Földgömb : a Magyar Földrajzi Társaság ismeretterjesztő ... · magazin lehessünk. Finomítások még lesznek, és nyilván szokni is kell az újat. Mindezt pedig ha-marosan

FÖLDGÖMBA megismerés kalandja www.afoldgomb.hu A l a p í t v a : 1 9 2 9

A m a gya r F ö l d r a j z i Tá r s a s á g f o lyó i r ata

940 Ft | 14 lej | 3 € 2017. jan.–febr.

OLVADÓ JÖVŐÉszaki-sarkvidék

Környezeti zavar: tömbházak lábánál

Keskeny földhíd, széles érdeklődés Közép-Amerika

Sztánai farsang

Ütközőzóna a végeken: a Budzsák

hagyomány

geopolitika

RomániaBajai párhuzamok épített örökség

ont 8 éve változott utoljáraA Földgömb arculata. Ak-kor még csak 8 lapszámunkvolt évente, a válságos idők

elején, a mainál lényegesen keve-sebb olvasóval, versenyeink, ex-pedícióink, fesztiváljaink elindu-lása előtt, az építkezés kezdetén.

Közben persze átalakultak azolvasási, képkészítési, ismeret-szerzési és -átadási, a magazin-készítési szokások és igények.Míg mondanivalónk és világlá-tásunk a „régi”, a nyomtatottFöldgömb-arculaton most na-gyot változtattunk, hogy mégvonzóbb, szórakoztatóbb, nap-rakész megjelenésű, a kreativi-tásnak még tágabb teret engedőmagazin lehessünk. Finomítások

még lesznek, és nyilván szokniis kell az újat. Mindezt pedig ha-marosan követi a digitális, illetveközösségi médiamegjelenésünkátformálódása is.

Eközben – szokás szerint –már kezdjük unni a hideget. Vál-tozatosságot leginkább a H2Okülönböző formáinak markánsjelenléte hoz. Ennek az átalaku-lásnak is nagy rajongói vagyunk,és ha például a vízjégre gondo-lunk, akkor itt a lehetőség: folyó-ink utóbbi évtizedekben megvál-tozott árterein kiváló közösségihelyszínekre találhatunk. A befa-gyott holtágak – a megbízhatóanhavas hazai síterepek híján – atársasági siklás és didergés avatotthelyszínei!

Száguldani szabad!E Duna-holtág fél évszázada még élővíz volt, Mára nagyrészt feltöltődött,és elzáródott a folyamtól, de így lesz belőle szabad felhasználású, több száz méter hosszú, biztonságos jégpálya (Kismaros)

P

Fotó: Nagy Balázs

Lényeges átalakulásDr. Nagy Balázs, főszerkesztő

XXXV. ÉVFOLYAM 310. lapszám

3

Francsics László–Sánta Gábor:Megkövült csobbanás – A Copernicus-kráter

Tiner Tibor: Diadalok és vereségek nyomában – Hunyadi János és II. Lajos

Landy-Gyebnár Mónika–Francsics László:Nap-szeletek, uzsonnára – A Nap-délibáb-jelenség

jakab Gusztáv: Tavaszkikerics

Ladányi Tamás: A Békás-szoros éjszakai arca

Rázsi András: Vízkereszt, vagy amit akarunk (tavaszt!)

Kundermann Balázs: Phi phi

Kiss Dániel: Parasztház, kádár-kocka, panel vagy lakópark – Hol lakik a magyar?

Topál Dániel: Jégtánc, Olvadó tengeri jégvilág Az Északi-sarkvidék tengeri jege évről évre szeptemberben

éri el minimumát: ennek mielőbbi – akár már tavaszi – előrejelzése fontos környezeti és egyben gazdasági kérdés is.

Kucsera Emil: Keskeny földhíd, széles érdeklődés Talán csak felfedezésének első éveiben nem volt érdekes, azóta viszont nem lankad

az érdeklődés az Észak- és Dél-Amerikát összekötő, keskeny földsáv iránt.

Hajdú Tamás: Környezeti zavarZavar. Vizuálisan is és érzelmileg is. Zavar, hogy ilyen környezetben kell a gyermekemet felnevelnem, zavar, hogy dominál a giccs és a rossz ízlés. De közben élvezem is, mert jókat lehet szórakozni rajtuk.

Zirig Árpád: Egy jó sör, Isten áldásávalBelgium meg a sör már az 1100-as évek óta összetartoznak. Jelenleg nagyjából

150 főzde működik az országban, alapból vagy ezerfélét főzve.

Tamáska Máté: baja – Körséta „agyonhajszolt idegzetű Pestieknek”A pesti barát az éjszakai hajójárattal érkezett, és reggel,

a párában ébredő vízre kitekintve a városnézés nulladik pillanatában hozzáfoghatott „egész héten át agyonhajszolt idegzetének” nyugtatásához.

Erdélyi Eszkimó Péter: Muzsikaszó, csendőröknekTizenöt évvel ezelőtt Sztána haláltusáját kísérhettem nyomon.

A falu gyors ütemben pusztult, mígnem új pap érkezett a százfős falucskába, azzal az elhatározással, hogy mindenáron életet lehel a helyi közösségbe.

Illés Tamás: a budzsák – Ütközőzóna a végekenNem véletlen, hogy sokan már a térképek újrarajzolását vizionálják. Ugyanakkor a legkreatívabb határhúzogatások is elbizonytalanodnak Ukrajna rendkívül vegyes

etnikumú délnyugati szegletében, a Budzsákban.

46

101214161820

22

36

54

68

74

82

88

A MAGYAR FÖLDRAJZI TÁRSASÁG FOLYÓIRATA

XXXV. évfolyam, 310. lapszám2017. január–február

Főszerkesztő: Dr. Nagy Balázsszerkesztő Munkatársak:

Barabás Ambrus, Bereczki Maija, Heiling ZsoltHonlap, rádió, közösségi média:

Nagy Éva JohannaÁllandó szerzők:

Francsics László, Dr. Jakab Gusztáv, Dr. Karácsonyi Dávid, Kerekes István,

Ladányi Tamás, Rázsi András, Sánta Gábor, Szirmai Gábor, Dr. Tamáska Máté,

Dr. Telbisz TamásTérképek: Dr. Nemerkényi Zsombor

Tervező-, és képszerkesztő: Heiling ZsoltMűvészeti felelős: Kálló Péter

olvasószerkesztő: Márton Béla

Nyomás: Pethő Nyomda Kft.

Kiadó: Heiling Média Kiadó Kft. 1142 Budapest, Erzsébet királyné útja 125.

Tel.: (1) 231-4040. Fax: (1) 231-4045 E-mail: [email protected]

A kiadásért felel: heiling zsolt

Értékesítési és marketingigazgató:Sekoulopoulu Márta. Tel.: (30) 650-6801

E-mail: [email protected]

Megjelenik minden hónap első hetében, évente 10 alkalommal (két összevont lapszámmal).

Terjeszti a Lapker Rt. és alternatív terjesztőkElőfizetés 1 évre: 7500 Ft

Előfizethető a kiadóban Zimay ViktóriánálTel.: (1) 231-4040

E-mail: [email protected] webáruházunkban: EBOLT.AFOLDGOMB.HU

Régebbi lapszámaink megvásárolhatók a kiadóban,vagy az EBOLT.AFOLDGOMB.HU webáruházban

Minden jog fenntartva! A magazinban megjelent képeket, ábrákat ésszövegeket a kiadó engedélye nélkül tilos közzétenni, reprodukálni,

számítás tech nikai rendszerben tárolni és továbbadni! Meg nemrendelt fényképeket és kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk

vissza. A lapban megjelent hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelősséget.

HU ISSN 1215-8690

FÖLDGÖMB

22

36

54 68

74 82

egy jó sör, isten áldásával

baja muzsikaszó, csendőröknek

környezeti zavar

keskeny földhíd, széles érdeklődés

jégtánc, olvadó jégvilág

Pulitzer-emlékdíj (2008)Gárdi Balázs szerzőnk, lapunkban megjelent anyagai elismeréseként

Szociográfia-különdíj (2012)Társadalmi témájú riportjaink, képsorozataink elismeréseként

Pillantás az égre

múlt idő

fel a fejjel!

flóra és fauna

föld és ég

légtér

úti tipp

tér-figyelő

TARTALOM

Címlapkép: Kércz Tibor

előtti Földre pillantunk, rá sem is-merünk a kontinensekre, ezzel el-lentétben a Holdon az elmúlt 1-2milliárd évben alig történt változás.

Mivel a Hold tömege csupán80-ad része a Földének, nemcsoda, hogy aktivitásának felnőtt-

kora már 3 milliárdévvel ezelőtt végetért, a vulkáni tevé-kenység a kis égitestgyors hűlése miatt ja-varészt ekkor meg isszűnt. Ám néhány,kráterből hozott

anyagminta ennél valamivel fiata-labbnak mutatkozott, s a kőzetenfelismerhető hőhatás nem vulkánitevékenységre utalt, hanem valamimásra: becsapódásos sokkhatásra!

Ma már tudjuk, hogy bár aHoldon létezett vulkáni tevékeny-ség – melynek a korai időszakbanjelentős felszínformáló ereje volt –,mégsem hozott létre nagyméretűkrátereket. A holdi kráterek szintekizárólagosan becsapódásos erede-tűek, melyek részben a Hold ke-letkezésével, részben pedig a koraiNaprendszerben keringő apró égi-testek behullásával jöttek létre, s miután a Naprendszerben széplassan elfogytak e becsapódásokatutánpótló aszteroidák, a Hold fel-

színe változatlanságba dermedt. A legutolsó, legfiatalabb krá-

tereket kopernikuszi korúaknakhívjuk: ezek körül még ma is fel-ismerhető a becsapódás során ki-robbant és felszínre visszahullóanyagfelhő nyoma. Ez a kor aHold utolsó nagy és egyben igencsendes korszaka, ami a Coperni-cus-kráter közel 1 milliárd évetörtént keletkezésétől napjainkigtart. És a korunkban lejegyzettlegnagyobb eseményt egy pará-nyi, 40 kg-os égitest érkezéseokozta, ami aprócska, néhányméteres krátert vájhatott csupán.

A Hold az egyetlen égitest a Föl-dön kívül, amelyen bárki, akitávcsőbe tekint, az emberi elmeszámára is felfogható léptékűrészleteket vehet észre. A Hold-felszínen egy átlagos méretűamatőr távcsővel akár a néhánykilométeres alakzatokat, néhányszáz méteres kidomborodásokatis szemügyre vehetjük. Kőzet-égitest lévén az égi kísérőnkönhamar a földihez hasonló kép-ződményeket ismerhetünk fel:hegyeket, völgyeket, síkságokat,akár kanyargó törésvonalakat is.De a különbségek is hamar fel-tűnnek: kifejezetten sokat talál-hatunk például egy jellegzetes,körkörös alakzatból, magas pe-remmel, középen tányérszerűmélyedéssel

zt edénynek vagy kehelynekkeresztelték a Holdat kutató18. századi csillagászok, azedény latin neve pedig crater.

A kifejezés rögzült a köztudat-ban, és ma már világos, hogy aFöldön gyakrabban vulkáni, jóvalritkábban pedig becsapódásoskráterekkel találkozhatunk. Aholdi alakzat eredetének azonosí-tása azonban nehézkesebb volt.

Vulkánok nyomábana HoldonEgészen a 19. század végéig meg-nyugtató elképzelésnek tűnt aholdkráterek vulkáni eredete. Alegelső magyarázat szerint az égi-test mélyéből felbuggyanó gázzalteli buborékok megszilárdult

nyomai a kör alakú hegygyűrűk.Később többnyire vulkáni kür-tőknek, illetve beszakadásos kal-deráknak gondolták őket.

A vulkanikusmagyarázatoknépszerűségének két fő oka volt.A legtöbb holdi kráter alaprajzakörszimmetrikus, és ha azok be-csapódások nyomai lennének, ak-kor minden aszteroidának éppenmerőlegesen kellett volna érkeznieaz égből a felszínre, hogy szabályoskört hozzon létre az ütközés során,ami pedig valószerűtlen. Másrészt,ha becsapódási kráterek ekkoramennyiségben lennének a Hol-don, hol vannak megfelelőik aFöldön? Ha a Holdon a közel-múltban, vagy még ma is becsa-pódásos kráterek képződhetnek,vajon mit tenne az emberiséggelegy ilyen becsapódása Földön? – tették fela kérdést, melyre anyilvánvaló válasz azvolt, hogy a holdikráterek a földihezhasonlatosan csakisvulkáni eredetűek le-hetnek.

Az 1880-as években azonbanlaboratóriumi körülmények kö-zött becsapódásokat imitáltak,melyekből kiderült, hogy az ütkö-zéskor létrejövő forma szabályoskör alakú lesz – függetlenül a be-csapódó test érkezési szögétől.Megdőlni látszott hát az alapfelve-tés, hogy szabályos krátert csakvulkanizmus hozhat létre. Újbólfelélénkült a vita a holdkráterekeredetéről, melybe még egy ext-rém elmélet is helyet követelt ma-

gának: a világ-jég teória. Eszerinta kozmosz globális és hegyi folya-matait nagy mennyiségű, láthatat-lan jég jelenléte, illetve annakhalmazállapot-változása befolyá-solja, ami többek között a holdikráterek kialakulásáért is felelős...

KráterkeletkezésbecsapódássalAz emberiség azonban egészen ad-dig nem férhetett hozzá a vitát végérvényesen eldöntő konkrét bizonyítékokhoz, amíg el nem jutottunk a Holdra, és nagy meny-nyiségű holdkőzet nem került aFöldre az Apollo-program űrhajósairévén. A majd’ 400 kg kőzetmintasok meglepetést tartogatott! Jég ésvíz jelenlétére utaló nyomokat nem

találtak, vulkáni működésre utalókatazonban annál inkább! Ám kiderült,hogy ezek rendkívül régen, többmilliárd évvel ezelőtt keletkeztek!A minták kormeghatározása alapjána Hold felszínének 99 százalékaidősebb, mint 2 milliárd év! Össze-hasonlításképpen: az ilyen idős területek aránya a Földön – kö-szönhetően a bolygónk belső akti-vitásának és külső, heves eróziósfolyamatainak – csupán 5 százalék!Ha például a 100 millió évvel ez-

Megkövült csobbanásSzöveg: francsics László–Sánta Gábor

Francsics László 25 cm tükörátmérőjűtávcsővel, hazánkból készültfelvételén merőleges nézetben aCopernicus-kráter és annak kiterjedtsugársáv-rendszere látható. Ez utóbbia 900 millió évvel ezelőtt történtütközés során szétszóródó törmelékvisszahullásának nyoma, a fényespászmák parányi másodlagoskráterek egybeolvadó sokasága

A Copernicus-kráter

A majd’ 400 kg kőzetminta sokmeglepetést tartogatott! Jég és vízjelenlétére utaló nyomokat nem

találtak, vulkáni működésreutalókat azonban annál inkább!

... a Holdon létezett vulkánitevékenység – melynek a korai

időszakban jelentős felszínformálóereje volt – mégsem hozott létre

nagyméretű krátereket.

PILLANTÁS AZ ÉGREXXXV. ÉVFOLYAM 310. lapszám

5

# B E C S A P Ó D Á S # K R Á T E R # TÁV C S Ő# É G B O LT # H O L D # C S I L L A G Á S Z A T

4 PILLANTÁS AZ ÉGREA FÖLDGÖMB 2017/január–február

Copernicus-kráter: ∅ 93 km

sánta gáborrégész, 2008 óta

a meteor csillagászati

folyóira rovatvezetőjet

francsics lászlóépítészmérnök, fotográfus,

egyetemi oktató, a hazai

asztrofotós-mozgalom

egyik fő szervezője

Nagy csata, kicsibenA miniatúrasorozat legmozgalmasabbdarabját (Nándorfehérvár ostroma) a diadal után közel 130 évvel, 1584-benkészítette el Mohammed bej, a híres miniatúrakészítő. A kép közepén fehérturbánban Murád fia, II. (Hódító) Mehemed szultán lóháton ülő alakja,amint éppen a török sereg támadását vezeti, miközben a várra ágyútűz zúdul.A falakon a várvédő keresztények elszán-tan várják a támadókat. A miniatúrajobb szélén, lent: a török sereg rendezettvisszavonulása. A kép alsó részén keresztény katonák levágott fejei, a Száván holttestek sokaságát sodorja a víz. A jobb szélen a folyóban feltűnikegy magyar hadihajó körvonala is.

Az ostrom alatt a törökök a munícióés az élelem utánpótlását a Száván történőszállításokkal kívánták megoldani, amit a magyar naszádoknak nagyrészt sikerültmegakadályozniuk. A hadtörténészek szerint ez volt a török sereg vereségénekegyik legfőbb oka.

1456: óriás méretbenAz 1456-os diadalt megörökítő legimpozán-sabb középkori freskó a csehországi Olomoucban látható. A Sokolská utcábanszerényen megbúvó, késő gótikus SzűzMária Szeplőtelen Fogantatása-templom(cseh nevén: Kostel Neposkvrněného početíPanny Marie) szentélyében egy 1983-banvégzett restaurálás során fedezték fel az1468-ban készült nagyméretű (5x5 m-es!)falfestményt. A freskó a várost az előzőévben meghódító Hunyadi Mátyás magyarkirály tiszteletére készülhetett. (Mátyást1469. május 3-án Olmützben koronáztakkirályukká a cseh és amorva ren-dek.) A hatal-mas falikép anándorfehér-vári győzelemvalószínűleglegkorábbi európai ábrá-zolása. A freskó közepén jól kivehető a Jézus képét felmutató Kapisztrán Jánosszerzetes. Tőle balra, fent a keresztes zászlóttartó vitéz elmosódott alakjában HunyadiJános ismerhető fel.

A majd’ 300 évig kisebb-na-gyobb megszakításokkal folyómagyar–török háborúskodáslegnevezetesebb európai emlék-helyei és emlékei két, nagy hírűtörténelmi személyhez kapcso-lódnak: a magyar seregeket az1440-es években a Balkánongyőzelemről győzelemre vezető,kiváló hadvezérhez, az 560 évepestisjárvány áldozatául esett„törökverő” Hunyadi Jánoshozés a 490 éve lezajlott, tragikuskimenetelű mohácsi ütközetbenfiatalon elhunyt II. Lajoshoz

tárgyi emlékeiben az isztam-buli Topkapi Szeráj Múzeumminiatúragyűjteménye a leg-gazdagabb, de számos tö-

rök–magyar csatajelenetet megörö-kítő festményt őriznek a töröknagyváros gazdag hadtörténetianyagot bemutató múzeumában(Askerî Müze), valamint a Dolma-bahçe-palota képtárában is.

A Topkapi magyar tárgyú mi-niatúráinak egyik sorozata azOszmán Birodalom ellen a Bal-kánon hosszú időn át sikeresenharcoló Hunyadi János alakját,valamint a – török hadvezérekszámára megannyi tanulsággalszolgáló – nándorfehérvári csataábrázolásait őrizte meg az utó-kornak.

Képzelt történelemA 15. század első felében az osz-mán-törökök Európa meghódítá-sára tett kísérleteit balkáni hadjára-taival rendre meghiúsító HunyadiJános II. Murád szultán szemébenegyre gyűlöltebb ellenséggé vált. A sorozatos csatavesztések, majdveje, Mahmud bej magyar fogság-ba esése (Kunovica melletti csata,1444. január) miatt II. Murádannyira dühös lett, hogy a legszíve-sebben saját kezűleg fejezte volnale a „törökverőt”. Mivel az uralko-dása idején vívott csaták egyikébensem sikerült fogságba ejteni Hunyadit, ezért a „történelem-szépítő” miniatúrakészítőkre várt a hőn óhajtott esemény megörökí-tése! Hunyadi kivégzése csak évti-zedekkel a szultán halála (1451)után, egy 1523-ban készült alkotá-son jelent meg. (Valószínűleg márI. Szulejmán parancsára.)

Az igazi ritkaságnak tekinthe-tő, színekben különösen gazdagminiatúrán a trónon ülő Murádkezében kard, előtte a szőnyegen a magyar hadvezér darabokra törtsisakja, a török méltóságok lábaielőtt a fejétől megfosztott Hunyadivérző teste fekszik. (Lehetséges,hogy a magyar hadvezér képzelet-beli lefejezése valóságban is meg-történt eseményként őrződött megaz oszmán-török történetírásban?)

Diadalok és vereségek nyomábanHunyadi János és II. Lajos

A

Szöveg: Tiner tibor

A hatalmas falikép a nándorfehérvári

győzelem valószínűleglegkorábbi európai

ábrázolása.

MÚLT IDŐXXXV. ÉVFOLYAM 310. lapszám

7

# C S A TÁ K # TÁ R G Y I E M L É K E K# T Ö R T É N E L E M # M A G YA R # H Ő S Ö K

6 MÚLT IDŐA FÖLDGÖMB 2017/január–február

A magyar történelem leggyászo-sabb eseményei közé tartozó mo-hácsi csatában elesett II. Lajosrólnemcsak a művészettörténeti al-bumokból jól ismert uralkodói

portrék készültek. Kevéssé ismert,hogy a tragikus sorsú magyar király alakját miniatúrákon,

emlékérméken, sőt nagyméretűüvegablakokon is megörökítet-

ték. Az isztambuli Topkapi SzerájMúzeum egyik miniatúrája zöld

palástban ábrázolja, amint épp haditanácsot tart Visegrádon.

HadvezérkéntA bécsi Kunsthistori-sches Museum érem-gyűjteményébenlátható az a 18. századijubileumi medalion,amelyen jól kivehető a mohácsi csatában leeresztett sisakrostéllyallovasrohamot vezetőmagyar király alakja.

Ablak-emlékekII. Lajos egész alakos portréja Brüsszel-ben a Szent Mihály és Szent Gudula-székesegyház két, színes üvegablakán is felfedezhető. A déli kereszthajó1538-ban készült üvegablakán a keresztre feszített Jézus felé tekintőmagyar király térdel. Feje fölé patró-nusa, IX. (Szent) Lajos francia királytartja a jogart. II. Lajos mellett felesége, Habsburg Mária királynéimádkozik. Alattuk bal oldalon a Magyar és a Cseh Királyság egyesítettcímere, jobb szélen a Habsburgokévalkiegészített, nagy címer látható.

A másik, Lajost is ábrázoló, reneszánsz stílusú üvegablak a katedrá-lis északi részén, az 1534–1539 közöttépült Saint Sacrament-kápolnában fedezhető fel. Az 1547-re elkészültablak jobb szélén vörösmintás palástban az imádkozó magyar király,mögötte áll sógora, V. Károly német-római császár, jobbjában jogart, baljá-ban kardott tartva. Tőle balra felesége,Portugáliai Izabella császárné, a magyarkirályné sógornője térdel.

Sokakban felmerülhet a kérdés,hogy miért éppen a brüsszeli katedrálisüvegablakaira festették rá II. Lajosalakját? A válasz egyszerű: a férje halálaután külföldre menekült HabsburgMária – bátyja, V. Károly német-rómaicsászár rendelkezése nyomán – 1531 és 1556 között a Habsburg Birodalom-hoz tartozó Spanyol Németalföld 17 tartományának főkormányzója volt.Ő adott pénzt a monumentális ablakok kifestésére, hogy méltó módonadózhasson a mohácsi csatában elhunyt férje emlékének.

A tér névadójaAz albán történetírás is méltatja Hunyadi kiemelkedőszerepét a Balkánon az 1440-es évektől közel másfélévtizeden át tartó törökelle-nes küzdelmek sikeres meg-vívásában. Az iszlám hódítókelleni védőharcok legendáshírű vezére, az albán nemzetihős Szkander bég egyetlenszövetségeseként a törökhaderőt rendre lekötő ésgyőzelmeivel meggyengítőHunyadi nagymértékbenhozzájárult az albánok hadisikereihez. Emlékénekápolása a mai Albániában istöretlen: a „törökverőhöz”köthető tárgyak és írásművekkülön kiállítási helyiségetkaptak Krujëben, a Szkanderbég tiszteletére létrehozottmúzeumban (MuzeuSkënderbeu), Tivatban teretneveztek el róla, Tirana köz-pontjában pedig kétnyelvűemléktáblát kapott 2016-ban.

Kőbe vésveA történelmi jelentőségű győzelemnekés Hunyadinak állít maradandóemléket a belgrádi várban(Kalemegdan) elhelyezett hófehérmárványtömb, amely két nyelvenhirdeti az 1456-ban kivívott és az egészkeresztény Európában óriási örömmelés nagy megkönnyebbüléssel fogadottdiadalt. (Az emlékkő magyarszövegében Belgrád helyettNándorfehérvárt illett volna írni...)

II. Lajos egész alakosportréja Brüsszelben

a Szent Mihály és Szent Gudula-székesegyház

két, színes üvegablakán is felfedezhető.

II. Lajos – harcra készülve

MÚLT IDŐXXXV. ÉVFOLYAM 310. lapszám

9

# C S A TÁ K # TÁ R G Y I E M L É K E K# T Ö R T É N E L E M # M A G YA R # H Ő S Ö K

8 MÚLTIDŐA FÖLDGÖMB 2017/január–február

Tiner tiborközgazdász-geográfus, a magyar kötődésű európai emlékhelyek, kulturálisértékek rajongója

FEL A FEJJEL!XXXV. ÉVFOLYAM 310. lapszám

11

# F É N Y # D É L I B Á B# L É G K Ö R # N A P N Y U G TA

10 FEL A FEJJEL!A FÖLDGÖMB 2017/január–február

törése kissé eltér a melegebbétől,kitéríti a sugarakat, s ennek kö-szönhetően a benne lévő tárgyakképe nem a valós helyükön jele-nik majd meg.

Néha az inverzión belül isakadnak további különrétegek, sígy nemcsak egy, hanem több sze-letet is láthatunk a Napból lesza-kadni. Amikor a korong jelentősrésze már a sűrűbb, hidegebb lég-tömeg mögött van, jól megfigyel-hetőek rajta ezek a külön, kisebbrétegek, a horizonttal párhuza-mos sávokként, mintha csak vo-nalzóval húztak volna egyenese-ket a Napra.

A legtöbb esetben ez a folya-mat néhány perc alatt zajlik,azonban a végső pillanatai el-nyúlhatnak: ilyenkor a Nap acsillagászatilag kiszámított idő-pontnál látszólag később tűnik ela horizonton. Különleges esetek-ben, amikor az inverziós légrétegnagy földrajzi területet tölt ki, eza csalós délibáb-napnyugta akártöbb hosszú percet is késhet!

A sarkvidékeken még durvábbA sarkvidékeken, ahol különösenjellemző mindez, egy-egy ilyenalkalom során a hazainál sokkalbizarrabb tapasztalatokat szerez-het az utazó. A sarki tél beálltátjelző utolsó napnyugta csillagá-szati dátumát követően több napvagy akár 1-2 hét elteltével ismegpillantható a Nap – ill. annaka horizont fölé vetülő délibábja.A különös jelenséget Willem Barentz tapasztalta meg először1597 telén Novaja Zemlja szige-téről, így az ő leírása alapjánkapta a légköri tünemény a No-vaja Zemlja-jelenség nevet. Talánnem is volt olyan sarkkutató, akiaz expedíciója során ne figyeltevolna meg legalább egyszer, s akorabeli útleírásokban nem ritka-ság találkozni a meglepő időbenlátott napnyugták vagy napkeltékeseteivel!

Hazánkban ilyesmire perszenem számíthatunk, de igen erős

hőmérséklet-különbségek eseténkönnyen megeshet, hogy a 15:50percre várt napnyugta ellenérecsak 16:00 órakor tűnik el a ho-rizonton a Nap. Az inverziós lég-réteg a felszínnel párhuzamos, ésköveti a Föld görbületét, kellőennagy kiterjedése esetén a nálunkdélibábként lenyugvó Nap gya-korlatilag egy tőlünk több százkilométerre éppen történő nap-nyugta hozzánk vetített képe.

Az év végén, a tél legsötétebbidőszakában az ember mindenperc napsütésnek örül, ésigyekszik kihasználni azt.Nem kell túl sok időt a sza-badban tölteni, hogy napkel-tétől napnyugtáig élvezzük a fényt: hazánkban reggel fél 8 felé kel, és délután 4 felé leis nyugszik a Nap. Az eleve rövidke nappalok mellett rá-adásul ez idő tájt gyakran felhős-ködös égbolttal is nehe-zített a D-vitamin begyűjtése…A fény utáni vágyódás ajándé-kai viszont néha igen különösélmények is lehetnek!

A napnyugtát megnézni pusztánromantikus okokból is kellemes,ám ha ehhez egy cseppnyi tudo-mányos érdeklődés is társul, két-szeres az öröm. Ha a téli időszakjellemző inverziós időjárása soránaz alsó légrétegek erősen kihűlnek,s felettük a magasban enyhébblégtömeg érkezik, számíthatunkrá, hogy igen különös lesz a le-bukó Nap látványa.

Naponta két alkalommal,délben és éjfélkor bocsátanak felidőjárási szondákat a világ szá-mos meteorológiai állomásáról,ezek többek közt a léghőmérsék-letet is mérik felszállás közben.Az adatokat közzéteszik, s az in-terneten bárki megnézheti, így

derülhet ki, ha légköroptikai je-lenség szempontjából kedvező ahelyzet. 2015. december utolsónapjaiban is ilyen légköri inverzióállt fenn: a talajközeli, fagyos lég-réteg felett néhány száz méteresmagasságban már +10 °C volt.Schmall Rafael ezt a lehetőségetragadta meg a Zselici Csillagparkkilátójából 28-án alkonyatkor.

Szeletekre szakadvaAmint az alászállni készülő nap-korong elérte az inverziós réteg-határt, alakja hirtelen torzulnikezdett, a korong aljából kisebbszeletek szakadtak le, ugyanis asűrűbb, hidegebb légréteg fény-

A felvételt Schmall Rafael készítette 2015. december 28-án,amikor a zágrábi meteorológiai mérőállomás ballonos szondája

200 méteres tengerszint feletti magasságban 2 °C -ot, 700 méteren azonban már több, mint 10 °C-t mért, ami igen erős

inverziós jelenségre utalt. Ennek légköroptikai hatását Dél-Magyarországról is észlelni lehetett

Nap-szeletek, uzsonnáraSzöveg: Landy-Gyebnár Mónika–francsics László

A nap-délibáb-jelenség

landy-Gyebnár mónikaamatőrcsillagász,

légköroptikus, megrögzött

ismeretterjesztő

és hobbifotós

francsics lászlóépítészmérnök, fotográfus,

egyetemi oktató, a hazai

asztrofotós-mozgalom

egyik fő szervezője

# N Ö V É N Y # V E S Z É LY E Z T E T E T T # E R D Ő S S Z T Y E P P

12 FLÓRA ÉS FAUNAA FÖLDGÖMB 2017/január–február

kikerics nemzetség egyik jel-lemző sajátossága, hogy ter-mésérésük látszólag megelőzia virágzást. Hagymagumó-

ikból tavasszal hajtanak ki leveleik,és ilyenkor érlelnek termést. A vi-rágzás ideje viszont többnyire őszreesik, mint például a hazánkban iselterjedt őszi kikericsnél (Colchicumautumnale). Kivételt képez a Vil-

lányi-hegységben élő, fehér virágú,magyar kikerics (Colchicum hun-garicum), ami kora tavasszal vagyenyhe teleken akár már januárbanvirágzik. Régen – tévesen – úgyhitték, hogy a kikerics előbb érlelmagot, és csak ezt követően virágzik.Valójában persze az ősszel megter-mékenyült magokból csak tavasszalfejlődik ki a termés.

A kikericsfélékkel rokon egy-hajúvirág (Bolbocodium vernum)is tavasszal virágzik, gyakran márfebruár közepétől találkozhatunksötét rózsaszínű virágaival. A ki-kericsekre jellemző kinézete miattkapta a népies tavaszkikerics nevet,ám azoktól eltérően az egyhajúvi-rág bibeszálai csaknem teljes hosz-szukban összenőttek, és nincs va-lódi lepelcsövük sem.

Az egyhajúvirág az egykor ki-terjedt erdőssztyepp-vegetáció egyikfennmaradt képviselője. Elterjedésiterülete rendkívül szabdalt: a Pi-reneusoktól egészen a Kaukázusigtart, és közben szigetszerűen meg-jelenik Franciaországban, Svájcbanés Olaszországban is. Nyugat-Eu-rópában még jelentős állományaiélnek, hazánkban viszont rendkívülmegfogyatkozott. Három tájegy-ségből ismerjük előfordulásait: aGödöllői-dombvidékről, a Nyírségdéli részéről és a Duna–Tiszaközén, Ásotthalom térségéből, ahola fénykép is készült.

A hazai állományok egyik sa-játossága, hogy szinte kivétel nélkülmásodlagos élőhelyeken, többnyireakácosok gyomos aljnövényzetébenmaradtak fenn.

Az egyhajúvirág fokozottanvédett növényfajunk.

TavaszkikericsSzöveg és fénykép: Jakab Gusztáv

TAVASZKIKERICS a hivatalos nevén egyhajúvirág a magyar flóra egyiklegveszélyeztetettebb faja

A

jakab gusztávbiológus, botanikus, a szent istván egyetemgaek egyetemi docense

csillagképek mutatkoznak az égen.Jobbra lent a Vega kékes színű csil-lagként fénylik, amely a magyarnépnyelvben „csőszként” vigyázzaa tájat. Felette a Hattyú tagjai lát-szanak, amelyet elődeink egy ke-

resztformával azonosítottak. A fel-vétel tetején, vöröses színben azÉszak-Amerika-köd rajzolódik kihalvány kontrasztként – a külön-legesen érzékeny kamera használa-tának köszönhetően.

A Békás-szoroséjszakai arca

A Keleti-Kárpátok egyik legszebbés leghosszabb szurdokvölgye sajá-tos perspektívából tárul elénk a„Pokol tornácáról” szemlélve: azutolsó negyedben járó Hold misz-tikus fénnyel deríti meg a nappal-

ról ismerős tájat egy hidegfrontutáni éjszakán a letisztult légkör-ben. A Hagymás-hegység merészmészkőfalai között az Oltárkőszembetűnő sziklatornya magaso-dik, amely felett a nyugvó nyáriSzöveg és fénykép: ladányi tamás

FÖLD ÉS ÉGXXXV. ÉVFOLYAM 310. lapszám

15

# S Z A B A D S Z E M M E L # É G B O LT# É J S Z A K A # B É K Á S - S Z O R O S

14 FÖLD ÉS ÉGA FÖLDGÖMB 2017/január–február

ladányi tamásasztrofotós, tanár, a csillagászat és a földrajz kapcsolata jelenik meg munkáiban

# N É P I H I E D E L M E K # I D Ő J Á R Á S # S TA T I S Z T I K A

16 LÉGTÉRA FÖLDGÖMB 2017/január–február

ízkeresztkor (január 6.) vissza-fordíthatatlanul véget érnekaz ünnepek. Ezen a naponszokás lebontani a karácsony-

fát, az iskolásoknak megkezdődikaz oktatás, az egyetemistáknak pö-rög a vizsgaidőszak. Ekkorra el-fogy, vagy végleg megszárad a ka-rácsonyi bejgli, és sokan ilyenkorszembesülnek vele, hogy mégmindig nem kezdték el a szilvesz-teréjjel oly könnyelműen megígértújévi fogadalmaikat…

Bár a nappalok hossza már el-kezd nőni, ám január első heté-ben szembesülünk a ténnyel:még hosszú és kemény téli idényáll előttünk. Persze senkinek semmindegy, hogy mennyire. Nemcsoda hát, hogy elődeink fi-gyelme is az időjárás felé fordultezen a napon, és próbálták előrejelezni, meddig is tart még a leg-kevésbé szeretett évszakunk.

„Ha vízkeresztkor megcsor-

dul az eresz, a tél még sokáig nemereszt, de ha ezen a napon fagy,még tovább kell várni a tavaszra”– szól a népi regula.

Láthatjuk, hogy azt eleinksem gondolták, miszerint bármiesélye lenne annak, hogy januárelején már nem kell sokat várni atavaszra, de nézzük meg, meny-nyire volt helyes a hosszú vagymég hosszabb télre vonatkozómegfigyelésük!

A rendelkezésre álló adatokbólkiderül, hogy a megfigyelés helyes.Ha a sokéves átlagot nézzük, azenyhe vízkereszt után átlagosanmajd’ egy héttel hamarabb lépi áta napi középhőmérséklet a külön-böző küszöbértékeket, és követke-zetesen 1-2 °C-kal fölötte van az afagyos vízkeresztet követőnek.Idén január 6-án az viszont az éj-szakai hőmérsékletek –10°C alattvoltak, de nappal is folyamatosanfagyott.

A januári és februári népimegfigyelések nagyjából 90 szá-zalékának van valamilyen köze atavasz várható időpontjához, aminem csoda, mert e sötét időszak-ban már mindenkinek hiányzikfény és a meleg. Az egyik legnép-szerűbb talán, ami még a híradá-sokban is megjelenik, a medve ésaz árnyéka február 2-án. Sajnos,e megfigyelés pontosságáról nemszerezhetők be megbízható ada-tok, sehonnan nincs olyan bizo-nyíték, ami szerint működne...Inkább figyeljük vízkeresztkor az ereszt, számoljuk a nappalokhosszát, és várjuk, hogy Sándor,József és Benedek elvégezze a dol-gát, de erre majd márciusban té-rünk vissza!

Vízkereszt,vagy amit akarunk (TAVASZT!)

Szöveg: Rázsi András

népi regula – a statisztika szerintA sokéves átlaghőmérsékletekalakulása dekádonként fagypont alatt, és fagyfont fölötti, Vízkeresztkormért maximális hőmérsékletek után

enyhe vízkereszt

fagyos vízkereszt

VKíváncsi, hogy hány gramm széndioxidot juttat alégkörbe egy egyszerű Googlekeresés? Vagy hogymit is takar a rejtélyes „vasSelyemút” kifejezés?Ismerkedjen meg Csizmadia Norbert gondolatébresztő könyvével – a Geopillanattal –, mely többekközött ezekre a kérdésekre is választ ad!

A látványos ábrákkal és térképekkel gazdagított különleges iránytűvel bepillantást nyerhetünk a modern idők földrajzába, melyet korántsem úgy kell elképzelni, mint egy vaktérképekből, gyűrődésből és vetődésből álló, unalmasvilágot.

Teljesen új földrajz van születőben. E komplex tudományágat tárja elénk a szerző, vázolva a21. század alakulásának lehetséges kimeneteleit:miként formálódnak Földünk hatalmi harcai,miért lesz forradalmi jelentősége a kreativitásnak és az innovációnak? A népszerű utópisztikusregényekkel ellentétben olyan jövőképet ismerhetünk meg, mely valós adatok elemzésével készült modelleket mutat be folyamatosan változóvilágunkról.

ÚTIKALAUZA JÖVŐ STOPPOSAINAK

j a n u á r

10 °C

8 °C

6 °C

4 °C

2 °C

0 °C

–2 °C

–4 °C

–6 °C

f e b r u á r m á r c i u s

rázsi andrásmeteorológus, az eszterházy károlyegyetem oktatója, az omsz munkatársa

AJÁNLÓXXXV. ÉVFOLYAM 310. lapszám

# K Ö N Y V

vízkereszt – január 6.

Csizmadia Norbert:

Geopillanat

ÚTI TIPPXXXV. ÉVFOLYAM 310. lapszám

19

# T H A I F Ö L D # E G Z O T I K U S V I Z E K # T U R I Z M U S

18 ÚTI TIPPA FÖLDGÖMB 2017/január–február

Phi Phi az ideális díszlet

Szöveg és kép: kundermann balázs

Ahogy távolodunk a fő sziget-től, motoros ladikunk úgy zsu-gorodik kisebbre és kisebbre ahirtelen kiterülő tenger hullá-main. Ütemesen bukdácsolunka szél fodrozta vízen, majd ha-marosan szembefordulunk PhiPhi Leh szigetével, mely elsőpillantásra egy habokon lebegő,napozó turistára hasonlít. Aztánahogy közeledünk és fejünk fölénőnek a sziklafalak, a kétdi-menziós kép hárommá alakult:rejtett öblök, titokzatos lagúnákés halaktól nyüzsgő merülőhe-lyek bukkannak fel

hajómotoroktól zajos csodája lenneaz egyetlen attrakció. A Pileh-lagúna – mely hasonlóképpen le-nyűgöző, mégis meglepően üres –a másik oldalról nyúlik Leh bel-sejébe. Hajónkból rögtön a magasmészkőfalak határolta türkiz vízbevethetjük magunkat. Helyenkéntaz ember akár meg is vetheti lábáta homokos aljzaton, a mellközépigérő vízben bámulva a körülötteúszkáló, színes halakat, melyeknéha bele is csippentenek a bőrbe,figyelmeztetve a bámészkodót: ezaz ő területük! Egy beszögellésselodébb, a Loh Samah-öbölben lebegve búvárszemüveges turistákbámészkodnak. Papagájhalak, tűz-halak és skorpióhalak tűnnek felés úsznak tova a pár méterre csap-

kodó, szintén snorkell-pipát éssárga békauszonyt viselő fürdőruhásfelé. A hely időnként túlzsúfoló-dik, ám ha a sziklákhoz közelebbmerészkedünk, akár csíkos tengerikígyókkal is összefuthatunk.

Egyes elméletek szerint a szi-getcsoport és környéke már azőskor óta lakott: itt telepedtek megaz első thai közösségek, neve mégismaláj eredetre vezethető vissza, ésa mindenhol megtalálható szürkemangrovéra utal. Mint annyi máshelyre, a turizmus ide is hirtelenérkezett. Az 1980-as évek végéigcsupán a kalandvágyóbbak utaztakerre, amit elképzelni is nehéz amostanra napi többezres látogató-sereget látva. Phi Phi Don az éveksorán buli- és kalandparadicsommá

nőtte ki magát, ahová elvágyódha-tunk a modern lét megkötöttségeielől: ahol mindent egy tálcán kí-nálnak: búvárkodás, masszázs, ku-lináris élvezetek, zene, sör és napfény.

És ha valakinek netalán elegelenne a konzumturizmusból, asziget délkeleti csücskében áll mégegypár bambuszkunyhós szállás,ahol a tengerparton csak néhányvendég osztozik, az üdítő lével telikókuszdiót ajándékba adják. Ésha netán be akarnánk sétálni aközpontba, akkor először a kör-nyéket felügyeletük alatt tartómajmokat kell meggyőznünk: mivagyunk az erősebbek!

A lakatlan sziget toposzának ideálismegtestesítője lehetne a Malaka-szoros északkeleti részén, valaholfélúton a thai partok és Phuketközött fekvő Phi Phi szigetcsoportleglátványosabb tagja: Leh, azaz akicsi, mely nevével ellentétben soklátványosságot tartogat. Nem vé-letlenül választották az ezredfordulóegyik kultmozijának, A part címűfilm fő helyszínéül. A terület köz-pontjaként működő Phi Phi Don(azaz nagy) kibomló csokornyak-kendőhöz hasonlító szigetén lép-ten-nyomon kínálják az ide szer-vezett túrákat. Utazhatunk sok-motoros luxusjachton vagy a tér-ségben klasszikusnak számító, in-gatag longtail (hosszú farkú) hajónülve.

Hasonlón a világ felkapottlátványosságaihoz, itt sem pontaz a kép fogad, ami a képeslapo-

kon vagy a brosúrákban hívogat.Ha szerencsénk van és a nap egykevéssé intenzív periódusában ér-kezünk, látogatóktól csupán féligtelítve tárul elénk Leh híres öb-lének magába szippantó látványa,a Maya-öböl, ahol az aranyföve-nyes, azúrkék vizet szinte össze-záruló, sűrű növényzettel borí-tott, zöld sziklafalak övezik. Sokkritika érte A part alkotóit, hogyaz alapul szolgáló könyv soraitszigorúan követve komolyabb te-reprendezésbe kezdtek: pálmákatültettek át, homokot buldózerol-tak. Ennek szerencsére márnyoma sincs. A hírnévvel együttazonban jött a tömegturizmus,ami a kelleténél nagyobb ökoló-giai lábnyomot hagy a területen.

Hiába azonban a hírverés, csa-lódva térnénk haza szigettúránkról,ha csupán a Maya-öböl olykor

Hosszú farkú hajókVárják a sziklafalakkal körbevett, negyedkilométer hosszú, aranyhomokos parton osztozkodó turistákat

Mintha a vízen lebegneFeltűnik Phi Phi Leh, miközbenlélekvesztőnkön közeledünk az elszigetelten álló, forgalmasparadicsom felé

Fedezze fel Thaiföld szépségeit díjnyertes légitársaságunkkal!qatarairways.com

kundermann balázstanár, túravezető, szabadúszó fotóriporter, hosszúideig élt thaiföldön

A thai partok és Phuket között fekvő Phi Phi szigetcsoport leglátványosabbtagja: Leh. Nem véletlenül választották az ezredforduló egyik kultmozijának,

A part című film fő helyszínéül.

http://kundermann.hu

TÉR-FIGYELŐXXXV. ÉVFOLYAM 310. lapszám

21

# G E O I N F O R M A T I K A # L A K Á S O K # S TA T I S Z T I K A# G E O I N F O R M A T I K A # L A K Á S O K # S TA T I S Z T I K A

20 TÉR-FIGYELŐA FÖLDGÖMB 2017/január–február

északi részét és a Közép-Tisza-vi-déket is (szürke színnel ábrázolvaa térképen). A jellemzően kis lélekszámú, aprófalvas térségekmellett megyei jogú városok isemlíthetők, például műemlékek-ben második leggazdagabb váro-sunk, Sopron (a lakások 24%-aépült 1946 előtt), illetve Hódme-zővásárhely (27,4%). A háborútmegelőző építészeti örökség azon-ban Budapest műemléki környe-zetű V., VI. és VII. kerületeiben alegmeghatározóbb, ahol az 1946előtti lakások aránya 90% körüli.

Az 1946–1960 közötti újjá-építési időszak településeinkegyötödének épületeinél eredmé-nyezett máig tartó relatív több-séget (sötétbarna szín). Az ekkorzajló lakásépítések főként a ne-héziparosítás, illetve a szénhidro-gén- és szénbányászat kiemelthelyszíneihez kötődtek. Jól lát-ható ez Heves, Nógrád és Zalamegye egyes térségeiben, de idesorolható tradicionális bányász-városaink közül például Komló(36,9%), Oroszlány (29,3%)vagy Várpalota (28,3%) is.

Az 1961-től az 1970-es évekközepéig tartó első lakásépítésiprogramnak 1 millió új lakás volta célja. Az állam által kiosztottösszkomfortos, egy- vagy több-emeletes (gyakran „Kádár-kocka-ként” emlegetett) családi házaklényegesen vonzóbb életfeltétele-ket kínáltak, mint az idősebbkorú, elavult technológiával épültés megrongálódott lakások. Az1961–1970 közötti évtized épít-kezései a mai napig településeinkkb. 8%-án meghatározóak (barnaszín), különösen Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Be-reg megye egyes térségeiben.

Az 1960-as évek közepén in-

duló panelprogram során jötteklétre megyeszékhelyeink lakóte-lepei, például Székesfehérvárott(33,8%), Miskolcon (31,8%), Ta-tabányán (31,5%) vagy Szolno-kon (30,3%). A statisztikai ka-tegóriaként rendelkezésre álló1971–1980 közötti időszak (sár-gászöld szín) a Tiszántúl városai-nak, falvainak jelentős részén, va-lamint a főváros több külsőkerületében is nyomot hagyott,például Újpalotán (42,4%), Óbu-dán (36,1%), Kőbányán (31,9%)és Csepelen (30,2%).

Az 1970-es évek közepétől arendszerváltásig tartó második la-kásépítési program keretébenújabb 700 ezer lakás épült ország-szerte, ám az 1981–1990 közöttiévtized (világoszöld szín) orszá-gosan kevésbé feltűnő: relatívtöbbsége településeink 4%-árajellemző. A nagyobb városok kö-zül például Hajdúböszörmény(21,8%) és Budaörs (21,3%) tar-tozik ide, míg Budapesten a IV. (31,9%) és a XVII. kerület(28,9%).

A rendszerváltást követő év-tized lakásépítési szempontból

nem tűnik meghatározónak, te-lepüléseink alig 0,4%-a tartozikebbe a kategóriába (zöld szín),amelyek elszórtan helyezkednekel az országban.

Az ezredforduló után újra fel-lendült a lakásépítési kedv. Látvá-nyos mintázatot rajzolnak ki azoka települések, ahol a leggyakoribbépítési időszak 2001–2014 közéesett (sötétzöld szín). Ez jellemzőtöbbek között a budapesti, a deb-receni vagy a szombathelyi agglo-merációra, de a balatoni térségegyes településeire is. Hasonlóanfiatal arculatú vidékként jelennekmeg Szabolcs-Szatmár-Bereg me-gye azon települései, amelyek új-jáépítése a felső-tiszai árvíz pusz-títása miatt vált szükségessé a2000-es évek elején.

A KSH és az Országos Terü-letfejlesztési és Területrendezési In-formációs Rendszer (TeIR) adatainalapuló térkép interaktív változataa http://gis.lechnerkozpont.hu/foldgomb webcímen érhető el, ahazai települések lakásállományá-nak részletesebb bemutatásával.

Azt gondolhatnánk, hogy városa-ink középkori vagy dualizmus ko-rabeli hangulata a régi magyar faluképével együtt a múlt homályábaveszett, és helyüket a szocializmus-ban, illetve a rendszerváltás utánépült lakások foglalták el. Ám ezcsak részben tükrözi a valóságot.

Városaink és falvaink csak-nem felét még mindig az 1946előtti házak-lakások uralják. Ezpersze nem azt jelenti, hogy min-

den második hazai településen ki-zárólag II. világháború előtti la-kóépületekkel találkozhatunk, áma 70 évnél idősebb lakások arcu-lati szempontból napjainkban ismeghatározóak.

Ilyen lakás-korösszetételű tele-pülések alkotják a Dunántúl középnyugati és déli, valamint az Alföld déli területeit, továbbáBorsod-Abaúj-Zemplén megye

Parasztház, Kádár-kocka,panel vagy lakóparkHol lakik a magyar?

Szöveg: Kiss Dániel

kiss dánielgeográfustérinformatikus, a Lechner Tudásközpontmunkatársa

Településeink lakásállományajelentős változáson ment ke-resztül a háború utáni újjáépí-tési időszakban, nagyrészt aszocialista lakásépítési progra-mok eredményeként, illetve a2000 után beindult építkezésekhatására. Térképünk a lakásokés lakott üdülők építési év sze-rinti megoszlását ábrázol-ja, an-nak alapján, hogy adott telepü-lésnek melyik a lakásépítéseklegmagasabb arányt képviselőidőszaka

A lakásállomány időbeli alakulásamagyarország településein

lakásépítésekleggyakoribbidőszaka

2001–2014 között

1991–2000 között

1981–1990 között

1971–1980 között

1961–1970 között

1946–1960 között

1946 előtt

1991–2000 között

1981–1990 között

1971–1980 között

1961–1970 között

1946–1960 között

2001–2014 között

1946 előtt

0,4%

3,9%

14,4%

8,4%

19,9%

4,3%

48,7%

A településekmegoszlása

a lakásépítésekleggyakoribb

időszaka szerint2014-ben

A részletes interaktív térképet itt érheti el:http://gis.lechnerkozpont.hu/foldgomb/

A rádióban vendégünk a témáról:KISS DÁNIEL

Adatok forrása: ksh, Teir

JÉGTÁNCOlvadó tengeri jégvilág

Az Északi-sarkvidék tengeri jege évről évreszeptemberben éri el minimumát: ennek mielőbbi – akár már tavaszi – előrejelzése fontos környezeti ésegyben gazdasági kérdés is. A Jeges-óceán jégborításaugyanis igen fontos tényező a környék időjárásánakalakításában, az arktiszi időjárási kilátások pedigalapvető információt jelentenek a sarki vizekentevékenykedő hajók számára is. (Nem beszélve arról,hogy a jégborítás önmagában a hajózhatóságot és azásványkincs-kitermelést is meghatározza. Stratégiai,geopolitikai szerepe meredeken emelkedik...)

Szöveg: Topál Dániel Kép: Kércz Tibor

JEGES-ÓCEÁNXXXV. ÉVFOLYAM 310. lapszám

25

# O LVA D Á S # J É G T Ö R Ő# É S Z A K I - S A R K V I D É K # T E N G E R I J É G

24 JEGES-ÓCEÁNA FÖLDGÖMB 2017/január–február

Hajó a láthatáronA tengeri jég jellemző vastagsága néhány deciméter. A szél hatására azonban a jégtáblák összetorlódhatnak, így több métervastagságra is hízhat a jégborítás. A felmelegedéssel viszont vékonyodik a jég, és egyre könnyebb dolguk lehet a fehér páncéltsaját súlyukkal elszelő jégtörő hajóknak

A CIKK MEGJELENÉSÉNEK TÁMOGATÓJA AZ STA TRAVEL STATRAVEL.HU


27

# J É G F O G YÁ S # M O D E L L E Z É S # E L Ő R E J E L Z É S


dolni, melyre itt egész téli szolgáltató-ipar épült: számos alaszkai szálláshelykombinálja a Föld és az ég csodáit, hi-szen hőforrásokra települtek. Így asötét téli hónapokban – amikor egyéb-ként a –40 °C sem ritkaság – a látoga-tók nyakig meleg vízbe merülveleshetik az alaszkai éjszakába fénythozó égi jelenségeket.

Júliusban persze merőben más ahelyzet: nyakig vízbe merülni a szúnyo-gok elől is érdemes, a sarki fény azonbannem kecsegtet, hiszen éjfélig sem megyle a Nap, és még a kora hajnali órákban

is naplementéhez hasonló fényben úszik az ég. Könnyen megborulhat bioritmusunk a 24 órás világosságtól, de akár energiaadó is lehet – s ez utóbbira jócskán szükségem is volt. A jégborítás-elemzést erős előadás-sorozatok vezették be, hiszen ilyenkor rendkívül bonyolult környezetirendszerek modellezése zajlik: esetünkben ez az arktiszi tengerjég kiterje-désváltozásának leegyszerűsített modellezése volt.

tengerjég elemzésével világszerte számos kutatócsoport foglalkozik. E vizsgálatok egyik legjelentősebb központja az alaszkai NemzetköziÉszaki-sarkvidék Kutató Intézet (International Arctic Research Center:IARC). Júliusban, a Nemzeti Tehetség Program keretében, az IARC nyári

egyetemén magam is kivettem részem a 2016 szeptemberében újabb éves mi-nimumát elérő arktiszi tengerjég előrejelzésének pontosításában.

Alaszkából nézveAkárhányszor említem itthon, hogy a munkavégzéshelye Alaszka, az esetek döntő többségében felme-rül a kérdés: „Miért éppen Alaszka?” (Nyilván ilyenerejű volt az azonos című filmsorozat e magyarszemnek romantikus messzeségben húzódó vidék-ről.) A másik dilemma: vajon miért utaznánk olyan helyre, ami a hazai köz-tudatban a „hideg” vagy a „világvége” szavak szinonimája? (Persze nyáronAlaszka se nem hideg, se nem a világ vége...)

A legzordabbnak is emlegetett, legnagyobb amerikai állam egy földtudósszámára maga a Paradicsom. Egyedi formakincse és természeti csodái régótavonzzák a kutatókat és a turistákat. Még télen is. Elég csak a sarki fényre gon-

A legzordabbnak is emlegetett,legnagyobb amerikai állam egy földtudós

számára maga a Paradicsom. Egyediformakincse és természeti csodái régóta

vonzzák a kutatókat és a turistákat.

A Nem divat, nem hajó vagy vasútA modell olyan matematikai egyenletek rendszere, melyek aföldi rendszer egy vagy több alkotóelemét jellemzik, írják le.Hétköznapi nyelven fogalmazva egy kiragadott példa: a mo-dellezés során – mondjuk – lehetőségünk nyílik olyan kísér-letek elvégzésére a számítógépes szimuláció segítségével,amikor kikapcsolhatjuk a napsugárzás hatását az éghajlatimodellben, és így az – a beépített egyenletek (a nagybetűs fi-zika) révén – kirajzolja számunkra azt az abszurd éghajlatirendszert, mely a Nap nélkül előállna a Földön.

Szakállas fóka Ha sokáig lustálkodnak a szárazon, a táplálékuk kiszűrésébenis hasznos bajszuk kiszáradva olyan szépen bepöndörödhet,hogy egy huszár is megirigyelné

Medvepihenő A 21. század végére a jegesmedvék életterük akkora hányadátveszíthetik el, hogy a kihalás szélére kerülthetnek

koztatva nagyobb részét veri vissza a beérkező napsugárzásnak, ezáltaltermészetes hűtőként működik. A felmelegedő sarkvidék hatására azon-ban – főként a nyár folyamán – a jégolvadással párhuzamosan megnö-vekszik a sötétebb tengerfelület nagysága is, ami így több sugárzásienergiát képes elnyelni. Ezáltal pedig mintegy tovább erősíti a területmelegedését. Ezt nevezik a sarkvi-déki tengerjég-albedó-visszacsa-tolásnak, amely jellegzetes pozitívvisszacsatolási mechanizmus, egyönmagát erősítő folyamat. És éppezért rendkívül bonyolult az itteniéghajlatváltozás kutatása: korántsemcsak egy, hanem számtalan vissza-csatolási folyamatot kell egyszerre figyelembe venni, melyek közöttegyaránt szerepelnek negatív és po-zitív események is…

Tengerjég a sarkvidékenA tengervíz fagyásával keletkező északi-sarkvidéki tengeri jég kiterjedésénekváltozása rendkívül összetett folyamat,melyet az éghajlati rendszer és annakvisszacsatolási jelenségei hajtanak. Rá-adásul a sarki éghajlatváltozással foglal-kozó kutatók álláspontja korántsemegységes arról, vajon e jégjelenlét felü-leti és térfogati csökkenése visszafordítható folyamat-e. Bizonyos mo-dellek azt jósolják, hogy elérkezhetünk egy „fordulóponthoz”, melyután rohamos tempóban el fog tűnni az északi-sarkvidéki jégborítás,míg más kutatók – optimistábban – még visszafordítható folyamatokatmodelleznek.

Vitathatatlan azonban, hogy az Arktisz a megbízható műholdas mé-rések kezdete óta (az 1970-es évek legvége) a földi átlagot 2-3-szormeghaladó ütemben melegszik. E jelenség (az ún. „arktikus felerősítés”)magyarázata jelenleg is az éghajlattudomány egyik leginkább kutatottterülete. De mit is jelent mindez?

Abban az esetben, ha a tenger felszínét jég borítja, a fényvisszaverőképessége (albedója) lényegesen magasabb, mint a jégmentes, sötétebbvízfelületé. Tehát a tengerjéggel borított rész egységnyi felületre vonat-

Korántsem csak egy,hanem számtalan

visszacsatolásifolyamatot kell

egyszerre figyelembevenni, melyek közöttegyaránt szerepelnek

negatív és pozitívesemények is…

A sarki éghajlatváltozással foglalkozókutatók álláspontja korántsem egységes

arról, vajon e jégjelenlét felületi és térfogati csökkenése visszafordítható

folyamat-e.

Szárazföldi vendégGleccsereredetű táblajéghegy az óceánon.Felszíni olvadékából vízesés zúdul a tengerbe

Lesben állvaA megfelelő tengeri jégborításnélkülözhetetlen a jegesmedvék életbenmaradásához. Csak ilyenkörülmények között vanesélyük a tengerenfókazsákmányt ejteni.Egyébként pedig marad a szárazföld: a sarkvidékitelepülések szeméttelepeinekdézsmálása


29

# T E N G E R I J É G # J É G F O G YÁ S # É S Z A K I - S A R K V I D É K

Zsugorodó jégvilágAz északi-sarkvidéki tengerjég kiterjedésénekutóbbi időben tapasztalt erőteljes csökkenése fon-tos szerepet játszik a globális éghajlatváltozás értel-mezésében is. Az arktikus jégtakaró minden évbenmárciusban éri el maximumát. A 2016 márciusá-ban észlelt éves maximumérték (14,52 millió km2,ami Európa területének majdnem másfélszerese) azonban az eddigi leg-kisebb volt a műholdas mérések kezdete óta! Ráadásul nemcsak az évesmaximum, hanem a – rendszerint szeptemberi – minimumérték is csök-ken: 1979 óta 7,8 millió km2-ről (ez nagyjából Ausztrália kiterjedése)majd’ felére zsugorodott.

Így már a média is rendkívüli érdeklődéssel figyeli a sarki tengerjégkiterjedésének előrejelzésével foglalkozó tudományos közleményeket.Rendkívül fontos ugyanis, hogy a nyáron elvékonyodó arktiszi tengerjégkövetkeztében jégmentessé válik-e az ún. Északnyugati-átjáró. Vagy éppaz Északkeleti-átjáró. Hiszen így jócskán meghosszabbodhat a sarkvidéki,tengeri ásványi nyersanyagkitermelésre fordíthatókedvező időszak és törtrészére rövidülhet a hajóútaz Atlanti- és a Csendes-óceánt összekötő útvona-lakon. Melyeket a kereskedelmi hajók pénzt, időtés energiát megtakarítva előszeretettel használná-nak, így számukra már tavasszal is fontos kérdés,hogy a közelgő nyáron mikortól várható az átjárókjégmentessége. Ha egyáltalán várható.

Jócskán meghosszabbodhat a sarkvidéki,tengeri ásványi nyersanyag-kitermelésrefordítható, kedvező időszak, és törtrészére

rövidülhet a hajóút az Atlanti- és aCsendes-óceánt összekötő útvonalakon.

A 2016 márciusában észlelt évesmaximumérték (14,52 millió km2, ami

Európa területének majdnemmásfélszerese) azonban az eddigi legkisebb

volt a műholdas mérések kezdete óta!

Tengeri jégkiterjedés-változásAz eddigi legkisebb nyárijégterületet 2012-ben észlelték A 2016-os minimumot szeptember10-én mérték, körülötte az (1981–2010 közötti) nyáriminimumok átlagának vonala

# S A R K V I D É K I Á TJ Á R Ó K # E L Ő R E J E L Z É S # J É G M I N I M U M# S A R K V I D É K I Á TJ Á R Ó K # E L Ő R E J E L Z É S # J É G M I N I M U M


1979

2012

2016


31

A nyári minimumok átlaga (1981–2010)


33

# É S Z A K I - S A R K V I D É K # J É G F O G YÁ S # E L Ő R E J E L Z É S# É S Z A K I - S A R K V I D É K # J É G F O G YÁ S # E L Ő R E J E L Z É S


hetjük, hogy az éghajlati rendszerünk mikor, milyen módon reagál. Haugyanis más kezdeti hőmérsékleti feltételeket alkalmazunk – pl. egy sark-vidéki terület átlaghőmérsékletét +15 °C-ra állítjuk –, a modellben nyil-ván eltérő ütemben megy végbe a jég olvadása.

Fontos persze az is, hogy milyen módon írjuk le egyenletekkel a je-lenség időbeli lefolyását. A soktényezős folyamat azután az idő előreha-ladtával jelentősen bonyolódik, hiszen a különböző befolyásoló tényezőkidőben eltérően fejtik ki hatásukat. És így már érthető, miért is fontosaz előrejelzési „verseny”, hiszen senkinek sincs pontos és kellően „előre-

jelző” modellje a jelenség leírásához. Éppen ezért van értelme különböző modellek-

ről – azaz különböző kezdeti feltételekről – és kü-lönböző elképzelésekről beszélni. (Végső soronpedig eltérő álláspontokról.) De mi más tehetnészebbé és izgalmasabbá egy jelenség kutatását, mintaz – egyelőre – nem létező, egységes válasz?

Eltérő álláspontokA Jeges-óceánon persze nemcsak tengeri jég található, hanem a hócsa-padékból a szárazföldön keletkező, onnan a tengerbe jutó gleccserjégis. E jéghegyek és jégtörmelék mennyisége és borítása azonbanelenyésző a tengervíz-eredetű jégéhez képest, ám míg a szárazföldi jégolvadása megemeli a tengerszintet, a tengeri jégé nem, hiszen magábóla vízből fagyott ki.

A tengeri eredetű jég kiterjedését nagyon sok tényező befolyásolja.Egy ilyesfajta rendszer modellezése során gyakorlatilag kü-lönböző légköri helyzeteket feltételezünk, s ezeket a mo-dellünkbe épített változókkal (hőmérséklet, légnyomásstb.) jellemezhetünk. E tényezőket – például a hőmérsék-let értékét – változtatgatva, más és más beállításokkal fut-tatjuk le a modellt. A különböző futások tehát lényegébeneltérő kísérleteknek felelnek meg, melyekben megfigyel-

Mi más tehetné szebbé és izgalmasabbá egy jelenség kutatását,

mint az – egyelőre – nem létező, egységes válasz?

Míg a szárazföldi jég olvadásamegemeli a tengerszintet, a tengerijégé nem, hiszen magából a vízből

fagyott ki.

Szabad az útAz Északnyugati- és Északkeleti-átjáró felderítése rengetegemberáldozattal járt. A 19. század végétől azonban egyre kevesebbhajó fagyott jégbe és roppant össze: a kisjégkorszak véget ért,felmelegedés kezdődött, s napjainkra egyre gyorsuló ütemben válikszabad vízfelületté a Jeges-óceán peremterülete

FÖLDGÖMB VILÁGLÁTÓ A TRENDFM-ENCSÜTÖRTÖKÖNKÉNT 16.35-KOR

A rádióban vendégünk a témáról:TOPÁL DÁNIEL

Korábbi műsoraink meghallgathatók:www.trendfm.hu

# J É G F O G YÁ S # E L Ő R E J E L Z É S # S TA T I S Z T I K A


Pontossági versenyAndrew Slater professzor, kutatócsoportunk veze-tője megállapította, hogy a szeptemberi jeges-óce-áni tengerjégméret és az azt megelőző júniusbanaz északi féltekét borító hótakaró-kiterjedés statisz-tikai kapcsolatban áll egymással. Ránk várt a fel-adat, hogy megvizsgáljuk: ennek hátterében valósfizikai mechanizmus áll-e!?

Egyszerű ötletnek tűnt azt feltételezni, hogy a júniusi hótakaró mintegyelőre jelzi a szeptemberben mérhető tengerjég kiterjedését. Ennek igazolására – vagy megcáfolására – előrejelzést készítettünk (fontos megjegyezni: nemegy jelenség működésének okát kerestük, hanem épp csak egy kezdeti lépésttettünk azzal, hogy a feltételezett dinamizmus létezését boncolgattuk).

A sarki éghajlati folyamatokat is alapvetően a Napból érkező sugár-zási energia hajtja. A beérkező sugárzási energia pedig nyilvánvalóan kap-csolatban áll az északi félteke júniusi hótakarójának kiterjedésével: minélmelegebb van, annál kevesebb a hóval borított terület. A júniusi hóta-karó és a szeptemberi tengerjég közötti kapcsolatot tehát a Napból érkezősugárzási energiára vezettük vissza. Ebből kiindulva dolgoztunk kutató-munkánk során, és megkíséreltük egy egyszerűsített, de több tényezőtis figyelembe vevő modellel előre jelezni a szeptemberi tengerjég kiter-jedését. Próbálkozásunk pedig eredményes volt!

Ráadásul a modellt – mintegy ellenőrzésként – visszamenőleg 1990-ig lefuttattuk, és határozott, 89%-os egyezés adódott az általunk számolt,illetve a korábbi, valós, mért szeptemberi tengerjégadatok között. Mód-szerünket ezután a 2016-os minimum-jégkiterjedés becslésére is alkal-mazni tudtuk.

A 2016. júniusi hótakaró-, illetve a sugárzásienergia-adatok ismere-tében július 23-án futtattuk le modellünket, amely a 2016. szeptemberijeges-óceáni tengerjég kiterjedésére 4,002 millió km2-t adott eredmé-nyül. A folyamat modellezésén dolgozó másik nagy intézet, a MetOfficekutatói által ugyanebben a hónapban készített előrejelzés 3,6 millió km2,míg az IARC egyik munkatársának modellje 4,1 millió km2 szeptemberijégkiterjedéssel számolt. A tényleges szeptemberi minimumértéknek4,14 millió km2 adódott.

Egyszerű ötletnek tűnt azt feltételezni,hogy a júniusi hótakaró mintegy előre

jelzi a szeptemberben mérhető tengerjégkiterjedését. Ennek igazolására – vagy

megcáfolására – előrejelzést készítettünk.

modelleredményA megfigyelt (mért) jeges-óceánitengerjég kiterjedése (kék), illetve az általunk készített előrejelzésalapján kapott értékek (narancs)szerint Versenyképes módszertfejlesztettünk, amely persze mégszámos pontosításra szorul, Hiszen a múltban tapasztalt jégborítás-kilengéseket modellünk még nem képeselég pontosan megjeleníteni. tehátpusztán annak figyelembevétele, hogyjúniusban mennyi hó borítja az északiféltekét, még nem jelzi előre teljespontossággal a tengerjég szeptemberiminimumát

A cikk elkészültét segítette:Hatvani István Gábor (MTA, ELTE)

8 szeptemberi tengerjég kiterjedés (millió km2)

7,5

7

6,5

6

5,5

5

4,5

4

3,5

1990 1995 2000 2005 2010 2015

számított

megfigyelt

topál dánielEgyetemi hallgató (ELTE földtudomány BSc),MTA CSFK FGI 2ka Paleoklíma kutatócsoport

kércz tiborvegyészmérnök, EFIAP minősítésű természetfotós

Csatlakozz az év legjobb hangulatú közösségi túrájához, és vegyél részt Te is a Fjällräven Vándortúrán, amely egy 5 napon át tartó sátrashátizsákos kaland az Aggtelekikarszt és a Bükk hegységlegszebb részein. Vár rád a varázslatos természet,a vándortáborok, a tábortüzek hangulata, a régiés új barátaid társasága, na és 113 km, amely során bebizonyíthatod, hogy Téged is a jobbik fábólfaragtak. Ha teljesítetted, ajándékcsomaggal, felvarróval és egy fergeteges bulival várunk a célban,ahová meghívhatod családodat és barátaidat is,hogy veled ünnepelhessenek. Ne késlekedj! Jelentkezz most! Március 1ig 25% early bird kedvezménnyel! Innen tényleg már csak Te hiányzol!

NA, MÁR CSAK TE HIÁNYOZTÁL...


# T E R M É S Z E TJ Á R Á S # B Ü K K # F J Ă L L R ĂV E N

Fjällräven Vándortúra 2017július 31.–augusztus 4.

Az év legjobb hangulatú közösségi túrája,a Bükkben utoljára. Ne szalaszd el!

Link: https://goo.gl/P0yWeI

Keskeny földhíd, széles érdeklődésTalán csak felfedezésének első éveiben nem volt érdekes, azóta viszont nemlankad az érdeklődés az Észak- és Dél-Amerikát összekötő, keskeny földsáviránt. Vajon mi az oka anak, hogy e parányi térség évszázadokon át töretlenüla figyelem középpontjában maradt? Milyen szempontok irányították azemberiség tekintetét a földszoros elkeskenyedő, déli felére a gyarmatosításkezdetén, majd az azt követő évszázadok alatt és napjainkban?

Szöveg: Kucsera Emil

Fotó: ©iStockphoto, Simon Dannhauer

KÖZÉP-AMERIKAXXXV. ÉVFOLYAM 310. lapszám

39

# K Ö Z É P - A M E R I K A # P A N A M A# K Ö Z É P - A M E R I K A # P A N A M A

38 KÖZÉP-AMERIKAA FÖLDGÖMB 2017/január–február

Égbe törő PanamavárosMintha toronyházépítő verseny zajlana a világ feltörekvő nagyvárosai között. Ma már Panama City sem akar kimaradni a gazdagság szimbólumát jelentő magasépítkezésekből

FelhőkalapbanA Nicaragua-tó Ometepe szigetén magasodóConcepción vulkán (Előző oldalpár)

Fotó: ©iStockphoto, marshal gonz


41

# K Ö Z É P - A M E R I K A # C O S TA R I C A # K O L I B R I# K Ö Z É P - A M E R I K A # C O S TA R I C A # K O L I B R I


Trópusi ebédZöldmellű mangókolibri a costa rica-i Rio San Carlos menti esőerdőben

Fotó: Kércz Tibor


43

# K Ö Z É P - A M E R I K A # F Ö L D H Í D# K Ö Z É P - A M E R I K A # F Ö L D H Í D


Keskeny akadályMiután Vasco Núñez de Balboa – némi indián segédlettel – a San Miguel-öbölnél megpillantotta a Déli-tengert (így nevezték a spanyoloka felfedezés éveiben a Csendes-óceánt), megnyílott a további hódítás lehetősége. Egy távoli, aranyban-ezüstben gazdag országnak már hírement a helyi őslakosok körében is, s ez pontosan kijelölte az utat délfelé, a spanyol gazdagodási célkitűzések megvalósításához.

Az Inka Birodalom leigázása, majd kifosztásabeváltotta a földrajzi felfedezésekhez fűzött gazda-sági reményeket, s jelentős pezsdülést hozott aföldhíd déli felének életében is.

A kincsek anyaországba szállításának legrövi-debb útját kellett megtalálni, amire a mai Panamalegkeskenyebb része szinte kínálta magát. I. Károlyspanyol király már 1529-ben megfogalmazta egycsatorna megépítésének igényét, azonban a kor

technikai színvonalán ez még elképzelhetetlen volt. A nyugati és a keletiparton alapított telepek között – melyek ekkor még elsősorban a kincsekidőleges elraktározását szolgálták – öszvérháton (majd 1855-től vasúton)bonyolódott a szállítás.

A térség tranzitszerepére a kalózvilág is felfigyelt. A 16–18. századbana Karib-vidék lett a legszínesebb kalózélet helyszíne. Francis Drake, majdHenry Morgan sorra rabolta ki az ágyúkkal védett, biztonságosnak vélterődöket, s égette fel a kor leggazdagabb városait. Így esett el San Lo-renzo, Nombre de Dios, Portobelo és a mai Panamaváros legelső elődje,Panama Viejo is.

Karib-térségbe gyakran érkeztek idegenek atörténelem során. Ha csak a kezdetek és nap-jaink eseményeit vetjük össze, tudjuk, hogye „látogatások” korántsem ugyanazzal a szán-

dékkal történtek. Az Indiákra hajózó spanyolok,majd a térségben portyázó kalózok, de még a kö-zelmúlt spekulánsai is főleg vinni szerettek volna,míg a jelen idők vándorai (turisták, nyugdíjasok)főleg hoznak.

Az elmúlt fél évezred alatt a földhíd déli felének megítélése jelentősenmegváltozott. Felfedezése éveiben nem volt különösebben vonzó. Kevésvolt az arany, a védett kikötő, ráadásul barátságtalan népek tették kelle-metlenné az itt-tartózkodást. Később sem a terület gazdagsága tartotta élet-ben a spanyol uralkodóház érdeklődését, bár Kolumbusz rendkívülimeggyőzőképessége hihetően festette fel egy reményteli világ sziluettjét.

Az Inka Birodalom leigázása, majdkifosztása beváltotta a földrajzifelfedezésekhez fűzött gazdasági

reményeket, s jelentős pezsdülést hozott a földhíd déli felének életében is.

I. Károly spanyol király, már 1529-ben megfogalmazta egy csatorna

megépítésének igényét, azonban a kortechnikai színvonalán ez még

elképzelhetetlen volt.

A

Fotó: Kucsera Emil

Leeresztett sorompóPortobelo („Szép kikötő”) volt mindenbizonnyal az a helyszín, ahol a negyedik útján haladó, s akkor márlelkesedését vesztett Kolumbuszfelismerte, hogy az akadályt jelentő,hosszan elnyúló földsáv nem járhatóát nyugat felé


A rádióban vendégünk a témáról:KUCSERA EMIL



45

# P A N A M A - C S A T O R N A # F Ö L D H Í D# P A N A M A - C S A T O R N A # F Ö L D H Í D


AZ ARANY ELÚSZOTT – A FÖLDSZOROS MARADTAz inkák elszállítható aranya idővel megfogyatko-zott, de a két óceánt összekötő vízi út megépítésétegyre inkább megkövetelte a világgazdaság 19. szá-zad végi fejlődése.

A csatorna komoly áldozatok árán megvalósult1914-es átadásával kétségkívül korának legjelentő-sebb műszaki-építészeti remekévé vált, ám a világ figyelmét más, tanulságos, messze jövőbe mutatógazdasági-politikai jelenségek is ide vonzották. A gigalétesítmény terveinek kidolgozását s annak ki-vitelezését franciák nyerték el, mégpedig döntőenFerdinand de Lessepsnek a Szuezi-csatorna építésében elért eredményeiretekintettel. Az általuk megalapított Óceánközi Csatornatársaság szakmaistábja azonban a földrajzi körülményeket figyelmen kívül hagyva, pon-tatlan és félrevezető adatokat közölve kezdett hozzá az építkezéshez.

Az alábecsült megvalósítási költség és a túl rövid határidő csak fo-kozta az amúgy is irreális mérnöki elképzelést, mely a csatornát a legrö-videbb útvonalon, óceánszintre mélyítve tervezte meg. A túlfizetettfrancia szakembergárda, a pénzügyi visszaélések sora, a szenátusig nyúló

A túlfizetett francia szakembergárda, a pénzügyi visszaélések sora,

a szenátusig nyúló megvesztegetés, a tényeket meghamisító sajtó mind-

mind egyenes utat jelentett a csőd felé, s egyben bevezette a korrupció

szimbólumává vált „panamázás”fogalmát a világszótárba.

megvesztegetés, a tényeket meghamisító sajtó mind-mind egyenes utatjelentett a csőd felé, s egyben bevezette a korrupció szimbólumává vált

„panamázás” fogalmát a világszótárba.1894-ben az Új Panama-csatorna Társaság ismételt

próbálkozása még egy utolsó kísérlet volt a befektetőkmegmentésére, de a gazdasági felszállópályán brillírozóUSA nicaraguai csatornatervének híre a francia vállal-kozás végső bukását eredményezte. Ahhoz azonban,hogy Észak-Amerika a kor legjelentősebb, s talán nemtúlzás, hogy az egész világgazdaságot befolyásoló straté-giai üzletét megvalósíthassa, szüksége volt a franciáktólátvett koncesszió mellett a terület használati jogánakmegszerzésére is.

A koncesszió átjátszása a tőkés körök rutinművelete volt, ám ne-hézséget jelentett, hogy az amerikaiak által kiszemelt terület ekkormég Kolumbiához tartozott. Kolumbia, bár nem zárkózott el az üz-lettől, hiszen már a Panamaváros–Colón közötti transzkontinentálisvasút megépítését is támogatta, a megállapodást reális üzleti alaponképzelte el...

Így hát az Egyesült Államok stratégiát, azaz tárgyalópartnert váltott.Eredményesebbnek és mindenképpen költségkímélőbbnek tűnt, ha első

Panama elnyerte függetlenségét, és 15 nap múlva a felek már

megköthették azt acsatornaszerződést, amely a karibiország számára protektorátus-létet,

újabb politikai-gazdaságifüggőséget hozott 74 évre.

lépcsőben a függetlenségre vágyó Panama elszakadási törekvéseit segíti.Ez hamar eredményre vezetett, hiszen Kolumbia hadereje esélyt semadott saját érdekei érvényesítésére. Panama elnyerte függetlenségét, és15 nap múlva a felek már megköthették azt a csatornaszerződést, amelya karibi ország számára protektorátus-létet, újabb politikai-gazdasági füg-gőséget hozott 74 évre. Ez a szerződés volt a fizetség a Kolumbiától valóelszakadásért cserébe. A másik fél oldaláról tekintve pedig: ha nincs Panama, nincs szerződés sem.

A Miraflores-zsilip háttérben a földszoros gerincétalkotó hegyvonulattal. A hajókmérete az igényeket követve folytonnövekszik. Előfordul olyan átkelő-óriás, melynek hossza megközelíti a 300, szélessége a 33 métert, így a két oldalon 30-30 centivel„gazdálkodhat” a 6 db vontató

CsatornajövedelemA legnagyobb hajók átkelési díjameghaladja a 100 millió forintot. A bevétel 2000 óta a panamaiköltségvetést gazdagítja. A csatornaaz ország fő gazdasági motorja,szimbóluma, amely a fejlődés stabil,hosszú távú alapját jelenti

Esőerdei őslakosokAz emberá nők– hagyományosöltözetként – rövid, magukköré csavart szoknyáthordanak, s mindkét nemszínes geometriaimintákkal festi a bőrét

Fotó

: Kuc

sera

Emil

Fotó

: Kuc

sera

Emil

Fotó: ©iStockphoto


47

# K Ö Z É P - A M E R I K A # T U R I Z M U S# K Ö Z É P - A M E R I K A # T U R I Z M U S


A TURIZMUS BŰVÖLETÉBENPanama, Costa Rica és Nicaragua gazdaságának szerkezete azezredfordulóra alapvetően megváltozott. A mezőgazdaság jelen-tősége országonként eltérő súllyal ugyan, de továbbra is fontos,azonban a GDP előállításában és a foglalkoztatottak arányábana szolgáltatási szektor vált meghatározóvá. Az elmúlt évtizedektársadalmi-gazdasági útkeresése a mezőgazdasági függőségtől

való tudatos eltávolodásban és a régió rendkívüli földrajzi adottságainakfelismerésében találta meg azt a lehetőséget, amely – bár eltérő alapokrólindulva, más-más feltételek között és ütemben – a turizmusban teljesedikki. Ennek vendégcsalogató feltétele és jól eladható bázisa az érintetlen tró-pusi környezet.

Ezt az ideológiát elsők között Costa Rica kapcsolta magához azzal,hogy „ökoállamként” határozta meg magát. Panama számára az első át-törő sikert a 2009-es év hozta, amikor a turizmus bevételei meghaladtáka csatorna működtetéséből befolyt összeget. Nicaragua esetében pedigmár egy 2007-es tanulmány kimutatta, hogy a turizmus 5%-os növeke-désének hatására a szegénység 3,1%-kal csökkent.

PANAMA ÚJKORI ARANYAA sorozatos belső elégedetlenség végül kikényszerítette az 1903-ban megkötött csatornaszerződés felülvizsgálatát. Ennek eredmé-nyeként 1977-től részlegesen, majd 1999. december 31-től teljesjogúan birtokba vehette a csatornaövezetet – s ezzel együtt a sajátországát is – a Panamai Köztársaság. Az amerikai zászló véglegeslevonása persze nem jelentette a két ország katonai-politikai-gaz-dasági összefonódásának lezárását. Elég arra gondolnunk, hogy Panamának– egykori protektora tanácsára – a mai napig nincs nemzeti hadserege,ugyanakkor a csatorna védelmét, semlegességének biztosítását már maga köteles ellátni.

Felülemelkedve a kérdés politikai tartalmán, az ország számára mindennélfontosabb az országot kettészelő, a világtengerek közlekedési forgatókorongjánakis minősített, 77 km hosszú vízi út. Panama City mára jelentős globális ke-reskedelmi központtá vált, ahol a Dubajt és Hongkongot idéző felhőkarcolókfinanszírozása mellett rekordméretű összeget költenek a kulcsfontosságúnaktartott ágazatokra, így a jövő kiugrási lehetőségét hordozó turizmusfejlesztésére, ill. az ehhez szorosan kapcsolódó környezetvédelemre is.

Az amerikai zászló véglegeslevonása persze nem jelentette a két ország katonai-politikai-gazdasági összefonódásának

lezárását.

Panama számára az első áttörősikert a 2009-es év hozta, amikora turizmus bevételei meghaladták

a csatorna működtetésébőlbefolyt összeget.

…Colón – a csatornavesztes városA Panama-csatorna építésére a világ minden tájáról érkeztekmunkások. Ez volt Colón fénykora,zsúfolásig telt kávéházakkal, pezsgő művészeti élettel. Ma magára hagyott hely, a sikátorokból csurog a szennyvíz, a munkanélküliség mindent felülmúló

Csendes-óceán-parti panorámaPanamavárosban látványosansikerült felépíteni a tehetős rétegbiztonságos, elegánspresztízsnegyedét. A fővárosbanmetró is épül, felújítják az óvárost,a statisztikák Latin-Amerika egyiklegeredményesebb gazdaságáthirdetik. Innen 75 km-re azonban...

Fotó: Kucsera Emil

Fotó: Kucsera EmilFotó: ©iStockphoto

Kuna-yala vizekenA karibi partok mellékén élőköntudatos és öntörvényű indiánok.Panama modernizációs és integrációstörekvéseit idáig eredményesen vertékvissza. A turizmus mint bevételi forrás viszont kikerülhetetlenkényszerpályájuk


49

# B I O D I V E R Z I TÁ S # T U R I Z M U S# C O S TA R I C A # V U L K Á N O K


Közép-Amerika déli fele Földünk egyik leggazdagabb növény- és állatvilágát rejti. Ez – kialakulásának földtörténeti vonatkozásai mellett –,elsősorban a változatos domborzati és éghajlati adottságokkal magyaráz-ható. Karakteresen eltérő tengerek szorításában, más és más fejlődési utatbejárt kontinensek között, eltérő magassági körülményeket elviselve ésegymáshoz nagyon közel forró síkságok és hideg hegycsúcsok állnak asokszínűség hátterében.

A Cordillera Central az esőerdők síkjából emelkedik ki, övezetességea nedves köderdőkön át a paramo törpecserjéséig követhető. Csapadé-

kosabb karibi oldalán örökzöld trópusi erdők, apacifikus part északi szegélyén trópusi szavannákhúzódnak.

Bár közismert, de mindannyiszor érdemes hang-súlyozni, hogy ez a parányi terület, mely bolygónkfelszínének 1 ezrelékét sem éri el, biodiverzitásának7%-át adja! A védelemre érdemes területek arányanő, az újraerdősítés kérdése pedig nemzeti üggyévált. Erre építi turizmusát az említett három ország.

VAN MIT A KIRAKATBA TENNIA közép-amerikai földszoros tájképi szépségeit tekintve világviszonylat-ban is kivételezett helyzetben van. Gerincét a tengelyében futó CordilleraVolcanica adja. Száznál több tűzhányó sorakozik itt, melyek közül 25jelenleg is aktív. Egy részük elkülönülő hegyeket alkot, kiemelkedve akörnyező alacsony tájból (pl. Orosí, Rincón, Tenorio, Arenal, Momo-tom), mások összenőtt, összetett vulkáni masszívumok (pl. Barva, Tur-rialba, Poas, Irazu). Sokuk igen könnyen megközelíthető, így hamarérezhetjük kénes kigőzölgésüket, vagy a fumarolák gőzének hőjét. A nö-vekvő érdeklődést a figyelmeztető táblák sem riasztják el: „… a hatóságnem vállal felelősséget, a vulkán aktívnak tekinthető és bár-mikor kitörhet”. Így volt ez 1963–65 között is, mikor az Irazuigen látványos, ún. Stromboli-típusú működést mutatott. Tu-rizmuscsalogató látvány volt, ide járt a fél világ vulkánkitöréstcsodálni. Egy hirtelen, erőteljes robbanás: asztalnyi, izzókövek, a mérgező, forró gáz hat ember (köztük egy magyarhonfitársunk) halálát okozta. Jelenleg a Rincon, az Arenal, aTurrialba környezete fokozott aktivitásuk miatt zárt területnekszámít.

Egy hirtelen, erőteljes robbanás:asztalnyi, izzó kövek, a mérgező,

forró gáz hat ember (köztük egy magyar honfitársunk)

halálát okozta.

Közép-Amerika déli fele Földünk egyikleggazdagabb növény- és állatvilágát rejti.

Ez – kialakulásának földtörténetivonatkozásai mellett – elsősorban

a változatos domborzati és éghajlatiadottságokkal magyarázható.

Costa Rica állatparadicsomaKiterjedt trópusi esőerdők sok-sokfolyóággal, mesterségescsatornával, mocsarakkaltagolva. Bőséges csapadék,rendkívüli fajgazdagság.Homokszínű levelibéka, Zöldpapgájkígyó, Tarantula,Nektárszívó denevér

Csalogató kúpAz Ometepe-szigeten emelkedőConcepción az egyik legnehezebbenmegmászható vulkán Nicaraguában.Az 1610 m-es csúcsra vezető ösvényháromnegyede sűrű esőerdőbenvezet. Aztán csúszós sziklákkövetkeznek, majd éles salak, végültérdig süppedünk a hamuba

Fotó: suad mohamed

Fotó: Kércz TiborFotó: Kércz Tibor

Fotó: Kércz Tibor Fotó: Kércz Tibor


51

# K Ö Z É P - A M E R I K A # V U L K Á N O K # I N D I Á N O K# T U R I Z M U S # E S Ő E R D Ő K


EGYKOR KONKVISZTÁDOROK ÉS KALÓZOK, MA TURISTÁK ÉS NYUGDÍJASOK…… adják az ideérkező idegeneknek döntő hányadát. A turistaforgalom az ezredforduló óta meggyőző növe-kedést mutat, ami mára az érintett országok GDP-jének 10–18%-át jelenti. De mit kapnak a mai időkvándorai azért, hogy dollárezreket hoznak, vagy millió-kat fektetnek be e pici országokba? Milyen csereszaba-tos szolgáltatásokat nyújt az itteni világ?

Ma, amikor átíródnak a biztonságról szóló definí-ciók, újabb és újabb tűzfészkek kerülnek fel a világtérképre, a földhíddéli fele – európai mércével mérve is – békés. Tekintsünk el a kolumbiaihatár menti gerillaatrocitásoktól, a szegénynegyedek megélhetési bűnö-zésétől, a turistaközpontok kisstílű lopásaitól!…

Ma, amikor átíródnak a biztonságrólszóló definíciók, újabb és újabb

tűzfészkek kerülnek fel a világtérképre, a földhíd déli fele

– európai mércével mérve is – békés.

Rio MogueA San Miguel-öböl mentimangroveerdőkön átttörőcsatornák vezetik le Dariénfölös vizeit a Csendes-óceánirányába. Rajtuk keresztülérjhetjük el az embrá indiánoktelepüléseit

A Cerro Negro oldalában A vulkánturizmusvilágviszonylatban felfutóbanlévő ágazat, Nicaragua issokoldalúan próbálja vulkánihegyeit (ki)használni. E mindössze167 éves, ma 728 m magas, aktív kúp a salaksí szerelmeseitvonzza, akik a hegy nyugalmifázisaiban csúsznak le a frisstörmeléken

Természetes közegbenAz emberák körházai 15-20méter átmérőjűek is lehetnek, a tető olaj- vagy viaszpálmaleveléből font mestermunka, a legnagyobb viharok eseténsem ázhat be

Fotó: a. c. bavan

Fotó: Kucsera Emil

Fotó

: Kuc

sera

Emil

Festői koloniális városok és a vidéki táj barátságos népessége hordozza leginkább aműködő emberi kapcsolatokat. Itt valóban Latin-Amerikában vagyunk – és egyolyan helyen, ahol a szolgáltatás számunkra, magyaroknak is megfizethető. Jó ér-zésünket némileg árnyalja, hogy a földhíd legszegényebb országában éljük meg ezt.

A hátizsákos turisták helyett egyértelműen a gazdag utazókra áhítozik. A szállás,az étterem és a kultúra is viszonylag drága. Ha erősebben költekezünk, és elegáns őser-dei ecolodge-ba foglalunk hajlékot, felkészült, odaadó vendéglátásról áradozhatunk.

Tájról tájra, sőt akár egy városon belül is jelentősen változik az idegenek meg-ítélése. Panama City – mint tucatnyi náció olvasztótégelye – szigorúan megha-tározza az egyén mozgásterét. Panama Viejo, a koloniális negyed, a módos„supermodern” és a Miraflores-zsilip szinte elvárja, hogy meglátogassák. Ugyanak-kor a lepusztultabb kerületek, vagy épp a csatornaépítkezés nagy vesztese, Colón,semmiképpen sem akarja megmutatni reménytelenségbe süllyedt világát.

Nicaragua

costa rica

panama

n i c a r a g u a

costa rica

panama

# K Ö Z É P - A M E R I K A # N E M Z E T I P A R K # G A Z D A S Á G


Ezek egy része itthon sem ismeretlen, a tökéletesbiztonságról pedig már aligha álmodik valaki. A köz-biztonság jó, nem inzultálnak az utcán, nincs járvány-veszély, a háborús és polgárháborús fenyegetettségnulla, a terrortámadások veszélye mérsékeltebb, mintPárizsban vagy Brüsszelben.

A bizalom talán leglátványosabb visszaigazolása,hogy nemcsak az éves szabadság eltöltésére, hanem le-telepedési céllal is egyre többen érkeznek ide: sok napfény, az igény sze-rinti magassági övezet kiválasztásának lehetősége, a fejlett országokhozképest kedvező árak és viszonylagosan magas életszínvonal, mind-mindcsábító körülmény. És a multikulturalizmus hagyománya, a nyugalom,a gazdasági stabilitás, a kiszámíthatóság miatt nyugdíjasok ezrei választjákkorosodó éveik eltöltésére Panama, Nicaragua és Costa Rica egzotikus,trópusi tájait, koloniális városait.

Ha valaki Costa Ricában üdvözlés gyanánt felteszi a szokásos kérdést:Hogy vagy?, a válasz: Pura Vida, azaz Tiszta Élet, vagy magyarul inkább:Az élet szép! Mi is lehetne más a világ „legboldogabb” országában, amelyegy újabb önmeghatározás szerint a „ ...legkívánatosabb és legolcsóbböregségi adóparadicsom” a világon.

A bizalom talán leglátványosabbvisszaigazolása, hogy nemcsak az éves

szabadság eltöltésére, hanemletelepedési céllal is egyre többen

érkeznek ide.

n i c a r a g u a

costa rica

panama

erdők aránya

újraerdősítés az eddigi erdőirtás arányában

az érkező külföldi látogatók száma(ezer fő)

A turizmusban foglalkoztatottakaránya a teljes foglalkoztatottság

százalékában

A turizmus hozzájárulása a gdp-hez

1990 2015

kucsera emilgeográfus, kulturálisantropológus. Szak-területe a geomorfológia,a globális környezetiproblémák és az emberkörnyezetéhez való al-kalmazkodása

kércz tiborvegyészmérnök, EFIAP minősítésű természetfotós

38%

50%68%

26%

54%62%

14%

?

?

n i c a r a g u a

costa rica

panama

47%

22%28%

3

3414

2015

védett területek aránya

nemzeti parkok száma34

2000

panamacosta ricaNicaragua

7000

6000

5000

4000

3000

2000

1000

0484

1088

486

2005 2010 2015

702

1679

712

1324

2100

1011

1658

2665

1400

2000

45

40

35

30

25

20

15

10

5

03,7%

14,4%

4,8%

2005 2010 2015

8%

16,5%

7,3%

10,2%

12,8%

9,6%

18,2%

12,2%

7,9%

2000

45

40

35

30

25

20

15

10

5

04,1%

15,6%

4,5%

2005 2010 2015

8,9%

17,9%

6,9%

11,1%

13%

8,8%

18,3%

12,3%

9,6%

forr

ás: W

orld

Trav

el a

nd C

ounc

il Da

ta

forr

ás: W

orld

bank

Nincs jobb módja közelebbről megismerni a Panamacsatornát, érzékelni méreteit, működését,mint áthajózni rajta. Az élmény még inkább felejthetetlen, ha ezt egy olyan hajón tesszük, amelyméreténél fogva is méltó vendége az óceánköziátjárónak. Az Azamara Club Cruises több lehetőséget is kínál minderre. Akár a teljes utazást is ahajón tölthetjük, hiszen e luxuskiránduláson szórakoztató programok sokasága, pihenés és teljesellátás vár. Ám érdemes kiszállni is, és kihasználnia különleges helyszínek adta lehetőségeket! KözépAmerika számtalan élménnyel vár mindenkit, aki a kikötőkben partra száll, hogy felfedezzemagának titkait: Cabo San Lucas híres strandjait,Huatulco gyönyörű öbleit, a maja várost, Palenquet, a 17. század gyarmati építészetét jól példázó Antiguát. De kényelmes kabinunkat elhagyvaakár San Juan del Sur vulkánjai körül is túrázhatunk, vagy belevethetjük magunkat az esőerdőkkínálta kalandokba is. Kolumbiában a hajók egészéjszaka a kikötőben várakoznak, hiszen Cartagenaszámtalan látnivalóval várja az utasokat.

Ha kalandra és különleges élményekre vágyik,de csak rövid időre szeretné elhagyni komfortzónáját, az Azamara Club Cruises a legjobb választás.

KÉT ÓCEÁN KÖZÖTT...


# P A N A M A - C S A T O R N A # A Z A M A R A C L U B C R U I S E S

Környezetizav r„Zavar. Vizuálisan is és érzelmileg is. Zavar, hogy ilyen környezetben kell a gyermekemetfelnevelnem, zavar, hogy dominál a giccs és a rossz ízlés. De közben élvezem is, mert jókat lehetszórakozni rajtuk. Nem mindenkit érint meg ez a fajta látásmód. Szakmámat tekintvemorfopatológus állatorvos vagyok. Lehet, hogy emiatt kicsit »ferde« a humorom, de akikigazán ismernek, azoknak egyből lejön a poén.”

Kép: Hajdú Tamás

a

KÖRNYEZETI ZAVARXXXV. ÉVFOLYAM 310. lapszám

57

# R O M Á N I A # L A K Ó T E L E P# R O M Á N I A # L A K Ó T E L E P

56 KÖRNYEZETI ZAVARA FÖLDGÖMB 2017/január–február

falakról festék mállik. Egy letűnt rendszer gépjárműi szétszerelve állnaka háttérben, miközben egy zavarodott kutya sétál előttük, mint egykísértet a havon. Az egész egy rothadó, szürreális festmény része…Mindig van valaki, aki átfest egy csorba falat, és a romos autócso-

dákat újakra alakítja. Röviden: a barkácsolókban még mindig van egykis fantázia.

Az én kelet-európai szomszédságom mindennapjait ábrázolja: HajdúTamás amatőr fotográfusnak vallja magát, főállásban állatorvos. Szilágy-somlyón született, Nagybányán él. Először – úgy egy évtizede – a blogjávaltalálkoztam, ami – szerencsére – azóta is rendületlenül üzemel. Egymásmellett haladtunk, talán hatással voltunk egymásra. Tamás munkái rám,biztosan. Egyszerű, letisztult és mégis rendkívül ironikus kifejezési módjateszi egyedivé képeit. Úgy érez rá a hétköznapok abszurditására, mintMartin Kollar. A romániai valóság mögül a világlátása tör elő.

Kálló Péter

AFÉLBEVÁGVA

Nem minden szomszédnak sikerülösszegyűjteni a pénzt a hőszigetelésre,

így félbehagyott közterek, kutyák, autókés életek a hátterei a mindennapi létnek

Nagybánya, állomás lakótelep, 2015

KIVIRÁGZOTT TRABIA kockaformák valóságában egy eldugott,

kis zugban találhatjuk a legszebb csodákat. A pöfékelő kétütemű, mintha

felkoszorúzva, piedesztálra kiállítva várná gazdáját

Nagybánya, 2106


59

# Ö R Ö K L É T # H A T T Y Ú# Ö R Ö K L É T # H A T T Y Ú


urópa keleti részének lakónegyedei egyszerre a sűrű élet és az elhagya-tottság helyei. Nyáron még inkább így van ez: a buja tenyészet és a sivárkipusztultság ugyanazon időben van itt jelen a házak közötti szűk tere-ken, a falakon, a járdákon, az erkélyeken, a repedésekben és a szürke

felületeken. A növényzet elszabadul, jótékonyan eltakarja az elhanyagolt té-relemeket, harsányan színezi a szürkét, a holt anyagot, a porladó betont pediga burjánzó élet fojtogató szorításba öleli.

A hajdan szebb napokat látott, a szocialista ipar büszkeségeinek egykorijelképei, a vágy tárgyát képező Dacia gépkocsik utolsó példányai itt bújnakmeg elhagyatottan a merészen és buján felnövő növények fényes-zöld sátraalatt. A repedésekből kinő a fű, a járdaszegély és a kanálisfedő körüli széttö-redezett és egyenetlen betonfelületet rózsaszín és vörös kontúrokkal rajzoljakörül a pazarlóan elhullatott virágszirom-szőnyeg. A holt anyag minden ré-sébe, minden repedésébe – melyet az idő ejtett, de be nem foltozott – betöra nyár, és lélegzik szabadon, háborítatlanul.

EA HATTYÚ DALA

Egy megfagyott hattyú az állatorvosi boncteremben, a halál minimalista kompozíciójának mementójaként

Nagybánya, 2014

A SZOMSZÉD KERTJE MINDIG ZÖLDEBBHattyú-installáció, elhasznált gumiabroncsokból.

E virágtartók a kreativítás és az unalom szobrai. A nézőszinte vágyik fel, az ablakba, behelyettesítve a kiskertgazdáját, aki minden reggel megszemlélheti alkotását

Nagybánya, 2015

61

# N Ö V É N Y Z E T # S Z Ü R R E Á L I S L É T# N Ö V É N Y Z E T # S Z Ü R R E Á L I S L É T

60

LELOMBOZVAZazar lakótelep, Nagybánya, 2013

TAVASZNagybánya, 2014

SZÜRREÁLIS TÁJKÉP Máramaros, 2013

PANEL HÁZTÁJIKNagybánya, 2014


63

# R O M Á N I A # T Ö M B H Á Z L A K Ó K# R O M Á N I A # T Ö M B H Á Z L A K Ó K


e talán mégsem mindenütt ilyen érintetlen ez a hullámzó növényiélet. A lelkes, de szegényes emberi gondoskodás nyomai is ott van-nak az anyag újrafelhasználásának kreatív kísérleteiként a tömbházakközti virágos- és zöldségeskertecskékben: félbevágott pillepalackok,

műanyag mécsesek, apró vaskerítések. A pillepalack úgy van itt jelen,ebben a térben, mint a fogyasztói társadalom és a találékony mindennapiélet kelet-európai szimbiózisa, mint a vágy és a szükség ellentétének helyikibékülése.

A bent és kint határvonalai is képlékenyebbé válnak, a privát szférahagyja magába omlani a nyár illatait, zöld burjánzását. De a magánszférais bátrabban és szemérmetlenebbül lép ki a nyilvános térbe: nem bánjasem a szegénységet, sem a rútságot. Nem kendőzi magát, nem akar te-hetősebbnek és szebbnek látszani, mint amilyen: öreg vállon leengedettruhapánt és foszlott, pecsétes, intim ruhadarab a szárítókötélen – kitá-rulkozik, és önfeledten éli a napfényes életet. Mit is kellene szégyellniitt? Ezek vagyunk, ilyenek vagyunk.

BUSZMEGÁLLÓA kutya az ember legjobb barátja,

de a tétlenség színfalai közül nézve különös értelmet nyer ez a közhely

Nagybánya, 2016

A MUNKA HEVÉBENIdős néni gondozza a panellakásához tartozó kiskertjét.A faluról a betondzsungel sűrűjébe került embereknek

zsebkendőnyi föld jut terményeik gondozására. Szinte lelkiismeret-furdalásunk van, hogy a valóság

ennyire mulatságos tud lenni Zazar lakótelep, Nagybánya, 2015

D

65

# L A K Ó T E L E P # N Ö V É N Y Z E T # S Z Ü R R E Á L I S L É T# L A K Ó T E L E P # N Ö V É N Y Z E T # S Z Ü R R E Á L I S L É T


TEKINTETMintha a múltból, egy napsütötte legelőről

maradt volna itt ez a tömbháznegyedben legelészőtehén, a köré épült betonváros pedig már csak egy

magányos szigetet hagyott számára Külső lakótelep, Nagybánya, 2014

DACIA ES BRINGA BEGAZOSÍTVA Nagybánya, 2016


67

# H Á Z I Á L L A T # T Ö M B H Á Z# H Á Z I Á L L A T # T Ö M B H Á Z


ól megfér itt együtt, a tömbházak között a szemérmetlen ruhadarab és a politikusportré. A valahonnan idekóborolt,falusi idillt idéző tehén és a magasra nőtt bozót mögött magasodó, valaha az urbanizáció igényével épült, lepusztult

tömbház. Nézzük a fotókat, és gondolkodunk: milyen életeketrejtenek a falak, mi van az ablakok mögött, kié a Barbie-rózsa-szín blúz a szárítókötélen, mely viselője elől épp eltakarja a kilátást? Nézzük, és kérdezzük: milyenek a kilátások innen?

Bodó Julianna

hajdú tamásállatorvos-patológus,fotográfus (Románia)

ITT A MACSKA Szórakoztató, ahogy szembejönnek ezek a

telepalji, alapvetően giccses, de a környezet általmégis egészen egyedivé varázsolt pillanatok

Hatvan lakótelep, 2015

A KISKERT ŐREAz emberi képzelőerő és a realizmus találkozása

Hatvan lakótelep, 2016

J

Cikkünk a Phoo Magazinnal együttmûködve jött létrewww.phoo.hu

# S Ö R # S Z E R Z E T E S E K# G R I M B E R G E N # A P Á T S Á G

68 888 ÉVA FÖLDGÖMB 2017/január–február

Miért is gondolok erre egyapátság kapuja előtt állva? Nemaz alkoholizmus mondatja velem,hanem a történelem: a kőfalontúl ott van a világ legöregebb mű-ködő rendháza, amit 1128-banalapított Szent Norbert. A pre-montrei szerzetesek a korai évektőlfogva sörfőzésből tettek szert némipluszbevételre. Az alapítás 888.évfordulóját is együtt, sörrel ün-nepeltük meg!

Egy lángoló fémedény mögöttfélig megbújva fotózom az apátot,engem oldalról pedig az ő jobb-keze, a prior. Az én képem sikerül,az övé is jól mutat a mobiltelefonkijelzőjén: „Átküldjem a faceboo-kon?” – kérdi, s már vesz is fel azismerősei közé.

A prépost udvarán, a hangu-latos folyosókon fiatalszerzetes vezet bennün-ket. Mindössze tizenötenvannak: miséznek, imád-koznak, tanulnak – sajátkertészük van, így a park-kal sincs gondjuk. Mamár sört sem főznek, azt meghagyják trappistarendi kollégáiknak.

Ahhoz, hogy a sörtrappista legyen, szigorúelőírásokat kell teljesíte-nie: a főzdének az apátságterületén belül kell lennie,

a szerzeteseknek részt kell venniüka munkában, sőt a hasznot semlehet világi célra költeni. Belgium-ban hat, míg Hollandiában egyolyan prépost működik, amelymegfelel a felsoroltaknak (Orval,Chimay, Westvleteren, Rochefort,Westmalle, Achel, ill. Brouwerijde Koningshoeven).

Grimbergen Brüsszel Szentend-réje: régi házak, szűk utcák, azablakok mögül kíváncsian ki-kukucskáló nyugdíjasok. Csu-pán pár percnyire vagyunk afővárostól, mégis mintha egymás országba, másik évtizedbeérkeztünk volna...

yoma sincs az internacioná-lis húsmasszának, ember isalig. A Bazilika előtti főtérenketten-hárman mozognak

csak, azok is a café irányába men-nek. Persze nem kávéval ülnek kia teraszra, hanem sörrel – és ez ittrendjén is van.

Belgium meg a sör már az1100-as évek óta összetartoznak.Jelenleg így nagyjából 150 főzdeműködik az országban, alapbólvagy ezerfélét főzve; mivel ren-geteg szezonális verzió is készül,hozzávetőleg 9000 belga sört is-merünk.

Szöveg és fénykép: Zirig Árpád

Egy jó sör, Istenáldásával

N Belgiumban hat, mígHollandiában egy olyanprépost működik, amelymegfelel a felsoroltaknak

(Orval, Chimay,Westvleteren, Rochefort,

Westmalle, Achel, ill.Brouwerij de

Koningshoeven).

A körfolyosón Szent Péter szobra: vallástörténeti utazásra indul, aki körbejárja az épületet

Gazdagon díszített A 888 éves apátság temploma 1999 óta már bazilika-rangú

888 ÉVXXXV. ÉVFOLYAM 310. lapszám

71

# G R I M B E R G E N # E G Y H Á Z# A P Á T S Á G # S Z E R Z E T E S E K # F É N Y F E S T É S

70 888 ÉVA FÖLDGÖMB 2017/január–február

A fiatal szerzetes a botjával előremutatott,

majd kuncogva kijelentette a csodás ólomüveg ablak

mellett: „Ez egy főnix, de nefirtassák Harry Pottert! Jó?”

FényfestésbenJohan Goossens prior, Erik De Sutter apát és kalauzunk, Koen Meys

Főnixszárnyak alattA 888. évfordulóra mozgalmas fényfestéssel is készültek: a főnixmadár éppen újjáépíti a romokat


A rádióban vendégünk a témáról:ZIRIG ÁRPÁD


888 ÉVXXXV. ÉVFOLYAM 310. lapszám

73

# G R I M B E R G E N # S Ö R

Sőt, hogy a magyar sörivókszámára igazán zavaros legyen: aGrimbergen az apátsági sörök ka-tegóriájába esik, amelyek földraj-zilag és történelmileg is összeköt-hetők az egyházi birtokokkal. Abelga kisvárosban a nyugodt ser-nevelés 1796-ig tartott, amikor afrancia forradalom Brüsszel feléfáklyákkal csapdosó hullámai el-érték az apátságot. A hitéletetugyan néhány évvel később foly-tatták, de sört többé már nem

készítettek – azt 1958-ban a világiBrouwerij Maesre bízták. Nemköthettek rossz szerződést, amikora névhasználatot átadták – úgytűnik, a bevétel bőven elég a rezsire.

A fiatal szerzetes a botjávalelőremutatott, majd kuncogvakijelentette a csodás ólomüvegablak mellett: „Ez egy főnix, dene firtassák Harry Pottert! Jó?”

Nem véletlen, hogy a Grim-bergen sör címkéjén is a lángolómadár látható: háromszor égett leaz apátság, de minden újabb pusz-tulás után feltámadt a főnix, és fel-húzta a falakat.

„Eredetileg négy tornya lettvolna” – mondja kalauzunk azóriási templomról, ami 1999-tőlmár bazilika. Annak ellenére,hogy sosem fejezték be az eredetitervek szerint, benne van minden,

amit a barokkban szerethetünk. A külső díszekre rátesz egy lapáttala belső megmunkáltság és a szim-bólumok egymásra rakódása.

A szószéken komló, a főoltármellett pedig a halál, személyesen.Díszes, de nem túldíszített, rész-letgazdag, ám elemeiben is felfog-ható. A fekete márvány főoltármellől szinte kivilágítanak faragottcsontjai, mellette a megboldogultapátok névsora. Érdekesség, de azeredeti faragómester alábecsülte azidőt: a megsaccolt helyigény márrég betelt, új táblát kellett kitenniaz új kor halott apátjainak.

Évszázadokon átívelveA halál kedvesen mutatja az eddigiapátok névsorát. Azóta betelt a tábla, és újat kezdtek

Zirig Árpádújságíró, az Origo Táfelspicc rovatánakvezetője

Masszív falakA premontrei apátok templománakvédőszentje Szent Szerváciusz (?–384), Tongeren püspöke

BAJAXXXV. ÉVFOLYAM 310. lapszám

75

# B A J A # É P Í T E T T Ö R Ö K S É G # VÁ R O S I É L E T# B A J A # É P Í T E T T Ö R Ö K S É G # VÁ R O S I É L E T

74 BAJAA FÖLDGÖMB 2017/január–február

A főépítész pesti vendége A csonka vármegye székhelyévé tett Baján bőven akadtak tervezési mun-kák. Ezért is érte meg a fiatal pesti építésznek, Nagy Andrásnak felcse-rélnie formálódó egyetemi karrierjét a város főmérnöki posztjára. Éber

András szavait idézve: „Szerencsés építész volt,hiszen bőséges lehetőséget kapott, hogy tehet-ségét kamatoztassa. Mi, bajaiak vagyunk sze-rencsésebbek, mert munkája gyümölcséből táp-lálhatjuk városszeretetünket.”

Nagy András néhány évnyi bajai munkás-sága után írta meg városképi tárcáját, „Körsétaa városban (1934)” címmel, melyben magát tős-

gyökeres bajaiként ábrázolva egy képzeletbeli pesti barátját (talán egykoriönmagát?) kalauzolja végig a városon. A pesti barát az éjszakai hajójá-rattal érkezett, és reggel, a párában ébredő vízre kitekintve a városnézésnulladik pillanatában hozzáfoghatott „egész héten át agyonhajszolt ideg-zetének” nyugtatásához.

A hajóállomás ma is megvan és a maga módján idegnyugtató is, hi-szen az innen induló hajójáratot nem lehet lekésni, mivelhogy nincs.Azaz, hogyne lenne?! Elegáns szárnyashajó bérelhető: Budapest–Bajaretúr potom félmillió forintért. Én hát lemondtam a hajókázásról és velea reggeli élményről, ami „... az utazót kellemesen hangolja és belőle azőszinte öröm hangját csalja ki”.

Dunántúli ember csak muszájból megy az Alföldre. A Dunára úgy tekint, mint a régi rómaiak a limesre, amin túl látványra és han-gulatra érdemtelen városok terpeszkednek. A kétféle Magyarország legsűrűbben talán Budapesten át érintkezik egymással, de még ittis tartja magát a tisztes távolság. Ott van példá-nak okáért a Déli pályaudvar, amely kizárólaga Dunántúlról fogad vonatokat. Meg Bajáról...

aja „dunántúliságát” a vasútnak köszönheti.1908-ban adták át a forgalomnak a Bátaszékfelé kapcsolatot teremtő Duna-hidat. Társa-dalomtörténeti értelemben ez a híd a dualista

Magyarország egyik legérdekesebb alkotása. Atöbbi Duna-híd esetében azt látjuk, hogy azok egy,már meglévő társadalmi és gazdasági kapcsolatnakadtak építészeti formát. Komárom és Esztergomhídja a vármegye két partját kötötte össze. Buda-pest és Dunaföldvár révszerepe történeti örökség.Baja esete egészen más. A széles és nehezen járhatófolyómeder évszázadokon át „... szinte kínai falként emelkedett minden törekvés elé, mely a várost közelebb akarta hozni a nagy energiájú és kultúrájú dunántúli centrumokhoz”.

A hasonlatot a szociográfus és diplomata Újpéteri Elemér a 30-as években vetette papírra.Baja mellett ekkor már egy újabb fal emelkedett,a trianoni államhatár, amely már nem a Dunán-túltól, hanem Bácska vármegye centrumátólvágta el a várost. „Megnőtt feladatainkat jórésztTrianon rótta reánk. Bácska elvesztette mindenmás városát; ma Baja messze vidéknek egyetlenszámottevő városa” – áll a város 1936-os költség-vetésének bevezetőjében. Az 1920–30-as évek-ben egy új Baja volt születőben. Nem volt többéBácska periferikus kapuvárosa, hanem kapocs aDunántúl és az Alföld között.

BajaKörséta „agyonhajszoltidegzetű pestieknek”

Szöveg és kép: Tamáska Máté

A hajóállomás ma is megvan és a magamódján idegnyugtató is, hiszen az innen

induló hajójáratot nem lehet lekésni,mivelhogy nincs.

A folyómeder évszázadokon át „... szinte kínai falként emelkedettminden törekvés elé, mely a várost

közelebb akarta hozni a nagy energiájúés kultúrájú dunántúli centrumokhoz”.

a vármegyeházátA korábbi laktanya helyén MünnichAladár tervei alapján 1923-ban adtákát. Ma vendéglátói szakiskola üzemelaz épületben (archív kép – 1956)

A barátok templomát főként a város déli részében lakó bunyevácok látogatták,akik a harmincas években még hordták tarka népviseletüket.1966-ra nagyot fordult a világ, de az Aranysárkányforgatásának napjaiban egy pillanatra megelevenedett ésmeg is örökíttetett a régi bácskai Baja

Bfotó: Fortepan

fotó: Fortepan


77

# B A J A # É P Í T E T T Ö R Ö K S É G # D U N A - P A R T# B A J A # É P Í T E T T Ö R Ö K S É G # D U N A - P A R T


A kikötő „Ha ló nincs, a szamár is megteszi.” A szovjet met-rókocsikból átszerelt dízelvonatok a Dunántúltólbúcsúzva rákanyarodnak a gemenci erdő töltésére.Miután kiérnek az erdő zöld alagútjából, recsegveszaladnak fel az évszázados Duna-hídra.

A II. világháborúban elpusztult eredeti hídmegkapóan szép, íves vaselemekből állt. A mostani inkább célszerűnekmondható, szinte egybeolvad a bal parton feltűnő ipari tájképpel. A masszív silók és raktárépületek, a vasúti vágányokon árválkodó teher-kocsik, a súly nélküli rakodódaruk és a mészportól fehérlő utak láttánnehezen hiszi az ember, hogy Magyarország egyik legjelentősebb folyamikikötőjét látja. De hát pont egy kikötő életében ne lennének gazdaságihullámvölgyek!? Ráadásul minden nézőpont kérdése. A rozsdaövezetbehajló elhagyatottságot itt-ott feltűnően újszerű, jórészt uniós forrásokbólátadott részletek tarkítják, köztük az ipari táj átalakulásnak első létesít-ménye, egy zuhanyzós kerékpáros-pihenő.

Nagy András pesti vendégét a kikötőből fiákerrel hozta be. A látogatóugyan hiányolta a gyors taxijáratokat, de nem volt mit tenni: a bajai utaktönkretették a kényes automobilokat, és a taxisofőrök „visszatértek a gyep-lőhöz”. A modern kikötő és a fiáker, a szabályozott Duna-part és a gát túl-oldalán burjánzó vályoggödrök kettőssége az új és a lehanyatló Bajaátmeneti együttélésének voltak mulandó tanújelei.

Az agyaggödröket látva, a fejlődés feltétlen híveként ábrázolt pestivendég végleg elvesztette türelmét: „És, ti ma is, mikor már rájöttetek,hogy kiépített és raktárházakkal, kikötőkkel telerakott Duna-partotokvan, és a városnak errefelé kellene terjeszkedni, engeditek a továbbiagyagszedést?”

Nagy András talán jobban tette volna, ha néprajzos vagy művészkol-légákat hív Pestről, ők értékelték volna a régi Szentjánosi út mentén fel-bukkanó látványt, „Bajának e kiaknázatlan festészeti területét”, ahol„ötletszerűen összevissza lékelt, furdalt, kubikolt” terepen „kézi vetésseldolgozó téglaégetők”, halastavacskák, termő nádasok, kertészetek sorjáztakegymás mellett. A kubikgödrök romantikáját néhány évtized múltán négy-emeletes betonházak célszerű funkcionalizmusa váltotta fel. A pesti vendégkívánsága beteljesedett...

„Utcatömkeleg ó-pleisztocén peremen” A fiáker időközben elérte a Sugovica kanyarulatát,és „hamar felzökkent a város szintjére, a szűk kisKazinczy utcába”. Baja alföldi viszonylatban hegy-nek beillő, meredek rézsű felett terül el. CholnokyJenő plasztikusabb megfogalmazásában: „A városfent van a hátság, az Alföld eredeti ó-pleisztocénfelszínének peremén.”

Ha egy domborzati térképre nézünk, láthatjuk,hogy a Duna–Tisza közi homokhátság egyedül ittfut ki a partig. Ez a természetföldrajzi energia, az

Alföld és a Duna-völgy találkozási pontja volt évszázadokon át Baja ke-reskedelmi életének mozgatórugója. A tájak találkozása formálta identi-tását, ez alakította ki észak–déli, hosszanti szerkezetét. „Nyugat felé aKamarás-Duna (Sugovica) és a posványos régen kiöntéses helyei, keletfelé pedig a Kenderes és a Livoda mélyebben fekvő belső vizenyős láposaiszabtak határt a terjeszkedésnek. Észak és dél felé azonban az ős-dunaikiemelkedő peremen nem volt akadálya a város fejlődésének.”

A folyókanyarulatok gátjain futó alföldi településekkel ellentét-ben a történeti Bajának nincsen hangsúlyos főutcája. „A központbabefutó országutak a belvárosban elvesztik főút jellegüket, és ide-oda

A II. világháborúban elpusztult eredetihíd megkapóan szép, íves vaselemekből

állt. A mostani inkább célszerűnekmondható, szinte egybeolvad a bal

parton feltűnő ipari tájképpel.

jóval egyszerűbb formában 1950-ben adták át újra a forgalomnak (fent)

a háborúban felrobbantott eredeti,kecses vashidat (balra lent – 1908)

Ha egy domborzati térképre nézünk,láthatjuk, hogy a Duna–Tisza közi

homokhátság egyedül itt fut ki a partig.Ez a természetföldrajzi energia, az Alföldés a Duna-völgy találkozási pontja volt

évszázadokon át Baja kereskedelmiéletének mozgatórugója.

Baja régi polgári nyaralóhelye, a „nagy murik” színhelye a Dunától távol fekvő „lőkert” park volt. A harmincas években azonban a fiatalság egyre inkább a „Duna felé orientálódott”(idézetek Nagy Andrástól)

fotó: Fortepan

fotó: Fortepan


A rádióban vendégünk a témáról:TAMÁSKA MÁTÉ



79

# B A J A # É P Í T E T T Ö R Ö K S É G # VÁ LT O Z Ó A T M O S Z F É R A# B A J A # É P Í T E T T Ö R Ö K S É G # VÁ LT O Z Ó A T M O S Z F É R A


kanyargó, terecskékkel szaggatott, körülbelül egyenrangú utcatöm-kelegben oldódnak fel.”

Ebből a kusza utcatömkelegből utólag vágták ki Baja messze híresfőterét, a „bácskai Szent Márk teret”. Solymosi Ede helytörténész egyikcikkében olvashatjuk, hogy: „... miután a 18. század közepén Grassal-kovich Antal megszerezte a bajai uradalmat, és a kalocsai érsektől meg-vásárolta az éppen felépült kastélyt, az épület és a Sugovica(Kamarás-Duna-ág) között lévő házacskákból a bunyevácokat (katolikusdélszláv lakosság) a város déli részére telepítette”.

A visszafogott ornamentikájú kastélyt az 1896-os millennium évébenneoreneszánsz Városházává építették át. Csak néhány évnyi pénztelenségkellett volna hozzá, hogy ne a történeti formákat akadémikusan másolódíszeket kapjon az épület, hanem a századforduló után kibontakozó,az alföldi városházákra (Kecskemét, Kiskunfél-egyháza, Szabadka) oly jellemző, magyaros sze-cesszió jegyében szülessen újjá. A kései utókorítéletét az épület kvalitásáról ez nagyban befolyá-solta volna. Nem úgy Nagy András modern épí-tészetért rajongó vendégének véleményét, akitfeltehetően egy eredeti Lechner-épület sem hatottvolna meg: „Szép minden, ami régi és amit a ter-mészet alakításával csináltatok, csak a Városháza homlokzatát kapar-nám le mind a tíz körmömmel. Azt a sok gipszet és a bádogot nemnézhetem jó szívvel.”

Finomabb eszközökkel ugyan, de a hatvanas években komolyan fel-merült az épület túlzsúfolt homlokzatának városképi semlegesítése. A piac elköltöztetése után nekiláttak a tér parkosításának is. Állítólagmár a fákat is leszállították, mikor kiderült: nincs termőtalaj a tér alatt.

„Bácska Szent Márk tere” A tér tágassága a fényképeken valóban lenyűgöző, élőben azonban aszinte minden négyzetmétert elborító parkoló autók miatt kevésbé ér-zékelhető. Rávághatnánk, hogy miért nem tiltják ki azokat, csakhogyBaján a főtéri autózás jóval többet jelent, mint közlekedési kérdést!

Esküvők után a násznép főtéri autós felvonulással köszönti az ifjú párt.Alkonyattájt ide járna ki a fiatalok, ki tudja, honnan kölcsönzött autóikkal.Aki nem hajt át a főtéren valami említésre méltó géppel tízszer egy este,aligha számíthat nagymenőnek. A tempó kifejezetten lassú, felvonulás jel-legű, amit csak a ritkán felbukkanó menetrend szerinti busz gyorsít fel, A melyet mindenki a lehető leglátványosabb módon igyekszik leelőzni.

Aki nem vezet, az a főtér házai előtt húzódó teraszos sörözők vala-melyikében üldögél, és fél szemmel figyeli a fel-vonulókat. Ha valakit untatna mindez, a térnyitott oldalán a látóhatár alá bukó hatalmasnapkorongot nézegetheti: igazi bácskai naple-mentét, amit nem zavarnak össze holmi feleslegesterepkiemelkedések.

A 20. század közepe óta a főtér: csupán né-hány épületét cserélték le, de ezeknél is ügyelteka történetileg adott arányokra. Az élet ritmusa

azonban menthetetlenül átalakult. A 30-as évek atmoszférája letűntvilágként rajzolódik elénk: „Van e térnek valami ódon, romantikushangulata. Hepehupás, régi török időkből való, durva mészkőkövezete,a rajta zajló élet piaci árusaival, várakozó bérkocsisoraival, no meg ajárdán körös-körül hangos vitatkozásba vagy tréfálkozásba merülő pol-gárok csoportjaival, mind egészen egyéni ízt adnak a térnek.”

Alkonyattájt ide járna ki a fiatalok, kitudja, honnan kölcsönzött autóikkal. Aki

nem hajt át a főtéren valami említésreméltó géppel tízszer egy este, aligha

számíthat nagymenőnek.

„Szép minden, ami régi és amit a természet alakításával csináltatok, csak

a Városháza homlokzatát kaparnám lemind a tíz körmömmel.”

Az ópleisztocén perem mint sétány 1940-ben és maA fákat néhány éve „A Bajai Sugovicamagasparti szakaszánakmegtámasztása, az épített éstermészeti környezet védelme”beruházás részeként vágták ki

A „bácskai Szent Márk tér” a neoreneszánsz városházával,autókkal manapság (balra) és autóknélkül 1955-ben (fent)

A dunai városok településképesorozatunk támogatója a


81

# B A J A # H A L Á S Z A T# B A J A # P I A C


A piac Bár a főtér elbúcsúzott piaci hangulatától, a város ma is feltűnően élénk piaco-zóhely. Az 1962-ben felépült Vásárcsarnok bazilikaformájának és téglafalazatánakköszönhetően építészetileg is tetszetős. Az igazi élet azonban a csarnokon kívülzajlik. Az egész olyan, mint egy középkori templom körül formálódó, kezdetlegestelepülés, megannyi színes negyeddel, állandó és alkalmi kofákkal, hencegő fur-gonosokkal, kínai importőrökkel és persze a bolhapiacozókkal. Utóbbiak hie-rarchiájának alját a „recycle-ek” (lomisok) zárják, akiktől viszonylag olcsónviszszavásárolhatjuk a lomtalanításkor könnyelműen eldobált, régi tárgyainkat.

A piacot fal választja el a külvilágtól, mely pékségek, lángososok, büfék éskocsmák láncolatából áll. Gondoltam, amíg fiákeres barátaim a főtéren meg-reggeliznek a Nemzeti Szálló elegáns teraszán, én sem töltöm étlen-szomjanaz időt. Annál is inkább, mert a délelőtthöz képest ugyancsak vidám hangulatúbüfére akadtam. A tangóharmonika-hegedű duó a magyar mulatós dalok kö-telező repertoárját játssza, kiegészülve a néhai Jugoszlávia kultuszfilmje, a ForróSzél – Surda „majdnem-bácskai” melódiájával.

Az idő gyorsan telik, olyannyira, hogy piaczárásig maradok. Nagy Andrásközben végighajtotta pesti építészbarátját az egész városon, fel, a laktanyábólátalakított Vármegyeházig, ahol éppen akkoriban formálódott az új Baja amaga iskoláival, fővárosi kényelmet idéző lakóhá-zaival és villáival, modern kórházzal és üdítő leve-gőt árasztó, pompás fasoraival. A pesti vendégvalósággal el volt bűvölve: „Nem is olyan, mint egyváros, inkább, mint egy nagy nyaralótelep!”

Délben már megint a Nemzeti Szálló teraszánüldögélnek: „Pajtáskám, most pedig elég volt a szá-razföldön való izzadságos mászkálásból, elviszlek avízre, Bajának a kellemesebb oldalát megismerni.” Nagy Andrásék természetesenaz evezősklubba mennek, ahová nekem nincs bejárásom. A fürdőzéshez azonbantökéletesen megteszi a szabadstrand is. Lubickolok a vízben, a tempók közöttfel-feltekintek „Bácska Szent Márk terére”, várom a csodát idéző naplementét.

A parti sétány fürdőruhára vetkőzött embereit nézegetve rá kell jöjjek, hogya vonatnak van igaza: Bajára nem indulhattam volna máshonnan, csak abbóla könnyed fürdések hangulatát megelőlegező Déliből, amely balatoni, velen-cei-tavi és persze bajai úti céljaival generációk óta kiindulópontja a pihennivágyó, „agyonhajszolt idegzetű pestieknek”.

A tangóharmonika-hegedű duó a magyarmulatós dalok kötelező repertoárját

játssza, kiegészülve a néhai Jugoszláviakultuszfilmje, a Forró Szél – Surda„majdnem-bácskai” melódiájával.

Halászati miniSkanzenA Bajai Hajómalom Egyesületet 2007-ben magánsze-mélyek hozták létre azzal a céllal, hogy emléket állítsanaka város életét évszázadokon át meghatározó vízgazdál-kodásnak. A halászati miniskanzen már elkészült, és aműködőképes hajómalom felépítése is folyamatban van.Az egyesület prospektusa szerint „... a ma emberénekjövőképét a múltbéli dunai élet ismerete határozza meg”.

Mindeközben országos szinten évek óta folyik avita a halászat jövőjéről. A horgászegyesületek szerinta mai halászat nem hozható összefüggésbe a régi népimesterséggel, sokkal inkább a gátlástalan rablógazdál-kodásról szól. A vitára egy 2015-ös törvénymódosítástett pontot, amely kimondta, hogy: „Kereskedelmicélú halászati engedély a 2016-os naptári évre, vala-mint az azt követő naptári évekre nem adható ki.”A halászat múltját bemutató kulturális rendezvények,

régen „háztartásimennyiségben” használtakladikokat a bajaiakA fényképek tanúsága szerint ezmég a hetvenes-nyolcvanasévekben is így volt. A ladikozásmanapság turisztikaiattrakcióként, óriáskivitelbenés mentőmellénnyel, szintebármilyen mennyiségbeneladható (archív kép – 1960)

A Józsefváros egyike Baja vidékies külvárosainakA képen látható vagány srácok (1965) ma márnagyapakorban lehetnek, de a külváros köves utcái még ma is a régiek

amit itt nem kapsz meg, az nem is létezikA bajai piacra kicsiben áll ez a keleti nagy bazárok kapcsángyakran elhangzó mondat

kiállítások, kiadványok stb. viszont ugyanezen tör-vénymódosítás szerint hasznos és támogatandó tevé-kenységnek számítanak.

Baján udvariasan hárítják el kérdéseimet, hogymiért kell tiltani azt, amit ápolnak. Van, aki szerintaz asszonyok az okai mindennek, mert nem szerettéka sok halat pucolni. Ennyi erővel azonban a horgá-szatot is betilthatták volna...

A skanzenben szerencsére nem érzékelhető a feszült-ség. A víz illata, a világítóan fehér kunyhók, a kiszáradtnád és a régi halászeszközök IT-mentes múltidézést ígér-nek. Az itt dolgozó önkéntes múzeumpedagógusok sze-rint a gyerekekre ugyancsak jótékonyan hat a skanzennyugalma. Summa summarum, nemcsak az agyonhaj-szolt idegzetű pestieket, de a gyerekeiket is érdemesmegsétáltatni Baján.

tamáska mátészociológus, város- és falukutató,egyetemi oktató

SZTÁNAXXXV. ÉVFOLYAM 310. lapszám

83

# K Ó S K Á R O LY # M Ó R I C Z Z S I G M O N D# S Z TÁ N A # F A R S A N G

82 SZTÁNAA FÖLDGÖMB 2017/január–február

gyot” – mondja nem kis büszke-séggel Papp Hunor reformátuslelkész, aki az előadásokban rendreszerepet is vállal: a közkedveltHófehérke és a hét törpe mesébentermészetesen a főszereplő höl-gyet játssza – szakállasan.

ÚRI MURI„Valójában minden Kós Károly-lyal, a híres erdélyi polihisztorralkezdődött, aki hála istennek a

falunk mellett építette fel híres-nevezetes Varjúvárát, és 1914-benitt tartotta meg Erdély 20. századitörténelmének legemlékezetesebbmulatságát, amelyre Móricz Zsig-mond barátját is elhívta” – ma-gyarázza Kós Béla. Úgy tudja,nagyapja azért kimondottan ittépített magának házat, mert jóismerősei miatt Erdélyben, pon-tosabban Kalotaszegen akart ma-radni, és ez a falu épp félúton volt

Sepsiszentgyörgy, illetve Budapest kö-zött: e két városbankapta a legtöbb meg-bízást.

„Abban az idő-ben még a nagygaz-dák leányainak iskötelező volt a ven-dégeket alkalomad-tán kiszolgálni, alegényeknek pedigmegtiszteltetés volt

fellépni az úri közönség előtt.Szinte versengtek egymással,hogy kit válasszanak ki a táncokbemutatására. Lánykoromban énis többször segédkeztem a tiszte-letes úrnál, amikor Kós Károlytlátta vendégül, de mi annyira tar-tottunk a szigorú nagyságosúrtól, hogy jószerivel rá sem mer-tünk nézni” – meséli Bódis Bor-bála, a falu talán legeszesebbasszonysága.

„Sztánán, lent a faluban nagybál volt. Nagy környék min-den urasága be volt invitálva.Reggel felé előtörtek a széke-lyek és a falu legényesét járták.Szép szál, vékony legényekvoltak. Harmadnap vissza-utaztunk Budapestre egy felsé-ges emlékkel és a »Nem élhetekmuzsikaszó nélkül« tervével” –jegyezte le Móricz Zsigmond1914 farsangját követően

Tizenöt évvel ezelőtt Sztána halál-tusáját kísérhettem nyomon. Afalu gyors ütemben pusztult, meg-szűnt a téesz, bezárt az alabástrom-bánya, a gazdáknak csak földetadott az állam, de gépekre nemfutotta. A fiatalok a városba me-nekültek, az idősebbek pedig sorrahaltak el, mígnem új pap érkezetta százfős falucskába, azzal az elha-tározással, hogy mindenáron életetlehel a helyi közösségbe.

Nem élhetek muzsikaszó nélkül„A Kós Károly-féle farsang, vagyisa jótékonysági bál újjáélesztésebizonyult a legerősebb közösség-formáló erőnek. Nem csupán azelszármazottak és a környékbeliekjönnek, de különvonaton renge-teg magyarországi vendég is.Minden évben a falunk színkörielőadásai robbannak igazán na-

Muzsikaszó,csendőröknek

mulatság kezdődikfelhívás táncra, kora reggel,tülökkürttel

varjúvára sztánai nyaralótelep leghíresebb épülete Kós Károly – eredetileg hétvégi háznak szánt – egykori otthona

Távol a forgatagtólA műtétem előtt boszorkány voltam,azelőtt ördög, most pedig Abigélszerettem volna lenni… Bódis Abigél a legtöbbször nem mehet a bálba, mert veseátültetése miatt gyakrankezelik a kolozsvári kórházban, most pedig a fertőzésveszély miattkellett otthon maradnia

Valójában minden Kós Károllyal, a híres erdélyi polihisztorralkezdődött, aki hála istennek

a falunk mellett építette fel híres-nevezetes Varjúvárát, és 1914-benitt tartotta meg Erdély 20. századitörténelmének legemlékezetesebb

mulatságát, amelyre MóriczZsigmond barátját is elhívta

Szöveg és fénykép: Erdélyi Eszkimó Péter


85

# TÁ N C # Z E N E # M U L A T S Á G# S Z TÁ N A # F A R S A N G


eleven hagyományBár a mai farsang a kós-féle mulatság felelevenítése, bőven ad lehetőséget a klasszikus hagyományőrzésre is

MAGYAROK„Farsang Józsi máglyára ve-tése elengedhetetlen látvá-nyosság. A néphagyományszerint így valójában a teletégetik el” – magyarázza Pa-locsay Kata kolozsvári egye-temi tanár, aki szabadidejé-ben bábkészítéssel foglalko-zik, és Sztánán épp ő irányítjaJózsi elkészítését.

„A máglya fényénél általábantöbb legény is akad, aki a csúszóshavon megmutatja a falu népé-nek, hogyan lehet cifrázni a nép-táncokat. A szinte követhetetlenlábmozgással szaporázott legé-nyest minden férfi másképpenjárja, annyira lehet díszíteni” –mondja Szakács Barnabás, akiamellett, hogy a budapesti Sztá-nai Műhely vezetője, annak azemléktáblának is a készítője,amely az első Kós–Móricz-félefarsangnak állít emléket.

Az ünnepség legizgalmasabb

pillanata a gyerek-jelmezbál. Azegyik nyertes egy „menyasszony”,éppen a pap kisfia. Ő azért ka-pott oklevelet, mert érte ígértevalaki a közönségből a legtöbbpénzt. „Százezer lejt adtam volnaa keresztlányomért, jaj, de mit isbeszélek, hát persze hogy a ke-resztfiamért – mondta egy büszke,kissé a „menyasszony” sikerétőlmegzavarodott férfi.

TŰZ„Sok időstől hallottam,hogy amikor megszólal amuzsika, nem bírnak ma-gukkal, nem tudnak pa-rancsolni a lábuknak. Amagyar tánc szertelen,nincs benne rendszer, rög-tönzések sorozata, amit a külföldiek képtelenekutánozni” – gondolkodik

hangosan Hercz Vilmos tánc-művész.

Késő este a vendégek és avendéglátók élesen elkülönül-nek. Az erdélyi ifjak a kultúr-házban valamelyik kolozsvárirockbanda zenéjére pörögnek,míg a magyarországiak éppen ottgyűlnek össze, és népzenét hú-zatnak, ahol 103 éve Móricz ésKós mulatott…

A máglya fényénél általábantöbb legény is akad, aki a csúszós

havon megmutatja a falu népének,hogyan lehet cifrázni

a néptáncokat. A szintekövethetetlen lábmozgással

szaporázott legényest minden férfimásképpen járja, annyira lehet

díszíteni.

Farsang Józsi Általában két méternél magasabb és

olyan nehéz, hogy legalább három markoslegénynek kell végigtáncoltatnia a falun.

Még jó, hogy a Tokos banda zeneszóvalkíséri a küzdelmet


87

# S Z TÁ N A # F A R S A N G# S Z TÁ N A # K Ó S K Á R O LY # M Ó R I C Z Z S I G M O N D


zenélő expresszgyorsan híre ment az eseménynek. kulturális kerete világos, egyre többeket vonz, legendák szövődnek hozzá

Móricz: „Ez aztán egy remekéjszaka. Vidéki alakok, vidám ésgroteszk figurák, cigány és úr, úrés cigány, bor és nóta és sok be-széd. Egyéni fejek, személyes hajés szakáll viseletek és oly páratlanmagyar dialektus, mintha az er-délyi fejedelmek korábanvolnánk. Sírvavigadás, poli-tika, adoma, politika, gaz-dasági hevületek és politika,és duhajság és politika, ésbor és bor és politika és po-litika… Soha ilyen pezsgőkedvet s mikor pezsgőt kap-tak, soha ilyen gyermekiörömet. Ezt megírom…”

Kós: „Gyönyörű képvolt. Én csak Móriczot

figyeltem. Először belesápadt,aztán kivörösödött, végül felálltés úgy nézte végig az egész tán-cot, amely cca. egy jó fél órát tar-tott. Ekkor Móricz felkiáltott:»Az Istenért! Ilyet elképzelni semtudtam! Pezsgőt! Pezsgőt!«”

BÁLI ALKALOMMinden bálnak vannak hívatlanvendégei is, itt leginkább a románrendőrség és csendőrség képvise-lői. Egy-egy kisbusszal érkeznek,a kultúrház bejáratánál megáll-

nak. Hajnalig képesek teljespáncélzatban ülni és fi-gyelni. Egyszer-egyszer a já-rási elöljáróság is megjelenikfeleségestül, és bár a rend-fenntartókat és a hivatalos-ságot is megvendégeli a pap,végül reménytelenül ma-gukra maradnak.

E különleges alkalom-kor viszont a Hargita IC ki-vételesen Sztána apró vasút-

állomásán is megáll. „A vasútiigazgatáson dolgoztam hosszúideig, és tudtam, ha egy állomá-son legalább negyvenöten le akar-nak szállni, meg lehet kapni amegállási engedélyt. Mi egyszerszáznegyvenen érkeztünk Buda-pestről”– mosolyog Papp Levente.

Papp Hunor tiszteletes szerinta százéves évfordulón a helybéliek-kel együtt nagyjából nyolcszázan

lehettünk. Legalábbis a jegyek, nomeg az elfogyasztott birkapörkölt-adagok ezt a mutatják.

„Gyönyörű kép volt. Én csakMóriczot figyeltem. Először

belesápadt, aztán kivörösödött,végül felállt és úgy nézte végig azegész táncot, amely cca. egy jó fél

órát tartott. Ekkor Móriczfelkiáltott: »Az Istenért!

Ilyet elképzelni sem tudtam!Pezsgőt! Pezsgőt!«”

E különlegesalkalomkor viszont

a Hargita ICkivételesen Sztána

apró vasútállomásánis megáll.

szán helyett szekérkicsi falu, épp kicsi hó. Ló viszont vanbőven. az időjárás dönti el, mit húznak,De az biztos, hogy vendégek sokaságátszállítják

a múltra emlékezvenagy idők farsangjainak tanúja, a régi és a megújult hagyományösszevetésének lehetőségével

erdélyi eszkimó pétertörténelem-néprajzszakon végzett, főkéntnéprajzi témájú doku-mentumfilmek készítője

BUDZSÁKXXXV. ÉVFOLYAM 310. lapszám

89

# B U D Z S Á K # U K R A J N A # G E O P O L I T I K A# B U D Z S Á K # U K R A J N A # G E O P O L I T I K A

88 BUDZSÁKA FÖLDGÖMB 2017/január–február

A BUDZSÁKÜtközőzóna a végeken

A délszláv háborút követően azt hihettük, hogy Európát(és főleg Magyarország tágabb térségét) egy időre elke-rülik a fegyveres konfliktusokkal járó határváltozások.Aztán a 2014-es ukrajnai események ismét megmutatták,hogy jócskán vannak még le nem játszott ügyek. Nem vé-letlen, hogy sokan már a térképek újrarajzolását vizio-nálják. Ugyanakkor a legkreatívabb határhúzogatások iselbizonytalanodnak Ukrajna rendkívül vegyes etnikumúdélnyugati szegletében, a Budzsákban, amely az utóbbi200 évben kilenc hatalomváltáson esett át...

Szöveg: Illés Tamás, Kép: Karácsonyi Dávid

A ma Budzsáknak nevezett térség, a Duna-delta, a Fekete-tenger és a Dnyeszter általközrefogott vidék a középkorban nem számítottközkedvelt letelepedési célpontnak. Ennekellenére a bizánci ihletésű Kilija és Dnyesz-terfehérvár (török nevén Akkerman, jelenlegBilhorod-Dnyisztrovszkij) erődjei kulcsfon-tosságú szerepet töltöttek be az akkori fekete-tengeri, valamint az európai–ázsiai kereskedelmiútvonalak ellenőrzésében.

Fontos peremterületElőbb az Aranyhorda szállásterülete volt, majd Basarab havasalföldi fejede-lem hódításainak köszönhetően csak Besszarábiaként említették. Meghó-dította a Moldvai Fejedelemség, később az új urak, a törökök tatárokatköltöztettek a korábban csaknem lakatlan vidékre, és Budzsáknak neveztékel, ami sarkot, szögletet jelent. (A Budzsák tényleg az Oszmán Birodalomkeleti sarkának számított, amely a Porta számára természetes összeköttetéstés kommunikációs csatornát biztosított a keletre elhelyezkedő szövetségestatárokkal.) A gyakori kozák, lengyel és moldáv betörésekkel szembeni tatársegítségért a szultán különleges jogokat biztosított nemcsak az itt élő tatá-roknak, hanem a Moldva területéről érkező ortodox románoknak is.

A 18. század végén, az orosz–török viszálykodásban a mérleg nyelvénekszámított, hiszen a gyakori összecsapásokban a legfontosabb felvonulásizónát, egyben utánpótlási útvonalat jelentette. Ez nem is kedvezett a tartós

benépesülésnek… Az eredmény: alacsony népsű-rűség és rendkívül vegyes nemzetiségi összetétel.

A 19. század elején a cári seregek a Napóleontólelszenvedett vereségük ellenére is képesek voltak atörökökre olyan csapást mérni, hogy azok nemcsaka Budzsák, hanem Moldva keleti felét is feladták.Az 1812-es bukaresti békében a Prutot rögzítettékhatárvonalként, a Besszarábia megnevezést pedig ateljes elfoglalt területre kiterjesztették.

Meghódította a Moldvai Fejedelemség,később az új urak, a törökök tatárokat

költöztettek a korábban csaknemlakatlan vidékre, és Budzsáknak nevezték

el, ami sarkot, szögletet jelent.

Budzsáki csendéletA mezőgazdaságraberendezkedett vidéken azalacsony technológiai színvonalés a hihetetlenül leromlottinfrastruktúra kevés kitörésiponttal kecsegtet


91

# B U D Z S Á K # E T N I K U M O K # N A C I O N A L I Z M U S# B U D Z S Á K # B E S Z A R Á B I A # G E O P O L I T I K A


(kiemelés a jobbágyságból és a katonai szolgálat alóli mentesség) a Balkán népeielőtt igyekeztek megágyazni a tervezett balkáni területszerzéseknek is… A feu-dális kötöttségek alóli feloldozás persze az országon belül is vonzó volt, így sokszökött jobbágy érkezett ukrán és belső orosz területekről is.

Nagyhatalmi nacionalizmusA betelepülések miatt gyorsan csökkent a helyi román(moldován) népesség társadalmi és gazdasági súlya. Kilija 1806-ban még 92%-ban románok lakta város,ám 1844-re részarányuk 12,7%-ra csökkent. 1809-ben Izmajil lakosságának 85%-a román, 1884-ben viszontmár csak 6,2%-a. E folyamatok összhangban voltakazokkal a pánszláv elképzelésekkel is, amelyek Kons-tantinápoly elfoglalásával és a Balkán népeinek egyesí-tésével egy új Bizánci Birodalmat kívántak létrehozni.

E vízióban viszont a románoknak – mint újlatin népnek – nem szántak szerepet. 1829-ben felfüggesztették Besszarábia autonómiáját, és az oroszt tették a kizá-

rólagos hivatalos nyelvvé. Sőt, a század végére még inkább megromlott azorosz–román viszony. A románok ugyan megszerezték Dobrudzsát, de a Budzsákfeletti uralomban is reménykedtek. Hasztalanul, s mindez megalapozta a következőévtizedek oroszellenes külpolitikáját is.

Az oroszok viszont elvágtak minden román kulturális szálat, beszüntették a románsajtótermékek nyomtatását, illetve kötelezővé tették a katonai szolgálatot. A hétévestávol-keleti szolgálat megtette hatását. Egy korabeli feljegyzés szerint: „... románkéntmentek el, félig-oroszként jöttek vissza”.

Az orosz nyomás és az elszigetelődés a helyi románság körében sajátos iden-titást kezdett kialakítani. Az intézkedések persze a többi besszarábiai népet isérintették. A hirtelen adófizetésre kötelezett németek körében kivándorlási hul-lám indult meg az Egyesült Államok irányába. A bolgárok esetében mindez egy-beesett Bulgária megszületésével, így a bolgár elit távozásával budzsáki kulturálispozícióik is csorbultak.

Cári cifrázásA napóleoni háborúk alatt a politikai helyzet változásával a lakosság is átalakult. Azoroszok kiűzték a törököket és velük a tárokat is (őket a Krím félszigetre) – megelő-zendő a hátbatámadást és kiiktatva a belső ellenállást. Ráadásul a cári uralom a kulcs-fontosságú Duna-delta és Fekete-tenger közelében – a későbbi terjeszkedést tervezve– a románoknál lojálisabb népeket akart látni. Új, megbízható és gazdaságilag aktívlakosokra volt szükség, elsősorban a leginkább la-katlan Dél-Besszarábiában, vagyis a Budzsákban. A német telepesekben látták a legnagyobb lehetősé-get. Németek ugyan már II. Katalin uralkodása alattis érkeztek elnéptelenedett oroszországi vidékekre,ám az 1820-as évektől kibontakozó betelepülésükminden addigit felülmúlt.

A napóleoni háborúk miatt földjeiket elhagynikényszerölő württembergi és bajorországi parasztok általában gőzhajóval jutottakel a Budzsákig. Az érkezőket négyhetes karanténra kényszerítették egy Izmajilmelletti szigeten. A kezdeti nehézségeket az orosz kormányzat nagyvonalú aján-lata ellensúlyozta: minden család számára járt 65 hektár föld, 50 évi adómentes-ség, hitelek a ház és a gazdaság beindításához, valamint a vallásgyakorlásszabadsága. Nennewitz, Hoffnungsthal, Gnadenfeld vagy Olendorf – mind-mind a 150 évvel ezelőtti Budzsák virágzó településeiről van szó. Ám Frerecham-penoise, Paris és Brienne keresése esetén is lehetséges, hogy a korabeliútvonaltervező a Budzsák felé irányított volna, hiszen 1824 és 1828 között né-hány száz fős svájci és francia különítmény is érkezett!

A besszarábiai németek száma rohamosan növekedett; 1827-ben még alig 10 ezer, a századfordulón már 60 ezer, míg az I. világháború után 100 ezer főttett ki. Döntő részük a kiváló minőségű talajon növénytermesztéssel foglalkozott.A bolgárok és gagauzok (ortodox hitű törökök) erős bevándorlási hulláma is a19. század elejétől zajlott. Az oszmán területekről történt áttelepülésükben kulcs-fontosságú, hogy Oroszország tudatosan az ortodox világ védelmezőjeként tün-tette fel magát. Nem mellékesen: befogadásukkal és a bőkezű adományokkal

Minden család számára járt 65 hektárföld, 50 évi adómentesség, hitelek a ház és a gazdaság beindításához, valamint a

vallásgyakorlás szabadsága.

A betelepülések miatt gyorsan csökkent ahelyi román (moldován) népesség társadalmi

és gazdasági súlya. Kilija 1806-ban még92%-ban románok lakta város, ám 1844-re

részarányuk 12,7%-ra csökkent.

Dnyeszterfehérvár(Bilhorod-Dnyisztrovszkij)A sokat látott erődítménymegőrizte évezredesjelentőségét, csak másformában: ma az egyiklegkiemeltebb idegenforgalmicélpont

SzovjetnosztalgiaLenin-szobor, Vilkove. A város a több tízezreslipován közösségközpontjának számít, akik óhitű oroszokként a reformokat bevezetőortodox egyház elől aDuna-delta ellenőrizhetetlenvidékére menekültek

A geopolitikai sorozatunk támogatója a


93

# B U D Z S Á K # R O M Á N I A # G E O P O L I T I K A# B U D Z S Á K # R O M Á N I A # G E O P O L I T I K A


nyek mégis mélyreható következményekkel jártak. A szovjetek Transz-nyisztriában létrehozták a Moldovai Autonóm Szovjet Szocialista Köz-társaságot, a nyugati hatalmakat pedig megizzasztotta a kommunizmusterjedésének lehetséges réme. Ezenkívül Románia megítélése is változott:a véres megtorlások miatt újból terítékre került az etnikai – többek kö-zött a magyar – kisebbségek ottani helyzete.

A Budzsákban élőkre nem köszöntöttek jó idők, s nem meglepő, ha a gaz-dasági mélyrepülés és állami nyomás hatására az egész német lakosság az elsőadandó alkalommal elhagyta a vidéket. Erre a Molotov–Ribbentrop-paktum-hoz kötődő egyik egyezmény adott teret – engedélyezve kitelepülésüket a Har-madik Birodalomba. Mindez azt is jelezte, hogy a Szovjetunió már az „ajtón

kopogtat”. Jöttek is! A Romániának küldött ultimá-tumban Besszarábia átengedését követelték. Rá egynapra, 1940. június 27-én egy újabb sürgöny érkezettBukarestbe, ezúttal Németország részéről... És június28-án már el is kezdődött Besszarábia kiürítése. Bár egy évvel később Antonescu marsall – német se-gítséggel – visszafoglalta a területet, 1944-ben Sztálinismét új határt húzott.

Román uralomAz I. világháborús orosz békekötés (breszt-litovszki béke) és a román in-vázió után Besszarábia 1918-ban a Romániához tartozásra szavazott. Áme döntést a kisebbségek (pl. a bolgárok) vagy ellenezték, vagy távolma-radásukkal bojkottálták (pl. a németek). Amint arra számítani lehetett, a Szovjetunió megalakulásával fel is merült a terület visszaszer-zésének kívánalma.

A szovjetek előbb békés tárgyalásokon próbálták Romániát népsza-vazásra bírni. Ennek fejében hajlandónak mutatkoztak a világháborúalatt Oroszországba menekített román nemzeti vagyontárgyakat vissza-szolgáltatni. A román fél azonban hajthatatlannak bizonyult: a Dnyesztervonalában akarta a keleti határt rögzíteni. A diplomáciai kapcsolatokmeg is szűntek a két ország között.

Moszkva persze nem adta fel ilyen könnyen, ezért Odessza irányábóltrojkának nevezett, háromtagú kommandósalakulatokat szivárogtatottbe, és 1924 szeptemberében Tatarbunary városában szovjet tagköztársa-ságot kiáltottak ki. A felkelés támogatóit az orosz és ukrán parasztokbantalálta meg, akik elégedetlenek voltak az 1921-es román földreformmal.Bár a román hadsereg három nap alatt leverte a lázadást, a rövid esemé-

A Budzsákban élőkre nem köszöntöttek jóidők, s nem meglepő, ha a gazdasági

mélyrepülés és állami nyomás hatására azegész német lakosság az első adandó

alkalommal elhagyta a vidéket.

Szocreál idillAlexanderfeldet evangélikus németekalapították a századfordulón. A legutóbbi népszámlálás alkalmávalazonban a településen egyetlennémetet se vettek jegyzékbe...

A Budzsák mai etnikai térképe

Az oszmán berendezkedés lenyomataIzmajil legrégebbi, ma is álló épülete a 16. századi mecset. A muszlimközösség számának drasztikuscsökkenése miatt jelenleg múzeum

Az oroszok se tétlenkedtekAz 1838-ban épült Megdicsőülés-temploma a helyi bolgár ortodoxközösség vallási központja


95

# B U D Z S Á K # U K R A J N A # G E O P O L I T I K A# B U D Z S Á K # S Z O VJ E T Ú N I Ó # G E O P O L I T I K A


éppen – ne adj’ Isten! – felrobbannak), teljes lesz aBudzsák elszigetelődése.

Ami a budzsákiakat illeti, jelentős részük mégmindig nosztalgikus jóindulattal tekint Oroszor-szágra, mint arra az erőt sugárzó hatalomra, amelyfelszabadította őket a török–tatár uralom alól.Nem véletlen, hogy a budzsáki hétköznapokbantovábbra is az orosz nyelv tölti be a lingua franca(közvetítőnyelv) szerepét. A Kijevvel szembeni ki-szolgáltatottság érzése állandó nehézségekkel páro-

sul e mezőgazdaságra berendezkedett vidéken. Így a Budzsákot semhagyták érintetlenül a 2014-es ukrajnai kormányválság hullámait meg-lovagoló oroszbarát szeparatista törekvések. Leszerelt orosz tisztek a bol-gárok lakta Bolhradban szervezkedésbe kezdtek, ám a kelet-ukrajnaiháború eszkalálódása gyorsan lelohasztotta a kezdeti lelkesedést.

Moszkva a Budzsák ügyét továbbra is igyekszik melegen tartani.Ebben magától értetődő partnernek kívánkozik a Budzsákkal szomszé-dos, hagyományosan oroszpárti Gagauzia, illetve a szakadár, 1500–2000fős orosz katonai kontingenst állomásoztató Dnyeszter Menti Köztársa-ság (Transznyisztria) is. A fejleményeket a NATO-tag Románia – a mol-dovai egyesítés gondolatával játszadozva – is árgus szemekkel figyeli.

A Budzsák – mint a történelem során már számtalanszor – újbólnagyhatalmi érdekek ütközőzónájába került. A helyiek mégis különöspasszivitással viselik a megnövekedett érdeklődést. Hiába nemzetiségiszéttagoltság, a kíméletlen évszázadok megtanították őket a békés együtt-élésre... Hiába az Oroszország iránt érzett szimpátia, a béke érdekébenUkrajna egységében érdekeltek. És hiába a geopolitikai kártyaparti, abudzsáki lakosokat – mint megannyi térségbeli polgárt – leginkább a re-zsiköltségek, a munkanélküliség és az élelmiszerárak jelentette nehézsé-gek helyi megoldása foglalkoztatja...

A szovjetrendszerbenA középkorhoz hasonlóan 1944-től ismét elváltBesszarábia és Budzsák története, mivel utóbbitUkrajnához csatolták. Ugyanakkor a korábbi Besszarábia területén kialakított Moldovai SzovjetSzocialista Köztársaság léte alapot adott az önállómoldovai etnikai öntudat megerősítéséhez, amelytermészetesen a szórványban élő budzsáki romá-nokat is érintette.

Összességében minden jel arra mutatott, hogy a szovjetek lezárták aBudzsákot érintő kaotikus határváltozások korát, az új román kommu-nista vezetésnek pedig esze ágában sem volt revizionista kérésekkel ma-gára haragítani Moszkvát. Ezzel együtt a városokban az oroszok ésukránok számának növekedése jellemezte a korszakot, így a szovjet em-bereszmény kialakítására való törekvés jegyében lassú, de biztos eltolódásfigyelhető meg a 19. században kialakult etnikai térszerkezetben.

Ukrajnai végekenA Szovjetunió felbomlásakor a Sztálin által rajzolt határvonalak megma-radtak. A Budzsák Ukrajna része lett, északra pedig új, független állam ke-letkezett: a Moldovai Köztársaság. Ezzel a Budzsák csaknem teljes (forgalmi)elszigeteltségbe szorult. Románia irányába a déli nyitást hidak és kompjá-ratok hiányában a Duna és deltája teszi szinte lehetetlenné. Nyugaton ésészakon a súlyos gazdasági nehézségekkel és kulturális törésvonalaival küzdőMoldova húzódik. A Fekete-tenger a turzások és öblözetek miatt nehezenmegközelíthető keleten pedig – Ukrajna központi részei felé – csupán két,középkori állapotokat idéző útszakasz fut. Mindkettő egy-egy kulcsfontos-ságú híddal is rendelkezik a Dnyeszteren: ha ezek megsérülnek (vagy

Összességében minden jel arra mutatott,hogy a szovjetek lezárták a Budzsákotérintő kaotikus határváltozások korát, az új román kommunista vezetésnek

pedig esze ágában sem volt revizionistakérésekkel magára haragítani Moszkvát.

Moszkva a Budzsák ügyét továbbra isigyekszik melegen tartani. Ebben magától

értetődő partnernek kívánkozik a Budzsákkal szomszédos, hagyományosan

oroszpárti Gagauzia, illetve a szakadár,1500–2000 fős orosz katonai kontingenst

állomásoztató Dnyeszter MentiKöztársaság (Transznyisztria) is.

Posztszovjet abszurditásKészülődés a fürdőzésre IzmaJilban,Ukrajna legnagyobb Duna mentikikötővárosában

Az idő fogságában A Szaszik-lagúna partján fekvőBoriszivka falu kopottas kultúrháza

Illés tamásgeográfus-doktoran-dusz (ELTE), az EtnikaiFöldrajzi Műhely tagja

karácsonyi dávidgeográfus, az MTAkutatója, szakterületea terület- és település-fejlesztés


A rádióban vendégünk a témáról:ILLÉS TAMÁS


e lapszámunk megjelenését támogatták

96 PÁRBESZÉDA FÖLDGÖMB 2017/január–február

1142 Budapest, Erzsébet királyné útja 125.Telefon: (1) 231-4040. Fax: (1) 231-4045Honlap: www.foldrajzitarsasag.huE-mail: [email protected]

Elnök: Dr. Gábris GyulaAlelnökök: Dr. Kovács ZoltánDr. Michalkó GáborFőtitkár: Dr. Mari LászlóÜgyvivő: Heiling ZsoltTitkár: Erőss Ágnes

1929–1933, felelős szerkesztő: Dr. Milleker Rezső

1934–1944, szerkesztők: Dr. Baktay Ervin és Dr. Kéz Andor

1999–2005, főszerkesztő: Dr. Nemerkényi Antal

2005–2006, főszerkesztő: Dr. Vojnits András

2006-tól főszerkesztő: Dr. Nagy Balázs

Szakosztályok:Biztonságföldrajzi és Geopolitikai Szakosztály, Expedíciós Szakosztály,Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Szakosztály, Hegymászó Szakosztály,Oktatás-módszertani Szakosztály,Egészségföldrajzi Szakosztály,Természetföldrajzi Szakosztály,Térképészeti Szakosztály,Turizmusföldrajzi Szakosztály,Földrajztanári Szakosztály

Területi osztályok: Bakony–Balaton-vidéki Osztály (Veszprém)Borsodi Osztály (Miskolc)Debreceni OsztályDél-dunántúli Osztály (Pécs)Duna-völgyi Osztály (Szekszárd)Eger–Bükk-vidéki OsztályGyöngyös–Mátra-vidéki Osztály Kisalföldi Osztály (Győr)Kiskunsági Osztály (Kecskemét)Közép-dunántúli Osztály (Székesfehérvár)Körös-vidéki Osztály (Békéscsaba)Nyírségi Osztály (Nyíregyháza)Nyugat-magyarországi Osztály (Szombathely)Szegedi OsztálySzékelyföldi Osztály (Csíkszereda)Tolna megyei Osztály (Dombovár)Zalai Osztály (Nagykanizsa)

Könyvtár és gyűjteményei:1112 Budapest, Budaörsi út 45.Tel.: (06-1) 309-2600/1443(2015. november 15-től határozatlan ideig zárva tart.)

Az éggömböt tartó Atlasz a Magyar Földrajzi Társaság védjegyként bejegyzett jelképe

Lapalapító (1929): Dr. Milleker Rezső

Az új sorozat újraindítói (1999): Dr. Nemerkényi Antalés Farkas Péter

ALAPÍTVA: 1872

Jeges, Medve

Munkában a szerkesztőség

1993. február a kanadai sarkvidéken. –52 °C, erős szél. Bár arcvédőbenvagyok, szemüvegem hamar az orrnyergemhez fagy. A bőrrel együttemelem le. A szánhúzó kutyák láncon, olyan távolságban egymástól,hogy ne érjék el a szomszédjukat – mert azonnal véres hatalmi-harcbakezdenének –, de ne is férjenek át közöttük a jegesmedvék, amik köny-nyedén bedönthetnék a barakkok nyílászáróit. A plusz védelmet mind-össze a medvetalp-távoltartó, 200-as szögekkel kivert, ablak aláhelyezett deszkák jelentik. A kutyák egyébként nagyszerűek. Nem rom-lanak el, mint a motoros szán. És vész esetén megehetők…

Válogatom a képeket a Jeges-óceán jégfogyásáról szóló cikkünkhöz,és közben mesélek a gyerekeimnek. És persze eszembe jut, hányszormegkaptam már a kérdést újságíróktól az Antarktiszon(!) végzett mun-káink kapcsán, hogy nem féltünk a jegesmedvéktől?!

Nagy Balázs

Együttműködő partnereink

Documents

Földgömb : a Magyar Földrajzi Társaság ismeretterjesztő ... · magazin lehessünk. Finomítások még lesznek, és nyilván szokni is kell az újat. Mindezt pedig ha-marosan