Fészek 1904

01_cimlap1904 - KESZ.indd 1 2011.12.01. 13:11:39

02_02_B2_1904 - KESZ.indd 2 2011.12.01. 13:12:39

FÉSZEK FÉSZEK

XIX. évfolyam 4. szám 3

TARTALOM

ElvonóTarnai Zoltán Lélekvesztő 35Kupa Krisztina Kismadár 35Pilinszki János Tilos csillagon 35HAIKU 35

MozaikA kultúra kulcsa 38Kultúr-kaland IIIInterjú Kovács Ágnessel 39PTE KTK, Marketing szak, IV évfolyamBennük van az X 40A magyar televíziós tehetségkutatás története IKépregény, Szarpoén Bt. 42

SzakmaInterjú Dr. Varga Attilával 22

IV. Dr. Papp László Számvitel Verseny 24Profitot zöldebb energiával

A devizafinanszírozás kockázatai 26Pénzügyi bizonytalanságok Magyarországon

Házunk TájaJegyzet, Hírek 4

Hírek 5Képes Krónika 6

Bemutatkozik az új HÖT 8Új csapat a hallgatók élén

Egy új fajta diákszervezet: MaMi 10Interjú Dr. Buday-Sántha Attilával 11

Gólyabál 2011 12Universitas bajnokság őszi forduló 12

Interjú Kocsis Tamással 1310 éves a HAGEN Pécs 14

„Így lettem énekes-színész” 15Csordás Márton, logisztikai koordinátor 16

Mert van új a nap alatt 17Folyosó hangja

PárbeszédEgy bevállalós kalandor 18

Interjú Erdős KatalinnalOktatói Körkérdés 21

LehúzóHeringparti gólyáknak 30Áll a bál a gólyabál körülMegint harácsony 31És neked miről szól?

SzellemGondolatébresztőPro - Sok kicsi sokra megy 32Kontra - A "homo last minute" 33A zöld levelibéka 34

KöretBuried - Élve eltemetve 36Calling All Cars - Dancing With A Dead Man 36Éjfélkor Párizsban 36Kurt Vonnegut: Macskabölcső 37Barabási Albert-László: Villanások 37Korira fel! 37

XIX. évfolyam 4. számXIX. évfolyam 4. számXIX. évfolyam 4. számXIX. évfolyam 4. számXIX. évfolyam 4. szám 33

ImpresszumAlapítók: László Barna, Nagy Zsolt, Réti GáborGungl Larion fôszerkesztô • Tarnai Zoltán felelôs szerkesztô, képes krónika, elvonó • Maróti Petra címlap • Horváth Judit házunk tája • Németh Krisztina párbeszéd • Kupa Krisztina szakma • Marton Lilla kilátó • Varga Márta lehúzó • Vad Endre szellem • Bartakovics Bettina köret • Szemerédi Orsolya mozaik

Tördelôszerkesztôk: Gungl Larion, Horváth Gergely, Mijic Deján, Király Zoltán, Szabó László, Tarnai Zoltán Olvasószerkesztôk: Gál Zsuzsanna, Németh Boglárka, Vad Endre, Varga Márta Grafikusok: Bartakovics Bettina, Maróti Petra, Németh Adrienn, Németh Krisztina Fotó: Karton Network

További munkatársak: Barkóczy Csaba, Csordás Márton, Erôss Tímea, Gál Zsuzsanna, Gradwohl Máté, Haris Dorottya, Harsány Ákos, Havasi Zoltán, Kisgyura János, Kovács Ágnes, Maljusin Anett, Mijic Deján, Németh Adrienn, Németh Krisztina, Ormosy Péter, Páskuly Gabriella, Rejzinger Andrea,

Ronta Ákos, Schelhammer László, Szabó Ádám, Szatnik Szilvia, Szedeli Fanni, Tar GabriellaKözremûködô oktatóink: Dr. Buday-Sántha Attila, Erdôs Katalin, Dr. Fojtik János, Kiss Viktor, Klesch Gábor, Kocsis Tamás,

Dr. Schepp Zoltán, Schmuck Roland, Dr. Varga Attila Szerkesztôség: 7622 Pécs, Rákóczi út 80. Tel.: 72/501-599/3180. Mobil: 70/705-1431 vagy 30/847-9025

Hirdetések: Vidákovics Alexandra 70/380-6852, [email protected] Internet: honlap: http://feszek.pte.hu; Olvasói levelek: [email protected]; Aranyköpések: [email protected]

KilátóSzentlászló ostroma 28

Amiről még nem beszél a történelem1956 , és ami utána jött 29Sinka Jenő előadása alapján

Grafikusok: Fotó:

További munkatársak: Kisgyura János, Kovács Ágnes, Maljusin Anett, Mijic Deján, Németh Adrienn, Németh Krisztina, Ormosy Péter, Páskuly Gabriella, Rejzinger Andrea,

Profitot zöldebb energiával

„Így lettem énekes-színész” 15

Pro - Sok kicsi sokra megy 32Kontra - A "homo last minute" 33Pro - Sok kicsi sokra megy 32

Megint harácsony 31És neked miről szól?Megint harácsony 31

Kultúr-kaland IIIInterjú Kovács Ágnessel 39

Egy új fajta diákszervezet: MaMi 10Interjú Dr. Buday-Sántha Attilával 11Egy új fajta diákszervezet: MaMi 10

03_03_tartalom1903.indd 3 2011.12.01. 13:28:31

FÉSZEK FÉSZEK

XIX. évfolyam 4. szám4

JEGYZET FÉSZEK FÉSZEK

HírekHírekHírek

KULTÚRA

Himesháza büsz-kesége és karunk mesterképzéses hallgatója, Michelisz Norbert lett az idei Év embere a BAMA olvasóinak szavaza-tai szerint.Nyolc olyan ember-re szavazhattak az olvasók, akik szerintünk a 2011-es esztendô kapcsán sok év múlva is eszükbe jutnak majd. A voksoláson a Túraautó Világbaj-nokságban (WTCC) szereplô autóversenyzô, Michelisz Norbert 702 szavazattal magabiz-tos gyôzedelmeskedett Scheffer Ferenc (381) és Kiss Endre (306) elôtt.– Természetesen nagyon boldog vagyok, hogy nyertem – nyilatkozta a Dunántúli Nap-lónak Michelisz Norbert. – A díjat unokatest-vérem, Scheffer Péter emlékének szeretném ajánlani: én és még nagyon sokan soha nem fogjuk elfelejteni ôt.Az ünnepélyes díjkiosztóra decemberben ke-rül sor.Norbinak ez úton is gratulálunk!

Matematikai Modellezés Szeminárium (MatMod)

A PTE-KTK Gazdaságmódszertani Intézetével 2009 ôszén elindított Matematikai Model-lezés Szeminárium folytatódik 2011 ôszén is. A szeminárium célja, hogy az alkalmazott matematika, statisztika, operációkutatás tu-dományterület iránt érdeklôdô hallgatók, fiatal kutatók számára fejlôdési lehetôséget biztosítsunk alkalmazási megoldások, esetta-nulmányok bemutatásán keresztül.Az elôadássorozat soron következô állomásai:• December 9. 13:00-16:00 : Hau Orsolya: Többszektoros (környezet)gazdasági mo-dellezésA foglalkozásokat a PTE-KTK 316-os ter-mében tartják. Mivel a foglalkozások során különbözô szoftverek bemutatására és al-kalmazására is sor kerül, ezért szükség le-het azok elôzetes telepítésére a résztvevôk által hozott számítógépeken. A telepítési

SZAKMA

igények, valamint az elôadásokhoz kapcso-lódó aktuális informá-ciók a www.bde.hu/blog oldalon a matmod blog kategória alatt olvasha-tók.A szemináriummal kap-csolatos kérdéseket, észrevételeket az info@

bde.hu e-mail címre várjuk.

A Pécsi Nemzeti Színház ajánlata:• December 9., 15:00: A Hamlet-sztori• December 9., 16:00: A kétarcú boszorkány• December 9., 15., 19:00: Édes Anna• December 10., 19:00: Hajmeresztô• December 14., 19:00: Rudolf• December 16., 25., 26., 19:00: Csárdáskirálynô

Pécsi AdventIdôpont: 2011. december 3-18.Helyszín: Bazilika, DómmúzeumA Szent István által alapított Pécsi Püspökség az idei évben is adventi programmal vár min-den érdeklôdôt. A Pécsi Egyházmegye immár kilencedik éve nyitja meg a Székesegyház és a Dómmúzeum kapuit a Pécsi Advent rendez-vénysorozat helyszíneként. A fellépôk felké-rés nélkül ajánlották fel ünnepi elôadásukat, így mindkét helyszínen szebbnél szebb mûsorokkal örvendeztetik meg a város lakó-it és vendégeit. A Pécsi Advent ideje alatt a programok ingyenesen látogathatók.

GHYMES: MENDIKA – Karácsonyi koncertIdôpont: 2011. december 17., 19:00Helyszín: Kodály KözpontBelépô: 3400 illetve 2300 FtA mûsor a karácsonyi misztériumot mint ün-nepet, közösségteremtést, hagyományt és az ezekben született újat járja körül.A 28 éves Kossuth-díjas GHYMES dalaira a már jól ismert, sajátos stílus a jellemzô, mely-nek meghatározója Szarka Tamás zenéje és irodalmi értékû szövegvilága. Ezt egészíti ki Szarka Gyula népzenei alapú szerzôi zenéje. A

Csárdáskirálynô

Pécsi Advent

Csárdáskirálynô

Írta: Vad Endre

A híres drámaíró, G. B. Shaw szerint addig van okunk élni, amíg vannak vágyaink. A fejlôdés az élet igazi esszenciája, mert bár a jelen a múltból táp-lálkozik, egyúttal a jövô felé is tekint. Már elsôévesként megismerked-hettünk Joseph Schumpeter innováció-elméletével, és azóta alaposan megtanul-

tuk, hogy a vállalkozó attitûd és az újra való törekvés visznek tovább a hôn áhított ösvényen. Mégpedig egy olyan jövô felé, ami már a jelenben is éppen annyira felgyorsult, hogy alapos tájékozottsággal is csak egyes szegmenseiben lehet pontosan követni a napi eseménye-ket, és ami az elmúlt évszázad bámulatos technikai vív-mányainak köszönhetôen a materiális prosperitás illúzi-ójában leledzik. A minden igényünket kiszolgáló eszköz-tárnak köszönhetôen egyre inkább elkényelmesedünk, az egész világot érintô folyamatok pedig az uniformizálódás irányába mutatnak. Pedig a frissesség, a megjelenô új kombinációk a kötöttségektôl mentes, szabadjára enge-dett szellem gyümölcsei, ami nem elégszik meg az eddig elért sikerekkel, hanem magasabb célokat tûz ki maga elé; éppen ezért elengedhetetlen a motiváció ébrentartása. Ennek egyik elsô lépése az egyetem, ahol mindenki meg-szerezheti azt a tudást, ami a szükséges alap a késôbbi továbblépésre, merthogy a történet itt nem ér véget, sôt, a diploma megszerzése után kezdôdik csak el igazán. Bertrand Russel szerint a többség elszántan kapaszkodik a meglévôbe, a haladás kerekét pedig mindig egy kisebb-ség lendíti tovább. Érdeklôdjetek, legyetek nyitottak min-denre, és igyekezzetek ehhez a kisebbséghez tartozni, mert az eljövendô idô a ti kezetekben van! Minden kedves Olvasónknak Békés, Áldott Karácsonyi Ünnepeket és Eredményekben Gazdag Boldog Új Évet kívánunk! •

Az elégedettség maga a halál!

Shaw szerint addig van okunk élni, amíg vannak vágyaink. A fejlôdés az élet igazi esszenciája, mert bár a jelen a múltból táp-lálkozik, egyúttal a jövô felé is tekint. Már elsôévesként megismerked-hettünk Joseph Schumpeter innováció-elméletével, és azóta alaposan megtanul-

igények, valamint az elôadásokhoz kapcso-lódó aktuális informá-ciók a www.bde.hu/blog oldalon a matmod blog kategória alatt olvasha-tók.A szemináriummal kap-csolatos kérdéseket, észrevételeket az info@

programok ingyenesen látogathatók.

GHYMES: MENDIKA – Karácsonyi koncert

programok ingyenesen látogathatók.

04_1904_jegyzet_hirek - KESZ.indd 4 2011.12.01. 13:14:50

FÉSZEK FÉSZEKFÉSZEK FÉSZEK


HÁZUNK TÁJA

HírekHírekHírek

Nyereményjáték

Szeretnél kilátogatni a PVSK Pannonpower – Soproni KC férfi A csoportos kosárlabda bajnoki találkozóra? Nincs más dolgod, mint hogy helyesen válaszolj a következô kérdésre:

- Ki az az egykori pécsi játékos, aki jelenleg a PVSK csapatánál edzôi feladatkörben tevékeny-kedik?

A helyes megfejtôk között 5X2 db jegyet sorsolunk ki a december 28-ai, 18:00-kor kezdôdô mérkôzésre. A megfejtéseket december 21-e éjfélig várjuk a [email protected] címre!HAJRÁ PÉCS!

Szeretnél kilátogatni a – Soproni KCbajnoki találkozóra? Nincs más dolgod, mint hogy helyesen válaszolj a következô kérdésre:

- Ki az az egykori pécsi játékos, aki jelenleg a PVSK csapatánál edzôi feladatkörben tevékeny-

Intézményi, Szakmai, Tudományos

A szociális támogatás és a szakmai gyakorlati ösztöndíj pályázása mellett a kar hallgatóinak idén is lehetôsége nyílt Intézményi, Sza-kmai, Tudományos Ösztöndíjra pályázniuk. Ebben az ösztöndíjban azok a teljes idejû alap-, mester-, osztatlan-, valamint felsôfokú szakképzésben résztvevô államilag támogatott, illetve költségtérítés hallgatók részesülhetnek, akik tanulmányaik mellett kiemelkedô tudományos, közéleti, sport, illetve mûvészeti tevékenységgel rendelkeznek. Ebben a félévben a 27 pályázatot ítélt támogatandónak a Diákjuttatási és Kollégiumi Bizottság, akiket havi 8 000 – 34 000 forint közötti ösztöndíjban részesít 5 hónapon keresztül. A nyertes pályázók közül 23-an járultak hozzá személyük nyilvánosságra hozásához, az ô neveiket itt olvashatjátok. Gratulálunk mindegyik sikeres pályázónak, és kívánjuk, hogy továbbra is sikerrel folytassa a tevékenységét! •

Összeállította: Haffner Tamás, DJKB titkár Ösztöndíjasok

Gazdálkodás és menedzsmentVezetés és szervezés (angol nyelven)Gazdálkodási és menedzsmentPénzügy és számvitelMarketingMarketingKereskedelem és marketingVezetés és szervezés PénzügyGazdálkodási és menedzsmentRegionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola

Domahidi Ágota KrisztaBalogh BettinaHalász ÁkosCzoller DominikaFerkov DóraCzibor ZsófiaBoda J. SzabolcsKovács MátéZaja RóbertÖkrös KataBalogh Gábor

III.II.II.IV.IV.I.IV.II.II.III.III.

Csovcsics KittiNagy ÁrpádHeibl AlexandraSoltész PéterPáger BalázsOtt MelindaTóth AnnamáriaKenesei MirkoZircher KittiStreit JuditGörög GeorginaKerekes Brigitta

Vezetés és szervezés Pénzügy MarketingGazdálkodási és menedzsmentRegionális Politika és GazdtanMarketingVezetés és szervezésGazdálkodási és menedzsmentMarketingMarketingVezetés és szervezés Gazdálkodási és menedzsment

II.IV.I.IIIPhD II. évf.II.II.IV.I.I.I.III.

Név Szak Évfolyam Név Szak Évfolyam

Ghymes zene hat az értelemre, az érzelmekre és az érzékekre. A zene mélyrôl jön és erôt ad.

Pannon Filharmonikusok: Karácsonyi Ün-nepi Hangverseny

Idôpont: 2011. december 22., 19:30Helyszín: Pécsi BazilikaVezényel: Vass AndrásMûsor: Bach: Karácsonyi oratórium (I-III. rész)Johann Sebastian Bach Karácsonyi oratóriu-mában nem a mûfajban szokásos felépítési el-veket követi. Ellentmond a hagyományoknak, hogy a mû részenként is elôadható, hovato-vább egy végtében való megszólaltatása szin-te lehetetlen, terjedelme miatt. Az összefûzött hat kantáta a teljes karácsonyi ünnepkört át-fogja a Jézus születését megelôzô közvetlen eseményektôl a napkeleti bölcsek hódolatáig. Bachnak a lipcsei állásával járó bokros teendôi miatt nem jutott ideje arra, hogy minden egyes részletet külön megkomponáljon, így több esetben már meglévô - olykor világi - kantáták részleteit használja fel. A régiek szövegeit, új

rendeltetésének megfelelôen a költô, Picander dolgozta át. Az elsô három kantáta muzsiká-ja híven követi az eseményeket a trombiták-kal és üstdobbal kísért örvendezô nyitókórus

és az érzékekre. A zene mélyrôl jön és erôt ad.

Pannon Filharmonikusok: Karácsonyi Ün-

énekétôl a 2. kantáta pasztorális hangulatán át a karácsony másnapjára készült, hálatelt han-gú 3. kantátáig. Bach a Megváltó születésének misztériumát hívô odaadással önti zenébe.

04_1904_jegyzet_hirek - KESZ.indd 5 2011.12.01. 13:14:54


KÉPES KRÓNIKAKÉPES KRÓNIKAKÉPES KRÓNIKA FÉSZEKFÉSZEK FÉSZEKFÉSZEK

Dr. Papp László Számviteli Verseny

05_kk1904 - KESZ.indd 6 2011.12.01. 13:18:10

FÉSZEKFÉSZEK KÉPES KRÓNIKA


KÉPES KRÓNIKAKÉPES KRÓNIKAKÉPES KRÓNIKAKÉPES KRÓNIKAKÉPES KRÓNIKAKÉPES KRÓNIKAFÉSZEKFÉSZEKFÉSZEK

Dr. Papp László Számviteli Verseny Rókaûzôk 2011

05_kk1904 - KESZ.indd 7 2011.12.01. 13:18:52

FÉSZEK FÉSZEK


HÁZUNK TÁJA FÉSZEK FÉSZEK

Ronta Ákos va-gyok, harmadéves kereskedelem és marketing szakos hallgató. Idén szeptemberben Gradwohl Mátéval együtt jelentkez-tünk a Hallgatói Önkormányzat i Testület tisztújító választására, ame-

lyet egy egész nyaras felkészülés elôzött meg. Azzal a szándékkal indultunk neki, hogy egy hallgató- és értékközpontú HÖT jöjjön létre, amely továbbra is stabil és átlátható mûködésen alapszik. Kiemelten fontosnak tartottuk, hogy a késôbbiekre való tekintettel lefektessük az ál-talunk képviselt fô alapelveket, amelyeket kö-vetve fog mûködni az új HÖT. Nagy örömünkre szolgál, hogy a szavazók több mint 50%-a az EGYÜTTMÛKÖDÉSRE, és ezzel a mi alapelve-inkre, irányvonalainkra szavazott. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani minden hallga-tónak, aki támogatott minket! Már most novembertôl kezdve készülünk a jelenlegi HÖT tagok segítségével 2012 januárjára, amikor is véglegesen átvesszük a PTE KTK HÖT irányítá-sát. Az én legfôbb feladatom lesz a hallgatói érdekek képviselete és védelme, ami a majd-nem 3000 hallgatóval büszkélkedô PTE KTK esetében nem egyszerû feladat. Januártól tagja leszek az oktatókból és hallgatókból álló Kari Tanácsnak, amely a Pécsiközgáz egyik legfôbb döntéshozó szerve. Továbbá részt fogok venni az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat küldöttgyûlésein, ahol karunkat fogom képvi-selni. Mindemellett segíteni fogom a kari bi-zottságok mûködését, és természetesen fel-adatom a PTE KTK HÖT munkájának koordiná-lása, valamint felügyelni, hogy etikusan, átlát-

hatóan és szabályszerûen mûködjön az új HÖT. Fontos továbbá, hogy én határozom meg a HÖT tagjainak a feladatköreit, valamint alelnö-kömmel karöltve ellenôrizzük a munkát. A stratégiaalkotást is Mátéval ketten visszük vég-hez, természetesen a referensek és a hallgatók ötleteinek bevonásával. Bár az egyetemisták ötleteit elsôsorban a rendezvényekkel kapcso-latban várjuk, de ez nem jelenti azt, hogy más területen nem hallgatnánk meg ôket. Célunk a programtervünkben megfogalmazott progra-mok és irányelvek 100%-os megvalósítása. Rö-vid távú célunk, hogy személyesebb kapcsolatot teremtsünk a hallgatók és a HÖT között.

Ne feledjétek, bármilyen problémátok vagy kérdésetek van, megtaláltok bennünket a B épület földszintjén lévô irodában, telefonon vagy akár e-mailben is. Végül nagyon fontos, hogy a következô két évben is MÛKÖDJÜNK EGYÜTT! •

Gradwohl Máté vagyok, harmadéves pénz-ügy-számvitel szakos hallgató. Jövô év január-jától a Pécsiközgáz Hallgatói Önkormányzati Testületének alelnökeként fogok tevékeny-kedni. Már elkezdtük a felkészülést, hogy jövô évtôl teljes mértékben a feladatainkra kon-centrálhassunk.

Alelnökként a feladataim közé fog tartoz-ni a pénzügyi tervezés, elszámolás, a ren-delkezésre álló keret minél optimálisabb felhasználása a hallgatók igényeinek figye-lembevételével. A hagyományosnak számí-tó eseményeket továbbra is magas színvo-nalon fogjuk megrendezni, továbbá tervez-zük hagyományteremtô programok beveze-tését is, melyeket fôként a hallgatók igényei alapján alakítanánk ki. Tevékenységünk so-rán nagyon fontos számomra, hogy pénz-ügyileg stabil alapokkal rendelkezzünk, hi-

Összeállította: Horváth Judit szen ez szolgálja a jövôbeni prog-ramok és fejlesz-tések kiinduló-pontját.

A pénzügyi sta-bilitáson felül fon-tos, hogy a hallga-tók elképzeléseit, érdeklôdését teljes mértékben figye-lembe vegyük, a

programok kialakítása bevonásukkal valósuljon meg. Tervezzük például a HÖTletláda beveze-tését, amelyen keresztül idôben értesülhetünk a hallgatók építô jellegû ötleteirôl a már hagyo-mányosnak számító programokkal kapcsolat-ban éppúgy, mint az esetleges új programjavas-latokról és egyéb hasznos tippekrôl. Ezt a lehetôséget online formában is biztosítani fog-juk, hogy minden fórumon könnyen megközelíthetôek legyünk mindenki számára.

Az eddigiekhez hasonlóan a Hallgatói Ön-kormányzat stratégiáját Ákossal szorosan együttmûködve alakítottuk ki. Ami a jövôt il-leti, továbbra is Ákossal karöltve alakítjuk ki a HÖT mûködési stratégiáját, természetesen a referensek elképzeléseinek bevonásával.

Megbízatásunk alatt el szeretnénk érni, hogy a Hallgatói Önkormányzat és a hallgatók között az eddiginél szorosabb kapcsolat ala-kuljon ki. Kiemelten fontosnak tartjuk a hall-gatókkal való személyes együttmûködés megvalósítását.

Fentieket azért tartjuk fontosnak, mert úgy véljük, hogy csak felelôsségteljes, pontos munkával lehetséges a hatékony hallgatói képviselet.

Bármilyen kérdésetek, problémátok van, lenne egy jó ötletetek, kíváncsiak vagytok ránk, keressetek bátran a B épület földszintjén az irodánkban, telefonon vagy e-mailben! •

Október 19-én megszületett a döntés: a Ronta Ákos és Gradwohl Máté által vezetett csapat veheti át 2012 januárjától a Hallgatói

Önkormányzat tevékenységének koordinálását. Az új csapat tagjait felkértük egy rövid bemutatkozásra, amiben céljaikról, feladataikról is beszámoltak.Önkormányzat tevékenységének koordinálását. Az új csapat tagjait felkértük egy rövid

Új csapat a hallgatók élén

Bemutatkozik az új HÖT

Ronta Ákoselnök

gyok, harmadéves kereskedelem és marketing szakos hallgató. Idén szeptemberben Gradwohl Mátéval együtt jelentkez-tünk a Hallgatói Önkormányzat i Testület tisztújító választására, ame-

lyet egy egész nyaras felkészülés elôzött meg.

E-mail: [email protected]ám: +36 20 / 256 - 7305

Gradwohl Mátéalelnök

szen ez szolgálja a jövôbeni prog-ramok és fejlesz-tések kiinduló-pontját.

bilitáson felül fon-tos, hogy a hallga-tók elképzeléseit, érdeklôdését teljes mértékben figye-lembe vegyük, a

programok kialakítása bevonásukkal valósuljon


06_1904_ht.indd 8 2011.12.01. 13:20:14



HÁZUNK TÁJA

Haris Dorottya va-gyok, másodéves gazdálkodási és me-nedzsment szakos hallgató. A leendô HÖT-ben a tanulmá-nyi referens posztot fogom betölteni. Az egyetemen fontosnak tartom az aktív kö-zösségi létet, ezért is

vagyok tagja az elsô évtôl a Janus Pannonius Közgazdasági Szakkollégiumnak. Többek kö-zött a szakkollégiumban vállalt teendôim révén tudatosult bennem, hogy sokat lehet tanulni a magunk elé kitûzött feladatok megvalósításá-ból, és megtanultam azt is, hogy komoly felelôsséget vonzanak maguk után tetteink. Referensként célom, hogy az eddig megszerzett tapasztalataimat tovább bôvíthessem, valamit a már meglévôket felhasználva a HÖT-csapattal, az oktatókkal, és legfôképpen a hallgatókkal együttmûködve hozzájárulhassak egy biztos hátterû, kidolgozott tanulmányi rendszer létre-hozásához. A minél naprakészebb ügyintézés érdekében nagyon fontosnak tartom a tanul-mányokkal kapcsolatos széleskörû tájékozott-ságot. Feladatom a hallgatók felmerülô problé-máinak rugalmas megoldása, a hallgatói érdekek képviselete, valamint különbözô kari rendezvé-nyek szakmai programjának színvonalas meg-szervezése. A HÖT-csapattal közös célunk, hogy programjainkat a hallgatók véleményeivel, ötleteivel egybedolgozva valósítsuk meg, és így egy hallgatóbarát rendszert tudjunk kialakítani. Ebben a közösségi-kulturális programok mellett nagy szerepet játszanak a szakmai rendezvé-nyek, melyek nem csak érdekes és színvonalas elôadásokat takarnak, hanem az egyetemi ta-nulmányokkal kapcsolatos fontos információk pontos közzétételét és ismertetését is. Szeret-ném, ha a hallgatók tudnák, hogy bármilyen ügyben fordulhatnak hozzánk, és ezt - ameny-nyiben véleményük, ötleteik, kérdéseik vannak - meg is tennék.

Az egyetem mellett szabadidômben sokat vagyok a barátaimmal, sportolok, valamint tagja vagyok egy amatôr színtársulatnak is.

Nagyon várom, hogy januártól megkezdhes-sük a feladatainkat! Ne feledjétek, ha kérdése-tek van, hozzánk bátran fordulhattok! •

Páskuly Gabri-ella vagyok, har-madéves gazdál-kodás és me-nedzsment sza-kos hallgató. Az elmúlt két és fél évben igyekeztem aktívan részt venni a diákélet-ben, több diák-szervezetnek is

tagja vagyok. Jelenleg a KTB elnökségében tevékenykedem aktívan, de januártól át-adom a stafétabotot, hogy teljes erôbedobással a HÖT PR- és információs referensi feladataimra koncentrálhassak. Célom a hallgatókkal történô kommuniká-ció fejlesztése, mivel az elmúlt években azt tapasztaltam, hogy sok diák nincs tisztában azzal, hogy kihez fordulhat gondjaival, kéréseivel, valamint az új ötle-teivel. Ennek érdekében egy gyorsan frissülô, naprakész hírcsatornát szeretnék kiépíteni, melynek során nagy odafigyelést kell fordítanom a diákok tájékoztatására. Erre azért van szükség, mert – vélemé-nyem szerint - jelenleg egy-egy probléma megoldása hosszadalmas feladat, hiszen a hallgatók nem tudják, pontosan kihez is fordulhatnak a gondokkal. A külsô partne-rekkel történô kommunikáció épp úgy a feladataim közé tartozik, mint az online hirdetések, hírlevél, stb. kezelése, szer-kesztése, továbbítása. Szabadidômben szívesen sportolok, jelenleg a KTK II. röp-labdacsapatának kapitánya vagyok, vala-mint idén már második alkalommal a Rókaûzôk egyetemi váltófutóversenyen versenyzôként és szervezôként egyaránt részt vettem. Az egyetemi életbôl próbá-lom a maximumot kihozni, így a sport mellett számos egyéb programon is részt szoktam venni, tavaly például a TEF-en második helyezést értünk el a csapattal. Az új HÖT tagjaival gördülékenyen, össze-szokottan dolgozunk együtt, így semmi kétségem, hogy megálljuk a helyünket a kar élén. Bármi kérésetek, kérdésetek van, forduljatok hozzám bátran! •

Havasi Zoltán vagyok, harmad-éves gazdálkodási és menedzsment szakos hallgató. A Hallgatói Ön-kormányzat kul-turális referens posztját fogom betölteni 2012. január 1-jétôl. Ettôl az

idôponttól a HÖT által szervezett progra-mokért fogok felelni. Egyik legfontosabb célomnak a hallgatói aktivitás növelését tartom, amit a változatossággal szeretnék elérni. Korábban számos programon részt vettem szervezôként vagy csak szórakozni vágyó hallgatóként, amiken elég nagy passzivitást is tapasztaltam. Megpróbá-lom minél több réteggel felvenni a kom-munikációt, hogy a lehetô legtöbb igényre fény derüljön, így biztosítva a programok minél szélesebb körének megvalósítását. A legkomolyabb feladataim közé a gólya-tábor és a gólyabál megszervezését, vala-mint a jogász HÖT tagokkal együttmûködve a Pécsi Tavasz rendezvényeinek lebonyo-lításában való aktív részvételt tartom. Folytatni szeretném a már elindult gólya-tábori szervezôk, seniorok és senioriták mentorprogramját, hogy minél profi csa-pat támogassa a jövôbeli gólyákat a tá-borban és a késôbbi egyetemi életben. Továbbá szeretnék szorosabb kapcsolatot kialakítani a diákszervezetekkel, mert úgy gondolom, hogy számos hallgató már tag, vagy érdeklôdik szervezet iránt. Céljaim között szerepel még a sportolási lehetôségek skálájának kibôvítése is, hogy aki érez magában motivációt a mozgásra, megtalálja a számára legmegfelelôbbet.

Ha valamilyen kérdésetek van, keressetek fel nyugodtan személyesen a HÖT irodában vagy az elérhetôségeim bármelyikén! •

gyok, másodéves gazdálkodási és me-nedzsment szakos hallgató. A leendô HÖT-ben a tanulmá-nyi referens posztot fogom betölteni. Az egyetemen fontosnak tartom az aktív kö-zösségi létet, ezért is

vagyok tagja az elsô évtôl a Janus Pannonius

Haris Dorottyatanulmányi referens


Páskuly GabriellaPR- és információs referens

vagyok, harmad-éves gazdálkodási és menedzsment szakos hallgató. A Hallgatói Ön-kormányzat kul-turális referens posztját fogom betölteni 2012. január 1-jétôl. Ettôl az

idôponttól a HÖT által szervezett progra-


Havasi Zoltánkulturális referens

ella vagyok, har-madéves gazdál-kodás és me-nedzsment sza-kos hallgató. Az elmúlt két és fél évben igyekeztem aktívan részt venni a diákélet-ben, több diák-szervezetnek is

E-mail: [email protected]ám: +36 30 / 773-8933

06_1904_ht.indd 9 2011.12.01. 13:20:20

FÉSZEK FÉSZEK



Mi ihlette a MaMi létrejöttét?Az ötlet maga onnan datálódik, hogy

marketing szakos hallgatóként csak a harmadik évem elsô félévében tanulhat-tam szaktárgyakat. Ezt követôen éreztem rá arra, hogy milyen nagy fontossága van a gyakorlatiasságnak a szaktárgyakon és a marketingen belül is. Úgy gondoltam, hogy már elsô évtôl találkozniuk kellene a gyakorlati tudással a hallgatóknak. Ezáltal a pécsiközgázos hallgatók elôbb láthat-nak bele a marketing világába, mivel ez inkább gyakorlati, mint elméleti diszciplí-na.

Ki vagy kik a MaMi megalkotói?A név, a logó és a célok megalkotója én

vagyok, de nagyon sok barátom segítsé-gére számíthattam, számíthatok benne. Valójában erre éreztem affinitást és egy idô után remélem, önfejlesztôvé válik ez a kreatív ügynökség.

A név hallatán nem éppen egy diák-szervezetre jut az eszünkbe. Miért pont így neveztétek el?

Ha erre a szervezetre gondolok, az ön-irónia és a tekintély-ellenesség elérése a cél. Nem dogmák szerint szeretnénk ha-ladni, hanem teljesen kreatívan. „Marke-ting és miegymás”- ebbôl adódik a rövidí-tés. A marketing mellett a miegymás az a szó, ami arra utal, hogy nem csak a marketingrôl szól, hanem a menedzsment illetve más gyakorlatok is elérhetôek.

Mi a MaMi célja? Alapvetôen három részre osztható.

Ezek egyike a „have fun” elôadások, mint Herczeg Zoltáné, amelyek in-gyen megtekinthetôek. Ezek mellett rendez-vényszervezés, a HÖT segítése szponzorok, kapcsolati háttér át-adásával, fellépôkkel. A harmadik rész pedig a helyi, illetve regionális vállalatok megke-resése, ahol szakmai gyakorlatra tehetnek szert hallgatóink.

Mennyire tekinthetô diákszerve-zetnek?

Inkább kreatív ügynökségnek nevez-ném, amely szinte minden egyes elemét úgy szeretnénk mûködtetni, mint egy di-ákszervezetét. Az elôadás része pedig csak egyfajta önszervezôdés.

Miért pont Herczeg Zoltán volt az elsô vendégelôadó?

Egy kialakult kapcsolati hálózatnak köszönhetôen tudtuk ôt elhozni az egye-temünkre. Ezt fôképp a Red Bull segítette elô, és egy rövid tárgyalás után már sike-rült elérni, hogy Herczeg Zoltán eljöjjön az egyetemünkre. Több név is felkerült a listára, de most ôt éreztük a legérdeke-sebbnek. Tudni kell azt is, hogy minden ilyen jellegû elôadó, mint például Geszti Péter vagy Bakács Tibor fellépési díjat kérnek. Azonban mi ezeket az elôadásokat ingyenessé akarjuk tenni, a Red Bull-nak köszönhetôen ez meg is valósulhatott.

Mennyire érezted sikeresnek az elsô elôadást?

A sikerességét nem csak a teltház jelez-te, hanem az is, hogy az emberek figyel-tek, és az egy órára tervezett elôadás két órás lett. Remélem, hogy a hallgatók is jól érezték magukat, és a következô alkal-makra is eljönnek. Azt hiszem, a célját elérte az elôadás.

Összeállította: Deján

Az idei tanévben egy új taggal bôvült a diákszervezetek sora. Az új közösség, a MaMi nem csak diákszervezetként, de reklámügynökségként is tevékenykedik karunkon. Alapítójával, Szabó Ádámmal beszélgettünk a részletekrôl.

Kik lesznek a következô elôadók?Még a december 12-vel kezdôdô héten

is szeretnénk egy elôadást tartani. Az elôzô alkalom-kor jelen lévô hallgatókat arra kértem, hogy ja-vasoljanak témá-kat, és ezzel összhangban hí-

vunk meg elôadókat. Mivel több szponzor nem je-lentkezett, ezért nagyobb névvel csak jövôre találkozhattok. Tervben van egy elôadás a reklámokról és a reklámok fo-gyasztókra gyakorolt hatásairól, ebben nagy név Geszti Péter, de igyekszünk majd a nagyágyúk mellett úgy nevezett „local hero”-kat meghívni, mint például a Punnany Massif zenekart. Ezek az elôadások többnyire a T-Mobile teremben lesznek, és reméljük, egyre több hallgató látogatja majd el, hiszen minél nagyobb az érdeklôdés, annál elismertebb szakem-bereket tudunk elhívni Pécsre, hogy elôadást tartsanak nekünk.

Említetted, hogy a MaMi nem csak az elôadásokról szól, hanem gyakor-lati lehetôségeket is szeretnétek köz-vetíteni. Ehhez kell külön tagság?

Reméljük, hogy az elôadások után egy jelentkezési robbanást tudunk elérni, és az emberek szívesen jelentkeznek majd ebbe a szervezetbe. Nyilván aki eljár az elôadásra, annak teljesen nyílt a dolog. Projektmunkákra, rendezvényszervezésre egy profi csapatra van szükség. Azt, hogy ebben ki a megfelelô, azt mi döntjük el. Fôképp azokat segítjük, akik minket is se-gíteni tudnak, kvázi önfejlesztôvé szeret-nénk tenni. A kar sok kreatív és értelmes emberrel rendelkezik, akik hozzá tudnának tenni ehhez. Aki egy megfogalmazott tervvel áll elénk, azt meghallgatjuk, és el-gondolkodunk a kivitelezésén.•

Egy újfajta diákszervezet: MaMi a MaMi nem csak diákszervezetként, de reklámügynökségként is tevékenykedik karunkon. Alapítójával, Szabó Ádámmal beszélgettünk a részletekrôl.

Az idei tanévben egy új taggal bôvült a diákszervezetek sora. Az új közösség, a MaMi nem csak diákszervezetként, de reklámügynökségként is tevékenykedik karunkon.

Herczeg Zoltán elôadása a KTK-n

köszönhetôen ez meg is valósulhatott.

elôadást?

te, hanem az is, hogy az emberek figyel-tek, és az egy órára tervezett elôadás két órás lett. Remélem, hogy a hallgatók is jól érezték magukat, és a következô alkal-makra is eljönnek. Azt hiszem, a célját elérte az elôadás.

06_1904_ht.indd 10 2011.12.01. 13:20:25



HÁZUNK TÁJA

Miért választotta ezt a hivatást, mi-ért pont a regionális tudományokkal foglalkozik?

Ez egy igencsak hosszú út volt. A regio-nális tudományok tulajdonképpen szinté-zistudomány, tehát a köz-gazdaságtudományt és az egyes ágazati tudományo-kat (pl. agrártudomány) szintetizálja. Én tulajdon-képpen agrárosként kerül-tem ide az egyetemre, ag-rártechnológiát oktattam. Késôbb a kutatásaim során rendkívül hangsúlyossá vált a környezetvédelem és a környezetgazdálkodás. Mi oktattunk elôször a társa-dalmi tudományok terén környezetgazdaságtant, mindenki mást megelôztünk az országban. A kutatásokat tekintve mi már a ’80-as években regioná-lis, azaz területi kutatásokat csináltunk. Vizsgáltuk többek között Pécs városát és környékét, valamint a Balaton vízgyûjtô területét is. A ’80-as évek végén vált hangsúlyossá a regionalitás, ekkor már tudományos szinten is kiderült az, hogy a dolgokat területi összefüggésekben kell vizsgálni, nem pontszerûen. Ekkor már közeledett az Európai Unió is, ahol ez szintén egy hangsúlyos terület. Természe-tesen ôk már túl voltak ezen a felismeré-sen, és az alkalmazás fázisában jártak. Így kerültünk közel a Dunántúli Tudományos Intézethez, és közösen indítottuk be itt, Pécsett az országban (és a Kelet-Európai régióban) elôször a regionális gazdaság és politika kurzusokat. Elôször egy másod-diplomát adó képzésként indult be, majd 1994-tôl válaszható specializációvá vált. 1996-ban megcsináltuk az elsô PHD prog-ramot: Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola.

November 10-én ünnepséget rendeztek nagy becsben álló oktatónk Dr. Buday-Sántha Attila tiszteletére. Az eseményen a szakma nagy része megjelent, és közösen nyújtották át a tiszteletére összeállított tanulmánykötetet, aminek elkészítésében valamennyien részt vettek.

November 10-én ünnepséget rendeztek nagy becsben álló oktatónk Dr. Buday-Sántha Attila tiszteletére. Az eseményen a szakma nagy része megjelent, és közösen nyújtották át a tiszteletére

Készítette: Gungl Larion Miért agrár irányban kezdte meg tanulmányait?

Nem is tudom pontosan, hiszen már nagyon régen volt. Tulajdonképpen agrá-ros családból származom, édesapám is ezzel foglalkozott, nagyapám parasztem-ber volt. Én már akkoriban is úgy képzel-

tem, hogy kutató leszek, mint sem, hogy egy termelô vállalatnál dolgozzak. Persze ez rengeteg mindentôl füg-gött. Habár az egyetem alatt végig igyekeztem kutatással is foglalkozni, nem olyan egyszerû bekerülni egy kuta-tóintézetbe. Én is sodródtam a világban, egy ideig nagy-üzemben dolgoztam, aztán elvégeztem a tanárképzôt, és tanítani kezdtem. Végül egy

pályázat útján kerültem ide, a Marx Károly Közgazdasági Egyetem Pécsi Kihelyezett Nappali Tagozatára. Az 1972-ben indult agrárszakot pályáztam meg.

Sok diákkal áll közvetlen kapcsolat-ban, sokan a mentoruknak tartják Önt. Milyen a kapcsolata velük?

Egy szóval: jó. Egy kemény doktori isko-lát csináltunk, a minta a régi kandidátusi rendszer volt, annak a követelményrend-szerét vettük alapul. Ebbôl természetesen adódtak konfliktusok eleinte, hiszen na-gyon nagy különbség van a doktori iskolák között. Ma már jóval kevesebbel találko-zom, talán azért, mert most már mindenki látja, hogy ennek a doktori iskolának neve van, ami azon alapszik, hogy teljesítmény is áll mögötte.

Nagyon meglepôdtem az évfordulós események kapcsán, mert nem hittem, hogy ennyire összhangba kerülök a hall-gatóimmal. Mi az egész doktori iskolát, és elôtte a nappali képzést is mindig part-nerségi alapon csináltuk. A munkán, amit meg kell csinálni, nem vitatkozunk.

Példaként említeném, hogy 1994 óta minden évben elutaztunk közösen kül-földre, ahol együtt lehetett a társaság. Megjártuk többek között Angliát, Francia-országot, Svájcot, Ausztriát, Olaszorszá-got, Csehországot, Szlovákiát, Romániát. Összekapcsoltak minket a közös élmé-nyek, a közös kutatásos, a közösen össze-állított könyvek. Rengeteg konferenciát szerveztünk együtt, ahol mindenkinek megvolt a maga részfeladata, amit végre kellett hajtania. Összefoglalva kialakult egy együttmûködés. Nagyon örülök, hogy a mi „regásaink” ismerik egymást, együtt vannak, közösen járnak bulizni.

Tudna említeni néhány emlékezetes pillanatot a Karon eltöltött idejébôl?

Talán a belépésem az egyik legemléke-zetesebb momentum. De szívesen emlék-szem még vissza az elsô könyvem megje-lenésére, a kandidátusi fokozat megszer-zésére, annak a védésére, elsô igazán nagy kutatásainkra. Ezek során teljesen új kuta-tási módszereket dolgoztunk ki, amiért akadémiai díjat is kaptam. Fontos volt még számomra a környezetgazdálkodás oktatásának megkezdése, és a tanszék megalapulása is.

A születésnapjára megrendezett ün-nepségre nagyon sok ember jött el, ez milyen érzéssel töltötte el?

Meglepôdtem, hiszen nem tudtam róla elôre. Az örömöt csak tovább fokozta a tanulmánykötet, amit a tiszteletemre je-lentettek meg. Egész ünnepségsorozatot csináltak, annak ellenére, hogy akik ismer-tek, tudták, hogy nem szeretem magamat ünnepelni. Ennek ellenére igazán jól esett. Ezt csak tovább fokozta, hogy a szakma jelentôs része eljött az ország legkülönbözôbb pontjairól. Ez kicsit az ember életigazolását jelenti.

Köszönöm az interjút! •

Boldog 70. születésnapot!Egy újfajta diákszervezet: MaMi Interjú Dr. Buday-Sántha Attilával

dalmi tudományok terén

tem, hogy kutató leszek, mint sem, hogy egy termelô vállalatnál dolgozzak. Persze ez rengeteg mindentôl füg-gött. Habár az egyetem alatt végig igyekeztem kutatással is foglalkozni, nem olyan egyszerû bekerülni egy kuta-tóintézetbe. Én is sodródtam a világban, egy ideig nagy-üzemben dolgoztam, aztán elvégeztem a tanárképzôt, és tanítani kezdtem. Végül egy

pályázat útján kerültem ide, a Marx Károly

06_1904_ht.indd 11 2011.12.01. 13:20:28

FÉSZEK FÉSZEK


HÁZUNK TÁJA FÉSZEK FÉSZEKFÉSZEKFÉSZEKHÁZUNK TÁJA

Írta: Audrey

Az eseménynek helyet adó Hotel Palatinusba, akarom mondani a Pécsi Tudo-mányegyetem Közgazdaságtudományi Kará-nak dísztermébe lépve gólyaként megtapasz-talhattuk, milyen felemelô érzés néha egyete-mistának lenni. Az est házigazdái Bartakovics Bettina (Dimbu) és Lengyel Botond voltak, köszöntô szavaik után pedig elkezdôdött a nyitótánc. Lányaink és fiaink hercegnôként és hercegként keringték körbe a termet csodás ruháikban. Nos, ki mondhatja el közületek, hogy a harmadik emeleti folyosón 3 fogásos vacsorát fogyasztott? Akik jelen voltak, ôk biztosan.

Ezt követôen felejthetetlen hangulatú ze-nés-táncos murinak lehettünk részesei a díszteremben, melyhez az élô zenét a Perfekt Show Band szolgáltatta. Na de ki az a bácsi,

aki ott azzal a lánnyal táncol? Csak nem a Gyetván tanár úr? De igen! A táncverseny azonban, ejnye, szégyellje el magát mélysé-gesen az elsô évfolyam, jelentkezôk híján elmaradt.

Mi, gólyák, éjfélkor egy pohár pezsgôvel a kezünkben megfogadtuk, hogy végsôkig küzdve elvégezzük az egyetemet, és legalább egy tantárgyból megbukunk, majd mindezt a „Közgazdászok vagyunk…” kezdetû dal el-

éneklésével (elüvöltésével) tettük hivatalossá. Ezt követôen kihirdetésre került az est bálkirálynôje, Kovacsik Kata és bálkirálya, Harsányi Ákos.

A gólyabál tombolasorsolásának nyere-ménytárgyai 10+1 csomagban lettek kisor-solva olyan értékes ajándékokkal, mint belépôjegyek, kedvezmények, PTE ajándék-tárgyak, gazdmatek KV +10%, bevközgáz vizsga +1 jegy. Ugye? Felbecsülhetetlen! A tombolajegyek értéke is szinte percrôl percre inflálódott, a sorsolás elôtti idôszakban már 25-öd része volt a kezdôárnak, hát igen, mi közgázosok tudjuk, hogy kell ezt csinálni.

Az est hátralévô részében hajnalig tartó, lányok számára cipômentes partizás vette kezdetét, ha szabad egy kicsit mainak lennem, mely a végére a jó öreg vonatozásba torkol-lott. Ezúton is köszönet a szervezôknek a fe-lejthetetlen estéért! •

„Hol a cipôm? Te jó ég, kicsi a harisnyám! És a sminkem? Ugye, nem kenôdött el? A hajam! Pont most romlik el a hajvasalóm!” – Egy lánynak mindig nehéz egy fontos bál elôtt, pláne, ha élete elsô, egyetlen és megismételhetetlen egyetemi gólyabáljáról van szó, mely idén is, bár másféle körülmények között került megrendezésre.fontos bál elôtt, pláne, ha élete elsô, egyetlen és megismételhetetlen egyetemi gólyabáljáról van szó, mely idén is, bár másféle körülmények között került megrendezésre.

„Hol a cipôm? Te jó ég, kicsi a harisnyám! És a sminkem? Ugye, nem kenôdött el? A hajam! Pont most romlik el a hajvasalóm!” – Egy lánynak mindig nehéz egy

Gólyabál 2011

tombolajegyek értéke is szinte percrôl percre inflálódott, a sorsolás elôtti idôszakban már 25-öd része volt a kezdôárnak, hát igen, mi közgázosok tudjuk, hogy kell ezt csinálni.

lányok számára cipômentes partizás vette kezdetét, ha szabad egy kicsit mainak lennem, mely a végére a jó öreg vonatozásba torkol-lott. Ezúton is köszönet a szervezôknek a fe-lejthetetlen estéért!

Universitas bajnokság ôszi forduló

November 11-én került megrendezésre az Universitas bajnokság ôszi fordulója. A Közgazdaságtudományi Kar az egyetemi karok közül egyedülálló módon, a meghir-

detett sportágak mindegyikében csapa-tot tudott állítani a megmérettetésre. Ahogyan azt már megszokhattuk, a közgázos sportolók ezúttal sem távoz-tak sikerek nélkül a versenyrôl. Tavaly az országos döntôig menetelô nôi ko-

sárlabda és mix röplabda csapa-taink ezúttal is g y ô z e l e m m e l távoztak. A karon rendkívül népszerû röplabda sportág-ban ismét két csa-pattal indultak sportolóink, és a gyôzelem mellett a 3. helyet is elhódí-tották. Idén debü-táló nôi focicsapa-tunk elsô helyet,

míg kézilabdásaink a 2. helyet szerezték meg a bajnokság ôszi fordulójában. Férfi focicsapatunk egy gyôzelemmel és egy vereséggel, míg a kosaras fiúk egy gyôzelemmel és két vereséggel zárták a napot.

A Sportfolio Hallgatói SE sportolói méltón képviselték karunkat ôsszel, és re-méljük a tavaszi forduló is hasonló sike-rekkel zárul majd.

Hajrá KÖZGÁZ!•

Írta: Sportfolio

sárlabda és mix röplabda csapa-taink ezúttal is g y ô z e l e m m e l távoztak. A karon rendkívül népszerû röplabda sportág-ban ismét két csa-pattal indultak sportolóink, és a gyôzelem mellett a 3. helyet is elhódí-tották. Idén debü-táló nôi focicsapa-tunk elsô helyet,

távoztak. A karon míg kézilabdásaink a 2. helyet szerezték

06_1904_ht.indd 12 2011.12.01. 13:20:31



HÁZUNK TÁJAFÉSZEKFÉSZEK

- Mit érdemes tudni az innovációról általában?

- Úgy gondolom, hogy az innováció min-denféle elméleti megközelítését, így a schumpeteri definíciót oktatják a karon, így inkább a fogalom rövid lényegére térnék ki. Hallgatóként fontos tudni, hogy az innováció nem csak egy új termék vagy szolgáltatás ki-fejlesztésében valósulhat meg: újítás jelent-kezhet a szervezeten belül, a marketing terü-letén is. Az innováció lényege, hogy egy újszerû, eddig nem ismert dolog jöjjön létre, ami megvalósításra is kerül, ugyanis a fiók mélyén porosodó ötletek nem hoznak gaz-dasági vagy szakmai fejlôdést.

- Innovációs szempontból milyen a Dél-Dunántúl régió helyzete?

- Régiónk innovációs keresztmetszetben vizsgálva felemás képet mutat: míg a kutatóhe-lyek számát, a kutatócsoportokban résztvevô PhD-sok, doktoranduszok és egyetemi oktatók létszámát tekintve az élbolyba tartozunk - ter-mészetesen Budapest és a Közép-Magyaror-szág régiót külön kell tekintenünk adottságbeli és finanszírozási különbségek miatt -, addig K+F+I ráfordítások szempontjából óriási le-maradásban vagyunk, a rangsorban elôttünk álló régió kétszer-háromszor többet költ kuta-tás-fejlesztésre, mint mi. Ebben látom én a legnagyobb problé-mát: amennyiben nem költünk kutatá-sokra és kutatásfej-lesztésre, a régió nem tud fejlôdni, nem lesz versenyké-pes, és nemhogy növekedni fog és csökkenti lemaradá-sát, hanem stagnál a jelenlegi rossz helyzeté-ben. Ennek oka egyrészt az, hogy nem erôs a régió háttérgazdasága, nagyon kevés a betele-pült beruházás és nagyvállalat, mely járulékok-

ban és iparûzési adóban olyan bevételt képez-nének, mely visszaforgatható lenne különbözô fejlesztésekbe. Másik probléma, hogy nálunk folyamatosan csökken a K+F vállalkozások száma és gazdasági poten-ciálja, míg más régiókban szinte kivétel nélkül növek-szik. Ezek a tényezôk tehát mind közrejátszanak a régió innovációs és gazdasági életének alakításában.

- Milyen kitörési pon-tokat lehet azonosítani?

- Az elôbb említettekbôl adódnak a kitörési lehetôségek is: vonzó be-fektetési környezetet kell biztosítanunk. Sajnos nem elég az, hogy az M6-os megépítésével végre autópálya érkezett Pécs városába, hiszen az semmilyen nemzetközi autópályarendszerbe nem kapcsolódik bele, illetve kihasználatlan továbbá a repülôtér is, pedig befektetések csak elérhetô helyekre koncentrálódnak. Fon-tos továbbá, hogy olyan szakképzett, minôségi munkaerô álljon rendelkezésre, mint ami oda-vonzotta Gyôrbe, Kecskemétre, Szentgott-hárdra és Budapest környékére a beruházókat. Régiónk egyik legnagyobb lehetôsége az egészségiparban van, méghozzá annak minden területén, így az oktatásban, gyógyszeriparban, gyógy-és termálszolgáltatásokban egyaránt. Másik kitörési pont lehet az alternatív energi-

ákra való fókuszálás, mivel a régió országos viszonylatban is kiemelkedô adottságokkal rendelkezik a geotermális energia területén.

- Hogyan tud ebben segíteni a Dél-Dunán-túli Regionális Inno-vációs Ügynökség Nonprofit Kft.?

- Mûködésünk hároméves munkaszakasza év végén záródik, így jelenleg még keressük azokat a lehetôségeket, ahol egyfajta hídszer-vezetként tudjuk segíteni a vállalkozásokat, in-

tézményeket és a régió minden szereplôjét in-novációs tevékenységében. Jelenleg még bi-zonytalan, milyen intézményszerkezetben fog folytatódni a munka, mennyire lesz lebontva

megyei szintre, azt azonban már most elmondhatom, hogy referenciáink és többéves tapasztala-tunk alapján úgy érezzük, van igény egy ilyen átfogó koor-dináló szervezet lété-re a régióban.

- Karunkon PhD hallgató is vagy. Milyen témában végzed kutatásaidat?

- A lifelong learning egyik tipikus pél-dája vagyok, hiszen ôszülô fejjel iratkoz-tam be a Regionális Politika és Gazdaság-tan Doktori Iskolába. Ezt azért is tettem, mert egy ilyen szervezet vezetôjeként példát szeretnék mutatni azzal, hogy igyekszem a legfrissebb tudást felhasznál-ni munkám során, másrészt mérnökem-berként fontosnak láttam megismerni a kutatási és diszciplináris összefüggéseket. Kutatásom központjában az alternatív energiák megvalósíthatóságának racioná-lis matematikai modellezése áll, ami a ko-rábban említett régiós adottságok miatt nagy kihívás számomra.

- Egyszerre vagy hallgató és egy régi-ós szervezet vezetôje. Van esetleg valami jó tanácsod a hallgatók számára?

- Arra buzdítanék mindenkit, hogy hasz-nálja ki az egyetem nyújtotta lehetôségeket: az Erasmus programot, a Tudásközpont szolgáltatásait, és akár már fiatal hallgató korában társuljon be egy kutatócsoport te-vékenységébe. Azt kívánom, hogy higgyetek abban, hogy a negatív gazdasági helyzet nem marad fenn örökre, és ebben az ország-ban is lehet nagy dolgokat elérni - akár külföldrôl hozott tudás és tapasztalatok se-gítségével is. •

Írta: Kupa Krisztina

A régió innovációs ügynökségének igazgatójával

Központi témánkhoz kapcsolódóan készítettünk interjút karunk levelezôs PhD hallgatójával, akivel az innováció fontosságáról, a régió helyzetérôl és személyes tapasztalatairól beszélgettünk.

Interjú Kocsis Tamással

sát, hanem stagnál a jelenlegi rossz helyzeté-

ákra való fókuszálás, mivel a régió országos viszonylatban is kiemelkedô adottságokkal rendelkezik a geotermális energia területén.

segíteni a Dél-Dunán-túli Regionális Inno-vációs Ügynökség Nonprofit Kft.?

- Mûködésünk hároméves munkaszakasza

adódnak a kitörési lehetôségek is: vonzó be-

megyei szintre, azt azonban már most elmondhatom, hogy referenciáink és többéves tapasztala-tunk alapján úgy érezzük, van igény egy ilyen átfogó koor-dináló szervezet lété-re a régióban.

- Karunkon PhD hallgató is vagy.

Universitas bajnokság ôszi forduló

06_1904_ht.indd 13 2011.12.01. 13:20:34

FÉSZEK FÉSZEK



A PTE Közgazdaságtudományi Kar és a németországi Észak-Rajna Vesztfália tar-tományban található Hageni Távtanulási Egyetem (FernUniversität in Hagen) között 2001-ben létrejött megállapodás értelmé-ben karunk hallgatói magyar oklevelük mellé teljes értékû német nyelvû diplomát is szerezhetnek.

A Hageni Távtanulási Egyetem – a hallga-tói létszámot tekintve – Németország leg-nagyobb egyeteme, közel 70 000 diák tanul itt Európa számos országából. A 4 fakultás közül (közgazdasági, matematika és infor-matika, kultúra- és szociális tudományok, jogi kar) a legnagyobb érdeklôdés a gazda-sági/üzleti képzés iránt van.

A Hageni Távtanulási Egyetem számos híres díszdoktorral büszkélkedhet, például Johannes Rau, Wolfgang Clement, Muhammad bin Raschid Al Maktum (Egye-sült Arab Emírségek miniszterelnöke), és számos híresség is tanul/tanult Hagenben, mint például Oliver Bierhoff, Guido Westerwelle, sôt még a német kapus, Oliver Rolf Kahn is.

Karunkon a nappali és levelezô képzésben, az angol nyelvû programban résztvevô diákjaink, PhD-hallgatóink is bekapcso-lódhatnak a hageni kép-zésbe. A német nyelvû nemzetközi diploma meg-szerzésére a pécsi tanul-mányokkal párhuzamosan van lehetôség. A felvétel kritériuma a legalább 4 évig tartó német nyelvtanulás (középiskolá-ban/egyetemen) vagy pedig egynyelvû felsôfokú nyelvvizsga-bizonyítvány.

A tanulmányok ideje alatt Németország-

ba egyáltalán nem kell utazni, és az idôbeli ütemezésrôl - mikor melyik tárgyat veszik fel, mikor vizsgáznak – a hallgatók szaba-don dönthetnek! Átlagos esetben ez 3-4 félévet, 2,5-3 év tanul-mányi idôt jelent.

A képzés során hall-gatóink számos kedvez-ményben részesülnek, így például a pécsi kép-zés alaptárgyai kint teljes egészében elfogadásra kerülnek, és szabadon választhatnak a felkínált hageni tárgyak közül, a BA illetve MA-képzésben 6 BA, valamint 6 MA-kurzust, melyekbôl Budapesten kell 6 írásbeli vizsgát tenniük. Évközben a választott vizsgatár-gyakból beadandó házi dolgozat is teljesítendô, és ha ez a feladat legalább 50 százalékos eredménnyel sikerül, akkor lehet vizsgázni. Még egy igen fontos, hangsúlyo-zandó pozitívum: a vizsgaidôszakok Hagenben nem esnek egybe a pécsi vizsgaidôszakokkal, mert februárban, vala-mint szeptemberben kezdôdnek! Így a hall-gatók nyugodtan tudnak készülni a hageni megmérettetésre, hiszen nem jelent szá-

mukra többlet terhet, hogy a pécsi vizsgatárgyakat párhu-zamosan, összehangolva kelljen a hageni tárgyakkal ta-nulni! Sôt, a Pécsett sikerrel megvédett diplomadolgozat német nyelvû fordítását egy az egyben elfogadják Hagenben szakdolgozatként.

Bár a képzés távtanulási formában zajlik, az önálló, egyéni tanulás fontossága ke-rül elôtérbe, hallgatóink még-

sem maradnak magukra a vizsgákra készülés során, mert számos formában kapnak külsô segítséget. Rendszeresen szervezünk Pécsett vizsgaelôkészítô szemináriumokat a

Összeállította:Dr. Mátyás JuditHagen-képzés programvezetô

A PTE Közgazdaságtudományi Kar és a németországi Észak-Rajna Vesztfália tartományban található Hageni Távtanulási Egyetem (FernUniversität in Hagen) között 2001-ben létrejött megállapodás értelmében karunk hallgatói magyar oklevelük mellé teljes értékû német nyelvû diplomát is szerezhetnek.

vizsgaidôszakok elôtt. Január és augusztus végén Hagenbôl érkeznek vendégtanárok, akiknek a segítségével hallgatóink interaktív órák keretében tehetik fel kérdéseiket, kapnak

feladatokat, s igen intenzív mó-don készülhetnek a vizsgákra. Ösz-töndíjak kereté-ben karunk diákjai a Hageni Távta-nulási Egyetemen is tanulhatnak, bár fontos ki-

emelni, hogy a képzés távtanulási struktúrájá-nak jellegébôl adódóan a két-három hetes kint lét inkább könyvtári kutatómunkát, a szakdolgozatra készülést jelentheti.

Egy volt hallgatónk véleménye a képzésrôl: „Nemrég beszélgettem jelenlegi munkahe-lyem HR vezetôjével, aki elárulta, hogy elsôsorban arra figyelnek, kinek van nemzet-közi tapasztalata, tanulmányai. Hagent aján-lom mindenkinek, aki könnyebben akar munkát találni, akár külföldön is; aki ki szeret-né egészíteni itthoni tanulmányait egy kis nemzetközi anyaggal, aki felsôfokon szeretné beszélni a német szakmai nyelvet, aki extra tudást keres OTDK-jához, aki rögtön két dip-lomát szeretne zsebre tenni.” Elek Bálint (PTE KTK 2000-2005, Citi, GTS Analyst, Dublin).

A képzés iránti érdeklôdés egyre nagyobb, a Hageni Távtanulási Egyetemre beiratkozók száma az elmúlt években folyamatosan emelkedett. A jelenlegi pécsi hallgatói lét-szám megközelíti a 100 fôt.

Kedves Hallgatók! Mindenkinek eredményes, örömteli ta-

nulást, a munkaerôpiacon sikerrel hasz-nosítható német nyelvû nemzetközi dip-lomát kívánunk. Új, érdeklôdô hallgatóin-kat pedig szeretettel várjuk a minden év-ben december és június elején karunkon szervezett beiratkozásainkon! •

10 éves a Hagen-Pécs kettôs diplomaprogram!

megállapodás értelmében karunk hallgatói magyar oklevelük mellé teljes értékdiplomát is szerezhetnek.

A PTE Közgazdaságtudományi Kar és a németországi Észak-Rajna Vesztfália tartományban található Hageni Távtanulási Egyetem (FernUniversität in Hagen) között 2001-ben létrejött

német nyelv

hageni tárgyak közül, a BA illetve MA-

feladatokat, s igen intenzív mó-don készülhetnek a vizsgákra. Ösz-töndíjak kereté-ben karunk diákjai a Hageni Távta-nulási Egyetemen is tanulhatnak, bár fontos ki-

emelni, hogy a képzés távtanulási struktúrájá-

évig tartó német nyelvtanulás (középiskolá-

mukra többlet terhet, hogy a pécsi vizsgatárgyakat párhu-zamosan, összehangolva kelljen a hageni tárgyakkal ta-nulni! Sôt, a Pécsett sikerrel megvédett diplomadolgozat német nyelvû fordítását egy az egyben elfogadják Hagenben szakdolgozatként.

formában zajlik, az önálló, egyéni tanulás fontossága ke-rül elôtérbe, hallgatóink még-

sem maradnak magukra a vizsgákra készülés

06_1904_ht.indd 14 2011.12.01. 13:20:37



HÁZUNK TÁJA

- Mi inspirált téged, hogy a színészettel kezdj el foglalkozni?

- Minden úgy kezdôdött, hogy óvodás koromban beírat-tak néptáncra, elsôsként pedig zeneiskolába ének-hegedû szakra. Így már nagyon hamar elkezdtem a zenével foglalkozni, a néptáncnak köszönhetôen pedig állandó szerepléseink vol-tak, tehát a színpaddal is korán megismerkedtem. 2002-ben, amikor a Komáromban megala-kult Magyarock Dalszínház to-borozott táncosokat, beválogattak az egyik darabba - így kerültem kapcsolatba a színészet-tel. Táncosként kezdtem, majd amikor késôbb kiderült, hogy tudok énekelni és hegedülni is, énekesként is kipróbálhattam magam. A szín-pad már nem volt idegen, és az éneklést is ta-nultam elôtte. Talán a színészet volt egy kicsit nehezebb, de bele lehetett tanulni.

- Melyik volt a kedvenc szereped, amit idáig eljátszhattál?

- Szerencsére már elég sok szerepet eljátsz-hattam. A kedvenc szerepem mégis talán a Hamletbôl Ophelia. Érdekes volt eljátszani, hogy a karakter teljesen máshogy indul az ele-jén, mint ahova majd a végén eljut. Az elején az ártatlan lányt kel-lett alakítani, akit aztán elhagytak és megörül; nagy kihí-vás volt. Talán ezért volt a kedvencem, nagyon élveztem.

- Van olyan szerep, amit még el szeretnél játszani?

- Nagyon sok musicallel és darabbal úgy is-merkedem meg, hogy mi elkezdjük játszani. Tehát annyira nem vagyok tájékozott, bár most már egyre többet járok az Operettszínházba és

A musical egyesíti magában a zene, a tánc és a színházi dramatikus elemek csodáit. Legtöbben csak ámulva nézzük azt a fajta csillogást, játékot és szabadságot, ami a színpadról elvarázsol. Míg mi csak élvezôi, nézôi vagyunk az elôadásnak, van olyan pécsiközgázos, aki a másik oldalról is tud mesélni. Ô Tar Gabriella, a Fészek egykori tagja és rovatvezetôje.

A musical egyesíti magában a zene, a tánc és a színházi dramatikus elemek csodáit. Legtöbben csak ámulva nézzük azt a fajta csillogást, játékot és szabadságot, ami a színpadról elvarázsol.

Készítette: Szilviérdeklôdöm külföldi musicalek iránt is. Azt hi-szem konkrét szerep nincs, amit eljátszanék, de az Abigél címû darabban szívesen szerepelnék. Nagyszerûnek tartom, és abból nem is emelnék ki külön egy szerepet sem.

- A musical mûfaja és színeszei elég közkedveltté váltak az utóbbi idôben. Neked van példaképed, akinek a pályája iránymu-tatást adhat?

- Igen, a musical manap-ság nagyon népszerûvé vált, de sokan azt gondolják, hogy ez valamiféle eltúlzott Broadway-show; nagy sza-kadékot éreznek a színészek

és a musical színészek között. Valahogy úgy gondolják, hogy a musicalben nem a színészi játékon van a hangsúly, pedig éppen az Operettszínház színészei azok, akik ezt re-mekül megcáfolják. Aki pedig nekem nagyon tetszik hangilag és elôadásmódjában is, az Janza Kata - akár az ô karri-erje is példát mutathat.

- Musical színésztôl kérdezni talán furcsa le-het, de van kedvenc musi-caled?

- A kedvenc musicalem a Padlás, amit játszunk is. Amúgy pedig

Webbernek is vannak nagyon jó darabjai, de most a Rudolfot emelném ki. Azt hiszem, jelenleg Pécsett is játsszák, bár itt még sajnos nem láttam.

- Milyen darabokban lát-hat téged jelenleg a nagyérdemû?

- Társulatunk kezdetben leginkább ma-gyar történelmi eseményeket és történeteket dolgozott fel (1848-as szabadságharc, ’56-os forradalom), majd magyar szerzôk mûveit, amelyek nem feltétlenül az országról szóltak,

nemrégiben pedig már maga a Dalszínház is írt saját darabokat. Jelenleg az október 23-ai megemlékezések miatt több elôadásunk volt és még lesz is. Ilyen az Utazás címû musical, ami egy magyar darab; ebben leszek látható legközelebb. Ezután december 3-án a Pad-lást fogjuk elôadni Szolnok mellett, Tósze-gen. A karácsony közeledte miatt készülni fogunk az ünnepekre, és van egy saját musi-calünk is, aminek idén volt a premierje és szintén decemberben adjuk majd elô.

- Mindeközben a gyakorlatod végzed, a szakdolgozatot írod. Hogyan tudod ezeket idôben és térben összeegyeztetni?

- Nehezen. Bár az elôzô évek nehezebbek voltak, iskola mellett hétvégenként nagyon sokszor volt fellépés, ezeknek a többsége pedig Komárom környékén centralizálódott. Sokat ingáztam, és ezt megoldani nem volt egyszerû. Szerencsére most könnyebb, mivel a szakmai gyakorlatomat Komáromban tudom csinálni. A szakdolgozat pedig szintén nem egyszerû, de

ha valaki lelkes, az sokat segít.

- Hogy tudnád elképzelni magad inkább: közgaz-dászként vagy a színpadon?

- Most, hogy egy nagyobb multinaci-

onális cégnél voltam gyakornok, már el tu-dom magam képzelni közgazdászként, de mindenképpen egy nagyobb vállalatnál. Hi-vatásos színészként, színpadon már annyira nem. A színészetet szeretném továbbra is hobbiként megtartani, munka mellett tevé-kenykedni a Magyarock Dalszínházban, de azt nem tudom elképzelni, hogy csak színpa-di szereplésekbôl éljek meg.

- Szeretnél valamit üzenni a hallga-tóknak?

- A sok jó mozizás után próbáljanak ki valami újat: menjenek el valamelyik színházba, a válto-zatosság sosem árt! •

„Így lettem énekes-színész”

borozott táncosokat, beválogattak az egyik

színeszei elég közkedveltté váltak az utóbbi idôben. Neked van példaképed, akinek a pályája iránymu-tatást adhat?

ság nagyon népszerûvé vált, de sokan azt gondolják, hogy ez valamiféle eltúlzott Broadway-show; nagy sza-kadékot éreznek a színészek

és a musical színészek között. Valahogy úgy

mekül megcáfolják. Aki pedig nekem nagyon

Padlás, amit játszunk is. Amúgy pedig

szakdolgozat pedig szintén nem egyszerû, de ha valaki lelkes, az sokat segít.

elképzelni magad inkább: közgaz-dászként vagy a színpadon?

nagyobb multinaci-onális cégnél voltam gyakornok, már el tu-

szerep, amit még el szeretnél játszani?

Webbernek is vannak nagyon jó darabjai, de most a Rudolfot emelném ki. Azt hiszem, jelenleg Pécsett is játsszák, bár itt még sajnos nem láttam.

hat téged jelenleg a nagyérdemû?

- Társulatunk kezdetben leginkább ma-

06_1904_ht.indd 15 2011.12.01. 13:20:41

FÉSZEK FÉSZEK


HÁZUNK TÁJA FÉSZEK FÉSZEKKirepülve

- Milyen érzésekkel gondolsz vissza az itt eltöltött idôszakra 7 év távlatából?

- Kifejezetten jó érzésekkel. Amikor 1999-ben kezdtem, az épület még felújítás elôtt volt, sokat üldögéltem a Zöld szalonban, a Halálfolyosón meg talán még többet. Most, hogy Budapesten lakom és dolgozok, most tudom igazán értékelni Pécs és az egyetem családias légkörét. Évente úgy 3-4 alkalommal visszatérek, végigjárom a szokott útvonalakat. Például most szeptember-ben voltam legutóbb, és nem bírtam ki, hogy ne menjek be a karra kicsit szétnézni.

- Mik voltak a legszebb emlékeid az egyetemen?

- Inkább úgy fogalmaznék, hogy a legemléke-zetesebb dolgok: elsôs koromban például a néhai UNIV egyik blokkjában reggel 4-ig próbáltuk ol-vashatóvá tenni a rosszul fénymásolt puskát. Aztán 2 óra alvást követôen bementünk (jó) he-lyet foglalni a reggel 8-kor kezdôdô zh-ra. Mon-danom sem kell, hogy majdnem bukta lett belôle, mert az álmosságtól a kérdéseket még el tudtam olvasni, de értelmezni már nem.

- Anno miért pont a pécsi közgázt választottad?

- Egyrészt azért, mert legendásan színvonalas a képzés - és ezt meg is tapasztaltam. Másrészt szekszárdiként nem akartam elveszni egy nagy-városban. A felvételi lapon csak két helyet jelöl-tem be: a pécsi és a pesti közgázt. Pécs fele húzott a szívem, és sikerült is a felvételi.

- Változtatnál valamit az itt átélt dolgokon?- Csak egyet: elzavarnám magamat szakmai

gyakorlatra. A többi maradhat.- Végeztél valamilyen munkát az

egyetemi évek alatt? - Ahogy említettem, utólag bánom, hogy nem

végeztem szakmai gyakorlatot. Diákmunkát igen, de ezt a munkaadók összekeverik az ingyenmun-kával.

- Szerinted mi a jobb: ha a diák csak a tanulásra koncentrál, vagy ha azért más életet is él?

- Igazából ez egyénfüggô. Ahogy minden egyetemista, én is a kampányszerû tanulásra rendezkedtem be. Elsôs-másodikos koromban kötelezô volt a hétfôi RÁK és a szerdai PEK (mára mindkettô bezárt). Emellett volt egy cikksoroza-tom az UNIV Pécsben: Hôbörgô.

- Mit gondolsz, az egyetemen megkötött barátságoknak, szerelmeknek mennyi az esé-lye tovább élni a diploma megszerzése után?

- Néhány barátommal tudom még tartani a kapcsolatot, viszont sokan Pécsett vagy Bara-nyában maradtak. A hétvégén épp találkoztam egy 7 éve nem látott haverral. Ott folytattuk, ahol anno abbahagytuk: a SÖRnél. Nem feltétlenül kell most „Shakespeare Összes Röviden” felolva-sására gondolni. Ami pedig a szerelmet illeti: gó-lyatáborban belénk verték, hogy a jogász a köz-gazdász legnagyobb ellensége. Ezt az állítást 10 éve tesztelem, eddig negatív eredménnyel - tavaly házasodtunk össze a feleségemmel. Remélem, a volt évfolyamtársak nem köveznek meg ezért…

- Milyen nehézségekkel kellett szembenézned? - Ötödéves koromban megpályáztam egy

ösztöndíjat egy business school, az ESSCA-csoport negyed- és ötödéves (MSc) képzésére. A sikeres felvételi után Angersbe, egy Pécs méretû francia egyetemvárosba kerültem. Számomra ez volt az igazi mélyvíz: reggel 8-tól délután 5-ig órák, kötelezô jelenléttel, aktív részvétellel. Az elején nagyon nehéz volt a francia diákokkal fel-venni a versenyt. A két tavaszi félév szakmai gyakorlatból állt. Ez volt a második nagy próbaté-

Írta: Harsányi Ákos

Csordás Márton, karunk 7 éve végzett diákja, az UnivPécs egykori „Hôbörgôje” eleget tett interjú-felkérésünknek. Ugyan kiröpült fészkünkbôl, de gyakran, és mindig boldogan tér ide vissza a régi barátaihoz.

tel: elfogadtatni magamat egy idegen vállalati kultúrában. Aztán belejöttem.

- Mennyire tudod hasznosítani az egye-temen tanultakat a „nagybetûs” életben?

- Ha nem is alkalmazok minden számítási módot, menedzsment elméletet, stb., akkor is a kar adott egy olyan strukturált gondolkodásmó-dot, amivel könnyen elboldogulok a multik sza-bályokkal teletûzdelt világában.

- Mennyire kapcsolódik a mostani mun-kád a végzettségedhez?

- Amikor 2003-ban elkezdtem a mesterkép-zést, a közeledô EU csatlakozás engem is magával ragadott: EU Üzleti Tanulmányokon végeztem. Mire 2004-ben átvettem a diplomámat, már tudtam, hogy jó eséllyel még két év vár rám Franciaországban. Itt negyedévesként termék-marketing specializációt, majd ötödévesként au-tóipari menedzsmentet tanultam. Jelenleg az au-tóiparban vagyok.

- Egyetemistaként milyennek képzelted el a jövôd?

- Pécsett még azt gondoltam, hogy maradni fogok, és valamely regionális/térségi EU-s szerv-nél fogok dolgozni. Most Budapesten, a világ egyik legnagyobb autógyártójának regionális központjában dolgozom logisztikai koordinátor-ként. Szeretnék egyszer visszatérni Pécsre, és a magam ura lenni.

- Mit üzensz a hallgatóknak?- Apámat idézném: „Kisfiam, ne legyél

kispályás!”•

NévjegyCsordás MártonTanulmányai a karon: 1999-2004Specializációi: EU Üzleti Tanulmányok, részben angol képzés, a kar szakközgazdász "szendvicsképzése" (nem teljesen befejezve), ESSCA (Ecole Superieure des Sciences Commerciales d'Angers) francia business school, Master fokozat, autóipari menedzsment szakirány. Kari tevékenysége: UnivPécs önálló hôbörgôjeMunkahelye: Chevrolet Central & Eastern Europe Kft.(immár 5 éve)Korábbi munkahelyei: Fiat France Párizs (mint gyakornok), PSA Zodiac, Angers (mint gyakornok)

Csordás Márton, logisztikai koordinátor

06_1904_ht.indd 16 2011.12.01. 13:20:46



HÁZUNK TÁJA

A világ soha nem áll meg: mindig életre hív valami újat, sokszor nem is tudjuk nyomon követni a különféle elemi változásokat. Ebben a számunkban arra voltunk kíváncsiak, hogy ti mennyire vagytok nyitottak az új áramlatok felé, és hogy azok mennyiben befolyásolják mindennapjaitokat.

Összeállította: Petrol

A világ soha nem áll meg: mindig életre hív valami újat, sokszor nem is tudjuk nyomon követni a különféle elemi változásokat. Ebben a számunkban arra voltunk kíváncsiak, hogy ti mennyire vagytok nyitottak az új áramlatok felé, és hogy azok mennyiben befolyásolják mindennapjaitokat.nyomon követni a különféle elemi változásokat. Ebben a számunkban arra voltunk kíváncsiak, hogy ti mennyire vagytok nyitottak az új áramlatok felé, és hogy azok mennyiben befolyásolják mindennapjaitokat.

- Mennyire vagy innovatív?- Amennyire a kedvem megkívánja,

vagy a jelenlegi munkahelyem megkö-veteli. Nyitottnak tartom magam az újdonságokra, szeretem színessé és változatossá tenni saját világomat, és jobb esetben másokét is. Mint 7. fél-éves hallgató, részem volt nem egy

olyan feladat elvégzésében, amiket kreativitás, kezdeményezôkészség és magabiztosság nélkül könnyen elfuserálhattam volna.

- Egy ember életében mennyire szükségesek az újítások?- Aki unalmas, egysíkú életre vágyik, tele szürke hétköznapokkal,

annak nem szükséges. Aki viszont kreatív, szeret ötletelni - legyen szó munkahelyi teendôkrôl, egy prezentáció elkészítésérôl, öltözködésrôl, étkezésrôl vagy akár csak egy szerdai buli kivitelezésérôl -, annak létfontosságú.

Ormosy Péter, szakmai gyakorlat •

- Mennyire vagy nyitott a különbözô újdon-ságokra?

- Vannak emberek, akik félnek minden újdon-ságtól, nem szeretnek elszakadni a már bevált, hétköznapi megoldási módszereiktôl, félnek új embereket megismerni. Én nem ebbe a kategóriá-ba tartozom. Amikor kiderült, hogy bekerültem a közgázra, tudtam, hogy teljesen megváltozik kö-rülöttem minden. Izgatottan vártam a „nagy és

vastag” borítékot, a gólyatábort, az elôadásokat, az elsô zh-t.- Az egyetem milyen újításokat hozott az életedbe?- Új arcokat ismerhettem meg, új barátokat szereztem. Az egyetem

egyrészt kinyitja elôttünk a világot, másfelôl segít önálló felnôtt ember-ré válni. Sok esetben messze kerülünk a családunktól, a problémák megoldásában magunkra vagyunk utalva.

- Meddig van szükség innovációra?- Nem hiába mondják az öregek nagy sóhajjal összekötve, hogy „jaj,

azok az egyetemi évek!” Fontos, hogy kihasználjunk minden, az egye-tem által nyújtott lehetôséget, legyen az diákszervezetnél való tevé-kenykedés, szakmai elôadás, zenei/sport program, külföldi utazás. Nem kell félni az újdonságoktól, nyitottnak és pozitívnak kell lenni. Osztódj, légy ott mindenhol, ha teheted! Becsüld meg, hogy egyetemista lehetsz, örülj, hogy KTK-s vagy, és mivel mindezt egy gyönyörû városban teheted, annyi a dolgod, hogy ÉLVEZD! A Punnany Massif legyen veletek!

Rejzinger Andrea, BA I. •

- Milyen újításokat vezetnél be az egyetemen?

- Támogatnám a tanárokkal való szoro-sabb együttmûködést, hogy az oktatók és a hallgatók között egyfajta mentor-mentorált viszony alakuljon ki. Ez alapján lehetne szervezni több konzultációt, nem csak a zh-k és vizsgák elôtt, hanem a félév során bármikor. Valamint ezek a konzultációk le-hetnének olyan helyszíneken, amelyek oldják a hangulatot, például kellemesebben lehetne a gazdaságmatematika rejtelmeirôl beszélgetni egy hangulatos kávéházban vagy egy erdei tisztáson, mint egy csendes könyvtárban.

- Melyik innováció van legnagyobb hatással a mindennapjaidra?- Abszolút a számítógép és az internet. Korunk egyik legnélkülözhe-

tetlenebb kelléke, nemcsak a közösségi oldalak, hanem a hírportálok és egyéb tudásszomjat kielégítô, ismeretterjesztô oldalak miatt. Ha kinyit-juk a laptopunkat, azonnal a szemünk elé tárul a világ minden érdekes-sége. Nem kell moziba menni, ha az ember egy jó filmet akar nézni, és ma már a bevásárlóközpontokba sem kell bemennünk, ha vásárolni akarunk. Persze oda kell figyelnünk arra, hogy az internet és a számító-gép ne helyettesítse a személyes kommunikációt.

Szedeli Fanni, FSZ •

- Az egyes innovációknak milyen káros kihatásai lehetnek?

- Bizonyos esetekben egyértelmû, hogy semmilyen szempontból nem hátrányos az in-nováció (pl. orvostudomány). Más esetekben viszont hátrányokkal járhat (pl. szabványok változása), problémát okozhat a kompatibilitás, az átállásnak költségei vannak. A nem elég in-novatív cégek, vállalatok, hogyha nem költenek eleget a K+F-re, akkor hátrányba kerülhetnek.

- Technika-központú élet vagy inkább egy kevésbé megkönnyí-tett, úgymond csendesebb világ?

- Nem tartom abszolút módon elítélendônek a technicizált társadal-mat, azonban az ipari termelés humanizálása mellett állok ki, ahol a környezeti feltételekkel és az emberiesség szellemével összhangban történik a termelés.

- El tudnál képzelni egy olyan világot, ahol egy standard élet-körülmény biztosított, de mindenfajta újítás tiltott?

- Példának az amisok jutnak eszembe, ahol egyáltalán nem engedé-lyezett az innováció. Ennek alapján tehát el tudom képzelni.

Maljusin Anett, BA III. •

- Az egyes innovációknak milyen káros

- Mennyire vagy nyitott a különbözô újdon-

Mert van új a nap alatt

- Technika-központú élet vagy inkább egy kevésbé megkönnyí-

vagy a jelenlegi munkahelyem megkö-veteli. Nyitottnak tartom magam az újdonságokra, szeretem színessé és változatossá tenni saját világomat, és jobb esetben másokét is. Mint 7. fél-éves hallgató, részem volt nem egy

olyan feladat elvégzésében, amiket kreativitás, kezdeményezôkészség

ságokra?

ságtól, nem szeretnek elszakadni a már bevált, hétköznapi megoldási módszereiktôl, félnek új embereket megismerni. Én nem ebbe a kategóriá-ba tartozom. Amikor kiderült, hogy bekerültem a közgázra, tudtam, hogy teljesen megváltozik kö-rülöttem minden. Izgatottan vártam a „nagy és

vastag” borítékot, a gólyatábort, az elôadásokat, az elsô zh-t.

hetnének olyan helyszíneken, amelyek oldják a hangulatot, például

06_1904_ht.indd 17 2011.12.01. 13:20:49

FÉSZEK FÉSZEK


PÁRBESZÉD FÉSZEK FÉSZEK

Hogyan lett tanár?Bár genetikai hajlam elvileg van, hiszen anyu-

kám pedagógus, kiskoromban nem kifejezetten oktatói pályára készültem, sokkal inkább állat-orvosként szerettem volna dolgozni; gimnázi-umban jártam kémiaszakkörre is, de rá kellett jönnöm, hogy nem igazán nekem való pálya. Alapvetô probléma, hogy nem bírom a vért, márpedig ezt elég nehéz elkerülni az állatorvosi pályán, illetve akkoriban még teljesen elfoga-dott volt például a kutyák esztétikai célú cson-kolása, amelyek között szerintem az egyik leg-durvább a fülkupírozás. Ilyen jellegû feladatokat lelkiismereti okból sem szívesen vállaltam vol-na. Ezt követôen inkább a rendôri pálya felé kacsintgattam, de a szüleim azt szerették vol-na, hogy elôbb szerezzek diplomát valamely polgári területen, és utána jelentkezzek hivatá-sos szolgálatra, ha még mindig szeretnék. A ci-vil szakmák közti választásomat alapvetôen befolyásolta, hogy a gimnáziumban nagyon szerettem a matematikát és a történelmet, te-hát szinte adta magát a közgazdasági pálya.

Milyen volt itt diáknak lenni?2000-ben kezdtem a PTE Közgazdaság-

tudományi Karán, már akkoriban is nagy létszámú évfolyamok voltak, de még min-dig kisebbek, mint jelenleg. Igazából nem voltam tipikus hallgató, nem jártam bulik-ra, és ôszintén szólva én akkortájt nem éreztem, hogy egyetemistának lenni olyan jó móka lenne. Nekem az egyetem a tanu-lásról szólt, a közösségi életben nem iga-zán vettem részt. Én még osztatlan kép-zésben végeztem, ahol a harmadév után nyílt lehetôség szakirány választására. Ennek nagyon örültem, mert már elsô évfolyamon megtetszett a környezetgazdaságtan, harmad-év után pedig elfogadták jelentkezésemet a Regára, amelynek akkori hivatalos neve EU és Magyarország regionális politikája szakirány volt, jelenleg Regionális és környezeti gazdaság-tan mesterszakként fut. Tetszett, hogy az elmé-leti oktatás mellett mehettünk üzemlátogatásra is (akkoriban még nem volt kötelezô szakmai gyakorlat, tehát az átlagos hallgató tudása csak az elôadóterembôl származott), és 2005-ben bekapcsolódhattam egy kutatási projektbe is

(Regionális Oktató, Fejlesztô és Tanácsadó Köz-pont létrehozása a PTE KTK-n – ROFTK), amely-nek keretében a Siklósi kistérség fejlesztési lehetôségeivel foglalkoztam. Ezen kívül a hageni kettôs diplomaprogramba is beiratkoztam, ahol szintén környezet gazda ságtannal kapcsolatos fôtárgyat vettem fel, Umwelt- und Institutionenökonomie-t. A két képzés nagyon jól kiegészítette egymást, annak pedig külön örültem, hogy néhány budapesti írásbeli vizsgá-val (amelyek ráadásul más ütemezésben voltak, mint az itteniek) és az itteni szakdolgozatom fordításával még egy diplomát szerezhettem.

Az egyetem után rögtön tanítani kezdett, hogyan lett oktató?

Az egyetem elvégzése után úgy éreztem, hogy egy idôre elég a tanulásból, ráadásul ek-kor még a hageni programban is vártak rám vizsgák, úgyhogy nem jelentkeztem PhD kép-zésre, hanem úgy döntöttem, hogy dolgozni kezdek az egyetemen kívül. Alapvetôen két irányvonalat képzeltem el: az egyik a tanult szakma területén, például kistérségi társulás munkaszervezeténél vagy regionális fejlesztési ügynökségen belül, a másik pedig a hivatásos szolgálat a rendôrség vagy a katasztrófavéde-lem területén. Végül úgy alakult, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenôrzési Hivatal Baranya Megyei Igazgatóságának Felszámolási és Végelszámo-lási Fôosztályán lettem ösztöndíjas foglalkozta-tott. Nagyon jól éreztem ott magam, rendkívül jó kollégáim voltak. A munkával párhuzamosan azonban továbbra is részt vettem a már emlí-

- Interjú Erdôs Katalinnal -

Erdôs Katalin megjárta már az APEH-et és Amerikát is. Rendkívül kedves vendéglátónak és nagy állatbarátnak ismertem meg. Mindemellett több kutatásban is részt vállal és nem kétlem, hogy sokban hozzájárul ezek eredményességéhez.vendéglátónak és nagy állatbarátnak ismertem meg. Mindemellett több kutatásban is részt vállal és nem kétlem, hogy sokban hozzájárul ezek eredményességéhez.

s Katalin megjárta már az APEH-et és Amerikát is. Rendkívül kedves vendéglátónak és nagy állatbarátnak ismertem meg. Mindemellett több kutatásban is részt vállal és

Írta: Németh Krisztina

Greenwich

A Regionális Oktató, Fejlesztô és Tanácsadó Központ kutatási asszisztenseként workshopon

Greenwich

fordításával még egy diplomát szerezhettem.

hogyan lett oktató?

hogy egy idôre elég a tanulásból, ráadásul ek-kor még a hageni programban is vártak rám vizsgák, úgyhogy nem jelentkeztem PhD kép-zésre, hanem úgy döntöttem, hogy dolgozni kezdek az egyetemen kívül. Alapvetôen két irányvonalat képzeltem el: az egyik a tanult szakma területén, például kistérségi társulás munkaszervezeténél vagy regionális fejlesztési ügynökségen belül, a másik pedig a hivatásos szolgálat a rendôrség vagy a katasztrófavéde-lem területén. Végül úgy alakult, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenôrzési Hivatal Baranya Megyei Igazgatóságának Felszámolási és Végelszámo-lási Fôosztályán lettem ösztöndíjas foglalkozta-tott. Nagyon jól éreztem ott magam, rendkívül jó kollégáim voltak. A munkával párhuzamosan A Regionális Oktató, Fejlesztô és Tanácsadó

tudományi Karán, már akkoriban is nagy létszámú évfolyamok voltak, de még min-dig kisebbek, mint jelenleg. Igazából nem voltam tipikus hallgató, nem jártam bulik-ra, és ôszintén szólva én akkortájt nem éreztem, hogy egyetemistának lenni olyan jó móka lenne. Nekem az egyetem a tanu-lásról szólt, a közösségi életben nem iga-zán vettem részt. Én még osztatlan kép-zésben végeztem, ahol a harmadév után nyílt lehetôség szakirány választására. Ennek nagyon örültem, mert már elsô évfolyamon megtetszett a környezetgazdaságtan, harmad-év után pedig elfogadták jelentkezésemet a Regára, amelynek akkori hivatalos neve EU és Magyarország regionális politikája szakirány volt, jelenleg Regionális és környezeti gazdaság-tan mesterszakként fut. Tetszett, hogy az elmé-leti oktatás mellett mehettünk üzemlátogatásra

Egy bevállalós kalandor

07_parbeszed_1904 - KESZ.indd 18 2011.12.01. 13:23:54



PÁRBESZÉDtett kistérségi kutatási projektben, így én is me-hettem a Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola éves tanulmányútjára, amely ak-kor Kárpát-Ukrajnába vitt. Ott alkalmam nyílt hosszabban beszélgetni a PhD hallgatókkal, hogy mit is jelent mindez, és megtetszett a doktori program. A kirándulás után felkerestem Buday-Sántha Attila professzor urat, a Doktori Iskola vezetôjét és beszélgettem vele a terveimrôl. Ô mondta, hogy ennek csak úgy van értelme, ha komolyan csinálja az ember. Átgondoltam és beadtam a jelentkezésemet, szerencsére fel is vettek.

Ekkor kezdett tanítani?Nem, röviddel a PhD felvételt követôen a

ROFTK kutatási asszisztense az egyetemen kí-vül vállalt állást és a megüresedô helyre engem ajánlott Buday-Sántha tanár úrnak, így már a

nyáron munkához láthattam az egyetemen, azonban nem oktatóként. Ôsztôl pedig már a PhD képzés is megindult, tehát egyszerre dolgoztam és tanultam. A PhD kuta-tási témám kezdetben a kulturális ipar volt, azonban több alkalommal beszélgettem Varga Attila professzor úrral, aki felvetette, hogy egy induló kutatási projektben (ekkor a ROFTK projekt támogatási idôszaka lezárult) az egye-temek regionális fejlesztésben betöltött sze-repkörét vizsgálhatnánk. Érdekesnek ígérkezô, és mint idôközben kiderült, Magyarországon még nem annyira átfogóan kutatott területrôl volt szó, úgyhogy nagy örömmel fogadtam a lehetôséget és megváltoztattam a kutatási té-mámat. Szintén Varga tanár úr segítségével részt vehettem a DIME hálózat nyári egyete-mein, amelyeket Strasbourgban, Pécsett és Maastrichtben szerveztek. Ez egyrészt az új ku-tatási területemhez kapcsolódóan nyújtott so-kat, másrészt jó lehetôség volt arra, hogy an-goltudásomat fejlesszem, hiszen az oktatás angolul folyt és a hallgatók is a világ minden tájáról érkeztek.

Volt még más külföldi tapasztalata, lehetôsége?

Igen, Varga Attila tanár úr felvetette, hogy el-látogathatnék az USA-ba a University of North Carolina at Chapel Hillre, ahol Harvey Goldstein professzor úr dolgozik (dolgozott akkor, azóta a bécsi Modul University egyik programvezetôje), aki több írást is publikált az egyetemekkel kapcsolatos területen, elsôsorban azok gazdasági ha-tásairól. A NEURUS hálózat és a Doktori Iskola támogatásával három és fél fantasztikus hóna-pot tölthettem el ott, amelynek során egyrészt kurzusokat láto-gattam, használhattam az egye-

tem csodálatos könyvtárát, illetve interjút készí-tettem több környékbeli egyetem, így a fogadó University of North Carolina at Chapel Hill, a North Carolina State University, a Duke University valamint a University of North Carolina at Greensboro technológia-transzfer irodáinak munkatársaival. Alkalmam nyílt el-látogatni a híres kutatási három-szög (Research Triangle) egyik fon-tos biotechnológiai intézményé-be, a North Carolina Biotechnology

Centerbe, és találkoztam egy egyetemi vállal-kozóval is, aki a gyógyszerészet területén dol-gozik. Nagyon érdekes tapasztalat volt, rendkí-vül sokat adott számomra ez az út. Miután visszatértem Magyarországra, elkezdtünk dol-gozni a már említett kutatási projekt empirikus részén, amelynek keretében hazai biotechno-lógiai egyetemi vállalkozókról készítettünk ta-nulmányt. A kutatás során fantasztikus embe-reket ismerhettem meg, úgy a hazai biotechno-lógia, mint az egyetemekkel foglalkozó hazai és nemzetközi kutatók körében.

könyvtárát, illetve interjút készí- Hillsborough

191919

CURRICULUM VITAETanulmányok, tudományos fokozatok, minôsítések:

1996-2000: Apáczai Nevelési és Általános Mûvelôdési Központ Gimnázium2000-2005: Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar (okleveles közgazdász, EU és Magyarország regionális politikája szakirány)2003-2006: Fernuniversität Hagen (Diplom-Volkswirtin, Umwelt- und Institutionenökonomie)Kutatási területek:Egyetemi vállalkozók, egyetemek regionális fejlesztésben betöltött szerepe, spin-off vállalatok, biotechnológiai innovációOktatási tevékenység:Bevezetés a közgazdaságtanba (szeminárium), Introduction to Economics, Környezetgazdaságtan, Microeconomics, Mikroökonómia (szeminárium)Kutatási projektekben való részvétel:IAREG, TÁMOP, ROPTudományszervezô tevékenység, tagság tudományos szervezetekben:Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak szakvezetô, Hagen kettôs diplomaprogram tutorTudományos elismerések: Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Laky Teréz Kutatói Ösztöndíj (2010-ben három hónap idôtartamra)Egyéb munkatapasztalat:2005-2006: APEHKülföldi gyakorlatok:2008. University of North Carolina at Chapel Hill (vendégkutató)2010. London School of Economics és Bocconi University Milan (vendégkutató)

nyáron munkához láthattam az

tem csodálatos könyvtárát, illetve interjút készí-tettem több környékbeli egyetem, így a fogadó University of North Carolina at Chapel Hill, a North Carolina State University, a Duke University valamint a University of North Carolina at Greensboro technológia-transzfer irodáinak munkatársaival. Alkalmam nyílt el-látogatni a híres kutatási három-szög (Research Triangle) egyik fon-tos biotechnológiai intézményé-be, a North Carolina Biotechnology

Hastings


FÉSZEK FÉSZEK


PÁRBESZÉD FÉSZEK FÉSZEK

Pontosan mit takar ez a biotechnoló-giai vállalkozókról írt tanulmány?

A 20. század második felében a tudásala-pú gazdaság fejlôdésével párhuzamosan az

egyetemek egyre inkább a figyelem közép-pontjába kerültek, elsôsorban a versenyké-pességet erôsítô tudás miatt, amely több for-mában is átáramolhat a gazdaságba. Egyrészt a képzett munkaerônek, azoknak a szakem-bereknek a révén, akik az egyetemrôl a munkaerôpiacra lépnek, másrészt pedig sza-badalmak, vagy akár kifejezetten azok hasz-nosítására létrejött vállalkozások formájában. Az egyetemek vállalkozói tevékenységének kulcsszereplôi azok az oktatók-kutatók, akik a munkájuk során született tudományos eredmények gyakorlati hasznosulását elôsegítik; akár csak a találmány intézmény-nek történô bejelentésével, de vannak, akik ennél sokkal tovább mennek, és a találmány további fejlesztésében is részt vesznek tudo-mányos tanácsadóként, vagy akár saját cég létrehozásával. Én pontosan ezekre a kuta-tókra fókuszálok a disszertációmban, így kü-lönösen örültem, hogy a már említett kutatás

során megismerkedhettem a hazai biotech-nológiai spin-offok egy jelentôs részének vezetôivel, akik zseniális kutatók és nagyon kedves emberek.

Milyen tárgyakat ok-tat?

A nappali tagozaton elsôsorban szemináriumi óráim vannak Bevezetés a közgazdaságtanba és Mikroökonómia tárgyak-ból, az angol nyelvû kép-zésben mikro ökonó-miából elméletet és gya-korlatot is tanítok. A levelezôs hallgatóknak Környezetgazdaságtant tartok, illetve a következô félévtôl a nappali tago-zaton is oktathatom ezt a tárgyat, ami nagy megtiszteltetés és kihívás is egyben. Az ÁOK Medical Biotechnology program-ján Bevezetés a közgazdaságtanba elméle-tet és gyakorlatot oktatok. Ezen kívül a Kutatáshasznosítási és Technológia-Transzfer Központ által szervezett Innovációmenedzsment PhD kurzuson két ízben tartottam elôadást. Szerencsés egy-beesés, hogy az oktatási tevékenységem az ÁOK-s és KTTK-s elôadások által részben olyan területekhez kötôdik, amelyek kap-csolódnak a doktori témámhoz is, és na-gyon sok érdekes embert ismerhetek meg.

A munkáról már hallottunk, mit csinál a szabadidejében?

Mostanság csaknem minden idômet ki-tölti az oktatás, a disszertációm írása, il-letve érintett vagyok több kutatási projekt adminisztrációs teendôiben is, tehát nem sok szabadidôm marad. Amikor lehetôségem van, szeretek sportolni, fôként teniszezni, squasholni, régebben kosárlabdáztam, egyszer-kétszer ping-pongoztam, illetve lovagoltam, de min-dent csak hobbiszinten. A sportot leszá-mítva továbbra is az állatok jelentik a legfôbb szenvedélyemet, már egészen kis-korom óta nagyon imádom ôket, régebben békákat, gyíkokat, katicabogarakat hord-tam haza, de találtam már naposcsibét, mocsári teknôst is. Volt idôszak, amikor a kutyus és a cicus mellett voltak madaraim, halaim, vízi békáim, csigáim, most a ku-tyus mellett 5 madárka van. Az egyetem után egy ideig a Pécsi Állatkertben is vol-tam önkéntes, a hétvégi látványetetéseket vittük többekkel közösen.

Mik a jövôbeli tervei?Rövidtávon elsôsorban a disszertáció be-

nyújtása és megvédése szerepel a terveim

között. Reményeim szerint jövô évben beindulhat egy spin-offokkal kapcsolatos kutatási projekt is, késôbb pe-dig szívesen látogatnék rövidebb ideig kül-földi egyetemeket, ahogy tavaly egy-egy hónap erejéig a London School of Economicsot vagy a milánói Bocconi University-t. Nem szakmai területen pedig több családi programot szeretnék, és örül-nék, ha jutna idôm a hobbijaimra, tehát az állatokra és a sportra. Elég sok könyvet hal-moztam fel állatokról, nemzeti parkokról, a világ szép tájairól, szeretném elolvasni ôket és jó lenne el is látogatni néhány helyre, nem feltétlenül csak külföldön, hiszen itt-hon is annyi szép hely van, az állatkerteket különösen szívesen látogatom.

Milyen a kapcsolata a hallgatókkal?Errôl inkább ôket kellene megkérdezni, én

alapvetôen jól érzem magam. J Mindig öröm-mel tölt el, ha látom, hogy sikerül felkeltenem az érdeklôdést valamely téma iránt, hiszen ez-által van remény arra, hogy a téma nem merül a feledés homályába két héttel a vizsga után.

Mit üzen a hallgatóknak?Tanuljanak, mert megbuknak! :) A viccet

félretéve, használják ki az egyetem által nyújtott lehetôségeket, úgy a tanórákat, mint az azon kívüli szakkollégiumi, kutatási alkalmakat, tanulmányutakat, szakmai gya-korlati tapasztalatszerzési lehetôségeket, és legyenek nyitottak minden témára, mert nem tudhatják, hogy a végén mi válik majd hasznukra. Legalább ennyire fontosnak tar-tom, hogy kritikusan viszonyuljanak minden-hez, keressék a választ a bennük felmerülô kérdésekre, kérdezzenek bátran, keressék azt a területet, amelyet szívvel-lélekkel sze-retnének mûvelni, és nem utolsósorban a nagy elméletek közepette se felejtsék el használni a józan paraszti eszüket. •

Londonzaton is oktathatom ezt a tárgyat, ami között. Reményeim szerint London

tölti az oktatás, a disszertációm írása, il-letve érintett vagyok több kutatási projekt adminisztrációs teendôiben is, tehát nem sok szabadidôm marad. Amikor lehetôségem van, szeretek sportolni, fôként teniszezni, squasholni, régebben kosárlabdáztam, egyszer-kétszer ping-pongoztam, illetve lovagoltam, de min-dent csak hobbiszinten. A sportot leszá-mítva továbbra is az állatok jelentik a legfôbb szenvedélyemet, már egészen kis-korom óta nagyon imádom ôket, régebben békákat, gyíkokat, katicabogarakat hord-tam haza, de találtam már naposcsibét, mocsári teknôst is. Volt idôszak, amikor a kutyus és a cicus mellett voltak madaraim, halaim, vízi békáim, csigáim, most a ku-tyus mellett 5 madárka van. Az egyetem után egy ideig a Pécsi Állatkertben is vol-tam önkéntes, a hétvégi látványetetéseket London St. James Park




PÁRBESZÉD

E havi témánk sosem veszít aktualitásából, hiszen kreativitásból és újításokból nincs hiány. Az innováció témájában Klesch Gábor, Schmuck Roland, dr. Fojtik János és Kiss Viktor nyilatkozott nekünk.

Klesch GáborPTE KTK innovációmenedzserVéleményem szerint az innováció a gazdaságfej-

lesztés egyik motorja, amelynek része a folyamatos megújulás, a kutatás-fejlesztés, a többlet hozzáadott érték teremtése, a versenyelôny-szerzés, a minôség és a hatékonyság. Azért tartom fontosnak az innová-ció gazdasági szerepét, mert egy jó ötlettel bárki megcsinálhatja a maga szerencséjét.

Kari feladataim egyike az oktatói kutatások és a cé-gek igényei közötti kapcsolat megteremtése, ezáltal

az innováció terjedésének az ösztönzése. Az egyik ilyen lehetôség az inno-vációs járulékból végzett kutatás, vagy a hazai és nemzetközi kutatási pályá-zatokban való részvétel. Szerencsére egyre több szervezet támogatja az in-novációs folyamatokat: egyetemünkön belül a Kutatáshasznosítási és Tech-nológia-transzfer Központ, a régió vállalatainál a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség tevékenysége emelhetô ki.

A PTE „Best practice” példáiként olyan innovációs projektek említhetôek meg, mint a háromdimenziós tüdôszövet, amely a gyógyszerkipróbálások során hozhat átütô sikereket; a villámárvíz elôrejelzésére és kockázatának megállapítására szolgáló térképrendszer; a gyermekek kooperatív tanulását segítô eszközkészlet; vagy a parlagfû-pollenek kimutatására alkalmas mérômódszer és tesztrendszer.

Kiss Viktor:A világ egyre gyorsabb ütemben halad valamerre. Ez kétségtelen tény.

Innovációk egész sora indult el az utóbbi évtizedekben (is), aminek sok he-lyen az áldásos hatásait látjuk (kommunikáció, közlekedés, stb.), sok helyen viszont a hátrányait (pénzügyi rendszer tökéletlensége). Amit sosem szabad elfelejteni, hogy mindig van hely újabb és újabb innovációk részére.

A hallgatók számára ajánlom, hogy bátran kísérletezzenek új megközelí-tésekkel bármilyen területen, mivel – akármilyen hihetetlen – még a legbonyolultabb rendszereket is meg lehet reformálni egészen egyszerû ötletek-kel. Például nemrég kezdtek el kikísérletezni egy új ültetési rendszert a repülôgépeken, ami lénye-gesen gyorsabbá teszi a beszállási folyamatot. Az ötlet azon a nagyon egyszerû újításon alapszik, hogy az eddigi horizontális ültetési sorrend he-lyett vertikálisan kezdik el feltölteni a repülôgép üléseit.

Igyekezni kell nap mint nap valami új dolgot kitalálni, amivel javítani tudjuk környezetünket. Elôbb-utóbb valami nagyon hasznos is kialakul

az apró ötletekbôl. Ha nem vetünk el semmilyen – látszólag értelmetlen – ötletet csak azért, mert „nem így szoktuk csinálni”, akkor már jó irányba haladunk. Tiszteljük, de ne fogadjuk el sehol feltétel nélkül a status quot!

Schmuck Roland:A mai recessziós környezetben az innováció a

vállalatok túlélésének egyik fô záloga. Az innová-ció tárgya lehet egy termék vagy szolgáltatás, de lehet akár egy üzleti modell is. A legsikeresebb vállalatok jellemzôen innovatívak, sokat költenek kutatás-fejlesztésre. A nemzetgazdaságok szá-mára is fontos, hogy minél több innováció való-suljon meg. Bár Magyarország korábban élen járt az innovációban, manapság sajnos erre nagyon

kevés forrás jut. Az Európai Unió is hasonló cipôben jár: bár 2000-ben a Lisszaboni Stratégiában célul tûzték ki a versenyképes tudásalapú gazdaság megteremtését, sajnos a gyakorlatban nem sok javulás tör-tént. Bár a cél 2010-re az volt, hogy az EU utolérje Japánt és az USA-t a K+F ráfordításokban, ezekben az országokban jelenleg is sokkal többet költenek kutatás-fejlesztésre, mint az Európai Unióban, Magyaror-szág pedig ezen belül is rossz helyzetben van. Itthon a GDP 0,9-1,0%-át költik ilyen célra, a régi EU-15 tagállamok átlaga ennek duplája, az USA-ban 2,5% körül van az arány, Japánban pedig 3% fölött.

Javulás sajnos a közeljövôben nem várható; amiben mi mégis bízhatunk, az a magyar emberek találékonysága, de sajnos ez a mai nagy kockázatú és tôkeigényes kutatásokra és fejlesztésekre kevés.

Dr. Fojtik JánosLassan hatvan éve lesz annak, hogy a néhai

Peter Drucker azt találta írni, hogy az üzleti vállalko-zásnak csupán két funkciója van: az innováció és a marketing. Ebbôl egyrészt azt a következtetést le-het levonni, hogy az innovációról szervezeti érte-lemben kellene gondolkodni, másrészt pedig azt, hogy az innováció és a marketing – legalábbis bizo-nyos mértékig – egymástól független területei len-nének az üzleti vállalkozás létezésének. Nos, anél-kül, hogy továbbmennénk, és esetleg belevesznénk a részletekbe, megállapíthatjuk, hogy ebben a gon-

dolatban sok igazság van, ugyanakkor a két terület egymás mellé rendelése inkább figyelemfelhívás, mint komolyan veendô elgondolás. Nehéz lenne ugyanis azt állí-tani, hogy az innovatív funkció eredményeinek érvényre juttatásához ne lenne szükség a marketing módszereire legalább, és fordítva: nehezen képzelhetô el a vállalati marketingfunkció érvényesülése az innováció folytonos és aktív jelenléte nélkül. Az elôbbire maga a marketingszemlélet szolgáltatja a példát: ebben az ér-telemben innováció az, ami vevôértéket képez, és noha tudjuk, hogy a vevôre utólag is rá lehet oktrojálni a vevôértéket, valójában tartós eredmény akkor kelet-kezik, ha valamilyen innovatív megoldást a vevôk „elôre” elfogadnak. Az utóbbira pedig a folyamatok áttekintésekor találunk példát: az innováció hagyományos területe a marketingben az újtermék-fejlesztés, ami ráadásul a vállalatok piaci sike-rességének egyre fontosabb feltétele és területe. Közmegegyezés látszik lenni abban, hogy az innováció valamilyen megvalósult eredménnyel jár; ebben külön-bözik a marketingben ugyancsak gyakran hallott kreativitástól. Utóbbi az ötletet, sôt, az ötletgazdagságot jelöli, elôbbi pedig arra utal, hogy a kreatív megnyilvánu-lásokból mennyi valósulhat meg, ölthet testet, végsô soron: kerülhet a piacra.

A fentiekbôl az következne, hogy az innováció mindenképpen gyakorlatias do-log. Természetes ugyanakkor, hogy a tudományos innovációknak – a szabadalma-kon és hasonlókon kívül – is van olyan része, amit innovációnak tekinthetünk. A szûkebben vett marketing-innovációk – vagyis olyan újítások és újdonságok, ame-lyek elfogadottá váltak a marketing elméletében – többfélék lehetnek. Elsôsorban szemléleti és módszertani jellegûek. Ide tartozik egy sor eredeti gondolat mellett számos más tudományterületrôl átvett módszer, alkotó alkalmazása. Másrészt pedig ide tartozónak – egyfajta folyamat-innovációnak – érdemes tekinteni azt a folyamatot, ahogyan a marketing a hetvenes évek elejétôl fogva elterjeszti magát a társadalmi létezésnek azokon a területein is, amelyek hagyományosan nem a piaci logika szerint szervezôdtek.

Azon most ne vitatkozzunk, hogy ez utóbbi jelenségek mennyire helyesek vagy helytelenek. Alaposabb vizsgálódás számos példát hozhatna föl arra, hogy jelentôs gondolkodók nemcsak egyes innovációkat, hanem az innováció egész folyamatát – különös tekintettel a társadalmi innovációra – is károsnak és helytelenítendônek tartották és tartják. Hasonlóan vagyunk a marketinggel is. Nem túlzottan optimista kicsengéssel ugyan, de most van az, hogy a kígyó a saját farkába harapott: visszatértünk a kiindulóponthoz. A nagy költô szavait parafrazeálva az eredeti szöveg pejoratív értelme nélkül: innováció és marketing jegyesek (minden külön értesítés helyett).

E havi témánk sosem veszít aktualitásából, hiszen kreativitásból és újításokból nincs hiány. Az innováció témájában Klesch Gábor, Schmuck újításokból nincs hiány. Az innováció témájában Klesch Gábor, Schmuck

Összeállította: Gál Zsuzsanna és Varga Márta

lesztés egyik motorja, amelynek része a folyamatos megújulás, a kutatás-fejlesztés, a többlet hozzáadott érték teremtése, a versenyelôny-szerzés, a minôség és a hatékonyság. Azért tartom fontosnak az innová-ció gazdasági szerepét, mert egy jó ötlettel bárki megcsinálhatja a maga szerencséjét.

gek igényei közötti kapcsolat megteremtése, ezáltal

Kiss Viktor:

dolatban sok igazság van, ugyanakkor a két terület egymás mellé rendelése inkább figyelemfelhívás, mint komolyan veendô elgondolás. Nehéz lenne ugyanis azt állí-tani, hogy az innovatív funkció eredményeinek érvényre juttatásához ne lenne

vállalatok túlélésének egyik fô záloga. Az innová-ció tárgya lehet egy termék vagy szolgáltatás, de lehet akár egy üzleti modell is. A legsikeresebb vállalatok jellemzôen innovatívak, sokat költenek kutatás-fejlesztésre. A nemzetgazdaságok szá-mára is fontos, hogy minél több innováció való-suljon meg. Bár Magyarország korábban élen járt az innovációban, manapság sajnos erre nagyon

tésekkel bármilyen területen, mivel – akármilyen hihetetlen – még a legbonyolultabb rendszereket is meg lehet reformálni egészen egyszerû ötletek-kel. Például nemrég kezdtek el kikísérletezni egy új ültetési rendszert a repülôgépeken, ami lénye-gesen gyorsabbá teszi a beszállási folyamatot. Az ötlet azon a nagyon egyszerû újításon alapszik, hogy az eddigi horizontális ültetési sorrend he-lyett vertikálisan kezdik el feltölteni a repülôgép üléseit.

kitalálni, amivel javítani tudjuk környezetünket. Elôbb-utóbb valami nagyon hasznos is kialakul

az apró ötletekbôl. Ha nem vetünk el semmilyen – látszólag értelmetlen –

Dr. Fojtik János

folyamatot, ahogyan a marketing a hetvenes évek elejétôl fogva elterjeszti magát a társadalmi létezésnek azokon a területein is, amelyek hagyományosan nem a

Peter Drucker azt találta írni, hogy az üzleti vállalko-zásnak csupán két funkciója van: az innováció és a marketing. Ebbôl egyrészt azt a következtetést le-het levonni, hogy az innovációról szervezeti érte-lemben kellene gondolkodni, másrészt pedig azt, hogy az innováció és a marketing – legalábbis bizo-nyos mértékig – egymástól független területei len-nének az üzleti vállalkozás létezésének. Nos, anél-kül, hogy továbbmennénk, és esetleg belevesznénk a részletekbe, megállapíthatjuk, hogy ebben a gon-

dolatban sok igazság van, ugyanakkor a két terület egymás mellé rendelése inkább


FÉSZEK FÉSZEK


SZAKMA FÉSZEK FÉSZEK

Mindenekelôtt szeretnénk gratulál-ni a díjhoz! Hogy jött a kapcsolat a Nyugat Virginiai Egyetemmel?

Szerettem volna olyan kutatásokkal foglalkozni, amelyek gyakorlat-orientáltak, de mégis magas szintû közgazdasági elemzése-ket igényelnek. Szerencsém volt, mert az RKK-nak volt kap-csolata az amerikaiakkal, az ot-tani tanszékvezetô ittjártakor felajánlott egy teljes körû ösz-töndíjat olyan tehetséges fiatal oktatók számára, akik teljesítik a szigorú követelményeket. Két évre rá mentem ki Amerikába; éppen akkor került oda Luc Anselin is, aki a térökonometria egyik legnagyobb alakja. Meg-kerestem, hogy legyen a témavezetôm, és ô az eredmé-nyeimnek köszönhetôen rábó-lintott a felkérésre. Ez nagyon fontos volt, mert az egész késôbbi karrieremet meghatá-rozta.

Mit jelent ez a díj Önnek?A díjnak azért is örülök, mert

mióta elmentem az USA-ból, kicserélôdött az intézetben dol-gozók köre, és velük már nem tartottam a kapcsolatot; maximum úgy, hogy egy ran-gos nemzetközi folyóirat (Regional Studies) szerkesztôjeként idônként fel szoktam kérni ottani kollégákat is, hogy opponáljanak bizonyos cikkeket. Ezért is esik jól, hogy rám gondoltak, mert tisztá-ban voltak azzal, hogy mivel foglalkozom. Legutóbb 1996-ban osztották ki ezt a dí-jat, azóta minden évben felmerült valaki-nek a neve, de soha nem volt egyhangú döntés. Én vagyok egyébként az elsô, nem amerikai díjazott.

Végül miért döntött úgy, hogy haza-jön? Nem gondolt arra, hogy kint folytatja a kutatómunkát?

Az intézetet azért hagytam el, mert Luc Anselin is távozott. Lett volna lehetôségem kint maradni, az egyik flori-dai egyetemtôl kaptam is egy docensi

ajánlatot, közben azonban jött egy lehetôség Bécsbôl. Nekem ez így jó volt, elôbb-utóbb mindenféleképpen haza akartam térni. 1992-ben mentem ki, ak-kor még sokkal nagyobb különbségek vol-tak hazánk és a nyugat között. Úgy érez-tem, hogy amit ott tanulok, azt itthon kellene hasznosítani, szóval volt bennem egy olyan motiváció, mint a 17. századi magyar diákokban, akik Hollandiában ta-nultak. Örülök, hogy van lehetôségem se-gíteni a tudásom és a kapcsolatrendsze-rem révén. Bécsben három évet töltöt-

tem, azaz csaknem tíz évet voltam távol Pécstôl. A mai napig hálás vagyok dékán-jaimnak, hiszen nem sürgették a hazajö-vetelemet. Nem bántam meg, hogy visz-szajöttem, bár kezdetben volt bennem egy kis félsz, hogy a kapcsolataim meg-szakadnak, de pont ellenkezôleg, sokkal

gazdagabbak lettek. Minként tudja a kint

szerzett kapcsolatokat hasznosítani? Köztudott, hogy a tanítás mellett több területen is aktív.

Esetemben jól indult a do-log, mert a PhD dolgozatom-ból lett egy jó könyv, amit egy rangos nemzetközi kiadó jelentetett meg, plusz az elsô cikkünk Luc Anselinnel és az USA-ban élô, világhírû, ma-gyar származású közgazdász-professzorral, Ács Zoltánnal igen sikeres lett. Ez volt az elsô olyan tanulmány, amely az egyetemek és az ipar közti kapcsolatokat nagy adatbá-zis alapján, korrekt ökonometriai módszerekkel vizsgálta. Kimutattuk, hogy az egyetemi kutatásoknak szignifikáns hatásuk van a helyi innovációkra. Voltak benne új ötletek is a hatás

mérésére, így elterjedt világszerte, sok országra készültek elemzések hasonló módszerrel. Az is hozzátartozik a kap-csolatokhoz, hogy az ember jókor van jó helyen. Továbbá elmegy konferenciákra, elôadja tanulmányait, bôvülnek, alakul-nak a kapcsolatok, ami késôbb kutatási projektekhez vezethet. Ezek keretében összeáll 6-8 egyetem, és megírunk pél-dául egy Európai Uniós kutatási pályáza-tot. Kapcsolataim révén tudtam rangos PhD nyári egyetemeket (DIMETIC, PREPARE) is Pécsre szervezni.

Nem mindennapos történet, amikor egyetemünk egy oktatója rangos nemzetkö-zi elismerésben részesül; fôként akkor, ha az ominózus díjat 1996 óta nem ítélték

oda senkinek. 2011. szeptember 29-én a Nyugat Virginiai Egyetem Regionális Kutató Intézete (RRI) „kiemelkedô alumni tudós” kitüntetésben részesítette karunk oktatóját, Dr. Varga Attilát.oda senkinek. 2011. szeptember 29-én a Nyugat Virginiai Egyetem Regionális Kutató Intézete (RRI) oda senkinek. 2011. szeptember 29-én a Nyugat Virginiai Egyetem Regionális Kutató Intézete (RRI) „kiemelkedô alumni tudós” kitüntetésben részesítette karunk oktatóját, Dr. Varga Attilát.

Nem mindennapos történet, amikor egyetemünk egy oktatója rangos nemzetkö-ként akkor, ha az ominózus díjat 1996 óta nem ítélték

oda senkinek. 2011. szeptember 29-én a Nyugat Virginiai Egyetem Regionális Kutató Intézete (RRI)

Készítette: Kupa Krisztina Vad Endre

Interjú Dr. Varga Attilával

09_2225_szakma1904 - KESZ.indd 22 2011.12.01. 13:25:26



SZAKMA

Az iparági innovációk miként tud-nak segíteni a fejlôdésben, mik a lé-pések? A régióban a kaposvári és a pécsi egyetemek jelentôsnek mond-hatók.

Az egyetem-alapú regionális fejlesztés mostanra slágertéma lett. Általános re-cept nincs, fontos elemek annál inkább. Elôször is kell néhány olyan tudomány-terület, amiben a kutatók tényleg ott vannak az élvonalban, a legfrissebb ku-tatásokban vesznek részt és kapcsolat-rendszerrel is rendelkeznek, tehát egy jó tudásbázis kell a régióban. Másrészt pe-dig kell a kutatáshoz kötôdô helyi ipar és az innovációt segítô szolgáltató cégek. Persze sok példa van az USA-ban, fôleg a déli államokban, ahol ezek a csúcstech-nológiai központok kinôttek, ott sem volt eleinte helyi ipar. Volt egy jó egye-tem, amit elkezdtek fejleszteni tudato-san, mert minôségi kutatás esetén van rá sansz, hogy oda lehet vonzani egy kuta-tóintézetet vagy magáncéget, amelyik kutatólabort létesítene az egyetemmel közösen, mondjuk konzorciumban. Így aztán elindulhat egy hólabdaszerû növe-kedési folyamat. Mindezek mellé még sok feltételnek kell teljesülnie, ami hosz-szú folyamatot jelent. Az alap a jó egye-tem, az infrastruktúra, és ami talán mostanában vált hangsú-lyossá: kulcsfontosságú egy ve-zéregyéniség megléte, egy magas pozícióban lévô vezetôé, aki megszállottan hisz ebben. Ma-gától semmi sem megy. Pécsett és Kaposváron ezek egyelôre alakuló dolgok.

A regionális tudományok oktatása miért csak kevese-ket érint a KTK-n? Lehet az egyik ok az, hogy a main-stream alapvetôen tér nélküli elméleteket takar? A jövôben esetleg változhat a helyzet?

Az új gazdaságföldrajz mos-tanra teljesen sztenderd a nem-zetközi közgazdasági képzésben, és ez meg is látszik az érdeklôdésen. Egy fontos válto-zás nálunk is van: az alapkép-zésben a makroökonómia mel-lett a kötelezôen választható

tárgyak között idén megjelent a regioná-lis gazdaságtan, és úgy látom, hogy ez a tárgy komoly érdeklôdést váltott ki a hallgatók körében. Az osztatlan képzés idején a regionális specializáció nagyon erôs volt. Az új rendszerben azonban az-zal a nehézséggel kell megküzdenünk, hogy a közgazdasági és az üzleti ágak szétválásával elvesztette bázisát a kép-zés, hiszen – bár mindkét területhez kötôdik – nincs BA-s megfelelôje. Újra kell építeni az ismertséget, de azt gon-dolom, hogy komoly perspektívája van.

Az új gazdaságföldrajznak a min-dennapi gazdaságpolitikára van ha-tása?

Én azt gondolom, hogy az új gazdaság-földrajz megjelenése, sikere a gazdaság-politikára nem igazán hatott, mert a gaz-daságpolitikusok eddig is tudták, hogy a regionális szempontok fontosak, csak a közgazdász kutatók nem akartak errôl tudomást venni – ôk mindig az eszköz-tárnak megfelelô kutatási területeket vá-lasztanak.

Releváns kritika érte-e ezt az irány-zatot?

Igen, és van is, ami jogos. Az új meg-közelítés egy nagyon erôs általános egyensúly elméletet hozott létre, azóta

egyre többen gondolkodnak térszem-léletben. Azonban úgy tûnik, hogy abból az elemzési keretbôl, amit Paul Krugman talált ki (a Dixit-Stiglitz mo-dell térbe való átültetése), nagyon nehezen tudnak szabadulni az elméleti kutatók. Igazából ez olyan, mint egy kényszerzubbony. A másik dolog az, ami-vel az én kutatásiam is foglalkoznak, hogy a tudásáramlásokat, az innovációs folyamatokat nem igazán tudja kezelni ez az elméleti iskola, szimplifikáltan fog-ja fel a technológiai fejlôdést. A kutató-csoportommal együtt kifejlesztett fej-lesztéspolitikai hatáselemzô modellek-ben (GMR modellek) sokkal gyakorlatia-sabb módon közelítünk ehhez a témá-hoz, de nem hiszem, hogy az elméleti gazdaságföldrajz úgy fejlôdne, hogy az innováció folyamatait teljesen be tudná építeni a modelljeibe. Tavaly egyébiránt volt egy gazdaságmodellezéshez kötôdô mûhelytalálkozó itt a KTK-n, ahol a tu-dásalapú regionális fejlesztések álltak a középpontban; az ennek kapcsán készült tanulmányokat jövôre a Szigmában ol-

vashatják az érdeklôdôk.

Az újság központi témája az innováció. Mit üzenne ennek kapcsán a hallgatók-nak?

Fontolják meg a vál-lalkozási lehetôségeket. A vállalkozáskutatási irány ban nagyon jó kur-zusok vannak Szerb professzor vezetésével. Egy közgazdász jó addi-cionális tudást nyújthat ahhoz, hogy az innová-ciós folyamat olajozot-tan mûködjön, például, hogy egy jó ötlet végül sikeresen eladható le-gyen.

Köszönjük az interjút! •

Mesterképzési felvételik: Értelmes alternatíva-e köz-gazdasági elemzô, vagy regionális gazdaságtan mester szakra jelentkezni üzleti alapdiplomával? – ahogy Varga professzor, a KRTI igazgatója látja

A „csô a csôben” típusú továbbtanulási stratégia mellett a „diverzifikációs” stratégiát is választhatjuk. Üzleti alapdiplo-mával és közgazdasági elemzô mesterképzettséggel növelhet-jük munkapiaci esélyeinket akár az üzleti szférában is. Mélyebb pénzügyi vagy marketing elôrejelzésekre és elemzésekre példá-ul minden jelentôsebb hazai vagy nemzetközi vállalatnak szük-sége van. A közgazdasági mesterképzés olyan elemzési készsé-gekkel vértez fel, melyeknek számtalan üzleti alkalmazása le-hetséges. Mit mondhatunk a regionális gazdaságtan mester-képzés vonatkozásában? Az üzleti BA diploma jó alapot jelent-het akár ahhoz is, hogy valakibôl kiváló regionális szakértô le-gyen. A különféle területi szintek (települések, megyék, régiók) vezetése, azok marketingje vagy éppen pénzügyi folyamatai-nak kézben tartása nagyon izgalmas feladatok, melyek szakszerû ellátására igen nagy igény van Magyarországon is. Ezekre a feladatokra készít fel a regionális és környezeti gazda-ságtan mesterszak.

Mesterképzési felvételik: Értelmes alternatíva-e köz-gazdasági elemzô, vagy regionális gazdaságtan mester szakra jelentkezni üzleti alapdiplomával? – ahogy Varga professzor, a KRTI igazgatója látja

A „csô a csôben” típusú továbbtanulási stratégia mellett a „diverzifikációs” stratégiát is választhatjuk. Üzleti alapdiplo-mával és közgazdasági elemzô mesterképzettséggel növelhet-jük munkapiaci esélyeinket akár az üzleti szférában is. Mélyebb pénzügyi vagy marketing elôrejelzésekre és elemzésekre példá-ul minden jelentôsebb hazai vagy nemzetközi vállalatnak szük-sége van. A közgazdasági mesterképzés olyan elemzési készsé-gekkel vértez fel, melyeknek számtalan üzleti alkalmazása le-hetséges. Mit mondhatunk a regionális gazdaságtan mester-képzés vonatkozásában? Az üzleti BA diploma jó alapot jelent-het akár ahhoz is, hogy valakibôl kiváló regionális szakértô le-gyen. A különféle területi szintek (települések, megyék, régiók) vezetése, azok marketingje vagy éppen pénzügyi folyamatai-nak kézben tartása nagyon izgalmas feladatok, melyek szakszerû ellátására igen nagy igény van Magyarországon is. Ezekre a feladatokra készít fel a regionális és környezeti gazda-ságtan mesterszak.

09_2225_szakma1904 - KESZ.indd 23 2011.12.01. 13:25:28

FÉSZEK FÉSZEK

24

SZAKMA

24242424 Janus KKK

FÉSZEK FÉSZEK

Az immár negyedik alkalommal megren-dezett – és konferenciával egybekötött – erôpróbára a három hazai csapat mellett olyan magyarországi intézmények alakulatai neveztek, mint a BGF, a BME, a Szegedi és a Miskolci Tudományegyetem, valamint az Edutus Fôiskola (Tatabánya), míg Erdélybôl a Babes-Bolyai és a Sapientia hallgatói ér-keztek Kolozsvárról és Csíkszeredáról. A hétfô délután öt órakor tartott eligazításon Nagy Árpád fôszervezô köszöntötte a résztvevôket, és ismertette a versenysza-bályzatot, majd Szegô László az esetet adó cég képviseletében bemutatta a Dorogi Erômû múltját, jelenét, és részletesen be-szélt a 2011-ben bekövetkezett jogszabályi változásokról, melyek negatív hatásai érzé-kenyen érintették a kapcsolt energiaterme-lési rendszerrel villamos energiát, gôzt és távhôt szolgáltató erômûvet. A tanácsadó csapatoknak, a vállalat és környezete érté-kelése mellett, feladatuk volt prognosztizálni a várható bevételkiesést 2011-12-re, vala-mint ennek jövôbeli ellensúlyozására egy új, számszakilag alátámasztott koncepciót kel-lett megfogalmazniuk. A közel negyven olda-las esettanulmány feldolgozására és megol-dására 24 óra állt rendelkezésre, melyet min-denki szabadon oszthatott be.

A cég jeleneA Dorogon mûködô cég a rendszerváltást

követô idôszakban többször is gazdát cse-rélt, míg végül 1997-ben a Dalkia Csoport portfóliójába került. A francia anyacég az ez-redfordulón érte el a 100%-os tulajdonosi részesedést. Komoly modernizáció 2001-

ben következett be, mely során a széntüzelésû kazánokat földgázalapúvá állí-tották át, és megépítettek egy kogenerációs egységet, mely segítségével a Dorogi Erômû kapcsoltan hô- és villamos energia termelé-sére is képessé vált. Azt ezt követô évek is a folyamatos fejlesztés jegyében teltek, a 2006-os esztendô volt az elsô, mely során az erômû már biomasszát is felhasznált a szén és földgáz mellett. A biomassza nagy elônye a másik két tüzelôanyaggal szemben, hogy megújuló energiaforrásnak tekinthetô, hisz a mezôgazdasági szektor képes évrôl évre reprodukálni, valamint a szén-dioxid emissziója nulla, tehát abszolút környezet-barát is. Mindemellett beszerzési ára nagy-ságrendileg a földgázénak a fele, így a lehetô legolcsóbb a szükséges fûtôanyagok közül. A probléma abban áll, hogy a vállalat nem mindegyik kazánja alkalmas a befogadására, az átalakítás költsége viszont egyenként nagyságrendileg 500 millió forintot tesz ki.

A vállalat árbevételén belül 2010-ben a megtermelt villamos energia értékesítése 46%-ot tett ki, míg a másik két üzletág, a gôz és távhô nagyságrendileg egyformán része-sedett a fennmaradó 54%-ból. Az áramot a MAVIR Zrt. vette át a KÁT-rendeletben meg-határozott áron, míg a gôzt fôleg környékbe-li ipari fogyasztóknak (elsôsorban a Richter Nyrt. közeli gyáregységének) szolgáltatta a vállalat, távhôvel pedig közintézményeket és a lakosságot látta el Esztergom és Dorog környékén a Promtáv Kft. közvetítésével.

A energetikai piac változásaMiközben a világ lakossága folyamatosan

növekszik – a héten megszületett a hétmilli-árdodik ember -, energiaszükséglete is egyre nagyobb méreteket ölt. A fosszilis, környe-zetet nagyban terhelô energiahordozók he-

lyét a jövôben minden bizonnyal megújuló források fogják átvenni, legalábbis napjaink trendjei erre utalnak. Az Európai Unió is fel-ismerte ezt, és tagországai számára elôírta a zöld forrásokból származó energia szintjé-nek fokozatos növelését. Az EU27-ek közt nagyon nagy különbségek tapasztalhatók, hisz míg a skandinávok már most 20-30%-át ilyen formában állítják elô szükségleteiknek, addig ez a kontinens középsô részében mindösszesen 10% körül mozog. A változás iránya azonban egyértelmû, mindenhol nö-velni fogják a megújuló források részarányát. Az EU teljes egészére vetítve 20%-os szintet irányoztak elô a központi testületek.

Magyarország is természetesen igyek-szik megfelelni az uniós elvárásoknak, és a hazai döntéshozók úgy próbálják alakí-tani a támogatási feltételeket és rendele-teket, hogy a hazai energiatermelés az uniós elvárások irányába változzon. Eme célok érdekében a 2011-ben megalkotott új jogszabályok teljesen átalakították az

Írta: Kisgyura János

Borongós ôszi délután volt, amikor négy, táskákkal és öltönyzsá-kokkal érkezô srác szállt le a 21-es számú buszról egy uránvárosi megállóban. A Szántóba igyekeztek, ahol a regisztráción ismerôs arcok fogadták ôket. Nem sokkal késôbb kezdetét vette a verseny – önmagukkal, riválisaikkal és az idôvel… igyekeztek, ahol a regisztráción ismerigyekeztek, ahol a regisztráción ismervette a verseny – önmagukkal, riválisaikkal és az id

szi délután volt, amikor négy, táskákkal és öltönyzsá- srác szállt le a 21-es számú buszról egy uránvárosi megállóban. A Szántóba

bb kezdetét

szi délután volt, amikor négy, táskákkal és öltönyzsá-szi délután volt, amikor négy, táskákkal és öltönyzsá-

IV. Dr. PAPP LÁSZLÓ SZÁMVITEL VERSENY

Profitot zöldebb energiával!

09_2225_szakma1904 - KESZ.indd 24 2011.12.01. 13:25:34


25

SZAKMA

Janus Pannonius 2525Közgazdasági Szakkollégium

addig mûködô piaci mechanizmusokat. Ezek következtében a Dorogi Erômû, mint energiatermelô drasztikus bevételkiesést kénytelen már az idei évben elszenvedni. A villamos energia kötelezô átvételének (továbbiakban: KÁT) beszüntetése miatt az erômû által termelt elektromos áramot átvevô MAVIR Zrt. 2011 júliusától a ko-rábbi, támogatott 30 Ft/kWh helyett piaci árat, vagyis nagyságrendileg 15 Ft/kWh-ot fizet. A távhô értékesítése kapcsán fordí-tott logikája van a változta-tásoknak, hisz a korábbi szabad árat váltotta fel a re-zsiköltségek befagyasztása miatti rögzített ár a lakossá-gi fogyasztók felé, és a ma-ximalizált ár a távhôszolgáltatók irányába. A két szegmens veszteségét a következô években gôz értékesítésébôl származó növekmény a legoptimis-tább számítások szerint sem képes ellensúlyozni. A vesz-teséges mûködés a jelenlegi helyzet vál-tozatlansága mellett nem vitás, kérdés, hogy mit lehet tenni ennek megváltozta-tása érdekében…

Röviden a megoldási koncepciókrólA helyzet megoldása kapcsán majd min-

den csapat olyan javaslattal állt elô, mely a jelenlegi fûtôanyag költségek csökkenté-sére koncentrált. A biomassza elôtérbe helyezését vagy olyan új tüzelôanyagok használatának lehetôségét elôsegítô tech-nikai beruházások létesítését igyekeztek a versenyzôk megalapozni, mint a hulladék. Az energiatermelés legfôbb eszközei, a ka-zánok átalakítása kapcsán is több koncep-ció látott napvilágot, hisz nem volt egyértelmû, hogy a hat, nem teljesen egy-forma egység közül melyik(ek)et lehet, il-

letve szükséges modernizálni. A projektek költségmegtakarításból adódó hozamait felhasználva a beruházás-analízis mód-szertani eszközeivel, nettó jelenérték és megtérülési idô számításával igyekeztek a résztvevôk az elméletileg helyes koncepci-ók közül a legjövedelmezôbbet kiválaszta-ni. Mivel a 2011-es és 2012-es évekre veszteséget prognosztizáltak a vállalat

számára a csapatok, komoly kérdést vetett fel a várható megtakarítások mértékének elôrejelzése és az újonnan elôállított „zöld áram” értékesítésébôl befolyó többletbe-vétel becslése mellett a projekt finanszíro-zása is. A tôkeerôs anyavállalati hitelnyúj-tás, illetve tôkeemelés lehetôségén túl jó pontokat lehetett szerezni a fôleg üzleti szférából érkezô zsûritagoknál a különbözô pályázati lehetôségekre való figyelemfelhí-vással is (például: Új Széchényi Terv „Meg-újuló energia alapú program” vagy a 2012-tôl induló, KÁT-ot váltó METÁR). A prezen-tációkat követô kérdésszekcióban egyet-len csapat sem kerülhette el a felmerülô kockázatok és azok kezelésének kérdését. Ilyen dinamikusan változó jogi környezet-ben ugyanis már középtávon is nehézzé

teszi a tervezést az a bizonytalan-ság, hogy a jövôben mely típusú, új termelésû energia kap a piaci áron felül állami vagy EU-s támogatást,

arról nem is beszélve, hogy az erômû számára egy esetleges új fûtôanyag be-vezetése kapcsán több üz-leti kockázat (például táro-lással, új munkaerô foglal-koztatásával, egyéb jogsza-bályi feltételeknek való megfeleléssel kapcsolatos problémák) is egyszerre je-lentkezhet.

ZárszóA verseny minden

résztvevôje nevében nagy köszönettel tartozunk az eset írójának - Molnár Krisz-tinek - és a program

szervezôinek – Budai Eleonóra tanárnônek, Nagy Árpád fôszervezônek, illetve a szakkolis segítôknek – valamint az esemény szponzo-rainak, hisz a kihívást jelentô feladat mellé kiváló körülményeket teremtettek.

Ôszintén remélem, hogy a következô tanévben is megrendezésre kerül ez a na-gyon magas színvonalú program, és meg-adatik egy pécsi négyesnek, hogy magasba emelje a gyôztesnek járó serleget! Addig is mindenkit bíztatok, hogy induljon a karon megrendezésre kerülô házi fordulón, a Eurocasesen, és próbálja ki, hogy a gya-korlati problémamegoldásban mennyit tud használni abból a tananyagból, amit az egyetem padjai közt az évek alatt elsajátí-tott! Esetversenyzésre fel, hajrá, „pécsiközgáz”! •

arról nem is beszélve, hogy az erômû számára egy esetleges új fûtôanyag be-vezetése kapcsán több üz-leti kockázat (például táro-lással, új munkaerô foglal-koztatásával, egyéb jogsza-bályi feltételeknek való megfeleléssel kapcsolatos problémák) is egyszerre je-lentkezhet.

résztvevôje nevében nagy köszönettel tartozunk az eset írójának - Molnár Krisz-tinek - és a program

09_2225_szakma1904 - KESZ.indd 25 2011.12.01. 13:25:38

FÉSZEK FÉSZEK


SZAKMA FÉSZEK FÉSZEK

Ez mára egy rendszerszintû problémává nôtte ki magát, amely a jövedelmi és hite-lezési hatásokon keresztül a reálgazdasá-got is bénítja, ill. jelentôsen szûkíti bárminemû gazdaságpolitika mozgásterét. Az eladósodás folyamata ugyanakkor meglehetôsen komplex jelenség, melyben az elmúlt néhány évtized hazai gazdaság- és társadalomfejlôdésének számos sajá-tossága egymással kölcsönhatásban ját-szott meghatározó szerepet. Tôszavakban: az angolszász magánfogyasztási minták, a nyugat-európai típusú társadalmi bizton-ság iránti igény és a dél-európai típusú teljesítmények tartós összeegyeztethetet-lensége; az iméntieket forszírozó – ma már láthatóan – fenntarthatatlan üzleti modellek és hatalmi politikák; a tôkeakkumuláció hiányosságai és a meg-takarítások alacsony aránya – összefüg-gésben a rezsikiadások magas arányával, mely utóbbit részben az erôfölényes pia-cok, részben az alacsony jövedelmek predeterminálják.

Visszatérve a devizafinanszírozás szûkebb problémaköréhez: a nemzetközi szakirodalom háromféle motivációt szo-kott elkülöníteni:

- a devizakockázati alapkitettség fe-dezését, mely elsôsorban a jelentôs devi-zabevételekkel rendelkezô vállalkozások számára lehet reális alternatíva;

- a nemzetközi adóarbitrázs lehetôségét, amely fôleg a nemzetközi nagyvállalatok számára releváns lehetôség a szabad pénzáramok optimalizálása ér-dekében;

- és végül az ún. „spekulációs” moti-vációt, ahol a remélt költségelônyök moz-gatják az adóst.

Könnyen belátható, hogy hazánkban az utolsó variáns volt a domináns, és hogy e mögött kettôs megfontolások húzódhat-tak meg. Egyrészt a külföldi befektetôk

részérôl a forintban denominált magyar eszközöktôl (pl. az állampapíroktól) elvárt devizakockázati prémium létezése, mely a kamatkülönbözetnél kisebb várható leértékelôdés révén szisztematikus költségelônyöket ígért. Másik oldalról a forintkamatokban gyakoriak és jelentôsek voltak a kedvezôtlen meglepetések (várat-lan kamatemelések), melyek a múltban extrém rossz hozam/kockázat profilt ad-tak a változó kamatozású forintadóssá-goknak a lejárati kamatprémiumok tekin-tetében. Mindezekhez párosult, hogy a hazai adósok kinyilvánított kockázatválla-lási hajlandósága kifejezetten magas volt, ugyanis elôszeretettel adósodtak el a ma-gasabb prémiumú, de azzal arányosan magasabb kockázatú devizákban (az euró helyett is inkább svájci frankban, sôt ja-pán jenben).

Ezek a megfigyelések számos tekintetben igényelnék alapos, empirikusan is alátá-masztott közgazdasági kutatások elvégzé-sét a problémakör széles körû feltárása ér-dekében:

1. Milyen szerepet játszottak a hitelfel-vétellel járó kockázatvállalás során az infor-mációs aszimmetriák és a nem tudatos tényezôk, így különösen: a pénzügyi kultúra elmaradottsága; a bankpiac struktúrája és az ebbôl adódó versenytorzulások; vala-mint a szûkebben és tágabban vett felügye-leti hiányosságok?

2. A spekulatív pozíciók tudatos válla-lásához mennyiben járulhattak hozzá a pénzügyi viselkedéstan által leírt jelensé-gek?

3. A racionális döntési teret mely koc-kázatészlelési nehézségek és milyen intéz-ményi keretek torzították?

A hazai szakma e kutatásokkal egyelôre még nagyrészt adós. Szerzôtársaimmal kar-öltve magam is csak egy-egy mozaikdarab beillesztéséig tudtam eddig eljutni. Legfris-sebb eredményünket doktoranduszommal, Pitz Mónikával közösen a KRTI következô

szemináriumán, illetve a Magyar Közgazda-ságtudományi Egyesület decemberi buda-pesti konferenciáján készülünk elôadni. Eszerint a lakosság svájci frank alapú jelzá-loghiteleinek árazása során a banki költ-ségsokkok meghatározó szerepet játszot-tak. Ez alapvetôen kérdôjelezi meg az egyik (bizonyos politikai körökben igencsak, szakmai berkekben már jóval kevésbé népszerû) interpretációnak az igazságtar-talmát, mely szerint az egész problémát a bankok gátlástalan, kizárólag a piaci korlá-tokhoz igazodó magatartása okozza. De a kérdés továbbra is összetett: az általunk ér-telmezett banki költségsokkok közül csak a nemzetközi referenciakamat (LIBOR) és az állami elvonások (banki adóterhek) tekinthetôk exogénnek, miközben a kocká-zati felárak és a hitelportfólió minôségének változásai minden bizonnyal nem teljesen függetlenek a bankok korábbi – sok tekin-tetben vitatható – üzleti döntéseitôl.

Ezzel el is jutunk a közvéleményt és a médiát leggyakrabban foglalkoztató kérdé-sig: végül is ki a felelôs a kialakult helyze-tért? Személyes meggyôzôdésem szerint, melynek az ôsz folyamán számos fórumon hangot adtam, mindhárom szereplô felelôsnek tekinthetô. Ha demokratikus jogállamban gondolkodunk, akkor:

1. Tisztességes szerzôdéseket kell köt-ni, és az elemi szakmai szabályokat be kell tartani (a bankrendszer felelôssége).

2. A megkötött szerzôdéseket be kell tartani, és felnôtt emberként felelôsséget kell vállalnunk korábbi, idôközben tévesnek bizonyult döntéseinkért (az adósok felelôssége).

3. A létezô jogszabályokat be kell tar-tatni, szükség esetén fejleszteni kell azokat, ugyanakkor nem szabad infantilizálni a vá-lasztókat (a magyar állam és a felügyeleti jogosítványokkal rendelkezô független szer-vezetek felelôssége).

Nyilván esetrôl esetre változó arányban, de e három szereplô körében oszlik meg a

A magyar gazdaság szereplôinek eladósodottsága magas, európai összevetésben ma már nem nevezhetô kirívónak. Ugyanakkor kifejezetten magas a sajátos kockázatú devizafinanszíro-zás, és azon belül is a lakossági devizahitelek részaránya.zás, és azon belül is a lakossági devizahitelek részaránya.zás, és azon belül is a lakossági devizahitelek részaránya.

A magyar gazdaság szereplôinek eladósodottsága magas, európai összevetésben ma már nem nevezhetô kirívónak. Ugyanakkor kifejezetten magas a sajátos kockázatú devizafinanszíro-

Írta: Dr. Schepp Zoltán

A devizafinanszírozás kockázataiPénzügyi bizonytalanságok Magyarországon

09_2225_szakma1904 - KESZ.indd 26 2011.12.01. 13:25:40



SZAKMA

felelôsség. Véleményem szerint a rendszerszintû csapdahelyzetbôl való me-nekülés is csak e három szereplô összjá-tékában képzelhetô el, melyben a közös érdeket a visszatekintô veszteségek teljes szintjének a minimalizálása, egyszerû kö-zelítésben a forint stabilitása testesíti meg. A kapcsolódó költségteher méltá-nyos elosztásában pedig az elôretekintô, fokozatos megoldások lennének célravezetôek. Sajnos ehelyett az erô po-litikáját alkalmazták elôbb a bankok, késôbb – de annál nagyobb elszántsággal – a magyar kormány. Komoly félelmem, hogy a legutóbbi idôk történései folytán elôbb-utóbb a harmadik szereplô is türel-mét veszti. Az idei ôsz intenzív forintgyen-gülése, a magyar államadósság minapi leminôsítése, a költségvetési keretek sok területen drasztikus szûkülése nem ked-veznek a magyar lakosság nemzetközi ösz-szevetésben tiszteletet parancsoló tûrôképességének fennmaradásában.

Talán érdemes külön is kitérni a forint árfolyamát alakító folyamatok fôbb összetevôire és hitelminôsítôi besorolá-sunk kérdésére. A forint gyengülésében három fontosabb tényezô szerepét azo-nosíthatjuk:

1. Egyrészt az eurózóna mind több or-szágát érintô szuverén adósságproblémák kiélezôdését és az ezek megállításához szükséges közösségi szintû intézményi re-formok késlekedését. A portfóliójukat a megváltozott kockázati feltételekhez hoz-záigazító szereplôk tranzakciói a piaci árak (hozamok, CDS-felárak) változásain keresz-tül gyakorolnak (akár önszántukon kívül is!) nyomást a politikai döntéshozókra. Az eurózónához millió szálon kötôdô magyar gazdaságra ez természetszerûleg kihat, rá-adásul kicsi és illikvid (a befektetéselmélet nyelvén: magas bétájú) piac lévén felerôsített formában.

2. A hazai makrogazdasági pálya és a kormány által unortodoxnak nevezett gaz-daságpolitika fenntarthatósága is alapvetôen kérdôjelezôdött meg. A magánnyugdíjpénztári megtakarítások ál-lamosítására alapozva korábban tervezett adósságmérséklés kivitelezhetôsége ma már erôsen kétséges a finanszírozási csa-tornák elapadása és a hozamok emelke-dése folytán; az adórendszer átalakítás-

hoz kapcsolódóan a kormány által remélt növekedéstöbblet rövid távon illúziónak bizonyult; a bankrendszerrel szembeni harcos kormányzati fellépés pedig több tekintetben is a visszájára fordult. A banki különadó, a kedvezményes elôtörlesztési lehetôség és más, a bankokat érintô sar-kalatos intézkedések a kockázati tartalé-kok növelésére, a tôkeáttétel és a hitele-zési aktivitás mérséklésére ösztönzik a hitelintézeteket. Friss hitel nélkül pedig nincs növekedés, és a likviditásmérséklési hatások az állampapírok piacát is fenye-getik. Az IMF-fel való együttmûködéshez kapcsolódóan tapasztalható pálfordulás-ok és kommunikációs manipulációk pedig mostanra már a kormányzati személyes hitelességek kérdését is a figyelem közép-pontjába emelték.

3. A tavasz óta új összetételû Mone-táris Tanács eddig még nem nyúlt a jegy-banki alapkamathoz. A kormány által de-legált, ma már a tanács többségét alkotó új tagok preferenciáit a piac szeretné megismerni, és erre a legbiztosabb mód-szer, ha színvallásra készteti ôket. Az el-múlt tíz évben az MNB háromszor emelt már 300 bázispontot az alapkamaton a je-lenleginél lényegesen erôsebb (286 HUF/EUR körüli) forintszintek védelmében. Kérdéses azonban, hogy most hol van a fájdalomküszöb. A november végi kamatdöntô ülés itt mérvadó lehet. A hosszabb lejáratú pénzpiaci kamatokban rejlô várakozások ma már egyértelmûen kamatemelést valószínûsítenek. A deviza-adósságok forinthitelekkel történô erôltetett ütemû kiváltása csökkenti a forintmegtakarítások kínálatát, ha korábbi egyéb célú megtakarításokból finanszíro-zódik; ha pedig friss forinthitelekbôl, ak-kor a kereslet emelkedik. A kamatok emel-kedése mögött fölösleges banki kartellt keresni, az a közgazdasági egyszeregy bá-zisán is könnyen megérthetô.

Bár hitelminôsítôi adósbesorolásunk szûkebb értelemben csak az államadósság pályájának fenntarthatósági kockázatait értékeli, azért alapvetôen ugyanezek a tényezôk dominálnak azokban is. Sokko-lóan hatott a Moody’s döntése, melynek folytán november 25-tôl (15 év után is-mét) a befektetésre nem ajánlott, ún. spe-kulatív kategóriába süllyedtünk, miközben

2009 szintén zivatarosnak nevezhetô tavaszán még 2-3 fokozattal feljebb tartózkodtunk mindhárom nagy hitelminôsítô intézetnél. Szeretnék azért egy kicsit megnyugtatni minden-kit, a helyzet ugyanis több tekintetben változott azóta, ezért a teljes pénzügyi összeomlás veszélyét én most kisebbre értékelem. Hogy mire alapozom ezt:

1. A szuverén államadósság finanszí-rozhatósága ma Európa számos országá-ban okoz problémát. A gyakorlatilag csôdben lévô Görögország mellett a többi perifériás eurózóna-tagállam (az ún. PIIGS országok) minôsítése is jelentôsen rom-lott idôközben. Portugáliát velünk szinte egy idôben sorolta a bóvli kategóriába a Fitch, a Moody’s pedig Írország esetében is a miénkhez hasonló besorolást tart fenn. Idén romlott már az adósság-beso-rolása Spanyolországnak, Olaszország-nak, de az USA-nak és legutóbb Belgium-nak is. Ám az is igaz, hogy a kelet-közép európai térségben relatív megítélésünk romlott. Akárhogy nézzük, jelenlegi leminôsítésünk más nemzetközi kontex-tusba ágyazódik.

2. A válság hatására a hazai folyó fize-tési mérleg drámai javuláson ment keresz-tül az elmúlt két és fél évben, ezáltal önfi-nanszírozási képességünket évi 6-8 Mrd euró reálgazdasági tranzakciós többlet segíti.

3. Az ország devizatartalékai 2009 ta-vaszán 28 Mrd eurót tettek ki, ma ugyanez 37 Mrd euró.

4. A jegybanki alapkamat akkor 9,5%-os volt a jelenlegi 6%-kal szemben.

5. Amennyiben a hazai gazdaságpoli-tika hiteles pályára áll, akkor az annak ki-vitelezéséhez szükséges politikai háttér könnyebben és tartósabban biztosítható a mostani kormány számára a parlamenti erôviszonyokból kiindulva.

A helyzet és a jövô kulcsa azonban to-vábbra is lakosság tûrôképesség fennma-radásában van. Attól ugyanis erôsen tar-tok, hogy azt a hosszabb távú gazdasági perspektívák tartós romlásával párhuza-mosan kell majd megôriznie. •

09_2225_szakma1904 - KESZ.indd 27 2011.12.01. 13:25:42

FÉSZEK FÉSZEKKILÁTÓ


FÉSZEK FÉSZEK

Írta: Barkóczi Csaba

Ez a magyarországi egyetem ugyanis ren-delkezik egy sajátos tulajdonsággal, amivel kevés más egyetem büszkélkedhet a világon: van még egy plusz funkciója a nemzetközi kapcsolatok terén. Pontosabban a nemzeten belüliek terén, mivel híd két nemzetrész fia-taljai között. A PTE a szlovéniai, horvátorszá-gi és a szerbiai magyar fiatal értelmiség szá-mára a regionálisan legkézenfekvôbb fel-sôoktatási intézmény, azaz Pécsett képzik az egykori Jugoszlávia területén élô magyar ér-telmiségi elit java részét. Nem véletlen, hogy a Márton Áron Szakkollégium falai között oly sok hallgatótársunk útlevéllel a zsebében utazik haza az ôszi szünetben vagy a vizsgaidôszak leteltével, de oktatóink életraj-zát végignézve is láthatjuk, hogy többen a Duna vagy a Tisza alsóbb folyásának környé-kén látták meg a napvilágot. Ebben az intézményben találkozhatnak egymással a délvidéki magyarok, az anyaországiakkal.

Aki ismeri a történelmet, az tudja, hogy amikor egy

népet valamely érde-kek el akartak tüntetni a Föld felszínérôl, akkor

legelôször az értelmi-ségi rétegét vették

célpontba. Más szóval addig létezik magyar-ság a Délvidéken, amíg létezik annak szellemi és kulturális életét irányító magyar értelmiség. Így aztán a PTE valahol egy nemzetrész lét-kérdésének kulcsfontosságú intézménye - még akkor is, ha ez az átlag pécsi egyetemis-tában fel sem merül a mindennapi problémá-ink leküzdése mellet.

Pedig húsz évvel ezelôtt kaptunk valamit a horvátországi magyaroktól, amit sosem kö-szöntünk meg és nem is köszönhetünk meg eléggé soha: példamutatást emberi tartásból, hôsiességbôl és bátorságból – s mindezt a magyarság védelmében. Ez az írás nekik és róluk szól. De mégis, mi történt ott 20 éve? Elevenítsük fel az akkori eseményeket.

Ha feltenném a kérdést mikor zajlott le a történelem során a magyarok utolsó gyôztes nagy csatája, akkor a legkülönfélébb vála-szokat kapnám, de senki nem mondaná meg, hogy éppen idén húsz esztendeje volt,

hogy Horvátország területén irregulárisan szervezôdô magyar és horvát katonák

152 napon keresztül tartó véres üt-közet során védték meg Kelet-

Szlavónia magyar lakos-ságát.

A délszláv háború magyar vonatko-

zásai talán a történelmi kö-

zelség miatt is, egyelôre feldolgozatlanok,

pedig két évtized után már illene beszélni róluk. A háború-ban a Jugoszláv Hadsereg, és a mellettük segéderôként har-coló partizánok és csetnikek

célja az ország egységé-nek megtartása volt,

míg az ellenük harcoló horvát erôk az orszá-guk szuverenitása mellett kötelezték el magu-kat. A Vukovár városért folytatott „mini Sztá-lingrád” mellékhadmûveleteként került sor a magyarlakta Szentlászló település elfoglalá-sára. Elôször 1991. június 27-én lôtték a falut a szomszédos szerb Palacsa településrôl, de augusztus végén, mikor megkezdôdött a vukovári ütközet, sürgetôbbé vált a környezô falvak és utak biztosítása a JNH (Jugoszláv Néphadsereg) számára és Szentlászlónál is felélénkültek a harcok.

A helyi lakosság és egy magyar újságíró (bizonyos Rózsa György Eduárd, közismert nevén Eduardo Rózsa-Flores) elkezdték megszervezni a falu védelmét. Magyaror-szágról és a Vajdaságból a határon vagy a katonai blokádon átszökött önkéntesek ér-keztek, hogy megvédjék a magyar települést. A terv az volt, hogy a falu lakosságát a köze-li horvát nagyvárosba Eszékre, majd onnét Magyarországra menekítik. A szerb katona-ság nem csak létszámában, hanem fegyver-zetében is óriási fölényben volt a magyarok-kal szemben. Ennek ellenére, a maroknyi magyar faluvédelem hónapokon át tartó vé-res küzdelem során feltartotta Európa akkor negyedik legerôsebb hadseregét, s mikor 1991. november 24-én a szerbek bevonul-hattak Szentlászlóra, az utolsó lakók is már négy napja elhagyták azt. A JNA és a csetni-kek csak egy kiürített „szellemvárost” von-hattak ellenôrzésük alá. Amíg a magyar csa-pat – egyébként az Elsô Nemzetközi Egység nevet kapta a horvát parancsnokságtól - fel-tartotta a partizánokat, addig 30.000 magyar polgári lakost sikerült a határ túloldalára me-nekíteni a háborús pusztítás elôl.

Felhasznált irodalom:Szentlászló blog - http://szentlaszlo.blogspot.comFelhasznált jegyzet:Dr. Baráth Árpád - Barkóczi Csaba: A háború

nyomai (Elôadás, 2011. április 27., PTE-BTK Po-litikai Tanulmányok Tanszék) •

Bárki, aki egy félévnél többet eltöltött már az ország legrégebbi egyetemén, biztosan tud mondani kapásból több olyan nemzetközi társaságot, programot, esetleg rendezvényt, amelynek keretében külföldi hallgatók látogatnak hozzánk és mi is hozzájuk. Akad azonban más is itt, amirôl kevesebbet beszélünk. Talán azért is, mert valahol egy kicsit még mindig fáj.

Amirôl még nem beszél a történelem Sinka Jenô elôadása alapján

Szentlászló ostroma

2828

10_26_27_kilato_1904 - KESZ.indd 28 2011.12.01. 13:26:39

FÉSZEK FÉSZEKFÉSZEK FÉSZEK KILÁTÓ


Sinka Jenô, a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének (POFOSZ) Fejér megyei elnöke október 23-a kapcsán elôadást tartott a Pécsi Tudományegyetem Bölcsésztudományi Karának Politikai Tanulmányok Tanszékén. Jelen cikkem célja, hogy összefoglaljam az elhangzottakat, azok számára, akik nem tudtak részt venni.

Miután mindenki elfoglalta a helyét, és a hangulatot megteremtô 56-os zászló is a helyé-re került, az este egyik szervezôje Barkóczi Csa-ba szavalta el Simon Péter „A magyar szívû néphez” címû költeményét. Ezután vette kez-detét a tényleges elôadás. Elôször egy példák-kal kiegészített történelmi összefoglalót hall-hattuk, majd a saját élmények elbeszélését.

Elôzmények (1945-1956)Véget ért a második világháború, Magyarorszá-

gon kezdetét vette az orosz megszállás. Az „ideig-lenes hazánkban tartózkodó szovjet hadsereg” rengeteg elfogadhatatlan dolgot mûvelt, fiataljain-kat elhurcolták gulágokba, papokat gyilkoltak, a misézô kelyhek tetején levô nemesfémbôl készült paténát céltáblának használták.

Ezen események mellett alapult meg a Magyar Dolgozók Pártja. Végrehajtó szervük az Államvé-delmi Hatóság („a párt ökle”) volt. Magyarorszá-gon ebben az idôszakban terjedtek a következô kifejezések el sok másikkal együtt: „kötelezô be-szolgáltatás”, „padlásseprés”, „feketevágás”. Sinka Jenô elmesélte, hogy gyerekként általában ôt küldték ki az élelmiszerbolthoz kenyérjeggyel sorban állni. Tíz óra elôtt haza sem ért, annak el-lenére, hogy már hat óra elôtt ott volt, és ekkor se szerzett többet általában, mint fél kiló lisztet. El-

beszélte azt is, hogy gyermekként is pontosan tudta, hogy „melyik éjszaka melyik bácsit vitték el gumibotozásra”.

Az ÁVH mûködését jól prezentálja Császár Ist-ván (élt 29 évet) gazdálkodó története. Egyik dél-után arról értesítették, hogy másnap hivatalos emberek fogják meglátogatni, ezért ne menjen ki a földekre dolgozni. Jöttek is az ÁVH-sok a fekete autójukkal, és szembesítették a váddal, miszerint nem teljesítette a kötelezô beszolgáltatást. Átku-tatták a házat, találtak némi tojást, zsírt, lisztet. Bevitték a rendôrségre, de ez még nem volt elég, ahhoz, hogy bíróság elé cipeljék. Így tartottak egy második házkutatást, ahova már vittek magukkal fegyvereket, búzát, amiket végül megtaláltak Csá-szár István lakásában „elrejtve”. A bíróság elítélte, azonnali kegyelmi kérvényét elutasították, és végül a székesfehérvári börtön udvarában felakasztot-ták. Országszerte csaknem mindenhol történtek hasonló esetek, annak érdekében, hogy a paraszt-ságot rettegésben tartsák.

Forradalom és szabadságharc 1956. október 22-én egyetemi és fôiskolai diák-

ság a Budapesti Mûszaki Egyetem aulájában meg-alkotta a 16 pontot. Követeléseiket, gondolataikat másnap egy békés tüntetés keretében szerették volna a pártvezetôséggel megismertetni. Az elsô sortûz délután fél kettô körül Debrecenben dör-dült el békés tüntetôk közé, majd ezt az ország több nagyobb városa is követte. 24-én, több he-lyen is néma tüntetéseket szerveztek. Székesfe-hérváron az ÁVH épülete elôtt gyûlt össze a tö-meg. Azon a környéken voltak a szovjet tisz-tek lakásai, amiknek védelmére már korábban harckocsikat rendeltek ki. Az ÁVH épületében eldördülô figyelmeztetô lövés hatására, a harcko-csik belelôttek a tömegbe. Hatan meghaltak, so-kan megsebesültek, köztük a rendôrség egyes civil ruhás tagjai is, akik a tüntetôk hangadó emberei-nek megfigyelésére voltak kirendelve. Október 25-e a véres csütörtök elnevezést kapta a Kossuth-téren történt sortûz, és több száz áldozata miatt. Ezt követôen az oroszok a nyomásnak engedve látszólagosan kivonultak, majd új szovjet csapatok érkeztek a régiek helyére. A november eleji

visszarendezôdést, negyedikén a szovjet katonai megtorlás szakította meg („a vérbe fojtás napja”).

Megalakult az MSZMP, és az ÁVH utódszerveze-te a pufajkások. 1957 elején létrejött a párt hadse-rege, a Munkásôrség.

Márciusban Újra KezdjükA MUK jelszava alatt Sinka Jenô és gimnáziumi

osztálytársai megalapították a Forradalmárok Ifjú-sági Szervezetét. Tervük az volt, hogy segítik az el-lenálló felnôtteket, amiben tudják. A márciusi új-bóli forradalom elmaradása után merész lépésre szánták el magukat, egy júniusi éjszaka folyamán a városuk különbözô épületeinek falaira a „Ruszkik mars haza!” feliratot festették. Pár napra rá begyûjtötte ôket a rendôrség, egyik társuk árulta be ôket. Két-három pofon után a következô kér-dést szegezték Sinka Jenôhöz: „Katolikus vagy?” – „Igen, római katolikus vagyok.” Irtózatos gumibo-tos verés volt a válasz, majd jött a második kérdés. „Ki az anyád?” – „Édesanyám neve Nyilas Rozália.” – „Akkor te nyilas vagy”.

A rendôrség célja az volt, hogy neveket szed-jenek ki belôlük, tanárokat, papokat, szülôket, akik felbujtották ôket a cselekedeteikre. Mivel semmit nem mondtak, egy idô után átszállítot-ták ôket a megyei rendôrkapitányságra, Szol-nokra. Öt fiút tartottak fogva egy zárkában, ami a következôképpen nézett ki. Ablak nem volt, csak üvegtéglák, szellôzés egyedül a vasajtóra fúrt két lyukon keresztül történt. Amikor már nagyon levegô híján voltak, akkor zörögtek az ablakon, és kint beindítottak egy zajos ventillá-tort a folyosón. Egyik nap megtudták, hogy be-hoztak egy tanárt a gimnáziumukból. Ezután Sinka Jenôt, mint a FISZ elnökét és helyettesét felállították egymással szemben, és arra kényszerítették ôket, hogy egymást verjék el. Megtették, de neveket nem mondtak.

Sajnos Sinka Jenô története nem egyedülálló, emlékezzünk ennek fényében az 1956-os forrada-lom, és szabadságharcra.

Forrás:Sinka Jenô elôadásahttp://www.pofosz.hu •

Szerkesztette: Gungl Larion

Sinka Jenô elôadása alapján

1956, és ami utána jött

Ez történt NOVEMBERBEN…

14 éve: Elôször lehetett magyar részvényt vásá-rolni a New York-i tôzsdén. (1997.11.14.)

16 éve: Lezajlott az elsô internetes koncert, me-lyet a Rolling Stones mutatott be. (1995.11.18.)

46 éve: Pécsett megkezdôdött az elsô magyar játékfilmszemle. (1965.11.10.)

63 éve: Az országgyûlés elfogadta a nôk egyenjogúsításáról szóló törvényt (1948:XLIII.) (1948.11.26.)

88 éve: Kísérleti jelleggel bevezették a Szovjet-unióban az 5 napos “hetet”. (1923.11.06.)

144 éve: Japánban visszaállították a császársá-got. (1867.11.09.)

181 éve: Megtartotta alakuló ülését a Magyar Tudományos Akadémia. (1830.11.17.)

Forrás: www.ezenanapon.hu

10_26_27_kilato_1904 - KESZ.indd 29 2011.12.01. 13:26:41

FÉSZEK FÉSZEK

30

LEHÚZÓ

XIX. évfolyam 4. szám

FÉSZEK FÉSZEKÁll a bál a gólyabál körül

Egy kormányrendeletnek hála kaotikussá vált a gólyabál szervezése. Eleinte nem csak a helyszín, az étkezés és az idôpont volt kérdéses, hanem az is,

hogy egyáltalán megtartják-e a gólyabált. Rengeteg probléma zúdult a HÖT-re, de a fáradhatat-lan munkájuknak köszönhetôen végül a buli megmenekült.hogy egyáltalán megtartják-e a gólyabált. Rengeteg probléma zúdult a HÖT-re, de a fáradhatat-hogy egyáltalán megtartják-e a gólyabált. Rengeteg probléma zúdult a HÖT-re, de a fáradhatat-lan munkájuknak köszönhetôen végül a buli megmenekült.

Az emberek szeretik elôre megtervezni, elképzelni életük kisebb-nagyobb esemé-nyeit; készülnek rá, elôre lejátsszák maguk-ban egy két részletét… De nagyon nem sze-retik, ha ezek a tervek dugába dôlnek, ha nem úgy alakulnak a dolgok, mint ahogy azt korábban elképzelték. Így járt a HÖT, akik-nek már egy szinte készen lévô tervet kellet kidobniuk a kukába, aztán jöhetett a GPS-eknek köszönhetôen mára az egyik legidegesítôbb dolog: újratervezés… Végül sikerült tisztázni minden felmerülô kérdést. A bál az eredeti idôponthoz képest egy kis csúszással, november 18-án, pénteken kerül megrendezés-re, a jól megszokott Palatinus helyett a KTK épületén belül található Halasy-Nagy Jó-zsef Aulába számûzve.

Nemcsak a HÖT terveit tette tönkre a rendelet, ha-nem több diák elképzelése-it, kedvét rontotta el. A diá-kok szórakozásával szóra-koznak, ez nem szép dolog. Bevallom, engem is foglalkoztat a bál: már egy ideje járom a boltokat, keresem a megfelelô báli ruhát, csiszolgatom a homályba veszett tánctudásom, olykor-oly-kor beleképzelem magam a zsibongó terem-be. A városnézô túrán, amikor megálltunk a hatalmas épület elôtt, és az idegenvezetô szerepébe bújt Ragi közölte velünk, hogy itt lesz majd a gólyabál, beleborzongtam. Azóta mindig, amikor elhaladok a Palatinus elôtt, hasonló érzések fognak el, egyfajta szorongó várakozás lesz úrrá rajtam. Az elôzô évek gó-lyabáljairól készül képeket nézegetve nem esett nehezemre odaképzelni magam a várva várt eseményre. Nos, ezeket az elképzelései-met tette tönkre a már sokat szidott rendelet. Ezzel nem vagyok egyedül, rajtam kívül még több száz ember kedvét veheti el a bálozás-tól. De miért is van mindez?

„Az már senki elôtt sem titok, hogy az álla-mi költségvetésben óriási lyukak tátongnak, és nagyjából szeptember végéig elfogyott min-den tartalék. Az idén szeptemberben kijött, 1316/2011. számú, a költségvetési egyensúly megtartásáról szóló kormányrendelet és ezt kiegészítô 13/2011. számú rektori rendelet ezek értelmében megtiltja 2011 végéig minden költségvetési szervnek - többek között - a bér-leti szerzôdések megkötését. Mivel a Hallgatói Önkormányzati Testület az egyetem részeként költségvetési szerv, mi sem köthetünk bérleti szerzôdést. A helyzetet tovább rontja, hogy a rendeletek ezenkívül megtiltják olyan új szerzôdések kötését, melyek az egyetem alap-tevékenységébe sorolhatók, például az étkez-

tetést.” Készségesen kaptam az alábbi infor-mációt Ragoncsa Szabolcstól, a Hallgatói Ön-kormányzati Testület kulturális referensétôl.

Ebben a helyzetben gyakorlatilag kérdé-sessé vált az egész gólyabál megrendezése is. A pécsi hallgatói önkormányzatok nem hagy-ták annyiban a dolgot, hiszen a gólyabálok nem maradhatnak el. Az EHÖK-kel karöltve a rektori vezetéshez fordultak, abban a re-ményben, hogy segítségükkel át lehetne hi-dalni ezt a helyzetet. A rektor úr, az államtól kirendelt költségvetési biztossal történô kon-zultáció után két feltétel mellett engedélyezte a gólyabálok megszervezését:

1. saját egyetemi infrastruktúrát kell igény-be venni, mivel nem köthetô külsô szolgálta-tóval bérleti szerzôdés (pl. ÁOK Aula, Halasy-

Nagy József Aula)2. minden gólyabálnak ugyanazzal a szol-

gáltatóval kell étkeztetésre szerzôdést kötnie, miután versenyeztették a szolgáltatókat, és a legkedvezôbb árat ajánló nyert

„Ezek után hamarosan meg is szereztük az engedélyt, hogy a karon - a Halasy-Nagy Jó-zsef Aulában - tarthassuk a gólyabált. Így vé-gül, eredeti szándékunktól eltérôen, olyan gólyabálunk lesz, amilyenre még nem volt példa. A program és a hangulat a megszokott lesz, remélhetôleg a kari helyszín is inkább pozitív, mintsem negatív fogadtatásra talál majd” – ezekkel a biztató mondatokkal fejez-te be a tájékoztatást a kulturális referens.

Azért felmerül még jó néhány kérdés, probléma, ami nem hagy nyu-godni. Például, hogy a több

száz szórakozni kívánó diák, ho-gyan fog bezsúfolódni a Halasy-

Nagy József Aulába. Persze erre ott van a már agyoncsépelt „sok

jó ember kis helyen is elfér” köz-hely. De azért kíváncsi vagyok,

hogy a gólyák heringpartija nem ütközik-e egy másik, a West-Balkán-tragédia után hozott kormányrendelettel. Az étkezés

megfelelô megoldásának kérdé-se szintén felvet bennem némi

kételkedést. Remélhetôleg a jegyárakban észlelhetô lesz majd némi kompenzáció, és a korábbi évek viszonylag drága jegyeihez képest csökken némileg az áruk.

Jómagam is alapvetôen a mizéria és a felmerülô problémák ellenére is bizakodó va-gyok, reménykedek abban, hogy több ember lelkiismeretes munkája így is meghozza gyü-mölcsét, hogy rengetegen eljövünk november 18-án, pénteken a KTK Halasy-Nagy József Aulába. A Pécsiközgáz hírnevére nem hozha-tunk szégyent, azaz remek hangulatot, óriási bulit csinálunk, véresre táncoljuk a lábunkat, élvezzük a jobbnál jobb ételeket és italokat. Még a körülmények ellenére is.

Végtére is a valóságban a gólyák a hering-partit élveznék a legjobban… •

Írta: Biancofalco

Heringparty gólyáknak Megint harácsony

11_lehuzo1904 - KESZ.indd 30 2011.12.01. 13:27:14



LEHÚZÓÉs neked mirôl szól?

Egyre csípôsebb szerda éjjelenként a levegô. Egyre több gyertyát gyújtanak meg ott-hon. Egyre kevesebb órára kell még bemenni. Egyre nagyobb hónap végén a fûtésköltség. Mindez csupán két dolgot jelenthet: a) már a nyakunkban liheg a vizsgaidôszak, és b) … mi is a másik? Hát persze, megint karácsony.

Egyre csíphon. Egyre kevesebb órára kell még bemenni. Egyre nagyobb hónap végén a f

Szerzô: zS

Hiszen a vak is látja, hogy az egész vá-ros díszbe öltözött november eleje óta – különös tekintettel a kisebb és nagyobb kereskedelmi egységekre, szuper-, hiper-, mega- és gigamarketekre, bevásárlóköz-pontokra. Bár az átlag egyetemista jó esetben inkább egyéb egységeket (na meg iskolát és könyvtárat) látogat napi rend-szerességgel, már az egyetem melletti boltocskában is lépten-nyomon belebot-lunk a kikerülhetetlen szaloncukor-stan-dokba, egész Mikulás-különítmény és hó-ember-kommandó figyel árgus szemekkel a polcokról, és az alkoholrészle-gen még épphogy át nem vették az irányítást a mézeskalács-szí-vek. Csapataink harcban állnak!

Mindez egyetlen felettes, ünnepinek vagy nemesnek alig-ha nevezhetô, ámde korunk jellemzôihez tökéletesen illeszthetô célt szolgál: FO-GYASSZ! „Vegyél bazi nagy té-vét, fagyasztószekrényt rész-letre, házat meg kocsit…” – a Trainspotting leghíresebb mondatkezdete szezonális te-kintetben fokozottan igaznak bizonyul. A meghosszabbított nyitva tar-tás, a csilingelô reklámspotok, a kirakat-okban a christmas sale feliratok és hó-pelyhek tömkelege, a hangszórókból szóló jingle bells (mint echte magyar ka-rácsonyi dal) mind-mind vásárlásra sar-kall – és nem arra, hogy elgondolkozz rajta: vajon tényleg kell nagyapának az e-book olvasó, anyunak a digitális kép-keret?

Mi lenne, ha egyszer vennéd a fáradsá-got, és a személyesebb, nem mellékesen (ösztöndíj-szempontokat is figyelembe véve) költséghatékonyabb módszert vá-lasztanád: saját kezûleg készítenél aján-

dékokat? Fogadni mernék, hogy a te szü-leid is féltve ôrzött kincsként tekintenek a tizenöt évvel ezelôtt krumplinyomdával összemaszatolt kreálmányaidra – nem azért, mert hasznosak vagy szépek lenné-nek, hanem mert megismételhetetlenek és rád emlékeztetnek, ennélfogva felbe-csülhetetlen értéket képviselnek. Az okostelefonba nehezen tudod integrálni az egyéniséged, mint ahogy a fitneszbérlet sem feltétlenül tükrözi önzetlen szerete-ted és aggódó figyelmességed.

Ha pedig nem érzed magadban a kibon-takozni vágyó kreativitás csíráját sem, még mindig ott a másik lehetôség: aján-

dékozz együtt töltött idôt! És ez alatt nem feltétlenül wellness-hétvégét vagy francia síparadicsomot kell érteni. Természetesen így december-január tájékán minden egye-temista életében az idô a legnagyobb ér-ték, de talán pont ezért lenne olyan fon-tos feláldozni belôle egy keveset a szere-tet ünnepének fenyôgyanta-illatú oltárán. Segíteni anyunak a soha el nem fogyó mennyiségû mákos bejgli megsütésében, beletuszkolni apuval a világ legcsálébb karácsonyfáját a stabilnak korántsem nevezhetô mûanyag tartóba, – és közben végre beszélgetni kicsit egymással, egy-másról.

Persze hiába unalomig ismert frázisok ezek mind a családra vonatkozóan, még-sem tartjuk be soha az aranyszabályokat, mégis mindig sikerül összekapni valami ap-róságon a vacsora alatt. Arról nem is be-szélve, hogy huszonévesen, ha hazauta-zunk a szülôvárosunkba (tegyük fel, hogy elindul a busz/vonat a nulla fokos, közleke-désileg szélsôségesen hidegnek számító ítéletidôben), még az is elôfordulhat, hogy nagyobb prioritást élvez az otthoni bará-tokkal való találkozás, mint a régen (sem) látott rokonok „de megnôttél, férjhez mész már”? típusú rohama. Viszont egyszer egy évben igazán kibírható az utóbbi opció is,

amennyiben komolyan vesszük a „Le-gyen más ez a hétvége, mint a többi!” jeligét.

És ha már barátok: miért ne lehet-ne velük is megosztani a karácsonyi hangulatot? Akik a megosztás szóról egybôl az arckönyves akcióra asszo-ciálnak, azoknak üzenném, hogy a legnézettebb karácsonyi videók, cukimuki mikulássapkás cicák-ku-tyák, századszorra olvasott, mégis ismeretlen eredetû idézetek posz-tolgatása nem a legjobb módja sem a jókívánságok kifejezésének, sem pedig az ünnep eltöltésének. Ellen-

ben szabad, sôt kötelezôen ajánlott a következô bulira a szokásos Jäger-energiaital feat. mekis kaja kombináció helyett forralt borozással és mézeskalács-sütéssel alapozni csakúgy, mint a hozzánk közel állóknak perszonalizált üdvözletet küldeni, a többieket pedig nem zaklatni feleslegesen.

Egy sor mint száz: tessék szépen adventelni, a harácsolás helyett a valódi értékekre fókuszálni, és legalább a Szen-testét fizikailag és lélekben egyaránt csa-ládi körben tölteni – hogy végre egyszer olyan legyen a karácsony, mint a hócukor a reklámbéli kalácson. Boldogat! •

Áll a bál a gólyabál körül

szak, és b) … mi is a másik? Hát persze, megint

Megint harácsony

bizonyul. A meghosszabbított nyitva tar- dékozz együtt töltött idôt! És ez alatt nem

amennyiben komolyan vesszük a „Le-gyen más ez a hétvége, mint a többi!” jeligét.

ne velük is megosztani a karácsonyi hangulatot? Akik a megosztás szóról egybôl az arckönyves akcióra asszo-ciálnak, azoknak üzenném, hogy a legnézettebb karácsonyi videók, cukimuki mikulássapkás cicák-ku-tyák, századszorra olvasott, mégis ismeretlen eredetû idézetek posz-tolgatása nem a legjobb módja sem a jókívánságok kifejezésének, sem pedig az ünnep eltöltésének. Ellen-

ben szabad, sôt kötelezôen ajánlott a

11_lehuzo1904 - KESZ.indd 31 2011.12.01. 13:27:17

SZELLEMSZELLEMSZELLEMSZELLEMSZELLEMSZELLEMSZELLEMSZELLEM GONDOLATÉBRESZTÔ FÉSZEK FÉSZEK GONDOLATÉBRESZTÔ


GONDOLATÉBRESZTÔ FÉSZEK FÉSZEK GONDOLATÉBRESZTÔÉSZEK

„Az idô pénz”. Jól ismert mondás ez, mely igazságtartalmát egy közgazdász sem vitatja. Épp ezért nem mindegy, hogy hogyan is osztja be az ember.

Kiskorunkban még nincsenek ezzel problémáink. Csecsemôként nincs túl sok tevékenységünk az evésen és alváson kí-vül. Ilyenkor még mi szabjuk meg szüleink idôbeosztását, amely beosztástól még hajnali háromkor sem tágítunk.

Késôbb már a szülôk szabják meg ne-künk, hogy mikor mit kell, mit lehet csi-nálni. Például oviba kell menni, de ott nem szabad mások haját húzkodni, sem homokot enni. Ez az aktív nevelés kor-szaka. Valljuk be nem mindig sikeres.

Ahogy haladunk a hírhedt kamaszkor felé, hatalmas daccal és önállóságun-kat követelve mondunk ellent szü-leink szabályozásainak.

Idôvel azért csak benô minden-ki feje lágya (a kivételeknek most nem jár a tisztelet) és elkezdünk azon gondolkodni mit is aka-runk kezdeni az életünkkel. To-vábbtanulásra adjuk a fejünk, egyetemre, fôiskolára me-gyünk. Ezzel el is érkeztünk életünk egy olyan szaka-szához, amikor a mi ke-zünkben van a vezérpálca és a stopper. Mi vesszük fel és osztjuk be óráinkat, ezen be-lül is mi döntjük el, hogy épp melyiken tesszük tiszteletün-ket; nekünk kell odafigyelni a különbözô pályázatok határ-idejére, idôbeni leadására; mi osztjuk be a mosást (színese-ket-fehéreket nem keverjük); és természetesen a bulikat is mi próbáljuk úgy pozícionál-ni, hogy a vizsgákon azért még el tudjuk olvasni a pa-pírt, ne csak nyálunkkal szenteljük fel. Amit eddig kihagytam a felsorolásból és talán egyesek szívesen vitába szállnának

ezzel a kijelentésemmel, de azért valljuk be néha tanulni sem árt. Ez egy olyan program, amit nem szívesen ütemezünk be teendôink közé. A varázslatos és sza-badsággal kecsegtetô egyetemi, fôiskolai világban a többség szereti ezt a pontot a havi vagy éves idôbeosztása végére hagy-ni. Ha így teszünk az élet valóban vidám-nak és bulisnak tûnhet, a vizsgák elôtti idôszak viszont az energiaitalok és nyug-tatók korává válik. Talán könnyû megol-

dásnak érezzük ezt a programot, de nem a leghatékonyabb.

Vegyünk egy példát. Van négy hetünk egy adott vizs-gáig. Hogyan is készüljünk

fel rá?! Az elsô opciót már is-merjük. A negyedik héten,

vizsga elôtt három nap-pal bemutatkozunk könyvünknek és búcsút mondunk ágyunknak. A

második opció az idôben való felké-

szülés. Az elsô hé-ten rászánunk egy-

két órát, hogy egyszer átolvas-suk az anyagot. A

második héten valószínûleg ve-szünk új anyagot, így arra is rászen-telünk egy-két órát. Ha van rá idônk akár az elôzô heti anyagot is megtisztelhet-jük még egyszer.

Harmadik héten megismétel jük az elôzô folya-

matokat, majd a negyedik héten elegendô egyszer átolvas-ni egyben az egészet. Végezetül a vizsga elôtti három napban moziba megyünk

vagy keresünk egy barátot, aki szintén így osztotta be az idejét, tehát ráér velünk sörözni. Meg-lehet, hogy barátaink eddig az „ez hülye” tekintettel néz-tek ránk, hogy miért foglalko-zunk akár csak egy órát is a tananyaggal, hiszen még messze van a vizsga, ám most rendkívül irigykedve fogják nézni távolodó há-tunkat. Azt is le kell szögez-nem, hogy azért mert egy-két órát rászánunk a tanulásra, még nem ment el minden idô, tehát ugyanúgy van idônk bulizni, mint akárki másnak.

Az egyetemet, fôiskolát mindkét módszerrel vé-gig lehet csinálni. Elôbbivel bukdácsoló-san, utóbbival elegánsab-ban. A rossz hír az elsô verzió szerelmeseinek, hogy ha kikerülnek az álláspiacra ez már nem fog mûködni. Ismét eljön az idô mikor mások szabják meg mikor, mit lehet és mit kell csinálnunk. A munkaidô fix, és a kivehetô szabadságok napjainak száma sem fog megnôni. Viszlát nyá-ri szünet, helló nagyvilág. Az új fônök sem fogja megengedni, hogy húzkodd mások haját, és ha kioszt egy feladatot, azt idôben kell elvégezni, nem ér rá a munkanap végén. Muszáj lesz megta-nulnod okosan beosztani az idôdet, fôleg ha késôbb te is családot akarsz ala-pítani. Rendkívül megértô szemekkel fogsz szüleidre nézni, mikor az új kisfônök elkezdi beosztani napjaidat és a hajnali ügyeletbôl nem vehetsz ki betegszabit. A jó hír, hogy Ô olyan fônök lesz, aki gon-doskodik a nyugdíjadról is, legalábbis az idôbeosztásáról biztosan. •

pénz”. Jól ismert mondás ez, mely igazságtartalmát egy

Írta: N. Kriszti

közgazdász sem vitatja. Épp ezért nem mindegy, hogy hogyan is osztja be az ember.

Sok kicsi sokra megy!

Pro

12_32_34_szellem1904 - KESZ.indd 32 2011.12.01. 13:29:32

GONDOLATÉBRESZTÔ FÉSZEK FÉSZEK GONDOLATÉBRESZTÔ SZELLEMSZELLEMSZELLEMSZELLEMSZELLEMGONDOLATÉBRESZTÔ FÉSZEK FÉSZEK GONDOLATÉBRESZTÔ


FF

XIX. évfolyam 4. számXIX. évfolyam 4. szám

Az idô így is, úgy is szalad. Érzékelés kérdése, hogy döcögve vagy sebesen. Személytôl függ, ki hogyan használja ki, hogyan értékesíti. Van, akinél az arányos idôbeosztás hozza a legtöbb profitot, és akad, aki egyedül az utolsó pillanatban képes elkészülni.

Az idôki hogyan használja ki, hogyan értékesíti. Van, akinél az arányos id

Érvelésemben nem a „már csak két perc és indulhatunk” típusú nôi példák-kal fogok elôállni. Ennél sokkal kézenfekvôbb például az egyetemi élet, hogy itt ki, hogyan osztja be a szabad-idejét, és személyre szabottan mi a kedvezôbb. A folyamatos tanulás vagy a közvetlen számonkérés elôtti hajrázás. Bár én az utóbbi kategóriába tartozom, mégis kiemelném, nem biztos, hogy min-denkinek ez az elônyösebb tanulási mód-szer, hiszen ilyen téren két embertípus létezik. A szélsôségek bemutatásához mintaszituációnak vehetjük, hogy az egyik órára komoly prezentációt kell ké-szíteni. A határozatlanabb ember már korán nekikezd a téma kidolgozásához, hogy idôben elkészüljön, és tudását mé-lyebben elsajátíthassa, a magabiztosabb személy pedig mégha tudatalatt is, de ér-zi, hogy neki elég az utolsó pillanatban nekiállni, hogy a bemutatás idôpontjára éppen elkészüljön annyira, hogy azt mondhassa: ô kihozta magából a legtöb-bet. Persze akadnak más alternatívák is, mint amikor valaki idôben belefog a ta-nulásba, de egy véletlen folytán mond-

juk fél liter málnaszörp ömlik a lap-topjára, és kénytelen lesz elnapolni a felkészülést, viszont egyelôre ma-radjunk annyiban, hogy ez kevésbé tipikus eset.

Mostmár túl a részletes bevezeté-sen, bemutatom Nektek az új em-bertípust, a „Homo last minute”-et, aki nem fél a kihívástól, szere-ti a változatosságot, és nem ret-ten meg az álmatlan éjszakáktól sem, hogy idôben megtanulja azt a 260 oldalt, amibôl bármit kér-

hetnek a másnap reggel 8 órai zh-ban. Bár a „Homo last minute” fantáziám szülöttje, mégis épp elég pontosan lehetne jellemezni ahhoz, hogy be-ivódjon a köztudatba. A 21. századi pörgôs, roha-nós életben nem nehéz olyan embert találni, aki mindig kihasználja még az utolsó másodperceket is ahhoz, hogy „up-to-date” legyen akár egy vizsgára, akár egy elôadásra. Ilyenkor jól jön az em-ber számára a „hibamentesen” mûködô rövidtávú memória és a jó koncentrációs készség. Bár a tanulás mennyiségét és minôségét ebben a cikkben egy pillanat-ra sem szeretném összekeverni, köztu-dott, hogy a hamisíthatatlan minôséget az idôigényesebb tanulás garantálja. Mindenesetre egy szerencsés, tehetsé-ges „Homo last minute” képes épp olyan jól teljesíteni, mint az a személy, aki pon-tos idôbeosztás szerint éli mindennapja-it, hiszen Ô hiába állna neki a tanulniva-lóknak hetekkel a számonkérés elôtt, még nem érzi a tanulás fontosságát, ezért másképp rangsorol, míg végül az utolsó pillanatra hagyja a felkészülés utolsó fá-zisát. Másképp szólva, fokozatosan rá-zódik bele a témába. Kezdetben csak fej-ben átgondolja mit is kell megtanulnia vagy a buszon zötykölôdve összerakja a prezentációja anyagát, és megalkotja de-signját, majd a legvégsô pillanatra készíti el a már „szemmel látható és kézzel fog-ható” ppt-jét.

Néhány mondatban, hogy egyenesen kontrázhassak a betáblázott idôbeosztásra, úgy fogalmazok, hogy nem lehet gépként tanulni, magolni, határozottan délután 2 órától egészen 5-ig. Az élethez alkalmaz-

Írta: Erôss Timi

kodni kell. Rugalmasnak kell ma-

radnunk ahhoz, hogy érvé-nyesülni tudjunk. Bármikor, bármi fonto-sabb közbe jöhet. Ezzel azt is kijelentem, hogy elônyösebb elôbb elkészülni, viszont azt is, hogy az egysíkú, katonás beosztás is képes az ôrületig edzeni a diákok idegeit. Ôszinte leszek és sebezhetô, ha kijelentem, az én agytekervényeim is jobban pörögnek a nyomás súlya alatt, hiszen a „Homo last minute”-re pozitív hatással van a stressz. Mindenesetre jobb, ha tisztában vagyunk a tudattal, hogy a buktatókra figyelni kell. Így aki már kipróbálta ezt a kockázatos mód-szert, és megbukott... Javaslom, kezdjen el tanulni elôbb!

Mindenki saját magának felel a sza-badidejéért, a rossz jegyeiért. Maga a té-ma túl összetett ahhoz, hogy minden tí-pust precízen átvegyünk, de hát ezt a cikket még ma bele kell sûrítenem egy A/4-es oldalba lapzártáig. Tehát a végsô tanácsom az, mindenki mérlegeljen, mi számára a legmegfelelôbb.

Az ég már rég besötétedett, a kolesz teljesen elcsöndesedett, így lassan a be-fejezéshez érek. Az óra egyre ketyeg, az idô szalad, mostmár zárom soraimat, hi-szen mindjárt... Éjfélt üt az óra. •

A „Homo last minute”

Kontra


SZELLEMSZELLEMSZELLEMSZELLEMSZELLEMSZELLEMSZELLEMSZELLEM GONDOLATÉBRESZTÔ FÉSZEK FÉSZEK GONDOLATÉBRESZTÔ


Írta és rajzolta

: Dim

bu

Psszt! Egy szót se. Hôsünk épp pillanatnyi békéjét élvezi.

Halk zümmögés hallatszik a belsô szobából. Egy kósza légy keresi a kijáratot. Egyre hango-

sabb és hangosabb, míg le nem telepedik a zöld fotel bársonyos karfáján. Hála a jó égnek.

Pszt! Egy szót se!Ismét csend és béke honol. Sir Mása Telen, azaz Mási bá’ egy 60 pluszos öregúr. Köp-

cös és pávaszemes. Voltaképpen olyan, mint egy poros negy-venes, kis izületi panaszokkal. Mási bá’ cukor nélkül issza a kávét, kiszedegeti a mazsolát a kalácsból, és megrögzötten ropogtatja az ujjait. Nem tudja befûzni a cipôjét, és lámpalázas lesz, ha meg kell szólalnia.

Neje, Madám ’A’ Écsa buta, mint egy szoba-növény. Abban a tudatban él, hogy megeresz-kedett mellei még mindig képesek a hódításra. Écsának jól állnak a hideg színek, kettôre zárja az ajtót, ha „elmentek” hazulról. Túlfôzi a sárgaré-pát, és rosszul párosítja a zoknikat. Mása nem sze-reti ôt.

Pszt! Egy szót se!Ismét csend és béke honol.Fél perc a boldogság.- Te, Mása! Mit üldögélsz ott? – szólt a vékony sipító hang.

- Abban bízol, hogy egyszer majd kikelnek?- Ki tudja - mormolta Mása -, közeleg a tél… Mit fôzöl?-A kedvenced, borjúpaprikás. Találkoztam Osvárral a kö-

zértben. Nem tetszik az új fodrásza. Olyan szigorú a tekinte-te, és sosem köszön nekem. Mint Bóvár! Na. Az is pont ilyen! Most mûtötték combnyaktöréssel. Elesett az istenverte. A rossz nyelvek szerint kigáncsolták. Hmm… várj csak! Tudom is, hogy ki volt! Az a ferdeszemû a’! Olyan sunyi tekintete van. Jaj, én is egyszer majdnem elestem beléje. Figyelsz te rám egyáltalán? Hallod, amit mondok? Benn van a készülé-ked?! Akkor jó.

Pszt! Egy szót se!Mási bá’- nak valójában nincs bent a hal-

lókészüléke. Azaz hogy van bent va-lami, hogy Écsa azt higgye, bent van. A készülék helyett füldugót használ. Az Istennek legyen hála: Écsa rövidlá-tó. Mási bá’- nak azok a pillanatok jelentik a boldogságot, amikor tátog-

ni látja a nejét.

Bele sem mer gondolni, mi lenne, ha pont a gyári hibás dugót helyezné fel. Mert olyan is van. Ezért hallotta reggel a légy zümmögését. Ma van két hónapja, hogy Mási bá’ átveri Écsát. Kénytelen volt elme-nekülni egy csendesebb világba. Csak az erei lüktetését hall-ja. Semmi mást. Semmi mást. De azok a mély gesztusok… maga a látvány, ahogy az asszony szája dolgozik… iszonyat. Már a puszta jelenléte felidegesíti. Az a fura járása, ahogy biggyeszti az ajkait, ahogy csûri a szavakat. Oh, majd elfelejtettem megemlíte-

ni: Mási divatból akcentussal be-szél. Ôrület.

- Ôt sosem érdekli, hogy mi van velem! – fakadt ki Mási - mindig csak ô, csak ô és ô. Vagy az ô roko-

nai, az ô barátai, az ô isme-rôsei. Az elôzô társammal sok-

kal jobban megvoltunk. Mindig idôben feküdt, és a legfontosabb, hogy hagyott

pihenni. Imádtam ôt. Mindig együtt mentünk a kö-zértbe, bôven volt mirôl beszélnünk. Az összeköltözés is sokkal egyszerûbb volt, hisz egy faluból származtunk. Az-tán, mire végre megszoktuk egymást - itt hagyott, mert itt kellett hagynia.

Azóta voltak futó kapcsolataim, aztán jött Mása. Mint egy dupla dinamit. Pörög, forog, és be nem áll a szája. Gyûlölöm ôt! Azt akarom, hogy hagyjon el, s ha már elmegy, hagyjon csendet maga után. Egy jó nagy ûrt szeretnék, ahol csak én és az artériám alkotjuk a zenét. Semmi mást nem kérek: szaba-dítsatok meg tôle!

Nyugodj meg cimbora! Nem tart sokáig. Csak egy évig kell kibírnod. Utána kapsz új feleséget. Ki tudja milyen lesz majd. Rosszabb, mint Écsa vagy jobb, mint az elôzô feleséged, akit imád-tál. Zsákbamacska. Nézzük a dolgok napos oldalát: Jól állnak a ráncok, az ôszhajszálak, az antiszoc külsô és amúgy is, májusban már vizsgaidôszak. Szóval kösz, Écsa! •

Nem érdekel, Écsa, nem érdekel! Nem érdekel, hogy a családod mely tagja cukorbeteg, nem érdekel, hogy hányszor rágsz meg egy falatot,

hogy már megint milyen vastag a szemöldököd. Nem érdekel, hogy hány centis sarkú cipôt veszel fel, és hogy hány tyúkszemed lesz a mit tudom én hány centis sarkú cipôtôl! Kuss legyen!

Nem érdekel, Écsa, nem érdekel! Nem érdekel, hogy a családod mely tagja cukorbeteg, nem érdekel, hogy hányszor rágsz meg egy falatot,

A zöld levelibéka


35

FÉSZEK ELVONÓ

XIX. évfolyam 4. szám

ELVONÓELVONÓELVONÓELVONÓFÉSZEK

Pilinszky János (1921-1981)

Én tiltott csillagon születtem,a partra ûzve ballagok,

az égi semmi habja elkap,játszik velem és visszadob.

Nem is tudom, miért vezeklek?Itt minden szisszenô talány,

ne fusson el, ki lenn a parton,e süppedt parton rámtalál.

Meglátogatok egy emléket,melyet állandóan ôrzök s féltek.Szívemben szól, hangja ékes,szüntelen hallom s egyre mélyed.

Kicsi Szívem szólítlak téged,tarts szívedben jó mélyen,hisz veled álmodom szépet,egészen, míg hiányod fel nem éget.

Így gyötrôdök nappal s éjjel,messze vagy s el nem érlek.Lelkem szüntelen lüktet, érzem.Vágyam feléd, üt belém léket.Elvesztem.

Kupa Krisztina

Szép pici kanári volt. Bur-zsujféle, arany kalit kás. Cso-

dájára jártak az emberek. Icipi-ci kis kanári, csiporgott-csepergett

minden nap piciny szobájának mindhárom emeletén. Kalitkája a vi-

lágot jelentette számára: kívül csak félel-metes, távoli messzeség és örök káosz létez-

hetett. Egyik nap gazdája mégis kiengedte. És a szép pici kanári elôtt kitárult a világ: rep-

kedett körbe a hatalmas szobában, csivitelt, csa-csogott, megértette, mit jelent a szabadság. Este

azonban vissza kellett térnie aranybörtönébe, gazdája este tizenegykor letakarta kalitkáját és nyugovóra tért. A

kismadár nem érte meg a reggelt.

Tarnai Zoltán

"Sem

mi sem ny

omorú

ságosa

bb, m

int az

a méla

bús v

akmerô

ség, a

mely

a hold

at ak

arja,

s aztá

n úgy

eped

el, ho

gy ne

m szere

zte m

eg."

/Jean

-Paul

Sart

re/

Lélekvesztô

Kismadár

Tilos csillagon

HAIKUDeák Ferenc (1803-1876)

Vihar elôtt

Lelkem zuhatagMely szívem tükrét mossa,

Elmém így tiszta

S ne félj te sem, ne fuss elôlem,inkább csittítsd a szenvedést,

csukott szemmel szoríts magadhoz,szoríts merészen, mint a kést.

Légy vakmerô, itélj tiédnek,mint holtak lenn az éjszakát,vállad segítse gyenge vállam,

magam már nem birom tovább!

Én nem kivántam megszületni,a semmi szült és szoptatott,szeress sötéten és kegyetlen,mint halottját az itthagyott.

13_1904elvono - KESZ.indd 35 2011.12.01. 13:30:16

KÖRETKÖRETKÖRET

36 XIX. évfolyam 4. szám

FÉSZEKFÉSZEK

Fôhôsünk egy alkotói (és magánéleti) válságban szenvedô író, akiben egyszerre tör felszínre a „valami sokkal többre, másra vagyok hivatott” érzés és teljesedik ki a „nem is ebben a korban kellene élnem, régen minden jobb volt” gondolat. Menyasszonyával, valamint anyós- és apósjelöltjével Párizsba látogat pihenni és ihletet meríte-

ni, amikor is felfedezi, hogy ha pontban éjfélkor beszáll egy régi taxiba, az visszafuvarozza ôt a ’20-as évek forgatagába. Innentôl fogva minden este jegyet vált az utazásra, példaképeivel és ikonjaival ab-szintozik, megvilágosodik. Igazi sztárparádé (Owen Wilson, Adrian Brody, Marion Cotillard) a film, szerelmeslevél a városhoz, nagyon szépen fény-képezett, elgondolkodtató, mégis könnyed szórakozás. Néhol persze túl sokat markol és keveset fog, de nem ugyanígy kapkodnánk, rohannánk mi is, ha közel száz évet léphetnénk vissza éjszakánként a kedvenc helyünkre a világon? Visszafogottan vicces, romantikusan naiv másfél óra, talán épp ettôl olyan magával ragadó. A vége fôcím alatt rögtön azt gondoltam, hosszú évek óta ez volt a legjobb Woody Allen film. Pedig én nem is vagyok rajon-gó – nekik különösen ajánlom. •

Az most már biztos, hogy Ausztráliában van valami a csapvízben – ha más nem, talán némi kenguru excrementum. Az utóbbi szûk tíz évben ugyanis öm-lesztve kapjuk a modern rockzenét az egykori Új-Hollandiából (Dead Letter

Circus, Karnivool, The Butterfly Effect etc.), de a múltat tekintve ez nem is csoda (az AC/DC azért, remélem, mindenkinek megvan). Ha lakonikusan szeretném összegezni, akkor csak annyit mondanék, hogy ez a zenekar nem

más, mint a Foo Fighters, a Queens of the Stone Age és némi addicionális poszt-grunge egyvelege. Per-sze ebben a mûfajban nem az eredetiség jelent szelekciós elônyt, hanem a lemezenkénti slágerek száma – abból pedig, jelentem, nincs hiány. Az olyan maszkulin erôt sugárzó szerzemények, mint például az elsôre taroló Reptile, az Autobiotics – amit akár Josh Homme is írhatott volna –, vagy a na-gyon tipikus Fireworks In A Hurricane remek sodrást biztosítanak a lemez számára. Dave Grohl is elégedet-ten csettintene; már miután lehúzta a sörét, és kivette a tracklistbôl a balladákat, mert azok ezúttal annyira nem

sikerültek jól. Ezzel együtt a Dance With A Dead Man legalább olyan kellemes anyag, mint elôdje volt; nyugodtan odatehetô a Wasting Light vagy akár a legutóbbi Biffy Clyro mellé is. Példának okáért a Throw Me To The Wolves alatt én is földig taposnám a gázpedált – kár, hogy nincs kocsim… •

Rodrigo Cortés eddig viszonylag ismeretlen spanyol rendezôreal-time monodrámája, a Buried – Élve eltemetve c. film egyik leghatásosabb alkotásaa múlt évnek, a magyar mozik azonban csak idén

mutatták be. Vegyünk egy öngyújtót, egy kést, egy ceruzát, egy mobiltelefont, dobjuk bele ôket egy koporsóba, és ne felejtsük el az extra hozzávalót:egy nagy adag Ryan Reynolds-t.

A történet nagyon egyszerû: egy Irakban dolgozó teherautósofôr (Ryan Reynolds) egy koporsóban találja magát a föld alá temetve. Minden, amit megtudunk róla, a mobiltelefonos beszélgetésekbôl derül ki. Elrablói váltságdíjat követelnek érte, míg ô az FBI túlbürokratizált rendszeré-vel vívja reménytelennek tûnô szócsatáit. A bezártság, a pislogó, néhol teljesen kial-vó fények, a küszködés az életben maradásért, az ebbôl adódó feszültség, a lelki ví-vódások és a tudat, hogy egyre kevesebb esélye van atúlélésre, nem engedi felléle-gezni a nézôket. A befejezés pedig egyszerûen zseniális (Fuckyourself, Mark White!). Reynolds ebben a filmben vált számomra tinibálványból színésszé. Nem ajánlom gyenge idegzetûeknek, ahogy mondani szokás, továbbá klausztrofóbiásoknak sem, viszont bárki másnak hatalmas élményt nyújthat e különleges alkotás. •

Írta: Adri

Írta: S. Laci

Írta: Endre

világon? Visszafogottan vicces, romantikusan naiv másfél

Buried – Élve eltemetve

Calling All Cars – Dancing WithA Dead Man

Éjfélkor Párizsban (Midnight in Paris)

(Ryan Reynolds) egy koporsóban találja magát a föld alá temetve. Minden, amit megtudunk róla, a mobiltelefonos beszélgetésekbôl derül ki. Elrablói váltságdíjat követelnek érte, míg ô az FBI túlbürokratizált rendszeré-vel vívja reménytelennek tûnô szócsatáit. A bezártság, a pislogó, néhol teljesen kial-vó fények, a küszködés az életben maradásért, az ebbôl adódó feszültség, a lelki ví-vódások és a tudat, hogy egyre kevesebb esélye van atúlélésre, nem engedi felléle-gezni a nézôket. A befejezés pedig egyszerûen zseniális (Fuckyourself, Mark White!). Reynolds ebben a filmben vált számomra tinibálványból színésszé. Nem ajánlom gyenge idegzetûeknek, ahogy mondani szokás, továbbá klausztrofóbiásoknak sem, viszont bárki másnak hatalmas élményt nyújthat e különleges alkotás.

fogva minden este jegyet vált az utazásra, példaképeivel és ikonjaival ab-szintozik, megvilágosodik. Igazi sztárparádé (Owen Wilson, Adrian Brody, Marion Cotillard) a film, szerelmeslevél a városhoz, nagyon szépen fény-képezett, elgondolkodtató, mégis könnyed szórakozás. Néhol persze túl sokat markol és keveset fog, de nem ugyanígy kapkodnánk, rohannánk mi is, ha közel száz évet léphetnénk vissza éjszakánként a kedvenc helyünkre a világon? Visszafogottan vicces, romantikusan naiv másfél óra, talán épp ettôl olyan magával ragadó. A vége fôcím alatt rögtön azt gondoltam, hosszú évek óta ez volt a legjobb Woody Allen film. Pedig én nem is vagyok rajon-gó – nekik különösen ajánlom.

14_koret - KESZ.indd 36 2011.12.01. 13:31:34

KÖRETKÖRETKÖRET

37XIX. évfolyam 4. szám

FÉSZEKFÉSZEKFÉSZEK

Marketinges hallgatók elônyben! Könnyû olvasmányt keresel, mely egyben hasznosítható is tanulmányaid folyamán? Ne keresd tovább, megtaláltad!

„Ha minden jól megy, mire a könyv végére ér, Ön is eljut a felismerésig, hogy akármilyen spontán embernek gondolta magát, valójában sokkal kiszámíthatóbb, mintsem hajlandó lenne beismerni.” Kicsit közhely, de napjainkban a kommunikáció forradalmát éljük. „Ma-napság jóformán mindannak, amit teszünk, marad digitális lenyomata valamilyen adatbázisban. E-mailjeinket megôrzik a szolgáltatók naplófájljai, telefonbeszélgetéseink pontos idôponttal ellátott adatai ott nyugszanak a telefontársaságunk hatalmas merevlemezein”. Az erdélyi magyar származású író könyve eredetileg angolul jelent meg tavaly, azonban a jó fordításnak köszönhetôen kellemes olvasmány már magyarul is. A mû témája igen érdekes, megtudhatjuk belôle, hogy mennyit tudhatnak rólunk mások a technika révén, illetve mennyire kiszámíthatóak jövôbeli cselekvéseink. A véletlen korántsem uralja oly mértékben az életünket, mint ahogy eddig gondoltuk. A könyv több ügyes párhuzamos történettel szemlélteti nézôpontját. Például: vajon elkerülhetô lett volna-e a Dózsa-féle parasztfelkelés? Olvasásához nem szükséges mély marketingismeret, illetve más „szakmai” tudás, mégis egy hasznos élménnyel lehetünk gazdagabbak; fogalmazásmódja egyszerû, könnyen olvasható. •

A regényt a következô mondat vezeti fel: „Ebben a könyvben egy szó sem igaz.” És ez így is van. Egyszerû sztoriként indul, majd a történetvezetés fokozatosan válik egyre különösebbé, míg végül el nem vezet minket egy

igencsak meghökkentô fináléig. Ráadásul az egészet áthatja Vonnegut egyedi stílusa és humora.Aki olvasott már Vonnegut regényt, az nagyjából tudja, mire számíthat. A fekete humor nagymesterének is titulált író e mûve szerény véleményem szerint az egyik legjobbra sikerült.A könyv egy Jónás nevû író fiktív önéletrajza, akit a véletlenek (?) sorozata egy San Lorenzo nevû kis szigetre terel. Az egész történetet átszövi a sziget mára üldözötté vált vallási vezetôjének, bizonyos Bokononnak a tanítása. Ez a vallás nyíltan felvállalja, hogy hazugságokon, avagy „fomákon” alapszik, és célja csupán a szigeten borzalmas körülmények között élô ôslakosok lelki gyötrôdésének enyhítése.

Megadja annak az illúzióját, hogy mindenkinek van egy eleve elrendelt célja, amit az élete folyamán be fog teljesíteni. Kívánom, hogy ez a kis ajánló a ti „vin-dit”-etekké (hirtelen lökés a bokononizmus felé) váljon. •

Írta: Laresz

Ha meguntad volna a konditermek megereszkedett levegôjét, és valami rendhagyóbb mozgásformára vágynál, ak-kor látogass el a Pécsi Mûjégpályára, ahol a szabad ég alatt róhatod a köröket. Ki ne szeretne könnyedén siklani a jégen, minden bút és bajt hátrahagyva? Hogy biztosan ne fogyj ki a szuszból, jó hangulatú zenék biztosítják a ritmust. Ha ezen felül vágynál még valami ihletforrásra, akkor a büfénél lehetôséged van egy-két pohár forralt bor és némi harapnivaló beszerzésére is. Mivel jó-magam is megrögzött híve vagyok a korcsolyázásnak, bátran ajánlanám mindenkinek, akár egy jó hétvégi programként a barátokkal. De aki esetleg nem tudja kivárni a hétvégét, annak hétköznap-okon is van módja az effajta kikapcsolódásra. A jégpálya hétfô kivételével minden nap 3 órás turnusokban várja vállalkozó szellemû látogatóit: kedden, szerdán illetve csütörtökön 9–12 és 13–16 óráig, péntektôl vasárnapig pedig az elôbbi idôpontokat kiegészítve 17–20-ig is. A belépô ára 700 pezeta; esetleges plusz költségként felszámolhatjuk még a korcsolyabérlést, ami egy órá-ra 450, kettôre 500, háromra pedig 550 forintra rúg.

Egy próbát mindenképp megér, az élmény és az izomláz garantált! •

Írta: Petra

Írta: Hope

Kurt Vonnegut: Macskabölcsô

Barabási Albert-László: Villanások

Korira fel!

spontán embernek gondolta magát, valójában sokkal kiszámíthatóbb, mintsem hajlandó lenne beismerni.” Kicsit közhely, de napjainkban a kommunikáció forradalmát éljük. „Ma-napság jóformán mindannak, amit teszünk, marad digitális lenyomata valamilyen adatbázisban. E-mailjeinket megôrzik a szolgáltatók naplófájljai, telefonbeszélgetéseink pontos idôponttal ellátott adatai ott nyugszanak a telefontársaságunk hatalmas merevlemezein”. Az erdélyi magyar származású író könyve eredetileg angolul jelent meg tavaly, azonban a jó fordításnak köszönhetôen kellemes olvasmány már magyarul is. A mû témája igen érdekes, megtudhatjuk belôle, hogy mennyit tudhatnak rólunk mások a technika révén, illetve mennyire kiszámíthatóak jövôbeli cselekvéseink. A véletlen korántsem uralja oly mértékben az életünket, mint ahogy eddig gondoltuk. A könyv több ügyes párhuzamos történettel szemlélteti nézôpontját. Például: vajon elkerülhetô lett volna-e a Dózsa-féle parasztfelkelés? Olvasásához nem szükséges mély marketingismeret, illetve más „szakmai” tudás, mégis egy hasznos élménnyel lehetünk gazdagabbak; fogalmazásmódja egyszerû, könnyen olvasható.

kor látogass el a Pécsi Mûjégpályára, ahol a szabad ég alatt róhatod a köröket. Ki ne szeretne könnyedén siklani a jégen, minden bút és bajt hátrahagyva? Hogy biztosan ne fogyj ki a szuszból, jó hangulatú zenék biztosítják a ritmust. Ha ezen felül vágynál még valami ihletforrásra, akkor a büfénél lehetôséged van egy-két pohár forralt bor és némi harapnivaló beszerzésére is. Mivel jó-magam is megrögzött híve vagyok a korcsolyázásnak, bátran ajánlanám mindenkinek, akár egy jó hétvégi programként a barátokkal. De aki esetleg nem tudja kivárni a hétvégét, annak hétköznap-okon is van módja az effajta kikapcsolódásra. A jégpálya hétfô kivételével minden nap 3 órás turnusokban várja vállalkozó szellemû látogatóit: kedden, szerdán illetve csütörtökön 9–12 és 13–16 óráig, péntektôl vasárnapig pedig az elôbbi idôpontokat kiegészítve 17–20-ig is. A belépô ára 700 pezeta; esetleges plusz költségként felszámolhatjuk még a korcsolyabérlést, ami egy órá-ra 450, kettôre 500, háromra pedig 550 forintra rúg.

14_koret - KESZ.indd 37 2011.12.01. 13:31:37

FÉSZEK FÉSZEK


MOZAIKMOZAIKMOZAIKMOZAIK FÉSZEK FÉSZEK

Írta: Hope

Közel egy év távlatából vizsgálhatjuk, ér-tékelhetjük a Tudásközpont mûködését, megjelenését, koncepcióját, hiszen 2010. október 25-én nyitotta meg kapuit. Nem sokan tudják, hogy a Tudásközpont jelenleg a világon egyedülálló létesítmény, egy kü-lönleges könyvtár, hiszen két eltérô funkci-ójú könyvtár mûködik falai között: a Bene-dek Ferenc Szakkönyvtár és a Csorba Gyôzô Megyei Könyvtár. A két különbözô divízió közös pontja a nyilvánosság.

Az elmúlt egy év mûködése alatt nem hoztak létre különálló marketingosztályt, illetve egységes marketingstratégiát, -koncepciót. Ezt a hiányosságukat a közeljövôben orvosolni szeretnék. Az egyik legfontosabb cél, amit a Ház építé-sénél, szerkezetének kialakításánál figye-lembe vettek, hogy a könyvtárba belépô ne két különbözô könyvtárt lásson, érzé-keljen. Célközönsége a Dél-dunántúli Ré-gió lakosai, nagyrészt Pécs polgárai, az egyetemisták. A két könyvtár célcsoport-ja igen eltérô, hiszen míg a megyei könyv-tár célcsoportja igen tág: a városlakók széles körét foglalja magában végzettségtôl, kortól függetlenül, addig a szakmai, tudományos könyvtár egy sajá-tos célcsoporttal jelenik meg: egyetemis-ták, oktatók, kutatók. Az elôadáson meg-említették továbbá a bírói kamarákat, il-letve a vállalati szférát a közbeszerzés tekintetében.

Az elmúlt idôszakban egy összetett, komplex benyomás, kép alakult ki bennem az intézményrôl. Közgázos hallgatóként számunkra nagy elôny, hogy rendkívül közel van, épülete fiatalos, modern, környezete rendszeresen ápolt, illetve egyetemi könyv-tárunk egy külön emeletet kapott a jogász-hallgatókkal. Az épületbe belépve hatalmas terekkel találkozunk, ez elsôre nyomott, el-veszett érzést kelt bennem, azonban idôvel megszokottá válik. Ezt ellensúlyozzák az idôszakos kiállítások rögtön a bejárattal szemben. Véleményem szerint ez a megol-dás szükséges az épület „közelebb érzésé-hez”. Belsô építészetét tekintve korszerû, fejlett. A hatalmas ablakoknak köszönhetôen világos és átlátható az épület szerkezete.

Emlékszem, hogy elsô látogatásom al-kalmával nem tudtam, merre menjek, mit csináljak. Szerencsére a biztonsági szol-gálat szakemberei a segítségemre siettek, mindent elmagyaráztak. Ebben az adott helyzetben hiányoltam egy kisebb infor-mációs pultot a bejárat közelében vagy legalább tájékoztató táblák elhelyezését a könyvtárlátogatók számára. Az informáci-ós, illetve regisztrációs pult a bejárat felôl nehezen észrevehetô, valamint távol he-lyezkedik el. A látogatók könnyebb tájé-kozódása érdekében tájékozódási táblák, illetve egy egyszemélyes (akár elektroni-kus) információs pult elhelyezése lenne javasolt a vezetés számára. Ez az informá-ciós pult tájékoztatná a látogatókat a könyvesbolt, a büfé, a ruhatár, a mosdó, a nagyelôadó elérésének útvonaláról.

Amennyiben már többször voltunk a Tu-dásközpontban, könnyen, gyorsan, egyszerûen megtalálhatjuk az általunk kívánt könyvet, szolgáltatást. Az épület elrendezé-se nem bonyolult. Általában a könyvtárak-nak egy sajátossága, hogy idôsnek, poros-nak gondolják az emberek. Ez a sztereotípia a Tudásközpontra egyáltalán nem releváns; habár nyugodt, csendes és tiszta, a látogató

nem érzi magát könyvtárban, ugyanis a le-tisztult, világos színek, a bútorok mind egy modern „iroda” érzését keltik. Másrészt be-lépéskor a hatalmas terek, a letisztultság és a csend nyugalmat közvetít a belépôvel szemben. Számomra kellemes meglepetés, illetve egy nagyon kreatív, fiatalos gondolko-dás bizonyítéka, hogy a fôigazgató asszony elképzelései szerint az egyetem egészségtu-dományi karával való együttmûködés ered-ményeként a könyvtár eltérô emeletein mozgási lehetôségeket fognak biztosítani.

Jelentôs keresleti ingadozással találkozik a Tudásközpont az év eltérô szakaszain. Mint általában minden pécsi intézményt üzemeltetô, azzal a kihívással kerül szem-be, hogy nyáron visszaesik a látogatók szá-ma. Ennek ellensúlyozása érdekében igye-keznek eltérô programokat nyújtani a város állandó polgárai számára.

Elkészült az intézmény saját arculati kézi-könyve, amely során meghatározták az egy-séges kommunikációs elemeket: betûtípus, levélpapír, logó. A Tudásközpont saját logóval rendelkezik, mely a csigamotívumra támaszkodik, fiatalos, színes és vidám, hon-lapjukon megtaláljátok. Már maga az épület tükröz egy képet magáról: új, modern.

A régió, de fôként a város polgárai számá-ra számos programnak nyújt otthont az in-tézmény. Nemrégiben volt például a Vándorgyûlés, állandó jelleggel rendeznek beszélgetéseket, könyvbemutatókat, és volt Mikulás-ünnepség, mely remélhetôleg idén is megrendezésre kerül.•

Marketing mesterszakos hallgatóként ellátogattunk a Tudásközpontba, ahol a fôigazgató asszony, illetve két kollégája bemutatták számunkra a Tudásközpontot, valamint a Házat mind funkcióját, mind felépítését tekintve. Egy rövid összefoglalót olvashattok, a teljes mondandóm ugyanis betöltené az újságot.

Marketing mesterszakos hallgatóként ellátogattunk a Tudásközpontba, igazgató asszony, illetve két kollégája bemutatták számunkra a Tudásközpontot,

valamint a Házat mind funkcióját, mind felépítését tekintve. Egy rövid összefoglalót olvashattok, a teljes mondandóm ugyanis betöltené az újságot.

Kultúr-Kaland III.

A kultúra kulcsa

nagyelôadó elérésének útvonaláról.

dásközpontban, könnyen, gyorsan, egyszerûen megtalálhatjuk az általunk kívánt könyvet, szolgáltatást. Az épület elrendezé-se nem bonyolult. Általában a könyvtárak-nak egy sajátossága, hogy idôsnek, poros-nak gondolják az emberek. Ez a sztereotípia a Tudásközpontra egyáltalán nem releváns; habár nyugodt, csendes és tiszta, a látogató

Jelentôs keresleti ingadozással találkozik

15_mozaik38_42_1904 - KESZ.indd 38 2011.12.01. 13:32:22



MOZAIKMOZAIKMOZAIK

Az innovációról mindenkinek más és más jut eszébe, ami nem is csoda, hiszen a fogalom oly összetett és sokszínû, hogy szinte minden téren jelen van. Amennyiben a marketing terén vizsgáljuk az innovatív kutatásokat, szembe találjuk magunkat egy új, ám nagyon izgalmas kutatási ággal, a neuromarketinggel. Errôl a kutatási ágról fog bôvebb információkat adni Kovács Ágnes.

Elsô kérdésként szeretnélek meg-kérni, hogy pár mondatban mutatkozz be: Ki is vagy, milyen szakra jársz, il-letve hányadéves vagy?

Kovács Ágnes, negyedéves marketing szakos hallgató vagyok. Negyedévesként a szakmai gyakorlatomat töltöm a Magyar Turizmus Zrt. pécsi székhelyû Regionális Marketingigazgatóságán. A munka mellett nap, mint nap a neuromarketinggel is fog-lalkozom: kutatom a módszer lehetôségeit, és fMRI képelemzô kurzusra járok a Pszi-chológia Tanszékre.

Igazán izgalmasan hangzik ez a kuta-tási ág. Mesélnél nekem egy kicsit ar-ról, hogy mi is ez a neuromarketing?

A neuromarketing egy innovatív marke-tingkutatási módszer, amelyet a marke-tingkutatás eddigi irodalma szerint a mûszeres megfigyelések közé lehetne be-sorolni. (Ha mindenképpen ragaszkodunk a besoroláshoz.) Én nem ragaszkodnék, mert még kiforratlan módszernek tekinthetô a neuromarketing. A módszer az idegtudomány eddigi ismereteit fel-használva a funkcionális MRI (fMRI) esz-köz segítségével kutatja a fogyasztók ér-zelmi döntései mögött álló agyi folyama-tokat.

Hol hallottál errôl a kutatási formá-ról, hiszen ha jól tudom, ez új kutatási módszernek számít Magyarországon?

Külföldön (Spanyolország, Portugália, Amerika, Németország) a nagy marketing és piackutató cégek körében az elmúlt években robbanásszerûen növekedtek a neuromarketing kutatások. Egyre több cég alkalmazta az idegtudomány bizonyos lehetôségeit a marketing területén sikere-

sen. Azt, hogy elôször hol hallottam (hol olvastam) róla, már nem is tudom. Egyedi és újszerû területtel szerettem volna fog-lalkozni a marketingkutatás keretein belül. Másodévesként ismertem meg a mód-szert, dr. Szûcs Krisztián tanár úr pedig a mai napig támogatja a neuromarketing ku-tatásomat.

Mi fogott meg benne annyira, hogy te is foglalkozz mélyebben a témával, hisz ha jól tudom, e témában írod a szakdolgoza-todat is?

Igen, a neuromarketing a szakdolgoza-tom témája. A módszer egyedisége és újszerûsége fogott meg. Egyedi, mert ké-pes az érzelmek mérésére, a vásárlói dön-téshozás folyamata mögött álló agyi me-chanizmusok megértésére. Ez egy olyan módszer, amely a korábbi markatingkutatási módszerekkel szemben nemcsak a való-ság 10-20%-át tárja fel, hanem akár 70-80%-os valóságot is állíthatunk. Újszerûségét pedig nem nagyon kell bizo-nyítanom, hiszen maga a neuromarketing fogalom 2002 óta létezik, az elsô fMRI kí-sérlet pedig 2004-ben volt. Magyarorszá-gon fMRI-vel végzett neuromarketing kí-sérletet még nem végeztek, és ennek a módszernek magyar szakirodalma a mun-kám megírásáig nem volt. A neuromarketing egyediségében és újszerûségében a kihí-vást láttam, és most is ezért foglalkozom a témával.

Mit gondolsz miért fontos ez a téma és milyen lehetôségeket látsz benne?

Ez a módszer hatalmas lehetôség a nagy cégek számára. A módszer alkalmazása igen költséges, ezért említettem a nagy-vállalatokat. Óriási mennyiségû informáci-ót nyerhetünk a neuromarketinggel, és ezek az adatok megbízhatóak. De ez a módszer a jövôben fog kiteljesedni, ma

még nincsenek meg azok az eszközök, amelyekkel a módszerrel nyert hatalmas információ feldolgozható lenne.

Ha jól tudom, e témában neveztél az idei Megyei Innovációs Díjra, kérlek, mesélj nekünk errôl a versenyrôl, mi motivált, hogy nevezz rá?

Azért neveztem a Díjra, mert az idegtu-domány és a marketingtudomány terüle-teinek összefonódásával kialakult neuromarketing innovatív módszer, amely-lyel Magyarországon még nem kutattak. Én pedig szeretnék ezzel az új kutatási te-rülettel foglalkozni.

Sok sikert kívánok a további kutatás-hoz, remélem, szép sikereket érsz el e té-ren, öregbítve ezzel a Pécsiközgáz eddig is nagy tekintélynek örvendô hírnevét!

- Köszönöm az interjút! •

Készítette: Harsányi Ákos

PTE KTK, Marketing szak, IV. évfolyam

A kultúra kulcsa Interjú Kovács Ágnessel

még nincsenek meg azok az eszközök,

15_mozaik38_42_1904 - KESZ.indd 39 2011.12.01. 13:32:25

FÉSZEK FÉSZEK


MOZAIKMOZAIKMOZAIKMOZAIK FÉSZEK FÉSZEK

hogy a mûvészeti ágak széles körébôl várta a tehetségeket, így nem egy végsô gyôztes, hanem az egyes kategóri-ák legjobbjai nyer-ték el a meghirde-tett jutalmat, a külföldi utazást. Fontos különbség még napjaink tehetségkutatóival szem-ben, hogy sem a szerkesztôk, sem a zsûritagok, sem a versenyzôk körében nem játszottak szerepet a különbözô üz-leti érdekek. Nem jelent meg a tehetségek

„elôgondozása”, vagyis a jelentkezôkkel a tele-víziós adások elôtt nem foglalkozott se koreog-ráfus, se stylist, legfel-jebb az elôválogatók során kaptak néhány tanácsot a zsûritagoktól. Különö-sebb utógondozás sem volt jellemzô a mûsorra,

a televízió nem mene-dzselte a felfedezett te-

hetségeket, nem próbált pénzt csinálni belôlük, de elôfordult, hogy a korábbi gyôzteseket, helyezetteket meghívták egy-egy fellépés erejéig a Ki Mit Tud? kísérômûsoraiba.

A versenyzôkre is jellemzôbb volt a játé-kos hozzáállás, a barát-ságos légkör; a legfôbb motivációnak nem a külföldi utazást vagy a tárgynyereményeket te-kintették, sokkal inkább a tévében való szereplés

„Ki akar a tévében szerepelni? Ki tudná a közönséget szórakoztatni egy mûsorral? És mit vinnél magadra a VIT-re (Világifjú-sági Találkozó) Helsinkibe, ha a Ki Mit Tud?-on gyôztes csapat tagja lennél?” – ezekkel a figyelemfelkeltô kérdésekkel kezdte népszerûsíteni a rádióújság 1961 karácsonyán a televízió új mûsorát, a Ki Mit Tud?-ot.

Az ötletet az egykori szerkesztôk törté-netei alapján a Magyar Optikai Mûvek kul-túrházának vasárnap délelôtti programja adta: ezeken az összejöveteleken bárki bemutathatta a jelenlevô közönségnek a tehetségét, a nézôk pedig taps-sal vagy kifütyü-léssel jutalmaz-ták. Az eredeti el-képzelés szerint a televízió élô köz-vetítést adott vol-na a kultúrházból a fellépések ide-jén, az egyik késôbbi szerkesztô, Békés József azon-ban felfedezte a fiatal tehetségek bemu-tatásában rejlô lehetôségeket, így szüle-tett meg az ötlet a saját mûsor készítésérôl.

Az elsô felhívással még csupán három-száz érdeklôdôt nyert meg magának a mûsor, a televíziós adások indulásakor azonban a szerkesztôk lehetôvé tették a folyamatos jelentkezést, így már jóval többen kedvet kaptak az részvételhez – köztük Koncz Zsuzsa, aki barátnôjének egy órai levelezés során vetette fel, hogy kipróbálhatnák magukat a mûsorban.

A Ki Mit Tud?-ok egyik fontos jellemzôje,

„elôgondozása”, vagyis a jelentkezôkkel a tele-víziós adások elôtt nem foglalkozott se koreog-ráfus, se stylist, legfel-jebb az elôválogatók során kaptak néhány tanácsot a zsûritagoktól. Különö-sebb utógondozás sem volt jellemzô a mûsorra,

Írta: Szemerédi Orsilehetôségét – sokan nem is tervezték mûvészi karrier indítá-sát. Napjaink tehetség-kutatóival szemben va-lóban szerény jutalom járt a versenyzôknek, hiszen nem szerzôdésekért, lakáso-kért és autókért harcol-

tak, a gyôztesek a már említett külföldi utat

nyerték, a helyezettek pedig kisebb-na-gyobb tárgynyereményeket választhattak; Koncz Zsuzsa és duettpartnere, Gergely Ágnes egy-egy asztali lámpával gazdago-dott a Corvin Áruház jóvoltából.

A mûsor fontos eleme volt a színpadon felállított, vasúti személykocsikat ábrázo-ló díszlet: aki az adott fordulóból tovább-jutott, ebbe „ülhetett bele”, és egészen addig birtokolta, amíg a kategóriájában nem ítélt mást nála jobbnak a zsûri.

A Ki Mit Tud?-ok jelentôs népszerûségre tettek szert a tévénézôk körében, az 1961 és 1996 között tíz alkalommal megrende-zett tehetségkutatónak számtalan, ma is ismert mûvészt köszönhet az ország. Az elsô tehetségkutatón tûnt fel a paródia kategóriában közönségdíjat elnyerô Kern András, illetve itt lett helyezett a Metro együttes, akik 1963-ban Zorán vezetésé-vel meg is nyerték a Ki Mit Tud?-ot. Az itt felfedezett tehetségek közé tartozik Ko-

vács Kati, Harango-zó Teri, Ungár Ani-kó és a pécsi Bóbi-ta Bábegyüttes (1965), Gálvölgyi János, a Hungária és Kincses Veronika (1968), a Generál

és Szûcs Judit (1972), Falusi Mari-

Koncz Zsuzsa, Gálvölgyi János, Pély Barna, Tóth Vera, Vastag Csaba… Hogy mi a közös bennük? Mindannyian egy-egy tehetségkutatóban feltûnve váltak népszerûvé. Talán hihetetlenül hangzik, de a hazai televíziós tehetségkutatás idén ünnepli 50. születésnapját, a mûfaj pedig láthatóan töretlen népszerûségnek örvend. A mûsorok az elmúlt öt évtizedben megszámlálhatatlanul sok tehetséggel ajándékozták meg a közönséget…

Koncz Zsuzsa, Gálvölgyi János, Pély Barna, Tóth Vera, Vastag Csaba… Hogy vé. Talán

pedig láthatóan töretlen népszerûségnek örvend. A msok tehetséggel ajándékozták meg a közönséget…

A magyar televíziós tehetségkutatás története I.

Bennük van az X

lehetôségét – sokan nem is tervezték mûvészi karrier indítá-sát. Napjaink tehetség-kutatóival szemben va-lóban szerény jutalom járt a versenyzôknek, hiszen nem szerzôdésekért, lakáso-kért és autókért harcol-

tak, a gyôztesek a már

vács Kati, Harango-zó Teri, Ungár Ani-kó és a pécsi Bóbi-ta Bábegyüttes (1965), Gálvölgyi János, a Hungária és Kincses Veronika (1968), a Generál

és Szûcs Judit

Kern András és Pintér Gábor 1962-ben a Ki Mit Tud? színpadán

Megyeri Károly után Antal Imre volt a Ki Mit Tud?-ok mûsorvezetôje

Gálvölgyi János, az 1968-as Ki Mit Tud? felfedezettje

15_mozaik38_42_1904 - KESZ.indd 40 2011.12.01. 13:32:29



MOZAIKMOZAIKMOZAIKA magyar televíziós tehetségkutatás története I.

ann és Rost Andrea (1983), Kálid Artúr (1988) és a késôbbi Bon-bon tag, Szolnoki Péter (1993) is.

A Ki Mit tud? sikerén felbuzdulva 1966-tól a Magyar Televízió útjára indította Táncdalfesztivál elnevezésû tánczenei versenyét is, amelyet 1966 és 1994 között több alkalommal is megrendeztek. Ennek a mûsornak köszönhetôen vált igazán népszerûvé Kovács Kati, Koncz Zsuzsa, Koós János, Korda György, Szûcs Judit, Soltész Rezsô, Máté Péter, Szécsi Pál, Cserháti Zsuzsa, Szulák Andrea és az 1994-es gyôztes, Bayer Friderika; illetve sok együttes, például a Generál, a KFT, va-lamint az 1968-as Ki Mit Tud? gyôztese, a

Hungária is szép sike-reket ért el a Táncdal-fesztiválokon.

A kereskedelmi adók megjelenése új szem-léletet hozott a televí-ziózásba, és így a tele-víziós tehetségkuta-tásba is. Bár továbbra is cél a tehetségek be-mutatása, a szórakoz-tatás, de a gazdasági szempontok sokkal fontosabbá, gyakran elsôdlegessé váltak. Napjainkra így a tehet-ségkutatók elvesztet-ték ártatlan, naiv báju-kat, változott a versenyzôk motiváció-ja és a szerkesztôk hozzáállása. A tehet-ségkutató mûsorokat indító csatornák elsôdleges célja a pro-fit növelése, olyan „csillagok” felkutatása,

akik az imázsuk felépítése után a lehetô legtöbb hasznot hozzák a lehetô leg-rövidebb idô alatt, így a mûvészi érté-kek sokkal inkább háttérbe szorulnak.

Az elmúlt évek-ben csupán egyet-len kivételt fedez-hettünk fel, amely bizonyos szem-pontból visszarepítette nézôit az egykori Ki Mit Tud?-ok világába. Ez volt a Társulat címû mûsor, amelyet szintén a Magyar Te-levízió sugárzott 2007 augusztusa és 2008

májusa között. A versengés itt nem luxuslakásért vagy épp lemezszerzôdésért zaj-lott: a nyeremény a 25 éves István, a király címû rock-opera jubileumi elôadásában való szerep-lés volt. A szakmai zsûri a darab rendezôje, Szirtes Tamás vezetésével válasz-totta ki a legtehetségeseb-beket a nyolc fôszerepre; az egyes szerepekre

jelentkezôk közül ugyan a nézôk szavaz-hatták meg a két legjobbat, de a végsô döntés már a rendezô kezében volt.

A Társulat persze nem tekinthetô a Ki Mit Tud? folytatásának. Jelentôs különb-ség, hogy az indulók többsége nem amatôrként jelentkezett, sokan közülük (például a címszerepet elnyerô Feke Pál is) már ismertek voltak színházi körökben. A Magyar Televízió azonban ekkor sem töre-kedett sztárcsinálásra, nem alkalmazta reklámarcként a megtalált tehetségeket, viszont néhány kísérômûsorban, illetve más zenei adásokban (pl. Csináljuk a fesz-tivált!) szereplési lehetôséget kínált ne-kik.

Látható tehát, hogy az egyes tehetség-kutató mûsorok közötti különbség nem kizárólag a sugárzás idôpontjától függ, jelentôs szerepet játszik benne a közszol-gálati, illetve a kereskedelmi szemlélet-mód is. A kereskedelmi televíziózás ma-

gyarországi megjele-nése ugyanis lehetôvé tette az üzleti szemléletû tehetség-kutatás kibontakozá-sát, amely napjainkra azt eredményezte, hogy évente akár több tucat új felfede-zettet igyekeznek megkedveltetni a kö-

zönséggel az egyes csatornák. A Megasztár, a Csillag születik, vagy épp a jelenleg is futó X-Faktor már jelentôsen más temati-kán alapszik, ráadásul más csatornák mûsoraival, vagy esetenként egymással kénytelenek versenyezni a nézôk kegyei-ért, akik kedvükre válogathatnak a fiatal és kevésbé fiatal tehetségek között; a szé-les kínálat azonban hátrányokkal is jár.

Forrás: MTV Videótár: Hogy volt?! Ki Mit Tud-ok… (2011. január 22.)

A cikk folytatása, ami a kereskedelmi televízi-ók tehetségkutató mûsorainak történetét, szere-pét mutatja be, a Fészek következô, decemberi számában jelenik meg! •

Ki Mit Tud? a filmvásznon

Mi sem bizonyítja jobban, hogy a Ki Mit Tud? korának egyik legmeghatározóbb televíziós mûsora volt, mint az, hogy a korszakot bemutató filmekben is rendszeresen szerepeltetik. A két legjelentôsebb alkotás, amelyek ráadásul épp a verseny köré épül-nek, a Tímár Péter rendezésében elkészült Csinibaba, illetve az el-múlt évek egyik népszerû mozifilmje, a retró divatját kihasználó Made in Hungária.

Elôbbi az elsô Ki Mit Tud?-on in-duló fiatalokból álló zenekar kaland-jait mutatja be, a történet azonban eltér a valóságtól. A Csinibaba végki-fejlete szerint a gyôztes személyérôl már korábban döntöttek – míg a va-lóságban mind az egykori zsûritagok, mind az egykori versenyzôk azt han-goztatják, a Ki Mit Tud?-on nem szá-

mított a protekció, a zsûri döntéseit nem befolyásolták sem a poli-tikai vezetôk, sem a mûsor szerkesztôi. A filmben ráadásul pont azt a zenekart helyezi elsô helyre csalással a zsûri, akik Benkó Sándor vezetésével – különbözô néven – háromszor is indultak a Ki Mit Tud?-okon, de egyszer sem sikerült megszerezniük az elsô helyet.

A Made in Hungária az 1968-as Ki Mit Tud? idején játszódik, a cselekmény középpontjában a Hungária együttes megalakulása és a versenyen való gyôzelme áll. Bár a valóságban tényleg kategóriagyôztes lett a zenekar, természetesen a film története kiegé-szült kitalált karakterekkel, eseményekkel is.

gyarországi megjele-nése ugyanis lehetôvé tette az üzleti szemléletû tehetség-kutatás kibontakozá-sát, amely napjainkra azt eredményezte, hogy évente akár több tucat új felfede-zettet igyekeznek

májusa között. A versengés itt nem luxuslakásért vagy épp lemezszerzôdésért zaj-lott: a nyeremény a 25 éves István, a király címû rock-opera jubileumi elôadásában való szerep-lés volt. A szakmai zsûri a darab rendezôje, Szirtes Tamás vezetésével válasz-totta ki a legtehetségeseb-beket a nyolc fôszerepre; az egyes szerepekre

A zsûri legendás tagjai: Pernye András, Petrovics Emil és Major Tamás

A Társulat tagjai a fôszereplô kiválasztása után

15_mozaik38_42_1904 - KESZ.indd 41 2011.12.01. 13:32:32

FÉSZEK FÉSZEK


MOZAIK

Sz@rpoén Bt.A nagy sikerre való tekintettel

A Sz@rpoén Bt. kültagokat keres! Szívesen belépnél? Küldj nekünk egy olyan (sz@r!)poént, amit saját magad találtál ki, és a kültaggá avatás

tiszteletére itt olvashatod viszont pályamûvedet!Sz@rpoén Bt. - Az igényes szellemi termék

pártolója.([email protected])

Ra

jzolta

: Ad

ri

- Mit mond Ádám Keplernek, ha összefutnak Londonban?- Nem vagy valami jó színben.

Innováció

Van tüzed?

Szabad egy táncra?

Bosszút állok a bajtársaimért!

(Szembeszél)

Német kémek a II. világháború idején Angliában:- Two Martinis, please!- Dry?- Nein, zwei!

- Miért jár a maláj koalamaci ápolatlanul?- Mert a koala lump úr.

- Miért szomorú Júlia?- Mert szék akart lenni, de Capulet.

- Mehetek a bicikliddel egy Kurt Russel? - Nem! Chuck Norris Meg Ryan mehet vele!

- Mehetek a bicikliddel egy Kurt Russel? - Nem! Chuck Norris Meg Ryan mehet vele!

Ha meghal a hajóskapitány, akkor van a doktor.

- Doktor úr, nagyon durva hasmenésem van!- Citrommal próbálkozott már?- Persze, de ha kiveszem, akkor megint...

- Mi köti össze a metál koncertet a futóverseny utolsó métereivel?- A hajrázás.

15_mozaik38_42_1904 - KESZ.indd 42 2011.12.01. 13:32:36

16_B3_1904 - KESZ.indd 39 2011.12.01. 13:33:31

Kedves Hallgatók!A Fészek az idei évben is remek lehetôséget

biztosít azok számára, akik szabadidejüket szívesen töltik írogatással. Novella- és versíró

pályázatot hirdetünk, ahova sok sze-retettel várjuk a jelentkezéseteket!

Nevezni akármilyen jellegû mûvel lehet, a lényeg a kreativitás! A legjobb írások he-lyet kapnak a decemberi Fészek számban, emellett pedig Fészek ajándékcsomagot is kisorsolunk!

Várjuk leveleiteket!

Határidô: Január 30.

Email: [email protected]

lyet kapnak a decemberi Fészek számban, emellett pedig Fészek ajándékcsomagot is

Email: [email protected]

17_B4_1904 - KESZ.indd 40 2011.12.01. 13:34:59

Documents

Fészek 1904