Foglalkoztatottság - Munkanélküliség

A 2006. áprilisi-júniusi időszakban a foglalkoztatottak száma 3 millió 934 ezer, a munkanélkülieké 306 ezer fő volt, ami 7,2%-

os munkanélküliségi rátát jelentett.

A munkanélküliek 45,3%-a tartósan, egy éve vagy annál régebben keresett állást, a munkanélküliség átlagos időtartama

16,3 hónapnak felelt meg.Az uniós és az OECD országok között a magyarországi aktivitási ráta

az egyik legalacsonyabb.

Az ok: nemcsak a munkahelyhiány, hanem a szakképzettség és/vagy a munkavégzéshez szükséges

készségek hiánya.

Felnőttkori képzésben való részvétel

A felnőttkori képzésben való részvétel mértéke rendkívül alacsony hazánkban, noha a felnőttképzés rendszere igen kiterjedt.

A képzési rendszer:

• Regionális Képző Központok

• Magán képzőszervezetek

• Iskolarendszerű képzés és a közművelődés intézményei5000 regisztrált intézmény – 1261 akkreditált inézmény

HEFOP 3.4. A munkahelyteremtéshez kapcsolódó és a vállalkozói készségek

fejlesztését elősegítő képzésekA három prioritás keretében:

Több mint 1000 nyertes pályázó közel 40.000 fő képzését biztosíthatja, az Európai Unió és a magyar állam több mint 12 milliárd Ft-os támogatásával.

Az I. NFT eredményei számokban

• A mai napig az öt operatív programra országosan több mint 39.097 db pályázat érkezett.

• A pályázók által igényelt támogatás összege meghaladta az 1500 milliárd forintot, ami több mint a duplája a hároméves, 677 milliárd forintos keretnek.

• A támogatott (nyertes) projektek száma 17.421 db, az összes megítélt támogatás összege meghaladta a 700 milliárd forintot (a teljes keret több, mint 100%-a).

Az I. NFT eredményei

• 49 ezer új munkahely, 136 ezer munkahely megtartása• 120 ezer fő képzettséget szerez, 170 ezer vesz rész

képzésekben 2008-ig• a megépítendő, felújítandó utak hossza 677 km• közvetlen pénzügyi támogatásban 3,5 ezer KKV

részesült

Az NFT keretében megvalósuló képzési programok 18 ezer alapfokú nevelési-oktatási intézményben tanuló diákot érintenek, a városrehabilitációs fejlesztések

215 ezer embert, az ivóvízminőség-javító programok 9 ezer 642 háztartást érintenek.

Az I. NFT tapasztalatai

• A kormánynak csak reaktív szerep jutott• A megalapozó dokumentumok (ágazati

stratégiák és integráló koncepciók, ÁFT) hiányoztak

• A regionális és az ágazati elemzések között nem teremtődött összhang

• A fókuszálás helyett a felhalmozódott fejlesztési deficit „most vagy soha” érzése

Pályázóbarát kezdeményezések

• Hatósági igazolások számának csökkenése• Nyerteseknek 25%-os finanszírozási előleg• Rövidebb döntési határidők• Biztosítékokkal kapcsolatos költségek támogatása

DE SZIGORÍTÁS IS• Szabálytalanul felhasznált támogatások adók

módjára történő behajtása

Fejlesztési forrás 2007-13

Új időszámítás kezdődik Magyarország életében 2007 után.

2007 és 2013 között a jelenlegi európai uniós források tízszerese áll majd rendelkezésünkre.

Az, hogy ezzel a történelmi lehetőséggel élni tudjon az ország, felelős tervezést, partnerséget és közös gondolkodást kíván a kormányzat és a társadalom

egészétől egyaránt.

Fejlesztéspolitikai „keretek”

1531350

10000

0100020003000400050006000700080009000

10000

2000-2004Széchenyi

Terv

2004--2006 I. NFT

2007-2013 II. NFT

Kohéziós támogatások 2000-2013(Phare, ISPA, SAPARD, Strukturális és Kohéziós Alap)

62 59 65 62

197225

290

739 747779

803827

843883

0

100

200

300

400

500

600

700

800

900

Milliárd

Ft

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Milyen dokumentumok készülnek?

• Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció• Az Új Magyarország Fejlesztési Terv

– II. Nemzeti Fejlesztési Terv• Operatív programok• Egyéb dokumentumok

– Nemzeti Agrár- és Vidékfejlesztési Terv– Fenntartható Fejlődés Stratégiája– Nemzeti Lisszaboni Akcióprogram

Stratégiai cél(2007-2013)

Foglalkoztatás bővítése

Növekedés elősegítése

A két cél közötti kapcsolat kétirányú és kölcsönös.

Specifikus célok

1. Oktatási, képzési infrastruktúra fejlesztése• Pedagógiai, módszertani reform

• Országos mérés-értékelési rendszerek

• Modern szolgáltató egyetem

• K+F kapacitás fejlesztése

2. Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése• Telemedicina

• Sürgősségi ellátás fejlesztése

• Járóbeteg-szakellátás fejlesztése

• Fekvőbeteg ellátó-rendszer fejlesztése

Specifikus célok

3. Munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése

• Szakképzés, felnőttképzés fejlesztése• Integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltatórendszer

infrastrukturális fejlesztése• Akadálymentesítés• Bentlakásos intézmények modernizációja

4. Kulturális infrastruktúra fejlesztése• Kulturális intézmények megújítása• Fejlesztési pólusokhoz, társpólusokhoz kapcsolódó fejlesztések

A munkaerőpiac néhány fontosabb jellemzője

• Nagy a mozgás (második szerkezetváltás), de nő a foglalkoztatottság, csökken az inaktivitás, jobb minőségű munkahelyek jönnek létre

• Idősek bennmaradnak, fiatalok kapu előtt (munkaerő-kínálat 2006-ig bővül, utána csökken)

• Strukturális feszültségek oktatás és munkaerő-piac között (végzettségek, szakképzettségek, földrajzi elhelyezkedés)

• Merev munkaerő-piac – kicsi a földrajzi, szakmai és foglalkoztatási mobilitás

• Nagyok – kicsik, külföldiek – magyarok ellentétes gazdasági és foglalkoztatási szerepe

Munkaerő-piaci jellemzők

• Munkaerőhiány egyes szakmákban és régiókban• Relatíve alacsony bérek • Relatíve magas munkaerőköltségek• Bejelentés nélküli munkavégzés nagyarányú• 1,9 millió aktív korú nincs jelen a munkaerő-

piacon és nem tanul• Aggodalomra okot adó egészségügyi állapot

Hátrányos helyzetek• Pályakezdő

• Kisgyereket nevelő

• 50 feletti

• Roma

• Megváltozott munkaképességű

• Szakképzetlen

• Hátrányos helyzetű térségben lakó

Új kormányzati struktúra

• 4 lábú SZMM (szociális, esélyegyenlőségi, foglalkoztatási és képzési, társadalmi párbeszéd)

• 4 nagy, tiszta profilú háttérintézmény (FSZH, SZMI, ESZA kht, NSZFI)

• 4 nagy reform (nyugdíj, szociális és munkaügyi ellátás integrációja, integrált regionális szak- és felnőttképzési rendszer, fogyasztóvédelem)

I. Hol tart a tervezés?

A Kormány októberben elfogadta az Új Magyarország Fejlesztési Tervet (ÚMFT), a társadalmi vita lezajlott.

A Kormány októberben társadalmi egyeztetésre bocsátotta az operatív programokat is, az egyeztetés folyamata novemberben zárul le.

Az OP-k jelenleg is folyamatban lévő véglegesítésével párhuzamosan októberben megkezdődött a részletes végrehajtási terveket tartalmazó un. Akciótervek kidolgozása. Az Akcióterveket a Kormány hagyja jóvá több lépésben.

Az Akciótervek kidolgozásáért az Irányító Hatóságok a felelősek, de az SZMM szakmai kompetenciájába tartozó prioritások kidolgozása a tárca feladata.

Tervezés

Az SZMM a következő prioritásokért felelős:Társadalmi megújulás operatív program

(TÁMOP):1. prioritás: A foglalkoztathatóság fejlesztése2. prioritás: Az alkalmazkodóképesség javítása5. prioritás: Egészségmegőrzés és társadalmi

befogadás, részvétel erősítéseTársadalmi infrastruktúra operatív program

(TIOP):3. prioritás: A munkaerő-piaci és társadalmi

befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése

II. A TÁMOP foglalkoztatást érintő prioritásainak bemutatása

A Foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés segítése és ösztönzése (1. prioritás)

A prioritás intézkedéseinek fő irányai1. Komplex munkaerő-piaci programok

munkanélküli és inaktív emberek foglalkoztatásáért

2. Foglalkoztatást ösztönző normatív támogatások

3. A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként

4. Szociális gazdaság, innovatív és helyi együttműködések támogatása

1. Komplex munkaerő-piaci programok

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése, országos program keretében

Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek (idősek, fiatalok, tartósan munkanélküliek, alacsony iskolai végzettségűek, nők) számára

A programokat az ÁFSZ valósítja meg civil szervezetek bevonásával

2. Foglalkoztatást ösztönző járulékkedvezmények

START Plusz: GYES-ről visszatérők, hozzátartozó otthoni ápolását követően munkába állók esetén a munkáltatói járulék egy részének átvállalása

START Extra: 50 éven felüli és/vagy alacsony iskolai végzettségű, tartósan munkanélküliek foglalkoztatása esetén az állam 1 évig teljes egészében, a 2. évben részben átvállalja a járulék megfizetését

3. Kísérleti programok, helyi együttműködések támogatása

kísérleti foglalkoztatási programok támogatásaszociális gazdaság támogatásahelyi foglalkoztatási kezdeményezések

A programok megvalósítása pályázati úton történik

A TÁMOP foglalkoztatást érintő prioritásainak bemutatása

Alkalmazkodóképesség javítása ( 2. prioritás)A prioritás intézkedéseinek fő irányai1. A képzéshez való hozzáférés segítése2. A képzés intézményrendszerének fejlesztése3. A szerkezetváltás előrejelzése és kezelése4. Rugalmasság és biztonság a munkaerőpiacon5. Partnerség erősítése a munkaerőpiac szereplői

között6. Civil szervezetek kapacitásának megerősítése7. Átlátható munkaerőpiac

1. Képzéshez való hozzáférés segítéseMunkahelyi képzések támogatásaHátrányos helyzetűekre irányuló képzési

programok (Lépj egyet előre program folytatása)

Átfogó, kompetenciafejlesztő felnőttoktatási- és képzési programok ( informatikai írástudás, alapszintű idegennyelv-tanulás, tanulási készség karbantartását szolgáló gyakorlati ismeretek elsajátítása)

Az egészségmegőrzés és társadalmi befogadás prioritás intézkedések fő irányai

1. Beruházás a jövőnkbe: gyermek és ifjúsági programok 2. A leghátrányosabb helyzetű térségek komplex fejlesztéséhez

kapcsolódó foglalkoztatási, képzési, oktatási, szociális, egészségfejlesztési elemek

3. A halmozottan hátrányos helyzetű társadalmi csoportok munkaerő- piaci integrációjának előmozdítása

4. Szociális szolgáltatások minőségének és hozzáférhetőségének javítása

5. Az akadálymentesítés és a komplex rehabilitáció szakmai hátterének biztosítása

6. Helyi közösségek erősítése, civil társadalom fejlesztése 7. A diszkrimináció elleni küzdelem 8. A fogyasztók és ellátottak védelmének megerősítése

Helyi közösségek erősítése, civil társadalom fejlesztése intézkedés (5. prioritás)

Közösségi kezdeményezések támogatása Közösségi kezdeményezéseket inicializáló szakmai

hálózatok fejlesztése a szakemberek és önkéntesek bevonásával

Helyi közösségi fejlesztési folyamatban a helyi résztvevők segítése, valamint új, hosszú távon is működőképes érdekképviseleti és együttműködési struktúrák kialakítása

Helyi nyilvánosság és helyi közélet fejlesztése (közösségi médiaprogram internet, helyi újság, rádió, hírlevél)

Civil szervezetek kapacitásának megerősítése (intézményesült szervezetek fejlesztése, non-profit képzések, kisösszegű támogatási program helyi szervezeteknek, civil szektort erősítő speciális programok indítása)

Civilek szerepe a munkaerőpiaci szolgáltatások rendszerében

Jelenlegi helyzet A civil szervezetek hazai és uniós források

felhasználásával pályázati rendszereken keresztül nyújtanak munkaerőpiaci szolgáltatásokat.

A szolgáltatások nyújtása az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) szolgáltatásaitól elkülönülten történik.

A több éve kísérleti programként futó programok nem épültek be az aktív munkaerő-piaci politikák rendszerébe.

Civilek szerepe a munkaerőpiaci szolgáltatások rendszerében

A kiszerződéses modell várható előnyei :

• stabil, kiszámítható, hosszútávú finanszírozás

• egyszerűbb adminisztráció

• nő az átláthatóság, és a számonkérhetőség

• személyre szabott munkaerő-piaci programok nyújtására nyílik lehetőség az ÁFSZ-hez kapcsolódva

• az ügyfélkör bővül, a párhuzamosságok csökkennek.

Köszönöm a figyelmet

• Dr. Bényei Andrásné

• Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége

• 1132 Budapest, Alig utca 12.

• Nonprofit@chello.hu