónia

Ruhanemű újrahasznosítás Nagy lehetőségek (ruha begyűjtés). Egy olyan piac, amely sok munkát adhat ala-csony képzettségű embereknek.

Vallónia

Egyéni rendelésre dolgozó asztalosmunkák (bútoripar)

Kereslet van alacsony árú bútorokra. Vallónia

Környezetbarát alternatív épí-tészet (faházak, jurták, száraz toalett, stb.)

Növekvő igény, divatjelenség lett. Vallónia

Temetők karbantartása Állandó kereslet és nem igényel szak-képzett munkaerőt.

Vallónia

Asztalos munka: koporsókészítés Állandó kereslet és gyorsan be lehet tanítani alacsony szakképzettségű dolgozókat.

Vallónia

MAGYARORSZÁG

Javasolt jövőbeni tevékenységek Okok Város/térség

Ellátási szolgáltatások Magyarországon egyre nagyobb az igény az idősotthonokban. Ez a piac még nyitott. Idősellátási feladatok: szakképesítést nem igénylő általános ellátási feladatok, például nem önellátó személyek etetése, ételkiosz-tás, takarítás, stb.

Budapest és vidék

Mezőgazdaság Magyarország mezőgazdasági potenciálja kiemelkedő. Vidéken azonban nagyon so-kan élnek szegénységben és viszonylag mély társadalmi kirekesztettségben. Van mit fejleszteni ez irányban, ezért kell mun-kahely-teremtési lehetőségeket felkutatni. A mezőgazdaság jelentős állami és euró-pai uniós támogatást kap.

Vidék

67

MUNKAHELYTEREMTÉS HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK RÉSZÉRE MAGYARORSZÁGON

Ami a magyar helyzetet illeti, nem léteznek MISZÉV-ok és nagyon kevés konkrét, hosszú távon fenntartható intézkedés van a (nem fogyatékkel élő és nem egészségügyileg csökkent munkaképességű) társadalmi kirekesztettségben élők támogatására. Ugyanakkor, ha figyelem-be vesszük az OECD ajánlásait és megértjük a MISZÉV-ok lényegét, akkor azt láthatjuk, hogy szükség volna az ilyen jellegű vállalatok létrehozására és támogatására Magyarországon.

AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA

Az OECD 2012-es Magyarországról szóló gazdasági elemzésében az áll, hogy „az állami szervek egyik legsürgősebb prioritása a munkanélküliség visszaszorítása a társadalmi problémák megoldására és a strukturális munkanélküliség növekedési kockázatának korláto-zására. Ennek érdekében sokkal aktívabb foglalkoztatáspolitikát kell alkalmazni, amely képes fenntartani a munkaerő-keresletet. A közfoglalkoztatási program csak ideiglenes jelle-gű lehet és azon belül sokkal jobban ki kellene emelni a képzést (...). Az állami szervek el-kezdték az adórendszer és a társadalombiztosítási rendszer átalakítását, hogy ösztönözzék a munkahelyteremtést. Ugyanakkor oda kell figyelni arra, hogy a munkaerőpiac sokkal befo-gadóbb legyen. Ugyanis a társadalom több rétege is jelentősen alulképviselt a munkaerőpi-acon, mint például az alacsony képzettségűek, a fiatalok, az idősebbek, a szülési korban lévő nők, a fogyatékkal élők és a romák. Strukturális változások szükségesek ahhoz, hogy több részmunkaidős és rugalmas időbeosztású állás legyen (...), hogy minden korban lehetőség legyen a kompetenciákat és a szakképzettséget fejleszteni (...), és hogy sikeresen kűzdjenek a romákat sújtó diszkrimináció ellen”.

A KÖZFOGLALKOZTATÁS NEM ELÉG HATÉKONY

2013-ban az állami szervek egy új közfoglalkoztatási programot indítottak el, amelynek cél-ja, hogy a szociális segélyek kedvezményezettei 11 hónapon át közérdekű célú munkához jus-sanak (például utcák takarítása, parkok és erdők fenntartása), annak tudatában, hogy ez az in-tézkedés elsősorban a roma lakosságot érinti. Az OECD országokban végzett megfigyelések alapján ezek a támogatott közfoglalkoztatási programok a legkevésbé hatékony aktív politikai foglalkoztatási formának bizonyulnak, ugyanis nem javítják az érintettek a nyílt munkaerőpiacra való bejutásának esélyeit, ezzel szemben a képzési programok jobb eredményeket nyújtanak már középtávon is. Ebből kiindulva növelni kellene a közfoglalkoztatási programok hatékonysá-gát a minőségi képzési és kompetenciafejlesztési szolgáltatások megerősítésével annak érde-kében, hogy a résztvevők könnyebben visszakerüljenek a munkaerőpiacra.

• A MISZÉV-ok, amennyiben elismernék őket, átvállalhatnák ezeket a közmunkákat olyan hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatásával, mint például a romák. Eb-ben az esetben az egyik leghatékonyabb aktív foglalkoztatási eszköz kerülne al-

68

kalmazásra a társadalmi kirekesztettségben élők számára, a segélyek kiosztása helyett: több munkahely, képzések szervezése, személyre szabott szociális mento-rálás, foglalkoztathatóság javítása, közbeszerzések, állami befektetések megtérü-lése, a szociális segélyek csökkenése.

VÉDETT SZERVEZETEK RÉSZVÉTELE KÖZBESZERZÉSEKEN Magyarországon a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató válla-

latok megkaphatják a „védett szervezet” státuszt, amely lehetővé teszi, hogy részt vegyenek közbeszerzési pályázatokon (302/2006 – XII.23. Kormányrendelet). Érdemes volna elismer-tetni a MISZÉV státuszt is, ahogyan azt korábban megfogalmaztuk. Ezzel lehetőségük nyílna részt venni közbeszerzési pályázatokon szociális záradékok vagy védett piacok alkalmazásával.

EGY TÖRVÉNY, AMELY ALAPJA LEHET A MISZÉV-OKRÓL SZÓLÓ NEMZETI TÖRVÉNYNEK

Magyarországon az államnak szándékában, hogy megkönnyítse a hátrányos helyzetűek munkavállalását (2011. évi CVI. tv.). Munkahelytámogatási segélyről van szó azon szer-vezetek számára, amelyek munkát kereső hátrányos helyzetűeket alkalmaznak.. Ezeket a munkahelyek „közhasznúak”. Ez a törvény hivatkozási alapot jelenthetne a MISZÉV –okról törvény kidolgozásakor.

A munkát kereső hátrányos helyzetűek meghatározása • Azok, akik munkanélküli segélyt kapnak (szerepelnek a munkanélküli nyilván-

tartásban) és aktívan keresnek munkát. • Azok, akik anyagi segítséget kapnak, mert csökkentett munkaképességűek. • Akikre az alábbiak egyike vonatkozik:

− Általános iskola mint legmagasabb végzettség − 25 évesnél fiatalabb és 50 évesnél idősebb − Több mint 6 hónapja keres munkát − Egyszülős családban élő, gyerekekről vagy idősekről gondoskodó − Szülési szabadságon volt az utóbbi 12 hónapban − Az utóbbi 12 hónapban szabadult volt elítélt

Milyen szervezetek kérhetik ezt a segítséget (jogi forma és tevékenység alapján): − vállalkozások − Országos hatáskörű Önkormányzatok − Önkormányzati szövetségek − Helyi közhasznú közintézmények − Egyház − Nonprofit szervezetek − Alapítványok és civil egyesületek − Közjavakat kezelő szervezetek

69

Tevékenységi területek:

− Egészségügy − Szociális szféra − Oktatás − Kultúra − Környezetvédelem − Ifjúság, gyermekvédelem, sport − Közbiztonság és közlekedés − Kockázat megelőzés − Nonprofit tevékenységek

Azok a szervezetek, amelyek megfelelnek a jogi formai és a tevékenységi köri követel-ményeknek kérelmet nyújthatnak be az Nemzeti Munkaügyi Hivatalba. Fontos kihangsúlyoz-ni, hogy a pénzügyi támogatás odaítélése nem automatikus. Támogatási forma:

A pénzügyi támogatás az alábbi esetekben járhat: − Rövid távú munkahelyek (4 hónap – részmunkaidőben) − Tartós munkahelyek (11 hónap – napi 6 - 8 óra)

A cél a bér (és járulékai) részbeni lefedése. Bruttó 250-320 eurós havi fizetést vettünk figyelembe (Magyarországon a minimálbér bruttó 320 euró/hónap). Lehet magasabb béreket is fizetni, de a támogatás mértéke a fent említett bér alapján kerül kiszámításra.

A támogatás az alábbiakra vonatkozik: − A rövid távú munkahelyek bérének akár 95%-ig − A hosszú távú munkahelyek bérének 70%-tól 100%-ig

Megjegyzések: Ez a törvény egy nagyon jó alapot képezhet a MISZÉV-okról szóló törvény kidolgozásakor. Ugyanis ezzel a támogatással az állam elősegíthetné a hátrányos helyzetűek alkalmazását sokfajta cégnél. És a MISZÉV-ok legfőbb célja éppen a hátrányos helyzetű munkavállalók be-illeszkedése a nyílt munkaerőpiacba. Ráadásul a MISZÉV-ok társadalmi hasznának modelle-zése során arra az eredményre jutottunk, hogy a közigazgatás befektetése megtérüléssel járna (Lásd a magyar MISZÉV-ok társadalmi hasznának kiszámítása).

70

AJÁNLÁSOK ÉS JAVASLATOK A SPANYOL ÉS BELGA GYAKORLATOK ALAPJÁN

Az Állam szándéka, hogy elősegítse a hátrányos helyzetűek munkához jutását. A magyar MISZÉV-ok társadalmi hasznának modellezése és ez OECD megjegyzései világosan bizo-nyítják, hogy az Állam érdeke elősegíteni a MISZÉV-ok létrehozását Magyarországon. Eze-ken felül ki szeretnénk emelni a MISZÉV-ok legfontosabb hozzáadott értékeit: • Európa más országaiban bizonyították, hogy az aktív foglalkoztatáspolitika hasznos eszköze. • Hátrányos helyzetűek számára teremtenek munkahelyeket. • Képzést és személyre szabott szakmai, illetve integrációs mentorálást nyújtanak hátrá-

nyos helyzetűek részére. • Elősegítik a hátrányos helyzetűek bejutását a munkaerőpiacra. • Társadalmilag jövedelmező tevékenységet folytatnak, mivel a befektetett közpénz meg-

térül Áfa, járulékok és adók formájában. • Társadalmilag jövedelmező tevékenységet folytatnak, mivel megtakarítást jelentenek a

szociális jellegű kiadásokban • Léteznek már jól működő MISZÉV-ok és e téren jogilag megfelelően szabályozott orszá-

gok Európában (Spanyolország, Belgium)

A legfontosabb feltételek adottak ahhoz, hogy megszülessen egy törvény, amely elismeri a MISZÉV státuszt Magyarországon.

Szabályozás: Egy olyan nemzeti törvényt kell kidolgozni, amely elismeri a MISZÉV státuszt (referenciaként figyelembe lehet venni a Spanyolországban, Belgiumban vagy Franciaországban hatályos törvényeket, és a CVI/2011. magyar törvényt a társadalmilag hasznos munkalehetőségekről). Pénzügyi támogatások: - Szociális hozzájárulások csökkentése - Áfa csökkentése/mentesítése - Munkahelyi támogatás (TMSZ integrációs folyamatban részt vevőre vetítve) - Támogatás a szociális mentoráláshoz

(Érdemes rámutatni, hogy ezekkel a támogatásokkal együtt is a MISZÉV megtakarítást jelent a közigazgatás számára) Közbeszerzések - A közfoglalkoztatási program formuláját hozzáigazítani a MISZÉV-okhoz annak érde-

kében, hogy az igazi aktív foglalkoztatási megoldást nyújtson és ne segélyeket osztogató politika legyen.

- A MISZÉV-okat védett szervezetekké nyílvánítani, hogy részt vehessenek közbeszerzési pályázatokon az ezeket szabályozó törvény alapján (302/2006. XII. 23. törvény)

Alvállalkozás - Ösztönözni a magán vagy multinacionális vállalatokat arra, hogy az irodai takarítást és

egyéb tevékenységeket MISZÉV-nak adják ki alvállalkozásban. Ez a megoldás hasz-nos lehet mindenki számára, a közbeszerzési „szabályok” felborítása nélkül.

71

KÖVETKEZTETÉSEK

A szociális gazdaság egyre fontosabb szerepet tölt be társadalmunkban. Ezen túl, az Európa 2020 Stratégia keretében, különböző országok (Spanyolország, Belgium vagy Magyarország) foglalkoztatási stratégiájának legfontosabb területei: a társadalmi integráció elősegítése, a szegénység elleni harc és a lehetőségteremtés hátrányos helyzetűek számára.

A probléma megoldásának egyik eszköze már bizonyította hatékonyságát: ez a MISZÉV, amelynek célja a hátrányos helyzetűek társadalmi és munkaerő-piaci integrációja. A MISZÉV-ok munkahelyeket teremtenek azok számára, akik legtávolabb vannak a munkaerőpiactól és valódi kompetenciafejlesztési mechanizmusokat indítanak el, miközben személyre szabott szociális és szakmai mentorálási programot hajtanak végre. Tevékenységük során más in-tézményekkel működnek együtt: közigazgatási szervekkel, hagyományos vállalatokkal, szo-ciális szolgálatokkal, munkaügyi irodákkal, civil szervezetekkel, stb.

A MISZÉV-ok ezen felül jelentős állami befektetések megtérülését hozzák a szociális ki-adásokban, ugyanis a szociális támogatás és segély potenciális kedvezményezettjeiből adó-fizetőket és fogyasztókat kreálnak.

Összefoglalva mindezt, a MISZÉV-ok tökéletesen alkalmazkodnak az Európa 2020 Stra-tégia célkitűzéseihez. Gyakorlatilag az Európa 2020 Stratégia három nagy tengelyének speci-fikus céljaira jelentenek megoldást, ugyanis elősegítik a szociális innovációt és az új kompe-tenciák elsajátítását az intelligens fejlődéshez, szociális kohéziót és (nem utolsó sorban zöld) munkahelyeket teremtenek az integrált társadalmi fejlődés céljából. Ezenfelül hozzájárulnak a környezetük területfejlesztéséhez, helyi és regionális szinten.

Következésképpen az európai, a nemzeti, a regionális és a helyi közigazgatás számíthat a MISZÉV-okra, mivel azok az aktív foglakoztatáspolitika hatékony és jövedelmező esz-közeiként egyesítik a társadalmi és a gazdasági célkitűzéseket.

Hogy garantálja a MISZÉV-ok munkahelyteremtő hatását, az állam egy nagyon jó esz-közzel rendelkezik ahhoz, hogy támogassa a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását, mégpe-dig azzal, hogy biztosítja a MISZÉV-oknak a lehetőséget, hogy közbeszerzéseken vegyenek részt társadalmi megfontolásokból szociális záradékok segítségével.

A recept egyszerű és hatékony: miközben közérdekű feladatot látnak el, a MISZÉV-ok je-lentős befektetésmegtérülést biztosítanak, azaz végül is gazdaságosabbak, mint a passzív foglalkoztatáspolitika. Ha ehhez hozzáadjuk, hogy a közbeszerzések szociális záradékai „zé-ró” költséget jelentenek, ugyanakkor megnyitnak bizonyos piacokat a MISZÉV-ok előtt. A MISZÉV-ok tevékenysége egész Európában több millió eurós haszonnal jár a költségvetések számára és a társadalom szempontjából rengeteg minőségi munkahelyet teremtenek társa-dalmi kirekesztettségben élők számára.

72

MELLÉKLETEK

1. HELYI VISZONYOK FELMÉRÉSE – ŰRLAP

ELŐZETES ELEMZÉS: A MUNKAERŐ-INTEGRÁLÓ SZOCIÁLISAN ÉRZÉKENY VÁLLALATOK (MISZÉV) ÉS A TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG

Összehasonlító tanulmány kidolgozása a projektben részt vevő államokban a társadalmi ki-rekesztettségben élők, vagy veszélyétől sújtottak szociális és foglalkoztatási problémáiról.

A térség szociális és gazdasági jellemzői • Földrajzi elhelyezkedés • Lakosság • Gazdasági helyzet • Munkaerő-piaci adatok • Szegénység és társadalmi kirekesztettség • A térségben alkalmazott foglalkoztatáspolitika, társadalmi integráció

Hatékony válasz a társadalmi kirekesztettségre: a MISZÉV

Ahhoz, hogy megértsük, hogy a MISZÉV-ok miért kulcsszereplők a munkahelyterem-tésben és a kompetenciafejlesztésben, először meg kell vizsgálnunk azt, amit csinálnak, hogy kik a fontosabb kedvezményezettei, és hogy milyen környezetben tevékenykednek a projektben részt vevő minden térségekben.

A szociális vállalatok helyi valósága minden egyes térségben

• Meghatározás • Törvényi, jogszabályi környezet • Ki a MISZÉV törzstőkéjének tulajdonosa • A MISZÉV-ok jogi formái • Érintett közintézmények • MISZÉV-ok regionális szervezetei, hálózatai • A térségben tevékenykedő MISZÉV-ok helyzete • Jelenlegi igények

73

2. TÁRSADALMI HASZON KISZÁMÍTÁSA

PROGRESS RESPEC PROJEKT

Rentabilités del Entreprises Sociales, Prévisione, Emplois et Competences

MISZÉV: a hatékony munkahelyteremtés és az állami szociális befektetések rentabilitásának eszköze

MAGYARÁZAT A TÁRSADALMI HASZON FELMÉRÉS MELLÉ.

FELMÉRÉS IDEJE: 2014. JANUÁR – MÁRCIUS HÓNAP

MEGJEGYZÉS: A felmérés figyelembe veszi a kutatás területein a különbséget a MISZÉV-ba befektetett ál-lami pénzeszközök és a járulékok és adók visszafizetése, illetve az elkerült szociális segélyek kifizetése között. CÉL: Annak bizonyítása, hogy a MISZÉV-okba fektetett állami pénzeszközök nem jelentenek terhet a közösség számára, mert minden egyes MISZÉV-okba fektetett euró támogatás után az ál-lamnak megtérül x összeg, vagy éppenséggel az állam megtakarít y összeg munanélküli vagy egyéb célú szociális segélyt. MAGYARÁZAT: TMSZ – teljes munkaídőre számított MISZÉV – munkaerő-integráló szociálisan érzékeny vállalat IA – integrált alkalmazott AL – alkalmazott

74

TÁRSADALMI HASZON - MISZÉV-OK

Éves adatok 2013. év MISZÉV támogatások eredménye

Évi összes Teljes Munkaidőre Számított (TMSZ) integrált alkalmazott (IA) Összes IA Évi összes TMSZ alkalmazott (AL): IA + állandó alkalmazott (ÁA) Összes AL Egy IA TMSZ éves bruttó átlagbére



Speciális állami támogatások a MISZÉV-oknak

Munkahelyteremtési támogatás Mentori támogatás Befektetési támogatás Egyéb

A MISZÉV összes támogatása (A) 2. A MISZÉK TMSZ

IA-ként (€) Összes TMSZ IA

(€) Az államhoz visszatérül (B)

A MISZÉV-ek éves átlagos járulékbefizetései

Munkaadói járulék Társasági adó Egyéb éves adók Éves Áfa befizetések Integrált

alkalmazott éves átlagos járulékbefizetés

Szociális hozzájárulások (munkanélküliség, szakképzés, stb.)

Átlag SZja

Az államhoz visszatérül (B)

3. A TMSZ IA TÉNYLEGES KÖLTSÉGE TMSZ IA-ként (€) Összes TMSZ IA (€)

TMSZ integráció valós költsége (A-B) Minden egyes Euro támogatásból, amelyet az állam a TMSZ integrált alkalmazottra fordít, a MISZÉV visszafizet

Egy TMSZ integrált alkalmazott támogatása az államnak bekerül: De visszafizet:

4. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSNAK MEGTAKARÍTOTT KÖLTSÉGEK Társadalmi kirekesztettségben élő és munkanélküli személy becsült éves közvetlen költsége


költsége (€)


megszorozva (€)

Munkanélküli segélyek és egyéb bevételek: Elkerült költségek ( C)

Minden egyes Euro TMSZ integrált alkalmazottra fordított befektetés révén az állam megtakarít Egy TMSZ integrált alkalmazott támogatása az államnak bekerül: De az állam szociális kiadásokon megtakarít:

5. TÁRSADALMI HASZON TMSZ IA-ként (€) Összes TMSZ IA (€) Elkerült költségek (C) TMSZ integráió valós költsége (A-B)

75

3. KÉRDŐÍV A MUNKAHELYTEREMTÉSRŐL

A TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉGBEN ÉLŐ HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK MISZÉV-OK ÉS HAGYOMÁNYOS MUNKAADÓK ÁLTAL TÖRTÉNŐ ALKALMAZÁSA

JÓ GYAKORLATAINAK MEGOSZTÁSA

HOGYAN PRÓBÁLUNK TÖBB MUNKAHELYET TEREMTENI A TÁMOGATOTT FOGLALKOZTATÁS RÉVÉN?

Elősegíteni a MISZÉV-ok tevékenységét és kompenzálni az integrációs folyamatban részt vevő alkalmazottak (IA) alacsonyabb termelékenységéből származó és a szakmai mentorálásból eredő többletköltségeket. Több gazdasági tevékenységet kell biztosítani nekik:

– Elősegíteni a MISZÉV-ok részvételét közbeszerzési pályázatokon. – Elősegíteni a MISZÉV-ok bejutását fejlődő és sok munkaerőt igénylő ágazatokhoz.

Egyéb kedvező feltételek biztosítása.

HOGYAN PRÓBÁLUNK MEG TÖBB MUNKAHELYET TEREMTENI HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK RÉSZÉRE A HAGYOMÁNYOS MUNKAADÓKNÁL?

Együttműködés MISZÉV-ok és hagyományos vállalatok között. Elősegíteni a társadalmi kirekesztettségben élők közvetlen alkalmazását a hagyományos vállalatok-ban. Egyéb kedvező feltételek biztosítása. A kérdőívet kitöltő(k) neve: … … … A) MISZÉV ADATAI (2013. 12. 31-i állapot) Szervezet megnevezése Alapítás dátuma Székhely Elérhetőség (tel., e-mail) Társasági forma Szervezet típusa Átmeneti (kiugrási) vagy tartós foglalkoztató? Tevékenységi kör Integrált alkalmazottak sz. TMSZ Integrált alkalmazottak típusa: Foglalkoztatottak száma összesen: TMSZ Értékesítés bevétele

Éves bevételek: % Közintézményi ügyfelek % Privát

ügyfelek %

Támogatás összege % (az összes bevétel arányában) Felajánlások % (az összes bevétel arányában) Tagdíjak % (az összes bevétel arányában) Egyéb bevételek Ágazati konkurencia? Igen/Nem

Megjegyzések

76

B) AZ TÁMOGATOTT FOGLALKOZTATÁS, ILL. MUNKAHELYTEREMTÉS PÉNZÜGYI

ÖSZTÖNZŐI 1) Milyen támogatásban részesül a szervezet a támogatott foglalkoztatás, ill. munkahelyek te-remtésének érdekében? Miben áll a támogatás? Ki(k) a támogató(k)? Helyi, regionális vagy nemzeti szintűek? A MISZÉV-ok közpénzből történő támogatásáról van szó (munkahely-teremtésre, stb.)

Szint

Tevékenységi kör

TMSZ foglalkoztatottak száma és ideje éves szinten (1 teljes mun-

kaidő = 2 részmunkaidő) Nemzeti

Regionális

Helyi

1) Kapnak-e kedvezményeket az adózást illetően, mert támogatott munkahelyeket teremte-nek? Igen/nem

Ha igen, részletezze: …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

2) Elégségesnek tartja-e ezeket a támogatásokat ahhoz, hogy megtartsák és bővítsék a tá-mogatott munkahelyek számát ? Igen/Nem

Ha nem, miért nem ? ………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………...

3) Ezeknek a közintézményektől jövő támogatásoknak van-e minimális feltétele?

Ha Igen, szervezetének jelentett-e egy maximum 200.000 euro összegnek megfelelő prob-lémát az utóbbi 3 évben ? …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

4) Van valamilyen javaslata?

…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………..........

77

C) MISZÉV-OK ÉS A KÖZSZFÉRA EGYÜTTMŰKÖDÉSE A KÖZBESZERZÉSI

ELJÁRÁSOKBAN Szeretnénk megtudni, léteznek-e kizárólagos piaci szektorok és/vagy azt biztosító rendel-kezések (pl. egy bizonyos tevékenységet csak MISZÉV-ok folytathatnak), amelyek megköny-nyítik a MISZÉV-ok belépését a nyílt piaci környezetbe, elősegítve a támogatott foglalkozta-tásban résztvevő hátrányos helyzetűek számának növelését. A szociális záradékok (t.i. ezek a kizárólagos tevékenységek) alapvető jelentőségűek a

MISZÉV-ok gazdasági életében, fejlődésében, és gyakorlatilag „nulla költségvetésű” po-litikai vállalást jelentenek.

Felidézzük a 3 legfőbb szociális kritérium-rendszert: Kizárólagos piac: csak a MISZÉV-ok működhetnek a szektorban. A kiválasztás szociális kritériumai: létrehoz egy olyan értékrendszert, amelyben előnyben részesülnek a hátrányos helyzetű embereket foglalkoztatók, vagy egyenesen a MISZÉV-ok. A végrehajtás körülményei: egy kötelező százalék (vagy egy konkrét szám) kerül meghatá-rozásra a hátrányos helyzetűek alkalmazását illetően, vagy kötelezően be kell vonni egy MISZÉV alvállalkozót.

1) A MISZÉV kap lehetőséget szociális záradékokkal támogatott közbeszerzési szereplésre?

Ha Igen, akkor ugorjon a 2. kérdéshez. Ha Nem: Szervezete javasolta-e szociális záradékok bevezetését a közszféra helyi vagy regionális döntéshozóinak? Igen/Nem

Ha Igen: Hogyan jött létre a javaslat? (Megbeszélés a helyi, pl. önkormányzati, vagy regio-nális intézmények közbeszerzéseinek kiíróinak részvételével?) Milyen eredmények szület-tek?.......................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

2) Töltse ki a következő részt, hogy bemutassa a hagyományos, nyílt piaci szektort, amely-ben MISZÉV-a tevékenykedik (minden egyes szektorhoz külön modul tartozik). CSAK AZON MISZÉV-OK RÉSZÉRE, AMELYEK SZOCIÁLIS ZÁRADÉKOKKAL TÁMOGATOTT KÖZBESZERZÉSEKBEN ÉRINTETTEK.

78

ŰRLAP 1

- A MISZÉV megnevezése …………………………………………………………………………………………………………… - Tevékenységi szektor/piac ………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… - Beszerzés módja (közbeszerzés, nyilvános vagy zártkörű kijelölés, kizárólagos piac, stb.) …………………………………………………………………………………………………………… - Döntéshozó szerv : …………………………………………………………………………………………………………… - Szociális záradék típusa ………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… - Direkt vagy indirekt piachoz jutás …………………………………………………………………………………………………………… - Mióta van lehetőségük szociális záradékokkal támogatott piacra jutásra? …………………………………………………………………………………………………………… - Megjegyzések ……………………………………………………………………………………………………………………………………..………………………………………………………………………………….……………………………………………………………………………………………………..……. - Ha lehetséges, mutasson rá néhány jó gyakorlatra, amelyek a döntéshozók munkáját se-

gíthetik ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… 3) Ön szerint melyek azok a fékek, amelyek akadályozzák a szociális záradékok alkalmazá-

sát a közbeszerzési eljárásokban? ………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

79

D) MISZÉV-OK SIKERES TEVÉKENYSÉGE IGÉRETES SZEKTOROKBAN : ÖKOLÓGIA,

ÚJ TECHNOLÓGIÁK, SZEMÉLYRE SZABOTT SZOLGÁLTATÁSOK, EGYÉB Igéretes szektorok: jelenleg nem kielégített szociális szükségleteket fednek le, amelyekben lehetőség van fejlesztésre, munkahelyek számának növelésére. Az Európai Bizottság meglá-tása szerint ezek a következő szektorok lehetnek - Zöld területek: hulladékkezelés, szelektív hulladékgyűjtés - Fehér területek: szociális és egészségügyi szektor (pl. otthoni szolgáltatások idősek részére) - Informatika: pl. kormányzati dokumentumok beszkennelése

1) Úgy gondolja, hogy cége egy jövőbe mutató tevékenységet folytat? Ha igen, akkor ugorjon a 2. és 3. kérdéshez Ha nem, akkor ugorjon a 3. kérdéshez 2) Melyek tevékenységük legfőbb előnyei? …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

3) Cége tervez az ígéretes szektorokban tevékenységet fejleszteni, munkahelyeket teremte-ni? Igen/Nem Ha igen, melyikben? .……………………………………………………...................................... …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

E) EGYÉB : MINDEN EGYÉB OLYAN LÉTEZŐ VAGY MEGFONTOLÁSRA ÉRDEMES

FELTÉTEL, AMELY POZITÍVAN BEFOLYÁSOLJA A MISZÉV-OK MUNKAHELY-TEREMTÉSÉT TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉGBEN ÉLŐK SZÁMÁRA

……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… F) MISZÉV-OK EGYÜTTMŰKÖDÉSE HAGYOMÁNYOS CÉGEKKEL

Az ön szervezete együttműködik-e egy vagy több hagyományos céggel, hogy elősegítse a támogatott foglalkoztatásban részesülők munkaerő-piaci beilleszkedését?

Ha igen, milyen típusú együttműködésről van szó? ……………………………....................... …………………………………………………………………………………………………………....

80

G) TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉGBEN ÉLŐ HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK

FOGLALKOZTATÁSÁT TÁMOGATÓ JOGSZABÁLYOK

A fogyatékkal élőkre vonatkozó jogszabályok példájából kiindulva szeretnénk megtudni, hogy léteznek-e olyan jogszabályok, amelyek a társadalmi kirekesztettségben élők foglalkoz-tatására vonatkoznak (pl. Spanyolországban a magán és állami szektorban működő cégek 50 alkalmazott felett 2 %-nyi fogyatékkal élőt kell alkalmazni. A közszféra alkalmazottainak 5 %-ának fogyatékkal élőnek kell lennie. Franciaországban a 20 főn felüli foglalkoztatóknak mi-nimum 6 % fogyatékkal élőt kell alkalmazni.)

Létezik az Ön régiójában olyan jogszabály, amely a társadalmi kirekesztésben élő hátrányos helyzetűek alkalmazását támogatja a hagyományos cégek, illetve a közszféra esetében? Igen/Nem

Ha Igen, miben állnak?……………………………………………………………………………… Ha Nem : gondolja, hogy nemzeti vagy regionális szinten van reális esélye bevezetésükre? Igen/Nem

H) EGYÉB: MINDEN EGYÉB OLYAN LÉTEZŐ VAGY MEGFONTOLÁSRA ÉRDEMES FELTÉTEL, AMELY POZITÍVAN BEFOLYÁSOLJA A KÖZSZFÉRA MUNKAHELY-TEREMTÉSÉT TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉGBEN ÉLŐK SZÁMÁRA

………………………………………………………….……………...………………………………………………………………………………………………………………………………………………

I) MEGJEGYZÉSEK 1) Voltak-e nehézségei a kérdőív kitöltését illetően? Igen/Nem Ha Igen, miért? …………………………………………………………………………………..… ……………………………………………………………………………………………………….….

2) Vannak olyan részletek, amelyek jobban megvilágítják szervezetük gyakorlatát a hátrá-

nyos helyzetűek munkahelyteremtésében? Igen/Nem Ha Igen, melyek azok?............................................................................................................ …………………………………………………………………………………………………………..

3) Egyéb megjegyzések

……………………………………………………………………………………………………

KÖSZÖNJÜK AZ EGYÜTTMŰKÖDÉST!

81

4. KÉRDŐÍV A KOMPETENCIAFEJLESZTÉSRŐL

TAPASZTALATCSERE A TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉGBEN ÉLŐK KOMPETENCIAFEJLESZTÉSÉRŐL A MISZÉV-OKBAN

Ez a kérdőív azt vizsgálja, hogy a MISZÉV-ok hogyan dolgoznak a hátrányos helyzetű (HH) illetve a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) munkavállalókkal és milyen folyamatokkal és

eszközökkel sikerül a kompetenciákat fejleszteni. A kérdőívet kitöltő(k) neve Vállalat és beosztás Székhely … … … 1) Az Önök MISZÉV-a végez szakmai és szociális mentorálást HH és HHH dolgozók ré-

szére? Igen/Nem Ha Igen, írja le néhány sorban, miben áll és emelje ki a fontosabb szakaszokat ………….. …………………………………………………………………………………..……………………… ……………………………………………………………………………………………………….…..

2) Kik a mentorálási folyamatba bevont szakemberek? (Ikszelje be a megfelelő rovatot

vagy rovatokat) Belső munkatárs Külső munkatárs Kísérő Pszichológus Fenntartó/igazgató/felelős Egyéb

MENTORÁLÁSI SZAKEMBEREK 3) Az Önök MISZÉV-ában van mentoráló szakember? Igen/Nem

Ha igen, akkor hány? Teljes munkaidőben vagy részmunkaidőben? Hány HH vagy HHH dolgozót foglalkoztat a MISZÉV-a?

4) Ha a MISZÉV-ában legalább egy mentor van, mutassa be a munkaleírását és a legfonto-

sabb feladatait …………………………………………………………………………………..……………………… ……………………………………………………………………………………………………….…..

5) A mentorok mennyi időközönként tartanak személyes beszélgetéseket a HH és HHH dol-

gozóikkal? …………………………………………………………………………………..……………………… ……………………………………………………………………………………………………….…..

82

6) Kik a beszélgetések lefolytatásáért felelős személyek? …………………………………………………………………………………..……………………… ……………………………………………………………………………………………………….…..

7) Az Önök MISZÉV-a kap-e valamilyen állami támogatást a mentorok költségeinek kom-

penzálására? Ha igen: magyarázza el milyen támogatásról van szó és miben áll.

…………………………………………………………………………………..……………………… ……………………………………………………………………………………………………….…..

A FOGLALKOZTATÁS ÉS A KOMPETENCIAFEJLSZTÉS FONTOSABB ESZKÖZEI 8) Az Önök MISZÉV-a használ-e üdvözlőbrossúrát az új dolgozók befogadásakor?

Igen/Nem 9) Az Önök MISZÉV-a használ-e eszközöket vagy mutatókat az előzetes foglalkoztatható-

sági felmérésnél ahhoz, hogy (a felvételnél) felmérje a HH vagy HHH dolgozók kompe-tenciáit, képességeit és erősségeit? Igen/Nem

10) Az Önök MISZÉV-a használ-e munkahelybemutató űrlapokat? Igen/Nem 11) Az Önök MISZÉV-a használ-e eszközöket és mutatókat a kompetenciák fejlődésének fo-

lyamatos nyomonkövetésére és mérésére annak érdekében, hogy számszerűen értékelje a HH vagy a HHH dolgozó által elért eredményeket? Igen/Nem Ha igen: Az Önök MISZÉV-a használ-e különböző szintű szakmai besorolást (kompe-tenciaskálát) a kompetenciák megszerzésének értékeléséhez? Igen/Nem Ha igen: Melyek azok a szintek?

…………………………………………………………………………………..………………….…… ……………………………………………………………………………………………………….…..

12) Az Önök MISZÉV-a által használt eszközöket és mutatókat:

Az Önök MISZÉV-a dolgozta ki? Igen/Nem Hálózat neve: Tagszervezetek típusai: Tagszervezetek száma:

Egy regionális hálózat dolgozta ki és a hálózat minden tagja használja? Igen/Nem

Hálózat neve: Tagszervezetek típusai: Tagszervezetek száma:

Egy országos hálózat dolgozta ki és minden tagja használja? Igen/Nem

Megjegyzések:

83

KOMPETENCIÁK ÉS KÉPZÉS

13. a) Az Önök MISZÉV-a milyen kompetenciákat értékel és melyeket fejleszt a HH és a

HHH dolgozókkal? (Válaszoljon igennel vagy nemmel a következő táblázatban).

13. b) Az Önök MISZÉV-a hogyan dolgozik együtt a HH és HHH dolgozókkal a kompetenci-ák megszerzésénél és fejlesztésénél? (Ikszelje be a megfelelő rubrikát)

Igen/Nem Hagyományos elméleti képzés


Táv- vagy online képzés

Személyes foglalkozás

Szakmai kompetenciák Biztonsággal és higiéniával kapcso-latos kompetenciák

Kommunikáció Önkontroll Csapatmunka Jogok és kötelességek kezelése, munkahelyi kapcsolatok kezelése

Aktív munkakeresés Bizalom Felelősség Alkalmazkodás Termelékenység Kezdeményezőkészség Megjelenés és külső benyomás Önbecsülés Fizikai képességek Ápoltság Egészség és biztonság Írás-olvasás Közösségi lehetőségek kezelése Háztartásvezetés Önállóság, szakmai és családi élet tervezése Más szociális elemek, amelyek nem függnek össze szorosan a kompetenciákkal (lakhatás, egész-ség, család, egyéb)

84

14) Írja le néhány sorban, hogy az Önök MISZÉV-a hogyan motiválja a HH vagy HHH dolgo-

zókat? …………………………………………………………………………………..……………………… ……………………………………………………………………………………………………….….. 15) Mikor tartják „hagyományos képzési” tervékenységeket?

• Munkaidő alatt: Igen/Nem • Munkaidőn kívül: Igen/Nem • Mindkettő (munkaidő alatt és azon kívül is): Igen/Nem

16) Az éves képzési kereten belül az Önök MISZÉV-a ajánl-e HH és HHH dolgozóknak olyan

képzési tervet, amely szakmai tanusítvány vagy diploma megszerzését tesz lehetővé? (Szakmai kompetenciák elismerése vagy érvényesítése)? Igen/Nem Ha igen: • Milyen szervezetek vannak felhatalmazva arra, hogy ezeket a képzéseket javasol-

ják? • Ezek a tanusítványok/diplomák az egész országban érvényesek? Igen/nem • Kik adják ki ezeket a tanusítványokat?

17) Az Önök MISZÉV-a kap-e állami támogatást a HH vagy HHH dolgozók elismert vagy nem

elismert képzési tevékenységének finanszírozására? Igen/Nem Ha igen: írja le miben áll:

…………………………………………………………………………………..……………………… ……………………………………………………………………………………………………….….. 18) Melyek a szakemberek által legkeresettebb képzések az Önök MISZÉV-ában? (Vezetők,

felelősök, mentorok, stb.) …………………………………………………………………………………..……………………… ……………………………………………………………………………………………………….…..

ÁTMENET ÉS BEJUTÁS A HAGYOMÁNYOS MUNKAEŐPIACRA Csak az átmeneti (kiugrási) MISZÉV-ok számára és az olyan tartós foglalkoztató

MISZÉV-ok számára, ahol olyan HH vagy HHH dolgozók vannak, akik vissza szeretné-nek kerülni a hagyományos munkaierőpiacra

19) Írja le néhány sorban hogyan dolgozik az Önök MISZÉV-a azokkal a HH vagy HHH dol-

gozókkal, akik átmeneti szakaszban vannak a hagyományos munkaerőpiacra való beke-rülésben, és ez az átmeneti mentorálás belső vagy külső eszközökkel történik-e.

…………………………………………………………………………………..……………………… ……………………………………………………………………………………………………….…..

85

TOVÁBBI MEGJEGYZÉSEK

…………………………………………………………………………………..………………………. ……………………………………………………………………………………………………….…..

5. KÉRDŐÍV A MUNKAHELYEK ELŐREJELZÉSÉRŐL

A kérdőívet kitöltő(k) neve Szervezet és funkció Székhely … … …

A közszféra foglalkoztatására (kereslet-kínálat) vonatkozó előrejelzés

Soroljon fel néhány lehetséges közszférabeli munkatípust, amelyben a támogatott fog-lalkoztatás sikeres lehet

Piac típusa Döntéshozó szerv szociális záradékok Város vagy Régió

1 2 3 4 5

Ígéretes piaci szektorok foglalkoztatásának előrejelzése

Sorolja fel, melyek lehetnek a jövőben a támogatott foglalkoztatás tevékenységei és indokolja meg

Szektor / tevékenység Indoklás

Megjegyzések: …………………………………………………………………………………..……………………….. ……………………………………………………………………………………………………….……

86

HIVATKOZÁSOK • Faedei, Aeress, Universidad de valencia. Manual de acompañamiento

• G. Loboterf («Construire les compétences individuelles et collectives», éditions d’organisation, 2004)

• Moral, m. & Angel, p. 2006. coaching, outils et pratique. Armand Colin, Paris.

• Étude économique de la Hongrie 2012- Vers un marché de travail plus inclusif en Hongrie (23 mai 2012)

• Communication de la Commission au Parlement européen, au Conseil, au Comité économique et social européen du 16 décembre 2010

• Législation et réglementation d’Entreprises d’Insertion de la Communauté Autonome de Castille et León (Espagne) et de la région Wallonne (Belgique)

• Livre Vert- les marchés publics dans l’Union européenne: Pistes de réflexion pour l’avenir. Commission européenne. COM(96)583, novembre 1996.

• Livre Blanc- Politique sociale européenne – Une voie á suivre pour l’Union. Commission européenne. COM(94) 333, juillet 1994.

HONLAPOK • www.fundacionlesmes.org

• www.feclei.org

• www.atoutei.be

• www.ensie.org

• www.resasbl.be

RÖVIDÍTÉSEK • MISZÉV - Munkaerő-integráló Szociálisan Érzékeny Vállalat

• IA - Integrált Alkalmazott

• TMSZ - Teljes Munkaidőre Számított

• HH – Hátrányos Helyzetű

• HHH – Halmozottan Hátrányos Helyzetű

87

A KIADVÁNY ELKÉSZÍTÉSÉBEN RÉSZT VETTEK

SPANYOLORSZÁG FUNDACIÓN LESMES

• Miguel Santos Gonzáles • Elena Sanz Hernando • Montserrat Ángulo Martín

FECLEI (Associación para el Fomento de las Empresas de Inserción en Casilla y León)

• Guillaume Tréguer • Sara Peňa Carballeda

BELGIUM RES (Réseau d’Entreprises Sociales)

• Etienne Dewalder • Cinzia Troiano • Joachim Sferrazza

MAGYARORSZÁG GALILEO PROGETTI NONPROFIT KFT.

• Claudia Piovano • Fekete Ádám

EUROPA ENSIE (European Network of Social Integration Enterprises)

• Aurélie Duprés

A jó gyakorlatok kutatásában és megosztásában részt vevő MISZÉV-ok és egyéb szociális vállalatok: Kasztília és León – Spanyolország

• CEISLABUR • GRM • REUSAD • EL GUSTO DE SERVIRLE • LA ENCINA SERVICIOS

INTEGRADOS • ALGO NUEVO • ACCOREMA • MIRAVERINTEGRACIÓN PUENTE

LADRILLO • TODO SERVICIOS MÚLTIPLES • UZIPEN CASTILLA LEÓN

Vallónia – Belgium

• LA LOCOMOBILE • RÉCOL’TERRE • TRUSQUIN TITRES-SERVICES • STEPPES-SERVICES • NEUPRÉ NET SERVICES • CORTIGROUPE • DE BOUCHE Á OREILLE • GROUPE TERRE

Budapest – Magyarország

• INFORMATIKA A LÁTÁSSÉRÜLTEKÉRT ALAPÍTVÁNY

• ÚJBUDA PRIZMA KÖZHASZNÚ KFT.

88

A társadalmi kirekesztettségben élők száma egyre magasabb az Európai Unióban. Az Euró-pa 2020 Stratégiában az uniós vezetők kifejezték abbéli szándékukat, hogy a szegénységben és kirekesztettségben élők számát 20 millióra csökkentsék. Ennek érdekében az Európai Bi-zottság létrehozott egy a szegénység és a kirekesztés elleni uniós platformot. Az uniós plat-form létrehozása mellett, a szegénység visszaszorítása érdekében, az Európa 2020 Stratégia szociális céljai között meghatározott kritériumok révén az EU nagy hangsúlyt fektet a foglal-koztatáspolitikára, lásd a „Stratégia az Új Kompetenciákért és Munkahelyekért” kezdeménye-zést. Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság részére 2010. december 16-án benyújtott bizottsági beszámoló szerint „a munka-képes személyek számára a szegénységből való kitörés legbiztosabb módja éppen a fogal-koztatásuk”, „a társadalom peremére szorult emberek munkaerő-piaci aktív inklúziója fontos helyet foglal el az uniós és nemzeti priorítások között. Egy sor olyan általános elvet fektettünk le, amelyek segítségével az emberek szükségleteik szerint bejuthatnak a munkaerőpiacra. Ezek az elvek rámutatnak arra, hogy integrált stratégiákban szükséges figyelembe venni a jövedelem-támogatást, a munkerőpiaci integrációt és a megfelelő szociális szolgáltatásokat.”

Igyekezetünk szerint a projekt ennek megfelelően egységesen kezeli a foglalkoztatás bővítést, a kompetenciafejlesztést és a társadalmi kirekesztés elleni kűzdelmet.

Azért fontos és szükséges a társadalmi kirekesztettségben élők részére történő munkahelyte-remtés és az, hogy kompetenciáikat fejlesszük és frissítsük, hogy a leghatékonyabban tudjuk növelni esélyeiket a zökkenőmentes és gyors munkahelyhez jutás érdekében. Az állami költ-ségvetések csökkenése miatt szükség van a források felhasználásának optimalizálására. Az egyik mechanizmus, amely már bizonyította hatékonyságát, s amely önmagában képvisel hidat a munka világa, a képzés és a társadalmi-szakmai integráció között, a gazdasági tevékenységre folytatására létrejött munkaerő-integráló szociálisan érzékeny vállalat (MISZÉV). Azon kívül, hogy költséghatékony és rendkívüli mértékben csökkenti az állam szo-ciális kiadásait, a MISZÉV lényege éppen az, hogy a társadalmi kirekesztéssel sújtottak ré-szére új munkahelyeket teremt, miközben kompetenciáikat fejleszti, elősegítve munkaerő-piaci integrációjukat (hagyományos vállalkozásokban, vagy pedig éppen egy hosszútávú fog-lalkoztatásban érdekelt MISZÉV-ban).

3

Alacsony foglalkoztatási

eséllyel rendelkező

A vállalkozások nem akarják alkalmazni

Nincs lehetősége javítani a foglalkoztatási esélyein

Demotiváció Önbizalomvesztés

Feladja a munkakeresést

Elveszíti a szociális kapcsolatait

Tétlenség, passzivítás

KOCKÁZAT

KIREKESZTÉS

Első társadalmi kirekesztési szint

Második társadalmi kirekesztési szint

A TÁRSADALMI KIREKESZTÉS

Az Eurostat 2013. december 5-ös, legfrissebb adatai szerint „2012-ben 124,5 millió ember, a lakosság 24,8 %-a élt szegénységtől és társadalmi kirekesztettségtől veszélyeztetve az EU-ban. 2011. évben a lakosság 24,3 %-a volt érintve ezek által, amíg 2008-ban 23,7 %. Az adatok szerint az emberek a kirekesztés három alábbi formája közül legalább eggyel szembesülnek : jövedelmi szegénységgel, súlyos anyagi deprivációval, vagy háztartáson belüli alacsony munka-intenzitással. Az elszegényedés kockázatától vagy a társadalmi kirekesztettségtől veszélyezte-tettek számának csökkentése az Európa 2020 Stratégia egyik fő célitűzése.” Ezt a tendenciát egyre inkább jellemzik az államok között fennálló különbségek. Ha a három partnerországon be-lül megvizsgáljuk azok arányát, akik az imént felsorolt három indikátor közül legalább az egyiktől veszélyeztetettek, vagy abban is élnek, megfigyelhető, hogy Belgiumban a lakosság 21,6 %-a vagy veszélyeztetett, vagy már eljutott a társadalmi kirekesztettség stádiumába, amíg Spanyol-országban és Magyarországon az Európai átlagon felül reprezentált az arányuk, 28,2, illetve 32,4 %-al.

Az Európai Unió értelmezésében a szegénység vagy a társadalmi kirekesz-tettség kockázatát három indikátor jelöli: - a jövedelmi szegénységtől való fe-

nyegetettség; - a súlyos depriváció; - a háztartáson belüli alacsony mun-

kaintenzitás. Konkrétabban: az Európai Alapítvány (1995.) szerint a társadalmi kirekesz-tettség az a „folyamat, amelynek során az egyén vagy egyének csoportja tel-jességgel, vagy részlegesen kirekesz-tődnek a teljes körű részvételből abban a társadalomban, amelyben élnek”. Az Európai Unióban egyes emberek olyan akadályokkal szembesülnek, amelyek gá-tolják őket a teljeskörű társadalmi rész-vételben, és az emberi fejlődéshez szük-séges alapvető lehetőségekhez sem fér-nek hozzá. FORRÁS: ELABORATION PROPRE-FECLEI

4

A TÁRSADALMI KIREKESZTÉS ÖRDÖGI KÖRE

A struktúrális munkanélküliség olyanokat sújt, akik speciális helyzetük miatt egyre jobban ki-rekesztődnek a társadalomból is, tehát nem csak (tovább)képzésre van szükségük.

A jelenlegi adatok és azok elemzése arra utal, hogy a hagyományos képzési és szociális védelmi intézkedések önmagukban elégtelenek a társadalmi kirekesztés elleni kűzdelemben. Olyan munkaszervezési formákra és valóban hatékony, innovatív programokra van tehát szükség, mint a gazdasági tevékenység (tehát foglalkoztatás) révén integráló projektek vagy éppen a munkaerő-integráló szociálisan érzékeny vállalatok.

AZ UNIÓS SZOCIÁLPOLITIKAI IRÁNYVONALAKRÓL

Az utóbbi években az Európai Unió és tagországai tudatosan helyeztek nagy hangsúlyt a fog-lalkoztatás- és szociálpolitikára, a fejlett társadalmakat megkülönböztető jegyekre. Azonban annak ellenére, hogy az államok számos új lehetőséget teremtettek, köszönhetően a lissza-boni növekedésről és foglalkoztatásról szóló szerződésbe foglalt foglalkoztatás- és mobilitás-ösztönzésnek, még mindig túl sok inaktív, munkanélküli és társadalmilag kirekesztett ember él közöttünk. A jelenlegi helyzetben a felgyorsult technológiai fejlődés, a globa-lizáció, a társadalmak előregedése és a nemzetközi válság miatt az Európai társadalom is változáson megy keresztül, s azok a régiók és azok az emberek, akik ezt nem képe-sek követni, lépéshátrányba kerülnek.

2000 márciusában az Európai Unió Tanácsa lisszaboni űlésén bevonta a társadalmi in-tegráció támogatását az elkövetkező évtized stratégiai céljai közé, hogy több és jobb munka-helyet, nagyobb társadalmi kohéziót teremtő, fenntartható növekedésre képes, a legverseny-képesebb és a legdinamikusabban fejlődő tudásalapú gazdasággá válhasson – világviszony-latban. Ezt követően, az EU hivatalos közlönyében 2004. december 16-án megjelent Európai Alkotmány célkitűzései között tartalmazza az Unió törekvését a teljes foglalkoztatottság el-érésére és a társadalmi kirekesztés és diszkrimináció elleni küzdelemre (I-3. bek.), és többek között kijelenti, hogy támogatja a tagállamokat a munkaerőpiacról kiszorult emberek integrációjában (III-210 bek.). Késöbb, a megújult lisszaboni stratégiában az Európai Unió Tanácsa úgy határozott, hogy koncentrált erőfeszítéssel lép fel az erősebb és tartósabb növekedés, valamint a több és minőségibb munkahely létrehozásának érdekében. A Szociális Menetrend kereteiben, és a 2010. év, mint az „Európai társadalmi kirekesztés és a szegénység elleni kűzdelem éve” következményeként, az Európai Unió megerősítette a tár-sadalmi inklúziós politika folytatásának szándékát, ezen belül is kiemelve a tartósan munka-nélküliek munkaerő-piaci integrációját, mint az egyik legfőbb célt.

A mai uniós Új Európa 2020 Stratégia, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája. A négy iránymutatásból következik itt három:

5

• A nők és a férfiak munkaerő-piaci részesedésének növelése, a strukturális munka-

nélküliség csökkentése és a foglalkoztatás minősége fejlesztésének ösztönzése. • A munkaerő-piaci igényeknek megfelelően szakképzett munkaerő képzése és az egész

életen át tartó oktatás és képzés támogatása. • A társadalmi inklúzió és a szegénység elleni kűzdelem támogatása.

Ami az inkluzív növekedést illeti, az EU ösztönzi a magas foglalkoztatási rátájú gazdasá-got, támogatva ezzel a társadalmi és területi kohéziót, és kidolgozta foglalkoztatási stratégiá-ját, mint az egyik kiemelt kezdeményezését: „Stratégia az Új Kompetenciákért és Munkahe-lyekért”, továbbá bejelenti Foglalkoztatási Csomagját, „Munkahelyteremtő alkalom” címmel.

Az európai foglalkoztatás-politikával kapcsolatban világosan megfigyelhető a munkaerő-integráló szociálisan érzékeny vállalatok (MISZÉV) kulcsszerepe a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci integrációjában, valamint a diszkrimináció elleni harcban. A MISZÉV-ok tá-mogatják a nők és férfiak közötti esélyengyenlőséget, a munkahelyteremtést és csökkentik a regionális és helyi különbségeket a foglalkoztatásban, illetve a munkanélküliségben.

A jelenlegi gazdasági körülmények között a munkaerő-piaci helyzet javítása és a férfiak és nők foglalkoztatási rátájának növelése Európában 2020-ig, mint célkitűzés miatt, több mint szükséges a társadalmainkban olyan intézkedések kidolgozása, mint a képzési folyamatok támogatása, a kompetenciafejlesztés és a társadalmi kirekesztettségben élők integrációja. Ma már olyanok is jelentkeznek MISZÉV-oknál munkát keresve, akik eddig nem éltek kire-kesztettségben. Ezért kell támogatni, ösztönözni a MISZÉV-ok működését és a köz- és üzleti szféra közötti együttműködéseket, hogy időben tudjunk reagálni a kihívásokra.

Ezt a problémát közösen kell kezelnünk, partnerségben, együttműködésben a különböző Európiai régiókkal. A következő oldalakon bemutatásra kerülő projekt eredményeinek megismerése lehetőséget nyújt arra, hogy jó gyakorlatokra, sikeres tapasztalatokra lel-jünk, s azokat megosszuk egymással; hogy egymástól eltérő, de sikeresen működő olyan integrált foglalkoztatási modelleket ismerhessünk meg, amelyek elősegítik a munkahelyteremtést és a társadalmi kirekesztettségben élők kompetenciáinak fej-lesztését.

6

MUNKAERŐ-INTEGRÁLÓ SZOCIÁLISAN ÉRZÉKENY VÁLLALATOK: HATÉKONY VÁLASZ A TÁRSADALMI KIREKESZTÉS ELLEN

Bár különböző jogi szabályozások és formák jellemzik a különböző uniós tagországokban működő a MISZÉV-okat - lásd megkülönböztetünk átmeneti (kiugrási) és tartós szociális fog-lalkoztatókat –, azért tisztán látszik a közös kiindulási pont: a MISZÉV-ok gazdasági társasági vagy szövetkezi formában működő közhasznú (szociális célokat maga elé kitűző), a kompe-tens állami szervek által működési területükön elismert társaságok, amelyek javak termelésé-hez, illetve szolgáltatások nyújtásának érdekében (protitot termelő, de nonprofit) gazdasági tevékenységet folytatnak, s amely társaságok társadalmi célja a hátrányos, illetve halmozot-tan hátrányos helyzetűek munkerőpiaci integrációja. Tehát piaci viszonyok között működő, profitot termelő, de nonprofit cégekről van szó, amelyek a hátrányos helyzetűek társadalmi és munkaerő-piaci integrációját segítik.

A ENSIE szerint a MISZÉV egy olyan társaság, amelynek identitását a követezők hatá-rozzák meg:

• A társadalmi kirekesztéstől sújott és szakképzetlen, s ebből kifolyólag a társada-lomban marginalizálódott emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációja;

• Az üzleti szektoron belül végez szociális célú tevékenységeket: pont ez a környezet ez előidézője az exklúziós jelenségnek;

• Erős pedagógiai dimenzió: a munkahelyi oktatási programok révén az egyén mind szakmai, mind állampolgári szinten képes fejlődni.

A legfejlettebb uniós tagországokban a MISZÉV-ok már bizonyították alapvető szerepüket és hatékonyságukat egy olyan inkluzív társadalom létrehozásában, amely csökkenti a sze-génységet és a társadalmi egyenlőtlenségeket. Ezek az Európai Unió számára kulcs-fontosságú prirorítások. Ami a MISZÉV-ot hatékonnyá teszi a társadalmi kirekesztés elleni kűzdelemben, az az, hogy nem csak munkahelyet teremt és esélyt ad a hátrányos helyzetűek munkerőpiaci integrációjára, de jelentős mértékben fejleszti a munkavállalók szakmai kompe-tenciáit is, amire a szociális segélyek önmagukban nem képesek. Ezen felül, ezek a nonprofit cégek nyereségüket visszafogatják a termelésbe és a foglalkoztatásba.

Röviden tehát a MISZÉV-ok hasznosak társadalmi és nemzetgazdasági szinten, ver-senyképesek a nyíltpiacon, jólétet generálnak és minőségi munkahelyeket teremtenek, hoz-zájárulnak a helyi gazdasági fejlődéshez, védik demokratikus értékeinket, a elmélyítik szolida-ritást, és összességében egy igazságosabb, inkluzívabb és méltányosabb társadalom felépí-téséhez járulnak hozzá. Központi szerepet játszanak a közigazgatás és a hagyományos fog-lalkoztatók kapcsolatában. Ebben az összefüggésben a közigazgatás alapvető feladata, hogy elősegítse a MISZÉV-ok fejlődését, és hogy kedvező feltételeket teremtsen az egyéb szerve-zetekkel, üzleti szférával való együttműködésükhez.

7

A SZOCIÁLIS INKLÚZIÓS ÉS MUNKAERŐPIACI

INTEGRÁCIÓS FOLYAMAT

EGYÜTTMŰKÖDÉS


Törv

ényi

hát

tér

MISZÉV

Motiválni, lelkesíteni Kapcsolatokat építeni

Javítani a kompetenciákat

Társadalmi folyamat (társadalmi képességek

és motíváció) Szakmai kompetenciák

folyamata

Javítja a foglalkoztási esélyeket

MUNKAERŐPIACI INTEGRÁCIÓ

TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ

Társadalmi-munkaügyi folyamat

Közigazgatási szervek

Hagyományos vállalkozások

Alacsony foglalkoztatás

Nehezen tud bekerülni a

hagyományos munkaerő piacba

Társadalmi kapcsolatok hiánya

Társadalmi és munkaügyi

kirekesztés

Kedvezményezett: Munkanélküli Kora miatt diszkriminált Szakmai tapasztalat hiá-nya Szakmai tevékenység és gyakorlat hiánya Szakmai kompetencia hiá-nya

Elkedvetlenedik

Vállalkozói háttér

8

A jelenlegi gazdasági körülmények között a munkaerőpiaci helyzet javítása és a férfiak és nők foglalkoztatási rátájának növelése Európában 2020-ig, mint célkitűzés miatt, több mint szükséges a társadalmainkban olyan intézkedések kidolgozása, mint a képzési folyamatok támogatása, a kompetenciafejlesztés és a társadalmi kirekesztettségben élők integrációja. Ma már olyanok is jelentkeznek MISZÉV-oknál munkát keresve, akik eddig nem éltek kire-kesztettségben. Ezért kell támogatni, ösztönözni a MISZÉV-ok működését és a köz- és üzleti szféra közötti együttműködéseket, hogy időben tudjunk reagálni a kihívásokra.

Ezt a problémát közösen kell kezelnünk, partnerként együttműködve a különböző Európiai régiókkal. A következő oldalakon bemutatásra kerülő projekt eredményeinek megismerése lehetőséget nyújt arra, hogy jó gyakorlatokra, sikeres tapasztalatokra lel-jünk, s azokat megosszuk egymással; hogy egymástól eltérő, de sikeresen működő olyan integrált foglalkoztatási modelleket ismerhessünk meg, amelyek elősegítik a munkahelyteremtést és a társadalmi kirekesztettségben élők kompetenciáinak fej-lesztését.

9

A R.E.S.P.E.C. PROJEKT

1. A PROJEKT ELNEVEZÉSE

A program francia nyelvű címe egy betűszó, amelynek magyar jelentése Munkaerő-integráló Szociálisan Érzékeny Vállalatok Jövedelmezősége, Előrejelzések, Foglalkoztatás és Kompe-tenciák. A „RESPEC” utal a Tiszteletre és az emberek közti Egyenlőségre, ami társadalmaink egyik alapvető értéke.

2. A PROJEKT RÖVID BEMUTATÁSA

A projekt keretei révén egy három uniós tagállamon átívelő kutatást végeztünk, amelyen ke-resztül vizsgáltuk a kompetenciák és a munkahelyek szerepét a társadalmi kirekesztésben, különös tekintettel a MISZÉV-ok tevékenységére. A MISZÉV-ok lényege éppen a társadalmi kirekesztettségben élők munkaerő-piaci integrációja, amelyet foglalkoztatásuk és folyamatos kompetenciafejlesztésük révén érnek el.

A projekt fő célja a szociális gazdaságban és főként a MISZÉV-oknál létező jó gya-korlatok és sikeres tapasztalatok azonosítása, megosztása és terjesztése, s ezáltal újabb esélyek teremtése társadalmi kirekesztettségtől veszélyeztetettek orientációjára és kompetenciafejlesztésére, munkaerő-piaci integrációjára, és általában munkahely-teremtésre.

A projekt 2014. január elejétől december végéig tartott. Az együttműködésben három úniós tagország, Spanyolország, Belgium és Magyarország, valamint öt, az integrált foglalkoztatásban és/vagy a társadalmi inklúzió terén aktív partner vett részt. A résztvevők általában:

• MISZÉV-okat uniós és regionális szinten képviselő nonprofit szervezetek, me-lyek profilja a kompetenciafejlesztés, képzés, integráció és foglalkoztatás;

• szociális orientációjú nonprofit szervezetek, melyek a foglalkoztatás, a képzés, az orientáció és a társadalmi kirekesztettségben élők inklúziójának terén aktívak, helyi, illetve regionális szinten.

Projektünk egyik főbb erénye, hogy az Unió három eltérő szegletéből (észak-nyugat, dél és közép-kelet) való három különböző tagállam képviselői jól repre-zentálják az ágazat európai helyzetét olyanMISZÉV-ok tevékenységén keresztül, ame-lyek működésének célja a társadalmi kirekesztés elleni való küzdelem.

10

3. A PROJEKT PARTNEREI

FECLEI Kasztília és León munkaerő-integráló szociálisan érzékeny vállalatainak háló-zata – Spanyolország MISZÉV-ok alapításának ösztönzése és működésének támogatása, foglalkoztatásban való képzések, adófizető munkahelyek teremtése 11 szervezetet képvisel: 198 munkavállaló közül 104 integrált. Lesmes Alapítvány – Burgos, – Spanyolország Társadalmi kirekesztettségben élők, vagy veszélyétől fenyegetettek társadalmi-foglalkoztatási integrációja. 3 szervezet támogatója: 47 munkavállaló + a 3 MISZÉV-ban 68 közül 37 integrált. Foglalkoztatottak: 47 foglalkoztatott + 68 foglalkoztatott a 3 MISZÉV-ban, ebből 37 beillesz-kedési folyamatban. ENSIE European Network of Social Integration Enterprises – munkaerő-integráló szo-ciálisan érzékeny vállalatok európai hálózata – Brüsszel, Belgium Az ENSIE az európai MISZÉV-ok hálózatának federatív, uniós szintű képviselete. Az ENSIE több, mint 2.500 vállalkozást és körülbelül 400.000 munkavállalót képvisel több, mint 20 európai országban. RES munkaerő-integráló szociálisan érzékeny vállalatok hálózata – Liége, Vallónia, Bel-gium. MISZÉV-ok alapításának ösztönzése és működésének támogatása hátrányos helyze-tűek társadalmi-foglalkoztatási integrációjáért. 39 szervezet, köztük 19 vallon MISZÉV: kb. 600 munkavállaló.

11

Galileo Progetti Nonprofit Kft. – Budapest, Magyarország Olasz-magyar nonprofit, szociális célokat maga elé kitűző vállalkozás, amelynek célja a nem-zetközi együttműködés ösztönzése, mobilitás projektek szervezése és a bevált gyakorlatok megosztása magyar és más európai országokban működő, a szociális gazdaság területén tevékenykedő szervezetek között, különösen a társadalmi kirekesztéstől fenyegetettekkel va-ló foglalkozás területén.

4. A PROJEKT FŐBB IRÁNYELVEI

1. Kontextus: • Európában folyamatosan nő a munkanélküliek és a társadalmi kirekesztettségben

élők száma • Jelentősen csökkennek az állami kiadások

2. Tény: A Munkaerő-integráló Szociálisan Érzékeny Vállalatok (MISZÉV), amelyek célja a társadalmi kirekesztettségben élő személyek szociális és szakmai integrációja, hatékony eszközei az ak-tív foglalkoztatáspolitikának.

3. Szinergia/Európai együttműködés: Európában léteznek működő modellek, jó gyakorlatok és pozitív tapasztalatok a társadalmi ki-rekesztettségben élők számára való munkahelyteremtésre és kompetenciafejlesztésükre a Munkaerő-integráló Szociálisan Érzékeny Vállalatok tevékenységének köszönthetően. Ezek alapján a legfőbb munkaterületek, ahogy a RESPEC projekt címe is jelzi, a következők:

• A MISZÉV-OK GAZDASÁGI-TÁRSADALMI HATÁSÁNAK MÉRÉSE Nemcsak a befektetések a közigazgatási szervek számára rendkívül fontos megtérülését teszik lehetővé, de ezen felül még a szociális kiadásokban is jelentős megtakarítást érnek el azzal, hogy a támogatások és szolgáltatások potenciális kedvezményezetteit értéket termelő munkavállalókká és fogyasztókká alakítja.

• A TÁRSADALMI KIREKESZTÉSTŐL FENYEGETETTEK RÉSZÉRE VALÓ MUN-KAHELYTEREMTÉS JÓ GYAKORLAINAK MEGISMERÉSE ÉS MEGOSZTÁSA A MISZÉV-OK TAPASZTALATAI ALAPJÁN

− Szükséges anyagi támogatások. − Együttműködés a Miszév-ok és a közigazgatási szervek között. Közbeszerzések és

szociális záradékok. − Sikeres MISZÉV tevékenységek ígéretes ágazatokban. − Együttműködés Miszév-ok és hagyományos vállalkozások között.

12

• A TÁRSADALMI KIREKESZTÉSTŐL FENYEGETETTEK KOMPETENCIAFEJ-LESZTÉSE ÉS AZ EHHEZ SZÜKSÉGES MEGFELELŐ KÖRÜLMÉNYEK KI-ALAKÍTÁSA JÓ JÓ GYAKORLATAINAK MEGISMERÉSE ÉS MEGOSZTÁSA A MISZÉV-OK TAPASZTALATAI ALAPJÁN

− Beilleszkedési folyamat, szociális és szakmai követés, akkreditált képzés

• MUNKAERŐ-PIACI ELŐREJELZÉSEK A TÁRSADALMI KIREKESZTÉSTŐL FENYEGETETT SZEMÉLYEK SZÁMÁRA A MISZÉV-OK TAPASZTALATAI ALAPJÁN

− A MISZÉV-ok számára kedvező szociális záradékokkal operáló potenciális köz-beszerzések.

− A MISZÉV-ok számára ígéretes ágazatok potenciális tevékenységei.

A tevékenységekre és tapasztalatcserékre a következő módon került sor: − Három találkozó (Budapest, Magyarország; Liége, Belgium; Burgos, Spanyolország) − A három partnerország és régió környezettanulmányának elkészítése és a társa-

dalmi kirekesztés vizsgálata − A MISZÉV-ok gazdasági hatásának felmérése (a társadalmi előnyök kiszámítása) − A partnerek által elvégzett három kutatás a MISZÉV-okról: munkahelyteremtés,

kompetenciafejlesztés és munkaerő-piaci prognózisok. − MISZÉV-ok látogatása: IT Alapítvány (HU), Le Cortigroupe (BE), Ceislabur, GRM et

REUsad (ES) − Kerekasztal-beszélgetés MISZÉV-ok képviselőivel és ügyvezetőkkel Belgiumban − Zárókonferencia és disszeminációs kiadványok terjesztése − Disszemináció: EMMI – előadás a projektről és a MISZÉV-ok működéséről (Galileo

Progettii Nonprofit Kft. és az ENSIE)

13

MUNKERŐPIACI INTEGRÁCIÓ =

FOGLALKOZTATÁS

A RESPEC PROJEKT KUTATÁSI TERÜLETEI


KOMPETENCIÁK Kezdeményezés „Stratégia az új kompetenciákért és új munkahe-lyekért – Olyan készségeket adni

a embereknek, amelyek révén képesek lesznek bejutni a mun-

kaerőpiacra”

FOGLALKOZTATÁS Foglalkoztatási Csomag:

„Munkahelyteremtő felzárkoztatás”

TÁRSADALMI KIREKESZTETT-SÉGBEN ÉLŐK

MUNKAERŐ-INTEGRÁLÓ SZOCIÁLISAN ÉRZÉKENY VÁLLALKOZÁS • KÖZIGAZGATÁSI SZERVEK: BIZTOS ÉS MEGTÉRÜLŐ BEFEKTETÉS

• MUNKAHELYTEREMTÉS, KÉSZSÉGFEJLESZTÉS ÉS PÉLDAÉRTÉKŰ SZOCIÁLISAN VÁLLALKOZÁS

EURÓPA 2020 STRATÉGIA

KÉPZÉS

Beille

szke

dési

folya

mat a

MIS

ZÉV-

ban

Komp

etenc

ia-fej

leszté

s (tud

ni – t

udni

csiná

lni –

tudni

lenni)

MUNKAHELY

Integrált munkahely

Munkahely hagyományos

vállalkozásban -Együttműködés

Hagyományos képzés

E-learning vagy távképzés


EGYÜTTMŰKÖDÉS KÖZIGAZGATÁSI SZERVEKKEL EGYÜTTMŰKÖDÉS PRIVÁT SZERVEZETEKKEL

EGYÜTTMŰKÖDÉS NONPROFIT SZERVEZETEKKEL

KOMPETENCIA-FEJLESZTÉS

ÚTMUTATÁS ÉS KÖVETÉS

ELŐREJELZÉS Együttműködés hagyományos vállalkozásokkal, közigazgatási szervekkel, munkaügyi hivatalokkal,

szociális szervezetekkel

Kompetencia értékelés

Közbeszerzési igények

előrejelzése

Ígéretes ágaza-tok igényeinek

felmérése

Személyre szabott követés

14

MUNKAERŐ-INTEGRÁLÓ SZOCIÁLISAN ÉRZÉKENY VÁLLALATOK EURÓPAI MODELLJEI

Ahhoz, hogy megértsük azt, hogy a MISZÉV-ok kulcsfontosságú tényezők a munkahely-teremtés és a kompetenciafejlesztés terén, először is azt kell megvizsgálnunk, hogy kik ők, és kik tevékenységük haszonélvezői. Projektünk kereteiben Kasztília és León (Spanyolor-szág), Vallónia (Belgium) és Budapest (Magyarország) integrált foglalkoztatásának mai hely-zetét vetettük össze.

A MISZÉV bizonyítottan képes hidat verni a képzés és a foglalkoztatás közé, hogy a társadalmi kirekesztettségtől veszélyeztetettek munkaerő-piaci integrációját lehetővé tegye, átmeneti (kiugrási) vagy tartós integrált foglalkoztatás révén.

1. A HÁROM VIZSGÁLT RÉGIÓ

Spanyolország – Kasztília és León Autonóm Közösség 2.517.157 lakos Belgium – Vallónia 3.546.329 lakos Magyarország - Budapest 2.530.167 lakos (vonzáskörzetével)

2. A MISZÉV-OKRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET


• A spanyolországi MISZÉV-ok működésének szabályozásáról szóló 2007. december 13-i 44/2007 törvény.

• A MISZÉV-ok kasztíliai és leóni minősítési eljárásáról és adminiszt-ratív jegyzékéről szóló 2007. április 12-i 34/2007 rendelet.

• A felelős hatóság a Kasztíliai és Leóni Szociális Gazdasági Főigaz-gatóság.

Vallónia • A munkaerő-integráló vállalkozások engedélyezéséről és támo-gatásáról szóló 2012. december 19-i rendelet (2013.01.21-én jelent meg a belga közlönyben).

• 2013. január 31-i határozat (2013.03.07-én jelent meg a belga köz-lönyben).

• A „MISZÉV” engedélye két évre szól. Meghosszabbítható 4 évre. Ezután a 6 éves időszak után hallgatólagosan megújul, 4 éves idő-szakokra.

Budapest Nem létezik MISZÉV státusz. A Spanyolországban és Belgiumban a MISZÉV-okat érintő hatályos törvények és rendeletek támpontot adhatnak a magyar MISZÉV-okról szóló nemzeti törvény kidolgozásánál.

15

3. A MUNKAERŐ-INTEGRÁLÓ SZOCIÁLISAN ÉRZÉKENY VÁLLALATOK SAJÁTOSSÁGAI

A MISZÉV MEGHATÁROZÁSA


A MISZÉV egy gazdasági társaság vagy szövetkezet amely, miután meg-kapta a szükséges minősítést az illetékes hatóságoktól, termelő vagy szolgál-tató tevékenységet folytat, és amelynek társadalmi célja a társadalmi kire-kesztettségben élők szakmai és társadalmi integrációja és képzése, majd átirányítása a hagyományos munkaerőpiacra (2007. december 13-i 44/2007 törvény). Az első 3 évben a dolgozók minimum 30%-a vesz részt az integráci-ós folyamatban, a 4. évtől pedig a dolgozók minimum 50%-a.

Vallónia A MISZÉV rendelkezik saját stratégiai tervvel, javakat termel vagy szol-gáltatásokat nyújt, de ezzel párhuzamosan egy pontosan meghatározott szociális feladatot is ellát, mégpedig a hátrányos helyzetű vagy súlyosan hát-rányos helyzetű munkavállalók tartós és minőségi integrálációját biztosítja (lásd célközösség meghatározása). A MISZÉV-ok vállalják, hogy a megálla-podást követő négy évben a náluk foglalkoztatott munkavállalók legalább 50%-a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű munkavállaló lesz, ér-vényes munkaszerződéssel.


A MISZÉV-OK JELENLEGI FINANSZÍROZÁSA


A MISZÉV-ok különböző típusú támogatásokra jogosultak:

Nemzeti szinten: a) TB hozzájárulás a szerződés időtartama alatt (max. 3 év)

Tartományi szinten: b) Munkaerő-piaci és társadalmi integrációs munkahelymegtartási támo-

gatás (TMSZ: Teljes Munkaidőre Számított): anyagi kompenzáció az in-tegrációs folyamat többletköltségeinek fedezésére.

c) Befektetéstámogatás d) Munkaerő-piaci és társadalmi integrációs folyamat mentorálásának tá-

mogatása. e) Támogatás a MISZÉV-okat egyesítő és képviselő szervezeteknek, a mű-

ködési és promociós költségek fedezésére.

Kasztília és León: Éves támogatás a társadalmi kirekesztettségben élő vagy annak veszélyétől fenyegetett munkavállalók bérének részleges fedezésére a nyilvántartott

16

MISZÉV-okban (34/2007. április 12. rendelet) A szakmaközi minimálbér 50%-a minden teljes TMSZ integrált alkalmazott után.

Vallónia a) „Szociális integrációs gazdaság” (SINE) nevű támogatás, amely a munkanélküli segélyek aktív felhasználásával elősegíti a nyílt munkaerő-piacon nehezen elhelyezhető dolgozók munkaerő-piaci integrációját. Azok a munkaadók, akik egy SINE dolgozót alkalmaznak jogosultak TB járulék kedvezményre és bérkiegészítő támogatásra: − TB járulék kedvezmény: 1.000 euró 10 hónapig, 20 hónapig vagy

akár korlátlan ideig a munkavállaló kora és kategoriája szerint (sze-mélyhez kötött támogatás).

− Integrációs támogatás: A munkaadó havonta 500 euróval keve-sebbet költhet a munkabérre, mert azt a munkavállaló közvetlenül a Társadalombiztosítási Intézettől kapja meg. Ez a támogatás 4 évig tart és csökkenő jellegű.

Feltételek Munka nélkül eltöltött időszak Járulékcsökkenés

Integrált munkahely támogatása (a járulékcsökkenés időtartamára)


1 000 Euro az alkalmazástól számí-tott első három hónapra + tíz alka-lommal három havonta

500 Euro/hónap


1 000 Euro az alkalmazástól számí-tott első három hónapra + húsz alka-lommal három havonta

500 Euro/hónap

45 év és fölötte 156 nap az utolsó 9 hónapban 1 000 Euro határozatlan ideig 500 Euro/hónap

b) A 2012. december 19-i rendelet három fajta támogatást tesz lehetővé:

− Szociális Osztály támogatása: Évi 1.500 € értékű támogatás a szociális osztálytól vagy a helyi közigazgatási szervekhez tartozó munkaügyi központtól, a helyi közigazgatási szervhez tartozó MISZÉV-ok esetében.

− Szociális mentorok európai támogatása: A nyilvántartott MISZÉV támogatást kaphat Közérdekű Gazdasági Tevékenység (KGT) vég-zéséhez. 50.000 € TMSZ (maximum 2 TMSZ szociális mentor).

Összeg Integrált alkalmazottak minimális

száma Támogatható mentorok száma

25 000 Euro 8 1 részmunkaidő 50 000 Euro 26 minimum 1 részmunkaidős

maximum 1 teljes minkaidőben alkalmazott

75 000 Euro 45 minimum 2 részmunkaidős maximum 1,5 teljes munkaidőben alkalmazott

100 000 Euro 60 minimum 1 részmunkaidős maximum 2 teljes munkaidőben alkalmazott

Ez a támogatás összhangban kell legyen a KGT-kre vonatkozó de minimis rendelettel. Tehát a nyilvántartott MISZÉV csak akkor kaphat KGT-re vonatko-zó támogatást, ha az általa kapott de minimis támogatások nem haladják túl az 500.000 eurót egy három éves időszak alatt.

17

Vallónia Régió támogatása a hátrányos és halmozottan hátrányos helyze-tű dolgozók integrációjának előmozdítására: A támogatás mértéke maxi-mum 18.000 euró egy hátrányos helyzetű (HH) és maximum 36.000 euró egy halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) munkavállaló esetén. Négy éves támo-gatás (az éves támogatás összege tehát 25 %-a a fenti összegeknek). A tá-mogatás szabályai arra kötelezik a munkaadót, hogy munkaszerződéssel fog-lalkoztassa a munkavállalót a támogatás 4 éve alatt, és az azt követő három évben. A MISZÉV ezeken felül egyéb foglalkoztatási támogatásokat is kaphat, mint például a Munkahelyteremtési Támogatás (APE).

Budapest Mivel nem létezik a MISZÉV státusz, az ilyen jellegű tevékenységek számára nincs specifikus támogatás. Létezik egy a munkát kereső hátrányos helyzetű személyeket foglalkoztató szervezeteknek járó segély (CVI62011. törvény), amely alapot jelenthet a MISZÉV-ok támogatásáról szóló támogatásoknak (lásd: A magyar MISZV-ok anyagi megtérülésének szimulált számítása).

A MISZÉV-OK JOGI FORMÁI


− Kft (a legtöbb) − Szociális kezdeményezésű szövetkezet − Munkavállalói szövetkezet

Vallónia − Korlátolt felelősségű szövetkezet (a legtöbb) − Szociális célú részvénytársaság − Gazdasági érdekeltségű csoportosulás (GIE)


A MISZÉV TULAJDONOSAI


A MISZÉV tulajdonosa egy vagy több támogató szervezet, a törzstőke leg-alább 51%-ának birtoklásával. Ezek a nonprofit szervezetek között lehet közhasznú társaság, egyesület és alapítvány, de céljuk mindenképpen a hát-rányos helyzetűek társadalmi integrációja.

Vallónia Legtöbbször szövetkezetekről van szó, de részesedést szerezhetnek ma-gánszemélyek, közhasznú szervezetek vagy befektetők (akik a befektetésüket maximum 6%-os haszonnal tudják kivenni). A MISZÉV köteles tájékoztatni a munkavállalókat a vállalati részesedés vásárlásának lehetőségéről, ezáltal a munkavállaló, ha akarja, befektető lehet az őt alkalmazó vállalkozásban.


18

ÁTMENETI (KIUGRÁSI) / TARTÓS FOGLALKOZTATÓ MISZÉV


Átmeneti foglalkoztatás (az integrációs folyamat minimum 6 hónapos, maxi-mum 3 éves)

Vallónia Végleges foglalkoztatás (legfőképpen). A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű munkavállalókat legalább félmunkaidős állásban kell al-kalmazni (határozatlan idejű szerződéssel, vagy olyan határozott idejűvel, amit 6 hónapon belül határozatlan idejűvé kell módosítani).


4. CÉLCSOPORT (AZ ADOTT ORSZÁG SZABÁLYOZÁSA ALAPJÁN)


A nemzeti törvény szerint a MISZÉV-ok munkanélküli, a munkaügyi központok nyilvántartásában szereplő, társadalmi kirekesztettségben élő személyeket al-kalmaznak, akik különösen nagy nehézséggel tudnak a munkaerőpiacon elhe-lyezkedni, az alábbi felsorolás szerint:

• RMI (Minimális integrációs segély) vagy hasonló támogatások ked-vezményezettei.

• Olyanok, akik nem részesülhetnek ezekből a segélyekből. • Nem laknak elég ideje a területen. • Elérték a segélyek maximális időtartamát. • Gyermekvédelmi intézményéből származó, tizennyolc évnél idősebb

és harminc évnél fiatalabb fiatalok. • Drog- vagy más függőségi problémákkal küzdő személyek, akik re-

habilitációs vagy társadalmi integrációs programban vesznek részt. • Szabadságvesztés alatt lévő személyek, akiknek helyzete lehetővé

teszi a munkába járást, illetve feltételesen szabadlábon lévők és bör-tönbüntetésüket letöltött korábbi elítéltek.

• Intézetben lakó fiatalkorúak, akiknek helyzete lehetővé teszi a mun-kába járást, valamint a próbaidősek és a korábbi bentlakók.

• Engedélyezett alternatív befogadó-központokból érkező személyek. • Engedélyezett prevenciós és társadalmi integrációs programokból

érkező személyek. A fenti kategóriák valamelyikéhez tartozást az illetékes állami szociális szolgá-lat akkreditálja.

Vallónia Olyan személyek, akiket a társadalombiztosítási intézet a munkaerőpiacon hát-rányos helyzetűnek minősített (tartósan munkanélküli, alacsony szakképe-sítéssel rendelkező).

• «Hátrányos helyzetű munkavállaló» − Nem rendelkezik középiskolai végzettséggel (érettségi vagy annak megfelelő).

19

− Munkanélküli álláskeresőként regisztrált. − Teljesíti az alábbi 7 feltétel egyikét: szociális segélyt kap legalább 6 hó-

napja, 50 évnél idősebb, egyedüli családfenntartó, a szakmájában alulrep-rezentált a neme, diszkrimináció potenciális áldozata, hivatalos fogyaték-kal élő; a 60. cikk hatálya alá esik (segélyben részesül). • «Halmozottan hátrányos helyzetű munkavállaló»

− Nem rendelkezik középiskolai végzettséggel (érettségi vagy annak megfe-lelő).

− Munkanélküli álláskeresőként regisztrált. − 24 hónapja részesül munkanélküli segélyben vagy szociális integrációs

segélyben, vagy semmilyen bevétele nincs.

Budapest A társadalmi kirekesztettségben élők tekintetében Magyarországon a gondot az jelenti, hogy a lakosság fele a szegénységi küszöb alatt van, ergo társadal-mi kirekesztettségben él. Emiatt a hátrányos helyzet konkrét meghatározása sokkal tágabb.

• «Hátrányos helyzetű személyek» − Nők. − Fiatalok (első munkahely). − Ötven évesnél idősebbek. − Alacsonyan képzett vagy képzettség nélküli személyek. − Csökkent munkaképességű személyek.

5. MISZÉV-OK REGIONÁLIS HÁLÓZATAI


FECLEI: Burgosban, 2001. március 8-án alapított nonprofit egyesület, amely-nek célja MISZÉV-ok létrehozása és működtetése Kasztília és León tarto-mányban. A FECLEI tagja és aktív szereplője a következő hálózatoknak: FAEDEI (MISZÉV-ok országos hálózata)/ EAPN Kasztília és León / FIARE projekt – Etikus Bank.

Vallónia RES – MISZÉV-ok Hálózata: 39 szociális gazdaságban tevékenykedő intéz-ményt ölel át (ezeknek körülbelül a fele MISZÉV), amelyeknek célja a társa-dalmi vagy a környezetvédelmi helyzet javítása: MISZÉV-ok, munkahelyi kép-zéssel foglalkozó vállalatok, szakmai társadalmi beilleszkedéssel foglalkozó szervezetek. A RES másik célja ezeknek a vállalkozásoknak a támogatása humán erőforrás és társadalmi nyomonkövetés tekintetében. Az Atout EI Föderáció, célja a MISZÉV-ok jogi képviselete, reprezentációja (körülbelül 150 munkaer-integráló vállalkozást foglal magában). Ez a föderáció politikai szinten is képviseli az ilyen jellegű vállalkozásokat.


20

6. A MISZÉV-OK JELENLEGI HELYZETE ÉS SZÜKSÉGLETEI

Kasztília és León (Spanyolország) 2013. MISZÉV-ok száma 10 Összes foglalkoztatott 192 Teljes munkaidőre számított 96,61 Integrált foglalkoztatott 96 Teljes munkaidőre számíott 49,44 MISZÉV-ok tevékenységi terü-letei

Jelenlegi területek: ipari ruhatisztítás, építőipar, kertészet, felújítás és átrendezés, kárpitosmunkák, takarítás és kar-bantartás, vendéglátás, vállalati menzák és idősotthonok üzemeltetése, hulladékkezelés és saját zöld pontok üze-meltetése. Új tevékenységek 2013-2014: hurkakészítés és forgal-mazás, fertőtlenítés

Vallónia (Belgium)- Atout EI adatai 2013 MISZÉV-ok száma 150 (ezek között 19 a RES-nek is tagja) Összes foglalkoztatott 4.852 Teljes munkaidőre számított 3.455 Integrált foglalkoztatott − 62% (azaz 89 vállalat) szolgáltató (takarítás, vasalás);

− 9% hulladékszelektálás és újrahasznosítás; − 6% szolgáltatás magánszemélyeknek és vállalatoknak; − 6% egyéb szolgáltatás; − 6% építőipar; − 11% egyéb ágazatokban tevékenykedik.

Budapest (Magyarország) Nem létezik MISZÉV státusz.

21

AKTUÁLIS IGÉNYEK / LEGFŐBB AKADÁLYOK


Annak ellenére, hogy a MISZÉV-ok általában jól viselik a válságot a hagyomá-nyos vállalatokhoz képest, a tapasztalat az, hogy a szolgáltatási szektor igen erősen megsínyli a dekonjunktúrát. Szükség van tehát új tevékenységek bevezetésére: − Termékek gyártása és értékesítése. − Környezetvédelemmel kapcsolatos szolgáltatások. − Olyan szolgáltatások, amelyek közbeszerzések / szociális záradékok révén

működhetnek.

Vallónia

A MISZÉV-ok jól viselik a válságot a hagyományos vállalatokhoz képest. Még-is 2014-ben a MISZÉV-ok száma 173-ról 150-re változott. Egyesek úgy látják, hogy a szolgáltatási ágazat el fog tűnni, mert munkabéremelésre került sor (2014. január 1. óta az órabér az első 400 óránál 8,5€-ról 9€-ra ugrott), s ez rontja a versenyképességet. Szükség van új tevékenységek bevezetésére: − Termékek gyártása és értékesítése. − Környezetvédelemmel kapcsolatos szolgáltatások. − Olyan szolgáltatások, amelyek közbeszerzések / szociális záradékok révén

működhetnek. MISZÉV-ok nehézségei: − Negatív sztereotípiák: a többség előítélettel közeledik a MISZÉV-ok felé,

nagyon gyakran szociális foglalkoztatókkal kevernek össze, ahol az alkal-mazottak csökkent munkaképességű, illetve fogyatékkal élő személyek, s nem piaci viszonyok között termelnek és versenyeznek a konkurenciával.

− Partnerségi kapcsolatba kerülni hagyományos vállalkozásokkal, ugyanis ezek gyakran a MISZÉV-ra úgy tekintenek, mint tisztességtelen ver-senytársra. Emiatt sokszor megakadályozzák, hogy a MISZÉV-ok részt ve-gyenek közbeszerzéseknél (vö. a szociális záradék hiánya).

Budapest Olyan eszközökre/mechanizmusokra van szükség, amelyek elősegítik a társa-dalmi kirekesztettségben élők visszatérését a munkaerőpiacra (nemcsak a fo-gyatékkal élők és a csökkent munkaképességűek esetében), amelyek lehető-vé teszik munkahelyek teremtését és a kompetenciák fejlesztését. A MISZÉV, mint Spanyolország és Belgium esetében láttuk, olyan szociális vállalkozási forma, ami nagyon hasznos lenne Magyarországon.

22

MISZÉV-OK JELENLEGI SZÜKSÉGLETEI

DE FORRÁS: ELABORATION PROPRE-FECLEI

RESPEC PROJEKT: A szociális gazdaság, ezen belül a MISZÉV-ok bevált gyakorlatainak és a sikeres tapasztalatainak azonosítása azzal a céllal, hogy a társadalmilag kirekesztettek munkahelyteremtését elősegítése, készségeit fejlessze és előmozdítsa az integrációjukat a munkaerőpiacon.

Szükséges: MISZÉV-OK MEGERŐSÍTÉSE ÉS LÉTREHOZÁSA

Következménye: Több integrált munkahely létrehozása a társadalmilag kirekesztettek

szociális integrációjának és foglalkoztatásának elősegítésére

2020 Európai Stratégia - Európai foglalkoztatási stratégia: „Foglalkoztatási csomag”,

kezdeményezés a kompetenciákról. - A hátrányos helyzetűek integrációjának előmozdítása. a

munkaerőpiacon és küzdelem a diszkrimináció ellen. - Esélyegyenlőség. - Munkahelyteremtés, kompetenciák előrejelzése és fejlesztése.

A válság egyre nagyobb nehézségeket okoz a MISZÉV-ok számára

Nő a társadalmilag kirekesztettek vagy a kirekesztéstől

fenyegetettek száma, egyre nehezebb visszakerülniük a munka

világába

Gazdasági válság + A munkaerőpiacról kiesők strukturális munkanélkülisége

Nő a szegénység és a munkanélküliek aránya

A regionális és európai gazdaság

Legérzékenyebb ágazatok: Építőipar és a szolgáltatások

Munkahelyeket kell teremteni a társadalmi

és a munkaerőpiaci integráció elősegítése

érdekében

Új MISZÉV-okat kell létrehozni és a meglévők

tevékenységi körét szélesíteni

Kevesebb a bevétel

Kifizetetlen tételek és fizetési késedelmek

Likviditási gondok

Csökken az integrált munkahelyek száma

Bezárás

23

A MISZÉV-OK TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HATÁSAI

Az egyik kiemelendő szempont elsősorban a közigazgatási szerveknek fontos: ez a MISZÉV-ok rentabilitása. Mi a „társadalmi haszon” kifejezést használjuk, ugyanis a MISZÉV-oknak egyértel-műen szociális céljuk van, azon túl, hogy gazdaságilag is meg kell, hogy álljanak a saját lábukon.

CÉL A közigazgatási szervekben tudatosítanunk kell azt, hogy a MISZÉV-ok tevékenységének támoga-tása nem egyfajta plusz teher a közösség számára, mert ezek a cégek profitot termelnek, s az adók, járulékok fizetése, továbbá a segélyezettek számának csökkentése révén jelentős bevéte-lekhez juttatják a költségvetést. Valójában tehát a közpénzek felhasználásának egy nagyon haté-kony eszközéről van szó.

A Kasztília és Leónban és Valloniában végzett kutatásban és a Budapesten végzett modelle-zéssel megpróbáltuk felmérni a MISZÉV-ok nemzetgazdasági hatásait. A fenti térségekben ele-meztük az közigazgatási szervek által a MISZÉV-okba befektetett közpénz felhasználását és an-nak megtérülését az állami költségvetésben szja, áfa és TB járulék formájában, ugyanakkor azt is felmértük, milyen nagyságrendűek az így elkerült szociális segélyezések, lásd az Integrációs se-gély (Belgium) vagy a Állampolgársági Bérgarancia (Kasztília és León).

MEGJEGYZÉS

• A MISZÉV-ok létformái és fajtái egymástól eltérőek lehetnek, ezért érdemes a ta-nulmány során külön kezelni a különböző térségeket és típusokat.

• A kutatás a MISZÉV-oknak csak azokra az elemeire koncentrál, amelyek eltérnek a hagyományos vállalkozásoktól:

− A számítás csak a MISZÉV-okban dolgozó hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrá-nyos helyzetűekre vonatkozik. Őket integrációs folyamatban részt vevőknek hívjuk Kasztília és Leónban (mert ott ideiglenes vagy kiugrási MISZÉV-ok léteznek) és tá-mogatott dolgozóknak Vallóniában (mert ott tartós, végleges foglalkoztatásról van szó).

− Csak a kizárólag MISZÉV-oknak szánt specifikus anyagi támogatásokat vettük fi-gyelembe a számításoknál.

• Nem alkalmazottak számáról, hanem „Teljes Munkaidőre Számított” (TMSZ), azaz egész éven át tartó teljes munkaidős foglalkoztatásról beszélünk. Például a spanyol MISZÉV-ben 104 integrációs folyamatban részt vevő munkavállaló 52,92 TMSZ-nek felel meg.

• Budapest (Magyarország) esetén a spanyol modell mintáját követve modelleztünk egy lehetséges szcenáriót, tekintettel arra, hogy egyelőre még nem létezik MISZÉV az országban.

− A modellezés a Kasztília és León (Spanyolország) tartományban működő MISZÉV-ok tevékenységét veszi alapul és ezt alkalmazza a magyar valósághoz (minimálbér és állami szociális kiadások mértéke).

• IA : Integrációs folyamatban részt vevő dolgozó.

24

SPANYOL MISZÉV-OK TÁRSADALMI HASZNA (KASZTÍLIA ÉS LEÓN, 2013) • 10 MISZÉV vett részt (az összes MISZÉV Kasztília és Leónban 2013-ban), • 198 munkavállaló (95,67 TMSZ), ezek között 104 integrációs folyamatban vesz részt

(52,92 integrált munkavállaló TMSZ). TMSZ: Teljes Munkaidőre Számított TÁRSADALMI HASZON - MISZÉV-OK - KASZTÍLIA ÉS LEÓN (SPANYOLORSZÁG)








TMSZ IA-ként (€)


Az államhoz visszatérül (B) 9 347,87 494 689,49 3. A TMSZ IA TÉNYLEGES KÖLTSÉGE TMSZ IA-ként (€) Összes TMSZ IA (€) TMSZ integráció valós költsége (A-B) -4 030,94 -213 317,34



költsége (€)


megszorozva (€)

Elkerült költségek ( C) 6 390,13 338 165,68 5. TÁRSADALMI HASZON TMSZ IA-ként (€) Összes TMSZ IA (€) MISZÉV-OK TÁRSADALMI HASZNA C-(A-B) 10 421,07 551 483,02


alkalmazottra egy kasztíliai és leóni MISZÉV-ban


EURÓ UTÁN


MEGTÉRÜLÉSE

3,0 €

megtérül 1,8 €

megmarad 1,2€

=




551 483,02 €

25

2. A BELGA MISZÉV-OK TÁRSADALMI HASZNA (VALLÓNIA, 2013) • 5 résztvevő MISZÉV • 328 munkavállaló (211,12 TMSZ), ezek között 110 integrációs folyamatban vesz részt

(85,62 integrált munkavállaló TMSZ). TMSZ: Teljes Munkaidőre Számított TÁRSADALMI HASZON - MISZÉV-OK – VALLÓNIA (BELGIUM)








TMSZ IA-ként (€)


Az államhoz visszatérül (B) 14 698,91 1 258 520,75 3. A TMSZ IA TÉNYLEGES KÖLTSÉGE TMSZ IA-ként (€) Összes TMSZ IA (€) TMSZ integráció valós költsége (A-B) -10 083,36 -863 337,04

4. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSNAK MEGTAKARÍTOTT KÖLTSÉGEK Társadalmi kirekesztettségben élő és munkanélküli személy becsült éves közvetlen költsége (az integrációs jövedelemre alapozva)


költsége (€)


megszorozva (€)

Elkerült költségek ( C) 9 808,32 839 788,36 5. TÁRSADALMI HASZON TMSZ IA-ként (€) Összes TMSZ IA (€) MISZÉV-OK TÁRSADALMI HASZNA C-(A-B) 19 891,68 1 703 125,39


alkalmazottra egy vallón MISZÉV-ban


EURÓ UTÁN


MEGTÉRÜLÉSE

5,3 €

megtérül 3,2 €

megmarad 2,1€

=




1 703 125,39 €

26

3. A MISZÉV TÁRASADALMI HASZNÁNAK MODELLEZÉSE MAGYARORSZÁGON

Mivel Magyrországon nem létezik MISZÉV, kénytelenek voltunk az alábbi kritériumok szerint modellezni azok működését (2014. évi adatok felhasználásával):

• 10 MISZÉV • Átlagban minden MISZÉV-ban 5 integrált munkavállaló és 4 szakember dolgozik • Összesen 90 dolgozó (45 TMSZ – teljes munkaidőre számított), ebből 50 vesz

részt integrációs folyamatban (25 TMSZ integrált foglalkoztatott) • Bruttó éves munkabérük az alacsony végzettségű munkavállalók minimálbéré-

nek felel meg: havi 327,4 euró • Támogatás: munkahelyteremtési támogatás (TMSZ integrációs folyamatban)

a minimálbér 70%-a • Támogatás: szociális mentorálási támogatás: egy szociális mentor bérének 21%-a

A támogatásoknál nem vettük figyelembe azt a támogatást, amit az állam jelenleg is nyújt azoknak a szervezeteknek, amelyek hátrányos helyzetű munkavállalókat alkalmaznak (átlag-ban 269,2 euró havonta – 2011. évi CVI. törvény). • A támogatások két fajtáját vettünk figyelembe a számításoknál: Munkahelyteremtési tá-mogatás (TMSZ integrációs folyamatban): Az alacsony végzettségű munkavállalók mini-málbérének 70%-a: 327,4 euró 70%-a, azaz 229,2 euró havonta • Szociális mentorálási támogatás: egy szociális mentor bérének 21%-a A MISZÉV-okban átlagban 5 integrációs folyamatban részt vevő dolgozóra egy fél állásban dolgozó szo-ciális mentort számoltunk. Egy félállásban dolgozó mentor szakember átlagos bére Magyaror-szágon körülbelül havi 190,3 euró, ezért egy TMSZ integrált foglalkoztatottra jutó szociális men-tori támogatás: 190,3 euró 21%-a, azaz HAVI 40 euró.

A két támogatás tehát összesen havi 269,2 eurónak felel meg, azaz ugyanannyi, mint am-ennyit az állam fizet azoknak a szervezeteknek, akik hátrányos helyzetű munkavállalókat alkalmaznak (2011. évi CVI. törvény). Ez az állami támogatás tehát nem haladná meg a jelenleg is meglévő hasonló célú támogatá-sok mértékét, de elősegítené a MISZÉV-ok alapítását és ennek következtében lehetőséget ad-na munkahelyteremtésre és egy integrációs folyamat keretében hátrányos helyzetűek kompe-tenciafejlesztésére. A MISZÉV számára ezek a támogatások lehetővé tennék, hogy részben fedezzék a szociális mentor munkájából eredő és az integrációs folyamatban részt vevő foglal-koztatott alacsonyabb termelékenységéből adódó többletköltségeket (tehát ellenételezzék a termelékiesést), ugyanis az integrációs folyamatban részt vevő általában harmad annyira termelé-keny, mint egy „hagyományos” munkavállaló. Ráadásul az integrációs folyamatban részt vevő fog-lalkoztatott bevétele legalább megfelelne a minimálbérnek, ami növelné anyagi önállóságát is. Ez a modell lehetővé tenné, hogy az államhoz visszatérüljön valamennyi a befektett pén-zéből. Tehát egy olyan megoldásról van szó, amelyben mindenki nyerne: az állam, a MISZÉV (a foglalkoztatásba és a termelés növelésébe visszaforgatandó profitot termel nonprofit formában) és a munkához jutó hátrányos helyzetű ember is.

27

TÁRSADALMI HASZON MODELLEZÉS - MISZÉV-OK – BUDAPEST (MAGYARORSZÁG)








TMSZ IA-ként (€)


Az államhoz visszatérül (B) 2 416,21 60 405,30 3. A TMSZ IA TÉNYLEGES KÖLTSÉGE TMSZ IA-ként (€) Összes TMSZ IA (€) TMSZ integráció valós költsége (A-B) 813,50 20 337,60



költsége (€)


megszorozva (€)

Elkerült költségek ( C) 882,00 22 050,00 5. TÁRSADALMI HASZON TMSZ IA-ként (€) Összes TMSZ IA (€) MISZÉV-OK TÁRSADALMI HASZNA C-(A-B) 68,50 1 712,40


alkalmazottra egy budapesti MISZÉV-ban


EURÓ UTÁN


MEGTÉRÜLÉSE

1,02 €

megtérül 0,7 €

megmarad 0,3€

=

MISZÉV TÁRSADALMI HASZNA 68,50 €



1 712,40 €

28

A HÁROM RÉGIÓ ÖSSZEHASONLÍTÓ TÁBLÁZATA:

Kasztília és León - 2013

számítás 10 MISZÉV

Vallónia számítás - 2013

5 MISZÉV

Budapest becslés-

2014 10 MISZÉV

Integrált foglalkoz-tatottak (TMSZ) 52,92 85,62 25

A Támogatás MISZÉV 281.372,15€ 395.183,71€ 80.742,00€

B Befektetésmegtérülés (Áfa, TB, adók és járulékok)

494.689,49€ 1.258.520,75€ 60.405,30€

A-B Integrált MISZÉV-ok valós költsége -213.317,34€ -863.337,04€ 20.337,60€

C Elkerült kiadások (szociális juttatások) 338.165,68€ 839.788,36€ 22.050,50€

(C) - (A-B) TÁRSADALMI HASZON 551.483,02€ 1.703.125,39€ 1.712,40€

A vallóniai számításnál és a budapesti becslésnél néhány információ hiánya miatt nem vettük fi-gyelembe a nyereségadót, az áfát és más adókat az állami befektetésmegtérülés kiszámításánál. A valós megtérülés tehát valójában magasabb, mint a számításoknál feltüntetett.

A számok magukért beszélnek. Egyértelmű, hogy a MISZÉV-ok hatékony és gaz-daságos eszközök a társadalmi kirekesztés elleni kűzdelemben. Egyrészt az állami be-fektetés megtérülését teszik lehetővé, amely több millió eurós nagyságot is elér egész Eu-rópában tekintettel a gazdasági tevékenységük volumenére (befizetett áfa, tb, adók és járulé-kok), másrészről lehetővé teszik, hogy az államok csökkentsék szociális kiadásaikat, mivel a potenciális segélyek és szociális támogatások kedvezményezettei adófizető munkaváll-alókká és aktív fogyasztókká válnak.

A MISZÉV-ok a helyi gazdaság aktív szereplői, továbbá nonprofit szervezetek, ami azt jelenti, hogy a tevékenységük során elért nyereséget visszaforgatják a termelés és foglalkoztatás fejlesztésébe. Óriási lehetőséget jelent tehát a közigazgatási szervek számára az, hogy együtt

a MISZÉV-okkal teljesítsék kettős feladatukat: a fejlődés lehetővé tételét gazdasági és szociális téren.

A MISZÉV-ok nyilvánvaló társadalmi hatásukon túl nagyon pozitív gazdasági hatással bír-nak az állam és a teljes társadalom számára.

MÉRNI KELLENE A MISZÉV-OK TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HATÁSÁT EURÓPAI SZINTEN: a MISZÉV-ok társadalmi haszna többmillió eurót tesz ki.

29

A TÁRSADALMI KIREKESZTÉSTŐL SÚJTOTT SZEMÉLYEK RÉSZÉRE VALÓ MUNKAHELY-TEREMTÉS KEDVEZŐ FELTÉTELEI MISZÉV-OKBAN ÉS HAGYOMÁNYOS VÁLLALATOKBAN Miután meggyőződtünk a MISZÉV-ok jövedelmezőségéről, vagy legalábbis rentábilitásáról az ál-lam és a társadalom számára, könnyen beláthatjuk, hogy minél több integrált munkahelyet terem-tünk a MISZÉV-ok révén a társadalmi kirekesztettségtől sújtottak számára, annál nagyobb lesz a társadalmi hatás és az anyagi megtérülés. A közigazgatási szervek fontos szerepet játszanak ab-ban a folyamatban, amelynek célja a munkahelyteremtés a társadalmi kirekesztéstől sújtottak számára. Ebben a kontextusban az állam a közpénzt hatékonyabban tudja felhasználni, ha több nagyobb hangsúlyt helyez a MISZÉV-ok támogatására, a hagyományos támogatásokkal szem-ben. Befektetés alatt itt nem csak közvetlen pénzügyi támogatást értünk, hanem például azt is, hogy az állam szociális záradékok alkalmazása révén lehetőséget teremt a MISZÉV-oknak arra, hogy nagyobb eséllyel vehessenek részt közbeszerzési pályázatokon.

HOGYAN TEREMTSÜNK TÖBB MUNKAHELYET TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉGBEN ÉLŐ SZEMÉLYEK SZÁMÁRA Válasz: egyrészt megerősítve és tökéletesítve a már meglévő kedvező feltételeket, másrészről pedig újabb esélyek teremtésével. Érvek: Növelni a pénzügyi támogatást és előnyben részesíteni a gazdasági termelő tevékenység létrehozását. Növelni a pénzügyi támogatást a MISZÉV-oknak integrált munkahelyteremtés céljából Elősegíteni a MISZÉV-ok részvételét közbeszerzési pályázatokon: védett piacok, szociális záradékok alkalmazása révén Elősegíteni a MISZÉV-ok hozzáférését olyan ígéretes iparágakhoz, melyekben jelentős munkahelyteremtési lehetőségek rej-lenek Javítani az együttműködést a MISZÉV-ok és a hagyományos vállalatok között.

1. ANYAGI TÁMOGATÁS AZ INTEGRÁLT MUNKAHELYTEREMTÉSHEZ Elősegíteni a MISZÉV-ok alapítását, kompenzálni az integrációs folyamatban részt vevő alkal-mazottak (IA) alacsonyabb termelékenységéből származó többletköltségeket és támogatni az a szakmai és szociális mentorálást végző szakemberek bérét. A MISZÉV-ok sok munkahelyet tud-nak teremteni, ugyanakkor többletköltségekkel is szembesülnek a hagyományos vállalkozásokhoz képest, mert kettős, „gazdasági és szociális” célokat követnek. Azt látjuk, hogy nem csak a men-toráló szakemberek költségeit kell fedezniük, hanem ezen felül az integrációs folyamatban részt vevő foglalkoztatottak alacsonyabb termelékenységéből származó költségeket is fel kell vállalniuk, ugyanis az IA általában háromszor kevésbé termelékeny, mint egy „átlagos” alkalmazott. Az integ-rált munkahelyteremtés és a magasabb költségek miatt, a MISZÉV-ok olyan foglalkoztatási támo-gatásokat kaphatnak, amelyek már léteznek az általános foglalkoztatáspolitikában, akár országos, akár helyi szinten. Ezek a támogatások azonban gyakran elégtelenek, ráadásul jelentős különbsé-gek vannak az egyes országok és régiók között az integrációs folyamatban részt vevő személyek foglalkoztatási támogatásának feltételeiben és a részvétel kritériumaiban, mi több, néhol nem is lé-tezik hasonló támogatás.

30

MI

SZÉV

: A h

árom

kuta

tott

térs

égbe

n lét

ező

anya

gi tá

mog

atás

ok

Külö

nleg

essé

g

Ninc

s tár

sa-

sági

adó

Adóm

entes

a ny

eres

ég, h

a ne

m ad

ják ki

os

ztalék

ban

Ninc

s spe

cifiku

s tám

ogatá

s, mi

vel n

incs k

onkré

t törvé

ny va

gy re

ndele

t a M

ISZÉ

V-ok

elism

erés

éről

TB vi

ssza

térít

és

Orsz

ágos

szin

t TB

viss

zatér

ítés a

sz

erző

dés i

dőtar

-tam

a alat

t (ma

xi-mu

m 3 é

v).

850€

/TMS

Z sz

er-

ződé

s/ év

Fö

derá

lis sz

inte

n „S

zociá

lis in

tegr

á-ció

s gaz

dasá

g”

elnev

ezés

ű tá

mo-

gatá

s: tá

rsasá

gi ad

óked

vezm

ény:

1.000

€x10

ne-

gyed

év, v

agy

ugya

nann

yi x 2

0 ne

gyed

év, e

setle

g ak

ár ko

rlátla

n ide

-ig,

a mu

nkav

állaló

ko

ra és

beso

rolás

a sz

erint

Egyé

b

címsz

ó

Regi

onáli

s sz

int

Szoc

iális

Osztá

ly tá

-m

ogat

ása:

Év

es tá

moga

-tás

a sz

ociál

is os

ztályt

ól va

gy ön

kor-

mány

zati s

e-gít

őszo

lgálat

-tól

(a he

lyi

MISZ

ÉV-o

k es

etén)

: 1.5

00 €/

év.

MISZ

ÉV

alapí

tás/

befe

ktet

és

Felel

ős S

zem

élyze

t

Irány

ítás

vagy

te

rmelé

s

Szoc

iális

men

tor

Regi

onáli

s szin

t A

regio

nális

önko

r-má

nyza

t oda

ítélhe

t a

MISZ

ÉV-n

ek eg

y ös

szeg

et a h

átrán

yos

helyz

etű (H

H) va

gy

halm

ozott

an há

trá-

nyos

helyz

etű (H

HH)

munk

aváll

alók m

en-

torai

szám

ára.

→ 50

.000

€/év/T

MSZ

(max

i-mu

m 2 T

MSZ

szoc

iá-lis

men

tor)

→ A

ttól fü

gg, h

ogy

hány

HH

és H

HH

munk

aváll

alót a

lkal-

maz a

MIS

ZÉV

Inte

grált

TMS

Z (T

MSZ

: Telj

es m

unka

időre

szám

ított)

Regi

onáli

s szin

t A

nyilv

ántar

tott M

ISZÉ

V-ok

ban d

olgo-

zó ki

reke

sztet

tségb

en él

ő vag

y kire

-ke

sztés

vesz

élyén

ek ki

tett s

zemé

lyek

bérkö

ltség

einek

rész

leges

finan

szíro

-zá

sa ny

újtott

éves

támo

gatás

– a

szak

mai m

inimá

lbér 5

0%-a

Re

gion

ális s

zint

Elős

egíte

ni a

hátrá

nyos

hely

zetű

va

gy h

almoz

otta

n há

trány

os h

ely-

zetű

mun

kavá

llaló

k int

egrá

cióját

: a

támog

atás m

axim

um 18

.000 €

hátrá

-ny

os he

lyzetű

és m

axim

um 36

.000 €

a h

almoz

ottan

hátrá

nyos

helyz

etű

munk

aváll

alók e

setén

, nég

y éve

s pe-

riódu

sban

. →

A tá

moga

tás ar

ra kö

telez

i a vá

lla-

latot,

hogy

meg

tartsa

a mu

nkav

állaló

t a t

ámog

atás v

égéig

(4 év

), és

azon

fel

ül mé

g tov

ábbi

3 évig

.

Kasz

tília

és L

eón

(S

pany

olor

szág

) A

MISZ

ÉV-o

k Kas

ztília

és

León

i minó

sítés

i eljá

rásá

ról

és ad

minis

ztratí

v jeg

yzék

éről

szóló

2007

. ápr

ilis 12

-i 34

/2007

. ren

delet

Va

llóni

a (Be

lgiu

m)

A MI

SZÉV

-ok e

nged

élyez

é-sé

ről é

s tám

ogatá

sáró

l szó

ló 20

12. d

ecem

ber 1

9-i re

nde-

let

Buda

pest

(Mag

yaro

rszá

g)

31

„Ezek a támogatások nem fedezik a MISZÉV-ok ösz-

szes költségigényét. A MISZÉV-okról szóló tör-

vényben léteznek másfajta támogatások is, de ezeket nem alkalmazzák: befekte-tés-finanszírozás, mentorok

támogatása”.

„A teljes munkaidő kevesebb,mint 50%-ában dol-gozó k bérköltségeit nem ve-szik figyelembe, pedig azt a

konvenció is előírja. Ugyanígy a költségtérítést, az utazási költségeket és az ideiglenes munkaképtelenséget vagy

hasonlókat sem.”

„Megszűnik a MISZÉV támogatá-sa, miközben a dolgo-zó még nem érte el az

önállóságot: gondot okoz a határidő.”

„A Regionális MISZÉV-ok csak 4 évig

kapják a hátrányos helyzetű dolgozók után járó támoga-tást, pedig ezek közül so-kan, úgy 20%-uk, állandó

termelési deficittel rendelkeznek.”

„A munkacsoportok azt látják, hogy a MISZÉV

és a szociális gazdaság támogatásai egyenlőtle-nek. Az állam önkénye-sen szabja meg a tá-mogatások mértékét.”

Kérdés: „Ön úgy gondolja, hogy a meglévő támogatások megfelelnek a MISZÉV-ok szük-ségleteinek ahhoz, hogy továbbra is munkahelyeket tudjanak teremteni és fenntartani?” A résztvevők 100%-a (MISZÉV-ok vezetői) válasza: „nem” ● Átmeneti vagy kiugrási MISZÉV – Kasztília és León (Spanyolország)

A résztvevő MISZÉV vezetők egyetértettek abban, hogy a je-lenleg létező támogatások nem fedezik a MISZÉV-ok összes költségigényét, pedig a MISZÉV-okról szóló törvény ezt előír-ja. Külön kihangsúlyozzák a mentoráló szakemberek támoga-tásának hiányát, amint az Vallóniában (Belgium) létezik, és a befektetések finanszírozásához nyújtott alacsony támogatást.

● Tartós fogalkoztató MISZÉV-ok – Vallónia (Belgium) A MISZÉV vezetők egyetértenek abban, hogy nem elég a 4 évre szóló támogatás, ugyanis a hátrányos helyzetű vagyhalmozottan hátrányos helyzetű foglalkoztatottak jelentős részének nem elég ez az idő, hogy a kívánt termelékenységi szintet elérje.

A támogatás az integrációs folyamatban részt vevő foglalkoztatottak szak-maközi minimálbérének csak az 50%-át fedezi, és nem ve-szi figyelembe az ágazati kol-

lektív szerződést. Csak kis részben fedezi a nem termelő

személyzet, például a mentorok

„A támogatás nem elégséges, mert nem fede-zi, többek között, például a

mentorok bérköltségeit. Szintén elégtelen az integ-

rációs folyamatban részt ve-vő alkalmazottak termelési költségeinek támogatása.”

32

„A MISZÉV-okról szóló törvény minden rendelkezését alkal-mazni Kasztília és

Leónban.”

„Pozitív lenne, ha a kasz-tíliai és leóni MISZÉV-ok különleges adóügyi elbá-násban részesülnének, például olyan nyereség-adó-kedvezményt kap-

nának, mint amilyet belga kollegáink élveznek.”

„Az ágazat támogatá-sa elengedhetetlen, ha fenn akarjuk tartani a létrehozott munka-

helyeket.”

„A támogatások meghatározása során a teljes munkaidőre számí-tott munkahelyek számát kellene figyelembe venni, hogy ne fékezze a mun-

kahelyteremtést.”

A MISZÉV vezetők javaslatai, a több és jobb munkahely teremtéséhez

Régió Megjegyzések Javaslatok


A meglévő támogatások hasznosak, de nem elég-ségesek az integrált munkavállalók bérköltségei-nek a fedezetére. A jelenlegi támogatások nem fedezik a MISZÉV-ok összes igényét. A nemzeti törvények előírnak egyéb támogatásokat is a MISZÉV-ok számára, de ezeket még nem alkalmazzák Kasztília és León-ban: például befektetés-támogatások és a mento-rok költségeit fedező támogatások. A MISZÉV-okról készült gazdasági hatástanul-mány alapján, ha a kormányzat növeli a támoga-tásokat, a MISZÉV-ok több munkahelyet tudnak teremteni és a befektetés megtérülése még ma-gasabb lesz.

Az integrált munkahelyek támoga-tásának növelése a szakmaközi minimálbér 50%-ról 75%-ra. Létrehozni egy támogatást a mento-rok költségeinek a fedezetére: Integrációs mentorálás Szakmai mentorálás Speciális adókedvezmények a MISZÉV-ok számára, például nye-reségadó-kedvezmény (ahogy Bel-giumban).

Vallónia A regionális MISZÉV-ok csak 4 évig kapják a tá-mogatást a hátrányos helyzetű munkavállalók után, holott egyeseknek állandó termelési deficitjük van, felmérések szerint körülbelül 20%-kal teljesí-tenek alacsonyabban az átlaghoz képest, az integ-rációs folyamat végén. Egyes ágazatokban a munkavállalók nem mozdul-nak el a hagyományos munkaerőpiac felé, ami hosszú távon problémát jelent.

Megtartani a támogatást a 4 éves időszak után is azoknál a hátrányos helyzetű munkavállalóknál, ahol tar-tós termelési deficit mutatkozik.

Budapest (Magyar-ország)

A MISZÉV-ok nem léteznek Magyarországon Egy olyan nemzeti törvény létreho-zása, ami elismeri a MISZÉV-ot és támogatási rendszert biztosít szá-mukra, hasonlóan más európai or-szágokhoz.

33

2. A MISZÉV KÖZBESZERZÉSEKEN VALÓ RÉSZVÉTELE SZOCIÁLIS ZÁRADÉKOK SEGÍTSÉGÉVEL

● KÜZDELEM A TÁRSADALMI KIREKESZTÉS ELLEN: A KÖZÖS CÉL

− Az uniós vezetés, a nemzeti, regionális és helyi önkormányzatok készek a munka-nélküliség elleni küzdelemre és támogatják a munkaerőpiacról kiesett emberek fenntart-ható foglalkoztatását.

− Amint arra korábban rávilágítottunk, a MISZÉV egy olyan eszköz, amely társadalmi és gazdasági szempontból hatékonynak bizonyul abban, hogy a közigazgatási szervek je-lentős nyereséget mutathassanak fel a szociális típusú beruházások megtérülése (szo-ciális járulékok, szja, áfa, egyéb adók) és az elkerült egyéb szociális kiadások révén.

− Ha az alábbi szervezetek egyesítik erőfeszítéseiket, a gazdasági és társadalmi eredmé-nyek jelentékenyebbek lesznek.

● A SZOCIÁLIS ZÁRADÉKOK ÉS A MISZÉV

− A közbeszerzések és azokon belül a szociális záradékok alkalmazása hasznos eszköz a társadalmi és gazdasági fejlődés elindításához, s ráadásul „nulla költséggel” bír.

− A MISZÉV-ok a fenntartható fejlődés hasznos eszközei (gazdaságilag megtérülnek, munkahelyeket teremtenek, elősegítik a helyi fejlődést és környezetbarátok is lehetnek).

Az egyik eszköz, amelyet szélesebb körben és gyakrabban kellen alkalmazni, az a szociális záradék: a hátrányos helyzetűek társadalmi és munkaerő-piaci integrációját érintő szociális jellegű szempontok figyelembe vétele és előnyben részesítése, ami megkönnyítené a MISZÉV-ok részvételét közbeszerzési pályázatokon. Egy másik alapvető mechanizmus, a védett piac alkalmazása olyan szervezetek érdekében, amelyeknek célja egyértelműen a munkaerő-piaci és társadalmi integráció, lásd a MISZÉV-okat.

Ez az egyértelműen aktív foglalkoztatáspolitika pedagógiai hatással bírnak a társadalomban azzal, hogy javítják a vállalkozók és a szociális területen tevékenykedők együttműködését. A közbeszerzések felhasználása a mindegyikünket érintő probléma, a társadalmi kire-kesztettség elleni kűzdelemben semmiképpen sem tekinthető tisztességtelen verseny-helyzet kialakításának, már azért sem, mert a MISZÉV-ok nem profitorientált szervezetek, és a kigazdálkodott hasznukat visszaforgatják a termelési és munkaerő-piaci integrációs tevékenységükbe. Ezen felül a jelenlegi társadalmunkban a foglalkoztatás egyre inkább a tár-

MISZÉV

Közbeszerzések, Szociá-lis záradékok, „nulla költ-

ségű” szociálpolitika

A befektetés megtérülése, alacsonyabb szociális ki-adások, ökoszemléletű

társadalmi modellek

Kormányzatok Több és jobb minő-

ségű munkahely teremtése a társa-dalmi kirekesztett-

ségben élők számára (Európai

Foglalkoztatási Stratégia)

34

sadalmi integráció legfontosabb eszköze. Ilyen értelemben nyilatkozott immár sok évvel ezelőtt (1994) az Európai Szociálpolitikáról szóló Fehér Könyv, amely kiemelte új szolidaritási mecha-nizmusok létrehozásának fontosságát. Ezt a gondolatot vette át már régóta az Európai Unió Közbeszerzési Pályázatokról szóló Zöld Könyve (1996) is: „A jövőt érintő javaslatok”.

● A KÖZBESZERZÉSEKRE VONATKOZÓ UNIÓS IRÁNYELV

− Napjainkban a közbeszerzések objektív kritériumokat (technikai feltételek és ár) és né-hány elv alkalmazását (szabad verseny és átláthatóság) vesznek figyelembe, de általá-ban nem foglalkoznak etikai, szociális vagy szolidaritási kritériumokkal.

− 2014. március 28-án az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelentek az új irányelvek a „közbeszerzések odaítéléséről” és a „koncessziókról”, amelyek április 17-én léptek ha-tályba. A megjelenés időpontjától a tagállamoknak 24 hónap áll rendelkezésre a nemzeti jogba való átültetésre.

− Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a köz-

beszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről; − Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a víz-

ügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről;- Az Európai Parlament és a Tanács 2014/23/EU új irányelve (2014. február 26.) a koncessziós szerződésekről.

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 204/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről kimondja, hogy „A közbeszerzés kulcssze-repet játszik az „Európa 2020, Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” cí-mű, 2010. március 3-i bizottsági közleményben szereplő Európa 2020 stratégiában (a további-akban: az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia), mint a közforrások leghatékonyabb felhasználásának biztosításához, egyúttal az intelligens, fenntart-ható és inkluzív növekedés eléréséhez alkalmazandó egyik piaci alapú eszköz”, amit alkalmazni kell az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéshez, miközben garantáljuk a közpénzek optimális felhasználását. Ennek érdekében át kell nézni, és ha szükséges frissíteni a közbe-szerzésekről szóló 2014/24/EU Európai Parlamenti és a Tanácsi irányelvet és a 2004/17/EK Eu-rópai Parlamenti és Tanácsi irányelvet annak érdekében, hogy hatékonyabb legyen a közpén-zek felhasználása azzal, hogy jelentősen megkönnyítik a kis és középvállalkozások (kkv-k) részvételét közbeszerzési pályázatokon, és hogy lehetővé teszik, hogy a vásárlók jobban ki-használják a közbeszerzés intézményét a közös társadalmi célok érdekében”.

Brüsszel egyfelől megpróbálja elkerülni a versenytorzulást (social dumping) és kifejezi ebbéli szándékát azzal, hogy olyan szociális célkitűzéseket is figyelembe vesz a köz-beszerzési pályázatok odaítélésénél, mint például a folglalkoztatás, a társadalmi felelősség, a környezetvédelem és más szociális vagy környezetvédelmi tényezőket.

35

POLITIKAI SZÁNDÉK ÉS ÁLLAMI MEGRENDELÉSEK

Az állami megrendelések az uniós szinten a GDP körülbelül 19%-át teszik ki, ebből követke-zően az állam egy nagyon fontos gazdasági szereplő. Jelenleg az állami megrendelések odaítélésénél a döntéshozók objektív kritériumokat (technikai feltételek és ár) és néhány alapvető elvet (szabad verseny és átláthatóság) vesznek figyelembe el-sősorban, és nem foglalkoznak az éppoly fontos etikai, szociális és szolidáris kritériumokkal, mint például a hátrányos helyzetű emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációja. • Egy közigazgatási szervtől nagyobb hatékonyságot és következetességet kellene köve-

telni, ugyanis: • Kezeli a közpénzeket és a közvagyont, ösztönöznie kellene tehát a szociális és mun-

kaerő-piaci kezdeményezéseket. • Fogyasztóként is fellép, ezért etikai kritériumokat és pozitív társadalmi szerepvállalást is

szorgalmazhat a beszerzései közben. • Referenciaként és követendő modellként hat más gazdasági és társadalmi szereplőkre,

ösztönözve őket arra, hogy gyakorolják a vállalkozások társadalmi felelősségét. • Rendelkezik törvényhozási és végrehajtási kompetenciával: meghatározhatja a saját

szabályait. • Szem előtt tartja a közérdeket és a lehető legkiegyensúlyozottabb formában előteremti

a társadalmi és gazdasági fejlődéshez szükséges feltételeket.

A SZOCIÁLIS ZÁRADÉK ELŐNYEI

A HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK FELÉ

• Be-, illetve visszajuttatja őket a munkaerőpiacba. • Anyagi bevételt biztosít. • Önbecsülést, felelősséget és méltóságot nyújt, ezzel efolyásolja a szokásokat és a hozzáál-

lást. • Társadalmi és személyes kapcsolatokhoz segíti a programba bekerült embereket. • Szakmai minősítést biztosít: képzés és tréning. • Bevezeti őket a társadalombiztosítási rendszerbe, nyugdíjra és rokkantsági nyugdíjra

lesznek jogosultak.

AZ KÖZIGAZGATÁSI SZERVEK FELÉ

• Javul az állami foglalkoztatási eszközök és a szociális rendszer képessége és hatékonysága. • Az állami befektetés megtérül, és ez újabb szolidaritási, esélyegyenlőségi és társadalmi ko-

héziós intézkedésekre ad esélyt. • Előmozdítja a foglalkoztatáspolitika, a munkaerő-piaci és a társadalmi integráció fenn-

tarthatóságát. • Szociális célkitűzéseket ér el az építőipari és egyéb szolgáltatások állami megrendeléseivel. • Csökkenti a segélyezés költségeit, amivel és növeli a termelés erősítését szolgáló poli-

tikákra fordítható forrásokat.

36

• Pozitívan befolyásolja a közvéleményt az állami intézkedések kapcsán. • Javítja az együttműködést. • A szolidaritás elvének több területet érintő alkalmazása. • Hozzájárul a jóléti állam olyan alapvető pilléreihez, mint a munkához való jog és a tár-

sadalmi kohézió. • A közigazgatási szerv innovatív és példamutató tevékenységet végez.

A GAZDASÁGI VÁLLALKOZÁSOK FELÉ

• A szociális záradékok programjai szakképzett munkaerőt biztosítanak a feladatok ellátásá-ra, amíg a javasolt dolgozó felvételéről a döntés a mindig vállalkozásnál marad.

• Irányt mutat a vállalkozásoknak a Társadalmi Felelősséggel összefüggő stratégiák ki-dolgozásakor.

• Kifelé: Megnyeri és odaszoktatja az ügyfeleket. Javítja és elhelyezi a márka imázsát. Javítja a külső kapcsolatokat (szociális szereplőkkel, a lakossággal és a közigazgatással).

• Befelé: A dolgozók azonosulnak a cég célkitűzéseivel és büszkék az eredményekre. Ja-vul a munkahelyi hangulat, ami hatással van a termelésre és a minőségre. Javul a belső kommunikáció. Pozitívan hat a vállalati kultúrára. Hozzáadott értéket jelent.

A TÁRSADALOM FELÉ

• Csökkenti a társadalmi szakadékot a társadalomba beilleszkedett és a társadalomból kirekesztett személyek között.

• Elősegíti az együttes társadalmi felelősségvállalást az állami szervek, a szociális szolgá-latok és a hagyományos vállalkozások között. Partnerséget hoz létre, amelyben min-denki megtartja a jellegzetességeit, de közös célokkal rendelkeznek és együtt élvezik az elért eredményeket.

• Tudatosítja a társadalomban az inkluzív eszközök fontosságát és felhívja a figyelmet a szegénységben élő vagy társadalmi kirekesztettségtől sújtott emberek helyzetére.

• Elősegíti a helyi gazdasági és társadalmi fejlődést, javítja az életminőséget és felzár-kóztatja az elmaradottabb térségeket.

• Növeli a nonprofit tevékenységek erejét és szociális kohéziót teremtő lehetőségeit.

GAZDASÁGI ELŐNYÖK

• A munkaerő-piaci integráció révén csökken munkanélküliség és növekszik az aktív népesség aránya, nő a családok bevétele és ez jelentős kihatással van a GDP-re.

• Csökken a társadalmi kirekesztettség veszélyétől sújtott személyekre szánt állami ki-adások mértéke (szociális védelemmel kapcsolatos kiadások): minimálbérek, támo-gatások vagy segélyek, befogadó központok, munkaügyi, szociális és egészségügyi szolgálatok kiadásai, büntetés végrehajtás, stb.

• Nő a költségvetési oldal bevétele, a munka világába bevont dolgozó szja és egyéb já-rulékok befizetésével, illetve az őt foglalkoztató vállalat nyereségadójának és áfa befize-téseinek ráeső arányos mértékével.

37

JÓ GYAKORLATOK A MISZÉV-OK KÖZBESZERZÉSEKBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉRE

MISZÉV elnevezése GRM ENTREPRISES D’INSERTION S.L.U. Alapító Fundación Lesmes (alaptőke 100% -a) Alapítás dátuma 2001. december 5. Működés helyszíne Burgos (Spanyolország) Kapcsolat [email protected] Jogi forma Egyszemélyes Kft. Vállalat típusa átmeneti (kiugrási) Tevékenységi kör szelektív hulladékgyűjtés Alkalmazottak száma 14 TMSZ (teljes munkaidőre számított) 7,54 Integrált alkalmazottak száma 8 TMSZ 4

Integrált alkalmazottak típu-sa

A szociális ellátás által akkreditált, társadalmi kirekesztettségtől sújott, vagy veszélyének kitett személyek: hajléktalanok, szenvedélybetegek, börtönviseltek, etnikai kisebbségekhez tartozók, bevándorlók, veszé-lyeztetett nők és fiatalok, tartósan munkanélküliek.

Értékesítés bevétele 90,72% közszféra 44 % privátszféra 56 %

Állami támogatás mértéke a bevétel 9,16 % -a Ágazati konkurencia jelentős


Tevékenységi kör Környezetvédelmi szolgáltatások : Burgos város zöld pontjainak fenntartása Közbeszerzési eljárás módja Többféle kritériumon alapuló nyílt közbeszerzés Közbeszerzési eljárás kiírója Burgos Város Önkormányzata (Kasztília és León - Spanyolország)

A szerződés és a szociális záradékok célja

A szerződés célja Burgos város zöld pontjainak, szelektív hulladékgyűj-tőinek kezelése és megfelelő működtetése. Szociális záradék: „Társa-dalmi és munkaerő-piaci integrációs műszaki projekt 22 zöld pont működ-tetéséről. Olyan 360 fokos integrációs projektet várunk, amely lehetőséget kínál társadalmi kirekesztéstől veszélyeztetett személyek számára a mun-kaerőpiacra való bejutáshoz, munkaerő-piaci integrációjukhoz. A műszaki integrációs projekt szükségszerűen tartalmazza a munkahelyi képzést és az alkalmazottak szakmai és szociális kompetenciáinak fej-lesztését. Meghatározza az egyes munkavállalók integrációs folyamatban való részvételének végrehajtását, kitűzve az önkormányzattal kötendő szer-ződés várható teljes érvényessége alatt szem előtt tartandó általános céljait és kijelölve ennek végrehajtásához egy szakembert.

Közvetlen vagy közvetett (alvállalkozás esetén) piac-ra jutás

közvetlen Mióta jut a MISZÉV szociális záradé-kokon alapuló közbeszerzésekhez 2012

Megjegyzések A műszaki projekt 22 zöldpontra vonatkozik a 100-ból (22%)

38


MISZÉV elnevezése MIRAVERINTEGRACIÓN PUENTE LADRILLO S.L . Alapító Association Antonio Romo Alapítás dátuma 2005 Működés helyszíne Salamanca (Spanyolország) Kapcsolat [email protected] Jogi forma Kft. Vállalat típusa átmeneti (kiugrási) Tevékenységi kör szolgáltatások (takarítás, rászorultak segítése) Alkalmazottak száma 21 TMSZ(Teljes munkaidőre számított) 14,17 Integrált alkalmazottak száma 11 TMSZ 7,49

Integrált alkalmazottak típusa Etnikai kisebbségekhez tartozók, bevándorlók, veszélyeztetett nők és fiatalok, tartósan munkanélküliek.

Értékesítés bevétele 91,62% közszféra 87,5 % privátszféra 12,45%

Állami támogatás mértéke 8,38 %

Ágazati konkurencia Jelentős


Tevékenységi kör Takarítás

Közbeszerzési eljárás módja Közvetlen elbírálás Közbeszerzési eljárás kiírója

Salamanca Város Önkormányzata (Kasztília és León - Spanyolor-szág)


A szerződés szociális záradékok tartalmaz, mivel a projekt végrehaj-tásának magába kell foglalnia a társadalmi kirekesztéstől veszélyez-tetettek, vagy az abban élők szakmai integrációs projektjét, az alap-vető tevékenységeken kívül.

Közvetlen vagy közvetett (alvál-lalkozás esetén) piacra jutás közvetlen Mióta jut a MISZÉV szociális záradé-

kokon alapuló közbeszerzésekhez 2008

Megjegyzések

Az önkormányzati közgyűlés valamennyi politikai frakciója egyhangú-lag szavazta meg a MISZÉV-tal kötendő szerződést. Az innováció ebben az, hogy a szerződéssel az önkormányzat oly módon jut különböző szolgáltatásokhoz, hogy a társadalmi és mun-kaerő-piaci integrációs projekt során társadalmi kirekesztéstől veszé-lyeztetett embereket támogat. A szolgáltatás tartalma: Személyre szabott integrációs folyamat, beleértve a mentori támoga-tást is. Karbantartás és takarítás az önkormányzat helyiségeiben.

A közbeszerzési eljárás kiíró-jának megjegyzése

Az önkormányzatban dolgozók elégedettek a MISZV-tal kötött szer-ződéssel, nemkülönben a politikusok is, mert Kasztília és Leónban Salamanca Város Önkormányzata az első, amely hasonló megálla-podást kötött.

39


MISZÉV elnevezése LA ENCINA SERVICIOS INTEGRADOS S.L.U. Alapító Cáritas de Salamanca (alaptőke 100%-a) Alapítás dátuma 2000. július 17. Működés helyszíne Salamca (Spanyolország) Kapcsolat [email protected] Jogi forma Egyszemélyes Kft. Vállalat típusa átmeneti (kiugrási) Tevékenységi kör kertészet Alkalmazottak száma 19 TMSZ (Teljes munkaidőre számítva) 19 Integrált alkalmazottak sz. 9 TMSZ 9

Integrált alkalmazottak típusa Volt szenvedélybetegek, börtönviseltek, bevándorlók, veszélyeztetett nők és fiatal bevándorlók, tartósan munkanélküliek.

Értékesítés bevétele 75,05% közszféra 57,51% privátszféra 42,49%

Állami támogatás mértéke 7,01% Ágazati konkurencia Jelentős


Tevékenységi kör Kertészeti szolgáltatások Közbeszerzési eljárás módja Közvetlen elbírálás Közbeszerzési eljárás kiírója Salamanca Város Önkormányzata


A szerződés célja annak a szociális záradéknak eleget tenni, amely a kirekesztés veszélyének kitett, vagy már abban élő emberek társa-dalmi és munkaerő-piaci integrációját támogatja a személyre szabott fejlesztési folyamat által, miközben elvégzik a parkok és zöld területek karbantartását, fejlesztését.

Közvetlen vagy közvetett (alvál-lalkozás esetén) piacra jutás közvetlen Mióta jut a MISZÉV szociális záradéko-

kon alapuló közbeszerzésekhez 2007

Megjegyzések

Az önkormányzati közgyűlés valamennyi politikai frakciója egyhangú-lag szavazta meg a MISZV-tal kötendő szerződést. Az innováció eb-ben az, hogy a szerződéssel az önkormányzat oly módon éri el takarí-tási és karbantartási szolgáltatások elvégzését, hogy a társadalmi-szakmai integrációs projekt során társadalmi kirekesztettségtől fenye-getett embereket támogat. A szolgáltatás tartalmazza: 1) Személyre szabott integrációs folyamat, beleértve a mentori támo-gatást is. 2) Önkormányzat kezelésében lévő közparkok karbantartás és tisztán tartása.

40


A SZOCIÁLIS ZÁRADÉKOK FEJLŐDÉSÉNEK GÁTJAI A KÖZBESZERZÉSI PÁLYÁZATOKBAN

A szociális záradékok fejlődésének gátjai a közbeszerzési pályázatokban sokfélék, a MISZÉV-ok vezetői a bevált gyakorlatokat firtató kérdőív kitöltése során külön kiemelték az alábbiakat: − Az ilyen jellegű vállalkozások kevésbé ismertek az odaítélő szervek körében. − Hiányosak az ismeretek a szociális záradékokról. − Erős a hiedelem, hogy a szociális záradékok ellenkeznek a szabad verseny elvével,

mert elfelejtik a közérdek szem előtt tartását. − Maga a törvényhozás nem teszi 100%-osan kompatibilissé a szociális záradékok és a

védett piacok alkalmazását az állami közbeszerzésekben. − A már mindenhol érzékelhető globalizáció nem veszi figyelembe az emberek jogait és az

országok, vállalkozások függetlenségét. Emiatt az a vélemény alakult ki, hogy csak gaz-daságilag kell nagyon versenyképesnek kell lenni, ez pedig egy nagy akadálya a MISZÉV-ok elterjedésének.

− Az a közhiedelem, hogy a gazdasági megtérülés csak ár kérdése. − Nagyon sok beszéd hangzik el a munkanélküliség és a szociális kirekesztettség elleni

kűzdelemről, ám ugyanakkor még mindig nincs meg a sikerhez szükséges szándék, sem a politikai kompromisszumkészség, holott már rendelkezésre állnak olyan kulcsfontosságú esz-közök, mint a MISZÉV-ok és a szociális záradékok a közbeszerzési pályázatokban.

Következtetések: Az állami közigazgatási szervek kezében egy nagyon jó eszköz van a hátrá-nyos helyzetűek foglalkoztatásának támogatására: megkönnyíthetik a MISZÉV-ok részvételét a közbeszerzési pályázatokban szociális záradékok alkalmzásával és védett piacok kijelölésével. A MISZÉV-ok már bizonyították hatékonyságukat és tevékenységük minőségét. Ezzel az esz-közzel az állami szervek több integrált munkahelyet tudnának létrehozni, több képzést tudnának tartani, több kompetenciafejlesztési folyamatot tudnának elindítani és nagyobb mértékű integrá-ciót tudnának biztosítani. Ennek ellenére azt tapasztaljuk, hogy csak nagyon kis mértékben al-kalmazzák a szociális záradékokat a közbeszerzésekben.

A MISZÉV-OK KÖZBESZERZÉSEKBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉNEK ELŐSEGÍTÉSE (KIZÁRÓLAGOSSÁGGAL, ILLETVE SZOCIÁLIS ZÁRADÉKOK ALKALMAZÁSÁVAL): a szociális célú befektetés megtérülését növeli, amennyiben az önkormányzatok együtt-működnek MISZÉV-okkal, előnyben részesítve azokat a közbeszerzéseken, éppen a szo-ciális záradékok alkalmazása révén Kizárólag MISZÉV-ok részére kiírt közbeszerzések. − A szerződés közvetlen célja a társadalmi kirekesztettségben élők, vagy attól veszé-

lyeztetett (hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű) emberek tár-sadalmi és munkaerőpiaci integrációját megvalósítandó projekt létrehozása egy piaci tevékenységen keresztül, személyre szabott fejlesztési folyamat alkalmazásával.

− A kizárólagosság nem befolyásolja a versenyképességet, mert: − A MISZÉV közérdekű tevékenységet valósít meg ; − A MISZÉV hatékony eszköze az aktív foglalkoztatás-politikának.

41

3. A MISZÉV-OK A JÖVŐ IPARÁGAIBAN

A zöld munkahelyek egy nagyon érdekes stratégiai irányt jelentenek a MISZÉV-ok részére. A jelnleg is működő MISZÉV-ok jelentős része döntött úgy, hogy a „nagyon zöld” munkahelyeket részesíti előnyben: mezőgazdaság, hulladék-újrahasznosítás, megújuló energiák alkalmazása vagy zöld területek fenntartása. A zöld munkahelyek kettős előnnyel járnak: egyrészt különö-sebb nehézségek nélkül teszik lehetővé a MISZÉV-ok tevékenységének diverzifikálását és megkönnyítik a kedvezményezettek bejutását az egyre fejlődő „zöld” munkaerőpiacra, másfelől pedig általában kevés befektetést igényelnek.

Az alábbiakban néhány példát mutatunk be olyan MISZÉV-okról, amelyek sikeresen végeznek környezetvédelmi tevékenységeket a társadalmi és munkerőpiaci integrációs folyamatok során, ki-használva ennek az új munkaerőpiacnak a lehetőségeit: javítják a városi hulladékgazdálkodás mi-nőségét és egyéb a környezetvédelemmel összefüggő feladatokat is ellátnak, mint például hulla-dékszortírozást, folyók és környezetük tisztítását és karbantartását, illegális hulladéklerakók fel-számolását, lepusztult területek szanálását, mindezt figyelemfelkeltő kampányokkal.

MISZÉV elnevezése RECOL’TERRE Alapítás dátuma 1996. szeptember 30.

Működés helyszíne Vivegnis (Vallónia – Belgium)

Kapcsolat [email protected]

Jogi forma Société Anonyme à Finalité Sociale (SAFS)

Tevékenységi kör Hulladékbegyűjtés, újrahasznosítás

Helyi hálózat RES (Réseau d’Entreprises Sociales)

Alkalmazottak száma 38 TMSZ 38

Integrált alkalmazottak száma 27 TMSZ 27

Integrált alkalmazottak típusa tartósan munkanélküliek etnikai kisebbségekhez tartozók

Értékesítés bevétele 97,41%

Állami támogatásmértéke 2,59 %

Leírás Háztartási hulladék (papír, karton, műanyag, üveg) szállítása konténerekben és szelektálása újrahasznosító központokban.

Előnyök

Magas kézimunkaerő igény. Hátrányos helyzetű munkavállalók alkalmazásának lehető-sége Lehetőséget ad a fejlődésre, mind munkacsoporton belül, mind a javasolt funkciókban. „Az elsők voltunk az ágazatban.”

Megjegyzések Nagy a konkurencia, különösen a nemzetközi és állami cé-gek részéről.

42


MISZÉV elnevezése GRM ENTREPRISE D’INSERTION S.L.U. Alapító Fundación Lesmes (alaptőke 100%-a) Alapítás dátuma 2001. december 5. Működés helyszíne Burgos (Kasztília és León - Spanyolország) Kapcsolat [email protected] Jogi forma Kft.

Tevékenységi kör Szelektív hulladékgyűjtés. Ökológiai tevékenységek : zöld pontok üzemeltetése Burgosban.

Helyi hálózat FECLEI (MISZV hálózat Kasztília és Leónban) Alkalmazottak száma 21 TMSZ 21 Integrált alkalmazottak száma 11 TMSZ 11

Integrált alkalmazottak típusa Etnikai kisebbséghez tartozók, bevándorlók, tartósan mun-kanélküliek, nehéz helyzetben lévő nők és fiatalok.

Értékesítés bevétele 90,72% Állami támogatásmértéke 9,16 %

Leírás (célok, termé-kek/szolgáltatások)

- Zöld pontok üzemeltetése Burgosban, hulladékgyűjtés és szelektálás, besorolás.

- Szelektív hulladékgyűjtés. - Dokumentum-megsemmisítés. - Folyópartok és degradálódott területek tisztán tartása, de

pl. az EL Camino-é is.

Megjegyzések A vállalat 2001 végén jött létre azzal a céllal, hogy választ adjon az egyre növekvő igényekre a hulladékkezelés terén.

Ezek a tevékenységek, azon túl, hogy védik a környezetünket, azzal az előnnyel is járnak, hogy rengeteg alacsony képzettségű munkaerőt igényelnek, emiatt sok hátrányos helyzetű dolgozót tudnak foglalkoztatni.

4. EGYÜTTMŰKÖDÉS A „HAGYOMÁNYOS” VÁLLALKOZÁSOKKAL

Amint az „Új készségek és munkahelyek menetrendje” elnevezésű új kezdeményezés rámutat, a fogalmat egyesíteni kell ahhoz, hogy együtt igazán hatékonyak legyenek: „kompetenciák” és „foglalkoztatás”. Ennek következtében, a társadalmi kirekesztettségtől sújtottak képzésén és a kompetenciafejlesztésén túl arra is szükség van, hogy a piac képes legyen munkalehetőséget ajánlani. Emiatt, és főleg a mostanihoz hasonló válságidőszakokban, az együttműködés a ha-gyományos vállalkozásokkal elengedhetetlen a társadalmi és munkerőpiaci integrációhoz, ami a MISZÉV-ok legfőbb célja (főleg az átmeneti-kiugrási MISZÉV-ok esetében). Sajnos ez az együttműködés egyelőre még nem elég fejlett. Csak néhány esetben sikerült valódi kooperációt létrehozni, s az is csak lassan kezdi hozni az elvárt eredményeket.

43


„A Fundación Secretariado Gitano (a MISZÉV

alapítója) ACCESS programjában szoro-san együttműködünk, egyezményeket kö-tünk a régió különböző hagyományos fog-

lalkoztatóival, amelyek számunkra új szektorokban működnek. Ezek a cégek tudják majd foglalkoztatni az integrációs

folyamatot követően a munkavállalóinkat, hogy szakmai fejlődésüket a nyílt munka-

erőpiacon folytathassák.” Uzipen MISZÉV – León, Kasztília és Le-

ón, Spanyolország

„Mindenekelőtt megismertetjük a vállalkozással, hogy mit és hogyan csinálunk, és

garantáljuk azt, hogy ha az integrá-ciós folyamatban felkészített munka-vállalónkat átveszi, akkor szakkép-zett és tapasztalt dolgozóra tesz szert, akinek nyílt munkaerő-piaci

beilleszkedését az első hat hónap-ban keresztül követjük”

MiraverIntegración – Salamanca, Kasztília és León,

NÉHÁNY JAVASLAT: INTEGRÁLT SZAKMAI GYAKORLAT (MISZÉV-HAGYOMÁNYOS VÁLLALKOZÁS)

Integrációs tanfolyamok létrehozása a MISZÉV-ok és hagyományos vállalkozások, intézmények között létrejövő együttműködési megállapodások révén. Ezen megállapodásokban rögzítik, hogy milyen feltételekkel és hány résztvevőt alkalmaz majd a későbbiekben a cég. Egyértelmű, hogy ha az integrációban résztvevők hagyományos cégeknél való szakmai gyakorlatuk során kapun belülre jutnak, akkor az a legjobb lehetőség a nyílt munkaerő-piaci integrációjukra.

AZ UTÓLAGOS NYOMON KÖVETÉS FINANSZÍROZÁSA (MISZÉV-KÖZSZFÉRA)

A tartós foglalkoztatási formában működő MISZÉV-ok olyan munkavállalóinak érdekében, akik később átmeneti MISZÉV-oknál szeretnének elhelyezkedni, majdan pedig nyílt munka-erőpiacon alkalmaznák megszerzett kompetenciáikat, alapvetően szükséges további fejlődé-sük nyomon követése ahhoz, hogy hosszú távon tudjuk garantálni a sikeres beilleszkedést. Ebben az értelemben fontos, hogy a nyílt munkaerő-piaci integrációt nyomon kövessük, tá-mogassuk és az ismeretek alkalmazását megerősítsük. (Ez a monitorozás kiegészíti a kép-zési tevékenységet és/vagy a szakmai gyakorlatot.)

44

TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉGBEN ÉLŐK KOMPETENCIAFEJLESZTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES KEDVEZŐ FELTÉTELEK A MISZÉV-BEN

1. MUNKAHELYEK ÉS KOMPETENCIÁK ELŐZETES TERVEZÉSE

A MISZÉV nem csak a társadalom (hátrányos helyzetűek integrációja) és a gazdaság (az állami támogatás megtérülése és szociális kiadások elkerülése), de a kompetenciafejlesztés (integrá-ciós folyamat, személyes mentorálás, orientáció) szempontjából is érdekes vállalkozási minta lehet mások számára. Valójában a MISZÉV egy olyan kompetencia és munkahely-menedzselési modellt alkalmaz, amelyhez csak a legnagyobb munkaadók és a multinacionális cégek folyamodnak, általában szokásjogból eredően, annyi különbséggel, hogy a MISZÉV ese-tében a munkavállalók hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetűek. A humánerőforrás-menedzserek Munkahelyek és Kompetenciák Előzetes Tervezésének (MKET) hívják azt az eszközt, amelynek egyik jellegzetessége a munkavállalókkal együtt felvázolt szakmai fejlesztő folyamat. E menedzsmentrendszer bemutatása a nagy nemzeti és nemzetközi cégek menedzserelitjét képző legnagyobb európai közgazdasági iskolák tananyagának része. Tisztá-ban vannak azzal, hogy ezen a téren a MISZÉV kitűnik és még meg is haladja azt, mert nem-csak társadalmi és munkaerő-piaci kompetenciákat fejleszt, hanem személyiséget is, tehát olyan alapvető készségeket ad, amelyek a sikeres, aktív állampolgársághoz szükségesek.

Kompetenciák és a MKET

G. Loboterf az „Individuális és kollektív kompetenciafejlesztés” (Editions d’Organisation, 2004) című munkájában úgy definiálja a kompetenciákat, mint „tudások összessége, a know-how és annak egy adott helyzetben való alkalmazásának tudása, amelyek megfigyelhető té-nyekben és cselekvésekben nyilvánulnak meg, és lehetővé teszik egy eredmény elérését, egy cselekvés megvalósítását, egy probléma megoldását. Ez az operatív cselekvés tudása. Ami a MKET-t illeti, a koherens cselekvési tervek kidolgozása, végrehajtása és ellenőrzése csökkenti a cég humánerőforrás szükséglete és annak redelkezésre állása közti eltérés mér-tékét (személyzeti- és készségszinten), megelőzve annak (ti. az eltérésnek) a kialakulását, saját stratégiai fejlesztési tervének és munkavállalóinak szakmai fejlesztési terve (minden egyes munkavállaló aktívan részt vesz a saját fejlesztésében) révén.”

Ezért ez az elképzelés nagyon közel áll a MISZÉV-ok elképzeléséhez, nevezetesen az egyéni integrációs program kidolgozásához (képzés, orientáció, kompetenciafejlesztés), a munkaerőpiacra való bejutás ösztönzéséhez. Mindemellett a MISZÉV-oknak folyamatosan alkalmazkodniuk kell a piaci követelményekhez és a váratlan eseményekhez az integrált al-kalmazott mentorálása során.

45

2. A KOMPETENCIAFEJLESZTÉS FOLYAMATAI

A kompetenciafejlesztő folyamatok javítják a szakmai és a személyes készségeket, tehát a munkavállaló képességét arra, hogy az elsajátított szakmai és személyes kompetenciák és magatartások hosszú távú alkalmazásával mennyiségi és minőségi eredményeket érjen el, amint azt saját maga és munkája elvárja. A közszférával való együttműködésnek köszönhe-tően a MISZÉV különbözik a hagyományos vállalkozásoktól, mert azok általában csak a szakmai kompetenciákra fordítanak figyelmet.

Az integrált alkalmazottak szakmai fejlődése annál is inkább nehéz, mivel ezek az embe-rek folyamatos fejlődés révén szerzik meg szakmai és személyes kompetenciáikat. Ez meg-magyarázza a folyamat hosszát: Spanyolországban 3 éves az integrációs folyamat az átme-neti MISZÉV-ben. Az integrációs folyamatot különböző szakmai fejlődési módok jellemzik. A személyes interjúk, elbeszélgetések során az integrált alkalmazott és mentora megegyeznek a teljes folyamat tartalmáról. Így válik a folyamat teljességgel személyre szabottá. Egy fon-tos különbség a MISZÉV és a hagyományos vállalkozások között: az interjúk gyakori-sága. A hagyományos társaságok általában éves egyéni interjúkat készítenek, miköz-ben a MISZÉV havi (Spanyolország), vagy negyedéves (Vallónia) ütemben interjúztat.

Az alábbi ábra bemutatja a több szakaszból álló kompetenciafejlesztést. A szakaszok az egyéni interjúk alapján folyamatosan módosulnak. Rövid és középtávú előrejelzés Egyéni interjúk Rövid és középtávú előrejelzés A változás menedzselése

FOLYAMATOS SZEMÉLYRE SZABOTT TEVÉKENYSÉGEK ÉS MENTORÁLÁS

46

3. A KOMPETENCIAFEJLESZTÉS ESZKÖZEI

A munkahely- és kompetenciamenedzsment rendszer létrehozásához szükség van egy sor olyan speciális eszközre, amelyeket a MISZÉV is használ az integrált alkalmazottaival (IA) szemben. A projektben résztvevő partner MISZÉV-ok tapasztalatainak megismerése során arra jutottunk, hogy a legáltalánosabban használt eszközök éppen azok, amelyeket a nagy cégek és a munlinacionális vállalatok is alkalmaznak: − Bemutatkozó és üdvözlő brosúra az új munkatársak részére. − Az integráció potencialitásait a felvételkor értékelő eszközök és mutatók kidolgozása a

kompetenciák, készségek és erősségek méréséhez. − Névjegyek (a szakma meghatározása és leírása). − Az integrált alkalmazott folyamatos szakmai fejlődését és teljesítményét mennyiségi és

minőségi szempontból értékelő eszközök és mutatók kidolgozása. Ezeket az eszközöket általában referencia kompetenciaként ismerjük, és rámutatnak mindarra, amire a mun-kaadó igényt tart a szakmai kompetencia, tevékenység és viselkedés terén. A MISZÉV ennél jobban figyelembe veszi a személyes aspektusokat is (személyes igények, egész-ség, műveltség, autonómia és tervszerűség a szakmai és magánéletben, stb.) Minden egyes kompetencia kiértékelésre kerül, a sokféle szakmai szintnek megfelelően.

Például az alább látható egy szakmai értékelő táblázat, melyet egy nagy, európai szinten elismert francia cég (kék) és spanyol MISZÉV-ok alkalmaznak, ahogyan a FAEDEI, az AERESS és a Valenciai Egyetem meghatározta (zöld). Kompetenciaterületek

Kompetenciák

Támogatás Nem

elsajátított kompeten-

ciák

Elsajátítás Néha

megjelenő kompetenciák

Optimalizálás Elsajátított

kompetenci-ák

Referenciák Az előírt szin-tet meghala-dó kompe-

tenciák Kompetencia-

területek 1 Kompetencia 1





Kompetencia-területek …

Kompetencia 6

47

A következőkben bemutatjuk, a szakmai és személyes kompetenciák csoportjait, amelyek fej-lesztésén a MISZÉV az integrált alkalmazottaival (társadalmi kirekesztettségben élők, hátrá-nyos és halmozottan hátrányos helyzetűek) együtt dolgozik, egyéni interjúkon, hagyományos vagy munkahelyi képzéseken, és on-line távoktatáson keresztül.

Kompetenciaterületek Kompetenciák

Műszaki-szakmai kompetenciák Minden egyes munkahelyen egyedi – szakmai kompetenciák – munkavédelmi és higiéniai kompetenciák

Tásradalmi-szakmai

kompetenciák

Társadalmi és inter-perszonális

kompetenciák a munkahelyen

• kommunikáció • önkontroll • csapatmunka • jogok és kötelességek, munkakapcsolatok

menedzselése • aktív álláskeresés

Módszertani kompe-tenciák / alapvető viselkedésformák

• bizalom • felelősség • alkalmazkodókészség • termelékenység • kezdeményezőkészség • megjelenés és személyes imázs

Személyes kompetenciák

• önbecsülés • fizikai képességek • öngondoskodás • egészség és biztonság • alfabetizáció • közösségi források kezelése • háztartás menedzselése • autonómia és tervszerűség a szakmai és családi

életben

Forrás: Kompetenciatáblázat – In : FAEDEI, AERESS és a Valenciai Egyetem kiadásában megjelent Mentorálás kézikönyv

4. A KOMPETENCIAFEJLESZTÉS MÓDOZATAI

Kompetenciafejlesztés megvalósítása alatt olyan tevékenységet értünk, amely elősegíti azoknak a képességeknek a megszerzését, amelyek szükségesek a tudás hasznosításához. Az egyazon csoportban a szakmai tudásban tapasztalt nagyfokú egyenlőtlenségek miatt, kü-lönösen a MISZÉV-okban, az egyéni és személyre szabott felzárkózási támogatási formák a leghatékonyabbak.

48

A munkaerő-integráló szociális vállalatokban alkalmazott módszerek között kiemelhetjük az

alábbiakat:

Hagyományos képzés („helyben”): a tudás fejlesztése A hagyományos képzési formák általában hasznosak, azonban érdemes az alkalmazásukra odafigyelni, hogy a lehető leghatékonyabbak legyenek. A képzés hozzájárul az egyén képessé-geinek fejlesztéséhez, ugyanakkor a kompetenciákat, azaz a gyakorlati és mindennapi tudást, a szakmai gyakorlat során szerzik. • Példák hátrányos helyzetű személyek képzésére vallon és kasztíliai és leóni MISZÉV-okban:

kommunikáció, idő és stressz, érzelmek kezelése, stb.

Távképzés/e-learning: tudásfejlesztés Az e-learning (internetes oktatás) során egyrészt lehet a képzést személyre szabni a csopor-tos oktatás hátrányait kiküszöbölve (önállóság fejlesztése), másrészt viszont lehetőség van arra is, hogy a képzés anyagát az adott személy szintjéhez és elvárásaihoz igazítsuk úgy, hogy a tanulás ütemét is a kedvezményezett képességeinek feleltetjük meg. Ugyanakkor ez a fajta képzés csak olyanok esetében alkalmazható, akik már egy bizonyos szintű számítógé-pes ismerettel rendelkeznek és ezáltal képesek kihasználni az ilyen jellegű online önképzés által nyújtott lehetőségeket.

Pont emiatt ezt a módszert nagyon ritkán használják az integrációs folyamatban részt ve-vő személyek esetén, ugyanis ők gyakran nem rendelkeznek megfelelő számítógépes jártas-sággal és szükségük van személyes mentorálásra a képzés elvégzéséhez.

Ugyanakkor a kasztíliai és leóni MISZÉV-ok a FECLEI irányításával immár jónéhány éve sikeresen szerveznek egy ilyen képzési programot a Kasztília és León Foglalkoztatási Irodá-jával (ECYL) együttműködve. A kasztília és leóni MISZÉV-ok azért tudtak belevágni e-learning programjukba, mert a FECLEI kidolgozott és máig üzemeltet egy online képzési plat-formot (moodle). Hála a mentorok személyre szabott munkájának, több integrációs folyamat-ban részt vevő munkavállaló ezt a lehetőséget választotta és sikeresen végezte el az on-line kurzust, a „helyben” történő képzés kiegészítéseként. • Példák az integrációs folyamatban részt vevő munkavállalók képzésére a kasztíliai és

leóni MISZÉV-okban. Az internetes eszközök kihasználása, a közösségi oldalak.

Munkahelyi képzés és személyes mentorálás: a tudás, a gyakorlati tudás és a viselke-dés fejlesztése Ez az integrációs folyamatban részt vevők nagyon hatékony kompetenciafejlesztési módsze-re. Ezt a képzési módot alkalmazzák például ebben a három MISZÉV-ban: Ceislabur-GRM-Reusad.

A kompetenciák fejlesztése szempontjából a legfontosabb szakaszban, a mentorálás má-sodik szakaszában indul el a munkahelyen történő képzés. Az integrációs folyamatban részt vevő szempontjából a MISZÉV feladata az, hogy alkalmat nyújtson tanulásra, minősítésszer-zésre és a olyan szintű jártasság elsajátítására a gyakorlatban, amely lehetővé teszi számára

49

a nyílt munkaerőpiacra való bejutást azáltal, hogy hatékonyan tud helytállni különböző terme-lési tevékenységek elvégzésében.

Ennek a szakasznak a lényege az illető „követése” szakmai kompetenciák elsajátítása és/vagy fejlesztése során. Ez a mentorálás időigényes, párbeszédre épülő elemzést követel, kérdéseket boncolgat, találkozókat ír elő személyekkel és munkacsoportokkal, hogy a köve-tési folyamat eredményes legyen. Ebben az értelemben hangsúlyozzuk a munkahelyi képzés fontosságát. A vállalaton belüli képzési folyamat kidolgozásánál figyelembe kell venni azt, hogy a cél az új kompetenciák és képességek elsajátítása az integrációs folyamatban részt vevő személy részéről. Ez a folyamat tehát a „kibontakoztatást” segíti elő: a munkavállaló „si-kerélményekkel” készül fel az új helyzetekre, s ezek sikerek megerősítik a pozitív énképét, és képessé teszik az illetőt arra, hogy a jövőben sikeresen szembeszálljon a kihívásokkal.

A munkahelyi képzés tehát a hagyományos képzés része. Egy olyan folyamatnak egy da-rabja, amelyben az elméleti oktatás (a potenciális képességek fejlesztése) és ezeknek az el-sajátított ismereteknek a gyakorlati alkalmazása valós munkahelyi körülmények között (vég-rehajtás, a mindennapok során felmerülő problémák megoldása) váltakozik.

Ennek a módszernek a célja növelni a munkavállalók problémamegoldó képességét az adott munkakörben és újabb kompetenciák fejlesztése. A legfőbb törekvés az, hogy az integ-rációs folyamatban részt vevő munkavállaló elemezze a helyzetet, megoldja a konkrét prob-lémákat és tudatosan alkalmazza a megszerzett kompetenciáit. Ennek érdekében a folyamat szereplőinek el kell sajáttaniuk - kollektíven és egyénileg - a következő képességeket:

− Elemezni a helyzetet, a problémát; − Azonosítani a kiváltó okokat; − Megtalálni az összefüggéseket más problémákkal; − Elképzelni és mérlegelni a megoldást jelentő akciókat; − Megtervezni és végrehajtani a megoldást jelentő akciót.

Megfigyelhetünk különböző szinteken történő beavatkozásokat, amelyek folyamatos kölcsön-hatásban vannak:

− az akció végrehajtása, a mentor által javasolt operációs célon keresztül; − tudásszerzés, gyakorlati tudás szerzése, cselekvőképesség növelése, új képességek

elsajátítása; − a munka végrehajtása során tapasztalt problémák folyamatos elemzése és kezelése, az

egyre nagyobb önállóság érdekében. A munkahelyi képzés előnyei számosak:

− Gyorsabb és gazdaságosabb a hagyományos képzési módokhoz képest; − Közvetlenül a gyakorlat révén ad tudást és képességeket: az integrált munkavállalók

megismerik a munkahelyek működésének igényeit és problémáit. − Kollektív kompetenciákat fejleszt (csoport szinten történő interakciók és eszmecserék,

amelyek kollektív szinten javítják a probléma-felismerési és -megoldási képességet). − A pedagógiai szándékot az integrációs folyamatban részt vevő dolgozók jobban megér-

tik, mert a tanítás sokkal konkrétabb kérdésekre vonatkozik, mint a hagyományos kép-zésben.

50

− Az ismeretek és a kompetenciák jobban beágyazódnak, mert a mentorált személy maga tesz erőfeszítéseket és keresi a megoldást, s ezáltal erősíti az önállóságát, ellentétben a hagyományos képzéssel, ahol az oktató adja a megoldást.

Ennek a képzési formának a megvalósítása sokkal nehezebb a hagyományos képzésé-nél, ahol kizárólag elméleti oktatás folyik, ugyanakkor a befektetés megtérülése itt sokkal meggyőzőbb. Ez egy olyan módszer, amely kétség kívül megfelel a vállalkozások és főleg az integrációs folyamatban részt vevő személyek elvárásainak, akik személyesen jobban elköte-lezik magukat, sokkal magabiztosabbak lesznek és sokkal felkészültebbek arra, hogy haté-konyan dolgozzanak és elérjék a kitűzött célokat.

5. SZOCIÁLIS ÉS SZAKMAI MENTORÁLÁS: A MISZÉV-OK ELENGEDHETETLEN FELTÉTELE

● MEGHATÁROZÁS

Az egyik legfontosabb feltétele annak, hogy a MISZÉV képes legyen arra, hogy fejlessze a munkavállalók képességeit, az a hátrányos helyzetűek mentorálási folyamatának minősége. A szociális mentorálás a legjobb eszköz a MISZÉV-ok kezében a társadalmi kirekesztettség-ben élők felzárkóztatására, ugyanakkor nem szabad „túl védelmező” magatartást tanúsítani, mert ez korlátozná az egyének személyes fejlődését.

A FAEDEI, AERESS és a Valenciai Egyetem, az általuk készített mentorálási kézikönyv-ben a mentorálási folyamatot egy pedagógiai kapcsolatként határozzák meg, amelynek célja, hogy a mentorált személy elérje a személyes önállóságot, függetlenséget és emancipációt, mégpedig három területen: személyes, szakmai és szociális téren. A mentorálás a MISZÉV-okban lehetővé teszi a dolgozók fenntartható és hosszú távú beilleszkedését, akár az adott MISZÉV-ban (tartós foglalkoztató MISZÉV), akár más, hagyományos munkaerővel dolgozó vállalatoknál (átmenti/kiugrási MISZÉV-ből továbblépve).

Amikor mentorálásról beszélünk, nem kizárólag a mentoráló szakember munkájára gon-dolunk, hanem egy igazi csapatmunkáról van szó. Igaz, hogy a mentor koordinálja a mentorálási folyamat egyes részeit, de sok más szakember is részt vesz ebben a folyamat-ban. Mentorok, menedzserek, az adott iparágazatban dolgozó szakemberek, job-coach (a vallon MISZÉV-okban). Később még visszatérünk a job-coach munkájára, mert ez egy bevált gyakorlat, amit érdemes megismerni.

Minden integrációs programban részt vevő személy kidolgozza a saját projektjét s azt a MISZÉV-ban valósítja meg. Az integrált munkahely, s benne a szakmai előrelépés és a szemé-lyes fejlődés, a MISZV munkájának az alapját képezi. Konkrétabban: a módszer lényege az, hogy globálisan kezeljük az adott személy problémáit, mert a szakmai hiányosságok kérdését nem lehet különállóan kezelni a társadalmi kirekesztettségben lévők esetén. A stratégia lényege az, hogy arra ösztönözzük a személyt, hogy a saját fejlődését tervezze meg és legyen a „fősze-replője” és egyben „rendezője” saját integrációs folyamatának. Mindez elérhető az egyéni, sze-mélyre szabott mentorálási módszerrel, a következő elemek figyelembe vételével:

51

− Egyénenként, személyre szabottan kell kidolgozni. Ez egy hosszú távú személyes pro-

jekt, amely ráadásul a legfőbb motiváló elem kell legyen. − A egyén a saját változásának a „főszereplője és rendezője”. A módszer lényege az

ösztönzés és nem a kényszerítés. Törekedni kell arra, hogy elkötelezze magát a szemé-lyes változásában: vö. a változás irányítása.

− Mindig „globális” jellegű az intervenció. Minden területre kiterjed: egészség, oktatás, lakhatás, igazságügy, munka, stb. Ezeket a területeket kell össze egyeztetni, minden rendelkezésre álló forrással.

− A lényeg a személyes képességekre kiépítése, a személyes fejlődés és a kompetenciák kifejlesztése. A cél az egyén önállóságának a megerősítése. A feladatnak nem az a célja, hogy elrejtse a problémákat, és csak egyes pontokra koncentráljon, „gyámolító” módon.

− A mentorálás célja a gazdasági tevékenységen keresztül történő integráció. Már je-leztük azt az alapgondolatot, amely szerint a munka lehet az integráció egyik útja.

A projekt során megismert tapasztalatoknak köszönhetően azt láthatjuk, hogy a MISZÉV-ok, legyenek azok akár tartós foglalkoztatók vagy átmenetiek, nagyon szervezettek és nagyon szakszerűek a kompetenciafejlesztést elősegítő folyamat végrehajtásában. Habár sokfajta MISZÉV létezik a különböző országokban, ugyanakkor sok közös vonást is fel tudnak mutatni:

• Konkrét kritériumokat alapján választják ki a munkavállalókat. Olyanokat, akik tár-sadalmi kirekesztettségben élnek, akik gyakran korábban már részt vettek egyéb programokban vagy más szociális szolgáltatásokat vettek igénybe.

• Az integrációs tevékenységet egy sokkal szélesebb beilleszkedési mechanizmusba építik bele. Ez lehetővé teszi, hogy az integrációs folyamatot más szervekkel és egyéb szakmai képzési programokkal összehangoltan végezzék.

• A szakmai integrációban résztvevő személyek alkalmazhatóságának és kom-petenciáinak a felméréséhez és elemzéséhez megfelelő eszközöket használnak, különböző mutatók és mérési módszerek alkalmazásával.

• Alapvető eszközöket és segédanyagokat használnak az integrációban részt vevő személyek fejlődésének a méréséhez a mentorálási folyamat alatt. Olyan méréseket végeznek, amelyek alapján minőségileg és mennyiségileg tudják értékelni az adott személy kompetenciáinak a fejlődését és a célok teljesítését a folyamat során.

● BEVÁLT GYAKORLAT SPANYOLORSZÁGBAN: MENTORÁLÁSI KÉZIKÖNYV

A Spanyolországban működő integrációs vállalatok több mint négy évig dolgoztak együtt egy mentorálási kézikönyv szerkesztésén. Ez a kézikönyv az MISZÉV-ok azon igényét tükrözi, hogy megosszák egymással a munkájukat és a tapasztalataikat, és azzal a céllal jött létre, hogy egy közös módszertant dolgozzanak ki, amely referenciaként szolgálhat az ágazatnak. A közreműködő szervezetek: a FAEDEI (MISZÉV-ok Spanyol Szövetsége), amely több, mint 200 MISZÉV-ot képvisel, amelyek körülbelül 4.000 társadalmi kirekesztettségben élő munka-vállalót alkalmaznak, az AERESS hálózat (Spanyol Szociális és Szolidáris Gazdaságot Fel-zárkóztató Szövetség), és a Valenciai Egyetem.

52

A FECLEI – Kasztília és León MISZÉV-ok Szövetsége (lásd: A projekt résztvevői fejeze-

tet) és a valenciai AVEI szövetség feleltek annak a munkacsoportnak a koordinálásáért, amely azokat a javaslatok elemezte és dolgozta ki, amelyek elősegíthették a MISZÉV-ok mentorálási munkájának az összehangolását.

„A spanyol MISZÉV-ok között sok modell létezik, a különböző területi adottságoknak megfelelően: nem létezik egységes szemlélet. Emiatt az alkalmazott módszerek is igen elté-rőek. A módszer autodidakta módon alakult ki, mindenféle elméleti vagy gyakorlati útmutatás nélkül. A hálózati munka, amely létfontosságú az ilyen kezdeményezéseknél, tette lehetővé, hogy megtaláljuk a közös nevezőket és egymástól tanulva tapasztalatot cseréljünk (…), így tudtuk meghatározni a közös kritériumokat és a módszertani eszközöket a mentori munka le-írásához”. Ez a kézikönyv rendkívül hasznos, mert a szerkesztők arra koncentráltak, hogy olyan anyagokat gyűjtsenek össze, amelyeket a MISZÉV-ok munkatársai a napi munkájuk során alkalmazni tudnak.

„Munkamódszerünk négy országos találkozón csiszolódottt, melyke során a MISZÉV-okban dolgozó, mentori feladatokat ellátó szakemberek megosztották a tapasztalataikat. (…) Minden szeminárium a MISZÉV-ok munkatársai által előzetesen kitöltött kérdőívek elemzésére épült. Szerveztünk konferenciákat, értekezleteket, élménybeszámolókat. Különböző munkacsoportokban elemeztük az eseteket, meglátogattunk működő MISZÉV-okat. A résztvevők között mindenfajta szakember volt: mentor, képesített szakember, MISZÉV vezető, stb.”

Ebben a kézikönyvben a MISZÉV-ban elvégzett mentori tevékenység minden egyes fázi-sának részletes leírása található:

1. Befogadás és előzetes felmérés (kiválasztás, bevonás, elemzés, a személyre szabott integrációs folyamat kidolgozása és munkaterv)

2. A munka végrehajtása és a foglalkoztathatóság javítása (mentorálás, új kompetenciák szerzése és/vagy régiek fejlesztése során)

3. Átvezetés a nyílt, hagyományos munkaerőpiacra (a szerzett kompetenciák elismerése, munkahely aktív keresése, kilépés e MISZÉV-ból és mentorálás a MISZÉV után) A második fázis a MISZÉV munkájának fő terepe. „A mentorálás a MISZÉV-okban az illeté-kességi területek szigorú meghatározásával történik, három fő irányban: személyes (alapis-meretek, amikkel mindenkinek rendelkeznie kell, hogy aktív állampolgári jogait és kötelessé-geit gyakorolhassa), munkahelyi (milyen módon kezelje a szakmai környezetben előforduló feladatokat és emberi kapcsolatokat) és szakmai (kérdések, amik az adott szakma specifikus jellegére vonatkoznak).

A mentorálási folyamat egy megosztott munka, az alapegységek kiegészítik egymást: egyrészt van a munkahelyi mentor, aki felel a termelési folyamatért és a munkahelyi-szakmai integrációért, másrészt pedig van a személyes és szociális fejlődésért és képzésért felelős mentor. A munkahe-lyi mentor egy kiemelt fontosságú szereplő, aki biztosítja az integrációs folyamatban részt vevő személy megfelelő szakmai tevékenységét. Ugyanakkor nemcsak a megfelelő szakmai tevékeny-ség a lényeg, mert a mentorálás sokkal szélesebb feladat, átölel más szakmai, személyes, családi és szociális kérdéseket, és ez együttműködést és kapcsolattartást igényel más szereplőkkel, és olyan kiegészítő képzési programok kialakítását, ahol egy másfajta szakember hozzáértése is szükséges, aki a követésért felel (a mentorfelelős: MF).

53

Ebben a folyamatban a MISZÉV-ok: − Segítséget nyújtanak a mentorfelelősnek (MF) és a szakmai mentornak (SZM) (narancs-

sárga az alábbi grafikonokban): SZAKMAI PROFIL, BEFOGADÁSI „CSOMAG”, ÉVES JELENTÉSEK ÉS ZÁRÓJELENTÉS,

− Munkaerő-integráló szakemberek (MISZ) által kidolgozott eszközök (lila): DIAGNOSZ-TIKA – MUNKATERV – NYOMONKÖVETÉSI ADATLAPOK – ÁTMENETI TERV”

MENTORÁLÁSI FOLYAMAT ÉS ESZKÖZEI A MISZÉV-OKBAN – SPANYOLORSZÁG


BEFOGADÁS ÉS FELMÉRÉS

KOMPETENCIA-FEJLESZTÉS ÉS FOGLALKOZTATHATÓSÁG

JAVÍTÁSA

ÁTMENET A NYÍLT MUNKAERŐ-PIACRA

3 HÓNAP 6 ÉS 30 HÓNAP KÖZÖTT 3 HÓNAP

1 ÉS 3 ÉV KÖZÖTT

3-TÓL 6 HÓNAPIG

FOLYAMAT A MUNKAERŐ-INTEGRÁLÓ VÁLLALATOKBAN

ZÁRÓ-JELENTÉS

SZAKMAI PROFIL

DIAGNOSZTIKA MUNKATERV NYOMONKÖVETÉSI ADATLAPOK

ÁTMENETI TERV

BEFOGADÁSI „CSOMAG”

ÉVES JELENTÉSEK 9, 21 ÉS 33 HÓNAP

54

A FOLYAMATBA BEVONT SZEMÉLYEK FELADATAI

Eszközök Felelős Aláírás Dosszié

Kidolgozás időpontja

MF SZM MISZ MF SZM MISZ MF SZM MISZ

Diagnosztika X X X X X 3 első hónap

Munkaterv X X X X X X X 6 első hónap

Nyomonkövetési adatlapok X X X X X X X

Minden hónap és minden

negyedév

Nyílt munkaerő-piacra történő átmenet terve

X X X X X

3-tól 6 hónapig, a folyamat

végén

Szakmai Profil X X X X X Első napok

Befogadási csomag X X X X X Első napok

Éves jelentés X X X X X X A folyamat első évében

Zárójelentés X X X X X X A kapcsolat végén


55

● A BEVÁLT GYAKORLAT BELGIUMBAN: JOB COACHING

A mentor a nyílt munkaerő-piaci integrációt segíti: közvetít az integrációban részt vevő munkavállaló és a munkahely között, ahol a dolgozó el szeretne helyezkedni és mentorálja a dolgozót az ügyintézésben.

COACHING Az, amit coaching-nak nevezünk a szociális területen, tulajdonképpen egy a sportban már régóta alkalmazott módszer. „Maga a coaching szó az angolszász sport-szakzsargonból származik. A sportban a coaching célja, hogy maximálisan kiaknázza egy sportoló, vagy egy csapat képességeit egy pontosan meghatározott és mérhető eredmény elérése érdekében (…), vagy hogy továbblendítse a jelenlegi állapotról”1. Ez a munkamódszer egyre inkább ki-terjed más területekre: manapság alkalmazzák a gazdasági életben is, ebben az esetben ami kiaknázásra kerül, az az egyén (vagy a munkacsoport) képessége(i).

Gyakorlati szempontból a coaching két részből áll. Mindkettőben részt vesz egyaránt a coach és a kedvezményezett: egy elemzési, belső vizsgálati szakasz, amelyben ön- és hely-zetelemzés történik, és egy másik, sokkal inkább a cselekvésre összpontosító szakasz, ahol tettek szükségesek.

A FOGLALKOZTATÁS KÉRDÉSE Akár európai szinten, akár „helyi” szinten nézzük a tendenciákat, azt mondhatjuk, hogy a mun-kát keresők egyre inkább éles versenyhelyzetbe kerülnek. A jelentkezők magas számához ké-pest nincs elég üres állás (legalábbis az ágazatok jelentős többségében). Ez az aránytalanság a munkaerőt kereső munkaadót egyrészt kényelmes helyzetbe hozza, mivel bőven válogathat a jelentkezők között, s emiatt magas követelményeket és szigorú feltételeket diktálhat, ahogy kedve tartja másfelől viszont ez akár egy súlyos teher is lehet, mert a jelentkezések feldolgozá-sa a nagy mennyiség miatt jelentős munkát igényel, elvonja a munkatársakat más feladatoktól.

A jelentkezések feldolgozásánál azt tapasztaljuk, hogy egyre többféle eljárás és a selejtezési technika létezik. A felvételiző munkavállalónak fel kell készülnie a válogatási procedúrára, haté-kony válaszokat kell adjon és a lehető legjobb oldalát kell mutassa a felvételiztető felé.

A munkaerő-piaci mentorálásnak, angol kifejezéssel job-coaching-nak, az a célja, hogy fel-készítse az álláskeresőt a kompetenciáinak leginkább megfelelő munkahely megszerzésében. A job-coaching elsősorban abban segít a munkát keresőnek, hogy eligazítja a szakmai képzett-ség meghatározásában: együttesen felmérik a kompetenciákat (mit tud, mihez ért és mire ké-pes) és ebből kiindulva, a mentor (coach) támogatásával egy szakmai tervet és egy cselekvési programot dolgoznak ki, amelynek célja a kívánt szakmai helyzet elérése2.

1 Moral, M. & Angel, P. 2006. Coaching, Outils et pratique. Armand Colin, Paris. 2 A szakmai projekt kidolgozásának célja nem mindig a szakma vagy a munkahely váltása, gyakran segít megerősíteni egy meghozott döntést, vagy újraértékelni a helyzetet.

56

Másodsorban a job-coaching témája az aktív munkahely-keresés lehet: a coach segít a ked-vezményezettnek a szakmai önéletrajz és a motivációs levelek elkészítésében, a jelentkezé-sek elküldésében, az állásajánlatok keresésében3

JOB-COACHING A MISZÉV-BAN A MISZÉV-ok esetében a job-coaching a szociális nyomonkövetés egyik feladata. Ugyanis a MISZÉV alapvetően egy ugródeszka a munkavállalónak ahhoz, hogy el tudjon helyezkedni az úgynevezett hagyományos, nyílt gazdaságban. A MISZÉV-ban szerzett tapasztalat, akár a megszerzett kompetenciák, de főleg a munkában való helytállás képessége miatt, egy olyan vagyon lesz a munkavállaló kezében, amely lehetővé teszi, hogy versenyképes legyen a munkaerőpiacon. Ebben a átformálási folyamatban a munkavállaló segítséget kap, hogy számot vessen meglévő kompetenciáiról, érdeklődési köreiről, és más tulajdonságairól annak érdekében, hogy összeállítson egy tervet, amely lehetővé teszi, hogy elhagyja a MISZÉV-et és egy másik állást találjon. Ez a folyamat akár képzésbe és tanulásba is torkollhat, ha a cél egy teljesen új tevékenységi körben való elhelyezkedés.

Pragmatikus szempontból azt látjuk, hogy Belgiumban nem annyira átmeneti, ugródesz-kaszerű MISZÉV-ok működnek, hanem inkább tartós foglalkoztató vállalatok, ugyanakkor a job-coaching szolgáltatást minden esetben felajánlják a dolgozóknak, ha érdekeltek.

Másfelől a job-coaching MISZÉV-ban ugyanolyan hasznos lehet az új dolgozó számára a munkába való beilleszkedési folyamatában. Főleg azoknál a munkavállalóknál lehet hasznos, akik hosszú időn keresztül voltak állástalanok és emiatt nehezen tudnak alkalmazkodni az új ritmushoz, a csapatmunkához, a hierarchikus kapcsolatrendszerhez.

Ebben a kontextusban a job-coaching lehetővé teszi a helyzet elemzését, a nehézségek megvitatását és a konstruktív megoldások kidolgozását az új munkahelyen.

● A MENTOROK FELADATAI

MISZÉV-ok Vallóniában (Belgium) MISZÉV Kasztília és Leónban és Spanyolországban

(Mentori kézikönyv - Faedei, Aeress, Valenciai Egyetem)

Szociális mentor Integrációs mentor Termelési mentor A MISZÉV-ban tevékenykedő mentor fő feladata, akár Belgiumban, akár Spanyolországban az, hogy fi-gyelemmel kísérje a MISZÉV-ok által nyújtott tanulási és integrációs folyamatot. Ennek célja a dolgozók önállóságának növelése és tartós és minőségi munkahelyeken való elhelyezkedése akár a MIVÉSZ-okban (tartós foglalkoztatás esetén) vagy hagyományos munkahelyen (átmeneti foglalkztatás esetén). A mentorok képesek egyensúlyt tartani a szakmai és a személyes fejlődés között. Mint láthatjuk, különbség van a belga és a spanyol mentorok munkája között. Spanyolországban a men-tori feladatokat két, egymást kiegészítő személy végzi: a szakmai mentor és az integrációs mentor.

3 A job-coaching más, kevésbé gyakori területen is hasznos, mint például segítségnyújtás egy vállalkozás elindításához.

57

1. Egyéni és csoportos foglalkozások: Foglalkozások, ahol személyesen részt vesznek: - Egyéni és csoportos foglalkozások - Rendszeresen (legalább háromhavon-ta) - Részt vesz a MISZÉV minden hátrá-nyos helyzetű (HH) és halmozottan hát-rányos helyzetű (HHH), illetve a 60. cik-kely hatálya alá eső munkavállalója Cél, hogy: - Elősegítse a hosszú távú és minőségi munkahelyi integrációt, MISZÉV-ban vagy más cégnél. - Elősegítse az önállóságukat a munka-erőpiacon. - Segítséget nyújtson pszicho-szociális szempontból legyőzni azokat a nehéz-ségeket, amelyek gátolják az integráció-jukat. 2. Együttműködés a Szociális Köz-pontokkal: Amennyiben lehetséges, azokkal a helyi Szociális Központokkal kell mentorálási egyezményt kötni, amelyhez tartoznak a MISZÉV-ban-ban dolgozó és a 60. cikk hatály alá eső munkavállalók. 3. A munkavállalók személyes és szakmai mérlege: A mentorált dolgozókkal közösen elké-szíteni a személyes és szakmai mérle-get és meghatározni a szakmai célokat rövid-, közép- és hosszútávon. 4. Képzési terv a HH és a HHH dolgo-zók részére A mentorált munkavállalóval kidolgozni egy szakmai képzési tervet, a Forem ta-pasztalatait felhasználva (a Forem válla-lása, a Forem Egyezmény alapján). 5. Job-coaching: Biztosítani a közvetítést a mentorált dol-gozó és az általa kiválasztott cég között, segíteni neki az ügyintézésben.

A szociális integrációért fele-lős mentor alapvető feladata a szakmai, személyes, csalá-di és szociális integráció elő-segítése, ami több szereplő munkájának az összehango-lását tesz szükségessé.

Nyomon követi az integrá-ciós folyamatban részt ve-vő dolgozók munkatervét. Ehhez az alábbiak szüksé-gesek: • Elvégzi a felvételi interjút és

a szakmai felmérést, ame-lyek kiemelik az integrációs folyamatban részt vevő dol-gozó kompetenciáit, képes-ségeit és erősségeit.

• Megismeri és ellenőrzi az

integrációs folyamatban részt vevő dolgozó céljait és eredményeit.

• Azonosítja azokat a forráso-

kat és intézményeket, ame-lyek hasznosak vagy szük-ségesek lehetnek az integ-rációs folyamatban részt vevő munkavállaló számára (képzési, foglalkoztatási, pszichoszociális, egészség-ügyi, lakhatási, stb. kérdé-sekben).

• Kidolgozza és végrehajtja

az integrációs folyamatban részt vevő munkavállaló munkatervét. Minden pilla-natban új lehetőségek után néz és alkalmazza azokat az integrációs folyamatban részt vevő dolgozó igényei szerint.

• Olyan képzéseket javasol és

dolgoz ki, amelyek az üze-

A szakmai mentor alapve-tő feladata az integrációs folyamatban részt vevő dolgozó szakmai képzése, különös tekintettel a fel-adatvégzésre és a szak-mai kompetenciák meg-szerzésére és fejlesztésére. Az integrációs mentorral együtt figyelemmel kísé-ri a munkaterv végrehaj-tását. Ehhez az alábbiak szükségesek: • A szakmai feladatokra

összpontosít, az integ-rációs folyamatban részt vevő dolgozó szakmai profilja alapján.

• Meghatározza a mun-kahelyi követelménye-ket és az elvégzendő feladatokat.


tegrációs folyamatban részt vevő személyek kiválasztásában.

• Figyeli és ellenőrzi az

integrációban részt ve-vő által a termelő tevé-kenység során végre-hajtott feladatokat.

• Részt vesz az előzetes

felmérés elkészítésé-ben az integrációs mentorral együttmű-ködve, elkészíti a mun-katervet és frissíti a személyes dossziét. Felméri a kompetenciá-kat és meghatározza a termelési célokat.

58

6. Segítség a kompetenciák elismer-tetésénél: Szükség esetén tájékoztatni és segíteni a mentoráltat a szakmai kompetenciák elismerési és érvényesítési folyamatá-ban, ügyintézésénél. 7. Munkavállalói dosszié: Megnyitni és folyamatosan frissíteni minden egyes munkavállaló esetén egy egyéni mentorálási dossziét az alábbi-akkal vezetésével: • a kedvezményezett adatai; • a vele készített személyes mérleg; • a végrehajtott akciók rövid összefogla-lója; • a dolgozóval vagy a dolgozó által elin-dított ügyintézés; • a mentori foglalkozások. Megjegyzés: Minden kedvezményezett-nek joga van a dossziéját elolvasni és az abban található adatokat kiigazítani (8/12/1992. törvény). 8. Adattovábbítás a Foremnek: Amennyiben a mentorált munkát keres, a beleegyezésével továbbítani a mun-kakeresés szempontjából fontos szemé-lyes információkat a Foremnek. 9. Bevonni őket a vállalati stratégiába és a vállalat feladataiba: Bevonni a mentorált dolgozókat a MISZÉV stratégiájába és céljaiba, és ha mód van rá, bevonni őket a MISZÉV fel-adataiba. 10. Kerekasztal: Szervezni vagy aktívan részt venni éves kerekasztal beszélgetéseken más Vallóniában működő szociális és mun-kaerő-integrációban érdekelt intézmé-nyekkel: • Szociális Központok (CPAS); • Szakmai és Képzési Regionális Bizott-ság (CSEF); • Forem vagy l’Arbeitsamt; • Foglalkoztatásügyi regionális Misszió; • A Vallon Ügynökség Fogyatékkal Élők

men belül végrehajthatók a munkaterv részeként.

• Követi és értékeli a munka-

tervet, minden egyes dolgo-zó fejlődését vagy lemara-dását. Ennek érdekében minden információt össze-gyűjt az integrációs folyamat minden szakaszáról. Értéke-li az integrációs folyamatban résztvevő dolgozónak nyúj-tott segítség mértékét.

• A szerződés lejárta után az

új munkahelyen is folytatja a követést az átmeneti idő-szakban addig, amíg szük-séges.

• Egyeztet a szakmai mentor-

ral. • Rögzíti az adatokat, doku-

mentumokat és az integrá-ciós folyamat menetét.

A csapatmunka alapvető a munkamódszerükben Együttműködik azokkal a Szociális Szolgálatokkal, Munkaügyi Központokkal és más szervezetekkel és/vagy állami intézmé-nyekkel, amelyek a MISZÉV-nél dolgozó személlyel foglal-koztak korábban annak érde-kében, hogy információkat szerezzen az eddigi szakmai előéletéről és magán életéről, és hogy azonosítsa az igé-nyeket. Egyeztet a munkaügyi ta-nácsadókkal vagy a mun-kaügyi irodákkal, ha a MISZÉV-on kívül keresnénk állást.

• Felel az integrációs fo-lyamatban résztvevő al-kalmazottak belső kép-zéséért, az adott munka-kör specifikus technikai elvárásai alapján.

• Értékeli az integrációs

folyamatban részt vevő dolgozó fejlődését az adott munkakörben.


tegrációs mentorral. • Együttműködik a beil-

leszkedési folyamat min-den szereplőjével és/ vagy a MISZÉV vezető-ségével a pozitív szak-mai környezet megte-remtése érdekében.

• Rögzíti és ellenőrzi a

szakmai részre vonat-kozó adatokat, doku-mentumokat és a szakmai integrációs fo-lyamat menetét.

59

Integrációjával Foglalkozó szolgálata (AWIPH) területileg illetékes irodája; • a HH és HHH munkavállalók egyenlő esélyeivel foglalkozó bizottságok és szociális partnerei. 11. Fogyatékkal élő dolgozók helyze-tének rendezése: Fogyatékkal élő dolgozók esetén ele-mezni az adott munkánál a szükséges ésszerű kiigazításokat és tájékoztatni az üzem vezetőjét a tiltott feladatokról: - termelési vagy szolgáltatási feladatok

vezetőjének; - a MISZÉV vezetőségének; - a személyzeti osztálynak és a

MISZÉV vezetőségének.

Együttműködik és egyeztet azokkal, akik a munkaerő-piac kilátásait és igényeit mérik fel

Figyelembe kell venni, hogy az integrációs folyamatban részt vevő integrációs és szakmai mentornak az a feladata, hogy garantálja az átmenetet a nyílt munkaerőpiac, a nem védett munkahely felé. Emiatt szükséges, hogy a beavat-kozás mértéke fokozatosan csökkenjen aszerint, hogy az integrációs folyamatban részt vevő személy hogy ha-lad az önállóság felé.

● A MOTIVÁCIÓ: A KOMPETENCIAFEJLESZTÉS MOTORJA

Ahogy látjuk, a spanyol és a belga MISZÉV-ok jellegzetessége az, hogy egyéni, személyre sza-bott mentori programot alkalmaznak. Ez azon túl, hogy a személyes és a szakmai kompetenciák fejlesztésének egy hasznos eszköze, alapvető motivációt jelent az integrációs folyamatban részt vevő munkavállaló számára. A személyes mentorálás lehetővé teszi a munkavállalók hatékony támogatását a közvetlenül a munkát érintő kérdésekben és a magánéleti jellegű, de a munkára is kiható problémák megoldásában. Ugyanakkor a dolgozó az integrációs folyamat legfontosabb szereplője. Ezek a szociális vállalatok megértették az egyén fontosságát.

Néhány nagyon érdekes példa, amit a Groupe Terre (a RES tagja) dolgozott ki a hátrá-nyos helyzetű és a súlyosan hátrányos helyzetű dolgozók erőteljesebb motivációjáért: − „Megjelenési” díjak (azok a dolgozók kapják, akik nem hiányoztak az utóbbi három hó-

napban). Egy hagyományos vállalatban ez értelmezhetetlen, de a MISZÉV-okban a hi-ányzás az egyik olyan kérdés, amellyel napi szinten kell foglalkozni, egészen addig, amíg ez a felelősségérzet kialakul.

− A dolgozók ünnepe. − További kedvezmények ajánlása (árengedmény bizonyos áruházakban, céges telefon

használata, munkaidőn túli foglalkozások, stb.).

60

− Bevonni őket a vállalat fontos döntéseibe: részvételi vállalatirányítás. Például a Groupe Terre ezt úgy határozta meg, hogy „a stratégiai, politikai és végrehajtási döntéseket úgy kell meghozni, hogy közvetlenül bevonjuk a dolgozókat a vitába és a döntéshozatalba a közös érdekek alapján.” (GROUPE TERRE, KÖZGYŰLÉS, 2012)

● SZAKMAI KOMPETENCIÁK ELISMERÉSE/ÉRVÉNYESÍTÉSE

A MISZÉV-ok képzései elismerik és érvényesítik az elsajátított szakmai kompetenciákat.

Vallóniában, Belgiumban, mint Kasztília és Leónban, Spanyolországban létezik egy me-chanizmus, amely érvényesíti a megszerzett kompetenciákat, s ez lehetővé teszi a 18 éven felüli állampolgároknak a különböző módokon (foglalkozás, szakképzés során, vagy egysze-rűen csak élettapasztalataik révén) megszerzett kompetenciáik elismerését. Vallóniában ez az elismerés egy konzorciumon és öt állami szakképző intézmény érvényesítő központján ke-resztül érkezhet: Bruxelles-formation (COFOF), Enseignement de promotion sociale (CFB), FOREM, Formation (RW), Institut de formation en l’alternance des PMA (IFAPME), Service de formation des petites et moyennes entreprises (SFPME). A MISZÉV-oknak együtt kell mű-ködnie a FOREM-mel, hogy minden egyes hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű munkavállaló részére egyéni fejlesztést dolgozzon ki. Akkreditált kurzusokat különböző in-tézmények szerveznek, mint pl. az IFAPME, FOREM, stb.

Spanyolországban a szociális foglalkoztatók is szerveznek képzéseket, hogy szakmai el-ismeréseket szerezzenek munkavállalóiknak. A szakmák nemzeti listájában szereplők közül lehet válogatni. Az ezt a tevékenységet művelő központok lehetnek integrált szakképző köz-pontok, nemzeti referencia szakképző központok, a tárgyban kompetens helyi önkormányzati központok, a szakképzés a foglalkoztatásért alrendszer keretében olyan állami, önkormány-zati vagy magán központok, intézmények, amelyeket a helyi kompetens hivatalok akkreditál-tak. Ezért lehetséges az, hogy olyan szociális szervezet, mint pl. a Fundación Lesmes, akkrediált képzéseket is nyújt.

● A MENTOROK BÉRKÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSA

Szükséges, hogy a MISZÉV-ban dolgozó mentorok munkájának támogatása érdekében megfelelő megoldásokat dolgozzunk ki :

• A gyártásban érdekelt munkatársak támogatása: mivel ezek az emberek a saját munkájukon kívül az integrált munkatársakat is képzik, ezért nem csak a termelé-kenységük csökken, hanem nekik is szükségük van továbbképzésekre, amelyek költségét a szociális foglalkoztató eddigi plusz költségeihez kell adni.

• A mentorok támogatása: a bérköltségeiket fedezi. Ez a ráfordítás nincs közvetlen kapcsolatban a termelékenységgel, tehát ez egy felár a termelésben közvetlenül résztvevők bérköltségeihez képest. Éppen ezért a MISZÉV abban a helyzetben ta-lálja magát, hogy állandóan forrásokat kell átcsoportosítania az alapító szervezete-iktől (a spanyol MISZÉV-ok esetében) és/vagy úgy kompenzálni ezt a pluszköltsé-

61

get, hogy növelik a termelékenységet az integrált foglalkoztatásban résztvevő mun-katársak számának csökkentése révén, ami viszont pont ellentétes a missziójukkal

Jó példa erre a vallon szociális foglalkoztató. Ott a támogatás fedi: • a bérköltséget; • az utazási költséget; • a működési költségeket (a bérköltségek 15%-áig, a minisztérium által kiadott listán

szereplő költségek közül). A mentor támogatása a MISZÉV-on belül integrált foglalkoztatásban részesülő hátrányos, il-letve halmozottan hátrányos helyzetű munkavállalók számával arányos.

Kvóták Éves maximum összeg Mentor

Min 60 dolgozó 100.000 euro 2 TMSZ


Min. 26 dolgozó 50.000 euro 1 TMSZ


A szociális és szakmai, egyénre szabott mentorálásra épülő kompetencia-fejlesztésnek megvalósítása napi szinten és hosszabb távon, folyamatában, teszi az integrált foglalkoz-tatás modelljét követendő példává. Ezért szükséges és elkerülhetetlen, hogy a MISZÉV-ban dolgozó mentorok munkájának elősegítése érdekében megfelelő megoldásokat dolgoz-zunk ki: − A gyártásban érdekelt munkatársak támogatása − A mentorok támogatása

62

MUNKAERŐ-PIACI ELŐREJELZÉS

MÓDSZERTANI JAVASLAT A KOMPETENCIÁK KERESLETÉNEK ÉS KÍNÁLATÁNAK ELŐREJELZÉSÉRE

Érdemes volna egy olyan módszert létrehozni, a társadalmilag kirekesztett csoportok kompetenciáinak keresleti-kínálati előrejelzésére, amely egyfajta riasztóként működne. Ehhez szükség volna a hagyományos vállalatok és a MISZÉV-ok közti közvetlen együttműködésére.

Emiatt a javaslatunk lényege egy rendszer létrehozása, amelynek segítségével az ebben az együttműködésben érdekelt hagyományos vállalatok azonosítják azokat a munkaköröket, amelyekre igényük lesz a következő hatodik hónaptól kezdve. Cserébe a MISZÉV-ok vállal-ják, hogy arra az időpontra a feladatra felkészült, integrációs folyamatban részt vevő munka-vállalókat ajánlanak ki, akik megfelelnek a nyíltmunkaerőpiacon működő cégek elvárásainak.

A legfontosabb szakaszok a következők:

1. MISZÉV: Kapcsolatfelvétel a MISZÉV és a hagyományos vállalat között (együttműkö-dési javaslat)

Hagyományos vállalat: Kidolgozza és leírja a betölteni kívánt munkaköröket és szakmai profilokat, meghatározza a szükséges specifikus ismereteket és szakmai kompetenciákat.

2. MISZÉV: Elvégzi az integrációs folyamatban részt vevő dolgozók képzését a hagyo-mányos vállalat keresletének megfelelően (hagyományos képzés, munkahelyi képzés, gya-korlat a hagyományos vállalatnál)

3. MISZÉV - Hagyományos Vállalat: A MISZÉV egy vagy több integrációs folyamatban részt vevő dolgozót javasol, akik megfelelnek a hagyományos vállalat elvárásainak.

4. MISZÉV - Hagyományos Vállalat: A MISZÉV, amíg szükséges, figyelemmel követi az integrációs folyamatban részt vevő munkavállaló alkalmazkodását a hagyományos vállalat-ban. A folyamat ezen utolsó beilleszkedési és kompetenciafejlesztési fázisa összefügg a ko-rábban említettekkel, a hagyományos vállalatok nyílt munkaerőpiacába való beilleszkedés támogatásáról (támogatás a MISZÉV-nak az integrációs folyamatban részt vevő dolgozók mentorálására, miután beléptek a hagyományos munkaerőpiacra).

63

TÁRSADALMI ÉS MUNKAERŐ-PIACI INTEGRÁCIÓS PROJEKTEKET FOGADNI KÉPES SZOLGÁLTATÁSOK PIACA, AMELYEKRE A MISZÉV MŰKÖDÉSÉT ALAPOZHATJA

KASZTÍLIA ÉS LEÓN (SPANYOLORSZÁG)

piac / tevékenység közbeszerzés kiírója szociális záradékok település / régió

1 Takarítás/ Karbantartás



Kasztília és León, Burgos, Salamanca

2 Építkezés és felújítás



Kasztília és León, Burgos, León

3 Ruhatisztítás Önkormányzat Kasztília és León közgyűlése



4 Ökológiai tevé-kenység (pl. zöld pontok)




5 Otthoni ellátás Önkormányzat Kasztília és León közgyűlése



6 Vendéglátás Önkormányzat Kasztília és León közgyűlése

kizárólagosság az ágazatban (a problémát a nagyon ala-csony árak okozzák)


7 Portaszolgálat Önkormányzat Kasztília és León közgyűlése



8 Kertészet Önkormányzat Kasztília és León közgyűlése kizárólagosság az ágazatban

Kasztília és León, Salamanca, Zamora

VALLÓNIA (BELGIUM)

piac / tevékenység közbeszerzés kiírója szociális záradékok település / régió 1 Hulladékbegyűjtés Önkormányzatok

(interkommunális együttműködés)


Vallónia

2 Hulladékválogatás Önkormányzatok (interkommunális együttműködés)


Vallónia

3 Hulladék-újrahasznosítás

Önkormányzatok (interkommunális együttműködés)


Vallónia

4 Biztonsági szolgálta-tások

Szövetségi (Nemzeti) kizárólagosság az ágazatban fizető harmadik fél

Vallónia

5 Fotovoltaikus pane-lek beépítése

Szövetségi (adózásilag) és/vagy regionális

fizető harmadik fél Vallónia

* Belgiumban interkommunálisnak nevezik azokat a vállalatokat, amelyeket több önkormányzat közö-sen hozott létre helyi érdekű közfeladatok végrehajtására.

64

MEGJEGYZÉS:

ENSIE: „Amikor egy MISZÉV megszerez egy piacot, akkor továbbfejlesztheti vagy megszilár-díthatja a tevékenységét, vagy akár kiszélesítheti palettáját. Az állami megrendelés lehetővé te-szi, hogy kiszélesítse az ügyfélkörét azáltal, hogy beszállítója lesz magán és állami megrende-lőknek. A munkaerő-piaci integráció előtt nagy fejlődési lehetőségek vannak, mert a MISZÉV-ok megoldást kínálnak a munkaerőpiacból kimaradó emberek munkanélküliségére.” RES és FECLEI: „Tekintettel a MISZÉV-ok jellegére, a tevékenységük inkább alacsonyan képzett munkaerőnél és kevés befektetést igénylő eseteknél lehet hatékony.” RES : „A tartós foglalkoztató MISZÉV lehetővé teszi, hogy stabil munkahelyet teremtsen ala-csonyan képzett munkaerőnek.” FECLEI: „Az átmeneti (ugródeszka) típusú MISZÉV lehetővé teszi az integrációs folyamatban részt vevő munkavállalók foglalkoztatási esélyeinek növelését (kompetenciák, tapasztalat), ezzel elősegíti a beilleszkedésüket a hagyományos, nyílt munkaerőpiacba, miután véget ér az integrációs folyamat».

MAGYARORSZÁG Piac/Tevékenység Közbeszerzés kiírója szociális kritériumok Település / Régió 1 Zöld területek karbantartá-

sa önkormányzatok

MISZÉV-okat tartalmazó lista alapján közvetlen oda-ítélés (a jelenlegi helyzetre ez a legjellemzőbb). Kizárólagossá tenni a piacot. Meghívás feltételei.

Települések (min. 5000 lakos)

2 Útkarbantartás önkormányzatok Települések (min. 5000 lakos)

3 Állami iskolák - menza - takarítás és karbantartás - biztonsági szolgálat (porta)

iskolák önkormányzatok állam

4 Parkolási társaságok önkormányzatok fizető parkolózónákkal rendelkező települések

5 Jegyellenőrzés közösségi közlekedési eszközökön

BKK Budapest

6 Állami hivatalok takarítása állami hivatalok, mi-nisztériumok

Budapest és a köz-igazgatási központok

7 Hulladékbegyűjtés és szelektálás

önkormányzatok Budapest és a köz-igazgatási központok

8 Múzeumok : portaszol-gálat és karbantartás

önkormányzatok

9 Egészségügy : takarítás és karbantartás

önkormányzatok

MEGJEGYZÉS:

Magyarországon az állam számos stratégiai partnerséget kötött a területén működő multina-cionális cégekkel, amelyek sok-sok ezer munkavállalót alkalmaznak. Ezeknél sok, a MISZÉV-ok érdeklődési körébe tartozó munkalehetőség van, mint pl. irodatakarítás. Az államnak ösz-tönöznie kellene ezeket a cégeket arra, hogy az ilyen és hasonló a tevékenységeket MISZÉV-okkal végeztessék. Ez a választás mindenki számára hasznos lehetne anélkül, hogy a nyílt munkaerőpiac minőségi tevékenységét veszélyeztetné.

65

ÍGÉRETES TERÜLETEK A MISZÉV-OK SZÁMÁRA

Ígéretes területek: Le nem fedett társadalmi igényekkel függnek össze, még alakuló piacok és jelentős munkahely-teremtési potenciállal rendelkeznek. Az Európai Bizottság szerint ezek a nagy lehetőségeket rejlő területek a következők: − zöld munkahelyek: például hulladékgazdálkodás, hulladékszelektálás − fehér munkahelyek (szociális és egészségügyi területen): például idős emberek otthoni

ellátása − informatikai munkahelyek (IKT): például közigazgatási dokumentumok digitalizálása

KASZTÍLIA ÉS LEÓN

Javasolt jövőbeni tevé-kenységek

Okok Város/térség

Takarítás/karbantartás Igény: házhoz jövő takarítószolgálat Burgos Építkezés és felújítás Igény: régi épületek szanálása Burgos Zöld területek karbantartása Igény: folyómenti és egyéb zöld területek ta-

karítása és karbantartása Burgos

Zöld területek karbantartása Igény: zöld területek takarítása és karbantar-tása

Burgos

Hulladékbegyűjtés és újra-hasznosítás

Szinte ingyen alapanyagforrás, a társadalom egyre inkább elismeri és foglalkozik az ilyen tevékenységekkel. A jelenlegi válság kétség-be vonta a modern iparosodott, a fogyasztás-ra és a pocsékolásra épülő társadalom értel-mét. A társadalom egy jelentős része egysze-rűbb életstílusra törekszik. Olyan tevékenységek ezek, amelyeket új technológiákkal, közvetítők nélkül lehet végezni.

Salamanca

Különböző munkák kis mező-gazdasági termelőknél, akik a terület adottságai alapján bio-termelést folytatnak közvetlen értékesítéssel (méhészet, ter-mészetes szövetek készítése)

Egyre többen felfedezik a „közösségi” és a „vi-déki élet” jelentőségét. Az emberek egyre job-ban tudatában vannak a fenntartható fejlődést biztosító természeti források fontosságának. Olyan tevékenységek ezek, amelyeket új tech-nológiákkal, közvetítők nélkül lehet végezni.

Salamanca

Életminőség-javító szolgálta-tások - Segítség beilleszkedési

problémás fiataloknak (bű-nözés, drogproblémák)

- Segítségre szorulók ellátá-sa, különösen idős embe-rek (otthoni ellátás)

- Társadalmi igény, nincs teljesen lefedve. - Jó szakmai lehetőséget teremt és nehéz hely-

zetben lévő embereken segít állást találni. - Ezt a tevékenységet végezhetik nők és szak-

képzetlen személyek, vagy olyanok, akik a csak kompetenciáikat szeretnék fejleszteni.

Salamanca

66

VALLÓNIA

Javasolt jövőbeni tevékeny-ségek Okok Város/térség

Ellátási szolgáltatások (házhoz jövő takarítószolgálat, stb.)

A közigazgatási szervek „rentábilissá” te-hetik, igazi szakmákká változtathatják ezeket a foglalkozásokat. Jelenleg létezik egy „nem bevallott” kereslet (feketemun-ka): nincs megbecsülve és ezért nehéz törvényesen végezni.

Vallónia

Családok segítése Hiány van a családsegítő szolgálatoknál. Vallónia Gyermekek ellátása Hiány van a bölcsődékben és az óvodákban. Vallónia Kerékpárjavítás és felújítás Növekvő igény (egyre többen kerékpároz-

nak, hobbiból vagy közlekedési eszközként) Vallónia

Ruhanemű újrahasznosítás Nagy lehetőségek (ruha begyűjtés). Egy olyan piac, amely sok munkát adhat ala-csony képzettségű embereknek.

Vallónia

Egyéni rendelésre dolgozó asztalosmunkák (bútoripar)

Kereslet van alacsony árú bútorokra. Vallónia

Környezetbarát alternatív épí-tészet (faházak, jurták, száraz toalett, stb.)

Növekvő igény, divatjelenség lett. Vallónia

Temetők karbantartása Állandó kereslet és nem igényel szak-képzett munkaerőt.

Vallónia

Asztalos munka: koporsókészítés Állandó kereslet és gyorsan be lehet tanítani alacsony szakképzettségű dolgozókat.

Vallónia

MAGYARORSZÁG

Javasolt jövőbeni tevékenységek Okok Város/térség

Ellátási szolgáltatások Magyarországon egyre nagyobb az igény az idősotthonokban. Ez a piac még nyitott. Idősellátási feladatok: szakképesítést nem igénylő általános ellátási feladatok, például nem önellátó személyek etetése, ételkiosz-tás, takarítás, stb.

Budapest és vidék

Mezőgazdaság Magyarország mezőgazdasági potenciálja kiemelkedő. Vidéken azonban nagyon so-kan élnek szegénységben és viszonylag mély társadalmi kirekesztettségben. Van mit fejleszteni ez irányban, ezért kell mun-kahely-teremtési lehetőségeket felkutatni. A mezőgazdaság jelentős állami és euró-pai uniós támogatást kap.

Vidék

67

MUNKAHELYTEREMTÉS HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK RÉSZÉRE MAGYARORSZÁGON

Ami a magyar helyzetet illeti, nem léteznek MISZÉV-ok és nagyon kevés konkrét, hosszú távon fenntartható intézkedés van a (nem fogyatékkel élő és nem egészségügyileg csökkent munkaképességű) társadalmi kirekesztettségben élők támogatására. Ugyanakkor, ha figyelem-be vesszük az OECD ajánlásait és megértjük a MISZÉV-ok lényegét, akkor azt láthatjuk, hogy szükség volna az ilyen jellegű vállalatok létrehozására és támogatására Magyarországon.

AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA

Az OECD 2012-es Magyarországról szóló gazdasági elemzésében az áll, hogy „az állami szervek egyik legsürgősebb prioritása a munkanélküliség visszaszorítása a társadalmi problémák megoldására és a strukturális munkanélküliség növekedési kockázatának korláto-zására. Ennek érdekében sokkal aktívabb foglalkoztatáspolitikát kell alkalmazni, amely képes fenntartani a munkaerő-keresletet. A közfoglalkoztatási program csak ideiglenes jelle-gű lehet és azon belül sokkal jobban ki kellene emelni a képzést (...). Az állami szervek el-kezdték az adórendszer és a társadalombiztosítási rendszer átalakítását, hogy ösztönözzék a munkahelyteremtést. Ugyanakkor oda kell figyelni arra, hogy a munkaerőpiac sokkal befo-gadóbb legyen. Ugyanis a társadalom több rétege is jelentősen alulképviselt a munkaerőpi-acon, mint például az alacsony képzettségűek, a fiatalok, az idősebbek, a szülési korban lévő nők, a fogyatékkal élők és a romák. Strukturális változások szükségesek ahhoz, hogy több részmunkaidős és rugalmas időbeosztású állás legyen (...), hogy minden korban lehetőség legyen a kompetenciákat és a szakképzettséget fejleszteni (...), és hogy sikeresen kűzdjenek a romákat sújtó diszkrimináció ellen”.

A KÖZFOGLALKOZTATÁS NEM ELÉG HATÉKONY

2013-ban az állami szervek egy új közfoglalkoztatási programot indítottak el, amelynek cél-ja, hogy a szociális segélyek kedvezményezettei 11 hónapon át közérdekű célú munkához jus-sanak (például utcák takarítása, parkok és erdők fenntartása), annak tudatában, hogy ez az in-tézkedés elsősorban a roma lakosságot érinti. Az OECD országokban végzett megfigyelések alapján ezek a támogatott közfoglalkoztatási programok a legkevésbé hatékony aktív politikai foglalkoztatási formának bizonyulnak, ugyanis nem javítják az érintettek a nyílt munkaerőpiacra való bejutásának esélyeit, ezzel szemben a képzési programok jobb eredményeket nyújtanak már középtávon is. Ebből kiindulva növelni kellene a közfoglalkoztatási programok hatékonysá-gát a minőségi képzési és kompetenciafejlesztési szolgáltatások megerősítésével annak érde-kében, hogy a résztvevők könnyebben visszakerüljenek a munkaerőpiacra.

• A MISZÉV-ok, amennyiben elismernék őket, átvállalhatnák ezeket a közmunkákat olyan hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatásával, mint például a romák. Eb-ben az esetben az egyik leghatékonyabb aktív foglalkoztatási eszköz kerülne al-

68

kalmazásra a társadalmi kirekesztettségben élők számára, a segélyek kiosztása helyett: több munkahely, képzések szervezése, személyre szabott szociális mento-rálás, foglalkoztathatóság javítása, közbeszerzések, állami befektetések megtérü-lése, a szociális segélyek csökkenése.

VÉDETT SZERVEZETEK RÉSZVÉTELE KÖZBESZERZÉSEKEN Magyarországon a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató válla-

latok megkaphatják a „védett szervezet” státuszt, amely lehetővé teszi, hogy részt vegyenek közbeszerzési pályázatokon (302/2006 – XII.23. Kormányrendelet). Érdemes volna elismer-tetni a MISZÉV státuszt is, ahogyan azt korábban megfogalmaztuk. Ezzel lehetőségük nyílna részt venni közbeszerzési pályázatokon szociális záradékok vagy védett piacok alkalmazásával.

EGY TÖRVÉNY, AMELY ALAPJA LEHET A MISZÉV-OKRÓL SZÓLÓ NEMZETI TÖRVÉNYNEK

Magyarországon az államnak szándékában, hogy megkönnyítse a hátrányos helyzetűek munkavállalását (2011. évi CVI. tv.). Munkahelytámogatási segélyről van szó azon szer-vezetek számára, amelyek munkát kereső hátrányos helyzetűeket alkalmaznak.. Ezeket a munkahelyek „közhasznúak”. Ez a törvény hivatkozási alapot jelenthetne a MISZÉV –okról törvény kidolgozásakor.

A munkát kereső hátrányos helyzetűek meghatározása • Azok, akik munkanélküli segélyt kapnak (szerepelnek a munkanélküli nyilván-

tartásban) és aktívan keresnek munkát. • Azok, akik anyagi segítséget kapnak, mert csökkentett munkaképességűek. • Akikre az alábbiak egyike vonatkozik:

− Általános iskola mint legmagasabb végzettség − 25 évesnél fiatalabb és 50 évesnél idősebb − Több mint 6 hónapja keres munkát − Egyszülős családban élő, gyerekekről vagy idősekről gondoskodó − Szülési szabadságon volt az utóbbi 12 hónapban − Az utóbbi 12 hónapban szabadult volt elítélt

Milyen szervezetek kérhetik ezt a segítséget (jogi forma és tevékenység alapján): − vállalkozások − Országos hatáskörű Önkormányzatok − Önkormányzati szövetségek − Helyi közhasznú közintézmények − Egyház − Nonprofit szervezetek − Alapítványok és civil egyesületek − Közjavakat kezelő szervezetek

69

Tevékenységi területek:

− Egészségügy − Szociális szféra − Oktatás − Kultúra − Környezetvédelem − Ifjúság, gyermekvédelem, sport − Közbiztonság és közlekedés − Kockázat megelőzés − Nonprofit tevékenységek

Azok a szervezetek, amelyek megfelelnek a jogi formai és a tevékenységi köri követel-ményeknek kérelmet nyújthatnak be az Nemzeti Munkaügyi Hivatalba. Fontos kihangsúlyoz-ni, hogy a pénzügyi támogatás odaítélése nem automatikus. Támogatási forma:

A pénzügyi támogatás az alábbi esetekben járhat: − Rövid távú munkahelyek (4 hónap – részmunkaidőben) − Tartós munkahelyek (11 hónap – napi 6 - 8 óra)

A cél a bér (és járulékai) részbeni lefedése. Bruttó 250-320 eurós havi fizetést vettünk figyelembe (Magyarországon a minimálbér bruttó 320 euró/hónap). Lehet magasabb béreket is fizetni, de a támogatás mértéke a fent említett bér alapján kerül kiszámításra.

A támogatás az alábbiakra vonatkozik: − A rövid távú munkahelyek bérének akár 95%-ig − A hosszú távú munkahelyek bérének 70%-tól 100%-ig

Megjegyzések: Ez a törvény egy nagyon jó alapot képezhet a MISZÉV-okról szóló törvény kidolgozásakor. Ugyanis ezzel a támogatással az állam elősegíthetné a hátrányos helyzetűek alkalmazását sokfajta cégnél. És a MISZÉV-ok legfőbb célja éppen a hátrányos helyzetű munkavállalók be-illeszkedése a nyílt munkaerőpiacba. Ráadásul a MISZÉV-ok társadalmi hasznának modelle-zése során arra az eredményre jutottunk, hogy a közigazgatás befektetése megtérüléssel járna (Lásd a magyar MISZÉV-ok társadalmi hasznának kiszámítása).

70

AJÁNLÁSOK ÉS JAVASLATOK A SPANYOL ÉS BELGA GYAKORLATOK ALAPJÁN

Az Állam szándéka, hogy elősegítse a hátrányos helyzetűek munkához jutását. A magyar MISZÉV-ok társadalmi hasznának modellezése és ez OECD megjegyzései világosan bizo-nyítják, hogy az Állam érdeke elősegíteni a MISZÉV-ok létrehozását Magyarországon. Eze-ken felül ki szeretnénk emelni a MISZÉV-ok legfontosabb hozzáadott értékeit: • Európa más országaiban bizonyították, hogy az aktív foglalkoztatáspolitika hasznos eszköze. • Hátrányos helyzetűek számára teremtenek munkahelyeket. • Képzést és személyre szabott szakmai, illetve integrációs mentorálást nyújtanak hátrá-

nyos helyzetűek részére. • Elősegítik a hátrányos helyzetűek bejutását a munkaerőpiacra. • Társadalmilag jövedelmező tevékenységet folytatnak, mivel a befektetett közpénz meg-

térül Áfa, járulékok és adók formájában. • Társadalmilag jövedelmező tevékenységet folytatnak, mivel megtakarítást jelentenek a

szociális jellegű kiadásokban • Léteznek már jól működő MISZÉV-ok és e téren jogilag megfelelően szabályozott orszá-

gok Európában (Spanyolország, Belgium)

A legfontosabb feltételek adottak ahhoz, hogy megszülessen egy törvény, amely elismeri a MISZÉV státuszt Magyarországon.

Szabályozás: Egy olyan nemzeti törvényt kell kidolgozni, amely elismeri a MISZÉV státuszt (referenciaként figyelembe lehet venni a Spanyolországban, Belgiumban vagy Franciaországban hatályos törvényeket, és a CVI/2011. magyar törvényt a társadalmilag hasznos munkalehetőségekről). Pénzügyi támogatások: - Szociális hozzájárulások csökkentése - Áfa csökkentése/mentesítése - Munkahelyi támogatás (TMSZ integrációs folyamatban részt vevőre vetítve) - Támogatás a szociális mentoráláshoz

(Érdemes rámutatni, hogy ezekkel a támogatásokkal együtt is a MISZÉV megtakarítást jelent a közigazgatás számára) Közbeszerzések - A közfoglalkoztatási program formuláját hozzáigazítani a MISZÉV-okhoz annak érde-

kében, hogy az igazi aktív foglalkoztatási megoldást nyújtson és ne segélyeket osztogató politika legyen.

- A MISZÉV-okat védett szervezetekké nyílvánítani, hogy részt vehessenek közbeszerzési pályázatokon az ezeket szabályozó törvény alapján (302/2006. XII. 23. törvény)

Alvállalkozás - Ösztönözni a magán vagy multinacionális vállalatokat arra, hogy az irodai takarítást és

egyéb tevékenységeket MISZÉV-nak adják ki alvállalkozásban. Ez a megoldás hasz-nos lehet mindenki számára, a közbeszerzési „szabályok” felborítása nélkül.

71

KÖVETKEZTETÉSEK

A szociális gazdaság egyre fontosabb szerepet tölt be társadalmunkban. Ezen túl, az Európa 2020 Stratégia keretében, különböző országok (Spanyolország, Belgium vagy Magyarország) foglalkoztatási stratégiájának legfontosabb területei: a társadalmi integráció elősegítése, a szegénység elleni harc és a lehetőségteremtés hátrányos helyzetűek számára.

A probléma megoldásának egyik eszköze már bizonyította hatékonyságát: ez a MISZÉV, amelynek célja a hátrányos helyzetűek társadalmi és munkaerő-piaci integrációja. A MISZÉV-ok munkahelyeket teremtenek azok számára, akik legtávolabb vannak a munkaerőpiactól és valódi kompetenciafejlesztési mechanizmusokat indítanak el, miközben személyre szabott szociális és szakmai mentorálási programot hajtanak végre. Tevékenységük során más in-tézményekkel működnek együtt: közigazgatási szervekkel, hagyományos vállalatokkal, szo-ciális szolgálatokkal, munkaügyi irodákkal, civil szervezetekkel, stb.

A MISZÉV-ok ezen felül jelentős állami befektetések megtérülését hozzák a szociális ki-adásokban, ugyanis a szociális támogatás és segély potenciális kedvezményezettjeiből adó-fizetőket és fogyasztókat kreálnak.

Összefoglalva mindezt, a MISZÉV-ok tökéletesen alkalmazkodnak az Európa 2020 Stra-tégia célkitűzéseihez. Gyakorlatilag az Európa 2020 Stratégia három nagy tengelyének speci-fikus céljaira jelentenek megoldást, ugyanis elősegítik a szociális innovációt és az új kompe-tenciák elsajátítását az intelligens fejlődéshez, szociális kohéziót és (nem utolsó sorban zöld) munkahelyeket teremtenek az integrált társadalmi fejlődés céljából. Ezenfelül hozzájárulnak a környezetük területfejlesztéséhez, helyi és regionális szinten.

Következésképpen az európai, a nemzeti, a regionális és a helyi közigazgatás számíthat a MISZÉV-okra, mivel azok az aktív foglakoztatáspolitika hatékony és jövedelmező esz-közeiként egyesítik a társadalmi és a gazdasági célkitűzéseket.

Hogy garantálja a MISZÉV-ok munkahelyteremtő hatását, az állam egy nagyon jó esz-közzel rendelkezik ahhoz, hogy támogassa a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását, mégpe-dig azzal, hogy biztosítja a MISZÉV-oknak a lehetőséget, hogy közbeszerzéseken vegyenek részt társadalmi megfontolásokból szociális záradékok segítségével.

A recept egyszerű és hatékony: miközben közérdekű feladatot látnak el, a MISZÉV-ok je-lentős befektetésmegtérülést biztosítanak, azaz végül is gazdaságosabbak, mint a passzív foglalkoztatáspolitika. Ha ehhez hozzáadjuk, hogy a közbeszerzések szociális záradékai „zé-ró” költséget jelentenek, ugyanakkor megnyitnak bizonyos piacokat a MISZÉV-ok előtt. A MISZÉV-ok tevékenysége egész Európában több millió eurós haszonnal jár a költségvetések számára és a társadalom szempontjából rengeteg minőségi munkahelyet teremtenek társa-dalmi kirekesztettségben élők számára.

72

MELLÉKLETEK

1. HELYI VISZONYOK FELMÉRÉSE – ŰRLAP

ELŐZETES ELEMZÉS: A MUNKAERŐ-INTEGRÁLÓ SZOCIÁLISAN ÉRZÉKENY VÁLLALATOK (MISZÉV) ÉS A TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG

Összehasonlító tanulmány kidolgozása a projektben részt vevő államokban a társadalmi ki-rekesztettségben élők, vagy veszélyétől sújtottak szociális és foglalkoztatási problémáiról.

A térség szociális és gazdasági jellemzői • Földrajzi elhelyezkedés • Lakosság • Gazdasági helyzet • Munkaerő-piaci adatok • Szegénység és társadalmi kirekesztettség • A térségben alkalmazott foglalkoztatáspolitika, társadalmi integráció

Hatékony válasz a társadalmi kirekesztettségre: a MISZÉV

Ahhoz, hogy megértsük, hogy a MISZÉV-ok miért kulcsszereplők a munkahelyterem-tésben és a kompetenciafejlesztésben, először meg kell vizsgálnunk azt, amit csinálnak, hogy kik a fontosabb kedvezményezettei, és hogy milyen környezetben tevékenykednek a projektben részt vevő minden térségekben.

A szociális vállalatok helyi valósága minden egyes térségben

• Meghatározás • Törvényi, jogszabályi környezet • Ki a MISZÉV törzstőkéjének tulajdonosa • A MISZÉV-ok jogi formái • Érintett közintézmények • MISZÉV-ok regionális szervezetei, hálózatai • A térségben tevékenykedő MISZÉV-ok helyzete • Jelenlegi igények

73

2. TÁRSADALMI HASZON KISZÁMÍTÁSA

PROGRESS RESPEC PROJEKT

Rentabilités del Entreprises Sociales, Prévisione, Emplois et Competences

MISZÉV: a hatékony munkahelyteremtés és az állami szociális befektetések rentabilitásának eszköze

MAGYARÁZAT A TÁRSADALMI HASZON FELMÉRÉS MELLÉ.

FELMÉRÉS IDEJE: 2014. JANUÁR – MÁRCIUS HÓNAP

MEGJEGYZÉS: A felmérés figyelembe veszi a kutatás területein a különbséget a MISZÉV-ba befektetett ál-lami pénzeszközök és a járulékok és adók visszafizetése, illetve az elkerült szociális segélyek kifizetése között. CÉL: Annak bizonyítása, hogy a MISZÉV-okba fektetett állami pénzeszközök nem jelentenek terhet a közösség számára, mert minden egyes MISZÉV-okba fektetett euró támogatás után az ál-lamnak megtérül x összeg, vagy éppenséggel az állam megtakarít y összeg munanélküli vagy egyéb célú szociális segélyt. MAGYARÁZAT: TMSZ – teljes munkaídőre számított MISZÉV – munkaerő-integráló szociálisan érzékeny vállalat IA – integrált alkalmazott AL – alkalmazott

74

TÁRSADALMI HASZON - MISZÉV-OK

Éves adatok 2013. év MISZÉV támogatások eredménye

Évi összes Teljes Munkaidőre Számított (TMSZ) integrált alkalmazott (IA) Összes IA Évi összes TMSZ alkalmazott (AL): IA + állandó alkalmazott (ÁA) Összes AL Egy IA TMSZ éves bruttó átlagbére



Speciális állami támogatások a MISZÉV-oknak

Munkahelyteremtési támogatás Mentori támogatás Befektetési támogatás Egyéb

A MISZÉV összes támogatása (A) 2. A MISZÉK TMSZ

IA-ként (€) Összes TMSZ IA

(€) Az államhoz visszatérül (B)

A MISZÉV-ek éves átlagos járulékbefizetései

Munkaadói járulék Társasági adó Egyéb éves adók Éves Áfa befizetések Integrált

alkalmazott éves átlagos járulékbefizetés

Szociális hozzájárulások (munkanélküliség, szakképzés, stb.)

Átlag SZja

Az államhoz visszatérül (B)

3. A TMSZ IA TÉNYLEGES KÖLTSÉGE TMSZ IA-ként (€) Összes TMSZ IA (€)

TMSZ integráció valós költsége (A-B) Minden egyes Euro támogatásból, amelyet az állam a TMSZ integrált alkalmazottra fordít, a MISZÉV visszafizet

Egy TMSZ integrált alkalmazott támogatása az államnak bekerül: De visszafizet:

4. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSNAK MEGTAKARÍTOTT KÖLTSÉGEK Társadalmi kirekesztettségben élő és munkanélküli személy becsült éves közvetlen költsége


költsége (€)


megszorozva (€)

Munkanélküli segélyek és egyéb bevételek: Elkerült költségek ( C)

Minden egyes Euro TMSZ integrált alkalmazottra fordított befektetés révén az állam megtakarít Egy TMSZ integrált alkalmazott támogatása az államnak bekerül: De az állam szociális kiadásokon megtakarít:

5. TÁRSADALMI HASZON TMSZ IA-ként (€) Összes TMSZ IA (€) Elkerült költségek (C) TMSZ integráió valós költsége (A-B)

75

3. KÉRDŐÍV A MUNKAHELYTEREMTÉSRŐL

A TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉGBEN ÉLŐ HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK MISZÉV-OK ÉS HAGYOMÁNYOS MUNKAADÓK ÁLTAL TÖRTÉNŐ ALKALMAZÁSA

JÓ GYAKORLATAINAK MEGOSZTÁSA

HOGYAN PRÓBÁLUNK TÖBB MUNKAHELYET TEREMTENI A TÁMOGATOTT FOGLALKOZTATÁS RÉVÉN?

Elősegíteni a MISZÉV-ok tevékenységét és kompenzálni az integrációs folyamatban részt vevő alkalmazottak (IA) alacsonyabb termelékenységéből származó és a szakmai mentorálásból eredő többletköltségeket. Több gazdasági tevékenységet kell biztosítani nekik:

– Elősegíteni a MISZÉV-ok részvételét közbeszerzési pályázatokon. – Elősegíteni a MISZÉV-ok bejutását fejlődő és sok munkaerőt igénylő ágazatokhoz.

Egyéb kedvező feltételek biztosítása.

HOGYAN PRÓBÁLUNK MEG TÖBB MUNKAHELYET TEREMTENI HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK RÉSZÉRE A HAGYOMÁNYOS MUNKAADÓKNÁL?

Együttműködés MISZÉV-ok és hagyományos vállalatok között. Elősegíteni a társadalmi kirekesztettségben élők közvetlen alkalmazását a hagyományos vállalatok-ban. Egyéb kedvező feltételek biztosítása. A kérdőívet kitöltő(k) neve: … … … A) MISZÉV ADATAI (2013. 12. 31-i állapot) Szervezet megnevezése Alapítás dátuma Székhely Elérhetőség (tel., e-mail) Társasági forma Szervezet típusa Átmeneti (kiugrási) vagy tartós foglalkoztató? Tevékenységi kör Integrált alkalmazottak sz. TMSZ Integrált alkalmazottak típusa: Foglalkoztatottak száma összesen: TMSZ Értékesítés bevétele

Éves bevételek: % Közintézményi ügyfelek % Privát

ügyfelek %

Támogatás összege % (az összes bevétel arányában) Felajánlások % (az összes bevétel arányában) Tagdíjak % (az összes bevétel arányában) Egyéb bevételek Ágazati konkurencia? Igen/Nem

Megjegyzések

76

B) AZ TÁMOGATOTT FOGLALKOZTATÁS, ILL. MUNKAHELYTEREMTÉS PÉNZÜGYI

ÖSZTÖNZŐI 1) Milyen támogatásban részesül a szervezet a támogatott foglalkoztatás, ill. munkahelyek te-remtésének érdekében? Miben áll a támogatás? Ki(k) a támogató(k)? Helyi, regionális vagy nemzeti szintűek? A MISZÉV-ok közpénzből történő támogatásáról van szó (munkahely-teremtésre, stb.)

Szint

Tevékenységi kör

TMSZ foglalkoztatottak száma és ideje éves szinten (1 teljes mun-

kaidő = 2 részmunkaidő) Nemzeti

Regionális

Helyi

1) Kapnak-e kedvezményeket az adózást illetően, mert támogatott munkahelyeket teremte-nek? Igen/nem

Ha igen, részletezze: …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

2) Elégségesnek tartja-e ezeket a támogatásokat ahhoz, hogy megtartsák és bővítsék a tá-mogatott munkahelyek számát ? Igen/Nem

Ha nem, miért nem ? ………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………...

3) Ezeknek a közintézményektől jövő támogatásoknak van-e minimális feltétele?

Ha Igen, szervezetének jelentett-e egy maximum 200.000 euro összegnek megfelelő prob-lémát az utóbbi 3 évben ? …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

4) Van valamilyen javaslata?

…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………..........

77

C) MISZÉV-OK ÉS A KÖZSZFÉRA EGYÜTTMŰKÖDÉSE A KÖZBESZERZÉSI

ELJÁRÁSOKBAN Szeretnénk megtudni, léteznek-e kizárólagos piaci szektorok és/vagy azt biztosító rendel-kezések (pl. egy bizonyos tevékenységet csak MISZÉV-ok folytathatnak), amelyek megköny-nyítik a MISZÉV-ok belépését a nyílt piaci környezetbe, elősegítve a támogatott foglalkozta-tásban résztvevő hátrányos helyzetűek számának növelését. A szociális záradékok (t.i. ezek a kizárólagos tevékenységek) alapvető jelentőségűek a

MISZÉV-ok gazdasági életében, fejlődésében, és gyakorlatilag „nulla költségvetésű” po-litikai vállalást jelentenek.

Felidézzük a 3 legfőbb szociális kritérium-rendszert: Kizárólagos piac: csak a MISZÉV-ok működhetnek a szektorban. A kiválasztás szociális kritériumai: létrehoz egy olyan értékrendszert, amelyben előnyben részesülnek a hátrányos helyzetű embereket foglalkoztatók, vagy egyenesen a MISZÉV-ok. A végrehajtás körülményei: egy kötelező százalék (vagy egy konkrét szám) kerül meghatá-rozásra a hátrányos helyzetűek alkalmazását illetően, vagy kötelezően be kell vonni egy MISZÉV alvállalkozót.

1) A MISZÉV kap lehetőséget szociális záradékokkal támogatott közbeszerzési szereplésre?

Ha Igen, akkor ugorjon a 2. kérdéshez. Ha Nem: Szervezete javasolta-e szociális záradékok bevezetését a közszféra helyi vagy regionális döntéshozóinak? Igen/Nem

Ha Igen: Hogyan jött létre a javaslat? (Megbeszélés a helyi, pl. önkormányzati, vagy regio-nális intézmények közbeszerzéseinek kiíróinak részvételével?) Milyen eredmények szület-tek?.......................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

2) Töltse ki a következő részt, hogy bemutassa a hagyományos, nyílt piaci szektort, amely-ben MISZÉV-a tevékenykedik (minden egyes szektorhoz külön modul tartozik). CSAK AZON MISZÉV-OK RÉSZÉRE, AMELYEK SZOCIÁLIS ZÁRADÉKOKKAL TÁMOGATOTT KÖZBESZERZÉSEKBEN ÉRINTETTEK.

78

ŰRLAP 1

- A MISZÉV megnevezése …………………………………………………………………………………………………………… - Tevékenységi szektor/piac ………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… - Beszerzés módja (közbeszerzés, nyilvános vagy zártkörű kijelölés, kizárólagos piac, stb.) …………………………………………………………………………………………………………… - Döntéshozó szerv : …………………………………………………………………………………………………………… - Szociális záradék típusa ………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… - Direkt vagy indirekt piachoz jutás …………………………………………………………………………………………………………… - Mióta van lehetőségük szociális záradékokkal támogatott piacra jutásra? …………………………………………………………………………………………………………… - Megjegyzések ……………………………………………………………………………………………………………………………………..………………………………………………………………………………….……………………………………………………………………………………………………..……. - Ha lehetséges, mutasson rá néhány jó gyakorlatra, amelyek a döntéshozók munkáját se-

gíthetik ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… 3) Ön szerint melyek azok a fékek, amelyek akadályozzák a szociális záradékok alkalmazá-

sát a közbeszerzési eljárásokban? ………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

79

D) MISZÉV-OK SIKERES TEVÉKENYSÉGE IGÉRETES SZEKTOROKBAN : ÖKOLÓGIA,

ÚJ TECHNOLÓGIÁK, SZEMÉLYRE SZABOTT SZOLGÁLTATÁSOK, EGYÉB Igéretes szektorok: jelenleg nem kielégített szociális szükségleteket fednek le, amelyekben lehetőség van fejlesztésre, munkahelyek számának növelésére. Az Európai Bizottság meglá-tása szerint ezek a következő szektorok lehetnek - Zöld területek: hulladékkezelés, szelektív hulladékgyűjtés - Fehér területek: szociális és egészségügyi szektor (pl. otthoni szolgáltatások idősek részére) - Informatika: pl. kormányzati dokumentumok beszkennelése

1) Úgy gondolja, hogy cége egy jövőbe mutató tevékenységet folytat? Ha igen, akkor ugorjon a 2. és 3. kérdéshez Ha nem, akkor ugorjon a 3. kérdéshez 2) Melyek tevékenységük legfőbb előnyei? …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

3) Cége tervez az ígéretes szektorokban tevékenységet fejleszteni, munkahelyeket teremte-ni? Igen/Nem Ha igen, melyikben? .……………………………………………………...................................... …………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

E) EGYÉB : MINDEN EGYÉB OLYAN LÉTEZŐ VAGY MEGFONTOLÁSRA ÉRDEMES

FELTÉTEL, AMELY POZITÍVAN BEFOLYÁSOLJA A MISZÉV-OK MUNKAHELY-TEREMTÉSÉT TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉGBEN ÉLŐK SZÁMÁRA

……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… F) MISZÉV-OK EGYÜTTMŰKÖDÉSE HAGYOMÁNYOS CÉGEKKEL

Az ön szervezete együttműködik-e egy vagy több hagyományos céggel, hogy elősegítse a támogatott foglalkoztatásban részesülők munkaerő-piaci beilleszkedését?

Ha igen, milyen típusú együttműködésről van szó? ……………………………....................... …………………………………………………………………………………………………………....

80

G) TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉGBEN ÉLŐ HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK

FOGLALKOZTATÁSÁT TÁMOGATÓ JOGSZABÁLYOK

A fogyatékkal élőkre vonatkozó jogszabályok példájából kiindulva szeretnénk megtudni, hogy léteznek-e olyan jogszabályok, amelyek a társadalmi kirekesztettségben élők foglalkoz-tatására vonatkoznak (pl. Spanyolországban a magán és állami szektorban működő cégek 50 alkalmazott felett 2 %-nyi fogyatékkal élőt kell alkalmazni. A közszféra alkalmazottainak 5 %-ának fogyatékkal élőnek kell lennie. Franciaországban a 20 főn felüli foglalkoztatóknak mi-nimum 6 % fogyatékkal élőt kell alkalmazni.)

Létezik az Ön régiójában olyan jogszabály, amely a társadalmi kirekesztésben élő hátrányos helyzetűek alkalmazását támogatja a hagyományos cégek, illetve a közszféra esetében? Igen/Nem

Ha Igen, miben állnak?……………………………………………………………………………… Ha Nem : gondolja, hogy nemzeti vagy regionális szinten van reális esélye bevezetésükre? Igen/Nem

H) EGYÉB: MINDEN EGYÉB OLYAN LÉTEZŐ VAGY MEGFONTOLÁSRA ÉRDEMES FELTÉTEL, AMELY POZITÍVAN BEFOLYÁSOLJA A KÖZSZFÉRA MUNKAHELY-TEREMTÉSÉT TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉGBEN ÉLŐK SZÁMÁRA

………………………………………………………….……………...………………………………………………………………………………………………………………………………………………

I) MEGJEGYZÉSEK 1) Voltak-e nehézségei a kérdőív kitöltését illetően? Igen/Nem Ha Igen, miért? …………………………………………………………………………………..… ……………………………………………………………………………………………………….….

2) Vannak olyan részletek, amelyek jobban megvilágítják szervezetük gyakorlatát a hátrá-

nyos helyzetűek munkahelyteremtésében? Igen/Nem Ha Igen, melyek azok?............................................................................................................ …………………………………………………………………………………………………………..

3) Egyéb megjegyzések

……………………………………………………………………………………………………

KÖSZÖNJÜK AZ EGYÜTTMŰKÖDÉST!

81

4. KÉRDŐÍV A KOMPETENCIAFEJLESZTÉSRŐL

TAPASZTALATCSERE A TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉGBEN ÉLŐK KOMPETENCIAFEJLESZTÉSÉRŐL A MISZÉV-OKBAN

Ez a kérdőív azt vizsgálja, hogy a MISZÉV-ok hogyan dolgoznak a hátrányos helyzetű (HH) illetve a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) munkavállalókkal és milyen folyamatokkal és

eszközökkel sikerül a kompetenciákat fejleszteni. A kérdőívet kitöltő(k) neve Vállalat és beosztás Székhely … … … 1) Az Önök MISZÉV-a végez szakmai és szociális mentorálást HH és HHH dolgozók ré-

szére? Igen/Nem Ha Igen, írja le néhány sorban, miben áll és emelje ki a fontosabb szakaszokat ………….. …………………………………………………………………………………..……………………… ……………………………………………………………………………………………………….…..

2) Kik a mentorálási folyamatba bevont szakemberek? (Ikszelje be a megfelelő rovatot

vagy rovatokat) Belső munkatárs Külső munkatárs Kísérő Pszichológus Fenntartó/igazgató/felelős Egyéb

MENTORÁLÁSI SZAKEMBEREK 3) Az Önök MISZÉV-ában van mentoráló szakember? Igen/Nem

Ha igen, akkor hány? Teljes munkaidőben vagy részmunkaidőben? Hány HH vagy HHH dolgozót foglalkoztat a MISZÉV-a?

4) Ha a MISZÉV-ában legalább egy mentor van, mutassa be a munkaleírását és a legfonto-

sabb feladatait …………………………………………………………………………………..……………………… ……………………………………………………………………………………………………….…..

5) A mentorok mennyi időközönként tartanak személyes beszélgetéseket a HH és HHH dol-

gozóikkal? …………………………………………………………………………………..……………………… ……………………………………………………………………………………………………….…..

82

6) Kik a beszélgetések lefolytatásáért felelős személyek? …………………………………………………………………………………..……………………… ……………………………………………………………………………………………………….…..

7) Az Önök MISZÉV-a kap-e valamilyen állami támogatást a mentorok költségeinek kom-

penzálására? Ha igen: magyarázza el milyen támogatásról van szó és miben áll.

…………………………………………………………………………………..……………………… ……………………………………………………………………………………………………….…..

A FOGLALKOZTATÁS ÉS A KOMPETENCIAFEJLSZTÉS FONTOSABB ESZKÖZEI 8) Az Önök MISZÉV-a használ-e üdvözlőbrossúrát az új dolgozók befogadásakor?

Igen/Nem 9) Az Önök MISZÉV-a használ-e eszközöket vagy mutatókat az előzetes foglalkoztatható-

sági felmérésnél ahhoz, hogy (a felvételnél) felmérje a HH vagy HHH dolgozók kompe-tenciáit, képességeit és erősségeit? Igen/Nem

10) Az Önök MISZÉV-a használ-e munkahelybemutató űrlapokat? Igen/Nem 11) Az Önök MISZÉV-a használ-e eszközöket és mutatókat a kompetenciák fejlődésének fo-

lyamatos nyomonkövetésére és mérésére annak érdekében, hogy számszerűen értékelje a HH vagy a HHH dolgozó által elért eredményeket? Igen/Nem Ha igen: Az Önök MISZÉV-a használ-e különböző szintű szakmai besorolást (kompe-tenciaskálát) a kompetenciák megszerzésének értékeléséhez? Igen/Nem Ha igen: Melyek azok a szintek?

…………………………………………………………………………………..………………….…… ……………………………………………………………………………………………………….…..

12) Az Önök MISZÉV-a által használt eszközöket és mutatókat:

Az Önök MISZÉV-a dolgozta ki? Igen/Nem Hálózat neve: Tagszervezetek típusai: Tagszervezetek száma:

Egy regionális hálózat dolgozta ki és a hálózat minden tagja használja? Igen/Nem

Hálózat neve: Tagszervezetek típusai: Tagszervezetek száma:

Egy országos hálózat dolgozta ki és minden tagja használja? Igen/Nem

Megjegyzések:

83

KOMPETENCIÁK ÉS KÉPZÉS

13. a) Az Önök MISZÉV-a milyen kompetenciákat értékel és melyeket fejleszt a HH és a

HHH dolgozókkal? (Válaszoljon igennel vagy nemmel a következő táblázatban).

13. b) Az Önök MISZÉV-a hogyan dolgozik együtt a HH és HHH dolgozókkal a kompetenci-ák megszerzésénél és fejlesztésénél? (Ikszelje be a megfelelő rubrikát)

Igen/Nem Hagyományos elméleti képzés


Táv- vagy online képzés

Személyes foglalkozás

Szakmai kompetenciák Biztonsággal és higiéniával kapcso-latos kompetenciák

Kommunikáció Önkontroll Csapatmunka Jogok és kötelességek kezelése, munkahelyi kapcsolatok kezelése

Aktív munkakeresés Bizalom Felelősség Alkalmazkodás Termelékenység Kezdeményezőkészség Megjelenés és külső benyomás Önbecsülés Fizikai képességek Ápoltság Egészség és biztonság Írás-olvasás Közösségi lehetőségek kezelése Háztartásvezetés Önállóság, szakmai és családi élet tervezése Más szociális elemek, amelyek nem függnek össze szorosan a kompetenciákkal (lakhatás, egész-ség, család, egyéb)

84

14) Írja le néhány sorban, hogy az Önök MISZÉV-a hogyan motiválja a HH vagy HHH dolgo-

zókat? …………………………………………………………………………………..……………………… ……………………………………………………………………………………………………….….. 15) Mikor tartják „hagyományos képzési” tervékenységeket?

• Munkaidő alatt: Igen/Nem • Munkaidőn kívül: Igen/Nem • Mindkettő (munkaidő alatt és azon kívül is): Igen/Nem

16) Az éves képzési kereten belül az Önök MISZÉV-a ajánl-e HH és HHH dolgozóknak olyan

képzési tervet, amely szakmai tanusítvány vagy diploma megszerzését tesz lehetővé? (Szakmai kompetenciák elismerése vagy érvényesítése)? Igen/Nem Ha igen: • Milyen szervezetek vannak felhatalmazva arra, hogy ezeket a képzéseket javasol-

ják? • Ezek a tanusítványok/diplomák az egész országban érvényesek? Igen/nem • Kik adják ki ezeket a tanusítványokat?

17) Az Önök MISZÉV-a kap-e állami támogatást a HH vagy HHH dolgozók elismert vagy nem

elismert képzési tevékenységének finanszírozására? Igen/Nem Ha igen: írja le miben áll:

…………………………………………………………………………………..……………………… ……………………………………………………………………………………………………….….. 18) Melyek a szakemberek által legkeresettebb képzések az Önök MISZÉV-ában? (Vezetők,

felelősök, mentorok, stb.) …………………………………………………………………………………..……………………… ……………………………………………………………………………………………………….…..

ÁTMENET ÉS BEJUTÁS A HAGYOMÁNYOS MUNKAEŐPIACRA Csak az átmeneti (kiugrási) MISZÉV-ok számára és az olyan tartós foglalkoztató

MISZÉV-ok számára, ahol olyan HH vagy HHH dolgozók vannak, akik vissza szeretné-nek kerülni a hagyományos munkaierőpiacra

19) Írja le néhány sorban hogyan dolgozik az Önök MISZÉV-a azokkal a HH vagy HHH dol-

gozókkal, akik átmeneti szakaszban vannak a hagyományos munkaerőpiacra való beke-rülésben, és ez az átmeneti mentorálás belső vagy külső eszközökkel történik-e.

…………………………………………………………………………………..……………………… ……………………………………………………………………………………………………….…..

85

TOVÁBBI MEGJEGYZÉSEK

…………………………………………………………………………………..………………………. ……………………………………………………………………………………………………….…..

5. KÉRDŐÍV A MUNKAHELYEK ELŐREJELZÉSÉRŐL

A kérdőívet kitöltő(k) neve Szervezet és funkció Székhely … … …

A közszféra foglalkoztatására (kereslet-kínálat) vonatkozó előrejelzés

Soroljon fel néhány lehetséges közszférabeli munkatípust, amelyben a támogatott fog-lalkoztatás sikeres lehet

Piac típusa Döntéshozó szerv szociális záradékok Város vagy Régió

1 2 3 4 5

Ígéretes piaci szektorok foglalkoztatásának előrejelzése

Sorolja fel, melyek lehetnek a jövőben a támogatott foglalkoztatás tevékenységei és indokolja meg

Szektor / tevékenység Indoklás

Megjegyzések: …………………………………………………………………………………..……………………….. ……………………………………………………………………………………………………….……

86

HIVATKOZÁSOK • Faedei, Aeress, Universidad de valencia. Manual de acompañamiento

• G. Loboterf («Construire les compétences individuelles et collectives», éditions d’organisation, 2004)

• Moral, m. & Angel, p. 2006. coaching, outils et pratique. Armand Colin, Paris.

• Étude économique de la Hongrie 2012- Vers un marché de travail plus inclusif en Hongrie (23 mai 2012)

• Communication de la Commission au Parlement européen, au Conseil, au Comité économique et social européen du 16 décembre 2010

• Législation et réglementation d’Entreprises d’Insertion de la Communauté Autonome de Castille et León (Espagne) et de la région Wallonne (Belgique)

• Livre Vert- les marchés publics dans l’Union européenne: Pistes de réflexion pour l’avenir. Commission européenne. COM(96)583, novembre 1996.

• Livre Blanc- Politique sociale européenne – Une voie á suivre pour l’Union. Commission européenne. COM(94) 333, juillet 1994.

HONLAPOK • www.fundacionlesmes.org

• www.feclei.org

• www.atoutei.be

• www.ensie.org

• www.resasbl.be

RÖVIDÍTÉSEK • MISZÉV - Munkaerő-integráló Szociálisan Érzékeny Vállalat

• IA - Integrált Alkalmazott

• TMSZ - Teljes Munkaidőre Számított

• HH – Hátrányos Helyzetű

• HHH – Halmozottan Hátrányos Helyzetű

87

A KIADVÁNY ELKÉSZÍTÉSÉBEN RÉSZT VETTEK

SPANYOLORSZÁG FUNDACIÓN LESMES

• Miguel Santos Gonzáles • Elena Sanz Hernando • Montserrat Ángulo Martín

FECLEI (Associación para el Fomento de las Empresas de Inserción en Casilla y León)

• Guillaume Tréguer • Sara Peňa Carballeda

BELGIUM RES (Réseau d’Entreprises Sociales)

• Etienne Dewalder • Cinzia Troiano • Joachim Sferrazza

MAGYARORSZÁG GALILEO PROGETTI NONPROFIT KFT.

• Claudia Piovano • Fekete Ádám

EUROPA ENSIE (European Network of Social Integration Enterprises)

• Aurélie Duprés

A jó gyakorlatok kutatásában és megosztásában részt vevő MISZÉV-ok és egyéb szociális vállalatok: Kasztília és León – Spanyolország

• CEISLABUR • GRM • REUSAD • EL GUSTO DE SERVIRLE • LA ENCINA SERVICIOS

INTEGRADOS • ALGO NUEVO • ACCOREMA • MIRAVERINTEGRACIÓN PUENTE

LADRILLO • TODO SERVICIOS MÚLTIPLES • UZIPEN CASTILLA LEÓN

Vallónia – Belgium

• LA LOCOMOBILE • RÉCOL’TERRE • TRUSQUIN TITRES-SERVICES • STEPPES-SERVICES • NEUPRÉ NET SERVICES • CORTIGROUPE • DE BOUCHE Á OREILLE • GROUPE TERRE

Budapest – Magyarország

• INFORMATIKA A LÁTÁSSÉRÜLTEKÉRT ALAPÍTVÁNY

• ÚJBUDA PRIZMA KÖZHASZNÚ KFT.

88

Documents

Ez a kiadvány a VP/2012/009 PROGRESS Foglalkoztatási és ... final publication HU def.pdf · Ez a kiadvány a VP/2012/009 PROGRESS Foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási