fertozesek -- haziallatoktol page40

40

Összefoglaló közlemény

Házi kedvencektôl eredô fertôzések

Az embereket megbetegítô fertô-

zések többsége állati eredetû,következésképpen egy sor

infekciót éppen a házi kedvencekadnak tovább gazdáiknak. A problémapontos felmérését nehezíti, hogy azoonosisok jelentôs hányada rejtvemarad, illetve a velük kapcsolatosinformációk nem mindig jutnak azegészségügyi hatóságok tudomására.Egy 1987-es felmérés szerint a házikedvencek évente közel 4 millió fertô-zéses megbetegedést idéznek elô azEgyesült Államokban, és az ezek ellátá-sából eredô közvetlen költségek meg-haladják az évi 300 millió dollárt.1

A lakásban tartott kisállatok száma azazóta eltelt idôszakban folyamatosanemelkedett.

Az Egyesült Államokban a háztartá-sok több mint felében tartanak leg-alább egy állatot. Az American Veteri-nary Medical Association becslése sze-rint 1996 és 2001 között 16%-kal nôtta kutyák és macskák száma, így akutyák száma jelenleg 62 millióra, amacskáké pedig 68 millióra tehetô.2

Az egzotikus állatok népszerûségéneknövekedése magával hozta a majom-himlô (monkeypox) terjedését, melyetegészen az Afrikából behozott rágcsá-lókig lehetett nyomon követni. Ahogya városok ember által korábban nemlakott területeket kebeleztek be, módnyílt arra, hogy a háziállatok és a vad

környezetben élô kórokozók kapcso-latba kerüljenek egymással.

A felmérések eredményei arról tanús-kodnak, hogy az orvosok jelentôs részenem szívesen traktálja betegeit az állat-tartás veszélyeivel.3 Annak tudatábanazonban, hogy már egyszerû óvintéz-kedésekkel is elejét vehetjük a házi ked-vencek által közvetített fertôzések terje-désének, a háziorvosoknak nagyobbgondot kellene fordítaniuk az ilyenkórállapotok hatásainak mérséklésére.

Speciális kórállapotok

A házi kedvencektôl származó fertôzé-sek klinikai megjelenési formáira,kórismézésére és kezelésére vonatkozó

alapvetô információkat az 1. táblázat-ban foglaltuk össze.4–16 A lista nem tel-jes, de megkíséreltük a kórokozó típusaszerint feltüntetni a leggyakoribb, klini-kailag jelentôs infekciókat. A téma irántrészletesebben érdeklôdô olvasók a fer-tôzô betegségekkel kapcsolatos szakiro-dalmi forrásokból tájékozódhatnak azegyes betegségek terápiájáról.6

Parazitafertôzések

Toxoplasmosis. A Toxoplasma gondiinevû protozoon által elôidézett toxo-plasmosis a zoonosisok egyik leggya-koribb formája. A parazita a macskákszervezetében szaporodik, és spóranélküli oocysta formájában kerül akülvilágba. Két-három nap elteltévelkialakulnak az oocyták, ezzel a kór-okozó fertôzôképessé válik.

A toxoplasmosis kockázati tényezôi a macskaürülékkel való közvetlen

Kommentár: Dr. Kósa Csaba Az Egyesült Államokban évente több millióra tehetô a macskával, kutyá-val vagy egyéb kisállatokkal való érintkezés kapcsán kialakuló fertôzésekszáma. Súlyosságuk az önmaguktól rendezôdô állapotoktól az életetveszélyeztetô szisztémás betegségekig terjed. A terhesség alatt jelentkezôtoxoplasmosis súlyos kongenitális infekció forrása lehet. A házi kedven-cektôl eredô gombafertôzések fô megjelenési formája a tinea corporis/capi-tis. A baktériumok közül elsôsorban a Campylobacter és a Salmonellabetegíti meg a kisállatok gazdáit. A házi kedvencek ízeltlábúak által ter-jesztett (pl. rühösség) vagy vírusos betegségek (pl. veszettség) köztes gaz-dái is lehetnek. A kisállat fertôzéses betegsége lokális vektorokra és endé-miás állapotokra hívhatja fel a figyelmet (pl. Lyme-kór veszélyét jelezhe-ti). A megelôzés érdekében fontos az alapos kézmosás, az állattartásbólszármazó hulladék megfelelô kezelése, az állatok fertôzéseinek felismeré-se és kezelése. Fontos, hogy párbeszéd alakuljon ki a háziorvos és az állat-orvos között.Kulcsszavak: BRUCELLOSIS, CAMPYLOBACTERIOSIS, ECHINOCOCCOSIS, LARVA MIGRANS, LEPTOSPIROSIS, LYME-KÓR, MAJOMHIMLÔ, PSITTACOSIS,

TINEA, TOXOCARIASIS, TOXOPLASMOSIS, VESZETTSÉG

Dr. Rabinowitz belgyógyász docens és foglalkozás- és környezet-egészségügyi klinikai szolgáltatási igazgató a YaleUniversity Orvoskarán (New Haven, Connecticut). Dr. Gordon a Rippowam Animal Hospital állatorvosa Stamfordban(Connecticut). Dr. Odofin doktorandusz a Yale University Orvoskarának Epidemiológiai és Közegészségtani Tanszékén.

Peter M. Rabinowitz, MD, MPH ■■ Zimra Gordon, DVM, MPH ■■ Lynda Odofin, DVM, MSPH

hazikedvencek 11/3/08 10:32 AM Page 40

41

Orvostovábbképzõ Szemle XV. évf. 11. szám, 2008. november • Házi kedvencektôl eredô fertôzések

kontaktus (pl. alomtálca tisztítása,kerti munka macskaürülékkel szeny-nyezett földdel) és a nem megfelelôenátsütött húsok fogyasztása.17 A kutyáka toxoplasmosis mechanikai vektora-ként szerepelhetnek, mivel hajlamo-sak arra, hogy orrukkal megbökdös-sék az útjukba kerülô ürüléket vagyelhullott állatot.

Felnôttkorban a toxoplasmosis rend-szerint nem okoz tüneteket, bár anyaki nyirokcsomók megnagyobbod-hatnak, és mononucleosisra emlékezte-tô klinikai kép is kibontakozhat, melyáltalában magától rendezôdik. A ter-hesség során – leginkább az elsô tri-meszterben – jelentkezô infekció azon-ban súlyos veleszületett fertôzést von-hat maga után. Az immunvédekezésgyengülése miatt is súlyos állapot ala-kulhat ki.

Toxocariasis. A kutya- és macskatar-tók körében az egyik leggyakoribbzoonosisnak számító orsóféreg-fertô-zés (toxocariasis) kórokozója a Toxoca-ra canis (kutyák), illetve a Toxocara cati(macskák).18 A kisebb gyermekek álta-lában úgy betegszenek meg, hogy a ját-szótéren vagy a homokozóban szájuk-ba veszik az állati ürülékkel szennye-zett, parazitapetéket tartalmazó földet.19

A méhlepény és az anyatej útján létre-jövô infekció lehetôsége miatt az állat-kölykök jelentôs része már világrajövetele pillanatában fertôzött. Azember megbetegedése többnyire tünet-mentes, részben azért, mert az emberiszervezetben nem tud kiteljesedni alárva fejlôdési ciklusa. A kórkép gyako-ri kísérôjelensége az eosinophil sejtekfelszaporodása. Ritka esetekben a para-

ziták eljutnak a májba és a tüdôbe(larva migrans viszcerális formája)vagy a szembe (larva migrans okulárisformája). Az Egyesült Államokbanévente nagyjából 10 000 esetben derülfény viszcerális megbetegedésre, azokuláris típust pedig közel 700 esetbenigazolják.

Larva migrans kután formája. A bôrtérintô larva migrans gyakori kórkép,okozója a kutyák és macskák szerveze-tében élô horogféreg (más néven kam-pósféreg vagy bányaféreg) (Ancylosto-ma-spp.). A talajban vagy homokbanlévô ürülékmaradványokban megbúvóhorogféregpeték kikelnek és lárváváalakulnak, majd a lárvák a bôrt átfúrvamegbetegedést okoznak. A szennyezettvízpartokon vagy parkokban mezítlábsétáló gyalogosok is megfertôzôdhet-nek a kórokozóval. Jóllehet a lárváknem képesek szaporodni az emberigazdaszervezetben, a fertôzés helyénelôbb viszketô papula, majd erythe-más, kanyargós csík jelenik meg, amelya lárva útját jelzi a bôrben (1. ábra). Azelváltozást kísérô viszketés az éjszakaiórákban a legkifejezettebb.

Echinococcosis. Az echinococcosis(tömlôférgesség) elôidézôje a Cestodearendbe tartozó Echinococcus granulosusés Echinococcus multilocularis nevûgalandféreg. A kutyák és egyéb ragado-zók oly módon válhatnak az E. granu-losus gazdaszervezetévé, hogy elfo-gyasztják a cystával fertôzött állatok(pl. birka, nyúl) belsô szerveit. Emberimegbetegedés akkor jön létre, ha akutya ürülékében lévô peték az étellelbekerülnek a szervezetbe. Az EgyesültÁllamokban regisztrált esetek jobbára

bizonyos kockázati csoportokban for-dulnak elô, leginkább a birkapásztoro-kat, az ôslakosságot és a bevándorlókatérintik.20 A többéves lappangás utánjelentkezô elsô tünetek (pl. hasi és mell-kasi fájdalom) hátterében a máj és atüdô állományában növekvô tömlôk áll-nak (2. ábra), de egyéb szervek (pl. agy,csontok, szív) is érintettek lehetnek.

Az E. multilocularis alveoláris echi-nococcosist idéz elô. Ez a forma elsô-sorban a májat betegíti meg, májrákkalis összetéveszthetô; nagyobb aránybanhalálos, mint a cystás echinococcosis.Bár úgy tartják, hogy emberek eseté-ben inkább az E. granulosus okozta fer-tôzések elôfordulásával kell számolni,nem szabad megfeledkezni arról, hogya macskák és a kutyák köztes gazdák islehetnek, ezért a fertôzött rókák ésrágcsálók városokban való felbukkaná-sa fokozza a házi kedvencek és rajtukkeresztül az állattartók E. multilocula-ris fertôzésének veszélyét.21

Dipylidium caninum. A laposférgekközül a Dipylidium caninum okozza a legtöbb megbetegedést a macskák ésa kutyák körében. A bolhák köztesgazdának számítanak; különösen gyer-mekek esetében a kórokozó fertôzöttbolha lenyelésével is bekerülhet a szer-vezetbe. Az emberi fertôzés szerencsérerendszerint enyhe lefolyású, tünetmen-tes, és csak szórványosan fordul elô.

Egyéb parazitafertôzések. A macskákés kutyák, továbbá különbözô kedvte-lésbôl tartott kisemlôsök szervezetük-ben hordozhatják a bélben élôsködôCryptosporidiumok valamelyik képvi-selôjét vagy a Giardia lambliát. Azilyen fertôzésekrôl szóló esetbeszámo-


42


1. táblázat. Az Egyesült Államokban házi kedvencek tartása kapcsán elôforduló fertôzések* áttekintése

BBeetteeggsséégg FFeerrttôôzzééss úúttjjaa TTüünneetteekk ééss ppaannaasszzookk

PPaarraazziittaaffeerrttôôzzéésseekkToxoplasmosis Talajban/vektorokon vagy nem elég jól átsütött hús- Immunkompetens személyeknél: tünetmentes állapot vagy nyirokcsomó-

ban lévô oocysták elfogyasztása nagyobbodásKongenitális: veleszületett defektusokImmundeficiens személyeknél: lázas tünetegyüttes, agyhártyagyulladás

Viszcerális larva migrans Talajban vagy ürülékben lévô Toxocara-peték Eosinophilia, köhögés, zihálás, láz, görcsrohamok, máj- és lépnagyob-lenyelése (többnyire gyermekeknél fordul elô) bodás

Okuláris larva migrans Talajban vagy ürülékben lévô Toxocara-peték Endophthalmitis, chorioidea granulomalenyelése (többnyire gyermekeknél fordul elô)

Kután larva migrans Bôrkontaktus talajjal Kanyargós lefutású bôrkiütés, viszketés

Echinococcosis cysticus Echinococcus-petéket tartalmazó állati ürülék lenyelése Máj- és tüdô-cysták, a tömlô megrepedésekor tünetek, térfoglaló hatás

Echinococcosis alveolaris Echinococcus-petéket tartalmazó állati ürülék lenyelése Máj-cysták, sárgaság, fájdalom

Dipylidiasis Fertôzött bolhák lenyelése Végbéltáji viszketés, hasi fájdalom; gyakran tünetmentes

Cryptosporidiosis Kontaktus fertôzött háziállat (pl. kutya, macska, Hasmenésmenyét, rágcsáló) ürülékével

Giardiasis Kontaktus fertôzött háziállat (pl. kutya, macska, Hasmenésmenyét, rágcsáló) ürülékével

GGoommbbááss ffeerrttôôzzéésseekkTinea corporis/capitis Testi kontaktus/állatsimogatás Erythemás plakkok, alopecia

BBaakktteerriiáálliiss ffeerrttôôzzéésseekkCampylobacteriosis A kórokozó fizikai kontaktust követôen kerül Hasmenés, láz

a tápcsatornába

Salmonellosis A kórokozó fizikai kontaktust követôen kerül Hasmenés, láz, septikaemiaa tápcsatornába

Parteurellosis Állatharapás vagy -karmolás Sebfertôzés

Macskakarmolási betegség Állatmarás vagy -harapás Duzzanat, nyirokcsomó-nagyobbodás a bôrelváltozás helyén

Psittacosis A madár ürülékének vagy orrváladékának belélegzése Influenzára emlékeztetô tünetegyüttes, atípusos pneumonia

Brucellosis Érintkezés fertôzött kutyával Láz, testsúlycsökkenés, mirigy- és lépnagyobbodás

Leptospirosis Kontaktus fertôzött vizelettel vagy egyéb váladékkal Influenzára emlékeztetô tünetegyüttes, kötôhártya belövelltsége, láz,(rendszerint kutyákéval) sárgaság


43


lók nem vittek közelebb a transzmisz-szió elôfordulási gyakoriságának meg-határozásához.

Gombafertôzések

A parazitafertôzések után valószínûlega gombák okozta bôrbetegségek(kután dermatophytosis vagy tinea)állnak a második helyen a kisállattar-tókat érintô infekciók sorában. Min-den évben legalább 2 millió ilyen eset-tel számolhatunk.1 A macskák fertôzô-képessége felülmúlhatja a kutyákét, sôttünetmentes állat is továbbadhatja a betegséget.

Bakteriális fertôzések

Campylobacteriosis és salmonellosis.A házi kedvencek gazdáit érintô bak-teriális fertôzések közül a campylo-bacteriosis és a salmonellosis a leg-gyakoribb. Számos állatfaj (köztük akutya és a macska) hordozhat Campy-lobacter-fajokat. Az ily módon (felte-hetôleg feko-orális kontaktus útján)létrejött infekció következményekéntaz Egyesült Államokban évente többmint 200 ezer gastroenteritis fordulelô.1 Salmonella-fajok gyakorta kimu-tathatók macskák, kutyák, kiscsibék,kiskacsák és hüllôk (pl. teknôsök,leguánok) szervezetébôl. A házi ked-vencektôl származó salmonellosisjelentôs közegészségügyi probléma,különösen a gyermekek körében.22

A közelmúltban kitört, többféle anti-biotikummal szemben rezisztens Sal-monella okozta járvány szennyezettállati eredetû állateleséggel, illetvebeteg rágcsálóval való kontaktusravolt visszavezethetô.23

DDiiaaggnnóózziiss EEllssôôddlleeggeess kkeezzeellééss

Szerológia, biopszia Terhességben: spiramycin (az USA-ban kísérletes stádiumban)Chorioretinitisben: pyrimethamin + sulfadiazin +

leucovorin + prednison4

Eosinophilia, emelkedett fehérvérsejt- Albendazol5

szám, ELISA

Eosinophilia, réslámpavizsgálat, eosino- Szteroidok5

phil sejtek jelenléte a csarnokvízben

Típusos léziók, biopszia Ivermectin6

CT, ultrahang Perkután aspiráció, sóinjekció és ismételt aspiráció;6 albendazol

CT, ultrahang Sebészeti reszekció;6 albendazol

Eosinophilia, székletvizsgálat peték Praziquantel6

és paraziták kimutatására proglotti-dok irányában

Székletvizsgálatok Nitazoxanid6

Székletvizsgálatok, mikroszkópos vizs- Tinidazol, nitazoxanid6

gálat fonalas mintavétellel, endosz-kópia

KOH-preparátum Helyi vagy orális gombaölô szerek7,8

Fehérvérsejtszám meghatározása Azithromycin7

székletbôl, tenyésztés

Fehérvérsejtszám meghatározása szék- Tünetmentes vagy enyhe formákban antimikrobiális terápia letbôl, tenyésztés nem javallt

Ciprofloxacin7

Tenyésztés Amoxicillin/klavulánsav7

Immunfluoreszcencia-szerológia, biopszia Azithromycin7

Szerológia Doxycyclin, erythromycin7

Hemokultúra, ELISA Doxycyclin + gentamicin vagy streptomycin9

Szerológia Penicillin G, doxycyclin, ceftriaxon7,10

Folytatás a 44. oldalon


44


Macskakarmolási betegség. Kölyök-macskával vagy bolhás macskával tör-tént érintkezést követôen fennáll aveszélye annak, hogy a szervezetbe jutóBartonella henselae macskakarmolásibetegséget okoz. Bár a macskakarmo-lási betegséget eredetileg gyermekekmegbetegedésének tartották, manapságmár a 20 éven felüliek között fordulelô az esetek csaknem fele.24 A klinikaikép jellegzetessége a sérülés helyénkialakuló inokulációs lézió; ennekmegjelenését néhány héttel késôbb

a környezô nyirokcsomók megnagyob-bodása követi (3. ábra). Az immunvé-delem gyengülésével járó állapotokbanszövôdményként bakteriális angioma-tosis és Parinaud-féle okuloglandulárisszindróma léphet fel.

Leptospirosis. A leptospirosis világ-szerte a leggyakoribb zoonosis. A lep-tospirákat egy sor vadon élô és házi-állat hordozhatja szervezetében. AzEgyesült Államokban a kórképtovábbra is ritkaságnak számít, deelôfordulási gyakorisága némi növe-

kedést mutat.25 A kutyák nagyobbarányban fertôzôdnek, mint a macs-kák. Az ember a fertôzött vizelettelvagy más testváladékkal (kivéve anyálat), vízzel vagy talajjal kapcsolat-ba kerülve kaphatja meg a fertôzést.A humán infekció általában tünet-mentes vagy enyhe influenzaszerûtünetekkel jár, de esetenként magasláz, heves fejfájás, hepatitis, a kötô-hártya belövelltsége (gyulladássalnem kísért értágulata), hasi fájdalom,hasmenés, bôrkiütés és – súlyos ese-

1. táblázat. Az Egyesült Államokban házi kedvencek tartása kapcsán elôforduló fertôzések* áttekintése (folytatás)

BBeetteeggsséégg FFeerrttôôzzééss úúttjjaa TTüünneetteekk ééss ppaannaasszzookk

Methicillin-rezisztens Érintkezés fertôzött állattal Kolonizáció, lágyrészfertôzés, pneumoniaStapylococcus aureus(MRSA)

Lyme-kór Házi kedvencek kullancsai Erythema chronicum migrans, láz, fejfájás, ízületi gyulladás, carditis

Pestis Fertôzött macskával való érintkezés Láz, izomfájdalom, nyirokcsomó-nagyobbodás

Tularaemia Kullancsok, érintkezés fertôzött macskával Influenzára emlékeztetô tünetegyüttes, nyirokcsomó-nagyobbodás,pneumonia

Uszodai (vagy akvárium-) Kontaktus akváriummal Lokalizált granulomagranuloma

ÍÍzzeellttlláábbúúaakk ookkoozzttaa ffeerrttôôzzéésseekkRühösség (scabies) Kontaktus Viszketés, papuláris bôrelváltozás

VVíírruussffeerrttôôzzéésseekkVeszettség (rabies) Állatharapás, -karmolás Encephalitis

Lymphocytás choriomenin- Állatok (pl. tengerimalac, egyéb rágcsálók) simogatása, Influenzára emlékeztetô tünetegyüttes, immundeficiens személyeknél gitis puszilgatása súlyos betegség

Majomhimlô Közvetlen érintkezés fertôzött rágcsálókkal Láz, fejfájás, köhögés, mirigynagyobbodás, hólyagos-papuláris bôrkiütések

ELISA: enzimhez kötött immunoszorbens teszt; KOH: kálium-hidroxid; PCR: polimeráz-láncreakció; TMP/SMX: trimethoprim/sulfamethoxazol*A kórokozó típusa és a kórkép klinikai jelentôsége (gyakorisága, morbiditása) szerinti sorrendben

Irodalmi adatok4–16 alapján


45


tekben – vese- és szívelégtelenség iselôfordulhat, sôt az állapot akár vég-zetes is lehet.

Methicillin-rezisztens Staphylococ-cus aureus (MRSA). Az MRSA-fertô-zésben szenvedô személyek a megszo-kott mindennapi tevékenységek kap-csán átadhatják a betegséget kutyá-juknak, macskájuknak vagy egyébállatuknak, s így a fertôzés a megfele-lô kezelés ellenére újra és újra felüt-heti a fejét. Hasonló a helyzet a fog-lalkozásuk kapcsán megfertôzôdött

egészségügyi dolgozókkal is, akikmindaddig átadják és ismét megkap-ják a fertôzést a házi kedvencektôl,amíg nem sikerül a hordozót azonosí-tani és megfelelôen kezelni.26 Az állat-orvoshoz vitt kutyák ugyancsakkönnyen válhatnak az MRSA-fertôzé-si lánc egyik láncszemévé.27

Lyme-kór. A kutyák és a macskák aLyme-kór (és kullancsok által terjesz-tett egyéb kórképek) vektoraként sze-repelhetnek azáltal, hogy a szôrükbetapadt kullancsokat behurcolják a

lakásba. A kullancsok eltávolításávalkísérletezô személy – megfelelô védô-eszközök hiányában – ugyancsak meg-fertôzôdhet a Lyme-spirochaetákkal.Azokban a háztartásokban, ahol azállatot kiengedik a szabadba, mégakkor is számolni kell a Lyme-kór vagyegyéb, kullancs által terjesztett fertôzé-sek lehetôségével, ha az érintett sze-mély nem folytatott szabadtéri tevé-kenységet.

Pasteurella. A pasteurellák elszapo-rodhatnak a kutyák és macskák száj-üregében, és harapás, karmolás, pu-szilgatás útján betegítik meg az em-bert.28 Macskaharapás kapcsán gyak-rabban lép fel sebfertôzés, mintkutyaharapás következtében.28 Ritkaesetekben a Pasteurella szisztémásmegbetegedést (pl. pneumonia, peri-tonitis) hoz létre.

Psittacosis. A papagájkórnak is neve-zett psittacosis kórokozója a Chlamy-dophila (korábbi nevén Chlamydia)psittaci. A Centers for Disease Controland Prevention nyilvántartása szerint1988 és 2003 között 935 emberi meg-betegedés fordult elô, melyek forrásatöbbnyire fertôzött madár (pl. nimfa-papagáj, törpepapagáj, arapapagáj vagymás papagájféle) volt.29 Az ember afertôzött madár ürülékével vagy orrvá-ladékával érintkezve kaphatja meg afertôzést. A betegség gyakran csakenyhe influenzaszerû tünetekben nyil-vánul meg, így nem mindig derül fényaz állapot valódi okára. Ritka esetek-ben az állapot súlyos tüdôgyulladásbatorkollhat, mely rendszerint jól reagáldoxycyclinre és makrolid antibioti-kumokra.30

DDiiaaggnnóózziiss EEllssôôddlleeggeess kkeezzeellééss

Gram-festés, tenyésztés Az érzékenységi vizsgálat alapján meghatározott kezelés

Western blot teszt Korai stádiumban: doxycyclin, amoxicillin, cefuroxim11

ELISA, tenyésztés Gentamicin, streptomycin12

ELISA Gentamicin13

Biopszia, tenyésztés Clarithromycin, minocyclin, doxycyclin, TMP/SMX, rifampin + ethambutol, sebészeti excízió14

Bôrkaparék Permethrin, ivermectin7,15

Biopszia Védôoltás; kómaindukció és egyéb terápiás módszerek hatá-sossága mellett szóló esetleírások16

Szerológia Nincs specifikus antivirális kezelés

Vírusizolálás, PCR Nincs igazoltan hatásos antivirális kezelés7


46


Brucellosis. A kutyákat megbetegítôBrucella canis az emberi brucellosisritka oka (az emberi fertôzés hátteré-ben ugyanis többnyire a Brucella abor-tus húzódik meg, amely nem hôkezelttejbôl készült tejtermékek fogyasztásavagy fertôzött haszonállattal történôkontaktus során kerül a szervezetbe).A brucellosis típusosan lázas tünet-együttesben nyilvánul meg, amelyendocarditisig súlyosbodhat. Az újabbbeszámolók szerint a B. abortus kimu-tatását célzó vizsgálatok nem alkalma-sak a B. canis jelenlétének igazolására,ezért az állapot esetenként rejtvemarad.

Mycobacterium marinum fertôzés.A M. marinum által elôidézett uszodai(vagy akvárium-) granuloma többnyireúgy jön létre, hogy az akváriumokkalfoglalkozó személy takarítás vagy víz-csere során fertôzôdik a kórokozóval.

Bár típusos esetben lokalizált granulo-ma alakul ki a felsô végtagon, immun-deficiens személyeknél a kórokozó disz-szeminált betegséget is elôidézhet.32

Egyéb bakteriális fertôzések. A vadál-latokkal kapcsolatba kerülô macskákmegkaphatják a pestist vagy a tularae-miát, és szórványos beszámolók szerinta környezetükben élô embereknek isátadhatják a betegséget.33,34

Ízeltlábúak okozta fertôzések

A rühatka (Sarcoptes scabiei) több tör-zse is képes alkalmazkodni az adottgazdaszervezethez. A S. scabiei canisáltal megfertôzött kutyákról az atkaátkerülhet az emberre is. Különbözôfajok közötti átvitel esetén a kutyábólszármazó atka általában nem képestovább szaporodni, így az infekcióspontán megszûnhet.

Vírusfertôzések

Lymphocytás choriomeningitis.A lymphocytás choriomeningitis akedvtelésbôl nevelt hörcsögöket, tenge-rimalacokat, egereket és egyéb rágcsá-lókat megbetegítô vírusfertôzés. A fer-tôzés nem mindig okoz tüneteket, delétrejöhet meningitisszel kísért influen-

1. ábra. A kután larva migrans jellegze-tes bôrelváltozása

Copyright ©Logical Images, Inc.

2. ábra. Echinococcus cysta a májban

Royal College Surgeons of Edinburgh.http://www.edu.rcsed.ac.uk/operations/op13.htm (letöltve: 2007. augusztus 17-én)

3. ábra. Macskakarmolási betegségkapcsán kialakult nyirokcsomó-gyul-ladás

Pediatric Surgery, Brown Medical School, http://bms.brown.edu/pedisurg/Brown/IBImages/SkinST/Catscratch.html (letöltve: 2007. augusztus 17-én)


47


zaszerû tünetegyüttes is. Szórványosbeszámolók szervátültetésen átesettbetegek végzetes kimenetelû fertôzésé-rôl adtak hírt.35

Veszettség. A veszettség halállal vég-zôdô zoonosis, az Egyesült Államok-ban ritkán fordul elô. A kutyák és a macskák kötelezô védôoltása ered-ményeképpen inkább a vadon élô álla-tok kerültek elôtérbe a betegség okozó-jaként. Az emberi megbetegedés ritka,de évente csaknem 40 000 posztexpozí-ciós védôoltást adnak be állatharapástkövetôen, ami jelentôs anyagi terhet róaz ellátórendszerre.36

Majomhimlô. Az Egyesült Államokközépnyugati régiójában 2003-bankitört majomhimlôjárványt házi ked-vencként eladott prérikutyákra vezet-ték vissza.37 A prérikutyák az ugyan-azokban az állatkereskedésekben tar-tott, Afrikából bevitt rágcsálóktól kap-ták meg a betegséget. A történtekismét arra hívták fel a figyelmet, hogynem feledkezhetünk meg az egzotikusállatokkal behurcolt kórokozók veszé-lyeirôl.

Az állatok szerepe a humán fertôzés veszélyének jelzésében

Miközben a házi kedvencek különfélefertôzések vektorai lehetnek, betegsé-geik figyelmeztethetik is a gazdát arra,hogy az átlagosnál nagyobb valamelyfertôzés felbukkanásának veszélye.A kutyák például életmódjuk, illetve azinfekciók iránti fokozott fogékonysá-guk miatt alkalmasak lehetnek azemberi Lyme-kór elôfordulásának elô-rejelzésére.38 A madárinfluenza fertô-

zött madárral való kontaktus révén a házi macskákat is megbetegíti,39 ezérta macskák betegsége jelezheti a madár-influenza környezeti kockázatát.

Kórismézés,kezelés és megelôzés

A házi kedvencektôl kapott fertôzésekfelismeréséhez az orvosnak gondolniakell a zoonosis lehetôségére, s rá kellkérdeznie, hogy élnek-e a beteg kör-nyezetében állatok, és ha igen, egészsé-gesek-e. A megfelelô ellátás gyakran

nem képzelhetô el az érintett személyés az állat egyidejû kezelése nélkül,s párbeszédet és együttmûködést igé-nyel az orvos és az állatorvos között.40,41

Az állatok rendszeres állatorvosifelülvizsgálata csökkenti annak veszé-lyét, hogy a gazda vagy családja zoo-nosisban betegedjen meg. Az orvos-nak megfelelô ismeretekkel kell felvér-teznie betegeit arra vonatkozóan,miként csökkenthetik minimálisra aházi kedvenctôl származó betegségekveszélyét. Bár a preventív intézkedésekhatásosságával csak nagyon kevéstanulmány foglalkozott, a specifikusmegelôzési irányelvek olyan kézenfek-vô megoldásokat tartalmaznak, ami-lyen a rendszeres és alapos kézmosás,az állati eredetû hulladékkal kapcsola-

tos szabályok betartása, vagy az állatbetegségének korai felismerése ésszakszerû kezelése.42,43 A toxoplasmo-sis megelôzése érdekében a várandósnôket el kell tiltani az alomtálca tisztí-tásától, kóbor macskák befogadásátólés gondozásától, s nem szabad nyershússal etetni az állatot. A nagy kocká-zattal terhelt személyek (pl. immun-hiányban szenvedôk, csecsemôk ésötévesnél fiatalabb gyermekek, váran-dósok, idôskorúak) kerüljék a hüllôk-kel, kiscsibével, kiskacsával, kutya-vagy macskakölyökkel, illetve a has-

menésben szenvedô állatokkal valókontaktust. Óvatosnak kell lenniük azállattartó gazdaságba vagy állatkertisimogatóba látogatóknak is.

A kullancsok által terjesztett kórképekszempontjából endémiás területeken akutyák féreghajtó kezelésével is csök-kenthetô az állatokat és gazdáikat fenye-getô veszély. A kórokozók tovább-vitelének megelôzése érdekében a kedv-telésbôl állatot tartók ne adjanak macs-kájuknak vagy kutyájuknak nyers húst.Empirikus antibiotikum-terápia javalltházi kedvenc (különösen macska) okoz-ta harapás esetén, különösen akkor, ha a harapás a test nagy kockázatot jelentôpontján (pl. arcon, kézen) található,vagy ha a szenvedô alany immunhiá-nyos állapotban van (bár a kutya- és

Kutya- vagy macskaharapást követôen nem minden esetbenszükséges antibiotikum-profilaxist alkalmazni, de fertôzésreutaló kockázati tényezô jelenlétében érdemes fontolóra venni.


48


macskaharapást követô rutinszerû pro-filaxis szükségességét csak hiányos bizo-nyítékok támasztják alá).44 A 2. táblázata házi kedvencekkel kapcsolatos fertôzé-sekre vonatkozó információk forrásaiközül sorol fel néhányat.

A házi kedvencek tartásának elônyei(ezen belül a mentális egészségre gya-korolt kedvezô hatás) messzemenôenellensúlyozzák az általuk közvetítettfertôzésekben rejlô veszélyeket.45 Azemberek és a házi kedvencek szoroskapcsolata közelebb hozza egymáshozaz ember és az állatok gyógyításávalfoglalkozó szakembereket is.46 AzAmerican Medical Association – azegyüttmûködés szükségességét felis-merve – 2007-ben fogadta el „OneHealth” elnevezésû megoldási prog-ramját, ezzel is elômozdítva az orvosokés az állatorvosok közeledését. A jobbegyüttmûködés révén több ismeretre

tehetünk szert a házi kedvencekkelkapcsolatos fertôzô betegségekrôl, éstöbbet tehetünk azért, hogy felismer-jük és megelôzzük azokat mind azemberek, mind az állatok körében.

Nyilatkozat. A szerzôk nem jeleztek érdekütközést.

PET-RELATED INFECTIONS • VOL 76 / NO 9 /NOVEMBER 1, 2007 / AMERICAN FAMILY PHYSICIAN

Levelezési cím: Peter M. Rabinowitz, MD, MPH, Yale Uni-versity School of Medicine, 135 College St., 3rd Floor, NewHaven, CT 06510 (e-mail: [email protected]).A szerzôk különlenyomatot nem küldenek.

Irodalom:1. Stehr-Green JK, Schantz PM. The impact of

zoonotic diseases transmitted by pets on humanhealth and the economy. Vet Clin North Am SmallAnim Pract 1987;17:1–15

2. Wise JK, Heathcott BL, Shepherd AJ, for theAVMA. Results of the 2002 AVMA survey of USpet-owning households regarding use of veterinaryservices and expenditures. J Am Vet Med Assoc2003;222:1524–5

3. Grant S, Olsen CW. Preventing zoonotic dis-eases in immunocompromised persons: the role

of physicians and veterinarians. Emerg Infect Dis1999;5:159–63

4. Montoya JG, Liesenfeld O. Toxoplasmosis. Lan-cet 2004;363:1965–76

5. Despommier D. Toxocariasis: clinical aspects,epidemiology, medical ecology, and molecularaspects. Clin Microbiol Rev 2003;16:265–72

6. Gilbert DN, Moellering RC Jr, Eliopoulos GM,Sande MA, eds. Table 13A: Treatment of parasiticinfections. In: Sanford JP, ed. The Sanford Guide toAntimicrobial Therapy 2007. 37th ed. Sperryville,Va.: Antimicrobial Therapy, 2007:122–30

7. Gilbert DN, Moellering RC Jr, Eliopoulos GM,Sande MA, eds. Table 1: Clinical approach to initialchoice of antimicrobial therapy. In: Sanford JP, ed.The Sanford Guide to Antimicrobial Therapy 2007.37th ed. Sperryville, Va.: Antimicrobial Therapy,2007:4–58

8. Blumer JL. Pharmacologic basis for the treat-ment of tinea capitis. Pediatr Infect Dis J1999;18:191–9

9. Corbel MJ. Brucellosis: an overview. EmergInfect Dis 1997;3:213–2110. Bharti AR, Nally JE, Ricaldi JN, Matthias MA,Diaz MM, Lovett MA, et al., for the Peru-UnitedStates Leptospirosis Consortium. Leptospirosis: azoonotic disease of global importance. LancetInfect Dis 2003; 3:757–7111. Wormser GP, Dattwyler RJ, Shapiro ED, Halpe-rin JJ, Steere AC, Klempner MS, et al. The clinical

2. táblázat. A házi kedvencektôl származó fertôzésekkel kapcsolatos információk forrása

FFoorrrrááss LLeeíírrááss

AAmmeerriiccaann VVeetteerriinnaarryy MMeeddiiccaall AAssssoocciiaattiioonn Hasznos ismeretekkel szolgál egyebek mellett a toxoplasmosisról és a kullancsok által terjesz-Honlap: http://www.avma.org/communications/brochures/ tett betegségekrôlanimal_health.asp

CCaannaarryy DDaattaabbaassee Tudnivalók a fertôzô betegségek és az embert érintô egyéb egészségi kockázatok „jelzôje-Honlap: http://canarydatabase.org/ ként” használható állatokkal kapcsolatban

NNaattiioonnaall AAssssoocciiaattiioonn ooff SSttaattee PPuubblliicc HHeeaalltthh VVeetteerriinnaarriiaannss Az itt található információk hasznosíthatók a közösségi területeken (pl. állatsimogatókban) Honlap: http://www.cdc.gov/mmwr/PDF/rr/rr5605.pdf foganatosítható megelôzô intézkedésekkel kapcsolatos orvosi tanácsadásbanNational Association of State Public Health Veterinarians.

Compendium of measures to prevent disease associated with animals in public settings, 2007. MMWR Recomm Rep 2007;56(RR-5):1–14

HHeeaalltthhyy PPeettss HHeeaalltthhyy PPeeooppllee A Centers for Disease Control and Prevention információs anyaga, benne specifikus kisállat-Honlap: http://www.cdc.gov/healthypets/ betegségekre, továbbá az emberre való átvitel megakadályozására vonatkozó információkkal


49


assessment, treatment, and prevention of lymedisease, human granulocytic anaplasmosis, andbabesiosis: clinical practice guidelines by the Infec-tious Diseases Society of America. Clin Infect Dis2006;43:1089–13412. Inglesby TV, Dennis DT, Henderson DA, Bart-lett JG, Ascher MS, Eitzen E, et al. Plague as a bio-logical weapon: medical and public health manage-ment. Working Group on Civilian Biodefense.JAMA 2000;283:2281–9013. Dennis DT, Inglesby TV, Henderson DA, Bart-lett JG, Ascher MS, Eitzen E, et al., for the WorkingGroup on Civilian Biodefense. Tularemia as a bio-logical weapon: medical and public health manage-ment. JAMA 2001;285:2763–7314. Diagnosis and treatment of disease caused bynontuberculous mycobacteria. This official state-ment of the American Thoracic Society was ap-proved by the Board of Directors, March 1997.Medical Section of the American Lung Associati-on. Am J Respir Crit Care Med 1997;156 (2 pt2):S1–2515. Mathisen GE. Of mites and men-lessons inscabies for the infectious diseases clinician. ClinInfect Dis 1998;27:646–816. Jackson AC. Recovery from rabies. N Engl JMed 2005;352:2549–5017. Boyer KM, Holfels E, Roizen N, Swisher C,Mack D, Remington C, et al., for the Toxoplasmo-sis Study Group. Risk factors for Toxoplasma gondiiinfection in mothers of infants with congenitaltoxoplasmosis: implications for prenatal manage-ment and screening. Am J Obstet Gynecol2005;192:564–7118. Schantz PM. Toxocara larva migrans now. AmJ Trop Med Hyg 1989;41(3 suppl):21–3419. Chorazy ML, Richardson DJ. A survey of envi-ronmental contamination with ascarid ova, Wal-lingford, Connecticut. Vector Borne Zoonotic Dis2005;5:33–920. Chrieki M. Echinococcosis-an emerging para-site in the immigrant population. Am Fam Physi-cian 2002;66:817–2021. Schantz PM. Progress in diagnosis, treatmentand elimination of echinococcosis and cysticerco-sis. Parasitol Int 2006;55(suppl):S7–S1322. Centers for Disease Control and Prevention(CDC). Turtle-associated salmonellosis inhumans-United States, 2006-2007. MMWR MorbMortal Wkly Rep 2007;56:649–5223. Swanson SJ, Snider C, Braden CR, Boxrud D,Wunschmann A, Rudroff JA, et al. Multidrug-resistant

Salmonella enterica serotype Typhimurium associatedwith pet rodents. N Engl J Med 2007;356:21–824. Spach DH, Koehler JE. Bartonella-associatedinfections. Infect Dis Clin North Am 1998;12: 137–5525. Barry M, Wisnewski AV, Matthias MA, InouyeSK, Vinetz JM. Suburban leptospirosis: atypicallymphocytosis and gamma-delta T cell response.Clin Infect Dis 2006;43:1304–726. Manian FA. Asymptomatic nasal carriage ofmupirocin-resistant, methicillin-resistant Staphylo-coccus aureus (MRSA) in a pet dog associated withMRSA infection in household contacts. Clin InfectDis 2003;36:e26–827. Enoch DA, Karas JA, Slater JD, Emery MM,Kearns AM, Farrington M. MRSA carriage in a pettherapy dog. J Hosp Infect 2005;60:186–828. Kimura R, Hayashi Y, Takeuchi T, Shimizu M,Iwata M, Tanahashi J, et al. Pasteurella multocidasepticemia caused by close contact with a domesticcat: case report and literature review. J Infect Che-mother 2004;10:250–229. Smith KA, Bradley KK, Stobierski MG, Tengel-sen LA, for the National Association of State Pub-lic Health Veterinarians Psittacosis CompendiumCommittee. Compendium of measures to controlChlamydophila psittaci (formerly Chlamydia psit-taci) infection among humans (psittacosis) andpet birds, 2005. J Am Vet Med Assoc2005;226:532–930. Mandell LA, Bartlett JG, Dowell SF, File TM Jr,Musher DM, Whitney C, for the Infectious Disea-ses Society of America. Update of practice guide-lines for the management of community-acquiredpneumonia in immunocompetent adults. ClinInfect Dis 2003;37:1405–3331. Lucero NE, Jacob NO, Ayala SM, Escobar GI,Tuccillo P, Jacques I. Unusual clinical presentationof brucellosis caused by Brucella canis. J Med Mic-robiol 2005;54(pt 5):505–832. Streit M, Bohlen LM, Hunziker T, Zimmerli S,Tscharner GG, Nievergelt H, et al. DisseminatedMycobacterium marinum infection with extensivecutaneous eruption and bacteremia in animmunocompromised patient. Eur J Dermatol2006;16:79–8333. Gage KL, Dennis DT, Orloski KA, Ettestad P,Brown TL, Reynolds PJ, et al. Cases of cat-associa-ted human plague in the Western US, 1977–1998.Clin Infect Dis 2000;30:893–90034. Centers for Disease Control (CDC). Tularemiaassociated with domestic cats-Georgia, New Mexi-co. MMWR Morb Mortal Wkly Rep 1982;31:39–41

35. Centers for Disease Control and Prevention(CDC). Update: interim guidance for minimizingrisk for human lymphocytic choriomeningitisvirus infection associated with pet rodents.MMWR Morb Mortal Wkly Rep 2005;54:799–80136. Krebs JW, Long-Marin SC, Childs JE. Causes,costs, and estimates of rabies postexposureprophylaxis treatments in the United States. J Pub-lic Health Manag Pract 1998;4:56–6237. Reed KD, Melski JW, Graham MB, Regnery RL,Sotir MJ, Wegner MV, et al. The detection of mon-keypox in humans in the Western Hemisphere. NEngl J Med 2004;350:342–5038. Duncan AW, Correa MT, Levine JF, Breitsch-werdt EB. The dog as a sentinel for human in-fection: prevalence of Borrelia burgdorferi C6antibodies in dogs from southeastern and mid-Atlantic states. Vector Borne Zoonotic Dis 2005;5:101–939. Songsermn T, Amonsin A, Jam-on R, Sae-Heng N, Meemak N, Pariyothorn N, et al. Avianinfluenza H5N1 in naturally infected domestic cat.Emerg Infect Dis 2006;12:681–340. Allert C. Reducing risk of zoonotic parasiticdiseases-a shared responsibility. Roundtable: vete-rinarians, physicians jointly responsible. J Am VetMed Assoc 1995;207:403–441. Wong SK, Feinstein LH, Heidmann P. Healthypets, healthy people. J Am Vet Med Assoc1999;215:335–842. Centers for Disease Control and Prevention.Healthy pets healthy people. Accessed May 10,2007, at http://www.cdc.gov/healthypets43. Centers for Disease Control and Prevention,U.S. Public Health Service, Infectious DiseasesSociety of America. Guidelines for preventingopportunistic infections among HIV-infected per-sons-2002: recommendations of the U.S. PublicHealth Service and the Infectious Diseases Societyof America. Atlanta, Ga.: U.S. Dept. of Health andHuman Services, Centers for Disease Control andPrevention, 200244. Medeiros I, Saconato H. Antibiotic prophylaxisfor mammalian bites. Cochrane Database Syst Rev2001;(2):CD00173845. Hemsworth S, Pizer B. Pet ownership inimmunocompromised children-a review of theliterature and survey of existing guidelines. Eur J Oncol Nurs 2006;10:117–2746. Kahn LH. Confronting zoonoses, linkinghuman and veterinary medicine. Emerg Infect Dis2006;12:556–61


50


ma akár polimeráz-láncreakciós vagy aviditási

vizsgálatokat is el tud végezni kérdéses esetek-

ben. Indokolt lenne azonban a felelôsen gyer-

meket vállaló nôknél a fogantatás elôtt

3 hónappal elvégezni egy egyszerû szerológiai

vizsgálatot. Sok felesleges, esetleg ártalmas

vizsgálattól, kezeléstôl, netán az abortustól is

megkímélhetnénk ezzel a gyógyult pácienseket.

Egy amerikai felmérés szerint a toxoplasmosis

lehetôsége miatt abortuson átesett nôk 60%-

ánál2 krónikus eltérést találtak, ezért IgM-pozi-

tivitás esetén indokolt a megerôsítô vizsgálat.

A terhesség alatti diagnózis problematikus, ekkor

segíthet a cikkben említett IgA-aviditási teszt,

amely utalhat a fertôzés idejére. A kezelés szin-

tén megoldatlan, hiszen az egyik hatékony (és

olcsó) gyógymód nehézkesen elérhetô. Az

infektológus javaslatára kedvezményesen adha-

tó spiramycinnel a diagnózis megszületése után

minél hamarabb el kell kezdeni a kezelést.

A pyrimethamin–sulfadiazin terápiát a második

trimesztertôl lehet alkalmazni.

A toxoplasmosis megelôzhetô betegség,

ezért mindenképpen indokolt a veszélyeztetett

populáció figyelmét felhívni a következôkre: (1)

a macskával való kontaktust (macska gondozá-

sát) kerülni kell, vagy ha ez megoldhatatlan, a

macska gondozásához kesztyût kell viselni; (2)

aki nyers hússal dolgozik, vigyázzon, hogy az

ne kerüljön a nyálkahártyáira, és a munka után

alaposan mosson kezet; (3) a húsokat át kell

sütni (a füstölés, pácolás nem véd); és (4) szárí-

tott húst nem szabad fogyasztani.

Féregfertôzések

Helminthiasisokra leginkább akkor gondolnak,

ha a betegnek eosinophiliája van, pedig ez a

szöveti penetrációt okozó férgekre jellemzô, és

romban is csupán néhány kiragadott, illetve

általam fontosabbnak ítélt részletre térnék ki.

Magyarországon az infektológiai képzés és

ellátás hiányosságai miatt ezzel a problémával

nem a megfelelô szakirányú képzettséggel

rendelkezô orvosok foglalkoznak, ennek meg-

felelôen az ellátás nem optimális.

Toxoplasmosis

A toxoplasmosis1 az ép immunmûködésû és

nem várandós nôk körében többnyire enyhe

lefolyású, javarészt nem diagnosztizált beteg-

ség, a veszélyeztetett populációban azonban

életveszélyes is lehet. A transzplantáltaknál

a beavatkozás elôtti vizsgálatok része a Toxo-

plasma-szerológia, indokolt esetben profilaxis-

ban részesülnek. A HIV-fertôzött, AIDS stádiu-

mú betegek esetében a toxoplasmosis lehet

az immundeficiencia-szindróma elsô tünete.

Jellemzôen két vagy több gyûrû alakú, kont-

rasztanyagot halmozó elváltozás látható, láz-

zal, góctünettel, pozitív IgG-szerológiával.

A súlyos kórképekben megfelelô kezeléssel

a látványos MR- és CT-eltérések ellenére akár

teljes tünet- és panaszmentesség is elérhetô.

Jelenleg hazánkban nincs mûködô rendszer,

melynek segítségével a terhességi toxoplas-

mosis gyakorisága csökkenthetô lenne, a

kialakult károsodás pedig a kezelés ellenére

sokszor maradványtünetekkel gyógyul. Fontos

kiemelni, hogy csak az akut fertôzés jelent

veszélyt a magzatra, és leginkább az elsô tri-

meszterben. Érdekes, hogy korai terhességben

kisebb a magzati fertôzôdés veszélye, ha

viszont bekövetkezik a fertôzés, akkor súlyo-

sabb következményekkel jár.

Az Országos Epidemiológiai Központ Parazi-

tológiai Osztályának jól felkészült laboratóriu-

Az emberiség az évezredek során együtt élt

az állatokkal, maga is a természet

része. Bizonyos fajokat háziasított, s haszon-

állatként, másokat kedvtelésbôl tartott és tart

ma is. Manapság rendkívül sokféle állatot tar-

tanak csupán kedvtelésbôl. A haszonállatok-

hoz viszonyítva a kedvencekkel szorosabb

a fizikai kapcsolat, nagyobb a fertôzésveszély.

A gyermekes családokban visszatérô problé-

mákkal járhat a simogatható, szeretgethetô

kedvencek beszerzése. Egyes szülôk a gyermek

kistestvér iránti igényét inkább egy állat

beszerzésével próbálják elnyomni. Ezek után

az állatot a gyermek gondozza, akinek sem a

gondozáshoz, sem a higiéniai szabályok betar-

tásához nincsenek meg a szükséges ismeretei.

Akinek nincs semmilyen házi kedvence, az is

érintett lehet, hiszen elég körülnézni a települé-

sek közterein, járdáin, játszóterein, homokozóin,

szabad strandjain, ahol a „gazdák” nem megfe-

lelô tartási körülményekkel veszélyeztetik a tár-

sadalom kevésbé állatbarát részét. Az állatokkal

együtt nemcsak az adott egyedet, hanem annak

élôsködôit, flóráját, lábának szennyezôdéseit is

beengedjük otthonunkba. Vannak fajspecifikus

kórokozók is, de a patogén organizmusok jelen-

tôs része a mindennapi kapcsolat vagy balese-

tek kapcsán az embert is megfertôzheti.

Az amerikai családorvosoknak írt, jól össze-

állított cikkben terjedelmi okokból nem lehe-

tett a teljes spektrumot felölelni. Kommentá-

Kommentár: Dr. Kósa Csaba • Szent László Kórház, Budapest


51

Orvostovábbképzõ Szemle XV. évf. 11. szám, 2008. november • Kommentár

az ilyenkor kért, székletbôl végzendô féregpete-

vizsgálat többnyire csak a bélférgekrôl ad infor-

mációt. A féregfertôzések kezelése jelentôs

probléma, mert a leghatásosabb gyógyszerek

nehezen elérhetôk. A több helminthiasisban

elsôként választandó albendazolt például a

szomszédos országokban könnyebb beszerezni.

Cystosus májbetegség esetén, invazív beavatko-

zás elôtt ajánlatos echinococcus- és amôba-

szerológiát is végezni, mert ezzel indokolatlan

veszélyeztetéstôl kímélhetjük meg a beteget.

Bakteriális fertôzések

A bakteriális kórképek közül kiemelendô a sal-

monellosis és a campylobacteriosis. Több állat

hordozhatja e fertôzések kórokozóit. Salmo-

nellosist az ismert madarakon túl például

a teknôsöktôl is kaphatunk. A kezelés meg-

egyezik a más úton szerzett enteritisekével.

Csak tüneti ellátásra van szükség, kivéve

a veszélyeztetett populációt (<1év, >50 év,

immunkompromittált, protetizált, érgraft-beül-

tetésen átesett betegek). Itt is fontos felhívni

a figyelmet a megelôzés fontosságára.

A legnyugodtabb kedvenccel is elôfordulhat,

hogy akár játék közben megharapja az

embert. A tartási körülmények (hónapok óta

ismert helyen, elzártan tartott állat) és az oltá-

si rendelkezések miatt a veszettség a legtöbb

ilyen esetben szóba sem jöhet. A frissen befo-

gott, vad, rendszeresen elkóborló, vadászó,

oltatlan állatok harapása azonban potenciáli-

san halálos veszélyforrás lehet. Tünetek esetén

már gyakorlatilag menthetetlen a beteg, ezért

indokolt esetben az ÁNTSZ-szel együttmûköd-

ve profilaxist kell kezdeni. A tetanus a fiatal

korcsoportban a rendszeres vakcináció miatt

nem okoz gondot, az idôsek körében azonban

olykor még az alapvakcináció is hiányzik.

A macskafélék harapása jellemzôen mély és

kis bemeneti nyílású, ezért könnyen rejtve

maradhat. Ostemyelitis alakulhat ki, jelentôs

felületi elváltozás nélkül. Különleges, harapás-

sal átadott kórokozó lehet a Pasteurella mul-

tocida, amely 24 órán belül megjelenô tüne-

tekkel bôr-, lágyrész- és ízületi fertôzést, eset-

leg sepsist okozhat. A kutyák nagyobb méretû,

de többnyire kisebb fertôzésveszélyt jelentô

harapást ejtenek. E csoport különleges kóroko-

zója a Capnocytophaga canimorsus. Splenec-

tomián átesett, szteroiddal kezelt vagy alkohol-

beteg populációban fulmináns disszeminált

intravaszkuláris koagulációt (DIC) okozó sep-

sist válthat ki. Az állati harapással bevitt bak-

teriális kórokozók többsége érzékeny az amo-

xicillin–klavulánsav kombinációra.

A szerológiai vizsgálatok alapján a legelter-

jedtebb zoonózis a leptospirosis. Ritkán okoz

súlyos betegséget, de ha mégis, akkor már több-

nyire elkésett az antibiotikum-kezelés: a lepto-

spirosisra jellemzô eltérésekkel (láz, gyulladásos

markerek, anaemia, máj- és veseérintettség)

járó betegség második fázisa immunmediált, így

erre az antibiotikumok nem hatnak. Szupportív

kezeléssel át lehet segíteni a beteget ezen az

idôszakon, megadva a túlélés esélyét.

Állatok antibiotikum-kezelése

A bakteriális kórképek kapcsán érdemes még

megemlékezni egy nem nyilvánvaló, de létezô

problémáról. A kedvencek sokszor kiemelt gon-

doskodást élveznek, és ha megbetegednek, akkor

vagy ugyanazt a gyógyszert kapják, vagy hason-

lót ahhoz, amit a gazdáik. Sajnos sok országban

nincs megfelelô kimutatás még a táplálékként

elfogyasztott állatoknak adott antibiotikumokról

sem, de például Dániában pontos adatok állnak

rendelkezésre.3 Az ottani feljegyzések alapján a

fokozatosan növekvô állatpopulációban termé-

szetesen nô a gyógyszerfelhasználás is.

A baktériumok antibiotikumokkal szembeni

rezisztenciája az emberekéhez hasonló okok

miatt itt is megtalálható. A vizsgálatok alapján a

kedvencként tartott kutyák és macskák mennyi-

sége csak a kétharmada a szarvasmarhákénak,

de a kezelésükhöz felhasznált napi dózis (animal

daily dose, ADD) a hatszorosa annak. Az 1,2 mil-

lió kutya és macska a 2003-ban állatok kezelésé-

re felhasznált fluorokinolonok és cefalosporinok

45, illetve 55%-át fogyasztotta el. Észak-ameri-

kai és európai kimutatás szerint hospitalizált

kutyák vizsgálata során a humán gyógyászatban

ismert több gyógyszerrel szembeni rezisztenciá-

val (multidrug resistance) jellemezhetô Acineto-

bacter baumannii, Escherichia coli és Salmonella

enterica törzsek arányának növekedését észlel-

ték.4 A vizsgálatok alapján a methicillin-rezisz-

tens Staphylococcus aureus (MRSA) az állatokat

is kolonizálhatja, és rezervoárjuk is lehet, csak-

úgy, mint az ember. A hordozó állapot nem

betegség, de növelheti a fertôzés kockázatát.

Összegzés

Véleményem szerint az alapvetô higiénés, állat-

tartási és viselkedési szabályok betartásával a

házi kedvencek több örömet és hasznot nyújta-

nak, mint bosszúságot, de alapvetôen

a gazdán múlik, hogy tényleg így van-e. Bizonyos

populációkban (pl. idôsek, egyedülélôk, kama-

szok) az állattartás kifejezetten ajánlható, de az

5 éven aluli és immunkompromittált betegek

szoros állatkontaktusa nem elhanyagolható

veszélyekkel jár.

Irodalom:1. Montoya JG, Liesenfeld O. Toxoplasmosis. Lancet2004;363:1965–19762. Liesenfeld O, Montoya JG, Tathineni NJ, et al. Con-firmatory serologic testing for acute toxoplasmosis andrate of induced abortions among women reported tohave positive Toxoplasma immunglobulin M antibodytiters. Am J Obstet Gynecol 2001;184:140–1453. Lloyd DH. Reservoirs of Antimicrobial Resistancein Pet Animals CID 2007;45:S148–1524. Guardabassi L, Schwarz S, Lloyd DH. Pet animals asreservoirs of antimicrobial-resistant bacteria. J Anti-microbial Chemother 2004;54:321–332


Documents

fertozesek -- haziallatoktol page40