FÖLDRAJZKözép-Európa

és Magyarország földrajza

Hundidac '97 Arany-díj V. Budapesti Nemzelközi Könyvfesztivál Budai Könyvdíja Szép Magyár Könyv '97 Oklevél Szép Magyar Könyv '98 Különdíj Hundidac '99 Arany-díj Hundidac 2001 Arany-díj Szép Magyar Könyv 2001 Díj Hundidac 2003 Arany-díj

Jónás Ilona D k Kovács Lászlóné Vízvári Albertné

é k

A T E R M E S Z E I R Ő L T IZ E N É V E S E K N E K

FÖLDRAJZKözép-Európa és ^

Magyarország földrajza O

9., ÁTDOLGOZOTT KIADAS

MOZAIK KIADÓ - SZEGED, 2012

Szerzők:JÓ N Á S IL O N A k ö z é p is k o la i lanár, szo kérU )

D R. K O V Á C S L Á S Z L Ó N É s z o k x x 'z c tő ta n á r

V ÍZ V Á R I A L B E R T N Ész<ik\’ez< ilő lanár, .szakérK t

Bírálók: A B O N Y IN É DR. PA LO TÁ S JO L Á Ne g y e te m i d o c e n s

D R . M O L N Á R B ÉLAe g y e te m i ta n á r

PÁ L V IK T O Re g y e te m i a d ju n k tu s

DR. H A B IL . P E R C Z E L G Y Ö R G Ye g y e te m i d<fcens

S Z Ö L L Ö S Y L Á SZ L Ók ö z é p is k o la i la n á r

Kirendelt szokértők: Farkas Klára, Dr. KisS’Csapó Ceigely, Z anthay Attila

Felelős szerkesztő: Tóth KatalinBorítóterv, tipográfia: D eák Ferenc, R em ényfy TamásFotók: A lm ási Éva, B ognár Tibor, Fábián Tamás, K arancsi Zoltán, M ácsa i Anetfa, N ém efh György. Péntek László, P ál-M ohiár Elemér, Puskás János, Szom ódy Zsolt, Szekeres Zoltán, Vadász Sándor, M T I Fotó/REU TER H. Szabó Sándor (!6.2. HH.2.h F éner Tamás (ll6.2i. N em zetközi képitgynökségek Á brák: Becsei György, Szentirm ai Péter, Végh Gyula M űszaki szerkesztő: Katona Csaba, B ecsei György

A kézimt leziírnsának idője: 2 0 11. augusztus. A könyv elkészítéséhez segítséget nyújtott a Magyar Fóldnijzi Múzeum és a Központi Statisztikai Hivatal.

KERETTANTERV:MOZAIK Kerettiintervrendszer 17/2004 (V. 20.) OM rendelet OM Kerettanier\' 17/2004 (V. 20.) OM rendelet. 3. sz. melléklet

Mindeni Jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a mű bővített, illetve rövidített váÍtoz<tta ki<td<lsának jogát is. A kiadó írásbeli hozzájiírulása nélkül sem a teljes mű. sem annak része sem m iféle formábiui (fotokópiit mikrofilm vagy más hordozó) nem sokszorosítható.

ISBN 978 963 697 434 3

ENÍÍKDÉLYSZÁM : TKV/440-14/2011

© M O ZA IK KIADÓ - SZEG ED , 20(W, 2011

s

T A R T A L O M

ELŐSZÓ ........................................................................ «

K Ö Z É P -E U R Ü P A O R S Z Á G A I

Mit tanulta! Európáról a múlt évben? .................... 10

Közép-Európa természeti k é p e ................................. 11Közép-Európa társadalom -foldrajzl v o n á sa i........ 14Németország változiUos tájai és m ezőgazdasága ... 17Ném etország ipari n ag y h ata lo m .............................. 20

M agashegység Európa szívében: az A lp o k .......... 23Az alpi országok: Ausztria. Szlovénia és Svájc ... 26

A Balti-tengertol a Kárpátokig: Lengyelország .... 30Röghegységek ölelésében: C se h o rsz ág ................. 33A Kárpátok koszo iijjában ........................................... 36Az Északnyugati-K áipátok oi*sz5Íga: Szlovákia ... 39A tennészeti erőforrásokban gazdag R o m á n ia .... 42Mit tanultál K özép-E urópáró l? ................................. 45

H A Z Á N K A K Á R P Á T -M E D E N C É B E N

H azánk helyzete Európábanés a Kárpát-medencében ............................................ 4SRégm últ idők földtörténeti em lékeiM agyarországon ........................................................... 50Átmeneti jellegű éghajlat, szeszélyes időjárással 54Vizek a mélyben és a fe lsz ín en ................................. 57Küzdelem a vizekkel (kiegészítő anyag) ................... 60Növénytársulásaink - ta la ja in k ................................. 64Tem iészeti e rő fo rrása in k ............................................ 66Környezetünk állapota és v é d e lm e ......................... 69A Kárpiit-medence tudós m agyar kutatói(kiegóizító anyag)............................................................. 72Mit tanultál hazánk természeti adottságairól? ..... 73

F E J L Ő D É S Ü N K T Á R S A D A L M I A L A P J A I

Hazánk n é p esség e ........................................................ 76Népesedési folyamatok, a népesség vándorlása ... 79 Mit tartunk értéknek? Hogyan élünk?(fomísfeldolgozó óra) ....................................................... X2Településeink jellem zői: a falvak és a ta n y á k ...... H6Városaink és közigazgatásunk .................................. X9Budapest mint v ilágváros........................................... 92

T A R T A L O M

Egy világváros gondjai (kiegészítő anyjig) ............... 95Mit tanultál hazánk népességéről és te lep ü lése irő l? ..........................................................

H A Z A I T Á J A K O N

Mi is <1 szü lő fö ld ? ......................................................... KM)Legnagyobb tájunk, az Alföld .................................. ioiÉlet az Alfoldön I - I I .................................................... HMSíkvidék változatos iparral, élénkkereskedelem m el - a Kisalföld ................................ KWA nyugat-m agyarországi-perem vidéken -az Al|X)kalján ................................................................ IIIA D unántúli-dom bság szelíd la n k á in ...................... 114A D unántúli-középhegység ....................................... 117A középhegység megújuló gazdasága .................... 120Az É szak i-középhegység ........................................... 123A nehézipar szülőföldjének gondjai ........................ 126Alföldjeink nemzeti parkjai (kiegészíiöiinyag)....... 129H egységeink, dom bvidékeink nemzeti parkjai(kiegészítő anyag)............................................................. 133Mit tanultál a hazai tiíja in k ró l? ................................. 137

A M A G Y A R G A Z D A S Á G

Á talakult m ezőgazdaságunk...................................... 14«Az élelm iszer-gazdaság fejlődésének lehetőségei(forrásfeldolgozó óm) ....................................................... 143A gazdaság kulcsa: az enei^iagazdaság ................ 147Húzóágazatok: a gépipar és a vegyipar ................. 15!A szolgáltatás felértékelődése - közlekedésés s z á l l í tá s ...................................................................... 155A gazdasági szo lgá lta tások ........................................ 15HTurizm us - a pihenés szo lg á la táb an ........................ 161

N agyrégiók hazánkban ............................................... 163Lakóhelyed földrajza (fomísfcldolgozó ór<igyüjlönmnka iilapjiin) ....................................................... 16SMit tanultál a m agyar g azdaságró l? ......................... 170Kislexikon - Fogalom m agyarázat............................. 171Kislexikon - A Kárpát-medence nagytájai,domborzata és n é p e i ..................................................... 174

„Azért vagyunk a világon, hogy vdlaliol oTthon legyünk henne. ”

ATamási Áron

HOÍÍYAN HASZNAUATOK A TANKÖNYVET?

A tankönyv felépítése hasonló az elő­zó évben használtéhoz. Az anyag meg­értését. megtanulását, megjegyzését a szöveg, az ábník. a térkép\ ázIatok és az atlasz egyaránt segítik. Ezért ezeket együttesen használjátok!

A részcímeket naíjybetüs. a leg­fontosabb fogalmakat, szakkifejezése­ket v astag betűs szedés jelöli.

A z apnS betűs isnterelek érdekességeket és kiegészítéseket tartalmaznak. Ezeket neni kell ntegtiinulnotok. de \ elük bóvít- hetitek ismereteiteket. Ilyeneket ti is gyűjthettek könyvekből, szüléitektől, az internetről.

FCXÍALOMTÁRAz órák tananyagának elején felsorol­tuk azokat a fogalmakat, amelyek felidé­zése segít a megértésben és az anyag megtanulásában.

ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!

A tananyagot kérdések zárják. Segítsé­gükkel kipróbálhatjátok, hogy tudjá­tok-e, pontosan értitek-e a tanultakat.

1] OLVASD EL!

Ezeknél a részeknél a megértést, isme­retbővítést szolgáló vagy érdekessége­ket tartalmazó anyagrészeket találtok.

A tankönyv szövegében néhány fogal­mat *-gal jelöltünk. Meghatározíisukat és a legfontosabb kulcsfogalmak ma­gyarázatát megtaláljátok a tankönyv végén lévő Kislexikonban.

K E D V E S D I A K O K !

A z e l m ú l t t a n é v e k f ö l d r a j z ó r á i n k é p z e l e t b e n

b e j á r t á t o k a F ö l d k o n t i n e n s e i t .

A z i d é n K ö z é p - E u r ó p a o r s z á g a i v a l , m a j d

M a g y a r o r s z á g t e r m é s z e t i a d o t t s á g a i v a l , a h a z a i

t á j a k é l e t é v e l , a m a g y a r t á r s a d a l o m é s g a z d a s á g

j e l l e m z ő i v e l f o g l a l k o z u n k .

É r e t t e b b f e j j e l b i z o n y á r a m e g é r t i t e k B a b i t s M i ­

h á l y n a k a h a z a s z e r e t e t é s e m b e r s z e r e t e t k e t t ő s ü z e ­

n e t é t k ö z v e t í t ő g o n d o l a t a i t :

„ M agyar vagyok: lelkem , érzésem örökséget kapón, m elye t nem dohok el: a világot nem szegé- nyíten i kell, hanem gazdagítan i. H ogy szo lgá lha ­tom az em beriséget, ha m eg nem őrzök m agam ban m inden színt, m inden kincset, am i az em l)eriséget gazdag ítha tja? A m agyarság színét, a m agyarság kincsét! ...

Én hiszek a testvériségl?en: a színek együ tt a d ­já k ki a képet, a hangok eg yü tt ad ják a koncertet. ”

T e r m é s z e t e s , h o g y h a z á n k t á r s a d a l m i - g a z d a -

s á g i é l e t e n a p r ó l n a p r a v á l t o z i k , f e j l ő d i k . K í s é r ­

j é t e k f i g y e l e m m e l e z e k e t a v á l t o z á . s o k a t a z ú j s á ­

g o k , a r á d i ó , a t e l e v í z i ó h í r e i b e n é s a z i n t e r n e t e n !

L e h e t . s é g e s . h o g y a t a n k ö n y v b e n m é g s z e r e p l ő

ü z e m e k a k é z i r a t l e z á r á s a ó t a b e z á r t a k , v a g y t í j a k

t e l e p ü l t e k . N a p r a k é s z i n f o r m á c i ó t s a j n o s n e m

n y ú j t h a t u n k . A v á l t o z á s o k k ö v e t é s é h e z k é r j é t e k

t a n á r o t o k s e g í t s é g é t ! A z e l ő z ő é v e k h e z h a s o n l ó a n

h a s z n á l j á t o k r e n d s z e r e s e n a z a t l a . s z o t o k a t , m u n ­

k a f ü z e t e t e k e t é s a z u t ó b b i b a n t a l á l h a t ó f ü g g e l é k

s t a t i s z t i k a i a d a t a i t i s !

A m u n k á h o z , a t a n u l á s h o z s o k s i k e r t k í v á n n a k :

a Szerzők.

f

10 K()ZÍ:i»-KfRÓI»A ORSZÁí; AI

M it ta n u ltá l Eu r ó p á r ó l a m ú l t é v b e n ?TERMESZETI ADOTTSAÍÍOK

Határozd meg kontinensünk földrajzi helyzetét a fokhálózat segítségével! (íondolatban hajózz végig a partvonalak mentén: mely tengereket, öb­löket, tengerszorosokat érinti az utad? Mondj példákéit a tenger építő és romboló munkájára a különböző magasságú partok mentén!

Hogyan fomiálódott Európa felszíne a Föld története során? Ismertesd a változiísokat a felszí­ni képződmények kialakulásának sorrendjében! Igiizold az összefüggést a tájak kora. jellegzetes kőzeteik és ásvi'mykincseik közötti Mely képződ­mények utalnak a jégkorszaki jég munkájára Észiik-Európában?

Mondj tájpéidákat a különböző földtörténeti időkben keletkezett képződményekre más konti­nenseken!

Milyen földrajzi övezetek alakultak ki Euró­pában? Atlaszod segítségével mutasd be. hogy<in változik az évi középhőmérséklet, a höingás, a csapadék mennyisége a valódi mérsékelt öv­ben* ii2 óceántól távolodva! Hogyan é.s hol mó­dosítja tengeráramlás, domborzat az éghiijlalot? Mely hegységekről tanultad, hogy éghajlatválasz­tó szerepük van? Bizonyítsd állításodat!

Keress példákat az éghajlat, a teniiészetes nö- vénytíikciró és a talajfajti'ik közötti összefüggések­re! Mondj példát jó termőképességű és gyenge minőségű talajokra! Mi okozza a talaj erózióját?

Csoportosítsd a földrész nagy folyóit vízgyűj­tő területeik szerint! Milyen a vízj.írásuk. a vízbő­ségük? Hogyan formálódik torkolatuk? Hol épül­lek jó kikötőhelyek? Nevezz meg nagy forgalmú kikötővárosokat!

( l A Z D A S Á C I É L E T

Csoportosítsd égtájak szerint Európa eddig meg­ismert országait! Nevezd meg és mutasd meg a fővilrosaikat! Indokold az egyes országok elté­rő népsűiTJségét!

Mii jelentett régen, illetve mit jelen t ma a tengerparti fekvés az egyes orsziigok számára? Mely országokban van nagy szerepe a tengeri kereskedelemnek? Hol jellemző az átmenő for­galom?

Mely orsz«ígok, milyen céllal hozták létre az Európai (íazdasági Közösséget? Melyek ma az Európai Unió tagországai? Hasonlítsd össze Észak-. Nyugat-, Dél- és Kelet-Európa mezőgaz­dasági temielésének feltételeit, jellemző termé­nyeit! Használd íiz atlasz tennitikus térképeit*! Hogyan hatnak az éghajlati adottságok az állatte­nyésztésre?

Hol települi a helyi szén* vagy vasérclelő* helyre nehézipiu? Mely orsziígok rendelkeznek jelentős szénhidrogénkészletekkel? Hol tanultál környezetkímélő energiaforrások felhasználásá­ról?

Hogyan alakult át a hagyományos ipan idékek és a kikötőövezetek arculata? Mely iparágak te­lepültek a területeikre? Igazold példákkal! Hol jelentős a gépipar, a vegyipar? Melyek a főbb ter­mékeik és központjaik?

Mely oi'szágokban kiemelkedő a textilipar szerepe? Milyen nyersanyagokat dolgoznak fel? Mutasd meg ipari központjaikat a térképen! Hol jelentős a fafeldolgozó ipar?

Mit jelent a tenger a dél-európai országok éle­tében? Mi az idegenforgalmuk fő vonzereje? Mi­lyen környezeti változiísokat okozhat a turizmus megnövekedett mértéke?

10.1. Európa égtájak szerinti feloszlása

észak'Eui

Kr)ZKI».KL!RÓI’ATKRMKSZK'li KÍ:i»E 11

K ö z é p -e u r ó pa t e r m é s z e t i k é p e

r FOCÍALOMTAR

hegységrendszer, rögvidék, gyűrthegység. nio- réna. tóhátság, tökéletes síkság, eljegesedés

Közép-Európa területének nincsenek éles termé­szetföldrajzi határai. Változatos tájainak szerke­zeti és domborzati formái átnyúlnak Európa nyu­gati. keleti és déli vidékeire is.

MEDENCÉKKEL. FOLYÓVÖLGYEKKEL TACiOLTRÖCiVIDÉKEK

Nézd tneg Európa szerkezeti térképén, milyen korú és szerkezetű tájak jellemzők Közép'Európáhan!

Közép-Európa rögvidckeiiiek alapját aiz óidei Varis/ku,szi-hcft)scfti\‘nds/cT alkotja. A röghegy­ségek Sí'ívja Közép-Európábiin: a Ncnict-kö/cp- hcg> scí», a I A;ng> el-középhegysé}» és a Cseh-me- dence peremhegységei. A domborzat nuti képe azonban a középidei és a hiuiiiadidősziiki hegy- ségképzö mozgások eredménye.

A lepusztult rögök ekkor újból kiemelkedtek, ésu kö> zöttűk lévő ntedetKék a mélybe zökkentek. A magas­ra oi)>cli hegységek később erősen lciamlódt:ik. így az óidei kőzeteik (gránitok, palák) a felszínre kerültek.

11.1. HoiiKikkő szikljík a Cseh-medence peremhegységében

Az alacsonyabb hegységeket és a medencéket a ten­geri elöntések Uledékrétegei fedték be.

A rögvidékek területetét behálózó törésvo­nalak árokrendszerében a folyók völgyeket vág­tak maguknak. Pl. a Rajna, az Elba.

Nézfl meg az atlaszodhan, mely ásványkincsek találhatók ezekben a középhegységekhenf

CYŰRTHECYSÉÍiEK KÖZÉP-EURÓPÁBAN

A Közép-Európa legmagasabb területét képező Alpok és a K árpátok láncai az Kuráz.síai-hc‘ v- ségrcndszerhe/. tartoznak. Az Alpok jelenlegi foniiíikincse - hegyes csticsai, csipkézett, éles gerincei - főként a jég munkájának eredménye. A Kárpátok felszínének foniiálásában a kisebb el- jege.sedés* miatt nagyobb szerepe volt a foly<^nak.

KÉTARCÚ ALFÖLDEK

Az északi alföldek felszínét a negyedidőszaki eljegesedés formálta. Az előrenyomuló-visszíihú- zódó jégtakaró m orcnálnak kiemelkedései és a közöttük lévő mélyedések tavai képezik a !ó- hátsáRok* területét. A niorénahalmok dél felé el­laposodnak, helyüket a folyami hordalék és a lösz* veszi át.

11.2. A Lengyel-tóhátság. Hof^yoit keletkezén?

T 'J

12 K()ZÍ:i»-Kt’RÓI*A <)RSZÁ(Í AI

12.1. Az Alpok vonulatai. Mikor és hogyan keleikeziek^ 12.3. Tengerszem a Kájpálokban. Magyarázd »u’g a ki- alakulását!

Az északi tájak nagy kiterjedésű alföldjei: a (*emiáii-alíold és a LcnK>'i'l-all(Hd.

Közép-Európa medencehelyzetű alföldjeit a hegységektől éi kező folyók tökéletes síkságok­ká* töltötték fel. Lösztakaróik anyagát az eljege­sedések idejének erős. szííraz szelei szííllítottíík ide. Ilyen alföldek pl. <iz AKold, a Kisalföld és a Komáii>alí(ild.

É(iHAiLATI HATÁSOK KEVEREDÉSE

Közép-Európa éghajlatában az óceáni, a konti- nentáli,s és a nieditenán hatások érvényesülnek.

Az íkcánl Icglönicgck főként az északi területek alföldjeinek éghajlatát befolyásolji'ik. (Enyhébb telek, hűvösebb nyarak, több csapadék.) A kele­ti és a belső t<y<ikon a konliiienlális hatás erő­södik. Kelet felé haladva egyre alacsonyabb a té­li hónapok hőmérséklete. Csökken a csapadék évi mennyisége. Emelkedik viszont a nyári hő­mérséklet, így nagyobb a hőingás.

Közép-Európa nagyobb részén az éghajlat iK‘d- ves koiUineiitálís, keleten sxára/ konlíncntálís.

A m edllcrrán léglömegek hatása a konti­nensrész déli tájain figyelhető meg. (Enyhe, csapadékos tél. forró, sz<tr<iz ny<ír.)

12.2. Hasonlítsd össz<! a S váms éghajlati Jiagramjád Igazolj a kontinentális hatás fokozódását délkelet felé haladva!

H am burgtengerszint feletti m a g a s sá g 14 m öv i középhöm drsékle t 8.4 ^

7 14 mm

Budapestten^erszin t fetetti m a g a s sá g 134 m övi közöphöm dr&öklet 1 0 .6 ^

"Sttiiuúölíátlaq 6 1 7 m m

Bukarestteogerszint feletti m a g a s sá g 8 2 mévi középhőm érsölctet évi c sap ad d tu tw q

10.9 *C33C mm

III. V. Vtl. IX. Xi. I. III. V. VII. IX. XI. VII. IX. XI.

Kr)ZÍ;i»-KURÓI’ATKRMÍlS/.KTI Kf'.VK 13

A niasasheí^vscgckbcii a tengeiszint feletti magasság növekedésével riiggolcgcscn változik az éghjjjlat. (Felfelé haladva csökken a hőmér­séklet. A nyugati hegyoldalakon nő a csapadék mennyisége.)

A természetes növénytakaró és a talajfajták követik az égluijiat eltéfésetl.

Fif{yel(l tne}! ozotfasz teinufikiis térképein*!

FIATAL VÍZHÁLÓZAT

Olv(ts(/ le a térképről, milyen iráuyha luiJadnak Közép-Európa folyót! Hová ötnienek? Milyen a wrkoiuUtk?

Közép-Európa folyóvízhálóZíitán<ik mai képe az utolsó eljegesedést követően jött létre. Fő víz­választói az Alpok és a Káipátok gerincein futnak.

A térség legjelentősebb folyója a Duna. Ere- désétől a torkolatáig közel 3000 km utat tesz meg.

Az Alpokban eredő Rajna Nyugat-Európa te­rületén éri el az Északi-tengert. Az Klba a (íer- mán-alfóld fő folyója. A Lengyel-alföldet a Visz­tula szeli ál.

Ajégkorszakhoz kapcsolódik sziímos tó kiala­kulása is. Morénahalmok által elzárt medencékben képződtek a Gemián- és «t Lengyel-alföld északi részének tavai. Sok alpesi tó medencéjét gleccse­rek mélyítették ki.

13.1. A Rajna folyó Kölnnél. A háttérben a híres dóin kettós tornya látható. Milyen stihishun épült?

1. Jellemezd Közép-Európa hegyvidéki tájait!2. Sorold fel az Eurázsiai-hegységrendszer tagjait kontinensünk területén nyugatról kelet felé

haladva! Mutasd is tneg ezeket a térképen!3. Bizonyítsd ajég fel.színfoniiáló munkáját a (íeniián- és a Lengyel-alfoldön. valamint az Alpokban!4. Csoportosítsd KÖzép-Európa alföldjeit kialakulásuk és kőzetanyaguk szerint!5. Milyen éghajlati hatások érvényesülnek Közép-Európa egyes tájain?6. Köve.sd nyomon a megismert folyók tatját eredésüktől a torkolatukig!

14 K()ZÍ:i»-KfRÓI*A ORSZÁÍÍAI

K ö ZÉP-EURÓPA TÁRSADALOM-FÖLDRAJZI VONÁSAI

r FO ÍÍA L O M T A R

indoeurópai nyelvcsalád, uráli nyelvcsíilád. szocialista ország, rendszerváltozás, piacgaz­daság. Európai Unió. ipartelepítő tényező, szol­gáltatás, tranzitútvonal, agglomeráció

NEPEK, NYELVEK. VALLASOK

Kontinensünk területére benépesedése kezdetétől két irányból érkeztek népcsoportok: Afrika és Ázsia felől.

- A Kis-Ázsia irányúból érkező közepes tcmteiúí. zon>ök alpi típus képviselői Közép*Európiíban az Alpok és a Kárpiítok övezetében telepedlek le.

- A magasabb növésű. keskeny arcú dínári lípusúak Közép'Európában az Alpok keleti felén és Dél- Lengyelorsziigban fordulnak elő.

- A z igen magas növésű. szőke liajú. kék szeiimki típusúak Közép*Európa észxiki területei n élnek.

A történelem sonin a különböző népc.sopoilok többször keveredlek, biírnyelvüket tekintve terü­letenként egységeseknek mondhatók.

Az hidoeurópaí nyclvcsaládho/. tartoznak Közép-Európában a germán, a szláv és az újlatin nyelvek. Az iiráli iiyelvcsalád finnugor ágát szi­getként képviseli a magyar nyelv.

Figyeld az atlaszfyan, mely nyelveket be­szélik az egyes országokhan!

Vallási szempontból Közép-Európa hikói több­ségükben a keresztények három nagy csoport­jának valamelyikébe tiirtozmik: katolikusok, pro- testiínsok vagy oiiodox (görögkeleti) keresztények.

Keress példái az atlaszodhan a különhöző felekezetek vallási központjaira!

HATÁR- ÉS TERÜLETI VÁLTOZÁSOK

A il. világháború után Közép-Európa romokban hevert. A nagyvárosok többsége újjáépítésre szo­rult. Az ipari és mezőgazdasági teniielés visszíi- esett.

A korábbi ors/ághatá n>k sok esetben mmlo- suUak.

Núniciors/ü}'elveszítette keleti tcrületeii. s ugyanak* kor 10 millió meneküli és kitelepített németet kellett befogadnia Kelet- és Közép-Európáből. Az ország területét a győztes hatalnuik felosztották. Megalakult itt NSZK (Német SzöveNégi Közt;ín«iKág) és az NDK (Német Demokratikus Köztársaság).

I A‘»g>'dors/ág hatiirai nyugat felé tolódtak. Ten- gerpiuii szakasza nKgnövckedett. Délen a területéhez csiitolták Sziléziát. Utkossiígsziíma jelentősen csökkent a luiborús áldozatok, a kitelepítések és a kivándorlás miatt. Lengyelország keleti tájai, hasonlóstn a balti államokhoz és a Kárpiítaljához. a Szovjetunió részei­vé váltak.

14.1. Arcok Közép-Európából: alpi (balra), dinárí (középen)és északi típus

k ö z í : f - k i ; k ó i* a t á r s a i) a k ( ) m - k < ) L 1 ) k a j z i v o n á s a i 15

Csch»rs/»}'o( cs S/.k)vákÍHl niár az I. világhábo­rúi köveiően összekapcsolóik. 1945 ulán a német és a magyiir nemzetiségű lukosságoi jórészt kitelepítették.

KománÍH területe és népességszium ;iz I. világhá- boiú után kétszeresére növekedett. (Pl. Erdély. Mol- dovsi az ország része lett.) Akkoriban a nemzetiségek a lakosság 25%*út tették ki.

Figyeld meg tí töriéiiehni (iilusjydii, hogyan »■<//• toztok a halómk Közép'Európóhun a 20. szózíidhun! Mimlezekről résztelesehhen történelemóráktm ft>gsz htnuhii.

Magyiirorszííg szűkebb környezetének népes­ségi ftsszetéielét is erőtelje.sen átalakították a hatíírváltozások és a kitelepítések.

CAZDASÁCI ÉS POLITIKAI MECOSZTOTTSÁCi

A II. világháború után gyökeresen átalakullak a nem­zetközi erőviszonyok, és a kontinens megosziottsága teljessé vált. Amíg Eoröpa nyugati felének gazdasági talpra állását nagyszabású amerikai segélyprognim támogatta, addig a keleti országok csak saját ei^jUk- re liímaszkodhattak az újjitépílésben. Rá;Kklsul a Szov­jetunió katonai, politikai és gazdasági befolyása alá keiüttek.

A belsó gazdasági kapcsolataik erősítésére 1949- ben HMgatakult a K(tST (Kölcsönös (Gazdasági Segít­ség Taniicsa). majd a szovjet érdekek ér. ényesítésére a Varsói Szerződés katonai tömbje ( 1955).

Smh.'ÍhIísIh ors/ú}>uk voltak Európiíban a Szov­jetunión kívül: Albánia. Bulgária. Csehsztovákia. Jugoszlávia Lengyelorszíig. Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) és Románia.

Legfontosabb jellemzőik: Megszüntettek a ma­gántulajdont (államosítás). Központi ter 'ekkel iriinyí- tolták a gazdaságot. Anínyialanul nagy ütemben fej­lesztenék a nehézipart. Erősz;ikosan tem>előszövet- kezetekbe tömörítenék a p;misztságot (kollektiviziUás). Elhsinyagolták a ntezőgazdaság és a szolgáltatások fejlesztését. Korlátozták az emberi szahidságjogokat.

Arcnds/cr>'áU<»/ást* követően (1989-1990 utiin) térségünk r>rszágaí közül a két Némeiorsziíg egyesült; kettévált Csehszlovákia: felbomlott Jugoszlávia. Kö­zép- és Délkelet-Európa volt szocialista orszíigaiban a magántulajdonra épülő piacga/dasúgra* kezdtek áttérni.

A (ÍAZDASAÍÍ JELLEMZŐI

Közép-Európa országai társadalini-gazdasiígi fej­lettségük alapján nagyon különbözőek.

Nyugat-Közép-Európában találhatók a legsű­rűbben lakott területek, a legfejlettebb ipar\ idékek, a kutatási-fejlesztési és pénzügyi központok, a for-

m*9ye(0ktziovtkok

15.1. A n. világhábonjt követő erőszakos áttelepítések több­millió embert kényszerítettek szülőföldjük elhagyására. M dy országok hikossúgát érintette a (egnagyobh mér' lékben?

galinas légi-, folyami és tengeri kikötők. A népes­ség életszínvonala magasabb, amit a (íDP* adatai is bizonyítanak.

Kclcl-K<'>/cp*Kiirópa országainak gazda.s^íga kevésbé fejlett. Ezek iiz egykor szocialista orszií- gok csak később csatlakoztak az EU-hoz.

Közép-Európa oiszágai közül iiz Kun>|)ai Uiiió tagja: Ausztria. Csehország. Magyarorsziíg. Néi«et- ország, Lengyelország, Szlovilkia. Szlovénia és Roniániii.

A nagy. összefüggő íparvídckck ma is a fon­tosabb szén- és egyéb ásványinyersanyag-lelőhe- lyek közelében találhatók, bár iparuk szerkezete átalakult.

A forgalmas behozatali kikötők is a nehézipar központjaivá \'áltiik (kohászíit. acélgyártás, kőolaj­finom ítás- pl. Hamburg, Rostock, (ídansk).

15.2. Az Európai Uniótagállaimi. Nevesítmegufövtimsokot!

a 2004>b«n b«l«peit ta Alamok a 2007>ben EU'iaggá vM áKanx)k

16 k ( ) z í : f - k l r ó i» a o r s z á í í a i

16.1. Bontják u berlini falat (I9S9). Nézz nhina. hogyan járult hozzá hazánk <i két Némctorsziig egyesítéséhez!

Jelentős ipiulelepítő lényezo’ a na^> ván)s«k inunkiiereje. szellemi erőforiása (sziikérteleni. ku­tatás, fejlesztés - pl. Bécs, München [iiiüntyhen], Budapest), fogyasztópiaca.

Kontinensré.szünk népességének 75%-a v á n w -

lakó. Az idők során nem a nagyvárosok magjai nö\ ekedtek. hanem a peremükön lé\ ő elővárosok, keilvárosok. így nőtt a lakosságsziímuk is. Foko­zatosan kialakultak és fejlődnek a nagyvárosokat körülvevő telepUléshalniazok (agglomerációk*).

16.2. A budapesti Infopark - Kelel-Közép-Eurőpa első innováci<Ss és leclinológiai parkja

Nézíf mc'g oz atlaszodhan, melyek Közép- Európa legsűrűhheii részei!

Az e}»>ctenii kö/ponlok környéke technoló­giai parkokkal gazdagodott.

A mezőgazdasági temielés hatékony.sága Kö- zép-Európa egyes országaiban nagyon eltérő (pl. a gépesítés, a temiékek minősége, a temiés- átlagok).

A megfelelő szolgáltatások* (pl. a kereskede­lem. a közlekedés, a pénzügyek, az oktatás. íiz egészségügy) fejlesztése fontos feladatot jelent az Európai Unióhoz késóbb cwitlakozott orszá­goknak.

Közép-Euixipa oisziígaií - földrajzi helyzetükből adódóan -• szoros kapcsolat fűzi szomszédaihoz. Területükön vezetnek keresztül a legfontosabb tranzitútvonalak. Az utóbbi fél évszázadban a vasijt jelentősége visszaszorult, a kr»ziitak sze­repe megnőtt.

G(nulo!kozz el! Milyen környezeti következfné- nyekkel jár Közép-Európa tranzilhefyzete? (Külö­nös tekintettel a közúti közlekedésre - a személy^ és tehergépkocsik szániának növekedése, zoj. levegífszennyezés sth.) Milyen megoldásokat java­solnál?

16..'. Egy poz-sonyi autópálya részlete. Nézz utána, mikor épüllek hazánkhini az egyes (Uitópálya-szíikaszok!

ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!

1. Mutasd be az atlaszod segítségével Közép-Európa népe.sségét nyelvek és valiá.sok szerint!2. Hol alakultak ki Közép-Európa gazda.ságilag legfejlettebb területei?3. Miért fontos a közép-európai országok együttműködése? (iyűjts példiíkiit ezekre!

n k m k t o r s z á í ; v á l t o z a t o s t á j a i é s m k / . ( ) ( ; a z d a s á ( ; a 17

N é m e t o r s z á g v á l t o z a t o s t á j a i é s MEZŐGAZDASÁGA

FOÍÍALOMTAR

infrastruktúra. (íDR épülő tengerpíirt. belterjes mező^azdawíg, korszerű agrotechnika

EURÓPA EÍÍYIK LECÍNEPESEBB ALLAMA

Németország földrajzi helyzete kedvező. Terüle­tét minden irányból átszelik a kereskedelmi útvo­nalak. Jól kiépített közútjai, sűm vasúthálóz^ita. forgalmas Ik Iví/ í hajóútjaí a személy- és áru- szállításban egyitfánt fontos szerepet játsz:anak.

A 20. század elején Némeiorsziígban 53 iiállióim éltek. A gyors g;izdL'üígi fejlódés nyoiiuín a lakossiigsziun cf6- teljesen nőtt. A ll. világháború konioly változást hozott a népe-sségszáii) alakutásiiban. A kettévált országba az I9fi0-as évektól vendégmunkások* tömege érkezett. Napjainkban kb. 7 m illió külföldi él Nén>ctország* bán. akik f<Sként Dél>. Délkelet>Európából. Lengyel* országbó l és T örökországból érkeztek .

A népesség területi eloszlása egyenlőtlen. A gyorsabban fejlődő. iiilVastruktíirdval^ jól el­látott térségek, az iparvidékek és a nagyvárosok lakosságsziíma nő. A mezőgazdasági vidékek és a hanyatló ipíiri területek népességsziíma csökken.

17.1. A z egy f<Ve jutó ( íD P tartonuinyonként. Hasonlítsd össze (I nyugati és « keU'ii tartományok adatait!

UKiKief>evrg-^^ (ez®roufd)

Azegytórejuió GDP tanoményonként

i BfanOcrbufJcMML ^ S/áuofarág 'dd6^ ’X3I> 7^m í m tr 52a»vMui_ )ÉUík-Rí/íé- 99 ^ . •^ _ j |■% ■ TÜVVJ

} ü

f -y É t ^f Batcnméa . w.oV_ nunimMfp

1991

2006

1930

országosátlag

17.2. A Balti-tenger partvidéke

VÁLTOZATOS KORÚ ÉS SZERKEZETŰ TÁJAK

Németország északi-tengeri partját sziget.sor övezi. A Ualti-tenKcr partvidéket turz<ísok. lagiíniik és dűnék kísérik. A homokos part ma is épül. Az a!a- c.sony partvidéket homokbuckás, tőzeglápos terü­letek követik. Az alföld déli szegélyeinél n>orénák

17..V Németország elhelyezkedése Európában és fonto­sabb adatai (2010)

t h r Cl k t e

NÉPKSSÉGE

n k h s Ck Cs k c k

NVEIAE

FŐVÁROSA

(;i)P

3.57 11 ()k tn2

81 6 3 5 580 fó

228,6 fő/km2

nemet

B e rlin (3 .4 m illió fö )

4 0 1 5 2 U S D /fő

18 K()ZÍ:i»-KfRÓI»A ORSZÁÍÍAI

sorakoznak, kavicstakaróval és a jégtakaró által sziillílott kőtömbökkel. A niorénahalmok közt ki- sebb-nagyobb tavak vize csillog. Az alföld délkeleti szegélye lösztakarós.

Hogyan uUthtUuk ki a Gerimithdlföhf tómé- (U'ucéi?

A Némct-kö/cphcgyscí; több eltérő szerke­zetű röghegységet, lépcsős tájat és medencét fog­lal magába. A Rajnai-palahegység a középhegy­vidék északnyugati tagja. Fő tömege óidei palás kőzetekből épül fel. Árkos süllyedékében folyik a Kajiia (IS.I7A).

A Rajnától keletre, vele párhuzamosan húzó­dik a hegyvidék legdélibb, egyben legmagasabb hegysége, a Fckctc-crdo. Csapadékgazdagsága miatt .^sötét” fenyvesek borítjíík - innen a neve. A hegység keleti pei^mén ered Közép-Európa leg­hosszabb folyója, a Duna.

A kél hegyvidéket a Felső-Rajna-árok kupcsolja össze. A hideg szelektől védett, termékeny talajú táj a mező- gazdaság sziíniáni kedvező.

A középhegység északkeleti, külön áilö tagja, a Hsirz (híirc) hegység jelentős sókészlettel rendelkezik.

Az ország legkeletibb rögvidéke, a cseh határral párliuz^tmosan húzódó Érchegység, sokféle színes- fémércet és uránércet rejt.

A középhegységet délről az ország legna­gyobb medencéje, a Sváb-I5aj(»r*mc(lcncc hatá­rolja. Területét a folyók erő.sen felszabdaltVik, így általában dombvidék jellegű (I8.I7B ). Enyhébb éghajlata és tennékeny talaja miatt jelentős itt a növénytennesztés.

Németország déli részén az Alpok nyúlvá­nyai húzódnak.

Az ország folyóí egyaránt utat nyitnak a Balti­tenger, az Északi-tenger, de a I)iiiia-Kajna-M a j* na-csalornán keresztül <i Fekete-tenger felé is.

SOKOLDALÚ, DE NEM ÖNELLÁTÓ MEZÓ(iAZDASÁ(j

A belterjes német m c/oga/dasá}; igen fejlett. A kevés szántóföldön korszerű agrotechnikával* magas hozmnok<it érnek el, de a lakosságot nem tudjiík teljesen ellátni. Viszonylag drágán teniiel- nek, ezért szükség van a mezőgazdaság állami támogatására és a behozatalra.

A birtoknagyságok területe eltérő az orsziíg egyes vidékein.

A nyugati országrészek farniyazdaságai* családi vállalkozások. Keleten ma is részben nagyüzemekben (szövetkezetekben) összpontosul a temielés.

JeUc'inc'zd Németország éghajlatát a már ta­nultak segítségével! Melyek az égluijlafának teg- lényegesehh vonásai a mezőgazdaság szempont' jáhól?

A mezőgazdaságból származó jövedelem nagyobb részét az istáilózó állattcnycs/.tcs adja. Ezt segítik a nagy kiterjedésű rétek, legelők és a takamuínytermesztés.

Az állattenyésztés legfejlettebb ága a szarvas* marha-tcnycs/lc's, iunely szinte az egész orszííg- ban elteijedt. A tehenek tejhoziuiia európai vi­szonylatban is igen magas. Marhahúsból jelentős az ország kivitele. Bár a scrtcsálloniány nagy­sága kiemelkedő, az étkezési szokások miatt ser­téshúsból behozatalra szorulnak. A középhegysé-

l».l. A Rajna-völgy É-D -i irányú sUllyedékét (fent) folyanti hordalék, a Svúb-Bajor-medencét pedig jégkori morénaanyag és folyami hordalék fedi.

1«.2. A E>una-Rajna-Majna-cs.atoma. Ménl meg n hmZíU uz Mely teiigt'rekci és mely orszógokai kötiössze?

n k m k t o r s z á í ; v á l t o z a t o s t á j a i é s m k / . ( ) ( ; a z d a s á ( ; a 19

69,6%

1,7%mező-gazdaság

Ipar

19.1. A kereső liikcssúg foglalkozás szerinti megoszlása

(2009). Mire köveik<;veihetsz a niezőfíozdosáfihari thlffo- zók (irányóhtU?

gek gyengébb minőségű legelőin juhokat tarta­nak. Az orsziíg egé.sz teióiletén elterjedi a baromfi­tenyésztés.

A iiövcnylcrmcs/tcsbirn a lakam iánynövc- nycké a vezető szerep. Mellettük északon Zíibof. árpiU, burgonyát, a délebbi medencékben sörárpát és komlót termesztenek.

A (lermán-alföld déli részén a cukorrépa és a búza teniiőtei-ülete a legjelentősebb. Termőhe­lyei a melegebb éghajlatú, löszön képződött me­zőségi talajú tájak.

A gyümölcs- és szőlőtermesztés a közép- hegységek déli lejtőin, a Rajna és mellékfolyói­nak szélvédett völgyeiben jellemző. A zöld.scg- termesztcs a nagyobb városok környékén, a fo­gyasztókörzetekben számottevő.

A mezőgazdasági termékeket feldolgozó clcl- m iszcripar a termőterületekre, a fogyasztópia- cokra és a kikötővárosokba tömörül.

Kiemelkedő jelentőségű a sörgy<ülás. Német­ország a sörexportban világszinten is előkelő helyet foglal el.

19.2. A söi^yúnás fontos :itapiuiy<iga a komló, aiitelyet magasra felfuttatva tcnneszicnck. Melyik részét hasztn>‘ st’íják?

19J. A M osel (nxSzel] folyó völgye. Innen száni>azik a v i­lágszerte kedvelt nmseli bor. Keresd mea a folyót az otlaszoíUkin!

ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!

1. Mutasd be Németország t<ijait, ismertesd kialakulásukat!2. Igazold az ország földrajzi helyzetének kedvező voná.sait!3. Mi jellemzi a mezőgazdasiigi termelés színvonalát? Támaszd alá a függelék adataival!4. Bizonyítsd és indokold az állattenyésztés vezető szerepét!5. Milyen növények jellemzőek az egyes tájakon?

20 K()ZÍ:i»-KfRÓI»A ORSZÁÍÍAI

N é m e t o r s z á g ip a r i n a g y h a t a l o m

r FOCÍ A LOMTAR

energiagazdiLság, külszíni fejtés, szélenergia, környezetkímélő technológia

AZ IPAR ALAPJA AZ ENERCÍIA(ÍAZDASA(Í

Nénietorsziig a világ egyik vezető ipari nagyhat<»l- nia. A fejlett ipar energiaigényes, ezért kiemel­kedően fontos szerepe van az energiagazdasiígniik.

Figyeld meg a Id.X.áhnm az eneigiahttnhzók nwgoszhísát a vUldmo.senergia-fermeléshen!

A szénfélék biínyászata nagyjelentőségű volt az orsziígban. A magas fűtőértékű rckutckm/éii nag>' része a Riihr-vidck bányáiból került felszínre.

Az egykor jelentős feketekőszén-exportot le­bonyolító orszííg jelenleg szükségleteinek sziimot- tevő részét behozatalból fedezi.

A ban iakős/cn többnyire külszíni fejtéssel bányászható. Alacsony fűtőértéke és magas ned­vességtartalma miatt nagyobb távolságra nem gazdaságos sz^illítani. így a helyi erőművek és vegyi üzemek hasznosítják.

Figyeld meg o kőszén felhaszjuílásámik lelte- tőségért a 20.2. ábrán!

A hazai kőolaj és nHdgá/. az ország igé­nyeinek csak kis részéi fedezi. Németorsziíg euró­pai. közel-keleti és oi-osz importtal pótolja a hiány­zó mennyiséget.

Az országban az elektromos áram közel 2/3-át a hw rom űvck szolgáltatjiik. Az atomerőmüvek

2(1.1. A z ország viltanK>senei^ia*iennelésének szerkezete . Ért<;(mezti <• (lüt^ranutt!

23%(dkdteköszén

26%barnakőszén 10%

föklgáz

28%atomenergia

3% egyéb

5%szélenergia

5%vízenergia

főleg az energiahordozókban szegény területen épüllek. A fonto.sabb vízerőmfívek az Alpokból érkező folyókon létesültek.

Németország világviszonylatban élen jár a szclenci^ia hasznosítá.s;íban. Szélerőműveinek többsége az Északi-tenger partvidékén található.

A partoktól 45 km*re a világ legnagyobb nyílt tengeri szélerőinűpurkjában öríási szélkerekeket telepítettek. A 12 létesítmény 30 0 0 0 háztartást képes ellátni vi]|an>os árammal.

Nézz urámi. miért ellenzik sokan a szélkerekek szárazföldi telepítését!

Hogyan aíaktd az atovierőművek jövője?

NEHÉZIPAR RÉÍÍI ÉS ÚJ ÁCÍAZATOKKAL

A sokoldalú iichc/ipar* alapanyaggyiírtó ágazata a kohászat. Nyersanyagait - a vas- és színes­fémérceket - főként importból fedezi. A kohászat és az acélipar a Ruhr-vidéken és a kikötőviü osok- ban jelentős.

A német feldolgozóipar központja ma is a Kiihr-vidc'k. A nehézipstr váls<íga miatt a jelen­tősége ugyan csökkent, üzemei, gyárai szerkeze­tileg átalakultak. Temiékeik kiváló minőségűek és keresettek a világpiacon. A körzet egymásra épü­lő ipari létesítményei a kohók, accimíívck, hen­gerművek* gépgy árak és vegyi üzemek. Ezek­hez a Rajna biztosítja az ipari vizet és a vasérc vízi úton történő sz<ínítás.iU.

Az ipar vezető ágazat.a a gépipar. Temiékei- nek kiváló minősége és megfelelő világpiaci <tra

20.2. A kőszén felhasználásának lehetőségei. Köves<i nyomon az (íl>rán!

n k m k 'i o r s z a í ; ip a r i n a í í y h a i a l o m 21

miatt Németország az egyik legjelentősebb gép­exportáló ország.

Németország a szers/ámjjéiK’k* és szemcly- autók gyártásában a világ élvonalába tartozik. A nagy cégek sok munkást foglalkozlatnak, s emellett sziímos külföldi alkatrészgyártó- és be­dolgozó üzemet is működtetnek. Az autógyiírtás jelentős központjai Miinchcn és Stuttgart.

A hajógyártás központjai a kikötővárosok: Hanibiii^, Bréma, Diiishtirg [dűzburg].

Az clcktrolcchnikai ipar* ke\és nyersíinyagot. de nagy szakértelmet igénylő ágazat. Az iparág le^elentősebb vállalatóriásai Münchenben a Sie- f i i e n s [ s z i i n e n s z ] . Stutigartbaii a Bosch [bős]. Világszerte keresettek a finommechanikai* és <iz oplikai ipartemiékei is (flnomacél-tennékek. fényképezőgépek, irodagépek stb.). Élelmiszer- ipari berendezéseket a jelentős mezőgazdasággal rendelkező tájakon gyártanak, pl. Drezdában.

A gazdaság kiemelt ágazata a veíyipar. Az ország nyersanyagainak, közlekedés-földrajzi helyzetének, kutatásainak köszönhetően a világ első vegyipari exportőre. Nagy hírű cégei (pl. B asi-. Bayer) a környezetkímélő technológiák meghonosításával tűnnek ki. Az ág<izat legso­koldalúbb központja Fraiikriirt. Jelentős még Lipcse, Halle és Köhi vegyipara is.

Az orszííg közlekedésének fontos csomópontja a Rajna-Majna-torkolat közelében fekvő Frank­furt egyben az európai bankvilág, a kereskedelmi és pénzügyi élet fellegvára. Repülőtere <iz egyik legforgalmasabb kontinensünkön.

A Rajna bal p<ulján fekvő Bonn iiz NSZK fő- váro.sa volt. Németoi’szág újraegyesítése után is­mét Berlni lett a főváros. Olvasd le a térképedről, mely iparágak jellemzőek a fővároshan!

21.1. A Buycr gyára a Rajna parljiín. Lcvcrkuscntxn

> r 13 000szem éiyauiö- teherautó-

á g a »t ágazat i i i OOO

rsTöööi

ÍIZOOO'N

ÍKÖÖÖ1 L7S0J

B C N T L C Y

21.2. A Vclkswagen>csoport. (Sárga; az alkalnutzottak sz^tnia, piros: a gyárion autó - db. 200Z)Mely<iiitóiuárk<ík íarfozfiíik < 1 VW-hmf<hiloii}hoz?

21..V Hajók a Iwmburgí kikötőben. Melyik ft>lyó lölcsér- íorhflaláha épüli?

21.4. A Rcichslag (a képvisclAház) új kupolája Berlinben

22 K()ZÍ:i»-KfRÓI»A ORSZÁÍÍAI

OLVASD EL!

E(ÍY HAÍÍYOMANYOS IPARVIDÉK MAI ARCA

Európa legnagyobb ipiiri központjai a régi bánya\'idékek. a vasérc- és feketekőszén-lelőhelyek közeiébe települ­tek. Erre jó példa Németországban a Ruhr-vidOk, antely az ország legrégibb ipari területe. Kialakulását a nagy mennyiségű feketekőszénnek, a közeli \ ascrcte-lepeknek. a Rajmi vízi útjítnak és Ipari vizének köszönhette. (íyors Utemd, töretlen fejlődése a II. világháborúig tartott. Az utóbbi évtizedekben súlyos vátságbii került. Mivd mag\u* rá/hu (ó a \1ss/ucs6«?- A régi feketekőszén-bányák kin>erUliek.- Az ötvözetek és műanyagok elteijedésével az acél inínti kereslet megcsappant.

A belső fogyasztás és a külföldi kereslet is csökkent.Sok bányái bezártak, munkahelyeket szüntettek meg. Jelentősen megnőtt a munkanélküliek száma.A hanyatlás megállítá.sához. az iparvidék koiNzerúsítéséhez jelentős anyagi tánK>galást kapott a téiNég az Eu­

rópai Uniótól. Segítségével tudáson alapuló - kutatásokkal, fejlesztésekkel támogatott - iparágakat hoztak létre. A munkásokat átképezték. Helyreállították a környezetileg leromlott területeket, parkosítottak, erdősítettek. Az I990-es évek közepétől köniyc/ctvcdclmi l)mrá}>akal és (uchnoió^ákHt honosítottak meg.

A Ruhr-vidék több nagyvárosába ipari kuta(óin(c/xick települtek. A gépiparban a mikroelektronikai, számítástechnikai és a háztartási ágazatok kerültek előtérbe.

A Ruhr-vidékként emlegetett nehézipurí terület ma a Kuhr-mc(ro|>olis nevet viseli. 53 település együttese, ahol 443S km^-en 5.3 millió emberéi. 2010>ben „Európa kulturális fővárosa” lett.

A kontinens egyik legnagyobb iparvidéke hatalmas változáson ment át - iparvidékből s/ol^áltatiUidékkc alakult, óriási kulturális és szabadidőkínálattal váija a látogatókat. A metropolis több területen nyújt élményeket. Látogaitóközpontok fogadják a vendégeket Európa legnagyobb hcvá.sárlókomplcxumáhan; az elmúlt 150 év ll»irl<irlci)ctí kiállításún; a világ legliosszabb reddl stcsariKtkáhan; más/Zikcrtck, svühadidőparkok, állatkcrtck, akváriumok szolgálják a tartalmas szabadidő eltöltést. A terület településein élményfUrdő. régészeti park. N’ízmúzeum. Legoland. Discovery Center váija a látogatókat. A fesztiválok, koncertek, c^ra-előadások szín\ onalas prograiiK)kat nyújtanak.

A Ruhr-folyó mentén 230 km hicikliúton lehet eljutni a folyó forrásától a torkolatáig. Duisburgig.A régió kulturális és építészeti emlékei bizonyítják, hogy az ipar. a művészet és a kultúra jól kiegészítik egymást. A régió nK)ttóJa: .,Vá)toz<ís a kultúra által, kultúra a változils által."

22.1. Frankfurt két arca. Határozfl mag a ván>s föUlrajv helyzetét!

ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!

1. Mivel bizonyíthatod Nénietorsziíg vezető helyét a világgazdaságban?2. M ilyen erőinűtípusok szolgáltatnak energiát az orszííg szííinára? Hol üzemelnek?3. Mely erőművek arányát kellene növelni, illetve csökkenteni a légkör védelmében (20.1. ábra)?4. Sorold fel a nehézipiir ágazatait. legfontosabb központjaikat!5. Jiíi j uti'ma, milyen német vegyipiui temiékek. illetve elektronikai cikkek kaphatók ctruhi'izainkban!6. M ely német cégek képviseltetik magukat hazánkban?

m a ( ; a s h k ( íy s íx ; k u k ó i» a s z ív S b k n : a z a l p o k 23

M ag a sh eg y ség európa szív éb en : az a lpo k

r FO(í A LOMTAR

hóhatúr. eljegesedés, gleccser, lavina, főn. függőleges övezetesség, hágó, havasi pász­torkodás, minőségi turizmus

Az Alpok Közép-Európa legmagasabb hegysége, (íyűrt vonulatai a Rhone [rón] folyó lorkolatvidé- kétöl i\ Kárpát-medencéig húzódnak.

M érj meg d térképen a hegység észjctk-iléli, illetve kelet-nyitgati kiterjedését!

Az Alpokban m óUiől a grúnil és a krislHlyos iHilák képviselik. A kö/cpidiThiTI a nu-s/kő és a didomíl szár­mazik. A hannadídős/ukhan képződött a homokkő.

AZ ALPOK FELÉPÍTÉSE ÉS RÉSZEI

A hegység központi övezetét kristályos vonulatok alkotják. Ezekhez mészkőből és dolomitból álló láncok kapcsolódnak.

A Nyugali-AIpok dél felé hajló vonulatát a hegységképző erők keskenyebbre préselték és magasabbra emelték. Itt sorakoznak a -UXX) mé­teres csúcsok, itt található az Alpok legmagasabb pontja, a már megismert Mont Blanc [mon blan]. Mely orszííg területén található?

2. .L (ileccserek az Alpokban. Hogyan formálják a fe l­színi?

2.V2. A Nyugati-Alpok (Svájc) és a Keleti-Alpok vonula­tai. Figyelt! meg közciotiyagukot!

2.^3. Az Alpok egyik legszebb csúcsa, u Matterhom (+478 in). Hasoiih'isd össze magossdgíU a Mont BUniC'év<il!

24 K()ZÍ:i»-KfRÓI»A ORSZÁÍÍAI

A Nyugati-Alpokban a jég felszínforiniiló munkája erőteljesebb. Hosszabbak az „U” alakú völgyeket formáló ylcccscrck, nagyobbak a jcg- mczok-.

A Keleti-Alp<»k csúcsai alacsonyabbak. Észa­kon az éles gerincek és a meredek falú völgyek között terjedelmes fennsíkok sorakoznak. Délen különleges szikiaképződményeivel tűnik ki a Do­lomitok hegység.

AZ ALPOK ÉCÍHAJLAT-ALAKÍTÓ SZEREPE

Az Alpok hegyvidékének éjihajlatál a domborzat alakílja. A déli hegyoldalak jóval melegebbek, több napsütésben részesülnek, mint az északiak. Emiatt a mediterrán növénytiírsulások is megjelennek itt. A hűvösebb északi területeket erdőségek fedik.

A z Alpokban nagyon érdekes idójárá<<i jelerség la- paszialható a téli időszakban. M iközben a völgyeket ködös, hideg levegő üli meg. a magasabb régiók melegebbek, gyaknin napsütésesek. E z a rord ílotl hőnicrsckk 'ti K ’tvg/ikkVv a foigalmas völgyekben nö­veli a légszennyeződést. Hogyan?

Az Alpokban az ész^iknyugati lejtők sokkal több csapadékban részesülnek, mint a hegyvo­nulatok közé zárt medencék vagy a keleri oldal hosszanti völgyei. Mi az oka ennek?

24.1. Részlet jíz Alpokról. Matyik ii déli hegyoldat?

A hóhatár az északi oldalon 2400-2600 m-en húzódik, a délin nagyobb i«aga.ss;ígban. kb. 2700- 2900 m felett aliikul ki a tartó.san hóval fedett bi­rodalom.

Az Alpok jellegzetes huk<>s/clc a fon*. A hegy­ségen átkelő légtömegek a túlsó oldalon szííniz. fo­kozatosan felmelegedő szélként bukniik alá a völ­gyek irányába, ami meggyorsíthatja a hóolvadá.st (ezért hófalón<ik ishívjiík). s lavinákat* indíthat el.

Magyarázil nteg oz aUthhifogalmakat: hógyűj­tő medence, gleccser, lavina, nunéna!

Idézelfel, milyen formáhan juthat le a lejtőkön a hógyűjtő medencékben összegyűlt hóf

f u ( k ;o l e ( íe s o v e z e t e s s e í í*. v iz e kAZ ALPOKBAN

Az éghajlati elemek függőleges változiísiiit követi a tcnncszclcs növcnylakaró is.

Az Alpok déli előterének szélvédett, napsütöt­te környékén a mediterrán kemény lombú erdők gyakoriak. O lv a sd le a 24.2. áb rá ró l, h ogyan kö ­veti a term észetes növén ytakaró a m agasság váltO' zása it!

A hegység az alhavasi régekről (A lp ) kapla a nevét. A jellegzetes magashegységi állalvitág a havasi szinte­ken figyelhető meg: kőszáli kecskék, zergék. iiK>nno* tiik. hófajdok, szirti sasok, keselyűk.

Az Alpok Közép-Európa egyik fő vízvá­lasztója. Az itt eredő folyók ~ a Rajna, a Rhóne. az Inn - gleccserekből táplálkoznak. Útjuk jelen­tős részét az Alpok völgyeiben teszik meg. Vízjá­rásukra. vízhozamukra a csapadékon kívül

24.2. Magassági növényövek az Alpokban

Ny K

havas csúcsok

havasi rétek

törpefenyők

füves területek

tűlevelű erdők

lombhullató erd^

m a ( ; a s h k ( íy s íx ; k u k ó i» a s z ív S b k n : a z a l p o k 25

25.1. A Rajna vízesése Schaffhausennél (Svájc)

a gleccserek jegének olvadúsii és a tavaszi hóolva­dás is hatással van.

A hegyek lábánál tavak sorakoznak. Meden­céik alakját, irányát törésvonalak jelölték ki. Később a jégkorsziiki gleccserek kiniélyítették. és nioréniutnyagukkal elsáncolták a tavakat: pl. a (ícníl-tó, a Boden-tó.

ÉLET A MA(ÍASHE(ÍYSÉ(;BEN

Ásványi enei^ialiordozók hiányában a vízenergiát, a „fehér sZénel” hüsznosítjíík a2 Alpók órsZiígai. Régebben vízikerekeket, vízimalmokat, fűrész- üzenieket működtettek a folyók i^entén. Ma vízení- művck biztosítjiik a villamosiiram jelentős i^észét.

A hatalmas cnioiscgck nagy mennyiségű nyers­anyagot kínálnak a fa-, a papír-, a cellulózipiUTiiik. s munkalehetőséget a lakosságnak.

A havasi pásxlorkodás* (alpi tehenészet) az Alpok vidékének jellegzetes állattjulási módja.

Tavasztól ószig a hegyi legelőkön tartják a sZiirvasinar* hiíkiil. A legclót villanypil'iZlor* x'eszi körül. Télen a \’öl- gyek isiáltóiba terelik, és a nyáron tnegiemieii iak<u- nuinnyal. ^ n á \ 'a l etetik a niugas tejhoz^iniú állutnkat.

25J. Kígyózó szeipenfin. Miért sziikségszmi így ki<iltih't<nii?

A kiváló minő.ségű tejtermékek és a tejcsoko­ládé keresett ámcikkek külföldön is.

A magasabban fekvő, tiszta levegőjű, napsü­tötte tiyiikon panziók, szállodiík. szanatóriumok, sípályiík várják a pihenni, gyógyulni és sportolni vágyókat.

A gyönyörű tiíjak. a nemzeti parkok élővilága, a nagy múltú települések műemlékei, a kulturális rendezvények a miiiosc}*i turí/m iis kedvelőit is vonzzíík.

A z i)lpi orsZiígok jó l felkészültek az idegenfoigaloinra.Szállodai szolgáltatásaik világhírűek. Az egy lakosraJutó idegenforgalmi bevétel terén elsók a kontinensen.

A közlekedés temiészetes lehetőségeit kínálj<ík a hágók, pl. a S/ciil (>o(lháni'hágó.

Ajól kiépített, villamosított vasútvonalak. <iz autópályiík. az alagut<ik. völgyhidak, szerpentin- utiik a biztonsiígos közlekedést, a belső és átmenő forgalmat szolgálják.

A környezet védelmét fontos feladatnak tart- jiik az alpi orsziígok. Jelentős pénzösszegeket for­dítanak kömyezetvédelenire, amit a lakossiíg se­gítőkészséggel tiUliogat.

ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!

1. Hasonlítsd össze a Keleti- és Nyugati Alpokat! Keress szempontokat az összehasonlításhoz!2. Bizonyítsd a domborziU éghajlat-alakító szerepét és hatását a természetes növényzetre!X Miért módosul a hóhatár a hegyvidék ész<^i és déli oldalán? Mi a főn?4. Hogyan hasznosítja a hegyvidék lakossága a kedvező temiészeti adottságokat?5. Cíyűjts példiikat a téli és a nyári turizmus lehetőségeire az Alpokban!6. Nézz utána, mi lehet a globális felmelegedés következménye az alpi országokban!

26 K()ZÍ:i»-KfRÓI»A ORSZÁÍÍAI

Az ALPI ORSZÁGOK: AUSZTRIA, SZLOVÉNIA ÉS SVÁJC

r FOOALOMTAR

belterjesség, istállózó állattartás

NYUCÍATI SZOMSZÉDUNK: AUSZTRIA

Az orszíig felét magas-. hanii<idát középhegységek foglalják el. A magashegységek az erdőgítzdálko- dás. a havasi pásztorkodás és a turizmus színterei. A védett völgyekben takarmánytemiesztésre épü­lő állattenyésztés, vahunint a vízeneigiára támasz­kodó iparágak honosodtak meg.

A Duna menü mcdcnccsor és a (írazi-mc- dciicc az ország éléstára, egyben a legipamso- dottabb területe.

2fi.l. Ausztria. Szlovénia és Svájc elhelyezkedése Európii- b:in és fontosabb adataik (2010)

• ^ 1

NK\K Ausztria

TKRÜtKTE 8 3870k m -

ní:pí:.ssí:(;k 8 381 780 fö

ní:i‘s CrCsi%(;k 99.9 fő/km-

NVKr.VK német

tŐ \.\R ()S \ B é c s ( l.6 9 millió fő)

(;i)p 45 209 USD/fö

Az ország fovánisa, Biks, gazdasiígi. politikai, kulturális és idegenforgalmi központ, számos nemzetközi intézménnyel.

K eress p é ld á k a t a B écsh en u ilá lh a tó n em ze t­közi inréztfiényekre!

KORSZERŰ KIS- ÉS KÖZÉPÜZEMEK

Ausztria ásványi ciK‘i*í3 ah«rdo//)kbaii* szegény, ezért szükségleteit jó részt behozatalból fedezi (46.2.). Számottevő, kivitelre is jutó nyersanyaga a kősó, a la.

Az ország iparát korszerű gyártási technoló­giák. jó munkaszervezés jellemzi.

A iK'hc/iparhaii az alapanyagokat előállító ágazatok vezetnek. Vaskohászata nyers<myag- behozatala ellenére is kiemelkedő. Európa egyik legmodernebb kohója L ln/bcn [linc] üzemel. Az importált timföldet feldolgozó alumíniumkohók vízerőművek mellé települtek.

A gépipar (közlekedési eszközöket, mező- gazdíLsági és szerszámgépeket, elektromos beren­dezéseket gyártó) központjai: Bécs, Lin/., (» ra/ [grác]. Steyrben [stejr] triiktorokat és - főleg ex­portra - terepjárókat gyártanak.

A főváros és környéke nehéziparát a külföldi beruházások (pl. Opel. Sony) által fejlesztett ága­zatok mellett a köiinyíl- és clelmis/xTÍpar jel­lemzi.

A vegyipar a hazai vízenergiára, a kősóra és a behozott szénhidrogénekre támaszkodik. Az ország területének 40%-át elfoglaló erdők a fa-, papír- és celluló/.lpart látják el nyersanyaggal.

Szlovénia

20270 km-

2 065 110 fő

101.9 fő/km-

szlovén

Ljubljana (0.3 mitlió fő) Bem (0.12 millió fő)

22 8 5 1 USD/fő 67 464 USD/f(5

Svájc

4 l2 8 0 k m -

7 790 010 fö

188.7 fíVkm*

nőmet, francia, olasz, rétoromán

AZ AIJ»1 ()RSZÁ(;OK: AUSZTRIA. SZI.(>\ ÉNIA ílS SV,VIC 27

27.1. S:üzburgi vjíroskép a vámil. Nézz iiKina. hogy <i mű- emlékben jiaz(ío}{ »y/m.v nevét ntUyen kiifiiirális rendezvé­nyekkel lehel ő.sszekapcsohiif

BELTERJES MEZO(ÍAZDASA(i

A növcnytcrincsztcs a kedvező éghajlatú és talajú keleti tájakon a le^eientősebb. A kísbiilo- kokat fejlett agrotechnika*, gépesítés, magas ter­melékenység - a belterjesség - jellemzi. A gabo­nafélék. a zöldség-, gyümölcs- és szőlőteniiesztés fő vidéke Als<HAtis/tria és Biirgcniaiul.

Az ország területének negyedét kiie\ ő rétek, le­gelők, valamint a sz^intöfoldi takannánytennesz- tés a fejlett állalteiiycs/tés alapja. Két típusa: az erdőliatiir feletti havasi pás/torkm lás illetve a sík­és dombvidékeken kialakult istálló/ó állatlar- (ás. Mindkét esetben a s/arvasmarha-tciiyés/.tés jelentősége a legnagyobb.

AuKZtriii keleti hiitárszéli terUlele Burgenland. Szelíd liinkáv, donibos vidék viimkkiíl. ka>ifélyokkal. F6 vonz­erejét ii Fertő (ó környékének szépen gondozott, virá­gos üdülővárosai. Sl. Margaret hatalmas kőfejtői, a kisiiiartoni Esterházy-kastéíy Haydn-konceiljei. vala-

27..V Bécs látképe a Schönbrtinni kastéllyal

27.4. A turizmus télen-nyáron jelentős

- *K*SS ' 'Sv

27.2. A inezőgazdasiígi terület hasznosítása Ausztriában. Figyeld niefi uz áhnUt, hogy Auszirui mely részein jelenfőx a sziinuiföltli művelés, hol oz állaitenyésztés! huUthtld az eltéréseket!

28 K()ZKI*-KLK()I*A ORSZAÍÍAl

2X.I. Szlovénia fóviirossu Ljubljana. Melyik fo íy i pur/játt épiih?

2X.2. Posiojnat-cseppkÓbarlang. fe l a fehziii oUnti kars’íjdi'im'gi'kei!

2HJ. Az alpesi réteket a sziir\'asiii;irha-!en>'észiés hasznosítja

mini a gyógyforrásig jelenlik. Nélwiny ezer magyar ma Is őrzi i« anyanyelvét, ápolja hagyományait.

Burgenland Ausztria legdinamikusabban fejlődő tartománya. újonn:in létesült leclmolőgiai központok­kal és ip;iri parkokkal.

SZLOVÉNIA. A LEíiFEJLETTEBB DÉLSZLÁV UTÓDÁLLAM

Kedvező politikai-földrajzi fekvése, viszonylag egységes nyelvi és vallási összetétele miatt első­ként vált ki az egykori Jugoszláviából (1991 -ben).

Területén találkozik a Keleti-Alpok és a Kars/i-heí»ysé^. A Mura és Száva folyók völ­gyében termékeny alföld alakult ki.

(íépesített, magas tennésátlagot elérő mező- gíizdasííga íiz éghajlat hasonlósiiga miatt Ausztrií'té- val mutat rokon vonásokat (tiikarmánynövények. tejtermelő tehenészet, erdőgazdálkodás).

Ásványai és a szakképzett munkaerő korsze- ii1 gépipart alapoz meg (hiíztartási gépek, jámiű- vek).

Olvasd !e a térképről Szlovénia legfontosabb ásványi nyersanyagait!

Az ipar a lővánishan, I JnhljHnHbaii és Mari­borban összpontosul.

A partvidék hangulatos fürdőhelyei. <iz Al­pok síelésre alkalmas lejtől, tengerszemei, tiszta, vendégszerető falvai, a Kars/.l-hcft>sc}; jellegze­tességei az idegenforgalmat éltetik. A hegység a karsztjelenségek névadója.

A közelmúltban megépült vasútvonal közvet­len összeköttetési biztosít hazánkkal. A külkeres­kedelem lebonyolításában is jelentős a szerepe.

AZ ()KSZÁ(;OK: AUSZTRIA, SZLOVÍINIA SVÁJC 29

/

? •

2V.I. A sviycí órítgy«'tnás világszínvonalú

SVÁJC. A BÉKE FÖLDJE

Svájc a világháborúk sonin n>egtartotta semlegességét (a hadviselet felek egyikéhez sem csatlakozott). így a tőke sok európai országból a svájci bsinkokba ár;uii* lőtt. Ennek őrzése, kezelése jelentős bevételhez juttatta az országot. Számos nemzetközi szer ’ezet is. ide he- Iye2:te központját (pl. ;iz Egész.ségügyi Világszersezeí).

A Nyuga(i*.\l|M»kl)aii fekvő orsziíg területének kö­zel fele hófedle. sziklás hegyvidék. A hegyek Eábaihoz simuló d o n i lN > s , medence jellegű i^s/aki tájuk Svájc gazdasági központjai. Itt épült a r»VHn>s, B em is.

Sv ájcban kor<in megindult a szaktudást igényk> gyár- ip<ir térhóditilsa. (ícpíparH munkaigényes termékek gyáitására rendezkedett be (pl. finommechanika, elekt* róni ka. műszerek stb.). Kiváló minőségű, az egyedi igényeket is kielégítő temiékei világszerte keivsetlek.

A fmommcchanikán belül kiemelkedő az órH* ^jrártás. Központja (ícnr. A svájci óra igazi értékéi a minőségi munka ;tdja.

Svájc vcí*>ipari termékeinek jelentős része kivi­telre jut - pl. gyógyszerek, parfümök. A R>'(>ft.vszcr- gy ártás legnagyobb központja Basel [Ixízel).

Svájc kö/ickcdóiháki/üla, ÍHvkö/l6<l rx'iKÍsA.*rc az egyik legfejlettebb, legmegbízhatóbb a Földön. KözúthiUózata sűrű. jól kiubantartott. Val<ui>ennyi vas­útvonala villamosított. A hatalmas tnuizitforgalom’ környc/clí Kondjai azonban óriási erőfeszítéseket és anyjigt ráfordítást igényelnek.

Nézz utó/m. mi Svájc h iw ta h s pénzneme!

francta I német ( asz I rétoromán

2V.2. A népe»ség nyelvi n iegoszlúsa Svájcbiin

29..'. A híres ónitorony Svájc fővárosában. Bemben

ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!

1. Melyek iiz alpi országok gazdasági életének közös vonásai?2. Melyek a térség ipari központjai? Mit készítenek gyáraikban?3. Mutasd be a mezőgazdaság lehető.ségeit a különböző tájakon!4. Hogyan hasznosítja a természeti adottságokat az alpi országok idegenforgalma?5. Nézz utána, milyen osztrák, .szlovén, svájci ipíiri termékek kaphatók a hazai üzletekben!

30 K()ZÍ:i»-KfRÓI»A ORSZÁÍÍAI

A BALTI-TENGERTŐL A KÁRPÁTOKIG; LENGYELORSZÁG

r F O íiA L O M T A R

TKRii.i-ni-:

NÉPESSÉGE

n épsi" r Csé ( ;k

NYELVE

mVÁROSA

CD1>

3 1 2 6 8 0 km*

38 177 910 fő

122.1 fő/km"

lengyel

Varsó (1 ,7 m illió fő)

12 293 U S D /fő

.Mi.l. Lengyelorsziig elhelyezkedése Európában és fonto­sabb <id;itai (2010)

30.2. Kn ikkó \ára.« Wawcl. ii Visztula folyó partján

nemzetiségek, tőkebeárdmlás. kispíiraszti gaz­daság. farmgazdaság, nedves kontinentális éghajlat

Lengyelorsziíg Kelet-Közép-Euiópa legnagyobb és legnépesebb országa. Fővárosa, Vars<», a Visz­tula partján épült.

Uikosságának 98%-a lengyel, a nemzetisé­gek ar<ínya kicsi. Ok a határok közelében élnek. A nemzeti egységet erősíti a vallási egység is: a liikosság %%-a katolikus.

Természeti adottságai sokban hasonlítanak Németországéra. Kpülo lapos (cn^cT partját tur- Ziísok és lagúnák tagolják. A sziír<izfoldön dűne- sorok követik a partvonalíit. Délebbre a (óhátság teilil el, amit a Visztula völgye két részre oszi.

Milyen nyomokat hagyott hátra a jégkorsza- ki jégtakaró Lengyelorszóg tájain?

Az ország legnagyobb tája a Ix;ngycl-alíold. Tőle délre a cseh határon fekvő 8 /udélák , kele­tebbre a Ix*nR>'cI-kö/cphcg>’scg helyezkedik el. Közöttük S/Jlc/Ja, az ország gazdaságilag legfon­tosabb vidéke található. Lengyelorsziig legdélibb részén a K árpátok fiatal láncai húzódnak.

A déli hegyvidéken erednek és a Balti-tenger- be torkollnak az orszi'ig nagy folyói, az Odera és a Vis/tula.

Figyelj meg torkolataikat a térképen!

A fogliilkoziaioitak % *o s megoszlása. HasonlíisJ össze Néineltir.sztí^í’yfilf (19.1. »hm)

55,6%szolgáitalás

13,3% mezőgazdaság

31,1%ipar. építőipar

A B A i;r i. | KN(;KRT()l. A KARPATOKKí: l.KN(íYKI.()RSZA(; 31

ARANYTALAN ELOSZLÁSÚ IPAR

Lengyelország átmeneti helyet foglal el Európa fejlettebb és elmaradottabb orsziígaí között. Ipa­ra jelentős. temiékei a nyugati piacokon is egyre versenyképesebbek. Földrajzi helyzete miatt je­lentős tranzitorsziíg lehet, ezért közlekedési háló­zatát koi'szerűsíti.(iazdaságát nagy területi eltérések jellemzik.

- A iiH}í}'vár(>M»k vs környékük a legjelentősebb tér* Négek. A jó iitegközelílhetősé". a szakképzett nmn- Ici)er6. az átalakuló iparszerkezet*, a fejtódö szol­gáltatások vonzzák a külföldi tőkét.

- A nYU}>ati területek előnyösen használják ki Né- metorsziighoz közeli fekvésüket.

- A hHKV'omHiiyos ipari tcrKc};ck tna is megoldás­ra váró feladatokat rónak az országra.

- A z elmaradott térségek az ország északkeleti te­rületei. kevésbé fejlett infrastruktúrával. (Kivétett képeznek a nagy kikötővárosok.)

Az orsziíg ásványkincsvag><>na jelentős. Leg­fontosabb a Felső-Sziléziában található fckctckő- s/cn. Kiteniieiésében a világ élvonalában van. és kivitelre is jut belőle. Baniakim/cii a DNy-i terü­leteken található. Az utóbbi elsősoilxin a hőerőmű­vek nyersanyaga. Bár erőművei import szénhidro­génekkel is működnek • energiaellátás szempont­jából iiz EU egyik legbiztonságosabb állama. Energiafüggősége kis méilékű. H a so n liL u J ö ssz e

lö h h e u ró p a i o r s z á g u J ü ia iv a l (46.2.).'Ásványi nyersanyagai közül kivitelre is jut

.s/íncsrémcrcckből, kénből és kősóból.

31.1. A lengyel hajógyártás központja (Jdaiísk

^ r I r7 tartani

KtaHMáia í KjmuaMA rAnitnt

(•Szczecin ^ \

jelenik kúUöMi t4ket>oAramlás erős hanyatt&s (szönbárryászBl)

^ .na^«űfárri6psúrűség. 'véitozó-ip^rszefkezdt

31.2. A lengyel gazdaság terlileii szélsőségei. Mi az "ka?

Lengyelorszi'ig kohászata tna is meghatilrozó. A helyi feketekőszénre és behozott vasércre települt, központjai: K rakkó (Nowa Huta)és Ka­towice.

Az ipar legfontosabb ágazata a gcpí»yártás. Sokoldalú, de elszórtan található <iz országban. A nehézgépgyártás - nyersanyagigénye miatt - a kohászati központokbíin. a műszer-, elektro­nikai és já rm ű ip a r V arsóban, a fővárosban jelentős. A hajógyártás központjai a nagy kikötő­városok. pl. (fdaiisk [gdanyszkj. A modern gépipar (pl. autógyártás, elektronika) külföldi nagyvállalatok beruházásaként jött létre.

A vegyipar haziti nyersanyagiii a kőszén, a ko­si) és a kén. A legtöbb üzem a folyók és az Orosz- orsziígból érkező kőolajvezetékek mellé települt.

A textilipar nagy hagyományokkal rendel­kező könnyűipari* ágazat. Szinte az orszííg min­den részén megtalálható.

A MEZÖCAZDASÁ(; JELLEMZŐI

Az ország éghajlata ik‘<1vcs kontinentális. Az észa­ki nyitottság miatt azonban gy;ikoriak a kemény, hideg telek. A talajfajtiUc közepes minőségűek. Az orsziíg megművelt területeinek háromnegyed része szántólold.

Jellemezíl Lengyelország éghajlati és talaj- adottságait az atlasz temíitikus térképei segítsé­gével!

A mezőgazdaság \ezető ágazata a növényter­mesztés (rozs, repce, but gonya. cukorrépa). Az állattcnyésztéshen a szarvasmarha, a sertés és a baromfitiutás a legfontosabb.

32 K()ZÍ:i»-KfRÓI»A ORSZÁÍÍAI

; vjy x

-> —•'‘v — !

32.1. A mezögiizdaság lerüleií jellemzői. Értehnezt! oz .'2.2. A z <Sváros főtere a lengyel fővárosban. Viirsóbiin óhnU!

Bár a mezögiizdaság termékei hasonlóak, mint Némelorsziígban. a lengyel mezőgiizdasiíg tennelé- si színvonala alacsonyabb, és területenként is je­lentős eltéréseket mutat. Olvasü te a 32.1. áhráról a mc'zőfiazíidsáfi teríUeü jellemzőit!

A k isparas/lí ^a/dasáj^ok általában saját ellátásra tennelnek. döntően hagyományos mód­szerekkel.

A nyugati és a déli területeken f’armgH/.dasá* gok* létesültek. Korszerű technológiájuk, a gépe­sítés és a műtrágyahasználat eredményeként az ország jelentős agrárexportot bonyolít le. Ez <iz utóbbi időben erőteljesen javította az orsziíg fize­tési mérlegét.

A legtöbb élelmiszert Németországba. Ukraj­nába, Oroszországba exportáljiik.

l a OLVASD EL!

VarM>l, LengyeloiNzág fővárosát, a II. világháborúban a megszálló németek földig romboltiík. A háború uliín a tör* ténelmi övárost régi metszetek és fényképek alapján építették újjá.

A zország első fővárosa Krakkó volt. Ma is az egyik legszebb, műemlékekben g;izdag lengyel város. A Visztula fölé naagasodö vára a Wawel. Ősi egyetemén sok magyiir diák tanult a középkcM* öta.

A lengyel a ..legkatolikusabb’* népek egyike Európ;íban. Büszkék arra. hogy I979*ben honfitársuk. Karol Wojtyla lett a pápa II. János Pál néven. Az előző 436 évben csak olasz főpapból választott pápát a katolikus világ.

Lengyel sziírmaziisú pl. acsillagá.sz Kopernikusz; Marié Curie. a nidioaktivitiis felfedezője; Chopin, a zeneszerző.A Krakkó közelében lévő ^^'íelíc/kH [vielicska] sóbányájábítn a 13. század óta fejtik a sót. A Uínya ma is műkő*

dik. kilenc szinten folyik a kitemielés. A járatok teljes hossza 320 kni. A bánya látogat<Mc előtt megnyitott részében régi bsinyá' zati eszközöket bemutató múzeum vun. 135 iitéter mélységben lévő nag)lenitében hangversenyeket ren­deznek. Kápolnájánítk szobrait sóból faragtíík ki. A bánj a levegője légúti és reumás betegségeket gyógyít.

ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!

1. Nevezd meg és jellemezd Lengyelország tííjait kialakulásuk időrendje szerint!2. Sorold fel hazai ásványi nyersanyagait! Mit kell importálnia?3. Hol, mely telepítő tényezők segítették az ipar kialakulását? Mutasd meg a központjaikat!4. Melyek a mezőgazdasági termelést hátráltató temiészeti és társiidalmi okok?5. Nézz utána, milyen lengyel temiékek kaphatók üzleteinkben!

K ()(;h k (;y s í: ( ;k k ö i .k l í i s í : b k n : c s k h o r s z á í ; 33

R ö g h e g y s é g e k ö l e l é s é b e n : Cs e h o r s z á g

r F O í i A L O M T A R

grafit, kaolin, hévforrás, savas eső

Csehország ii Habsburg Birodalom fejlett ípiimti rendel­kező tiirtonvínya volt. Az 1. világháború után „össze* kovácsolt" Csehszlovíikia szétválásával 1993*bím létre­jött az önálló Cseh Köztársaság és Szlo\ákia. Majd 2004-ben mindkét ország az Euróoai Uniö ta^a lett. Hogyun érintenék az akkori ( 'sehszhvákiái a kél vibig' iuifyttna köveu'népességmozsások? (15.1.)

TKRl I.KTI-:

n í:p k s s í (;k

NKPSLRfSKÍÍK

NVKLVK

K)\ÁR(XSy\

7 8 8 7 0 k m -

10 5 34 9 2 0 m illió fő

I 3 3 .6 f ő /k m -

cseh

P rá g a (1 .2 5 m iliio fő )

l8 2 45 U S D /ffí

33.1. Csehország elhelyezkedése Európában és fontosabb adatai (2010)

33.2. A népesség nemzetiségi megoszlilsa Csehorsz;igban

3%szlovák

1%lengyel

2%egyéb

13%nxKva

A C S E H - M E D E N C E B E N

A z o i 's z á g n y u g a t i r é s z é n e l t e r ü lő C s e h - m e d e n c e

d o m b s á g o k k a l ía g o l t h u lU ín io s f e l s z ín é t a f o ly ó k

fo m iá l t í ik . É r t é k e s á s v á n y k in c s e a R r a l l t * , a k a ­

o l in * é s a z ü v e g h o i i io k .A m e d e n c é t k r i s t á l y o s k ő z e t i j * h e g y s é g e k

fo g la l j i ík k e re tb e . K ö z ü lü k , a le n g y e l h a tá ro n h ú z ó ­

d ó S / u d c t á k K ö z é p - E u r ó p a legmagasabb r ö g ­h e g y s é g e . A n é m e t - c s e h h a t á r o n e m e l k e d ő É r c ­

h e g y s é g é r c t e l e p e i i n á r k i m e r ü l t e k . J e l e n t ő s e k

v is z o n t a h e g y s é g d é l i l á b á n á l t a lá lh a tó b a r n a k ő * s*/cii- é s urántTcIelőhelyek. D é ln y u g a to n s z in té n

r ö g h e g y s é g e k k e r e t e z ik a m e d e n c é t .

A lö r é s v o n a l i i k m e n té n f e l t ö r ő h é v f o r r á s o k r a g > ó g y í u r d o k te le p ü l t e k . A le g h í r e s e b b k ö z ü lü k

K a r l o v y V a r y .

A C s e h - é s a M o r v a - m c d e n c c t a s z in té n ó id e i

e r e d e tű , s z é le s é s h u l lm i io s f e l s z ín ű C s e h - M o r v a -

d o m b s i íg v á la s z tja e l e g y m ^ ís tó l. E z u tó b b ih o z k a p ­

c s o ló d ik a L e n g y e lo rsz < íg b ó l á tn y ú ló F e ls ő - s z i lé -

z i a i - m e d e n c e f c k c l c k o s z c n b c i i g a z d a g v id é k e .A M o r v a - m e d e n c é t k e l e te n ö v e z ő f ia ta l h e g y ­

v o n u la to k m á r a K á r i ) á t ( » k ü le d é k e s ö v e z e t é n e k

lö s z e i .

33.3. A kedveli fUrdóváros. Karlovy Vary messze földről vonzza a gyógyulni vágyókat

81%eseti

34 k ( ) z í : f - k l r ó i» a o R s z Á ííA i

34.1. A Volkswiígen által uwgvás;íroU §kod:t autógyár Mhidá Boleslavban. Milyen k<xh nuuhUvkei ismersz?

A Cseh-iiiedence vizeit az KII>h és legnagyobb nielléicfolyója. a Moldva (Viiava), a Morva-me- dence vizeit pedig a Morva folyó gyűjti össze.

Olvasd le az atlaszod térképéről, hol ered és hová ö/nlik a hamm folyó!

Csehország éghajlata nedves kontiiieiUális. A nyjir kissé hűvös. Bár a ziírtabb belső területe­ken kevés csapadék liull. ez elegendő a növény­termesztéshez.

A Cseh-medence erdősegeit a magasabb ré­szeken a luc- és az erdeifenyvesek, míg az alacso­nyabb Területeken a bükkösök jellemzik.

SOKOLDALÚ IPAR

Cseliorszjjgbíin iiuíra 19. sziizad iDásodik íelében fej­lett volt az ipar. Mindkét vllágháboniban épen iiianKltak a cseh gyárak, kevésbé sérültek a közlekedési útvo- nahik. A pnigai műemlékek, a hangulatos kisvárosok sem szenvedlek nagy kiirt.

A térség más orszíigaihoz képest a szocial isia Idő­szakban is i»agas színvonalú volt az ipar.

Az orsziíg gazdasági fejlődését napjainkban az ipari hag> (miányokra, a munkaerő s/akkép/cll- ségcrc és a beáramló külföldi tőkére egyaránt építeni lehet.

Az ország eiier}»iaí»azdasá}»ában a barnakő­szénnel működő hőerőműveké a vezető szerep. Ennek súlyos környezeti következménye a szeny- nyezett levegő, a .savas esők*, és nyomukban az erdők erőteljes pusztulása. Elektromos áramot

.VI.2. Korszerű cseh sörf<5zrt üzem. Nézz it/áiia. hogy hol ^winak ti luigyomótiytKS cseh stirgyáriás közfxmtjui!

még atomerőművek és vízerőművek (a Moldván és az Elbán) is szolgáltatnak.

Nézz atána, ho^y hol működik Csehors-jáf{han atomer(7nuV

Csehorsziig k(K>lajl>ól és f'öldgá/hói egyaránt iK'ho/atalra szorul. Ezeket főként vegyipari alap­anyagként hasznosítj{ík.

Nagy múltú kohászatához ma már cs<ik kok- szosítható l'eketekós/éniicl rendelkezik. va.sér- cet külföldről kell vásárolnia. A vask<»hászal és acélgyiírtás legnagyobb központja Ostniva [oszt- rava] környéke. Jó minőségű acélt termelnek Pl/.efi [pizeny] kohói.

A í»épí»\'ártás fontos termékei a kohászati, erőművi berendezések, a repülőgépek, az autók és egyéb közlekedési eszközök, az elektromos cik­kek. A gépipar a fővtírosban, Prágában a legso­koldalúbb. de jelentős Pl/enhen és BnxSban is.

Nézi uíáiui, milyen autótípusokat }»yártamik Csehországhan! Mely nemzetközi vállalatok hoz­tak létre összeszerelő iizetneket?

Az oi'sziig könnyűipara is sokoldalú. A textil­ipar, a lM>ripar, a fa> és papíripar, a |>oree!án*, üveg-, keriüniaipar (Karlovy Viiry). és a ceruza­gyártás régi hagyományokkal rendelkezik.

m e z ő ( ;a z d a s á ( i

Az ország növénytermesztése, állattenyésztése egyaránt magas s/ínvonalú. Sokféle gépet, sok

K ()(;h k (;y s í: ( ;k k ö i .k l í i s í : b k n : c s k h o r s z á í ; 35

műtrágyát használnak, ezért a teniiésállagok ma­gasak. Kevés azonban a termőföld, így «i nagy népességszí'im miatt a melegebbet igénytó zöld­ség* és gyümölcsfélékből, gabonából (búza, ku­korica) hcho/atalra szoruln<ik.

A medencék és a folyóvölgyek fő terménye a búza. a cukorrépa, a burgonya, vahunint a s<>r- árpa és a komló. Az utóbbiak a híres cseh sör­gyártás alapanyagai (Plzeft). melyekből exportra is jut.

A hegyvidéken burgonyát, rozsot és szálasta- kaniíányt teniiesztenek. A hegyi legelőkön a juh* és a s /H n asmarha-tcnycsxlcs jelentős.

SZOLCÍÁLTATÁS

Az ország köz* cs vasiílháló/ata a közép-euró­pai országokkal összehasonlítva sűrű. Nagy átmenő forgalmat bonyolít le.

A történelmi városok, a várak, a kastélyok, a fürdőhelyek, a természeti szépségek egyaránt vonzziík a vendégeket. Ezért igen jelentős Cseh­ország idegenforgalma.

. 5.1. A pnígai vár látképe előtérben a Káro ly híddal. Haiómzíi meg afővám s/öU níJzi helyzetéi!

ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!

1. Az atla.szod segítségével jellemezd Csehország tájait!2. Melyek Csehország fő természeti erőforrásai?3. Ismertesd a helyi és az importált nyersanyagokra épülő ipari ágazatokat és központjaikat!4. Hogyan alkalmazkodik az ország mezőgazdasága a temiészeti adottsitgokhoz?

1 ] OLVASD EL!

IVápt fekvése Budapestre etiiiékeziet. A több iiiint ezeréves település a Nfoklva (Vitává) két partjain épUlt. A .4>niha'’ szó jelentése: küszöb. Bizonyiínt az átkelőhely vonzotta ide az elsrt letelepülőket. A folyó jobb pjutjiín az Ó\'áros ked­ves. szűk utcácskáin öreg házak idézik a középkor hangulatát. A bal parton emelkedik a Hnidz-NÍn. íiz királyi N'ár. A vá­ros hidjai közül a legszebb a biirokk szobrok sorával díszített Károly híd. Prágában alapítottiik Közép*Euiópa első egye­temét. Az ut(^bi években Prága Közép-Európ;i egyik leglátogatottabb kultunUís és idegenforgalnú közpon^ává vált.

A Csehorsz;ígban (Jáchyniovban) talált uránérccel dolgozott a Curie ház ispár. Nézz ufána a munkásságuknak!A csehek neiiKsak kitűnő muzsikusok, de remek hangszereket Is készítenek fából és fémből. Mely híres cseh

zeneszerzőkről. írókról Ikillottál? Milyen alkotásaikat ismered?Kariovy \a r \’ (német nevén Karisbad) meleg gyógyforrásait miir régóta hasznosítják. IV. Kiiroly 1437-ben meg­

engedte a falu lakosainak, hogy fürdőt építsenek. A mai elemzések szerint a gyógyvíz 3-4-féle ásványi anyaga se­gíti a gyomor-, bél-, epe-, máj- és allergiás eredetű betegségek gyógyítását. Ivókúrával, fürdéssel, iszappiikoh'issal stb. kezelik a betegeket. A vendégek sajátos, hosszú csőrű porcelánpohárból kortyolgatják a gyógyvizet. Számos híres író. zeneszerző, politikus gyógyíttatta magát a városban. Arany János is évekig keresett gyógyulási Karlsbadbiui. A ToUH szerelme című munkájába bele is szőtte a gejzírszerű forrás ..csuda hévvizét".

36 k ( ) z í : f - k l r ó i» a o R s z Á ííA i

A KÁRPÁTOK KOSZORÚJÁBAN

r FO C ÍA L O M T A R

földtörténeti idő. idősziik, kor. homokkő, <mde- zit, ríolit, biizalt

MIRŐL MESÉL A KÁRPÁT-MEDENCE MÉLYE?

A Kiírpiil-ntedence kialukulűsiíbiin fontos szerepe volt a kél óskontinens (Luuntz.sia és ( iCMidvitna) köziitt létre­jön Teihys-óceán bezáródásának. Ezi ;t kcSzeiteniezek közeledése, nwjd ütközése váltotta ki. Hatásiira az óce­áni kéreg az Afrikai- és az Eurázsiui-lemez alá tol6- dott. Az óceáni kéregre rakódoii üledék pedig hegy­ségekké gyilródftu fel.

A lemezek mozgásakor kisebb lemezrészek szíi- kadtak le és mozdultak el. Ezek közül a Kárpái-ine- dence területén az Hrrikai cm iclil lcnH‘/sAi>ély(lurHl> ékszerűen benyomult az Kuráxsiai-lcmc/.lH*. A két lemez találkozásiinak és 55 millió évvel ezelőtti össze- fomisiínak vonala a Kö/cp-mH{>>Hnirs/Mp ti íK'si öv.

így hazánk déli részének aljzata az eurázsiai. a Oumintüli- és az Északi-középhegység aljzata pedig az Afrikai-len>ezról sz^ínnazik.

A déli lemezen alakult ki a Duniíntúli-középliegy- ség mészköve, dolomitja, bauxitja. barnakőszene. A niecseki rckclck(M/.cn a Tethys-óceán piuividék- éhez közel képződött.

A lemezek találkozását, alábukását erős »ndc/.it* vulkánosság kísérte. Ez hozta létre u Kár|>álok vul- kúiil vonulutuit. Mitradványai hazánkban az Ész;iki- középhegység vulkáni eredetű részei, amelyek a fia­talabb üledékek iüatt az AltÖld mélyén is folyiatódmik.

A MEDENCEBELSÖ KIALAKULÁSA

A Kárpiiiok kialakulása után. az utóbbi 20 millió évben a riia»ől<*ucs irányú kciVKnio/}>HS(ik voltak a leg­jellemzőbbek. A medencebelső süllyedéséi követően a hegység által övezett mélyedésben jött léin* a I*unit(>n-

A Kárpát-medence: IctiK'Ziöredékek találkozóhelye

ourizsiaia mai Korpátok kútső (ve

idmeztördcMKekhátam

beltenger. Belőle szigetként kisebb-nagyobb hegy­ségek emelkedtek ki. Mél>'ében üledékretegek k ép ze ­tek. Amikor összeköttetése n>egszi}nt a tengerrel, vi­ze kiédesUU: ebből lett & Panmui-hcltó. A tóban agyag, majd a folyók által szállított homok, iiz egyko­ri tengerpartok mentén pedig kavics rakódott le. Mo­csaraiban lignit*, k«Tolaj és Töldgá/ képződött. A Pannon-beltó feltöltődésével a Kárpátok által öve­zett terület folyóvízi síksággá vált.

A vulkáni működés utolsó időszakát kb. 5 millió évvel ezelőtt a ha/altvulkámik kitörése zárta. Ekkor alakultak ki pl. a Tapolcai-medence vulkiini kúpjai.

A ticg\'cdi(Íos/Hk Cghujlutvúlto/H.SHÍ nyotnán létrejött jégkorszak tovább alakította a Kárpiit-me- dence felszínét. A jégtakaró ugyan csak a Kiírpátok északi előteréig Jutóit, de ii hőtnérséklet csökkenése itt is erősen éreztette hatását. A szániz időszakok hideg, keleti szelei viharokat kaviuva port niktiik le. ebből ke­letkezett később a lö.s-/. Szintén a szél sz^tllító munká­jának eredménye a futóhomokos területek létrejötte (pl. Kiskunság. Nyírség).

A negyedidőszakban bekövetkező süllyedések- emelkedések miatt a Kárpát-medencében megnőtt a folyók munkavégző képessége: a hegységek lábiinál hordaIckkú|H)kat* építettek.

A földtörténeti jelenkor szárazabb-nedvesebb. i))clegebb*hűvöscbb kors2Mkainak utolsó 10 ezer évé­től már az ember is tanúja a változiisoknak. Mintegy 4000 éve pedig maga is alakítja a tájat.

MA(ÍASHE(iYSE(iTA(ÍASMEDENCEKKEL

A Káipátok felgyűrődése főként az újido har- m adidős/akábaii ment végbe. Vonulatainak, medencéinek kíalakulá.«<ában a megelőző földtör­téneti idők képződményei is részt vettek.

A hegység is része az Afrikjíböl kiinduló Kur- H/siai-he}^’.sc^ivndKzernek, melynek vonulatai Ny-K-i irányban átívelnek Európán és Ázsián. Melyek a hegységrendszer európai és (íz,si<ti tagjai ?

A Kiírpátok égtájak szerinti részei íiz Északny'u- gati-, az Északkeleti-, a Keleti- és a Déli-Kárpátok.

Az K.s/aknyu{;ati-Kári)átok a Bécsi-meden­cénél kezdődik. Kívülről befelé haladva homokkő, mészkő, kristályos és vulkáni vonulatokból áll. Itt emelkedik a Kárpátok legiDagasabb hegysége, a M agas-latra. Olvasd le a Icgmagasahh csúcsá­nak nevét, magasságát!

Az Észííknyugati-Kárpátok déli vulkáni vonu­latához tartozik a Viscftrádl-hcgjscg, valamint az Kszaki-közcphcR>scg andezit- és liolithegyei*:

AKÁRI'ÁrOK KOSZORÚJÁBAN 37

g Q.> /

■ ^ / t - ' Ef<«y *

: . . £ > ■X ”

- B — mészK6

■B- homoWcd -O — vtA&ni Közét

-4t— kristályos kőzet

nv&9as«bb hdgyvíMk jelentősebb tűztiAnyö

37.1. A hinnon-beltó iiz újíd( hannudkti^^Ziikiibiin

a Börzsöny, a Cserhát, a Mátra és a Zempléni- hegység.

Az Rs/>akkclcti-Kári>Htok legnagyobb részét előtt még működtek. A \ ulkáni vonulat hegyközi homokkő hegységek alkotjiík. Keskeny vonulata- medencék sorát különíti el. Peremükön ered a Ma-

, 7.3. A KíírjxUok n ^ i ésk<5zeici. Azom/síisiluz íiilasuHlihil!

Az Erdélyi-medencét övező egykori tűzhá­nyók - pl. a Hargita - néhány százezer évvel ez­

ik között erednek a Tisza forrásiígai. A hegység hágói évszázadok óta fontos átjiirók (pl. a Verec- kei-hágó).

H)s és az Olt.A Déli-Kárpátok magas, összefüggő hegytö-

megeil a kristályos kőzetek uraljiík. LegmagasabbMelyik (u szcígföUrujzóntíl tanultál már erről hegysége a Fogiuasi-haviLsok. Nyugati peremét <iz

a hegységről? Keress példát a hágó törléiiehtii Olt töri át a Vöifistorony-szorosban.szerepére! Melyik irodalmi és képzőművészeti ah kotásokhan szerepel?

A jellemzően észak-déh irányú Keleti-Kár- pátok kőzetei nyugatról keletre négy vonulatot

A Kárpát-medence belső területét a Dunáiitúli- közcphcí»vsc{» és az Krdclyi-közcphcffksc}; rész­medencékre bontja. Az általuk tagolt terület tájai: a KisaiHild, az Allöld és az Krdclyí-mc<lencc.

képeznek. Az andezitvulkánok ívét mészkőszir- (A Kisalföldet és iiz Alföldet együtt Pannon-me- tek. kristályos és homokkő vonulatok követik. dencének is nevezik.)

37.2. A Magas-Tálra látképe. Keresd nicfi a hegyyoiintaiot a 37.3. óhrón!

38 K()ZKI»-KLKÓI*A ORSZÁÍÍAI

. i

I I m»gvasUí9«*ö hóttkard. aia onyabbfa er«$zk«<t6 hólut&r. gt»ccs«fek ■r ■-•„ 'X

38.1. A z e ljegesedés nyom ai a Kíírpáiokbiin

AZ ERDELYI-KÓZEPH£(JYSE(Í ÉS AZ ERDÉLYI-MEDENCE

Nem sorolható a Kárpálok részei közé az Krdcl> i- kö/.cpheft>scí* viíllozatos felépítésű területe. Kris- tíilyos kőzetből álló magashegységek, karsztoso­dott mészkórögök. ércekben gazdag vulkáni vonulatok alkotják.

Nézz nfána az iniernetcn, hogy a magyar határhoz közei fekvő Bihar-hcgység milyen külön­leges látnivalókat nyújt az odautazóknak!

Az Krdciyi-mcdcnce belsejét túlnyomórészt hamiadidősz;iki tengeri üledékek töltik ki. Felszínét ii folyók dombvidékké sz4ibdalt«ik.

.W.2. A Retyeziit; « Déíi-Káqxitok leghitványosabb része

Havasi tvl a Kárpátokbiin 3X.4. A Csodaviír sziklakapuja a Bihar-licgyscgbcn

ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!

1. Jellemezd a Kárpátok égtájak szerinti részeit!2. Hasonlítsd össze az Alpokat és a Kárpiítokat!

AZ ÉSZAKNYU(;ATI-KÁKI’ÁT()K ORSZÁÍÍA: SZLOVÁKIA 39

Az ÉSZAKNYUGATI-KÁRPÁTOK ORSZÁGA; SZLOVÁKIA

r FOÍÍALOMTAR

kristályos, üledékesés vulkáni kőzet, kiirsztfor- ma. világörökség, nemzeti kisebbség

A KÁRPÁTOKBAN

Az ország legnagyobb részén <iz Kszaknyuí»ati- Kárpatok fiatal, gyűrt liíncai húzódnak. Területén emelkedik a hegység kisebb kiteijedésű, de leg­magasabb része, a Ma^as<Tátt*a, mely a k ris tá ­lyos íivezet lagja. Kőzetanyaga főként gránit. A táj szépségét a jégkor emlékeit őrző „tengersze­mek", a gleccser\'ölgyek, a magitsra törő, meré­szen csipkézett, éles sziklagerincek, a kristály­tiszta vizű hegyi patakok, a vízesések, a sötét­zöld fenyvesek adják. Természeti értékei miatt a Magiis-Tátra egész területe vedelt ncni/.cií park. A legmagasabb pontja a (íerlachfalvi-csúcs.

Olvasd le a magasságát az atlaszhói! Hason­lítsd össze az Alpok csúcsainak magasságával!

A Magas-Tátra déli lábánál fekszik a hegység legnagyobb tava, a Csorlxi-tó.

A kristályos vonulat része iiz Alacsony-Tálra is. Párhuzamos a Magas-Tátrával, de nyugat­keleti kiterjedése nagyobb. Kevésbé volt eljege­sedve. így formái gömbölyűbbek, hegyhátai szé­lesebbek.

Az Alacsony-Tátrához hasonló kiterjedésű Szlovák-érchcgyscgel szintén kristályos kőze­tek alkotjiik. de a hegység idősebb, a Variszkuszi- hegységrendszer maradványa.

Az Északnyugati-Kííipátok üledékes övczelc- nck mészkőhegységeire a kai-s/.tosodás jellemző.

A Szk>vitk*érchegységtől északra a Dobsinai-fennsík karsztos hegységei Szk>viíkia legszebb tájai közé tar­toznak.

Az ország szc'unos Jégbarlangja közül világliínl a dohsUiHÍ. Bejcírata a barlang legmagasabb helyén van. ezélt a felnielegedelt levegő azonnal kiáriunlik a barlangból, és az alacsony höniérséklet miatt az elje­gesedéskor keletkezett barlangi Jégtömb megmarad­hatott. A megfigyelések szerint a Jégképződés ma Is tart.

A Szloviík-érchegységtől délre fekvő mészkő- hegység a Szlovák-karszt. A hozzií kapcsolódó

rKKLI.K'lK

NÉPESSÉOK

NKPSIRLSKÍJK

NVELNK

KÓV.ÁROSA

(;i)P

490.10 km-

5 429 <)70 fő

110.7 föflcm-

szlovák

Pozsony (Bratislava) (0,43 m illió fő)

16 061 ÜSD/fő

Szlovákia elhelyezkedése és fontosabb adatai (2010)

.<9.2. Hegyi patak aTátráb;in

40 K()ZÍ:i»-KfRÓI*A ORSZÁÍÍAI

Aggleleki-kaiszttal Közép-Euiópa egyik legki­terjedtebb karsztvidékét alkotja.

Barlangjai a vilá}»örökscí»* részei. A leg­hosszabb a cseppkődíszes, páratlan szépségű Baradla-Doinica-barlangrendszer.

A mészkőszirtövezet kiemelkedő, meredek formái egykor védelmi célokiil szolgállak. Ezt u középkori várak mnijHÍ liinúsítják (pl. Árva. Bcckó).

Az Északnyugati-Kárpátok legbelső övezete a viilksíni vonulat. Kőzetei közé a vulkáni kitö­rések nyomán feltört forró vizes oldatokból szí­nes- és neniesféniérctelepek rakódtak le. A tö­résvonalak mentén fakadó ásvány- és hévizek* mellé gyógyfürdők települtek.

GAZDÁLKODÁS A HECYVIDÉK ERŐFORRÁSAIVAL

A Kárpátok éghajlatáni. természetes növénytaka- rójiíra, talajára egyaránt a lüggolegcs övczctesség a jellemző. A hegyvidéken a domborziiti jellem­zők alapján nagy eltéréseket mutatnak az éghaj­lati elemek.

Mifyen eltérés lehet a hegyvidék észoki és déli lejtőinek hőmérséklete között? Hogyan alakulhat a csapadékeloszlás a keleti és a nyugati lej tőkön ?

A z ország területének közel 40%-át borítja er­dő. A liegykoszorü erdőségei a lafcldolgo/ás és a papírgyártás nyersanyagait biztosítjiík. A ha­vasi legelőkön syiarvasmarhát, juhot tartanak.

A Kárpátok sz<íraz<ibb. melegebb nymtí. hideg és ködös telű medencéiben burgonyát, icnt, takantiánvnövcnvckcl termesztenek. Az alacso­

nyabb hegyvidékek védett lejtőin a szőlő is meg­terem.

A hegység legtöbb íoly<1jának vize közvetlenül vagy közvetve a Dunába jut. A folyók bővizűek. A hóolvadás utáni és a nyári esőzések miatt ára­dásuk erőteljes. A nagy esésű folyók (pl. a (íanun. a Vág) energiiyát a ví/cróm űvck hasznosítjtík.

Olvasd le az atlaszban a Kárpíítokhól hazánk- ha érkező folyókat!

Jelentős a Bősnél ((iabctkovo) megépíleii dunai víz>erőmű itr;ui)teni)elése is. Erről idén még olvashatsz.

A hegyvidék nagyobb településein a helyi nyersanyagot feldolgozó (extil- és faiparon kívül a gépgyártás is meghonosodott - pl. Zsolnán.

A Kárpátok energiahordozókban szegény. A már említett vízerőművek nem tudjiík biztosí­tani Szloviikia energiaellátásiít. A hegység dél­keleti pereménél két atom erőművet építettek.

A Szloviík-érchegységben bányászott va.sér- cct Kassa (Koáice) kohászati üzeme dolgozza fel. de a szükséges vasérc egy részét és a fekete- kőszenet is importáljiík. A Hemád-parti v í ít o s Ke- let-Szlovákia gazdasági központja, közlekedési csomópont is.

Szloviíkia gazdaságániik alapja napjainkban iiz autógyártás. Az utóbbi években több nagy autógyiír telepített üzemeket az orsziígba.

A természeti szépségekben és töilénelmi em­lékekben egyaránt g<ízdag hegyvidéki tájak télen és nyííron is kitűnő lehetőséget nyújtanak «iz ide­genforgalom szi'tmára.

Képzeld el. hogy te vofiy a túravezető! Tervezi! meg egy szlovákiai túra útvonalát és programját!

4«.l. Kassji gótikus székesegyházul. Milyen imigyor mnai- -MKl. A Volkswagen szlovjíkiai gyára. Nézz móna, melyik kozdsú emlékeket őriz? típusokat gyártják Szhnvkiáhím!

AZ ÉSZAKNYU(;ATI-KÁK1’ÁT()K ORSZÁÍÍA: SZLOVÁKIA 41

ALFÖLDI TAJAKON

A Duna és mellékfolyói által feltöltött Kisalföld Szloviíkia területén folytatódik I)iiiiamcnli<aH<')ld néven. A Csallóköz, a Duna hatalmas hordalék­kúpja. a Szigetköz „ikertestvére'’. Itt él az 520 ezer fős szlovákiai magyar nem/eti kisebbsége zöme.

Az alföld az ország legmelegebb éghajlatú, legtemiékenyebb tája. Kedvező adottságai miatt a b ú /a , a kukorica, a komló, a ciikorrc|>a fő termőterülete, de sokféle zöldség és gyümölcs is terem itt. A szemestakamiányokat a sertés- és a baromfitenyésztés hasznosítja.

A Szlovák Köztársaság fővárosa Pozsony (Bratislava). Vegyipara főként orosz kőolajat és földgázt dolgoz fel. (»épgyártása is sokolda­lú. ezen belül jelentős az elektrotechnika. A tör­ténelmi és műemlékekben giizdag város fejlődé­sét kedvező fekvése, kikötője is segítette. A Duna vízi útja a szomszédos országokkal kapcsolja össze Szlovákiát.

A Vág dunai torkolatának kikötő- és híd- városa. a magy<irok által lakott vidék kulturális és ipari központja Révkomárom (Komamo). Kikö­tője nagy teheráru-forgalmat bonyolít le.

Az Esztergom és Párkány (§turovo) között újjáépült Duna-híd is összeköti országainkat.

41.1. A pozsonyi viir. Nézz tiuhia. hogy milyen törtéitelm események fűződnek hozzií!

Szlovákiát is egyre több gazdasági kapcsolat fűzi Európa és a világgíizdaság fejlett térségeihez. Fejlődését felgyorsította a2 EU-hoz való csittlako- 2:<»sa, a bevezetett gazdasági refomiok és a nem­zetközi vállalatok letelepedése.

OLVASD EL!

Nyitra, a Zobor-hegy lúbúnúi épüli település. Környékének néprajzi kincse a közel 20 faluböt álló Zobor-vídékí inagyaiság ..nyelvszigete". Milyen néfxhili ismersz, amely innen xziínnozik?

Érdekes és megcsodálni való a színes krisiályailól ragyogó ;iragonitbarlang Ochliná <Mánonháza) környékén, amely Európa egyik legszebb ilyen képződménye (aragonit: a n)és^ő aprókrisiályos változata).

ÍVf agyamrszág a középkorban az ;trany. ezUsI és réz kivitelével fontos szerepel játszott Euröpa gazdasiígában. A legjelentősebb bányák a (ianui) menti bányavárosokban voltak, pl. Kömiöcbányiín. Besztercebiínyiín és Selmec­bányán. Selmecbányán alapították Európa első bányászati és kohászati főiskoláját.

íVfi (I brindza és a ptirenyico? Keress szíovdk ételreceptekeü Hol uihilluuók Itires várak Szlonikiáhím. s milyen szerepük w ll a történehníinkhen? Hi>lsziiletell FeszJy Áqnul. Hennán Olló. L/k'zy üijos. Jókai Mór és Madách Imre?

ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!

L Jellemezd <iz Északnyugati-Kiírpátok vonulatait!2. Ismertesd Szlovákia mezőgiizdaságát az éghajlattal és a domborzattal összefüggésben!3. Mutasd be az ásványkincsekre épülő ipari ágazatokat és telephelyeket!4. Állítsatok össze tablót Szlovákia idegenforgalmi nevezetességeiről!5. Értékeld Pozsony fekvését íizorszííg és az európiii gazdas<ígba \ aló bekapcsolódiis szempontjából!

42 K()ZÍ:i»-KfRÓI*A ORSZÁÍÍAI

A TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKBAN GAZDAG ROMÁNIA

tkrCm-hk

NKPKSSÍXÍK

népsCrCsícík

NYHl.VK

F Ő V Á R O S A

(;i)P

238 39<) km*

21 449 980 fö

90.0 fÖ/kni2

rumán

Bukarest (1.94 millió

7538 USD/fü

42.1. RonuíniH elÍKlyczkcdcsc Európában és fontosabb adatai (2010)

42.2. Magyarok Erdély megyéiben (a 2002-es népsziimlá- lás adatai alapján). Hói élnek tt leiíiöhhen?

\

/''v UKRAJNA , ----- N

o p tí ír ’ 8es«erce-0R S2Á G ^ S z i l a g y

......./ ^ i 4 i i í t oHafgitaKovász rui

' Krassö- I Szörény

Í JSZERBIA

Magyarok szám a ((Ö) ^100000 ^50000 ^10000 ^

r FOCÍALOM TAR

székelyek, vulkúni utóiiiűködés. nedves és szá- rdz kontinentális éghajlat

HATÁROK. MELYEK ELVÁLASZTANAK ÉS ÖSSZEKÖTNEK BENNÜNKET

Rotnánia fekvése kedvező. A Fckctc-tciigcr és a beletorkolló Duna sok orsziíggal megkönnyíti a kapcsolatteremtést.

Az ország liikóinak kb. 90%-a román anya­nyelvű. A népesség összetételében jelentős a ncm- /ctiscgek aránya. Legnépesebb az 1,4 milliós ma* g>ar kisebbség. Ez a legnagyobb lélekszámú hatilron túli magyarság, amely a Székelyföldön zi'ul tömböt alkot. Kulturális központjuk Man»s- vásárhcly, Koh^zsvár és Szckciyudvarhcly. A s“/ckclyscg Erdély legnagyobb néprajzi csoportja.

A székelyek a honfoglalúsiől kezdődően telepedtek meg a mai &dély területén. Hatiirvédelmi feladatokat látt;ik el. s ennek fejében kiváliságokat élveztek. Köz> igazgatási egységeik a székek voltak (pl. Marosszék. Háromszék). Szokásaikat, hagyomiínyaikat évszáza­dok óta megőrizték és továbbörökítették.

Nézz uiáiM. kik a c.uifigók. és hol éhinkf

42 Mátyiis király szobra Kolozsviíron. Nézz utá/ui. mely lörtéiiehni események színhelye volt a vámsf

SOOO

A TKRMKSZKTI KROFOKRASOKBAN (ÍAZDAÍi ROMANIA 43

Déli-Kárpátok Román-alfötd

I V J kristályos kőzetek ^//A hofdalékiejtő

tengeri üledék, folyami hordalék, lösz

4Í.1. A Román-alföld kialakulása. M ely fe h zO i/o rm á ló erők uU tkiunuik?

Sok magyar él a hat;'u‘ menti településeken, pl. Nag>'várd(l()it, Icmcsvároii is. Jelentős még a né- nuiHjkúak (szilszok. svjíbok) léleksziüiKi. A nem­zetiségekhez tallózók sz<íma a beolvadás, a kiván­dorlás, az elöregedés és az alacsony népsziiporulat miatt erőteljesen csökken.

VÁLTOZATOS TÁJAK ÉS ERŐFORRÁSAIK

A Káipiítok láncai közül a patkóívben elhelyez­kedő Kclclí- és Deli-Kárpátok található Romá­nia területén.

M it tanultál kialakuldsiikróh k(7zcumyaí;ukról? Olvasd le az atlaszodról a részeiket!

A Keleti-Kárpátok legszebb része a legbelül húzódó vulkáni vonulat a fiatal fonn<ikat megőrző szabályos kúpokkal, ép kráterekkel, vulkáni uló- műkmlésckkcl és s/íncsfcmcrclclcpukkel.

4. .2. A z O ll folyó völgye. M elyik h íres m agyar versben je le n ik me}( o fo ly ó nei'e?

A hegységek látxtnál több ezer szénsavas fomls tör fel. Az üditó. savanykás. buborékokkal teli vizet ..bor\ íz­nek" nevezik a helyiek. Régen cserépkorsökban sze­kerekkel szállították, ina nuir palackozz^ik.

Máshol szén-dioxid-jáz. vízgőz, kén-hidrogén tör fel. A loijai BUdös-hegyben hajdan kénbiínya n)ű- ködött. M a a sziklákat hártyaszenlen bevonó sárga kén. illetve a záptojásra emlékeztető szagú giizömlés (Büdös-barlang) utal az egykori vulkánosságra.

Keress oíyan településeket, ahol gyóf>yfiir(i(ik működnek!

A Keleti-Kárpátok előterében mcdcncck hú­zódnak. A Kárpátok íve az ország központi fek­vésű táját, az Krdélyi-mcdencét övezi. A terüle­tét egykor elborító tenger kisziíradásávaL majd feltöltődésével ktkó* és n>l(lgá/(ele|>ek keletkez­tek. A lerakódott üledékrétegekbe a folyók bevá­gódtak. és a területet dombvidékké foniiálták.

A medencét az F>dclyi-középhc}*yscR vá­lasztja el az Alfoldtői (pl. az Erdélyi-érchegység, a Bihar-hegység). A szigetként beékelődő t<»j ér­cekben és egyéb ásványokban igen gazdag.

Olvasd le az atlaszodról, milyen étvek talál­hatók ezen a területen!

A Déli-Kárpátoktól a Dunáig húzódó egykori tengeröblöt a folyók töltötték fel. A hegységre támaszkodó. k<H>lajtcic|H'ki‘t rejtő dombvidék fokozatosan megy át a csaknem tökéletesen sík. kitűnő termőtalajú Komáii-alloldhc.

A Keleti-Kiírpátoktól az országhatárig terjed a folyók által felszabdalt, lösszel fedett domb­vidék: Moldva.

4.V^. Hegyoinlás duzziLsztotta fel a (iyilkos-tó medencéjét. A vídxSl kilátszanak az egykori erdő fáinak csonkjai

44 K()ZÍ:i»-KfRÓI*A ORSZÁÍÍAI

..DUNANAK. OLTNAK E(ÍY A HANíiJA...”

Az ország nyugati részén nedves kontiiienlális, a Kárpátokon túl és a vonulatok közötti meden­cékben pedig s /á raz kontinentális az éghajlat. A belső tájakon gyakori az aszííly. A Kiírpátok ég­hajlata a hegyvidék nia^assá^a s/erin l változik.

Rotiiánia folyóit a Duna gyűjti össze. Szűk át- törési völgye a Kazán*sz«n>s, ahol felduzz<(sztott vize iíriuntemielésre is alkalmas (Vaskapu erőmű). Ez után a megcsendesedett folyó hosszan, határ­folyóként halad tovább az alfóldön. Hatalmas, háromágú deltát építve ér a Fekete-tenderbe.

A védett Dtina-delta éiléke a ga2 dag halálhi- mány és a nádrengeteg. A folyó szerepe a köz­lekedésben. iíruszáilításban igen jelentős.

A Dunába ömlő mellékfolyó pl. a Zsil és az OH. A Tisz<) felé tartanak a S/amos^ a Maros és a Kö* rösök. Nézd meg az arlaszodhan, melyik hal ereJf

Az orsziíg tavíikban is giizdag. A Keleti-Kár- pátokban hegyomlás du2LZ<Lsztotta fel a (íyilkos-tó vizét. Vulkáni kráterben csillog a fenyőerdőkkel övezett Szent Anna-tó. A Déli-Kárpátokban a ten­gerszemek jellemzőek.

a legnagyobb szerepet. Ellátásukat a Zsil völgyé­nek szénmezői biztosítják.

Az Krdélyi-medenecben bányászott kősó, a magas fűtőértékű földgáz, és a Kárpátok déli előterében biínyászott kőolaj elsősorban a vegy­ipart látja el. A kőolajbányászat és -feldolgozás központja Ploie^ti [plojest]. A kitemielés ma miir a szükségletek felét sem fedezi.

A hazai vasérc- és széntelepekre épült Erdély délnyugati részének vaskohászata (pl. Vajdahu- nyad). A Duna menti kohókban ukrán vasércet dolgozniik fel.

A nemesfémek ércei közül az aranyérc kiter­melése még ma is jelentős.

Románia gépipara szerszámgépeket, vasúti kocsikat, kőolajipiui berendezéseket, gépkocsi­kat (pl. Dacia) gyárt. A legjelentősebb központok: Bukarest, Brassó, Ploie^ti, Arad, Kolozsvár.

A rafeldolgozíV, cellulóz- és papíripar nyers­anyagát a Kárpátok hatalmas erdőségei adjiík.

Az EU-hoz történő csathikozás után a külföldi befektetéseknek köszönhetően kiemelkedően fejlődik néhány régió* (pl. Bukarest. Temesvár térsége).

NYERSANYAÍÍ- ES ENER(ÍIA1(;ENYES IPAR BÚZA. KUKORICA. NAPRAFORÍÍO

Románia Közép-Európaásviínykincsekben leggiiz- dagabb orszííga. Nyersanyag- és energiaigényes iparágul! miatt azonban mégis behozatalra szorul.

A villamosenergia tennelésében a harnakő- s/énnel és lignittel fűtött hőerőművek játsszítk

44.1. Str;ind és sziíllodák a román tengerpiirton

Bár az éghajlati és a talajadottságok kedvezőek, a niezőgiizdaság színvonala nem éri el az európai átlagot. A gépesítés gyenge, a termésátlagok ala- cson)'<ik. Keress összehaxonlttó adatokat!

Az alföldek és Moldva legfontosabb gaboniya a kukorica és a búza. A legnagyobb a néptáplá­léknak is sziímító kukorica termőterülete. Ipari növényei a napraforgó, a cukorrépij és a kender. A hűvösebb medencékben burgonya terem.

44.2. Európ;i vezeti kukoríciileniiclőországiii (2008. ezer t)

15819

Franciaország

Olaszország

9 491

8 897

Magyarország

Románia

7849

MITTANUL'rÁI. KÖZfiP-KLRÓPÁRÓL? 45

A melegebb dombvidékeken teniiő szőlőből előállított bor mennyisége is jelentős.

A havasi legelőkön juhot, az alföldeken sertést és sz<u'vasmarhát tartanak.

SZOLCÍÁLTATÁSOK

Románia közúthálózata korszerűtlen. A folyami (dunai) árusziíllításon kívül jelentős a tcngcrha- jó/Ás. Legnagyobb kikötővárosii [kon-stancaj.

Az ország kivitelében az élelmiszer, a textil- és a fa<íruk. valamint a gépek szerepelnek. Im­portjának jelentős tételei a nyei'sanyagok. a kor­szerű gépek és gyártási eljárások.

Az idegenroi'gaiom adottságai kitűnőek. A fes­tői tájak, a gyógyfürdők, a tengerpart, a történelmi emlékek mind vonzemt jelentenek. A szolgiíltatá- sok színvonala íizonban elm<irad a látnivalókétól.

A z ország gitzdasági fejlődésének. iiK>demizácÍójiín<tk feltétele, hogy a szűkös Iu iz íiÍ t<5két tninél több kUlföld- röl beárajiiló (őke é.s kö/x>s heruhá/ás egészítse ki.

Ezek növekedése egyre sz;unoitevrtbb. A külföldi és vegyes viillalaiok döntő része <iz intnistruktúra. a ke­reskedelmi és idegenfoigalmi szolgáltatások fejleszté* séliez. iiz élőmunka-igényes ipari Űzetnek telepítéséhez járult hozzá.

Az utóbbi években Románia egyik legjelentő­sebb közép-európai kereskedelmi píulnere hazíínk lett.

ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!

1. Jellemezd Románia tájait, éghajlatát, vizeit!2. Melyek az ipar hazai nyersanyagai, főbb teniiékei, központjai? Mutasd meg a térképen!3. Értékeid a Duna szerepét az orszi'ig életében!4. Melyek a mezőgazdaság fő tennényei?5. Keress friss információkat a magyar-román kulturális és gazda.sági kapcsolatok bővüléséről!

M i t TANULTÁL KÖZÉP-EURÓPÁRÓL?Határozd meg Közép-Európa földrajzi helyzetét! Nevezd meg a kontinens­rész országait, mutasd meg a térképen fővárosaikat! • Miért kedvező az or­szágok. közlekedés-földrajzi helyzete? • Hol van jól kiépített, sűrű, korsze­rű út- és vasúthálózat?

TERMÉSZETI ADOTTSÁCÍOK

Mutasd be a megismert t<íjakat, keletkezésük időbeli sorrendjében! Hasz­náld a domborzati és szerkezeti térképet! • Milyen kőzetek és ásványkin­csek kíípcsolhatók az egyes földtörténeti időkhöz, időszakokhoz?

Milyen munkát végzett a jégkorszíiki jégíiikaró a (Jemián- és a Lengyel- alföldön? Hogyan formálta a magashegységek csúcsait, gerinceit? • Hol vé­geztek jelentős felszínformáló munkát a folyók?

Melyek a Közép-Európában jellemző éghajlatok? Hol alakultak ki a kontinensrészen csapadékosabb és szárazabb területek? • Hogyan befo­lyásolják a hegységek (az Alpok és a Kárpátok) az éghajlatot?

Hogyan igazodik a folyók vízjiUása a^ éghajlathoz? Mondj példákat a folyóvizek hasznosítására! • Melyek Közép-Európa legismertebb tavai? Hogyan keletkeztek?

MACVAKA/.I) MKC, MIT JKI.KNT!

FÖLDRAJZI HELYZET • ÁTMENŐ FORí ;a 1X>.M

RÖ<iHE(iYSÉ(i • (ÍYÚRT- ME(iYSÉ(!

jr-(iKORSZAK • MORÉNAHALOM • LÖSZ • (JLECCSER • HORDALÉKKÚP

VALÓDI MÉRSÉKEI.T ÖV

FÜ<kiŐLE(ÍES ÖVEZE- TESSÉÍiŰ ÉíiHAJLAT

FŐN

MEZŐSÉ(il TALAJ

VÍZJÁRÁS • JÉ(iVÁrTA TÓMEDENCE ♦ .MORÉNA EU;ÁT(M.TA TÓ • KRÁ- TF-RTÓ

46 KOZKP-KLROPA ORSZAÍÍAI

K02EP-EUR0PA TARSADALMI-(ÍAZDASA(ÍI KEPE

Hol alakultak ki a legsűrűbben és a legritkábban lakott területek? Milyen természeti és gazdasági okokkal magyarázhatók?

Mit eredményeztek a háborúk, a hat^Lirváltoziísok uz európai népek, nemzetiségek életében? Mely orsziigokbíin jelentős a nemzetiségek szííma?

Milyen ti'u^adalmi-gazdcLsági rendszerű orsziígcsoportokra oszlott Közép- Európa? • Hol vann<ik a térség gazdasi'igihig legfejlettebb területei?

Mely gazdasági ágaz^itban dolgozik az aktív keresők jelentős része a fej­lett gazdaságú országokban?

Mely éghajlati, domborzati és talajadottságok kedvezőek a mezőgazda­ság számára? • Hol alakult ki korszerű, magas színvonalú, belterjes gazdál­kodás? • Melyek a jellegzetes állattenyésztési módok <iz Alpokban, a Kiír- pátokbiin? • Hasonlítsd össze a (jemián-íüfőld. a Szloviík-alföld és a Ronwn- alföld temiesztett növényeit, tenyésztett állatait! Indokold a különbségeket!• Mely országok szorulnak mezőgazdasági tennékek behoziitalára?

Melyik ország kapcsán tanultál jelentős színes- és nemesfémérc-, só-, kén-, grafit előfordulásról? ♦ Hol vannak feketekőszén-, barnakőszén-, kő- olaj-. földgázlelőhelyek? • Az egyes oi szágokban milyen erőművek szolgáltatnak villamos energiái? Miért? • Melyek a legfontosabb nehéz- ipíu-i vidékek Közép-Európában? Milyen környezeti problémákkal kell szembenézniük? Hogyan csökkenthetők, illetve akadályozhatók meg ezek?• Hogyan változott meg a hagyományos iparvidék Németországban? • Hol jelentőisek a nyersanyagigényes, hol a szaktudást igénylő iparágak? •Milyen ipar települt régen a kikötővárosokba? Hogyan változott meg ma a kikötőövezet íirculata? • Nevezd meg a tanult orsziígok legjelentősebb iparvárosait és iparágaikat! • Mely országok életében nagy a szerepe a ten- gerhajózilsnak. <iz idegenforgalomniik? • Hogyan használjiík ki kedvező ter­mészeti adottságaikat a magashegy vidéki országok?

Állíts össze tennéklistáf (I hazánkhim kapható német, lengyel, cseh, szlovák, román árucikkekről! Gyújts újságcikkeket Közép-Európu országainak kör­nyezetvédelemmel kapcsolatos közös tárgyalásairól, megegyezéseiről!Nézz utána, hogy a tanult orszfígokhan milyen védett értékek a világörökség részei! Készítsetek csoportmunkában posztert, tablót róluk!

4*. 1. Atomreaktor-blokkok száma Európiíban (2009). Mely 4A.2. Energiafüggőség (2008). Olvasd le az áhráról. hogy a

INDO EURÓ PA I ÉS

F IN N U ííO R N Y E LV C S A ­

L Á D • NÉPSÖRÖSÉ(J • K I ­

T ELEP ÍTÉS • N EM ZET ISÉ -

(íEK

R EN D SZER VÁLTO ZÁS •

PtAC(»AZDASÁ<» •

EURÓPA! UN IÓ

V Á R O ST Ö M Ö R Ü LÉ S

SZO U íÁ LT A T Á S •

KUTATÁS-FEJLESZTÉS

BELTERJESSÉCi • KO R -

SZERtJ A íJRO TECH N IKA •

F A R M (iA Z D A SÁ (i * K IS ­

PARASZTI ( ÍA Z D A SÁ ÍI •

HAVASI PÁSZTO RK O D ÁS •

IST ÁLLÓ ZÓ Á LLA T ­

TARTÁS

SZ ÍN E SFÉM ÉR C •

ENERG IAH O RDO ZÓ

IPARV ID ÉK • FELD O L-

(ÍOZÓ IPAR • SZFJIKEZET-

V Á LT Á S • IPA R SZER K E­

Z ET • T Ó K E B F -Á R A M U S

K IK Ö T Ó Ö V EZET •

IDE(>ENFOR(iA lX)M •

M INÓSÉ(Í1 T U R IZM U S

orszógoii teri-ezik az atomerőmüvek heZiárástU? felluisviáh energia hány xztizfiféka száníMZjk hehozatalhiil!

Orosz­ország

%909070605040302010

/ í-/

Kv

48 HAZÁNK A KÁRl’ÁT-MKDKNCÉBKN

H a z á n k h e l y z e t e E u r ó p á b a n

És A K Á R P Á T - M E D E N C É B E N

r FCKÍALOMTAR

mérsékelt övezel, valódi mérsékelt öv

• •rv' Ki íii'*V-1-*.,

J ^ -

:r..-4}i.l. A Kiírpát*medence területe műholdfelvételen

TAJHATAROK NÉLKÜL

Magyarország Kelct-Kö/ép-Kurópa déli sávjá- bíin fekszik, nngjjából egyenlő uívolsiígni az Észa- ki-siirktól és az Egyenlítőtől. Sziírazfoldi orszítg.

A tengerek közül a Földközi-tenger részét képe­ző Adriai-tenger van hozziínk legközelebb, tőlünk délnyugatra. Az éghajlati szempontból jelentős, nyugatra fekvő Atlanti-óceántól viszont nagy a tá­volságunk.

Az orsz<tg a m érsck clt övezeten belül a valtkli mcrsckelt övben* helyezkedik el. Területén a Kelet-európai-síkságot uraló kontinentális légtöme­gek nem jutn^ik egyeduralomra. Éghajlatunkban inkább a fekvésből következő átmeneti vonások érvényesülnek. Medencchelyzetünk mérsékli az éghajlati szélsőségeket. Ez a folyók vízjárá.s<ílxin és a tennészetes nö\^énylíik<u’óban is megmutatkozik.

Magyarország területe a Kárpát-m edence középső részén fekszik. Tiijaink az orsziíghatárok- kal nem zsíródnak le. azokon túl is folytatódn<ik.

•W.2. A Kárpátok téiségének teniiészetfoldr.ijzi nagytájai. Azonosítxd ezeket az ailasz/Hldatf • __

A Kérpátok térségének határa

— — — — A Balkán-létezíget északi határa

Országhatárok

- íKárpátok

Külső'ká^áti előtér

m A Kárpát-mederKe választóhegységei

A Kárpát-medertce dombvidékei

A Kárpát-mederbe síksridékei

HAZÁNK HKIA’/KTK KL’RÓFÁBAN ÍIS A KÁRPÁT-MKDKNCÉBKN 49

Az AlRild észiíkon Szlovííkiábiin. észiikkeleten Ukriijnábiin. keleten Romániában, délen pedig Szerbiában és HoiTátországban folytatódik.

A Kísainild Ausztria és Szlov<íkia területére nyúlik át.

Az Alpokalja hegységei és dombsiigai az Ausztriában lévő Kelirti-Aipok alacsonyodó lán­cai és folyók által szabdalt vidékei a nyugati határ mentén.

Az Ks/aki-középhcí»yscí» a Szlovákiából átnyúló ÉNy-l Kárpátok előhegysége.

A Duiiántrilí-domhság szelíd lankái délen és délnyugaton a Dráva síkságát követő horvát­országi és s2 lovéniai vidékeken bukkannjik elő.

Egyetlen nagytájunk, amelynek teljes területe hiűiutnkban található, a Dunántiíli-köxcphegj'scg.

Szomszédaink felé a folyóvölgyek is több he­lyen kaput nyitniik. Hosszabb határokat képező folyóink: északon a Duna és az Ipoly, délen a Dráva és a M ura.

Az orszííg határai tehát nem tennészetes tájha- tíirok, ezért összekapcsolníik bennünket a szomszé­dos országokkal.

SZELÍD FELSZÍNFORMÁK

Hazaink területére az alacsony tengei’szint feletti átlagmagasság és a kis magass<ígkülönbségek jel­lemzők.

Az ország köze! kéthaniiada alföld, egyhar- mada dombság és hegység. A hegységek közepes magiissiígúak. Hazaink legalacsonyabb pontja a Ti­sza mellett, a déli oi-sziíghatámál van. mindössze

OLVASD EL!

Az elsrt részletes magyar térkép 1528-ban készült. Szerzóje Lázár deiík. Bakócz Tamás esztergomi érsek ttlkára volt. A térképet ma az Országos Széchényi Könyvtárbiui órzik.

78 m-re emelkedik a tenger szintje fölé. A legnui- gasabb pont a Mátrában u Kékes (1014 m).

Az orszííg éghajlatát is befolyásoló medence­jelleg a közlekedés sziimára kedvező. Hátrányos azonban a vízkészleteink minőségére, mert az összefutó folyók a szomszédos orszíígokból nagy mennyiségű szennyeződést szállíthatnak ide. A magashegységekből érkező folyók gyakran okoznak árvizeket. így vizeink védelme is csak közös összefogással oldható meg.

Haziínk 93030 km^-cs nagyságával a közepes méretű orsziigok közé tartozik. Mai határait 1920- ban. a trianoni békeszerződéskor vontiík meg, majd 1947-ben. i\ párizsi békével véglegesítették.

49.1. Láz<ír deák térképe. Ha a térkép (a lapok későbbi helytelen ősszcincsztcscl>6l adódó) rossz tájolását kija­vítod. felismerheted rajta fó tájainkat, folyóinkat és a Ba­latont is. Keresd me^ ezekef!

ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!

1. Határozd meg Magyarorsziig földrajzi helyzetét a Földön és Európában!2. Bizonyítsd, hogy Magyarorszitg határai nem természetes tájhatárok!3. Mely országok felé képez határt a Duna, az Ipoly, a Dráva és a Mura?4. Mérd meg az atlaszodban hazánk nyugat-keleti és ész<ik-déli kiterjedését!

50 HAZÁNK A KÁKl’ÁT-MKDKNCÉBKN

R é g m ú l t id ő k f ö l d t ö r t é n e t i e m l é k e i MAGYARORSZÁGON

r FOCÍALOMTAR

előidő. óidei hegységrendszer, középidei üledékek, hegységképzódés, újidei vulkános- sííg és üledékképződés, kőzetek, ásványok

A fóldtörténőt kiai;)kuit képzőklményők. tdjele> mck kalandos utal Jártak be jelenlegi helyükig. A kő­zetek elhelyezkedése nem követi időbeli kiakikulásuk sorr-endjét. A Fold felszínfejlődésének esen»ényel mi* alt iiz óidő. középidő és újidő emlékei éppúgy lehet­nek a felszínen vagy nagy ntélységben. de az iizonos időben és helyen keletkezettek is kerülhettek egy- mástől nagy távolságra.

A LE(5RÉ(iEBBI KÉPZŐDMÉNYEK MA(JYARORSZÁ(í FÖLDJÉN

A /anufáshoz, retuiszcrezcshezfolyamalosan hasz- m iid a U m köuyv 5 2 -5 3 . o ld a lá n a k h íh lá za tá l és a K á rp á to k k o szo rú já b a n c. leckét!

Magyarország legidősebb kőzetei mintegy 500-1000 millió évvel ezelőtt (az előidőben) ke­letkeztek. Ezeket mélyfúrásokkal lehet a felszínre hozni. A Zempléni-hegység előterében azonban

50.1. Mi van luizánk mélyében és a felszínén?

felszínre bukkanó csíllámpalákkal is találkoz­hatunk. amelyek 900 millió évesek.

Az óidő vége felé gyűrődtek fel a Varíszkuszi- hegységrendszer láncai. A hatalmas hegységrend­szer kőzetanyagát őrzi hazainkban a Velencei-hegy- ség és a Mecsek (Mórágyi-rög) gránitja. Ennek emléke a Soproni-hegység kristályos palája és iiz Alföld medencealjzata.

U g y a n c s i i k < i z ó i d ő b e n k e l e t k e z e t t a B a l a t o n -

felvidéki és a mecseki vörös homokkő, valamint a mecseki uránérc is.

ÜZENETEK A KÖZÉPIDŐBŐL

A kö/.cpí(lő ekjén a süllyedések hatitsára bekö\'et- kező tengeri elöntések nyomán több ezer méter vastagságú üledék riikódott le. Ebből az időből számiazik a Dunántúli-középhegység, a Bükk. az Aggteleki-karszt. a Mecsek, a Villányi-hegy- ség mói/köve, dolomitja. Az idősz<tk tengerében rakódott le a bakonyi m angánérc és a Mecsek f'cketekős/eiie.

A középidő végén (kréta) megkezdődött az Eunízsiai-hegységrendszer kialakulása. Ekkor ke­letkezett a Bakony és a Vértes hauxítja, valamint a hariiakős/én.

ókiei variszkuszivariszicuszi a ió medoncealjzatkristályos ^ kőzeteJf

\fityvtíányi ősi róg (900 miKió éves)

Agoi«dki-kai£^r')UP20n^ni-hg.

"Sopfoni

alpilMiák

tengeri útedékek a mélyben

6 km mélyresöByedimedencefenék

közé(Mdei kőzetek a medenceaijzatt>an

főként középktei közetek a (eiszínen

bazattosvulkánok

andezites. ríoitos vulkánok

mét/ségi magmás kőzetek

Közép-magyar- országi törési öv

ősi kristályos rógök a méfyten

aSOmittki éves gránit

eltemeietigránitvonulai

KK(;MCii;r i d ő k KöLi)Tr)RTí:NKri i>:m ií:kki m a c í y a r o r s z á í í o n 51

AZ UJIDO EMLEKEI

Az líjído elején a kíiihtkuU mélyedésekben tengeri elöntések nyomán újabb üledéksorok rakódtak le. A medencék mocsári növényzetéből képződött a barnakos/cii pl. Tatabánya. Dorog térségében, valamint a Nógrádi- és a Boi-sodi-medencében.

A harm adidos/^k középtáján (a iniocénban). HZ Eurázsiai-hegységrendszer felgyűrődésekor a Kárpátok emelkedését a medencebelső süllyedé­se követte. Ez vulkáni tevékenységgel jiírt, amely létrehozta az Ész«»ki-középhegység aiidezil- és riolithcjo cil, crctcle|K‘il. így keletkezett a Mátra rc/x*a*c is. Az egykori vulkánok kőzetanyaga az Alföld mélyén is megtalálható.

A harm adidős/ak vége felé a Kárpát-meden- cét a Piuinon-beltó töltötte ki. Üledékei <iz Alfoldön a 3000 m*es vastagsiígot is elérik. A mocsiiras par­tok növényzetéből képződtek a Mátra és a Bükk lábánál lévő li^nitlclcpck. A Pannon-beltavat a folyók is töltögették. Az üledékek rétegeiben kooIaj és földgáz, halmozódott fel. Ekkor kelet­keztek pl. az Algyő és Szeged mellett található telepek. A pannon üledékek tároljitk a (crmálvi- zckcl is.

A lertiiálv izcink bősége összefügg azzal, h ogy hitz^ink iiliUi a földkéreg alsó része vékonyabb az állagnál. A n^edence aljz;itában a Itóinérsékici-oinoikcctés a foklí átlagnál magasabb. Míg máshol lefelé haladva átlago­san 33 m-enként nő 1 *C-kal a hőmérséklel, nálunk 18 m-enként.

A Pannon-beltó feltöltődésének idősz«ikáb<m lezajlott ha/.altvulkání tevékenység során kelet­kezett pl. a Badacsony és a Szent (íyörgy-hegy.

A neg>c(lid(W.akban, a jégkorszakok idején niiír itt kalandozott a Duna és a Tisza. Medrüket ál­landóim változtatva kavicstakarókat, hordalék- kú|H>kal* aiiikítottak ki. A kavicsterasz-temletek ma fontos ivóvízadó rétegek. A hordalékkúpok ho­mokja építi fel pl. a Kiskunsiígot, Nyírséget. A jég­korszakok nyomai a szelek által lerakott porból képződött lös/takarók is. pl. a Mezőföldön és a Hajdúsiígban. Ma haziínk területén többségében a negyedidősziik képződményei vannak a felszínen.

A felszínfejlődés azonban nem zárult le. Hegységeink ma is emelkednek. Alföldünk pedig süllyed. Az ember ma is fomuílja a tájakat (pl. bá­nyászattal. folyós2u»bíilyoziissal. építkezésekkel).

51.1. A Szent (iyftrgy-hegy bazaltorgonái. Mikor ömlőit a felszínfv a kőzeUmyti^uk ?

OLVASD EL!

Hazaink területén a középidő kőzeteinek lúlnyonió része tengeri eredetű. így értlieiő. hogy a sziinizfrtldi ősnutnidványok igen ritkák. A Mecsek hegységből szánnaző dinoszauruszleletek is csak lábnyomok, amelyeket 1%6-ban a Pécs mellesti Vasas bánya külszíni fejtésében találtaik. Komló közelében 1980-ban leltek újabb dinoszaurusznyomokra.

VárhatiHc ha/ánkhan pusztító erejű A FöldUnket behálózó törésvonalak mentén gyakoriak afbldiivozgások. A nagyobb törésvonalaktól ugyiui távol esik hazánk, de időnként itt is megmozdul a földkéreg. Az 18 10-es. Mórt és környékét megmozgató rengés területéről készítette Kitiubel Pál és Tomtsányi Ádám a világ első földrengéstérképét.

Nézz utámt (tfnUri'nges.hii segítséfiével a legmigyohh hazai fiiUhnoz^ásohiak!

B M ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!

1. Mikor alakultak ki és mely hegységeinkre jellemzőek az alábbi kőzetek: gránit, kristályos pahík. vörös homokkő, mészkő, andezit, bazíilt?

2. Számozd keletkezésük időrendje szerint: kőolaj, feketekőszén, rézérc, bauxit!3. Indokold, miért a negyedidőszaki képződmények uralják hazánk mai felszínét!

52 HAZÁNK A KÁKl’ÁT-MKDKNCÉBKN

A FOLDTÖRTENETI IDŐK FŐBB ESEMENYEI ES KÉPZŐDMÉNYÉI MACÍYARORSZACÍON

IIK)

D) ábra

mOsZAK KOR

hotiKén negyed- (jelenkor)

időszak pleisztocén

2.5 ni. év (}é§.kor)

pliucénújldő

harniad-időszak

miocén

otigocén

eocénO á b r a 67 m. év-

krétaH)áhra 137 millió év

közép idű jura

A )ábra

óidő

clőidő

ősidő

triász235 millió év

285 millió év

karbon

doN'on

szilur

ordovícium

kambrium 5 70 „

2600 millió év

46(X) millió év

FÖLDrÖRTÉNKII KSE.NIlvNY

a mai felszín kialakulása

jégkorszak az északi félgömbön

■áz Euráirsiai*hegységrendszerkialakulása

a Pacifikus-hegységrends/.er kialakulása

a Variszkuszi-hcgységrcndszer kialakulása

a Kaledóniai-hegységrcndszer kialakulása

ősmass/.ívumok kialakulása - a hegységek lepus/lulásával

az e le t kclc ikczcsc , a v ízbu rok k ia laku lása : ő s ­ó ceán . ő s lé g k ö r lé tre jö tte , a fö ldkéreg k ia lak u lása

K()KI{ KO/KTKK. KPÍrŐANVAÍiOK

homok, kavics, lösz

bazaltagyag, homokkő, homok

andezit, andezittufa. riolit. perlit

agyag, homokkő

andezit, mészkő

mészkő

palás kőzetek, mészkő, dolomit

mészkő, dolomit, homokkő

homokkő, vörös homokkő

gránit, csillámpalák

csillámpala

235 millió éve 137 millió éve

k k (;m C ilt i d ő k k ö i . d t ( ) r t í : n k t i k m k é k k i m a c í y a r o r s z á í í o n 53

PKLÜA AZ i:U)K)RDL I.ASRA

Alföld. Kisalföld

Alföld. Kisalföld. IXináiitúti- dombsiíg. ux Éi zaki*khg. mcdcncéi

Tapolcai-mcdcncc.Kisalföld, a / Alföld mélye

Vlsegrádi-hg.. ^mpl<^ni-hg.. Börzsöny, Cserhál. Míítra

Budai-hegység

Mátra. Du»ániiíli-köx<íphegység

Dunántúli'kÖ7.éphcgység

Küszcgi-hcgység. Mecsek. Dunántúli-középhegység

Dunántúli-középhegység.Bükk. Aggtelcki-kars/.t

Mecsek. Bíilaton-felvidék

Vcicncci-hg.. Soproni-hg.

KNKKCIAHOKDO/.ÓK.KRfKK

ligniu kóolaj. földgáz (Mátraalja)

barnakőszén (Nógrádi-m.). kőolaj, földgáz

kőolaj (Bükkalja)

barnakőszén (Tatabánya. Oroszlány), ré/érc (Recsk)

barnakőszén (Ajka), bauxil (Bakony. Vértes)

tekelckőszén (Mecsek), mangánérc (Úrkút)

uránérc (Mecsek)

5. .1. Hom okbuckás Kiskunság

5. .2. Mészkrtfelszín

a Zempléni-hg. előtere

53J. Kristályos pata a K őszegi-hegységben

53.4. M ecseki vörös hom okkő

67 millió éve ma A n t f l r f c f i i i

54 HAZÁNK A KÁKl’ÁT-MKDKNCÉBKN

Á t m e n e t i j e l l e g ű é g h a jl a t , SZESZÉLYES IDŐJÁRÁSSAL

r FO(iALOMTAR

54.1. Műholdfelvétel egy ciklonról

HiiZiínk földrajzi fekvése alapján a mérsékelt öve­zet vHÍ(HÍi mérsckcit övébe tartozik. Éghajlata nedves koiilinentális.

Éghajlatunk alakulásáb;in - mivel nincsenek ma­gashegységeink - a tengers/Jnt leletti magasság csekély szerepet játszik. Az (íceáiitól való távolság miatt a kontinentális voniísok Ny-ról K-re erősödnek. Ezért a napfénytartiuii emelkedik, a fel- hőzöttség csökken, az évi hőingils nő, a csjip.Klék egyre kevesebb. Hiizank niedenajellege niiiitt ezek a vonások a középső területek felé hasonlóan változnak.

54.2. M « lilcm ín ciklon luizánk felelt. Mt'fyikfnnuja hahul iU feleli fink? Mit okoz ez oz ös:J és a léti hónopokhon ?

alacsony I6dnyöm&3ú terület magas kögnyomásúlerOletmelegfront

* * h*degfront

-9 90 - millibar

M " / .

éghajlatot kiahikító tényezők, ciklon, anticiklon, évi napfénytartam, aszály, fagyosszentek, vén- asszonyok nyara

Magy<irorsZ(tg az (kcání, a kontinentális és a mediterrán éghajlati halások találkoz«'(si helyén fek-szik. Az (keáni légtömegek télen enyhébb, nyá­lon hűvösebb időjárást hoznak, sok csapadékkal. A velük érkező ciklonokat* az Alpok vonulatai gyakran késleltetik, hatásukat niódosítji'ik. A szá- ra/.lold belsejéből jövő sziíraz - nyáron forró, té­len hideg - légtömegek éghajlatunk kontinentális jellegét fokozziík. Útjukban a Ki'u’pátok vonulatai akadályt képeznek. A mccliterrán hatást nyáron forró, télen enyhébb légtömegek jelzik. A hazaink délnyugati vidékein ősszel megemelkedő csapa­dékmennyiség is erre vezethető visszii. Az Adri- ai-tenger felől érkező mediterrán légtömegeknek azonban útját állhatja a Dinári-hegység. Mit tanul’ tál a Dinárí-hegység éghajlati szerepéről?

Az ország területére főként a nyugatról jövő ciklonok szállítanak csapadékot. Ennek mennyi­sége és eloszlása az Atlanti-óceántól való nagy tá­volság és a medencejelleg miatt igen szeszélyes. A Földközi-tenger közelsége miatt, különösen

Anliciklon Magyamrszítg iiXcW. Mii okoz Uoióx jelen- léte télen és nyánni'/

Á'I'MKNKTI JKLLhX;C l^XiHAJLAT.SXUSXfel.YRS IDŐJÁKÁSSAL 55

Sopronövi középhőfnérsóklet évi csapadekÁttag

Túrkeve9.S “C évi kózéphőmórsékle)

688 mm évi csapadékátlag

Kékestető10 ,3 X évi Közép^>ömérsék)et 5 .7 *^

529 mm ovi csapadékátlag 784 mm

V. VII. IX. XI.

55.1. Hitzánk éghajlata nedves kAnlinentáli^. h u lo M d o iUagrumok jellegzetes eltéréseit!

ősszel, fontos a délről érkező meditemín ciklonok szerepe.

Az anticiklonok’ iiatás<) éppen ellentétes: a de­rült. csiipiidék nélküli, nyiüon gy<iknm asziilyos idő­szakok kiváltói. Ittlétüket a nyári meleg, télen a hosszabb ideig tartó hideg jelzi.

AZ ÉÍÍHAJLATI ELEMEK ALAKULÁSA HAZÁNK É(ÍHAJLATÁBAN

éf^heijlati elemek tanulnuinyozósához has^iáhl az atlasz tematikus térképeit!

A iiHpsii}*árxá.s, naprciiylarlüm. Haziínk te­rületén - iiz orsziig kis észak-déli kiterjedése mi­att - a napsugárz^ls energiamennyisége nem mutat lényeges különbséget. Sokkal nagyobb az óceáni légtömegek által okozott borultság hatása, amely a napsütéses óník sziímában - az cvi naprénytar- tam han - nyilvánul meg.

A hőmérséklet. Hazánk cvi kö/cphőm cr- sékletc 8-11 °C között mozog. Ez 2,5 "C-kal na­gyobb, mint a földrajzi szélességünkre vonatkozó világátlag. Ennek oka az Atlanti-óceán, illetve a Földközi-tenger hűtő-fűtő hatása.

Az óceáni és a kontinentális légtömegek eltérő hatásának eredményeként télen az óceán felé. nyáron a keleti irányban nő a hőmérséklet.

Lcgmcicgchh hónapunk a Július, leg id e - í»cbb a január. A középhőmérsékletük különb­ségéből adódik az évi ko/.cpes hőingás. Ennek területi eltérései egyaránt az óceántól való távol­sággal és a medencehelyzettel függnek össze.

A hőmérséklet évi jjírásában iizonban gyakran mutatkoznak eltérések.

Május közepén a felmelegedést kisebb vissza- e.sés szakíthatja meg. A l‘a}^vosszcnlek (Pongrác-. Szervác-, Bonifác- és Orbán-nap) körül általában tapasztalt lehűlést hideg sarkvidéki légtömegek

55.2. A felh6ztfl évi átlagos cioszlásii hazánkban (a fclhós .^5J. Az évi középtMSntérséklei Magyarorsziígon. A/< napok százalékban). Keress imigyanizotot az eltérésekre! a legmagustihh és a leguUtcsonwIyh középhömérséklemek?

56 HAZÁNK A KÁRl’ÁT-MKDKNCÉBKN

5A.1. A z évi csiipadékmennyiség sokéves álliigu. Mekkora a !egn(if yi)hh kiHönhség? liuÍ4>k<>UU

okozzák. A derüli éjszakaik - a nagy kisugárzás miatt — a fagyok kialakulásának is kedveznek. A M fdárd-nap (június 8.) köi-üli hőcsökkenés és tarlós esőzés az óceáni ned\ es légtömegek erő­sebb beáramlásával függ össze. A szeptember vé­gén. október elején hőmérséklet-emelkedéssel és sok napsütéssel beköszöntő „vcnass/.onyok nya­ra” a csendesedő ciklontevékenységgel magya­rázható.

A s/cl. Híizánk területe mérsékelten szeles. A szél sebes.sége a Kisalfoldön és a Duniíntúlon a legnagyobb. A Tisza vonalától nyugatra általá­ban az északnyugati, a Tiszántúlon az északkeleti

szél a legjellemzőbb. A szélirányokat befolyá.solja a domborzat is. Bizonyítsd! Vtzs^áUlmc^. hogyan függ össze a szélirány és a csapadék mennyisége! (atlasz)

A csapadék. Magyarország területére éven­ként átlagosan 600-700 mm csapadék hull. Olvasd le az áhráróf. melyek a legcsapadé- kosabh. illetve a legszárazabb tájaink!

A csapadék időbeli eloszlása egyenlőtlen: a legtöbb tavasz végén, nyiír elején esik. Utóbbit az óceáni légtömegek Medárd-nap körüli be<iram- lása okozza. A niediterrán ciklonok hatására ősszel is egy kisebb emelkedés figyelhető meg. A nyiír közepe legtöbbször száraz: gyakori az as/ály. A legkevesebb csapadék télen (januárban) hull. A havazíis (hótakíiró) hiánya veszélyezteti a veté­sek áttelelését, gyakran kifagynak.

Nézz utána az interneten, hogy elődeink milyen időjósló napokat ismertek!

Hogyan v(mtak le következtetéseket az állatok viselkedéséből az időjárás változására ?

Mely napokhozfűződfek népszokások?Mely időpontokat tartották betegség meg­

előzésére vagy elűzésére alkalmasnak?Érdeklődd meg. milyen időjárási jelenségek’

hez kapcsolódó népi ntcgfigyciésckef fananak számon a környéketeken!

Milyen időjárási jellemzőkből következtetnek a várható termésre?

OLVASD EL!

Változik*< éghajlatunk? A kutatók állal etórejelzeti. az egész Földre kiteijedó felmelegedés a hazai vizsgálatok sze­rint a Kárpát>n)edencében is érezteti majd hatását. Térségünkben a következő 20 évben a téli hőmérséklet 2 X>ka l. a nyárt 2*3 KT-kal nő. Télen a csapadékösszeg kisniértékú emelkedése, nyáron S- 15%-os csökkenése várható. A z a*izály- hajlam növekedése szempontjából AlfoldUnk ICözép*Európa legveszélyeztetettebb területe lehel.

ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!

1. Mely éghajlati hatások jelentkeznek hazaink éghajlatában? Hogyan befolyásoljiik ezek az egyes évszakok hőmérsékletét, csapadékviszonyait?

2. Milyen időjiírás víírható a ciklonok érkezésekor? Miben mutatkozik meg az anticiklonok hatá.sa?3. Mi az oka a fagyosszentek körüli késői fagyokniik: a Medárd-nap körüli esőknek; a „vén-

a5*szonyok nyitfa” kialakulásának?4. Tematikus térképek segítségével mutasd be az éghajlati elemek jellemzőit lakóhelyeden!

X IÁ K K A MKLYBKN A FKUSZÍNKN 57

V iz e k a m é l y b e n és a f e l s z ín e n

m FOCiALOMTAR

rétegvíz, piirti szűrésű víz, artézi víz, talajvíz, belvíz, hévíz, résvíz, karsztforrás. gyógyvíz, íirkos, szélfújta, morotva-, szikes, dolina- és mesterséges tó

Magyarorsziig ivóvizeinek 90%-a felszín alatti vízkészletből számiazik.

FELSZÍN ALATTI VIZEK:RÉTECíVÍZ. TALAJVÍZ, RÉSVÍZ

A rélcgvizck legnagyobb tárolói a negyedidőszak- ban képződött hordalékkúpok. A rétegvizek itt a folyókból történő leszivárgással jutnak után­pótláshoz, és a kavicsos, homokos rétegekben át- szűrődnek. Ezek az ún. parti s /ű rcsű vizek. (Ilyenekből látják el pl. Budapest egész lako.ssá- gát.)

Az országban kiteníielt rétegvizek mj'uiik fon­tos csoportját iiz artézi vizek (nyomás miatt fel­színre került rétegvizek) adják.

A 20. sziízadig a legtöbb helyen a talajvízből, ásott kutakkal nyerték «iz ivóvizet. Ez állandó fer­tőzésveszélyt jelentett. Az országban kitermelt vízmennyiségnek még ma is 5-10%-a talajvíz.

57.1. A belvíz minden évben probtéinát okoz a mező- gazdaságban. Mi oz oka?

Ha a talajvíz szintje a sok csapi»dék miatt megemel­kedik és a felszínre kerül, belvíznek nevezzük.

2010 leién 360 000 hektárt (kb. Hajdú-Bihar niegyé- nyi lerüiet) borított el a belvíz hazánkban. Az oka az volt. hogy a Tisza és a csatomiík nuigas viz<illásuk Diiatt nei» tudták tnagukbii fogadni az olvadékvizeket, a fagy miatt szivattyúzni sem lehetett.

Hiiziínk területén a nagy mélységben táiolódó rétegvizek hőmérséklete meghaladja a 30 "XT-ot, ami hazai besorolás szerint iiicir hévíznek^ tekinthető.

A karsztterületeken besziv<ugó vizek - a rcsvi- zek* - karsztforrásokban jelennek meg. A kars/i- források ivóvízként, gyógj vízként* való hasz­nosítása évsziízadokra nyúlik vissza. Hévíz. Eger, Buda meleg vizes gyógyfürdőit ma is ezek táplál­ják (162.1.).

FOLYÓVIZEINK

Magyitforsziíg teljes területe a Duna vízgjiljlőjé- hcz tartozik. A folyó liaziii hossza 417 km. Nagyobb mellékfolyói közül a Káhál, a Siót cs a Drávái njobb. az Ipolyi a bal piuiról veszi fel. Az őszi alacsony víziíllás és az esetenkénti befa­gyás idősz<ikait leszámítva egész évben hajózható.

A Duna a Kisalföld területén állandóan töltö­geti medrét. A Szigetközt és a Csallóközi a negyedidőszakban építette lerakott hordaléká­ból. A Visegrádi-hegység és a Börzsöny között

57.2. Belvízveszélyes területek. Olvasd le <iz aiUiszodnU. az AlföUi mely részuijoin legiuigytthh a helvi'zveszéty!

58 HAZÁNK A KÁKl’ÁT-MKDKNCÉBKN

5X.1. Legnagyobb tavunk, a Balaton nemcsak a fUrdóz^k. hanem a vízisportok kedvelőinek is pantdicsoma

a hegységek kieiiieikedésével páiliuzaiiiosan mé­lyítette niediét, létrehozva a Viscgrádi-s/orost. Belőle kilépve feltöltő munkájának eredménye a S/cn!endrt*i-, a M argit- és a CsepcI-szigel. Budapesttől Paksig a folyó a Mezőfóld lösztáblá- it mossa alá, partcsuszamlásokat* okozva. Délen a Mohácsi-s/Jgctct építette fel.

A Tisza az Észiikkeleti-Kárpátokból érkezve lép hazánk területére. Közel 600 km-es magyar­országi szakaszára - a kis esés miatt - a kanyar* }»ás a jellemző. Nagy jobb oldali mellékfolyói: a Bodrog, a Sajó és a Zagyva. Bal oldalon a je ­lentősebbek: a Szamos, a Körös és a M aros. A Tiszii szélsőséges vízjárású folyó, ami a hajó­zást erősen hátráltatja. Vizében sok lebegő hoida- lékot szállít. (Emiatt „szőke” a Tisza.)

Folyóink tavasszal a hóolvadás (jegesár), nyi'u* elején a sok csapadék (zöldár) miatt árad­nak.

A Duna a nyugatról érkező hóolvadás miatt kialakult iirhulláim összetöredezett jégtáblákat sodor magával. A hazai folyószakaszon ilyenkor még ,/illnÍ" szokott a jég. A mederben egymásra préselődő jégtábliik ha­talmas dugóval záiják el a lefolyó víz útját. Mindez veszedelmes árvízhelyzetet teremthet.

A Tisza vízgyűjtő teóiletén lehullott sok CNap;»dék - gátsziikadások nélkül Is - óriási belvizes területek kialakulását eredményezheti.

TAVAINK

Temiészetes tavaink közül a legnagyobbak a Ba­laton, a Fertő tó és a Velencei-tó.

Az árkos silllycdckheii lévő Balal<m Közép- Európa legnagyobb állóvize. Hosszúsiiga 78 km. legnagyobb szélessége 15 km. A Tihaiiyi-lciszi- getnci található a tó legmélyebb pontja (11 m). iunelyet a fenékánunlások kotortak ki. A tó átla­gos mélysége 3 m. Ezért nyáron erősen felmeleg­szik. télen pedig gyakran befagy. Vizét a főleg észíikról éiicező ..bakonyi főszél” könnyen mozgás­ba hozza. így az északi partjánál mélyebb, a déli partoknál sekélyebb a tó. A déli partra kifutó hul­lámok turz<tsokat építettek. Ezek elrekesztették a tó hajdani öbleit - belőlük moc.saras „iK'rkck” jöttek léire.

A tó fő táplálója a Zala folyó. Az általa szál­lított hordalék és szennyező anyagok hatásám a tó vízminősége - főként a Keszthelyi-öbölben - erő­sen romlott. Ennek oka az, hogy a folyót gátak közé szorítotti'ik. és a Kis-Balal<ml lecsapolt<Uc. így a Zala vize szűrés nélkül érte el a Balatont.

Az eredeti állapot részleges visszaállításával, foko* zatos elárasztással, víztiirozók kiépítésével, növények telepítésével, mesterséges szűrőrendszerek segítsé­gével sikerült a vízminőségronilást megállítani.

\l/ .E K A MÉLVBKN A FKUSZÍNKN 59

A víz foszforturlaliiúnak (ovúbbi csökkentedhez v á lto z ta tn i ke ll m ég a lelepiíléKek csapadékv íz* elvezetésén és a iiiezógazdasági művelés iixxiszerein.

Hogyan szohúiyozzók a Balaton vízjiZinfjét? A Vciciicci-tó a balatoni süllyedék folytatá-

siiban helyezkedik el. Területén a kis vízmélység miatt sok a nádas. Vizét rendszeresen pótolják.

A Fertőnek csak a déli, kb. 1/4 része tartozik hazíínkhoz. Teljes területe a világörökség része. A tó igen sekély. Vize a gyenge lefolyá.s miatt enyhén sós. Vízszintje erősen ingadozó, mén kis vízgyűjtőjéhez képest nagy a párologtató felülete. A tó medencéje a feltöltődés előrehaladott állapo­tában van.

Az Alföld tavai főként s/.éirújla niélycdcse- kct töltenek ki. Ilyen pl. a Szeged melleit található Fehér-ló. Jellemzőek még ezen a tájon a levágott folyókanyarulatokból kialakult morotva tavak, holtágak és a s/íkes tavak. Morotvató pl. a Ka­locsa környéki Szelidi-tó.

A karsztvidékek mélyedéseiben keletkezeti tavakra példa az Aggteleki-karszt dolínatava, a Vörös-tó.

Meleg vizes forrástavaink sorában kiemelke­dő a Héví/i-tó és a Miskolctapolcai-forrástó.

Meslcrscgcs tavaink többsége ivó-, öntöző- és ipari vizet tárol, vagy haltenyésztési és turisz­tikai célokat szolgál. Közöttük a duzzasztással létesített Tisza-tó a legnagyobb.

59.1. Hévízi-ló: Európa legnagyobb gyógyító hatású ntes- leiNéges ta\ a

KMzthety

etsö ütemt>en (eiiMött víztározó

1992-t>»n6l(dszúitvíztározó

ápOid víztározó

A Kis-Balaton vízvédelmi rendszere

59..V A Tisza niiírtélyi holtágának műholdfelvétele

59.4. A Kis-Balaton sZiímos ritka és védett vtzii»<tdámak itd otthont. Nézz utána, tnelyehwk!

60 HAZÁNK A KÁKl’ÁT-MKDKNCÉBKN

ü ] OLVASD EL!

A budaipesti Duna-sziikaszon övszefUggó jégtiikiiró viszonylag ritkán képződik. Az 14S8. január 23-ról 24-re virradó éjszíikitn azonixtn olyan vastagon fagyott be u folyó, hogy Szilágyi Mihály 15 ezer kutoniya és a Rákosrétre össze­hívott király vitlasztó országgyűlés álkelltetelt volrui nijta Bucliínt Bilr a Gantiak és a Hunyadi-párti neinesek ntegegyeztek Mát)'«is király nKgválasztásában. a legenda úgy tartja, hogy a Duna jegén éljenzó lötneg kiáltotta királlyá Mátyást.

A Balaton környékének földtörténeti múltját és természeti viszonyait a Magyar Földrajzi Tiirsaság keretében az id. Lóczy Lajos által szer>'ezett és vezetett kutatások tették ismertté. A tudós sírja az arácsi temetőben van. Mely kontinens megismerése kapcsán haUoltál már Lík'Zy iMjosróí?

Mire figyelj, ha a Balatonnál nyaralsz? A balatoni viharok közeledtét az Orsz<lgos. Meteorológiai Szolgálat siófoki obszer\’atóriumából jelzik a parton több helyen felállított sárga fényű, forgó lámpiík működtetésével. Mi­nél nagyobb a várható szélsebesség, annál gyakoribbak a percenkénti fény vilhmások.

ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!

1. Melyek <iz ivóvízellátás szempontjából legfontosabb felszín alatti vizeink?2. Jellemezd két legnagyobb folyónkatí Mutasd meg a térképen legnagyobb mellékfolyóikat!3. Hogyan keletkeztek haz<ínk tavai? Mondj mindegyikre példát, és mutasd meg a térképen!

K ü z d e l e m a v iz e k k e lKIECÍESZITO ANYA(Í

A Kárpát-medence, s »izon belül Magyarország vízhálózatának mai állapota az utolsó száz évben elvégzett folyószabályozások, iírmentesítések, bel- vízlecsapolások eredménye. A legnagyobb kárt év- sziizadnkon keresztül az ismétlődő és időszakos vagy állandó vízborítást okozó árví/ck okozt;ík. A kis esésű folyók círhullámaikat nem tucitíík le­vezetni. s azok hatalmas területeket öntöttek el.

ÁRVÍZMENTESÍTÉSÉS FOLYÓSZABÁLYOZÁSA KÉT LE(iNA(ÍYOBB FOLYÓNKON

A r<^maiak és a honfoglaló magyarok után is marad­tak nyomok, .unelyek azt mutatják, hogy vízépítési munkálatokat végeztek. A török idegben pedig a víz­zel borított területeket védelmi célokra luisznosítottiík.

A Diina kisalföldi szakasziín végezték <i legna­gyobb szabiílyozási munkálatokat. A 19. sz<ízad utolsó évlizcdében kö/xM nicdcrlK* terelték a szi'un- talan mellékágra bomlott folyamot. A hajózás biztosftására kikotorták a ziítonyos medret. A Csallókö/t és a S/igctkö/l maliikkal vették körül.

A folyó évről évre ismétlődő jeges i'u adásai Budapestre jelentettek nagy veszélyt. A zajló jég

levonulásának gyorsításiíra ezért a Ráckevei (So- rokSíiri)-Duna-ágat elz<'iiléík. ezzel a főágba terel­ték a veszélyes iuhullámor. Ma iiiár, ha szükséges, az összetorlódó jégtábliíkat fel is robbantjiik. A fő­városnál a partok védelmére kiépílcttck a rak- parlokat is.

Az .\l*I)»iui szabályozíísát még Széchenyi Istvánja* vaslati'u’a végezték el a Kazitn-szorosban lévő. a hajó­zást akadályozó sziklák felrobbiuitásával.

M it Utnulfúl tmír a K(fZÓH'SZor(fsról?

60.1. Tata vízvédelmi rendszere (középkori metszel)

KOZDKLKM A VIZKKKEL 61

fővódgát nyári gát nyári gát fővádgát

ármentesitett terület hullámtér me<Jer hullámtér ámíentesített terület

ártér ------------------------------ >

61.1. A z i'ulér* keresziincíszele. Magyarázd meg kél kiiUmhözőgát jefaitőségét!

A Tisza sziibályozásiít a 19. sz<íz<id közepén kezdték meg. Kanyaruiataínak lcvá}*ásával az 1212 km-es hosszát 760 kni-re csökkentették. Az esésnövekedés eredruényeként a folyó gyor­sabban tudta levezetni az árhullámokat. Partjai mentén védd}>átaka( építettek (6i.i).

A terület hclvi/cíiiek elvezetéscrc jelentős csatornahálózatot hoztak létre. Az elvezetés következménye lett azonban az alföldi tiíjak szá­razabbá válá.sa, az aszályos területek növekedése, a talajvízszint csökkenése és a szikesedés.

Az lírvízmentesítés és a lecsapolás Magyar- országon hatalmas területeket érintett: megnőtt a sziíntóterület, csökkent a megniűveletlen térsé­gek aránya, fejlődött az erdőgazdálkodás.

A 'Tisziíbói TisziUöknél és Kiskörénél ágazik ki csatorna. Olvasd le a nevüket a térképről!

Folyóink szabályozásában kiemelkedő szere­pe volt Széchenyi István elképzeléseinek és Vá­sárhelyi Fái terveinek. A vizekkel kapcsolatos tennivalók sora azonban nem ziírult le. Az <lr-

61.2. A Duna IS3S-as itrudása Pcs(cn

mentesítés, belvízelvezetés, a felszíni és a felszín alatti vizek védelme további tennivalókat kíván.

VÍZERÖMÚTERVEK KÖRNYEZETI PROBLÉMÁKKAL

Magyarorsziíg jelenlegi folyóvízi vízgondjai között igen jelentős az elkezdett, majd abbahagyott és ma Szloviikiával vita tárgyát képező bo^nagym a- H)si vízléiícső. Ezt még 1977-ben kezdték építeni. Az építkezés a Duna többcélú hasznosításiít céloz­ta meg: az energiatermelést, az árvízvédelmet.

613. Vásárhelyi Pál szobra Szegeden. Készíts rövü/Iwszít' mohit tíz életéről!

62 HAZÁNK A KÁRl’ÁT-MKDKNCÉBKN

S 2 L O V A K I A Felv/z-csatoma 8ŐS.

i M a g y a r o r s z A q

//77? ldnékkCiS2öt>

“ mecJereizárds árvfzvédeUní töltés

40 vízhozain m*/8

i7 - -> (íuzzaszió. rteive efőm ű h ^ ö 2s>«ppei

I a sM étoM ) u in a m agasabb

I vízszint«t

62.1. A z elterelt Duna a Szigetköz környékén. Énebnezd azáhnU!

a hajóziísi feltételek biztosítását. A tervezéskor azonban néni vették kellően figyelembe a környe­zeti hatásokat.

198'9-ben a magyar kormány felfüggesztene az épít* kcz<5sckc(. s lépeseket telt az eredeti állapot vissza­állít ására. (Pl. elbontottiik a már megépült nagym a­rosi gátat.)

Szlovák oldalon megépült a dunakiliti víztá­rozó és a bősl erőmű.

A Duna elterelésében j»drt<kS káros hatásokat időközben Magyarországon igyekeztek csökkenteni. Pl. <i Sziget­közben a talajvizszint mélyebbre süllyedésének és a terület kiszúradásiíniik elkerülésére elziúiiik a sziget­közi mellékágakat a Duna fö medrétől. így megemel­kedett a Szigetköz lalajvizszintje is.

DUNA MENTI ORSZAÍJOK - DUNA-STRATÉCJIA

Az EU állam- és kormányfői kérték fel az Európai Bizottságot íiz uniós Duna-stratégia kidolgozá­sára. A stnitégia célja a Duna vízgyűjtő medencé­jének területén lévő (30 níiilió fős népességű) 14 ország együttműködésével javítani a folyó mentén élők életminőségét; jobban kihasználni a Daniiban rejlő gazdasági lehetőségeket. Az előbbieket úgy megvalósítani, hogy közben javuljo-n a vízn)inőség, ne károsodjon a folyó és környezetének élővilága.

20El első felében Magyarország látta el az EU soros elnökségét. Ennek az időszaknak egyik kiemelt témája a Duna-stratégia megfogalmazása volt; konkrétan az akcióterv végső változatának elkészítése.

Figyeld a híreket, hogyan sikerült az itjfajta régiós együtlmiíköíh'shen érvényesíteni a vízi száiiítds mellett a kikötői, az eneigetikai és a kör- nyezatvédelnii szetnpontokat!

AVASARHELYI-TERVT O V Á e e F E J L E S Z T É S E

A Tisza i'u'vízvédelmi rendszerének kiépítése óta a folyó menti élet igencsak megviíltozott. Ma mint­egy 1.5 millió ember él a volt áileilileteken ott. ahol valaha a víz volt az úr. Az iin ízvédelem és a folyógazdálkodás mellett jelenleg a temiészet- védelem és a tenyészeti állapotok visszaállítá.sa is új igényként jelentkezik. Ez vezetett a Vásárhelyi­terv továbbfejlesztéséhez. Elképzeléseiben az ökológiai, a teniiészetvédelmi, a környezetvédel­mi meggondolások, a gazdálkodás, az idegenfor­galom. az élet- és vagyonbiztonság játszik fő sze- ■“epet. Alappilléreit a nagyvízí meder vízszállító képességének helyreállítása és az árvízcsökken­tő tiírozók alkotjiík. Az előbbi érdekében a tölté­seket a mai biztonsági előírásokhoz igazodva az árvízszintre kellene kiépíteni, megerősíteni.

62.2. Ár\'(zi tározök a Uszitn (2010)

r -y ...- - './•

DÓI>8orsodi

J K6ef»9i

Ozanwa Kfaagfeközi /

Hanyi Jászság i

Nagy>cöna'9>i

HCKtO&

f

•»0 megépült

0 épülő

# tervezett

k O z d k lk m a \ i z k k k e l 63

A töltések magasításával azonban a feltöl- (6dés miatt már nem lehet sikeresen védekezni az egyre pusztítóbb tiszai árvizek ellen. A Vásiír- helyi-terv másik elképzelése szerint ezért vész­tározókat létesítenének a már ármentesített Tisza menti területeken (62.2.)«

Az első ütemben hat tározó épülne ki. Ezek már 30 cm-rel csökkentenék <iz árhullámok tető­

zését. A később kialakítandó tározók pedig 60 cm-es apadást tennének lehetővé. így a néhány nap alatt akár 10 m-es vízszintemeikedésre is képes Tisza szélsőséges vízjárását némileg ki­egyenlítenék.

A tározók vizének öntözővízként történő hasznosításával az árvizek után gyakran bekö­vetkező aszályt is enyhíteni lehetne.

OLVASD EL!

A honfoglalás időszakában u rideg állattanás fő területei az árterek voltak. Az árterek kiterjedését az ún. fokrend- ü2&n&\ <;zabályozták.

Mi volt ennek a lényege? Az alföldi folyók ár- fi-'.l. A fokos vízgazdálkodils vizeik hordalékának szétterítésével niedrUk két oldalán néhány iwéter magas és több száz niéier széles folyöliátat építettek (pt. a Tiszahát). A folyó- hátakat iitegszakíló nyílások - kis erek. „fokok" segítségével az áradiisok vizét a mélyebben fekvó ártérre vezették. Ezek egy része emberi alkotás volt. A fok<^ a magasabb vizállá-skora folyót n>eg- csapolták, apadáskor pedig a vizet a folyón)ederbe juttattsík vis.sza.

A fokokat, ereket, az általuk táplált sekély ta- \ akat és ártereket változatos módon hasznosította a halá.szat. a nád* és fakitenitelés. a vályogvetés, a helyi vízi közlekedés, a be-és kii'tramló vízener­giáját pedig a vízimalmok.

A még a 17-18. században is múködó. az áradásokat szétterítő fokos vízgazdálkodás jóvoltá­ból - főleg a Duna mentén - virágzó n>ezővárosok is kialakullak.

6.Í.2. A 2000-es árvíz a Tiszán. Nézz iitáiio. melyik évhai (íöniöite nmilw Szegc<let az úgynevezetf luigy árvíz/ Milyen nuigusságfHin teiözön akkora folyó?

64 HAZÁNK A KÁKl’ÁT-MKDKNCÉBKN

N ö v é n y t á r s u l á s a in k - t a l a ja in k

r FOíiALOMTAR

növénylársuliís, lonibhullutó erdő, erdős puszta, txima erdőtalaj, niezőségi talaj, öntés-, láp-, réti, szikes talaj, homoktalaj, szürke erdőtalaj

64.1. Az erdősültség iiránya niegyéinkben. Indokold a nagy eltérések^’/!

Hazánk területén a természetes növénytakaró területileg jellegzetes csoportjai növénytársulá­sokat alkotnak. A két legjellemzőbb természetes életközösség: az crd(M pusxtn és a lombhiillató erdő.

Az ország éghajlatában jelentkező óceáni, me­diterrán és kontinentális hatások miatt a növény- tilrsulások l'ajokhan gazdagok és vállozatosak.

ERDŐS SZTYEPPEK- LOMBHULLATÓ ERDŐK

Az AHÍildön egykor jelentős kiterjedésűek voltak az erdős puszták, melyeket ligetes mezőségek, tölgyesek, lápok. mocs<u ak tarkítottiik. Ma ezek­nek csak töredéke létezik.

A természetes növényzet foltjai leginkább a Duna-Tíszii közti hátsiig homokbuckás teiüietén maradtak meg (homokpusztai gyepekkel, nyáras- borókásokkal, pusztai tölgyesekkel, árvalányha- jas rétekkel). A vízi és ártéri növénytársulások a folyók partjait kísérik. A Nyírség terjedelmes lápjai a jégkorszak utáni hűvös idősziik növény­ritkaságainak nyújtanak menedéket (pl. a Bátor- ligeti-ősláp).

A temiészetes növénytéírsulások helyét a löszös tájakon elfoglalták a szántóföldek. Az Alföld és a Kisalföld ma már kultúrt^íj.

A közcphc}»y'scgck, dombvidékek nagy részét ma is erdők borítják. Ezek többsége telepített, csak foltokban találhatók (Mhoiiosak (pl. a Bakonyban, a Soproni- és Kőszegi-hegységben: luc-. erdei- és vörösfenyők). Leggyakoribb lonibhullató erdő­ink a melegebb-sziírazabb alacsonyabb régiókban a tölgyesek, a magasabb-hűvösebb részeken a hiikkös<)k. Előbbiek lazii lombkoronaszintje alatt gazdag aljnövényzet díszlik. A bükkösök zárt lombkoronája nem engedi át a napfényt - ezért az aljnövényzetük gyér. A hegységek növényzetének szerény magasság szerinti övezetessége a Bör-

64.2. Né hiiny őshonos állatunk: a nagy kócsag, a nyuszi, a foltos szaliunandra és a pannon gyík. Hol étnek?

NOVKNYTARSL’LASAINK - TALAJAINK 65

zsönyben. a Mátrában és a Blikkben alakult ki. A Dunántúli-középhegység, a Dunántúli-dombság és a Mecsek déli lejtőin az erdők aljnövényíwtében megjelennek m editerrán fajok is (pl. rozsdás gyűszűvirág, niajomkosbor).

HAZÁNK TALAJFÖLDRAJZI KÉPE

Mi a talaj? Idézel fel. amit a keletkezéséről, a talaj­fajtákról tanultál' HaszjMÍd az atlasz talajtérképét!

Haziínk területén - éghajlatának, természetes növénytakarójának megfelelően - főként kél zonális lalajt'éleség a jellemző: a mc/xiscgí talaj (c>itTiM)/jom) és a hania crdnUilaj.

A me/oscgj talajok főként az alföldeken ala­kultak ki. A legtermékenyebbek a löszvidékeken vannak: a Bácskai-, a Hajdüsági-löszháton. a Maros-Körös közén, a Mezőföldön. Bennük a humuszréteg az egy métert is elérheti.

A barna crdotalajoknak az alapkőzettöi. víz- ellátottsiígtól függően sok vál(oz<ituk van. Megta­lálhatók a középhegységeinkben, dombvidékein­ken. de alföldjeinken is. A csapadékosabb nyugati tájakon a sxiírkc vagy fakó erdőlalaj a jellemző.

Az alföldek különböző vízellátottsiígü teiülete- in többnyire alacsony teni}Őképes.ségú talajok kép­ződtek. Az ártereken és a tartósan vízzel borított területeken öntés- és láptalajok jöttek létre. A fo­lyókat kísérő magasabb térszíneken humuszban gazdagabb réti talajok képződtek. A lecsapolt vi­dékeken a s/ikcs talajok foltjai találhatók. A ho- m oktalaj minősége a humusz taitalmától és a tápanyag-utánjxStiástól (trágyázástól) függ.

65.1. Mezőségi talaj (balni) és. barna erdőlalaj szelvénye. Hasonlítsd össze huniitszrélegiik nisiagságúi!

65.2. Ár.'ahinyhajcL'i rét

OLVASD EL!

Őshonos háziúllataink valith;) fontos teniiészeti értéket képvisellek. Mára kiszorullak az állattenyésztésből, védelmei igényelnek. Néhiíny példa közUIUk: magyar szUike (szarN'asmarha), lipicai, nóniusz (lő), mangalica (sertés), ntcka (juh), kendennagos magyar (tyúk). Nézz iiuUui. nemzeti parkjaink melyikében taláthatók meg!

ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!

1. Melyek hazánk jellemző növénytiírsulásai? Mire vezethető vissza nagy fajgazdag.ságuk?2. Mely tájainkon jellemzők a lombhullató erdők? Melyek a leggyakoribb fajaik?3. Melyek a legértékesebb talajféleségeink? Hol találhatók?4. Milyen összefüggést látsz a növénytakiirók és a talajfajtiík között? Mondj mindegyikre t<ypéldát

is! Használd az atlaszodat!

66 HAZANK A KAKl’AT-MKDKNCKBKN

T e r m é s z e t i e r ő f o r r á s a in k

m FOCiALOMTAR

tennészeti erőforrás, fogyó és megújuló erő­forrás, külszíni fejtés, nem fémes ásvány, geoteniiikus energia, hőösszeg, klimatikus gyógyhely

IJézd fel, melyek a természeti erőfomí.sokf A term észeti crőíV>rrás()k között vannak

olyanok, amelyeknek az újratemielődése nagyon hosszú ideig tail. Ezért felhasználásukkor csak az ismén készletekkel lehel sz<ímolni. Ezek Togjó erőforrások (pl. szénfajták, kőolaj, földgáz, ér­cek). Mások megújuhiiik. és így tartósniik tekint­hetők. Megújuló tennészeti erőforrás*: a nap­fény, a mozgó víz, a szél. A felszín alatti vizek, a talaj, a temiészetes növénytiikaró szintén ide sorolható, de ezek csak hosszabb idő alatt képe­sek újratemielődni. A már felhasznált erőfor­rásokból vissza is nyerhető néhány, pl. az ócska­vas. ii papír. ii iiiűíinyag és az üveg egy része.

6<s.l. Földgázkitermelés Hajdúszoboszlón. Keress más fiil<l};tízjlefőhefyeket is az oiUtsz/Hlhon!

SZE(ÍENY VA(ÍY(ÍAZDA(Í HAZANK TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKBAN?

A válasz nem egyértelmű. Bőségesen vannak pl. termőRildjehik, megfelelő mennyiségben állnak rendelkezésre felhasználható ví/.kés/.ieteink. Természeti erőforrást jelentenek szép tájaink, védett tennészeti értékeink is. Ugyaniikkor ke­vés az eiiergiahordo/.óiik*, és több ásványból egyáltalán nincsenek gazdaságos<in kitermelhető készleteink.

FOÍÍYÓ TERMÉSZETI ERŐFORRÁSAINK

Kőszéntelepek. Jelenlegi szénvagyonunk legna­gyobb hányada lignit, egynegyede bamakőszén, és van némi feketekőszenünk. A gyenge fűtőérték, a magas hamu- és kéntiirtalom miatt szeneink gyenge minőségűek, és felhasználásuk jelentős környezeti terhelés! okoz.

Széntelepeink egy részében a szénrétegek vékonyíik, a gépi kitennelést a vetődéssel elmoz­dult rétegek nehezítik. Egyes bányákban a karszi- vízbetörések is akadályoztiik a kitennelést.

Ll^iitkés/letelnk többsége az Ész«iki-közép- hegység déli lábánál található. Kis fűtőértékét ellensúlyozzál, hogy kiils/íni fejtéssel is bányász­ható.

Kaniakd^/eneink fő előfordulási helye a Du­nántúli- és az Északi-középhegység. Az egykori

66.2. Külszíni lignitbiínyu Visojiia niellett, a Mátra lábiímíl. Miért goZ(íos<igos ez a fejtési jnótt?

I KRMÍ:SZKri KRŐFORRÁSAINK 67

bányák nagy részét a gazdaságtalan kitermelés miatt bezárt<(k.

Fekctekőszcn a Mecsekben található.A s/ciihidrogciick. Magy<irországon először

a Zalai-dombság térségében hoztak felszínre kő­olajat és földgázt. Ennél sokkal jelentősebbek azonban az AIRjld deli rcs/^n felkutatott kész­letek. Ma a kőolaj- és a földgiíztemielésben is ez a terület vezet.

Krceink. A Mátrában a rczcrc mennyisége világviszonylatban is jelentős. A kitennelése a réz világpiaci árához képest azonban túl drága lenne. A Duniíntúli-középhegységben található bauxU- vau>'0 !iunk mennyisége sem c.<?ekély. alumínium- tartalma viszont alacsony.

A Bakonyban található man^áncrckc.s/lc• tünk, amely iránt meglehetősen kicsi a kereslet.

Nent rémes ásványoklM»l jelentős mennyiség található haz<ínk területén (Id. 67.2. ábra). A hegy­ségek többféle építőkövet, építőanyagot szol­gáltatnak: andezitet, bazaltot, mészkövet, dolo­mitot. A hordalékkúpokból, folyómedrekből homokot, kavicsot termelnek ki.

MECÍÚJULÓ TERMÉSZETI ERŐFORRÁSAINK

Megújuló tenyészeti erőforrásaink sorában ki­emelkedő a vi/ck szerepe.

Folyóvixcink ener{»iatcrmelcsrc kevéssé alkalimisak. A Tiszán ugyan két erőmű is épült, Tiszaloknél és Kiskörénél, teljesítményük azon-

67.1. Tefterhiíjók a Dunán. Mii énlemes víd úmn szííHiiutii?

\ K is ó rs é Fdftfrfván • / 4nM<Aí htmiíi

l$t«ncn«ze|e

/ ihirtuiur

'árCSV

' 'v./'PAIházaJx

67.2. A nemfétiies ásványi nyersjmyagok bi'myúszatu. iiuiiui. melyik mire luisvuHlianH

bán kicsi. Megépítésük elsősorban a kedvezőbb hajó/Hsi fcUélclek biztosítását és az öntözést szolgálta. A folyó forgalma a szélsőséges vízjárás miatt c.sak belföldi jelentőségű.

Mely alföldi tájakra juttatnak öntözővizet a Tiszáhóí kiágazó csatornák? Hogy nevezik a Kiskörénél kialakított viztámzót?

A Duna vizét elsősorbim ipari vízként ha.sz- nosítják. A folyó partja mentén vízigényes üze­mek pl. erőművek, papírgyárak, vegyi üzemek sorakozniuk.

A folyó egész magyiirorsziigi sziikaszii hajóz­ható. bár közvetlen kijárata cs<ik a Fekete-ten- gerre van. A K ajna-M ajna-D una vízi út kiépí­tése óta azonban az Északi-tenger is elérhető hajóink számára, biír kihasználtsága kicsi.

Leszűkíti a sziíllítás lehetőségét nűndkét nagy folyónk folyásiránya és mélysége.

A Tcl-szín alatti vizek közül <iz ivó- és iparivíz­ellátás szempontjából is fontosaik a rétegvizek (elsősorban az artézi vizek) és a résvizek.

Hol vannak nagyobb víztározó rétegeink? Mi­kor és mi alakította ki ezeket? Mely hegységeink­ben kvkth 'zik karszf^'íz?

Hazánkban világviszonylatban is jelentős mennyiségű termálvíz találiiató. Hasznosításuk iizonbiui igen komoly befektetéseket igényel, mert ezeket nagyobb mélységből (esetenként 1500- 2000 m) hozztík fel. A kitemielt vizet pótolni is kellene.

(londoi jelent az is. hogy a lennálvizek kUlönbözó sói a talajba kenilve környezeti károkat okoznak. Megol­dás tehetne, ha a kihűlt vizeket visszapréselnék erede* ti helyükre. így pótlásuk is megoldódna. (Jelenleg több helyen hígítás után a közeli folyóbajuttatjiik - és fizetik a bírsiigot.)

6 8 HAZÁNK A KÁKl’ÁT-MKDKNCÉBKN

A magas hőmérsékletű vízkészlet által képvi­seli geotermikus ciicr}^val* a mezőgazdaságban üveghi'izakat, toüasiítnikat fűtenek. Néhány helyen (pl. Szegeden) lakások fűtésére is felhasználják.

A temiálvizű és oldott ásványi anyagokat megfelelő mennyiségben és összetételben tartal­mazó rüitJők vize í»>ógvászati célokat is szolgál. Legisineilebb gyógyfürdőink (pl. Hévíz, Hajdii- s/ohos/Jó stb.) idegenforgalma ezért igen nagy.

A megújuló energiaforrások között nagy értékel képviselnek a talajok és a természetes iiövény- takar<>. A talaj képződése hosszú folyamai, káro­sodása viszont sokszor visszíifordíthatatlan. Leg­inkább a lejtős területek vannjik veszélyben. Itt az eredeti talajok kb. háromnegyede lepusztult.

ME(ÍÚJULÓ TERMÉSZETI ERŐFORRÁST JELENTENEK ÉíJHAJLATUNK JELLEMZŐI IS

Az éghajlati elemek közül a n ap su g ár/ás - a napsütéses óra és a hőösszeg* - értékei igen kedvezőek a mezőgazdaságra.

Évi csapadékm ennyiségünk is elegendő a növénytermesztéshez. Kedvezőtlen viszont a csapadék évi eloszlása.

Még kevéssé használjuk fel energiatemielésr< a nup- sugárzást és a szelei. Pedig napeleiitek segítségével egy egész lakás eIektronK>s es^ özei üzemeliethetők lennének. Ma még jelentős anyagi befektetést igényel a napelentek elhelyezése l-l lakó* vagy középületben. Hosszaid) távon azonban niegtéríil az önellátó energia- tcniKlés miatt.

Magyarország ugyan nem tartozik azerÖNen sze­les Icrillciekhez. ennek ellenére egyre inkább terjed a sziélernművek építése is.

A levegőt gyógyászati célokra hasznosítják a klimatikus gyóg>helyck*, pl. a Mátrában és a Bükkben. Gyógyító hatású néhány barlangunk levegője is (pl. a Baradla vagy <iz abaligeti).

A már felhasznált, feldolgozott erőforrások líj* rahas/.iiosítása fontos lenne az ország sziímára. Kevesebb energiát használnánk fel. erdők mene­külnének meg, kevésbé szennyeződne a környezet.

Támaszd oUi ^yakorhiti pélJákkal, hogyan le­het hegyűjteni az újrahcisznosírásra alkalmas anyagokat!

6K.1. Hazainkban még kevéssé kihasznált energiaforrások: a napsugárzás és a szél energiája. Gon<h>lkoz:J Hová cél- szerű lelepfteni nepefeniekei és szélerőművekeiT

ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!

1. Csoportosítsd tenyészeti erőforrásainkat!2. Mely erőforrásaink szolgáltatnak energiát?3. Ismertesd a hazainkban előforduló érceket és a bányászatukkal kapcsolatos problémákat!4. Mely nyersanyagok állnak az építőipar rendelkezésére?5. Elemezd vizeink gazdasági jelentőségét az alábbi szempontok szerint: energiatemielés. ön­

tözés, hajózás, ivó- és iparivíz-ellátás, gyógyászat!6. Mely éghajlati elemek jelentenek természeti erőfonást hazánkban?

K()RNYK/>K'I’ÜNK ÁhLAI’OTA ílS N ÉDKLMK 69

K ö r n y e z e t ü n k á l l a p o t a és v é d e l m e

r FOCÍALOMTAR

meddőhányó, talajerózió, talajsavanyodás. sa­vas eső. szelektív hulladékgyűjtés

A Kárpát-medence természetföldrajzi értelemben egységes. Temiészetl környezetének egyensúlyát a 19. század folyamszabályozási, lecsapolási munkálatai, majd a gyors iparosodils. a települé­sek fejlődése, a vasútépítések megbontották.

A SZILÁRD KÉREC ÉS A TALAJOK ÁLLAPOTA. VÉDELME

A szilárd kéreg sebhelyeit okozó bányás/at káro­sította a növényzetet, meg\ áltoztatta a teniíészetes vízmozgási folyjunatokat. és kihatott ;iz élőhelyek­re. A meddőhányók’®' maradványai kiporz<lsukkal. kioldódásukkal ma is .szennyezik a talajt - de a le­vegőt és a vizeket is.

Ezek a gondok elsősorban középhegységeink­ben jelentkeznek. A beziín bányák is veszélyt je ­lentenek.

Jár.itaikban felgyülemlett a bányaművelési segédanyagokkal szennyezett víz. Hasonló gon­dot okoz a már nem üzemelő bány<íkban az ércek­kel kölcsönhatásba lépő csapadékvíz is.

6‘Al. Me(kl6hányó Zagyvsirrtna halárííban

erősenpusztulóközepesenpusztuld

gyengénpuszmtónempusztuió

leitMMÖ8^ által pusztítón

69.2. Talajpusztulás Magyarorsziigon. Vesd össze tíz tulti’ szfxt Uiltijitpiisok térképével.' Mely UiUijok pusztulása erőteljes?

Az Alfölílön a szénhidrogén-kutatáskor és -kiteniieléskor keletkező fúróiszap szennyezi a ta­lajt és a vizeket.

A lejtős területeken a lalajum/ió* jelent prob­lémát. Ennek megoldása a teraszképzés, a talajvé- dő fasorok telepítése, a lejtés irányiira merőleges sziíntás, a túlzott legeltetés elkerülése és a v ís s z í í-

erdősítés. A talaj teniiőerejének megőrzését a szak­szerű trágyázás, a növényvédelem és a helyes vetésforgó szolgálja.

A talajsavanyodás területei a folyók árte­rein képződött talajaink. Fokozza a savanyodást a műtrágyáziís és a le\'eg5szennyezés is. E talajok minőségét általában meszezéssel javítják.

Szikes talajaink alacsony temiőképességének javítá-sa kétirányú. Savanyú szikesek esetében a mész pótlásiít mélysz<'mtá.ssal kombináljiik. A lúgos kémhatás csökkentését öntözéssel és savanyító hatású anyagok (pl. lignitper) adagolásával végzik.

A VIZEK ÁLLAPOTA ÉS VÉDELME

A felszín alatti vizeink kb. egyhaniiada kitűnő mi­nőségű. A réteg- és karsy.lvi/xrk egy részénél is megjelent azonban a nUrátsxcnnyexcUségf ami elsősorban a mezőgazdasági eredetű szennyezé­sekre vezethető vissza (műtrágyázás). Komoly veszélyt jelent a felszín alatti vizekre a hulladék­elhelyezés és az olajszennyeződé.s.

70 HAZÁNK A KÁKl’ÁT-MKDKNCÉBKN

arzénnalszonnyezettvi^

70.1. Hazánk mely uijdiii jdetitős tíz ivóvizek arzén-Uir{ahm4? W zz utána. niUyen éleuoni hatása van!

A felszín ülatti vizek védelmének útja a sy.cnnyc/őíorrások Icls/^molása és a még scr- (etlcn \í/J>á/J.sok (pl. a parti szűrésű vízkészle­tek) védelme.

A f'cis/íní vi/ek minőségromlása az utóbbi időben lelassult, de nő a hakteríológiaí s/eiinye- zettséft (pl. a Dunán). Az ipari és lakossági víz­fogyasztás bővülésével növekedett a szennyvizek mennyisége, iunivel a csatornahálózat és a szcnny- ví/.tis/títás nem tudott lépést tartani. Sok szennyeződés érkezik a folyókon külföldről is. ami a ncm /ctkö/i együttműködési is szUksé- ge.ssé teszi.

Néz(^ titcg az utlaszodhan hazai folyóink víZ' szennyezettségének a mértékét!

A 2000-ben a SzaiiK>K ronuínial szakitszán a folyóba juioit ci;inidszénnyezödés hosszú szakaszon pasztí- totlii a Tisza élóvilágál.

A Balaton vízminőségromlását az utóbbi idő­ben sikerült megállítani. A téi'ségben keletkezeti szennyvizeket máshová vezették. A nagy állatt^irtó telepeket elköltöztették a tó közeléből. Szabályoz­óik a műtrágya-felhasználást. Szennyvíztisztítókat építettek, és visszíiállítottiik a Kis-Balaton \'í2 minő- ségvécfő funkcióját. A Balaton vízminősége az utóbbi időben kiváló lett.

A LEVEíiŐ ÁLLAPOTA ÉS VÉDELME

Az orsziig teiületének 13%-a szennyezett és mér­sékelten szennyezeti levegőjű, de itt él a hikosság több mint fele. Legszennyezettebb a levegő a l‘ő- ván>sbHn és környékén, a Sajó vöIí»> ében, vala­mint a közép- és észak-dunántúli térségiK'n.

70.2. Szennyviztlsziító b«rend«zé.s

Hazánkba határainkon túlról is érkezik, és természetesen távozik is tőlünk légszennyeződés.

Jelenleg a hőerőművek és a településeken belül a gépjármíí-közlekvdés juttatja a levegőbe a legtöbb .szennyező anyagot. A kipufogó- és az erőművekből számlázó gázok, valamint a levegő vízgőzének egyesüléséből létrejövő savas esíllc* hazainkban is kimutathatók.

A szennyezett levegő elsősoii>an légúti és ke­ringési betegségeket okozhat, de szerepet ját.szhat a daganatos betegségek kiahikulásiíban is.

Huziínkban a káros anyugok kibocsátásának megen­gedhető mértékét - a légköri levegő minőségi köve- lelménycinek határértékei szabályozzák. Ezek iga­zodnak a i)cm /c(kö/i syahvHnyokho/. és jogs/ultú- lyttkho/. Hatásokra eredmények is születtek: pl. csök­kent az erőművek, cenientgyárak porkibocsátása, a gépkocsikba csak ólommentes benzint tankolhatunk.

Az ország nagyobb hiínyadiín. főként a nagy\ á- rosoktól táv ol, a levegő még tisztának minősíthető.

A HULLADÉKOK ÉS KEZELÉSÜK

A vizek és a talaj minőségének romlása leg­nagyobb mértékben a hulladékokra vezethető vi.ssza. Hazánk a nagy hulladéktermelő országok közé tartozik. Ez a gazda.ság állapotával, a fo­gyasztás színvonalával, szokásaival függ össze.

A veszx'lyes hulladékok zöme az ipari tenne- lésből szánnazik. Kb. 80%-át megfelelően kezelik, a többi 20% viszont súlyos környezeti i'ulalmak okozója lehel (pl. vörösisziip-katasztrófa - 124. o.).

A hulladékkezelés legtöbbször az ártaltnalla- nítási és a lenikást jelenti. Az i'uliilmatlanílás főként égetéssel történik.

K()RN YK/>:rÜNK ÁhLAI’OTA ílS VÉDKLMK 7 1

71.1. Levt;g<^szennycz6t(Négö< jelz<^ m űszer a fővárosban 71.2. A szelek tív hu llüdékgyűjtés tnind;mnyíunK fcladula!

figyeld meg az atiaszodhan, hogy lakóhelyed' hez legközelebb hal falálhaló hulladékégető mű!

Az egyik legnagyobb gondot hazainkban is a radíoaklív hiilladckok elhelyezése jelenti. A paksi erőműből kikerülő elhasznált fűtőeleme­ket átmenetileg helyben tárolják. Nézz utána, milyen létesítmény működik Bátaapátihati!

A települések szilárd hulladékait im m<ír gyűj­tik és kezelik. Budapesten ennek ártalmatlanítá­sára hulladékhasznosító égetőmű épült.

A jövőben az lenne kívánatos, ha a hulladékok mennyisége csf^enne. újrahas/.nosításuk viszont nőne. Ehhez azonban jobban el kellene terjednie a s/.cicktív (anyagfajtáik szerint szétválogató) hűl- Iadckg>’űjt6*nck*.

Nézz utána, hol támljdk, hogyan kezelik lakó' helyed hidladékait! Te hogyan tudnál vásárlási szokásaidon változtatni, hogy kevesebb hulladék kerüljön a környezetbe?

ZAJÁRTALMAK

A népesség nagyobb részét főként a közlekedésből eredő zajártalmak terhelik. Ezek xajvcdelmi ín- (c/kcdcsckkcl és létesítményekkel csökkenthetők. Ilyenek pl.: az átmenő forgalom csökkentése for­galomeltereléssel vagy a településeket elkerülő utak megépítésével, zöldteiületek kialakítása. z«ij- elnyelő falak, dombok emelése, a hiízak zajszige­telésének javítása.

OLVASD EL!

A tervek szerini Aradról 22 km hosszú vezetéken szállíianak majd jó minóségú ivóvizei Békés megyébe. Ezzel fogjiík hígífaní a magasabb ai^éniarlulmú ivóvizei, a költségesebb technológiai tisztítás helyett. A kezdeményezés közel 360 ezer lakost érint a megyében.

ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!

1. Hogyan függ össze a környezet állapota a temiészeti erőforrások hasznosításával?2. Mely okokra vezethető vissza a talajerózió? Hogyan lehet ellene védekezni?3. Sorolj fel víz- és le\ egőszennyező forrásokat!4. (iyűjts péidiUcat a környezet védelmére tett intézkedésekről és a környezet természetközeli álla­

potának visszaállítá-sáról! Melyeket támogatja az Európai Unió?5. Kövesd nyomon a televízióban, az interneten az utóbbi időben lezajlott, környezetkárosodással

járó hazai híreket! Mik a következményei? Hogyan lehetne kivédeni ezeket?

72 HAZÁNK A KÁRPÁT-MKÜKNCÉBKN

A KÁRPÁT-MEDENCE TUDÓS MAGYAR KUTATÓIKIECiÉSZÍTŐ ANYAG

BÍ;L m á t y á s (1684-1749)

Magyarország első tudományos igényű leírója. Tevékenysége ezer szállal kötődött a Felvidékhez, de munkássága kiterjedt az egész Kárpát-medencére. Több más tudományágban (pl. a nyelvészetben, a pedagógiában, a történelmi forrásfeltárásban és a kémiában) is maradandót alkotott.

HUNFALVY JÁNOS ( 1820-1888)

Az első magyar fóldrajzprofesszor, a Magy<ir Földrajzi Társaság létrehozója. A ha­zai fold tudományos megismerésének úttörője, tankönyveiben ennek megjelenítője.Munkásságának fő területe a Felvidék és a Kiírpát-medence. Nevét a Tátrában egy hágó és egy völgy őrzi.

ORBÁN BALÁZS (1830-1890)

Erdély kutatója. Szavai a mai napig időszerűek: „...mituhiyájunkmtk kötelességünk- ha cs<ik egy homokszemei is - odavefni nemzeti művehségünk pompás épületéhez- ”A Székelyföld temiészeti érdekességeinek, szép.ségeinek. népköltészetének, mese- és mondavilágának, zenéjének, műemlékeinek bemutatás<ívai ő is ezt tette.

lü . LÓCZY tA.JOS (1849-1920)

Belső-Áz-sia vándora. k\z oknyomozó foldnijz hazai megteremtője az összefüggéseket kereste az ember és a tenyészet kapcsolatiíban. A Balaton vidékére vonatkozó kutatásait A Balaton tanulmányozásának eredményeihcn összegezte. Az Erdélyi-medence szerkezetének vizsgálatával a kőolaj- és földgiízkészletek feltánísához járult hozzií.

CH O LN O K Y JK N í) (1870-1950)

Első geográfus utazónk tudományos munk<lss;iga a természetföldrajz valamennyi ágára és Földünk szinte minden részére kiterjedt. Hazai kutatásai Erdélyhez és szülőföldjéhez, a Balaton környékéhez kapcsolták. Szívvel-lélekkel oktatott, nevelt és népszerűsítette tudományát: a földrajzot.

TK LK K IPÁ L(I879-I941)

A tudományos alapokon nyugvó gazda.sági földrajz megteremtője. Kutatásai ered­ményeivel küzdött Magyarorsziíg területi egységéért a trianoni békeszerződést kö\ etően. Máig ér\ ényes üzenete: a magyarsiig és az európaisíig egymá.stól elválaszt­hatatlan.

BALÁZS DÉN^:S (1924-1994)

Az érdi Magyar Földrajzi Múzeum alapítója. A Föld karsztvidékeinek, barlangjainak, sivatagainak egyik legkiválóbb hazai ismerője volt. Alaszkától a Tűzföldig,(írönlandtól Madagaszkárig, a (jalápagostól a Húsvét-szigetekig többnyire háti­zsákkal járta be a világot. Útirajzain nemzedékek nőttek fel. Mit olvastál tőle?

l

MITTANlJLTALHA7.ANK TKRMKSZKri AIJOTOAÍÍAIROL? 73

M it ta n u ltá l h a z á n k t e r m é s z e t i ADOTTSÁGAIRÓL?Határozd meg haz«ínk földrajzi helyzetét a Földön, Európában és a Káipát- inedencében! • Sorold fel égtájak szerint a szomszédos országokat! Mely tájaink folytatódnak a területükön?

Mely hegységeink kőzetei sziímiaznak az óidőbol? • Hol találhatók kö­zépidei üledékes kőzetek? Milyen kőzetanyagú hegységeink keletkeztek a harmadidőszak közepén és a végén? • Melyek a negyedidőszak jégkor­szakainak emlékei híizánk területén?

Milyen fogyó temiészeti erőforrásokat rejt hazánk földje? • Mikor és hogyan keletkezett a feketekőszén, a barnakőszén, a lignit, a bauxit? • Mely tájainkon található kőolaj és földgíiz? Milyen hatása van az ásvány­kincsek kitemielésének a természeti környezetre?

ÉGHAJLAT, VIZEK

Miben jelentkezik hitzánk területén a kontinentális, az óceáni és a mediter­rán éghajlat hatása? • Mivel inagyar<ízható a nagy évi hőingás. iiz aszííly. a tájak eltérő napfénytartania és csiipadékinennyisége? • Melyek éghajla­tunk kedvező és kedvezőtlen vonásai?

Mi a fő levegőszennyező forrás hazánk egyes térségeiben? (74.1.) • Hogyan keletkezik a savas eső? • Hogyan lehet megelőzni vagy csökken­teni a levegő szennyeződését?

Magyarázd meg, mit jelent: rétegvíz, résvíz, talajvíz! • Mely víztípusok a legfontosabbak íiz ivóvízellátás szempontjából? • Hogyan keletkezik a bel­víz? Hol jellemző? • Mi a hévíz? Hogyan hasznosítható? • Mi veszélyeztet­heti ivóvizeink minőségét? Hogyan lehet a szennyeződésüket megelőzni?

73.1. A z érdi M agyar Földrajzi Múzeum szoborpjirkja. Ha teheted, látogass el te is a nuízeiimhti!

MAÍÍVARAZI) MK(;, MIT JKI.KNT!

T Á JH A T Á R •

M F.STF-RSÉ ÍiES H A T Á R

F Ö L D T Ö R T É N E T I ID Ő K •

ID Ő S Z A K O K • Ó ID Ö •

K Ö Z É P ID Ő • Ú J ID Ő •

I IA R M A D ID Ő S Z A K •

N E < iY E D ID Ő S Z A K

JÉC iK O R SZ A K

F O ÍÍV Ó T E R M É S Z E T I E R Ő ­

F O R R Á S • M E íiÚ J U L Ó

T P J IM É SZ B T l E R Ő F O R R Á S

É ( ÍH A J L A T -A L A K ÍT Ó

T É N Y E Z Ő K

É V I KÖZFJ’E S H Ő IN < }Á S •

A S Z Á L Y • N A P F É N Y T A R T A M

S A V A S E SŐ

FE|^5Z(N A U T T I V IZ E K •

H É V ÍZ

74 HAZÁNK A KÁKl’ÁT-MKÜKNCÉBKN

Melyek legnagyobb folyóink? Sorold fel és mutasd meg a térképen jobb és bal oldali mellékfolyóikat! • Mi jellemzi a Duna magyarországi útját? Milyen munkát végzett a Kisalfóldön és a Visegrádi-szorosban? • Miért kanyarog a Tisza az Alfoldön? • Milyen a folyóink vízjárása? Miért? Mi teremthet árvízhelyzetet? Melyek voltak a legfontosabb ánnen- tesítési, folyószabályozási munkálatok? • Miért fontos a nemzetközi együttműködés a folyóvizek vízminőségének megóvásábiui vagy az árvíz elleni védekezésben?

Hogyan keletkezett a Balaton és a Velencei-tó? • Hol jellemzők a szikes tavak és a niorotvatavak? • Milyen célokat szolgálnak a mester­séges tavaink?

Gyújts a vizeinkül szóló verseket, népdalokat!

TERMÉSZETES NÖVÉNYTAKARÓ, TALAJ

Melyek haziínk legjellemzőbb növénytársulásai? • Hol maradt fenn a ter­mészetes növénytakaró? Mely fajok bizonyítják? • Mi történt a löszös területek temiészetes növénytársulásaival? • Említs haziii védett állat­fajokat!

Hogyan függ össze a talajfajták elterjedése a természetes növényta­karóval, a kőzetanyaggal és az egyes területek vízellátottságával? • Hol találhatók a legértékesebb talajaink? • Hol a legnagyobb mértékű a talaj- pusztulás? Hogyan lehet ezt megelőzni? • Milyen hatása van a talajra a túlzott műtrágyáz<'isnak és az öntözésnek?

(íyűjts cikkeket újságokból és az internetről a környezeti károk megelőzéséről, elhárításáról!

74.1. Egyes települések levegrtszcnnyezettsége (éves átlagkibocsátás /jg/m-^-ben. 2009)

S Z K IE T • SZ O R O S

V ÍZ J Á R Á S

Á R V ÍZ • Á R T É R •

Á R M E N T E S ÍT E r r T E R Ü L E T

F O L Y Ó SZ A B Á L Y O Z Á S

Á R K O S T ó • S Z IK E S T Ó •

M O R O T V A T Ó •

M E S T E R S É Í ÍE S TÓ

N Ö V É N Y T Á R S U L Á S

T A L A JF A JT A K • T A L A J ­

E R Ó Z IÓ • T A LA JJA V ÍT Á S

VÁROS SZÁIJ.ÓFOK MTK(M;KN()\nM)K m t r ( k ;k n -i)1()x u )()k Ó/()N

Budapest (Teleki tér) 37 67.3 37.5 37,3

E)cbr«:cn (Kalotaszeg ler) 28 26.3 18,2 55.0

Dunaújváros 24 23,7 19,2 63.2

Eger 28 40.3 24.1 44.5

Győr (Ifjúság körút) 26 60.3 34.3 33.7

Komló 34 51.3 27.4 41.3

Miskolc (Búza tér) 36 81.3 36.7 38.5

Nyíregyháza 34 37.8 23.1 46.6

Salgólaiján 36 24.1 16.2 43,0

Százhalonibaita (Búzavirág tér) 23 25.1 18.2 50,0

Szeged 38 56.6 32.8 41.9

Várpaloia 33 31.5 19.1 43.9

Kgészségügyi határérték 40 70.0 40.0 120,0

III* fejezet

AA A • •

FEJLODESUNKTÁRSADALMI

ALAPJAI

? !i'-''

• • • • • «I • • •

« - Á-' » 2 c a S P 'j r ' ’ .

; i a i ! L

m mr. » *

, i \ _ ■ *• '• V iA}lm

M t : ’ '• *,.í

■'- -filt

76 FhUI.ŐDfoÜNK TÁRSADALMI ALAPJAI

H a z á n k n é p e s s é g e

r FOÍÍALOMTAR

uníli nyelvcsiiiád. nemzeti kisebbség, etnikum, népsűrűség, vallási megoszlás

..NYELVEBEN EL A NEMZET’

A kb. 14 milliós magyarság az uráli nyclvcsalád riiinu}*or ágába tartozik. Nyelvrokonainktól távol, niás nyelvű népek között élünk a Kárpát­medencében. Mi vagyunk a legnagyobb léisziünú finnugor nép.

Hazaink népessége 10 013 000 l'o volt 2010. január I -jén. Azóta is csökkent a népességszíim. A hivatalos népsz<üiiláiási adatok szerint orszi'ig- határainkon kívül kb. 2,5 millió magyar él. Ok döntően az 1920-as trianoni békeszerződésben kialakított új hatiírok miatt kerültek a szoni.szédos országokbiL Ott kisebbségként élnek, és számuk egyre fogy.

Idézel fel. hogy a Kárpát-medence mely tájohi élnek njü^yamk! Hasímfítsd össZe számukat a 7/>.l. táhiáz/cit (dapján!

A NÉPESSÉÍÍSZÁM VÁLTOZÁSA A TÖRTÉNFXEM SORÁN

A honfoglatástól napjainkig ellelt több mint 1100 év alatt a Kárpát-medencét fokozatosan népesítették be a magyarok és a ma velünk él6 kisebbségek.

A lörténcimi Magyarország népessége a 15. szá* zad végén 3 .5-4 millió fő lehetett.

A 18. szi'tz;KÍban jelentős volt a népesség növeke­dése. iuiielyhez nagymértékben hozzájárult a szerb, a horv’át. a román és a német bevándorlás és bete­lepülés. Ezek eredményeként összesen kb. 8.2 millió lakos élt a tönét>elmi Magyarország területén.

Az ország jelenlegi területének magyar nyelvű lakossága 1840-ben 4 millió fő volt. iunety 1940-ig 9.3 millióra növekedett. A nemzetiségi ariíny is jelen­tősen eliolódott a magyarok javára. Ebben a növeke­désben döntő szerepel Játszott az 1867-es kiegyezés után felgyon^ll Iparosodás és Viirosíasodiis*.

A két világháború éveiben erőteljesen csökkeni a népesség szíima. illetve a növekedés m értéke.

A népesség összetételére Jelentős hatással voltak az orszíígok közötti népességvándorlások. A történelmi Magyarországról 1871 é s 1914 között 2.1 millió fő vándorolt ki. a mai orsziígterületről közel .350 ezer la­kos. A kivándoHók ekkor elsősorbiin a fóld nélküli pa­rasztok közül kerüllek ki. s többségük az amerikai kontinensen próbált .szerencsét.

Azt miír láttuk, hogy si magyar állam és a nemzet kttiírai nem esnek egybe. Eire is a történelnú események adnak magyarázatot. A mindkét világháborút kövelő lerületelcsatolások kényszerű népességniozgásokkal Jáitak együtt. A szomszéd orsz<igokba kerüli magyar­ság sorsa hazaink sziunára fontos külpolitikai kérdés.

A kivándoHások a II. világháború után is folyia- lódtak. Az 1956-os forradalom alatt és után elmene­külök (kb. 200 ezer fő) többségének Észíik-Amerika és Nyugat-Európa nyújtott nwnedéket.

MIÉRT EGYENLŐTLEN A NEPSURUSEíí?

Az orszííg egészére sziimított népsűrűségi átlag 107,6 r«/km^, ami Európában közepes értéknek tekinthető. Az egyes orsziígrészek között azonban

76.1. Magyarok a Kárpát-medencében (a legutolsó. 200I-es népszámlálások adatai ixhvpyisi). Azonosítsd a népességet- helyezkedéséi ti tennészeiföltlmjzi híjakkal!

SZLO VÁK IAFelvKfék

U KR A JN A

1-85%2fr-5o%

I S l-75% I 76-100% S Z E R B IA v'

RO M Á N IA

o rszáí; MACVAR KI.SKBBSKC

Románia l 4<K) 0(K) f6

Szlovákia 520 000 fő

Szerbia 290ÍH)0fíi

Ukrajna 150 000 fö

Aus/(ría 6 600 fő

Horvátország 16000 fő

Szlovénia 6 0 0 0 fő

HAZÁNK n í:i» k ss íx ;k 77

■

,Mbr«c*Ao y207270 /

-7071 -8081 -9091-100

101 -

77.1. Hazaink népesebb városai és a megyék népsűrűsége (f<Vkm-, 2010)

elég nagyok az eltérések. A fővárosban é.s vonzás- körzetében él haziínk l<ikossiígán<ik csíikneiii egy­negyede. Ez &JiY)pában anínytalanul magas érték.

NaRjobb H ncpsunlscg a gazdasiígilag fejlett, iparosodott megyékben és a nagyvárosokban. Ezzel izemben alacsonyabb a ncpsűrű.scg a fő­ként mezőgazdasággal foglalkozó, ritkább lelepü- léshálózatú megyéinkben, illetve a művelésre ke­vésbé alkalmas területeken.

Keress példákal u iankönyvi ábra (77.1.) és az atlasz<»d segítségével mindkét csoportra!

ERŐSÖDŐ NEMZETISÉCJI KÖTŐDÉS

Liikosságunk közel 99%-a magy<u‘ anyanyelvű (a 2001 -es népszámláláshoz kapcsolódó beval­lás szerint).

Hazainkban sziíinos iicm/cli kiscbbscj;* él. A nemzetiségi nyelv a saját kultúra, a hagyomá­

77.2. Nemzeti és etnikai kisebbségek aránya luizúnk telepü­lésein. Keress iiuii'yarázoioi a föUrajv eUu’fyezkedésiikre!

nyok legfontosabb közvetítője. Alaptörvényünk cg,vciijogúságot biztosít a kisebbségek sziimára. Tanulhatjiik. használhatják anyanyelvűket. Ápol­hatják kulturális örökségüket, önkonnányzatokat működtethetnek.

Keress erre példákat!A 200l*es népszámlálás scH'án több mint félmillióan nem válaszoltak a kisebbségre vonatkozó kérdésekre, élve a törvény biztosítottajogaikkal. Ennek ellenére nőtt a nemzetiséghez tartozilst vállalók sziima. Ugyiinakkor a hi\'atalos adat(4c jócskán elnumidnak a becsiek, a né­pességkutatások és felmérések eredményeitől.

Keress imigyarázolot az cinlíleii vtUtozósokra, eltérésekre! Nézz utána, a településed önkt>r'máiiyziitúfnin kis(;hhsé}(i képvisahJ! Kikel képvisel?

2001-ben Magyarorsz^íg akkori lakosságának (10 222 000 fő) 3.2%-a vallotta magát valamelyik nemzetiséghez tartozónak. Szítniitsd ki, hány fő ez!

A neme! nemzeti kisebbség létszáma a legna­gyobb (több mint 62 ezer fő). Közülük Baianya, Tolna megyében és Budapest környékén élnek a legtöbben.

A délszlávok (hor\ átok. szerbek, szlovének) hazánkban szétszórtan élnek (lét.számuk közel 22 ezer fő). A (megközelítően 18 ezer fős) s/lovák ncm/etiscg szintén Budapest környékén és Ko- liiárom-Esziergoiti. illétvő Heves líiegyében él.

A n>mán kisebbség tagjai (kb. 8 ezer fő) fő­ként Békés és Hajdú-Bihar megye, újabban Bu­dapest és környékének lakói.

Rajtuk kívül pl. bolgárok, görögök, ukránok, lengyelek bővítik a kisebbségek körét.

A cigányság (rom ák) nem alkot nemzetisé­get, etnikumként* él hazánkban.

77.^. Tftbbnyeh’ű helységné\'tábla. A megyéiekhen van olyan település, ahol jelentős szátmí kisebbség él?

# Ci0«nyok O# németek ® szlovének

0 2 5 ”«9S #sitov41«>k •romlmok

78 FhUI.ŐDfoÜNK TÁRSADALMI ALAPJAI

-»^>r'’o--rr.T».-rrrI I a u 1 1 1

7X.]. A ka to likus vallás hazai közpon tja a z esz te rgom i 7K..V A ..ká lv in is ta R óm a", D cb rec cn h íres rc fo m iá tu s Bazilikii temploma

A cigánysúg főként a nyelvi megosztonsága miatt nem egységes etnikum. töŰ}ségUk csak magyarul beszél. Az Észak-IndiálxSI szánniizó népcsoport tagjai a török uralom idején érkeztek hozziink nagyobb sziimban.

Becslések, vahuiiint a kisebbségi szervezetek sze* rint hazánkban 6-800 ezer f<5s roma népesség él napjainkkin. Hol?

A legtöbb loniH Borsod-Abaiij-Zetiiplén. Jász- Nagykuti-Szolnok, Sziibolcs-Szíitiiiíír-Bei^g. Biira- tiya iiiegyébeti és Budapesten él. Sz<'u«uk. arányuk növekszik. Helyzetük javítAsa ál hununk feladata is.

MILYEN VALLÁSÚAK VAÍÍYUNK?

A vallásos népesség több tnint fele római kato­likus. Vallási központjuk Ks/lcrftom. A második népe.sebb felekezet a reform átusoké, központ­juk Dcbrcccii.

Kisebb lélekszáiniíitk <iz evangélikusok, a gö­rög katolikusok, az iziaeliták. a baptistáik, a naza- rénusok és az unitáriusok.

Nézz utófiíi. mely vallti.si irányzatok, csopor­tok tartoznak a protestánsok közé!

7«.2. Szlovák népviselet

m OLVASD EL!

A nemzeti és az etnikai kisebbség fogalmát sokszcH* haszmiljuk helytelenül. A kettő közötti különbség úgy fogaltiiazható meg. hogy a nemzeti kiset>bségnek van anyaországa, ahol nemzete többségben van. pl. si szlo­vákok esetében Szlovákia. Az etnikai kisebbség nem rendel kezik anyaországgal (pl. a cigányság, a ruszinok).

ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!

1. Ismertesd az atlaszod segít.ségével, hogy hol élnek magyarok nemzeti kisebbségként!2. Kik és hol élnek hazainkban nemzeti és etnikai kisebbségként?3. Melyek az együttélés feltételei? Keress erre példiíkat a környezetedben!4. Indokold a népsiírűségi térkép területi eltéréseit!5. Nézz utána, mely EU által tíímogatott prognmiok segítik a hátnínyos helyzettj fiatalok képzését!6. (iyűjtsetek közösen anyagot a hazánkban élő netiizeti és etnikai kisebbségek szokásairól,

viseletéről, zenéjéről, táncairól stb.

NÍ:I»RSK1)ÍISI FOLYAMATOK, A NÉPKSSÍX; VÁNIM)RLÁSA 79

N é p e s e d é s i fo l y a m a t o k , A NÉPESSÉG VÁNDORLÁSAMIÉRT VÁLTOZIK A NEPESSEííSZAM?

A népesség számát több tényező befolyásolja. Döntő az él\ eszületések és a híiláloziisok sz<íiii<ín<ik különbsége. Ha a születések sziíma meghaladja a hal<iloz<ísokét. nő a népességsziíiii - ekkor tcrmó- s/ctes szaporulatról (+)* ^szélünk. Ellenkező esetben csökken a népesség, ami tcrmóízetes fo­gyást (—)* okoz.

Hasúink népességére az 1980-as évek elejétől a Icrm cs/ctcs fogyás* jellemző.

A 79.1, és 79.3. á b r á k s e g í ts é g é v e t m u ta s d he. m e ly té n y e z ő k já r u l n a k h o z z á a n é p e s s é g s z á m c s ö k k e n é s é h e z !

A népesség sziíniát az orsziígok (kontinensek) közötti népességmozgils is módosítja.

Napjainkban - a h<izai statisztikiík szerint - nem jelentős az országot végleg elhagyó kiván­dorlók sz<íma. Azonban a külföldön is keresett, magasabb sz«ikképzettségűek távoziisa a kedve­zőbb jövedelmek és kutatási lehetőségek miatt egyre jelentősebb (pl. egészségügyben, vendéglá­tásban dolgozók).

Többen azonban nem a kivándorlást választ- j<ík. hanem ideiglenesen, vcndcgmiinkáskcnl* dolgoznak külföldön.

Sokan tartózkodnak nálunk is vendégmun­kásként. pl. az építőiparban, a kereskedelemben dolgoznak, elsősorban a hatiír menti településeken és a fővárosban. Cíyíikori a mezőgazdasági beta-

r FOÍÍALOMTAR

természetes szaporulat és fogyás, korok és ne­mek szerinti megoszlás, ki- és bevándorlás, vendégmunkás, belső vándorlás, ingázás, korfa, alvótelepülés, aktív kereső, nyugdíjas, munkanélküli, eltartott, foglalkoziísi szerkezet

Európa 84% ebből

Németország 10%

Románia4 3 %

Ukrajna11%

Afrika1%Amerika2%

11%Szert)ia és Montertegró

25% egyéb

összesen: 184 358 fő

79.2. A h;iziínkban tiirtózkodó külföldi úlUuiipolgámk n>eg- oszlásii kontinensek, liléivé orsziigok szerinl 2009-ben

79.1. A reniiészetes szaporulnl (Iliéivé fogyás) <iUikulás:i. Mennyivel csökkent a népesség 1980-2009 közt itt? Melyik wirttsimk népessége közi‘1 ennyi?

79..V Az újszUlöiiek száinámik válloziísii inásodík vlhtg- háborútól napjainkig. Prófxilj inagyurdzíitoi keresni, hogy mi lehet viiltúzds oko!

oz0r1S0

140

130

120

110

100

90

200

ISO

100

50

«>s o

<VJ Or..o»

1960 1970 1990 1990 199S 1999 2000 2006 2006 2009 1949 1960 1970 1960 1990 1996 2000 2005 2009

80 FhUI.ŐDfoÜNK TÁRSADALMI ALAPJAI

kai ítási vagy a h<íztartási niunkiíkban való részvé­telük is.

Haziínk lakói nemcsak külföldre távoznak, hanem orsziígon belül is „költöznek”. A belső vándorlásnak fő oka lehet pl. a lakó- és munka­hely-változtatás.

Az elköltözések nagy része ntegyén belül töiténik. Míg iiz eWz<S évt»ze<iekben a fóvámsbii, illelve a várr>- sokbíi \ al<S tömeges bev;índorIás volt a jellemző, a fo­lyamat az l990-es évektől kiegyenlítettebbé váll. illetve megfordult. Ma a falvakba, a városok kör­nyékére költöznek többen.

hikófielyedrt' melyik a Jellemző?

Sajátos belső népességmozgás az iiigá/ás. A viíroskömyéken lakók a vi'irosba járnak be dol­gozni naponta. Az emiatt kialakuló „alvótclcpü- lesről” reggelente kirajzik a munkaképes lakos­ság, és csak aludni tér haza. (Az ingázűs oka. hogy a munkaerő-kereslet és -kínálat, a lakó- és munkahely térben elkülönül egymástól.)

múlva hány gyerek kezdi iiKijd el az iskolát, kerül felsőoktatási intézménybe, áll munkába, stb. Hány ember kerülhet nyugdíjas állományba.

Elemezd oz áhnit!^ Miért kedvezőtlen a népesség korösszc'

tétele?-M elyik a legnépesehh korcsoport? Tagjai

mikor születtek?- Miért keskenyedik ei a kot fa alapja?- Melyik nent átlagéletkora magasabb ?-‘Milyen tényezők okozhatják a férfnöhhlet

megszűnését?Hjíziínkban a népesség korösszetétele kedve­

zőtlen. A születések csökkenése miatt egytie keve­sebb a fiatal korosztályhoz tartozók sz<íma (15 év alatti a lakosság 15%-a), ugyanakkor az 50 év fe­lettiek aránya ennek több mint a kétszerese (37%).

A népesség tehát öregszik, s az öregedő iic|K's - scg’*' szerkezetét a korfa oszlopszerűvé válása mutatja.

KOROK ES NEMEK MEííOSZLASA

A népességszám korcsoportok és nemek közötti megoszlását bemutató sajátos grafikon a korfa*.

Hazánk népességének megoszlását <\ »o.l. ábrán figyelheted meg. Erről leolvasható a külön­böző korosztályú emberek (nők és férfuik) iU'íínya. Következtetéseket lehet levonni - pl. 5-10 év

KO.l. A magyar népesség korfája (2009).

r«rfi-többlet

400 300

nő

100 200 300 400

HOL D O U jOZUNK? m ib ő l ELÜNK?

A fenti kérdésekre kapsz választ, ha néhány, a mindennapi életben gyakran alkalmazott muth kaügyi fogahmnmd niegismakedsz.

Az aktív keresők munkahellyel rendelkez­nek és dolgoznak, még nem érték el a nyugdíj­korhatárt.

A munkanélküliek az életkoruk alapján már nem tanulók és még nem nyugdíjasok, dolgozhat­nának. de nincs munkahelyük. Megélhetésük könnyítésére átmenetileg .segélyt vagy járadékot kapnak.

Nézz ntána. hogy mit jelent ez napjainkban!A miinkanélkülÍKc)>et a rendszer\’állozás hozta a fel­színre. A válstigba kerüli, veszteséges vállalatok, in­tézmények elbocsátották a felesleges munkaerőt. A fellendülő gazdas;ig több munkalehetőséget kínál­hat. A munkanélküliség csökkentéséhez azonban a piacgazdaság igényeihez alkalmazkodni tudó. több szakmával, nyelvtuditssal, informatikai ismeretekkel lendelkező mukavállalókra van szUkség.

Napjainkban hazánkban csaknem minden harmadik ember nyii}*dtjas (a népesség közel 30%-a). Közülük a legtöbben elérték az előírt nyugdíjkorhatárt, mások f>edig egészségügyi okok miatt (pl. rokkantsájj) nyugdíjasok.

Az eltartottak nem rendelkeznek ön<ílló jöve­delemmel (pl. tanulók).

NÍ:I»RSK1)ÍISI FOLYAMATOK, A NÉPKSSÍX; VÁNIM)RLÁSA 81

703

eoo

500 477

400

900

200

SS7

672 Aft>«lvaniartonmu4ar>öllujhokszánta (azo* (Ö)

56S ^ar«nya<% )

12A 506470

10.80-ÍX^9^ 344

420

100 0.9,

1 W C 1991 1992 1993 19»4 199S 1997 19S9 2000 2002 2007 2006 2000

Kl.l. A iiiunkanélkUlisé” alakulása (a munkaügyi szerve­zetnél hivatalosan nyilvántartott adutok alapjitn)

Sajátos problémánk, hogy luiz^ínkban kevés az aktív kereső, a íeljes népességnek csak közel a fele. Ez európai viszonylatban nagyon alacsony iirány.

A Toglalko/ási .sxcrkcxct azt mutatja meg, hogy melyik gazdasági ágban dolgoznjik az ;iktív keresők. AII. világháború előtt a mezőgíizdaság- ban dolgoztak nálunk a legtöbben. A szocialista iparosítás hatására ezt a szerepet az ipar vette át. A piacgíizdaságra való áttérést követően - a fej­lett országokhoz hasonlóan - a szolgáltatások váltak vezetővé.

1-1 új tennék létrejöttét kutatá'; és fejles^és (K-fF) előzi meg (pl. gyógyszer-, szoftverfejlesztés, bio­technológia alkalmazás;), infonnácíök feldolgozása). Ezt a tevékenységet negyedik gazdasági ágnak is nevezik. Ebben kientelkedó szerephez jut az oktatils.

XI.2. A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágak Kzerinti megoszhlsa (2009). Mely ágakat jelölik a kiilönhoző színek? Szóinítstl ki. hofiy a inuiik<mífl<ilók hány százttlékái foghlkoziatják oz egyes ágak!

{ekk)4goz<Mpar21%

egyébmezőgazdaság. vacJ* kö-zösségi. és erdőgazdálkodás. személyi

halászat szolgáltatás bányászat 4 70A 3 ,9 %

0 ,2%

2 ,2% villamos energia*,

gáz-, gőz- 7,8% ósvízeiátás építőipar

14,5%kereskedelem.jámiöjavitás

oktatás8,4%

4,0% 2,4% szálláshely

információ. szolgáHatás, kommunikáció ver>déglátás

8,1%közigazgatás,

védelem.kőtelező

társadalom-biztosítás

ingatlan-ügyletek.

gazdaságiszolgáltatás.

admimsztrádó7,3%

2,5% pénzügyi,

6 7 % biztosítási szálílás. tevékenység raktározás, posta és távközlés

ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!

1. Mely folyamatok járulnak hozzá a népességszám változásához?2. Mutasd be a tankönyvben lévő korfán a népesség korok és nemek szerinti megoszlásának jel­

legzetességeit!3. Mi indokolja a hazai lakosság országon belüli népességmozgását?4. Alkalmazd a c.saládodra a legfontosíibb munkaügyi fogalmakat!5. Mutasd be lakóhelyed népe.sségi jellemzőit!

82 FhUI.ŐDfoÜNK TÁRSADALMI ALAPJAI

M i t t a r t u n k é r t é k n e k ? h o g y a n é l ü n k ?FORRÁSFELDOLCÍOZÓ ÓRA

Ehhen a fejezetben nem „leckét" olvashatsz. Áb­rákat, adatsorokat, cikkrészleteket gyűjtöttünk össze feldolgozandó forrásként. Válofiass' közü­lük! Eiemzésükkel az előzó fejezetekben szerzett ismereieidet támaszthatod alá. Elgond(dkt»dhat.sz

K2.1. A iiiagyamk idegennyeiv-isnierete (a 18 év feleiikk ‘Jf'-ában). Hogwn atakiih a két felmérés ulöptmrjólxw o hi’xzéUnyelwkurtmyíi? Keressmigyoni^iutitt KtUtoZiiu>kni!

A) Idegen nyelvet beszélők aránya életkor és isKolal végzettség szerint

életkor szerint

S6918-24

25-ÍM

3S-44

45-54

55 -

TT■ 33 f3 1

■ 27r2521

Ü23“ 14 12

“ 2006. aug.

2 2 1997. nov.

10 20 30 40 50 60 70 aO 90 100

Végzettség szerint

rancsörettsé9)e

érettségizett

<fc omés n>6g tanul

ö ssze sen

10 ! 12

31!3 2

rss* 67

197

" 2 7f2410 20 30 40 50 60 70 80 90 100

B) Hányan beszélnek egy-egy nyelvet?

Angolnémet

orosz

Olasz, francia, spanyol romén,

Szert>-hOfVát. sztovék

más nyelv

1611

1314

" 2006. aug. 1997. rwv.

10 15 20C) Mi ösztönöz a nyelvtanulásra?

a) így könnyebben találsz megfelelő állást:b) ér<tekelnek az kiegen nyelvek;c) szeretnél külföldön utazgatni;ő) szakmai tudásod fejlesztéséhez van rá szükséged:e) külföldön szeretnél tanulni, majd dolgozni;f) a dipk>mádhoz kell a nyelvvizsga:

g) az internetezéshez is elengedhetetlen a nyelvismeret.

családi, .'izociális. egészségügyi, életmódbeli szó- ká.sainkon, a népesség mint munkaerő jellemzőin. Dönthetsz: mi jelent szárnyúira értéket, követendő mintát.

Gyújts cikkeket te is a fen ti témákhoz! Fogai- mazz tfieg kérdéseket, és i'álaszold is meg azokat!

NYELVISMERET. ISKOLAI VÉCÍZETTSÉCi

Egy közvéleménykutató intézet felniérést végzett (önbevallás alapján) a hazai hikosscíg idegen nyelv tudásiíröl két időpontban (1997, 2008).

A felmérések között eltelt bő évtizedben a 18-24 évesek nyelvtudása látványosan javult. Három fiatalból ma már kettő képes külföldiekkel beszélni. A fővíírosban tízből négy lakos (állítása szerint) íJtba tudná igazítani idegen nyelven a hozzií fordulót. Az életkor előrehaladtával azon­ban jóval kedvezőtlenebbek a mutatók.

Hasonlóan nagy a sz«ikadék az iskolai végzett­ség szerinti nyelviudá.sban, ami egyes korcsopor­tokban még szélesedett.

Sok. nem csiik diplomához kötött foglalkozíís- hoz is szükséges volna a nyelvtudás. Az EU-n belüli munkavállalás feltétele szintén a nyelv- ismeret lenne.

Bár napjainkra bővült az iskolai nyelvvála.sz- tás lehetősége, a legtöbb helyen csak az angol vagy a német nyelv tanulását tudják biztosítani. Ugyaníikkor a diákok többsége is ezt igényli. Az idegen nyelv elsajátítása a középiskolai évekre koncentrálódik.

82.2. A foglíilkoztatottak iskolai végzettség szerinti meg­oszlása (2009)

középfokú (szakmut>kás. szakiskola)3 0 ,0 %

8 osztály 1 1 ,4 %

3 4 ,3 % középiskolai érettségi

0-7 osztály 0 ,3 %

9 ,5 %egyetem

1 4 ,5 %főiskola

Ml r TARTUNK Í:RIÍ:KNKK? HOÍíYAN í:i.ÜNK? 83

Sok dilik kiegészíti ezt: nyelviskolába vagy nnigúntanárhoz jár.

A főiskolai vagy az egyetemi diploma meg­szerzését nyelvvizsgához kötik. Ezért a diplomá­sok közöli nőtt az idegen nyelvet beszélők aninya. Sajnos sok diák azért nem kap diplomát, mert nem veszi komolyan a nyelvtanulást.

A Medián adatgyűjtéséből kiderül, hogy az összlakosság 8%-a háromnyelvű. Az Európai Tanács célkitűzése iizonban az, hogy minden EU- állampolgilr az anyanyelvén kívül még legalább két nyelvet beszéljen.

Érdekesek a statisztikák: a luxemburgiak 9 5 % - a , a h o l l a n d o k 7 5 % - a , a s z l o v é n o k 7 1 % - a

beszél három nyelven. Más országokra az egy­nyel vűség jellemző - pl. íirra való hivatkozással, hogy méretük vagy anyanyelvűk elterjedtsége miatt nem szükséges sziímukra az idegen nyelv is­merete (pl. Egyesült Királyság, Olaszország, Spanyolorsziíg).

Egy végkövetkeztetés szerint minél kisebb egy orszííg, annál több nyelven beszélnek a lakói. A kivétel Magyarország.

(Foriíls: HV(J 2008. szept. 6.)Mirgondolsz, miért kotfiiggtJa nyelvranulás?Tudakozódj fúgahb csaUUlod, baráti köröd

fiaud és idősehh tagjainak nyeivtudásáról! Kész/ls interjút a témakörben!

Gyújts olyan (nem diplomához kötött) foglal­kozásokat. amelyekhez szükséges (volna) <iz ide­gen nytdv ismerete!

Hogyan ösztönözhetik a munkáltatók a nyelv* tanulást?

Mi készteti az (fsztályod tagjait a nyefvtanu- lásra? Készítsetek felmérést a H2.1. ábra C) részé' nél felsorolt lehetőségek felhaszfuílásávalf Ábrá­zoljátok az eredményt diagramon!

8 . .1. Egyetemi és főiskola! hallgatók szánta 197(>-2Ö00 kö* zött (ezer fó). Háityszontstirti nőtt az <ihntzi>lt iilősz^ikbtm ?

2006 1990

2004 1992

2002

FO( ÍL A KOZTATOrrS A( í

Melyek ma a piacképes foglalkozíisok? Mérnök­re, közgaszdászra, informatikusra ugyanúgy szük­ség van. mint titkárnőre, festő-miízolóra. bolti el­adóra. lakatosra, segédmunkásra! Kérdés, hogy hol és meddig?

A munkanélküliek 30%-a az általános iskola 8 osztályát végezte el. Szakmunkásképzőt és szakiskolát végzett .34%-uk, középiskolai érett­ségivel rendelkezett 25%-uk (2009-ben). Mindezek egyértelműen bizonyítják, hogy mindhárom csoportban szükséges a tovább­képzés - a szakképesítés megszerzése, több szakma elsajátítása, a nyelvtudás, a számító- gépes ismeretek alkalmazása.

Hogyan tehet eleget a nttinkavállaló a munkál- tatók által tátmtszíott követelményeknek? Símdjfei felnőttképzési programttk-at!

M iv e l m a g y a r á z o d , hf>gy e g y j ó s z ttk m a va g y d ip lo m a m e g s z e r z é s e n em elegendő: h o g y a ta n td á s éleflt<KSSziglan szó tő fe la d a t ?

A női munkavállalók közel 20%-a diplomás. Az iskoliízottsiígi szint növekedésével a férfuik és nők közti kereseti különbség csökkent. Nem vál­tozott viszont, hogy élesen elkülönülnek egymás­tól a férfi és női munkalehetőségek.

Keress a környezetedben többségében iu7ket, illetveféifiakatfoglalkozható tnunkahetyekef! Ha­sonlítsd össze a kereseteket!

Gyújts foglalkozásokul, amelyek ehőiesed-le k !

Milyen „ajánlólevél” szerinted az anyaság a munkavállalás szempontjából? Gyttjts példá­kat ismerőseid köréből, ifletve cikkekből!

Szerepjáték keretében képi'iseljétek a munkál­tató, az anya, a gyertnek érdekeit!

S. .2. Az egy főre jut<i élelmiszer-fogyasztás (kg/év). Mi fitítivezőés mi kedvezőtten u ftfjfyttszltís YŐltozósáhtui?

20001998

^9 _ ^

160ti*: H Jfttófmék

U U

120 cec«&h&k (kszt és rizs) ioq^

10000

MO

S3.3#—

60

40., zsiradékok 3-‘>.0

A

20-------- • -

33.2

1990 2000

hús é s húskészítmény

11202

cukof' 3l.«

2006

84 FhUI.ŐDfoÜNK TÁRSADAI.MI ALAPJAI

E(iESZSE(íl ALLAPOT - ELETMOD

Hazainkban a hantiadik leggyakoribb liaUíloz<lsí ok a síroké (agyvérzés, agytrombózis, szélütés). Kockiízati tényezői: a magas vérnyomás. <iz állan­dó stressz, a szívbetegség, a túlzott sófogyasztás, a koleszterinben gazdag táplálkoziís. az alkohol, a drog. a dohányzás, az elhíz<ís. a fogamzíísgátló tabletták szedése, az egészségtelen életmód.

Mi jellemzi az éleliniszer-fogyasztási szokó- saiiikai? Véleményed szerint melyik kockázati /<•'• nyeztfl és hogyttn lehetne csökkenteni? (83.2 .)

A dohányzás következtében a Földön évente kb. 5 millióan (ennyi Finnország liikossága) halnak meg napjainkban, azaz másodpercenként egy ember. MagyaroiNzágon minden ötödik halál­eset emiatt következik be.

Hazánk az évi egy főre jutó 2200 sziíl elszívá­sinál és a dohányosok magas arányával a világ cigarettafogyasztóinak az élvonalába tartozik. A felnőtt férfiak 46%-a. a felnőtt nők 34%-a do­hányzik. és egyre több a dohányzó nő és <i fiatal.

Napjainkban igen sok bizonyíték gyűlt össze világszerte a cigiiretta iiltal okozott bett^sé^ckrol.

A tijdőník W-95%-a a hosszú távú dohányziis következménye. A dohányfüst rákkeltő hatása a gége-, légcső-, nyelőcső-, gyomor-, máj-, has­nyálmirigy-. húgyhólyag-, prosztata- és vesedaga­nat esetében is bizonyított.

A krónikás légcsőhurut, a tUdőtágulás. iiz aszt­ma. az érelmeszesedés sokszor szintén a dohány­zásra vezethető vissza.

A függőséget a dohányfüst részét képező niko­tin aliikítja ki.

Nézzük meg az anya}*! oldalt is!Bár - egy tanulmány szerint - az állam

a ./üstölgőktől” 300-330 milliárd Ft bevételhez jut. ennél jóval többet ve.szít. A dohányzils okozta betegségek és a korai elhaláloziís miatt kieső nemzeti jövedelem összege évi 460 milliárd Ft.

Az Európai Bizottsiíg szerint évente 2.5 mil­liárd eurós kárt okoz a dohányzás uniós szinten.

Ezért folyamato.san szigorítjíík a dohányteniié- kek gyártását és áiiisítását. Néhán)' példa az újabb javaslatokból: tegyenek képi figyelmeztetést a dobozokra (pl. rákos tüdőről, kámsodott szív­ről); csökkentsék a nikotin- és a kátránytartalom megengedett felső határát, egységesítsék a csoma- gohlst (a csábító, vékony, pasztellszínű dobozok helyett).

■ >1960 1970 1960 1990 1995 2000 2007 2006

S4.I. A születéskor várhitíó élettairtiuii változása (1960-2008)

(Fonás: http.www.cigimentes.hu)Nézz ufátM, hogy milyen éktfani lumha van

a ílohányfiist anyagai közül a nikotinnak, a szén- monoxidnak, a kátránynak! Mi a különbség az aktív és a passzív Johányztís között? Milyen szigo­rításokat vezettek he nálunk a dohánytermékek vásárlásánál? Hol tilos dohányozfü? Véleményed szerint lehet-e eredményesen küzdeni a cigaretta árának növelésével a dohányzás ellen?

Egészségügyi szakemberként hogyan csökken- tenéda dohány'zást. s véderiéd a nem dohányzókat?

Számolj egy kicsit! Ha napi I doboz cigarettát szív el egy családtag, az évi hány forint kiadást je ­lent? Hány napi fizetését füstöli el?

ÉRTÉKKÉ VÁLIK AZ ECÉSZSÉCÍ

Néhány beszédes szám:- 1990 és 2009 között a haláloziísok szi'u»a I \ %-

kal csökkent Magyarországon.- A születéskor viírható áthigos élettartam 1960 és

2008 között 68 évről 73.8 esztendőre nőtt hazánkban (K4.i.).

- Az EU-ban az évezred végén 78.3 év volt a szü­letéskor várható élettartam (ezt mi kb. két évtized múlva érhetjük el). Mi lehet a javuló mutatók oka?

A rendszer\'<iltoz<ís után vei‘senyhel>zetbe kerüli a gazdasiíg. Ez íizzíü is járt. hogy íiz emberek rádöb­bentek: vigyázniuk kell magukra! Nagyobb a koc- bízata annak, ha valaki pontatlanul, kialvatlanul. ápolatlanul ii>egy be a munkahelyére. A munkavál­lalók megértették, hogy a jobb teljesítményhez tö- lődniük kell <izegé.szségükkel. Ehhez több mozgás, egészséges táplálkoz<ls. kev esebb alkoholfogyasz­tás szükséges.

Az egészségtudatos magatiirtás megerősítésé­ben fontos szerepe van a piaci választék gazdago-

Ml r TARTUNK ÍIRI’ÉKNKK? HOÍÍYAN í:i.ÜNK? 85

oKtat&s. múvelMto. szórakozAs.

údúlös 11.&%

X . ooyébswmély©*7 W 7 , 4 % 3 , 4 % b k é s b e ru h í« t e‘♦W ___ —1---MAir

1 8 , 1 %hirk62lto.köztekocMs

6ielmtu«r 22 .8%

é>v«Z6ti ciM(«k3 , 2 %

3 , 8 %ruházkodás

há2tart&s 3 , 9 % és lak&sfelszer»tés

2 1 , 5 %lakásfenntartás.

©fkOrjm

K5.1. A hiíztíulások éves kutdásainak niegoszUlsii (2008)

dásának. a sajtótennékeknek. a reklámoknak, a niozgásleheiőségek bővülésének.

A jobb körüiniények között élők. az életmód­jukkal többel törődök élettartam tekintetében is előnyben vannak a szegényebbekkel, kevésbé iskolázott<tkkal szemben.

Mihen nyilvánul meg a csaUUlodhan az egész- ségttiilíitos magatartás? In! össze, milyen sza- hadiíUTs tevékenységeket végzel egy héten!

MENNYIBŐL (ÍAZDÁLKODUNK?

Ttuiod mennyi ma a bruttó és a nettó átlagkereset Magyarínszágím ?- 2009-ben <12 átlagos nettó kereset (a kézhez

kapott fizetés) 124 086 Ft volt.- 2001-ben a létminimum* 27 ezer Ft/fő volt. s

a lakos.ság 1/3-a élt ennél kevesebből. 2009-ben

75 024 Ft lett a létminimum. Hároii) millióan éllek ekkora, vagy ennél kevesebb pénzből.

- 2001-ben 300 ezer gyeniiek élt olyan család­ban. amelyben nem volt kereső.Hogyan osztják he a luiztartások az éves jöve^

(lelniüket? Elemezd a 85.1 áhrát! Mihen térnek el ettől nagymértékben a családod kiadásai 7

OTTHON IS DOLCiOZHATUNK

A fejlett országokban egyre szélesedik a távmun­kát végzők köre. Ilyet nálunk eddig elsősorban maga.san képzett emberek, többnyire vállalkozií- sok keretében dolgozók v'égeztek.

Ez a típusú munka általában sziímítástechnikai ismereteket és előzetes technikai befektetést igé­nyel. A hozzá szükséges infiustruktúra - szí'uiiító- gép. intemen onal telepítése ás üzemeltetése - költ­séges. A munkáltató részéről pontos munkaszer­vezést igényel a feladatok progriuiiozott kiadása, a végrehajtás ellenőrzése. Sokan azén is idegen­kednek a távmunka végeztetésétől, mert nem látjiík a munkavállalói felelősség érv ényesítésének, üzle­ti titok megőrzésének garanciáját. 2009-ben 4.5% volt a távmunkát végzők <ir«'uiya hsizánkban.

Miért előnyös a távmunka pl. a kisgyerekes szülőnek? Értékeld a távmunkát a közlekedés és a környezetszennyezés szempontjából! Van^e tele- püléseden példa a távmunka végzésére! Milyen feladatot látnak így el?

K5.2. Fogyasztói úllugilrak. átlagfvs nettó keresetek forinibim. Szóniolj egy kicsit! Hány sztizfilékkal nöu 20 év alatt a nettó (iilagkt'reset? Mely tennékek szfízalékos iíniövekedése hatadta meg a keresetek növekedéséi 2009-hen?

TKRM ÉK. SZOIXiÁIXVrAS i9K9 2009

Sertéstarja, csontos (kg) 120.0 I 101

Téliszalámi, cscmcgc (kg) 327.0 4 980

Tojás (10 db) 34.0 314

Pasztőrözött tej. 2.8% zsírtartalom (liter) 12.8 201

Kcnycr. házi jellegű (kg) 15.0 293

Kristálycukor (kg) 28.0 215

Automata mosógép, elöltöltős. 4 -4 .5 kg ruha mosására 19 550.0 75 160

Földgáz, vezetékes (10 m-') .^9.2 1 070

Elektromos energia, általános (kWh) 1.5 27

Atlaf>os nettó kertsct 8 165 124 086

8 6 FhUI.ŐDfoÜNK TÁRSADAI.MI ALAPJAI

T e l e p ü l é s e in k j e l l e m z ő i ; A falvak és a ta n y á k

r FOOALOMTAR

település, természeti és uírsadalmi telepítő té­nyező. magányos és csoportos település, falu­típusok. városiasodás, tanya

A tclcpülús a népesség lakó- és/vagy munkahelyé­nek együttese, az ott élő emberek közössége.

TERMÉSZETI ÉS TÁRSADALMI TELEPÍTŐ TÉNYEZŐK

A települések kíalakuUlsában. fejlődésében fontos szerepe van a tcrm és/ctí adottságoknak (pl. domborziU, éghajlat, vizek, talaj, ásványkincsek).

A Icchníka fejlettsége, a munkaerő szíikkép- zettsége a társadalm i feltételeket biztosítja.

EU^zctcs nm ulm átiyaU I (fö ld ra jz , törtcéiclcin ) se g íts é g é v e l g y iíjts m in é l töhh p é ld á t c'Zc'kre!

A t<irsadalmi tényezők része <iz íiilrastruk- lúra* is. íunely a lakosság életkörülményeit javítja.

V izsg á u l m eg a X6.1. ábrán , m elyek ezek!Az infrastioiktúra színvonala döntő a települé­

sek jövője szempontjából.A településeknek több típusa alakult ki. Lég-

gyakoribb csoportosításuk szerint m agányos vagy szórványtelepülésről (pl. tanya), illetve csoportos településről (falu. város) beszélünk.

FALVAINK

SA.l. Az infrastruktúra Összetevői. Hov<t sttrohuid az Ufe- o hírósófiot, o luulsavjiet. a henzinhiioK

a szervizJ. a védőgúutkat?

nagyobb alapterület jeilemzi a házakat. Lakóinak életfomiája is közelít a városiakéhoz, egyre ke­vésbé követik a hagyományos falusi élet normáit. Különösen jellemző ez a fiatalságra, amelynek tagjai átveszik a v«íros fogyasztási és kulturális szokásait. A falvak infra.struktúrája is fejlődik; fokozatosan bő\ ül a közművek kiépítése, és meg­jelenik a modem hírközlés is. Különösen a nagy­városok közelében fekvő falvakra jellemző az átalakulás, a városiasodás’ folyamata.

8fi.2. Igazi hagyoiiwnyörzö falu: Hollókő. A világttrökség része

A falvak a legrégibb és ma is a leggyiikoribb te­lepüléseink.

Kezdetben a falvak lakói csaknem kiz;írólag u mező- gazdaságból éltek. A falu lakó- és munkahely volt egy­ben. Ezt tükrözte a falu képe is: a lakóházakhoz köz­vetlenül csatlakoztak az ólak. istállók, gabonatárolók.

Miini megváltozott a falu foglalkozilsi szerkezete. Az olt élőknek a mezőgazdav'igon kívül a Itelyi ipar és a szolgáltatások, az ing<ízóknak a közeli városok nyúj- tanitk munkalehetőségei.

Az életmód változása átfomiálta a falvak külső képét. Ma m<ír a magasabb komfoitfokozat.

rKLKl’ÜLÍlSKINK JKl.LEMZÖl; AFALVAK ílS ATANYÁK 87

. i—‘

* f• i

i

I

i , . , '

K7.1. Hiizánk aprrtfalvai. Mtífy tényezők ituhkoljók i'the- lyedci’désükc'f ?

A falvitk alaprajz;!, mérete rendszerint követi a doniboi-zati adottságokat. Alaprajz szerint leg­régibb a sz^ibálytalan utcahálóz^ittal rendelkező halma/Xalii. Ez az alföldi percnitcrUleteken (Nyír* ség. Jászsííg) jellemző.

Az cgyiilcás vagy szalagteikes falvak házai a dombvidékek völgyeiben vagy a folyók mentén húzódó egyetlen utcára merőlegesen sorakoznak.

A sakktábla a lapraj/ii falvak szabályosan, mérnöki tervek szerint épültek. Utcáik derékszög­ben metszik egymást.

N ézd meg az atlaszodhan a jeUcgzctc's alap-ra jzóku l!

Falvaink iiag>ság sxcrinti csoportosításiínak alapja a léleksziím. ami többnyire a település sze­repkörét is meghatározza.

Az aprófalvak (lakosságuk 500 fő alatti) a ta­golt domborzatú Dél-Dunántúlm és Borsod-Aba- új-Zemplén megyére jellemző települések. Bár döntően agrárjellegűek. a mezőgazdasiígi terme­lés feltételei kedvezőtlenek.

A kisl'alvak (népességük 500-2000 fő közöt­ti) a dombsági. középhegységi t<yak megyéire jel­lemzők. Elsősorban mezőgazdasági jellegűek, de vannak közöttük bányász- és ipari falvak is.

A kö/éplalvak (2-5000 lakosú települések) közül a kisebbek a Dunántúlon, a nagyobbiik az Alföldön gyakoriak. Szolgáltatásaik bővülnek, infrastruktúrájuk fejlődik.

Az óriáslalvak (lakos-wíguk 100(X) fő körüli) sz<ima csökken, várossá nyilvánításuk folyama­tos.

TANYÁINK

Az állaltariásról a földművelésre való áttéréskor a sZcin(óka( csak úgy lehetett ii)egmunkálni. ha a do­logidőben (egész nyitron) kim lartózkodoii h fold mű­velője. Ezen alakult ki a tanyavilág, amely eleinte időszíikos, majd állandó lakóhellyé vált.

Később a honiokvidékekre telepített szőlő- és gyli- mölcskultúník is állandó kétkezi munkát, folyamatos gondoziíst igényellek.

A több lépcsőben kialakult magyar tanya­rendszer adja az Alföld sajátos arculatát. A tanyák területi elhelyezkedése is jellegzetes.

K7.2. K ilátása Somlóról. A háttérben egy tipikus egyulcás falu. Sonilószőlős látható

X7J. Tanya az Alfoldön. jV//f tudsz it ha^yomhtyos taiiyusi élt'tiiifulnUy

8 8 FhUI.ŐDfoÜNK TÁRSADAI.MI ALAPJAI

A Nyírségben a bokorianyák. Békés megyében a sor- t;«iy;ik. a Dum í-Tlüza közén á s z é r t i;tnyák jellem zőek.

Mu m ég je len tő s a lányán élők szám a. Közülük so k an fog lalkoznak szőlő- ésgyUm ötcslem ieKZtéssel. kertészkedéssel.

A fiatalok kevésbé vállalják a m a^áii\os te­lepülés nyújcoita életmódot. így a tanyiík hikói el­öregednek. niagukia iiiaradtiak, s számuk egyre csökken.

A tanyák napjainkban családi farm okká* alakulhatnak át. de infrastruktúrájuk kiépülésé­vel a nyiyahís. a falusi turizmus színhelyeként is biztosíthatják a településtípus fennmaradását, jövőjét.

Jellegzetes szórványtelepülés pl. az erdészház. a gát* őrház. a turistahitz. amelyek sajátos feladatot látnak el.

Az alföldi nagyvárosok közeiében lév5 tanyák kikapcsolódást jelenthetnek a mozgalmas városi hétköznapokból. A nyugalom, a csend, u tiszta levegő sok előnyt nyújt. Akinek van rá lehetősége, itt hódolhat hobbijának (állattartás, lovaglás, vadászat, kertészkedés, baráti összejövetelek stb.). Ehhez azonban megfelelő infrastruktúra szükséges. SX.2. TjmyaN’idék légi felvételen. Melyikc.uiponlxi somhukl'/

K«.I. A szennai múzeumfalu. Mién lehel érdekes a látogotók szónuira?

ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!

L Mutasd be példiíkkai a természeti és a társadalmi jellegű telepítő tényezőket!2. Milyen szerepe van az infrastruktúrának a települések életében?3. Jellemezd a falusi településeket! Csoportosítsd <\z általad választott szempontok szerint!4. Miben nyilvánul meg a falvak városiasodása?5. Hol jellemzőek a tanyák? Mi lehet a jövőjük?

v A r íx s a in k í:s k ( ) / ,k ; a / x ; a t á s u n k 89

V á r o s a in k és k ö z ig a z g a t á s u n k

r FCXÍALOMTAR

város, vonziískörzet, városi szerepkör, váró- sodás. várostípusok, ugglomeráció, közigaz­gatási egységek

MITŐL VAROS E(ÍY TELEPULES?

A város abban különbözik a talulól, hogy lélek- szánia és népsűrűsége egyaránt magasabb. Inf­rastruktúrája fejlettebb, beépítettsége sűrűbb. A vjíros olyan szolgáltatásokat is nyújt, amelyek nem csak a saját lakosságát látjiík el. Feladatköre (riiiikdója) határain kívülre is kisugárzik. A több­féle feladatot is ellátó települések körül voii/ás- kör/c t aliikul ki.

Pl. a N'üfosok kereskedelmében széles körű az «lrukínú- lat. egész-ségUgyi intézményeikben különféle sziikor* vosí ellátiís, iskoláikban sokféle képzés válasziható. A viírosok vonzást gyakorolnak a környezetükben élő munkaerőre is.

Ebben a településtípusban viszonylag kevesen élnek ii mezőgazdaságból, a liikosság nagy részét az Ípiu‘ és a szolgáltatások foglalkoztatjiík. A vá- rosodás* (urbaniz<íció) a városok területi növe-

H9.2. Budapestről is meginduli a tehetősebb réteg kiköltö­zése. pl. a közke<I\'eli Szentendrére. InJoktiUmeg. mién!

kedését, népességsziímánítk gyarapodását, a váro­sok számának emelkedését jelenti. A folyamat eredménye, hogy a luizai lakosság 328város valamelyikében élt 2010. január 1-jén.

HÁNYAN LAKNAK EííY VÁROSBAN?

Városaink léleksz<íma többnyire szoros kapc.solat- ban van vonzáskörzetük nagys<ígával, szerepkö­rükkel.

Kísvánisaiiik (lakosságuk 25 ezer fő alatti) az óriásfalViiktói nem népességsziímukkal. hanem

H9.I. Kisváros (SinK>niomya)és nagyváros (Szeged) látképe. Miheit kiUönhöviek?

90 FhUI.ŐDfoÜNK TÁRSADALMI ALAPJAI

Összetettebb szerepkörükkel különbőznek. A mezőgazdíisági tevékenység kevésbé jelentős (pl. Kőszeg. Hajdúszoboszló. Ptiks).

Középvárosok egyes megyeszékhelyek, \ ala- mint a 25-50 ezer fős települések (pl. Vác, (iyu- la). Szerepkörük a kisvárosokénál sokrétűbb, köz- igazgatási. egészségügyi, g<izdiLSíígi. kultunílis köz­pontok. Szolgáltatásaik az egész megyét ellátjiík.

Nagyvánísaiiik gazdasiíga. felsőfokú oktatási intézményeik, egészségügyi és egyéb szolgáltatá­saik több megyére kisugároznak. Miskolc, Deb­recen, Szeged. Pécs és Cíyőr egyben megyeszék­helyek is.

A váro.shálózat legrangosabb települése a lő- ván»s. Budapest a nemzetközi besorolás ülapján egyetlen nagyvtírosunk (2010. januiír l-jén 1.721 millió lakossal). Az országos szerepkörű intézmé­nyek csaknem kiziirólagos központja.

AZ ACKÍLOMERÁCIÓ

A „túlfejlett” nagyvárosokból megkezdődik a né­pesség kirajziísa. ami az elővámsodást. az agglo­meráció kialiikulását eredményezi.

Az ajyjijomeráció’*' a nagyvárosok körül, több település összeépülé.séből kialakuló tclepillcs- cgyüttfs, népességkoncentráció. Hazánkban Bu­dapest közelében alakult ki a legnagyobb agglo­meráció.

90.1. A budapesti agglomeráció. Hány százafékár alkotja az ország U’ríiU’iéiiek és népességének (teríili't: knr. fakossáf{: 2503,2 ezer fő)?

az a0glom«fáctós reodezési tervben ktjeiM ópiiésí övezeleK

lotentog beépített ) terúielek

VAROSAINK SZEREPKORENEK TÖRTÉNETI VÁLTOZÁSAI

Városaink lélekszámán<ik alakulása, telepítő té­nyezőik, szerepkörük változiísai. a városkép sijjá- tosságai szerint sokféleséget mutatnak. Történel­mi városaink többsége faluból fejlődött várossá.

Az ipitrosodá'vt n>egel(íz<Vn u városok els<*>sorban vé­delmi. közigiizgalási vagy gazda'iiigi felitdaiokal láltiik el. A régi megyeszékhelyek közül több hadászati szempoiitböl fontos, viíifal lal megerősített királyi vagy egyhiízi székhely volt (pl. Veszprém. Buda. Székes- fehér\'ár). Kiváltságos hel yzetűek voltak a szabad ki­rályi városok, amely címet az uralkodó adományozta {pl. Sopron - Nézz iitána. kitőt kapta ezt a címet!).

A teniiészeti adottságok az átkelőhelyeken a hídvárosok fejlődésére hatottiik kedvezően (pl. Komárom. Budapest, Szolnok, Szeged).

Az ásványkincsek a bányavárosok kialakulá­sát segítették (pl. Tatabánya. Ózd. Komló).

Az alföld és a hegy\'idék találkoz«lsiinál a vásár- tartási és árumegállítói joggal rendelkező vásár­városok jöttek létre (pl. Miskolc. Eger).

Alföldi városaink többsége mezőváros volt. L<ikói főleg a mezőgazdaságból, tennényeik ér­tékesítéséből és feldolgozásából éllek (pl. Kecs­kemét. Makó, Debrecen). Mára a kiz^írólag agrár­szerepkörű városok már az Alfóldön sem jellem­zőek.

Fokozatosan bővült a városok szerepköre.A vasijti közlekedcs csomópontjai is várossá

fejlődtek (pl. Nagykanizsa, Székesfehér\ tír, Szol­nok).

Az ipiu^osodás több hullámban hozta létre az ipari városokat (pl. Miskolc, Salgótarján, illetve Dunaújváros, Tiszaújváro.s, Ajka).

Az idegenforgalom elsősorban az üdülőváni- saink fő szerepköre (pl. Hajdúszoboszló. Hévíz, Harkány).

(jiizdag oktatási és kulturális hagyományok­kal rendelkeznek az iskolavárosok (pl. Sárospa­tak, Debrecen. Pápa).

A városok többsége - fejlődésük eredmé­nyeként - többféle funkcióval is rendelkezik, illetve szerepkörük ma is bővül, átalakul.

A magyar városok külső képe is változatos. Történelmi városiiink jellegzetes stílu.sjegyeket hordoznak. Szépségük, kultúrtörténeti értékeik megismerése, megóvása mindannyiunk gazdago­dását szolgálja.

VÁ RO SA IN K í:s K ()/,U ;A yx ;A T Á S U N K 91

\ 0 GyŐf'Moson Sopron Sopron

-Homároin'__-Es2ior^m^Tatabán

^Szombattim^ ' Veszprém

Zataegersze9

Nyíregyháza

SzabolcS'Szatmár' / Bereg /

Debrecen ¥ “

i K a p o s v á r - ' S z e k s t í r d

\ o # 1 •N a g y k a > v ^ Somogy

^Szo lnokJész-

Nagykun- _ J Szo*iofc

Kecskemét X

Bécs-Kiskun ^O soográö

Hódmezóvá

Szeged

Főváros

Pécs Régióközpont

^ Megyeszékhely^ megyw jogú város

^ Megyei jogú város.^ f>em mÉ^yeszékhety

91.1. Hazánk megyéi. n>cgyei jogú városai és rcgi<Sközpontjai

k ö z k ;a z ( ; a t á s u n k

A magyar közigazgatás terüietl egysége. Szent István óta. a mcí».ve (iikkor királyi vármegye). Hazíínk 19 önkomiányzati megyére és a fővárosra tagozódik. A mcgv cszckhclyck és az 50 ezer lakos­nál népesebb városok megj ei jogú városként működnek, közigazgatásilag önállóak.

A magyar közigazgatásban r>ctn volt jelleiiizó a ine- gyéknél nagyobb leiüktű. taHoin<'tnyi sztniű régiók* kialakítása, szemben a nyugat*eur6pai orsziigokkal. Az Európai Unióhoz való csallakoziisunk egyik felté­tele volt a régiók létrehozása.

A területi közigazgatás alapegységei (a köz­ségek és a vái^»sok) jogi szempontból egyenlő rangúak. Működésük az öiikorm ányzali rend­szerre épül.

A közigazgatás egységei és számuk (2010. január I.):

községek 2824\^íírosok 304főváros, megyei jogij Viíros 24megye 19régió 7

Olvasd le a közigozg<ffósi központokat!

ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!

1. Mi különbözteti meg a várost a falutól település-földrajzi szempontból?2. Értelmezd a városodás folyamatát! Mutasd be a városiasodás megnyilvíínulásidt!3. Csoportosítsd lélekszíím és szerepkörük szerint városainkat! Keress példáikat rájuk!4. Mi az oka az agglomeráció kialakulásának?5. Hogyan változott megyeszékhelyed szerepköre?6. Rendezzetek vitát a falu és a város nyújtotta életmódról!7. Sorold fel a hazai közigazgatási egységeket!

92 HUI.ŐI)í>JÜNK TÁRSADALMI ALAPJAI

B u d a p e s t m in t v il á g v á r o s

92.1. Budapesli panonitna a < Jellért-hegyrrtl. A vifófíörökséfi mely részeit ismvrvtlfelo képen?

r FOÍÍALOMTAR0«M(i-r>e9y ÍO^

hévforrás, gyógyforrás, városmag (city), bel­ső Uikóhelyöv, külső nwnkahelyöv. külső la­kóöv. többközponlú város, nemzetközi nagy­város

TERMESZETI ADOTTSAÍÍAI

A főváros lenuészetróldrajzi képe kétarcú. A Duna medre alkotja a halíírt a nagyobb területű, a keleti oldalon elterülő Pesti-síkság és a nyugati oldalon lévő Bii(Ial*hc^vscg között.

A liiidai-he}»y.sé}»ft a kéregmozgá.sok össze­tördelték. rögökre darabolták szét. A törésvona­lakon hévforrások fakadlak. A „hiidai lermálís vonal” mentén feltörő különböző hőfokú és vál- toziitos ásN'ányi összetételű gj ógv források a fővá­rost híres fürdővárossá emelik. A hegység sziimos barlangot rejt, pl. Pálvölgyi-, Szemlőhegyi-csepp- kőbiulang.

A Pesti-síkság enyhén hullámos felszínét üle­dékek borítják (folyami homok, kavics, futó­homok).

Budapest éghajlatában kedvező a napsütés magas óraszitma (évi 2040). a szélvédettség (az uralkodó észiiknyugati szélirány).

PMt>-»i>cs*g

íWUJxvobtóU

92.2. A budai teniiális törésvonal. ntelyfiiniöklélesiihek melléjük!

92.. . A budapesli (íellén fürdő

BUDAI’KST MINT VILAtíVAROS 93

f’lolgíiváms^) ■ ^QuarKum V

Óbuda']

római kor

kazépkof 1873-löi 1950-lói

városmag

belsó lakóöv

kütsö m unkahelyi

kúiső lakóöv

ipartelep

Q kókori teiep

O rézkori telep

O bronzkori telep

# vaskori tfi4«p

9Í.1. A Wviíros icrUteli fejlódése. Hasonlítsd össze az atfa- W.2. Budapest \'ár0sszcrtíczcíe. Mely kerületek tartozfiak szád (érképével! az egyes övezetekbe? Használd az atlasztxlf

A felszíni vízhálózat fő tengelye a Duna, HMieiy budapesti szakaszain végig épít. Ennek eredményeiként alakultak ki a szigetek.

A folyó vízjárása erősen ingadozik. A Duna teljes fővárosi szakaszait szabályozták, rakpartjai kellő biztonságot nyújtanak az iírvizek ellen.

A folyó többféle lehetőséget biztosít a vízi­sportot kedvelőknek. Kirándulóhajókkal eljutha­tunk a Dunakanyar üdülőövezetébe.

a q u in c u m t ó l n a c y -b u d a p e s t k :

Dolgozzatok fe l csoporimimkóhtm a főváras terü­leti, kuituráíis és gnzdtiságifejlődését a könyvtár és az internet segítségével!

BUDAPEST VÁROSSZERKEZETE

A város szerkezete tükrözi történelmi fejlődését. Napjainkban a fővárost 23 kerület alkotja. A budai oldal tr>iicnclmí ván>sma{ya, a VárncgvcMl nem­csak Budapest, de az egész ország kulturális-mű­velődési központja (múzeumok, nemzeti könyv­tár). Az UNESCO a teljes Vámegyedet és a Ciellért- hegyet, az OrszíigháziU, a Belvárosi templomot is magában foglaló Duna-paili sávot felvette a világ kulturális öröksége listájára. 2002-től a világ­örökség részei az Andnlss)' út és környékének épü­letei is (pl. a Szépművészeti Múzeum, a Műcsar­nok. a Hősök tere. a Millenniunii földalatti).

A pesti városnia}* (a c ity) fokozatosan ahikult át Budapest, illetve az orszíig pénzügyi, igazgatási és kereskedelmi központjaivá. Ez a belvtlrosi köz­pont az V. kerületben található, ahol kis teiületen zsúfolódniuk a szolgáltatások munkahelyet: az elegáns sz<íllod<ik. a modern irodahíízak. a bank­épületek. a luxuskere.skedeiem üzletei.

A city körül helyezkedik el a belső lakóhely^ öv. A Duna bal partján sűrűn beépített népes kerü­letek zsúfolt bérhjizai sonikoznjik (VI-IX. kerület). Sok hikóhiiz állapota leromlott. Ugyan<ikkor gya­rapodnak a felújított háztömbök, a környezetbe illeszkedő új épületek.

A külső m unkahelyövhen pályaudvarok, kórházak, raktárak, gyárak egyaránt találhatók. Közéjük régi munkáslakások és panel lakónegye­dek ékelődnek. Az üzemek helyén és a beépítet­len területeken bevásiírlóközpontok, irodaházak épültek.

A ..rozsdaftvezet” az egykori ipari nagyüzemek épü­leteinek lebontása, elhordása. a környezeti károk fel* számolása, a tereprendezés, a pailiosítás után vonzó lakóövvé alakul.

A második, a külső lakóövct laza. kertvárosi beépítésű területek, valamint lakótelepek alkotják (Újpalota. Békásmegyer. ci Budai-hegység lejtői).

A központi városmag az egyre terjeszkedő város szolgáltatási igényeit már nem tudja kielé­gíteni. Budapest löbbközpontúvá fejlődik, ami segíti az agglomeráció településeinek ellátását is.

94 FhUI.ŐDfoÜNK TÁRSADALMI ALAPJAI

94.1. Csúcsforgalom az Erzsébet hídon

A vái osperciiiet a javuló forgalmi helyzet (auló- pályagyűrű, az autópályáik bevezető sz«»kasz<ú) te­szi vonzóbbá. Ezéii jelentős a városperenire történő kiköltözés, ami miatt a terület felértéke­lődik.

A FŐVÁROS JÖVŐJE

Budapest nemzetközi naí*\ ván>s. (iyorsan ki­épülő pénzügyi, üzleti s/xilgállatásaí, so'kszinű kulturális élete. ídegeiirorgalmí von/crcje al- kainiassá teszik a fővárosi a külföldi üzletköz­pontok. cégek képviseleteinek idetelepedésére. A küin>ldi tőkchctcktetcsck ma is elsősorban a fővárosba irányulnak.

Budapest az ország kiemelkedő politikai, iga/j;atási« gazdasági, egészségügyi, kulturális és

szellemi központja (egyeteniekkeL tudományos kutatóintézetekkel). A nyelveket, közgazdasági és informatikai ismereteket tudó. az új dolgokra fogékony, főként fiatal ntunkaerőt a nemzetközi cégek szívesen alkalniazz<ík.

A főváros befogadója és köz\ etítője a tőkének, a külföldi kapcsolatokmik, a szellemi termékeknek. Ezt bizonyítji'ik az újonnan idetelepült korszerű (pl. informatikai, elektronikai, híradástechnikai, műszer- vagy gyógyszergyártó) vállalatok. Buda­pestnek megvannak az adottságai ahhoz, hogy a közép-európai térség iicm/x'tkö/J jelenlőscgíí központjává váljon.

Tájképi szép.'jége. építészeti öiökségei, töné- nelmi helyei, pezsgő kulturális élete alapján von­zó. a külföldiek szi'uniíra is megnézésre érdemes város, amelyre mindannyian büszkék lehetünk.

BESZÉDES SZÁMOK. NEMZETKÖZI CÉCÍEK

A fővárosban alacsony az ipari vállalkozitsok aránya. A z ipar foly<u)iatosan kirelepUl az aggloiner^ícióba. A hazánkban működő külföldi érdekeltségű cégek több mint felének Budapesten van a székhelye. Innen irányítjiik az ország egész területén végzett tevékeny­ségüket. Ilyen pl. a (ieneral Electric, a C IB Bank. a K & H Bank. a Budapest Bank. a<ienerali-Providen- cia. ;iz IN ( i biztOKÍtók. BudapeMen nyílott regionális központot p(. a Volvo, a Saab. a Ford is.

A főváros a szolgáltatások országos központja. Itt bonyolódik le a nemzetközi pénzfoigalom 90%-a; az ingatlanközvetítés, a reklámtevékenység, a gazda­sági tanácsadás 60%-a. A szolgáltatások itdják a fővá­ros ( >DP-jének 82*/¥'-át. i\z ipar. építőipiU' a 18%-át.

94.2. E g y vállalkozásra jutó külföldi tőke a fővárosban SM.3. Egy főre Jutö bruttó h<tzai termék (( íD P )

mkö1000 I I 2000 I I 2008

800

600

400

200

0 D M J lkizárólag többségében többségéMn

IcúKöUí tulajdonú küNöldi tutajdonú b«M6tdi tUaidonú

mikóFt

2000 2001 2002 2003 20<M 2005 2006 2007 2008

ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!

1. Mutasd be a természeti adottságok szerepét a főváros fejlődésében!2. Mutasd be a térképen a város jellegzetes szerkezetét, az egyes részek funkcióit!3. Milyen látnivalókat, programokat ajánlanál a turistáknak Budapesten?

K(iY VILA(;VAR()S (;()NI)JAI 95

E g y v i l á g v á r o s g o n d j a iKIECÍESZITO ANYACÍ

95.1. A Megyeri Iiíd a leghossziibb dunai híd (1862 ni). Közvetlen kapcsolatot teremt Észak-Buda és Észak-Pest között az MO-s körgyűrűn keresztül

CSŐK KENÓ ZÖLDFELÜLETEK

Az egészséges környezet fontos iiiut<itója jiz egy főre ju tó zöldfelület. Budapesten 2009-ben ez csiik 2/3-a volt az elfogadhatónak tartott 21 ing­nek. Az elmúlt években a zöld teiület hiíromniil- lió négyzetméterrel csökkent. Ez három városli- getnyi területnek felel meg.

Hova lettek a növények? Kb. félmillió négy­zetméteren kiirtották az erdőt, illetve a parkokat, helyükön lakásokat, utiikat. benzinkutakat, aszfal­tozott autóparkolókat építettek. Több mint egy­millió négyzetméter, egykor mezőgazdasági mű­velés alatt lévő terület ma parlagon hever. Műve­lés híján háborítatlanul ..terem” nijta a parlagfű. Az innen számiíizó óriási mennyiségű, allergiát okozó virágpor miatt egyre többen szenvednek.

A viíros belső területein miír nem lehet növel­ni a zöldfelületet. Helyette a parkok, a fasorok ápolása, felújítása a cél. A Duna és a ..zöld par­tok”. fővárosi patakok mentén viszont erdősítést ter\ eznek. így új kirándulóhelyek jöhetnek létre. Mi a szerepe egy nagyváros életében ?Nézi utána, mely fafajokat pusztítja leginkáhh a városi szennyezeti környezet!

..CSÚCSFORCÍALOM"

Az utóbbi években jelentősen megváltoztak a fő­városban a közlekedési szokások. Csökkent a tö­meg (közösségi) közlekedést igénybe vevők ará­nya. ez ma az utazóknak kb. (^%-a. Ennek a fő oka. hogy robbanásszerűen mc}*ndtt a / autók sxáma. A hiizai személyautó-állományból minden ötödik a fővárosban fut (kb. 582 ezer). Azaz fut­na. de... A belső kerületekben és a fővárosba be­vezető utaknál (ahol az óránként elhaladó gépjár­művek szíüiia íiz 5 ezret is elérheti!) rendszeresek a dugók, a torlódások. A város egyik legsúlyosabb problémája a nyugat-kelet irányú közlekedés el­lehetetlenülése a fővárosi hidak túltcrhcltsé}»c miatt. Feltétlenül szükség van újabb hidak építé­sére.

Csökkentené a zsúfolt.ságot. ha a közickcdcsi s/4>ká.saiiikoii változtatnánk. A fővárosban nagyon kevés parkolóhely van. A belváros „megteli”. A nyugati nagyvárosokban jó! működő P+R* ren d sze iT e való átállás enyhítene a parkolási gon­dokon. a levegő szennye2 ettségén. A belső autó- forgalmat csökkentené, ha a városba érkezők a legközelebbi vasútállomáson vagy a főváros külső részén hagyva kocsijukat közösségi közle­kedéssel jutnának el munkahelyükre. Bár nő a P+R parkolók és férőlielyeinek sziíma. a kihasz­náltságuk mindössze .'iO%-os. Szerinted mi lehet ennek az oka?

A fővárosi úthálózatot terheli az agglomerá­cióból beáramló forgalom növekedése is.

A közlekedési szokások átalakulását okozzák a fővárosban és környékén elszaporodó h e v á - sárlókö/pontok is. Környékükön fokozódik a közúti forgalom, a zaj, a légszennyeződés.

96 FhUI.ŐDfoÜNK TÁRSADALMI ALAPJAI

Normál helyz<

Hideg légréteg

I I IA fúsl a felsőbb légrélooek (elé siáli.

Hkteg Jégréteg

A szmog kialakulása

Hideg légréteg

Meleg légréteg

Hideg légréteg

A legfelső hideg légréteg nem enge4 felszállri a szerénye- ődóseket.

^ —»

96.L A szennyezett levegő és ü kedvezőtlen n)ete<H'ológiai körülnwnyek tulálkozitsa füsikrtd (sznwg*) kiulakulásiíhoz vezethet. A levegő és az egészség védelme indokolttá tette a főv;irosb;in a szinogriadö-rendelet nKSdosítilsát! Nézz huUm , ho^y mit jelent ti xzigoríhis!

A NA( ÍYVAROSI LEVECÍO ME(ÍBETE(ÍIT? LAKASEPITES VA(ÍY FELÚJÍTÁS?

Haz<ínkb<in a levegő szennyezettsége szempont­jából legveszélyeztetettebb térség a fővátx>s. Bár HZ ipari temielés kb. hannadára csökkeni a terü­letén. iiz üzemek és a korszerűtlen fűtés kiimye- /c’tkároKÍló szerepét a {gépjárművek vették ál.

Ma iiKÍr nem a szén-dioxid. luinem a kipufogók­ból kiáramló nitrogén-dioxid és a talaj menti ózon szennyezi legerőteljesebben a főváros levegőjét.

A szennyezőanyag-kibocsátás mértékében jelentős különbség van a közlekedés módja sze­rint. I km út megtétele .során I utasra sz<ímítva a kötött pályás utaz«ís 4. a buszoziís 6-8. a személy­autó pedig 14 egységnyi káros gázt tennel.

ZAJTERHELÉS

Felmérések bizonyiiják, hogy a zaj erőteljesen befolyásolja az emberek közérzetéi, életminősé­gét. Zavaija az alvá.st. ideges.séget. a vérnyomás emelkedését, a nmnkateljesítmény csökkenéséi okozhatja. Hazainkban a /ajlerhcics fő forrása a közlcktxlés. Kirívóan nagy a zaj.szennyezés a fő­városban, amihez a közúti, a vasúli és a légi köz­lekedés egyiu’ánt hozziíjárul. Jelentősek a sziibad- idős zajforrások is (vendéglátó-szór<ikozó helyek, rendezvények), továbbá az építkezések. «z ipari üzemek és a klímaberendezések által keltett za­jok. Budapest mára Eutópa egyik legzajosabb fő- váro.sa lett. A zaj elleni védekezésben a legfonto- sijbb a tervezés során történő megelőzés.

1960 és 1985 között a nagyszabású viírosperemi lakótelep-építések jellemezték a fővárost. A pa- ncltechii()l(>0a .sok családot juttatott önálló, össz­komfortos hikáshoz. Nem míiradt azonban pénz a belső városrészek k<u-b<inlartására, felújítására. Felgyorsult a belváros lakásain<ik. h<ízainak pusz- tulásii. Ez egyre inkább a Uikók társadalmi helyze­tük szerinti elkülönüléséhez vezetett. A belső kerületek épületeinek felújítása, a foghíjak beépí­tése látványosan javította a városképei, bár feladat még bőven íikad!

Napjainkra a panelhikások is korszenjsítésre szorulnak. Sürgető feladat fűtési rendszerük átala­kítása. az egyedi hőmennyiségmérés, a hőszige­telés. a külső nyilásziírók cseréje, az elektíDmos hálózati felújítása, esztétikai képük javítása stb. A fővárosi kiemelten érinti si paiiclrckonstrukció, hiszen a p<me!lakások közel 40‘íí‘-a Budapesten épült (ott él a főváros lakossiígának 30%-a!).

NÖVEKVŐ FOÍÍYASZTÁS - NÖVEKVŐ HULLADÉKHEÍiVEK

A nagy léleksziímú főváros napi 21-22 ezer. évi kb. 8 millió köbméter szilárd hulladékot „ter­mel”. Mit csinálnak a hulladékkal? Kb. 50%-át el­égetik a rííkospalotai Fővi'ux>si Hulladékhasznosító Műben. Az égetéskor keletkező hővel gőzt. illet­ve elektromos áiamot temielnek. A hulladékége­tő felújításával, a kazánok korszerűsítésével.

K(iY VILA(;>’AR()S (ÍONDJAI 97

1 1 v)2vez«(ék csatornahálózat

97.1. A íie llé it-hegyI viziiirozó

19S0 1990 >99S 2000 2009

97.2. Budapest ivóvíz* és szennyvízh<itózatának hossza

a rústgiizniosók felszerelésével csökkent a lég- szennyezés.

Az uralkodó északnyugati szél miatt mely ke- n'iletc'k. agglomerációs települések fe lé távoznak az égéstermékek? Segít az atlaszod!

A z el nem égetett hulladékot lerakj<ík. A fővá­rosi hulladék a közeli Pusztaziíinor lerakójába kerül, nniely <iz Európai Unió szigorú kömyezet- védelnii előírásainak is megfelel. A hulUidékot folyamatosan földdel borítjjík be, és növényzetet telepítenek rá.

A hulladék 30-35%-a újra felhasználható le­hetne. Ehhez azonban tennékcsoportonként szét­válogatva (szelektálva) kellene gyűjteni. Jelenleg a l<ikoss<igi hulladék 8.5%-át hasznosítjíík újra.

Sajnos egyre kevesebb a forgalomba hozott betétdíjas tennék. Fogyasztói szokásainknál sem kiemelt szempont még, hogy ne <iz eldobható cso­magolású árukat vásiíroljuk. pedig ezzel jelentő­sen csökkenthetnénk a környezetünket terhelő hulladékot. Ráadásul túl sok csomagolóanyagot használunk.

Milyen előnyökkel járna a települési (ktminuh nális) hulladék szetyes anyagának kontposzfálása ?

A technika fejlődése új típusú hulladékot is „teniiel *. Pl. veszélyes hulladéknak minősül a hk>- biltelefonok akkumulátora, a számítógépekhez használt nyon«atók festékkazettája, azok patron­ja is. Az egyéb elhasznált elektronikai eszközök, az autóroncsok sok alkatrésze is káros a környe­zetre.

Mik az ífkai annak, hogy a fővátvs élen já r az „ infonnatikai hulladék ” előállifásáhan ?

Nézz utána, hogyan járulnak hozzá az EV- bán a gyártó és a forgalmazó cégek a káros ter­mékek ártalmatlanításáhozf

KORNYEZETVEDELMI PROJEKT

2010-ben az Európai Unió erőteljes (65%-os) támogatásával megépült Kelet-Közép-Európa legnagyobb környezetvédelmi projektje, a Buda­pesti Központi Szennyvíztisztító Telep és a hozzá kapcsolódó technikai létesítmények is.

A komplexumnak köszönhetően kezelhetővé válik a Budapesten naponta keletkező 600 000 m ' szennyvízből 350 000 m^. A Dunába jutó bioló­giailag tisztított víz aránya a korábbi 51%-ról 95%-ra emelkedik. Jelentősen csökken a főváros­ban a folyó környezeti terhelése.

Az üzem Zíírt rendszerű, ennek révén műkö- dé.se a kerítésen kívül sem hang-, sem szagkibo- c.sátással nem jár. Területének 80%-át zöldnövé­nyek borítják, tetejére parkot, zöldtetőt telepí­tettek.

Retulezzetek vitát a főváros és az agglomerá- d ó kapcsolatáról, lakóinak életmódjáról, a népes­ségmozgás gazdasági és környezeti következjné- nyeiről! Vámsodhan vagy a hozzád legközelehhi vántsi településen mely környezeti gondokkal ta- lálkoziuttsz?

97.3. ..Infonnatikai huliadék"

98 FhUI.ŐDfeÜNK TÁRSADALMI ALAPJAI

M i t t a n u l t á l h a z á n k n é p e s s é g é r ő l é s TELEPÜLÉSEIRŐL?Gyújts szempontokat a népesség jellemzőinek bemutatásííhoz! • Keress kapcsolatokat a hazíii hikosság és a Kíirpát-medence népei között! • Hason­lítsd össze az atlasz alapján hazánk és a szomszédos országok népsűrűsé­gét! • Magyantzd meg a korfa segítségével haziínk népességének életkor és neniek szerinti megoszlását! Mi a kedvezőtlen benne? • Sorold fel és ma­gyarázd a népességmozgások fajtáit! • Milyen társadalmi problémákat okoz a népesség fogyása és öregedése?

Miért alakult ki hazainkban a rendszen. áItozás után a munkanélküliség? (iyűjls adatokat lakóhelyeden a munkanélküliség alakulá*;iir6l! Hogyan vál­tozott hazíínkban a foglalkozási szerkezet?

Csoportosítsd településeinket többféle szempont szerint! • Mutasd be egy szíimodra kedves hazai város példáján a telepítő tényezőket! Hogyan változott a település szerepköre? • Atlaszod és az autós térkép segítségé­vel keress példáikat a haz<ii települések alaprajzainak bemutatására! Mely településtípusok jellemzőek hazánk egyes tiíjaira? Rendezzetek vitát az egyes településtípusok által nyújtott életfomiáról! • Értékeld környezeti szempontból a városodást és a viírosiasodást! Magyaríízd meg az agglome­ráció kialakulását! • Milyen szerepkörrel rendelkeznek városaink? Keress példákat mindegyikre!

Ismertesd hazánk közigazgatási egységeit! • Mely adottsi'igok segítet­ték a főváros fejlődését? Mutasd be Budapest Vilrosszerkezetét! Milyen vál­tozások tapasztalhatók a szerkezetben? Melyek ezek közül a kedvezőek? Ismertesd a főváros szerepkörének bővülését!

Előzetes anyaggyűjtés alapján mutasd be lakóhelyed népességi és tele­pülési jellemzőit! Ha teheted, készíts róla házi dolgozatot! Csoportmunká­ban tartsatok számítógépes bemutatót!

MA(;VAKA/I> MK(;, MIT JKI.KNT!

N É P S Ű R Ű S É ( i • N E M Z E T I

K IS E B B S É G • E T N IK A I K l-

SR B B S lU i

T ER N if-SZET ES SZ A P O ­

R U L A T • T E R M É S Z E T E S

F O Í ÍY Á S • K O R F A •

N É P E S S É ( ;V Á N D O R L / \S

IN tJÁ Z Á S • M U N K A ­

N É L K Ü L I • A K T ÍV K E R E S Ő

• N Y U (iD ÍJ A S . ELT A R T O T T

• PO <5LA LK O ZÁ S I

S Z E R K E Z E T

t e l e p C l é s t I p u s o k •

IN F R A S T R U K T Ú R A •

V Á R O S O D Á S •

V á r o s i a s o d á s •

k ö z k ;a z ( í a t á s i

E ( iY S É ( iE K

A (k 5 I.O M E R Á C IÓ •

TELEPÜLÉSSZERKEZET • V Á R O S I S Z E R E P K Ö R Ö K

98.L A Kárpát-medence és környékének magyar tájnevei és néprajzi csoportjai

'-'Á • »- V* . A - V' • ., w , ' . . i . ,

s - vV •! »• ' « 1 t •

rVi-:

a;xí£t

1^“ . \

n-

100 HAZAI TÁVIAKON

M i IS A SZÜLŐFÖLD?„Hegyek hajlásának bizonyos szöge, egy víztükör, egy patak csobogásánjik zenéje, egy közeli utca­sarok, felhők vonulása a síkság fölött, egy darab táj. melyet egy ablak kerete beziir, s melyben csupa ismerős és hozzánk hasonló emberek mozognak: körülbelüi ennyi az egész.

Haz<\ja földjét nem megnézi, hanem meglátja az ember, képe úgy mellékesen, rendszer nélküli utazílsok során alakul ki benne. Egy rokoni hívás és néhány napos doiogtalan pihenő valahol a Bakonyban. Egy magányos és unott esti séta kapcsiín. hinelenül. egyik pillanatról a másikra, az utas megérzi a t<íj külön levegőjét, azokat az apró­ságokat, melyek a táj egyéniségét teszik. Egy nyáron alkalom nyílik egyhetes vitorlásútra a Balatonon, valimielyik este a víz közepén szél­csend éri a hajót, és a szélcsend másnap is tart, hiirmadnap is. Úgy fordul, hogy nyugodtan viíijuk a hajón a végét. Az állott és fontí mozdulatlansiíg- ban a víz közepéről nézi az ember a partokat, ahogy kékülnek az estében, és jobban megérti e szavakéit: Dunántúl. Balaton. Máskor meghívás érkezik Pécsről előadásra. Az előadás előtti estén sétálsz egyet a Mecsek oldalában, a lejtős utciíkon a napban nyújtózó szőlőskertek alatt, s érzed a város mediterrán levegőjének simogatását. azt, hogy Itália ide közelebb van, mint más magyar­országi tájiikhoz. Ismét máskor egy magányos és erdőkben kósz<ílni szerető biuát a Bükk oldalába

vi.sz, s meglátod az egyre kisebb púpokat vető hegygerinceket, melyek úgy simulnak el, mint valami csöndesülő hullámverés. Egy bicikliút Nógrádban hirtelen megérteti veled e tájék báját, a vén fák közé bújó kúriák kedvességét, a szelíd lejtők és emelkedők által kialakított vidék .sajátos egyéniségéi. Van táj, melyet ötödszöri látásra ér­tesz csak meg. s van. amelyik első pillantásra megmutatja magát, némelyiknek megértéséhez az szükséges, hogy bizonyos évszakban, bizonyos órában lásd. olyan időben, mely különösen ked­vezően bontja ki formáit és egyéniségét. Az Alföld talán akkor leginkább Alföld, mikor vihar közeledik fölötte, gomolyogva előtörő felhőkkel, s <iz ég, melyei a toronyból látsz, sötétebb, mint alatta a búz«itáblák. A Bükk és a Mátra ősszel a legszebb, kissé párás időben, mikor a levegő elmossa a határozott körvonalakat, a színek össze­olvadnak. s a szelíd foniiiíkat a nedves levegő még jobban megszelídíti. Van táj, melyet hetekig jiírtam. faluról falura, s cs;ik iiz egyik faluban jöt­tem rá. hogy mién lehet és miért kell szeretni: a teitiploiti úgy állt a dombon, az idő úgy fordult, a nap úgy hanyatlott le, hogy a t<y megmutatta magát, mintha éppen e pillanatot és helyet találta volna alkalmasniik arra, hogy önmagáról vallo­mást tegyen.”

(Szohó Zolráii: Szcrcinies földrajz, Osiris Kiadó, Budapest, 1999.)

l k ( ; n a ( ;y ()KB i w j l n k , a z a l f ö l d 101

L e g n a g y o b b t á ju n k , a z a l f ö l d

r FOCÍALOMTAR

hordalékkúp, homokos lerület. löszös táj, ártér, tökéletes síkság

KIALAKULASA, VÁLTOZATOS RESZTAJAI

Az Alibid a Kárpát-medence legnagyobb tája. Területének mintegy fele található hazánkban.

Északon az Északi-középhegységig, nyu­gaton a Sió. a Balaton és a Dunántúli-középhegy- ség vonaláig húzódik. Délen, keleten és észak­keleten határainkon túl is folytatódik a táj.

Idézx!fel, amit e(UU az Alföld kialakufásáról Magyctrorszóg földtörténeténél fantiltál!

Két legnagyobb folyónk választja el az Alföld résztájait: a ’rís/ántúU, a D una-Tís/^ kö/x't és a Mezololdct. Ezek kisebb tájakra tagolódnak.

Az Alföld jelenlegi felszínének kialakításában a folyók és a szél játszották a legnagyobb szere­pel. A folyók a hegységek lábánál hordalckkiiiKi- kát építettek. E területek az Alföld magasabb tájai - pl. a M átm alja és a Bükkalja.

A Kiskuiisá}»és a Nyírscí* is hordalékkúp, de azok felszínét az egykori folyók üledéke fedi. A Duna-Tisza közén elhelyezkedő Kískiiasá}* az Ős-Duna kalandozásának emléke. Felszínén ma már teljes egészében a szél munkája látszik. Az uralkodó szélirányt a buckák, szélbarázdi'tk északnyugat-délkeleti iránya jelzi. A mélyedé­seket apró - gyakran szikes - tav«ik vize tölti ki. A tííj erdős pusztáinak helyén sokáig viíndorolt a homok. A fuióhoniok niozgásiU csak a 19-20. sz<izadban - fásítással és kertg<izdálkodással - sikerült megállítani.

A Nyírség homokját a Tisza és mellékfolyói raktíík le.

Mikor rakta le a Duna és a Tisza a hordalék' kúpjait? Hogyan és mikor keletkeztek a lösztaka­rók?

A hordalékkúpok anyagából a szél más terüle­teken vastag lösztakiirót terített szét. Iviis/taka- n»s* tájak: a Me/őfokl, a liácskai-Hís/hál, a Haj- dú.ság, a M aros-Körös kö/e és a N a ^ kuiiság.

löszös táiak

ánefúieiekhordaMfckúpok

- / " T W

homokos X ^' ' ^ , 16 ihordalékkúpon t . fT7

v V .

101. L Az Altold tájai: L Mezőföld. 2. Bácskai>]öszhiit. 3. Hiíjdúsiig. 4. Maros-Körfts köze. 5. Nagykunság.6. Szadnárí-síkság, 7. Bodrogköz, 8. Jászság, 9. Horto­bágy. 10. Körösök vidéke. II. Solti>sikság. 12. Sárköz. 13. Mohiicsi-sziget. 14. Dntva-niellék. IS. Kiskunság. 16. Nyírség. 17. Mátnialja, 18. Bükkalja. Azfntositsd a tájakat az ailaszjiHidal!

A Mczdiold az Alföld legnyugatibb és legnia- gas<ibbra emelkedő résztája. Lösszel borított, táb­lás szerkezetű síksiiga keleten meredeken sz<tkad

I0I.2. Hon>nkbuckiík a Kiskunságon

102 HAZAI T.VJAKON

gNY OK lösz i^réieoekkei

183m

102.1. A Mezöfóld keresztmetszete. Azfitmsínu/<i inefszeiei <IZ aüosZfxf segítségévei!

le a Duriii partjára. A pereinterületeken gy<ikoríak a földcsuszamlások (102.3.).

A Hajcliíság löszös-táblás síkság.A Köriw-Maros köze az Ős-Maros hordalék­

kúpján alakult ki. A folyók és a szél együttes munkájának eredményeként homok- és löszfel- hahiiozódások. elhagyott folyómedrek, morotva- tavak teszik változatossá.

Az Alföld legalacsonyabb részei <iz árlcrüle- tek. A médiáikból évml évre kilépő folyók horda­lékukat szétterítve ezeket tökclctcs síksággá egyengették, és sok helyen niocstírrá változtattiík. A legnagyobb kitóijedésű árterek a Tisai és a Kö­rösök mentén vannak: a Szatm ári- és a Beregi- síkság, a Bodrogköz, a Jászság, a Hortohágv'

1023. A dunaföldvári foldcsus2ían»lás ii»etszete. Mi az oka? Milyen követkevnényekke! já r?

és a Körösök vidéke. A Duna mentének árterei: a Solli-síkság, a Sárköz, a Mohácsi-szigel. Az utóbbihoz délen a Dráva-mclick csatUikozik.

A Nag\'kuiiság, a Jásxság és a Hortobágy te- lületén néhány ezer éve még a Tisza terítette szét iszapos hordalékát. A löszt így több helyen sza­kítják meg homokos, agyagos területek. A tájak nagyobb része a folyó ár\ ízszintje alatt fekszik. Ezért gyakoriak a belvizek. A kevés csapadékot öntözéssel pótolják. A Tiszából kiemelt vizet öntözőcsatomiík juttatják el a földekre. Melyekről tanultál?

Nemzeti parkok az Alföldön: Hortobágyi Nemzeti F ark , Kiskunsági Nemzeti Park , Körös-M aros Nemzeti Fark.

102.2. A z Alföld legnagyobb része tökéletes síkság

l k ( ; n a ( ;y ()KB i w j l n k , a z a l f ö l d 103

AZ ALFÖLD HA2ANK LEííMELECíEBB ÉS LEÍÍSZÁRAZABB VIDÉKE

Az Alföld éghajlatának jellemzői déli, délkeleti fekvéséből és medencehelyzetéből egyaránt adódniik.

Jeliemczd az Atföld éghajlaíát az afhisz lemalikiis térképeinek a segítségével! Olvasd le a napsütéses órák számát, a januári és a júliusi, illetve az évi középhőmérsékletet. a csapadék mennyiségét! Hogyan oszlik el a csapadék (októ­ber I. és március 31.. illetve április I. és szeptem­ber 30. köz/itt)7 Milyen .szélirány jellemz/> azAlföl' dőlt? Hogyan függ összv a szélirány a csapadékf\i‘ ánnyal ? Emlékezz vis.sza. mikor gyakori az n.izály!

NACJY FOLYÓK, APRÓ TAVAK,FELSZÍN ALATTI VIZEK

Cyűjtsd ö.ssze az Alföld vízrajzi jellemzőit! Melyik folyó vízgytyt<y területéhez tartozik ? Mi jellemző a nagyobbfolyóira (esésük, vízjárásuk, áradá.uük)?

Idézdfel, amit a Duna és a Tiszti szabályozá­sáról tanultál! Milyen előnyös és hátrányos hatá- .fai voltak az Alföldön a Tisza szabályozá.sának?

Hogyan keletkeztek az Alföld tavai? Melyik a legnagyobb víztáivzó? Olvasd le a térképről néhány alföldi gyógyfürdő nevét!

OLVASD EL!

Mirrt! mesélnek az Alföld táj- és helységnevei? A j<S ivóvíz fontosságárd utal a lelcpülésne\'ckben elóforduló „kúi" frtnév (pl. Forráskút. Mélykút). A „szék” a hely­nevekben a szik számiazéka (pl. Domaszék). A z árte- rületelc hajdani mocsaraira emlékeztető nevek: a Kis- és Nagy-Sárrét. Az árvjzjárta alacsony terülelből kiemelkedő magasabb tájak nevében a „hál” a fel- sZínfonnát jelöli (pl. TisZahál. Szamoshát). Keress hmonló ehievt'zé.'iekei <i térképen!

Milyen felszín alatti vizekben gazdag az Alföld? Melyek biz^o.síthatják a vízellátá.st? Nézd meg. milyen a víz minő.sége az Alföldön (atlasz. 70.1. ábra)! Hasotdítsd össze más hazai tájak vizeivel!

ÁTALAKULT NÖVÉNYTAKARÓ. TERMÉKENY TALAJOK

Mi volt az Alföld eredeti természetes növénytaka­rója? Hol találhatók meg ezek luipjainkban?

Mely talajfajták jellemzőek az Alföldön? Milyen talaj képződött a fö.szös területeken? Hol alakultak ki öntéstalajok, Jáptalajok, réti talajok? Hol vannak szikesek?

lO.'.l. ATisza-t(S. hlézílfet. hogyan kehtkezen!

103.2. A gyulai termálfürdő

ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!

1. Ismertesd az Alföld mai felszínének kiahikulását!2. Csoportosítsd a résztájakat (hordalékkúpok, lösztakarós tájak, árterek)!3. Mely okokra vezethetők vissza a táj éghajlatának jellemzői?4. Mi jellemzi az alföldi folyókat? Hogyan keletkeztek a tavak? (Táma.szd alá példákkal!)5. Melyek voltak az Alföld temiészetes növénytakarói? Milyen talajfajták képződtek alattuk?

104 HAZAI TÁVIAKON

E l e t a z a l f ö l d ö n i - i l

r FOÍÍALOMTAR

guboníifélék. takamiányok, ipari növények, zöldség- és gyümölcsfélék, állattenyésztés, élelmiszeripar, energiahordozók, erőművek, vegyipar, gépipar, könnyűipar

Az Alföld hazánknak nemcsak legnagyobb, hanem legfontosabb mezőgazdasági területe is. Tennészeti adottságai főként a növénytemíeszlés- nek kedveznek. Gyújtsd össze az Alföld növény- termesztés szempontjából kedvező és keilvezöt- len természeti adottsó^ait!

A gabonafélék - a kenyérgabona és a liikar- mánygaboniík - temiesztésére legalkalmasabbak az alföldi lösz vidékek, mert területükön jó minő­ségű mezőségi talajok képződtek.

CABONA-.TAKARMÁNY- ÉS IPARI NÖVÉNYEK

A Mezöfóld. Bjícskai-löszhál, a Nagykunéig, a Haj- dúsiíg, a Körös-Maros köze főként mezősé«i tala­jai a biizalem ies/lés sz<ím<íra igen kedvezőek. A gyengébb termőképességű talajokon inkább rozsot vetnek.

A gabonatermő területeken épültek a líialom- ipar nagy üzemei: pl. Debrtx'eiiben, Békéscsa­bán, Szckcsfchcrvánin

104.1. Repctílábla. M ién nőtt az titóhhi időben a repce termörenUeie? M iiv hosztuiljiik?

104.2. A gyakori aszály miatt fontos volna az öntözés, erre iizonban egyelóre nem sok helyen jui pénz

A takamuinygabonák közül a löszvidékeken nagy mennyiségben vetik, a kukoricái.

A magas tennéshozaniokat gépek, műtrágyák, növényvédő szerek alkalinazíísával, hibridkuko- rica*-fajtíík vetésével biztosítji'ik.

A kukoricái főként tjikarmányozíísra használ- jiík. de újabban élelmiszereink közölt is helyet kap.

104.. . A magasabb temtésállagok érdekében fontos a szá* razságtűr^ fajták nenwsílésc. Ezen is dolgoznak a szegedi (íabonukutatóban.

mm

í:i.K'I A /A I .H )L I)()N l - l l . 105

105.1. Szeged környéke híres cszibarack(em>ó vidék 105.2. Szedik a makói luigyiiuil

A tcikaniiánynövények közül a liiccrim, a vö- röshcri' termőterülete kicsi az Alfóldön.

Löszön tá ja in k o n ip a r i n ö v é n y e k e t is te m ic s z - le n e k . p l . c u k o r ré p á t , n a p ra fo rg ó t, ú ja b b a n re p c é t. A z u tó b b ia k a t M a r l l u n ö v é n y o la jg y á ra d o lg o z z ii fe l (144.1.).

ZÖLDSÉCÍFÉLÉK ÉS (iYÜMÖLCSÖK

A /öldséglermcsztéshcz megfelelő iiz Altoldön a tcnycszidfís/^k* hoöss/ege*. A növények víz­igényéi azonban többnyire csak öntözéssel lehet biztosítani. A zöldségtermesztési ágazíit munka­igényes. nehezen gépesíthető, de azonos nagy­ságú területen nagyobb értéket termel, mint a gabonafélék. A zöldségek korai és egész évi folya­matos piacra kerülését a fóliasátras, üveghiízas termesztés biztosítja.

A hurgonya tennesztése a Nyírség nedves homokján és a Kiskunságon jellemző. Az utóbbi tájon paradicsom , uborka, zö ldpaprika és /ö|{lb(»rsó is terein. A fűszerpaprika SzArged és Kaloc.sa jellemző növénye. M akó környékén a vnrö.shagjma-tcrmcsztcsnck vannak hagyo­mányai.

(iyümöleseink a meleg, a sok napsütés hatá- siíra édesek, vitaminban gazdagok.

A legnagyobb mennyiségben temiesztett gyü­mölcsünk az alma. Elsősorban a Nyírségben ter­meszti k. A K iskunság a sárgabarack és az alföldi szőlőtermesztés fő teióilete.

Az őszibarack kivitelre termelő jellegzetes vidéke S/x*ged-Sz^tyniaz téi’sége.

FELDOLOOZAS. TARTOSITAS A TERMŐTERÜLETEK KÖZELÉBEN

A friss fogyasztás mellett az Alfóldön sok gyü­mölcsöt, zöldségfélét dolgoznak fel a k<»nzATv- gyárak, s tartósítanak fagyasztás.sal a hűtőhá/ak. A gyümölcsökből üdítőitalokat, gyümölcsleveket, a zöldségfélékből ételízesítőket, levespomkat is gyártanak. A legjelentősebb konzengyárak; pl. a hatvani, a ki'cskeniéti, és a békéscsabai (144J.).

Keress még konzervgyárakat az allaszoJiMtn! Nézz utána, milyen márkanevek kapcsolódnak az egyes gyárak termékeihezf

ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS -FELDOLCOZÁS

Az állattenyésztés alapja a megfelelő tiikarmány- ellátás. A sertéstenyésztés fő területei a kukorica- tennesztő vidékek. Ide települtek a húsfeldolgo- ziis központjai is.

Az Alföld legnagyobb húsüzemei Kaján, IX'brecenbeii, Békéscsabán, (rvulán. Szegeden működnek.

A baromlltenycsztés, bár főként a kukoricát hasznosítja, többé-kevé.sbé rnár elszakadt ennek temiőterületeitől. A nagyüzemi baromfitenyész­téssel párhuzamosan kiépült a baromfifeldolgozó ipar is (pl. Oroshiíza).

A szarvasm arhák szi'uiia az utóbbi időben erősen csökkent. A tejet az Alföld nagyvtírosaiban dolgozziík fel.

A juhtenyésztés a terület gyengébb legelőit hasznosítja. A magym’ fésűs merinói fajtát főként

106 HAZAI l /VIAKON

106.1. H úsfeldolgozás a gyulai húskombinátbiin

gyiipjáérl tenyésztik, de húsiít és tejét is értékesítik. A legtöbb juhot a Honobíígyon tartjiik.

A l«tcnycs/tés elsősorban sportlovakat ne­vel. Híres a mezőhegyesi ménes.

Nézd az (iUatáUoiminy változósát (145.2. ábra)!

ENEROIATERMELES ES EííYEB IPARÁÍÍAK

Bár az Alföld elsősorban mezőgazdasági vidék, nemcsak a terményeit feldolgozó ipar. hanem egyéb iparágak és szolgáltatások is munkalehető­ségei biztosítanak az itt élő embereknek.

Az Alföld sokáig az orsziíg energiahordozók­ban legszegényebb területe volt. Az itt felfedezett kőolaj és foidgiíz után azonban a s/énhidrogén- bányásxHt súlypontja ide lolódott át. Legnagyobb a kitermelés - bár a készletek folyamatosan csök­kennek - Szeged és Alg> o körzetében.

A loldgáz többnyire a kőolujjal együtt fordul elő, de a nagyobb telepek függetlenek a kőolaj- lelőhelyektől.

A kőolaj a haziü kitermelési helyekről, illetve külföldről csővezetéken éilcezik ris/aújváros é.s S /á/halom hatta finomítóiba. A két településen erőmüvek i.s üzemelnek (147.1.).

A földgázt közvetlenül is felhasználja pl. O roshá/a üveggyártá.sa és Flódme/ová.sárhely kerám íaípara.

A kőolajra, földgázra települt a vegyipar Tis/aújvároshan.

Az Alföld területén, Pakson van azorsziig egyetlen atomerőműve.

Az tiíj legnagyobb ipiiri üzeme a Duiiaújvá- n>.sbaii működő vasmű. Termékei: a lemezek, c.sövek. acélviízas épületelemek, mdiátorok.

A térség legjelentősebb gépipari központja S/.cke.srehér>án Az itteni üzemekben a márelő-

HW).2. A z algyői kőolaj- é s földgiizm ező fényei 14)6.. . A célöntés a dunaújvárosi Dunaferrben

í:i.K'I A /A I .H )L I)()N l - l l . 107

zőleg kiépült infrastruktúrára. S2uikképzett mun­kaerőre íámaszkodva különböző cégek m ikni- elektronikai, s/ámílás(echnikaí cikkeket állíta­nak elő.

A Debrecen melletti Tégláson h á /la r tá s i, Jás/.berénvben hűtőgépeket gyártanak.

A térség könnyűipiiri üzemeit főként a munka­erő foglalkoztatásán<ik céljából telepítették mai helyükre. Textílü/.em működik pl. Kckéscsiibán, ruhagyár Debrecenben. Faleldoiíjozó üzem taláiható Szolnokon. A munkaerőn kívüi a víz és a fogyasztópiac vonzotta a papír^vi^rat Diinaúj- var(»Kha és Szolnokra.

Sxc^cfl a D él*A lföld felsőoktatási, ludom ányos és közigazgatási központja. A közeljövőben a szuper- lézerként em legetett ÉLI lézerközpont egyik kutatási helye lesz.

A város kulturális rendezvényeit, a belváros nKg- újult sétulöutcáit. tereit a mediterrán hangulatú cuk* Ríszdákat sokan keresik fe l.

A z élelniiszerUzenieiben készük> Pick szaUiiiii és a fűszerpaprika .Jiun^aríkum".

IX'hrvcx-n az É szak v\ líöld sokoldalú kulturális és gazdasági központja. Egyetenie. múzeumai, kiállítá­sa i. rendezvényei, gyógyfUrdtSje em elik országos Jelentőségéi. A .Jcálvinisla Róma" hazánk második legnépesebb városa.

Nézz utána, hogy mviy hUx’S emberek neve kap­csolható a fenti várt>sokhnz!

107.1. M ikroelektronikai üzem Székesfehérváron 107.2. A lföldi terítékek

ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!

1. Mennyiben feleinek meg a löszvidékek temiészeti adott.ságai a gabonafélék igényeinek? Hol dolgozzíík fel ezeket?

2. Miért alkalma.sak az alföldi tájak a gyümölcs- és zöldségtemiesztésre? Hol, melyikei ter­mesztjük?

3. Mely takarmánynövények temiőterü letel vei egyeznek meg az állattenyésztés körzetei?4. Nevezz meg húsfeldolgozó és konzer\ gyártó központokat! Keresd meg ezeket az atla.szodban!5. Milyen temiészeti erőforrá.sokat hasznosít iiz Alföld ipara?6. Kapcsold a késztemiéket városnévhez; hűtőgép, radiátor, papír, szalámi, síküveg, finomliszt!

108 HAZAI TÁVIAKON

SíKVIDÉK VÁLTOZATOS IPARRAL,É L É N K K E R E S K E D E L E i M M E L - A K I S A L F Ö L D

r FOCÍALOMTAR

tanúhegy. szén-dioxid

Magas-bőre. 523 m Bakony. 414 m

újklei űieMkes kikelek

középidőt köpzö<>m«<(vul(áni kópzödmártyeKóidéi knstátyos slaphegység

lOK.I. A Kisalföld keresztm etszete. M a ^y o rá zit a z á h n i f '

Ny Km300

...................

bazalt bazalttufa . •, homok, agyag

I <M.2. A Súg hegy keresztm etszete. H ő n y in a la k ú it k i m a i fo r m i jo ?

10X.3. V örösgém a Fcrtő-Hansiíg Nem zeti Piirkbitn

A Kísainikl a Kárpát-medence niá.sodik legna­gyobb síksiíga. Területének kevesebb mint fele tartozik hazánkhoz.

Olvasd le tójhatárait ti térképről!Idézd fel. amit kialakidásáról Magyarország

földíörténc'li múltja kapcsán már tatudtál!

FELTÖLTÖTT ÉS LEPUSZTULT SÍKSÁ(iOK

A táj legmélyebben fekvő területe a (íyori-mc- dcncc. Folyóvízi és tavi üledékekkel kitöltött tö­kéletes síkság. Három kistája: a Szií»ctköz, a Mosoni-síkság és a Rál>akö/ a Duna és mellék­folyóinak hordalékkúpja. Az utóbbiak fogják közre a Fertő-Hanság süllyedékét. A Fertő medencéjét is ezek a hoidalékktípok gátoltíík el.

A Kisalföld magasabban fekvő részét, a Mar- cal-medeiicct a szél. a cs^ipadékvíz és a patitkok pusztították le, majd egyengették el. A medence déli részén ún. tanúhegyek* magasodnak: a Ság éü a S o m l ó . Alapjukat üledékes kőzetek alkotják, melyeket a kiömlő baz<iltláva sapkaszerűen bebo­rított, és megvédett a lepusztulástól, tanúsítva eredeti magasságukat.

A szigetközi Ásványiiirrtnjtk érdekes néprajzi hagyo- itiányiu sajátos m estersége volt az aranyniosás. A z ..iminyászok'* a Duna fövenyéből niosiák ki az A lpok­ból odasziillított aranyszenicsékel. a „siiraranyat” .

SÍKMDKK VÁLTOZATOS IPARRAU ÉLKNK KKRRSKKDKLKMMKL- A KISALFÖLD 109

l» v .l. B am infifeldolgozó Üzem Bábolnán

KIEÍÍYENLITETTEBB E(iHAJLAT, SURU VÍZHÁLÓZAT, VÁLTOZATOS TALAJTAKARÓ

Mihen nyilvánul nwg az óceáni éghajlat hatása a Kisalföhtön? Mutasd he a terület éghajlati jellemzőit a tematikus térképek segítségével!

Olvasd le az atlasz talajtérképéről, milyen talajfajták jellemzőek a nagy tájon!

A Kisiilfóld vizekben g<izd<tg teióilel. Fő folyója, u Dunji. A Bécsi-medencét elhagyva három ágra szakad. Középső ága. az Öreg-Duiia hordalékíU al ma is Töltögeti medrét; zátonyokat, szigeteket épít, annak ellenére, hogy a szabályozáskor a medrét kiegyenesítették, mellékágait levágták.

Az ()ri‘ -I)unáb<>l északon a Kis-Diiiia ága válik ki. délen pedig a Mosoiií-Diina. A Duna jobb parti mellékfolyója a Kába, bele ömlik a MarcaL

l»9.2. A p;innonh<ilini bencés iipátság látképe

109.. . A ré|)cel<iki sajlgyái1>;m

A t<y legnagyobb állóvize a Fcrlo, amely a tó­fejlődés feltöltődő szakaszaiban van.

Partjait n;klasok szegélyezik , de nyílt vízfelü lete ntég jelentós. (A tavak pusztulásának e z az e ls6 fázisa, amit fertónek hívnak.)

A Fertőtől keletre és délre fekvő Hanság mo­csaras területét lecsapolták.

A Szigetköz felszíne alatti kavicsrétegben tárolódó rótcgví/ Közép-Hurópa legtisztább ivó- vízkészlete.

A táj ásványkincse Répcehiknál a s/cn-díoxHi. A Kisalfóldön található a Fcrtí^Haiiság Nem*

/c‘ti Park.

E X P O R T R A A L A P O Z O T T M E Z O (iA Z D A - SÁÍÍ ÉS IPAR

A Kisalföld mezőgazdaságára és iparára már a múlt sziízadban is ösztönzően hatott kc(lvc/ő loldraj/J íckvcse, amely lehetővé tette temié- nyei és tennékei eljutását a bel- és külföldi pia­cokra. A táj gazdasági fellendülését a kcsol>bick- bcii nagyban segítették: közlekedéshálózatának fejlesztése (vasút, autópálya), gyógyvizei, felső­fokú szakképző intézményei, a szakképzett munkaerő, az ipari szerkezetváltás és a külföldi tőke beáramlása.

A tájon a hú/ának, kukoricának, árpának, cukorrépának magasak a tennéshozamai.

A s/arvasm arha-lenycsztcs egyaránt ha.sz- nosítja a gondozott legelők, rétek füvét, szénáját és íiz itt termesztett sziílastakannányokat. Az álla­

1 1 0 HAZAI l /VIAKON

I lo.l. Futóniűgyiirtús a RiíbáUin

tokai főként Icjükcrt tailjiík. Jelentős tejípanai rendelkezik Kcpcelak és Mosonmugyaróvár.

A Kisalföldön lendült fel évtizedekkel ezelőtt a magyar baromfilcnycs/lcs. A bábolnai gazda­ságban kifejlesztett iparszerű tcTmelcsi rend- szcrlHíii* a takaniiiínyteniiesztés-biironifítenyész- tés-tojástemielés kapcsolódik össze.

Az állattenyésztésre húsipar települt pl. Pápán.

CÍÉPIPAR A SZAKTUDÁSRA. TEXTILIPAR A HAÍiYOMÁNYOKRA

A Kisalföld gépiparának fő telephelye (íyor. Legnagyobb üzemében, az Audihan motorokat, alkatrészeket gyártanak, autókat szerelnek össze.

Az i« összeszerelt sportaulókból 5 percenként gördül le a szerelőszalagról egy kész auió. Ezek amerikai és euröpai piacokra kerülnek. A város másik gépipari üzemében, a Rábában fulóműveket. alkatrészeket, terepjáró járiDűveket készítenek.

110.2. Készül a TT sportkocsi a gy<wi Audibiin. N ézz uuiiui. hogy m ely ik orsztighan van a z A iu ii közpon ija f

A Duna vízi útját, ipari vizét hasznosítják a folyó menti ipari települé.sek: Lábatlan papír- és cementgyára, Nycr^csújfalii vegyipara.

A Kisalfölden régi hagyománya van a tcxül- iparnak, pl. Pápán, (»yorhcii.

Érdektődd mc% milyen termékeket gyártanak!Ha Pápán jársz nézd meg a Kékfestő mázén-

mot!Mit haihrrát Tatáról?A 109.2. fotón bemutatott apátság a világörök­

ség része, amelynek kiemelkedő értéke gazdag könyvtára.

Nézz utána, hogy mih>r és ki kezdte építeni! Enleklődd meg. hogy niUyen keresett termékeket ftngahnavntk az apíitság védjegyével!

A hiirom fo lyó találkozásánál épült ( tv ő n a Kisalföldgazdasági, k ereskedelm i é s kulturális központja.A műemlékekben gazdag belviiros idegenforgalma isroliainosan nő. A szom széd os országokhoz közelifekvése kölcsönösen bővíti a m unkalehetőségeket.

ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!

1. Hogyan alakultiik ki a Kisalföld egyes résztájai?2. Miről „tanúskodnak” a tanúhegyek?3. Miért kiegyenlítettebb a Kisalföld éghajlata? Hogyan függ ez össze a mezőgazdasiiggal?4. Mely iparágak jellemzőek a Kisalföldön? Indokold a táj földrajzi helyzetével!5. Mely társadalmi tényezők játszottak szerepet az ipiir megtelepedésében?6. Mutasd meg az atlaszodban a legfontosabb ipari ágazatokat és telephelyeiket!

A n y ii (;a t *m a ( ;y a r ()Rs z Á (;i-i»k k k m v ü )KKKN - a z a i . i’o k a u á n 1 1 1

A N Y U G A T - M A G Y A R O R S Z Á G I - P E R E M -

V I D É K E N - A Z A L P O K A L J Á N

r FOCÍALOMTAR

kristályos kőzet, csilh'uiipala. csusz<milás

Az Alpokaljn hegységei a Kcktí-Alpok kristá­lyos vonulatának egymástól elsz<ikadt rögei.

HECYVIDÉKEN. DOMBVIDÉKEN

Az észíikon húzódó Sopnmi-hegjség hazaink lég- idősebb képződményei közé tartozik. Valaha Európa óidei hegységeinek része volt. Később összetöredezett, és a mélybe süllyedt. Kőzetei a magas hőmérséklet és a nagy nyomás h«itá.sára átkristályosodtak, pl. csillámpalává’ alakultak. A rögök <iz Alpok felgyűrődésének idősziikában újból kiemelkedtek.

A délebbi fekvésű Kős/eí*i-heg.vséj»l)cn az óidei rögökre középidei üledékek rakódtíik. s át­alakulásuk nyomán palás szerkezetűvé váltak. Csúcs<i. az IroU-kő egyben a Dunántúl legmaga­sabb pontja is (882 m).

A hegységek előterének kavicstakaróját a fo­lyók dombvidékké sz«ibdalt<ik. Ilyen tájak: a Ke- nicncsliát, <iz OrscK, valamint a (íöcscj és Hetés.

A /.alal-dombság É-D-i irányú völgyeit a tö­résvonalak irányát követő folyók mélyítették ki.

III.I. Krisiályos püla a Kőszegi-hegységben. MiivVisme- m l fe l <r kőzetei?

Soproni-hegység

Köu«gi4>egy$óQ

íron-kö

Icnst&lyosközet«K

mészkő fts dolomit

kasKStakaró és folyami homok

II 1.2. Az Alpokalja löinbszelvényc. Kapcsoldföhlioriéneti konfkhoz <1 kőzeiekei! (52-5.^. o. láhUizofai

A területét löszös, agyago.s üledék fedi. A sok csii- padéktói megduzzíidt agyagon a fölötte levő rétegek a lejtő irányába gyakran elmozdulnak. Ezt nevez­zük csu.szamlásnak*. A nedves, agyagos völgyek a településeket a dombhát<iknt kényszerítették.

SOK CSAPADÉK. SŰRŰ VÍZHÁLÓZAT. CAZDAC; NÖVÉNYVILÁC;

Milwn nyihwiulme}» az (k'c'áni luilás az Atpukalján? Hol található az ország Icgcsapadékosohh vidéke?

A hegységek kristályos kőzetei kevés vizet engednek ál, így az Alpokalján sok a felszíni víz­folyás. A nagyobb folyók az Alpokból érkeznek.

111.3. Jaki iciitploii). Melyik épftészeti stílus híres képvise­lője'/ Mulasd he a siítusjegyeii!

112 HAZAI TÁVIAKON

112.1. Opel nwiorok összeszerelése SzenigoHhiirdon. Nécí urómi. inUyen további fejlesztések xwiiotók!

Völgyeik jó átjárók is. A teililet legnagyobb folyó­ja a H aha és a Zala. A hegységek peremén hévforrások fiikadnak.

Mityen öslumos fák laláihatók a Sopnmi- és a Kőszegi'hegyséfihen? Mely talajok jel/emzők a tájra ?

MEZÓ(ÍAZDASÁ(Í. IPAR. IDEÍÍENFORCALOM

Az Alpokalján a hűvösebb, csapadékosabb éghaj­lat és a gyengébb minőségű talaj miatt főként

112.2. Flirdőzök a büki gyógyrUrdőben. ÉnIeklöeU meg. hogy iniJyeii betegségekre ajánlón a vizc’f

a rétgíizdálkodils. a t<ik<irmánynövények termesz­tése és az ehhez kapcsolódó s/arvasmarha-tc* nycs/tcs a jellemző. A Kisalfóldhöz hasonlóan itt is a Icjtcmiclés a fontosabb. A tejet, a húst Zala­egerszeg gyáraiban dolgozzíík fel. A Soproni- hegység körüli alacsony dombvidékeken szólót tennesztenek. amelyből a híres soproni vörös­borok készülnek. A Zalai-dombság területén a szelídgesztenye és az alma is megterem. Az er­dők fáit a faipar és a biitorgyárlás hasznosítja, pl. Nag>'kani/.sán, /alaegerszegcn.

Régi hagyományai vannak itt a Icxtilipamak is.Keress a térképeden fctipairal és textiliparral

refhlelkező településeket!A Zalai-dombság a magyar kmilajhányászat

első területe volt. Ma maír kevés kútja üzemel. A kitemielés nem sziímottevő. Az olaj nagy sűrű­sége miatt csővezetéken nem sziíllítható. ezért Zalaegerszeg vegyipara dolgozzíj fel.

S/enlgoUhárd gépipari üzemében gépkocsik sz<imára készítenek motorokat ((íM-Opel).

Az Alpokalja városaiban sokan élnek az ide* genrorgalonihól, a szolgáltatások széles körét kínálva. Kőszeget, Sopront főként középkori városképéért, Sz.<»mbalhclyt római kori emlékei­ért keresik fel a turistiik. Sopron a diííkok viírosa is: itt működik hazaink egyetlen erdé.szeti és faipa­ri egyeteme. A Kőszegtől nem messze fekvő Bük, valamint S árvár fürdői a gyógyulni vágyókat vonzzíík.

A ti'ijegység N'édett értékeit <iz Őrségi Nemzeti Park őrei.

112-í. Kőszeg. Jurisics tér. Ki volt a névtulója? Mi xtth a szerepe?

A n y u (;a t . m a ( ;y a r ()RSZa ( ; i-i»k r k m v ii)KKKN - a z a l i ’o k a u a n 113

ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!

L Magyanízd el a Soproni- és a Kőszegi-hegység kialakulásának folyamatát!2. Milyen szerepe volt a folyóknak a dombvidék formálásában?3. Milyen összefüggés van a kőzetek, a csapadék és a vízhálózat sűrűsége között?4. Indokold a táj jellemző mezőgazdaságát!5. Milyen üzemek működnek Zalaegerszegen. Szentgotthárdon, Nagykanizsán?6. Miért gyakoriak a tájon az aprófalvak?7. Á Ilíts össze 2 napos osztálykirándulási programot a peremvidékre!

OLVASD EL!

MÚLTIDÉZŐ TÁJ AZ ALPOKAUÁN

Nyugat-Dun;intúl lakói, az Őrség. Hetés és ( íöcsej t>épe n\úr a honfoglaláskor letelepült ezen a vidéken. A falvak lukói a gyepük védelniéi látták el. ugyanúgy, mini Erdélyben a székelyek.

A z <^Ziíg legnyugatibb csUcskét^n találh<i(ó Őrség a nevében is viseli múltját.A z Orsiidben sajátos települési fonna alakult ki. Az elsió betelepülők a kiemelkedéseket választották, ahon­

nan jóil belátták a tájat. A házíikat a dombokra építették, a kert. a gyümölcsös a völgybe nyúlt. Kerítés alig volt kö* zöttUk - legfeljebb éló sövény; a gyep0. A dombtetőre települt összetartozó házcsoportok alkották a ..szert". Nevü­ket is innen nyerték: s/cres települések.

Épületeik többnyire fából készüllek, hiszen a kömyezó erdók bóven adtiík az anyagot. A Ixininnralú (geren­dákból. rönkökből összerótt), sárral tapasztott házak tetejére zsúpszalma került. Az apró ablakok felelt a zsúpteió .Jcontyban'’ - ferde hiiroinszög alakban kíképzelt oromzatban - végződött. Innen a kontyos hú/ elnevezés. A honi- lokzaroi gyakran fafaragások díszítették.

Egy-egy parasztgazdaság épületei négyzetes teret foglak közre: a lakóházzal, az istállóval, a pajtával, a hida­sokkal (sertésólakkal), a nagykapuval. íg y alakult ki a kerítcit ha/. E z védelmi célokat szolgált.

Cyíijis íi térképről településnevekéi az Őrségből! Nézz utána, melyik település az ő rség közpt^nija!

A FERTŐRÁKOS] KŐFEJTŐ

A Fertő közelében sokáig fejtették az ausztriai Lajla-hegységiől elnevezett lajtamészkövet. Belőle Sopronban. Becsben középületek is épültek. Az egykori miocén part menti vizeiben létrejött édesvízi mészkőben kagylók, csi­gák. algák, tengeri sünök, rákok maradványai láthatók.

A z egyiptomi sziklatemplomokra emlékeztető kőfejtő hatalmas temiében nyaranta hangversenyeket tiutanak. Tetejéről a Fertő víztükrére nyílik kilátás.

ll.VI. Kontyos ház. Milyen helyi építőanyag/ft hasz- tuiltak?

11.Í.2. A fertőrákosi kőfejtő. Jtírj utáiui. melyik magyar film részleteit forgatták itt!

114 HAZAI TÁVIAKON

A D U N Á N T Ú L I - D O iM B S Á G S Z E L Í D L A N K Á I N

r F O (iA L O M T A R

löszformák, szigethegység, karsztjelenségek.

A Dunántúli-dombság a Balatontól délre elte­rülő változatos arculatú nagytájunk. A Sió vona­lától az Alpokaljáig húzódik. Déli határa a Drá­va völgye.

D O M B V ID É K E K

A dombvidékek alapját több sziíz méteres vastag- sí'igban tengeri üledékek alkotjiik. Ezeket a ne­gyedidőszakban folyóvízi homokos, kavicsos, valamint löszös lerakódások fedték be. A kiemel- kedések-süllyedések törésvonalai jórészt meg- szabtiík a folyók útját.

A táj részei: a Somogyi-dombság a Tolnai-, a Baranyai-dombsiíg a Mecsekkel és a Villányi­hegységgel.

A S^nnou\'i.d«mb.ság Balatonhoz közeli terüle­tén. Kiilso*S(>mog\’haii az uralkodó kőzet a li'ts/. A tőle délnyugatra fekvő Belső-Som«j»,v homok- takarúval fedett.

A Tohiai*(lom})ság felszíne a legsokszínúbb. Résztí^ai: a Völgység, a Tolníii-hegyhát és n S/ck-

s/.ár(li*(loml)ság. A törésekkel átjárt, folyók által felszabdalt tájakon gyakoriak a lösz lepusztu- hlsfomiái: pl. a fennsíkok, sziikadékok. mélyutiik.

S Z IC E T H E C Y E K

IdéZíífel, (iinii Mugyarorszógfelszínének kiaiaku- Uisónál u Mecsekről fanul tál!

A Dunántúli-dombsiíg déli részén emelkedik ki környezetének hullámos felszínéből a Mecsek és a Vlllányi-heí»>séí» (szigethegységek). Közöt­tük található a lössxcl fedett Baranyai-dombság.

A Mecsek óidei kőzetei, a gránit és a vörös ho­mokkő csak kis területen bukkannak a felszínre. A hegység fő tömegéi középidei üledékes kőze­tek. főként mészkő alkotják. A hegy.ségben sok a karsztos képződmény. Karsztfennsíkján víznye­lők. dolinák alakultak ki. Uíbánál karsztforrások fakadnak (pl. a Tettye-forrás). Abaligeten c.sepp- kőbarlang található.

A középidőből sz<tniiazik a Mecsek feketekő­szene is (Komló).

A Villányi-hcav'ség tulajdonképpen csak kör­nyezetéhez viszonyítva hegység. Dolomílja, mészköve igen gazdag ősmaradványokban.

A Sió. a Duna. a Drávn menti területek védett értékeinek megőrzésére jött létre a Dniia-Dráva Neni/A'li Park.

114.1. Löszsztikadék. Mely lájainktni jelleinző? 114.2. Vörfts honiokW a Mecsekben

A l)i:NÁN'rÚLM )()M BSÁ(; SZKLÍI) LANKÁIN 115

115.1. Villányi utcakép 115..Í. Cukorrépahulmok a kaposvitri cukorgyárban

ÓCEÁNI ÉS MEDITERRÁN HATÁSOK

Jellemezd o Dumíntiili-domhsá}* éghajlalál az óceáni és a mediterrán légtömegek hatásának hemuiatásával! Hogyan nyilvánul meg a kél ég­hajlati hatás a természetes növénytakaróban?

SOKSZÍNŰ MEZÖCiAZDASÁCÍ ÉS IPAR

A Duncintúli-dombság éghajlati jellemzői és talaj- adoitsá^ai sokféle nö\^ény leniiesztését leszik lehe­tővé. A keleti napsugaras, inezőségi talajú tájakon a hii/it-, kiikoríca-, ciikorrcpatáblák cs rc|K:c‘- nildck követik egynuist. Nyugaton a több cs.apadék miatt s /á lastakarm ányokat és ro/sol vetnek.

115.2. Pécs 2010-ben Eur<Sp:i kulturális fővárosa volt

A homokos talajú Belső-Somogy a hiirsonyatcr- mcs/tcs fő területe. A }»> iimölcstcmicsztcs vidé­kei a hegylejtők. A Mecsek hegyoldalain szőlő, mandula, őszibarack terem, és beéiik a fíige is.

A szekszárdi és vIIIhiiví szólókból híres vö­rösborok készülnek. Ezeket hagyományosan a löszbe mélyített pincékben érlelik.

A legelők fü v e é s a s z á la s ta k a m iá n y o k ter­m e s z té s e a szíU A iL sniarfia-lenyésztés sziuiim -a ked­vező. A tejtcniieíő (chciicsyx‘1 főként a Völgység é s a Tolnai-hegyhát te rü le té n jellemző. A k u k o r i- catennesztő v id é k e k e n s c r t c s t tenyésztenek.

A mezőgazdasági tennékeket Pécs cs Kai>os- vár tej- cs húsüzemei, valamint a térség koii- zcrvgyárai dolgozzitk fel. pl. Nagyatádon és KH|>osvároii. A munkaerőre települt clektnmikaí ipar, valamint a cukor- és lextílipar Kaposvá- n)ii jelentős.

Az egykor feketekőszénre települt pécsi hő­erőművet ma földgázzal és biomassziívai fűtik. Pécsett, az élelmiszeripar iiiiír említett üzentein kí­vül kc.szlyűgvár és a híres Zsolnuy Porcclán- g>'ár Rt. működik. A város ipari parkjában kül­földi cégek különböző gépgyárai települtek le. A város üzemei és a lako.sság sz<'u«iíra csővezeték sz^illítja a vizet a Dunából.

A Villányi-hegységtől délre Bcremcndcn a mészkőből, márgából* ccmcntct gyártanak.

VENDÉCVÁRÁS

A Dunántúli-dombság ész^iki részén - a Balaton déli partján haz«ink egyik legforgalmasabb üdü­lőterülete található.

116 HAZAI TÁVIAKON

Települései szinte összenőttek. A le^elentó- sebbek: Siófok, Balatonfoldviír. Fonyód. Szán- tíkJml hajóval vagy komppal a rihaiiyi-rclszigct is elérhető.

A tiíj történehni emlékeket őrző városai (pl. Pécs. Szigetviir. Mohács) szintén kedvelt idegen- forgalmi célpontok. Elc'venítsíi fe l lörlénehni isniereteidef a fenti ván>sí)król!

A feltárt termál- és gyógyvízforrásokra a gyógyturizmus nemzetközi hírű központjai H arkány és Zalakaros települtek.

I*ccs a Dunántúl legnépesebb városa. Szinh<íz;i. képtiirai. kuUurális rendezvényei, ókeresztény és tnrt>k kori emlékei, hagyomáay^rzó környezete számos látogatót csjíbít a városba. Rangos egyetemén sok diák tanul. A megyeszékhely a nemzetiségi kultúra (német, délszláv) központja is.

A város gazdag római kori leletanyaga az UNESCO Világörökség része.

1 lA.I. Busójárás Mohiícson

OLVASD EL!

A Zsolnay név 1853 óta hirdeti egy család és egy gyár kinwgasló teljesítményét. A kezdeti - kézi errtvel működó- manufaktúrát Zsolnay Miklós alapította. Késóbb fia. Vihnos vette át a vezetést, és rövid idó alatt európai szín­vonalú és hírű gyárrá fejlesztette, melynek teni>ékei a világkiállítások nagydijait. aranyémteíl nyerték el.

Zsolnay \^ln>os törekvései lépést t;iriotijik az európai kenüiiiaiparral. hiszen vahuiá egészen újai hozott létre.A Zsolnay-műhelyben hosszas kísérletezéssel megfej­tették egy híres középkori máz titkát. A technológiát továbbfejlesztették, s a mázat eozinnak (hajnalpír) ne­vezték el. Ez a gyár szántára a világsikert jelentette.EU>en az idóben születeti n>eg az egy üttműködés a gyár és a híres fesió. Rippi-Rónai Józ.sef között. <iki új (sze­cessziós) stílust tett uralkodóvá a tervezésben.

A cég hírnevét megalapozó porcelánedényeket. dísztárgyakat ma is gyáilják. Hagyonuinyos alapszíne az elefántcsont, melyre a díszítés gy;ikran kézi festéssel kerül. Az ipar számára gyártott temiékek: aporcelánszi- getel<?k. a pirogránit burkoló- és díszítóelentek.

116.2. Készül aZsolnay porcelán

9 ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!

1. Milyen résztájakra tagolható a Dunántúli-dombság? Ismertesd kialakulásukat!2. Hogyan változnak a tájak éghajlati jellemzői kelet-nyugati és észak-déli in'myban? Bizonyítsd

a tematikus térkéj>ekkel!3. Keress kapcsolatot a természeti adottságok és a nagytáj mezőgazdasága között!4. Kapcsold városnevekhez a terület feldolgozó iparágait!5. Muta.sd be a nagytáj idegenforgalmi központjait!

A DUNÁNTÚLI-KCiZÉPHKííYSÍX; 117

A D U N Á N T Ú L I - K Ö Z É P H E G Y S É G

r FO(í ALOMTAR

árok. utóvulkáni működés, kófolyás, ingókő

A Dunántúli-középhegység teljes teiülete h<iz<ínk- ban fekszik.

A KÖZÉPHEÍÍYSÉCJ KIALAKULÁSA, RÉSZEI

Alapziitát óidéi hegységroncsok alkotják, me­lyekre középidei üledékek halmozódtak. A tiíj a harinadidöszak végéig alacsony terület volt.

harmadKJáazaki képződmények H bauuüi

krétaidöszaki képződm ények dolom it

117.I. A biiuxil elhelyezkedése a közetrétegek között

csak ezt követően emelkedett ki, és a negyedidő­szakban nyerte el a maihoz hasonló fomiáját. Legfiatalabb képződményei a Tapolcai-mcdence bazaltsapkás tanúhegyei.

A Dunántúli-középhegység DNy-ÉK-i vo­nulatát az ezekre merőleges törésvonalak sziíb- dalták fel. A kereszt irfinyú töréseket követő árkok a Mezőfold és a Kisalföld irányába jó át­járást biztosítanak. Ilyen pl. a M óri-árok és a Tatai-árok.

A hegység részei: a Bsikony, a Vcrlcs, a l)u- iia/ug-hcgvscg és a V'cleiicei-heg> scj».

AZ ÉCJHAJLAT ÉS A VÍZRAJZ SAJÁTOSSÁÍÍAI

Az alacsony középhegység éghajlata hűvösebb és csapadékosabb, mint a környező tá|aké. Az óceáni légtömegek elsősorban az északnyugati oldalra hoznak több csapadékot.

A vízhálózat főként u hegységek mélyében gazdag. A bővizű kars/tforrdsokat ipari és ivó­vízként is hasznosítják.

117.2. A Bakony látképe a cseszneki várból, hinteni fe l a hegység jellegzetes fontuiii a fotón!

hír.'. -

118 HAZAI TÁVIAKON

A középhegység vidékének két nagy állóvize: ii süllyedékben keletkezett Halatoii és a Vclcncci- ló. A Balatonra néző ész<iki tájakon létesítették a Kalalon-rclvidéki Ncni/.ctí Farkot.

RÖCiÖK LÁNCOLATA ÉS ÁSVÁNYAIK

A Bakonynak a Balaton partjától törésvonahikkal elválasztott, emelkedő szintjei: a Balatoii-ícivi* dck» a Déli-Bakony és az Északi-Biikony. A Bala- ton-felvidék vörös homokkohol épül fel. A Déli- és Észitki-Bakony fő tömege m ús/kocs dolomit.

A Balaton-felvidéket kellemes éghajlatai miatt (s2élvédetlség, sok napsütés) balatoni Riviérának is nevezik.

Területén a legrégebbi kőzetek a legfiatalab- bakkal találkoznak: óidei vörös homokkövek, a tanúhegyek bazaltja vagy a Tihaiiyi-félszigct ba­zalttufája. A félszigeten az iilóviilkáiií működés gejzíijeinek fornlskúpjai is megtalálhatók (13. . 1. ábra). A hajdani vulkáni működésre utalnak a szénsavas fomlsok. pl. Babi(oiiíün.tlciK Kékkúlon.

A Keszthelyi-hegység é.s a Balaton-felvidék között található Magyarország egyik legszínesebb tája, a Tapolcai-mcdcncc. Jellegzetes arculatát ma a kúp és csonka kúp iilakú taiiíihes> ck adjcik: oszloposiin elváló bazaltorgonáikkal, kőfolyása­ikkal*. Legnagyobb közöttük a Kadacsony és a tő­le észiiknyugatra fekvő Szent (iyöi^y-hegy (51. i.). A vulkáni lejtőket ma a szőlősorok, pincék, pihe­nők mediterrán hangulatú tájjá vanízsoljiík. Az itt

1 IH.I. A Hcgycslű a Balalon-folvidckcn. Oszlopos clválá- sú bazal íját a biínyászat bontotta ki

temiesztett szőlőből készülnek a híres badacsonyi borok.

A Déli-Bakony vonulatát főként fennsíkok soroziita alkotja, amelyeket vulkáni kúpok, me­dencék szakítanak meg. Kiemelkedő pontja a baz«iltsapkás Kab-hegy. A Déli-Bakony á.svány- kincsei: a baniakd^/cii^ a hauxít és a mangáncrc.

Az Észíiki-Bakony a Bakonyvidék legmaga­sabb (Kőris-hegy, 709 m) és legterjedelmesebb része, kiemelt rögökkel és árkos süllyedékekkel. Peremének legszebb szurdokvölgyét a Cuha patak alakította ki.

A M óri-árok és a Tatai-árok között elhe­lyezkedő V értes a Bakonynál jóval alacso­nyabb. Szintén mészkőből és dolomitból épül fel. Peremén hariiakós^én- és hauxittelcpek találhatók.

A DunazuR-hcRj’ség részei a Pilis, a (ícre- csc és a Biidai*hcgység. Mészkőből, dolomitból felépülő rögeik erősen töredezettek. A Pilis csú­csa a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontja. A (íerecse mészkövét díszítőkőnek hasz­nálják. Ez a piszkei ..vörösmárvány”. A Budai­hegység Dunára le.szakadó lábánál hőforrások törnek fel. A hegység mélyében barlangok talál­hatók.

A Veleiicci-hcj^v.sé}* a táj legidősebb darabja. A lepusztult üledéktakaró alól kibukkanó óidei gnínittömb érdekes képződményei az inyókövek*.

A Duna kanyaixilatában található Mscjjrádi- hegy.sé}; tulajdonképpen az Észiiki-középhegység

118.2. A Cuha patak szurdokvölgyc a Bakonyban. Keresd meg (I léfiit'pcn!

A i ) l ín á n t ú l i - k c ) z é p h k ( ; y s í : ( ; 119

vulkáni vonulatának tagja. Attól a Duna áttörés! völgye, a Visegrádi-szoros választja el. A hegysé­get ancle/ít és andezlttufa építi fel. Leglátoga­tottabb magaslata a Dobogókő. A Dunakanyar lemiészeti szépségekben, műemlékekben egy­aránt bóN'elkedik. Keress ezekre példákat!

OLVASD EL!

ACferecsedéli lábániik édesvízi nrészkövéWil Európa legrégebbi előember-leletegyUttese kerüU el6. A Vér- tesszŐlAs határában iiiegtalált koponyacsontdivab. a fogmaradványok, a tűzgyújtási nyomok, a húsdara­boló hely. az eszközök, a közelben élt állatok lábnyo­mai (óbb mint 300 000 évesek. Az előembert a kuta­tók a felfedezés napjáról Siununak nevezték el.

1 IV.I. A Dunakanyar

119.2. A Kocka nevű ingókö a Velencei-hegységben. Mikor keletkezeit o kőzetonyuíid?

ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!

1. Hogyan alakult ki a Dunántúli-középhegység? Melyek a részei?2. Állítsd időrendi sorrendbe a hegyvidék vörös homokkövét, gránitját, mészkövét, bazaltját,

bauxitját!3. Hol találhatók a hegységben ingókövek. forrá.skúpok, kőfolyások, biizidtorgonák. tanúhegyek?4. Hasonlítsd össze a Bakony-vidék vonulatainak éghajlati jellemzőit! Indokold a különbségeket!5. Miért kevés a területen a vízfolyás a sok csapadék ellenére?

120 HAZAI T.VJAKON

A KÖZÉPHEGYSÉG MEGÚJULÓ GAZDASÁGA

r FO(ÍALOMTAR

!imf(>Idgyártás, aluminiumkohó, alumfnium- hengemiű. kvarchomok

A Dunsíntúli-középhegységben íöbbféle ásvány­kincs és építőipiiri nyersanyag található: harna- kos/cn, bauxít, mangánérc, valamint dolomit, mút/.ko, kvarchomok*, aigyag.

A hegység egykor az aluiníniumipiu' fő területe volt. A helyben bányászott biiuxil a limtiíld^\áriikhu, majd a timföld az HlumíniumkohókhH került. Mivel a timföldből elektromos áram segítségével nyerik ki azalumíniuntot. a közeli b<uii:ikószénbiinyák szenével a hmTŐmüvcklx'n sok villamos áramot kellel! elAál- lílani a kohók számára.

I2U.I. Beziirt bauxitbánya Nyirád mellett. Sok helyen már megindult a ..tájsebek” eltüntetése. Mit jelenthet ez?

VILACiPIACI HATASOK- BÁNYABEZÁRÁSOK

A nagytáj régebben jelentős b;inyászata. hagyomá* nyos ipani az utóbbi évtizedben eróieljesen átalakult. Ebben a bauxii* és bamakőszcn-bányászat válsága játszón döntő szerepet.

Az in található bauxít alumíniumtartalma ala­csony. ráadásul a mélymCívetésű bányászat költségei magasak. így nem tudunk versenyezni a világpiac iiraival. Az alumínium előállítása helyett célszerűbb külföldről oks(M>bim megvásárolni a fémalumíniumol, s a belőle készített félkész vagy késztennékek gyártá* siival foglalkozni. Ezek ám a töU>szöröse a fémének. H feldolgozás pedig munkalehetőséget biztosít itthon.

A középhegység ipara (hőerőművei, vegyipara) u)ég szorosan a hariiak<*s/én bányászatálioz kapcso* lódott. Azonban a szénbiinyászat az alacsony fűtőérték és a vékony szenrétegek miatt is gazdaságtalan lett. a kitermelés jelentősen vissziiesen.

A biinyiík bezárását indokolta ntég. hogy niindkét ásványi a karsztvízszint alatti mélységből lehetett felszínre hozni. Ezén a karsztvizet ki kellett szi\'alt>'úz* ni. Ez pedig csökkentette a karsztforrások vízhozanuít. veszélyeztette a gyógyforrások vizét és azok hőfokát, továblxí a települések vízelláiásíU.

TULELO ES FEJLŐDŐ IPARAOAK

Hazainkban ma már csak a Bakonyban tennelnek ki bauxitot. T ím toldgyár Ajkán üzemel. Fel­lendült a városban az alumíniuniöntészet is: ötvözeteket gyáilanak a fémöntödék számára. A tennékek többségéi a n)oigat-európai orsziígokba exponálji'ik.

Inota olvasztókemencéiben hulladékfémből gyártanak alumíniumot.

120.2. A Duniíntúli-középiiegység karsztvízszintjének változása a bányászat hatására

100

DNY r \ Bakony EK

Vértes

/ mÚj karsztvízszint \ í

A K()/í ;i»hk(;ysé(; mk(;Cj l l 6 ( ; a z d a s á ( ; a 121

121.1. Alumínium*hengem)ii az Alcoa székesfehér* vári gyárában. M it^yárt?

A z előállított és importált fémet S/ékcsfc* h é n á ré s Budapest hciigeiniűvci dolgozziik fel. Ezekben lemezeket, huziilokat, csöveket gyárta­nak.

A térség hőerőműveit ma nnír kevés helyen fűtik barnakőszénnel. Helyette földgázt, bio­masszát. import kőszenet használnak.

A régi bányavárosok közül Tatabányán lett a legeredm ényesebb az ipari szerkezetváltás. Megyeszékhelyi és közlekedés-földrajzi szerepé­nek. főváros közeli fekvésének köszönhetően ipari parkjába több külföldi vállalat települt (pl. autó-, elektronikai alkatrészt, gyógyászíiti esz­közöket gyártók).

A Duni'intúli-középhegység teililetének tovább­élő és fejlődő ipari ágaz«itai: a vegyipar, az cpítő- aiiyag'ipar, az üveg- és porcelánipar. a papíripar, valamint a }2;cpg\'ártás.

121.3. (íyártósor a balatonfűzföi papírgyárban. A gyár mely termékeivel toUUkoz)uitsz az iizfetekben?

A veg> ipar m űtrágyái és növényvédő szere­ket állít elő (Pét). Az építőanyag-ipar teniiékei a cserép és tégla (Ve.szprém). Ajkán a hegyvidék kvarchomokjából* üveget gyártanak. Ólom­kristály tíügyai keresettek. Herenden világhírű művészi porcelánokat készítenek.

A pap írgyártás a vizek mellé telepedett: Balatonfűzfőre és S /entcndrérc.

A gépipar új ipiu i ágíizatíi a szcmélygépko- csi-gj ártás. Ks/.tergomban a japán érdekeltsé­gű Suzuki-gyárat az alacsonyabb munkabérek által nyújtott előnyök kihasználása és a piaci terjeszkedés reményében telepítették ide. Az összeszerelő üzem termékei főként európai piacokon találnak vevőre.

Veszprémben a gépipar elsősorban elektro­mos gépeket, híradástechnikai és autóalkat­részeket gyárt.

121.2. A porcelángyártás néhány munkafolyamaid Herenden. Ha itt jársz, ncZílmef: a gyár miízetimát!

122 HAZAI T/VIAKON

I22.I. A Suzuki-gyár Evziergoinbaii. Gyújts <ulau>kai (tmnktisféiszáin. gytinou otítók szóinu. cxptfri sth.)!

OLVASD EL!

TRAC ÍIKUS VOROSISZAP-KAR

A bauxitból u timföldgyártás soriin melléktémákként a fokozottiin veszélyes hulludékn-ak sziimító vörös iszap is keletkezik.

Ahol h(5erőinű is működik, oii az iszapot az erőművi salakból és pernyéből épített úgynevezett z;ígykazettákbiin tárolják. A kazettákból a víz elp:lrolog. az iszap kiszárad és elporlik. A szél 15-20 km>re is elviszi a nyálkahiírtyákal irritáló port. Az iszap is erősen maró. lúgos kétnhatású anyag.

2010 októberében az ajkai üzemhez tartozó devecseri zagytározó fala n>egcsúszott és a vörösisz<»p elárasztotta a környéket.

Magyarorsziig eddigi legsúlyosabb környezeti katasztrófáját okozta. Több száz házba betört, kiirtotta a T(M a és a Marcal élővilágát, szétterült a termőföldeken. Ártalmatlanítása, a károk felszámolása éveket vehet igénybe. Nemcsak családok veszítették el egy élet munkiijál. hanem emberáldozaiokat is követeli.

f^ézz uuina, milyen intézketléseket htizfok tt kíin>k lielyreállíiíisára, Hletve a luistmló tragédia m egelőzéséi!

ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!

L Sorold fel a Dunántúli-középhegység ásványkincseit és lelőhelyeiket!2. Milyen problém<ik jelentkeztek és jelentkeznek ezek kitemielésében. hasznosításában?3. Mi jellemzi ma a teiület iparát?4. Melyek a legfontosabb telephelyeik?5. Hogyan befoiyásoljiík az ipar létesítményei a terület környezeti állapotát?

AZ í is / .a k i-k c )z í:p h k ( ;y s í: ( ; 123

Az ÉSZAKI-KÖZÉPHEGYSÉG

I FOCÍALOMTAR

lignit, rézérc, mikroklíma, kőtenger, riolil

Az Ész:aki-középhegység iuiz«ink legmagasabb és legváltozatosabb tája. Vonulatainak irányit meg­egyezik a Dunántúli-középhegységével. A Pilis és a Visegrádi-hegység közötti törésvonaltól a Bod­rogig húzódik.

KIALAKULÁSA. RÉSZEI

Fó kőzettömegük alapján a hegység legrégebbi tagjai a földtörténeti ó- és középidőben kialakult Bükk és az Aggtclcki-karszt, Kőzetük döntően középidei més/kő.

A haniiadidőszakban emelkedtek ki az Észa­ki-középhegység vulkánjai: a Viscgrádi-hc?g>scg (a Dunántúlon), a RörAsöny, a Cserhát, a M át­ra és a /em pléní-hcgység. Kőzetük aiidc/it, ri»lit és ezek tufái. (Már tanultad, hogy ezek a hegységek az ész;iknyugati Kárpátok déli, vul­káni vonulatának részei.)

A vulkáni hegyek sok millió éve pusztulnak, ezért eredeti formáik nehezen ismerhetők fel.

A tűzhányók kitöréseit kísérő tengeri elönté­sek elmocsarasodó területein harnak<1>szén, a hegységek lábánál lignit képződött. A forró vi­zes oldiJtokból a Mátrában ré/érc vált ki. A hegy­vonulat gazdag ncmlcmcs ásványi nyersanyag­okban. Melyek ezek? Keresd meg lelőhelyeiket az atlasz<nlhan!

I IV I . A k;ilkopirit: réz tartalm ú érc

LEOHUVOSEBB E(ÍHAJLATUNACiYTÁJUNK ÉS VIZEI

A hegység nyara hilvösehh, tele hidegebb, mint bánnelyik tiíjunké. A magasabb hegytetők viszont télen több napsütést kapnak, mint a medencék. A csapadék több, mint az Alfóldön. de mennyi­sége nem éri el a nyugati oi'sziigrészekét. A tagolt domborzat miatt viszont változatos a hegység m ikroklím ája’ .

A középhegység mészkőtagjaiban a lek /ín alatti, a vulkáni hegységekben a feis/.íni ví/háló- zat a giizdagabb. Az utóvulkáni működés kén­hidrogénes, szénsavas fonásaival is találkozha­tunk, pl. Párádnál. A tavak többsége mesterséges víztározó.

Az Északi-középhegységben három nemzeti park van: a Bükki, az Aggteleki és a Duna-Ipoly Nemzeti Park.

Kékestetőévi középh6méf$éklet

évi csapadékátlag5.7 X

784 mm

li. III. IV. V. VI. V tl. VIII. IX. XI. XII.

123.2. Kékcsictő éghajlati diagr.uiija.A/í/><,'« (ér előz Alföld é^hajluuUól? Mién?

12.V.Í. A Lázbérci'V íztározó. Hogyan kuleikeztfii?

124 HAZAI T/VIAKON

Bálványos Istíllös-ká 956 m

959 m . \ Búkk-fennsik

- V

Tar-kő 949 m

Nhskotc

124.1. H»z;ínk legmagasabb pontja, a Kékes. Mennyivel m(i}(íis<ihh, mint a Dnn<ínliHi-kh}(. legnmgtisahh csúcsa ?

ŐSVULKÁNOK. MÉSZKŐRÖCÍÖK. DOMBOS MEDENCÉK

A Vlseí»rádi-hcgy.séí» szerkezetileg az Északi­középhegység része, helyét tekintve a Dunántúli­középhegység Duiiakaiiyarhan fekvő tagja.

A BörAsöny i\z Ipoly kanyarulatában meredek lejtőkkel emelkedik ki alacsony környezetéből. A hegység legmagasíibb csúcsa a Csóványos. A jég­kor idejének emlékei a kőfolyások, kotcnKcrek*.

A Cserhát a Börzsönynél jóval alacsonyabb, hullámos felszínű dombsiigi táj. A hozzá kapcso­lódó (íödöllői-dombsiíggal mélyen benyúlik az Alföldre. A hegység déli előterében emelkedik a Nasziily mészkőtömbje. Baz«iltos kitörés emléke pl. a Salgó.

A /aí»> va és a Tama által közrefogott M áira ande/it- és andc/ittura rétegei több niilliö éves vulkáni működés eredményei. A hegységben talál­ható rezére (Recsknél) mennyisége bár sziímot- tevő, kitemielé.se nem kezdődött el. A hegység

124.2. A Salgó bazaltoszlopai. / /« / Uiniil/ál m ár Hyen képzőüinényehrV ?

124..Í. A BUkk-fennsík tömbsz«lvénye. Vesd össze az osh- sztxidíilf

hullámos felszíne a Kékesen és a Galya-tetőn emelkedik a legmagasabbrsi. (Az utóW)i közelében, a Piszkés-tetőn van az orsziíg legmagasabban fek­vő csillagvizsgálója és földrengésjel^ állomása.) A csúcsok közötti hágón É-D-i irányban lehet át­kelni a hegységen. A Mátr;i oldalaira is jellemzőek a kőtengerek. Déli lábának üledékes rétegei alatt lignitlelepek találhatók.

A Bükk a legnagyobb sítlagmagassiígú hegysé­günk. Üledékes kőzetei sokfélék: pl. mészkövek, a^yagpalák, dolomit. Középső, egyenletes fel­színű része a Bükk-feniisík. Peremén mészkő- sylrlek sora található (pl. Bél-kő. Tar-kő). Itt v;tn a hegység legmagasíibb pontja, az Istállós-kő is. A Bükk területén sok a karsztos képződmény: víznyelő, dolina, karsztforrás stb. Déli oldalához a Bükkalja dombos vidéke csatlakozik. Itt is jelentős a lignitkészlet.

Az Aggtelekl-karsztban található a Szlová­kiába is átnyúló hatalmas barlangrendszer, a Ba- radla. Üregeit a benne folyó Styx-pat<ik tágította

124.4. Faszénégető boksa a BUkkben. Mire liasználjók o faszene!?

AZ k s / .a k i-k c )z í: i» h k (;y s í: ( ; 125

ki a iiiagá\ al sodort töniielékekkel. A patak a mély­ben búvópatakként el-eitűnik. tóvá duzzad, majd bővizű foirásként bukkan a felszínre. A biU’Uingban álló- és függő cseppkövek, cseppkőoszlopok kép­ződlek az évezredek folyamán. A Baradkít a vi- lágiirí^kscg rcs/cvc nyilvánították. Közelében a hasonló szépségű Béke-bm langot tárti'ik fel.

A Bódva és a Hemád között húzódó Cscrchát alacsony dombvidékét a folyók sz«ibdalt«ik fel.

A Zonipléni-hcjo’s tl í« középhegység v ulkáni ívének utolsó, főként ríolíthói felépülő ta^a .

A hegység délkeleti lankáit Tokaj-Hcgyaljá- nak nevezik. Legdélebbi magaslata a Tokaji-hegy.

A hegyvidéket észjikon a Nógrádi-, a Salgó­ta r já n i' és a Borsodi-mcdcncc határolja.

Az Észiiki-középhegység szép tájai (pl. Szalaj- ka-völgy). történelmi emlékhelyei (pl. Eger. Sáros­patak). néprajzi csoportjai (palócok, matyók), gyógyvizei, kulturális rendezvényei, a téli és nyári turizmus lehetőségei sok látogatói vonzanak. A vendéglátás és a hozzá kapcsolódó szolgálta­tások munkalehetőséget kínálnak az itt élőknek.

Énicklőihí meg. milyen hal- és gomhírkülön- Ic'gességekef fogyaszthatnak ezen a vidéken az „ínyencek’'!

125.1. Erózió sz itxüUlii riolittufa Kaziír közelében

12. .2. Matyó népviselet

ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!

1. Sorold fel az Északi-középhegység tagjait kialakulásuk sorrendjében!2. Nevezd meg kőzetanyagaikat! Ismertesd mai felszínük kiaUikulását!3. Mire vezethető vissza a hegység alacsonyabb évi középhőmérséklete, több csapadéka, válto-

z<itos mikroklínuya?4. Mi a különbség a mészkő- és a vulkanikus hegységek vízhálózíUában?5. (iyűjtsd össze, milyen idegenforgalmi látványosságokat mutatnál meg egy barátodn<ik!

OLVASD EL!

A Cserhát észiiki előterében lévó kis falucska. Ipolytanuic földtani temiészetvédelnii területén földtörténeti válto­zások ■éviiiilHóin zar<índokolhatunk végig. Az ó.sleletek arról t;inúskodnak. hogy a harinadidószak közepén az egy­kor erre hömpölygő Ősi folyó piuijára madarak, emlősök jáitak le inni. üílwyoniaik. csúsziisnyomaik megmarad­tak a honK>kkőben. mert ezeket a közelben kitört vulkán forró hiunuja betakarta. A szakemberek 11 állatfaj több mint 3 ezer lábnyomát <tzonosították.

Nővények nyomai is láthatók itt: pálmafák, babérfi'ik. liliomfiík. valamint dió-, juhar- és fenyőfélék megköve­sedett kontiírjai. Leglátviinyosabb azonb;in az életében 55 méteresre becsült ősfenyő törz.se. 1830 körül találták meg. egy vízmosáson ívelt át. Nla három nagyobb töredékét eredeti helyén üvegbúra alatt őrzik.

A leletek feltárásakor előkerült c<ípa- és delfinfogak arra is utalnak, hogy a terület a ziUonyokkal. szigetekkel tarkított sekély szubtrópusi tenger partjához is közel lehetett.

Sak énUkeset olvtishatsz még lpi>lytantócrffl oz iniernelen.

126 HAZAI TÁVIAKON

A NEHÉZIPAR SZÜLŐFÖLDJÉNEK GONDJAI

r FOOALOMTAR

iilapanyaggyiulás, kaolin, történelmi borvidék

A HACÍYOMANYOS NEHEZIPAR VALSACiA

Az Észíiki-középhegység \ aUiha <iz ipiu' szülőföldje volt haziínkban.

A közelben bányászott vasércet először :i Bükkben koliósíioiták. Elihez a k«myez<S erdók fájából égetett faszienet. a hegység mészkövét és a Oaradna vízerejét használták. A patak völgyében még ma is hitható a helyreállított olvasztó - <iz újmassai óskoliö.

A z oKasztott vassjt a mai Hámor község helyén aO uradna és a Sz inva összefolyásánál, a patakok vizével műkö<ló hámorokban dolgozták fel. Innen a település neve.

Régi mesterség a hegységben a faszén- és a mész- égeiés (124.4.).

Az K.szaki“közcphcg> scí» mcílcnccibcn a fő­ként HlapHiiyagokal gyártó nchc/ípHr honoso­dott n)eg. A \asipiu‘ szerepe a hozz i tartozó üze- iiiekkel (vas- és acélkeiiiencék. hengemiűvek) egé­szen a rendszerviíltoziísig jelentős volt.

A kohász^iti teniiékek iránti kereslet csökkenése és az üzemek korszerűtlensége (költséges műkö­dés. gyenge minőség) miatt azonban az ágazat válságba került. A lerm dcs visszacscU, egyes üzemrészek leálltak, bezíírtak. A területen magas*

126.1. ő sk o h ó a Blikkben. Hévi indno. hogy ki és mikor U’tepiieif iti kohás^ifi üzemekéi!

ni szökött a miinkanélkülíség, és megkezdődött az elvándorlás (pl. Ózd, Salgótarján térségében).

Az egykori ipan idék. a Boi>«Kli-mcdcncc még működő üzemeiben kisebb mennyiségben minő­ségi acélt, hengerelt árut iiiiítan<ik elő.

A terület gépgyárai kevés nyersanyagot igénylő teniiékeket gyiirtanak. Pl. KgerlK‘ii (elekt­romos gépeket, gépkocsi- és hűtőszekrény-alkat- lészeket). (íyöng\'ösön és Ozdon (mikroelektro­nikai cikkeket). MIskolcDii (kéziszersziimokat). Salgótarjánban (tűzhelyeket).

Az új gépgyárak döntő része nemzetközi cégek odatelepülésének köszönhető.

A VÁLSÁGOT TÚLÉLŐ VEííYIPAR ÉS ÉPÍTŐANYAC-IPAR

A Borsodi-medence húzóágazata a vcg> ipar. Fő­ként im port nyersanyagokra épül. A kőolaj és a íoldgáz csővezetéken érkezik Oroszországból, utóbbi egy része iiz Alföldről. Az ágazat számára szükséges vizet a Sajó már nem tudja biztosítani, ezért víztározókat kellett létesíteni. A vegyipar speciális vegyi és alapanyagokat gyárt Kazinc­barcikán a BorsodChem-ben. Az üzem a térség egyik legnagyobb foglalkoztatója. Vele szoros tertiielési kapcsolatban áll a már megismert lls/aújváros.

Az elektromos áram előállítására épült hő- cToművckct először a környéken bányászott bar-

126.2. A visontai Mátrai Erőinű nwdiírtávlatból. Hogyan védheltTki a köniyezeikárosüif luihisa?

A NKHÍ:yjl’AK SZÜL()F()I.UjftNKK (ÍONDJAI 127

127.1. Világszerte keresettek a kézzel festett holkSházi por­celánok

127.2. Viliíghírűek a tokaj-hegyaljai borv idék borai. Melyiko leghírvseN> tokaji h tr?

nakőszénnel fűtötték. A biíny<ík kimerülése és giizdasiigtalan működése miatt ezeket m<ír bezi'u- líik. Helyettük a külszíni fejtéssel kitennelhető lignitm c/ok biínyászata folyik a Mátraalján és a Bükkalján. Előbbi bányái látják el a vísontai hőerőművet.

Az cpítŐHiiyag'ipart több üzem képviseli. A hegységek mészkövéből. agyagpaUíjáből Mis­kolcon és Vácott cemcntct gyártanak. A Zemp­léni-hegység kaoliiijHl Hollóháza i>orccláiigyH- ráhan dolgozzíík fel.

Hollóházán az l9S0-cs években ipari célú porcelán- teniiékeket gyártottíik. Később tértek át a dísístárgyak készítésére. A gyár életében kiemelkedő szerepű volt az az időszak, amikor Sxás/. Kndrc festőművész volt a niúveszcti vezető. A hollőházi pnrcelántenitékckcn az ö alkotásai is megjelentek.

A terület könnyűiparából a textil- és papír- {^várlás Miskolcon, a bútorgyártás K^crhcn jelentős.

TÖRTÉNELMI BORVIDÉKEK AHEÍÍYOLDALAKON

Az Északi-középhegység medencéiben mezőgaz­dasággal foglalkoznak.

Az élelmiszeripíU’központjai: Hatvan., Kgcr, Miskolc, Szerencs (malom-, tej-, tartósító-, édes­ipar).

Ezeknél sokkal jelentősebb a hegyoldaliakon a szőlő- és gyümölcstemiesztés.

A szőlőnek a vulkáni málladékon vagy lö­szön képződött talajok és a napfényben gazdag lejtők egyíuánt kedveznek.

A te rü le te n k ia la k u lt törtcncimi iM trv td c k c k * k ö z ö t t a le g is m e r te b b a l(> k a j-h e í» \ a l j a i .

A tokaji bor minőségéhez - a löszös és vulkáni málla- déktalajokon kívül - a Heg) alja sajátságos klímája és a szítkénelem is hozziíjilrult. A kedvező besugárzási viszonyok tiielleti ugyanis a hossaí. csapadékszegény ősz is elősegíti a szőlő magas cukofiarlalmának. és így a belőle készülő boralkoholtartalnuinak a kialakulását.

A bor tárolásjít, érlelését a vulkáni kőzetbe vájt pincék, pincerendszerek egyenletes hőmérséklete, páratartalma éx speciális penészbevonata biztosítja.

Az asztisodott (aszalódott és nemes penésszel be­vont) szőlőszenwket jő minőségű száraz, fehérborba áztat\'a készül a tokaji aszú. Ha az aszút a friss sze­mekkel együtt préselik, sjuiimrodni lesz belőle.

A tokaji szőlők egy része mára elöregedett - felújításra, új telepítésekre volna szükség. Ez azért is fontos lenne, mert íiz ország kivitelébet\ a minő­ségi boroknak van jövője.

A Bükk lábánál az egri, a Mátra déli oldalán a gyöngyösi hor>idék ahikult ki.

A hegyoldalakon g>üniölcs!clckct: cseresz­nyét. meggyet, málnát is termesztenek.

Miskolc a terület legnagyobb, hazánk negyedik leg­népesebb városa. A gazdasági szerkezet\ áliást köve­tően modem iparágak települtek a városba. Egyete­mén sok fiatal tanul.

A környék idegenfoi^galmi nevezetességei pl. a Hi'uitorí-lő iDcIleil LillaAincd. Miskolctapolca barlang­fürdője. a bükki barlangok kedvelt kirándulóhelyek.

128 HAZAI TÁVIAKON

I28.I. Egri píuiorüjiia a várból, hlézdfet. milyen Uiriéiiehiii esemény fűzöíHk o vántsho

I2K.2. A miskolctapokuí bartangflirdö

V 'J -W -J ^ > "íf./ ^ —ái OLVASD EL!

Losonlzi István (1709-1780) híres verses tankönyvé­ben. a Hánmis kis liikörhen így mutatja be az Északi­középhegység egyik vármegyéjét:

..Borsod Várn»egyének jó földjét ii>eg ne vesd.Hol Borsod. Diósgyrtr, Mlskoltz, Ónod. Kövesd.Szendn^t. Keresziúrral. Szent Pétert itt keresd.Ihatsz bort. de nieg-lásd. magad meg-ne veresd.Próhíihl meg aynut.stiaiti a feh o w lt településeket

<t térképen!

ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!

1. (lyűjtsd össze, milyen tennészeti adottságokat hasznosítanak az Északi-középhegységben!2. Miéit lett a Borsodi-medence iparvidéke válságövezet?3. Ma mely iparágak segítik a fellendülést a területen?4. Melyek az Észíiki-középhegység történelmi borvidékei?5. Hová hívnád kirándulni a természeti és a kulturális látnivalók iránt érdeklődőket? TiíiiiiLszd alá

képekkel, tablókkal, általad tervezett meghívókkal!

ALKOLDJKINK NKMZKTI PAKKJAI 129

A l f ö l d je in k n e m z e t i p a r k ja iKIECÍESZITO ANYACj

Temiészeti örökségünk haz«ínk földrajzi fekvésé­nek. főldtöiléneti múltjának és az éghajlatában jelentkczó hatásoknak köszönhetően ma még gazdag.

Az élettelen természeti-t<yi emlékek (ilyen emlékek pl. a felszínfoniiiik. rétegszelvények, bai- langok. ősmiiradványok stb.) máig őrzik a Kárpát­medencét ért szeiicezeti mozgások, az éghajlatviU- íozílsok. a lepusziulíisi és felíölíődési folyamatok és az élővilág váitozíísiiinak epizódjait. Ha végze­tes sérülés éri Őket. helyre nem állíthatók.

Az ország több tííján «iz élővilág még jelentős részben temiészetes. vagy ahhoz közeli állapotban van. A füves területek, a vizes élőhelyek, az erdők életközösségei ugyan sok helyen veszélyeztetet­lek. de egyre több kerül közülük védelem alá.

A védett természeti területek közül a legki­emelkedőbb értéket a ncm/cli parkok képviselik, amelyek óvják a töilénelmi. néprajzi emlékeket is. Haz<ínk területén jelenleg tíz nemzeti park van.

A neiiízeti pailcok területén általában a követ­kező zónák találhatók:

a) a tennészeti övezet. <uiielyben cs<ik a tenné- szeti folyamatok éi*vényesülhetnek:

h) a kezelést igénylő területek, amelyek kis­mértékű beavalkozííst kívánn<ik;

c) aktív kezelést igénylő övezet.Nemzeti parkjainkban találhatók olyan terü­

letek is, amelyek fő célja a bemutatás. Ezek több­nyire szíibadon bejiírliatók. a többi nem teljes egé­szében. csíík engedéllyel vagy .szakmai kísérővel.

A HORTOBÁÍJYI NEMZETI PARK

KLso iicm/c(i parkunk a Tisza középső szakasza mentén létesült 1973-ban.

A vizek áradásai által tökéletes síksággá for­mált tájon honfoglaló őseink nagy kiterjedésű mocsarakkal, rétekkel, szikesekkel tarkított tájat találtak. A mocsiirakkal körülvett legelőkön év- sziízadokon át virágzott a legeltető s/ilaj-f'éliio- mád pás/to rkodás. A táj arculatát először a íolyós/abályozások, majd az erőltetett m c/ő- ga/.dasági has/.nosítás ve.^zélyeztette.

12V.I. Mitgyiirország netnzeli »z alapításuk d<íiuniával

országos i««en(ó(«gú WrmMietvMelrn terúM

130 HAZAI TÁVIAKON

W-.

É E * ^ K ^ ^3^'.

:—r* '

- ■ v-y-J

13(1.1. Sziki p;Klkiik

A Hortobágy legjellemzőbb része a hatalmas kiteijedésű s/ikcs puszta. Alacsony szinlkülönb- ségeit és a növényzet niozaikosságát a szikesek sajátos lepusztulásformája, az ún. padkásodás okozza.

130.2. Trtserdó

A terület jellegzetes növénytársuhlsai a s/íkcs pus/lák, sxikí ^vcpck. Fujaik között már megje­lennek a sótűrok is.

A gazdag madán ilágot a helyi és az átvonuló madarak alkotják.

A puszta őrzi az ősi púsztoiélet jellegzetes ál­latait is: a hoss/ú s/orű rackajuhokat, a nia^>ar s/ü rkc m arhákat.

A pusztán az emberi tevékenység védett ma­radványai az őrdombként, temetkezési helyként használt kunhalmok (kurgánok) és a templom­romok. A tatárjáráskor megsemmisült falvak nevei pusztanevekként élnek tovább (pl. Ziüii. Derzs. Papegyhi'iza).

A legnagyobb kiterjedésű szikes pusztán kívül a nemzeti park területén megtalálhatók a mocsa­rak, iii^ováiiyok, pusztai tölgy esek élőhelyei is.

A Hortobágy 1999 ót<i a világörökség része.

A KISKUNSÁCI NEMZETI PARK

A Duna-Tisza k<»zcnck teniiészeti értékekben leggazdagabb teilileteit foglalja magába. Kilenc különálló része eltérő teniiészeti adottságokat képvisel: mocsarakat, holtágakat, szikes tava­kat, füves pusztákat, homokbuckás területeket. Különlegesek közöttük a homokbuckás vidékek. A futóhomok mozgása ma is megfigyelhető pl. Fülöpháza környékén. A buckákon kiemelt védel­met élveznek a borókás nyárasok. Legismertebb közöttük a bugaci osborcSkás.

AI.KOLDJKINK NKMZKTI PARKJAI 131

131.1. Mi)gy<ir szürke nuirhák

Az ííllandó \ ízhatásniik kitett buckakőzi mé­lyedésekben a láprctck növényfajai jelennek nieg.

A parkniik a természetvédelem és a turizmus összehíingohísiít bemutató típusterülete íi Holt- Tiszii ága mentén fekvő Tóserdő.

A nemzeti parkban - a Duna hajdani árterén- található iiz Alföld második legnagyobb füves pusztája s/ikcs IcgcIokki’K vaks/ikkcl, s/jklo* kokkal.

Az ősgyep mai állapotániik fenntíirtásúban az évszííziidos hagyományokkal rendelkező állattar­tás is szerepet játszik. Az itt jellemző ősi magyar állatfaj tiík: a magyar s/iirkc m arha, a racka- és a cicája juh , a m agyar felvér ló és a mangalica sertés.

A nemzeti parkhoz taiiozó Pusztaszeri Táj­védelmi Körzet területébe ágyazottan helyezkedik el az Opuszlaszeri Nemzeti Törlcneli Knilék- park. Látnivalói; a Fe.szty-körkép. az apátsági ásatások, a skanzen* és az „erdők múzeumániik” kiálh'tásai.

A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK

Területe szétszórtan találliató a Tisziíntúl déli ré­szén. Két eltérő arculatú, de kialakulásaiban rokon tájegysége a Körös-vidék a Nagy- és a Kis-Siirrét- tel, valamint a Békés-Csanádi-löszhát.

A Körös-vidéken a kiterjedt s/ikcs pu.s/ták, moc.sámiamdványok, a megmaradt temiésze- tes és természetközeli erdők kerültek védelem alá. A l<M/háli tájakon a régi folyómedrek kör­nyékén kialakult pusztai területek, az egykori Iös/pus7.ták maradx’ányai és a Maros árterének erdői találhatók.

A te iü le t h a tá s k ö ré b e ta r to z ó S/arvasi Arbo- ív tu m hiiz<ínk e g y ik le g n a g y o b b é s le g je le n tő se b b é lő fa g y ű jte m é n y e , a h o l sz ííz é v e t is m e g é lt m o ­c s á rc ip ru s o k a t . m a m u tfe n y ő k e t is lá th a tu n k .

AFERTŐ-HANSÁCJ NEMZETI PARK

A Kisalföld területén létesült nemzeti park széles sávban veszi körül a Fertőt, és a szomszédos Ausztriában is folytatódik. A tó sekély és sós vizét a Hansági-főcsatorna vezeti el. A tó közelében található a lertő rákosi kőlcjtő. Faragható- mészvázas élőlények maradványaiban gazdag -

l.^l.2. A 2 Ópusztaszeri Nemzeti Történeii Eiiilékpink 131.. . Erdélyi hérics

132 HAZAI T.VJAKON

A Mohácsi Történelmi Emlékpark

niészkÖN'ét többek közölt a bécsi oper<ih«íz és a vá- roshcíza építéséhez is felhasználtíík.

A Hanság tájképi megjelenési fonnájii a ko­rábbi V ízrendezési munkálatok és tózegbány<lszal ellenére többnyire megmaradt. Csatornáinak álló­vizében. tavainak védett öbleiben változatos nö­vényvilág él. Náda.saiban található címerállata. a nagy kócsag. Láprctjein a túzok, a hamvits réti­héja és a ritka piirlagi vipera is előfordul. A Han­ság kialakulását és régi életét múzeum mutiitja be.

A Fertó-Hanság Nemzeti Park és a Fertő ausztriai vizes élőhelyei együtt kerültek fel a világörökség listájára.

132.2. Nagy kócwig a réten

tvi

A nemzeti parkhoz tartozó tájvédelmi te­rületek egyikén, a Sághegyi Tájvédelmi Körzet­ben található hazánk első geológiai tanösvcnye, ahol megismerkedhetünk a hegy kialakulásával és a lejátszódott vulkáni tevékenység egyes sza­kaszaival.

A park által igazgatott területeken több arho- rctiim is található, pl. ajeli. a kámoni. a pannon­halmi. a sárvári.

A DUNA-DRÁVA NEMZETI PARK

A Duna-Dráva Nemzeti Park a Duna-Sió-torko- lat. ;tz orsz^íghatár és a Dráva mentén található. Alföldi és donib.sági tájat is magába foglal.

Legnagyobb összefüggő területe a Duna n^nti síkságon, a Siírközben található (íenienc. Bokor­füzeseit. fűz-nyíir ligeteit, tölgy-kőris-szil liget- erdeit átszövik a részben természetes, részben mesterséges csatornák, a ..fokok”. Ezeken biztosí- tottíík régen a belső területek csendes elárasztásait. A területén g>'akoriak a gíniszitfvasok. dámvadiik.

A Dráva és mellékfolyóinak árterét holtágak, iírtéri erdők kísérik. Itt található a Mattyi Madár Emlékpark, amelynek kopjafái a hazainkban ki­pusztult madárfajokra emlékeztetnek.

A nemzeti park igítzgatási területe alá tjirtozik a mohácsi csata színhelyén kialakított töricncimí emlékhely, mely hazánk történelmének tragikus emlékét őrei. Mit tudsz (t nuthácsi csalóról?

h k ( ; v s k (;k in k , d o m b v id k k k in k n k m / .k t i p a r k j a i 133

H e g y s é g e in k , d o m b v id é k e in kN E M Z E T I P A R K J A I

KIECÍESZITO ANYACi

A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK

A nemzeti p<trkot íi HalHlon-rcIvidék, a Ki-s/Jhclyi- hej^ ség és a Kis-Balaton területén ahikítottiík ki.

Sokszínűségét a Kis-Balaton vizes élőhelyei, a Keszthelyi-hegység barlangjai (pl. a balatonede- rícsi cseppkőbarlang). s/iklaalak/a(ai, a Tapolcai­medence vulkanikus tan ú h c^ ei, a Tihanyi-fél- sziget geológiai képződményei (kövületekben gaz­dag üledékes kőzetei, gejzírkúpjai) adjiík.

A védett természeti értékek, népi építészeti emlékek, középkori műemlékek, templomromok együttes látnivalóit nyújtja a Káli-medence.

A Kis-Ualaton eredeti állapotának visszaállí- tásáni végzett munkálatok n)'omán megsz^iporodtak a kócsHg- és gémtelepek és a ragadozó madarak. Visszatértek a vonuló, illetve az itt telelő fajok is.

Miután haziínk csatlakozott a világ vizes terü­leteinek védelméről kötött megállapodáshoz, a Ramsari Egyezményhez, a Kis-Balaton is felkerült a nemzetközi jelentőségű vadvizek jegyzékére.

A Tapolcai-medencében a Badacsony, n Szent (íyörgy-hegy és a Csobánc oldalain a bazalt érde­kes megszihudulási fomuíi. a ,,ko/.sákok"" láthatók.

I.M.i. (iejzírkúp a Tihanyi-félszigeten, h lé zd fd nú <i gajztr!

A 'rihanyl-rélsziget történelmi emlékei is gazdagok. Az 1055-ben alapított bencés apátság épületegyüttesének templomában nyugszik az alapító, I. Endre király. A félsziget települése Ti­hany. Több régi hiíza laUiniiizeumként működve a 19. szitzadi népi építészet foniíáit őrzi. Az Óvár hegyének meredek tufaszikláiban - a barátlaká­sokban - valaha messziről jött szerzetesek éltek.

A szigligeti, a csobánci várrom, a kastélyok, udvarházak, pincék, présházaik is a magyar múlt becses emlékei a nemzeti park teióiletén.

I.W2. A Kmkodil-szikla a Káli-medencében

134 H A /A I r.VlAKON

V

,CCi • ORSEíJI NEMZET! PARKs'iy -.'A

I.M.I. A2 oroszliínos kút a visegrádi palotábiin

« T

1Í4.2. A z Őrségi Nemzeti Park védett növényei: agár- kosbor. sálait liliom, fecskétámics

\ z Ipoly völgyében

A nemzeti parkol az orsziig legnyugatibb vidékén, az Őrség, a Vendvidék, a Vasi-hegyhát, a Kerka- és a Rába-völgy területén hoztiík létre 2002-ben.

A patakok, folyók ált;il felsz<ibdah dombiig felszíne erősen tagolt. Teniiészetes növénytakiirója főként erdő. Az erdei íciiyvcsckct, gyertyános- tölgyeseket tő/cgmohás lápok, láprétek, gyep­társulások szakítják meg.

Az Orsé^ települési formáinak, emlékeinek le- írása/ megtalálod a Dombvidéken, hegyvidéken: az Alpokalján c. tananyaf>ban.

A DUNA-IPOLY NEMZETI PARK

Sajátosságai a folyóvölgyek, hegységek és a sík­ság találkoz^ísából adódn<ik. A nemzeti park főbb területei: a Duna és az Ijioly völgy e, a Pilis egy része, a Msegrádi-hegyscg és a Börzsöny.

A földtani és tájképi értékek legszebb példája a Dunakanyar: a hegységek sziklaalakzataival, barlangjaival, a folyó szorosával, szigeteivel.

Kieiiielkedőek a nemzeti park területén lévő források, a változó vízhoauiiú patakok, az Ipoly- völgy mocsarai, szelíd szépségű morotvái. illetve azok maradvány ai is.

Növényzetében a sokszínűség mellett az át- nieneti jelleg a meghatározó. Oka az alapkőzet változatossiíga. a meditem'm és kontinentális klí- niahatások találkozása.

N,:.'., . " , i\''Mii'.

..v„- .

h k ( ; v s k ( ; k in k , d o m b v id k k k in k n k m / .k t i p a r k j a i 135

K^5.l. A világörökség résZtí. Hollókő, :< Bükki Ncnizcii Parkban található

A kultúrtörténeti emlékek körében a visegrádi palota romjai, a visegrádi Icllcgvár és Drégely várának romjai nevezetesek. A nemzeti park terü­letén bronzkori települések maradványai és római kori építészeti-régészeti emlékek is láthatók (híd- és őrtoronymaradványok, utak).

jégkors/akhan és az azt követő időszakban éltek itt. Ilyen pl. a sárga ibolya vagy a havasi ikravirág.

A területen az emberi kultúra és az ipartörténet emlékei is megtalálhatók: él«rcj*és7.c!i le lc ic k (bar­langokban). kolostor* cs v á r r o m o k , osí kohók, h á m o r o k , ü v q > h u tá k . (A Szentléleki kolostor.

A BÜKKI NEMZETI PARK

A Bükk hegység a Kárpátokon belüli temlet egyedülálló földtani értéke. Központi része a Bükk-lennsík, peremén hatalmas kövekkel. A fennsíkot kettéosztó (laradna-patak vize a mes­terségesen kialakított Hámori-tavat táplálja.

A hegység haziínk barlangoklian leggazda­gabb vidéke. Itt található a legmélyebb is: a 250 m mélységű István-lápai-barlang. A hírneves bükki „ősemberbarlangokból” - Suba-lyuk. Szeleta-, Istállós-kői-barlang - sok ősrégészeti lelet kerüli elő. A karsztjelenségekben gazdag terület leg­szebb része a Szalajka-völgy. A patak a vízből kiváló mészkőből kis gát<ikat épített medrében és vízesések során jut tova.

A Bükk magasabb területén található a hazai bükkösök egyik legszebb állománya, az Őserdő, amelyet az erdőgazdálkodás eddig alig érintett.

A Bükki Nemzeti Park növénytársulásaiban olyan fajok is megőrződtek, amelyek az utolsó

1. 5.2. A Húnicri-tóa lillafüredi Palotaszállóval

136 HAZAI TÁVIAKON

136.1. A Fáiyol-vízcsés a Szalajka-völgybcn Karsztos m észW fclszín az Agglelcki-tó partján

Dió.sgyőr. Eger vármaradványai; az újinassai ős­kohó és HZ Erdei Múzeumban hámorok, üveghu­ták.) Elszórtan még ma is füstölnek a hegységben a mcszkcmciicék és a faszénégető ÍM>ksák.

A nemzeti park működési területének egyik gyöngyszeme liollókő. A középkori település házsorai a palóc* építészet élő ..falumúzeumát” adják. A település a világöiíikség része.

1.^.2. A Baradla-barlang cseppk(V:sn<ku

AZ AÍKÍTELEKI NEMZETI PARK

Főként az élettelen természeti értékek, a í'elsxíní t'omiak és a felszín alatt húzódó barlangok meg­óvása érdekében hoztiik létre. A le^ellegzetesebb kars/tos Icrülct haz<inkban. Az A^tcleki-kars/.t és a Szloviik-kai'szt barlangjait a vilásörökscg rOszévé nyil\;ínitottiik. Jiirutaikbain lát\iínyos csepp­kövek képződtek. A Baradlában a földtani feltárá­sok a terület különböző kőzettípusait is bemutatj<ík.

A régészeti leletek - kőből, állati csontokból készült használati eszközök, cserépedények - tanúsága szerint a barlang 7000 éve rövidebb- hosszabb ideig menedéket nyújtott elődeinknek.

A karsztvidékeken 90 kisebb-nagyobb vízho- Ziimú karsztforrás fakad. A terület legnagyobb hozamú vízfolyása a Jósva-patak.

A nemzeti parkban található tav«ik között jel­legzetes a Jósvafő határúban lévő Vörös-tó és a mesterségesen kialiikított Tengerszem-tó.

Ei deinek összetétele tükrözi a iiosszú ideig tartó hagyományos használat hatásait (a fák hasznosítá­sit szénégetés céljára, siirjiiztatás). Tölgyesek, bük­kösök és s/iklaescrjcsck, s/Jklagycpck egyaránt megtalálhatók a növényzetben - a mikroklimati- kus viszonyokn<ik megfelelően gyakran foltsze­rűen. Ez a változatossiig jellemző i»z állat\ ilágra i.s. a nagyvadaktól a különösen gíizdag roviu^világig.

Egésztlsdki a letrásta Banulhi- ésu Béke-htir- kiugrói már eddig tamdutkkaH Gyújts friss adatokat a nemzeti parkokról! Búvdrkodj az interneten!

MIT TANULTAL A HA7.AI TAJAINKROL? 137

M it TANULTÁL A HAZAI TÁJAINKRÓL?ALFÖLDJEINK. DOMBSAÍÍAÍNK

Hol helyezkednek el alföldjeink, dombsiígaink? Melyek voltak kialakulá­suk leglényegesebb mozzanatai? Csoportosítsd az alföldek és a dombságok résztájait felszínük, kőzetanyaguk szerint!

Milyen szerepe volt a folyóknak és a szélnek a Dunántúli-dombsiíg völ­gyeinek kialakításában? • Mely kőzetekkel hozhatók kapcsolatba a csu- szamlások. a tanúhegyek? Hogyan keletkeztek?

Melyek az Alföld, a Kisalföld és a Dunántüli-dombsiíg éghajlatának jel­lemzői? Hogyan függnek ezek össze a teiületükön én ényesülő éghajlati hatá­sokkal és hazánk niedencejellegével? Bizonyítsd tematikus térképekkel! Ho­gyan tükrözi a fentieket a természetes növénytakíiró és a talaj? • Melyek az alföldi és a dombvidéki t<yaink legértékesebb talajai?

Mi jellemzi az Alföld és a Kisalföld folyóit (eredet, mellékfolyók, vízjárás, munkavégzés, hasznosítás)? Milyen, vizekkel kapcsolatos gondok jelentkeznek az Alfoldön? • Hogyan keletkeztek állóvizeink? Mondj példákat! • Hogyan hasznosíthatók felszín alatti vizeink? Milyen feladataink vannak a vízvédelemmel, a vízgazdálkodással kapcsolatban?• Nevezd és mutasd meg az alföldek és domvidékek gyógyfürdőit!

Mely résztájakon jellemző a búz«i. a kukorica és a cukorrépa termesz­tése? • Mely tájakon elterjedt a szőlő- és gyümölcstemiesztés. a zöldség- termesztés? Miért fontos ezek teniiesztése (táplálkoziis és munkalehetőség szejiiponijából)?

Mely állatok tenyésztése kapcsolódik a kukoricatennesztéshez? Mi a különbség az Alföld, valamint a Kisalföld és a Dunántúli-dombság sziyvasmarha-tenyésztése között?

Hol vannak a három táj legfontosabb élelmiszer-ipari telephelyei (mal­mok. cukorgyíir, húsüzemek, tejüzemek, konzervgyiírak)?

Melyek az Alföld energiahordozói? Miből állítanak elő villamos energiát Sziízhalombatta. Tiszaújváros. Pécs. Paks. Tiszidök erőművei?

Mely üzemek támaszkodnak az Alfóldon és a Kisalfoldön a víz közelsé­gére? Melyek települlek a szakképzett munkaerőre? • Hol működnek üveg-, porcelán- és cementgyiUak? • Milyen gépipiu'i üzemek működnek a megismert tájakon? Hogyan befolyásolta a KisiUföld iparának fejlődését a táj földrajzi fekvése? • Melyek a könnyűipar ágaz<itai és központjai?

Nevezd és mutasd meg a térképen a fenti nagytájak nemzeti piirkjait! Idegenvezetőként mely nevezetességekre hívnád fel társaid figyelmét?

HECÍYSÉÍJEINK

Hol húzódniik hegyvidéki tiíjaink? • Sorold fel az Alpokalja, a Dunántúli- középhegység és az Északi-középhegység részeit! Mely medencék találha­tók a területükön? Milyen korúak, szerkezetűek hegységeink?

Melyik hegységrendszer rögei bukbmnak a felszínre a Soproni-hegység­ben. a Velencei-hegységben? Mi a kőzetanyaguk? Mely hegységeink kő­zetanyaga sz<lnii<izik a tengeri elöntésekből, vulkáni tevékenységből? ♦

m a ( ;y a r a z i) m k <;,MIT JhXKNT!

l iO R D A IJ :K K Ü P •

Á R T E R Ü L E T

L Ö S Z F O R M Á K

T A N Ú H E ( iY •

C S U S Z A M L Á S

ERDÓS PUSZTA «F Ü V E S PU SZT A

TA IJVJFAJTÁK

F O L Y Ó V IZ E K • T A V A K •

F E L S Z ÍN A L A T T I V IZ E K

• B E L V ÍZ • H É V F O R R Á S

( ÍA B O N A F É L É K • IP A R I

N Ö V É N Y E K •

Z Ö L D S É t iF É L É K •

( jY Ü M Ö L C S Ö K

S Z A R V A S M A R H A -

TFjV Y É S Z T É S

E IX U 1 IS Z E R - IP A R I

Á < iA Z A T O K

E N E R ( ílA H O R D O Z Ó

IP A R T E IX P ÍT Ő T É N Y E Z Ő K

(ÍÉ P IP A R

K Ö N N Y Ű IP A R I

Á G A Z A T O K

N E M Z E m P A R K O K

Ó ID É I RÖ (i> {E (iYSÉ< ;

K R IS T Á L Y O S K Ő Z E T

Ü L E D É K E S K Ő Z E T

VULKÁNI Kó/yrr

138 HAZAI TÁVIAKON

Mely hegységeinkben gyakoriak a karsztjelenségek? Hogyan jöttek létre?• Miről tanúskodnak a tanúhegyek?

Mi jellemző a hegységek éghajlatiira? Melyik közülük a legcsapadéko­sabb, melyik a leghűvösebb? • Hol érvényesül az óceáni, hol a mediterrán hatás? Miben nyilvánulnak meg? Használd az atlasz tematikus térképeit!• Hogyan befolyásolja a hegységek kőzetanyaga a vízhálózat sűrűségéi és elhelyezkedését?

Hogyan hasznosítji'ik a karsztvizet? Mi veszélyezteti ezek mennyiségét, minőségét? • Melyek a hegyvidéki terület híres gyógyfürdői?

Melyek a hegységek bány<ikincsei? Hol és hogyan hasznosítjiik azokat?Mely iparágak keiiiltek válságba a középhegységeinkben? Melyek marad­

tak meg vagy fejlődtek tovább? • Miből és hol állítanak elő elektromos energiát? • Hol és mit gyárt a gépipar? • Hol vannak a vegyipar, az építő­anyag-ipar, az üveg- és porcelánipar fontosabb telephelyei? Hol működik papírgytír. faipmi üzem? • Mely ipanlgak szennyezik leginkább a kör­nyezetet? Hogyan lehel csökkenteni a környezetterhelést?

Melyek a hegységek történelmi bon- idékei? • Nevezd meg és mutasd meg a hegységek nemzeti parkjait! Melyek ezek legfontosabb értékei, lát­nivalói?

U T Ó V U L K Á N I M Ű K Ö D É S

• KARSZTJELENSÉ(; • T A N Ú H E íiY

l-íiíUJl^T •É íiH A J L A T I H A T Á SO K

V ÍZ H Á L Ó Z A T

K A R S Z T V ÍZ •

( ÍY Ó ÍÍY F Ü R D Ó

Á S V Á N Y I

N Y E R S A N Y A ( » K

K Ü L S Z ÍN I F E r rÉ S •

M É L Y M Ű V F X É S ♦ IPAR I

Á t iA Z A T O K

K Ö R N Y E Z E T S Z E N N Y E Z É S

B O R V ID É K E K • N E M Z E T I

P A R K O K

I.W.l. Vedelt tenyészeti értékeink

SZÁMA19X0

TKRl I.I-rrE (KZKR HA)

2000 2009

NKMZKTI PARKOK 10 I2I.4 440.8 482.3

Balaton-fclvidőki - 57.0 59,3

Duna-Ipoly - 60.3 60.7

Hortobágyi 32.0 80.5 80.9

Kiskunsági 30,6 56.8 50.6

Körös-Maros - 50.1 50.9

Bükki 38.8 43.1 42.3

Aggteleki - 19.9 20,2

Hertő-1 lanság - 23.6 23.7

Őrségi - - 44.0

Duna~Dniva - 49.5 49.7

TÁJVf:DKI-MI KÖRZKTKK 38 263.3 349.3 334.6

ri-;RMÍ;SZKT\ KDKl.MI ikrOlk i kk 160 26.4 25.9 29.4

BAKI.ANCOK 1348 36IK) 4092

VKDK IT Ál.l. VrKNJOK SZÁMA 585 851 995

VÉDK 1 l NŐVÉNVKAJOK SZÁMA 9 535 720

A MAGYAR GAZDASÁG

i‘s-. TT

‘l5** ■

140 A m a ( ; y a r ( í a z d a s á í ;

Á ta l a k u l t m e z ő g a z d a s á g u n k

r FCKiALOMTAR

talajerózió, agrárolló, termelési-értékesítési szövetkezet

40

20

összes mezögazdas^ t«fm6k

n*v6nyt«m>0Mt*sáliattenyósztés

1989 1991 1993 1995 1997 1999 ^ 1 2003 2005 2007 2009

140.1. A mezőgazdasági termelés mennyisége (1989 = 100%). Mivel mogyorádHUó o termelés visszaesése és inefikezílődöit felleiuliiíése?

I iGOP

1960 ’8d ~90 '92 '94 *96 ’98 2000 02 XM ’0» 2009

14(1.2. A mőMgiizda^jigré^ze.^ödé^áCiDP-b^l.ii beruhá- Zíísokb^l és az akiiv keresők sz<ím<íb<SI. ÁUopiisd me^ a YÚUotjí'isoktit!

AZ A(iRAR(ÍAZDASACÍ HELYE A NEMZETCÍAZDASÁCÍBAN

A magyar agnírgazdaság í \z előállított értékek, az expoit és a foglalkoztatás adatai alapján egyaránt jelentős szektora gazdaságunknak.

A mezőgazdaság a (íl)P -hez több mint 4%- kal járni hozzá. Ez csaknem kétszerese a fejlett európai orszíigokénak.

A mezőgazdaságban ío^lalko/.taloltak a rá ­nyának csökkenése már u rendszerváltozás előtt megkezdődött. Ké.sőbb tovább folytatódott.

A mezőgazdasági term elés is erőteljesen visszaesett.

A tulajdonosváltást kftvető bizonytalansiig miatl föld- (erUleiek nianidlak vetetlenül. A tőkehiány csftkken- lette a teniielési technológia színvonalát: kevés volt a gép. kevesebb niűinígyái. nftvény védő szert, ftniftző- vizet használóik. Az éveken á( tartó asziíly vis.szave- tette a termésátlagokat.

Nehezebb lett a teniíékek értékesítése is. A KCiST összeomlá>üíval clvisvitcllük u/exportunk fordvcvő piacát. A belfóldi piacon az életszínvonal csökkené­se és az élelmiszerárak növekedése miatt mérsék* l<Sdótt a fogya^^ás. Az cIvItnU/crípur szintén válság­ba kerlill. Mindezek egyUiiesen a mezőgazdasági termelés erőteljes hanyatlásiihoz vezettek.

A növekedés cs;ik lassan indult meg. elösorban a növényteniiesztésben (140.Í.).

A TULAJDONVISZONYOK ÁTRENDEZŐDÉSE

A rendszerváltozással átrendeződtek a tulajdon- viszonyok. A termőföld közel 90%-a nia^ántii- lajdonha került. Az élelmiszeripiu-i vállalatok magánosítása is megtörtént. Ezek zömét külföl­di befektetők vették meg (pl. Nestlé, Danone, Bonduelle. Ringa), íuiielyek versenyképes élel-

14«.. A z egyéni gazdaságok megoszlása a földterület nagysága szerint (2010). HosonIftsJ össze a kér mez/fgaziidsági típust.' M i ti fe}(iui^yohh hátrányuk oz ejfyétti f(tiz/losáf!okmik? Miért? Szthnítsd ki. hány .sziiz*ilékuk }>az<fálhxhk kis területen.'

NKHANYJKM.KMZOIK

számuk

átlagos méretük (ha)

I ha és annál kisebb területei használók s/ánia

GAZDASÁGI SZKRN KZFTTEK F.GYÍINE (;AZDASÁ(;0K

88(X) 567 000

337 4,6

352 378 OÜO

ATALAKULT m k z ( ) ( ; a z i )a s a ( ; l:n k 141

141.1. A lejtővel párhuzaiiKisiui futó szőlősorok. Mojiydráztf ci, mién keiivczőttcu ez o művelési mód!

miszeripari technológiát alkalmazlak, és így a korábbinál jobb minőséget.

A fotdterütelek magúnosításiikor (privatizúció) több mini I milliő lulajck^nos jutott átlagosan 6 ha földlcrü- léthez. A visszíiigénylők jő része nem gazdálkodik, bérbe adta a földjét művelésre.

így a földtulajdon és a földhasználat elválik egy- niá'ctől. A teniiőfbld nagy<^b részét gazdasági szerve­zetek hasznosítják, s csak kisebb részén működnek magáng;izdaságok. Az előbbiek tőkeerős, korszerű nagj’ vagy közepes birtokok. Az utóbbiak főként tőke- és e-szközhiányos kisgazdasíígok.

ÖSSZEFÜCCÉS ADOTTSÁÍÍAINK ÉS A FÖLDHASZNOSÍTÁSI MÓDOK KÖZÖTT

Gyújtsd össze, mely természeti adottságaink ked­vezőek a mezőgazdaság szempontjából! Melyek a kedvezőtlenek? Ismételd át a főhh hazjai talaj' típusokat és elhelyezkedésüket!

Kedvező domborzíiti, talaj- és éghajlati adotl- siígaink miatt hiizánk területének kb. kétharmad része alkalmas mezőgazdasági hitsznosításra. Ez európai viszonylatban is Igen magas értéknek számít.

Legértékesebb Icrnicszcti cm forrásunk a tcr- mőlolcl. Különösen kedvező a szántók magas aránya. Földjeink hasznosítása, művelési ágak szerinti megoszlása a mezőgazdaság jellegzetes mutatója (141.2.).

A MEZO(ÍAZDASA(i ES A KÖRNYEZET

A gazdiUkodással tájaink foly;uinitosan átalakultak. A konibbi erdőségek helyét szántók foglalták el. A fo- lyószabályoziísok nyom<in pedig újabb földek keríti­tek művetés alá. így a kultúrtájak területe nagymérték­ben nwgnövekedett.

A helytelen lulajművclcs (pl. a lejtő irányába történő szi'mtás. a lejtős területek növényzetének kiirtása) veszélyezteti a talajt. A talajeróziót a le­folyó vizek és a szél munkája egyaránt fokozza. A szántás-tarlóhántás után bevetetlenül hagyott földterületekről akadálytalanul szállítja a szél a port a levegőbe. Mit tamdtái hogyan lehet meg- előzni a talajeróziót?

141.2. A földterület művelési ágak szerinti niegoszlása. í\rtéki'lil (í két időptml közötti szemheötl(7 válKtZíísokaf!

60.3 szön té 60 ■

48.4

40

20

II13

1935

2009

5 S

s I I fi» ♦ w l i 1 7 7 2 0^ÍXO.6 I 1 S

lllllirt rs

«o

142 A m a ( ;y a r ( í a z d a s a í ;

A tiil/o tt műtrágya- és egyéb vcgj.szerhasz- nálat ugyancsuk sz<íintalan környezeti következ­ménnyel jiirhat. Pl. a nitrát felhalmozódása a korai zöldségfélékben (saláta, spenót) a csecsemők sú­lyos megbetegedését okozhatja. Növekedhet a talaj sótartalma, elszegényedhet szer\esanyag- mennyisége és az élővilág sokfélesége.

Mi okozzo a taíuj saviinyiHlásáí?Ha nem vigyázunk, legértékesebb temiészeti

kincsünket, a talajt tesszük tönkre, mnelynek újra­képződése több emberöltőt igényel!

Kedvező volna - lalajvédelmi szempontból is - a bÍo* gazdálkodás szélesebb körű elterjesztése, ösztönzése. Termékeire nagy igény van az Európai Unióban. A vúrhaló bevétetek mellett környezetünk megóvása is nagy ..haszon” lenne!

a ( ír á r ( jAZd a s á ( íu n k j ö v ő j e

A mezőgazdaság jövedelmezőségét nagymérték­ben meghatározziík a teniielési költségek. A gé­pek. a műtrágya. <iz öntözővíz ára folyamatosan emelkedik, amit egyre kevésbé követ a gazdálko­dók íírbevétele. Erre a jelenségre mondjuk, hogy szétnyílik az aRrán>lló*. Ez a mezőgazdaság veszteséges működéséhez vezet, amit csjik állami és uniós támogatással lehet csökkenteni.

Az agrárgazdaságban a megújulás feltétele a giizdaságosság. a versenyképesség növelése, a piachoz való gyors alkalmazkodás, az agro­technika korszerűsítése, a minőségjavítása.

Az új fejlesztési elképzelésekben a szerkezet­váltás kör\'onalazódik. Ezekben a gabona, az olajos magvú és a .iehéijenövények” (pl. a szója), a gyü­mölcs- és a szőlőtermesztés, a korai zöldségfélék (primőrök), valamint a különböző apró magvak termesztése kap kiemelt szerepet. Az utóbbi ter­mékcsoportok a kisebb, családi gazdaságokra mé-

%160

142.1. A z aKránilló alakulása (2000-es szint = lOO'X-). Hogyan lehetne oz olló nyiláuil szűkíteni?

retezettek. A kisgazclasáf^ok és az általuk kiala­kított Icrmclcsi-crtckesítcsi szövetkezetek, t<u- sulások megerősödéséhez beruházíísok (pl. gé­pek) szükségesek, ezeket kedvező hitelfeltételek­kel kell támogatni.

Arról te kell niondanunk. hogy minden talpalatnyi tbtdet megműveljünk. A legjobb adottsiígú tielyeken

a leggíizda^ágosabb művelés megvalósítása \’ezeihet a megújuláshoz. De mi teliet a kedvezótten adotts;igú térségek földjével és lakóival? A z E U gyakorlatából többféle megoldás \'ehető út. P l. a helyi ixlotisitgokhoz jobban alkalmazkodó, átgondolt szertcezetváltás n»eg- lionosíthatja ;iz erdó- és fagazdálkod<ist. a falasi turiz­must. a vad- és haltcnyésztést. a gyógj-növenyek ter­mesztését. viiljunint más tájfenntartó tevékenységeket.

A mezőgazdaság szerepét nem csíik a gazda­ságosság szempontjából kell értékelni. Kiemel­kedőjelentősége van a vidéki térségek értékeinek megőrzésében, a kistelepüléseken élők foglalkoz­tatásaiban.

9 ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!

1. Mutasd be a mezőgazdasági temielés változásait a 140-142. oldal ábrái segítségével!2. Mely adottságaink kedvezőek a mezőgazdasági tennelés szempontjából?3. Milyen hatást gyakorol a mezőgazdaság a környezetre?4. Érteltnezd az agrárolló kifejezést!5. Milyen változások vezethetnek az agrárgazdaság fellendüléséhez?6. Nézz utána, hogy mely uniós programok segíthetik a mezőgazdaság és a vidék fejlesztését!

AZ KLKLM ISZKR*(;AZI)ASÁ(; FhULŐÜÍlSÍNKK LKHKT()SK(íKI 143

Az ÉLELMISZER-GAZDASÁG FEJLŐDÉSÉNEKLEHETŐSÉGEI - FO R R Á SFE L D O U iO Z Ó ÓRA

r FOÍÍALOMTAR

élelmíszer-giizdüság

Ehhcn a fejczeíhen a m i adunk lehetőségei, hogy a hazai rójak gazdálkoJásáról tanultakat öasze- gezd- ismered a tájak adottságait, jellem ző tér- meszteJt uövéuyeit, tenyésztett állatait, lef^onto- sahhfeldolgozóipari ógaz/atait, ezek közprmtjait.

A z atlaszod mellett haszjuddfelforrósként az aláhhi statisztikai adatokat, tematikus térképe­ket, ábrákat, olvasmányokatí Gyújts friss cikkeket, adatokéit u témához! A kérdésekre adott vátasz(ti■ dat rögzítsd a füzetedben!

Az clclmis/.cr*ga/(laság a mezőgazdasági termelést, a nyersanyagokat feldolgozó élel­miszeripart és a termékek értékesítését foglalja magába.

A (JABONAFÉLÉK TERMESZTÉSE ÉS FELDOLCÍOZÁSA

A hiizni búzatemiesztés jövőjének fő kérdései: a minőség és a gazdaságosság. A minőséget biz­tosító feltételeink adottak (pl. a kedvező ökológiai körülmények, a hatékony növényvédelem, a ter­mesztési technológia és tapasztalat, a kutatásra alapuló növénynemesítés, a nemzetközi minősí­tési rendszernek való megfelelés, az exportképes

143.1. E g y korszerű inaloin. Milyen fiszrfojuíkat részesít e lö t ty h e t t az. oki egészségesen szereme uiphUkozrü?

j a * « * r ,

) Szöi(««W>6(v4r| ^

143.2. (íabonatenixS (erUlelek -és a imlomip;ír központjai. Iiulokoid elhelyezkedésüket (éghajlat, talaj}!

vetőmag-előállítás, a malomipari termékek széles választéka).

A hagyományos keményszemű magyar búza megfelelt a kenyérgyiírtásra termesztett legjobb külföldi búzafajták sütőipari minőségének.

Az 1970-es évektől megkezdtük a puhasze- niű búziifajták temiesztéséi. Ezzel változott a ma­gyar búzii minősége.

A nagyobb temiőképességű. lágy szemű fajtiik ilra azonban alacsonyabb a nemzetközi kereske­delemben. így az EU piacán csökkent a verseny- képességünk.

A kenyérgyiírtás technológiája úgy alkalmaz­kodott a lágyabb szemű búzához, hogy különféle adalékanyagokat használnak. Ezért a kiváló

14.V3. A búza temicsállaga és a inűtnígya-fclhasználás. hulokoUl a nagy eltéréseket és a kél nniiaió összefüggéséi!

I búza temiésáttaga mútrágya-fetiasználás ’

5000

4000

3000

2000

1000

20016016014012010060604020

1989 1991 1993 1995 1997 2000 2006 2009

144 A m a ( ;y a r ( í a z d a s a í ;

minőségű, javítóbúzaként alkalmazott magyar búz<íra nincs tömeges igény az EU-bun.

Nézz utána. h<>gy milyen adalékanyagokat aíkahmznak a süKnizcmek! Mely tulajdonságait változtutják meg ezek a pékáruknak?

Bizonytalanná teszi a piaci jelenlétünket az is. hogy a búza teniiésátlaga nálunk szinte kisziíniít- hatatlanul változik (143.3.). Ezzel szemben a franciák 7, a németek és a hollandok 8 tonna kö­rüli hektáronkénti átlagot érnek el csaknem min­den évben.

Miért ingadozik a termésátlag hazánkban? Mi a természeti alapja annak, hogy a problémák ellenére a guhimatermesztésnek iováhhra is fontos szerepe marad hazxink mezőgazdaságá' bán?

A jelentős hagyományokkal rendelkező ma­lomipar kapacitása jóval meghaladja a haz<ii liszt­igényeket. ráadásul túlzottan elaprózott (143.2.).

A gabona minőségének javításán több kutató- intézet dolgozik hazánkban. A kutatók célja a növény szárazságtűrésének növelése, a beteg­ségeknek és a szélsőséges időjitrásnak ellenálló fajok létrehozása, a búza genetikai feltérképe­zése. M unkájuk azért is kiem elkedő, mert hazánk nemcsak a iiiegternielt búzát, hanem a különböző búzafajtákat is exportálja. Ezért a nemesítőknek is alkalmazkodniuk kell <) piaci igényekhez, pl. Kínáéhoz. Ott ugyanis a nagyvá­rosokban egyre nagyobb a keletje a nyugati típusú pékáruknak.

Nézz utána, hol vannak gabfmakutató intézc' tek hazánkban!

Keress magyarázatot Kína húzaimporSjára!

''■m .^Vtokaii

somlóikiskun&ági /

tKWon^bíSSv

■ tóftóneimi iw v id é k alföldi borvidök

144.2. Sz SWteniKS rerUleleink és bnn’idékeink. hulokoUoz elhclycikalt'sükel!

AZ IPARI NÖVÉNYEK TERMESZTÉSE ÉS FELDOLCOZÁSA

Éghajlati és talajadottságaink alapján az ipari növények közül a cukorrépa, a napraforgó, az utóbbi időben a repce és a szója teniiesztése jelen­tős haziínkban.

Idézd fel. melyek a f ő íermőkörzeteik! (144.1.) Használd az atlaszod tematikus térképét is!

ZÖLDSÉ(J- ÉS (ÍYÜMÖLCS-TERMESZTÉSÉS IPARI FELDOLÍiOZÁS

Sorold fe l a zöldség- és gyümölcstermesztésre kü­lönösen kedvező természeti adottságainkat! Fo­galmazz meg kérdéseket zöldség', szőlő' és gyű' mölcstermesz/ésünkkel kapcsolathím az ábrák se­gítségévei! (144.2., 144.3.)

144.1. A cukorrépa és a nupraforgó f<S terinöterUletei. 144.. . A gyüm ölcs-és zöldségiemiesztés több területei ésA cukor- és növényolajipitr közponljai (2009)

^ BuSpMi ^ . jMirtCu

KapOSV&r

S .® r ?: cukorrépa i t>övényola)gy&r

napraforgó ^ cukorgyár

a lailósílóipar közponljai

O I a tanósttóipar közpongalzöldségtermelő körzet gyúmölcstermdld körzet

AZ KLKLM ISZKR*(;AZI)ASA(; FhUI.ODKSKNKK LKHKT()SK(íKI 145

A HAZAI ALLATTENYESZTES ÉS A RÁÉPÜLŐ IPARÁÍÍAK

Elemezd (t 145.2. áhrát! Keresd meg az oifaszod- han a legfonlosahh hús- és tejfeUloigozó közpon- tokát!

A JÖVŐ A BIOTERMÉKEKÉ

A vegyszerek és műtrágyák használata nélküli fold- és erdóniűveléssel, állattenyésztéssel elő­állított élelmiszerek, hiíztartási cikkek, kozmeti­kumok. ruházati temiékek. bútorok iránt egyre nagyobb a kereslet világszerte. így sziunos or­szágban egyre többen térnek át a bio- vagy orga­nikus gazdálkodásra. Hazánkban még csak a ter­mőterület kb. 2%-án temiesztünk bioélelmiszert (145.3.).

A biotemielésbe bevont földterület bejelentése után egy évig kell várnia a giizdának arra. hogy megkezdődjön a kétéves átállási időszak, amely után a tennény ökoterméknek minősülhet. A három évig tartó átállás alatt a költ.ségek csak nőnek: a bevételre pedig csak akkortól lehel számítani, amikor a szigorú ellenőrök megadjiík a temiékre a biominősítést. Feltétel, hogy a ter­melő ne használjon műtrágyát, s a növényvédő szerek közül is csak az ökotemiesztéshez engedé­lyezetteket. Minden évben más és más növényfajt vethet a táblába. A biogazdának naprakész és hiteles statisztikát kell vezetnie arról, hogy milyen vetőmugot használ, honnan .szerezte be. mikor vetette el, mikor és mivel peniietezte.

Napjainkban a biogazdálkodásba bevont területek döntő ré.sze gyep. illetve a bioállattartás takannányoz<ísát biztosító sziíntó. Kevés az ültet­vény. Egyre több feldolgozó és kereskedő csat­lakozik azonban a nemzetközi engedéllyel ren­delkező, .szigorúan ellenőrzött Biokontroll- lánchoz.

A biotermékek ára nálunk nagyon magas, ezért nsígyrészt az EU régebbi tagországaiban és Svájcban találnak vevőre (ahol a termelők leg­alább 40^-kal több pénzt kapnak az áruikért). Itthon a legkeresettebb biotermékek a zöldség, a gyümölcs, a tojás, a tej és a gyümölcslé; továbbit a nádcukor, a tökmagolaj. a tönkölybúzap^hely.

A nemzetközi piacon is elismert biotermék a magyar szürke marha és a mangalica sertés, amelyek egyben hungarikumok* Is.

m145.1. Korszerű nugyüzemi bammtltartiU Kisvurdiin

szarvasmarha, senós. }uh lyúkíéidk

145.2. Állatiítlonuínyunk alakulása (millió db). Mivelnui' gyorájiató oz állominy mtgyviénékű vsökkatése?

145.. . A hazai biogazditlkodús. alakulása

ezerr>eMár

darab

I I diiendrzdnterútet a v&lakoz&sok száma

1995'96 -dr '98 '99 '00 01 '02 *03 04 -05 06 *07 '08 2009

146 A m a ( ;y a r ( ; a z i ) a s a (;

Nézz mótHt. milyen növényvédő szereket ha.sz- nálhatfiak a hiotennesztőkf

Mi az enihiéniája a BiokontroU Hungária Nonptrtfir Kft. által garantált termékeknek? Ke­resd meg a honlapjukat!

Keress példákat nemzeti oltalmat éx uniós közösségi oltalmat élvező magyar termékekre! Melyek várnak még elbírálásra?

Fofytatnak-e a környéketeken hiogazdálko- dást? M it termesztenek, illetve állítanak eiőígy?

Nézz utána, hogy mely hazai és uniós pályá­zattok adnak támogatást a biogazdálkodáshoz!

A BANK CÉNMINTÁKAT IS (JYÚJTHET

A nemzetközi Biológiai Sokféleség Egyezmé­nyének egyik előíiiísa an a hívja fel <12 oi^sziigokat. hogy ne csak <12 élőhelyeiken, hanem génban­kokban is őrizzék meg saját fajaikat, fajtáikat.

Kideiült. hogy miíra a tennesztett régi fajtáink is ugyanolyan veszélyeztetettek, mint a vadon élő növényeink. A régi fajtiík eltűnésének fő okéi, hogy csak a gazdaságosság szempontjából leghasz­nosabbakat teniiesztjük. így nagy a veszély, hogy egy-egy betegség könnyen kipusztíthatja az egész állományt. Ezért kell megőrizni vahunenny i fajtát, s az úgynevezett rokon fajokat is. Egy esetleges globális katasztrófa esetén ezek a génbankok segíthetnének «iz élelmezési gondokon.

Hazánkban Tápiószelén 1959 óta gyűjtik a növények magjait. Napjainkban 85 ezer mező- gazdasági növény - köztük régi magyar f<ijták - génmintáit őrzik itt. Ezzel iiz állománnyal a világ 15 legjelentősebb gyűjteménye között van a ha­zai. Elsősorban régi zöldség- és gabonafajta magok adjiUc a nemzeti kincset.

Újabban azonban megjelentek a (iM O (a ge­netikailag tiiódosított) szervezetek. A multinacio­nális cégek rengeteg pénzből virágoztatták fel a géntechnológiát. így fejlesztették ki pl. azokat a kukoricamagvakat, amelyekből a kikelő növé­nyek elpasztítji'ik a kukoricamolyt - de nem kiziír- ható. hogy a génmódosított növények mind a temiészetet. mind <12 ember egészségét károsít- jítk. Az EU engedélyezte a (íMO-kukorica ter­mesztését.

Elkezdődött a ..genetikai gyarmatosítá.s” is. Ez azt jelenti, hogy egyes cégek összegyűjtik a fejlődő oi-sz«ígokb<m még élő értékes nö\ ényeket.

s világszabadalmat alapoznak r<íjuk. Ezután csak ők jogosultak a velük való kísérletezésre, a forgal- mazi'isukra. Szerencsére a hazai védett fajok gyűj­téséhez, kiviteléhez állami engedély is kell. így remélhetően sikerül megőriznünk genetikai érté­keinket...

(Forrás: Népszabadság, 2008. március 6.)Nézd meg a Pannon Magbank honlapján,

mely intézjnények veszitek részt a génbank fe l­állításában. működtetéséhen!

Mit gondolsz milyen előnyei tehetnek egy ilyen magbank létrehozásának ?

Nézz utána, hogy mely szomszédos országok­ban mely fajokra terjed ki a GMO-növények ter­mesztése!

Besxédcs s/^m ok és tények (Az általános mező- gazdasági összeírás előzetes adatai. 2010):- Hazaink temiőteriilete 7.8 millió hektár, ami az

ország területének 83%-a. Ebből 58% jut a szántóföldekre.

- Az egyéni gazdálkodók átlagéletkora 56 év. A 2000-es adatokhoz képest csökkent a fiata­labb és nőtt az idősebb gazdálkodók aránya.

- 2010-ben <iz egyéni gazdálkodók csaknem 3%- ának volt sziikirányú felsőfokú végzettsége, középfokú pedig ó^^-uknak.

- Az egyéni gazdálkodók 40%-a folytatott más jö \ edeleniszei‘ző tevékenységet a mezőgazdál­kodáson kívül.

- Az egyéni giizdaságok 60%-a kiz«írólag saját fogyasztásra tennelt.

- Az egyéni gazdaságok közel 20%-a termel szőlőt, míg a gazda.sági .szen ezetek közül csak 8%.

- 2010-ben 2080 gíizdasági szerv ezet és 285 ezer egyéni gazdálkodó foglalkozott állattartással.

- A szarvasniitrha-állom«ny 2000 és 2010 között 850 ezerről 685 ezerre csökkent. Az állomány 2/3-át a gazdasági szervezetek taitják.

- 2010-ben a sertés-, ezen belül az anyakoca­állomány csijknem háromnegyedét a gazdasági szervezetekben tartották. 2(XX) óta az egyéni gazdálkodók több mint 60%-kal csökkentették állományukat.

- A juhok 85%-át egyéni giizdaságokban tartják.- A kiziírólag szolgáltatást végző gazdaságokban

fiatalabbak a gazdálkodók, egynegyedük 35 év alatti.

A(;AZI)ASA(í KUiX'SA: AZ k n k r <í ia (;a z d a s a (; 147

A GAZDASÁG KULCSA: AZ ENERGIAGAZDASÁG

r FOÍÍALOMTAR

enei^ íagazdaság, energiahordozó, erőmű és te­lepítő tényezői

MI ..HORDOZZA" AZ ENERCÍIÁT?

A gazdaság minden ága energiát fogyaszt. így működésének feltétele a biztonsiígos energiael­látás. Ezt szolgálja az enei^laRa/daság, amely az energiahordozók kitermelését, energiaforrá­sokká való átalíikításiU és orsziígos elosztás<U fog­lalja magában.

Hogyan c.soponosífjuk az aiei'giahonlozókat?

AZ ÁSVÁNYI ENERCIAHORDOZÓK TERMELÉSE ÉS FELHASZNÁLÁSA

Magyarország ciicrgiahordo/ókbaii* szegény. Ezek kitermelésében a fűtőérték alapján a s/én-

hídn>géiick vezetnek. Fellia.sználásuk gazda.ságo* sabb. mint a kőszéné. Vegyipari nyersanyagként, üzem- és fűtőanyagként egyaránt használatosiik. A hazai földgáztemielés az igények egynegye­dét. míg a kőolajbányászat a szükségletek csupán egytizedét fedezi. Ennek ellenére gazdaságunk döntően ezekre épül.

hlézflfal az atlasz és a 147. L ábra segítségével az Alföld és a Diiinínníl f ő lelőhelyeit!

A kitenneléstől csovc'/ctckck szállítják a kő­olajat a finomítókba. Illetve a fínomítványokat (pl. a benzint, a dízelolajat) és a földgázt a fo­gyasztókörzetekbe.

A hazai temielést nagy mennyiségű importtal pótoljuk kőolajból és földgiízból is. Mindkettő tetemes részét Oroszorszíigból hozzuk be csőve­zetékeken, Ukrajnán keresztül. Az Adria-veze- téken mód \ an az arab orsziígok kőolajántik beho­zatalára is. A csővezetéken történő szállítás nagyobb távolságon is biztonságos és viszonylag olcsó.

I4?.l. Huzitnk energiarendszere: a fontosiibb k<Solaj-. földgáz- és szénlelőhelyek, szénhidrogén-vezetékek. k<Solaj-rmo- niítók és eróinűvek. buhkold néhány erőmű wfepJielyéi! Nézz iiuinu. milyen új nemzetközi vezetékrviulszerek kiépítését ten-ezik az európai (és hozui) szénhi<livgénigény kiefégüéséref

Ec'c - ^áive'c'c .-.'ndszefBarélség I.

kőotajvezeték

Barátság II. kóolajvezelék

k ó c ^ z e m \ 0 e a M c s . J -

' HlKíolai Q föidgiz

I feketekőszén

Q OamaKöszón

BQ atomerőfnű

Moróinű vizefűmú

m«gújutö ftf.

S ) k6ola)-IW>onWtó

(öklgázvdzetöK

ködaivözetök

148 A MAÍÍYAR (;AZ1)ASA(í

ezer tonna

2000

1500

1000

500

m iliőm ’

6000

4500

3000

1500

rrúlliö tonna

30

25

20

13.3

10

5

31.5

26.5

13.3

27.825.7

17.6

1950 1960 1870 1980 1990 2000 2006 2009 1950 1960 1964 1970 1980 1990 2000 2008 2009

14K.I. A h;izai kőolaj* (piros) és földgázlemielé.s alakulása 148.Í. A hazai széntemielés alakulása. Mi a válság oko?

Keresd meg <f 147.1. áhrán a szénhiítrofiéii'Ve' zetékeket és a kőolaj-finomítókat! Ismételd át az allaszod segítségével a szénlelőhelyeket! Mi az oka^ ltogy sok hamaköszénhi'myát bezártak? Miért gazdaságos a lignit kitermelése? Nézz utá­na. hogy hol indidt meg a szén kitermelése, illetve hol tervezik a hinya újht'di megnyitását!

A hazánkban található szenek fiatalok, fűtő- értékük alacsony, ugyanakkor kén-, hatnu- és nedvességtartalmuk magas. Napjainkra a szén fő fogyasztói a hőerőművek.

MIBŐL TERMELÜNK VILLAMOS ENERtíIÁT?

Az elsődleges energiahordozók villamos energiá­vá alakítása az erőművekben történik.

Erőműveink telepítésénél iiz enei^iahordozók közelségét (pl. szénbánya, szénhidrogéneket szállító csővezetékek), a nagy fogyasztópiacok

I4K.2. K<őolajkúl az Alföldön

elhelyezkedését és a nagy mennyiségű hűtővíz biztosítását vették figyelembe (147.1.).

S/énlii/.elésű hőerőműveink a Bakonyban (Ajka), a borsodi ipar\'idéken (Kaxhicharcika)« a Mátrában (Vlsontn) működnek.

A drágán tcmiclő. erősen légszennyező széntUzelésij erőművek átalakíiása folyiunatban van. Pl. a kazinc­barcikait és a pécsit biomasszával. illet\'e földgázzal Uzen>eltclik. A mátrai erőniű döntően lignit lUzelésű. de működik gázturbinás egysége is. és mezőgazdasági hulladékokból is ternyinek .2Öldánuiiot".

Hőerőműveink m ásik része szcnh ldn igc- nekkel vagy származékaikkal működik (pl. Tiszaújváros, Sziízhalombatta. Budapest).

A P a k s i AtomcnTmű a haziii v illa iiK )senergia-

tem ie lé s tö bb m int •W^í^-át adja. Az ott tenne lt

ene rg ia e lőá llítá sa a le go lc só b b .

A hazai temielést ki kell egészítenünk import villamos energiával is. Az im portált áram jó ­részt Oroszországból érkezik távvezetéken.

14K.4. A hajdúszoboszlöi í<i]dgázmező és -lároző

a <;a z i) a s a (; k u i x s a : a / . k n k r <;ia (;a / d a s a (; 149

10 20 30 40 50 60 70

1989

2004

2009

" szön földgáz^ kőolaj ^ atomerómúv) “ -> -~ f — vtlamos «n«fgia

impoft vtiamos endfgia

egyéb

149.1. Magyjirország etiergiaszerkezete (az egyes energia- hordozókból nyert enci)íia alapján). FogohmiZfI mcn o uU- u>Z(ís(>k(it!

Összekötteiésben vagyunk a nyugat-európai egyesített vezetékrendszerrel is.

MIBŐL TERMELHETNÉNK ENERCÜÁT?

A gctitermíkiis ciicr^a* hasznosításaiban európ;ii „nagyliatiiloin” lehetnénk, b«ír ez egyelőre alig jelenik meg <iz energiagazdálkodásban. Mii ta­nultál a tenmiivíz hasviosírásáról?

A iia|M.'ncrgia a legfontos;ibb megújuló ener- giaforr^ís. Különféle berendezésekkel alakítjiík át hő-, illetve villamos energiává. Nálunk elsősorban melegvíz előállítására és hikócpületek fűtésére használható gazditságosan.

Mi <i(hia keUő tenuészeti ahpot szélesebb körű elterjedéséhez? Hol ke<lvez/tek ehhez adottságaink?

Szélerőművek is megkezdték a működésüket hazánkban, többségük a Dunántúlon. További elterjedésük várható.

149.2. A Paksi Atomerőmű turbinái

A szélerőművek állal termeit energiát az országos hálózatba táplálják be. Teljesítményük időjárásfüggő. A hirtelen beálló termeléskiesést máshonnan kell pótolni.

A megújuló energiaforrások között a növényi eredetű anyagok (a hiom ass/a) alkotják a leg­szélesebb választékot.

A z erdők kitenitelt fái. ezek hulladékai, n ntezőgazda- siígi melléktemiékek (p l.« szalma, a kukoricacsutka, a gyiímölcsfagallyak) egyanínt hasznosíthatók. Ener­giaforrás lehel az olajtartalmú növényekből előállított Uzenuinyag is. Pl. repcéből, kukoricából biodízel vagy bioetanol nyerhető.

Nézz ufáiHi! Mely autófiyárak kínálnak hio* üzemanyaggal működő atrtókaf? Hasonlítsd össze a benzinnel, dízellel, a hioetanollal működő, ugyanolyan típusú autók árát és üzemeltetési költ- ségét!

Hulladékból is nyerhető energia. A hulladék- lerakókban felhalmozódó szerves anyag lassan lebomlik. és belőle biogáz fejlődik. Ennek fűtő­értéke kb. fele a foldgi'izénak.

B iogáz előállítására csaknem valamennyi szerv’es anyag alkalmas. A Budapesten é\ente keletkező lakos- s<ígi hulladékból (pl. hiiztartási hulladékok, kommu­nális szennyvizek) évi 6-7 millió m ' biogíízt lehelne nyerni, ami egy kisebb lakótelep évi energiafelhaszná­lásával egyenlő. A z állati eredetű trágyák szintén alkalmasak biogáz előállításiira.

Nézz utána, hol működnek új. megújuló ener­giaforrásra épült erőművek a környéketeken! Hol tervezik ilyen erőmű építését?

150 A m a ( ;y a r ( ; a z i ) a s a (;

150.1. A z üzemjuiyagok új típusa, a bioetanol egyre elter­jedtebb hazitnkbiin is

AZ ENERC ilA( iAZDASÁC i ÉS A KÖRNYEZET

Az energiatemielés és -fogyasztás <) környezetet teriielő kilros anyagok kibocsátásiíval j«lr. A tüzelő­anyagok elégetésekor s/cn-dí<>\íd (CO2), salak és pernye keletkezik. A CO2 nem csak a közvetlen környezetet terheli. Mennyiségének világméretű összegződése Földünk légkörének további fel­melegedéséhez vezet.

A szenek elégetésekor keletkező kcn-<li«xid (SO2) a levegő nedvességtíirtalmával siívsis esőt képez, amely súlyosan károsítja a növényzetet, a talajt, a fémszerkezeteket. A savas eső kialaku­lásában az égés során a levegőbe jutó nítrogcn- veg\’ülctek is szerepet játszanak.

A z i.ttoiiierőiiiű működésekor nem bocsát ki sok káros any.agot. A környezet terhelését a felhasznált és a folyókba visszajuttatott nagy mennyiségűi hűtővíz ..hőszennyezése" okozza. A legnagyobb gondol a n»ég sug<trzó anyagot i<uialmazö kiégett fűtőelemek bizton­ságos elhelyezése jelenti.

150.2. A ternuilvízzel Uvegházakat vagy akár lakásokat is fűlhetünk

Vizsgáld meg az atiaszodhan és a 7 4 .1. ábrán a hazai vámsok és ipari relcphelyek légszennye­zettségét!

Az EU energia- és környezetpolitikája ha- Ziínkban is kikényszeríti a takarékosabb és kör­nyezetkímélő energiagazdálkodást. Ezekhez pályázatok útján támogatást is nyijjt. pl. panel- felújításhoz. a fűtés- és a közintézmények világí­tásának korszerűsítéséhez. Előírja a megújuló energiaforrá.sok felhasználásának növeléséi, erőműveinek korszerűsítését.

Hazánkban 2004-t<^ bevezették a környezetterhelési díjat, a ..zöldadót", amelyet a levegő, a talaj és a víz szennyezése után kell fizetnie a szennyezőnek. Ez nem büntetés, iianeni a környezet terhelésének az ára! A cél: a temiészeti erőforrások pazarlásiinak n>ér- séklése.

Mi a véleményed róUt?Hazánkban 2010-ben az energiatermelés közel

7%-aa uwgújuló energiahordozókból sz^uiiiitzott.Az EU által elvárt és vállalt célunk 2020-ni ennek

megemelése 13%-ra.

ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!

1. Mely folyamatokat foglalja magában az energiagazdaság?2. Milyen változás következett be a hazai energiahordozók kitermelésében és felha.sználás<íban? X Ismertesd az atlaszod segítségével a kőolaj-, földgiíz- és szénlelőhelyeinket!4. Honnan és hogyiin importálunk energiahordozókat, vilhmios energiát?5. Melyek az erőművek fő telepítő tényezői? Hol és mivel működnek hazai erőműveink?6. Mivel terheli az energiagazdaság a környezetet?7. Milyen megoldások kínálkoznak a takarékos és környezetkímélő energiagazdálkodásra?

h C z ()Á (;a z a t ( )K : a (;k i»ii»ar ( ís a v k < ;y ii* a r 151

H ú z ó á g a z a t o k : a g é p ip a r és a v e g y ip a r

r FOCÍALOMTARA gépipar részesedése

húzóágazat, magánosítás (privatiziíció). nem­zetközi cég, szerkezet- és területváltás, telepí­tő tényező

A (ÍÉPIPAR h e l y e CAZDASÁÍiUNKBAN

A gépipar fejlettsége meghatározza az egész gaz­daság színvonalát.

Napjainkban a gépgyártás a magyar ipar hii- (151.2. ábra). Ehhez döntően hozzá­

járult, hogy az iparágíik közül a gépiparban Zííjlott le a leggyorsabban a magánosítás, a prívati/áció. Ezt követően a külföldi tokcbcrektctcsek nyo- niiin gomba módr<» sziiporodtiik az új beruh<lz«'isok.

HCKÍYAN ÉRVÉNYESÜLT A SZERKEZET­ES A TERÜLETVÁLTÁS?

A rcndszcrN'úUozás előil gcpipiirí tcnitékcket (autóbuszt, orvosi műszereket, hadiipari, híradástechnikai cikke* két) exportáltunk a szocialista országokba. Eztek egy* kori üzemei beziulak vagy crrtleíjesen csökkentett lél- sziíi imal dolgoznak.

A nemzetközi cégek leiíny vállalatainak bete­lepülése s/erkcxetvállásl eredményezett si hazai gépiparban. Ezek főként kö/úti Járm ű- és alkat­részgyártással (személyautók), s/ám ílógcp-

Az épUlő Merccdes-gyár Kecskeméten

az ipan termelésből:

az ipar expot^ábói:

a íogtatkoztatottak szémál}ól:

50,9% 60% 30,4%

151.2. A gépipar szerepe a nemzetgazd<«ságban (2009-bcn). Mi hizonyíija. hogy htizóágazcu?

g>ártHssal« híradástechnikai termékek gy<írtá- sával foglalkoznak.

Üzemeikben olyan, a sz<ikmai tudást is beépí­tő. korszerű, versenyképes teniiékek gyíírtása a cél. amelyek a világpiacon is megállják a helyüket.

A szerkezeti váltás (crülctváltással is járt. Korábban a gépipari ágíizatok elsősorban Buda­pesten és környékén összpontosultak, ma vidéken szétszórtan helyezkednek el.

VÁLTOZÓ TELEPÍTŐ TÉNYEZŐK, TELEPHELYEK

A gépipiu' telepítő tényezői társadalmi jcllegíick. A szakképzett vagy betanítható munkaerő, a ter­melési hagyományok, a fejlett infrastruktúra, a tő­ke egyaránt fontos tényezője a telephely megvá- liLsztásiinak. Az is meghatározó, hogy milyen ked­vezményeket nyújt az adott település a befektetés sz<ímára.

Napjainkra csökkeni a íőván»s részesedése a gépipitfi temielésből. Itt a főbb termékek a hír­adás- és számítástechnikíii eszközök, az elektro­mos gépek, a fényforrások.

A gépipar vidéki telephelyválasztását első­sorban a munkaerő hatíírozta meg. Leggyorsab­ban fejlődő ágazata a járm íí- és alkatr6izg>'ár- tás. A s/cmclygcpk«esi-összeszerelés telephe­lyei: K.szU‘ní<»m (Suzuki), (íyőr (Audi Hungmia Motor Kft.). Kecskemét (Mercedes). S/.ciitgott- hárdon ((ieneral Motors-Opel) és Szckcsfchcr- ván>n (Álba Ford) gépkocsikhoz készítenek alkatrészeket.

Nézz ufóna, milyen nuxk'Ueket gyártanak a hazai autógyárak, illetve milyen autókhoz gyár- tanak alkatrészeket! Allüsiftok össze ezekhői tahiót!

152 A m a ( ;y a r ( ; a z i ) a s a (;

(tvőr a iiKír cinlilctl gépipari üzemeken kívül otlhonl ad ;i KhI>h Jámiűiparl Holdingnak.

A Rába koimty lörténelini háltérrel ren<ieíkezik. Neves szakemberei közUl kien>elkedett Bánki Dónál. Csonka János. A Rába gyiírtolla az első londoni metró szerelvényeit. é.s vasúti kocsikat rendeltek tölUk Kelet- Indiától Dét-Afrikáig sokfelé, (iyórben készlilt uzel- só magyar személygépkocsi és repülőgép is.

BESZÉDES SZÁMOK ÉS TÉNYEK

- A z autó- és alkatrészgyártás 2009-ben 5‘í^-kal járult liozzi't a hazai <iDP elóúllilásához és 20*X'-ban részesedett exportunkból.

•> Magyarországon 630j<irműiparí vállalat működött, kb. 100 000 entbemek adott munkát (2009).

- Az Audi bővíti győri egységéi. A hozoct anyagból összeszerelt autók helyett (2009-ben 30 000 db készUll így). 2013-tól évi 125 000 db-oi gyártanak Itclyben. ami 1800 új munkahelyei jeleni.

- Az Opel twveli motorgyártó kapacitását Sz^ntgott- hiirdon: új gyártósora 2012 végétől a legnépszerűbb iiK K lellekbe sz e re li motorokai is elő (udja állítani.

- Az esztergomi Suzuki-gyi'u- 1992-bcn kezdte meg termelését. Az egymiliiomodik autó 2006-ban készUll el. ma a budapesti Csodiík Paloi<yában lát­ható. A gyártás fokozatosan nőtt. 2(X)8-ban 282 (XX) személy autó hagyta el a gyitral. A termelés az utóbbi évben visszíiesett (2009-ben 180 (XX) db autó), ami jelentős létszámleépítéssel járt. A 308 alkatrész beszállítójából 74 magyar cég.

- A Kecsken>éteh beindult Mercede>:-Benz beruhiizá<; 2011-ben közvetlenül 2000 munkalielyet tcremlett. de a bcszííllítókkal ez a létszám négyszeresére nőhet. A gyár 20l2*lől megkezdi a sorozatgyártást. A ter­vek szerint évi 100 000 db autót állítanak elő.

A.sy.ámílástechiiikHÍ« inxla^^ép- és híradás- technikai, s/órak()/lat4>clcktr()iiikal eszközök gy<itlá.sa n hazai gépipar másik fontos ágazatta. A haziii cégek mellett a világ legnagyobb ncm/el-

közi ccgci létesítettek telephelyeket - elsősorban vidéken (pl. Philips. Flextronics. Nokia).

A fényfoiTdsgyi'ulás a fővároson kívül Nagj - kaiii/.sán működik. Ó /d m telepített alkatrész- gyára enyhíti a térségben kialakult nagyarányú munkanélküliséget.

A <>E Budapestről irányítja az európai, a közel-keleti és az afrikai régióban történő tevékenységéi. Főváro­sunk lelt a cég kutatási-fejlesztési központja is.

Kiterebélyesedett a televízió- és videógyártás. A nemzetközi cégek közül hazainkba telepített üze­met pl. a Sony, a Samsung, a Philips.

Keress példát üzemeik telephelyére! M űszeriparunkból Budapesten kívül pl. (íö-

döllő híradástechnikai, és Hódmezővásárhely mérleggyára jelentős. Nemzetközi eredményeink vannak az űrkutatási műszerek fejlesztésében is.

Hazai fejlesztésű a Pille sugiírzástnérő. ;uiiely az űr­állomáson méri a radioaktív sugárzilsi. Üsiököskuiató szonda-, illetve űrkemenceprogramb;ui is részt veszitek a magyar kutatók. A Roset la űrszonda vezérlő és adat­gyűjtő számítógépéi is magyar szakemberek készítenek.

A háztartási gé|K>k közül JászlKrénylKn hű­tőgépeket. porszívókat gy<ülanak (Elektrolux Lehel Hűlőgépgy iir). Jelentős még régiáson a mosógép. Pápán a konyhaipari berendezések gyártá!««».

Sajátos környezeti problémát jelent a leselejtezett ház- liutási eszközök és sziimítástechnikai berendezések összegyűjtése és feldolgoziísa.

Hazánkban évente kb. ISO ezer tonna autóroncs keletkezik a forgalomból kivont autókból. Az EU szabályainak megfelelően a gépkocsikban az újra­hasznosítható anyagok arányainak meg kell haladnia a 80^^‘Ol. és a roncsokat környezetbarát módon kell feldolgoznunk.

152.1. A z autógyártás ;»ljikulása hazainkban. Melyek ti k g ' kaivt'hehh auiómárkák. illeiw ‘típusok <i hozni yú.uirlók köréhen ? Nézz titán<t az chuhíxi shitiszjikók alapján!

ezer db

199S 200S 2006 2007 2008 2009 2010

152.2. Fénycsövek ellenőrzése a (lE nagykaniz-sai gyára- bíin. Hogyan és miért niltozoft oz utóhhi években a fény- forrósgyártás tennékszerkezefe?

h C z ó Á (;a z a t ( )K : a (;k i»ü»ar íis a v k < ;y ii* a r 153

iVtfcc itiúiui. mi! idézhet e iő az cihaszjttUódou luaőgcpekhJI ftlszah íidu fó freongáz!

A niezőgazda'vág fejt(klése új:ibb lendlíleret adliat a hcLZiii niezógazdasiígi és éfólniiszer-ipari gépgyúrtá«;- mik. a környezetvédelem előtérbe kerülése pedig a környezetvédelmi és energetikai berendezések gyár­tásainak. a .^öldip:iniak''.

HAZÁNK IPARÁNAK MÁSODIK HELYEZETTJE: A VEÍÍYIPAR

A hiiziü vcjívipar <iz általa előállított tenne lési ér­ték alapján a gépipar mögött a második helyen áll.

Keress példákat vegyipari termékek fcUutsZ' náUbdra a mezőgoddosüglxin. a közlekedésben, az építkezéseken, a környezetedben!

A vegyipar teniiékeí nélkülözhetetlenek a gaz­daság csaknem minden ágában és a mindennapi fogyasztásban egymánt.

A vegyipar jelentősége tovább növekedhet. A megújuló temiészetes anyagok felhasználása (pl. a biológiai teniiékekből nyerhető üzemanyag, vagy új kémiai alapanyagok gyártása) új techno­lógiai módszereket és eszközöket igényel a zöld vegyipartól. Mindez azt is jelzi, hogy a vegyipar csak megfelelő színvonalú kutatás- és lejlcs/tcs, illetve tudományos háttér esetén fejlődhet.

A vegyipari ágazatok többsége nycrsaiiyag- és ciKTí»iaií»cnycs, ezért <izok közelébe ésszenJ telepíteni. Ilyenek pl. a kőolajra (a lelőhelyre vagy a sziíllítási útvonalra) épülő kőolaj-fínomí- tils és petrolkémia, illetve a villamos erőművek közelébe települt vegyipari üzemek.

32 ipari te nne lé sbö l:

A v e g y ip a r ré s z e s e d é s e

a z ip a r exportból:

a z ipa rtjan do^zők

szá n já b ó l:

13% 11%

153.2. A vegyipar szerepe a nemzetgazdaságban (2009). Hasonfttsd összt tt gcpiptural/

Fontos tényező az ipar nagy vízigénye is. Ez az oka annak, hogy számos üzem a T1sz<t. a Du­na. a Sajó és a Balaton közelébe épült.

Más esetben a fog>’as;irtópiac közelsége indo­kolta a vegyipar telepítését, pl. a műtrágyagyár- tá.st, a háztartási vegyipar (mosó- és tisztítószerek, kozmetikumok) ágiizatait.

A termelési ka|>cs<)latok kialakítása, a gyár­tási folyamatok egymásra épülése szintén telepí­tő tényező lehet, ami a gíizda-ságossiígot. a haté­konyságot növeli.

A kutatás és fejlesztés igénye miatt a tdke is a vegyipar fontos telepítő tényezője.

TELEPHELYEK. TERMÉKEK

Budapest elsősorban a gyógyszeripiir nagy múltú központja (Egis. Sanofi-Aventis/Chinoin. Richter (íedeon).

A térség egyik legjelentősebb iparága a vegyipar. Sontljfel itt gyárion lermckekei!

15.^3. A magyar győgyszergyárak laboratóriumaiban jelentős kutatás-fejlesztés folyik

154 A m a ( ;y a r ( ; a z i ) a s a (;

Debrecenben (Teva-Magyarország Zrt.) és Tiszavasváriban szintén nagy múltra tekint vissza a gyógyszeripíir.

S/egeden, Nyíregyhá/áii, Dunaújvárosban és a fővárosban gumiipari gyárak működnek.

A kőolaj-fínőmílókhoz kapcsolódó petrolké­miai Üzemek települtek S/ií/halombattám, 'lls/a- újván>sba. A tiszaújvárosi Tisziú Vegyi Kombinát (TVK) olefineket (etilént, propilént) gyárt és dol­goz fel.

Nézz ulóittí, mit készítenek ezekből!

Ugyancsak Tiszaüjvárosban működik a Columbián niŰkoroiDgyár. amelynek termékéi a nagy európai au- tógunii-gyártó cégek (pl. a Pirelli) vásárolják meg.

Ka/jncharcikán (a BorsodChemben) miUinyago- kal gyártanak; poliuretánl. PVC-t (autóipar, faipar bútoripar, ruha- és cipóipar. építóipar. háztartási eszközök számára).

Műtrágyát gyártanak S/olnokon és Péten, a mezőgazdasiígi körzetek közelében.

A hazai mosöszergyártás fö telephelyei: Körösladány (Henkel) és Nyírbátor (Unilever). A balafonfűzf<Si Ipartelepen (Nltrokémia) a sportlőszereken, a tűzijá­

tékokhoz szükséges eszközökön kívül növényvédő és gyomirtó szereket állítanak elő. Alapanyagot is gyártanak a gyorsan és tennészetesen lebomló n)ű- iinyagokhoz.

Keresd meg uz otloszfulhan a településeket!

A VE(iYIPAR ÉS A KÖRNYEZET

A rendszerváltozíís előtt a magyarorsziígi vegy­ipari üzemek a talaj, a víz és a levegő nagy szeny- nyezői voltak. A keletkezett kiírókat azóta jórészt felszíímoltiík. Az új környezetvédelmi beruházá­sok, a szigorodó hatósági előírások és bírsiígolá- sok együttesen ahhoz vezettek, hogy napjaink­ban már sokkal kevé.sbé s-zennyezi a környezetet az iparág.

A nemzetközi kömyezetvédehiii elvárásokat a legtöbb hazai cég teljesíti.

A vegyipari teniiékek exportjának több mint a fele a fejlett orsziígokbu. nagyrészt az Európai Unió piacaira irányul. Az export legnagyobb té­telei a gyógyszerek, mtjanyag-alapanyagok és késztemiékek. valamint a kőolaj-feldolgoziís ter­mékei.

OLVASD EL!

A zöldszer^'ezetek nem barátai a műanyagoknak, különösen nem a PVC-nek. iuiiebnek egyik alkotója (a Italát) rend­ellenességet. kiírosodást okozhat az ember szei vezetét>en. Nemzetközi kiunpiínyaik hatás<ír<i a nagy játékgyártók (pl. Lego) felhagytak a PVC felhasználásával. A hazai környezetvédők is azt javasoljíík. hogy ne vegyünk PVC- t^l készült játékokat, illetve vásárláskor ne fogadjunk el nejlonz*icskókat. ii>ert<izokelŐbb-utóbb a hulladékot sza­porítják. E javaslatuk talán túlzásnak tűnik, de <iz alábbiak miatt mégis elgondolkodtató: a hazainkban keletkező évi 20 millió tonna hikossági hulladék egyötöde műanyag, s ennek a kb. 4 millió tonnának csak 2-3%-át dolgozzák fel újra. iinnak ellenére, hogy a legtöbb műanyag újrahasznosítható!

ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!

1. Miért meghatározó a nemzetgazdaság szempontjából a gépipar és a vegyipar színvonala?2. Mely mutatók bizonyítják, hogy mindkettő húzóágazat?3. Mi a külföldi tőke szerepe a kél iparág fejlődésében? Igazold példákkal!4. Bizonyítsd a gépipar szerkezet- és terUletváltását!5. Keress közös és eltérő telepítő tényezőket a két iparágban!6. Ismertesd és mutasd meg a térképen a legfontosabb telephelyeiket!7. Mondj példákat a gépipar és a vegyipar által okozott környezeti terhelésre!8. Keresd fel egy-két hazánkban is mCTködő nemzetközi cég honlapját, és kövesd végig a cég

magyarországi történetét (alapítás, beruházás, termékpalettáik. miJködés)!

A SZOIXÍÁLTATÁSOK FKLÉRTÉKKLŐDKSK - KÖZLEKKDÍIS ÍIS SZÁI.LÍTÁS 155

A SZOLGÁLTATÁSOK FELÉRTÉKELŐDÉSE - KÖZLEKEDÉS ÉS SZÁLLÍTÁS

r FO(iALOMTAR

giizdasági és uirsadalnii szolgáltatás, személy- és áruszállítás, tranzitforgalom, sugaras közle­kedési hálózat, tömegközlekedés, főútvonal, autópálya, vasúti, közúti, légi. vízi közlekedés, csővezetékes sz<íllítás

MIT NYÚJTANAK A SZOLCÍALTATASOK?

A s/ol^állatások olyan tevékenységek, amelyek bár nem állítanak elő temiékeket. a gazdaság és a társadalom tagjainak szükségleteit elégítik ki. Kiszolgálják a mezőgazdasági és ipari termelést, biztosítják a társadalom mindennapi működését.

Hétköznapi értcleiuben szolgsíiintás pl. a víz-, a gáz-. itz elektronK>súrain-ellátií.s. a telefon. ii rádió, a tévé. a fixlnivz. a ruhajavító, a vasút, a posla. a bank slb.

A szolgáltató tevékenységek W csoporlJ<ii:szolgáltatások (közlekedés, keres­

kedelem. pénzügy, távközlés, turizmus): h) társa(iulmi szolgáltatások (oktatás, egészség­

ügy. közigazgatás, kulturális intézmények, továbbá az állam zavartalan működését bizto­sító szervek: pl.: rendórség, tűzoltóság, hon­védség. bíróság).

A szolgáltatások igen sok munkaerőt foglal­koztatnak. Feladatuk többnyire nem pótolható gépekkel, személyes kapcsolatot is igényelnek.

A fejlett országokban. így hazánkban is mind a foglalkoztatásban, mind az értékteren^tésben vezető ág a szolgáltatás.

A szektorok részesedése a niegtemielt értékbe (2009). Keress iissz<íh(Lumlíió aJaioktít fiéhóny más EU-orsztignU!

_ csővezeték: 7724 km (ebbőt föWgáz 5517 km)

vasút: 7491 km (ebt>öl villamosított 2792 km)

(ebből autópálya 911 km)

10 20 30 40 SO 00 9zet km

155.2. Közlekedési és szállítási útvonalaink hossza (2009). SziíiníLul ki. hány sztiziiíéka vHIdinosítoif a uisiíntHMhihuik!

A sokféle szolgáltatás közül csak néhányat emelünk ki.

A KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA.MI JELLEMZI A HAZAI ÚTHÁLÓZATOT?

Hazánk közlekedés-földrajzi helyzete kedvező. A medence jellegű, domborzíttilag kevésbé tagolt tájainkon találkoznak Európa nyugat-keleti és é.szuk-déli nemzetközi útvonalai. Ez azt eredmé­nyezi, hogy közlekedési hálózatunknak - a hazíii forgalom mellett - íiz ánnenő. traii/itror^alnial* is biztosítania kell. íuiii óriási terhelést jelent.

Közlekedési útvonalaink többsége a főváros­ból indul ki. a centrum ból sugárs/xTucii halad a vidéki nagyvárosok és ipari központok felé. Ugyanakkor a sugarak közötti összeköttetés hiá­nyos. Szintén kedvezőtlen, hogy még mindig ke­vés a Dunán átvezető híd, ezéil nehézkes a köz­lekedés a Duna állal elválasztott országrészek között. Mindezek az utóbbi években elsősorban a főváros, de több városunk közlekedését is rend­kívül /.siífolltá teszik, terhelik a környezetét.

Biíra hazai közlekedési hálózat európai viszonylatbitn is sűrűnek n>ondható. a peremvidékeken és a maga­sabb tájakon ritkább.

VASPÁLYÁN

A vitsút a lönie^közlekedlésre és a nag>' tömegű áru sziíllítására a leggazdaságosabb eszköz.

Különösen kedvező, hogy kisebb az általa okozott környezeti terhelés, és viszonylag ala­csony az energiafelhasználása.

156 A m a ( ;y a r ( ; a z i ) a s a (;

.1156.1. Kiimionok vasúti Nzállítása. M ién dőnytisn kombi- luíli xzó/líitis?

A vasúthálózat m űs/aki állaga viszont cl- aviill. Korszerűtlenek az áru- és személyszállító kocsik, elöregedtek a mozdonyok. Sok a közle­kedés biztonságát veszélyeztető vasúti kereszte­ződés is.

Napjainkban csupiín a Budapest-Heg>eshalom vasútvonal felel meg az Európai Unió követelmé­nyeinek. Az eddigi korszerűsítés lehelen tősebb eredményei: az InterCity járatok beindítást), a vil­lamos vontatás fokozatos kiteijesztése. a nehéz te­hergépjárművek (kamionok) vasúti továbbítása, a főviíros előviírosi közlekedésének fejlesztése.

Tanulmányozd oz atlaszodban vasúthálóza­tunk térképét! Keresd meg a határállomásokat!

ASZFALTPÁLYÁN

A főútvonalak a vasutakkal piühuzamosan épül­tek, tovább erősítve a ccnirálls közlekedési háló­zatot.

I5A.2. AuK^álya-csoiiKSponl Budapest közelében. H:iz;ink gyorsforgalmi úthálózata folyamatosan bóvül

szállított áruk tömege.ezer tonna

2000. év 215 946

közúti 142 390 229 720

2009. év 303123

vasúti S0115 42 411

v íz i

csővezetékes 20 999 23 232

156.3. A belföldi áruszállítás szerkezete 2000*ben és 2009* ben. ÉitékelJ u két ulőpinu kőzí>ui váhoztís(ik<iif

A közúti közlekedés előnyei: a gyorsaság és a háztól házig történő közvetlen szállítás. A te­herautóval történő <íruszállítás a kis és közepes távolságon gazda.ságos. A nagy befogadóterű ka­mionok, hűtő- és tartálykocsik elsősorban na­gyobb távolságokra sz<íllítanak.

A szcmclygcpkocsik száma gyorsan nő (2009-ben meghaladta a 3 milliót).

A közúti közlekedés hátránya a vasúttal szem­ben. hogy energiafelhasználása gaxdasá{;(ala- nahb, és erőtelje.sen S7.ei¥iiye/.í a környe/etet.

Fejlődő közúthálózatunk a korszerűsítések ellenére is csak lassan közelít az euiiópai elviUá- sokhoz. Az úthálózat gerincei az elsőrendű főút­vonalak és az autópályák.

Az MO*s körgyűrű északi része és a Megyeri-híd át* adásiíval csökkent a f^Viíros belterületi úthálózatának terhelése. A dunaújvámsi és a Szeksziírd térségében ntegépUlt híd is jelentősen mérsékeli a fóváros körű* li bevezetó úthálóz^itol tcrheló tranzitforgalmat.

156.4. Matév-gép a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utastcnnináljánál

A SZOIXÍÁLTATÁSOK FKLÉRTÉKKLŐDKSK - KÖZLEKKDÍIS ÍIS S Z Á I .L ÍT Á S 157

157.1. Baja kikölőjc, Ro*ro tentúnúi. Nézz utánu. árit jelent o Ro^n> kifejezés!

Roinánin és Bulgária EU-iioz történő csatla- koz<ísa után megélénkült az átmenő forgalom. Ez gyakran okoz óriási torlódásokat útjainkon és a határátkelőhelyeken, ráadásul tovább növeli a környezetszennyezést.

LEVECÍŐBEN. VÍZEN, CSŐKÍCYÓN

A légi közlekedés a nngv' távolságok áthidalója. A gyors szcmélys/^llításhan és iiz értékes, de kis tömegű áruk sz^íllításiíban gazdaságos eszköz - bár drága. Nemzetközi forgalmú repülőterünk a Bu­dapest Liszt Fcrciic Nemzetközi Repülőtér.

Vízi közlekedésünk nem sziimottevő. Pedig ebben ciz energiatakarékos és környezetkímélő szállítási módban jóval több lehetőség rejlik. Ke­vés az országos közforgalmú kikötőnk. Jelenleg a nemzetközi hajózíís feltételeit négy kikötő elé­gíti ki: (íyőr-Cjönyű. Budapest-Csepel, Baja és Mohács.

A cseppfolyós és légnemű anyagok sziillítá- s<inak leggazdaságosabb eszköze a csővezeték.

Megépítése ugyan nem olcsó, de nyomvonalát a legrövidebb úton vezethetik. Ezen a módon ré­szint az import nyersanyagok érkeznek, részint saját lelőhelyeinkről szállítjuk a feldolgozókhoz a kőolajat, földgázt.

Si>n>UÍ fe l az energiageiZiioságtuil lanuli veze­tékeinket!

157.2. A Liszc Fcrcnc Ncmzelkő2 i Repülőtér új csitmoku

ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!

1. Igíizold. hogy a szolgáltatások vezető szerepűek a magyar gazdasi'igban!2. Csoportosítsd a szolgáltató tevékenységeket példákkal!3. Mi jellemzi közlekedési hálózatunk szerkezetét?4. Hasonlítsd össze a vasúti és a közúti közlekedés előnyeit és hátrányait!5. Ismertesd a megépült és épülő autópfilyáinkat az atlaszod segítségével!6. Melyek az energiatakiyékos. gazdaságos és környezetkímélő .szállítási módok?

158 A m a ( ;y a r ( ; a z i ) a s a (;

A GAZDASÁGI SZOLGÁLTATÁSOK

r FO(ÍALOMTAR

távközlés, tőzsde, belkereskedelem, kiskeres­kedelem, külkereskedelem, piacközpontú g<iz- daság, külkereskedelmi áruszerkezet, export, import, külkereskedelmi mérleg

AZ INFORMÁCIÓS (ÍAZDASÁC

Kiugró gyorsasággal fejlődik haziinkban a táv- kö/lés. A hazai és külföldi szolgáltató cégek ver­senye dinamikus bővülést eredményezett <12 infor- mációiíramlást biztosító technikák alkalmazá­saiban.

Előbb a vezetékes, majd a mobiltelefonok, később a személyi szíímítógépés az intemet hasz­nálatában léptünk előre.

Ma HKÍr a nagyvállalatok magas színvonalon alkalmazzák a kommunikációs rendszereket, de a kis- és középvállalkoz<isok is törekszenek erre. A csahídok is egyre több infomiációs eszközt sze­reznek be és használniik.

Napjainkban az infomiációs gazdaság az élet minden temletén jelen van. Eimek eredményeként pl. otthonról intézhetjük pénzügyeinket, letölthe-

I5K.I. Infokainmunikctciós eszközök liasználata a húzt;utá' sokban (Nziíziilék). AÍUipitsd meg. mely eszkö:/ik nőtt a hgnagyohh mértékhen .? év aUin!

2007 2008 2009

HÁZTARTÁSOK IKT-FI,I. \T()TTSÁ(;A

m obikclcfün

asztali szám ítógép

luptop

intcmctkapcsolat

szélessávú internet

s/ám ílógépet renckzeresen használ

inicm cteircnds/crescn használ

interneten

tünk nyomtatványokat, koncertjegyet és egyéb lírut vásiírolhatunk, kedvenc újságunkat olvas­hatjuk. Fényképeket küldhetünk távol élő b<uá- tunknak. esetleg a szülők megnézhetik az iskolai osztályzatainkat stb.

PÉN2ÜCYI SZOLÍiÁLTATÁSOK

Ez az ágazat a fejlett országokével csaknem azonos színvonalú szolgáltatásokat nyújt.

A Budapesti F>léktő/sdü lehetővé teszi a különféle értékpapírok és devizíík adásvételét, illetve az áruto/.sdc a mezőgazdasági termékek forgalmaziisát is.

A tőzsdei forgalom alakulásában, az árak változíísiíban igen gyorsan tükröződnek a világ és haz«ínk gazdasági-politikai eseményei.

Keress aJatokat <t BUX-ithk'x (<t ttia^yar ér- tckt<7zs(le hivatalos indexe) egy éven heliili kiugró változásaira! Mi lehel a változások hátterében? Keress szempontokat arrcf, tűikor milyen értékpa- pírba érdemes befektetni a pénzt! Miért ajánlott elemi pétizügyi ismeretekkel rendelkeviie min­denkinek? A válaszokhoz használd az internetet!

Széles körű pénzügyi szolgáltatásokat nyújta- niik a bankok, egyéb hitelintézetek, biztosítók, befektetési tái'saságok. értékpapír-kereskedők is.

Nézz ntána mely hatikok tttűködnek a közele­tekben! Milyen szolgáltatásokat nyújtanak?

158.2. A hiíztart;ís(4c infokoniniunikiíciós eszközellútcnsiíga (sz izalék. 2009). HasonUtsd összíí régiók eszfcözetlátnti.sá- gát! Milyen kihxtkeztetéseket tudsz levonni?

86,4 88,0 90,4<fti« * .MOBIL- s z á m í­ INTKR-

50.6 54 .6 56.8KK(pK) I r,Lr.-

KÜNt ó g é p Ntn'

11.4 15.7 21.0 Közép-M o. 98,7 91.1 71.2 64.8

38.4 48.4 55.1 Közép-Dunánlúl 99.5 92.3 66.4 59,4

33.0 42.3 50.9 Nyugat-Dunániúl 99,8 90,9 64,1 56.3

: INTKRNETHASZN il.A T Dél-Dun«íntúl 99.8 90 .0 56.9 45.8

58.3 63.4 62 ,6 Észak-Mü. 99 .0 88.7 56.5 47.0

Észak-Alföld 99.9 89.2 56.3 46.251.6 58,7 59.3

D él-A lföld 98.7 89.7 57.5 51.4

6.9 7.7 8.9 ()rs/^{*os átluK 99,2 90,4 63,0 55,1

A (;a /> 1 )a sá (;i s z o l í í á i x v i á s o k 159

159.1. Lakótelepi gsirázsbollok. Készfts felmérést! Hány olyan kisbolt van a lakásoiok közelében, amii gytilog 5 petv oion lehet elérni?

159.Í. Beviviárlóközponl. ÉrtékeM <i lievósárlóköq^nuok hatását a gazílastigra, a körny'ezet állapotára, a családok, a fiatalok éleiére!

A K IS B O L T O K T Ó L A B E V Á S Á R L Ó K Ö Z P O N T O K K i

Az I990*es éve elején fellendült a bclkcrtsktHlcl- niíiiik’*. Kezdetben az áruellát<íst döntően n kis­kereskedők* biztosították. Később jelentős részük beziírta a kisboltját. ineil nem bírta az ár­versenyt az idetelepült nemzetközi kereskedelmi cégekkel szemben.

A iiiegniaradt hazai kereskedők szövetkeztek, így jött létre pl. a CBA és a Coop hálózata.

A fogyasztói (túlfogyasztói?) t<írsadalom igé­nyeinek kiszolgálásiíra egymás után épültek fel a hcvásárlókö/pontok és a h iperm arketek . Áruválasztékuk, hosszú nyitva tartásuk, csábító rekli'unjaik. technikai színvonaluk, tisztasiíguk.

szórakoziísi kínálatuk egyíiránt vásárlásra ösztön­zik látogatóikat. Sok csalóid számára a szabadidő eltöltésének színhelyévé váltak.

A nagyvárosok peremén, az utak mentén, a régi ipartelepek helyén létesültek ezek a köz­pontok, elsősorban az «»utós vásárlókra szá­mítva.

Mit szí>kott a családod kiskereskedőnél venni? Miért jellemző a kisboltok tulajdonosainak vagy bérlőjének gyakori cseréj<!, illetve az üzlc't profil- váltása? Miért olcsóbbak a raktáráruházak? Hol vásáwltok, ha többféle termékre van szükségetek? Megnézi-e a családod az ^íruházak reklámújság­jait, és ez befolyásotjo'e azt. hogy hol vásándtífk? Vitassátok meg, hogy mit jelent a tudatosfogyasz- tás! Segíthet az internet!

159.2. Kereskedelem az iiUemeten. Mi a véleményed az 159.4. HagycHiKinyos piac. Sontlj fe l érveket, hogy miénintenietc's wM rIás jövőjéről?

20V \

érdemes pi<icon vá.idroliii!

160 A m a ( ;y a r ( ; a z i ) a s a (;

9épek. 8záMt6- oszkdzök

10131

7749

é(eimi3z«f, ital. dohány

1209Ml

ene ia* 1723

k i160.1. A külkereskedelmi forgalom áruszerkezete' ben (milliiird Fi).

2009-

KÜLKERESKEDELMI KAPCSOLATAINK

A más oi'sziigokkal folytatott kUlkcreskedelcm’ gazdasagunk egyik alappillére. Hazánk több szenípont miatt is piacközpontú, nyitott gazdaság. Ennek következménye, hogy egyaránt szüksé­günk van bcho/alülni (Impoilra) és a teniiékeink kivitcicre (exportra).

Míg korábban egyértelműen a szocialista országokkal volt szoros kereskedelmi kapcsola­tunk. napjainkra a kivitelünk célorsz<ígai köí^ött az EU tagállamai vezetnek, köztük is Németország.

Mondj példákat arra. mely települések tncly tízciiKíi (ílKianak elő e.\p<frikép<ís terméket!

Régi partnereink közül ma is jelentős az Oroszországgal és Ukrajnával folytatott kereske­delmünk. Élénkül a gazdasági kapcsolatunk Kínával és Indiával is.

Mit vásárolunk az említett országoktól? Mit szállítunk Ilonájuk?

160.2. Külkereskedelmi foi^almunk (2009). Mi <i kedvező és mi <i kedvezuhlen küfkereskedehniinkhen? Milyen j<n\islai<iid vannak mérleg javíiására?

EXPOfiT

oO)

éielrn«zer. ital. dohány 7 %

nyersanyag 2% energiahordozó 3 %

f«tdo(gozoti Mrmfrkoic 2d%

gépek, száiítóeszközök 60 %

79%

IMPORT éteUniszer. Kai. dohény 5 %

nyersanyag 2%

onefgiahortfozO 11% (átdolgozott l*rm6kok 32 %

gépek, szálítóeszközök S0%

69%

21%

31%

mc

S i ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!

1. Milyen területeken alkalmazhatók az infonnációs eszközök a mindennapokban?2. Sorolj fel pénzügyi szolgáltatást nyújtó intézményeket!3. Hasonlítsd össze a kiskereskedések és a bevásiirlóközpontok előnyeit, hátrányait!4. Állíts össze magyar külkereskedelmi képviselőként import- és exp>ortára-listát!5. Ha rendelkezésedre állna, melyik ágazatba fektetnéd be itthon rövidebb és hosszabb távon

a tőkédet?6. Melyik árucsoportban jelentkezik külkereskedelmi többlet, illetve hiány? Sz<ímítsd ki a mér­

leget! Indokold és bizonyítsd előzetes ismereteid alapján konkrét áruk megnevezésével az egyes árucsoportok kivitelét, illetve behozatalát!

TURIZMUS - A l»IHKNÍ:S S/.OLíiÁLATÁBAN 161

T u r iz m u s - a p ih e n é s s z o l g á l a t á b a n

r FCXÍ ALOMTAR átutazás

turisztikai cél 31,2% I

turizmus, egészség-, kuiturális. kongresszusi, falusi, hobbi-, zöldturizmus

A TURIZMUS: AZ ÚJKOR BEKES NÉPVÁNDORLÁSA

A luriziiius egyre szélei^clő társadalmi szokás, tö* meges ncpcssé}»mozí»ás.

Az utazások célja lehet: más tájak, népek, azok életének, szokásainak, kulturális értékeinek megismerése, kikapcsolódás, pihenés, fizikai és szellemi felfrissülés, gyógykezelés, nyelvtanu­lás, rokonlátogatás stb.

MIT AJÁNLUNK A VENDÉCEINKNEK?

Tengerpart és magashegységek híján mi kevésbé vagyunk versenyképesek, mint a kedvezőbb ter­mészeti adottságokkal rendelkező országok. Mégis szívesen keresik fel hazainkat a külföldiek.

Adottságainkra építve az alábbi lehetőségeket tudjuk felkínálni:

Az egcs/sé^lurízmus elsősorban temiál- és gyógyvizeinkre épül. Ezekben Európa egyik leg­gazdagabb országa vagyunk. A barlangterápiát a légúti megbetegedésekre ajánlják az orvosok. A klimatikus adottságú helyek a légzőszervi be­tegségekre hatnak jótékonyan.

vásárlás26,1%

0,6%

nxjnkavégzte 5.2% ^

lAI .2. A húzóinkba látogató külföldiek uuizási céljai (2009). Meiy típusok anhiyát növehtéif azéit. ht>gy na^yohh<tk U‘gy<;nek o niriziiiiishiU szártiiazó h<;\'éieleink? Milyen javashiuiid numok ennek niegvolósiuistihoz?

A kulturális célú turizmus igen sokféle érdek­lődést igyekszik kielégíteni (pl. fesztiválok, kiállí­tások. hangversenyek, színhiízi előjidások). A mű­emlékekben gazdag történelmi városaink, vallási központjaink ugyancsak nagy vonzerőt gyako- rohiiik látogatóikra. Sokak által kedveltek a vár­játékok, ii lovas játékok. Keress p M ik a t az anfí- tett rendezvényekre és azok színhelyeire!

A kon^rcss/usi turí/.niiis központja Buda­pest. amely a térség tudományos centruma is.

Kistelepüléseink, a tanyák és az aprófalvak megkapó egyszerűsége, ronijuitikus hangulata a tu­rizmus nyugodt, pihentető fonnáját. a falusi turiz­must kínálja.

A hohbiUirí/miis keretében pl. a lovaglás, a horgászíit. a vadászat, a golf. a különféle sport­

tól.i. Sok látogatót vonzóinak a .Szegedi Szabadtéri Játékok A debreceni Virágkamevál

162 A m a ( ;y a r ( ; a z i ) a s a (;

Moson-y magyaióvtt

'eck

. Í<«viá»at9 ,>

y w '■S«*)ofcSín^r^

‘•'Wiítjir. C « ^•*. W OomtxJvatf* » '

L0()kZaiakaros Gunaros Szentes \Gyula

W orszAgosgyágyfúrddk W köízdb 0yó9yf<i>nl6k

Ift2.1. Cíyrtgyftirdóink elhelyezkedést. Keress példákat a vizek fisszeiételére és élettani Itatásukra!

rendezvények kedvelőinek nyújtunk színvonalas lehetőségeket.

A /öldtiirí/mti.s a tennészetszeretők számára kínál egészséges és szép környezetet, természeti ritkasiigokat nemzeti parkjaink, tííjvédelmi körze­teink. arborétumaink megismertetésével.

A VENDÉÍÍLÁTÁS MINT JÖVEDELEM- TERMELŐ HÚZÓÁÍiAZAT

A vendéglátás jelentős bevételi hoz azoi-sz<ígniik. A bevétel mellett bővíti a többi sxolgáltafás kö­rét. emeli a színvonalát (út- és üzlethálózat, kü­lönféle egyéb vendéglátó-szórakoztató helyek, kaszinók, kölcsönzők, népszerűsítés, információk nyújtása, szervizhálózat, benzinkutak, pénzügyi szolgáltatások stb.) A vendéglátás serkenti a hozzíí kapcsolódó ipari ágazatokat, továbbá munkalehetőséget nyújt sokak számára. így az egész gazdaságra serkentőleg hat.

A faváhhiakhítn Jolgozzcttok csoportokban! Vátosszutok az érdeklődésetehiek m e^eíelő

kulturális vagy sportrcitík'zyéttyt! Kcsz(tset<'k róla plakátot, szórólapot, műso/fiizetet!

Vagy válasszatok ki egy területet Itazcínk ki~ emelkedő idegenforgahm térségei közül! (162.2.)

^^Tisza-tó /

I

KÖSf -KegyÁ

Mecsek.Vdiány

1A2.2. Hazaink kiemelt idegenforgalmi térségei. Mi vonz­za a látoffatőkat az ábrázolt területekre? Hol jártál?

Gytljtsetek róla adatokat, információkat! Rögzít­sétek ezeket az ismereteket, hogy osztálytársai' toknak is hemutathossátok mint idegenvezetők!

Gyt'tjtőnntnkátokhoz hasvtáljátok az atlasz 25. oldalát, a tankönyv J3I-I38 . oldalait, a könyvtá­rat és az internetet!

Szempontok:1. Melyik körzetet mulatjátok he? Melyik ré­

gió része?2. Milyen útvotutlon haladva ttidjátok elérni?3. Nevezzétek meg a területen található nem­

zeti parkot, tájvédelmi körzetet vagy ter~ mészetvédelmi területet, világörökséget!

4. Soroljátok fe l a védett értékeket (növéityek, állatok, életmód, hagyományok)!

5. Történelmi emlékhelyek (várak, kastélyok - melyik korhtt engednek betekintést?)

6. Található-e tájház. fcdinmízeum a körzetben ?7. Van-e gyógyvíz, gyógyfürdő? Hol?8. Válogassátok ki afelsondtak közül melyek­

kel találkozhattok a választott térségben: szürke marha, ttagy kócsag, tiízok, parlagi vipera, gtmsz(trvas, tanúhegy, várrotn, kas­tély, népi építészeti emlék, kőzsákok, bítzídt- orgonák, barátlakások, barlang, tőzegmo- hás láp, őskohó, fa.vzénégető boksa.

ELLENŐRIZD A TUDÁSOD!

1. Mutasd be példiíkkal a hazai turizmus fő típusait!2. Miért serkenti a gazdaság fejlődését a turizmus?3. Melyek hazánk kiemelt idegenforgalmi térségei? Indokold meg. melyik, miért!4. Mit tehetünk a turizmus további fejlődéséért?

n a ( ; y k k ( ; i()K h a z a n k b a n 163

N a g y r é g ió k h a zá n k ba nMIRE JÓARÉ(ÍIÓ?

Az Európai Unió a tei'vezés és a statisztikai adat­szolgáltatás szempontjából nem a megyéket, hanem az azoknál nagyobb, úgynevezett régiókat tekinti elsziimolási egységeknek. Az Unióhoz tör­téni 2004-es csatlakoziísunkkor haziinkban is ki kellett alakítani a rcgiókal (több szinten).

A iiag\ regiók tulajdonképpen több m cgjcrc kllurjcílo tcrve/csíostatís/tíkai egysegek, ame­lyeket a megyék közigazgatási hatiini foglal keret­be. Feladatuk az adottságaikra épített fejlesztés: a gazdciságban. a liikossiíg foglalkoztatilsában. az infrasti'uktüra alakítá.sában. a tájgazdáikodásban.

1A3.I. A niigyrégiók lerUieti elhelyezke<lése. M ely n>egyék alkotják az egyes régiókat? NevezAl tne^ o székhelyeiket és a regiomiUs közp^miokm* (segít a 91.1. tihra}!

A nagyrégiók kiépítésének feltétele a megyék kölcsönös együttműködése.

Melyek a regiók általános fcjlcs/tcscnck lehetséges és szükséges kiemelt s/empon(jai?- A gazda.s<ígi és a foglalkoztatási szerkezet átala­

kítása a piacgazdaság igényeinek megfelelően.- A gazdasági növekedés további feltételeinek

biztosítása.- A felsőoktatás fejlesztése az oktatási-kutatási

lehetőségek szélesítésével.- A kutatási eredmények alkalmaziísíi a gy<ikor-

latban.- Az európai logisztikai hálózathoz kapcsolódó

hazai központok kiépítése.- Az infmstruktúra lütahínos fejlesztése (pl. utiik.

kikötők bővítése, vasútvonalak villamosítása, csatorna- és szennyvíztisztító művek építése, ivóvízvédelem, a földgiízellátás kiterjesztése).

- Környezeti értékeink védelme, a károk hely­reállítása. az ökológiai egyensúly biztosítása, a környezetkímélő technológii'ik alkalniazíísa.

- Vidékfejlesztési intézkedések (pl. a hátrányos helyzetű kistérségek, az árvízveszélyes vidé­kek központi támogatása).

- A temleti fejlettségi különbségek mérséklése. Hazánk területén hét iiag.vrcgió”‘ alakult ki. A területi szerveződések átnyúlnak az orszííg-

határokon túlra is. A hatílroktól független régiók (curorcgiók) ma is formálódn<ik.

1A3.2. A régiók Icgfontosiibb slaliszlikiii mulatói (2 009). Mely régiók mely nuiMiói ketlvezf^ek? Indokohl!

Kü/ép* KÖ7(íp>Dunántúl Dunúnlúi

ÍHUDunúnlúl

íls7ak> Matyii ru. Alfúld

l)rl-Alfúld

terület (%) 7.4 12.1 12.1 15.2 14.4 19.1 19.7

lakosíwSg (%) (2010) 29.5 n .o 9.9 9.4 12.0 15.0 13.2

G DP (% ) (2008) 48,1 9.7 9.7 6.5 7 ,6 9,4 9.0

GDP/t'ö (ezer Ft. 2008) 4387 2342 2575 1807 1634 1656 1789

munkunclkülick (%) 6.6 9,3 8.6 11.0 15.2 14.2 10.6

küiroid i lőkcbc!eklelés(ezcr Ft/fő) 3337 1241 1964 183 38Q 374 347

bem há^ások ( % ) 39.4 12.8 11,2 6.8 9 .5 11.4 8.7

bÜ7ü lemiésátlaga (kg/lia) 3120 4010 4290 4760 3550 3330 3820

sertés (1000 db) 159 333 257 534 190 889 885

szar\'asmarha (1000 db) 57 85 104 75 6 7 170 142

164 A m a ( ; y a r ( ; a z i ) a s a (;

A diagramok, ábrák, táhUizalok segitxégével elemezzétek régiótokat!

Hasonlítsátok össze a többivel! Állapítsátok meg a helyét, szerepét az <H'szág életében (gazda­ságában)!

Térjetek ki a régió természeti adottságaira, entforrásaira is!

Használjátok fe l a korábban tanultakat és az atlaszt/ Dolgozzatok az alábbi szempontok alap‘ ján! Válaszaitokat rögzítsétek külön füzethe!

1. Jellemezd régiód természetföldrajzi adott­ságait!

2. Hasonlítsd össze területét, népességét u többi régióval!

3. Milyen néprajzi csoportok, nemzetiségek élnek a régiódban 7

4. Hasonlítsd össze a vár<tsi népesség és váwsi települések adatait más régió adatai­val!

5. Hogyan változott a népességszátn régiód­ban? Mi lehet a változás oka?

6. Hogyan oszlik tneg afoglalkoztafottcik ará* nya nemzetgazdasági ágak szerint régiód­ban ? Mennyiben fér el az országos átlag­tól? Hasonlítsd össze a mnnkanéiküUek arányáí is!

7. Hogyan halnak a természeti adottságok a mezőgazdaságra ?

íi. M ely élelmiszer-ipari termékekkel járul hozzá régiód az ország ellátásához?

IM .I. A z ipari tem tőlés niegoszlása régtónkenl (1997-ben é s 2009-bcn)

Köz MagyarorszAQ Köz6(> unAntúl Nyugat-DunánW

D6<*0unántúl

Éuak'MagyaromdgÉszak-Alföld

061-AHdM

9. Mutasd be a jellemzó ásványkincseket, ipar­ágakat. ipari közpfjntokat! Hogyan része^ sedik régiód az or.szág ipari termeléséből?

10. Hogyan oszlik meg a foglalkoztatottak aránya az ipar egyes ágazataiban?

/ / . Hasonlítsd ö.s.\ze az ipari parkok .számának változását (2003-2009)!

12. Hasonlítsd össze a GDP, a beruházások és az egy főre jutó kidföldi tőkebefektetés adat‘ .sorait! Milyen összefüggés van közöttük?

13. Mely külföldi beruházások segítik régiód fejlődését?

14. Milyen fonto.sabb útvonalak, vasútv<malak kapc.solják össze n régiót az orszíigos háló­zattal és az eutvrégióval?

15. Milyen idegenfoigalmi vonzerővel rendel­kezik a régiód?

É S 2 8 k - M a g y a r o r s 2 í t g

10,6%061* Dunántúl

9.0%

10,2%Nyugat-Dunántúl

észak-A>(M)

13,0%06t-AHűk>12,7%

11,6% Közép-Ounántúi

32,9% K&z6p*Magyar<xazág

164.2. A g^tzdaságban aktívan részi vevő ( 15 -7 4 év es) né­pesség régiónkénti megoszlás.^ (2009)

164J. A fomiáirtdó eurorégiók

’iI.EN G YELO RSZÁG 'j

C SEH O R SZ Á G /

ZMli^ V " ’*’ '-1- *■ Bmo i ' ' 1 / j . j . j . i . I

Lvov

• \

___ , , KÁRPÁTOK^ ; EURÖSÉCIO

AU SZTR IA r S f c f e r' D fb íe ce n

Sío*nok Nagyvárad

* * - ■ ROMÁNIA

ALPOr.-Ai/RIA RBGlC

,^/^omöarnely Vwscsaöa'

Á X •Teoie»várij^ v A to ^ a '

U U M -l>A fíQ ^-TtSZA eURORE IÓ

SZER B IA

n a ( ; y k k ( ; i ( )K h a z a n k b a n 165

Krléko (milliárd Fi)

.Mi-jtus/lásu TtroMflÍ!*Krtékesít

beir»ldrc exportra

Közcp-Mo. 4 614.4 25.7 KÖ/ép-Mo. 33.8 54.4 28.0

Közóp'DunánlűI 4 504.8 25.1 Kö/cp>Dunúnuíl 25-3 9.1 31,3

Nyugai-Dunántúl 2 742.5 15,3 Nyugat-Dunántúl 13.9 5.5 17.1

Dél-Dunántúl 866.8 4.S Dől-Diinúntúl 4 .9 4.7 3.9

Észak-Mü. l 956.7 10.9 Évszak-Mo. 9,9 8.3 9.5

Észak-Alföld 1 940.2 10.8 Észak-Alföld 6.8 9.3 6.2

Dél-Alföld l 339.8 7.5 Dél-Alföld 5.4 8.6 4.0

(Kszescn 17 965;> nM).0 ()sszescn lfl(),(K KHM» imi,o

165.1. A z ipar temielése (2009) 1A5.4. A z ipiiri lemietéK és értékesítés n>egoszlása régiók szerint (százitlék. 2009)

1995 2(MH» 2009 2010

Közép-Mo. 2 905 2 845 2 926 2 951

Ku/ép-DunúniúI 1 123 I 119 1 103 ! 101

Nyugat-Dunántúl I 011 I 005 998 9%

Dél-Dunántúl 1 013 1 (XM) 953 945

Észak-Mo. 1 322 1 305 1 223 I 210

Észak-Alföld 1 567 1564 1502 1492

Dél-Alföld 1 396 1 384 1 326 1 318

()sszesen 10.337 10 222 10 031 10 013

165.2. A népesség számának alakulása (ezer 2010. január 1.)

,---s ---------- , »vyÉszW,*v,

ltó ia 5 :- "‘ítef6Ö- * ! W 2 g N 25 ;g a r ? " " ‘t e ;

2003: összdsdn165 2009; ÖSSZ«S«n 209

165^. A z ipari parkok száma és elhelyezkedése (2003- b;m és 2009-ben)

165.,'. A foghíkoztaiottak száma nemzetgazdasági ágak szerint (ezer fő. 2009)

Kbbői

(ízesennirw^a/-

dasu};.crdősaz*dálkodás.halával

ipar építőiparkereske*ddccn.

gépjámiű-ja>ítú>

szállitáv.raktározás

kö/if<u/ga-tá«s >Mdrm:

kötelezőtársadalom-

hi/iosítás

oktatás

Közép-Mo. 1 239.2 12.3 188.5 99.0 206.8 96.2 78.7 102.8

Közép-Dunántúl 435.1 19.1 151.9 36.4 55.8 27.6 29.1 29.9

Nyugat-Dunántúl 408.5 22.2 129.4 28.3 54.6 25.5 23.5 31.2

Dél-Dunántúl 337,8 27.0 81.4 31.2 39.9 17.1 36,0 28.8

Észak-Mo. 3%,7 13,9 112.5 33.0 54.0 28.0 37.6 35,4

Észak-Alföld 489,1 33.8 116.9 35.1 67,0 30.8 55.1 47,0

Dél-Alföld 475.6 47.5 106.4 30,2 71,1 29.1 44.7 44.0

Ors7á{» összesen 3 782,0 175,8 887.0 293,2 549,2 254.3 304.7 319,1

166 A m a ( ; y a r ( ; a z i ) a s a (;

KhhőI

, élclmivz«r.. . Ital.dohánv- •

Kum... ftmalap.f S K elekInmikaL .illan,«s wmfém fí-mfeMol. b e r t i H l e / é s

a-sványi r o / í n í Jírmék kmirk

g\ár1á<«

jámtd*tillanMs energia-, eáz-, edz- ellátás,

légkondi- ciunálás.

KÖzép*Mo. 2K.9 27.1 21.9 22,2 34.0 35,8 17.2 21.9

Kö/.ép-Dunsíntúl 17-0 9.3 20.3 26.4 24.5 13.6 31 .1 15.3

Nyugal-Dunániúl 13,2 10.2 16.7 9,4 4.1 8,7 27.2 7,0

Diít-Dunániúl 8.1 8.2 6.1 7.4 17.9 lO.S 2.0 20.6

Hszak-Mo. 10.3 7.5 7.6 15.9 12.6 6.4- 12.6 15.1

Észuk-Alfóld M.4 l.'í.4 13.4 8,9 5.0 1.5.0 4.0 11.7

Dcl-Alföld M.2 22.3 14,1 9.9 1.8 9,7 5.9 8.4

Ország (isszescn 100,0 100,0 100,0 iOO.O 100.0 too,o 100,0 100.0

66.1. A2 ipurí>:m ulkiilnuizúsban állók számúnak megoszlásit az egyes régiókbitn (*X->ban. 2009)

Köldtcriikl Tcrmőlcrükl S/únIó (c/cr hü)

Krdoaránya a U-rműtrrülcthűl (^>

(iycp

Közép-Mo. 745 576 53.3 28.8 10.7

Kö/éfvDuiíámúl 1 119 897 55.3 28.1 12.1

Nyugat-Dunántúl I 113 907 56.3 31.2 8.8

l>él-l>unántúl 1 353 1 186 59.0 28.5 8.9

Észak-Mo. 1 316 ! 1.39 43.6 35.0 16.7

Észak-Alfölil 1 814 1 502 64.4 14.9 15.2

Dél-Alföld 1 843 I 567 65.3 14.9 14.6

Ország öss/.cscn 9 303 7 774 57.9 24,4 12,9

66.2. Földterölei. temiőierület (2009)

66.. Terület, település (2010. Január 1.)

UTükt(km*)

Tvk-pülé>i4isráma

Városvks/áma

N'ántsi nrpcsséfi aránya (%)

Közci>-Mo. 691 6 188 49 84.9

Köző|>*Dunántúl II 116 401 41 60.9

Nyugai-Dunántúl 11 328 655 33 .58.1

Dél-Dunántúl 14 169 655 41 .57.7

Észak-Mo. 13 433 610 43 51.8

itszak-Alföld 17 729 389 68 66.6

Dél-Alföld 18 337 254 53 70.9

Ország összesen 93 028 3 152 328 68,4

NAÍíYRÍXaÓK HAZÁNKBAN 167

Cc}! nc«c (profilt Irkpülrs .\ bcruhá/ás krzdctv

CarI Z e is s V ision (iivcg icncsc) M ú tcs /a lk a 2 0 0 9

S p c c sa v e rs (op tika i lenese) M á tes /a lk a épü lőben

K n o rr-B rcm se ( fé k re n d s /e r) B udapest 2 0 1 0

B P (szo lg á lta tó k ö zp o n t) B udapest 2 0 0 9

P rin /h o m (pap írgyár) D unaú jváros 2 0 0 9

M e rc ed e s (au tó ip ar) K ecskentót 20 1 2

H árm án In ternational (autó* é s aku .s/tikai ipa r) S zék esfeh e r\'á r 2011

N E X D isp la y (L C D -k ijcIzők ) S zen tgo tthá rd 2011

A sia K í k k I s (lész iag y ár) V erpciél 2 0 1 0

T ecn ica (síe ipo ) N agykálló 2 0 1 0

H ua\v«i (au tó a lk a trész) P écs. K om árom 2 0 0 9

T ondíich (te tőcse rép ) B ékéscsaba 2 0 0 9

S ta d le r (vasú ti já n n ű v c k ) S zo lnok 2 0 0 9

N E C (szo lg á lta tó k ö zp o n t) B udapest 2 0 0 9

G ü n ttte r (ipari h ű tőberendezések ) Tata üzen ibőv ítés

In feon (fé lvezetők ) C eg léd üzem bőv íiés

167.1. 2009-ben bejelentett vagy elindult nagyobb küiróldi beruházások Magyarországon

2004

2005

2006

2007

2006

2009

121.5" 1 7 6 . 3

178.6

S befizetés a tözös kMségvetösbo

S Magyarországra órkezett utmús támogatásod

1791466.8

189,51455.0

1210.6! 583.9

1223,7

100 200 300 400 500 600 700 600 900

IA7.2. M agyarország befizetései és az E U támogatásai (mitli;írd forint)

1995

1996

1997

1996

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2006

2009

3686

262S

3681

2986

■ 3106

: 2998

4391

3t85

1888

3633

5609

3956

4752

S H)21 1000 2000 3000 4000 5000 6000

167.3. A z Összes közvetlen tőkebefektetés Magyarországon (m illió euró)

168 A m a ( ; y a r ( í a z d a s a í ;

L a k ó h e l y e d f ö l d r a jz aFORRÁSFELDOLCÍOZÓ ÓRA ELŐZETES CiYŰJTŐMUNKA ALAPJÁN

A földrajzi ismeretek legközvetlenebb forrása és közvetítője a l(ildraj/i köniyexct. Mit ismerne az ember a legjobban, ha nem szűkebb lakóhelyet, annak cidotts<'igait. történetét, eredményeit, gond­jait, lehetóségeit, az ott élók életét? Máshol szer­zett ismereteit is a szűkebb hazíijában tapasztal­takkal veti össze, ott szeretné jól érezni magát, ott szeretne igaz<ín ..otthon” lenni.

V<;gezz<r't<r'k gyűjfőmunkiíf! Válasszatok az aláhhiakhait inegaJotí szempontok közül! Ennek alapján remiszeretzélck ismerefcilekel a szűkehh környezetetekről! Forrásként használjátok fe l a helyi, megyei kiadványokat, a térképeket, az áj- ságcikkeket. a pntspektusokat. a statisztikai ada­tokat, (I múzeumi-kiállítási anyagokat, az önkor­mányzatoknál. üzemeknél szerzett információkat, a családi visszaemlékezéseket, a népművészeti al­kotásokat, a népszokásokat, a fotókat sth.

TERMÉSZETI ADOTTSÁCOK

Köldraj/.l hely/ctIsmertesd lakóhelyed földrajzi fekvéséi, terüle­tét. határait! Mely tényezők segítették ktalaku- lását? Melyik régió része? Melyek a fekvéséből adódó előnyök és hátrányok?

Fcis/ínJellemezd domborzatát! Hogyan alakult ki a mai felszíne? Helyezd el a h<izi» nagy- és kistájak rendszerében! Keress ..rokon” tájakat! Készíts térképvázlatot a lakóhelyed felszínéről!

/KghajlatHasonI ítsd össze tájatok éghajlati adatait az orszii- gos áthiggal! Magyanízd meg az eltérések okait! Melyek környezeted éghajlatának kedvező és kedvezőtlen adottsiigai? Megfigyelésekkel iga­zold. van-e különbség a településrészek hőmér­séklete. széljárása között!

VízrajzEgészítsd ki a térképviízlatot a felszíni vizekkel! Hogyan hasznosítják környéketek gyógyvíz- és hévíz-előfordulásait? Honnan sziirmazik a tele­

pülés ivóvize? (iyűjts adatokat a település vízfo- gyíLsztásáról, a víztisztításról, a csatomázottsiíg- ról! Mi szennyezi a vizeiteket? Melyek a víz- gazdálkodás legfontosabb feladatai a települé­seteken? Mit és hogyan sikerült eddig megoldani?

Tcrmészclcs növcnytakaró, talaj Van-e védettséget élvező terület a környékete­ken? Melyek a jellegzetes fajai, egyéb védett ér­tékei? Mit védenél még. és miért? Mit tettél kör­nyezeted védelméért? Vizsgáld meg környéke­tek talajainak kémiai és fizikai tulajdonságait! Mely növények termesztésének kedveznek? Hogyan védik a temiőfóldet a giizdálkodás során?

Városi településnél; mekkora a növényzettel borított felület? Mely fajok tűrik jól a víirosi kör­nyezetet? Melyek érzékenyek pl. a levegő szeny- nyezettségére? Szüntettek-e meg parkot, fasort településeden a közelmúltban? Ültettek-e újiikat? Működnek-e a környéketeken környezetvédő szervezetek? Mi a feladatuk?

TÁRSADALMI TÉNYEZŐK

Nc|M.*sscgA gyűjtött adatokat felhasználva készíts grafikont a népesség sz<ímán<ik változíísairól. a népesedési folyamatjellemzőiről, a munkanélküliség alaku­lásiból! Mi jellemzi a kor- és a nemzetiségi össze­tételt? Készíts (készítsetek) interjút a települése­teken élő nemzeti kisebbség képviselőjével! (iyűjts anyagot szokásaikról, zenéjükről, visele- teikről!

TelepülésekMely tényezők segítették a településed kialakulá­sát? Hasonlítsd össze a mai és régi térképeken te­rületének, szerkezetének változilsát! Készíts le­írást településed külső képéről, jellegzetes építke­zési stílusáról! Hogyan változott a szerepköre tör­ténete során? Érzékelhető-e a foglalkozási átré- tegződés? Milyen szociális problémáik jellemzik a települést? Hogyan oldanád meg. ha polgár- mester lennél? (iyűjtsd (gyűjtsétek) össze a tele­pülés népi hagyományait, szokásait, a hozzií kap­

LAKOHKIA KI) F()L1)R.U/A 169

csolódó népdalokat, történeteket, mondákat, tré­fákat! Mi jelentliet vonzerőt az idegenforgalom szibiníra?

Mi íiz eltérés oka? Mi jellemzó a temielési módra, a birtokok méretére? Mennyire környezetbarát az alkalmazott technika?

IparVan-e a környéketeken ásvány vagy energiahor­dozó? Hogyan folyik a kitermelése, felhasználá­sa? Van-e országos jelentősége? Melyek a jel­lemző iparágak, üzemek? Állíts össze cég- és (ennéklistát róluk! Ha nem helyi nyersanyagot dolgoznak fel. honnan származnak iizok? Me­lyek a környék iparának fő telepítő tényezői? Hová szállítják a késztermékeket? M elyek a rendszerváltozás óta létesült üzemek vagy jelentősebb vállalkozások a lakóhelyeden vagy környékén? Mi volt ezek telepítésében a döntő tényező?

Honnan származik a háztartások és az üze­mek által felhasznált energia? Készíts grafikont a felhasználás változ<ís<b ól. megoszlásáról! Mely üzemek foglalkoztatják a legtöbb embert? Hogyan változott a foglalkoztatottíik létszáma az utóbbi időben? Milyen környezeti problémá­kat látsz az ipar működésével kapcsolatban?

Mc/oí;azda.sáKMely ágazathoz nyújtanak kedvező feltételeket a környék tennészeti adottságai? Melyek a jellem­ző növények, állatok? Hasonlítsd össze a termés­átlagokat (hozamokat) az orszíígos átlagokkal!

SxolgáltatásokMutasd be a település belső közlekedését! Vizs­gáld meg az áthaladó foi-galom sűrűségét, végezz megfigyeléseket a legzajosabb, legszennyezet­tebb levegőjű településrészeken! Mit fejleszte­nél? Mi szerepel <iz önkoniiányziit fejlesztési el­képzelésében? Készíts felmérést településed ke­reskedelmi hálózatáról, ábrázold a térképen! Ha­sonlítsd össze a kis üzletek, nagy líruhiízak ará­nyát. ellátotisjígát. árait! Végezz gjízdaságossiígi sziímításokat a vási'irlók és a kereskedők (cégek) szemszögéből! Mikor kezdték kiépíteni a telepü­lés infrastruktúráját? Milyen sonendben? Miben van a legnagyobb lemaradás? Milyen banki-pénz- ügyi szolgáltatásokat nyújt a település? Mit fej­lesztenél? Mi jellemzi az orvosi ellátást, a szak- rendeléseket? Milyen ellátást kell más településen igénybe venni? Milyen választási lehetőségeket kínál a település Iskolahálózata? Mutasd be a te­lepülés kulturális intézményeit, életét! Állíts ös­sze egy egynapos programot lakóhelyed és kör­nyékének megismertetésére! A szolgáltatások kö­zül melyek szerepköre nyúlik túl a településen? Hogyan illeszkedik bele a településed a megyébe, illetve a régióba? A régió fejlesztési ter\ eiből me­lyek érintik település^et is?

170 A M AÍÍY AR ( ; a z ü a s a (;

M i t t a n u l t á l a m a g y a r g a z d a s á g r ó l ?IPAR

Ismertesd hazaink fő energiahordozóit és lelőhelyeit! • Hol helyezkednek el az erőműveink, és melyek voltak a fő telepítő tényezőik? • Értékeld az energiugazdiLság szerepét a nemzetgazdaságban! • Milyen megoldások kí­nálkoznak a takarékos és környezetkímélő energiagazdálkodásra?

Bizonyítsd be. hogy a gépipiirunk a legjelentősebb hüzóágiizat! • Melyek az ágazat fő telepítő tényezői? • Mutasd be a gépipar szerkezet- és terület- váltását! • Melyek a legfontosabb gépipari telephelyek és termékek? Mu­tasd meg íiz atlaszodban a központokat! Mely termékeket exportáljuk?

Melyek a \'egyipar fő telepítő tényezői? • Keress közös vonásokat a gép­ipar és a vegyipar között! • Ismertesd a vegyipar fő telephelyeit és termé­keit! Mutasd meg a térképen a központokat! • Értékeld a vegyipiir környe­zetre gyakorolt hatását! • Melyek az exportképes vegyipari termékeink?

M E Z Ő C JA Z D A SÁ C i

Értékeld a mezőgazdaság szerepét nemzetgazdaságunkban! • Mely adott- siigaink kedvezőek a mezőgazdasági hasznosítás szempontjából? Milyen összefüggés van a művelési ágak és a természeti adottságaink között?

Ismertesd az atlasz segítségével hazánk fő gabona-, takamiánynövény-, zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermő területeit, az állattenyésztés fő helye­it! Melyek a fő élelmiszeripari központok?

Értékeld a mezőgazdaság kömyezetre gyakorolt hatásait!Melyek az exportm kerülő mezőgazdasági temiékeink?

SZOLCiÁLTATÁSOK

Mi jellemző a hazai közlekedési hálózatra? • Mutasd be a közlekedés egyes <ígaz<itait. hasonlítsd össze azok előnyeit és hátrányait! Melyek a kör­nyezetbarát és energiatakarékos szállítási módok? • Miért fontos, hogy út­hálózatunk az európai közlekedési hálózat szerves része legyen?

Miért alapvető a külkereskedelem a iiiagyiu* gazdaságban? • Melyek a behozatal és a kivitel fő árucsoportjai? • Mely országok a fő kereskedelmi partnereink? • Miért fontos számunkra az EU-tagság? • Értelmezd a kül­kereskedelmi mérleget!

Mi a turizmus jelentősége az ország és az egyén szempontjából?-Mu­tasd be a hazai turizmus fő típusait! • Melyek hazíínk leglátogatottabb te­rületei. és ezek fő vonzerői? • Értékeld a szolgáltatások szerepét, csopor­tosítsd tevékenységeiket!

Melyek a hazai nagyrégiók? Miért jöttek létre?

m a ( ;y a k a / j > m k (;, MIT j k i .k n t !

C A Z O A S Á C I ÁC,E N E R C IA C A Z O A S Á C

H Ú Z Ó Á G A Z A T

T E R M É S Z E T I

É S T Á R S A D A L M I

T E L E P ÍT Ő T É N Y E Z Ő

S Z E R K E Z E T - É S

T E R Ü L E T V Á L T Á S

M Ű V E L É S I Á ( í

É l^ U l l S Z E R - ( iA Z D A S Á ( i

S L X iA R A S K Ö Z L E K E D É S I

H Á L Ó Z A T •

IN F R A S T R U K T Ú R A •

T R A N Z IT F O R < ÍA L O M •

V A SÚ T I- , K Ö Z Ú T I-. LÉ<íl

É S V ÍZ I K Ö Z L E K E D É S

B E L - É S

K Ü L K E R E S K E D E L E M

K E R E S K E D E L M I

Á R U S Z E R K E Z E T

K Ü L K E R E S K E D E L M I

M É R L E ( i

T U R IZ M U S

N A < iY R É ( iIÓ •

E U R O R É C IÓ

KISI.KXIKON - F()(;AL()MMA(;YARAZAT 171

K is l e x ik o n - f o g a l o m m a g y a r á z a tHf^lomcrádó: egy központi település (vilros) é s a kör­

nyezetében lévő települések sokoldalú együtt­működése.

agrárolló: a mezőgazdasági tcnnelcs költségei (pl.: vctí^inag. gépek, öntözővíz, vegyszerek) é s az elő­állítóit termékek áralakulása közti eltolódás, különbség.

H|>ro(cchnika: a mezőgazdaságban használt gépek, vegyszerek és «iz alkalmazott termelési eljánísok együttese.

ahcri)atív-ciicrKÍHlV>rrás(»k: a hagyományos energia­hordozókat felváltó, környezetbarát, megújuló energiahordozók (pl. szél-, víz*, geoterm ikus energia, napenergia), melyek foly;uiuitosan újra- terinelődnek.

Hnlicíkl(»ii: nagy kiterjedésű magas nyomású lég- öfN'ény. Benne a levegő középről kifelé é s lefelé áramlik. A z anticiklonok mindig derült é s szániz időjitrást hoznak.

árlcr: a folyó völgyének az a része, melyet jíjvízkor elborítana a víz. A gátakn;ik köszönhetően nap­jainkban csak az ártér egy része kerül víz alá (kivéve a gátszakadilst).

belkereskedelem : áruforgalom az orsziíg határain belül.

bcntonil: nagy duzzadóképességű agyagféle. Tisztítás­ra. derítésre használják.

ciklon: nagy kiterjedésű alacsony nyomású légörv ény. Benne a levegő kívülről befelé és felfelé örvénylik. A ciklonok mindig felhős, csapadékos időj:'irást hoznak.

csillámpala: csillámban gazdag, palás, átalakult kőzet. A csillámok vékony lemezekre has:idó kő2!etalko- tó á-sviínyok. amelyek a nagy nyomás hatásiíni szét­terülnek.

csus/am lás: gyors lefolyású tömegmozgás a sok csa­padéktól megduzzadt agyagon, a felső talaj rétegek a lejtő irányába gyakran elmozdulnak, lecsúsznak.

elek(n>lechiükai Ipar: korszerű tudományos kutatások alapján modern technológiai eljárásokkal, pl. sziíniítógépeket. távközlő berendezéseket, háztíir- tási és hírközlő berendezéseket állít elő.

eljegesedés: az egyes földtörténeti időszakon belül (jégkorszakok) a sarki jégt;ik«irók és a magashegy­ségek gleccserei a jelenleg jégmentes területekre is lehúzódtak.

encr{>j»hordo//>k: azeneigia tennelésére használható ásványi nyersanyagok és ternié.szeti jelenségek. Aszerint, hogy közvetlenül vagy közvetve kerülnek felhasználásra, beszélünk eIsM Ieges (kőolaj, kő­szén. víz. szél stb.). illetve másodlagos (pl. vlikum s

energia, gőz. olajfinoniítványok) energiahordo­zókról.

etnikum: egy népcsoport jellegzetes adottsiígainak. az összetartozás sajátos jegyeinek (pl. kulturális ha- gyonuínyok. közös nyelv) összessége,

lam i: családi vállalkozás. A tanyához hiLsonló telepü­lésforma. amelyen gépesített mezőgazdasági, nagyüzemi árutermelés folyik,

ríiiom m echanikai ipar: nsigy pontosságot igénylő eszközöket gyártó ágazat (pl. mérőműszerek, mikroszkópok, orvosi műszerek). A modem húzó­ágazatok egyike.

r»n: sziíraz. meleg, a hegység szélárnyékos oldalán leszálló légmozgás.

niRR<Tli*ges öve/elesséR: az éghajlat és a természetes növénytakaró magasság szerinti elrendeződése. Közép-Európában az Alpokban figyelhető meg leginkább.

(íl)P ((íro.ss Domestic Product, ejtsd: dzsi-di-pi): brut­tó hazai termék. A z országban egy év alatt e lő ­állított új temiékek és szolgáltatások összértéke. Ennek egy főre jutó mennyisége a (íD P/fő. a gaz­daság fejlettségének mutatója,

geoterm ikus energia: a földkéreg hőenergii^a. mne- lyci a mélységi meleg vizek felszínre hozásával hasznosítanak,

grafit: szénmódosulat, sötétszürke színű ásvány. A ce- ruzagyjírtás alapanyaga. Hőál ló és jó hő\ ezető.

g>óg>víz: gyógyhatású ásvjínyvíz vagy hé\íz. havasi pás/l(>rk(i<lás: legeltető állatt<irtás a hegységek

erdőhatár feletti füves területein. Nyáron a havasi legelőn legeltetnek, télen a völgyek istállóiban takamiánnyal etetik az állatokat,

hévíz: a 20®C-nál melegebb, általábim magas ásványi- iuiyag-tailahnú felszín alatti víz.

hibrid vetőmag: kedvező tulajdonságú fajták keresz­tezésével létrehozott vetőmag. A belőle fejlődött növény magjai már nem hordozzitk a tenne.sztés szempontjából előnyös jellemzőket, ezért évről év­re elő kell állítani,

hordalékktip: amikor a folyók a hegységekből kilép­nek az Alföldre, sebességük, erejük lecsökken. Ezért a magukkal hozott hordalékot a heg) ség lábií- nál legyezőszerűen szétterítik.

h<K>sszeg: a fagyn>ent&s időszak, azaz a tenyészidőszak középhőmérsékleteinek összege,

hungaríkum: olyan jellegzetes hazai állat- és növény­fajok, illetve magyar termékek, amelyeknek a sa> játosKiígai összefüggésben \annak teniiészeti adott­ságainkkal. hagyományainkkal, feldolgozási tech­nológiánkkal.

172 KISLKXIKON - F (K ;A L ()M M A (;Y A R A Z A T

ínlláció: a pénz érléklelenedése. vás;írlóerejének csök­kentése.

ínrraslriiklúrH: a tennclést biztosító inűszíiki létesít­ményeket: a közlekedési hálózatot, az enerjiaellá- tilst. a közműveket (gáz-, víz- és csatomah-iílózat). az információs rendszert (telefon, fax. sziíniítógép- hálózat. internet síb.) és a humán szolgáltatásokat (kereskedelem, egészségügy, oktatás, kulturális intézmények stb.) jelenti,

ingókő: a lepusztulás során kocka alakús á darabolódott gránit (egy éle mentén alátámasztott) röge.

ípars/crk e/x i: az ip;tr egyes ágainak részesedése az ip<irí tennelés egészéb<^l.

í])Hrs/cn1 termelési m id s/x ‘r: mezógazdasiígi válla­latod tennelésí módja, amelyben (az iparhoz, hason­lóan) a termelési tényezők összehangolásával, szakképzett munkaeróvcl, jó njunkaszervezéssel. a tudomány új eredményeinek alkalnuizíisáx al. kor­szerű technológiiikkal magas hozanmkat érnek el.

knolin (porcclánföld): a porcelángyártás alapainyaga. k iskcT cskw iclcm : áru vagy szolgáltatás eladása köz­

vetlenül a fogyasztóknak. klimHtikus R>ÓR>'hcly: olyan hegyvidéki vagy ten­

gerparti terület, esetleg barlang, amelynek levegő­je jö hatású valamely megbetegedésben szenve­dőknek (pl. asztmásoknak),

korla: a népességsziim korcsoportok és nemek közötti megoszlását bemutató sajátos grafikon,

kólolyás: a kőzetek lejtő irányába történő elmozdulása, köiniyíiípar: az ipar egyik ága. Elsősorban használati

eszközöket és fogyasztási cikkeket gyárt, amelyek a hikosság szükségleteit elégítik ki. Részei pl. a textil-, a bőr-, a cipő-, a fa- és bútor-, üveg- és porceliin. cellulóz- és papíripar.

k ó lc n g iT : aprózód^íssal keletkezett dur\a kőzetdara­bokkal. szikliíkkal borított terület.

kö/p<ii)ti szerepkör: egy nagyobb település nemcsak a sHját lakossága, hanem a környező településen élők számára is biztosítja a szolgáltatásokat (pl. oktatás, kultúra, egé.szségügy. közigazgatiVs stb.); a városi rangú településekre jellemző.

krislály<»s koxclck: nagy nyomáson és magas hőmér­sékleten létrejött átalakult kőzetek (pl. a csillám- pala).

külkereskedelem : orsz;ígok közötti áruforgalom, k ülkereskedelm i á r u s /erk e /e l: mutatja a kivitel

(export), illetve a behozattál (import) éves összetéte­lét ámfőcsoportok szerint,

külkereskedelmi mérleg: a kivitel és a behozatal érté­kének egyenlege,

kvarehomok: hiza. tönnelékes. üledékes kőzet. Üveg­gyártásra használjiík. Hazitnkban a legnagyobb bá- nyiija Székesfehérvár közelében. Fehérvíircsurgón van.

lavina: a magashegységekben lehullott hó hatalmas hógöi^eieg fonnájában zúdul le a hegység oldalán. H;íz;iluit temet be. síelőket sodoréi,

lélmíninumi: az elfogadható színvonalú életvitelihez minimálisan szükséges javak és szolgáltatások ös­szessége. a mindenkori fogyasztói áron sziimolva.

Ii;iml: növényi eredetű üledékes kőzet. Alacsony fűtő­értékű fás b<imaszén.

lösz: silrga színű, apró szem csés üledékes kőzet. A jég­korszakban képződön a szél állal sz^illíton finom por lerakódásával. A löszön jó minőségű mezőségi talajok alakulnak ki. Jellemző löszfonnák a fenn­síkok. mélyutak. szakiíd^kok. löszfalak.

l<M/mélyúl: <tz ember és a szél munkájániüc erednténye. Úgy keletkezik, hogy a jánnűvek súlyától fellazult port a szél felkapja és elszállítja,

márga: apró tönnelékszen>ckből álló üledékes kőzet. Átmenet az agyag és m észkő között. A cement- gy;irtás fontos nyers*myaga.

meddőhányó: a kitennelt. de nem hasznosítható kőzet felhalmozódása a biínyák közelében.

me}>újuló enerpahord<»xók: olyan erőfomísok. ame­lyeknek a hasznosítása nem jiír a készletek kimerü­lésével, mivel folyamatosan újratemielődnek (pl.: szél. víz. napenergia).

niikn>klínia: kisebb területek felsztnközeli éghajlata.<unely kissé eltér a vidék egészének éghajlatától.

nagykereske<lelem: iiru vagy szolgáltatás értékesítése viszonteladóknak vagy üzleti felhasználóknak,

nehézipar: olyan tennékeket gyárt, amelyeket a temie- lésben újra fel lehet használni (pl. energia, temielő- eszközök. alapiuiyagok). Ágaz;iti biínyász;it. villa­mos energia elő;íllítása. kohászat, gépipar, vegy- ipiir. építőanyag-ipar.

nem /eli kisebbség: egy adott országbiin a fő állam­alkotó nemzettől különböző, más anyanyelvű és kultúrájú, kisebb ariínyú népcsoport. (Pl. Magyar- orsziígon a németek, délszlávok.)

ortodox: a vallási hagyományhoz mereven ragaszko­dó. A görögkeleti egyház másik neve is.

öregedő koröss/etélel: olyan társadalom, antelyben az idősebb korcsoportok jiránya fokoziUosan nő.

paI(K.'<tk: magyar néprajzi csoport az Ipoly, a Zagyva és a Sajó vidékén.

|)erlit (gyöngykő): zöldesszurke vulkanikus kőzet. Hő- és hangszigetelésre használjiík.

piacgazdaság: olyan magántulajdonra épülő gazdiílko- dás. amelyben a kei^slet és a kínálat érvénye.sül.

r + R: ..park and ride" mozgalom - parkolj le. és utazz tovább tömegközlekedési eszközzel!

régiók: több megyére kiterjedő tervezési-statisztikai egységek.

ri'^dnális kö/pont: az a néigyviíros. amely földrajzi elhelyezkedése, niéi^te folytán régiójában közig;»z-

K ISI.KXIKON - F () ( ;A L ()M M A (;Y A R A Z A T 173

gatási. kultunílís. ipari, közlekedési szerepköröket hU el. Rímgjiít tckinlve a fővjírfK után kövotkczik.

r c i u l s / i * r v H l l ( ) / i í s : az 1990-es évek volt szocialista o rszágaira je llem ző fogalom . F olyam ata során alakult ki a piacgazdiLság. melynek legfontos«<bb lépése a privatiz<íciö. vagyis az állami tulajdon m agiínkézbe kerülése volt.

résvíz: a közetek repedéseiben, járataiban összegyűlő víz.

r io lü : a gnínit kiömlési párja. SárgásszUrke vagy lilás rózsaszínű vulkáni kőzet,

savas cs«: a levegőbe ju tö mérgező kémiai anyagok (p l.; kén-dioxid. nitrogén-dioxid) az esővízben feloldódnak. Az így kialakult savas esők károsítják iiz erdőket, «i taliijnkut és <i tav<ik .saviisodílsát is okozhatják.

skHii/x‘ii: szabadtéri néprajzi gyűjtemény. A z 1891- ben Svédországban létesített szabadtéri múzeum inintájám hozták létre,

s /c ick tív hulladckg,vűjlcs: anyagfajtánként szétválo­gatva. elkülönítve történő hulladékgyűjtés,

s /c rs /á m g é p g y á r lá s : olyan szerkezeteket á llít elő. aiiwlyek kézi \ agy gépi erővel fém. fa. inűjinyagok m egmunkálásiira alkalmasak (pl. forgácsológép).

s/mo(> (fü stk ö d ): keletkezésének kiváltó oka lehet a széntüzelés során felszabiiduló széndioxid, kén­dioxid. por és a korom, illetve a tiirtósiui nyirkos, ködös időjánís. A z autók kipufogógáziúből, ipiu*! üzem ek szennyeződéseiből is képződhet.

s/:ol{>állalások: olyan tevékenységek, am elyek nem állítanak elő temiékeket; a gazdaság és a társiida- lom tagjainak szükségleteit elégítik ki.

lHluJcri)xió: lejtős területeken a talaj lehorclódása. lepusztulása.

iHiiiíhej^v: a lepusztult környezetből kiem elkedő, a felszín eredeti magas.ságáról ..tjuiúskodó” hegy.

te lep ítő tcnycvő: olyan adottság, am ely kedvező pl. egy település kialakulása vagy valam ilyen gaz- dasiígi tevékeny.ség megtelepedése szempontjából. Ez lehet term észeti (pl. ásványkincs, ta la j. víz. kedvező éghajlat) vagy társadalmi (pl. sz^ikképzett m unkaerő, közlekedés) adottság egyaránt,

tem atik u s térkép : különböző tiulalinú szaktérkép (pl.: égh.ajlat. légszennyezettség, népsűrűség, mezőgaz- dasaíg stb.)

IcnyészidcK /ak: fagymentes, a szalxidfoldi növény- teriiiesztésre alkalm as időszak.

Ic rm és /c tc s s /a p o n K lá s íog.VHs: 1 év alatt az élve- születések és a haláloziisok szalmának a különb­sége. .Szaporodik a népesség, ha többen születnek, m int ahányan m eghalnak, és fogy. ha ez fordítva van. (1000 hikosra vonatkoztatjuk, mértékegysége %o)

(óhátsá^: sok tó \a l t^ykított tökéletes síkvidék. A tavak vize a belföldi jég tak aró lepuKztító mutikiíjával kiahikított. vagy a nioréna állal elgátolt m élyedé­sekben gyűlt össze,

topográfiai térkép : a földrajzi helyeket pontosím kije­lölő térkép.

tö k ék 'lcs sík ság : terü le tén a szin tkülönbség nem haladja meg a 30 métert,

tö rtén e lm i h o rv ídékc íiik : a 17-19. században ala­kultak ki a hegyvidékek déli lejtőin. Egy-egy bor­vidéken a ked\ező földrajzi adottsiígok segítségé­vel és a term elési tapasztalatok felhasználá-sával. a szőlő- és boifajtiík sajátossíígainak megőrzésével állítják elő a borokat.

tran/,íll'»r}iiili>ni: olyun áru-, illetve személysziillitiis, íunely áthalad egy országon, mert a célpontja egy m ásik ország. Á tm enő forgalom nak is nevezik. Földrajzi luílyzetünkből adódóan h«iz;ink esetében is igen jelentős,

valódi m érsékelt öv: a szánizföldi é s az óceáni éghaj­latú területeket magába foglaló öv.

ván»siasodás: a falvak infrastruktúrájiínak fejlődését (pl.: közm űvek, hírközlés), a lakóházak moder- niziíIódíLsát. azem berek életm ódváltozását jelenti.

ván>s4>dás: a városok sziímának és teiületének növeke­dését. népességszi'unuk entelkedését jelenti.

veiKté^munkás: idegen orsz<igban nieghatározott időre munkát vállaló dolgozók,

világöröksé'g: az UNESCO, az ENSZ Oktatási. Tudo­mányos és Kultunílís Szervezete állal létrehozott egyezmény. Célja Földünk kulturális és természeti örökségének gondozíisa és megóvása. HiJZiínkbiui a \'ilágörökség része (a listi'ra való felvétel sorrend­jében):1987 A budai V ám egyed 1987 A hollókői ófalu1995 A z A ggtelek i-karsztrendszcr barlangjai

(Szlovákiával közösen)1996 A pannonhalmi bencés főapátság1999 A Hortobágyi Nem zeti Park2000 A pécsi ókeresztény em lékek együttese2001 A Fertő tó (Ausztriával közösen)2002 A Tokaj-hcgyaljui történelmi borvidék 2002 A budapesti Andrássy út és környezete 2009 A busójárás a szellem i világörökség része

v ilágváros: az élet sz^ímos területén m eghatározott befolyású, nem zetközileg jelentős város, melynek 1 m illió főnél több Uikója és több nem zetközi intézménye van.

v illanypászlo r: legelőterületet körülvevő drótkerítés, am elybe kisfeszültségű villanyáram ot vezetnek.

1 7 4 KISLKXIKON - A KÁRPÁT-MKDKNCK NA(íYTÁJAI. DOMBOR/A'I'A RS NÍ:i»KI

A Kárpát-m edence nagytájai

I s ..V*

2

/ II f

•yz*pheff %

^ as: »••<^ Í2 Í ! ''' >' íowmiA* A'-eífl * V .

‘‘íiíwv; *»•»

L O ?<€nMPniV ^

O (M y l

^ N»nrUU(

SSÜ ^ W eKemwín -

v u n » t u 4 '* *TíU»Hrí ^

•> A«l'** *V •*=>. J Í Í Í ^ J U O'*^

r á , . - ’ :

„ frt(wí*»írrt' .-;r ,

vtuprt*<•' Owi-jrarw/

nin-cukMi A,.m

A K»^ Z ' " - V

lilHCKt »«>'* ••«• \ •> *WPSM ♦ ^ ~ IP - ,/w-í «»

KÜKH

‘ ' . ♦•“SlSTo i W>»».. ztf)6 mm- V

s » w / V ^

SzjMdu lU a jM * .-71 V SMU K>ÍWi --->.. 2«oS^ .s*‘,l Z«Cí X MM.tpM «*«

* .» ,• ,VA .1C 10M U« - -■MM

t *■

A|^. O -

'V - * - ;■JL. Aff.'

.V :t*r

r.;* .' r V v '* /

KÍSLKXIKON - A KÁRPÁT-MKDKNCK NA(Í^ TÁJAI, DOMBORZATA ílS NKPKI 1 7 5

« 7 AN 8«<««u«u jT y X " ^

ffCM

’ v' c J * ^ .J2Íh*» ^• . ■ » • Oiww** * « í »,O A. * C A * - í _____ w»«í«*» -„ ^ • ** > ^ I V I íttellMF HKt64

t/t * . . 1 ‘ * fí-rí ^ o« _ ©

Dmcmí(xm

Swe»**»

) ____ _

j r - _ nwUMf -ífiííiw**^ . s0- '• ^ - V ,^

asT ^

VM*

^ .Ví OW |*1« , ^*»i9 ^

* t® ' ’"■ * ^ A * ' ■ ; ■ - " ' » ■ > ' - > ■ ’" . «*•*„• 'k '^ , 'N CM*t4 HHill'WT- T i« » * - ‘*5 *'^ s « Wfc*

S .......*T3Sí%'á:j; *ttn>ut>Mr<

* 1«$ ^ _A' .Z(*<MH*ll|'-(tt9l»»

'>'M«ncv/Woa

* aO*••»*»•*>***

m»íí4"W*•ofltír**.

#JM

MkovniSM**

Picit’

M

RMien «»•«

a '

Kiadja « Mozaik Kl<»dó. 6723 Szeged. Debreceni u. 3/B. • Telefon: (62) 470-101 Drótposta: kiado@iiiozaik.info.hu • Honlap: www.iiiozaik.info.hu • Felelés ki<»dó: Torftk Zoltjín Készült a Dürer Nyomda Kft.-ben. (lyulán • Felelős vezető: Kovács Jjúios Torjedclcin: 15.73 (A/5) ív • 2012. január* Töjiieg: 346 g • Raktári szám: M S-26I3T