FEJLESZTŐ tanulói 1 - kfg.hukfg.hu/~peti/biologia/FEJL_BIOLOGIA/FEJL%20MAPPA%20BIOL%d3GIA/10.%20… · 101. egysejtŰ eukariÓtÁk És nÖvÉnyek (e) 102. nÖvÉnyek, baktÉriumok,

FEJLESZTŐ FELADATOK

TANULÓI PÉLDÁNY

BBBIIIOOOLLLÓÓÓGGGIIIAAA

10. évfolyam

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Fejlesztési és Innovációs Központ (Biológia) Fejlesztő feladatok

2

A feladatsorok összeállításában közreműködtek: Both Mária Fazakas Andrea Gadóné Kézdy Edit Holzgethán Katalin Kecskés Ferenc Kerényi Zoltán Lászlóné Pátkai Zsuzsa Maróthy Mária Pintérné Mészáros Ildikó Vései Péter Szerkesztette: Csorba F László A program szakmai vezetője: Csorba F László


3

TARTALOM NÖVÉNYTAN ÉS NÖVÉNYÖKOLÓGIA I. ISMERKEDÉS A NÖVÉNYISMERET KÖNYVVEL 1. A NÖVÉNYFÖLDRAJT ELEMEI – AZ INDIKÁCIÓ (G) 2. A NÖVÉNYFÖLDRAJT ELEMEI – FLÓRA ÉS VEGETÁCIÓ (G) 3. A NÖVÉNYEK ELTERJEDÉSE, FLÓRAELEMEK (G) 4. OLVASS AZ ADATOKBÓL! (F) 5. NEM MINDEN LEN EGYFORMA (G) 6. NEM MINDEN PÁR „SZERETI” EGYMÁST (E) II. ÉLETKÖZÖSSÉGEK 7. KIRÁNDULÁS EGY MELEG HEGYOLDALON (G) 8. PATAKPARTI SÉTA (G) 9. HÍNÁROK KÖZT (G) 10. EGY DUNAPARTI LIGETBEN (G) 11. VAKSZIK (G) III. AMIRŐL A NÖVÉNYEK MESÉLNEK… 12. SPÓRÁS HAJTÁSOK (G) 13. ÉGERLIGETEK LAKÓJA (G) 14. LEBEGŐ HÍNÁR (G) 15. EGY VÉDETT NÖVÉNYÜNK (G) 16. MI VAN A KÉTFORINTOSON? (G) 17. EGY AGRESSZÍV GYOMNÖVÉNY (G) 18. „CSALÁN”, AMI NEM CSÍP (G) 19. EGY EHETŐ GOMBA (G) 20. PILLANGÓS VIRÁGÚ JÖVEVÉNY (G) 21. EGY RITKA KOSBOR (G) 22. EGY SZEGFŰFÉLE (G) 23. A „GONOSZ” ARANKA (G) 24. A VAJ IS LEHET VIRÁG (G) 25. VICSOROG, DE NEM HARAP (G) 26. VIZES PÁRNA (G) 27. NEM AZ, AMINEK LÁTSZIK (G) 28. AZ ÁLCÁZÁS NAGYMESTEREI (G) 29. NÁD, VÍZ NÉLKÜL (G) 30. SZIKLALAKÓK (G) 31. OLYAN, MINT A SELYMES HAJ (G) 32. MIT TUDSZ A PARLAGFŰRŐL (F) 33. A KIS IGÉNYTELEN (G). 34. A PARLAGFŰ TÁMAD, MIT TEJETÜNK? (G) 35. REND A LELKE MINDENNEK (E) 36. SZERVES, VAGY SEZRVETLEN SZÉNFORRÁST HASZNÁL? (E) 37. KI, HOL ÉL? (E) 38. MEGFÉRNEK-E EGYMÁS MELLETT? (E) 39. KI, MILYEN KÉMHATÁST SZERET? (E) 40. TŰRI-E A ZAVARÁST? (E)


4

IV. TEREPI MEGFIGYELÉSEK, MÉRÉSEK 41. A GYEPEK MINTÁZATA (G) 42. NÉGYZETRŐL NÉGYZETRE (G) 43. A KVADRÁTOZÁS TECHNIKÁJA (G) 44. GYEP- ÉS LOMBKORONASZINT BORÍTÁS MÉRÉSE (G) 45. A CSILLAGVIRÁGOK (G) 46. A SÁFRÁNYOK (G) 47. SZENT ISTVÁN KIRÁLY SZEGFŰJE (G) V. A NÖVÉNYI SZÖVETEK 48. KERESD A PÁRJÁT! (F) 49. SZÖVETSZAKÉRTŐK (G) 50. PÁROSÍTÓ JÁTÉK (G) 51. SZÖVETEK – TÁRSASJÁTÉK (G) VI. A GOMBÁK TESTFELÉPÍTÉSE 52. ISMERKEDÉS A GOMBÁKKAL (F) 53. RENDSZEREZZ ÉS KÍSÉRLETEZZ! (G) 54. A GOMBÁKRÓL MINDEN (E) 55. GOMBAKÜLLEM (F). 56. BELÉPÉS A GÁZCSERENYÍLÁSOKON (G) 57. NEM MINDEN GOMBA VALÓDI (E) VII. A NÖVÉNYEK TESTFELÉPÍTÉSE 58. NAGYÍTÓ ALATT A MOHÁK (F) 59. HOGYAN SZAPORODNAK A MOHÁK (G) 60. MOHAÖSSZESÍTŐ (E) 61. ÖRÖKZÖLDEK (F) 62. MILYEN A „KARÁCSONYFA”?(G) 63. SÉTA A FENYVESBEN (E) 64. KÉTSZIKŰEK TETŐTŐL TALPIG (F) 65. ISMERKEDJ A FÁKKAL, BOKROKKAL! (G) 66. KÉPRŐL SZÖVEG… (E) 67. A BAB ÉS A TULIPÁN (F) 68. MIKROSZKÓPPAL A NÖVÉNYEKBEN (G) 69. RAJZBAN ÉS SZAVAKBAN (E) 70. CSAK A HELYZETÜNK VÁLTOZIK (F) 71. AZ AUXINKONCENTRÁCIÓ HATÁSA A NÖVEKEDÉSRE (G) ÁLLATTAN, ÁLLATÖKOLÓGIA ÉS ETOLÓGIA VIII. AZ ÁLLATOK SZERVEZETE 72. A SZIVACSOK SEJTJEI (F) 73. RAJZOLJ, SZÍNEZZ, FELIRATOZZ! (G) 74. ISMERED-E A SZIVACSOKAT? (E) 75. MIBŐL LESZ A SZITAKÖTŐ? (G) 76. CSÚNYA HERNYÓBÓL GYÖNYÖRŰ PILLANGÓ (G) 77. CSAK A NŐSTÉNYEK CSÍPNEK… (G) 78. AZ ÍZELTLÁBÚAK, DE MÉGIS MÁSOK (F) 79. SOKFÉLÉK VAGYUNK (G) 80. AZ ÍZELTLÁBÚAK TESTFELÉPÍTÉSE ÉS ÉLETMÓDJA (E)


5

81. A PETÉBŐL NEM EGYFORMÁN BÚJUNK KI (F) 82. MEGDÖBBENTŐ SZÁMOK (G) 83. AHOL A HÍMEK DÍSZESEK (E) 84. A PUHATESTŰEK (F) 85. NEM HAGYOMÁNYOS VÉDEKEZÉS ÉS TÁPLÁLKOZÁS (G) 86. KIRE JELLEMZŐ (E) 87. EZ, MEG AZ A KALMÁROKRÓL (F) 88. KERESD A SZÖVEGBEN! (G) 89. KÉSZÍTS RENDSZERT! (E) 90. A KANADAI ÉS AZ EURÁZSIAI HÓDOK (G) 91. BÚVÁRKODJ A SZÖVEGBEN! (G) 92. KUTAKODÓ (G) 93. TUDOD-E MÁR, HOGY IGAZ VAGY HAMIS? (E) 94. A BANÁNOSLÁDA ZÁRJÁNAK REJTÉLYE (G) 95. MIKE HATALOMÁTVÉTELE (G) 96. CSIMPÁNZOK VISELKEDÉSE (E) 97. CSOPORTOSÍTÁS, DE MÁSKÉNT (F) 98. MINDENT A GERINCESEKRŐL (G) 99. GERINCESEK SZERVEZETE (E) VIII. AZ ÉLŐLÉNYEK SOKFÉLESÉGE – ÖSSZEFOGLALÓ FELADATOK 100. AZ ÁLLATOK (E) 101. EGYSEJTŰ EUKARIÓTÁK ÉS NÖVÉNYEK (E) 102. NÖVÉNYEK, BAKTÉRIUMOK, GOMBÁK ÉS EGYSEJTŰ EUKARIÓTÁK (E) 103. ÉLETMÓDOK (E) 104. VEGYES (RENDSZERTANI-ÉLETMÓDBELI) HALMAZOK (E) 105. ÉLŐLÉNYEK ÉS ÉLETMŰKÖDÉSEK – DOMINÓ JÁTÉK ÖNÁLLÓ TERVEZÉS, VITA, FELELŐSSÉG 106. A LEGÉRDEKESEBB ÁLLATOK ÉS NÖVÉNYEK I.(F) 107. A LEGÉRDEKESEBB ÁLLATOK ÉS NÖVÉNYEK II. (G) 108. A LEGÉRDEKESEBB ÁLLATOK ÉS NÖVÉNYEK III. (G) 109. AZ ATOMENERGIA FELHASZNÁLÁSA (G) 110. AZ ATOMENERGIA FELHASZNÁLÁSA – ÉRVEK KERESÉSE (G) FÓLIAMELLÉKLETEK A 12., 16., 19., 21., 23. ÉS 99. FELADATOKHOZ


6

I. RÉSZ NÖVÉNYTAN ÉS NÖVÉNYÖKOLÓGIA

Fotó: Csorba László


7

I. Ismerkedés a Növényismeret könyvvel 1. A növényföldrajz elemei –Az indikáció (NI: 11.old.) (G) 1. Mit jelent az indikáció szó? ………………………………………………………… 2. Mely anyagokat nevezzük a kémiában indikátoroknak? Hogyan működnek, mit

jeleznek?

………………………………………………………………………………………………… Az indikáció az ökológiában – egy elképzelt jegyzőkönyv elemzése Az alábbi ábrán egy elképzelt kirándulás jegyzeteit láthatjuk. A kirándulás 4 különböző életközösségen (társuláson) át vezetett (I:-IV.jelű sorok). A kiránduló csoport fölírta, hogy hol milyen növényfajokkal találkozott (A-F jelzéssel), és azt is, hogy mennyire volt gyakori ott az adott faj (+++ = tömeges; ++ = gyakori; + = ritka). A faj piktogramja és betűjele A vizsgált élőhely (életközösség)

A

B

C

D

E

F

I. ++ + + II. +++ ++ + III. +++ ++ + IV. + +++ ++ 3. A fentiek alapján mely fajok ragaszkodtak (a négy közül) csak egy bizonyos

élőhelyhez: …………….

1. Mely fajok voltak társulásközömbösek, azaz, amelyeknek mindegy, melyik

életközösségben élnek? ………………

2. Mely fajok voltak egy-egy életközösség jellemző indikátorai: ………………….

3. Mely fajokról sejthető, hogy környezeti igényeik hasonlóak? ………………………..


8

Az Adatbázis használata A könyv végén található Adatbázisban (NI: 246-263.old) konkrét fajok élőhely igényeit tüntették fel. Tanulmányozzuk először az Ökológiai mutatók jelentését (NI: 247. old.) majd keressünk a táblázatból néhány olyan fajt, amelyik 4. igen száraz környezetet (W=1) jelez:

…………………………………………………………………………………………………..

8. erős emberi beavatkozást (degradációt) (Z=5) „kedvel”, ill. jelez:

………………………………………………………………………………………………….

9. savanyú kémhatású talajt (R=1) jelez:

……………..………………………………………………………………………………….

10. Mit jelent, ha egy növény valamelyik ökológiai mutatója 0?

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

11. Vannak olyan növények az adatbázisban, amelyeknél egy vagy több ökológiai mutató hiányzik. Mi az oka ennek? Mi a közös ezekben a növényekben?

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………..

Általánosítás 12. Az eddigi példák alapján fogalmazzuk meg, mi a hasonlóság a biológiai (ökológiai)

indikáció, és a kémiai indikáció (például sav-bázis indikáció között). Mi az a különbség, ami a biológiai indikációt a kémiainál bonyolultabbá teszi?

……………………………………………………………...……………………………………

………………………………………………………………...…………………………………

…………………………………………………………………...………………………………

……………………………………………………………………...……………………………

………………………………………………………………………...…………………………

…………………………………………………………………………...………………………

……………………………………………………………………………...……………………


9

2. A növényföldrajz elemei – Flóra és vegetáció (NI: 11-12. old.) (G)

1. Mit jelent a flóra kifejezés? …………………………………………………..……..

2. Miért nem szoktak ma már egy terület gombaflórájáról beszélni?

………………………………………………………………………………………….……

Helyesek-e az alábbi kifejezések? Ha igen: mit jelentenek? Ha hibásak: mi a hiba?

3. A Kárpát-medence flórája: ……………………………………………………...…..

4. Az ember bélflórája: ……………………………………………………………...…

5. A zárvatermő növények flórája: …………………………………………………….

6. Csongrád megye zárvatermő flórája ………………………………………………..

7. Hogy nevezik az egész Földre kiterjedő zonális vegetációs egységeket? Mi a

nevük, ha az állatvilágot, a gombákat és a baktériumokat is beleértjük?

……………………………………………………………………………………………

Vegetációövek Magyarországon (NI: 14-19. old).

8. Mely három nagy növényzeti öv (vegetációöv) találkozásánál fekszik Magyarország?

• ……………………………………………………..

• ……………………………………………………..

• ……………………………………………………..

9. Hasonlítsuk össze a 16. oldalon látható 3 térképet! Mi és hogyan szabhatja meg a fás és a fátlan életközösségek (vegetációtípusok) határait?

………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………

10. Mit nevezünk zonális és mit azonális növényzeti típusnak?

• Zonális: ………………………………………………………………………….

• Azonális: ………………………………………………………………………..

11. Tanulmányozzuk a legfontosabb hazai élőhelytípusok rajzát (47. old)! Keressük ezen azonális vegetációtípusokat! Adjuk meg példaként hármat és írjuk mellé, hogy milyen helyi környezeti tényező segítette kialakulásukat!

Vegetációtípus megnevezése

A helyi tényező, ami fönntartja


10

3. A növények elterjedése, flóraelemek (NI: 19-23. old.)

1. Mely fajokat nevezzük kozmopolitának? Írjunk rá példákat!

………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………..

2. Melyek az endemikus fajok? Mi segíti elő a kialakulásukat? Hány endemikus növényfaj és alfaj él a Kárpát-medencében?

…………………………………………………………………………………….…………

………………………………………………………………………..……………..………

…………………………………………………………………………………..…………..

3. Mit jelent az área szó?

……………………………………………………………………………………………….

4. Mi az a két tényező, ami megszabja egy adott faj áreájának nagyságát, alakját?

• …………………………………………………………………………….

• …………………………………………………………………………….

5. Tanulmányozzuk a 20. oldal áreatérképeit!

• Milyen környezethez, éghajlati viszonyokhoz alkalmazkodott a pozsgás zsázsa? Hol fordul elő Magyarországon? (Keressük meg leírását a Névmutató – 266-276. old – alapján!)

………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………

• Milyen környezethez, éghajlati viszonyokhoz alkalmazkodott a cifra (=medvefül) kankalin? Hol fordul elő Magyarországon? (Keressük meg leírását a Névmutató – 266-276. old – alapján!) Mi magyarázhatja áreájának mai kiterjedését?

………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………

Vizsgáljuk meg a Magyarország bennszülött növényeit bemutató oldalakat (28-29.old.)! Mely faj(ok)ra igaz(ak) az alábbiak az itt bemutatottak közül? 6. Dolomitsziklagyepekben fordul elő: …………………………………………………


11

7. Csak mészkősziklagyepben fordul elő: ………………………………………………

8. A 20 forintos pénzérmén láthatjuk a képét: ………………………………………….

9. Interglaciális ereklyenövény (reliktum faj): ………………………………………….

10. Homokpuszták ritka lakója: ………………………………………………………….


12

4. Olvass az adatokból! (F) Készítsd el alábbi fajok szöveges jellemzését ökológiai mutatóik (T,W,R) alapján. Válaszd ki, hogy melyik kettő faj fordulhat elő együtt! Indokold döntésedet! A feladat megoldásához használd a „Növényismeret” című könyvet! Bodnározó gyékény Ezüstös hölgymál Sárga nőszirom Fali kövirózsa


13

5. Nem minden len egyforma (G) Az alábbi táblázat kitöltésének segítségével, szövegesen jellemezd a „Növényismeret” című könyvben található lenfajokat ökológiai igényük (T,W,R) alapján. Az ökológiai igények összehasonlításával állapítsd meg, hogy melyek közülük azok, amelyek együtt fordulhatnak elő! Indokold válaszodat röviden!

fajnév T érték

szöveges értelmezés

W érték


R érték


Szöveges válasz: …………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………..


14

6. Nem minden pár „szereti” egymást (E) A fejlődéstörténetileg közeli rokonságot mutató, egy nemzetségbe tartozó fajok közül számos olyan fajpárt találunk, amely azonos élőhelyen, együtt fordul elő. Azonban sok példa van olyanokra is, amelyek sohasem fordulnak együtt elő, más élőhelyek alkotói. 1. Hasonlítsd össze az alábbi fajpárok fajait egymással ökológiai mutatóik (T,W,R), zavarástűrésük és természetvédelmi-értékkategóriába sorolásuk alapján! A szükséges adatokat megtalálod a „Növényismeret” című könyv adatbázisában. Az összehasonlításnál írd le az adott kategóriák jelentéseit is!

A. Kocsánytalanos tölgy és csertölgy:

………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………….

B. Magyarkőris és virágos kőris:

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………

2. Az adott fajok esetében melyik ökológiai mutatók utalnak arra, hogy a fajpárok tagjai együtt előfordulhatnak, és melyek azok, amelyek a külön előfordulást támasztják alá? Írd be a megfelelő ökológiai mutató betűjelét a táblázat megfelelő cellájába! Együtt előfordulásra utal Külön előfordulásra utal Kocsánytalan tölgy és csertölgy Magyarkőris és virágos kőris 3. Előfordulhatnak az egyes fajpárok tagjai együtt? Válaszodat indokold! • Kocsányos tölgy és csertölgy: ………………………………………………………………………………………………… • Magyarkőris és virágos kőris: …………………………………………………………………………………………………


15

7. Kirándulás egy meleg hegyoldalon (G) A képen egy karsztbokorerdő fényképe látható. A Növényismeret könyv segítségével válaszoljunk az alábbi kérdésekre! 1. Zonális vagy azonális élőhelytípus (társulás)

ez? Miért?

……………………………………………………

……………………………………………………...

2. Melyek az állományalkotó fafajok? ………………………………………………...……

…………………………………………………...…

.……………………………………………………..

3. Mi jellemző a képen látható fákra (árnyékolás, törzsméret)? Mi a magyarázata?

……………………………………………………

……………………………………………………

……………………………………………………………………………...……………………

4. Magyarország mely tájain találkozhatunk ezzel az élőhelytípussal?

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

5. Egy tanulmányi kirándulás során egy karsztbokorerdőben a következő fajokat találták

a cserje és lágyszárú szintben: cserszömörce, tavaszi hérics, leánykökörcsin, méreggyilok, orvosi atracél, mezei iringó magyar szegfű. Töltsük ki az adatbázis adataival az alábbi táblázatot! (A 0 értékkel ne számoljunk. Egy tizedes jegyre kerekítsünk!).

Faj neve flóra-elem T W R N Z TV

Cserszömörce Tavaszi hérics leánykökörcsin Méreggyilok Orvosi atracél Mezei iringó Magyar szegfű Átlag (a 0 értékekkel ne számoljunk!)


16

Melyik vizsgált faj(ok) volt(ak) 6. gyomnövény(ek): ………………………………………………………………………

7. védett fajok: ……………………………………………………………………………

8. bennszülött növények: ………………………………………………………………….

9. A T,W,R,N és Z átlagértékek alapján jellemezze a terület hőmérsékleti viszonyait, talajának vízgazdagságát, az alapkőzet kémhatását, nitrogéntartalmát és degradáltságát (zavartságát)! T. ………………………………………………….…………………………………………….

W. ……………………………………………………………………………………………….

R. ……………………………………………………………………….……………………….

N. ……………………………………………………………………………………………….

Z. ……………………………………………………………………………………………….

Élhetnek-e ugyanezen a területen az alábbi fajok is? Indokoljuk a választ!

10. apró nőszirom: ……………………………….………………………………………….

11. gyöngyvirág: ……………………………………………………………………………

12. kapcsos korpafű: ………………………………………………………………………..

13. A karsztbokorerdőket általában nem hasznosítják gazdaságilag. Ennek egyik oka, hogy csak kevés fát, fáradságosan tudnának innen összegyűjteni. Ugyanakkor környezetvédelmi szempontból (talaj- és árvízvédelem) és természetvédelmi szempontból is súlyos károkat okozna kitermelésük. Milyen környezeti és természetvédelmi értéket hordoznak a karsztbokorerdők?

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………


17

8. Patakparti séta (G) A képen egy hegyvidéki patak mellet egy hazai életközösség jellemző faját, az enyves égert látjuk. A társulásban jellemző fafaj még a gyertyán. 1.A Társuláshatározó segítségével (NI: 220. oldaltól) nevezzük meg a társulást: …………………………………………………….. 2. Milyen kísérő fafajok fordulhatnak még elő?

• ……………………………………………………

• ……………………………………………………

• …………………………………………………….

A három fölsorolt fajból keressük ki annak az egynek az adatait, mely az Adatbázisban is szerepel! Ezeket az

értékeket írjuk be a táblázat megfelelő sorába! 3. Milyen jellemző lágyszárúak fordulnak elő ebben a társulásban? Írjuk be a táblázat üresen hagyott soraiba, majd az Adatbázis segítségével töltsük ki a hiányzó mutatókat! Átlagoljuk a kapott értékeket, s ennek alapján jellemezzük a társulást! A tág tűrést illetve közömbösséget jelző 0 értékeket az átlagok számításánál ne vegyük figyelembe!

A faj neve T W R N Z Enyves éger 6 10 0 0 3 Gyertyán (kísérő fafaj) (páfrányfaj) (haraszt, de nem páfrányfaj) (hármas, lóhereszerű levelekkel) (kétszikű, kőtörőfű-féle)


18

9. Hínárok közt (G) A képen egy alföldi állóvíz ná-das melletti területének fényképe látható. A Növényismeret könyv segítségével válaszoljunk az alábbi kérdésekre! 1. Zonális vagy azonális élőhelytípus (társulás) ez? Miért? …………………………………

…………………………………

A nádason kívül melyik két másik társulás ismerhető föl a képen? Azonosítsuk a Társulás-

határozó és a fajokat leíró rész alapján! (A kép bal szélén látható növény lebeg, a jobb oldali faj gyökerező.) 2. Mely növényfajok ezek? • ……………………………………… ………….

• …………………………………………………..

3. Mely két társulást látjuk? • ………………………………………… ……………

• ……………………………………………………….

4. Egy tanulmányi kirándulás során egy állóvíz szegélyében a következő fajokat találták.

Töltsük ki az adatbázis adataival az alábbi táblázatot! (A 0 értékkel ne számoljunk! Egy tizedes jegyre kerekítsünk!). Írjuk be azt is, hogy melyik társulásra jellemző!

Faj neve Társulás T W R N Z TV

Apró békalencse Imbolygó békaszőlő Sulyom Gyűrűs süllőhínár Közönséges rence Rucaöröm Sárga nőszirom Átlag (a 0 értékekkel ne számoljunk!)


19

5. Írjuk le az élőhely ökológiai jellemzőit a TWR értékek átlagai alapján!

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

………………………………………… ……………………………………………………..

Melyik vizsgált faj(ok) volt(ak)

6. harasztok: ………………………………………….……………………………………

7. védett fajok: ……………………………………….……………….……………………

8. egyszikűek: ………………………………………………….…….…………………….

Találkozhatunk-e ugyanezen a területen az alábbi fajokkal is? Indokoljuk a választ!

9. apró nőszirom: ………………………………………………….……………………….

10. vízi hídőr : ………………………………………………………………………………

11. mézpázsit : …………………………………………………………………….………..

12. Milyen veszély fenyegeti e társulásokat, ha a tó partján strandot létesítenek?

…………………………………………………………………………………………….…….. ……………………………………………………………………………………………...……

13. Egy másik esetben a tavacska partján libatenyésztő telepet hoztak létre. A víz hamarosan kékeszöldre színeződött, a halak kipusztultak, a vízben tömegessé vált a Microcystis kékbaktérium. A könyv alapján (Kékbaktériumok határozója) nevezzük meg a jelenség köznapi nevét és okát! Milyen más kékbaktériumok szaporodhatnak még el az ilyen szennyezett vizekben?

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………


20

10. Egy Duna-parti ligetben (G)

Az ábrán egy Duna-parti puhafaliget erdőrészletet látunk. A Növényismeret könyv segítségével válaszoljunk az alábbi kérdésekre!

1. Zonális vagy azonális élőhelytípus (társulás) ez? Miért?

………………………………………………………………………………………………

2. Melyek az állományalkotó fafajok?

…………………………………………………………………………………………………

3. Mi jellemző a képen látható fákra (vízigény, gyökerek oxigénigénye)? Mi ennek a magyarázata?

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

4. Magyarország mely területein találkozhatunk ezzel az élőhelytípussal? Hogyan és mi okból változhatott ezen erdők nagysága Magyarország története során?

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………


21

5. Egy tanulmányi kirándulás során egy puhafaliget-erdőben a következő fajokat találták a cserje és lágyszárú szintben: nagy csalán, fekete nadálytő, csombormenta, hamvas szeder, csattanó maszlag, vérehulló fecskefű. Töltsük ki az adatbázis adataival az alábbi táblázatot! (A 0 értékkel ne számoljunk! Egy tizedes jegyre kerekítsünk!).

Faj neve Flóra-elem T W R N Z véd

Nagy csalán Fekete nadálytő Csombormenta Hamvas szeder Maszlag Vérehulló fecskefű Átlag (a 0 értékekkel ne számoljunk!) 6. A T,W,R,N és Z átlagértékek alapján jellemezze a terület hőmérsékleti viszonyait, talajának vízgazdagságát, az alapkőzet kémhatását, nitrogéntartalmát és degradáltságát (zavartságát)! T. …………………………………………………………….………………………………….

W. ……………………………………………………………………………………………….

R. ………………………………………………………………………………….…………….

N. …………………………………………………………………………………………….….

Z. ………………………………………………………………………………………………..

Elképzelhető-e, hogy ugyanezen a területen az alábbi fajokkal is találkozunk? Indokoljuk a választ! 7. szöszös ökörfarkkóró: ………………………………………………………………………

8. gyöngyvirág: ………………………………………………………………………………..

9. fehér perjeszittyó: …………………………………………………………………………..


22

11. Vakszik

A fénykép egy Duna-Tisza közi pusztán készült, ahol nagy területen látszik a csupasz „vakszik”, a talaj többi részét pedig nagyrészt egy fehér keresztes virágú növény borítja. 1. A Növényismeret könyv Társuláshatározójának segítségével azonosítsuk a társulást! (Ebben az esetben

nem az uralkodó faj, hanem az egyik kísérő faj van többségben).

…………………………………………………………………………………………..……….

2. Melyik a képen virágzó faj? …………………………………………………………….…..

3. Keressük meg a faj leírását a „Magyar tájak vadvirágai” részben! Magyarországon kívül mely tájakon, milyen élőhelytípusban honos ez a növény?

………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………

4. A Növényismeret könyv határozó részében keressük meg, hogy melyik rendszertani egységbe (családba) tartozik ez a faj! …………………………………………………… A növénycsalád általános jellemzése alapján válaszoljunk a kérdésekre!

5. Hány faj tartozik ebbe a családba? ……………………………

6. Ebből hány él Magyarországon? ……………………………… 7. Írj két olyan jellegzetességet, ami csak erre a növénycsaládra jellemző! ………………………………….…………… ………………………………………….. 8. Keressük meg és írjuk ki a képen látható faj ökológiai jellemzőit az Adatbázisból!

A FAJ NEVE T W R N Z 9. Fogalmazzuk meg szavakkal is, amit e faj nitrogén-, vízigényéről, a talaj kémhatásával szembeni igényéről és zavarástűréséről megtudtunk!

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………


23

Amiről a növények mesélnek …

12. Spórás hajtások (G) A képen egy spórákkal szaporodó növény sárgásbarna spórás hajtásait látjuk, melyen 3-4 cm hosszú füzérben sorakoznak a spóratartók.

1. Nevezzük meg a Növényismeret könyv segítségével a képen látható növényt!!

…………………………………………………………..

2. Mely növénytörzs melyik osztályának tagja ez a faj?

Törzs: …………………………………………….

Osztály: ………………………………………….

3. Hány faj tartozik ebbe az osztályba a földön?…….

4. Hány faj él ebből hazánkban? ………

5. Vannak-e levelek a képen látható hajtásokon? Képes-e fotoszintetizálni?

……………………………………………………………………………………………….

6. Melyik évszakban készült a fotó? Honnan tudható ez?

……………………………………………………………………………………………… 7. Keressük meg és írjuk ki a képen látható faj ökológiai jellemzőit az Adatbázisból!

A FAJ NEVE és származási helye T W R N Z 8. Jellemezd a növényt az ökológiai mutatói alapján! …………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………….


24

13. Égerligetek lakója A képen látható faj Magyarországon hegyvidéki égerligetek jellegzetes, védett növénye.

1. A Növényismeret könyv „Magyar tájak vadvirágai” fejezetében keressük meg a faj nevét!

……………………………………………

2. Melyik növénytörzs melyik osztályába tartozik?

Törzs: ………………………………………..

Osztály: ………………………………………

Keressük meg a növényosztály leírását a határozókönyvi részből!

3. Hány faj tartozik ebbe az osztályba a Földön? …………………………………..

4. Hány faj él ebből hazánkban?……………

5. A képen látható faj heterofilliás. Mit jelent ez a kifejezés? Keressük meg a fényképen a kétféle levelet!

……………………………………………………………………………………………….

6. A Társuláshatározó segítségével adjuk meg, milyen más jellemző fajokkal találkozhatunk a hegyvidéki égerligetekben!

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………


25

14. Lebegő hínár A fényképen a Tisza egyik holtágát borító, le-begő hínár közé tartozó faj látszik. Az állomány-alkotó faj levelei tömör szőnyeget alkotnak, me-lyen kisebb vízimadarak is futkározhatnak.

1. A Növényismeret könyv Társuláshatározójának segítségével nevezzük meg a társulást, és az állományalkotó faj nevét!

…………………………………………………………………………………………………...

2. Mit értünk azon, hogy egy társulás „melegkori reliktum”?

…………………………………………………………………………………………………..

3. Keressük meg a faj rendszertani helyét a határozókönyvi részben! ……………………….

4. Mi a jellegzetessége a képen látható faj

• levélnyelének: ……………………………………………………………………….

• termésének: ………………………………………………………………………….. 5. A Társuláshatározóban szereplő kísérő fajok és az Adatbázis segítségével jellemezzük a társulás többi tagját is! Töltsük ki az alábbi táblázatot, adjuk meg a T,W,R, és Z értékek átlagait és ennek alapján jellemezzük az e társulásban élő meghatározó fajokat! (Ha az Adatbázisban nem szerepel adat vagy 0 az érték, az átlagszámításnál ne vegyük figyelembe! Köztes értéknél számoljunk az alacsonyabb értékkel!)

A fajok neve T W R N Z ………………………………………. (állományalkotó) ÁTLAG

Jellemzés: ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………


26

15. Egy védett növényünk Az ábrán egyik fokozottan védett hazai növényünk látható. A Növényismeret könyv védett fajokat bemutató részének segítségével (NI: 1-5. tábla) válaszoljunk az alábbi kérdésekre! I. 1. Mi a faj neve?

…………………………………

2. Mi a faj tudományos (latin) neve? (Ezt a könyv végén levő névmutatóban találjuk meg!) Mire utalhat a név?

………………………………………………………………………….……………………

3. Ki és mikor fedezte föl?

………………………………………………………………………………………………

4. Hol él a növény?

……………………………………………………………………………………………….

5. Milyen alapkőzeten fordul elő?

………………………………………………………………………………...……………..

6. Nevezhető-e ez a faj endemizmusnak?

………………………………………………

7. Mi az az emberi tevékenység, ami veszélyezteti?

………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………

8. Az Adatbázis segítségével (NI: 246-273.o) jellemezzük a faj víz-, nitrogén- és hőigényét, talaj kémhatás igényét és természetvédelmi értékét! ………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………….

II. A képen látható faj két közeli rokona is él Magyarországon. Az Adatbázis segítségével keressük meg, melyek ezek, és miben térnek el ökológiai igényeik!

9. ………………………………………………………………………………………….

10. ………………………………………………………………………………………….


27

III.. Mely fajokkal él együtt? A társuláshatározó (NI: 220-236. oldal) segítségével megtudhatjuk azt is, hogy milyen növényfajok társaságában fordul elő a képen látható virág.(11.-13. pont kérdései) 11. Először a csoportkulcsban válasszuk ki a csoportot (NI: 221. old.)! A fotó mely jellemzője alapján választottunk a 6a és a 6b között?

…………………………………………………………………………………………………..

12. A következő lépésben a részletes kulcs segítségével (NI: 227. old) keressük meg a társulást! Mi segített a választásban?

…………………………………………………………………………………………………...

13. Mit jelent a társulás mellett szereplő RT jelölés? (A magyarázatban segít a könyv 24.-27. oldalán található leírás!)

…………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………….

14. A társulásra jellemző, a könyvben felsorolt fajok közül melyik lehet a képen is látható fűféle?

…………………………………………………………………………………………………..

15. A társulásra jellemző fajok közül írjunk példát:

• védett kétszikűre: ……………………………………………………………………

• egyszikűre: …………………………………………………………………………..

(A védettség az Adatbázisból vagy az egyes fajok leírásából is megkereshető!)


28

16. Mi van a kétforintoson? Az ábrán egyik fokozottan védett hazai növényünk látható, melynek stilizált rajza díszíti a kétforintost is. A Növényismeret könyv védett fajokat bemutató részének segítségé-vel (NI: 1-5. tábla) válaszoljunk az alábbi kér-désekre! I.

1. Mi a faj neve? …………………………

2. Mi a faj tudományos (latin) neve? (Ezt a könyv végén levő névmutatóban talál-juk meg!)

………………………………………

3. Ki és mikor fedezte föl?

…………………………………………

………………………………………….

4. Melyik hegyen él?

………………………………………….

5. Milyen alapkőzeten fordul elő?

……………………………………………………………………………………….

6. Miért különleges a virágzása?

…………………………………………………………………………………………

7. Nevezhető-e ez a faj endemizmusnak?

………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………

8. Mi az a képen is látható emberi tevékenység, ami veszélyezteti?

………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………

II. Az Adatbázis segítségével (NI: 246-273) jellemezzük a faj víz-, nitrogén- és

hőigényét, talaj kémhatás igényét és természetvédelmi értékét!

9. ………...…………………………………………………………………………………

…………….…………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………….


29

III. A képen látható faj két közeli rokona is él Magyarországon. Az Adatbázis segítségével

keressük meg, melyek ezek, és miben térnek el ökológiai igényeik!

10. ………………………………… …………………………………………

11. ………………………………… ………………………………………… IV. Mely fajokkal él együtt? A társuláshatározó (NI: 220-236. oldal) segítségével megtudhatjuk azt is, hogy milyen növényfajok társaságában fordul elő a képen látható virág. A leírás és a fénykép alapján keressük meg a társulás nevét!

12. Először a csoportkulcsban válasszuk ki a csoportot (NI: 221. old.)! A fotó mely jellemzője alapján választottunk a 6a és a 6b között? …………………………………………………………………………………………………

13. A következő lépésben a részletes kulcs segítségével (NI: 227. old) keressük meg a társulást! A társulás neve: ……………………………………………………………………………….

Mi segített a választásban?

………………………………………………………………………………………………... 14. Mit jelent a társulás mellett szereplő RT jelölés? (A magyarázatban segít a könyv 24-27. oldalán található leírás!) …………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………….

15. A társulásra jellemző (felsorolt) fajok közül melyik lehet a képen is látható fűféle?

…………………………………………………………………………………………………

16. A társulásra jellemző fajok közül írjunk példát:

• Harasztra: ………………………………………………………………………………….

• Védett kétszikűre: …………………………………………………………………………

• Egyszikűre: ………………………………………………………………………………..

(A védettség az Adatbázisból vagy az egyes fajok leírásából is megkereshető!)


30

17. Egy agresszív gyomnövény A képen egy elterjedt levő gyomnövény látható.

1. A Növényismeret könyv Gyomnövények fejezete alapján azonosítsuk a fajt!

………………………………………………………….

2. Honnan származik? ………………………………….

3. Kerssük meg a Növényismeret könyv határozó részében, hogy mely növénycsalád tagja!

…………………………………………………………..

4. Hány faj tartozik ebbe a növénycsaládba a Földön?

……………………………….

Hány faj él ebből hazánkban? …………………………..

5. Mi a magyarázata a bemutatott faj jelentéktelen virágzatának?

…………………………………………………………………………………………………...

6. Mit jelent az „allergén” kifejezés? …………………………………………………………

7. Hogyan lehet visszaszorítani a faj terjedését?

…………………………………………………………………………………………………...

9. Keressük meg és írjuk ki a képen látható faj ökológiai jellemzőit az Adatbázisból!

A FAJ NEVE T W R N Z 10. Fogalmazzuk meg szavakkal is, amit e faj nitrogén-, vízigényéről, a talaj kémhatásával szembeni igényéről és zavarástűréséről megtudtunk! Mit jelent az Adatbázisban szereplő „kozm.” Rövidítés? ...…………………………………………………………………………………………………

…..……………………………………………………………………………………………….

…...………………………………………………………………………………………………


31

18. „Csalán”, ami nem csíp A képen látható sárga virágú fajt, illetve nemzetséget „árva”csalánnak nevezte el a népnyelv, mert levele a csalánhoz hasonlít, de nem csíp.

1. A név alapján keressük meg a nemzetséget a Növényismeret könyvből és azonosítsuk a fajt!

………………………………………………………..

2. Melyik növénycsalád tagja e nemzetség?

………………………………………………………..

3. Hány faja él e családnak a Földön?………………..

4. Hány fajuk él Magyarországon?…………………..

5. Milyen alaktani jellemzőkről ismerhetők föl e család tagjai? Soroljunk föl hármat! • ……………...………

………………...……

…………………….

• ……………………………………………………………….

• ……………………………………………………………….

6. Az üres téglalapba rajzoljuk le vázlatosan e faj virágának

szerkezetét!

7. Milyen ennek a növénynek a levélállása és levelének széle?

(Keressük meg az alaktani táblákból (NI: 96-99. Old.).

A levél állása: ………………………….

A levél széle: ……………..…………….


A FAJ NEVE T W R N

9. Fogalmazzuk meg szavakkal is, amit e faj nitrogén-, vízigényéről és a talaj kémhatásával szembeni igényéről megtudtunk!

………………………………………………………………………………………………….

………………………………………………………………………………………………….

10. Találkozhatunk-e azonos társulásban e fajjal és a mezei zsályával? Az Adatbázis alapján válaszoljunk!

………………………………………………………………………………………………….

………………………………………………………………………………………………….


32

19. Egy ehető gomba A képen egy jóízű, ehető gombafaj termőtestjei láthatók. 1. A Növényismeret könyv Gombák fejezete alapján (68. oldaltól) azonosítsuk a fajt! ………….………………………

2. Milyen típusú ennek a gombafajnak

• a gallérja : ………………………………………

• kalapjának alakja: ……………….………………

• spóratermő rétege: ………………………………. 3. Milyen jellegzetessége alapján különböztethető meg egyértelműen a gyilkos galócától? Nevezzünk meg kettőt! Az üres téglalapba készítsünk vázlatos (színes) rajzot a gyilkos galócáról és a képen látható gombáról, melyen jól látszanak a jellemző különbségek!

• ………………………………………………

• ……………………………………………….

A Gombák fejezet általános leírása alapján válaszoljunk a kérdésekre!

4. Hány „nagygombák” közé tartozó gombafaj él Magyarországon? ………………………….

5. Mit jelent az, hogy egy gombafaj „patogén”? ………………………….

Milyen példákat találunk patogén gombákra a Növényismeret könyvben? Írjunk két fajt!

• …………………………………………………….

• …………………………………………………….

6. Írj három példát a Növényismeret könyvből mérgező gombafajokra!

• ……………………………………………….

• ……………………………………………….

• ……………………………………………….


33

20. Pillangós virágú jövevény

A képen egy Magyarországon mindenfelé elterjedt pillangós virágú fa virágzatát és leveleit látjuk. A Növényismert könyv segítségével azonosítsuk a fajt!

1. A faj neve: ……………………………………….

2. Honnan származik az a növény?

…………………………………………………………

3. A zárvatermők melyik osztályába tartoznak a pillangósvirágúak?

…………………………………………………………

4. Mi jellemző a pillangósvirágúak termésére és levelére?

…………………………………………………………

…………………………………………………………

5. Milyen élőlényekkel élnek szimbiózisban a pillangósok? ……….…………………………

6. Hány faja él a pillangósvirágúaknak a Világon? ………………...…………………………

7. Hány pillangós virágú növény él Magyarországon? ……………………………………

8. A Társuláshatározó rész Kultúrerdők fejezetében keressük meg annak a két társulásnak a nevét, melyekben a képen látható faj állományalkotó! Melyek ezek?

……………………………………………. és …………………………………………………

9. Mi a fő különbség az előző pontban szereplő két termőhely között?

….………………………………………………………………………………………………..

10. Az eddigiek alapján foglaljuk össze, melyek a képen látható faj előnyös, és melyek kedvezőtlen tulajdonságai! Ennek alapján tegyünk javaslatot: hol célszerű a telepítése és hol nem!

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………..


34

21. Egy ritka kosbor (G) A képen egy ritka hazai orchidea (kosbor) faj virágait látjuk. Keressük meg a Növényismeret könyvből a kosborfélék családjának jellemzését! A leírás és a képek alapján válaszoljunk a kérdésekre!

1. A zárvatermők melyik osztályába tartoznak a kosborfélék?

………………………………………….……………

2. Mi jellemző ezen osztály növényeinek

• levélerezetére: ………………………...…………

• gyökereire: ……………………………...………

• virágaira: …………………………………...……

………………………………………………….……

3. Körülbelül hány faj tartozik a kosborfélék növénycsaládjába? ………………………………

4. Ebből hány faj őshonos Magyarországon? ………………………………………………...…

5. Mit jelent az „epifiton” kifejezés?

…………………………………………………………………………………………………...

6. A mellékelt fotó alapján hány cimpából áll ennek az orchideának a mézajka? Milyen állatra emlékeztet (ami a nevében is benne van)? Próbáljunk meg vázlatos rajzot készíteni egyetlen virágról az üres téglalapba!

……………………………….……………………

………………………………….…………………

7. A védett növények táblái közt keressük meg

e faj leírását! Magyarország mely tájain fordul

elő?

……………………………………………………

……………………………………………………


35

22. Egy szegfűféle (G) Az ábrán egy a szegfűfélék családjába tartozó növény látható. A Növényismeret könyv alapján azonosítsuk a fajt! (A jobb oldali virágban figyeljük meg a porzókat és a termőt!)

1. Mi a faj neve? ………….…………………..

2. Mit jelentenek az alábbi kifejezések:

• Kétivarú virág: …………………………...…………………

………………………………….………………

• Kétlaki növény: ………………………………...……………

……………………………………….…………

• Forrt csésze: ……………………………………...………

A jobb oldali üres négyzetbe rajzoljunk vázlatosan forrt csészeleveleket és a szegfűfélékre jellemző levélállást! (Segít a NI: 95-99. oldalon látható alaktani ábrasor!) 3. Mely másik, szintén „felfújt”, forrt csészéjű,

azonban kétlaki szegfű fajhoz hasonlít a képen látható faj?

……………………………..…………………..

4. Mi jellemző a szegfűfélék családjára? A Növényismeret könyv általános része alapján írjunk le két jellemző alaktani bélyeget!

• …………………………….………………

……………………………………..………….

• …………………………………………….

………………………………………….……..


36


A FAJ NEVE T W R N …………………………………………………… Homoki habszegfű Enyves szegfű 6. Fogalmazzuk meg szavakkal is, amit e faj nitrogén-, vízigényéről és a talaj kémhatásával szembeni igényéről megtudtunk! …………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………….

7. Találkozhatnánk-e ugyanazon erdőben a képen látható fajjal és homoki habszegfűvel valamint enyves szegfűvel is? Az Adatbázis segítségével indokoljuk állításunkat! Segít az Adatbázis utolsó két sorának kitöltése! …………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………


37

23. A „gonosz” aranka (G)

Határozzuk meg a Növényismeret könyv kulcsa (84.o.) segítségével a képen látható sárgásbarna színű élősködő növényt! (A fajt a kép alapján nem lehet azonosítani, de a nemzetséget igen!) 1. A nemzetség neve: ……………………………………….…………. 2. Melyik családba tartozik: …………………………………………… 3. Melyik sejtalkotó (sejtszervecske) hiányzik ennek a növénynek a szervezetéből? ………………………………………………………………………… 4. Hova (a gazdanövény edénynyalábjainak mely részébe) mélyeszti szívógyökerét a képen

látható faj? Miért? …………………………………………………………………………… 5. Bár ez az élőlény nem képes fotoszintetizálni, kétségkívül a növények közé tartozik.

Milyen jellegzetességei alapján lehetünk biztosak ebben? (Három olyan szervet vagy sejtalkotót nevezzünk meg, amely csak a növényekre jellemző!)

• ………………………………………………………………….

• ………………………………………………………………….

• ………………………………………………………………….


38

24. A vaj is lehet virág (G) Határozzuk meg a Növényismeret könyv kulcsa (84.o.) segítségével a képen látható sárgásbarna színű élősködő növényt! (A fajt a kép alapján nem lehet azonosítani, de a nemzetséget igen!) 1.A nemzetség neve: …………………………………………………. 2. Melyik családba tartozik: …………………………………………… 3. Melyik sejtalkotó (sejtszervecske) hiányzik ennek a növénynek a szervezetéből? ………………………………………………… 4. Hova (a gazdanövény edénynyalábjainak mely részébe) mélyeszti szívógyökerét a képen látható faj? Miért? ………………………………………………

5. Bár ez az élőlény nem képes fotoszintetizálni, kétségkívül a növények közé tartozik. Milyen jellegzetességei alapján lehetünk biztosak ebben? (Három olyan szervet vagy sejtalkotót nevezzünk meg, amely csak a növényekre jellemző!)

• ………………………………………………………………….

• ………………………………………………………………….

• ………………………………………………………………….

6. Rajzoljuk le vázlatosan a faj egy virágát! Milyen virágtípus ez? A megnevezésben

segítenek az alaktani táblák (NI: 95-99. old.)

A szirmok ……………………………………


39

25. Vicsorog, de nem harap (G) Keressük ki a Növényismeret könyvben a tátogatófélék családjába tartozó képen látható sárgásbarna színű élősködő növényt!

1. A faj neve: ……………………………………………………………………

2. Hány faj tartozik a tátogatófélék közé

• a Földön: ………………………….

• hazánkban: ………………………..

3. Melyik sejtalkotó (sejtszervecske) hiányzik ennek a növénynek a szervezetéből?

…………………………………………………………………………

4. Hova (a gazdanövény edénynyalábjainak mely részébe) mélyeszti szívógyökerét a képen látható faj? Miért?

……………………………………………………………………………

5. Bár ez az élőlény nem képes fotoszintetizálni, kétségkívül a növények közé tartozik. Milyen jellegzetességei alapján lehetünk biztosak ebben? (Három olyan szervet vagy sejtalkotót nevezzünk meg, amely csak a növényekre jellemző!)

• ………………………………………………………………….

• ………………………………………………………………….

• ………………………………………………………………….

Documents

FEJLESZTŐ tanulói 1 - kfg.hukfg.hu/~peti/biologia/FEJL_BIOLOGIA/FEJL%20MAPPA%20BIOL%d3GIA/10.%20… · 101. egysejtŰ eukariÓtÁk És nÖvÉnyek (e) 102. nÖvÉnyek, baktÉriumok,