Francia konyha lépésről lépésre

Francia konyhalépésrôl lépésre

P01_fra_HU:P01_fra_HU 2011.02.10. 12:20 Page 1

Franciaország a gaszt-

ronómia hazája. Gaz-

dag kulturális hagyo-

mányait sikerült lefordíta-

nia a konyhamûvészet nyel-

vére. Izgalmas, ínyenc étele-

ikhez mindig olyan bort kí-

nálnak, amely kiteljesíti az

ízeket és illatokat. A francia

konyha a minôség és az ele-

gancia szimbóluma. Henri

Gault és Christian Millau

1973-ban adta közre kiáltvá-

nyát Éljen az új francia kony-

ha! címmel, amelyben töb-

bek között felhívják a világ

szakácsainak figyelmét arra,

hogy „milliónyi étel vár még

feltalálóra”. S ezért a fran-

ciák mindent meg is tesznek.

p02_03_fra_HU:p02_03_fra_HU 2011.02.10. 12:21 Page 2


A kul tú ra ha zá ja[A Fran cia Köz tár sa ság Nyu gat-Eu ró -

pá ban te rül el. Észa kon a La Manc hecsa tor na, észak ke le ten Bel gi um, Lu -

xem burg és Né met or szág, ke le ten Svájc és Olasz -or szág, dé len a Föld kö zi-ten ger és Spa nyol or -szág, míg nyu ga ton az At lan ti-óce án ha tá rol ja.Hoz zá tar to zik Kor zi ka és tíz ten ge ren tú li te -rü let: ap ró szi get cso por tok a Csen des-ócá non,az At lan ti-óce á non és az In di ai-óce á non. Ter -mé sze tes ha tá ra it ma gas hegy vo nu la tok al -kot ják: dé len a Pi re ne u sok, dél ke le ten, ke-le ten az Al pok, ke le ten a Ju ra és a Vo gé zek. A Fran cia-kö zép hegy sé get ala csony fenn sí -kok, nagy, üle dé kes me den cék, sík sá gok, va -la mint a Raj na, Szaj na, Rhone, Ga ron ne és Lo i re ter mé keny völ gyei ve szik kö rül. Az 1789-es pol gá ri for ra da lom gyô zel meóta Fran cia or szág a mo dern ál la mok pél -da ké pe: a sza bad ság, egyen lô ség, test vé ri -ség Eu ró pa hár mas jel sza va lett. Fran cia -or szág sok te kin tet ben a nyu ga ti kul tú raböl csô je, meg ke rül he tet len a fi lo zó fi á ja,tu do má nya, iro dal ma, fes té sze te, ze né jevagy film mû vé sze te.

Bor de a uxA Ga ron ne fo lyó part ján fek szik. Az At lan -ti-óce án nal a Gi ron de töl csér tor ko la ta kö -ti össze, míg Aqu i tá nia csa tor na rend sze remeg nyit ja az utat a Föld kö zi-ten ger fe léis. Za ma tos bo ra i ról hí res szer te a vi lá gon.Na gyon szép és ér de kes vá ros: fél hold ala -kú. Ódon pa lo ták gaz dag pom pá ja és zeg -zu gos ut cák fa szer ke ze tes há zai idé zik amúlt em lé ke it.

BRETAGN

Na

Pá rizsIga zi metro po lisz Eu ró pa szí vé ben. Fran -cia or szág gaz da sá gi, po li ti kai és kul tu rá lisköz pont ja. Mind má ig a vi lág mû vé sze i-nek ta lál ko zó he lye. Mú ze u ma it, köz tüka Louvre ér té kes gyûj te mé nye it, va la minttemp lo ma it és han gu la tos ká vé há za it tu ris ták mil li ói ke re sik fel min den év ben.

Az Eu ró pai Ûrügy nök ség (ESA)egyik ra ké ta ki lö vô ál lo má saFrancia Gu ya ná ban, az utol sódél-ame ri kai francia gyar ma -ton ta lál ha tó.

*Az Eif fel-to rony

Az 1889-es vi lág ki ál lí -tás ra el ké szült fém szer -

ke ze tes to rony Pá rizsszim bó lu ma lett. 3220

mé ter ma gas, 3 szint jé rehid ra u li kus fel vo nók szál lít ják az ér dek lô-

dô ket.

Brest

p06-07_fra_HU:p06-07_fra_HU 2011.02.10. 14:47 Page 6

7

]Fran cia or szág hosszú szá za do kon át Eu ró pa leg von zóbb ál la ma volt. Elôbb az ab szo lút mo narc hia fé nyei, ké sôbb a de mok ra ti kus köz tár sa ság ér té kei szol gál tak min ta ként. Pá rizs a nyu ga ti kul tú ra és gon dol ko dás fô haj tó e re jé vé vált.

LyonA ró mai kor ban Gal lia fô vá ro sa volt. Nap ja -ink ban, Pá rizs után Fran cia or szág má so dikleg na gyobb vá ro sa, a vi lá gö rök ség ré sze.Ren ge teg itt a lát ni va ló: az ódon, han gu -la tos ut cák ban jól meg fér nek egy más mel lett az am fi te át ru mok és a le nyû gö zô ka ted rá li sok. Az óvá ro si sé ta fá ra dal ma itFran cia or szág leg jobb ven dég lô i ben pi hen he ti ki a lá to ga tó.

DijonBur gun dia fon tos köz ú ti és ví zi köz le ke-dé si cso mó pont ja. Már a ró ma i ak ko rá banis is mert te le pü lés volt, ám fény ko rát a XI–XIII. szá zad ban él te, en nek em lé kétszá mos ro mán és gó ti kus épü let ôr zi. Szé pek re ne szánsz pa lo tái is. A fû sze res,ám még is lágy ízû di jo ni mus tár vi lág -szer te hí res cse me ge.

Stras bo urgEl zász fô vá ro sa. He gyes vi dék. Itt fo lyik a Raj na, a fran cia–né met ha tár fo lyó, ittvan az EU egyik köz pont ja, ez az Eu ró paTa nács szék he lye. Fon tos egye te mi vá ros.Hí res li ba máj ké szít mé nye i rôl.

Mar se il leIga zi metro po lisz, ke res ke del mi köz pont;Fran cia or szág leg na gyobb föld kö zi-ten ge -ri ki kö tô je. Bár az or szág leg ré geb bi te le -pü lé se, ke vés ré gé sze ti em lék ma radtfenn a ré gi ko rok ból, a II. vi lág há bo rú alatt ugyan is föl dig rom bol ták a vá rost.Gya kor la ti lag tel je sen új já kel lett épí te ni.Jellegzetes marseille-i étel a többféle ten-geri halból készült bouillabaisse.

LOIRE-MENTE

ALSÓ-NORMANDIA

RETAGNE

CENTRE

AQUITÁNIA

RHÔNE-ALPES

LANGUEDOC-ROUSILLON

LOTARINGIA

LIMOUSINAUVERGNE

PROVENCE–ALPOK–CÔTE D’AZURE

BURGUNDIA

FRANCHE-COMTÉ

ELZÁSZ

PÁRIZSÎLE-DE-FRANCE

PIKÁRDIA

CHAMPAGNE-ARDENNE

POITOU-CHARENTES

Marseille

Nizza

Toulouse

MIDI-PYRÉNÉES

Bordeaux

Lyon

BesançonDijonOrléans

Ro u enCaen

Amiens

Nantes

FELSÔ-NORMANDIA

LilleNORD-PAS-DE-CALAIS

Rennes

Poitiers

Limoges Clermont-Ferrand

Châlons-sur-Mar ne

Metz

Stras bo urg

KORZIKA

AjaccioPerpignan

NîmesMontpellier

Pau

Cher bo urg

Calais

Ver sa il les

Auxerre

Tours

Grenoble

Nancy

Reims

p06-07_fra_HU:p06-07_fra_HU 2011.02.10. 14:47 Page 7

Fran cia or szág gaszt ro nó mi ai ér té kei[

8

Fran cia or szág ban van nak a leg -hí re sebb sza ká csis ko lák, ide jár -nak ta nul ni a vi lág mes ter -sza ká csai. A leg ré geb bi sza-ká csis ko la, a Cor don Bleu l’ArtCu li na i re, 1895-ben nyi tot ta meg

A vi lág leg jobb is ko lái

Gaszt ro nó mi ai ré gi ók

Az At lan ti-óce án part vi dé ke A bre ton kony ha egy sze rû és lak ta tó. Bô vel ke dik hal ban és a ten ger gyü möl cse i ben.Fô spe ci a li tá sa az oszt ri ga. A Pi re ne u sok ban, a szom szé dos Baszk föld ha tá sá ra ki vá lómi nô sé gû son ká kat és fel vá got ta kat ké szí te nek.

Észak Ar to is, Fland ria és Pi kár dia gaz dag föld je in bô sé ge sen te rem a ga bo na. Ez a sör gyár -tás ha zá ja. Gaszt ro nó mi á ja a bel ga kony ha mû vé szet re ha son lít. Nor man di á ban na gyon jó le ge lôk van nak. A mezôgazdaság alap ját a szar vas mar ha-te nyész tés je len ti.

ka pu it Pá rizs ban. Ezt kö vet te a nem ke vés bé ran gos Ritz Es cof fi er de Gast ro no mie Fran-çai se.

P ro ven ce Fran cia or szág dél ke le ti ré szén fek szik. Ittala kult ki a me di ter rán vi dék leg jel leg ze te sebb kony -

há ja. Vaj he lyett olí va olaj jal fôz nek. Étlap ja ik ról el ma -rad ha tat lan cse me gék a ten ger gyü möl csei. Csak frisszöld sé get, húst és ha lat hasz nál nak. És per sze fû szert,na gyon sok fû szert. A provanszi fû szer ke ve rék (her besde Pro ven ce) ka kukk fû, roz ma ring, ba bér, bors fû és ma -jo rán na ele gye. Régen vál tó pénz ként is hasz nál ták azarany és az ezüst mel lett. A XVIII. szá zad ban bo szor ká -nyok va rázssze ré nek ki ál tot ták ki, és be til tot ták a „bo -szor kány fû szer szá mot”. A XIX. szá zad ban új ra en ge dé -lyez ték hasz ná la tát, és még gyó gyá sza ti cé lok ra is al kal -maz ták. Nap ja ink ra az egész me di ter rán kony ha köz ked -velt fû sze ré vé vált a pet re zse lyem bôl, babérból és ka-kukkfûbôl álló fûszercsokor, a bouquet garni mellett.

Pro ven ce – az ízek és il la tok föld je

A fran cia nem ze ti ön tu dat bô for rás -ból táp lál ko zik: ôr zi és tisz te li ré gi óiha gyo má nya it, szo ká sa it, nyel vétvagy di a lek tu sát. So kan be szé lik a bre ton, az el zá szi, a pro van szál, a baszk vagy a ka ta lán nyel vet. A fény ké pen Bre tag ne ti pi kus nép -vi se le te lát ha tó.

}{ kA provanszi hal le ves (bo u il la ba is se)

leg alább hat fé le föld kö zi-ten ge rihal ból és a ten ger gyü möl cse i bôlké szül zöld sé ge sen, bur go nyá val.

Fokhagymás szósszal megkent bagettel kínálják

>>


]Ami kor fran cia kony há ról be szé lünk, ezen nem csak a ki fi no mult pá ri zsi ét ter mi kul tú rát ért jük, ha nem az or szág kü lön bö zô vi dé ke i nek vál to za tos és rend kí vül gaz dag gaszt ro nó mi ai ha gyo-má nyait is. Sok jel leg ze tes vi dé ki étel má ra az egész vi lá gon nép sze rû fo gás sá lé pett elô.

Kö zép-Fran cia or szág Ez a ré gió a hú sok bi ro dal ma. Itt ké szül nek a leg fi no mabb fel vá got tak, son kák, sza lá mik. Gaszt ro nó mi á ja vál to za tos. Tar tal mas, lak ta tó hús éte le ik mel lé min dig a vi dék zöld sé ge it kí nál ják. Kü lö nö sen a ká posz tát, gesz te nyét és az ér té kes fe ke teszar vas gom bát ked ve lik.

Ke let-Fran cia or szág El zász ra a né met kony ha ha tott leg in kább. Kony há ján do mi nál nak a tar tal mas, hú sos, ká posz tás, fû sze res éte lek (a le gis mer tebb a choucroute). A vi lág egyik leg -na gyobb sör gyár tó ja. Lotaringiára jellemzôek a tojásos ételek is. Klasszikus fogás a quiche lorraine, a kemencében készülô, tejszínes-tojásos, szalonnás lepény.

* » Bü fé (buffet)Eredetileg nagy terített asztal édesés sós, hideg-meleg fogásokkal.

» Pa la csin ta (crêpe)A tej szín sû rû sé gû tész tát vé kony ra sü -tik. Édes vagy sós töl te lék kel, négy rét -be vagy há rom szög be hajt va tá lal ják.

» KonfitálásA hús lassú tûzön, saját zsírjában tör-ténô abálása; egyben tartósító eljárás.

» Hab (mousse)Könnyû, habos vagy krémes állagú,édes vagy sós fogás.

» Ragu, becsinált (ragout, fricassé, blanquette)Hús-, szárnyas, hal- vagy zöldséges fo-gás fehér vagy barna sûrített alapban.

» Rán tás (liaison) Azonos mennyiségû liszt és vaj/olajkeveréke sûrítésre.

»Szuflé, felfújt (soufflé) Olyan édes és sós, melegen tálalt étel,amely habosra felvert tojásfehérjévelkészül.

» Le ve les tész ta (millefeuille) Hajtogatott vajas tészta, általábancu kor nélkül, édes és sós sütemé nyek -hez (pl. tarte tatin).

Fo gal mak a fran cia kony ha mû vé szet bôl

> >9


A legfontosabb alapanyagok[

10

Fû szer ke ve rék Ap ró ra vá gott friss fû szer nö vé nyek ke ve-ré ke. Pet re zsely met, bor bo lyát, sáf rányt és gyöngy hagy mát tar tal maz. Na gyon sok ételt íze sí te nek ve le.

Szil vaNép sze rû gyü mölcs a szil va. Faj tá já tól füg gô en fo gyaszt ják fris sen vagy aszal va.Kom pó tot és desszer te ket is ké szí te nek be lô le.

Fû szer cso kor A fû szer cso kor ban ba bér le vél, ka kukk fû, pet re zse lyem, eset legzel ler van. Le ve se ket íze sí te nek ve le,s ha az étel meg fôtt, a több nyi retüll be kö tött vagy te a to jás ba zártcsok rocs kát ki e me lik.

Ga lamb begyNan tes kör nyé ké nek spe ci a li tá sa. Ké szít -he tô be lô le sa lá ta; de jól kom bi nál ha tó le ve les zöld sé gek kel, gom bá val, pa ra di -csom mal, di ó val és mo gyo ró val is.

Krump liA XVIII. szá zad ban ter jedt el. Az újk rump lit meg -fô zik vagy sü te mé nyek hez hasz nál ják. Ma ga -sabb ke mé nyí tô tar tal mú vál to za ta it te szik a le ve sek be, és eb bôl ké szül a hí res fran cia sültkrump li és a pe hely könnyû fi nom krump li pü ré.

Puy kör nyé ki len cseRé gen a sze gé nyek ele de le ként tar tot ták szá -mon. Zöld szí nû, nagy sze mû len cse. Meg fôz vebar ná vá vál to zik. Vas tar tal ma mi att na gyonegész sé ges.

1

2

3

4

5

ZöldségekA fran cia kony há ban fon tos sze re pet ját sza -nak a zöld sé gek. A bel ga ere de tû en dí vi á bólszí ve sen ké szí te nek sa lá tát, de süt ve, fôz vevagy pá rol va is fo gyaszt ják. Kis sé ke ser nyés ízejól ér vé nye sül rok fort, dió és ma zso la kí sé re té -ben. Ta lán a spár gát ked ve lik a leg job ban, kü -lö nö sen sa lá ták ban. A hí res bre ton kar fi ol bólké szí te nek sa lá tát, pü rét, kré met és szuf lét. A pá rolt kar fi ol is köz ked velt étel. A hagy ma az egyik leggyak rab ban hasz nált zöld ség, de sa lá ták hoz in kább a ke vés bé csí pôs, vö rösszí nû mo gyo ró hagy mát hasz nál ják. A fok -hagy ma a hú sok és zöldségételek szin te el -ma rad ha tat lan fû sze re.


]A fran cia kony ha iga zi ínyenc kony ha: iz gal mas, vál to za tos, min den ré gió gaszt ro nó mi á ja he lyet kap ben ne. Csak a leg jobb, legf ris sebb alap anya gok kal dol go zik.

11

Olí va olaj A me di ter rán és pro ván szi kony ha elen -ged he tet len kel lé ke. Sa lá ta ön tet hez,szó szok hoz és fôtt éte lek hez egy aránthasz nál ják. Ma gas hô mér sék let nek isel le náll: 200 °C-on sem bom lik el.

VajA fran cia kony ha elen ged he tet len kel lé ke.Nem csak ke nyér re ke nik, de fôz nek is ve le.A leg jobb va jat nyers tej bôl ké szí tik.

Szár nya sok és egyéb hús fé le sé gekA szár nya sok: ka csa, li ba, tyúk, csir ke ezer fé le kép -pen íze sít he tôk és fû sze rez he tôk. Na gyon sok faj taétel ké szít he tô be lô lük. A fran cia kony ha ked ven -cei. De igen nép sze rû ek a mar ha hús ból ké szültfo gá sok is, és egyes ré gi ók ban a disz nó hús.

Ba gettVa ló di szim bó lum má vált a ba gett, a ro po gós ra sü tött arany szí nû ke nyér rúd. Ezt szol gál ják fel az ét ke zé sek hez, szend vi cset ké szí te nek be-lô le, nem hi á nyoz hat egyet len ti pi -kus fran cia pékségbôlsem.

Tár ko nyos ecetA fran ci ák szô lô ter mé sükegy ré szé bôl ece tet ál lí ta -nak elô. Gyak ran hasz nál -nak fe hér- vagy vö rös bor -ból ké szí tett tár ko nyosece tet szó szok hoz, a sa lá -ta ön te tek ben csir ké hezés hal hoz.

TejTe hén-, kecs ke- és juh tej bôl ké szülFran cia or szág több száz kü lön bö zôsajt ja és jó mi nô sé gû va ja. Nem vé let le nül hí re sült el Char les deGa ul le tá bor nok mon dá sa: „Ne hézkor má nyoz ni olyan or szá got, aholtöbb mint 365 fé le sajt lé te zik.”

A ten ger gyü möl cseiFran cia or szág ban szí ve sen fo -gyaszt ják a ten ger gyü möl cse it(po li pot, rá kot, ho márt, kagy lót). Az oszt ri gát kü lö nö sen ked ve likom lós hú sa, íze és za ma ta mi att.

HalA rom busz hal a fran ciakony ha ked ven ce: hú saza ma tos, íz le tes, na gyonsok fé le kép pen el le hetké szí te ni.

Son ka, fel vá gottA fran cia gaz da sá gok ban na gyon jó mi nô -sé gû há zi son kát és fel vá got ta kat ké szí te -nek. Az ál lat tar tás hoz szük sé ges le gi de á li -sabb, ter mé sze tes kö rül mé nyek biz to sí tá sá -ra tö re ked nek, és nagy gon dot for dí ta nak a hús fel dol go zás ra.

Gom baA fran cia kony ha sok fo gá sá ban van ki tün te tett sze re pe agom bá nak. A csi per ke gom bát, a szar vas gom bát és a kucs -ma gom bát kü lö nö sen ked ve lik. A kucs ma gom ba na gyon íz le tes, al kal mas a drá ga szar vas gom ba he lyet te sí té sé re is; pi káns ízt ad a szó szok nak és a szár nya sok töl te lé ke i nek.


Mé zes ka csa mell[

88

AZ AL MA E CET

HOZZÁVALÓK (4 sze mély re) ESZKÖZÖK

2 gol den al ma

1,5 dkg vaj

1 kis fej vö rös hagy ma

1 evô ka nál olí va olaj

2,5 dkg méz

2 evô ka nál ecet (le he tô leg al ma e cet)

2-3 evô ka nál víz

2 ka csa mell (egyen ként 25–30 dkg)

só és bors

kés

vá gó desz ka

3 ser pe nyô (1 nagy és 2 kö ze pes)

kony hai pa pír tör lô

grillcsi pesz

hab ve rô

A fran ci ák a szár nyas sül tek hez elô sze re tet tel hasz nál nak mé zes al ma bo re ce tet (vi na ig re de cid re au mi el). Az al ma e cet bár hol be sze rez he tô, de há zi lag is el ké szít het jük. Meg pi rí tunk 1-2 meg há mo zott, fel sze le telt al mát majd nedv szí vó pa pí ronmeg szá rít juk. Egy kan csó ba tesszük, rá ön tünk 150 ml fe hér-bo r e ce tet. Le fed jük, majd egy éj sza ká ra a hûtô be tesszük, vé gül fi nom szö vé sû tül lön át szûr jük.


89

]A ka csa hús, kü lö nö sen a mel lrésze meg le he tô sen zsí ros. Éppen ezért egyéb zsi ra dék hoz zá-a dá sa nél kül ké szül, mert sü tés köz ben ki en ge di a sa ját zsír ját. A mé zes-hagy más-al ma e ce tesmár tás nak kö szön he tô en a hús és a gyü mölcs íze kü lön le ges harmóniába olvad.


Ami kor a bôr márszé pen meg pi rult,meg for dít juk a ka -csa mel let, és a má -sik fe lét is arany -bar ná ra süt jük.Ha mind két ol dal -lal el ké szül tünk,le vesszük a tûz rôl,és 5 per cig pi hen -tet jük.

Só val, bors sal fûsze rez zük. Elô me le gí tünk egy nagy ser pe nyôt,és a bô ré vel le fe lé be le he lyez zük a ka csa mel let. A sü tés heznincs szük ség to váb bi zsi ra dék ra.

Egy ka nál lal el tá-vo lít juk a fel hasz -nált zsi ra dék fe lét,így a már tás nemlesz túl zsí ros.

Hoz zá a dunk 2,5 dkg mé zet, és las sú tûzön 1-2 perc alattössze me le gít jük.

Egy ser pe nyô ben2 evô ka nál va jatol vasz tunk, ésmeg pi rít juk az al ma ge rez de -ket. Ami kor mármind két ol da lukarany bar na szí nû,le vesszük a tûz rôl,és nedv szí vó pa -pír tör lô re tesszük.

Az al má kat meg -há moz zuk és ki csu máz zuk. Elô ször mind egyi -ket kettévág juk,majd a fé l al má-kat 6-8 ge rezd resze le tel jük.

90

Mé zes ka csa mell lé pés rôl lé pés re[

»6»5

»9

»2»1 AZ ALMA

»10


A ka csa mel -let 1-2 cmvas tag sze le tek -re vág juk, majdfél re tesszük.

A félig elkészültmártást új ra fel -for ral juk.

Be le önt jük az ece -tet (le he tô ség sze -rint al ma e ce tet),és jó ala po san el -ke ver jük. Pár má -sod perc múlvahoz zá te szünkmég 2-3 evô ka nálvi zet. Ami kor új -ból forr ni kezd, le vesszük a tûz rôl,és fél re tesszük.

Egy kés sel rom -busz min tá ban be ir dal juk a ka -csa mell bô rét, ígynem de for má ló -dik sü tés köz ben,és min den hol egyen le te sen meg pi rul.

Egy má sik ser pe -nyô ben 2 evô ka -nál va jat ol vasz -tunk, hoz zá ad jukaz 1 evô ka nál olí va ola jat és a fe lap rí tott hagy mát. Las sútûzön arany bar -ná ra pá rol juk.

A vö rös hagy mát meg há moz zuk, és ap ró da ra bok ra vág juk.

91

Az elô ké szü le tek. A sü tés. A már tás»

»3 A MÁRTÁS »4

»7

»11

»8 A KACSAMELL

»12 KÉSZRE SÜTÉS


Le vesszük a tûz rôla már tást, és fo ko -za to san hoz zá -ad juk a ma ra dékva jat. Hab ve rô velegyen le te sen el ke ver jük.

Las sú tûzön, az al ma ge rez de ket is be le té ve, fel me le gít jüka már tást.

Meg for dít juk a hús sze le te ket, és 1 per cig süt-jük a má sik ol da lu kat is.

Ami kor for rás nak in dul, a ser pe nyô be he lyez zük a ka csa -mell sze le te ket, és las sú tûzön 1 perc alatt át süt jük.

Tró pu si ka csa Hoz zá va lók: 2 ka csa mell, 1 man gó, 1 pa pa ya, 2 evô ka nál

vaj, 2 evô ka nál cu kor, 1 dl ko -nyak, 2,5 dl le zsí ro zott ka csa hús -le ves (vagy szár nyas alap lé),

1 evô ka nál ku ko ri ca liszt, 2 evô-

ka nál hi deg víz, só és bors.El ké szí tés: A ka csa mel le ket egy

ser pe nyô ben jól átsütjük, és

fél re tesszük. Meg há moz zuk

a man gót és a pa pa yát, majd

1/2 cm-es koc kák ra vág juk.

Egy ser pe nyô ben me gol vaszt-

juk a va jat, be le dob juk a gyü -

mölcs koc ká kat, és hoz zá ke ver -

jük a cuk rot. Kö ze pes lán gon

eny hén meg pi rít juk a hoz zá va -

ló kat. Be le önt jük a ko nya kot,

s egy ré szét el for ral juk. Ez után

önt jük hoz zá a hús le vest,

s me gint el for ral juk a fo lya dék

egy ré szét. 1 evô ka nál ku ko ri ca -

lisz tet 2 ka nál hi deg víz ben

ala po san el dol go zunk,

és fo lya ma tos ke ve rés köz ben

a for rás ban le vô már tás hoz

ad juk. Meg vár juk, amíg új ra

fel forr, s egy ki csit össze sûrûsö -

dik. Ízlés sze rint só val-bors sal

fûsze rez zük.

A ka csa mel let vé kony sze le -

tek re vág juk, és a már tás -

ban pár perc alatt

át me le gít jük.

A ka csát és

a gyü möl -

csöt eloszt -

juk a tá nyé -

ro kon, és bôségesen meg lo csol -

juk a már tás sal.

92

Mé zes ka csa mell lé pés rôl lé pés re

VÁL TO ZA TOK » Ka csa mell man gós pa pa ya már tás ban

»

»13

»16 »17 A BEFEJEZÉS

»14


93

]A sü tés. A be fe je zés

»18

»15

[ ]TÁLALÁSAz al ma ge rez de ket ki -

vesszük, és a tá nyé rok ra

he lyez zük a hús sze le tek

mel lé. Meg lo csol juk

a már tás sal, és azon nal

tá lal juk.

A ka csa mell sze le te ket ki vesszük

a már tás ból, és 4 tá nyé ron szé pen

el ren dez zük. Me leg hely re tesszük.[ ]


Documents

Francia konyha lépésről lépésre