Upload
others
View
2
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
Budapest100_kutatás Ámon-Kovács Judit
Fő utca 21 – Bem rakpart 11.
ALAPADATOK
HRSZ: 14413
FUNKCIÓ: lakóépület – bérház (ma részben szálloda)
ÉPÍTÉS ÉVE: 1897-98
STÍLUS: neoreneszánsz
ÉPÍTTETŐ: Méltóságos Hubay Jenőné született Cebrián Róza grófnő
TERVEZŐ: Goll Elemér – 1897-98-as eredeti tervek
Schiffer Miksa okl. építőmérnök – 1907-es átalakítás
Dr Zeilinski Szilárd - 1907-es átalakítás födémterv
Szabó Jenő műépítész – 1927-es átalakítás
ÉPÍTŐMESTER: Peterek Lajos és Wagner Marcell építőmesterek
KÉSŐBBI TULAJDONOSOK: Államosítás után több kis lakás, irodák, majd a rakparti
szárnyban a Pálmai család által épített Victoria hotel.
HÍRES LAKÓK: Őrgróf Pallavicini György (1881– 1946), magyar nagybirtokos,
legitimista politikus, Aranygyapjas rend lovagja, királyi kamarás,
tartalékos huszárkapitány 1
Szöllősy Zsigmond (1872-1953) magyar író, újságíró,
könyvkereskedés tulajdonosa
Máté Olga (1878-1961) magyar fényképész, fotóművész,
feminista mozgalmár2 - az egyik műterem, itt nyitotta első
műtermét
Olgyay Ferenc festőművész
EREDETI ÉPÜLET
A telket Hubay Jenő 1896-ban Eisenstädter Mór és nejétől vásárolta 32000 forintért.
A forint alatt valószínűleg az osztrák-magyar forintot kell érteni, ami a monarchia
ezüstalapú pénzneme volt és amit 1892-ben váltott fel az aranyalapú korona, az
1 https://hu.wikipedia.org/wiki/Pallavicini_György 2 https://hu.wikipedia.org/wiki/Máté_Olga
Budapest100_kutatás Ámon-Kovács Judit
1896-os Budapesti Hírlap valamiért még mégis a régi forintban közölte az adatokat.3
Ma Hubay palotaként emlegetjük, de az 1920-as években Gróf Cebrián palotaként
volt ismert, az épület eredeti tervein építtetőként is Méltóságos Hubay Jenőné
született Cebrián Róza grófnő szerepel, ugyanakkor”fényűzően megépített palota
teljesen Hubay elképzelései szerint készült. Az első emeleten zenetermet rendeztek
be a házi hangversenyek céljaira, velencei csillárokkal, falikarokkal, fehér zongorával
és külön kis próbaszobával. Ez a palota adta Hubay Jenő életének jellemző keretét a
hátralevő csaknem negyven éven át.”4 “Budán, Margitrakpart vagy Fő-utca 21. szám
alatt egy nagyobb lakás a II. emeleten, két szép fetészeti műterem
mellékhelyiségekkel, két üzleti helyiség a Fő-utcában május elsejére azonnal kiadó”
hirdették 1898-ban, azaz az épület ezen része 1898 májusára már beköltözhető
állapotban állt. 5
A négyemeletes bérházat Goll Elemér tervezte 1897-ben (a módosított terveket
1898-ban), a kivitelezést Peterek Lajos és Wagner Marcell építőmesterek vezették.
Az U alakú beépítés belső udvarát a fő utcai és margit rakparti szárny és az őket
összekötő keskeny középső épületrész határolta. Az épületnek mindkét utca felől volt
bejárata, az épület központi lépcsőháza a Fő utca felől volt megközelíthető, a
háromkarú lépcsőt még lift nélkül tervezték a századfordulón. A Fő utcai homlokzaton
az épület bejárata mellett két bolthelyiség portálja kapott helyet, mögöttük a
házmester lakással. A földszint többi része a Hubay-Cebrián lakás része. A középső
szárny földszintje ennek a lakásnak a kiszolgáló helyiségeié – tálaló-konyha-
cselédszoba. A Margit rakpart felőli tömben kap helyet két szoba, - melyet későbbi
terveken feltüntetve már tálaló-ebédlőnek használnak - és melyek egy közös, a
Margit rakpart felőli bejáratről megközelíthető előtérből nyíltak. (1.kép) Ezt a
bejáratot ugyanúgy tekinthetjük főbejáratnak, hiszen nemcsak, hogy ez volt a Hubay
lakás bejárata, hanem ebből az előtérből vezetett fel egy belső falépcső a középső
épületszárny első emeletén található hires fehér zeneterembe, amelyben a kommün
utáni időszaktól kezdve rendszeresen tartottak zenés, irodalmi és egyén művészi
jelegű összejöveteleket. “A vasárnapi zenés rendezvényeket az 1920-as évektől
zenedélutánoknak nevezték, ezek többségét 1925-től a rádió is közvetítette, gyakran
nemzetközi adás keretében. Hubay a kor leghíresebb muzsikusait léptette fel, de
pályakezdő, fiatal zenészeknek is lehetőséget biztosított a bemutatkozásra.
Növendékei rendszeresen játszottak e falak között, például Geyer Stefi, Vecsey
Ferenc, Szigeti József, Waldbauer Imre, Székely Zoltán, Zathureczky Ede, Gertler
Endre és Végh Sándor, a zongorát olyan művészek szólaltatták meg, mint Bartók
Béla, Fischer Annie, Felix Weingartner és Richard Strauss. Itt járt és Hubayval
muzsikált Arturo Toscanini, Bruno Walter, Yehudi Menuhin, Ruggiero Ricci, Pietro
Mascagni és Vincent d’Indy is. Hubay szándéka az volt, hogy a zene segítségével
kapcsolatot teremtsen a politikusok és művészek között, és a mindennapok gondjait
feledve szót értsenek egymással a zeneszámok szüneteiben.”6 Hubay Jenő 1937-ben
3 Budapesti Hirlap, 1896. május (16. évfolyam, 149. szám) 4 Halmy Ferenc Zipernovszky Mária: Hubay Jenő (Sorsdöntő évek fejezet) 5 Budapesti Hírlap, 1898. április (18. évfolyam, 112. szám) 6 http://www.hubayzeneterem.hu/index.php/hu/oldal/3.html
Budapest100_kutatás Ámon-Kovács Judit
bekövetkezett halála után a zenedélutánok két évig szüneteltek, majd 1939. január
24-én Hubay Jenőné felelevenítette ezeket a Hubay-zenedélutánokat, hogy a
”világhírű művész továbbélő szellemében ápolja a kamaramuzsikát. A megnyitó
koncerten Fischer Annie, Zathureczky Ede és Kerpely Jenő szerepeltek remek
produkciókkal, a zenei számok között pedig Góth Sándor mondott el nagy hatással
Mécs László- és Kosztolányi-verseket.7 1939-ben Horthy Miklós kormányzó is részt
vett a vasárnapi koncerten. Az utolsó koncertet 1944-ben adták a haldokló Cebrián
Róza tiszteletére. Az első emelet, aminek súlypontjában a zeneterem helyet kapott,
teljesen a Hubay-Cebrián lakás része, egy fürdőszoba-wc blokkon kívül összesen hét
szobából és három előtérből áll, ezen az épületszinten a koncertek idején a család
150-180 embert látott vendégül. (2.kép) A második emeleten két lakást alakítottak
ki, a Margit rakpart felé egy öt szoba-előtér-fürdő-wc-kamra-konyha-cselédszobás
lakás, a Fő utcára pedig egy három szoba-előtér-fürdő-wc-kamra-konyha-
cselédszobás lakás nézett. A harmadik emelet teljes egésze ismét egy nagy lakás
volt, két külön bejáratú előszobával,hét szobával, ruhatárral, fürdőszobával, két wc-
vel, konyhával, cselédszobával. A negyedik emeleten 1907-ig a Fő utca felőli
szárnyban mosókonyha, mángorló és ruhaszárító padlás volt, ezt a későbbi
módosítás során beépítették és három cselédszobát, cselédebédlőt,
mosogatóhelyiséget és ételliftes konyhát alakítottak ki. A Margit rakparta tájolva
kapott helyet minden bizonnyal gyönyörű panorámával két műterem a hozzájuk
kapcsolód kamrával, közös előtérből nyíló wc-vel. 1927-ben újabb átalakításokat
végeztek az épületen. A földszinti boltok légterét egy födémmel kettéosztották, a
földszinten az üzletekhelyét átvette egy sofőrszoba és ide került a házmesterlakás is.
A beiktatott új épületszinten egy fehérneműrakár és két cselédszoba kapott helyet.
A középső szárnyba egy hatalmas gardrób és egy szakácsnészoba került. A
mosókonyha, mángorló, cselédebédlő a pincébe költözött.
Az épület eredeti tervei közül a rakparti homlokzaté maradt fent. Ellentétben a ma is
meglévő Fő utca szárny első emeletétől kezdve szimmetrikus, öt tengelyes
kialakításával, a vakolatdíszekkkel gazdagon borított Margit rakparti homlokzat
asszimetrikus volt, a tengelyek száma is változó. (3.kép)
7 Ujság, 1939. január (15. évfolyam, 19. szám)
Budapest100_kutatás Ámon-Kovács Judit
1.KÉP - FÖLDSZINTI ALAPRAJZ - A dokumentum őrzési helye Budapest Főváros Levéltára
2.KÉP - I.EMELETI ALAPRAJZ - A dokumentum őrzési helye Budapest Főváros Levéltára
Budapest100_kutatás Ámon-Kovács Judit
4.KÉP - VICTORIA HOTEL – forrás /www.booking.com
JELENLEGI ÁLLAPOT
Az épület margit rakparti szárnya a 1945-ben bombatalálatot kapott, “a homlokzat
beomlott és a főbejárat valamint az utcára néző szobák megsemmisültek. A
világháború után a palotát államosították. A megmaradt részekből tucatnyi bérlakást
alakítottak ki, a zenetermet és a két szomszédos helyiségeket pedig sokáig irodaként
használták, igen kevés gondot fordítva a karbantartásra és felújításra. A Duna-parti
rész egészen 1990-ig foghíjtelek volt, amelyen felépült Budapest egyik első
magántulajdonban lévő szállodája, a Hotel Victoria. A szálloda tulajdonosai 2007-
ben, kitartó erőfeszítések eredményeképpen, megvásárolták a Hubay palota
szomszédos, első emeleti helyiségeit: a fehér Zenetermet, két szalont és a fából
épített eredeti lépcsőházat. Még az év őszén hozzáláttak a korhű felújításhoz, amely
2008 tavaszára fejeződött be. Mára a látogatók e helyiségeket eredeti pompájukban
csodálhatják meg.” 8
8 http://www.hubayzeneterem.hu/index.php/hu/oldal/3.html
3.KÉP - EREDETI RAKPARTI HOMLOKZAT - A dokumentum őrzési helye Budapest Főváros Levéltára
Budapest100_kutatás Ámon-Kovács Judit
ÉPÜLETHEZ KAPCSOLÓDÓ SZEMÉLYEK, TÖRTÉNETEK
Hubay Jenő (1858-1937). “hegedűművész, magyar zeneszerző és pedagógus.
1921-ben az MTA tiszteleti tagjává választották. 1919-től 1934-ig a Zeneakadémia
igazgatója volt. A 19. század utolsó negyedében a világ hegedűművészeinek
élvonalába tartozott: a hetvenes évek végétől évtizedeken át sorozatosan aratta
sikereit Európa-szerte. Jelentős elismerést vívott ki kamaramuzsikusként is. Előbb
brüsszeli, majd budapesti vonósnégyesével és szonáta-partnereivel a legmagasabb
igényű muzsikálásnak igyekezett híveket szerezni. Zenepedagógusként is kiváló
eredményeket ért el. 23 évesen került az előkelő Brüsszeli Konzervatórium hegedű
tanszakának élére, és négy év múlva kitűnő muzsikusok egész sora került ki
osztályából, köztük Bram Eldering. Ezután visszatért Magyarországra, ahol a
Zeneakadémia hegedűtanszakát vezette. A Hubay-iskolából olyan híres művészek
kerültek ki, mint Geyer Stefi, Vecsey Ferenc, Szigeti József. 1919-től 1934-ig a
Zeneakadémia igazgatója volt. A 19. század végétől népszerűek voltak hegedűművei
és magyar, francia, valamint német dalai. Később érdeklődése egyre inkább a
nagyobb szabású, szimfonikus és színpadi műfajok felé fordult: A cremonai hegedűs
és az Anna Karenina című operáival maradandót alkotott.”9
Méltóságos Hubay Jenőné született Cebrián Róza grófnő (1870-194410). A
spanyolországból származó mágnáscsalád eredeti neve Cebrián y Figuerollas,
Cebrián Róza grófnő nagyapja, az osztrák tábornok Gróf Cebrián Antal
Magyarországon telepdett le és akit 1827-ben vettek fel a magyarországi honfiúsított
mágnások közé és kapott grófi címet.11A család székhelye ekkor még Nógrád
megyében, Füleken volt, itt született édasapja Gróf Cebrián László is 1823-ban. Róza
1870-ben született. Jó zenei adottságokkal rendelkezett és ennek kösöznhetően
ismerkedett meg az 1880-as évek végén Hubay Jenő hegedűművésszel, a
Zeneakadémia fiatalon is nagymúltú világot járt tanárával, akivel számos közös
koncertet adtak. Hubay 1891-ben kérte meg a grófnő kezét, de Róza apja ellenezte
a házasságot. A fiatalok ekkor elhatározták, hogy az apai akart ellenére is
egybekelnek és három év múlva Róza 21. születésnapjának reggelén
összeházasodtak. Az esküvőn jelen volt az örömapa is, aki ekkorra már megbékélt
lánya döntésével, és miután meggyőződött “arról, hogy leánya még az apai akarattal
dacolva is, követni fogja szive vonzalmát, maga sem ellenezte többé a házasságot és
sajátkezüleg irt levéllel hívta meg Hubay Jenőt a hivatalos eljegyzésre. A szalatnyai
kastélyban volt az ünnepélyes kézfogó s ugyanakkor váltott jegyet Bem
huszárkapitány a gróf másik leányával, Mária grófkisasz- szonynyal “12
Máté Olga (1878-1961) magyar fényképész, fotóművész, feminista mozgalmár. Első
önálló műtermét 1899-ben a Fő utca 21. szám alatt nyitotta meg, innen 1911-ben
9 https://hu.wikipedia.org/wiki/Hubay_Jenő 10 Kerepesi temető: 25/1-1-26 Hubay Jenőné sz. Gróf Cebrián Róza sírja) 11 Nagy Iván: Magyarország családai. Czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. 3. kötet (1858) 12 Pesti Napló, 1894. július (45. évfolyam, 186.szám)
Budapest100_kutatás Ámon-Kovács Judit
költözött át a Veres Pálné utca 12. szám alá.13 Leghíresebb munkái között szerepel
Babits Mihály valamint Kaffka Margit arcképe.
Szöllősy Zsigmond (1872-1953) magyar író, újságíró, könyvkereskedés
tulajdonosa. – földszinti üzlethelyiség tulajdonosa. A Fő utca 21. szám alatt
Goldgruber Mór könyvesboltját és antikváriumát a tulajdonos 1922-ben
bekövetkezett halála után Szöllősy Zsigmond magyar író, újságíró vásárolta meg és
vezette tovább. “Két pálya van, amiből nem lehet megélni, az irodalom és a
könyvkereskedés. Megpróbálom a kettővel együtt, mégis csak viszem valamire.”14
Olgyay Ferenc (1872-1939) festőművész 1901 és 1902 között valószínűleg a fenti
műtermek egyikének volt bérlője 15
Őrgróf Pallavicini György Mária Arthúr József Ede István Gusztáv Károly
(1881 - 1946), magyar nagybirtokos, legitimista politikus, Aranygyapjas rend
lovagja, királyi kamarás, tartalékos huszárkapitány.16 – az épület egyik lakója
“Őrgróf Pallavicini Gvörgy államtitkár — mint ismeretes — néhány hét előtt avval
a kérelemmel fordult a Központi Lakáshivatalhoz, hogy a Gyufaárusitó R. T.
Andrássy-ut 102. számú házban bérelt tizenkét szobából álló irodahelyiségeit lakás
céljára rekvirálják el számára. A lakáshivatal helyt adott az államtitkár kérelmének
és kötelezte a Gvufakartellt, hogy záros határidőn belül bocsássa a lakást őrgróf
Pallavicini rendelkezésére…… Pallavicini György, akinek ugyan a Fő-utca 21. számú
házban van egy hat szobából álló lakása, de ez szerinte kicsiny és kényelmetlen,
továbbá ki kell onnan augusztus elsején költöznie……. Dr. Heinrich Antal a
gyufakartel képviseletében kérte a lakáshivatal rekvirálást elrendelő határozatának
megváltoztatását… Felemlíti, hogy az örgrófnak igen alkalmas lakása van a Fö-
utcában és csak azért nem akar ott maradni, mert nagy számú cselédségét nem
helyezheti el megfelelően. Ettől eltekintve pedig az édesanyja, örgróf Pallavicini
Edéné teljesen egyedül lakik egy 12 szobás kényelmes nagy lakásban a Verböczy-
utcában, melyből minden megerőltetés nélkül átengedhetne fiának megfelelő néhány
szobát, ha tényleg oly nagy szüksége volna lakásra. Ezenkívül az államtitkár apósa
gróf Andrássy Gyula minden bizonnyal adhatna helyet vejének kényelmes és
hatalmas palotájában, melynek nagy része lakatlanul áll.
Dr. Glückstahl Samu, Deutsch Gyula háztulajdonos nevében hozzájárult a
gyufakartell kéréséhez. Magyarázta a lakásrendeletet, melynek nem lehet az az
intenciója, hogy luxusigényeket kielégítsen. Ha már szükségesnek látja a bizottság
13 Budapesti Hírlap, 1911. augusztus (31. évfolyam, 185. szám) 14 Színházi Élet - 1923/44. szám 15 Budapesti Czim- és Lakásjegyzék, 1901-1902 (13. évfolyam) 16 https://hu.wikipedia.org/wiki/Pallavicini_György
Budapest100_kutatás Ámon-Kovács Judit
a lakáselrekvirálást, akkor ne Pallavicininek ítélje azt oda, hanem 10 szegény és
valóban arra rászorult embernek. Ha az államtitkár ur kényelmet akar és
luxusigényeit szeretné kielégíteni, akkor vegyen magának egy palotái. Helyteleníti,
hogy a lakáshivatal az örgróf eme vágyának kielégítésére segítségül szegődött….
Dr. Melczer István. Pallavicini (frgróf képviseletében elöadia, hogy felének augusztus
1-én ki kell költöznie mostani Fö-utcai lakásából, mert Hubav grófnő, a
lakástulajdonosnő saját használatára akarja azt igénybe venni. Indokolja, hogy
miért választotta kliense épen a Gyufaárusitó irodahelyiségeit magának ki.
— Az államtitkár ur — úgymond — társadalmi pozíciójánál fogva igényt tarthat
kényelmes, nagy lakásra. A mostani pedig kicsiny és- kényelmetlen. Az örgróf urnak
3 gyermeke és 11 cselédje van, tehát tíz szobásnál kisebb lakásban igazán nem
lakhatik.
Hangos derültség követte ezt a valóban hathatós védelmet…”