Embed Size (px)
Citation preview
Fekete IstvánI. rész
Fekete István
Született: 1900, Göllő
Meghalt: 1970, Budapest
Élete:Szülei Sípos Anna és Fekete Árpád tanító, iskolamester és gazdálkodó.
Iskolái:
Gölle – Kaposvár – elemi iskola
Debrecen – Gazdasági Akadémia
Magyaróvár – Magyar Királyi Gazdasági Akadémiamezőgazdászként végzett.
Iskolái elvégzése után:Segédtiszti állást kapott Gróf Mailáth György birtokán,
Bakócán.
Itt ismerkedett meg Piller Edittel, a bakócai
belgyógyász főorvos lányával, akivel 1929. december
12- én házasságot kötött.
Gyermekeik: Fekete Edit és Fekete István
1940 – ben beválasztották a Kisfaludy Társaságba,
melybe a kor jelentősebb és lenagyobbnak tartott írói, költői, irodalomtörténészei tartoztak.
1960 – ban József Attila – díjjal tüntették ki a
Tüskevár c. regényéért. Több regényéből készült sikeres film, így a Bogáncs, a Tüskevár és rajzfilmen a Vuk.
Hetvenedik születésnap – Munka Érdemrend.
Első „vadászélményeit” már nagyon fiatalon (körülbelül 3 éves korában) szerezte, ahogyan a Ballagó idő című életrajzi regényében is említi.
Számos ifjúsági regény és állattörténet szerzője, az “erdész-vadász” irodalom meghatározó művelője. Fekete István az egyik legnépszerűbb magyar ifjúsági író Jókai Mór mellett.
2002 decemberéig legalább 8 700 000 példányban adták ki műveit magyar nyelven. Külföldön tíz nyelven, 12 országban, 45 kiadásban jelentek meg könyvei.
Művei
Művei
Művei
A regény eredeti címe Matula iskolája lett volna, melyet a kézirat letisztázásakor változtattak meg.
SZEREPLŐK: Ladó Gyula Lajos
(Tutajos)
Pondoray Béla (Bütyök)
Matula Gergely – öreg csősz
István bácsi –főagronómus, Tutajos anyjának testvére
Nancsi néni – István bácsi szakácsnője
Kengyel tanár úr–Tutajosék számtantanára
Piri mama – Tutajos apjának a testvére- Tutajos anyja és apja
Bütyök édesanyja
Kengyelné – az új számtantanár
Szanyadi Katalin –Bütyök szerelme
A regény cselekménye Az általános iskola hetedik osztályát befejező Ladó
Gyula (Tutajos). Szülei mérnökök, és van egy gondoskodó nagynénije, Piri mama. A fiúnak egyetlen lehetősége a nyaralásra, hogy Tutajos anyjának testvérénél, István bácsinál töltse a szünidőt a Kis-Balatonnál. A szülei a nyaralásért cserébe a fiúktól jó tanulmányi eredményt várnak el. Tutajos bizonyítványa színjeles lesz, matematikából is sikerül javítania a szigorú Kengyel tanár úrnál. István bácsi elviszi Tutajost fagylaltozni, és megvásárolja a fiúnak a nyaraláshoz szükséges legfontosabb kellékeket.
A regény cselekménye Sármelléken az elfoglalt István bácsi Matula bácsi gondjaira
bízza a fiút, aki jól ismeri a település melletti nádtenger világát. A vendéglátók úgy gondolják, a fiú leginkább a tapasztalataiból tanulhat, ezért amikor a berekbe indulás előtt Tutajos gumicsizma helyett szandált vesz a lábára, nem szólnak neki. A fiú lábát felsérti a sás, megszúrják a növények, és még a napon is leég. Sebét Nancsi néni látja el. Tutajos és Matula bácsi horgásznak, a kifogott halból halászlét főznek. Tutajos, miután többször horgászik együtt Matula bácsival, később egyedül is megpróbálkozik, ekkor azonban egy csuka majdnem leharapja az egyik ujját. Tutajos és Matula bácsi csónakon járják be a nádast, a fiú megtanul evezni is. Matula bácsi kitartó kifárasztás után nagy halat fog, amit megsütnek. Az élővilág megismerése céljából közösen leskunyhót építenek, ahol sok időt töltenek.
A regény cselekménye Amikor megérkezik a nádasba Bütyök, Tutajos barátja,
a tapasztalt fiú “körbevezeti” a fiút a nádasban. Egy alkalommal, amikor a két fiú együtt horgászik, nem veszik észre a gyülekező viharfelhőket, ezért elkapja őket egy jégzivatar. A fiúk megsérülnek, emiatt kénytelenek a faluba menni ellátásért. Bütyök hamar kiheveri a meghűlést, Tutajos azonban tüdőgyulladást kap. Amíg felgyógyul, Bütyök segít István bácsinak a gazdaságban. Bütyök a faluban ismerkedik meg Katicával, akinek udvarolni kezd.
A regény cselekménye Mikor Tutajos felépül, a két fiú visszamegy Matulához,
akivel a nádasban található török korabeli tüskevárnál ásatásba kezdenek. Bütyök beleesik egy gödörbe, a középkori vármaradvány pincéjébe, ahonnan Matula és Tutajos segítik ki. A szünet végén a fiatalok megerősödve térnek vissza a fővárosba, ahol a szülők úgy látják, a fiúk megkomolyodtak. Újra elkezdődik az iskola, Kengyel tanár úr helyett, aki egyetemi adjunktus lesz, felesége, Éva néni veszi át az osztályt.
Tutajos és Bütyök
Tutajos és Bütyök A műben a két fiatal barát,
Tutajos és Bütyök eltérő karakterek.
A vézna Tutajos értelmiségi, míg az életerős, gyorsan meggyógyuló Bütyök munkás szülők gyereke. Tutajos családjában nincsenek problémák, elfoglalt szülei kevés figyelmet fordítanak rá, Piri mamától kap szeretetet és gondoskodást.
Tutajos leveléből megtudjuk, hogy őszintén hogyan érez a Kis-Balaton vidékén.
Tutajos és Bütyök jelleme Bütyök apja meghalt,
anyja mosónőként dolgozik, nagybátyja pedig állítólag Indiában, a családtól távol él. Bütyök, anyja betegsége miatt, csak akkor tudja követni barátját, amikor anyjának sikerül beutalóval tüdőszanatóriumba kerülni.
A fiúk a berekben megtanultak:
- horgászni- tüzet rakni- puskával lőni- fekhelyet készíteni- főzni, sütni- figyelmesnek lenni- a nádasban tájékozódni- félni a lányszúnyogoktól- nem felégni a napon- figyelni a barátra- megfogadni az idősebb tanácsait
Matula bácsi, a öreg csősz A Tüskevár központi alakja
Matula bácsi. A berek tanítómestere. A természet az ő igazi világa, ahol rend van, és ő ennek a rendnek a szerves része. Feleslegesen nem jártatja a száját, helyette bölcsen hallgat.
„Nem lesz semmi baj!” – Matula mondta, és Gyula összeborzolódott idegein mintha a bizalom és nyugalom olaja csordogált volna végig.
Délfelé járhatott az idő. Odakünt millió bogár zsongta a nap dicséretét, a tűzhely mellett Csikasz feküdt nyelvét lógatva, mert meleg volt nagyon, távolról odahallatszott a madarak egyhangú lármája, és Tutajos úgy érezte: nem is lehet semmi baj! Nem lehet, mert Matula mondta, és csodálatos erőt érzett a szavakban, amit olyan ember mond, aki sose mond mást, mint ami valóság.”
István bácsi „Jól figyelj ide, fiam. Azért hoztalak
el, hogy erősödj és örülj a szabadságnak. Korlátokat nem szabok, mert annyi eszed már lehet, hogy nem mégy fejjel a falnak. Ha tehát bevered a fejed, a te dolgod, ha bajba kerülsz, magadnak kell kilábalnod, mert esetleg nem lesz melletted senki. Annyira vállalkozz, amennyit elbírsz, és nekem hiába nyivákolsz, ha elvágod a kezed, vagy elrontod a gyomrod. Ez a te magánügyed. Úgy vélem: csak így tanulsz meg a magad lábán járni, és pontosan rájössz majd, mit lehet, és mit szabad.”
A búcsúzás pillanata „Otthon meg magukra sem
ismernek. Béla amúgy is foghatós legényke volt (Bütyök elpirult), de maga, Gyula – és Matula legyintett –, mint a gyenge fűzvessző; de most már van válla, van dereka, szép nagy marka…”
A regény folytatása Téli berek 1959-ben
született, két esztendővel a Tüskevár után, annak folytatásaként.
Összefoglalás Feteke István 1957-ben
írta a Tüskevárt.
Főhősei Ladó Gyula Lajos – Tutajos és Pondoray Béla (Bütyök)
Egy vakáció története a Kis-Balatonnál
Hogyan válnak felnőtté egy nyár alatt a tizennégy éves fiúk?
Önálló munka Készíts képregényt a regényből
az alábbi szerkesztőprogramok segítségével!
https://www.storyboardthat.com/hu/storyboard-k%c3%a9sz%c3%adt%c5%91?fbclid=IwAR2MNQERcjHvTqwnUpzCBQFfmu_xiXzykCU0l50LrZ8ZtXxiHcMHTK2J4tI
https://www.makebeliefscomix.com/?fbclid=IwAR2YMOQFmfQ7yMpytbgpXm8Gc9JCHYjbDb6X7S8Q09FfgbfEOTEZLUC7blM
Köszönöm a figyelmet!
Fekete IstvánII. rész
Irodalmi műnemekLíra Epika
Regény
Dráma
A regény olyan epikai műfaj, mely terjedelmes, sok szereplős mű, melynek cselekménye sok szálon fut, több helyszín ismerhető fel valamint hosszú időt ölel fel.
A szereplők jelleme változhat.
A regény fajai: ifjúsági, történelmi, szerelmes, detektív, család, fantasztikus, stb.
SZEREPLŐK: Ladó Gyula Lajos
(Tutajos)
Pondoray Béla (Bütyök)
Matula Gergely – öreg csősz
István bácsi –főagronómus, Tutajos anyjának testvére
Nancsi néni – István bácsi szakácsnője
Kengyel tanár úr–Tutajosék számtantanára
Piri mama – Tutajos apjának a testvére- Tutajos anyja és apja
Bütyök édesanyja
Kengyelné – az új számtantanár
Szanyadi Katalin –Bütyök szerelme
Budapesttől a Balatonig
A Kis- Balaton állatvilága Tutajos rendszeresen
Lovassy Sándor könyvéből tájékozódik a berek állatairól, melynek címe Magyarország gerinces állatai és gazdasági vonatkozásaik.
Madarak:
Madarak: dankasirály, varjú, bíbic, szürke gém, bakcsó,
kanalasgém, rétihéja, kócsag, rétisas, aranymálinkó, barnakánya, szárcsa, kabasólyom, kuvik, búbosvöcsök, karvaly
Halak:
Halak: compó, vadponty, keszeg, kárász, csuka, harcsa, dévérkeszeg
A regény leíró, párbeszédes, elbeszélő közlésformákat tartalmaz.
Tájleírás
Elbeszélés
Párbeszéd
Monológ
Tájleíró rész
„A nap ekkor már az ég tetején lángolt, s a felhőtlen ragyogásban nehéz volt elképzelni, hogy tegnap ilyenkor fullasztó, vihar előtti csend feküdt a tájon és később hideg eső seperte végig a berket.
Most is meleg volt, de ez a meleg könnyű volt, és az árnyék hűsén érezni lehetett a különbséget a napsütés és a széljárta kunyhó homálya között.”
Elbeszélő rész
„Tutajosunk azonban most nem latolgatta, hogy beretva vagy borotva. A kés úgy szaladt a húsban, mint a puha vajban és a csirkehús tegnap óta határozottan megjavult... Matula tempósan szinte művészi hozzáértéssel faragja le a csontról a húst, ugyanazon kezében tartva a combot is és a kenyeret, és Csikasz az érdeklődés legmagasabb fokán nézi az evőket. „
Párbeszéd
„ - Ez mi?
- Szürkegém.
- Hát ez, Matula bácsi?
- Bakcsó, de úgy is mondják: vakvarjú.
- De azért lát, ugye?
- Nem azért mondják, mert vak, hanem azért, mert úgy szól, hogy: kvak – vak.
- Furcsa.
- Miért lenne furcsa? Azt mondja, hát azt mondja. Ü tudja, hogy mit kell mondani...”
Monológ - önmagunkban folytatott hangos beszéd „És elgondolkodott – íme, a vizeknek is megvannak a
maguk ragadozói. Itt is otthonosak a fogak és körmök, mint a karmok s a horgas, tépő csőr a levegőben. Itt is csak az erős, csak az éber marad meg, életrevalóságát átadva az utódoknak. A többi elpusztul, a többi nem más, mint élelem. A héja, karvaly, sólyom tévedhetetlenül azt a madarat vágja ki a csapatból, amelyik legrosszabbul repül, amelyik leggyengébb, amelyik legkevésbé tud vigyázni magára.”
Nevelési elvek: Vidéken
engedékenyek
van idő a gyerekekkel foglalkozni
Nancsi néni
Szabadság
Matula
A természetből fakadó tapasztalat szerzés
A fővárosban
követelő-elváró magatartás
a felnőttek elfoglaltak
Piri mami
Nevelés
Kengyel tanár úr
Sok felesleges tudás felhalmozása
SZÚNYOGHÁBORÚ
AZ ELSŐ SZIVAR
TÖRTÉNETE
MIÉRT KELL KERÜLNI A
KÁROS SZENVEDÉLYEKET?
A regény mondanivalója: „… az idő múlhat, a szépség és a jóság, a szeretet és az
igazság nem múlik el az évszázadokkal, nem múlik el az emberekkel, hanem örökös, mint a testetlen valóság, s ezekből annyit kap mindenki, amennyit megérdemel.”
A művel összefüggésbe hozható hasonló alkotások:
A művel összefüggésbe hozható hasonló alkotások:
Összefoglalás Műneme: epika
Műfaja: ifjúsági regény
Helyszín: Kis-Balaton
Közlésformák a regényben:
tájleírás
elbeszélés
párbeszéd
Fontos a nevelés, de még fontosabb a tapasztalat.
A természet megmutatja az igazi értékeket.
Tedd próbára a tudásod! https://wordwall.net/resource/1126921/olvas%c3%a1s/f
ekete-istv%c3%a1n-t%c3%bcskev%c3%a1r-r%c3%a9szlet-sz%c3%b6veg%c3%a9rt%c3%a9s-4o
https://wordwall.net/resource/25372/balaton-tavak-keletk
Írj fogalmazást a következő témakörök egyikéből, mintha veled történt volna! Első cigarettám
Horgászélmény
Vadászkaland
Kincskeresés
Az első szerelem
Matula birodalmában
Köszönöm a figyelmet!
Készítették: Mulic Márta és Radaković Huszta Orsolya
