Apor Vilmos Katolikus Főiskola

2600 Vác, Konstantin tér 1-5.

Krisztina Felnőtt Képzési Központ

Az óvodavezető szerepe az óvodák esélyteremtő

funkciójának megvalósításában

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek az óvodában

Vác, 2010

Konzulens:

Pázsikné Szilágyi Gabriella

Közoktatási szakértő

Készítette:

Erdélyiné Jámbor Rózsa

Vezető óvodapedagógus

szakirányú továbbképzési szak

2

Taralom:

1. Ajánlás ............................................................................................... 3

2. Bevezetés ........................................................................................... 4

2.1. Miért ezt a témát választottam? ................................................... 4

2.2. Helyzetelemzésre utaló hipotézis .................................................. 4

3. A hátrányos helyzet, esélyegyenlőség, esélyteremtés hazai prob-

lémája ................................................................................................ 6

3.1. A családok elszegényedése ........................................................... 6

3.2. Szociális hátrányok ...................................................................... 6

3.3. Helyi viszonyok, helyzetelemzés ................................................... 7

4. Az óvodai nevelés területei, melyek a halmozottan hátrányos hely-

zetű gyermekek fejlődésében kiemelt jelentőséggel bírnak ........ 11

4.1. Pedagógiai munka kiemelt területei ........................................... 11

4.2. A nevelést segítő korszerű óvodamódszerek alkalmazása ......... 18

4.3. Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segít-

ségnyújtással kapcsolatos munka ............................................ 22

4.4. Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel .. 23

4.5. Óvoda-iskola átmenet ................................................................. 24

4.6. Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés ......................... 26

4.7. Nevelőtestület együttműködése ................................................... 29

4.8. Az Óvodavezető feladatai a halmozottan hátrányos helyzetű

gyermekek óvodáztatása során ............................................... 29

5. Várható eredmény a tudatosan felépített integrációs, intézményi

fejlesztési cselekvési feladatterv megvalósítása után .................. 31

6. Irodalomjegyzék ............................................................................. 34

7. Mellékletek ...................................................................................... 36

3

A vízhordozó

(Kínai mese)

Kínában egy vízhordozónak volt két nagy cserépedénye. Annak a botnak egy-egy

végén lógtak, amit a nyakán hordott. Az egyik edényen volt egy repedés, míg a má-

sik tökéletes volt és mindig egy teljes adag vizet szállított. A pataktól a házig tartó

hosszú séta végén a megrepedt edény már csak félig olt vízzel. Két teljes évig ez így

ment, minden nap. Természetesen a tökéletes büszke volt teljesítményére, hisz töké-

letesen csinálta a dolgát, de a szegény törött cserép szégyellte a tökéletlenségét, és

nyomorultnak érezte magát, hogy csak feleannyit tudott teljesíteni.

Két év keserűség után egyik nap megszólította a vízhordozót a pataknál.

– Szégyellem magam, mert a víz szivárog egész úton hazafelé.

A vízhordozó így válaszolt a cserépnek:

– Észrevetted, hogy a virágok az ösvényen csak a te oldaladon teremnek, s a másik

cserép oldalán nem? Ez azért van így, mert én mindig tudtam a hibádról, és virág-

magot szórtam az ösvénynek erre az oldalára. Minden nap te locsoltad őket, amíg

visszasétáltunk. Két éve leszedem ezeket, a gyönyörű virágokat, hogy az asztalt dí-

szítsem velük. Ha nem lennél olyan, amilyen vagy, akkor ez a gyönyörűség nem ra-

gyogná be a házamat. 1

1 Nuszplné Vágvölgyi Ágnes: Fogadni vagy befogadni? Együttnevelési lehetőségek két intézmény összeha-

sonlításán keresztül

1. Ajánlás

4

2. Bevezetés

2. 1. Miért ezt a témát választottam?

Intézményünkben, az Általános Művelődési Központban – amelynek részintéz-

ménye óvodánk is – az elmúlt években igen nagy hangsúlyt kapott a hátrányok-

kal küzdő gyermekek felkutatása, a célravezető eljárások kidolgozása. Állami és

uniós támogatással olyan projektek indultak, amelyek során szervezett tovább-

képzésekkel sikerült a feladat végrehajtására felkészíteni nevelőtestületünket.

Elvi és gyakorlati elgondolásaink megjelentek pedagógiai programunkban, be-

építettük minőségirányítási rendszerünkbe.

Úgy érzem, mint óvodapedagógus, és mint óvodavezető, hogy a hátrányos hely-

zet kezelése területén rendelkezem már annyi ismerettel és tapasztalattal, hogy

mindezt munkámban összegezhetem.

2. 2. Helyzetelemzésen alapuló hipotézis

Miért esik annyi szó manapság a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekről?

Nézzük meg, a törvény mit tartalmaz a szegregáció elkerülésére érdekében.

Először is az integráció fogalmát kell tisztázni. Kik is a hátrányos helyzetűek

gyerekek?

A 1993. évi LXXIX. közoktatásról szóló törvény 121.§-a tartalmazza az értel-

mező rendelkezéseket:

„A 14. pont szerint hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körül-

ményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rend-

szeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak.”

Ezt tovább pontosítja a 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet 39/D §-a, mely további

szempontként jelöli meg, hogy a „szülő tanulmányait legfeljebb az iskola nyol-

cadik évfolyamán fejezte be”.

A meghatározás a leszakadó rétegekből származó gyerekeket jelöli. Ők azok,

akik már az óvodába lépéskor hátrányokkal indulnak, és otthonról kevesebb ösz-

tönzést és segítséget kapnak. Sokszor emiatt lesznek általában ők azok, akiket

magatartás zavaros, beilleszkedési problémákkal küzdő, nehezen taníthatónak,

5

„problémásnak” találnak.

A számukra szervezett külön foglalkozásért és integrált oktatásukért külön nor-

matívát igényelhetnek az óvodák.

Dolgozatomban bizonyítani szeretném, hogy jelenleg Magyarországon nem csak

a cigány családok gyermekei halmozottan hátrányos helyzetűek, hanem a nem

roma családokból származó óvodások is igen magas százalékban is ebbe a kate-

góriába sorolhatók. Szükséges, hogy ezt a tényt minden óvodavezető időben fel-

ismerje, és a megfelelő pedagógiai programmal felkészüljön rá.

Felmérést végeztem kistérségünk óvodáiban, amelyben hátránnyal küzdők elő-

fordulásának arányait vizsgáltam, majd ezeket összevetettem saját helyzetünk-

kel. Az ebből levonható következtetéseket, valamint a hátrányos helyzetből fa-

kadó hátrányok csökkentését biztosító feladatainkat, eljárásainkat foglalom ösz-

sze munkám során.

Így megállapításaim az enyingi kistérségre és azon belül a dégi óvodára vonat-

koznak.

(Kimutatás az 1. számú mellékletben.)

6

3. A hátrányos helyzet, esélyegyenlőség, esélyteremtés hazai problé-

mája

3. 1. A családok elszegényedése

Hazánkban a rendszerváltás óta végbement társadalmi, gazdasági és politikai

változások következtében radikálisan átalakult a társadalom struktúrája, a meg-

nőtt társadalmi egyenlőtlenségek hatása pedig az oktatás minden területén érez-

hető.

Az elszegényedés egyik oka, hogy a nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek

elején kezdődő gazdasági átalakulás során igen nagy számban szűntek meg

munkahelyek. Sőt, a kvalifikálatlan munkaerő által is elvégezhető munkák ará-

nyának csökkenésével, és a magasabb képzettséget igénylő új munkahelyek lét-

rejöttével jellemezhető, alapvetően kedvező átstrukturálódási tendencia csak to-

vább rontotta az alacsony iskolázottságú népesség felzárkózási esélyeit. (Ke-

mény – Janky – Lengyel, 2004).

A másik ok inkább „kelet-Európaibb” jellegű: nincs pénz. A családok egy része

kénytelen volt lakás vagy életkörülményeinek biztosítása érdekében – indokol-

tan vagy indokolatlanul – hitelt igénybe venni, amely visszafizetését még ese-

tenként az árfolyamveszteség is nehezítette. Az eladósodás sokakat reménytelen

helyzetbe hozott.

A válságnak köszönhetően pedig újabb munkahelyek szűntek meg, így nem csak

a mindennapi kenyérre való került veszélybe, de a fedél is a családok feje felől.

(Szabó Gergő, 2010)

3. 2. Szociális hátrányok

A személyiségfejlődés döntő tényezője a szocializálódási folyamat, amely a

környezeti hatásoknak az egyed születésétől a haláláig tartó, nagyrészt ösztönös,

tudattalan feldolgozása. (Murányi: A gyermek és ifjúkori személyiségzavarok)

A szocializáció fogalmát többen próbálták meghatározni.

7

Hartley és Hartley 1955 így határozta meg: „A szocializáció az a folyamat,

amelyben az egyén annak a közösségnek normáihoz alkalmazkodik, amelyben

született, vagy amelyhez funkcionálisan hozzátartozik.”

Merton szerint: „Szocializáció az a folyamat, amelynek során az emberek sze-

lektíven elsajátítják azokat az értékeket, viselkedéseket, képességeket, és ismere-

teket – röviden kultúrát, – melyek azokban a csoportokban érvényesek, ahová

tartoznak, vagy amelynek tagjaivá szeretnének válni.”

Illyés Sándor megfogalmazásába: „A szocializáció jelentése elsősorban új szem-

lélethez kapcsolódik. A szocializáció az egyén társadalmivá válásának elvárá-

sokkal és ideálokkal átszőtt világából, amelyben a valóságos és a kívánatos ösz-

szemosódik, … magát a valóságos folyamatot jelöli.”

Tehát az előzőekben megfogalmazottak alapján elmondhatjuk, hogy a szociali-

záció a társadalomba való beilleszkedés folyamata, melynek során az egyén

megtanulja megismerni önmagát és környezetét, elsajátítja az együtt élés szabá-

lyait, a lehetséges és elvárt viselkedésmódokat.

A gyermek első és meghatározó élettere a család, a család, mint elsődleges szo-

cializációs kiscsoport mely átadja az ember kultúrájának szokásait, szabályait, és

a viselkedés külső elvárásait. A családok alacsony szocializációs képessége és

igénytelensége, a hátrányos helyzet kialakulásában jelentős szerepet játszik.

A családok elszegényedése többnyire az alacsony iskolai végzettségű szülők

esetébe mondható el. A munkahelyek elvesztése nem csak anyagi, de erkölcsi,

érzelmi téren is nehéz helyzetbe hozta ezeket a családokat. Alacsony képzettsé-

gük miatt nem, vagy csak nehezen tudnak eligazodni a hivatalok labirintusaiban.

A hátrány abban is megmutatkozik, hogy a tanulás, a tudás, a kultúra, mint ér-

ték, nem, vagy csak mellékesen jelenik meg. (Feróné Komolay Anikó: A ci-

gánygyerekek szüleivel való együttműködés, mint szerepkihívás)

3. 3. Helyi viszonyok, helyzetelemzés

Dég az Enyingi Kistérség egyik települése. Az enyingi kistérség Fejér megyében

a Mezőföld dél-nyugati részén helyezkedik el. A viszonylag fejlett Közép-

8

Dunántúli Régióban, de sajnálatos módon ott, mint halmozottan hátrányos kis-

térség. Területe 481 km2. A térség átmenetet képez az Alföld és a Dunántúl kö-

zött. A terület erdőkben szegény, tipikusan mezőgazdasági vidék, amelynek

egyhangúságát cserjés területek, dús vegetációjú patak völgyek, árterek teszik

vonzóvá. A kistérség földrajzi elhelyezkedése alapján – a Balaton közelsége,

ipari centrumok elérhetősége – látszólag kedvező helyzetben van.

Azonban annak ellenére, hogy a területet északnyugat-délkelet irányban átszeli a

64. sz. főút, észak-keleten, pedig érinti az M7 autópálya és a 70. sz. főút, mégis

perifériás helyzetben van. A megyei és az országos meghatározó térszerkezeti

vonalak elkerülik, a 64. sz. főúttól északra és délre belső perifériák alakultak ki,

amely fokozza a kistérség hátrányos helyzetét.

A térségközpont, illetve a Balatonhoz viszonylag közel fekvő települések esélye

lehetne a szorosabb kapcsolódás az üdülőterülethez, amihez viszont a közleke-

dési kapcsolatok fejlesztésére lenne szükség.

A kistérségben élő lakosság elsősorban magyar, de a cigány etnikum is jelen

van, különösen Enyingen, Lepsényben és Mezőszentgyörgyön.

Dég foglalkoztatási szempontból Fejér megye legkritikusabb helyzetű térsége a

sárbogárdi mellett. A felnőtt lakosság 9,5 %-a munkanélküli. Közülük 22 fő tar-

tósan nem tud elhelyezkedni. Ennek legfőbb oka a képzetlenség és az, hogy ki-

estek a munka világából, és nem is szándékoznak munkába állni.

A település önkormányzata igyekszik minél több munkanélküli számára a köz-

munkákban lehetőséget adni a munkavégzésre. Ezek a munkák elsősorban a

község szépítésével, karbantartással kapcsolatosak, magasabb képzettséget nem

igényelnek.

Munkalehetőség a községben:

Egy faipari cég, mely jelenleg 61 főt foglalkoztat, akik betanított munkásként dol-

goznak.

Mezőgazdásági Szövetkezet 10 fő

A mezőgazdaságban, magántulajdonban lévő többi részén 21 fő

Az Általános Művelődési Központban 43 fő

Polgármesteri hivatal 8 fő

9

Posta 5 fő

Ezek az adatok is azt mutatják, hogy kevés munkalehetőség van a községben, és

képzetlen, nyolc osztályt végzett emberek elhelyezkedésére nincs lehetőség,

ezek az emberek többnyire alkalmi munkákból és segélyekből élnek.

(Dég Község Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés 2009)

Óvodát, 1953. május 1-e óta működik községünkben, egy családi házban alakí-

tották ki. Jelenlegi helyére: 1969-ben költözött, a volt katolikus iskola épületébe,

melyet felújítottak és átalakítottak. 1997 óta az Általános Művelődési Központ

intézményegysége. A Bóbita nevet 2007-ben választottunk, és az óta díszíti

óvodánk falát a kedves kis tündér.

Óvodánk három csoporttal működik, férőhelyek száma: 80 fő.

Csoportszobáink tágasak, barátságosak, esztétikusak. (Óvodánkról képek a 2.

számú mellékletben láthatók.)

2004. december 19-én került átadásra tornaszobánk. Nagy lehetőségeket nyitott

a mozgásfejlesztésben, itt alakítottunk ki sportszertárt, ahol a mozgáshoz szük-

séges eszközöket helyeztük el.

Játék készletünk jó. Esztétikus, jó minőségű játékokat sikerült vásárolni az el-

múlt évek során.

Az óvoda épületéhez nagy park tartozik. Elől, az utca felöl található füves terület

körbe gesztenyefákkal, s virágos kerttel, az épület mögötti részen van a játszó-

udvar, nagyrészt füves, fém és fajátékokkal felszerelt. A játékokat pályázatok út-

ján, bálok bevételéből és a „Dég gyermekeiért alapítvány”-tól kapott támogatá-

sokból szereztük be.

A tornaszoba mögött levő területen, 2005-ben focipályát alakítottunk ki.

Az óvodánkba járó gyermekek nagyobb része rendezett körülmények között él,

szeretetben, gondoskodásban, a szülők igyekeznek gyermekük szükségleteit ki-

elégíteni.

A nehezedő anyagi helyzetben segítséget nyújt a családoknak a Gyermekvédel-

mi törvényben biztosított támogatás. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás-

ban részesülők térítésmentesen vehetik igénybe az óvodai ellátást. A maradandó

10

egészségkárosodású gyermekek és a három vagy több gyermeket nevelő csalá-

dok 50%-os térítési kedvezményben részesülnek.

A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek korai életkorban 3

évesen megkezdik az óvodai életüket.

2009 szeptember 1-től egységes óvoda-bölcsődeként működik intézményünk,

ezzel is segíteni szeretnénk a szülők minél előbbi munkába állását és a halmo-

zottan hátrányos helyzetű gyermekek minél előbbi intézményes ellátását.

Óvodánkban fogadjuk a sajátos nevelési igényű gyermekeket.(testi fogyatékos,

mentálisan retardált, tanulási-magatartási és egyéb beilleszkedési nehézségekkel

küzdő) Nevelésükhöz szakemberek segítségét is igénybe vesszük, az ÁMK-ban

gyógypedagógus, gyógytestnevelő és logopédus segíti a habilitációs és rehabili-

tációs fejlesztést.

Óvodánk statisztikai adatai a következők a 2009/2010-es nevelési évben:

csoportok létszám HH ebből leány

HHH ebből leány

ebből bölcsődés

HH ebből leány

HHH ebből leány

Bambi vegyes 20 10 10 9 9 5 2 2 2 2

Vuk vegyes 25 15 10 6 5 0 0 0 0 0

Micimackó vegyes 24 10 5 4 3 0 0 0 0 0

összesen 69 35 25 19 17 5 2 2 2 2

11

4. Az óvodai nevelés területei, melyek a halmozottan hátrányos

helyzetű gyermekek fejlődésében kiemelt jelentőséggel bírnak

4. 1. Pedagógiai munka kiemelt területei

4. 1. 1. A gyermek befogadása az óvodában

A gyermek óvodába lépésének első és meghatározó élménye, hogy miként törté-

nik a befogadása - beszoktatása. Első pillanattól kezdve arra törekszünk, hogy

minél jobban megismerjük a családot és az onnan óvodánkba érkező gyermeket.

Ezért is készítettük el „Anamnézis-lap”-unkat, mellyel minden óvodapedagógus

még az óvodába érkezés előtt meglátogatja a családokat. (Anamnézis-lap a 2.

számú mellékletben található). Családlátogatás alkalmával olyan információkat

gyűjtünk a gyermekről, amelyeket figyelembe véve az óvónő alkalmazkodni tud

a gyermek igényeihez. Minden egyes gyermek igényeit, testi-lelki szükségleteit

figyelembe vesszük. A befogadás személyes, egyénhez igazodó, differenciált.

Legfontosabb feladatainknak tartjuk:

o A családdal együttesen kell segítenünk, hogy a gyermekek megtalálják

helyüket az óvodánkban. Az óvoda és a család hasonlóságainak és kü-

lönbségeinek átélése közben a félelmet, szorongást minimálisra igyek-

szünk csökkenteni, érzelmi biztonságot alakítunk ki.

o A gyermekek anya vagy apa jelenlétében ismerkedjenek az óvodai kör-

nyezettel, társaikkal, óvó nénikkel, dajka nénivel.

o Bizalomra épülő kapcsolatot alakítunk ki a szülőkkel. Amikor hozzák a

gyermeküket óvodába, időt kell szakítani arra, hogy az óvónő megtudja a

gyermekkel kapcsolatos – előző napi, éjszakai, reggeli – történéseket,

problémákat. Ha ismeri ezeket, a gondokat, akkor bánásmódját elfogadó-

an ehhez tudja igazítani.

4. 1. 2. Anyanyelvi nevelés

Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítan-

dó feladatunk. A gyermekek anyanyelvi képességeinek fejlesztése, kommuniká-

12

ciós képességük alakítása – beszélő környezettel, helyes mintaadással és sza-

bályközvetítéssel –, az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van.

Óvodánkban megteremtjük azt a légkört, ami alapja a beszédkapcsolat kialaku-

lásának. Bármit teszünk a nap folyamán – ha mesélünk, ha kapcsolatot terem-

tünk felnőttel, gyerekkel, ha az élet adta lehetőségekre reagálunk, ha szokásokat,

szabályokat alakítunk –, ezt példaértékű beszéddel, követésre méltó nyelvhasz-

nálattal, kifogástalanul tesszük. Gyakori, szeretetteljes beszédkezdeményezéssel,

beszédkapcsolattal felélesztjük a gyermek beszédkedvét, fejlesztjük beszédérté-

sét, beszédkészségét. A reggeli beszélgető körök alkalmával igyekszünk minél

jobban megismerni, kideríteni, hogy az nap az adott gyermek milyen pszichés

állapotban van, és lehetőséget biztosítunk arra, hogy elmondja gondolatait, eset-

leges problémáit.

Fontos feladataink:

o Az anyanyelvi játékok a beszédfejlesztés leghatásosabb eszközei, éppen

ezért tudatosan, tervszerűen az életkori sajátosságokat és a fokozatosságot

figyelembe véve alkalmazzuk azokat.

o Figyelembe vesszük a család nyelvi kultúráját, az egyes gyermek eltérő

fejlődési ütemét. Gonddal figyelünk arra, hogy egyetlen gyermeket se gá-

toljon nyelvi lemaradás a megismerő tevékenységben, a társas kapcsola-

tok alakulásában.

o Külön figyelmet fordítunk a nyelvileg gátolt gyermekre, őket logopédus-

hoz irányítjuk. A logopédus segítségével felderítjük a problémák okait,

megkeressük a fejlődés lehetőségeit.

o Gondozási tevékenységek közben kialakítjuk a természetes párbeszédet.

Arra ösztönözzük a gyermeket, hogy szükségleteit, kívánságait bátran,

természetes módon fejezze ki.

o Segítjük a gyermekeket abban, hogy együttesen végzett tevékenységek

közben sajátítsák el, gyakorolják az együttműködést segítő kifejezéseket,

az érintkezés udvarias formáit.

13

o Bekapcsolódva a gyermek játékába, természetes módon kínálunk mintát

arra, hogyan lehet egymáshoz viselkedésben, beszédben is alkalmazkod-

ni.

o Szerep- és szituációs játékokkal gyakoroltatjuk a különböző helyzetekhez

illeszkedő beszédmódot, nyelvi eszközök használatát.

o Munkajellegű tevékenységek közben megfogalmazzuk a szabályokat, el-

mondjuk az eszközök nevét, összehangoljuk a munkafolyamatokat, meg-

beszéljük a munkamegosztás módját. Ezzel bővítjük a nyelvhasználat te-

rületeit, kialakítjuk a gyermekben az igényt és a képességet a beszédkap-

csolatokon alapuló együttműködésre.

o Lehetővé tesszük a gyermek számára, hogy elmondja véleményeit a belső

képekről, amelyeket meg akar jeleníteni rajzolás, festés, mintázás közben.

Ösztönözzük arra, hogy kifejthesse véleményét arról, milyen érzelmeket,

esztétikai élményt váltott ki belőle mások alkotása. Biztatjuk őket arra,

hogy mondják el, mit szeretnének alkotni, s ahhoz milyen anyagokat és

eszközöket fognak használni.

o A jól artikulált, megfelelő ritmusban, tempóban előadott versekkel az iro-

dalmi nyelv szépségeivel ismertetjük meg a gyermeket.

o Irodalmi kezdeményezéseken a kifejezésekkel, szólások, nyelvi fordula-

tok megismertetésével, stiláris eszközök használatával gazdagítjuk a

gyermekek nyelvi kifejezőkészségét, segítjük szókincsük gyarapodását.

o Alkalmat teremtünk arra, hogy az általunk kitalált történetek folytatásával

fejlődjön kreatív képzeletük. Ritmikus mondókákkal, altatókkal, ringató

dalokkal lehetővé tesszük a gyermek számára, hogy egyszerre hallja a

nyelv zenéjét és ritmusát.

o A külső világ tevékeny megismerése közben biztosítjuk a gyerek számá-

ra, hogy ismerkedjen az anyagok, tárgyak nevével, tulajdonságot, minő-

séget jelző kifejezésekkel, viszonyítást kifejező szavakkal, a birtokvi-

szony kifejezésének módjával.

14

o Megteremtjük a lehetőségét annak, hogy a tapasztalatok alapján kérdések

és válaszok fogalmazódjanak meg, hogy az okokról és a következmé-

nyekről gondolataikat el tudják mondani.

o Matematikai tartalmú tapasztalatokhoz juttatva megismertetjük őket

szaknyelvi kifejezésekkel, fogalmakkal. Segítjük őket abban, hogy képe-

sek legyenek ítéletalkotásra, a relációk, mennyiségi és térbeli kiterjedések

megfogalmazására.

o Többször elmondjuk a szülőknek, hogy igen nagy szerepe van a gyermek

értelmi, érzelmi fejlődésében, a gyermek-szülő kapcsolat erősítésében a

közös beszélgetésnek, a beszélgetést kísérő közös tevékenységnek.

4. 1. 3. Érzelmi nevelés és szocializáció

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében úgy gondolom, hogy ez

az egyik terület, amire még nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk. Mint azt már a

dolgozatom elején kifejtettem a gyermek első és meghatározó élettere a család, a

család, mint elsődleges szocializációs kiscsoport mely átadja az ember kultúrá-

jának szokásait, szabályait, és a viselkedés külső elvárásait, ha a gyermek a csa-

ládban nem sajátítja el ezeket, a szociális kompetenciákat, akkor nekünk kell az

óvodában, természetesen a szülőket is bevonva megtennünk. A szülőértekezle-

teken, fogadó órákon tájékoztatjuk a szülőket az óvodában folyó munkáról,

gyermekük fejlődéséről, portfoliókban bemutatjuk munkáikat.

Fontos feladataink:

o Érzelmi biztonságot, testi-lelki egyensúlyt nyújtó derűs, otthonos és sze-

retetteljes légkör megteremtése az óvodás évek alatt.

o A gyermekek életrendjét napirendben határozzuk meg. A rendszeresség

és az ismétlődések érzelmi biztonságot nyújtanak a gyermekeknek.

o Lehetőséget adunk arra, hogy a gyermekek a tevékenységeiket szabadon

választhassák meg, életkoruknak és egyéni képességeiknek megfelelően

sokféle tevékenységben vegyenek részt – kedvük szerint.

o Bevonjuk a gyermekeket csoportszobájuk alakításába, szépítésébe, törek-

szünk a csoportok otthonossá tételére.

15

o Egyértelművé tesszük a gyermek számára, hogy mit és miért tartunk he-

lyesnek, mit miért utasítunk el, mi áll tőlünk távol. A gyermeki magatar-

tás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvo-

da más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése.

o Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekkel szemben támasztott követelmé-

nyek, igények azonos elvek szerint valósuljanak meg. Megalapozzuk

szokás- és normarendszerüket.

o Éreztetjük, hogy a csoport minden tagja egyénenként fontos.

o Segítjük az „én-tudat” alakulását, megerősödését, teret engedünk önkife-

jező, önérvényesítő törekvéseiknek.

o Igyekszünk elérni, hogy a csoport tagjai figyeljenek egymásra, legyenek

képesek beleélni magukat társuk helyzetébe.

o Nem erőltetjük a kapcsolatokat, de segítjük, támogatjuk a gyerekek egy-

máshoz való kötődését.

o Tapintatosan segítjük a visszahúzódó gyereket a kapcsolatteremtésben.

o Erősítjük a baráti kapcsolatokban a pozitív tulajdonságokat. Biztosítjuk a

lehetőségét a családból, külső környezetből hozott kapcsolatok ápolásá-

nak.

o Megtapasztaltatjuk azt, hogy a közösen végzett tevékenység örömteli,

eredményes legyen, erősítjük a „mi-tudat” létrejöttét.

o Minden gyereket buzdítunk arra, hogy vállaljon feladatot, fogadja el má-

sok terveit, tanuljon esetenként lemondani elképzeléseiről. Figyelemmel

kísérjük a gyermeki felelősség megnyilvánulásait.

o Hozzászoktatjuk őket a különbözőségek elfogadásához, tiszteletéhez, eh-

hez különösen meghatározó szerepet kap az óvónő és dajka, mint modell,

valamint a szülő.

o Szervezzük a különböző csoportok közötti kapcsolatokat. Ezeket, az al-

kalmakat, valamint ünnepeinket felejthetetlenné tesszük saját énekünkkel,

hangszeres játékkal, mesedramatizálással.

o Közös programokat szervezünk a szülőkkel: Karácsony, Március 15, ki-

rándulások, sport napok.

16

o Megteremtjük saját hagyományainkat.

o Megismertetjük a gyermekeket a szűkebb és tágabb környezetükkel, meg-

teremtve így a szülőföldhöz való kötődés alapját.

o Tiszteletben tartjuk a család ünnepeit, hagyományait.

o Napirendünket folyamatosság és rugalmasság jellemzi, kiküszöbölve a

felesleges várakozást, amely így a gyermek szükségleteihez igazodik.

4. 1. 4. Egészséges életmódra nevelés

Az óvodai nevelés másik fontos területe és feladata a gyermekek szükségletei-

nek kielégítése, testi-lelki szükségleteinek harmonikus összehangolása, a napi és

a heti életritmus kialakítása. Célunk továbbá az óvodai nevelés során, hogy ki-

alakuljon a gyermekben bizonyos fokú igényesség önmaga és környezete tiszta-

sága, rendje iránt. Egészséges életvitel igényének alakítása, betegség megelőzé-

se, az egészség megőrzése, óvása (mozgás, táplálkozás, öltözködés) segítségé-

vel.

Fontos feladataink:

o Megteremtjük a gyermek egészséges testi, lelki fejlődéséhez, biztonságá-

hoz szükséges belső és külső környezeti feltételeket.

o Napirendünkkel kialakítjuk a helyes életritmust.

o Szoros kapcsolatot tartunk azokkal a családokkal, akiknek gyermeke kró-

nikus betegségben szenved.

o Figyelemmel kísérjük a gyerek testi, lelki állapotát, érzékszerveinek ép-

ségét. Amennyiben rendellenességet tapasztalunk, közöljük ezt a szülő-

vel, és szakember segítségét kérjük.

o Megszervezzük a rendszeres védőnői és orvosi ellenőrzést, vizsgálatot.

o Kialakítjuk a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szoká-

sokat

o Egészségnap szervezése.

o Megismerve a család gondozási szokásait, igyekszünk azt összehangolni

az óvodai gondozás szokásaival.

17

o Megteremtjük, elmélyítjük a gondozáshoz szükséges bensőséges kapcso-

latot felnőtt és gyerek között.

o Segítünk kialakítani a gyerekben a szokást, hogy a WC-t természetes mó-

don használja, intim gondjait elmondja.

o Megalapozzuk a gyermekben a tisztaság igényét.

o Megteremtjük a kulturált étkezés feltételeit, a szabályok betartására ne-

veljük a gyermekeket.

o A tízórait, a gyermeki igényeket szem előtt tartva folyamatosan szolgál-

juk fel, ebédet és uzsonnát a csoportoknak azonos időben kínáljuk.

o Megteremtjük az étkezések természetes, derűs légkörét. Tudomásul vesz-

szük az egyéni különbségeket, különös gonddal, ha ezt betegség okozza.

o Az évszaknak megfelelően, természetes vitaminok, zöldség, gyümölcs,

rendszeres fogyasztását biztosítjuk.

o A szülők segítségével próbáljuk elérni, hogy a gyermekek ruházata ké-

nyelmes, célszerű, réteges legyen.

o A gyermeknek mindig annyi segítséget adunk, amennyire szüksége van.

o Támogatjuk önállósulásuk fejlődését

o Biztosítjuk a mozgás, levegőzés, edzés gyakori lehetőségét, saját torna-

szobával rendelkezünk, így a csoportok napi rendszerességgel 20-25 per-

cet töltenek mozgással a testnevelés foglalkozáson kívül.

o Figyelmet fordítunk a gyerek testi higiénéjére és egészségére.

o Mindennapi levegőzés biztosítása, időjárástól független.

o Mivel két óvodapedagógusunk is rendelkezik gyógytestnevelői végzett-

séggel, tartásjavító és lábizom erősítő gyakorlatok rendszeres végzésével

a deformitások megelőzését végezzük.

o Minden feltételt biztosítunk ahhoz, hogy a gyermek nyugodtan, zavarta-

lanul pihenhessen. Tudomásul vesszük az egyéni adottságokat, igényeket.

o Az udvart úgy alakítottuk ki, hogy árnyékos és napos rész egyaránt le-

gyen.

o Az udvar állandó gondozásával, virágosításával biztosítjuk a gyermekek

esztétikus környezetben való játékát.

18

o A csoportszobák berendezéseit úgy igyekszünk elrendezni, hogy minél

nagyobb tér maradjon a gyermekek mozgására, a játékokat önállóan is el-

érjék.

4. 2. A nevelést segítő korszerű óvodamódszerek alkalmazása

Az elmúlt három évben – amióta óvodavezetőként dolgozom –, arra törekedtem

és ösztönöztem kollégáimat, hogy minél több korszerű óvodai módszerrel is-

merkedjenek meg, és alkalmazzák azokat nevelésük során. Az óvodai integráci-

ós pályázatnak köszönhetően az elmúlt egy évben testületünk két 30 órás akkre-

ditált továbbképzésen is részt vett. Az első ilyen képzés a „Kooperatív tanulási

technikák”, a másik „Projekt pedagógia”.

4. 2. 1. Kooperatív tanulási technikák

A kooperatív tanulási tréningen hallottak alapján kollégáimmal megerősített

bennünket az előadó, hogy az óvodában eddig is alkalmazott kis csoportos, ta-

pasztalat útján szerzett tudás az, ami célra vezető. A tréning során megtanulhat-

tuk azt, hogy az egymásra utaltság, az egymás segítése rendkívül fontos, és ezt

kell megtanítanunk a gyermekeknek, hogy akár az iskolai élet, akár később a

munkavállalás során megállják helyüket a társadalomba. A szociális űrt, amivel

az óvodába érkeznek a gyerekek, sajnos ma már nekünk kell betöltenünk. A csa-

ládok szerkezete megváltozott, a válások következtében egyre több a csonka

család. A külvilág felé zárkózottak a családok, anyagi helyzetük válságos és

ezért is keveset foglalkoznak gyermekeikkel, akik ez által többnyire a televízió

elé kényszerülnek. A televízióban látottak többnyire antiszociális tartalmakkal

bírnak, rengeteg a gyerek műsorokban az erőszak, és a televízió bekapcsolásával

a család kommunikációja pusztolóban van. Ezeket a problémákat mi, óvodape-

dagógusok nap mint nap tapasztaljuk, a gyermekekkel folytatott beszélgetéseink

és játékuk során.

A kooperatív tanulás négy alapelve: építő egymásrautaltság, egyéni felelősség,

egyenlő részvétel, párhuzamos interakciók. Ha a négy alapfeltétel közül valame-

lyik nem érvényesül, akkor nem beszélhetünk kooperatív tanulásról.

19

A párhuzamos, vagyis egyidejű interakció során a gyerekek együttműködnek a

tevékenység során ezért hatékonyabb a tanulás. Az óvodában a gyermekek közti

páros munkát nem minden esetben lehet alkalmazni, de a csoportosat igen, és

így lehetőség nyílik az óvónőnek arra, hogy minden gyermekkel egyénre szabot-

tan foglalkozzon.

Az építő egymásrautaltság is alkalmazható az óvodai munka során, mivel a

gyermekeket arra neveljük, hogy a feladatokat egymás között felosszák és gyen-

gébb képességű társaiknak segítsenek, hogy a csoport minél eredményesebben

oldjon meg egy feladatokat.

Az egyéni felelősségvállalásnak a feladat tartalmától és az alkalmazott koopera-

tív módszertől függően több formája is lehet. Az egyik az úgynevezett „pontfe-

lelős” a másik a „feladatért felelős” módszer. Az óvodai nevelés során a felada-

tért felelős módszert tartjuk alkalmazhatónak, ahol a csoportban tevékenykedő

gyermekek azonos feladaton dolgoznak, de munkamegosztás van, és mindenki a

saját részfeladatáért felel.

A részvétel a megismerési folyamat szerves része. A gyermekek akkor sajátítják

el az ismereteket, ha interakcióba lépnek egymással, és magával az ismeret-

anyaggal. Az egyenlő részvételt általában a következő módon lehet elérni: a sze-

repek elosztásával és a munkamegosztással. A szerepelosztás részvételi normá-

kat alakít ki. A gyermekek így nemcsak szereplésre kapnak lehetőséget, de azt is

elvárjuk tőlük, hogy hozzájáruljanak a munkához. A munkamegosztásra épülő

módszert, legkedvezőbben feladatkörök kialakításával érhetjük el. Ezt a mód-

szert a 3/a. és 3/b. számú mellékletben, megtalálható tervezetben és képekkel

mutatom be.

4. 2. 2. Projektpedagógia

Projektpedagógiával először 2004-ben Körmöci Katalin továbbképzésén talál-

kozott két kollégám, melynek címe „Hová bújhat a matematika?”. Sajnos akkor

nem épültbe a mindennapi életbe, ezért is tartottam fontosnak, hogy az egész

testület elvégezze a 30 órás továbbképzést és azonos elvek szerint folytassuk

munkánkat tovább.

20

Néhány gondolat, hogy mi a projekt, projektpedagógia, mik az előnyei az óvodai

nevelés folyamatában.

„A projekt tervet, tervezést, feladatot jelent. Egy probléma kifejtése a probléma

optimális megoldásáig. Más megfogalmazásban a projekt valamilyen cél által

vezérelt, eredményesen együtt alkotó tevékenység.” (Projektpedagógiai kézi-

könyv, Görög Katalin, Varga Éva)

A projekt módszer tehát a gyermek érdeklődésére, a pedagógus és a gyermek

közös tevékenységére épülő módszer, amely a megismerési folyamatot projektek

sorozataként szervezi meg.

Néhány megkülönböztető jegye:

o Nagyfokú szabadság, amelyet a gyermekek számára biztosít a célok kivá-

lasztásától egészen az elkészült produktum értékeléséig.

o Tevékenységben valósul meg.

o Teljes, mert a témával kapcsolatban a lehető legtöbb összefüggés felszín-

re kerül.

o Időtartama lehet rövidebb, hosszabb (nap, hét, hónap, vagy akár több hó-

nap)

o Természetes együttműködésre épül az óvodapedagógus-gyermek és a

gyermek-gyermek között.

o A gyermekek aktív részvétele biztosított, mert ők maguk választották a

témát

o Konkrét, a mindennapi életből vett problémák közös megoldással történ-

nek.

o A tevékenységben integrált műveltségtartalmak sokoldalú tapasztalatok

szerzését teszik lehetővé.

o Kollektivizál és individualizál, mert közös tervezésben, szervezésben,

végrehajtásban és ellenőrzésben együttműködésre, összedolgozásra,

munkamegosztásra, kooperativitásra sarkallja a gyermekeket, ugyanakkor

mindenki kiválaszthatja magának a „testhez álló” feladatot a közös cél el-

érése érdekébe.

21

Előnyei az óvodai nevelés folyamatában:

o A projekt módszer meghagyja a világ egy és oszthatatlan voltát, és a tel-

jesség élményével tölti el a gyermeket

o Élethelyzetekben adódó tapasztalatszerzésre alkalmas.

o A tevékenységbe integrálódnak, rendeződnek a műveltségtartalmak, is-

meretek és nem fordítva.

o A közvetlen környezet alapul szolgál a megismerési folyamatok fejlődé-

sének, és a gyermeki kísérletező igénynek.

o Az egyéni érdeklődés, az egyéni ütem, az önállóság és az öntevékenység

lehetőségét biztosítja, amelyek motiválóak, és amelyet az óvodapedagó-

gus kihasználhat, miközben hátérben marad.

o Harmonikus lelki alkatot eredményez a szabad önkifejezés lehetőségének

biztosításával.

o Mindig tartalmaznak választási lehetőséget, így hasznosíthatja az egyéni

érdeklődés motiváló erejét.

o A közösségi vállalkozás és az együttes tapasztalás során megvalósulhat a

munkamegosztás.

o A szenzoros, percepciós, pszichomotoros fejlődés elősegítést nyer a

konkrét tapasztalás során. (Körmöci Katalin: Projekt módszer az óvodá-

ban)

A fent említett előnyök mutatják, hogy az Óvodai nevelés országos alapprog-

ramjában megfogalmazott elveket jól szolgálja a projekt módszer. Úgy gondo-

lom, hogy ezeket a módszereket alkalmazva még nagyobb sikereket érhetünk el

minden gyermek fejlesztésében, mert az egyén, az egyéni fejlődési ütem kiemelt

szerepet kap. A 4/a. és a 4/b. számú mellékletben bemutatok egy projekttervet és

képek.

22

4. 3. Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítség-

nyújtással kapcsolatos munka

Óvodánk egész rendszere magában foglalja a védő – óvó - szociális tevékenysé-

geket.

A gyermekvédelmi tevékenységet az ÁMK gyermekvédelmi megbízottja látja el

óvodánkban. A csoportban dolgozó óvónők segítségével feltárják a családok,

gyermekek szociális helyzetét.

A környezetünkben élő családok szociális gondjait az óvodába járó gyermekek

helyzete jelzi. Ezért nagyon fontos, hogy a családlátogatások tapasztalatait a

munkatársak megbeszéljék az ÁMK gyermekvédelmi felelősével, és szükség

esetén jelezzék a felmerülő problémákat.

A gyermekvédelmi munka fő feladata a prevenció, a segítségnyújtás jelenti,

amelyre a humánum, a megértés, a támaszadás, szeretetpótlás jellemző. Elvünk,

hogy a gyermeknek a legjobb helye a családjában van, és az a feladatunk, hogy

lehetőségeinkhez mérten a családot segítsük abban, hogy olyan szintre emelked-

hessen, hogy alkalmas legyen gyermeke megfelelő nevelésére.

Fontos feladataink:

o A családlátogatás tapasztalatairól feljegyzést készítése.

o Minden óvodapedagógus jól végezze gyermekvédelmi feladatait, külön-

leges felelősséggel foglalkozzék a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrá-

nyos helyzetű gyermekekkel.

o Bevonjuk gyermekvédelmi munkánkba a községben dolgozó gyermekjó-

léti szolgálat felelősét.

o A gyermekek családban történő nevelését segítő ellátást a gyermek csa-

ládjának helyzetéhez, szükségleteihez igazodóan kell nyújtani.

o A törvények változásáról, értelmezéséről óvodapedagógusaink segítséget

nyújtsanak a szülőknek.

o Rendszeres gyermekvédelmi támogatásra javasoljuk azokat a családokat,

akik erre rászorulnak, hogy a gyermek nevelése továbbra is családban le-

gyen biztosítva.

23

o Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra javasoljuk azokat a szülőket,

akik időszakos fenntartási gondokkal küzdenek.

o Ruhát és egyéb gyermekfelszerelést gyűjtünk. Bolhapiacot tartunk, ahol

cserébe vagy csekély anyagi érték ellenében válogathatnak a szülők

gyermekeik számára. Az összegyűlt pénzt olyan óvodai kirándulásra

használjuk fel, amit a szülő fizet. Így az ilyen rendezvényeinkre is elvisz-

szük azokat a gyermekeket, ahol a szülőknek ez gondot okozna.

o A védőnő bevonásával „Egészség-nap” szervezése az óvodában.

o A védőnő segítségével évente kétszer a gyermekek állapot felmérését el-

végezzük.

o Az egészséges életvitel kialakítása érdekében orvosi-fogorvosi vizsgálat

megszervezése.

4. 4. Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel

4. 4. 1. Gyermekjóléti, családsegítő szolgálat

Az óvodában folyó munka bemutatásával, a gyermekjóléti, családsegítő szolgá-

lat munkatársával közösen a szülők támogatása, erőforrásaik feltárása a legfon-

tosabb közös célunk.

Fontos feladataink:

o Konzultációk alkalmával a rászorulók minél előbbi megsegítése.

o Folyamatos kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálat és a rászorulók kö-

zött.

o A szülőket megismertetni a törvények adta lehetőségekre.

o Adományok gyűjtése – adományozás

24

4. 4. 2. Védőnői hálózat

Fontos feladataink:

o A védőnővel a kapcsolat tartás legfontosabb feladata, hogy pontos adat-

bázishoz jusson az óvodavezető, melyből a községben született gyerme-

kek adatait kigyűjtheti.

o A védőnő családlátogatásai során betekintést nyer a családok életébe és

felhívja az óvodavezető figyelmét az esetleges problémákra az óvodába

kerülő gyermekekről.

o Minden halmozottan hátrányos helyzetű gyermek minél előbbi óvodai

nevelésének megkezdése.

4. 4. 3. Szakmai szolgáltatók

Folyamatos kapcsolattartásra törekszünk a nevelési tanácsadóval, tanulási ké-

pességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottsággal. A logopédussal és a

gyógypedagógussal hetente konzultálunk a gyermekek fejlődéséről.

Fontos feladataink:

o A problémás gyermekeket minél előbb szakemberhez irányítani, szakvé-

lemény beszerzése.

o Szükség esetén gyógypedagógus biztosítása, az általa készített fejlesztési

javaslat alapján a gyógypedagógussal összhangban a gyermek fejlesztése.

o A beszédhibás gyermekek logopédushoz irányítása.

4. 5. Óvoda-iskola átmenet

Az első osztályba lépés előkészítésének hagyományai vannak intézményünkben.

Szeretnénk megkönnyíteni az átmenetet minden kisgyerek számára, hogy szo-

rongások nélkül, jókedvvel lépje át az iskola küszöbét. Szeretnénk továbbá azt is

elérni, hogy örömmel járjanak iskolába, s kezdeti érdeklődésük a tanulás iránt

hosszú ideig megmaradjon. Ez természetesen feltételezi a két intézmény – az

óvoda és iskola – szoros kapcsolatát, valamint a jó együttműködést az óvodape-

dagógusok és a tanítók között. Ez a kapcsolat az elmúlt években felerősödött,

25

óvoda-iskola átmenet munkaközösséget és a TÁMOP 3. 3. 3. keretén belül

szakmai műhelyt működtetünk az intézményben. Éves tervben határozzuk meg

kiemelt feladatainkat, és havi rendszerességgel megbeszéljük közös problémáin-

kat.

Az előkészítés és együttműködés formái:

1. Az óvoda- és iskolapedagógusok kapcsolattartása egymással

o Az óvoda és iskolapedagógusok folyamatos kapcsolattartása

o Közös megbeszélések egy-egy aktuális témáról.

o Külső előadó bevonása, felvetődő, mindenkit érdeklő téma esetén

2. Az óvoda- és iskolapedagógusok kapcsolattartása a gyerekekkel

2.1. A leendő elsőosztályos tanítók látogatása a nagycsoportban:

o Foglalkozások megtekintése

o Látogatás játékidőben

o Bekapcsolódás a gyerekek játékába

2.2. Iskolanyitogató: játékos foglalkozást tartanak a leendő első osztályosok-

nak a tanítók az iskolában.

2.3. Az óvónők látogatása az őszi- tavaszi nyílt napokon az első osztályban.

Figyelemmel kísérik a gyerekek fejlődését.

2.4. A nagycsoportosok látogatásai az iskolában:

o Ismerkedés az iskola helyiségeivel, udvarával

o Ismerkedés az iskolában dolgozókkal

o Ízelítő az elsősök tanóráiból

2.5. Az első osztályosok visszalátogatnak az óvodába évente többször.

o Karácsonykor és gyermeknapon az óvodapedagógusok mese dramatizálá-

sa.

o Közös játék az óvodában, óvó nénikkel, kisebb pajtásokkal.

2.6. A tanítónők látogatása az óvodai nyílt napokon

3. Az óvoda- és iskolapedagógusok kapcsolattartása a szülőkkel

o Évente egy-két alkalommal hívjuk e rendezvényünkre a nagycsoportos

gyerekek szüleit az óvodába. Ezeken, az alkalmakon a szülők aktuális

26

témákról beszélgethetnek szakemberekkel (pl.: Nevelési Tanácsadó fel-

adatai, iskolaérettség, tudnivalók az első osztályról)

o A leendő tanítók szülői értekezletet tartanak a nagycsoportosok szüleinek

tavasszal, az iskolába lépés előtt.

o A leendő első osztályosokat a tanító nénik a tanévkezdés előtt megláto-

gatják.

4. Iskolaotthon

o Mivel 1-3 évfolyamon iskolaotthonos oktatás-nevelés folyik, a tanítók

gondoskodnak arról, hogy a bekerült kisgyerekek fokozatosan életkori sa-

játosságaikat figyelembe véve állhassanak át az iskola időbeosztására.

o Az iskolai tantermeket úgy rendezik be a tanítók, hogy hasonlítson az

óvodai csoportszobára, s biztosítva legyen a gyerekek megszokott pihe-

nése is.

4. 6. Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés

A gyermek fejlődése és az óvodai nevelés szempontjából a család egyaránt

meghatározó tényező. A kultúra értékeit reprezentáló család a gyermekek neve-

lésének legkedvezőbb színtere. A tágabb értelembe vett tanulási folyamat, az

utánzás, az érzelmi azonosulás és az értékek, elvárások beépülése a személyi-

ségbe, kezdetben kizárólag a családban zajlik. A gyermek hároméves korától a

tankötelezettség kezdetéig a családi nevelést kiegészíti az intézményes óvodai

nevelés.

Ahhoz, hogy a gyermek fejlődése érdekében együtt tudjunk tevékenykedni a

szülőkkel nagyon fontos a család és az óvoda közti pozitív viszony kialakítása.

Fontos feladataink:

o A családok megismerése, a velük való szoros nevelői együttműködést.

o Céltudatos családlátogatások.

o A szülők javaslattevő, véleményező és kezdeményező szerepének érvé-

nyesülése.

27

o A szülők tájékoztatása nevelési elképzeléseinkről, módszereinkről, terve-

zett eseményeinkről, programjainkról.

o Különös figyelemmel, tapintattal és realitással adjunk tájékoztatást a szü-

lőnek saját gyermekéről. Éreztessük, hogy a segítőszándék vezérel ben-

nünket!

o A családdal kapcsolatos minden információnkat diszkréten kezeljük.

o Lehetővé tenni a naponkénti rövid, lényeges közlésekre szorítkozó párbe-

szédet.

o Nyílt napok alkalmával, módot kell adni arra, hogy a szülő a csoportban

megfigyelhesse gyermekét. A nevelői és szülői igények kielégítése érde-

kében biztosítanunk kell a négyszemközti beszélgetések lehetőségét.

o Figyelemmel kell kísérni a családok életében bekövetkező változásokat.

o Különös gonddal kell felkészülnünk az új gyermekek befogadására, be-

szoktatására.

o Lehetővé tenni a szülőnek, hogy segítse gyermeke beilleszkedését.

o Be kell vonni őket a programok szervezésébe, lebonyolításába, szorgal-

mazzuk azokon való részvételüket. (Pl.: gyermeknap, kirándulások, vásá-

ri portéka készítése, nyílt napok, stb.)

o Folyamatosan keresnünk kell a kapcsolattartás bővítésének lehetőségét.

Együttműködés formái:

o Együttes tevékenység a befogadás folyamatában: lehetőséget adunk a

szülőknek, hogy gyermekük beszoktatását az óvodai közösségbe a saját

és gyermekük igénye alapján megválaszthassák. Támogatjuk azt, hogy

akár több napon keresztül együtt ismerkedjen a szülő és a gyermeke az

óvodai élettel. Így könnyebbé válhat az elválás, a szülő biztonságban tud-

ja gyermekét, s a gyermek nem „traumaként” éli meg az óvodába lépést.

o Családok látogatás: A kiscsoportos – vagy nagyobb korban – gyermeket

óvodába kerülésük előtt meglátogatjuk otthonukban, hogy otthonukban

találkozzanak velünk először. A halmozottan hátrányos helyzetű és ve-

28

szélyeztetett gyermekek családját minden évben felkeressük. A további-

akban csak szükség esetén végzünk családlátogatást.

o Szülői beszélgető-kör: Közvetlen hangú beszélgetések, melyeken a gye-

rekekkel kapcsolatos nevelési témákat dolgozzuk fel, nevelési tapasztala-

tokat beszélünk meg, módszertani ajánlásokat cserélünk (óvónő és szülő

egymás közt is), konkrét problémahelyzeteket oldunk meg. Aktív segítői

vagyunk egymásnak.

o Nyílt napok: A bemutató jellegű foglalkozások az évek során átalakultak

közös szülő – gyermek - óvónő jó hangulatú, családias jellegű tevékeny-

ségévé. Tevékenykedés közben több tapasztalatot szerzünk a szülő-

gyermek viszonyáról, mintát láthatnak egymáshoz való viszonyulásuk-

hoz.

o Fogadóórák: A szülők igénye szerint bármikor lehetséges, de a halmo-

zottan hátrányos helyzetű gyermekek szüleit háromhavonta hívjuk. Al-

kalmat ad a személyes kapcsolat kialakítására, megismerjük a szülőt, a

szülő megismer bennünket. A beszélgetések alkalmával betekintést nyer-

hetünk a szülő-gyermek kapcsolatába. A szülők nevelési elveit megis-

merhetjük, tájékozódhatunk arról, hogy ő mit tart fontosnak gyermeke

nevelésében. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szüleit há-

romhavonta, a többi gyermek szüleit évente tájékoztatjuk gyermekük fej-

lődési szintjéről.

o Közös kirándulás a szülőkkel: Minden évben a nyári szünet előtt kirándu-

lást szervezünk a nagycsoportosoknak és szüleiknek, ezzel köszönünk el

egymástól.

o Gyermek hét: Május utolsó hetében szervezzük, minden nap más prog-

rammal várjuk a gyermekeket és a szülőket. (pl.: sport nap, tűzoltó bemu-

tató, mesedramatizálás, közös kirándulás a közeli erdőbe)

29

4. 7. Nevelőtestület együttműködése

A nevelési feladatok megoldása, a nevelőmunka hatékonysága érdekében a ne-

velésben résztvevők jó együttműködése, a célok-feladatok megbeszélése szük-

séges.

Fontos feladataink:

o Hospitálás az óvodapedagógusok között, a szakmai munka minőségének,

hatékonyságának, eredményességének fokozása.

o Esetmegbeszélések. Gyors és személyre szóló információáramlás.

o Továbbképzéseken való részvétel, az ott tanultak feldolgozása, alkalma-

zása.

o Jól működő csapatmunka.

o A gyermekek fejlődésének nyomon követése, fejlődési napló összeállítá-

sa. Minden gyermek önmagához képest kell, hogy fejlődjön, és saját

szükségleteinek megfelelő fejlesztésben részesüljön.

o A szülőkkel való kapcsolat tartás módjainak bővítése.

4. 8. Az óvodavezető feladatai a halmozottan hátrányos helyzetű gyer-

mekek óvodáztatása során

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolai sikerességének záloga a

megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatásuk. Első és legfontosabb feladata

minden óvodavezetőnek, hogy felismerje azt a tényt, hogy megváltozott szűkebb

és tágabb társadalmi környezetünk, egyre több hátrányos helyzetű és halmozot-

tan hátrányos helyzetű gyermek kerül óvodáinkban. Felelősek vagyunk a jövő

nemzedékéért, és segítenünk kell az arra rászorulóknak, mert sok esetben már 3

éves koruktól ránk vannak utalva.

Fontos feladataink:

o Teljes körű, minél hosszabb ideig tartó óvodai nevelés biztosítása.

o Vegyes korcsoportok kialakításával a halmozottan hátrányos helyzetű

gyermekek arányos elosztása.

o A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek folyamatos óvodai tartóz-

kodása, az igazolatlan hiányzások minimalizálása.

30

o Rendszeres igényfelmérés után, a szülők igényeinek megfelelő nyitva tar-

tás biztosítása, hogy ezzel is segítsük a munkába állásukat.

o Az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezmény betartása, különös tekin-

tettel:

2. cikk: „Minden államnak tiszteletben kell tartania a

gyermekek jogait függetlenül a gyermek vagy családja fajától,

színétől, nyelvétől, vallásától, és politikai nézeteitől.”

3. cikk: „Az összes, gyermekkel kapcsolatos tevékenység-

nek, szervezetnek a gyermekek legfőbb érdekében kell mun-

kálkodnia. A gyermeknek joga van a jóléthez szükséges vé-

delmet és gondoskodást megkapnia.”

6. cikk: „1. Minden gyermeknek joga van az élethez.

2. Minden gyermeknek joga van a lehető legteljesebb mérték-

ben kibontakoztatni személyiségét.”

26. cikk: „Minden gyermeknek joga van a szociális biz-

tonsághoz, a szociális juttatásokhoz.”

27. cikk: „A gyermeknek joga van a megfelelő testi, szel-

lemi, lelki és társadalmi fejlődéshez.”

28. cikk: „A gyermeknek joga van az oktatáshoz. Az alap-

fokú oktatásnak mindenki számára kötelezőnek és ingyenesnek

kell lennie.”

29. cikk: „A gyermeknek joga van olyan oktatásban része-

sülnie, amely egyaránt irányul a gyermek képességeinek fej-

lesztésére, valamint a béke, a barátság, az egyenjogúság és a

természeti környezet iránti tisztelet tanítására.

31. cikk: „A gyermeknek joga van a játékhoz, a pihenés-

hez, a szabadidőhöz, és ahhoz, hogy olyan tevékenységeket

végezzen, amit a legjobban kedvel.”

31

5. Várható eredmény a tudatosan felépített integrációs, intézményi

fejlesztési cselekvési feladatterv megvalósítása után

„Talán egy kicsit meglepő, hogy tanulmányomat egy mesével kezdtem, de a téma mondanivaló-

ját a lehető legjobban tükrözi. Napjainkban egyre többször fedezhetjük fel, hogy a gyermekek

egy része valamilyen…..korláttal küszködik. Feladatunk, megoldást találni ezen gyermekek

problémájára, ami nem könnyű feladat.”(Vö.: Fogadni vagy befogadni?)

Mindannyian tudjuk, akik ezzel a korosztállyal (3-7 évesek) szakemberként fog-

lalkozunk, vagy éppen szülőként figyeljük vagy figyeltük sajátunkat, hogy ez az,

az időszak, mely a legtöbb változást hordozza magában. Fizikai, szellemi és lel-

ki átalakulások sorozatán mennek keresztül a gyermekek, s személyiségük ki-

alakulására, későbbi, felnőtt viselkedésükre is meghatározó lehet ez a kritikus

időszak. Az óvodáskor – az a kor, amikor még minden lehetséges, és amikor ta-

lán minden eldől.

Ezért is tartom rendkívül fontosnak, hogy nevelőtestületünk minden tagja elkö-

telezett legyen munkája során, hogy a rábízott gyermekeket tudásával maximáli-

san nevelje, fejlessze. Tudatos és sikeres személyiségfejlesztés csak a gyermeki

személyiség ismeretében lehetséges, ez nevelésünk alapfeltétele. Ismernünk kell

a gondjainkra bízott gyermekek világát, egyediségét. A gyermeki személyiség

maximális tiszteletben tartása mellett fontos szempont a differenciált fejlesztés,

egyéni foglalkoztatás. Valamennyi óvodásunk számára biztosítjuk a saját, egyé-

ni fejlődési ütemének megfelelő fejlesztést, tehetségének felfedezését, kibonta-

kozását, ezekhez gazdag programokat, változatos tevékenységeket kínálva.

Nagy figyelmet kell fordítanunk a lassabban fejlődő, lemaradó, hátrányos hely-

zetű, halmozottan hátrányos helyzetű, beilleszkedési,- magatartási,- és tanulási

zavarral küzdő, sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésére.

Ezért is gondolta úgy nevelőtestületünk, hogy részt vesz az oktatási és kulturális

miniszter által rendeletben szabályozott óvodai fejlesztő programjában.

32

Közösen elkészítettük az óvoda integrációs feladattervét. (Megtalálható a 6.

számú mellékletben.) Ennek alapját a helyi nevelési programunk biztosítja,

megvalósítását pedig óvodapedagógusaink elkötelezettsége és hozzáértése.

Testületünk tudásával, akaratával, gondoskodásával a nevelőmunka minden te-

rületén biztosítja a gyermeki személyiség tiszteletét, elfogadását, szeretetét,

megbecsülését. A gyermeket bizalom övezi. Alapvető szándékunk a derűs, elfo-

gadó, szeretetteljes és családias légkör kialakítása, amely szükséges ahhoz, hogy

a szülők nyugodtan bízhassák ránk gyermekeiket.

Kiemelt fontosságú a szülők, óvodapedagógusok közötti pozitív, elfogadó,

együtt tevékenykedő kapcsolat folyamatos fenntartása, alakítása. Napjainkban a

minőségi munka előtérbe kerülésével ez fokozottabban érvényesül. Lényeges

feladatunk az ingergazdag környezet biztosítása, hogy alkalmat és lehetőséget

adjunk a gyermekek és a szülők számára is a különböző tevékenységekkel való

megismerkedésre, azok gyakorlására. Ha a szülők megismerik munkánkat, bi-

zalmukba fogadnak bennünket, úgy elfogadják javaslatainkat, tanácsainkat

gyermekük nevelésével kapcsolatban.

A folyamatos intézményi fejlesztés és a környező társadalom kihívásainak eleget

téve arra törekszünk, hogy partnereinkkel széleskörű, jól működő kapcsolatot

építsünk ki, figyelembe véve és mérlegelve igényeiket, elvárásaikat. Testüle-

tünkre jellemző szakmai igényesség feltétele, az eredményes, megújulásra kész

nevelői magatartás, munka.

* * *

Dolgozatom az integrációról, a hátrányos helyzet enyhítéséről, leküzdéséről, az

esélyegyenlőség biztosításáról szól. E témával kapcsolatos elkötelezettségemből

fakadóan a soraimból könnyen olyan következtetést lehet levonni, hogy a vázolt

célkitűzések viszonylag egyszerűen elérhetők, megvalósításuk kisebb erőfeszí-

téssel biztosíthatók.

Tudom, hogy sajnos ez nem így van.

Társadalmunk, és ezen belül a pedagógus társadalom is erősen megosztott. Je-

lentős azoknak a száma, akik az alapkérdésekkel sem értenek egyet. Sugallhatja

33

ez számukra a világnézetük, helyenként politikai vagy szakmai meggyőződésük,

így a közel egységes gondolkodástól és elkötelezettségtől még nagyon messze

vagyunk.

Visszatartó erőnek tartom, azokat a nem ritka hangokat, amely szerint a lemaradt

rétegek integrációja a jelen kor pedagógiai divatja, minden erőfeszítés hiábavaló,

mert az esélyegyenlőtlenség folyamatosan újratermelődik.

Természetesen hátrányos helyzetű rétek mindig lesz, de már az is jelentős társa-

dalmi előrelépés lenne, ha az a színt, amelyről a lemaradt rétegeket el kell moz-

dítanunk, a jelenleginél magasabb lenne.

Pedagógus körökben érzékelhető visszatartó erő a kényelmesség is, hiszen egy

alaposan átgondolt pedagógiai gyakorlat az óvónőktől már a felkészülés idősza-

kában is az átlagosnál nagyobb időráfordítást, erőfeszítést, a gyakorlat pedig kö-

rültekintőbb, tudatosabb, szorgalmasabb munkát igényel.

Mindezek mellett sem mondhatunk le célkitűzéseink megvalósításáról. Az opti-

mizmus nélkülözhetetlen. Ezt erősíti az a tény is, hogy a pedagógiai gyakorlat-

ban nagyon sok olyan alapgondolat és eljárás teljesen természetessé vált a XXI.

század elejére, ami néhány évtizeddel ezelőtt még teljesen elképzelhetetlen volt.

Ezért értékeinket megőrizve, a fejlődőképesség igényét szem előtt tartva,

együttműködő szülői háttérrel, kiegyensúlyozott gyerekeket nevelve szeretnénk

a jövőben is gyakorolni hivatásunkat.

Szeretnénk jó csapatmunka szellemben innovatív módon, azonos elveket vallva

és gyakorolva a gyermekeket egyéni készségeiknek és képességeiknek kibonta-

koztatásával olyan szintre juttatni, ami alapját képezi az iskolai közösségbe tör-

ténő beilleszkedésüknek.

34

6. Irodalomjegyzék

Az óvodapedagógus szerep kihívásai - Feróné Komolay Anikó: A cigánygyerekek

szüleivel való együttműködés, mint szerepkihívás

Trezor Kiadó, Bp. 2004.

Bakonyi Anna: A család, mint óvodahasználó meghatározó szerepe a gyermekneve-

lésben

In: Villányi Györgyné (szerk.) Óvodavezetők Kézikönyve V. kötet.

Okker Kiadó, 1997.

Dr. Bakonyi Emőke: A családi szocializáció és személyiségzavarok

Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999.

Budapesti Nevelő – A fővárosi pedagógiai intézet szakmai folyóirata

Bp. 2003/2

Dég Község Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés

2009

ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezmény

Görög Katalin – Varga Éva (szerk.): Projektpedagógia kézikönyv

Ec-pec alapítvány, 2003.

Helyi Óvodai Nevelési Program: Általános Művelődési Központ Bóbita Egységes

Óvoda – Bölcsőde Dég, 2008.

Illyés Sándor: Gyógypedagógiai alapismeretek

Tankönyvkiadó, Bp. 2000.

Kemény István – Janky Béla – Lengyel Gabriella: Magyarországi cigányság 1971 –

2003. Gondolat – MTA, Budapest. (2004)

Körmöci Katalin: Projekt módszer az óvodában

2004

Ladányi János: Szociális és etnikai konfliktusok – Tanulmányok a piacgazdasági

átmenet időszakából (1987-2005)

Ú.M.K, Bp.2005.

Ladányi János - Szelényi Iván: A kirekesztettség változó formái

Napvilág Kiadó, Bp. 2004.

35

Murányi – Kovács Endréné – Kabainé Huszka Antónia: A gyermek és serdülőkori

személyiségzavarok pszichológiája

Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998.

Nuszplné Vágvölgyi Ágnes: Fogadni vagy befogadni

Fejlesztő Pedagógia 2010/1. szám

Pethő Melinda (szerk.): Kooperatív tanulás tréninganyag

Ec-pec alapítvány, 2003.

Veczkó József: A gyermek és ifjúságvédelem alapjai

APC Stúdió, Gyula, 2000.

1993. évi LXXIX. közoktatásról szóló törvény

36

7. Mellékletek

1. Kistérségünk óvodáinak néhány adata (grafikon) ................................. 37

2. Képek (1) óvodánkról ............................................................................ 38

3. Anamnézislap ........................................................................................ 39

4.a. Projektterv – Március 15. ....................................................................... 43

4.b. Képek a Március 15. projektről .............................................................. 44

5.a. Projektterv – Farsang .............................................................................. 45

5.b. Képek a Farsang projektről .................................................................... 46

6. ÁMK Bóbita Egységes Óvoda-Bölcsőde éves integrációs, intézmény-

fejlesztési cselekvési feladatterve ........................................................... 47

37

Az Enyingi kistérség óvodáinak adatai (2010)

1. számú melléklet

38

2. számú melléklet

39

Anamnézislap

A gyermek neve:…………...…………………………Beceneve: ..........................................

Születési ideje, helye: ..............................................................................................................

TAJ száma:……………………………………………Telefonszám: ....................................

Lakcíme: ..................................................................................................................................

Apa neve:………………………………………………..Kora: ..............................................

Foglalkozása:…………………………………………Iskolai végzettsége: ...........................

Anya lánykori neve:…………………………………..Kora: .................................................

Foglalkozása:………………………………………….Iskolai végzettsége: ..........................

Testvérek neve, kora: ...............................................................................................................

.................................................................................................................................................

Ki viheti haza az óvodából?.....................................................................................................

Önállóan megy-e haza? ...........................................................................................................

Együtt élnek-e a szülők? ..........................................................................................................

Ha, nem a szülőknél lakik a gyermek, ki neveli? ....................................................................

Miért?....................................................................................Mióta? .......................................

Kivel osztja meg a gyermek a szobáját? ..................................................................................

A szülők hányadik gyermeke? .................................................................................................

Születési körülmények:

időre született – sima szülés – koraszülés – komplikációk léptek fel

Szüléssel kapcsolatos egyéb megjegyzés: ...............................................................................

.................................................................................................................................................

Szopott-e:…………………………………………….Meddig? .............................................

Étvágya: jó – közepes – rossz Válogat: igen – nem

Önállóan étkezik? Igen – nem – segítséggel Használ-e cumisüveget? Igen – nem

Milyen evőeszközöket használ? Kanál – villa – kés – merőkanál

3. számú melléklet (1)

Tel.: 25/238-814

Mobil: 70/ 456-05-23

Gazdasági iroda és fax: 25/505-290 Web: www.drkovacs-deg.sulinet.hu

E-mail: erdelyinejrozsa@freemail.hu

Általános Művelődési Központ

Bóbita Óvodája

8135 Dég

Széchenyi út 53. DDÉÉGG

40

Mely ételeket nem eszi meg? ..................................................................................................

Egészségéről általában:

keveset beteg – gyakran beteg – rendszeres kórházi kezelést igényel

Van-e valamilyen betegségre hajlama? ...................................................................................

Állandó gyógyszerszedő-e?.........................Miért?................................Mit? ..........................

Allergiás- e valamire?

Étel:………………………………Gyógyszer: .......................................................................

Növény:………………………….Állat: ................................................................................

Házi por:………………………Pollen: ...................................................................................

Egyéb: ......................................................................................................................................

Érte-e valamilyen nagyobb baleset, sérülés, betegség, műtét? ................................................

.................................................................................................................................................

Hajlamos-e a gyermek a hirtelen felszökő magas lázra? igen – nem

Szobatiszta-e? igen – nem Önállóan használ –e WC-t? igen - nem

Fáradékony-e általában? igen – nem

Alvása: jó, nyugodt – rossz, nyugtalan Este szívesen lefekszik? Igen – nem

Hol alszik?

Saját ágyában, külön szobában – saját ágyban, szülők szobájában – közös ágyban, kivel? ...

.................................................................................................................................................

Mivel alszik?

Cumi – cumisüveg – takarócska – rongyocska – baba, kedvenc játék – pelenka – egyéb

Hogyan játszik a legszívesebben?

Egyedül – gyerekekkel – felnőttekkel – hangosan – szaladgálva – csendben – elmélyülten

– mindegy

Hogyan reagál, ha a játékát valaki elveszi?

Sír – kiabál – panaszra megy – üt, harap – visszaveszi – nem érdekli

Melyek gyermeke kedvenc játékai?

Baba – főzőcske – társasjáték – homokozás – kirakó – építő, – egyéb: ..................................

.................................................................................................................................................

Jobb vagy bal kezes?................................Ha bal kezes történt-e kísérlet az átállításra? .........

.................................................................................................................................................

3. számú melléklet (2)

41

Véleménye szerint gyermeke: jó kedélyű – nyugodt – kiegyensúlyozott – élénk – zárkózott

– közlékeny – okos – türelmes – érzékeny – lassú – gyors – sértődős - makacs – közömbös

– huncut – ingerlékeny – szófogadó – engedetlen – eleven – kötelességtudó – kapkodó

Egyéb: ......................................................................................................................................

Hogyan fejezi ki haragját?

Sír – kiabál – földhöz vágja magát – tárgyakat dobál – megüt másokat – elbújik,

Egyéb: ......................................................................................................................................

Hogyan nyugtatható meg a legjobban?

Karban, ölben simogatással, jó szóval – erélyesen kiabálva – nem véve róla tudomást

Egyéb: ......................................................................................................................................

Erős félelmei vannak-e? igen – nem

Ha van mi az? (sötét, zaj, jármű, kutya, dörgés-villámlás) .....................................................

Vannak-e tartós szokásai?

Ujjszopás – cumizás – gallér, más ruhanemű szopogatása – körömrágás

Egyéb: ......................................................................................................................................

Mikor és milyen módon szokták jutalmazni, dicsérni? ...........................................................

.................................................................................................................................................

Mikor és milyen módon szokták fegyelmezni, büntetni?

Nem veszik tudomásul – „haragszanak” – szidás – megvonás (pl. rágó) – testi fenyítés –

helyre kell hoznia hibát. Egyéb: ..............................................................................................

Van-e idejük beszélgetni a gyermekkel? Igen – nem – ritkán

Milyen a kapcsolatteremtése idegenekkel? Barátkozó – visszahúzod, félénk – elutasító

Egyéb: ......................................................................................................................................

Mivel tölti a szabadidejét a család leggyakrabban: .................................................................

.................................................................................................................................................

Mit közölne még velünk, gyermekével kapcsolatban? ............................................................

.................................................................................................................................................

Dég, 2009. augusztus

…………………………………… ……………………………………

szülő óvodapedagógus

3. számú melléklet (3)

42

A családi körülményekben bekövetkezett változások az óvodai élet során:

dátum: esemény:

………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………

…………..................................................................................................................................

..................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................

3. számú melléklet (4)

43

Micimackó csoport Téma: Március 15. (kooperatív csoportmunka) Időpont: 2010. március 10.

Fejlesztendő képességek: finommotorika, kreativitás, verbális emlékezet, kommunikációs készség, szem – kéz koordináció, szín – és for-

maérzék, képalakítás, figyelem, együttműködés, értelmi képességek fejlesztése, érzelmi, esztétikai nevelés, hazafiságra, a haza szeretetére

nevelés

Mozzanatok Feladatok Módszer Eszköz Visszajelzés

Ráhangolás

vár összerakása, tetejére nemzeti színű lobogó

színezés (lovas huszár)

zenehallgatás: toborzó dalok

mese: Bem apó kisdobosa

versek Március 15.-ről

Előzetes tudás előhívá-

sa

beszélgető kör

Mi jut eszedbe Magyarországról?

tablók készítése: A mi országunk, A mi falunk

Szóforgó

Térképek, földgömb

Magyarország társasjáték

Csoportalakítás

Azonos színű társak keresése, hang nélkül csoportok kialakí-

tása:

piros – festés

fehér – plakát

zöld – huszárok

Metakommunikáció:

Csoportosuljatok – játék

Öntapadós papíron: piros,

fehér, zöld

Buzdítás

Segítségadás

Feldolgozás

A választott csoportokban a tevékenységek megkezdése.

Képek festése – rajz kifestése

Plakát készítése – Március 15.

Huszárforma kivágása, színezése

Tevékenykedtetés

Festés

Képek válogatása, vágás, ragasz-

tás

Vágás, színezés

Festék, ecset

Képek, olló, ragasztó

Ceruza, olló, színes ceruza

Dicséret

Buzdítás

Segítségadás

Ellenőrzés, értékelés A pedagógus folyamatosan ellenőrzi és értékeli a

munkafolyamatot

A plakáttal és a képpel a csoportszobánkat dekorál-

juk

A „huszárokkal” várjáték

4/a. számú melléklet

44

4/b. számú melléklet

45

Projektterv

Farsang – Micimackó csoport

2010. február

5/a. számú melléklet

Mese – vers

- Csúfolók - Mentovics É.: Vígság legyen

- Pálfalvi N.: Farsang

- Lévay E.: Farsangi fánk - Osvát E.: Sül a fánk

- Benedek E.: A sárga kicsi kígyó

- Haj ki, kiszehaj…

- Ég a kisze…

Külső világ tevékeny megismerése

- A szülők bevonása a farsangi előkészületekbe: gyűjtőmunka

- Időjárás- és természetjósló megfigyelések, medvehiedelmek

- Farsangi népszokások felelevenítése - Beszélgető kör: „Mi leszel a farsangon?”

- Farsangi fánk sütése, karnevál

- Kiszebáb készítése

- Kiszézés, télűzés

Vizuális nevelés

- Bohóckészítés /forma körülrajzolása, vágás, díszítés/

- Bohócálarc - Szemüveg, bohócsapka – szemüveg díszítése

- Képek díszítése ujjlenyomattal /pöttyözés/, dugónyomattal

- Papírkígyó, sárkány készítése; farsangi girland

Játék

- Bohóckártya - Puzzle

- Memória

- Barkochba-játék (állatok) - Bohóc sapka átadása egymás fejére – ritmusra,

mondókára

Ének – zene, énekes játékok - Dalok, mondókák – Terefere Tercsi, Egyszer volt egy

ember - Zenehallgatás

- Táncmozdulatok, tánclépések zenére

- Száraz tónak nedves partján - Csicseri borsó

- Hangszerek használata

- Bújj, bújj, zöld ág… - Kice, vice, villő

Mozgás

- Célbadobás - Gólyalábozás

- Ugrókötelezés

- Ugrálás trambulinon - Labdazsonglőrködés

- Karikagyakorlatok

- Egyensúlyozás (eszközökön) - Páros- és sorversenyek

Népszokások megismerése A hagyományok tiszteletére nevelés

Gondolkodás

Emlékezet Értelmi képességek fejlesztése

Beszédkészség

Közösségi nevelés Egymás közötti kommunikáció

Szókincsbővítés

Szem – kéz koordináció

Kézügyesség fejlesztése

Képzelet, kreativitás fejlesztése Új technika elsajátítása, vegyes technika

alkalmazása

Finommotorika, formaérzék fejlesztése

Szókincsbővítés Figyelem fejlesztése

Irodalmi élmény nyújtása, humorosság

érzékeltetése Ismeretek mélyítése

Emlékezet fejlesztése

Kifejezőkészség

Hallásfejlesztés Ritmusérzék fejlesztés

Lassú-gyors, halk-hangos zenei fogalom-

párok kapcsolata, változatos formában gyakorlása

Szabálytudat

Együttműködés Együttes élmény

Kitartás

Emlékezet

Szem –kéz, szem –láb koordináció fej.

Nagymozgások fejlesztése Egyensúlyérzék fejlesztése

Testséma fejlesztés

Keresztcsatornák

☻ A projekt zárása:

Kiállítás a bohócokból Farsangolás jelmezben

Kiszézés az udvaron

46

5/b. számú melléklet

47

Célok A cél indoklása Tervezett

tevékenységek(amely

ek a célok elérését

biztosítják, minden

célhoz legalább egy

tevékenység tartozik,

minden tevékenység

külön sorba kerüljön)

Felelős

(általában egy

felelős

szükséges

tevékenységen

ként)

Határidő(k)

(tevékenység

enként kell

megjelölni,

lehetnek

részhatáridő

k is)

Tevékenysé

gséghez

szükséges

forrás

Eredményességi

mutatók (mikor

tekintem az egyes

célokat

megvalósultnak,

konkrét, mérhető

mutatókra van

szükség, minden

célhoz legalább 1 ilyen

mutató kell)

Intézményi

alapdokum

entumok,

melyben

megjelenn

ek

1. Szervezési

feladatoktárgya

mód-

szere

határ

idő

Adatgyűjtés Erdélyiné

Jámbor Rózsa

2010.03.20.

Családlátogatás Erdélyiné

Jámbor Rózsa

2010.08.25.

Beszélgetés,

konzultáció

Gyermekvédel

mi felelős

Adatgyűjtés Erdélyiné

Jámbor Rózsa

2010.05.30.

Dokumentumelemzés Erdélyiné

Jámbor Rózsa

2010.05.10.

1.3 Igazolatlan

hiányzások

minimalizálása

A halmozottan hátrányos helyzetű

gyermekek folyamatos óvodai

tartozkodása

Dokumentumelemzés Molnár

Gyuláné

2010.05.30. Felvételi és

mulasztási

napló

Minden gyermek

folyamatosan jár

óvodába, vagy

igazoltan van távol.

Felvételi és

mulasztási

napló

Felvételi

és

mulasztás

i napló

szakér

tői

vélem

ényez

és

20

10

.06

.20

Felmérés Paksi Lászlóné 2009.09.30.

Kérdőívek Paksi Lászlóné 2010.05.30.

ÁMK Bóbita Egységes Óvoda-Bölcsőde éves integrációs, intézmény-fejlesztési cselekvési feladatterv

A teljesülés,

folyamatkövetés

mérés,értékelés,

visszacsatolás

eszközei

20

10

.05

.30

Felvételi

és

mulasztás

i napló

szakér

tői

vélem

ényez

és

1.4 Szülők

munkába állását

lehetővé tevő

nyitva tartás

Felvételi és

mulasztási

napló,

Csoportna

plók

Felvételi és

mulasztási

napló

Kérdőívek,

felmérések

adatai

Felvételi

és

mulasztás

i napló,

Csoportn

aplók

szakér

tői

vélem

ényez

és

Teljes körű, minél hosszabb ideig

tartó óvodai nevelés biztosítása.

1.1 A halmozottan

hátrányos

helyzetű

gyermekek óvodai

beíratásának

támogatása

Vegyes korcsoportok

kialakitásával a halmozottan

hátrányos gyermekek arányos

elosztása

1.2 Integrációt

elősegítő

csoportalakítás

Rendszeres igényfelmérés után, a

szülők igényeinek megfelelő

nyitva tartás, hogy ezzel is elő

segítsük munkába állásukat.

Védőnői

adatbázis

A beíratott

gyermekek

folyamatosan járnak

óvodába

A halmozottan

hátrányos helyzetű

gyermekek

csoportban való

arányos elosztása

Óvodai

felvételi és

előjegyzési

napló

20

10

.05

.30

20

10

.06

.20szakér

tői

vélem

ényez

és

Minden szülő

elégedett az óvoda

nyitvatartásával.

Szervezeti

és

működési

szabályzat

Szervezet

i és

működési

szabályza

t

6. számú melléklet (1)

48

Célok A cél indoklása Tervezett

tevékenységek

Felelős Határidő(k) Forrás Eredményességi

mutatók

Alapdoku-

mentum

2. Nevelőtestület

együttműködésetárgya

mód-

szere

határ

idő

Team munka Erdélyiné

Jámbor Rózsa

Két hetente Testületi

megbeszélé

sek

feljegyzései

,

jegyzőköny

vek

Jól működő

csapatmunka

Éves

munka-

terv

Éves

munka-

terv

szakér

tői

vélem

ényez

és 20

10

.06

.30

Eset megbeszélések Erdélyiné

Jámbor Rózsa

Havonta Havi

feljegyzés a

gyermekek

ről

A gyermek

fejlődésének

nyomonkövetése

Helyi

nevelési

program

Helyi

nevelési

program

szakér

tői

vélem

ényez

és

20

10

.06

.20

Hospitálás Erdélyiné

Jámbor Rózsa

Évente két

alkalommal.

Látogatás

szempont-

jai

A kollégák láthatóvá

tétele, külső kontroll

szükségessége.

Éves

munka-

terv

Éves

munka-

terv

szakér

tői

vélem

ényez

és 20

10

.06

.30

Felmérés, nyilatkozat

kitöltése

Jegyző Folyamatos A jegyző

nyilvántar-

tása

Minden halmozottan

hátrányos helyzetű

gyermeket

nyilvántartásba vett. 20

10

.09

.15

Statisztika Erdélyiné

Jámbor Rózsa

2010.09.15. Felvételi és

mulasztási

napló

Minden halmozottan

hátrányos helyzetű

gyermek felderítésre

került.

Felvételi és

mulasztási

napló

Felvételi

és

mulasztás

i napló

szakér

tői

vélem

ényez

és

20

10

.09

.30

A teljesülés, eszközei

2.2

Helyzetelemzés

Minden halmozottan hátrányos

helyzetű gyermek felderítése

2.1 Nevelőtestületi

értekezletek

Hospitálás az óvodapedagógusok

között, a szakmai munka

minőségének, hatékonyságának,

eredményességének fokozása.

Esetmegbeszélések. Gyors és

személyre szóló

információáramlás.

6. számú melléklet (2)

49

Célok A cél indoklása Tervezett

tevékenységek

Felelős Határidő(k) Forrás Eredményességi

mutatók

Alapdoku-

mentum

tárgyamód-

szere

határ

idő

Családlátogatás

Adatgyűjtés

Kérdőív

Felmérés, a

logopédussal együtt

működve, egyénre

szabottan

Erdélyiné

Jámbor Rózsa

Spontán és irányított

beszélgetés

Erdélyiné

Jámbor Rózsa

Beszélgetés Erdélyiné

Jámbor Rózsa

Családlátogatás Erdélyiné

Jámbor Rózsa

Közös ünneplés,

ünnepi előkészületek

Erdélyiné

Jámbor Rózsa

3.4 Egészséges

életmódra nevelés.

Egészségtudat kialakítása,

táplálkozás. Az óvodai nevelés

egyik legfontosabb feladata a

gyermek szükséglet kielégítése, a

testi-lelki szükségletek

harmonikus összehangolása, a

napi és heti életritmus kialakítása.

Napi és hetirend,

Projekt napok:

egészséges

táplálkozás,

egészséges ételek

készítése.

Erdélyiné

Jámbor Rózsa

2010.05.30. Helyi

nevelési

program

Sikerkritériumok

eredménye

Helyi

nevelési

program

Helyi

nevelési

program

szakér

tői

vélem

ényez

és

20

10

.06

.20

3.5 Korszerű

óvodamódszerek

alkalmazása az

óvodában

Építve a gyermek

kezdeményezéseire, differenciálás,

kooperatív technikák alkalmazása,

a művészetek felhasználása.

A felfedezések,

megoldások

örömének átélése, a

gyermeki

kiváncsiság,

tevékenységi vágy

Erdélyiné

Jámbor Rózsa

2010.05.30 Helyi

nevelési

program

Sikerkritériumok

eredménye

Helyi

nevelési

program

Helyi

nevelési

program

szakér

tői

vélem

ényez

és

20

10

.06

.20

A teljesülés, eszközei

3. Pedagógiai munka kiemelt területei

3. 1 Az óvodába

lépéskor komplex

állapotfelmérés

Részletes anamnézis készítése,

környezettanulmány

3.2

Kommunikációs

nevelés.

A HOP a tanulási tevékenységek

anyanyelv – kommunikáció,

irodalom – mese-vers fejezetében

meghatározottak szerint

alkalmazzuk.

Óvodába lépés előtt

komplex

állapotfelmérés,

részletes anamnézis,

Helyi

nevelési

program

Erdélyiné

Jámbor Rózsa

Az intézményes nevelésbe

illeszkedés elősegítése, bizalom,

elfogadás, együttműködés segítése.

3.3 Érzelmi

nevelés,

szocializáció.

Helyi

nevelési

program

Sikerkritériumok

eredménye

Helyi

nevelési

program

A gyermek

óvodai

felvételét

megelőző

szakér

tői

vélem

ényez

és 20

10

.06

.20

A

gyer

mek

óvod

szakér

tői

vélem

ényez

és

20

10

.06

.20

Óvodai

felvételi és

előjegyzési

napló

Helyi

nevelési

program

Helyi

nevelési

program

Helyi

nevelési

program

Helyi

nevelési

program

Sikerkritériumok

eredménye

Helyi

nevelési

program

2010.05.30

szakér

tői

vélem

ényez

folyamatos

6. számú melléklet (3)

50

Célok A cél indoklása Tervezett

tevékenységek

Felelős Határidő(k) Forrás Eredményességi

mutatók

Alapdoku-

mentum

tárgyamód-

szere

határ

idő

Egészségügyi

vizsgálat

Erdélyiné

Jámbor Rózsa

Előadás Védőnő

4.2 Egészségügyi

tanácsadás

Gyermekorvosi, fogorvosi, védőnői

tanácsadással, az egészséges

életvitel igényének alakítása.

Közös programok,

projekt kidolgozása a

védőnő bevonásával.

Erdélyiné

Jámbor Rózsa

2010.05.30. Humán

erőforrás:

háziorvos,

fogorvos,

védőnő,

óvodapedag

ógusok.

A gyermekek

egészséges

életvitelének

alakulása.

Helyi

nevelési

program

Helyi

nevelési

program

szakér

tői

vélem

ényez

és 20

10

.06

.20

Eset megbeszélések.

Közös játszóház,

adományok gyűjtése,

adományozás.Előadások szervezése.

4.4 A szociális

ellátó rendszerrel

való aktív

együttműködés.

A községben a rászoruló családok

és gyermekek érdekében dolgozó

szakemberek együttműködése.

Konzultációk, közös

programok

szervezése.

Erdélyiné

Jámbor Rózsa

2010.05.30. Humán

erőforrás:

óvodapedag

ógusok,

gyermekjól

éti

szolgálat

felelőse

Széleskörű

összefogás a

rászoruló gyermekek

megsegítésére.

Helyi

nevelési

program

Helyi

nevelési

program

szakér

tői

vélem

ényez

és

20

10

.06

.20

A teljesülés, eszközei

4. Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka

Konzultációk és eset

megbeszélések után,

minden rászorulónak

segítség nyújtása.

2010.05.30. Humán

erőforrás:

óvodapedag

ógusok,

háziorvos,

védőnő

Egészségügyi

szűrővizsgálattal, a

gyermekek

fejlődésének nyomon

követése.

A gyermek fejlődésének nyomon

követése, szükség esetén mi előbbi

szakorvoshoz irányítása.

4.1 Egészségügyi

vizsgálatok

Helyi

nevelési

program

Kapcsolattartás a gyermekjóléti

szolgálat munkatársaival.

Konzultációk, eset megbeszélés, a

rászorulók segítése.

4.3 Gyermekjóléti

szolgáltatások,

kapcsolattartás.

Gyermekvédel

mi felelős

20

10

.06

.20

Helyi

nevelési

program

szakér

tői

vélem

ényez

és

20

10

.06

.20

szakér

tői

vélem

ényez

és

Helyi

nevelési

program

Helyi

nevelési

program

Humán

erőforrás:

gyermekvé

delmi

felelős,

gyermekjól

2010.05.30.

6. számú melléklet (4)

51

Célok A cél indoklása Tervezett

tevékenységek

Felelős Határidő(k) Forrás Eredményességi

mutatók

Alapdoku-

mentum

tárgyamód-

szerehi

Az óvodában folyó munka

bemutatásával, együttműködéssel a

szülők támogatása, erőforrásaik

feltárása.

Konzultációk Humán

erőforrás:

óvodapedag

ógusok,

gyermekvé

delmi

felelős,

gyermekjól

éti

szolgálat

munkatárs

a

Adományok gyűjtése -

adományozás

Adomány-

gyűjtés

5.2 Védőnői

hálózat

Gyermekek óvodai beíratása. Adatbázis egyeztetés,

adatbázis csere

Erdélyiné

Jámbor Rózsa

2010.05.30. Humán

erőforrás:

Védőnő,

óvodapedag

ógusok

Minden halmozottan

hátrányos helyzetű

gyermek felvételre

kerül.

Helyi

nevelési

program

Helyi

nevelési

program

szakér

tői

vélem

ényez

és

20

10

.06

.20

Nevelési tanácsadóval

folyamatos kapcsolat

tartás

Erdélyiné

Jámbor Rózsa

2010.05.30

Tanulási

képességeget vizsgáló

szakértői és

rehabilitációs

bizottsággal

kapcsolattartás

Erdélyiné

Jámbor Rózsa

2010.05.30

Logopédussal való

együttműködés

Erdélyiné

Jámbor Rózsa

2010.05.30

A teljesülés, eszközei

5. Együttműködések kialakítása óvodán kívüli szervezetekkel.

Humán

erőforrás:

nev.tan

munkatárs

ai,

óvodapedag

ógusok

5.3 Szakmai

szolgáltatók

Konzultációk a gyermek

fejlődéséről, fejlesztési tervek

közös kidolgozása, szolgáltatások

megtervezése és biztosítása

Minden problémás

gyermekről szakértői

vélemény készül.

Helyi

nevelési

program

Helyi

nevelési

program

szakér

tői

vélem

ényez

és

20

10

.06

.20

Helyi

nevelési

program

Helyi

nevelési

program

szakér

tői

vélem

ényez

és

20

10

.06

.20

5.1 Gyermekjóléti,

családsegítő

szolgálat

Gyermekvédel

mi felelős

2010.05.30. Jól működő, szoros

kapcsolattartás a

gyermekjóléti

szolgálat munkatársai

és a rászorulók

között.

6. számú melléklet (5)

52

Célok A cél indoklása Tervezett

tevékenységek

Felelős Határidő(k) Forrás Eredményességi

mutatók

Alapdoku-

mentum

6. Óvoda-iskola

átmenet

támogatásatárgya

mód-

szere

határ

idő

6.1 Iskolaérettség

elérését támogató

pedagógiai munka

A tanulási képességek

megalapozása, a tanulási és egyébb

részképesség zavarok

kialakulásának megelőzése

Értelmi képességeket

fejlesztő játékok

Erdélyiné

Jámbor Rózsa

2010.05.30. Humánerőf

orrás:

óvodapedag

ógusok

Eszközök,:

fejlesztőját

ékok

A tanköteles

gyermekek legalább

80% -a megkezdi az

általános iskola első

osztályát.

IMIP IMIP szakér

tői

vélem

ényez

és

20

10

.06

.20

6.2 Óvoda-iskola

átmenet

programjának

fenntartása

A már jól működő program

megőrzése, annak érdekében, hogy

a gyerekek az iskolai életre

felkészülten érkezzenek, a

beilleszkedésük könnyebb,

sikeresebb legyen.

Óvodai és iskolai IPR

munkatervek

egyeztetése és

megvalósítása

Molnár

Gyuláné

2010.05.30 Humán

erőforrás:

óvodapedag

ógusok,

tanítók

DIFFER mérés

bevezetése, az elsősök

sikeresen teljesítik a

tantárgyi

követelményeket

Helyi

nevelési

program

Helyi

nevelési

program

szakér

tői

vélem

ényez

és 20

10

.06

.20

Bemutató órák

látogatása

Szakmai műhely

Közös programok

A teljesülés, eszközei

6.3 A gyerekek

fejlődésének után

követése az iskola

első évében

Az iskolába kerülő gyermekek

fejlődésének követése,

tapasztalatcsere a tanítónőkkel.

Molnár

Gyuláné

2010.05.30. szakér

tői

vélem

ényez

és

Helyi

nevelési

program

20

10

.06

.20

Helyi

nevelési

program

Humán

erőforráso

k:

óvodapedag

ógusok,

tanítók

A beszámoló

dokumentunokban.

6. számú melléklet (6)

53

Célok A cél indoklása Tervezett

tevékenységek

Felelős Határidő(k) Forrás Eredményességi

mutatók

Alapdoku-

mentum

tárgyamód-

szere

határ

idő

Családlátogatás

Nyílt hét

Fogadó órák

Szülői értekezletek

7.2 Egyénre

szabott

beszoktatási terv.

A Helyi Nevelési Programban

meghatározottak szerint történik a

befogadás – beszoktatás,

figyelembe véve a kisgyermek

igényeit, a szülő kéréseit.

Az óvodába érkező

gyermekek szüleinek

tájékoztatása az első

szülői értekezleten.

Erdélyiné

Jámbor Rózsa

2010.05.30. Humán

erőfor-

rások:

óvodape-

dagógusok

Figyelembe véve a

gyermek igényeit a

szülő kéréseit,

sikeresen megtörtént

a befogadás -

beszoktatás.

Helyi

nevelési

program

Helyi

nevelési

program

szakér

tői

vélem

ényez

és 20

10

.06

.20

7.3 Rendszeres

tájékoztatás a

gyermek

fejlődéséről.

A szülők betekintést nyerjenek a

gyermek óvodai munkájába,

fejlődésébe.

Heti tájékoztatás a

szülőknek

gyermekük

fejlődéséről.

Erdélyiné

Jámbor Rózsa

2010.05.30. Humán

erőfor-

rások:

óvodape-

dagógusok

Helyi

nevelési

program

Helyi

nevelési

program

szakér

tői

vélem

ényez

és

20

10

.06

.20

7.4 Egyéni

beszélgetések a

szülőkkel

Gyermekneveléssel kapcsolatos

nézetek kicserélése. A család

szokásainak, értékrendjének

megismerése, megértése. A család

erőforrásainak feltárása.

Fogadóórán egyéni

megbeszélések

Óvodapedagógu

sok

2010.05.30 Humán

erőfor-

rások:

óvodape-

dagógusok

Magas részvétel a

szülők részéről a

fogadó órákon, az

egyéni

megbeszéléseken.

Helyi

nevelési

program

Helyi

nevelési

program

szakér

tői

vélem

ényez

és

20

10

.06

.20

Óvodai ünnepek

Húsvéti vásár

Gyermek hét

7.6 Partner

központú működés

A szülői igények kiszolgálása. Szülői igények

nyomon követése,

kérdőíven.

Paksi Lászlóné 2010.05.30 Humán

erőforrás:

óvodapedag

ógusok

Szülői elégedettség

mérése

IMIP IMIP szakér

tői

vélem

ényez

és

20

10

.06

.20

7. Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés

A teljesülés, eszközei

7.1 Személyes

kapcsolat

kialakítása

minden szülővel

A családok megismerésének

fontossága, a velük való szoros

nevelői együttműködéshez.

Közös rendezvények a szülőkkel,

az együttműködés erősítése

7.5 Szülői

közösségek

erősítése.

szakér

tői

vélem

ényez

és

20

10

.06

.20

20

10

.06

.20

Erdélyiné

Jámbor Rózsa

2010.05.30. Humán

erőfor-

rások:

óvodape-

dagógusok

Magas részvétel a

szülők részéről közös

rendezvényeinken,

programjainkon.

Erdélyiné

Jámbor Rózsa

2010.05.30. Humán

erőfor-

rások:

óvodapedag

ógusok

Magas részvétel a

szülők részéről a

szülőértekezleteken,

fogadó órákon, nyílt

héten

IMIP IMIP szakér

tői

vélem

ényez

és

Helyi

nevelési

program

Helyi

nevelési

program

6. számú melléklet (7)