Fenntartható fejlődés alapjai - nyme.hu · PDF fileDenis Hayes "Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?" HEFOP 3.3.1. ENSZ I. Környezetvédelmi Világkonferencia

Fenntartható fejlődés alapjai

2

A fenntarthatóság fogalma

Fenntartható, ami

• nem időleges, hanem tartós, huzamos, „örök”,

• nem éli fel a saját alapjait, és nem szűkíti saját lehetőségeit,

• nem szűkíti a jövő lehetőségeit.

1962 Rachel Carson: Néma tavasz

Amerikai tengerbiológus

A DDT káros hatásairól ír

Fikció, de tudományos alapja van

Jelentősége: felhívja a figyelmet a környezeti problémák súlyosságára

A DDT felhalmozódása a táplálékláncban

HEFOP 3.3.1.

A Nemzetközi Állomások:

I. 1968. Római Klub;

II. ENSZ I. Környezetvédelmi Világkonferencia (Stockholm, 1972);

III. Európai Bizottsági és Együttműködési Értekezlet (Helsinki, 1975);

IV. Környezet és Fejlesztés Világbizottság (Bruntland Bizottság 1984-1987);

V. ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciája (1992. június 2-14. Rio de Janeiro).

VI. 2002 Johannesburg - Fenntartható Fejlődés Világkonferencia

HEFOP 3.3.1.

Római Klub: 1968.

• Aurelio Peccei hozta létre (10 országból, 30taggal indult);

Gábor Dénes, Bognár József, Szentágothai János,

László Ervin, Kapolyi László Göncz Árpád)

• Fő cél: globális problémák megoldása;

• A tudományos társaság feladata: fejlődés elemzése,feltárása, a határozott célok megfogalmazása;

• Világmodelleket hoztak létre;

Társadalom

• 1970 Föld Napja (április 22.) Denis Hayes

"Ki mondta, hogy nem tudod

megváltoztatni a világot?"

HEFOP 3.3.1.

ENSZ I. Környezetvédelmi Világkonferencia (Stockholm, 1972)

• 1972. Június 5. Az első Környezetvédelmi

Világkonferencia;

• 113 tagállam vett rajta részt (nem vett rész Kína és Románia kivételével a szoc. országok, de még ebben az évben Mo. is aláírta);

• A konferencia mérföldkövet jelentett;

• Eredménye: (a 4 dokumentum)

1. Nyilatkozat az emberi környezetről

2. Nyilatkozat az irányelvekről

3. Akcióprogram javaslat

4. Szervezeti intézkedések.

HEFOP 3.3.1.

Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (Helsinki, 1975.)

• 1975. augusztus 1.

• Megállapították: megelőző intézkedésekkel lehet a környezetkárosodást leghatékonyabban megelőzni;

• Európa, USA és Kanada egyöntetűen vállalták,hogy a legmagasabb szinten biztosítják a világ környezetbiztonságát;

• Záróokmány: „Együttműködés a gazdaság, a tudomány és a technika, valamint a környezetvédelem területén.”

IV. Környezet és Fejlesztés Világbizottság (Brundtland Bizottság 1984-1987)

• World Comission on Enviroment and Development;

• Bizottság vezetője: Gro Harlem Brundtland (Norvégia miniszterelnöke);

• Bizottság tagjainak száma: 22;

• Titkárság: Genfben;

• A konferencia kezdete (1984): Genf;

• A jelentés elfogadása (1987): Tokió;

HEFOP 3.3.1.

A Bizottság 8 kulcskérdése:

1. A népesedés a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés perspektívái;

2. Energia és környezetvédelem;

3. Ipar

4. Élelmiszer-biztonság, mezőgazdaság, erdészet;

5. Emberi települések;

6. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok;

7. A környezetgazdálkodást támogató döntési rendszerek;

8. Nemzetközi együttműködés.

Hiányzik: oktatás, nevelés, környezettudatosság

témaköre => kritikát kapott .

HEFOP 3.3.1.

„Közös Jövőnk” jelentés

• „Our Common Future”;

• 1987 februárjában fogadták el a jelentést Tokióban;

• Alapkoncepció: a Föld minden lakosának joga van arra, hogy emberhez méltó körülmények között élhessen és legalább az alapvető emberi szükségleteit kielégíthesse;

• Fenntartható fejlődés koncepciója;

• Stratégiakidolgozás a környezetkímélő fejlődéshez;

• Módszerek és eszközök felmérése a nemzetközi együttműködéshez;

• Hosszútávú környezetvédelem kidolgozása.

15

Környezet és fejlődés világkonferencia Rió de Janeiro, 1992.

Nyilatkozat a környezetről és a fejlődésről

Feladatok a XXI. századra (Agenda 21)

- Gyerekek, fiatalok és a fenntartható fejlődés

- Segítő nevelés, társadalmi tudatosság és képzés

„A kormányzatoknak törekedniük kell olyan stratégiák elkészítésére a

következő három évben, amelyek a környezet és fejlődés problémáját

átfogóan, minden témában megjelenítve tartalmazzák a nevelés minden

szintjén.”

16

ENSZ Világtalálkozó a fenntartható fejlődésről Johannesburg, 2002.

A fenntarthatóság kérdéskörével összhangban újra kell gondolni a

döntéshozóknak a nevelésnek és az oktatásnak a szerepét!

A „tanítás - nevelés a környezetről" - helyett a hangsúlyokat a

"fenntarthatóságra neveléssel kapcsolatos szükségletek felé" kell

elmozdítani!

17

A technológia szerepe a fenntartható fejlődésben

Ökológiai

válság

Vita a

„Növekedés

határairól”

A fenntartható

fejlődési paradigma

Az

ökohatékonyság

Riói fogalma

Sandoz

Chernobyl

72 87 92 70 80 90

A környezet korlátlan

erőforrás Vita a gazdaság és az

ökológia viszonyáról

Megállapodás a technológia

és ökológia viszonyát illetően

Pozitív

megközelítés Negatív

megközelítés

Haladó

megközelítés

A technológia

tisztelete

A technológia

fenyegetés A technológia oka a környezetkárosításnak,

de a megoldása is a problémáknak

70 80 90

Exxon Valdez

Kyoto

97 62

R. Carson

Silent Spring

DDT

crisis

78 86 89 62

CFC

85 79

Amoco

Cadiz

GMO

Mid

‘90 98

Seattle

99

Den Haag

00

00

Danube

Johannesburg

02

76

Seveso

A Brundtland Bizottság

jelentésének fő üzenete

• A növekedés hajszolása a földi bioszféra

összeomlásához vezet, ezért a gazdaság

fejlődését a régi módon nem szabad

folytatni.

Fenntartható fejlődés

„a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől.”

(ENSZ – Közös jövőnk jelentés, 1987 vagy:Brundtland-

jelentés)

20

Sustainable development – fenntartható fejlődés

1. Olyan fejlődés, amely úgy elégíti ki a mai generációk igényeit, hogy közben nem befolyásolja károsan a következő generációk ugyanazon igényei kielégítését.

2. Olyan tevékenység, amely a mai generációk életminőségének (életszínvonalának) emelését teszi lehetővé anélkül, hogy elvenné a jövő generációitól a lehetőséget legalább ugyanilyen életszínvonal elérésére.

3. A földi környezetünk megszabta a határok között élni. 4.a. Törődni azzal (a világgal), amit mi soha nem fogunk meglátni. 4 b. Törődni azzal, mi fog utánunk történni. 5. Nem becsapni gyermekeinket és unokáinkat.

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS 1995. évi LIII. trv

A társadalmi-gazdasági viszonyok és tevékenységek

rendszere, amely a természeti értékeket megőrzi a

jelen és a jövő nemzedékek számára, a természeti

erőforrásokat takarékosan és célszerűen használja,

ökológiai szempontból hosszú távon biztosítja az

életminőség javítását és a sokféleség megőrzését

22

Mi lehet fenntartható?

1. Állapot

23

Mi lehet fenntartható?

2. Folyamat

A) NÖVEKEDÉS

= mennyiségi változás

= nagyobb, több

• Anyagi

• Korlátos lehetőségek

• Ellenséggé tesz

• Életszínvonal (GDP)

B) FEJLŐDÉS

= minőségi változás

= jobb

• Szellemi-tudati-kulturális

• Megújuló lehetőségek

• Társsá tesz

• Életminőség

A fejlődés esélyt ad a fenntarthatóságnak!

A fenntartható fejlődés – új szemlélet

• Növekedni:

nagyobbnak lenni

méretben

• Fejlődni: jobbnak

lenni

• Miben kell jobbnak

lennünk?

• A környezethez

(természeti és

társadalmi) való

alkalmazkodásban

• Teljesítményeinket

kell javítani, azok

hatékonyságát

A fenntartható fejlődés – új szemlélet

• A fejlődés egyszerre feltételezi a fejlesztést és megőrzést, a szerves kultúra fenntartását

• A fejlesztés és környezet közötti konfliktusok csillapítása nem kizárólag technikai feladat, hanem etikai

• A környezet és fejlődés ügye elválaszthatatlan egymástól

• A fenntarthatóság célja a folytonos társadalmi létminőség (a társadalom a cél, a gazdaság eszköz, a környezet feltétel)

• A fenntarthatóság a társadalomra vonatkozik

Fenntartható fogyasztás

Fenntartható fogyasztásnak nevezzük a szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználását, amely megfelel az alapvető szükségleteknek, jobb életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás illetve termék teljes életciklusa során annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségleteit ne veszélyeztessék.

27

A BOLDOGSÁGUNK NEM FÜGG A

FENNTARTHATÓSÁGTÓL

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9

Svájc

Dánia

USA

Magyarország

Bulgária

Oroszország

Életelégedettségi Index

Ökológiai Lábnyom Index

Forrás: Happy Planet Index

Az elégedettség és a fenntarthatóság közti viszony

A fenntartható fejlődés

• nem igényli szükségleteink korlátozását, csak arra bíztat, hogy

igyekezzünk azokat kevesebb anyag és energia felhasználásával

kielégíteni és minimalizáljuk a termelőtevékenység szennyező

hatásait.


• Időben folyamatos, optimális erőforrás-használat és

környezeti menedzsment.

• A fenntartható fejlődés érdekében fenn kell tartani a

természeti erőforrások által nyújtott szolgáltatásokat,

és meg kell őrizni minőségüket.

A fenntartható fejlődés ábrája

Továbbfejlesztett definició Herman Daly

• „A fenntartható fejlődés folytonos szociális

jólét elérése, anélkül, hogy az ökológiai

eltartó-képességet meghaladó módon

növekednénk.

• A növekedés azt jelenti, hogy nagyobbak

leszünk, a fejlődés pedig azt, hogy jobbak. „


szimpatikus

• Nem igényel paradigma váltást

• Nagyon is beleillik a hagyományos közgazdasági

gondolkodás eszmerendszerébe,

• Nem igényli szükségleteink korlátozását.

• Csak arra biztat, hogy igyekezzünk azokat kevesebb

anyag és energia felhasználásával kielégíteni, és

minimalizáljuk a termelés szennyező hatásait.


• Csökkenti a magas egy főre jutó fogyasztás miatti

lelkiismeret furdalást,

• Sőt a fajlagos felhasználások összehasonlításával a

fejlődőket teszi bűnössé.

34

A fenntarthatóság értelmezése

– Értelmezhetjük a fenntarthatóságot, mint konstans fogyasztást. Ez

az értelmezés felel meg, a gyenge fenntarthatósági kritériumnak,

amelynél a természeti és ember alkotta tőke egymással

helyettesíthető.

– Értelmezhetjük a fenntarthatóságot, a természeti erőforrások

időben állandó (konstans) készleteként. Ez az értelmezés felel meg

a szigorú fenntarthatóságnak.

– És végül értelmezhető a fenntarthatóság, mint generációk közötti

egyenlőség is.

ERŐS KRITÉRIUM

Nem elég a rendelkezésre álló teljes tőkevagyon összértékét fenntartani,

hanem az egyes tőkefajták értékét külön-külön kell megőrizni

Az erőforrások nem vagy csak részlegesen helyettesíthetők

A tőkefajták (természeti, emberi, ember alkotta) komplementerek

A piac és az ökoszisztémák időléptéke nagyságrendekkel eltér

GYENGE KRITÉRIUM

Ha egy erőforrás szűkös lesz a piaci ár jelzi és új technológiák

jönnek létre a helyettesítésére vagy a hatékonyság növelésére

Alapja:

a teljes tőkevagyon összértékének időbeli megőrzése

a különböző tőkefajták kompenzálhatják egymást

(természeti erőforrást csökkenésekor az ember

alkotta erőforrások növelésével kompenzálhatunk)

Pl.: ha a tiszta vizű folyót (mint természeti erőforrás) elszennyezzük,

szennyvíztisztítókat hozunk létre

A fenntarthatóság eltérő megközelítései

Gazdaság

Bioszféra

Társadalom

„Gyenge”

fenntarthatóság

Bioszféra

Trsd.

Gazd.

„Szigorú”

fenntarthatóság

http://www.biospherics.org/

http://www.biospherics.org/

• A 12 750 négyzetméternyi – két és fél

futballpályányi területű –,

• 204 000 köbméter térfogatú „kísérleti

laboratóriumban”

• a kutatók hét komplett „biomot” hoztak létre a

földiek mintájára: miniatűr óceánt, sivatagot,

szavannát, esőerdőt, mocsárvidéket, egy intenzíven művelt

agrárterületet, valamint emberi élőhelyet.

• A zárt térbe mintegy 3800 gondosan válogatott

növény- és állatfajt telepítettek.

• 1991. szeptember 26-tól 1993. szeptember 26-ig

tartott.

• A kísérletben 4 férfi és 4 nő vett részt.

Tapasztalatok

Fenntartható

fejlődés

Ökoló

gia

i fe

lelő

sség

Szo

ciál

is j

ogok

Piacgazdaság

A fenntartható fejlődés követelményei

• a megújuló természeti erőforrások felhasználásának mértéke kisebb vagy megegyező legyen a természetes vagy irányított regenerálódó (megújuló) képességük mértékével.

• a hulladék keletkezésének mértéke/üteme kisebb vagy megegyező legyen a környezet szennyezés befogadóképességének mértékével.

• a kimerülő erőforrások ésszerű felhasználási üteme, amit részben a kimerülő erőforrásoknak a megújulókkal való helyettesíthetősége, részben a technológiai haladás határoz meg.

A felsorolt elvek megsértése

erőforrás szűkösséghez vezet

feltéve, hogy:

• a környezet nyújtotta szolgáltatások és javak alapvetőek, nélkülözhetetlenek a gazdasági rendszer számára

• nem kielégítő helyettesítési lehetőségek vannak az újratermelhető tőke és a környezeti funkciók között

• a környezeti funkciókat a technikai haladás adott mértéke nem növeli.

Fenntarthatóság: a definíció

problémája

fenntartható használat csak a megújuló erőforrásokra vonatkozik. Azt jelenti, hogy olyan arányban használjuk ezeket, amely megújulási képességükön belül marad.

fenntartható gazdaság a fenntartható fejlődés terméke, megőrzi a természeti erőforrásalapot. Alkalmazkodás révén és a tudásban, szervezésben, műszaki hatékonyságban bekövetkező tökéletesedésén keresztül folyamatosan fejlődhet.

fenntartható társadalom kilenc alapelv szerint létezik

A fenntarthatóság kilenc alapelve

1. Az életközösségek tisztelete és védelme

2. Az emberi élet minőségének javítása

3. A Föld életképességének és sokféleségének megóvása

4. A nem megújuló erőforrások felhasználásának minimalizálása

5. A Föld teherbíró-képességének határain belül maradó növekedés

6. Az egyéni magatartás és szokások megváltozatása

7. A közösségek képessé tétele arra, hogy saját környezetükről gondoskodjanak

8. A fejlesztés és természetvédelem integrálására szolgáló nemzeti keretek kialakítása

9. Világméretű (globális) együttműködés kialakítása

A gazdasági növekedés és a

környezeti minőség kapcsolata

A Világbank 1992. Évi jelentése

• A környezet védelme nélkül lehetetlen a

fejlődés és a fejlődés nélkül nem

biztosíthatók a környezet védelméhez

szükséges beruházások.

Erőforrások

Élelmiszer

Szennyezés

Ipari termelés

Népesség

1900 2000 2100

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ALAKULÁSÁNAK

ELŐREJELZÉSE

A világ helyzete

GDP és a szennyezés kapcsolata

Szennyezés

GDP

idő

Men

nyis

égi

index

OECD országok GDP-emisszió

1970 1980

0

100

200

index

GDP

Nitrogénoxid

Kéndioxid

Por

Ólom

Vezetékes ivóvízben nem részesülők

100 1000 10000 100000

1 főre jutó dollárbevétel (log. skála

0

100

%

Csatorna nélküli városiak aránya

100 1000 10000 100000


0

100

%

Porkoncentráció a városokban

100 1000 10000 100000


g/m3

0

1800

SO2 koncentráció a városokban

100 1000 10000 100000


0

50

g/m3

Települési hulladék/fő

100 1000 10000 100000


Kg

600

0

CO2/fő

16

8

tonna

100 1000 10000 100000


GDP ($/fő)

0

5000

10000

15000

20000

25000

30000

0 1000 1500 1700 1800 1900 1950 1975 2000

Nyugat- EU

(USA)

Kelet EU

Ázsia(-Japán)

(L) Amerika

Afrika

Gazdasági növekedés

0 10 20 30 40 50

Afrika félsivatagos vidékei

Ázsia és a Csendes óceán

Latin Amerika

Közép Kelet

Volt szoc. Orsz.

Fejlett orsz.

1990

2030

A világ nagyobbik része még 2030-ra sem éri el azt az egy

főre jutó GDP-t, amelynél a környezetminőség már javulni

kezdene.

10000

2000

Energiafelhasználás

(olajkg/fő)

100 50000

GNP ($/fő)

CND

N

USA

S

NL

DK AUS

F A

GR

P

TR IND

2010. Március 4. Kerekes Sándor 64

Welfair and energy consumption

Létezik-e alagút az energiafogyasztást illetően?

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

0 10 000 20 000 30 000 40 000 50 000 60 000

Energyconsumption (TOE/capita)

(GDP Euro/capita)

Hungary 2007

Hungary 2027

Hungary 2047

Source: EIU, OECD, Boston Consulting

Danmark Swiss

Ireland

Energia felhasználás

A számok világosan mutatják, hogy a fejlett országokban az

elmúlt húsz évben az egy főre jutó GDP körülbelül

háromszorosára nőtt, eközben az egy főre jutó

energiafogyasztás a világ átlagát (12 %) meghaladó

mértékben, mintegy 14%-kal nőtt.

Abszolút számokban a magas jövedelmű országok egy főre

jutó energiafelhasználása 3,8-szeresére a világ átlagának és

13,5 szerese az alacsony fejlettségi szintű országok egy főre

jutó energia-felhasználásának.

2010. Március 4. Kerekes Sándor 66

Ezek ugyanazok a foglalkozások? Melyik fenntarthatóbb?

Local Agenda 21

• A fenntartható fejlődés lokális programja (LA 21)

azt célozza meg, hogy a természet-gazdaság-

társadalom hármasában úgy teremtse meg az

összhangot, hogy az a fenntarthatóság hosszú távú

elveit szolgálja.

• A természeti tőke átváltását gazdasági tőkére csak

a bioszféra követelményeit betartva, szigorú

határok közt tartja megvalósíthatónak.

A fenntartható gazdasági

fejlődés stratégiái

Alapkövetelmény

• A fenntartható fejlődés alapelveit

figyelembe véve csak olyan ipari,

mezőgazdasági, energetikai stratégiák

fogadhatók el a jövőben, amelyek teljesítik

a megőrzés és fejlesztés integrálásának

követelményét.

Alapkérdések

1. Kialakíthatók-e a gazdálkodásnak olyan formái,

olyan technológiák, eljárások amelyek kellően

hatékonyak, termelékenyek, és egyúttal

megfelelnek a fenntarthatóság követelményének?

2. Hogyan érhető el, hogy a fent jelzett

gazdálkodási formák meghonosodjanak a

gyakorlatban, hogyan vehetők rá a termelők ezek

tömeges alkalmazására?

FENNTARTHATÓ

MEZŐGAZDASÁGI STRATÉGIÁK

Fenntartható mezőgazdasági stratégiák

• A mezőgazdasági termeléssel kapcsolatban

felmerülő környezeti problémák alapvetően

mind azzal függnek össze - ahogy azt

Schumacher összegzi - ". . hogy a városlakó

ember elhatározta: az ipar elveit fogja

alkalmazni a mezőgazdaságra ".

A fenntartható mezőgazdasági

termelés kialakítása

• A vegyszerek okozta környezeti károsodás

mérséklése.

• Takarékosság a vízzel,

• Takarékosság az energiával.

A műtrágya okozta környezeti

károsodás mérséklése

• növelik a szerves trágyák, hulladékok,

melléktermékek visszaforgatását a talajba,

• vetésforgóba a levegő nitrogénjét megkötő

pillangósokat vetnek,

• genetikai átalakítással más növényeket is

alkalmassá tesznek a nitrogén megkötésére.

• A számított mennyiségű, és pontosan a felvétel

helyére juttatott műtrágya,

A növényvédőszer okozta

környezeti károsodás mérséklése

• a kártevő életciklusának éppen megfelelő

időpontjában permetezett növényvédő szer.

• A rezisztens fajták kinemesítése,

• a növény tenyészidejének a megváltoztatása.

0.00

2.00

4.00

6.00

8.00

10.00

termék kg/ha

1960 1963 1975 1990 1993 1996 1999

inszekticid fungicid herbicid

Peszticidfelhasználás megoszlása Magyarországon

Takarékosság a vízzel

• A szivárogtató öntözőberendezések

– víztakarékosság,

– szikes talajok kezelése,

• a szárazságtűrő fajták kinemesítése.

• A haszonnövények társítása

A haszonnövények társítása

• Pld. 15 sor cukorrépa + 2 sor kukorica

• Kártevők nem találnak állandó környezeti

viszonyokat

• Különböző kórokozók lehetnek egymás

ellenségei

A fenntartható mg.

elterjesztésének akadályai

• A természeti erőforrások társadalmi szűkösségéről

gyakorlatilag nem kap tájékoztatást a gazdálkodó.

• Hiányoznak általában azok az intézmények és

szabályozási formák, amelyek kapcsolatot

létesítenének a társadalom hosszú távú érdeke - a

fenntartható mezőgazdasági rendszer kialakítása -

és az egyes farmer rövidtávú jóléte között.

FENNTARTHATÓ

IPARI STRATÉGIÁK

Fenntartható ipari stratégiák

Ipari ökológiai rendszer kialakítása.

• Egy ilyen rendszerben optimalizált az energia és a

nyersanyagok felhasználása, a lehető legcsekélyebb

mértékű a hulladéktermelés, a folyamatok szennyező

melléktermékei pedig más eljárások nyersanyagául

szolgálnak.

• a terméket eleve úgy kell megkonstruálni hogy az

újrahasznosításra alkalmas legyen

Feladatok

• Az anyagkészleteket a lehető legtovább

forgásban tartani.

• A szeméttelepi lerakás tarthatatlan.

• Nem megoldás a hulladék égetés

Szennyezés a BASF-nél

1972 1980

0

100

160

index

készáru

Emisszió a

levegőbe

Feladatok

• A termelő tevékenységet meg kell, hogy

előzze a forrás és környezetprofil elemzés,

ami nemcsak az ipari rendszerbe bemenő és

kimenő anyag- és energiaáramlás

minimalizálását, de azok minőségével

szemben támasztott követelményeit is

tartalmazzák.

A természetes kapitalizmus alapelvei Betartandó alapelvek:

• A természeti erőforrások hatékony használata

• Biomimikri – tanulj a természettől, utánozd az ott működő rendszereket

• Áttérés a készletező (stock) gazdasági szemléletről a flow (szétterülő, szolgáltató) gazdasági szemléletre

• A természeti tőke értékteremtése (ipari ökológia, ökohatékonyság, életciklus elemzés)

• Az ipari ökológia célja, hogy a természeti

rendszerek működési elveit részletesen

megismerjük, és azokat célszerűen adaptáljuk

az ember által létrehozott, mesterséges

rendszerekre, adott esetben az ipari

technológiákra.

• törekvés az ipari folyamatok környezeti

hatásainak csökkentésére;

• az ipari rendszerek és a környezet

működésének összehangolása

Az ipari ökológia célja

Az ipari ökológia jellemzői

• anyagnak és az energiának a természetes

ökoszisztémákban megtalálható körforgását

próbálja az ipari folyamatokban meghonosítani

• módszer révén elérhető a zéro kibocsátás

• nyersanyag- és energiamegtakarítás

• hulladék elhelyezés költségeinek csökkentése

Az ipari ökológia fontosabb

attribútumai

• az ipari és környezeti rendszerek kölcsönhatásainak rendszerszemléletű vizsgálata;

• az anyag- és energiaáramok, és ezek átalakulásainak együttes figyelembevétele;

• a technológiai és környezeti problémák multidiszciplináris megközelítése;

• a lineáris (nyitott) rendszerek átalakítása ciklikus (zárt) rendszerekké, úgy, hogy az egyik technológiában képződő hulladék egy másik technológiában alapanyagként hasznosuljon;

Öko-hatékonyság

• az ipari ökológia, a termékek életciklus elemzése,

• környezetközpontú irányítási rendszerek.

• Az ökohatékonyság mérése a következő formula segítségével lehetséges:

EE = S/MI

• Ahol az EE (Ecological Effectiveness) az Ökohatékonyság, az S (Service) a nyújtott szolgáltatás értéke, az MI (Material input) pedig az anyaginput.

ÉLETCIKLUS ELEMZÉS

CYCLE ASSASMENT (LCA)

Életciklus elemzés (LCA):

Eredetileg döntéstámogató eszközként fejlesztették ki

Környezeti szempontok alapján tesz különbséget termékek,

folyamatok és szolgáltatások között

Definíció (LCA):

A termékek, folyamatok vagy szolgáltatások teljes életciklusa

alatt vizsgálja a környezeti tényezőket és környezeti hatásaikat

Természeti erőforrások

kitermelése

Alapanyagok,

félkész-termékek

gyártása

Tényleges

használat

Használatból kivonás

hasznosítás

ártalmatlanítás

Az egész ciklusban meghatározható

és értékelhető legyen a termékek

és szolgáltatások

környezettel való kapcsolata

Anyag és energiamérlegek

meghatározása

FENNTARTHATÓ

TÁRSADALMI STRATÉGIÁK


intézményrendszere

• Nemzetközi közösség - EU

• A kormányzatok szerepe

• A vállalatok szerepe

• Az egyének, vagy civil szerveződések

szerepe

A kormányzatok szerepe

• adópolitika,

• a megújuló energiaforrások kutatásának és

fejlesztésnek támogatása,

• A magánbefektetők környezetbarát

viselkedésre ösztönzése,

• a nemzetközi kereskedelem formáinak

kialakítása - GATT

Civil szerveződések szerepe

• Szervezett környezetvédelmi csoportok

– Káros gazdálkodói és fogyasztói magatartásformák feltárása

– A fogyasztói igények eltolása a környezetbarát termékek irányába

• Médiák

• Nemzetközi intézményrendszer

Az egyének szerepe

• Egyének

– Új magatartás kialakítása, a pazarlás megszüntetése

– olyan jelöltekre szavaz, akik érzékenyek a környezeti problémákra

• Mottó

– Tegnap okos voltam, ezért meg akartam változtatni a világot.

– Ma bölcs vagyok, ezért meg akarom változtatni önmagam.

98

Út a fenntarthatóság megvalósítása felé

A) Fogyasztói felelősség és tudatosság

Anyag- és energia-takarékosság

(víz, villany, hulladék, komposztálás stb.)

a. Egyéni szint

• vásárlási és fogyasztási szokásaink elemzése, megváltoztatása;

• másképp fogyasztás mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt;

• a vásárolt áru eredetének ismerete;

99


A) Fogyasztói felelősség és tudatosság

b. Társadalmi szint

• Az eldobós fogyasztói világ okainak ismerete, tudatosítása.

• Teljes életútelemzés – „a szántóföldtől az asztalig”.

• Figyelem az esetleg később jelentkező problémákra.

• A termék előállításának körülményei is fontossá válnak.

• A vállalatok társadalmi felelősségvállalása.

• Fogyasztói bojkott.

100


B) Az értékrend változása

• A környezeti tudatosság erősödése

• A jelen vásárlói döntés ne veszélyeztesse mások és a jövő nemzedékek szükségleteit, azaz a jövő iránti felelősség

Az anyagi birtoklástól a lelki gazdagság felé fordulás

Életszínvonal Életminőség

Fenntartható társadalom

Jó minőségű

energia

Gyenge

minőségű

hőenergia

Anyag Hulladék

Fenntart

ható

társadalom

Bemenet Kimenet Rendszer

Újrahasznosí

tás

Szennyezés

ellenőrzés

• A gazdaság szívóhatásának csökkentése, az input

mérséklése az anyag és energiahatékonyság növelésével.

• A feldolgozottságifok növelése, az anyag és energiából

mind több termék és mind kevesebb hulladék kihozatala.

• A hasznos termékeknek az ökológiai hatékonyság

szempontjából minél tovább tartása a fogyasztási

folyamatban. (A mai piacgazdaság ennek ellenkezőjében

igyekszik érdekeltté tenni a fogyasztót.)

• A fogyasztás egy szakaszából kikerült termékek lehető

legmagasabb hányadának újrahasználata (reuse).

• Az elsődleges hulladékokat ill. a hulladékká vált

termékeket újrahasznosítani (recycling).

• A hulladékok környezetre káros hatását semlegesíteni.

(Részben az ökoszisztémák semlegesítő-

nyelőképességének fenntartásával, részben

tisztítótechnológiák alkalmazásával.)

A fenntartható társadalom feladatai

Köszönöm a figyelmet!

Documents

Fenntartható fejlődés alapjai - nyme.hu · PDF fileDenis Hayes "Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?" HEFOP 3.3.1. ENSZ I. Környezetvédelmi Világkonferencia