Geográfia

A geográfusok több évszázadonkeresztül próbáltak megbirkózni aháromdimenziós földgömb kétdimenzióssík térképre való vetítésének problémájával.Munkájuk eredményeként különbözõ térképvetületekszülettek meg, és ezeket tárgyalja a könyv 21. fejezete. Az ittalkalmazott vetület a módosított Breisemeister-vetület. 1950-ben dol-gozta ki az Amerikai Földrajzi Társaság vezetõ térképésze, William Breisemeister.Olyan ellipszissel képezi le a Földet, amelyen a kontinensek ábrázolt területe megõrzi valósrészarányát, épp ezért rendkívül alkalmas a népesség területi megoszlásának bemutatására. Az ábrá-zolásmód következtében ugyanakkor az irányok torzítottak (vagyis a kontinensek ferdén helyezkednek el), és az Antarktisz kétrészre van osztva. E két féltekét a keleti hosszúság 10. fokán áthaladó délkör osztja ketté, így a bal oldali térkép nagyjából anyugati, míg a jobb oldali lap a keleti félgömbnek felel meg.

A Föld népessége i. sz. 2000-benA Föld 25 legnagyobb városa 2000-ben (a zárójelben a sorrend)

A Föld további 75 legnagyobb városa 2000-ben

Kiemelkedõ népességkoncentrációvaljellemezhetõ területek

Jórészt lakatlan területek

40°É

60°É

80°É

ÉSZAK-CSENDES-

ÓCEÁN

DÉL-CSENDES-

ÓCEÁN

ÉSZAK-ATLANTI-ÓCEÁN

DÉL-ATLANTI-ÓCEÁN

ÉSZAK-AMERIKA

KÖZÉP-AMERIKA

DÉL-AMERIKA

NYUGAT-EURÓPA

Medencékés hegyvidékiterületek

Alaszka ésKanada sarkköri

és sarkvidékiterületei

Grön

land

80°É

40°É

20°É

0°

20°D

40°D

60°D

40°D

20°D

10°Ny

Szahara

30°Ny

Egyenlítõ

50°Ny

90°Ny

110°Ny

Egyenlítõ

130°Ny

150°Ny

Los Angeles(8)

Mexikóváros(2)

Amazonas-medence

esõerdõi

MatoGrosso

Atacama-sivatag

New York(5)

Buenos Aires (10)

Patagónia

Antarktisz (nyugati rész)

Déli-sark

DÉLI-ÓCEÁN

London (25)

Sa~~o Paulo (4)Lagos (7)

Rio de Janeiro (19)

Párizs (22)

Lakatlan és tömegesen lakott területek. A térkép generalizált módon ábrázolja a több mint hatmilliárd lelket számláló emberinépesség megoszlását a Föld felszínén a 21. század elején. Emlékeztetõül: a Föld felszínének csupán 27 százalékát borítjákszárazföldek. A térképen a szürke foltok a szárazföldek területének azt a több mint egyharmadát jelölik, amelyek lakatlanokvagy elenyészõ mértékben lakottak. Ezek magukba foglalják a sarkköri és a sarkvidéki éghajlatú területeket (ahol a hideg miatt

nem folytatható mezõgazdálkodás), és a sivatagokat (ahol a szárazság miatt öntözés nélkül elképzelhetetlen amezõgazdaság). A Föld népességének 98 százaléka ezen a zord környezeti adottságokkal ren-

delkezõ vidékeken kívül él. A térképen látható kék foltok a nagy népességkoncent-rációval jellemezhetõ zónákat jelölik. Ezek elsõsorban Kína és India széles

folyamvölgyei, a japán szigetek, az európai félsziget, valamintÉszak- és Dél-Amerika keleti tengermelléki vidékei. A Föld

egészét nézve, a tengerhez közel esõ (az óceántólvagy a hajózható tengerektõl 100 km-es

távolságon belüli) területek népsûrû-sége több mint a négyszerese a

belsõ szárazföldekének.

Világvárosok. A térkép bemutat-ja a Föld száz legnagyobb városának

elhelyezkedését. A huszonöt legnagyobbváros esetében a sorrend is fel van tüntetve [pl.

Mexikóváros (2)]. Ez a rangsor a Föld legnagyobbvárosától, a több mint 28 milliós Tokiótól a 25. helyen álló, 7,6

millió fõ által lakott Londonig terjed. A huszonötös lista élén állóvárosokban él együttesen a Föld népességének mintegy öt százaléka, azaz min-

den huszadik ember ezekben a hatalmas metropoliszokban lakik. A következõ 75 várost isjelöli a térkép, de név nélkül. A 100 legnagyobb város együttesen a Föld teljes népességének egytizedét

tömöríti, és ez a részarány egyre növekszik. Valamennyi szám az ENSZ-tõl, az Egyesült Államok Népszámlálási Hivatalától (U.S. Census Bureau) és a Népesedési Hivataltól (Population Reference Bureau) származó legfrissebb becsléseken alapul. Anagyvárosokkal kapcsolatos problémakört a könyv 8. fejezete tárgyalja.

ÉSZAK-CSENDES-ÓCEÁN

DÉL-CSENDES-

ÓCEÁNDÉLKELET-

ÁZSIA

AUSZTRÁLIAAu

sztrá

l-siva

tagKÖZÉP-

EURÓPA

INDIAI-ÓCEÁN

DÉLI-ÓCEÁN

60°K

80°K

60°D

40°D

20°D

160°

K

180°K

Egye

nlítõ

Egye

nlítõ

Új-Guinea

0°

20°É

40°É

Tokió (1)Oszaka (18)

Szöul (11)

Peking (12)

Tiencsin (20)

Moszkva (24)

Isztambul (23)

Karachi (13)

Bombay (3)

Dhaka (15)

Kalkutta (9)

Jakarta (21)

DELHI (14)

Sanghaj (6)

Manila(16)

Kairó(17)

Góbi

Tarim-

medence

ÁZSIA

ÉSZAK-ÁZSIA

DÉL-ÁZSIA

KÖZEL-KELET

AFRIKA

Északi-sark

Szibéria sarkköriés sarkvidéki

területei

Antarktisz (ke

leti rész)

Déli-sark

140°

K

GeográfiaPETER HAGGETT

Globális szintézis

A magyar kiadás szerkesztõje: Csuták Máté

Fordították: Bajmóczi Péter, 15. fejezetBassa László, 9–12. fejezet

Boros Lajos, 14. fejezetCsászár Ilma, 17–20. fejezet

Horváth Anikó, 5. fejezet, Bevezetés, A diákokhozKovács Zoltán, 7–8. fejezet

Mányik Krisztina, 13. és 16. fejezetMucsi László, 1. fejezet

Sebe Krisztina, 21–23. fejezetSzalai Zoltán, 2–4. fejezet

Szatmári József, 24. fejezet, Függelék

Budapest, 2006

A fordítás alapjául szolgáló mû címe: Geography. A Global Synthesis.Pearson Education Limited, 2001, Harlow

© Peter Haggett 2001 This translation of GEOGRAPHY 04 Edition is published by arrangement withPearson Education Limited.

© Hungarian edition Csuták Máté, Typotex, 2006© Hungarian translation Bajmóczi Péter, Bassa László, Boros Lajos, Császár Ilma,Horváth Anikó, Kovács Zoltán, Mányik Krisztina, Mucsi László, Sebe Krisztina,Szalai Zoltán, Szatmári József, Typotex, 2006

A mottókban szereplõ versek fordításában Beney Zsuzsa mûködött közre.

ISBN 963 9548 60 X

Témakör: gazdasági földrajz

Kedves Olvasó!Önre gondoltunk, amikor a könyv elõkészítésén munkálkodtunk. Kapcsolatunkatszorosabbra fûzhetjük, ha belép a Typoklubba, ahonnan értesülhet új kiadványaink-ról, akcióinkról, programjainkról, és amelyet a www.typotex.hu címen érhet el.Honlapunkon megtalálhatja az egyes könyvekhez tartozó hibajegyzéket is, mertsajnos hibák olykor elõfordulnak.

Kiadja a Typotex kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók ésKönyvterjesztõk Egyesülésének tagja.Felelõs kiadó: Votisky ZsuzsaFelelõs szerkesztõ: Laik Eszter, Sepeghy BoldizsárNyomdai elõkészítés: Typo-Rama Bt.Mûszaki szerkesztõ: Birnbauer MáriaBorítóterv: Tóth NorbertTerjedelem: 107,5 (A/5) ívKészült a pécsi Bornus NyomdábanFelelõs vezetõ: Borbély Tamás

2.

3.

Elõszó a magyar kiadáshoz XIIIElõszó XIVA diákokhoz XVII

P R O L Ó G U S 1

A parton 3

1.1. A zsúfolt part 51.2. Tér és idõ a parton 101.3. Emberek és a parti környezet 161.4. A part globális tekintetben 191.5. Modellek a földrajzban 22

Tér, elhelyezkedés és hely 5Hägerstrand és az idõ-tér földrajz 15A földrajzi kutatások léptéke 21

I . R É S Z : A G L O B Á L I S K Ö R N Y E Z E T 32

Földünk mint bolygó 34

2.1. A magányos bolygó 372.2. Kõzetburok (litoszféra): a kontinensek építõelemei 392.3. Légkör (atmoszféra): a levegõóceán 482.4. Vízburok (hidroszféra): a vizek világa 582.5. Planetáris változások hatása az emberi környezetre 64

Hasadékvölgyek (árokrendszerek) 43A Bajkál-tó 59Davis ciklustana 63

Az állandóan változó éghajlat 68

3.1. Rövid távú ingadozások 703.2. Hosszú távú klimatikus kilengések 783.3. Középtávú változások: jelenkori bizonyítékok 833.4. Középtávú változások: a múlt tanulsága 903.5. Az éghajlat mint kockázati tényezõ 93

Felhõalaktan 72Klimatikus változékonyság 86Kenneth Hare és Kanada változékony légköri viszonyai 92

T A R T A L O M

1.

VIII TARTALOM

4.

5.

6.

7.

8.

A bioszféra 102

4.1. Ökoszisztémák 1054.2. Az élõvilág régiói 1154.3. A trópusi esõerdõk 1244.4. Az emberiség mint a bioszféra része 129

A szén globális körforgása 111A produktivitás általános indexe 117A Wallace-vonal 126

I I . R É S Z : A Z E M B E R I N É P E S S É G 136l

Az ember származása és elterjedése a Földön 138

5.1. Az emberi népesség eredete 1405.2. A földmûvelés és a városok eredete 1465.3. A fõ regionális magterületek 1535.4. Európa tengerentúli terjeszkedése 1565.5. Amerika Kolumbusz után 165

Szigetkolonizációs modellek 145Sauer és a mezõgazdaság eredete 147A kínai diaszpóra 160

A népesség dinamikája 170

6.1. A népességnövekedés dinamikája 1736.2. A továbbélés rendje 1776.3. A szaporodás ökológiai korlátai 1816.4. A világ népesedésének története 1896.5. A népességnövekedés trendjei napjainkban 194

Népességnövekedési görbék 175Malthus elmélete 183Élõ és holt népesség 190

Kulturális sokszínûség 202

7.1. A kultúra mint regionális mutató 2057.2. A nyelvek földrajza 2087.3. A vallás földrajza 2147.4. Nemiség és kulturális földrajz 2207.5. A kultúrrégiók természete 222

A Berkeley-iskola 206Feminista földrajz 220Donald Meinig és a kultúrföldrajz 228

Az urbanizálódó világ 232

8.1. A Föld urbanizációja 2348.2. Az urbanizáció dinamikája 2398.3. Városok zsugorodása – globális léptékben 2468.4. Városrobbanás – helyi léptékben 2518.5. A város mint a problémák tárháza 257

Az Egyesült Államok városfejlõdése 239A városok idõbeli zsugorodásának térképezése 248David Harvey gondolatai a városról 257

TARTALOM IX

9.

10.

11.

12.

13.

I I I . R É S Z : T Á J A K É S E R Õ F O R R Á S O K 268l

Nyomás az ökoszisztémán 270

9.1. Emberi beavatkozás: az érem két oldala 2729.2. Antropogén hatás alacsony népsûrûség esetén 2779.3. Antropogén hatás közepes népsûrûség esetén 2839.4. Antropogén hatás magas népsûrûség esetén 2889.5. Környezetszennyezés és az ökoszisztémák 292

Ester Baserup és a mezõgazdaság intenzív fejlõdése 283Szmogképzõdés 291Az Exxon Valdez által okozott környezeti katasztrófa 299

Erõforrások és megóvásuk 302

10.1. A természeti erõforrások jellege 30510.2. A korlátozott tartalékok dilemmája 30910.3. Egyenletes hozamok: a dinamikus erõforrások 31810.4. „A közlegelõ tragédiája” 32710.5. A természeti erõforrások védelme 328

A jövõ erõforrásainak prognosztizálása 313Az árapály mint alternatív energiahordozó 315John Muir és a természetvédelem 330

Szerepünk a Föld arculatának megváltozásában 334

11.1. A magyarázat nehézségei 33811.2. A múltbeli tájváltozások dimenziói 34311.3. A földhasználat változása mint etikai kérdés 34711.4. Az ember–környezet ellentét 353

Az ember szerepe a Föld arculatának alakításában 348A Stockholmi Konferencia 350Griffith Taylor és a földrajzi environmentalizmus 355

A régiók hálója 360

12.1. A régiók típusai 36312.2. A régiók alkalmazása 36812.3. Regionális tudat 37712.4. Régiók kialakítása 384

Hartshorne és a területi differenciálódás 369Hordy dorseti régiói 382Amerikai iskolakörzetek 386

I V . R É S Z : F Ö L D R A J Z I S T R U K T Ú R Á K 390l

Áramlatok és hálózatok 392

13.1. Csomóponti régiók 39413.2. Közlekedési és információs áramlások 39713.3. A térbeli kölcsönhatások modelljei 40213.4. Regionális hálózatok 406

X TARTALOM

13.5. A hálózatok változásai 413Távolsághanyatlás-görbék 399Wilson és a térbeli kölcsönhatások modelljei 406Konnektivitás a gráfokban 413

Csomópontok és szintek 420

14.1. A város fogalma 42314.2. A települések mint láncok 42614.3. Christaller központihely-modellje 43114.4. Christaller modelljének kiegészítései 43614.5. Alternatívák és alkalmazások 440

A legközelebbiszomszéd-index 426A rang-nagyság szabály 428Christaller és a központi helyek rendszere 431

Felszínek 448

15.1. Felszínek a városon belül 45015.2. Felszínek a városon kívül: az agrártáj 45915.3. Felszínek a városokon kívül: az ipari táj 469

A központi üzleti negyed (CBD) lehatárolása 451Városi népsûrûségi függvények 458Thünen és az Elszigetelt Állam 460

Térbeli terjedés 478

16.1. A térbeli diffúziók természete 48216.2. A Hägerstrand-alapmodell 48616.3. A Hägerstrand-modell módosítása 48916.4. Regionális diffúziós vizsgálatok 49316.5. A diffúziós modellek alkalmazása 499

A Hägerstrand-modell szabályai 488A diffúziós alapmodell módosításának szabályai 490Andrew Cliff és a járványdiffúziós modellek 501

V . R É S Z : F Ö L D R A J Z I F E S Z Ü L T S É G E K 506l

Területi feszültségek 508

17.1. Területi korlátok értelmezése 51017.2. Az állam mint régió 51617.3. Felosztási problémák egyéb területi szinteken 52717.4. A világ óceánjainak felosztása 53617.5. A felosztás következménye 541

Határvonalak becslése a gravitációs modell segítségével 514Bowman Új világa 526A Dél-kínai-tenger 539

14.

15.

16.

17.

Gazdasági egyenlõtlenségek 548

18.1. Gazdag és szegény országok 55018.2. A fejlõdésbeli különbségek magyarázata 55618.3. A gazdasági fejlõdés térbeli aspektusai 56218.4. Országok közötti különbségek 56918.5. Regionális itervenció 574

Brian Berry és a városok gazdasági földrajza 555Kondratyev-hullámok 568A TVA mint történelmi fejlesztési modell 580

Globalizáció 584

19.1. A globalizációs vita 58619.2. A földrajzi tér összeomlása 58819.3. Változó gazdasági tér/térség 59519.4. A globális városok növekedése 60019.5. A globális környezeti problémák növekedése 604

A Microsoft Corporation 594Nigel Thrift és a pénz földrajza 604Globális tengerszintváltozások 606

A betegségek globális súlya 614

20.1. A betegség súlyának felbecslése 61620.2. A régi betegségek változó földrajza 62120.3. Az új betegségek földrajza 63320.4. Betegségek változó földrajzi környezetben 64320.5. Jövõbeli kihívások 651

A halandóság mérése 619A malária újraéledése 622Peter Gould és az AIDS földrajza 636

V I . R É S Z : A F Ö L D R A J Z T U D Ó S E S Z KÖ Z TÁ R A 656l

Térképek és térképezés 658

21.1. A világ felfedezése 66121.2. Helymeghatározás a térképen 66821.3. A térképezés körfolyamata: a térképek kódolása 67621.4. A térképezés körfolyamata:

a térképek értelmezése (dekódolása) 68021.5. Különbözõ földrajzi terek 684

James Cook és a Csendes-óceán feltérképezése 664Hogyan készül egy poláris vetület? 674Nem-euklidészi terek 685

Környezeti célú távérzékelés 692

22.1. Az elsõ vizsgálatok a levegõbõl 69522.2. Mûholdas távérzékelés 70022.3. Környezeti változások nyomon követése 70522.4. A távérzékelés néhány megoldatlan problémája 710

A légi felvételek méretaránya 697Crawford és a légi régészet 699Mintázási módszerek 714

TARTALOM XI

18.

19.

20.

21.

22.

XII TARTALOM

Földrajzi információs rendszerek 716

23.1. A földrajzi információs rendszer részei 71923.2. Földrajzi adatok raszteres és vektoros rendszerben 72523.3. A FIR problémamegoldó funkciói 72823.4. A térinformatikai alkalmazások hierarchiája 73623.5. A térinformatika távlatai 743

Ismertebb térinformatikai szoftvercsomagok 721A térinformatika tárgyköre 737ESRI: egy nagy térinformatikai társaság fejlõdése 744

E P I L Ó G U S 748l

A hogyan továbbról a földrajzban 750

24.1. A múlt öröksége 75324.2. A jelenlegi struktúra 76324.3. Álláskeresés földrajzos diplomával 76624.4. A jövõbeli kilátások 770

A Royal Geographical Society(az angol Királyi Földrajzi Társaság) 755A földrajz fejlõdése Svédországban 762Paradigmaváltás a földrajzban 773

A Függelék: Fogalomtár 777B Függelék: Földrajz a világhálón 809Név- és tárgymutató 815

23.

24.

A Geográfia – Globális szintézishez hasonlóan átfogó, az olvasó földrajztu-dományba való bevezetését célzó, a diszciplína valamennyi ágát felölelniszándékozó mû magyar nyelven eddig még nem jelent meg. A könyv a vilá-gon vezetõ szerepet betöltõ, nálunk azonban kevésbé követett angolszászgeográfia szemléletében íródott, s megközelítésében eltér a magyar nyelveneddig kiadott hasonló tárgyú mûvektõl. A magyar olvasók számára a könyváltal kínált hatalmas mennyiségû ismeretanyag és az átfogó, szintetizáló jel-leg mellett éppen ez az újszerû megközelítés jelentheti a Geográfia –Globális szintézis legfõbb értékét.

Ugyanakkor az újszerû megközelítés mellett idõnként a látásmód is eltérõlehet, s egyes – természetesen elsõsorban társadalomföldrajzi – megállapítá-sok Magyarországon némiképp idegennek tûnhetnek. Mindazonáltal neméreztük magunkat fölhatalmazva arra, hogy a magyar fordítást az eredetiszöveghez képest a saját véleményünk szerint akárcsak minimálisan is átala-kítsuk.

Mindezek ellenére mind a szövegben, mind pedig a könyv szerkezetébentörténtek kisebb, technikai jellegû változtatások. A magyar fordításnál töre-kedtünk a hazánkban meghonosodott mértékegységek konzekvens használa-tára, amelyek sokszor eltérnek a Nagy-Britanniában használtaktól (pl. mér-föld – kilométer, Fahrenheit – Celsius). Továbbá számos esetben az eredetiszöveg olyan földrajzi neveket említ példaként, amelyek a magyar olvasónakaz adott kontextusban nem sokat jelentenek, ebbõl a szempontból tehát nemigazán töltik be funkciójukat. Ezért azokban az esetekben, ahol megtehettük– anélkül, hogy ez módosítaná a szerzõ mondanivalóját –, igyekeztünk azösszehasonlításokat átalakítani, egyszerûsíteni. A könyv számos olyan fogal-mat, kifejezést is használ, amelynek a magyar szaknyelvben nincs megfelelõ-je. A legtöbb ilyen szót megpróbáltuk lefordítani, míg néhányat eredeti for-májában hagytunk. Egyet-kettõt, amelyik nem érintette a szöveg lényegimondanivalóját, és úgy éreztük, hogy csak zavarná a teljes megértést, mel-lõztünk.

Az eredeti szöveg minden fejezetének végén találkozunk egy „One stepfurther…” („Egy lépéssel tovább…”) címû résszel, amely az adott fejezettémaköréhez kapcsolódó ajánlott szakirodalmat ismerteti. Mivel e mûveklegtöbbje Magyarországon nem hozzáférhetõ, célszerûnek tartottuk ezt arészt kihagyni. A magyar nyelvû kiadásban az olvasó a könyv végén talál egyáltalunk összeállított, ajánlott irodalomjegyzéket.

A mû egyetemi tankönyvként íródott, elsõsorban a brit diákok számára,így messzemenõen figyelembe veszi az angolszász képzés sajátosságait. Aképzésre utaló technikai részeket átírtuk vagy kihagytuk. Mindez és a fen-tebb említett változtatások azonban nem csökkentik a kínált ismeretanyagmennyiségét, és nem érintik a könyv lényegi mondandóját.

Csuták Máté

E L Õ S Z Ó A M A G Y A RK I A D Á S H O Z

„Ah, ha tudnám a földrajzot…Chico Pacheco ismételgette a mondatota fogai közt, miközbenifjúságának eltékozoltnapjait siratta: hírhedtiskolakerülõ volt. Megegy egész élet soránelpocsékolt, haszontalanságokra fecsérelt idõt, hiszen aztszívvel-lélekkel a földrajzalapos tanulmányozásárafordíthatta volna, arra a tudományra, amelynekrendkívüli hasznosságáracsak most döbbent rá.(...) »Hozatnom kellegypár tankönyvetSalvadorból.«”

JORGE ARMADO: A vén tengerészSzalay Sándor fordítása (1963)

Magasan a Bengáli-öböl felett kezdek bele az elõszó megírásába. A Boeing747 mozdulatlannak tûnik, és alattunk növekedõ trópusi zivatarfelhõk tor-nyosulnak a délutáni forróságban. A valóságban a repülõgép megközelítõleg1000 km/órás sebességgel halad, a külsõ léghõmérséklet –46 °C (11 000méteres magasságban), és a repülõgép törzsének védõburkán kívül másod-percekig sem élhetnék. Ausztráliában élõ unokáimat indultam meglátogatni,s a változásokon merengek, amik lezajlottak egy angol faluban töltött gye-rekkor és napjaink között.

Akkoriban, az 1930-as évek elején a fent leírtakat még science fictionnekminõsítették volna. A villanyáram épphogy csak eljutott az otthonunkba, ahûtõgép még távoli álom volt csupán, a nagy, nyitott társas kocsi volt azegyetlen megbízható közúti közlekedési eszköz a faluban, a rádiókészülé-künk pedig még detektoros vevõvel volt ellátva. Abban az idõben egyausztráliai utazás hat hétbe (és a család sok havi jövedelmébe) került volnahajón, a légi közlekedés még nem létezett, noha egy bizonyos Bert Hinkleréppen felállította könnyûmotoros kisgépével a repülés 16 napos világre-kordját London és Darwin között. A legszembeötlõbb változás azonbanmagán a Földön játszódott le. Születésem évében a világ népessége éppenelérte a kétmilliárd fõt, ma ez már ennek háromszorosa, több mint hatmil-liárd fõ. Az eltelt hét évtizedben az erõforrások kiaknázásának éves rátájamegszázszorozódott, a nemzetközi utazások volumene pedig ezerszeresérenövekedett.

Máig sem tudom, vajon falusi gyökereim vagy Délnyugat-Anglia vál-tozatos tájképe iránti szeretetem szerepet játszott-e abban a döntésemben,hogy Cambridge-ben földrajz szakra jelentkeztem. A második világháború ésa benzinstop következtében a saját bõrömön is megtapasztalhattam CarlSauer mondását, miszerint „minél lassabb a helyváltoztatás, annál érdeke-sebb”. Elsõként egy rozzant kerékpárral fedezhettem fel egyre többet Angliaés a háború utáni Franciaország tájaiból. Európán kívül elsõként Dél-Amerikában jártam, ahol abban a szerencsében részesültem, hogy találkoz-hattam a brazil regényíróval, Jorge Amadóval, akinek regényei brazíliaihelyszíneirõl szóló érzékletes leírásait igen megkedveltem, és rábukkantam aföldrajzi ismereteket szomjazó Chico Pachecóra, akinek a szavai nyitják megezt az elõszót.

Nem tisztem megítélni, hogy Chico elégedett lett volna-e a könyvvel,amelyet az Olvasó a kezében tart. Az egész egy emberöltõvel ezelõtt kez-dõdött, amikor ellátogattam a chicagói Northwestern Egyetemre, és elbe-szélgettem egy fiatal közgazdásszal, Mark Twain régi amerikai kiadójánakegy akkori szerkesztõjével. Õ biztatott, hogy írjak egy olyan tankönyvet,amely nem azoknak szól, akik már jártasak a tárgyban, hanem azoknak, akik– csakúgy, mint Chico Pacheco – érdeklõdnek a földrajz iránt, de valószínû-leg más életpályát fognak választani. A könyv, amely végül megszületett, azta címet kapta, hogy Geography: A Modern Synthesis (Geográfia – Modernszintézis, alcímét a biológus Julian Huxley-tõl kölcsönözte). Elõször 1972-ben jelent meg, három további átdolgozást ért meg, hat nyelvre fordítottákle, és a mai napig kiadják.

E L Õ S Z Ó

ELÕSZÓ XV

A Geográfia – Globális szintézis ennek az utóda. Egy új évszázad számáraíródott, új címmel és új sajátosságokkal, de azonos célokat tûz ki maga elé,mint elõdei. A könyv kísérletet tesz arra, hogy egy kötetben, modern szem-léletben mutassa be a földrajz teljes spektrumát. Két szinten próbál meg szin-tézist alkotni: egyrészt összegyûjti a szakterület különféle hagyományait ésirányzatait, másrészt kihangsúlyozza a földrajz egészének szintetizáló szere-pét a rokon szakterületek viszonylatában. A könyv célja, hogy földrajzitanulmányokat még nem végzett diákokat vezessen be egy dinamikusanszélesedõ szemléletû, mind egyetemi tárgyként, mind alkalmazott tudo-mányként növekvõ jelentõségû területre. A földrajz, amely egyaránt átfogjaa természet- és a társadalomtudományokat, arra sarkallja a diákokat, hogymegszabaduljanak a megszokott, jól bevált sablonoktól, és közvetlenül azember és környezete között fennálló viszonyra, annak térbeli következmé-nyeire, és a Föld felszínén kialakult területi szervezõdésekre összpontosít-sanak. A földrajz egyedülálló módon egyaránt foglalkozik a környezet és azökológia, valamint az emberiség területi ellentétei és egyenlõtlenségeiaktuális problémáival.

A földrajzról vagy bármely más tudományágról íródott legátfogóbb mûsem mutathatja be részletekbe menõen a szakterület teljes egészét. Az efféletörekvések ma már naiv kísérletnek tûnnek. A feladat, amivel a kezdõ föld-rajz szakos hallgatók szembesülnek, ma már olyan összetett, hogy föl kellvállalni a kihívását. Túlságosan egyszerû arra az álláspontra helyezkedni,hogy a legtöbb, amit tehetünk vagy tennünk kellene, hogy a diákokkalelvégeztetjük a különféle, jól körülhatárolható részterületek – természet-földrajz, kulturális földrajz stb. – bevezetõ kurzusait, és abban reményke-dünk, hogy ezek majd egységes rálátást biztosítanak a földrajz egészére. Azaz érési folyamat azonban, amelynek révén mindennek végbe kellene men-nie, ritkán határozható meg pontosan.

A kutatások megsokszorozódása és az új részdiszciplínák folyamatos levá-lása, önállósodása következtében általánossá vált gyakorlat, hogy a tudo-mányág egészét az egyes részterületek felõl közelítjük meg, ami túlságosankomótos megoldásnak tûnik. Ugyanakkor a tudományok elsajátításánakkívánatos menete visszájára fordul, amennyiben a földrajz természetét bon-colgató átfogó kérdések kizárólag a felsõbb évfolyamok tananyagába épül-nek be. Tartozunk ezzel azoknak is, akik most kezdik meg tanulmányaikat,és akik közül néhányan remélhetõleg a nyomdokainkba lépve legalább olyanszéles körû ismeretekre tesznek szert, mint mi. Éppen ezért ebben a könyv-ben kis idõre hátat fordítottam saját szûk kutatási területemnek (az orvos-földrajz kis szeletének) és kísérletet tettem arra, hogy a földrajz különbözõrészterületeit jelenlegi értelmezésem szerinti integrált egésszé gyúrjam össze.

Az egymásra következõ évtizedekkel egyre szaporodik az író adóssága.Legelõször is Cambridge-nek tartozom sokkal, ahol egyetemi tanulmá-nyaimat végeztem és sok éven át tanítottam. Az utóbbi 35 évben Délnyugat-Angliában volt a székhelyem, a Bristoli Egyetemen. Mérhetetlenül sokkaltartozom a diákok egymást követõ nemzedékeinek és kollégáimnak. MindCambridge, mind Bristol lehetõvé tette számomra, hogy kutatásaim kapcsána világ számos tudományos intézetében megforduljak. Az Egyesült Államok-ban elsõként a Berkeley-n tanítottam, azt követõen pedig dolgoztam Penn-sylvaniában, Wisconsinban és Minnesotában. Kanadában Torontóban aMcMaster és York Egyetemen, Ausztráliában az Ausztrál Nemzeti Egyete-men (ANU) és a Monash Egyetemen, Új-Zélandon pedig a CanterburyEgyetemen végeztem tudományos munkát. Kuala Lumpurban, Szingapúr-ban és Bandarban megismerhettem Délkelet-Ázsia fejlõdõ egyetemi életét.A Svédországban és Izlandon eltöltött hosszabb idõ, valamint a rövidebbdániai és finnországi látogatások hasznos betekintést nyújtottak a skandinávgeográfiába. A földrajzi intézeteken kívül módomban állt olyan jelentõs epi-demiológiai központokban is dolgozni, mint az atlantai JárványügyiKözpont (Centers for Disease Control and Prevention, CDC) vagy a genfi

XVI ELÕSZÓ

1A további felsorolásokban a zárójelben az egyetemek rövid neve szerepel. (A ford.)

székhelyû Egészségügyi Világszervezet, a WHO. Ezek az évek mind nyomothagytak a könyv felépítésén és tartalmán.

Az egyes tudósok felemlegetésével az adósságok végeláthatatlan sorozatanyílik meg. Don Meinig a Syracuse Egyetemrõl szerkesztette az eredetiköteteket, amelyekbõl ez a könyv kifejlõdött, akinek hálával tartozomkivételes tudományos felkészültségéért és az évtizedeken át tõle kapott bölcstanácsaiért. A tudományos életben való elõrehaladásom számos esztendejesorán szerencsém volt együtt dolgozni Richard Chorley-val és Andy Cliffel(Cambridge),1 valamint Matt Smallman Raynorral (Nottingham) – e könyvszámos részlete közös kutatásaink eredményeire épül. Ha geográfusokösszetalálkoznak, óhatatlanul sor kerül különféle szakmai témák megtár-gyalására, megvitatására, és Ron Abler (Amerikai Geográfusok Egyesülete,AAG) Antoinne Bailey (Genf), Brian Berry (Texas), Sofus Christiansen(Koppenhága), Robert Geipel (München), Torsten Hägerstrand (Lund),David Harvey (Johns Hopkins), Ron Johnston (Bristol), Les King(McMaster), David Rhind (London), Ian Simmons (Durham), DavidStoddart (Berkeley) és Alan Wilson (Leeds) valószínûleg eddig nem sejtették,mekkora hatást gyakoroltak erre a könyvre. Az évek múlásával a sors sajnosveszteséget is hoz, s három olyan jó barátot, Jim Parsonst és Jay Vance-t(Berkeley), valamint Peter Gouldot (Penn State) is gyászolnom kell, akiksokban hatottak a gondolkodásmódomra.

Az ember a legtöbbet a diákjaitól tanulhatja. Különleges privilégiumkénttartom számon, hogy taníthattam többek között Kevin Coxot (Ohio State),Pip Forert (Auckland), Tony Gatrellt (Lancaster), Ray Harrist (Durham), BillMacmillant (Oxford), Glen Norcliffet (York), Nigel Thriftet (Bristol) és RolyTinline-t (Queen’s) és egyben magam is sokat tanulhattam tõlük. Mindezenfelül azon anonim hozzászólóknak is köszönettel tartozom, akik számoskérdést vetettek fel és egyben hozzásegítettek azok tisztázásához, s egyúttalarra biztatom az új kiadás olvasóit, hogy csatlakozzanak õk is a soraikhoz.

A komplex tartalmú könyvek egyre inkább csapatmunka eredményei, ésjómagam is hálával tartozom Matthew Smith, a Pearson Education munka-társa által verbuvált tehetséges csapatnak. Nagy örömömre szolgált együttdolgozni Tina Cadle-lel, Ros Woodwarddal, Faith Perkinsszel és azzal aseregnyi, színfalak mögötti munkatárssal, akik a könyv megtervezésében,létrejöttében és megjelentetésében segédkeztek. Az Olvasó kezében tartottkönyv nagy részben az õ munkájuk eredménye is.

Egy könyv elõszava túlzottan publikus hely ahhoz, hogy annak soraibana szerzõ a családja iránt érzett személyes háláját is kifejezze – a család tagjaienélkül is tudják, milyen sokat köszönhetek nekik. Oskar Spate, az ausztrálföldrajztudósok doyenje és egykori cambridge-i tantestületem tagja nálamszebben öntötte szavakba a geográfusok nyilvánosság elõtt zajló és a családiéletének lényegét. Mint mondotta, az õ célja egyszerûen „megtenni mindazt,amire képesek vagyunk ezen a Földön, és ha a felettünk álló hatalmak nemtartogatnak számunkra sem kétségbeesést, sem túlzott reményt, a boldogsá-got a társadalmi kötelezettségek és a magánélet terén kell megtalálni”. A sorsengem mindkettõvel megáldott. Egy nemzedéknyi idõvel ezelõtt elsõ köny-vemet feleségemnek, Brendának ajánlottam, akivel még diákfejjel ismertükmeg egymást jó fél évszázaddal ezelõtt. Ezt a (feltehetõleg utolsó) könyve-met négy gyermekünk közül a legfiatalabbnak ajánlom, szerencsés utatkívánva Andynek, Janice-nek és Isobelnek is az új évszázadba vezetõ utazá-suk során.

PETER HAGGETT

A D I Á K O K H O Z

Egy egyetemi vagy fõiskolai szakot elkezdeni ahhoz hasonló, mint autóvalfelfedezni egy ismeretlen várost. Egymás után tárulnak fel terpeszkedõelõvárosok, kavargó gyorsforgalmi utak, lepusztult negyedek, de nehézátfogó képet alkotnunk a város szerkezetérõl, és még azt sem tudjuk, pon-tosan hol is vagyunk. A földrajz a tudományok Los Angelese, hiszen óriásiterületre terjed ki és szinte összeolvad szomszédaival. Még azt is nehézmegállapítani, hol helyezkedik el a központi üzleti negyed.

Ez a könyv kifejezetten a „város új felfedezõi” számára íródott, azoknak,akik korábban nem folytattak egyetemi vagy fõiskolai földrajzi tanul-mányokat. Kísérletet tesz arra, hogy bemutassa a geográfiában nélkülözhe-tetlen alapvetõ fogalmakat, valamint az azok hátterében húzódó legfon-tosabb környezeti tényezõket. A könyv az elméleti ismeretek, fogalmakátadására fekteti a fõ hangsúlyt. De mindez nem történhet légüres térben.Ezért a fõszövegen kívül gyakorlati ismereteket is beépítettünk az anyagba,amelyeket az Olvasó ízlése és rendelkezésre álló ideje függvényében át-ugorhat vagy éppen elmélyedhet bennük.

Alapvetõen nem matematikai megközelítést alkalmaztunk, a könyv min-denféle matematikai képzettség nélkül megérthetõ. Mindazonáltal tudni-való, hogy a földrajzi kutatások során egyre inkább elõtérbe kerül a matema-tika alkalmazása, és egy-egy téma bizonyos aspektusait legkifejezõbbenmatematikai képletek útján lehet kifejteni. Az ilyen részleteket ugyancsak afõszövegen kívül tárgyaljuk. Ezekre az anyagokra a második olvasatnálérdemes visszatérni.

Azok számára, akik további földrajzi tanulmányokra vállalkoznak, a kötetvégén található „Egy lépéssel tovább” címû rész további elolvasásra érdemesmûveket ajánl. Az utolsó fejezet pedig felhívja a figyelmet azokra aterületekre, ahol további tanulmányok végezhetõk, illetve a kapcsolódó,javasolt tantárgyakra.

Kinek-kinek meglehet a saját egyénileg kialakult módszere a tankönyvektanulmányozásához. A szerzõ természetesen nem szabhatja meg ezt a mód-szert, ám számos diák hajlamos arra, hogy gyorsan átlapozzon egy-egyfejezetet, hogy hamarabb eljusson az általános összegzéshez. Az ábrákat úgyszerkesztettük meg, hogy ahol csak lehetséges, azok „önmérsékletre”intsenek, és ezért a megszokottnál részletesebbek az ábraaláírások. Ha egy-egy fejezet figyelmes elolvasását követõen úgy érezzük, hogy az olvasottakatmegértettük, tudásunkat ellenõrizhetjük az „Ellenõrzõ kérdések” részbenfelsorolt fogalmak felidézése révén.

Bízom benne, hogy mindazok, akiknek tanulmányi igényei nem lépik túlaz e könyv kínálta lehetõségeket, figyelemfelkeltõnek találták e rövid ismer-tetõt. Ha az Olvasó csak egy kis részét is átérzi mindannak a törõdésnek éselragadtatásnak, amit geográfusok megtapasztalnak a Föld, környezetünkés benne saját helyünk felfedezése során, úgy érezhetem, hogy megtettem adolgom.

P. H.

„Hogy valamit megtanítsak, olyancsapdát állítanék a diákjaimnak, amelybõlcsak úgy menekülhetnek,ha megismerik mibenlétét.”

ROBERT M. CHUTE: Environmental Insight

[Bepillantás a környezetbe] (1971)