Faragó Imre

Magyar földrajzinév-használata magyar olvasóközönségnek

készülő térképeken

Budapest, 2003. április 29.

Névanyag felvételének nyelvét befolyásoló tényezők

A célközönség nyelve

nemzeti / államnyelvi névrajz

A térkép célja

kézitérkép / asztali térkép

A névterület kiterjedése

az államterületnél és a népterületnél is tágabb

Exonima – EndonimaKartográfiai exonima: egy földrajzi alakulat neve valamely nyelven, amely kívül fekszik azon a területen, ahol ez a nyelv hivatalos.

Kartográfiai endonima: egy földrajzi alakulat neve valamely nyelven, amelyet az adott területen hivatalos vagy beszélt nyelvként használnak. Štúrovo=(hivatalos név)=endonima

Párkány=(használt nyelvi alak)=endonima

Párkány=(nem hivatalos alak)=exonima

Žilina =(hivatalos név)=endonima

Zsolna=(nem hivatalos alak)=exonima

Párkány és Zsolna egyenértékű magyar földrajzi nevek

Névhasználati változások áttekintésemintaterületek segítségével

1. Mintaterület:KISALFÖLD

NévszűkítésNévcsere

2. Mintaterület:EPERJES–TOKAJI-

HEGYVIDÉK,GÖMÖR–SZEPESI-

ÉRCHG.,GÖMÖR–TORNAI-

KARSZT

NévcsereMegszüntetés

Földrajzi iskolai atlasz (tervezte: Kogutowicz Manó, 1896)

1896Eperjes–Tokaji-hg.,

Gömör–Szepesi-érchegység,

Tornai-hg.

Földrajzi iskolai atlasz (tervezte: Kogutowicz Manó, 1896)

1896

0

Kozma–Kőrösi Rendszeres földrajzi atlasz (szerk.: Kozma Gyula és Kőrösi Albin) Singer és Wolfner kiadása Budapest, 1907

Eperjes–Tokaji-hg.

Gömör–Szepesi-érchegység

0

1907

Kis-Magyar-alföld

Kozma–Kőrösi Rendszeres földrajzi atlasz (szerk.: Kozma Gyula és Kőrösi Albin) Singer és Wolfner kiadása Budapest, 1907

1907

Kogutowicz Földrajzi iskolai atlasz (Magyar Földrajzi Intézet Rt. 1922)

1922

Eperjes–Tokaji-hg.

Gömör–Szepesi-érchegység

0

Kogutowicz Földrajzi iskolai atlasz (Magyar Földrajzi Intézet Rt. 1922)

1922

Kisalföld

Az Állami Térképészeti Intézet kisatlasza. Első kiadása az 1930-as évek közepén, ezt még három követte a Honvédtérképészeti Intézet

kiadásában 1943-ig.

1930-as évek

Sátor-hg.

Gömör–Szepesi-érchegység

0

Az Állami Térképészeti Intézet kisatlasza. Első kiadása az 1930-as évek közepén, ezt még három követte a Honvédtérképészeti Intézet

kiadásában 1943-ig.

1930-as évek

Kisalföld

1940-es évek új névadásai

Ptácsnik (Vtáčník) = Madaras Vihorlát (Vihorlat) = ViharlátóSzinyák (Szinyak) = KéklőSzvidovec (Szvidovec) = FagyalosGutin-hegység (Munţii Gutâi) = EzüstösCibles (Ţibles) = SzéplesEperjes–Tokaji-hegység = Sátor-hegységToroiaga = Toronyága (1939 m )Pop Iván = Iván-havas (1940 m)Hoverla = Horthy Miklós-csúcs

Dr. Irmédi-Molnár László és Tolnay Dezső:Ideiglenes földrajzi térképfüzet a közép és középfokú iskolák részére

(1947)

1947

Sátorhegy

Érchegység

Galyaság

Dr. Irmédi-Molnár László és Tolnay Dezső: Ideiglenes földrajzi térképfüzet a közép és középfokú iskolák részére

(1947)

1947

Kisalföld

Földrajzi térképfüzet (tervezte és rajzolta: Takács József és Bognár Gábor), Tankönyvkiadó, Budapest 1953

1953

Zempléni-hegysor

0

0

Földrajzi térképfüzet (tervezte és rajzolta: Takács József és Bognár Gábor), Tankönyvkiadó, Budapest 1953

Kisalföld

1953

Földrajzi atlasz a középiskolák számára [Kartográfiai Vállalat Budapest, 1955]

1955

Zempléni-hg.

Aggteleki-hg.

Földrajzi atlasz a középiskolák számára [Kartográfiai Vállalat Budapest, 1955]

1955

Kisalföld

Világatlasz (szerk.biz.elnök: Radó Sándor) [Kartográfiai Vállalat Budapest,1959]

Zempléni-hg.

Gömör–Tornai-karszt/Észak-borsodi-karszt

1959

Földrajzi atlaszok a középiskolák és az általános iskolák számára [1959, 1964,1986]

1956-1989

1959 1964

1967 MNA

Kisalföld

Kisalföld/Szlovák-alföld

Kisalföld/Duna menti-alföld

Kisalföld/01986

Magyarország földrajzinév-tára I. (Kartográfiai Vállalat Budapest, 1982)

Zempléni-hg.

0/Aggteleki-karszt

0

FNT I. 1982

Magyarország földrajzinév-tára I. (Kartográfiai Vállalat Budapest, 1982)

Kisalföld/0

FNT I. 1982

1989 MNA

Zempléni-hg./Slaneci-hg.

Szlovák-érchg.

0/Aggteleki-karszt

Magyarország nemzeti atlasza (szerk.biz.elnök.: Pécsi Márton) [Kartográfiai Vállalat, 1989]

Kisalföld/0

Magyarország nemzeti atlasza (szerk.biz.elnök.: Pécsi Márton) [Kartográfiai Vállalat, 1989]

1989 MNA

Földrajzi atlasz [Stiefel Falitérkép Kiadó Kft. Budapest, évsz.nélk.]

1994

Eperjes–Tokaji-hegyvidék(Zempléni-hg.+Szalánci-hg.)

Gömör–Szepesi-érchg.

Gömör–Tornai-karszt

Földrajzi atlasz [Stiefel Falitérkép Kiadó Kft. Budapest, évsz.nélk.]

Kisalföld

1994

Officina képes világatlasz a Föld és a természet [Officina Nova Budapest, évsz.nélk.] (Az RV Reise- und Verkehrsverlag GmbH 1992-es kiadású

atlaszának magyar változata)

Zempléni-hg./Slanské pohorie

Slovenské rudohorie

Slovenský kras/0

1992Officina

Officina képes világatlasz a Föld és a természet [Officina Nova Budapest, évsz.nélk.] (Az RV Reise- und Verkehrsverlag GmbH 1992-es kiadású

atlaszának magyar változata)

Kisalföld/Podunajská nižina

1992Officina

A Föld Világatlasz (felelős szerk.: Faragó Imre, vezető szerk.: Sasi Attila) [AGÁT térképészeti Kft.–Nyír-Karta Bt. –Szarvas András, 1999]

Eperjes–Tokaji-hegyvidék(Zempléni-hg.+Szalánci-hg.)

Gömör–Szepesi-érchg.

Gömör–Tornai-karszt

1999

A Föld Világatlasz (felelős szerk.: Faragó Imre, vezető szerk.: Sasi Attila)

[AGÁT térképészeti Kft.–Nyír-Karta Bt. –Szarvas András, 1999]

Kisalföld

1999

Cartographia Világatlasz (szerk.biz.elnök: Dr. Papp-Váry Árpád) [Cartographia Kft. Budapest, 2001]

Zempléni-hg./Slaneci-hg.

Szlovák-érchegység

0/Aggteleki-karszt

2001

Cartographia Világatlasz (szerk.biz.elnök: Dr. Papp-Váry Árpád) [Cartographia Kft. Budapest, 2001]

Kisalföld

2001

Csángóföld névanyaga két világatlaszban

Cartographia Világatlasz [Cartographia Kft. Budapest,

2001]

A Föld Világatlasz [AGÁT térképészeti Kft.–Nyír-Karta Bt. –Szarvas András, 1999]

Kettős tájszemlélet Magyarországon

• 1926, 1937 Prinz Gyula tájtagolása („a Kárpát-térség 15 tája”) • 1941 Kádár László Kárpátok és Kárpát-medence tájtagolása• 1947 Bulla Béla–Mendöl Tibor „Kárpátok-centrikus” földrajz tankönyve• 1950 A trianoni országterülethez igazított tájszemlélet „hivatalossá” tétele az oktatásban• 1959Az első világatlasz a trianoni tájszemléleti alapon• 1960 A „Tájvita”, az országhatárokhoz kötött szemlélet győzelme• 1968, 1975 Székely András Kárpátok-centrikus felosztása• 1967, 1980 Marosi Sándor és Pécsi Márton trianoni határokhoz kötött tájfelosztása• 1971 Magyarország földrajzinév tára I. (FNT I.)• 1992Az első nem FNT I.–es tájrajzú Magyarország térkép megjelenése• 1997 Hajdú-Moharos József és Hevesi Attila: A Kárpát–Pannon térség természeti tájbeosztása (KPTTB)• 1999Az első KPTTB-alapú világatlasz

Magyar településnév-használat a magyar kartográfiában

1868 Törvény a magyar–horvát kiegyezésről (1868. XXX. tc.). Az államnyelvi-elv következetes alkalmazása a térképeken. (Szlavóniai és moldvai magyar nevek eltűnése.)

1898 A törzskönyvezés megindulása (1898. évi IV. tc.)1912 A törzskönyvezés befejeződése (Árva, Liptó, Fogaras,

Hunyad nem emelkedik jogerőre).1913 Az utolsó „összegző” helységnévtár.1921 Trianon. Mintegy 9000 település kikerülése a magyar

közigazgatásból. Az államnyelvi-elv oldódása a térképeken.

1941 Kétnyelvű (magyar-ruszin) helységnévtár megjelenése.

1950 Az államnyelvi-elv trianoni országterületre vonatkoztatott alkalmazásának előretörése.

1954 A Községi Törzskönyv Bizottság megszűnése.1962 A Földrajzinév Bizottság megalakulása.1992 Az első helységnév-azonosító szótár megjelenése.

Névhasználati elvek és befolyásoló tényezők

Kartográfiai névrendszerezés

(1) Településnevek [önálló, helységrész, ktlh.](2) Közterületek nevei(3) Igazgatási nevek [állam, közig.egys., véd.ter.](4) Víznevek [szárazföldi, tenger-óceán](5) Jellegzetes földrajzi pontok nevei [csúcs,

hágó, fok]

(6) Határnevek (Határrész-nevek) (7) Tájnevek [term.föld., tört.föld, népr.,

tengerfenék](8) Közlekedési elemekre vonatkozó nevek (9) Magyarázónevek(10) Egyéb kiegészítő névrajzi elemek

Településnevek1. Államnyelvi alakjuk hivatalos név.2. A helységnévtárakban, szakirodalomban, irodalmi

művekben, publikus formában megjelenő magyar településneveket a magyar földrajzinév-kincs része.

3. A magyar településnév-anyag szétválasztható egy ma használatban lévő és egy elfeledett, a használatból kikerült ún. középkori csoportra

4. Élő magyar nevek a csángóföldi magyar településnevek.

5. A Magyar köztársaság területén kívüli magyar névanyag használatára irányadó az 1913-as hnt.

6. Új települések létrejötténél a határon túli magyar szervezetek ajánlása az irányadó, ha az illeszkedik a magyar településnév-adás rendszerébe.

7. A nem latin betűkkel író nyelvek településneveit, ha nincs egyéb magyar névalakja a „keleti nevek magyar helyesírása” által megadott átírási formában célszerű felvenni.

Közterületnevek

1. Hivatalosan megállapított nevek.2. Azokon a településeken, ahol hivatalosan kettős

közterületnév-használat van, mindkét nyelv neveinek térképi alkalmazása indokolt.

3. Pusztán fordítás útján létrehozott / létrejött, de nem hivatalos közterületnevek térképi alkalmazása nem indokolt, de megengedhető

4. Történelmi közterületnevek térképi felvétele csak külön (tipográfiailag elkülönített) névkategória bevezetésével oldható meg.

1. Államnyelvi alakjuk és azok fordítása vagy részfordítása hivatalos név.

2. Az államnevek magyar névalakjai csak a Magyar Tudományos Akadémia ajánlása alapján vehetők fel.

3. A közigazgatási egységek neveiben a köznévi tag fordítható.

4. Ha a közigazgatási egységek neveinek tulajdonnévi része közszói (égtájak, viszonyszavak) tagot tartalmaz a név egésze fordítható.

5. Abban az esetben, ha az adott ország közigazgatási vagy védettséget élvező egységének államnyelvi névalakja magyar névalakkal rendelkező település, víz vagy táj nevéből képződött, a magyar nevet a névadó objektum magyar nevének alkalmazásával kell létrehozni.

6. A védett területek neveinek esetében a köznévi tagok (nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület) fordítása elengedhetetlen.

Igazgatási nevek

Példák:

Kraj Severočeský (Csehország) = Észak-CsehországJihomoravský kraj (Csehország) = Dél-Morvaország Niederösterreich (Ausztria) = Alsó-AusztriaOberösterreich (Ausztria) = Felső-AusztriaBratislavský kraj (Szlovákia) = Pozsonyi körzetZakarpatszka oblaszty (Ukrajna) = Kárpátontúli területJudeţul Sălaj (Románia) = Szilágy megyeNordrhein-Westfalen (Németország) = Észak-Rajna-

VesztfáliaCataluña (Spanyolország) = KatalóniaNew South Wales (Ausztrália) = Új-Dél-Wales Équateur (Kongói Demokratikus Köztársaság) = Egyenlítői-

körzetCentral (Zambia) = Központi tartomány

Chránená krajinná oblasť Mala Fatra (Szlovákia) = Kis-Fátra Tájvédelmi körzet

Krkonošský Národní Park (Csehország) = Óriás-hegység Nemzeti Park

Víz-, jellemző földrajzi pontok- és tájnevek

1. A földrajzi nevek köznévi tagjai a latin írásjeleket használó nyelvek köznévi tagjai esetében legtöbb esetben következetesen lefordíthatók. Hasonló a helyzet a cirill írást használó szláv nyelvek esetében is.

2. A nem latin betűs távoli nyelvek (türk nyelvek, kínai, koreai, japán stb.) közszói tagjai a magyar nyelvben általában jól kiejthető és sok földrajzi objektum nevében – magyar fülnek – a tulajdonnévvel összeforrottan jelentkeznek. Ezek fordítása nem javasolt, ugyanakkor a közszavak következetes adott nyelvi (magyar átírásban való) felvétele indokolt. A földrajzi közneveknek magyar átírással írt alakját, a földrajzi összetételben minden esetben kis kezdőbetűvel, a tulajdonnévhez kötőjellel kapcsolva kell írni.

3. Az előbbihez hasonló megoldást, tehát a kis kezdőbetűvel való írást javaslom az idegenből magyarrá vált közszói névtagok helyesírására is. (kordillera, kordillerák).

4. A földrajzi nevek melléknévi és köznévi eredetű tulajdonévi részeit, abban az esetben, ha azok ma is az adott nyelvben konkrét jelentéssel bírnak, lefordíthatjuk. Kivételt képeznek a személynévből és tulajdonnévből (pl. hajó, expedíció nevéből) származó névtagok.

5. Hasonlóan kivételt képezzenek a távol-keleti nyelvek földrajzi összetételei. Ezek esetében – a köznévi tagokhoz hasonlóan – a magyaros átírás elegendő. A közvetlen magyar fordítást csak akkor javasolt, ha az más latin betűs nyelvek esetében jelentkezik.

6. A személynévi eredetű földrajzi nevek közül a szentek és az uralkodók neveiből képzett formák következetesen lefordíthatók.

7. Nem alkalmazható a magyar névalak abban az esetben, ha az idegen név – bár a fenti esetek valamelyike érvényes lenne rá – teljes mértékben belegyökeresedett a mindennapi köztudatba és a mindennapok kommunikációjában folyamatosan, társadalmi és szakmai megosztottság nélkül élő név.

Példák:

Orlické hory (cseh) Orlice-hegységCserszkij hrebet (orosz) Cserszkij-hegység Bayerwald (német) Bajor-erdő

Rocky Mountains (angol) Sziklás-hegységFox Islands (angol) Róka-szigetekPorcupine River (angol) Kúszósül-folyóBay of Goods Mercy (angol) Isteni kegyelem-öbölSierra Dois Irmãos (portugál) Két testvér-hegység Tien-san (kínai)Csilien-san (kínai)Kuznyecki-alatau (hakasz)Ulahan-bom (jakut)Kara-kum (türkmén)

Hivatalos és nem hivatalos nevekÁllamnyelvi alakjukban hivatalos nevek:TelepülésnevekKözterületek neveiKözlekedési elemekre vonatkozó nevek

Fordítható formájukban is hivatalos nevek:Igazgatási nevek