Gerinctelen részletes állattan I 2011 - emk.nyme.hu · • Colpoda sp. • Entodinium sp. • Colpidium sp. • Paramecium candatum - papucsállatka Törzs: Sejthalmazosok (Mesozoa)

1

II. Részletes állattan

Taxonómia

• Tudományos név:

• Scolytus multistriatus orientalis (Eggers, 1910)syn.: ............

• Nem + faj (+ alfaj) + leíró (évszám)

Taxonómia

• Scolytus multistriatus• Scolytus• (Scolytinae)• Curculionidae • Coleoptera• Insecta• Arthropoda• Regnum animale

• faj (species)• nemzetség (genus)• (alcsalád)• család (famil)• rend (ordo)• osztály (classis)• törzs (phylum)• állatország

Élőlények felosztása• Filogenetikai alapon (3 domén elmélet):

– Baktériumok (Bacteria)– Archeák (Archaea)– Eukarióták (Eukaryota)

• Állatok (Animalia)• Amőbák (Amoebozoa)• Gombák (Fungi)• Rhizaria• Excavata• Növények (Plantae)• Chromalveolata

Amőbák (Amoebozoa)

• Protista I.• Törzs:

Sarcomastigophora– Altörzs: Ostorosok

(Mastigophora)• Osztály: Állati ostorosok

– faj: Trypanosoma sp. - álomkór kórokozója

– Trichomonasgallinae

Protista II.– Altörzs: Állábasok

(Sarcodina)• Rend: Csupaszamőbák

(Amoebida)– faj: Amoeba proteus -

óriás amőba

2

Protista III.

• Törzs: Apicomplexa– faj: Eimeria sp.– Plasmodium vivax– P. falciparum– P. malariae– P. ovale

– maláriás megbetegedés

• hordozó: Anopheles sp. - maláriaszúnyog

Protista IV.

• Törzs: Micospora– faj: Chytridiopsis

typographi

Protista V.• Törzs: Myxozoa• Törzs: Ciliophora –

Csillósok– szaporodása:

• harántosztódás (ivartalan)• bimbózás (ivaros

szaporodás nincs)• pronukleusz összeolvadás

(nem a teljes sejt egyesülése)

– fajok:• Colpoda sp.• Entodinium sp.• Colpidium sp.• Paramecium candatum -

papucsállatka

Törzs: Sejthalmazosok (Mesozoa) • Bizonytalan

rendszertan• Különböző nézetek a

származásról

Állatok - Animalia

• Álszövetes állatok (Parazoa)– Szivacsok (Porifera)– Korongállatkák (Placozoa)

• Valódi szövetes állatok (Eumetazoa)– Sugaras szimmetriájú állatok (Radiata)

• Csalánozók (Cnidaria)• Bordásmedúzák (Ctenophora)

– Kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateralia)• Ősszájúak (Protostomia)• Újszájúak (Deuterostomia)

Állatok - Animalia

• Álszövetes állatok (Parazoa)– Szivacsok (Porifera)– Korongállatkák (Placozoa)

3

Törzs: Szivacsok (Porifera)

• Vízi életmód• Telepes• Szaporodás:

– Bimbózás– Ivaros

• Váz• Szöveti differenciálódás• Fajok:

– Euspongia officinalis -mosdószivacs

– Spongilla carteri - balatoni szivacs

Törzs: Korongállatkák (Placozoa)

• egyetlen faj:– Trichoplax adhaereus– Evolúciós elmélet– Igen kevés DNS

Állatok - Animalia




Törzs: Csalánozók (Cnidaria) • Egy nyílás (száj & végbél)• 2 csíralemez• 2 fejlődési állapot

– Hidra (polip)– Medúza

• Bonyolult szaporodás• Hidrák - fajok:

– Chlorohydra viridissima– Hydra vulgaris -

Közönséges hidra• Virágállatok• Korallok

Törzs: Csalánozók (Cnidaria) • Egy nyílás (száj & végbél)• 2 csíralemez• 2 fejlődési állapot

– Hidra (polip)– Medúza

• Bonyolult szaporodás• Hidrák - fajok:

– Chlorohydra viridissima– Hydra vulgaris -

Közönséges hidra• Virágállatok• Korallok

• Törzs: Bordás medúzák (Ctenophora)

4

Állatok - Animalia




Ősszájúak (Protostomia)• Spirális bordázódású állatok (Spiralia)

– Laposférgek (Platyhelminthes)– Kerekesférgek (Rotifera) vagy

(Rotatoria)– Buzogányfejű férgek (Acanthocephala)– Csillóshasúak (Gastrotricha)– Nyílférgek (Chaetognatha)– Gnathostomulida– Micrognathozoa– Cycliophora– Puhatestűek (Mollusca)– Fecskendőférgek (Sipuncula) vagy

(Sipunculida)– Ormányosférgek (Echiurida)– Gyűrűsférgek (Annelida)– Zsinórférgek (Nemertea)– Nyelesférgek (Entoprocta)– Pörgekarúak (Brachiopoda)– Mohaállatok (Bryozoa)– Csöves tapogatósok (Phoronida)

• Vedlő állatok (Ecdysozoa)– Övesférgek (Kinorhyncha)– Farkosférgek (Priapulida)– Fonálférgek (Nematoda)– Húrférgek (Nematomorpha)– Karmos féreglábúak (Onychophora)– Medveállatkák (Tardigrata)– Ízeltlábúak (Arthropoda)






Törzs: Laposférgek (Platyhelminthes)

• Három csíralemez• Testüreg nincs• Kétszakaszos

bélrendszer (elő- és középbél)

• Kezdetleges dúcidegrendszer

• Légzőszerv nincs• Keringési szerv nincs• Ált. hímnős


• Osztály: Örvényférgek (Turbellaria)– ragadozók

• Osztály: Közvetett fejlődésű mételyek (Trematoda)– Paraziták– Jellegzetes szerv: szívóka– faj: Fasciola hepatica –

májmétely• Köztigazdás fejlődés

(Lymnaea truncatula)


• Osztály: Közvetlen fejlődésű mételyek (Monogenea)– halparaziták

• Osztály: Galand férgek (Cestoda)– Élősködők– Redukálódott testfelépítés

(fej/nyak/ízek)– Hímnősek– faj: Taenia sp. –

galandférgek• köztigazdás

5

• Törzs: Csillóshasúak (Gastrotricha)

• Törzs: Állkapcsos férgecskék (Gnathostomulida)

Törzs: Puhatestűek (Mollusca)• Igen fajgazdag taxon

(+/- 130 E)• Másodlagos testüreg• Külső váz

Törzs: MOLLUSCA -PUHATESTŰEK

• Altörzs: CONCHIFERA – HÉJASOK – Osztály: BIVALVIA – Kagylók

• Rend: Unionoida• Rend: Veneroidea

– Osztály: GASTROPODA - Csigák • Rend: Archaeogastropoda (Diotocardia:

kétpitvarosak)• Rend: Mesogastropoda – Középcsigák• Rend: Pulmonata – Tüdős csigák

Rend: Unionoida

• Család: Unionidae– Pseudanodonta complanata – Lapos

tavikagyló

Rend: Unionoida

• Család: Unionidae– Unio crassus – Tompa folyamkagyló– Megjelenése:

• Teknője elliptikus vagy tojás alakú, hosszúsága 5-9 centiméter, szélessége 3-4,5 centiméter. A teknő mindkét végén csaknem egyformán lekerekített. A búb alig emelkedik ki, gyakran erősen lepusztult felületű. A teknő héja vastag, feketésbarna vagy fekete. Belső felületét csillogógyöngyházréteg borítja.

– Elterjedése:• Korábban gyakori volt Európában, de a vízszennyeződés

következtében erősen megfogyatkozott.

6

Rend: Unionoida• Család: Unionidae

– Unio crassus – Tompa folyamkagyló– Életmódja:

• Tiszta, többnyire keskeny, homokos medrű folyók, patakok lakója.

– Szaporodása:• Parazita lárvák, úgynevezett glochidiák útján szaporodik.• A kagyló kopoltyúlemezei között fejlődnek ki a petékből és a

kivezető nyíláson keresztül lökődnek ki a vízbe. • Két teknőkezdeménnyel rendelkeznek, rajtuk egy-egy hosszú

horog van. Ezek segítségével szilárdan a halak bőréhez, főleg azok kopoltyúihoz rögzülnek, és egy ideig a hal testszövetével táplálkoznak.

• Később leválnak, és önálló életre képes, apró kagylókkáalakulnak.

Rend: Veneroidea

• Család: Dreissenidae– Dreissena polymorpha – Vándorkagyló– Megjelenés:

• Teknője elöl háromszögletűen kihegyezett, hátul kerek, 25-40mm hosszú és 13-18mm széles. Búbja egészen elöl helyezkedik el. A teknő oldala alul élesen megtörik, ezért a kagyló keresztmetszetben háromélű.

• Alapszíne szürkéssárga, zegzugos barna vonalakkal rajzos, előrehaladottabb korban piszkos sötétszürke. Lábának mirigye (bisszusz) finom, megszilárduló fonalakat termel, ezekkel szilárdan a vízfenékhez tapad.

Rend: Veneroidea

• Család: Dreissenidae– Dreissena polymorpha – Vándorkagyló– Előfordulás:

• Eredetileg a Fekete-tengerbe torkolló folyókban élt, de az elmúlt 150 évben nyugat felé erősen elterjedt, ináziós faj.

• Ma már Közép-Európában szinte mindenhol megtalálható.

– Életmód:• Kövekre, fadarabokra, más kagylókra, hajókra megtapadva

él.

– Jelentősége:• Inváziós faj

Rend: Veneroidea

• Család: Dreissenidae– Dreissena polymorpha – Vándorkagyló

Törzs: Puhatestűek (Mollusca)• Osztály: Csigák

(Gastropoda)– Zsigerzacskó / fej / láb– köpeny -> héj (külső váz):

mész és konhiolin– táplálkozás változatos,

főleg növényevő(reszelőnyelv)

– bélrendszer: szájnyílás -gyomor - közép - utóbél

– légzés: kopoltyú vagy kezdetleges (zsákos) tüdő

– keringés: nyílt– kiválasztás: vesécske– idegrendszerük

központosodott (dúcos)– hólyagszem: alak és

színlátás

Rend: Archaeogastropoda(Diotocardia: kétpitvarosak)

• Család: Neritidae– Theodoxus danubialis – Rajzoscsiga

7


• Család: Neritidae– Theodoxus prevostianus – Fekete csiga


• Család: Neritidae– Theodoxus prevostianus – Fekete csiga– Megjelenés:

• Kisebb termetű. Háza félgömb alakú, fekete, sötétlilás, zöldes árnyalattal.

– Előfordulás:• Melegvízű forrásokban, és azok kifolyóvizeiben /Tata,

Tapolca/• Egymástól távoli populációi gyakran eltérnek egymástól

– Jelentőség:• Védett, eszmei értéke: 2000,- Ft• Natura2000 IV. melléklet


• Család: Neritidae– Theodoxus prevostianus – Fekete csiga


• Család: Neritidae– Theodoxus transversalis – Sávos

bödöncsiga


• Család: Neritidae– Theodoxus transversalis – Sávos bödöncsiga– Megjelenés:

• Szürkés vagy sárgás alapszínű, 3-4 hosszanti sötét övvel díszített, amelyek olykor elmosódottak

– Előfordulás:• A Duna folyamrendszerének jellemző faja.

– Jelentőség:• Védett, eszmei értéke 2000,- Ft• Natura2000 II. & IV. melléklet

Rend: Mesogastropoda –Középcsigák

• Család: Pomatiidae – Szárazföldiajtóscsigák– Pomatias rivularis – Keleti ajtóscsiga– Pomatias elegans – Nyugati ajtóscsiga

• Család: Hydrobiidae– Sadleriana pannonica – Tornai patakcsiga

8

Család: Pomatiidae – Szárazföldiajtóscsigák

• Pomatias rivularis – Keleti ajtóscsiga


• Pomatias rivularis – Keleti ajtóscsiga• Megjelenése:

– …• Előfordulás:

– Kaukázus, Krím-félsziget, Románia, Balkán– Hazánkban a Mecsekben és a Baranyai-Hegyháton éri el

földrajzi elterjedésének nyugati határvonalát. Ezen túl előfordul még Bátorligeten is.

• Életmód:– A faj különösen érzékeny a kiszáradásra és felmelegedésre.

Feltehetőleg a jégkorszak utáni időszak reliktum faja.• Jelentőség:

– Védett.


• Pomatias elegans – Nyugatiajtóscsiga– Megjelenés:

• 12-16 mm magas kúpos háza 4,5-5 nagyon domború kanyarulatból áll. Sárgás, barnás, szürkés felületű.

– Előfordulás:• Hazánkban Tihanyban igen jellegzetes

faunaelem. Fás bokros helyeken él.

– Jelentőség:• Védett faj

Család: Hydrobiidae

• Sadleriana pannonica – Tornai patakcsiga

Család: Hydrobiidae

• Sadleriana pannonica – Tornai patakcsiga– Megjelenés:

• Háza a csúcs felé kihegyesedő, de igen gyakran lekopik, kanyarulatai domborúak.

– Előfordulás:• A Bükk-hegységben és a Tornai-mészhegységben

mintegy helyettesíti a forráscsigát.– Jelentőség:

• Védett, eszmei értéke 2000,- Ft• Nature2000 II. & IV. melléklet

Rend: Pulmonata – Tüdős csigák

• Család: Acroloxidae– Acroloxus lacustris – Pajzscsiga

• Család: Arionidae – Simatestű házatlancsigák– Arion spp.

• Család: Limacidae – Tarajos házatlancsigák– Limax maximus – Nagy meztelencsiga– Bielzia coerulans – Kék meztelencsiga

• Család: Helicidae – Főcsigák – Helix pomatia – Éti csiga– Cepaea hortensis – Kerti csiga– Cepaea nemoralis – Ligeti csiga

• Család: Hygromiidae– Hygromia kovacsi (Kovacsia kovacsi) – Dobozi pikkelyescsiga

9

Család: Acroloxidae• Acroloxus lacustris – Pajzscsiga

– Megjelenés:• Házuk lapos pajzs alakú. A kicsiny csúcs felülről nézve a

pajzs hátsó két harmadában van, kissé balra tolódva.• Végbelük és ivarjárataik a jobb oldalon nyílnak, s itt vannak a

pótkopoltyúik is.• Mérete 7-7,5mm

– Előfordulás:• Hazánkban több helyen is előfordul.

– Életmód:• Álló- és lassúfolyású vizekben, rendszerint növényekre

tapadva él. Növényekről legelészi a moszatbevonatot.– Jelentőség:

• Nem védett.

Család: Arionidae – Simatestűházatlancsigák

• Arion spp.


• Arion spp. (A. rufus & A. lusitanicus)– Megjelenés:

• Többnyire barnás, de sok egyéb színárnyalatban is előfordul.• A két faj példányai külső megjelenésükben és színezetükben

nagyon hasonlóak, biztos elkülönítésük csak anatómiai vizsgálattal lehetséges.

– Előfordulás:• Eredeti hazája az Ibériai félsziget.• A hazai szakirodalom az 1900-as évektől az A. rufus fajt jelzi

(Kőszeg, Kaposvár, Szeged, Budapest). 1959-ben (bizonyítópéldányok hiányában) törölték a magyar faunalistáról. Az első A. rufus példányokat 1980-84-ben Barcson, az A. lusitanicus elsőegyedeit 1985-ben Sopronban gyűjtötték. 1999-től kezdődően a Dunántúl nyugati és déli részéről (több helyről) erős kártételüket jelezték.

• Gyakorlatilag bárhol előfordulhat, de különösen szereti a nedves, elhanyagolt mezőgazdasági területeket, kerteket.


• Arion spp. (A. rufus & A. lusitanicus)– Életmód:

• A zöld növényi részeket reszelőnyelvük segítségével elreszelik. Nyálkájukkal, ürülékükkel szennyezik a növényt, termést. A földalatti növényi részeket is fogyasztja.

• A házatlan csigák egy ill. kétnemzedékűek, a nemzedékek összefolynak a fejlődési stádiumok klímafüggősége és a hosszú tojásrakási időszak miatt. A legnagyobb mennyiségűtojást nyár végén, ősszel rakják a talaj felső rétegébe, levelek alá, a talaj felszínére. A meszes burokban lévő petékből közvetlenül, átalakulás nélkül fejlődnek ki a fiatal csigák.

– Jelentőség:• Inváziós állatfaj• Nehéz védekezni ellene, bár a biológiai módszerek (pl. indiai

futókacsa) jól alkalmazhatók.

Család: Limacidae – Tarajos házatlancsigák

• Limax maximus – Nagy meztelencsiga


• Limax maximus – Nagy meztelencsiga– Megjelenése:

• Egy kifejlett példány 10–20 cm hosszúságú.• Színe jellemzően világosszürke vagy szürkésbarna sötétebb

foltokkal, melyeknek mintázata meglehetősen változatos.

– Előfordulás:• Európában honos, de a világ számos részén elterjedt.

– Életmód:• Párzása különleges (faágról, gerendáról lógva).

– Jelentőség:• Kártétele messze elmarad az Arion fajokétól.

10


• Bielzia coerulans – Kék meztelencsiga


• Bielzia coerulans – Kék meztelencsiga– Megjelenés:

• Kék…

– Előfordulás:• Kelet-Európa, azon belül is inkább a hegyvidéki területek

– Életmód:• Erdős területeken, gyakran kidőlt fák alatt található meg.• Egy éves generációs ciklus, június-júliusi párzási időszakkal

és peterakással. A kikelő kis csigák telelnek át.

– Jelentőség:• Védett, szemei értéke 2000,- Ft

Család: Helicidae – Főcsigák

• Helix pomatia – Éti csiga

Család: Helicidae – Főcsigák• Helix pomatia – Éti csiga

– Megjelenés:• Mindenki ismeri…

– Elterjedése:• Közép- és Délkelet-Európában honos.• Betelepítették: Svédország, Norvégia és Finnország (középkor),

Anglia (rómaiak).– Életmód:

• Télen és a forró nyári napokon dermedt állapotba merül, ilyenkor meszes burkot von maga körül.

• Hímnős, mégis párt kell keresnie a párzáshoz. A párzás közben mindkét állat megtermékenyül. A pete nagysága 8,6 × 7,2 mm.

– Jelentőség: • Sok ember fogyasztja, emiatt farmokon tenyésztik.• Nem védett, de gyűjtése engedélyhez kötött (Natura200 V.

melléklet)


• Cepaea hortensis – Kerti csiga

Család: Helicidae – Főcsigák• Cepaea hortensis – Kerti csiga

– Megjelenés:• Rendkívül változatos, de a csigaház szája mindig fehér

(világos)– Előfordulás:

• Nyugat- és Közép Európa• Hazánkban gyakori. Nedves, hűvős helyeken bárhol

előfordulhat.– Életmód:

• …– Jelentőség:

• Védett, eszmei értéke 2000,- Ft

11


• Cepaea nemoralis – Ligeti csiga

Család: Helicidae – Főcsigák• Cepaea nemoralis – Ligeti csiga

– Megjelenés:• Hasonlít a kerti csigára, de a csigaház szája mindig fekete

(sötét), kifejletten nagyobb méretű.– Előfordulás:

• Egész Európában elterjedt, de behurcolták Észak-Amerikába is.

• Hazánkban mindenhol, különösen a Balatontól nyugatra (még városokban is) gyakori.

– Életmód:• Mint a kerti csigáé…

– Jelentőség:• Védett, eszmei értéke 2000 Ft (indokolt?)

Család: Hygromiidae

• Hygromia kovacsi (Kovacsia kovacsi) –Dobozi pikkelyescsiga

Család: Hygromiidae

• Hygromia kovacsi (Kovacsia kovacsi) – Dobozipikkelyescsiga– Megjelenés:

• …

– Előfordulás:• Kelet-Európa: Magyarország és Románia

– Életmód:• …

– Jelentőség:• Fokozottan védett, eszmei érték 100.000,- Ft• Natura2000 II. & IV. melléklet


(Gastropoda)– fajok:

• Balea biplicata - erdei orsócsiga


(Gastropoda)– fajok:

• Lymnaea truncatula -májmételyes csiga

12

TÖRZS: ANNELIDA –GYŰRŰSFÉRGEK

• Osztály: CLITELLATA –Nyeregképzők– Rend: Haplotaxida Opisthopora

• Család: Földigiliszta-félék – Lumbricidae– Lumbricus terrestris – Földigiliszta

• Osztály: Hirudinea– Rend: Arhynchobdellida

• Család: Állkapcsos nadályok – Hirudinidae– Hirudo medicinalis – Orvosi pióca


• külső és belsőszelvényezettség (ismétlődő)

• testüreg fejlett (másodlagos)

• véredényrendszer• légzés: kopoltyú vagy

bőrlégzés• bőrizomtömlők• szaporodás: osztódás

vagy ivaros• váltivarú vagy hímnős


• Osztály:Kevéssertéjűek (Oligoscaeta)– fajok:

• Tubifex tubifex -csövájó féreg



• Lumbricus terrestris -közönséges földigiliszta


• Lumbricus terrestris – Földigiliszta– Megjelenés:

• Általában 30cm, néha hosszabb. Színezete barna vagy vörösesbarna.

– Előfordulás:• Eurázsiai elterjedésű.• Hazánkban mindenhol gyakori.

– Életmód:• Magányos talajlakó. Tápláléka szervesanyag-tartalmú föld,

növényi maradékok, néha kisebb elhullott állatok. • Himnős.

– Jelentőség:• Mindenki megtanulta már az általános iskolában…



• Lumbricus polyphemus- erdei giliszta

• Allobophora caliginosa- bűzgiliszta

• Fitzingeria platyura -laposfarkú giliszta

13


• Osztály: Nadályok (Hirudinoidea)– hímnős– szelvényeken

másodlagos gyűrűk– izmos garat, vérszívók– fajok:

• Piscicola geometra -halpióca

• Hirudo medicinalis -orvosi pióca




• Piscicola geometra -halpióca




• Hirudo medicinalis -orvosi pióca


• Hirudo medicinalis – Orvosi pióca– Megjelenés:

• 10-15cm nagysgú. Színe a sárgásbarnától a sötétzöldig változik 6 feltűnő, vöröses hosszanti sávval

• A fejtájék két oldalán 10 kis szem található. A test elülső és hátulsóvégén egy-egy tapadókorong van.

• A szájnyílásban 3 félhold alakú, finoman fogas állkapocs található.– Előfordulás:

• Közép- és Dél-európában fordul elő.• Hazánkban – elsősorban gyűjtése miatt – erősen megfogyatkozott

– Életmód:• Vizes, mocsaras területeken melegvérű állatok vérével táplálkozik.

– Jelentőség:• nem védett, de gyűjtése engedélyhez kötött (Natura2000 V.

melléklet)

• Törzs: Zsinórférgek (Nemertea)






14

TÖRZS: NEMATODA –FONÁLFÉRGEK

• Osztály: SECERNENTEA– Rend: Tylenchida

• Család: Parasitaphelenchidae– Bursaphelenchus xylophilus - Fenyőrontó fonálféreg

• Család: Heteroderidae – Cisztaképző fonálférgek– Heterodera schachtii – Répa-fonálféreg– Globodera rostochiensis – Közönséges burgonya-fonálféreg

• Család: Gyökérgubacsképző fonálférgek –Meloidogynidae

– Meloidogyne incognita – Kertészeti (üvegházi) gyökérgubacs-fonálféreg


• Fajgazdag taxon, ősi eredet• Életmód:

– Szabadon élők– Paraziták– Ragadozók

• Ivari dimorfizmus• Fajok (az előzőkön túl):

– Enterobius vermicularis -hegyesfarkú bélgiliszta

– Anguina sp. - búzafonálféreg– Paralongidorus maximus -

óriás tűfonalféreg– Trichinella spiralis -

(trichinellózis)


• Bursaphelenchus xylophilus - Fenyőrontó fonálféreg


• Bursaphelenchus xylophilus - Fenyőrontó fonálféreg


• Heterodera schachtii – Répa-fonálféreg


• Globodera rostochiensis – Közönséges burgonya-fonálféreg

15


• Meloidogyne incognita – Kertészeti (üvegházi) gyökérgubacs-fonálféreg

• Törzs: Húrférgek (Nematomorpha)

• Törzs: Medveállatkák (Tradigrada)– faj: Arctiscon tardigradum -

Lajhárállatka

Documents

Gerinctelen részletes állattan I 2011 - emk.nyme.hu · • Colpoda sp. • Entodinium sp. • Colpidium sp. • Paramecium candatum - papucsállatka Törzs: Sejthalmazosok (Mesozoa)