2020. JANUÁR | DF 107 106 DF | 2020. JANUÁR
SPORT / LÉLEK
jóval alatta vagy felette van
annak a szintnek, amit a ké-
pességeink kirajzolnak, akkor
vagy görcsössé válunk, vagy
unatkozunk, így szintén nem
kerülünk flow-állapotba. Gátló
erő lehet az is, ha nem tuda-
tosan, hanem rutinszerűen
sportolunk. Amikor nincse-
nek egyértelmű és világos
céljaink, ne csodálkozzunk,
hogy a flow „elkerül” minket.
Ha csak eredmény-, illetve
teljesítménycéljaink vannak,
az nem elég motiváló. A fe-
ladatcélok viszont jobban
benne tartanak a tevékeny-
ségben. Amikor a teljesít-
ményre fókuszálva szemléljük
a tevékenységünket és nem
sikerül eredményt elérnünk,
csalódottnak érezhetjük ma-
gunkat. Míg akkor, ha a fel-
adatcélra koncentrálunk és azt
sikerül teljesítenünk, az ered-
ménytől függetlenül jól tudjuk
magunkat érezni, s ezzel utat
nyithatunk a flow-nak.
A pszichológus szerint az
is csökkentheti a flow gya-
koriságát, ha a sportoló nem
kap elég visszajelzést. Az
a tapasztalata, hogy az edzők
nem dicsérik eleget a tanítvá-
nyaikat. Ez sajnos sokkal in-
kább kiégéshez, illetve a sport
abbahagyásához vezet, mint
flow-hoz.
TUDATOSAN, ÖNÁTADÁSSALA flow létrejöttét azzal is
segíthetjük, ha átadjuk ma-
gunkat a tevékenységnek,
beleengedjük magunkat az
élménybe, megengedjük,
hogy megtörténjen ez az
extatikus állapot. A tudatos
jelenlét lényeges, hiszen ten-
gernyi érzelem és gondolat
állhat e nagyfokú öröm- és
boldogságélmény útjában.
E kellemetlen „betolakodók”
nem uralnak el bennünket,
ha például a testünkre fóku-
szálunk és a mozdulatainkra,
testérzeteinkre figyelünk.
– A sportpszichológusok
szokták a hozzájuk forduló
sportolók figyelmét edzeni kü-
lönböző koncentrációs gyakor-
latokkal, például egy kép egy
bizonyos részletére való fóku-
szálással – mondja Kiss-Nemes
Veronika. – Az autogén tréning
elsajátításával is gyakorolhatják
azt, hogy a testükre figyeljenek.
Közben megtanulják azt is,
hogy ha a figyelmük elkalan-
dozik, akkor hogyan tudnak
visszatérni a fókuszáltság álla-
potába. Ennek a tudásnak nagy
hasznát vehetik a sportban is.
Aki akár csak egyszer is át-
élte a flow magával ragadó
élményét sportolás során, az
újra és újra meg szeretné majd
tapasztalni. A szakemberek azt
tanácsolják, hogy versenyre
hangolódván vagy egyszerűen
csak a mozgásra készülvén
a sportoló idézze fel magában
az élményt, mert így nagyobb
eséllyel kerül ismét flow-álla-
potba. Ha megvan az illetőben
a flow újbóli megélését célzó,
laza szándék – nem görcsös
akarat –, akkor ezzel növelni
tudja a megvalósulás esélyét.
A flow-állapotnak ugyanis az
a lényege, hogy csupán a fel-
tételeket tudjuk megteremteni
ahhoz, hogy egyszer csak
spontán bekövetkezzen. Aki tu-
datosan keresi az élet különbö-
ző területein ezt az élményt, az
valószínűleg könnyebben meg-
éli majd sportolás közben is.
TELJESÍTMÉNY- VAGY ÉLMÉNYFÓKUSZ?Nem reális az az elvárás,
hogy
néhány edzés után flow-álla-
potba kerüljünk, időt kell hagy-
ni arra, hogy ez megtörténjen.
Ritkábban éljük át a csúcsél-
ményt, mint ahányszor jóles-
ne. A statisztika azt mutatja,
hogy az átlagember a tevé-
kenységeinek körülbelül 20
százalékában tapasztalja meg
a flow-t. A sportok közül a fu-
tás az, amiben a legkönnyebb
megélni a flow-élményt. Itt
viszonylag hamar létrejön ez
a felemelő állapot, és akár már
rövidebb – például 1,5 kilomé-
teres – távon is átélhető.
– A csúcsélmény nem fel-
tétlenül jár együtt csúcsteljesít-
ménnyel, de gyakran van együtt
a kettő – állítja a sportpszicho-
lógus. – Amikor sportolókkal
dolgozunk, azt figyeljük, hogy
a saját teljesítményzónájuk
hol optimális, vagyis hol van
egyensúlyban a szorongás és
az önbizalom. Azért fontos ezt
tudni, mert ez teszi lehetővé
azt, hogy jó érzelmi állapotban
versenyezzenek, ilyenkor van
a legnagyobb esélyük a csúcs-
teljesítményre és természete-
sen a flow megélésére is.
Manapság a sport ered-
ményközpontú, a csúcsteljesít-
ményre helyeződik a hangsúly.
Jó volna, ha lenne némi elto-
lódás az élményközpontúság
irányába, és például az edzé-
seknek lenne olyan része, ami-
kor a sportolók megtapasztal-
hatják a flow-t.
Rövid és hosszú távú előnyei
is lehetnek annak, ha valaki
gyakran megéli a flow-t spor-
tolás közben. Mivel ez egy
stresszmentes állapot, levezeti
a feszültséget, feltölt, mentális
jóllétet biztosít, megelőzi a ki-
égést, növeli a motivációt és
sportban tartó erő is lehet. | DF
FLOW A SPORTBANA mozdulatok könnyűek, erőfeszítés nélküliek, a
test szinte magától mozog, az élmény euforikus – ilyen a sportolás
közben megélt flow. E kivételes állapot létrejöttét akarattal
nem befolyásolhatjuk, de a feltételeit megteremthetjük, így
segítvén elő azt. | SZÖVEG: KISS ESZTER
A mozgás, a sportolás remek
lehetőséget kínál a flow-élmény
megélésére. A szakemberek
a sportolás közben létrejövő
flow-állapotnak 9 alapelemét
írják le. Minél több megvan
ezekből az összetevőkből, annál
nagyobb az esélye annak, hogy
a flow-t megtapasztaljuk. Az
időtlenségnek e csodás állapo-
ta akkor jön létre, amikor:
» összhangban vannak a ké-
pességeink és a kihívások,
» világosak a céljaink,
» az adott feladatra összpon-
tosítunk,
» vannak visszajelzések és
» azokat megfelelően tudjuk
kezelni,
» urai vagyunk a helyzetnek,
» a tudatunk és a tevékenység
eggyé válik,
» megváltozik az időérzékelé-
sünk és
» átéljük a tevékenység
adta örömöt, ami arra ösz-
tönöz, hogy újra és újra ke-
ressük ezt az élményt.
MIÉRT NEM SIKERÜL?Sokan nem élik meg sporto-
lás közben a flow-t. De vajon
miért?
– Ennek több oka lehet,
akadályt jelenthet például
a koncentráció hiánya. A kü-
tyühasználat miatt megszok-
tuk, hogy egyszerre többfelé
figyelünk, ezért nehezebb
egy tevékenységben elmé-
lyednünk, feloldódnunk – so-
rolja az okokat Kiss-Nemes
Veronika sportszakpszicho-
lógus. – Ha a kihívás mértéke
