Foglalkoztatottság Magyarországon: a

nyugdíjrendszer és a GYES/GYED hatása

>Cseres-Gergely Zsombor (MTA KTI, CEU)

Összefoglaló Bálint Mónika, Cseres-Gergely Zsombor, Köllő János és Scharle

Ágotatanulmányai alapján

2Termelékenység és Gazdasági Növekedés, Munkaerőpiac kihívások, MNB-PM konferencia 2008 8. 29.

A transzferek és a foglalkoztatás

> 2006: a 15-64 éves magyar lakosság 57,3%-a dolgozott, és 22,8%-a kapott nyugdíjat vagy a gyermeknevelési támogatás valamilyen formáját.

> A transzferek között kiemelkedő a nyugdíj és gyeremeknevelést támogatók aránya. Az előbbiben a korcsoport 18,6%-a, az utóbbiban 4,2%-a részesül.

> Ezek célját nagyjából ismerjük, hasznait sejtjük, de költségeit sokáig nem mertük számba venni.

> A transzferek munka ellen ösztönző hatása mikroökonómiai trivialitás és nagy költség. A következőkben a költségek felméréséhez nyújtunk adalékot a rendelkezésre álló kutatási eredményeket bemutatva.

3Termelékenység és Gazdasági Növekedés, Munkaerőpiac kihívások, MNB-PM konferencia 2008 8. 29.

Kiemelt csoportok aránya a nemfoglalkoztatásban 1993-2006 között

> X

4Termelékenység és Gazdasági Növekedés, Munkaerőpiac kihívások, MNB-PM konferencia 2008 8. 29.

Aktivitás és transzferstátus az élet-ciklus során Magyarországon (2006)

0

0.2

0.4

0.6

0.8

1

1.2

Nők

Nincs transzferSzociális segélyAnyasági támogatásNyugdíjEgyébDolgozik

Életkor0

0.2

0.4

0.6

0.8

1

1.2

Férfiak

Életkor

5Termelékenység és Gazdasági Növekedés, Munkaerőpiac kihívások, MNB-PM konferencia 2008 8. 29.

Gyermeknevelési támogatások (GYT) – háttér

> A kisgyermekes anyák foglalkoztatási aránya igen kicsi (OECD: utolsó).

> A gyermekellátó intézményrendszer ezzel összhangban fejletlen, az anyasági ellátásokra költött pénz relatív nagysága a legnagyobb.

> Politikai cél: termékenység növelése. A támogatás-születés összefüggés pozitív (Gábos-Gál, 2005, Kapitány, 2008, stb.).

> Ez az ösztönzés azonban nem feltétlenül szükséges és hatékonysága kicsi.

> A legbiztosabb eredmények alapján 1,5-2 éves kor felett a munkavállalásnak nincs negatív hatása a gyermek fejlődésére (differenciált!)

6Termelékenység és Gazdasági Növekedés, Munkaerőpiac kihívások, MNB-PM konferencia 2008 8. 29.

Gyermeknevelési támogatások (GYT) – költségek és hasznok> A jelen szabályozás mellett a bölcsőde drága, főleg a

segélyhez képest (125e Ft/hó).> Nem teljesen világos a ma szokatlanul korai (2 év alatti)

bölcsőde hátrányos hatása.> DE: belső átcsoportosítások és EU-s források állnak

rendelkezésre, és a 2 éves kornál húzott határ is előrelépés.

> A jelenleg egy gyermek utáni átlagos 3.7 éves (képzetleneknél: 4.2 éves) kihagyást (MEF becslés) 2 évre szorítva a nyereség:

4-5%pont életpálya foglalkoztatás növekedés, a kihagyásból eredő kereseti veszteség tompítása (kb. 10%),

Munkavállalói magabiztosság megtartása, előítélet csökkentése

7Termelékenység és Gazdasági Növekedés, Munkaerőpiac kihívások, MNB-PM konferencia 2008 8. 29.

A GYT igénybevétele

> A GYT igénybevétele szinte automatikus, amit főként a „kínálat” befolyásol (munkajogi védelem egyfelől, és pl. GYED eltörlése 1996 és 2000 között másfelől).

> Az igénybevevők összetételét és az igénybevétele alatti munkavégzést a szabályozás mellett a munkapiaci előélet befolyásolja.

> A fordított okság (gyermek miatt inaktivitás helyett munkapiaci problémák miatt gyermek) sok egyéni tulajdonságot és munkatörténeteket kellene ismerni.

8Termelékenység és Gazdasági Növekedés, Munkaerőpiac kihívások, MNB-PM konferencia 2008 8. 29.

Kilépés a GYT-ből

> A GYT-t a kilépés körülményei tehetik munkapiaci menedékké. Ennek vizsgálatára is kevés az adat, de látjuk, az iskolázatlanabbak tovább maradnak távol, mint az iskolázottak (átlag 4,2 és 3,2 év 1 gyerek mellett).

> Bálint-Köllő (2007) becslései azt mutatják, hogy az iskolázottság mellett a település tulajdonságai (munkapiaci, közlekedés, bölcsődei ellátottság) is befolyásolják a kilépés esélyét.

> Ugyancsak Bálint-Köllő (2007) megmutatja, hogy a bérveszteség jelentős, a teljes bér mintegy 10%-a.

> Scharle (2008) európai országokra kiterjedő elemzése különféle intézményi felállásokat vizsgált. Eredményei szerint a gyermek napközbeni elhelyezése növeli, a pénzbeni juttatás csökkenti a munkakínálatot.

9Termelékenység és Gazdasági Növekedés, Munkaerőpiac kihívások, MNB-PM konferencia 2008 8. 29.

A magyarországi rendszer reformjainak tapasztalatai> A Bokros-csomag 1996-1999 között megszüntette a GYED-

et, jövedelemvizsgálathoz kötötte a GYES-t. Eredmény: munkavállalásban minimális, GYED helyett GYES választása, illetve a gyermekvállalás elhalasztása (Köllő, 2008). Kapitány (2008) írása is megerősíti és szignifikánsnak találja az utóbbi hatást.

> 2006-ban GYES mellett lehetséges teljes állás vállalása. Köllő (2008) eredményei szerint a munkavállalási magatartásban nem volt változás.

> Következtetés: a magatartást mélyen gyökerező szokások, és az egyént körülvevő teljes intézményrendszer, illetve saját életstratégiája alakítja (vö. Weiss-Gronau, 1981). De két hatás: intézményrendszer, autonóm változások (iskolázottság).

10Termelékenység és Gazdasági Növekedés, Munkaerőpiac kihívások, MNB-PM konferencia 2008 8. 29.

Nyugdíjrendszer - háttér

> A kelet-középeurópai országok között Magyarország mellett csak Lengyelországban ilyen arányú a nyugdíjazással kombinált inaktivitás. Cél: munkapiaci segítségnyújtás? Stratégia: Vanhuysse (2006). Nincs ellenpróba!

> Öregségi nyugdíj: 1992-93-ig “felhalmozás”, 92-97 között stabilitás. Reformja 1997-től. Lassú korhatáremelés, “felhígulás”, nincs perspektíva. De: javulás. Okok és arányok nem teljesen világosak (összetételhatás vagy ösztönzés?).

> Rokkantnyugdíj reformja: kötelező rehabilitáció 2008-tól. Eredmények még nem ismertek.

11Termelékenység és Gazdasági Növekedés, Munkaerőpiac kihívások, MNB-PM konferencia 2008 8. 29.

A nyugdíjas státust és nyugdíj igénylését befolyásoló tényezők> Keresztmetszetben mindként fő nyugdíjnemnél az

iskolázatlanok (és az idősebbek) többségben, az alacsony foglalkoztatású lakóhely rizikófaktor (Cseres-Gergely, 2007). De: a stock-ban a rendszerváltás körüli felhalmozás hatása (is) érvényesül és az egészségi állapot hatása nem különíthető el.

> Scharle (2007): a helyi munkapiaci viszonyok az egészségi állapotot rögzítve is negatívan hatnak a rokkantnyugdíj igénylésére.

> Cseres-Gergely (2007): A nyugdíjak igénylésére a nyugdíjkorhatártól való távolság a helyi viszonyok, és az egészségi állapot mellett a várható jövedelem és nyugdíj szignifikánsan befolyásolja.

12Termelékenység és Gazdasági Növekedés, Munkaerőpiac kihívások, MNB-PM konferencia 2008 8. 29.

Változások a 90-es évek eleje óta - férfiak

> Vékony vonal: 1993-1995, vastag vonal: 2004-2006

13Termelékenység és Gazdasági Növekedés, Munkaerőpiac kihívások, MNB-PM konferencia 2008 8. 29.

Változások a 90-es évek eleje óta - nők

> Vékony vonal: 1993-1995, vastag vonal: 2004-2006

14Termelékenység és Gazdasági Növekedés, Munkaerőpiac kihívások, MNB-PM konferencia 2008 8. 29.

Mi a változások oka?

> A rokkantnyugdíj rendszerének átalakításról még nincs adatunk. Az öregségi nyugdíj korhatár nőknél 6 (legtöbbször 2), férfiaknál 2 (legtöbbször 0) évvel nőtt.

> A rokkantnyugdíjat igénylők esetében mutatkozik autonóm beáramlás-csökkenés az iskolázottság javulásával (Scharle, 2007)

> A nyugdíj estében nem nyilvánvaló a helyzet. A 2006-os konvergencia jelentés a foglalkoztatás változását demográfiai, transzfer és foglalkoztatás hatásra bontja, bemutatva, hogy 1997-től a transzferhatás a domináns

> Figyelemreméltó: a hatás rendkívül kiterjedt az életkori csoportok között.