GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztéseTÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

6. hét

Előadás áttekintése

TápanyagellátásVetéstechnológia

Tápanyagellátás

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS

– A talaj természetes tápanyagtőkéje és tápanyagszolgáltató képessége

– Szervestrágyák ( istállótrágya,komposzt )– Zöldtrágyák– Hüvelyesek-Rhizóbium baktériumok által megkötött

nitrogén– Műtrágyák (makro-NPK, mezo-CaMg, mikro-

CuZnBMnFeMo )– Szervesanyagok ( növény- és gyökérmaradványok )– Melléktermékek ( pl Biofert )– Baktériumtrágyák– Légkörből származó szedimentáció ( savas esők-kén )– Talajjavító anyagok ( mész-Ca, dolomit-Mg )

AZ ŐSZI BÚZA KÖRNYEZETBARÁT TÁPANYAGELLÁTÁSÁNAK FONTOSABB CÉLJAI

NÖVÉNYTERMESZTÉSI SZEMPONTOK•Adott ökológiai, agrotechnikai, műszaki és közgazdasági feltételek mellett OPTIMÁLIS TERMÉSMENNYISÉG realizálása

•Kiváló MINŐSÉG•Megfelelő TERMÉSBIZTONSÁG elérése (a biotikus és abiotikus stressztényezők kedvezőtlen hatásainak mérséklése)

•A termesztéstechnológiai tényezők közötti INTERAKCIÓK kedvező hasznosítása•Biológiai, agronómiai és ÖKONÓMIAI HATÉKONYSÁG javítása

KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTOK•Az AGROÖKOLÓGIAI ERŐFORRÁSOK bevonása a termelési folyamatokba•Az IPARI EREDETŰ INPUTOK felhasználásának mérséklése•A környezeti ártalmak MEGELŐZÉSE•A környezeti károk következményeinek elhárítása, JAVÍTÁSA

TALAJOK TÁPANYAGFORGALMATÁPANYAGTŐKE FELVEHETŐ TÁPANYAG

TÁPANYAG FLUXUS

NÖVÉNY

ÖKOLÓGIAI FELTÉTELEK BIOLÓGIAI ALAPOK AGROTECHNIKAIFELTÉTELEK

Talaj

Időjárás

Domborzat

Természetes tápanyag-hasznosítás

Trágyareakció

Vetésváltás

Talajművelés

Növényvédelem

Öntözés

Vetés

TÁPANYAGFELVÉTELT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

Műtrágya felhasználás Magyarországon (ezer tonna)Év N P2O5 K2O Összesen1921-1930 1 14 1 161931-1940 1 7 1 91951-1960 34 34 15 841961-1965 143 100 55 2981966-1970 293 170 150 6131971-1975 479 326 401 12061976-1980 558 396 504 14581981-1985 607 400 494 15001986-1989 623,25 330,5 431 13851990 358 127 186 6711991-1995 172,4 25 26,4 223,81996 203 34 33 2701997 206 42 37 2851998 248 39 41 3281999 263 39 45 3472000 258 45 52 3552001 275 58 62 3952002 365 68 68,3 501,32003 306,7 91,4 93,8 491,82004 373 109,2 109,5 591,72005 367,8 94,2 105,4 567,52006 374,6 87,4 97,4 559,42007 320,0 97,7 125,9 543,6

A MAGYAR MŰTRÁGYAFELHASZNÁLÁS OPTIMALIZÁLÁSA(Pepó Péter számításai, 2009)

NövénycsoportOptimális mtr. felhasználás (ezer t) A növény-

csoport %-os arányaN P2O5 K2O

Összesen

Kalászos gabonákKukoricaOlajnövényekGyökér- és gumósokHüvelyesekTakarmánynövényekEgyéb

14014496652424

887248452024

123120104

973624

35133624819178072

3130222276

Összesen 439 261 423 1123 100

NPK műtrágyafelhasználás (2006) = 560 ezer t (2008) = 431 ezer tA mtr. visszapótlás szintje (összes)

38 %N P2O5 K2O66% 24% 17%

A hazai talaj tápanyagellátottsági szintjének változása(%-os megoszlás)

Gyenge30%Gyenge

25%

Gyenge45%

Gyenge20%

Gyenge50%

Gyenge25%

Közepes45%

Közepes30%

Közepes40%

Közepes35%

Közepes40%

Közepes40%

Jó25%

Jó45%

Jó15%

Jó45%

Jó10%

Jó35%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

1985 2005 1985 2005 1985 2005

N P2O5 K2O

AZ INTENZÍV TÁPANYAGELLÁTÁST BIZTOSÍTÓ, VALAMINT KÖRNYEZETKÍMÉLŐ TRÁGYÁZÁSI SZAKTANÁCSADÁSI RENDSZEREK FILOZÓFIÁJÁNAK

ÖSSZEHASONLÍTÁSAAz intenzív tápanyagellátás rendszere(MÉM-NAK 1979, 1981)

Környezetkímélő trágyázási rendszer(Csathó et al. 1998; 10 tagú konzorcium, 2004)

Maximális termésszintre való törekvés Gazdaságos termésszintre való törekvés

A „talaj trágyázása” a cél A „növény trágyázása” a célJó – igen jó talaj PK-ellátottság elérése, majd fenntartása

Közepes – jó talaj PK-ellátottság elérése, majd fenntartása

Gyors talaj PK-feltöltés Lassú talaj PK-feltöltésMinden évben PK-trágyázás A vetésforgó PK-trágyázása

(periodikus PK-trágyázás)PK-trágyázás minden talaj PK-ellátottsági szinten

PK-trágyázás csak jó-közepes és annál gyengébb talaj PK-ellátottsági szinten

Nagyobb talaj-tápelem ellátottsági határértékek

Kisebb talaj-tápelem ellátottsági határértékek

Egységes talaj-tápelem ellátottsági határértékek

Növénycsoporttól függő talaj-tápelem ellátottsági határértékek

Nagyobb fajlagos tápelem tartalmak Kisebb fajlagos tápelem tartalmak

A tervezett termésszinttől független fajlagos tápelem tartalmak

A tervezett termésszinttől függő fajlagos tápelem tartalmak

Alapvető, szervesanyagot felépítő MAKRO elemekC → felvétel CO2-bólH → felvétel H2O-bólO

Trágyákkal rendszeresen visszapótolt MAKRO elemekN a talaj tápanyagkészletébőlP → felvételK a különböző trágyaféleségekből, növényi, bakteri-

ális maradványokbólMEZO elemek

talajbólCa → hagyományosan – felvétel műtrágyákbólMg talajjavító anyagokból

talajbólS → újonnan – felvétel műtrágyákból

szedimentációs anyagbólMIKRO elemek

Cu → kitüntetett fontosságúFeMn talajbólZn → fontosak – felvétel műtrágyákból Mo levéltrágyákbólB

A BÚZA TÁPELEMEI, CSOPORTOSÍTÁSUK(Pepó Péter, 2010)

A TÁPELEMEK JELENTŐSÉGE, FELVÉTELE A BÚZÁNÁL I.(Pepó Péter, 2010)

• jelentősége: aminosavak → fehérjékDNS, RNSklorofil

a búza rendkívül érzékeny N-indikátor növényhiány túlzott

gyenge vegetatív fejlődés erőteljes vegetatív fejlődés(megdőlés)

világoszöld szín haragoszöld színkicsi kalászok, ezerszemtömeg nagy kalászok, telt szemekrossz termékenyülés jó termékenyülés

rossz áttelelésbetegségekre fogékonyságpazarló vízfelhasználás

• felvétel: döntően → talajból (NO3-, NH4

+)kismértékben → levélen (NO3

-, NH4+, karbamid,

aminosavak)

NITROGÉN

A TÁPELEMEK JELENTŐSÉGE, FELVÉTELE A BÚZÁNÁL II.(Pepó Péter, 2010)

• jelentősége: foszfolipidek → membránokATP, NADP → energiafolyamatokDNS, RNS

a búza szempontjából második legfontosabb elemhiány többlet

antociános elszíneződés nem specifikus →gyenge gyökérfejlődés más elemek felvételénekrossz áttelelés akadályozása (Ca, Mg stb.)gyenge kalász és virág-

differenciálódásrossz termékenyülésgyenge sütőipari minőségrossz vetőmag minőség

• felvétel: döntően → talajból (H2PO4-, HPO4

2-)kismértékben → levélen (anionok, fitin, egyéb kis

molekulasúlyú vegyületek)

FOSZFOR

A TÁPELEMEK JELENTŐSÉGE, FELVÉTELE A BÚZÁNÁL III.(Pepó Péter, 2010)

• jelentősége:ionos formaenzimek aktivátorahidrofil - vízháztartás

a búza szempontjából mérsékeltebb jelentőségű

hiány többletlevélszélek nekrózisa nem specifikus →improduktív hiperbokrosodás más kationok (Ca, Mg)mérsékelt szénhidrátképződés felvételét rontjagyengébb télállóságrosszabb szárszilárdsággyengébb betegségellenállóságrosszabb szárazságtűrés

• felvétel: döntően → talajból (K+)kismértékben → levélen (K+)

KÁLIUM

A TÁPELEMEK JELENTŐSÉGE, FELVÉTELE A BÚZÁNÁL IV.(Pepó Péter, 2010)

• élettani jelentősége:– gyökérképződés– sejtfal felépítése, áteresztőképessége– szemtermés csírázása– gyökérnövekedés– lassítja a levelek szeneszcenciáját

• felvétel: Ca2+

KALCIUM

• élettani jelentősége:– klorofill építőanyaga– enzimek aktiválása– elősegíti a P-felvételt és transzportot

• felvétel: Mg2+

MAGNÉZIUM

• élettani jelentősége:– S-tartalmú aminosavak, fehérjék– enzimatikus folyamatok

• felvétel: SO42-

KÉN

A TÁPELEMEK JELENTŐSÉGE, FELVÉTELE A BÚZÁNÁL V.(Pepó Péter, 2010)

• élettani jelentősége:– klorofillt védi az elbomlástól– oxidációs enzimek aktivátora– serkenti a légzést és fotoszintézist

RÉZ

• élettani jelentősége:– auxin lebomlását akadályozza– enzimeket (dehidrogenáz, foszfatáz, peptidáz) aktivál

CINK

• élettani jelentősége:– elősegíti a szénhidrátok képződését– pozitív hatású a fehérjeszintézisre– segíti a sejtdifferenciálódást– szabályozza a búza vízháztartását– enzimek (amiláz, kataláz) aktivátora– elősegíti a virágok megtermékenyülését

BÓR

• élettani jelentősége:– elősegíti a klorofill képződését– enzimek (elsősorban légzési) aktivátora

VAS

• élettani jelentősége:– a nitrátreduktáz enzimet aktiválja– részt vesz a nikotinsav szintézisében– más elemeket (reduktázok, oxidázok) aktivál

MOLIBDÉN

Nitrogén-hiány búzánál (Forrás: Visuplant, www.tll.de)

Nitrogén-hiány búzánál (balra)Nitrogén műtrágyázás után (jobbra)(Forrás: Visuplant, www.tll.de)

Foszfor-hiány búzánál (balra)Foszfor műtrágyázás után (jobbra)(Forrás: Visuplant, www.tll.de)

Kálium-hiány búzánál (Forrás: Visuplant, www.tll.de)

Magnézium-hiány búzánál (balra)Magnézium műtrágyázás után (jobbra)(Forrás: Visuplant, www.tll.de)

Kén-hiány búzánál (jobbra)Kén műtrágyázás után (balra)(Forrás: Visuplant, www.tll.de)

Rézhiány búzánál (Forrás: Visuplant, www.tll.de)

Mangán-hiány búzánál (balra)Mangán műtrágyázás után (jobbra)

(Forrás: Visuplant, www.tll.de)

Bórhiány búzánál (Forrás: Visuplant, www.tll.de)

TÁPELEMEK JELENTŐSÉGE ŐSZI BÚZÁNÁLELEMHIÁNY TÜNETE

N P K

vizuális

Ca Mg S Cu B Fe Mn stb.

Makroelemek Mezoelemek Mikroelemek

látens/vizuális

látens/vizuálislátens/vizuális

látens

TERMÉSCSÖKKENÉS

-10-

25%

-5-1

5 %

-2-1

0 %

-30-

60%

AZ ŐSZI BÚZA TÁPANYAGFELVÉTELE I. MAKRO- ÉS MEZOELEMEK

Tápelem

Földf.növ. töm. kivont

mennyiség kg/ha

Felvétel intenzív fázisaNapi felv.

max. kg/ha/nap

Felvétel dinamikája

Nitrogén 100-180 Bokrosodás-kalászhányás 3-5 Szárbaindulásig 40-60 %

Foszfor 60-70 -Kelés-bokrosodás-Szárbaindulás-kalászolás

0,5-1,0 Kelés-bokrosodás 30 %Szárbainduláskor 60 %

Kálium 100-150(200)

Bokrosodás-szárbaindulás 2,5-4,0 Szárbainduláskor 80 %(éréskor leadás)

Kalcium 25-30 Bokrosodás vége-szárbaindulás

0,8-1,5 Virágzásig 100 %(éréskor leadás)

Magnézium 12-15 Szárbaindulás-kalászolás 0,2-0,4 Kalászoláskor 80 %

Nátrium 5-7 Szárbaindulás-kalászolás 0,2-0,5 Kalászoláskor 80-90 %

Kén 10-20

AZ ŐSZI BÚZA TÁPANYAGFELVÉTELE II.MIKROELEMEK

Tápelem

Földf.növ. töm.kivont mennyiség

g/ha

Felvétel intenzív fázisaNapi felv.

max. kg/ha/nap

Felvétel dinamikája

Vas 2000-2500 -bokr.vége-szárbaindulás-Virágzás

20-3010-15

Bokrosodás végéig 50 %

Mangán 400-800 Kalászolás-virágzás 20 Bokrosodás vége 30 %Virágzás kezdete 80-90 %

Réz 50-60 Bokrosodás- szárbaindulás 0,5-1,0 Szárbaindulás kezdete 70-80 %

Cink 150-200 Szárbaindulás-kalászolás 3,0-5,0 Bokrosodás vége 30 %Kalászolás kezdete 90 %

Bór 30-60 Virágzás 1,5-3,0 Bokrosodás vége 20-30 %Kalászolás 50-60 %Virágzás vége 90-95 %

Molibdén 5-10 Kalászolás 0,1-0,2 Bokrosodás vége 20-25 %Virágzás kezdete 85-90 %

AZ ŐSZI BÚZA NPK-FELVÉTELE AZ EGYES FEJLŐDÉSI SZAKASZOK ALATT

Fejlődési szakaszA teljesen kifejlődött növény NPK

tartalma %-ábanNitrogén Foszfor Kálium

Kelés-bokrosodás 14,7 10,3 26,2Bokrosodás 25,3 22,0 53,8Szárbaindulás 20,1 33,8 24,7Kalászolás 16,3 17,6 3,3Virágzás 9,2 7,3 2,8Zöldérés 5,4 2,9 -0,9Tejesérés 4,4 2,9 -1,9Teljesérés 2,5 1,5 -3,3Összes 100,0 100,0 100,0

AZ ŐSZI BÚZA FAJLAGOS TÁPANYAGIGÉNYE(kg/100 kg fő- és melléktermék)

N 2,0 – 3,0 kg

P2O5 1,0 – 1,5 kg

K2O 1,8 – 2,5 kg

AZ ŐSZI BÚZA ÁTLAGOS TÁPANYAGIGÉNYE

N 60 – 140 kg/ha

P2O5 30 – 70 kg/ha

K2O 40 – 90 kg/ha

AZ ŐSZI BÚZA OPTIMÁLIS TRÁGYAADAGJA MEGHATÁROZÁSÁNAK SZEMPONTJAI

• Fajlagos tápanyagigény

• Tervezett termésátlag

• A talaj tápanyagtőkéje és tápanyagszolgáltatóképessége

• Talajtulajdonságok (víz-, hő-, levegőgazdálkodás,kötöttség, pH stb.)

• Fajtatulajdonságok

• Korrekciós tényezők (elővetemény stb.)

ŐSZI BÚZAFAJTÁK TÍPUSAI TRÁGYAREAKCIÓJUK ALAPJÁN (Debrecen)

AZ ŐSZI BÚZA TRÁGYÁZÁSI GYAKORLATA I.TRÁGYAFÉLESÉGEK

• Műtrágyák– mono, komplex– szilárd, folyékony

→ szuszpenziós→ UAN→ ammónia→ egyéb (Biofert)

– gyorshatású (Kemira)– lassú hatású (inhibitoros mtr.)

• Istállótrágya

• Zöldtrágya

• Egyéb (meszező anyagok stb.)

AZ ŐSZI BÚZA TRÁGYÁZÁSI GYAKORLATA II.A MŰTRÁGYÁZÁS MŰVELETI RENDSZERE

• Alaptrágyázásősszel – foszfor műtrágyák (100 %)

– kálium műtrágya (100 %)– nitrogén műtrágyák (egy része) (0-30 %)

• Fejtrágyázástélvége – tavasz- nitrogén műtrágya (fennmaradó része) (70-100 %)Fennmaradó N-mtr = 100 %időpontjai - télvége (60-100 %)

- szárbaindulás (0-30 %)- kalászolás – virágzás (0-15 %)

• Kiegészítő trágyázás– mésztrágyák, Mg trágyák– levéltrágyák (makro, mezo, mikro elemek)

A TRÁGYÁZÁS HATÉKONYSÁGÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK I.

ÖKOLÓGIAI TÉNYEZŐK• klimatikus feltételek

– tenyészidő csapadék mennyisége és megoszlása– őszi-téli hidrológiai félév csapadéka– tavaszi csapadék– előző év(ek) csapadéka

• talajtulajdonságok– tápanyaggazdálkodási tulajdonságok– vízgazdálkodási tulajdonságok– humusztartalom– fizikai tulajdonságok (kötöttség, agyagásványok, rétegzettség stb.)– kémiai tulajdonságok (pH stb.)– mikrobiológiai aktivitás– kultúrállapot

BIOLÓGIAI ALAPOK (FAJTA)Fajtaspecifikus reakció

– nitrogén– foszfor– kálium

FajtatípusokA = extenzíven intenzívB = extenzívC = intenzívD = korszerűtlen

A TRÁGYÁZÁS HATÉKONYSÁGÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK II.

AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK• Elővetemény

– tápanyag és vízkészletre gyakorolt hatása– növénymaradványok mennyisége, minősége

• Talajművelés• Vetéstechnológia

– csíraszám– vetésidő

• Trágyázás– trágyamennyiség– harmonikus NPK + egyéb elemek– N megosztás– a trágyázás kivitelezésének minősége

• Növényvédelem– gyomok– kórokozók– állati kártevők– szárszilárdítás

• Öntözés• Betakarítás

ŐSZI BÚZAFAJTÁK KONTROLL, MAXIMÁLIS TERMÉSSZINTJE(Debrecen, 2009)

44034618

4107 4209

3636

2717

4414

3767 3807

3308 3309

4114

3380

39024180

3880

2381

3812

8102 7995 7851 7780 7736 77067518 7485 7318 7200 7109 6936 6913 6800

818482198551

9117

0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

7000

8000

9000

10000

GKCsillag(N150)

Mulan(N120)

Torrild(N150)

Sixtus*(N120)

Mv Suba(N150)

GKÖthalom(N150)

Biotop*(N120)

Sixtus(N120)

GKKapos(N150)

Mv Kolo(N150)

GK Fény(N150)

Lupus*(N120)

GK Békés(N150)

Saturnus*(N120)

Biotop(N120)

Saturnus(N90)

MvMazurka

(N150)

Lupus(N90)

Term

és, k

g/ha

Kontroll Maximum

A MŰTRÁGYÁZÁS TERMÉSTÖBBLETE ŐSZI BÚZÁNÁL(Debrecen, csernozjom talaj)

2150

744

4098

0

500

1000

1500

2000

2500

3000

3500

4000

4500kg ha-1

Átlag(1985-2003 évek)

Min. (1994 év)

Max.(2000 év)

ÉVJÁRAT HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA SÜTŐIPARI MINŐSÉGÉRE(Debrecen, 1985-2003)

fajták átlaga

Nedves sikér

35,97

26,631,25

20,03

42,83

33,58

05

1015202530354045

kontroll N300/150+PK

nedves sikér %

átl. min. max.

diff. 13,55 diff. 11,58

Valorigráfos érték

61,456,2

38,6

26,4

79,980

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

kontroll N300/150+PK

VÉ

átl. min. max.

diff. 53,6 diff. 41,3

AZ IDŐJÁRÁS ÉS TRÁGYÁZÁS HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA TERMÉSCSÖKKENÉSÉRE

(Debrecen, 1985-2003, fajták átlaga)

Kontroll kezelés

0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

7000

8000

9000

10000

1985

1986

1987

1988

1989

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

Ter

més

kg

ha-1

0

100

Ter

més

vesz

tesé

g %

Optimális műtrágya kezelés

0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

7000

8000

9000

10000

1985

1986

1987

1988

1989

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

Ter

més

kg

ha-1

0

100

Ter

més

vesz

tesé

g %

Terméscsökkenés

57,7 %38,8 %70,5 %

átlagos(1994. év) minimum (2000. év)(1992. év) maximum (2003. év)

35,5 %18,6 %57,6 %

ŐSZI BÚZA VÍZHASZNOSÍTÁSA KÜLÖNBÖZŐ ÉVJÁRATOKBAN(Debrecen, 1985-2005)

10,978,33

10,84 13,80 10,97

28,06

13,59 11,658,40

16,0121,33

12,12

18,8710,47

8,5912,89

7,42

24,49

12,33 11,079,30

0

10

20

30

40

50

1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005

kontroll kezeléstermés kg/1 mm csapadék

13,41

18,2912,72

16,2720,18

16,84

44,31

21,24 18,59

13,75

17,9624,44

16,81

33,07

15,9313,69

25,95

16,62

34,94

15,1719,75 16,91

0

10

20

30

40

50

1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005

optimális műtrágya kezeléstermés kg/1 mm csapadék

20,64

ELŐVETEMÉNY ÉS ÉVJÁRAT HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA TERMÉSMENNYISÉGÉRE ÉS A TRÁGYÁZÁS

HATÉKONYSÁGÁRA(Debrecen, csernozjom talaj)

Elővetemény

2003 2004

Termés (kg/ha)Kontrollhoz viszonyított

terméstöbbletTermés (kg/ha)

Kontrollhoz viszonyított

terméstöbblet

Mtr. nélkül

Opt. mtr kg/ha Mtr.

nélkülOpt. mtr kg/ha

Napraforgó 1756 2229 473 3575 8891 5316

Szemes kukorica 2302 3351 1049 3859 9296 5437

Csemege-kukorica 3447 4387 940 4713 8574 3861

Borsó 6065 6998 933 6906 8457 1551

Csapadék: 2003 = 279,3 mm2004 = 410,3 mm30 év = 400,9 mm

Hőm. (III-IV-V-VI): 2003 = 13,13 OC2004 = 12,57 OC30 év = 12,5 OC

Vetéstechnológia

Jelentősége: a vetéskor elkövetett hibák megmaradnak a betakarításig,azokat megszüntetni nem, csak kisebb mértékben lehet agrotechnikaieszközökkel mérsékelni.Termékenyülés: öntermékenyülő növény

↓VETŐMAG

SE = nemesítő intézetek, fajtatulajdonosokE = egy-két speciális gazdaságI. fok = korlátozott számú, fejlett agrotechnikájú gazdaságokII. fok = széleskörben szaporított vetőmag-III. fok = széleskörben szaporított ellenőrzésfarmer seed = széleskörben szaporított – nem ellenőrzött

Vetőmag FELÚJÍTÁSSE → E → I. → II. → III

-5% -5% -5% -5%felújítás (optimális)I. fok → a terület 5-10%-ánII. fok → a terület 15-30%-án

A BÚZA VETÉSTECHNOLÓGIÁJÁNAK JELENTŐSÉGE(Pepó Péter, 2010)

A BÚZA VETŐMAG SZABVÁNY ELŐÍRÁSAI

A búzavetőmag minősítését, a minőségi határértékeket a MSZ 7145:1999 írja elő.

Növény-faj

Szapo-rítási fok

Csírázó képes-ség leg-alább (%)

Tiszta-ság leg-alább (%)

Idegen mag, legfeljebb (db/minta)

Anyarozs legfeljebb (db/minta)

Nedves-ségtar-talom leg-feljebb (%)

Vizs-gálatiminta(g)

Összes Egyéb gabona

Nem gabona

Raphanus raph.Agrostemma githago

Avena spp.Loliumtemulentum

Káros gyom

TriticumaestivumBúzaTriticumspeltaTönköly-búza

SE-EI-II. fok 90 99,0 4

1017

37

13

00

14

13 14,5 500

TriticumdurumDurum-búza

SE-EI-II. fok 85 99,0 4

1017

37

13

00

14

13 14,5 500

További követelmények: A vetőmag nem tartalmazhat golyóüszögöt (Anguina tritici),más üszög megengedett mennyisége: SE-E szaporítási fok esetén 0 db/minta, I–II.szaporítási fok esetén legfeljebb 1 db/minta.Káros gyom: kalászosokban: Convolvulus arvensis (apró szulák), Raphanusraphanistrum (repcsényretek), Galium spp. (galajfajok)A vetőmag állagának, biológiai állapotának megóvása a tárolás feladata. A betakarítottbúzát legalább 14,5% víztartalomra kell szárítani. A szárítási hőmérséklet nem haladhatjameg a 40 °C-ot. A betároláskor figyelemmel kell lenni a visszanedvesedésre. Atárolóberendezésnek száraznak, tisztának, kártevőmentesnek kell lennie. Fontos, hogy abetárolt vetőmag bármikor tetszőlegesen szellőztethető, mozgatható legyen.

AZ ŐSZI BÚZA VETÉSIDEJE(Pepó Péter, 2010)

OPTIMÁLIS vetésidő

tágabb → október 5-25. közöttszűkebb → október 10-20. között (Gál hete)

Cél: optimális őszi kelés, fejlődés, bokrosodás, áttelelésAz optimális vetésidőt befolyásoló tényezők:

– tájkörzet– időjárás– talajtulajdonságok– fajtatípus (sztyeppi, mediterrán)– fajta– elővetemény– talajművelés– gépkapacitás– munkaszervezés

Korai vetés problémái– túlfejlett állomány

rosszabb áttelelésmegdőlés veszélynem terhelhető N-nel tavasszalkipállás veszélye

– betegségek (vírusok, lisztharmat) erőteljesebb fellépése– kártevők (gabonalegyek stb.) nagyobb kártétele

Kései vetés problémái– nagyobb csírapusztulás, hiányos, egyenlőtlen kelés– rosszabb talajállapot– gyengébb őszi fejlődés – rosszabb áttelelés– télvégi felfagyás veszélye

AZ ŐSZI BÚZA TENYÉSZTERÜLETE, CSÍRASZÁMA(Pepó Péter, 2010)

Optimális tenyészterületgabona sortávolság: 12-15 cm

Optimális csíraszámtágabb értelemben → 4,0-6,0 millió/haszűkebb értelemben → 4,7-5,2 millió/hakivetett magmennyiség → 200-280 kg/ha(hibrid búzánál → 1,5 millió/ha – 75 kg/ha)

Az optimális csíraszámot befolyásoló tényezők:– a fajta tulajdonsága– a vetőmag tulajdonságai– az elővetemény minősége és talajra gyakorolt hatása– a talajelőkészítés színvonala– a magágy minősége– a vetésidő– a vetést megelőző, ill. a vetést követően várható időjárás

A kevés csíraszám hátrányai:– csökken a kalász/m2 érték– kisebb gyomkompetició

A túlzott csíraszám hátrányai:– indokolatlan vetőmag költség– megdőlés veszély– kisebb N-terhelhetőség

AZ ŐSZI BÚZA VETÉSMÉLYSÉGE(Pepó Péter, 2010)

Optimális vetésmélység: 4-6 cmCél: erőteljes kelés, kezdeti fejlődés és jó áttelelés

(optimális bokrosodási csomó mélysége: 3 cm) Az optimális vetésmélységet befolyásoló tényezők:

– fajtatípus (mediterrán, sztyeppi, humid, átmeneti típus)– a fajta tél- és fagyállósága– a talaj fizikai szerkezete, kötöttsége– a talaj nedvességtartalma– a magágy ülepedettsége– a vetésidő

A sekély vetés hátrányai:– a csírázás, kelés romlik– rosszabb télállóság– gyengébb gyökérfejlődés

A túl mély vetés hátrányai:– gyengén fejlett csíranövények– rossz kezdeti fejlődés– rosszabb télállóság

AZ ŐSZI BÚZA VETÉSMÓDJAI(Pepó Péter, 2010)

TELJESEN ELŐKÉSZÍTETT MAGÁGYhagyományos gabonavetőgépek

• hagyományos, teljes felületű vetés• művelőutas vetés

RÉSZBEN ELŐKÉSZÍTETT MAGÁGY– magágykészítést + vetést együtt végző gabonavetőgépek

• hagyományos, teljes felületű vetés• művelőutas vetés

– átalakított műtrágya szórókkal • szórva vetés

TALAJMŰVELÉS NÉLKÜL• direkt vetés

Előadás összefoglalásaTápanyagellátás

– A tápanyagellátás elemei– A tápelemek jelentősége, felvétele, a túlzott és hiányos

tápanyagellátás tünetei– A búza tápanyag-felvételi dinamikája, felvett tápanyagok

fajlagos és teljes mennyisége– A búza környezetkímélő trágyázásának elemei, megvalósítása– A trágyázás hatékonyságát befolyásoló tényezők– A tápanyagellátás növényélettani, talajtani és műszaki

összefüggéseiVetéstechnológia

– A vetőmaggal szembeni követelmények– A vetéstechnológia elemei (vetésidő, csíraszám, vetésmélység)

és az azokat befolyásoló tényezők– Gyakorlati vetési módok– A vetés műszaki összefüggései

Előadás ellenőrző kérdései

• Melyek a búza tápanyaggazdálkodási rendszerénekaz elemei?

• Ismertesse a tápanyagok jelentőségét abúzatermesztésben.

• Ismertesse az őszi búza tápanyagellátásánakgyakorlati rendszerét.

• Melyek a trágyázás hatékonyságát befolyásolótényezők az őszi búzatermesztésben?

• Ismertesse az őszi búza vetéstechnológiáját.

Előadás felhasznált forrásai• Szakirodalom:Antal J. (szerk.): 2005. Növénytermesztéstan 1. A növénytermesztés alapjai.

Gabonafélék. Mezőgazda Kiadó, BudapestPepó Pé. (szerk.): 2008. Növénytermesztési praktikum 1. kötet. Egyetemi jegyzet,

DebrecenPepó Pé. – Sárvári M.: 1999. Növénytermesztési alapismeretek. Egyetemi jegyzet,

Debrecen• Egyéb források:Balla L. (szerk.): 2002. Kalászosgabona-termesztés. Gazdálkodási Stratégia.

Mezőgazda Kiadó, BudapestAntal J.: 2000. Növénytermesztők zsebkönyve. Mezőgazda Kiadó, BudapestBocz E. (szerk.): 1992. Szántóföldi növénytermesztés. Mezőgazda Kiadó, BudapestIzsáki Z. – Lázár L. (szerk.): 2004. Szántóföldi növények vetőmagtermesztése és

kereskedelme. Mezőgazda Kiadó, BudapestBirkás M.: 2010. Talajművelők zsebkönyve. Mezőgazda Kiadó, Budapest• További ismeretszerzést szolgáló források:

Szakfolyóiratok témakörökhöz kapcsolódó publikációi- Növénytermelés- Agrokémia és Talajtan- Növényvédelem- Gyakorlati Agrofórum- Magyar Mezőgazdaság

KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET

Következő előadás témája:

Növényvédelem: gyomszabályozás; növényi kórokozók; állati kártevők;

állományszabályozás.

• Előadás anyagát készítették:Dr. Pepó Péter, egyetemi tanár