Budapest, 1929 augusztus 11. I. évfolyam. 10. szám.

GÖRÖG KATOLIKUS •SZEMLEH

A MAGYAR GÓRÖG-KATOLIKUSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE

Szerkesztőség és kiadóhivatal :

Budapest, VIII., Múzeum-utca 19. fdsz. 6/d.

Megjelenik kéthetenkint.

Főszerkesztő: G R Ó H ISTVÁN

Felelős szerkesztő: MIKULICH KÁROLY

Előfizetési árak: Egész évre 8 P, félévre 4 P, Amerikában egész évre 16 P ; MAQOSz tagjainak egész évre 5 P. — 1929-re nemtagoknak 6 P ;

Amerikában 12 P ; tagoknak 3 75 P.

Egyes szám ára 30 fillér, Amerikában 60 fillér.

iimiimuiiuiiiiuiiiiiiiiiiiii

A görög-katolikus öntudat. A beggiatoa-bacillus, — amint a tudósok

mondják, — amelyik állóvízben megtelepszik, lassan-lassan kipusztítja annak minden élő-lényét és a végén maga is elpusztul. Él, hogy más élőre halált hozzon, rombol, hogy maga is rombadőljön. Népek, nemzetek életében is van ilyen veszedelmes bacillus, a neve: öntudat-lanság.

Öntudatlanság megtagadni a vérségi- és val-lási köteléket, szándékosan kirekeszteni magun-kat abból a körből, ahová természetszerűleg tar-tozunk. Az öntudatlanság: hullámsír, mely vallási és nemzeti eszméket egyaránt elnyel. A történelem beszél s azt mondja: az öntudat-lanság szörnyű csapás, amit minden erővel s minden áron távol kell tartanunk.

Nem olyan régen egyik katolikus szaklap fel-vetette a kérdést: van-e katolikus öntudat? Kijelenti: van, de erősebben is megnyilvánul-hatna. Van-e görög-katolikus öntudat? Van. A «MAGOSz», az «Agape», a «Vasvári Pál-kör» ennek az öntudatnak megnyilatkozása. De, amikor ezt leszegzem, szomorúan azt is meg-állapíthatom, hogy megvan az a veszedelmes beggiatoa-bacillus, az öntudatlanság is. Rém-kép? Bár az lenne! Nem én beszélek, de a té-nyek, azok ellen pedig a szó semmit sem ér.

Egy erős görög-katolikus községben, — hol a görög-katolikusság legalább is 85% — községi iskola épült. A községi képviselőtestület ki-mondja, hogy az iskolánál csakis görög-kato-likus tanerőket alkalmaz, ami úgy mellesleg törvényes dolog is. Ugy-e, már csak öntuda-tos eljárás? És? És a falu görög-katolikus jegy-zője megfellebbezi a határozatot. Az indoko-lás : a tanító akármilyen vallású legyen, csak tanítson.

Alföldi városka, állami polgári iskola is van benne. Görög-katolikus lelkész legalább is 12 km-re van tőle. Vonat és autóbusz-járat a két helyet nem köti össze. A vallásoktatás ellátása felette nagy nehézségbe ütközik. Végtelen öröm-mel értesül a lelkész, hogy a polgári iskolánál működik egy görög-katolikus tanár. Lesz valaki, akire a vallásoktatásnál számíthat. A kérés és könyörgés vége : a görög-katolikus tanár úr nem hajlandó segítségre lenni, hogy hét-nyolc görög-katolikus növendék vallási nevelésében közre-működjék.

Ennél is kedvesebb dolog. Leányegyházban a görög-katolikus hívek iskola-kápolnát tartanak fenn. Mi sem lenne természetesebb, mint az, hogy az iskola tanítója — mint azt sok helyen meg is teszik — a görög-katolikus érdekek védője s a hívek összetartó kapcsa. Itt azonban máskép áll a dolog. A tanító úr nem hajlandó vasár- és ünnepnapokon semmi szertartást sem végezni. Panasz és fegyelmi vizsgálat, az csak epizód,

amelyre egyik vagy másik fél keserűséggel em-lékszik vissza.

Jegyzőválasztás Hajdudorogon? A hatalom előtt nem áll hajlíthatatlanul a gerinc s a görög-katolikus érdek — elbukik.

Folytassam? Minek. A mindent rothasztó liberalizmus, a kényelemszeretet, a hatalommal való szembeszállás kellemetlenségei, mind-mind beggiatoa-bacillus, mind egy-egy hullámsír, amely a görög-katolikus öntudatot elnyeli. Sötét kép? Nem tehetek róla, mert az élet festette.

Van görög-katolikus öntudat? Van az is. A «MAGOSz», az «Agape», a «Vasvári Pál-kör» egy-egy erőforrás, áramfejlesztő. Bár adná a jóságos Isten, hogy ezek a görög-katolikus öntu-datnak oly magas feszültségű áramfejlesztő telepei lennének, hogy mindnyájunkat egy szálig a tettek mezejére vinnének, tetteinkkel világíta-nék s megértetnők a világgal, hogy történelmi hivatással élünk, de megértetnők azt is, hogy ha jogos érdekeinket lábbal tiporják, egyakarat-tal ütni is tudunk.

Az igazi öntudat a harctól nem fél, mert az a győzők koszorúját szerzi meg.

Szuvák József. bökönyi s.-lelkész.

Az élet. A természettudós dolgozó asztalánál ül, kísér-

leti eszközei között s kutat, fárad, éjtszakát nappallá tesz, hogy megfejtse a természet örök és nagy titkait. S mikor megírta tanulmányát a világ teremtményeiről, fejlődéséről s amikor el-jutott a teremtmények ős csirájához, fájdalma-san veszi észre, hogy minden fáradsága és mun-kája meddő, mert ott áll előtte egy nagy titok, egy nagy rejtély, melyet megfejteni képtelen — ki adta az anyagnak az életet?

Ott áll előtte a nagy, megfejthetetlen talány — mi is az Élet? . . . És az Élet, a nagy probléma a kérdésre nem felel, de ott van mindenütt. Az Élet ott csicsereg a madár dalában, ott virul a mezőkön és réteken, ott susog az erdő lombjai-ban, sivít a szélben, zúg a viharban, sír az esőben, korbácsol a tenger hullámaiban.

Az Élet ott ébredezik a bölcsőben nyugvó gyermekben; ott tüzel, lángol az ifjúban, dolgozik, izzik a férfiúban és az Élet ott szunnya-dozik az öregben.

Az Élet sohasem hal meg, sohasem semmisül meg, mert az Élet végtelen, örök, amely megy a maga útján. Ma mosolyog, holnap kesereg, sír és sokszor az Élet fáj is. Az Élet jutalmaz, boldogít, de egyben sujt, büntet s rombol is. íme, az Élet omlasztja a trianoni határokat, mert az Élet bölcs és igazságos. Az Élet maga az Isten ! Mikulich Károly.

Roskovics Ignác. Közel tizenöt esztendeje, hogy a magyar mű-

vészgárda egyik oszlopos tagja eltávozott az élők sorából. Akkor ágyúk dörgésétől volt han-gos a világ s egy nagyság eimulása nem remeg-tette meg a lelkeket, hiszen a háború mindennap szedte a maga áldozatait, kik az önfeláldozás terén egyformán hős lelkek voltak.

Roskovics halála előtt hosszú időn keresztül teljes elvonultságban, de erős lélekkel viselte rá nézve a legnagyobb megpróbáltatást: gyógyít-hatatlan vakságának szörnyű tragédiáját. Meg kellett érnie, hogy a világ színpompás szépségei-től, melyeket egész életén keresztül kutatott s rögzített meg vásznon-falon, örökké el legyen zárva.

Roskovics emlékét felelevenítjük, mert szel-leme él és élni fog. Zsanér, portré, történeti s főleg vallásos tárgyú képei halhatatlanná tették nevét. Elmereng a lelkünk azok előtt a zseniális gondolatok, ötletek, elgondolások előtt, melyek lelkében forrtak s melyek művészi formában és olyan színtónusban nyertek kifejezést, amilyen-ben csak ő tudott festeni. Igazi művésziélek volt Roskovics. Csapongó fantázia, formai tökély, pontos rajz, üde, friss légkör, tiszta erkölcs s val-lásos, felmagasztosult lelkiség az, ami az ő képein végigömlik. Ő a szépnek s mondjuk: a nemesség-gel párosult szépnek volt interpretátora. Nem emlékszem, hogy láttam volna utálatos torz-alakot, vagy érzékies aktot, melyet a művészet cégére alatt ő festett volna. Lelke szárnyalni szeretett, hogy ellesse a magyar kedély, báj és szépség egy-egy megkapó ötletét, vagy inkább őszinte, mesterkéletlen megnyilvánulását. (Pici piros alma, Ebéd előtt, Acél-kova-tapló), majd, hogy magasra emelkedve, a felséges misztériumok régióiból, művészi meghódítással lehozzon érzé-kelhető realitásokat. S ezek a fénylő, szép gyé-mántok, akár a történeti nagyságok (Rákóczi, Kossuth, Madách, Tompa, Gajzágó, Eötvös stb., stb.), akár a vallásos érzésen felmagasztosult hatalmas lelkek, vagy megközelíthetetlen titkok (Szentlélek eljövetele, Teremtő Isten, Krisztus, Az égő csipkebokor, Négy evangelista, Nepo-muki szent János, szent József, Patrona Hun-gáriáé, Madonnák, Magyar szentek, Krisztus sírba tétele (plascsenica), Apostolok, Szentek stb., stb.) gondolatait eleveníti meg vásznán, min-denütt az ő nagy egyénisége, vallásos lelke, ma-gyaros természete s a művész könnyed lelke érzik ki. Ezek a sajátságok műveit a közkedveltség, a szimpatia, a kedvesség otthonába hozták be.

Roskovics ünnepelt művész volt egész élete folyamán. A főváros díszsírhellyel tisztelte meg. Illő volna, ha a díszsírhelyet hozzá méltó mű-vészi emlék is díszítené és hirdetné Roskovics művészi zseniálitását.

Dr. Kr aj nyák Gábor.

2 G Ö R Ö G - K A T O L I K U S SZEMLE 1929 augusztus 11.

A tisztítótűz léte és a görög-keleti Egyház.

Amaz ellenvetések között, amelyekkel a keleti egyház a katolikus egyháztól való elszakadás jogosultságát iparkodik igazolni, a tisztítótűz kérdése is szerepel.

Szerintük a tisztitótűz léte a katolikus egyház találmánya. Ez azonban puszta kifogás, egyike az önvédelmül kitalált szofizmáknak, minthogy itt dogmatikai ellentét nincs. A keleti egyház épúgy hisz a tisztítótűz létében, mint a latin egyház, csak nem akarja elismerni!

Ez a hittétel a két egyházban nemcsak a IX. századig volt közös, amikor a szakadás kitört és 1054-ig, amikor e szakadás teljessé lett, hanem most is az. A gyakorlatban ma is a tisztítótűzben való hit mellett tesz bizonyságot, hogy az elhaltért misét mondanak, emléknapját megülik, imákat, jócselekedeteket, alamizsná-kat ajánlanak fel fájdalmának enyhítésére.

Porfyrogenetos bizánci történetíró nyomán a keletiek azt tartják, hogy Eudoxia császárnő sírja állandóan remegett, mintegy 35 évig, jeléül ama szenvedésnek, melyet a császárnőnek bűnei-ért : Aranyszájú szent János kíméletlen üldö-zéseért, akit majdnem lefejeztetett, végül száműzetésbe küldött, elszenvednie kellett. Fia, Nagy Theodosius a nagy szent tetemét Romaná-ból Konstantinápolyba hozatta, eléje vetette magát a porba és a szenthez könyörgött, ha lehet, bocsásson meg édesanyjának és a sír remegését szüntesse meg. Ugyanezen napon Proklus pátriárka papságával egyetemben ün-nepélyes gyászmisét mondott és abban a pilla-natban, mikor a pátriárka e szavakat mondta: «béke Eudoxiának», a sír remegése megszűnt, bizonyságul, hogy bűnei meg vannak bocsátva és gyötrelmeitől megszabadult.

A tisztítótűzben való hit bizonyítékai továbbá ama búcsúk, amelyeket a konstantinápolyi és a jeruzsálemi patriarka engedélyezett az elhaltak-ért. A pátriárkák ebben a búcsúformulában ki-fejtik, hogy az apostoloktól kapott hatalomnál fogva megbocsátják a megholtak bűneit, amelye-ket nem gyóntak meg vagy elmellőztek meg-gyónni és kérik Istent, hogy az egyház imájára való tekintettel szabadítsa meg az elhalt lelkét a kínoktól és vegye föl az örök életbe.

Ügy a latin, mint a görög egyház tanítja, hogy a pokolból nincs szabadulás, hogy az ott levő lelkekért felajánlott ima, jócselekedet s tb . . .

eredménytelen, míg az üdvözült lelkek nem szo-rulnak a küzdő egyház segítségére. Ha tehát a keleti egyház következetes akar lenni, hinnie kell a tisztítótüzet — elméletben, mert a praxis-ban hiszi is épúgy, mint kezdettől fogva a görög atyák tanították. Arra a kérdésre : «miért nem hisztek tehát a tisztítótűzben, ha tanítjátok a szenvedő lelkeken való segítés lehetőségét?» azt felelik: «csupán azért, mert ti állítjátok».

Vagyis, amint a tényekből leszűrhetjük, a tisztítótűznek tagadása nem nyugszik dogma-tikai alapon.

*

A keleti egyházban valóban mindjobban meg-nyilvánul a vágy az unió után nemcsak a szer-beknél, bolgároknál, románoknál, hanem az oroszoknál is. Loszkij orosz újságíró «A római katolikus egyház és a szakadár oroszok» című művében nem ismer nehézséget az unió létre-jövetelében, mindamellett rámutat a gyakorlati útra. A régóta tartó eltévelyedés, sőt elidegene-dés után — írja — némelyeknek nehéz lesz haj-lamot érezni más egyház iránt. Ezeket rá kell nevelni. Első időben jó lenne a templomokban az istentiszteletek alkalmával imákat végezni az «egyetemes és apostoli egyház» püspökeiért és a római pápáért. Emlékeztetven ezzel a hívő-ket, hogy mindnyájan egy nyájat alkotunk egy pásztor vezetése alatt.

Maga az orosz napi sajtó gyakran kifejezésre juttatja ezt az unióra kedvező általános, lelki-hangulatot. A «Dni» folyóirat 1926-ban így ír : Sok orosz hívő lelkében él még mindig egy keresztény, az egész világot átfogó testvériség eszméje. Nagy volt a hit az eljövendő egyesülés-ben. A lelkek mélyén lappangó hit az üldözések dacára sem fogyatkozott meg, melyek az orosz egyházat érték. Remélik, hogy megvalósul ama megvallás a Hiszekegyben : «Hiszek egy szent, apostoli egyházban».

Reméljük mi is, hogy eljön az az idő, mikor teljesülni fog Krisztus Urunk szava : «Ut omnes unum sint». delle.

hirdetésedet úgy a fővárosból, mint a vidékről fölvesz a

Qörö<§~fiatotíkus Szemfe

kiadóhivatala,

Budapest, VIII., Múzeum-utca 19. sz.

Hirdetési díjainkat kívánatra írásban közöljük.

A görög-katolikus diaspora.

Mult számunkban közöltük K. F. hittest-vérünknek a szórványokban élő görög-katolikus-sággal foglalkozó cikkét. Annak igazolásául, hogy ez a kérdés, az érdekeltek számánál fogva, mily rendkívül nagy jelentőséggel bír, közöljük a cikk írójának idevágó statisztikai összeállí-tását is.

Ezek az adatok a m. kir. Statisztikai Hivatal-nak az 1920 decemberében megejtett hivatalos népszámlálásából valók. Ezért mérlegelésüknél két körülményt kell figyelembe vennünk. Az egyik az, hogy a népszámlálásnál nem kell bizo-nyítani, hogy ki milyen felekezethez tartozik, hanem csak bevallani. Már pedig épen a szórvá-nyokban hajlandók főleg a hithidegebb hittest-véreink rítusukat letagadva, magukat más,, többnyire latin szertartásúnak vallani. A másik körülmény pedig az, hogy a hivatalos népszám-lálás 1920-ban, tehát majdnem 10 éve történt. Azóta hittestvéreink száma nemcsak természetes úton, de népvándorlás (főleg a megszállott terü-letekről történt kiözönlés) útján is gyarapodott. Egyik tényező hatását sem lehet alábecsülni. Különösen az elsőre, a természetes szaporodásra nézve, az előző évtizedek népszámlálásának adatai azt bizonyítják, hogy e területeken arány-lag legnagyobb épen a görögkatolikusok számá-nak növekedése. (Tízévenkint átlagban 30%.) így ezek a számok a magukat letagadókkal ma legalább 50%-kal nagyobbak.

A kimutatásba csak azokat a helyeket vesz-szük fel, ahol legalább 80 görög-katolikus volt 1920-ban, és azokat, ahol kisebb számmal vannak, de ahol görög-keleti, nagyrészben a hívek hiánya miatt nem használt templomok vannak.

Helyenkint a görög-keletieknek számát is fel-tüntetjük, még pedig a második helyen, zár-jelben.

Pécs 92 (142), Székesfehérvár 113 (132), Győr 111 (55), Felsögalla (Komárom m.) 163, Tata-bánya (Komárom m.) 118, Kaposvár 81, Eger 176 (31), Gyöngyös 101 (17), Jászberény 194, Szolnok 127, Cinkota 130 (62), Csepel 116, Pest-erzsébet 369, Pestszentlőrinc 100, Soroksár 89, Pestújhely 97, Rákospalota 275, Cegléd 90, Kis-pest 489 (141), Újpest 512 (221), Kecskemét 227 (127), Békés 102 (379), Orosháza 123 (128), Békés-csaba 142 (430). K. F,

TARCA

Keresztelő János itél... Ismeretlen nevű angol írótól.

Rómában történt, Kaligula uralkodása alatt, Krisztus után 33-ban . . .

Hat szerecsen nagy fáradsággal cipelt egy ezüsttel borított gyaloghintót a Kapitolium felé. Két úrnő könyökölt rajta félfekve. Az egyik szép volt, a másik is szép lehetett valamikor.

A gyaloghintó megállt a császári udvar fő-bejárata előtt. Itt volt elhelyezve a császári archívum is, melynek elülső tornyán római sasos zászló lobogott. Az udvarban lakott a megvesz-tegethetlenül becsületes Luciusz — személyes barátja és tanácsadója a császárnak — kvesztori minőségben.

Szép, fiatal katonatiszt jött a nemes höl-gyek elé.

— Jelentsd Luciusznak, hogy megjött Heró-diás és leánya, Szalóme !

S mert e szavak láthatóan semmi hatást nem gyakoroltak a napostisztre, Heródiás még hozzá-tette :

— Heródesnek, Galilea kormányzójának va-gyok a felesége.

A fiatal tiszt bókolva tisztelgett és megindult a két ázsiai hölggyel a négyszögletes udvaron keresztül, mely mindjárt megtelt a két úrnő testéből és pazar ruháiból kiáradó pézsma- és szantálillattal.

Az átriumban töltött néhány pillanat múlva a hölgyeket bevezették a nagy nemesúr és hatal-mas kvesztor szobájába. A szobának alig volt valami dísze. Egy nagy, bronzzal futtatott asztal,

egy másik kis háromlábú, őzformájú és egy elefánt-csont karosszék . . . Ez volt az összes bútorzat.

— Mit kívántok? — kérdezte Lucius, meg-vető tekintetet irányítva Szalóme felé, miköz-ben elfintorította orrát a bántó, erős pézsma-illatra.

Heródiás felelt: — Tovább nem tudunk élni Galileában . . .

Rómában akarunk lakni, ahol oly szép az élet! Férjem becsülettel szolgálta Tiberiust és Kali-g u l á t . . . Ki kell őt nevezned konzullá és. . .

— Vagy a pretoriánusok főnökévé — vágott közbe Szalóme, kihívóan nézve a szenátorra.

— Vagy a császári pénztár őrévé . . . — Vagy diktátornak! — Már minden barátja jutalmazva van :

Totiviusz, Szilániusz, Majronusz konzulságokat kaptak, Gliniusz pedig — egy közönséges hiva-talnok fia — kinevezést kapott, hogy jelölje ki az új városok helyeit Galileában és rakja le azok alapköveit. Persze ilymódon aztán meggazda-godott . . .

Luciusz figyelmesen hallgatta mind a két asz-szonyt, akik egyszerre beszéltek. Rövid gon-dolkozás után Szalóméhez fordult:

— Ugy-e, te Arateusz arab király unokája vagy?

— Igen — felelt az. — Téged feleségül adtak nagybátyádhoz, aki

a nász után hirtelen eltűnt. Azután férjhezmen-tél Arisztobuluszhoz, kinek halála szintoly rej-télyes . . . Három gyermeked is v o l t . . . Hol vannak azok?

Szalóme hallgatott és lesütötte szemét a szép mozaikpadlóra. Nem kapván feleletet, az öreg Luciusz Heródiáshoz fordult:

— Mielőtt Heródeshez mentél nőül, megölted öreg férjedet, Antipatuszt és férjhezmentél test-véréhez, Fülöphöz, akit nagynénédnek, a másik

Szalómének segítségével aztán megmérgeztél, ezt pedig a te utasításodra vízbefojtották, miután persze ő is már három férjét tette eí lábalól méreggel: Alekszászust, Józsefet és. Kosztebáruszt.. . Szép kis familia !

Az öreg szépség tekintetén fájdalmas düh tükröződött.

— Ki mesélte neked ezeket a hazugságo-kat? — kérdezte haraggal.

Luciusz nem zavartatta magát, ivott egy korty vizet és így szólt:

— Heródes Rómában van? — Igen ! Tegnap érkeztünk hármasban. — Hívta a szenátus? — A két nő nem fe le l t . . . A kvesztor jelt

adott a távozásra. Heródiás és Szalóme sietve elhagyták az ud-

vart, maguk után hagyva a pézsma és szantál-illatot és gyorsan gyaloghintójukba szálltak.

*

Másnap a szenátus Lundunumba (a mai Lyonba) száműzte őket.

*

Nehéz és hosszadalmas volt Heródes utazása Heródiással és Szalómével. Öt hétig utaztak közönséges ökrösszekérén a város felé, ahova mint Róma száműzöttei küldettek. A végnél-küli utazás alatt Heródes és Heródiás állandóan civakodtak és egymást vádolták. Heródes hara-gudott, hogy az asszony ostobán viselkedett, mert Luciuszhoz ment kihallgatásra. Heródiás pedig azzal vágott vissza, hogy gyáva, tolvaj és hogy birhassa még a leányát is, Keresztelő János fejét ajándékozta neki. Szalóme mind-kettőjükre haragudott, lelkében gyűlölvén őket. Amikor pedig átjutottak az Alpokon, sajnál-kozva sóhajtozott a szép galileai ég s a pompás galileai kertek után, melyeket anyja kívánsá-gára kénytelen volt otthagyni.

1929 augusztus 11. G Ö R Ö G - K A T O L I K U S SZEMLE 3

EGYHÁZMEGYEI ÉLET

Megyés püspök úr őméltósága mult hó 26-án nyaralásából visszaérkezve, ismét átvette az egy-házmegye ügyeinek vezetését.

Az Illés-napi máriapócsi búcsú. Július 20-án, szent Illés próféta ünnepén kezdődött a mária-pócsi búcsúknak az az ünnepi sorozata, mely az ájtatoskodni szerető lelkeknek nemcsak nyári programmot jelent, hanem igazi lelki felüdülést és megerősödést hoz. Amikor még a Felvidék és Erdély népe szabadon ápolhatta lelkében a má-riapócsi szent Szűz iránti kegyeletét, két hétig tartó gyalogúttól sem riadt vissza, hogy ott lehessen a máriapócsi nagy búcsún. A most le-zajlott Illés-napi búcsú is népes volt, körülbelül 4000 lélek látogatta meg ez alkalommal a kegy-helyet és végezte ott ájtatosságát. Az ájtatos-ságok előző nap este kezdődtek, mikor is Roj-kovits Pál kislétai lelkész emelkedett hangú szentbeszédében bevezette az ájtatoskodókat a kegyhely kultuszába. Magán a búcsú napján Melles Géza kanonok, püspöki búcsúbiztos tar-totta az ünnepi szentbeszédet s a nagy szent-misét fényes segédlettel dr. Krajnyák Gábor szent-széki tanácsos, budapesti segédlelkész végezte, valamint a nagy körmenetet a jelenvolt nagy-számú papság részvételével is ő vezette. A kör-menet végén a templomban a kegykép előtt a papság és a hívek teljes részvételével a boldog-ságos Szűz tiszteletére akaftisztot végeztek. Egek Királynéja, Mária segíts, Istennek szent Anyja, Mária segíts! Ó, segíts mirajtunk, kik hozzád sóhajtunk, Mária segíts! ének akkord-jaitól hangzott vissza a magyar róna, hogy vigasztalást és megerősödést hozzon életerejé-ben megcsonkított hazájának.

Tanügyi hirek.

Révleányvárott sikerült latin testvéreinkkel egyetértésben katolikus elemi iskolát emelni, melyhez modern berendezésű kápolna is csatla-kozik. Az új kultúrintézmény létesítéséhez az államon kívül gr. Majláth József, gróf Sennyey Béla és Zukor Adolf, az ismeretes newyorki milliomos járultak hozzá jelentős adományokkal. Az «Egyesült g. k. és r. k. elemi iskola» címen működő tanintézetnek, melynek első tanítója Tóth Elek lett, az első 1928—29. tanévben már 57 tanulója volt. A fölszentelést ez év május 12-én Fenczik Nikon ker. esperes végezte, mely

Még erősebben érezte bukását Lyonba való megérkezésük után. Hidegtől reszketve halad-tak át a sáros és fagyos utcákon, majd megáll-tak az alacsony barak előtt, mely számukra volt kijelölve.

A prokonzul és a magasabbrangú tisztviselők vonakodtak a száműzöttek látogatását fogadni. Sőt az egyszerű katonák sem akartak velük érintkezni, parancsuk volt rá . . .

Heródes, Heródiás és Szalóme egész napokat veszekedtek, vitatkoztak és bosszún törték a fejüket.

Egy napon Szalómének kedve támadt tánc-művészetét bemutatni, hogy a katonák figyel-mét — akik lovaglógyakorlatokat végeztek a Rhone túlsó partján — magára terelje. Hiszen táncjátékával nyerte el Keresztelő János fejét is, talán csak sikerülni fog most legalább a kato-nák kegyét megnyern i . . .

A Rhone be volt fagyva. Szalóme, aki bár-sonyköpenyt öltött és aranyos övet csatolt dere-kára, át próbált jutni a jegen. Hanem a folyó közepén vékony volt a jég, nem bírta meg és beszakadt alatta. Szalóme e lmerü l t . . . És a vízbezuhanásnak abban a pillanatában, mikor már csak a feje volt kint a vízből, egy nagy darab jég, melyet a víz erős sodra vágott hozzá, lemetszette a leány fejét s mint valami tál, tar-totta a hátán. ui -i

Ezt végignézte Heródes és Heródiás is, akik már Szalóme első segélykiáltásaira kiszalad-tak folyómelletti lakásukból. Látták a leány leszelt fejét és eszükbe jutott gonosz cseleked e-d e t ü k . . .

így végezte be napjait Szalóme táncosnő, Heródiás leánya, a büszke galileai hercegnő.

És ez pontosan egy évre történt Keresztelő János fejevétele után . . .

Esperantóból: Mátyás József.

alkalommal Mayer Geyza erdőhorváti r. kat. esperes mondott emelkedett szellemű szentbeszé-det. Az új iskola létesítése körül az anyaegyház : Zemplénagárd agilis parochusa, Csopey Jenő szer-zett elévülhetlen érdemeket.

O n n a n - t u l r ó l . Megszűnt a Csánki-pávt. Ismeretes, hogy Csánki

Aladár zsidó ügyvéd vezetésével pár évvel ezelőtt új «magyar» párt alakult az elszakított Felvidé-ken, Köztársasági Magyar Földmíves-Párt néven. A pártalakulás kezdeményezője Hodzsa Milán volt, aki ezzel megosztani igyekezett a magyar-ságot s eleinte jegyezhetett is föl némi sikereket, míg a földosztással való hazug agitáció hatása el nem enyészett. Azóta azonban a kiábrándult lakosság egyre jobban cserbenhagyta Csánkiékat, patrónusaik sokallták a párt költségeit s most végre csöndesen elszenderült a nagyreményű poli-tikai csecsemő.

Aratóünnep Nagykaposon. A magyar nemzeti és a ker. szoc. párt augusztus 4-én Nagykaposon együttes aratóünnepet rendezett, amely a két párt vezéreinek és parlamenti képviselőinek meg-jelenésével s ezer meg ezer kisgazda felvonulá-sával országos eseménnyé nőtt. Felejthetetlenül mozgalmas és színes képet nyújtott a menet, amelyben lovasok, magyarruhás leányok és legé-nyek, felvirágozott jelképes szekerek és dísz-fogatok vettek részt. Az aratóünnepen Egry Ferenc szenátor és dr. Korláth Endre képviselő is jelen voltak.

Beregszászott a járási képviselőtestület június havában ülést tartott, melynek lefolyása röviden a következő volt : Napirend előtt Fekésházy kifogásolja, hogy a járási hivatal magyar nyelvű községekkel törvény ellenére állandóan csehül levelez. A járási főnök azzal felel, hogy a nyelv-törvény feszegetése (!) politika, azzal pedig a kép-viselőtestület nem foglalkozhatik. Sorra kerül az ungvári múzeum segélyügye, egy (egyetlen) koldus segélye, egy cseh tisztviselő fiának és egy magyar fiúnak (tanulmányi eredmény ismeretlen) ösztöndíja, három tanító tanulmányi segélye, lovaregylet (cseh vívmány!), méhészegylet, baromfitenyésztő egylet, rovartani állomás segé-lyezése. Mindezek megadatnak. Egy magyar község legelőt kér, öt másik utakat, egy pedig fatermelési engedélyt. Megtagadtatik. Erre a magyar ellenzék tiltakozik a kinevezett cseh és renegát tagok eljárása ellen ; az elnök válasz helyett rendreutasít, az ellenzék kivonul. De a cseh köztársaság az — demokrata !

Stefanek iskolaügyi miniszter meglátogatta Ungvárt, ahol cseh agrár pártgyűlést tartott és állítólag az iskolákat is megvizsgálta. Kisebbségi tényezőkkel érintkezni nem látta szükségesnek.

Az újvilágból. Az amerikai zarándoklat. Foglalkoztunk már

az amerikai ruthénoknak az óhazába tervezett zarándoklatával. A cseh kormánykörök eleinte lekicsinylő hangon, gúnyolódva Írattak lapjaik-ban erről a kirándulásról, később azonban észbe kaptak és hivatalos fogadtatást terveztek ré-szükre. Ezt a fogadtatást az amerikaiak el-hárították maguktól s most a kormánylapok úgy tesznek, mintha szerfölött örülnének a fogadtatás elmaradásának s ismét minden módon lekicsinyleni iparkodnak a látogatás jelentőségét. Ehhez tápot ad nekik az, hogy állítólag csak nyolcvan, sőt az ungvári magyar nyelvű kor-mánynapilap szerint csak 56 amerikai ruszin érkezett. Ez lehetséges, viszont tény, hogy egyenként és kisebb csoportokban már két hét óta érkeztek amerikai ruszinok s hogy ez idő szerint mennyi az összlétszámuk, azt senki sem tudja. A hivatalos fogadtatás különben azért maradt el, mert az amerikai ruszinokat Párisban fogadó csehszlovákiai hivatalos tényezők előtt az amerikai ruszinok — kétségkívül a mozgalom vezetőinek utasítására — visszautasították a hivatalos fogadtatást azzal az indokolással, hogy testvéreik a legnagyobb nyomorban élnek, for-dítsák ennélfogva a fogadtatásukra szánt össze-get az itthoni nyomor enyhítésére.

Detroitban (Mich.) június 3—9 között Szkiba Teofán és Legeza Tivadar óhazai misszionárius atyák missziógyakorlatokat tartottak, melyek-

nek különösen záróünnepe volt kiváltképen megkapó június 9-én. A híveknek szokatlan részvétele mellett ment végbe a szentmise, mely után a körmenetben P. Legeza vitte a Szentséget társa és Kapisinszky Jenő ottani lelkész között. A két missziós atya aznap délután tovább is utazott. — Brídgeportban (Conn.) június 23-án iskolai évzáró ünnepély volt, melynek gazdag programmjából említést érdemel Gulyássy Emil ottani lelkész megnyitó beszéde, a Magyar János tanító leánya, Olga által betanított palotás-tánc, melyben Buskó Margit, Papp Erzsébet, Száraz Ilona és Magda, Molnár Erzsike, Palencsár Margit, Gorgyán Ilonka, Pataki Ilon, Bogdán Ilon, Bálint Erzsike, Rescsánszky Annus és Füsti Ilon arattak nagy tetszést. Ezután «A törpe gyűrűje» c. egyfelvoná-sost adták elő nagy sikerrel Sebestyén János, Magyar István, Rescsánszky József. Lengyel Mihály és István. — Clevelandben (Ohio) a Szent János-egylet júniusi gyűlésén ifj. Medve János elnök beszámolt a buffalói magyar nemzet-gyűléssel kapcsolatban tett intézkedésekről. Ta-bakovich Ödön lelkész és Almássy János kiküldöttek beszámoltak arról, hogy az egylet előterjesztései, beleértve b. e. Szabó Simon kanonoknak, az egylet alapítójának emlékét meg-örökíteni célzó javaslatot, mely előterjesztéseket id. Olexo Imre juttatott illetékes helyre, elfogad-tattak. Az egyesület résztvett a West-oldali magyar testvéregyház harangszentelésén. — Homesteadben (Pa) megnyílt a nyári magyar iskola, közel száz tanulóval, Szabó Miklós lelkész és Katrincsák János kántor vezetése alatt. — Youngstown-ban (0.) ugyancsak megnyílt a ma-gyar iskola, Maczkó József lelkész vezetése alatt.

H I R E K A Magyarok Világkongresszusa alkalmával f.

hó 22-én a szegényháztéri templomban istentisz-telet lesz. Fölkérjük olvasóinkat, hogy a 8 órakor kezdődő misén, tekintet nélkül arra, hogy már ismertetett programm szerint azt követő föl-vonuláson és kongresszuson részt vesznek-e vagy sem, minél számosabban vegyenek részt. Meg-előző este a Szent Miklós Társaság szokott össze-jöveteli helyén, a Szent István vendéglőben a kongresszusra érkező amerikai hittestvéreinkkel való megismerkedés céljából összejövetel lesz, melyen minden hittestvérünket szívesen látjuk. Az összejövetel kezdete este %8 óra ; villamos-és autóbuszmegálló : Krisztina-tér. Étkezés tet-szés szerint.

Eljegyzés. Torna Évát, dr. Torna László makói parochus leányát eljegyezte dr. Timár Lajos ügyvédjelölt.

Leányinternátus Nyíregyházán. Az Angolkis-asszonyok Nyíregyházán felsőkereskedelmi és továbbképző iskolájuk mellett leányinternátust létesítettek, melybe más iskolákat látogató benn-lakókat is fölvesznek. Az ellátási díjba a német és francia nyelvek társalgási tanítása is bele van értve, tankönyvek, író- és gyógyszerek, fogor-vosi kezelés, zongora- és német-francia külön-órák külön díjazandók. Az intézetben még né-hány hely betöltetlen. Részletesebb fölvilágosí-tást az intézet vezetősége adhat.

Gyűjteményes nagy énekeskönyv a görög szer-tartású katolikus hívek használatára. Fordította és szerkesztette: Dr. Krajnyák Gábor. 8-r. 674 oldal. Kiadta a Rózsa Kálmán és neje könyvkiadó r. t. Készült a Stephaneum nyomdában. Egyházi irodalmunknak jelentős eseménye ez a legújabb egyházi mű : a szép kiállítású és illusztrációkkal díszített könyv magyar liturgiánk újabb fejlődé-sét jelenti. Magában foglalja a nyilvános isteni-tiszteletek officiumait. Üdvös újítása szerzőnek, hogy az egész szöveget ellátta szünjelekkel, mi-által az egyházmegyei egységes éneklési módot megoldotta ; nagy előnynek kell továbbá tarta-nunk azt is, hogy a mintadallamokat kottázva közli a könyv végén. Reméljük, hogy a gonddal és csínnal kiállított könyv hamarosan elfoglalja minden görög-katolikus családnál az őt meg-illető helyet. Megrendelhető lapunk útján is. Ára 12 pengő.

Délibáb a Verchovinán. A mai magyar regény-irodalom egyik legkimagaslóbb eseménye. A há-ború előtti Felvidék életteljes képe. A 220 lap terjedelmű kötet ára 5 P, megrendelhető dr. Tö-rök Péter gimn. tanár, szerzőnél Kisvárdán.

4 GÖRÖG-KATOL IKUS SZEMLE 1929 augusztus 11.

A MAGOSz hírei. Űj helyi csoportok. Mikóházán főtisztelendő

Lengyel Gyula, Nyírparasznyán pedig főtisz-telendő dr. Rohály Ferenc hittestvéreink buzgó agitációja folytán a helyi csoport megalakulása folyamatban van.

Kataszter. A görög-katolikus kataszterre vo-natkozó bejelentések igen gyéren folynak be, egyáltalán nem abban az arányban, mint az a dolog jelentőségéhez mérten remélhető lett volna. Ismételten kérjük tehát hittestvéreinket, szíveskedjenek az erre vonatkozó bejelentései-ket, lehetőleg levelezőlapon, vagy ugyanakkora nagyságú kartonlapon mielőbb a MAGOSz címére beküldeni. Kívánatos a név, állás, lakó-hely, családi állapot, képesítés és nyelvtudás közlése.

Naptár. Ez évi — 1930-ra szóló — naptárunk előkészítési munkálatai annyira előhaladtak, hogy már csak kisebb terjedelmű közléseket fogadhatunk el, körülbelül még e hó 20-ig. Kérjük tehát hittestvéreinket, hogy ezt figye-lembe venni szíveskedjenek. Nagyon előnyös volna továbbá, ha értesítést kapnánk arra vonatkozólag is, mennyi naptár-példányra lesz az egyes helyeken szükség ; ahol tehát a MAGOSz helyi csoportja már megalakult, ennek vezető-ségét, a többi községekben pedig a Főtisztelendő lelkész urakat kérjük, szíveskedjenek erre vonat-kozólag bennünket tájékoztatni. Amennyiben pedig a lelkész urak elfoglaltsága ezt nekik nem engedné meg, kegyeskedjenek a [tanító urakat, vagy más alkalmas hívüket megbízni. Mult évi — 1929-re szóló — naptárunk elszámolását sem kaptuk meg még minden helyről; nagyon kérjük tehát a késedelemben levő urakat, hogy ezt most már annál inkább pótolni szíveskedje-nek, mert az új naptár előállítási költségeire szükségünk volna a még künnlevő összegekre. Az új naptár szétküldését különben október y-én szándékozunk megkezdeni.

Gazdá lkodás . Időjárás. Továbbra is változékony, zivataros.

Tartósabb szép idő esetleg 20—24-ike táján remélhető.

Terményárak augusztus 7-én budapesti pari-tásban, mázsánként pengőben (ha az ár változott, zárjelben a július 24-iki ár). — Búza, új, tiszavid. 77 kg : (25.60—80) 24.00—20 ; 78 kg : (25.55— 80) 24.20—40 ; 79 kg: (25.75—26.05) 24.40— 60 ; 80 kg: (26.00—30) 24.60—90 ; ftiszai 77 kg: (24.90—25.15) 13.50—70; 78 kg: (25.10— 35)23.70—90 ; 79 kg: (25.25—50)23.90—24.10; 80 kg: (25.40—75) 24.10—40; más 77 kg: (24.60—90) 23.30—60; 78 kg: (24.60—90) 23.70—90; 79 kg: (24.80—25.10) 23.80—24.00; 80 kg: (25.00—25) 23.90—24.20. — Rozs, ú j : (20.00—25) 18.00—25. — Árpa, új : (18.25—75) 18.00—75. — Z a b , ú j : (18.75—19.50) 17.25—50. — Tengeri, tiszai: (24.00—50) 23.50—75. — Vágómarha. Élősúly kilója fillérben. Fölhajtás 227, eladatlan —.—. — Bika magyar : 92—100; tarka: 98—120. — Ökör, magyar: 66—114; tarka: 56—130. — Tehén, magyar: 76—104; tarka : 52—115. — Nővendékmarha: 80—106. —

Borjú: 106. — Sertés. Felhajtás 3997, eladatlan 1500. — Szedett, közép : 132—180; öreg: 150— 164. — Süldő: 164—190. — Zsír nagyban : 220. Szalonna: 188—194.

S Z E R K E S Z T Ő I Ü Z E N E T E K

MAGOSz. — G. J. Mkó. A dolog így teljesen rendben lesz. Még abban az esetben is, ha a naptár ára a mult évinél magasabb lenne. Kérjük a tagnévsort és szíves közlést az előre-láthatólag azonfelül még szükséges naptár-mennyiségre nézve. — L. Gy. Mkhza. A kér-dezett ügyre vonatkozólag magasabb döntést kell kieszközölnünk s így valószínűleg a jövő számban adhatunk érdemleges választ. — Dr. R. F. Nyprnya. A kívánt nyomtatványok egy-idejűleg elmentek.

Szemle. — F. Gy. Bczka. — Kedves levelét igen nagy örömmel vettük s legszívesebben leközöltök volna, ha — az ismeretes ha nem volna. Mindig végtelenül jól esik, ha ismeretlen hitttestvéreink nem is remélt helyekről adnak életjelt magukról. Új bizalmat merítünk ilyenkor, hogy talán mégsem olyan reménytelen a mi vállalkozásunk. A kívánt dolgokat elküldtük. Sz. üdv. — G. J. Mko.— Természetesen tagsági áron küldjük a lapot az említett esetben is. Kérnők a taglista mellett a helyi csoport vezetőségének névsorát is, közlés végett. — L. Gy. Mkhza. — A lapot a mondott esetben is kedvezményesen küldhetjük. — Q. J. Szvrsmart, S-né S. /. M. J. Dbczn, Dr. H. A. Szszd, T. J. Kvda. — Beküldött dolgok a Naptárban jönnek. — Sz. Gy\Sprn. — Köszönettel vettük, föl fogjuk használni. — Lapzárta: aug. 20.

MEZ 5 kg. postacsomag-

ban bérmentve után-

véttel 12-— pengő.

M F | 1 " A M A 0 Y A R MÉHÉSZEK ivlLrfll ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZETE

BUDAPEST, V., ARANY JÁNOS-UTCA l/s. SZÁM.

Mézet, viaszkot, sonkolyt legmagasabb napi áron

vásárol. — Kaptár, műlép s az összes méhészeti

kellékekről árjegyzéket, szaklapból mutatvány-

számot kívánatra ingyen küld a szövetkezet.

Szakkérdésekben díjtalan felvilágosítás.

HARANGMUVEK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

BUDAPEST, MÚZEUM-KÖRÚT 21.

Telefon: 866-71.

A legkényesebb izlést is kielégítő leg-

t öké l e t e sebb h a r a n g o k a t gyár t j a .

Díjtalan szakértői kiszállás.

Fizetési kedvezmények!

Kiadja a MAGOSz .

A kiadásért felelős: Dr. Szaplonczay Ödön

Templomfelszere-lések, egyesületi zászlók, kegytár-gyak jutányosán

az

E C C L E S 1 A R. T.-nál

BUDAPEST, IV.,

VÁCI-UTCA 59.

Az ország legnagyobb keresztény textil cége

KOTÁCSEVICS MILENKO IV., Petőfi Sándor-u. 3. sz.

az udvarban és az emeleten. Telefon : Automata 897—03.

III 1IIIIII1IIII1IIIIIIIIIIIIIII1IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII1II1IIIIIIIH

Női szövet- és szőrme kabátok és esőköpe-

nyek, szövet-, bélés-, selyem- és

vászonáruk, kész fehérnemű, kö-

tött-, szövött- és divatáru, szőnyeg,

függöny, paplan, takaró, matrac.

REVERENDASZÖVETEK,

T E M P L O M S Z Ő N Y E G E K . Főtisztelendő szerzetes és apáca-

rendek, katholikus intézmények és

társadalmi egyesületek szállítója.

lllllllllllllllllllllllllllllflIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII

Kívánatra, kedvező fizetési

feltételek!

IIIIMIIIIHIIimUIIIIIHIIIIIII iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniuiiii

SZALONTAY ELEK elsőrendű gőzmosóda és vegytisztítóvállalatának központja

BUDAPEST, II., Margit-körút 64/b. Telefon: Automata 508-92.

F IÓKÜZLETEK: II., Török-u. 8. V IDÉKEN: Szolnok, Baross-út 25. Sopron, Előkapu-utca 13. Nyíregyháza, Holló-utca 1. Gyula, Harruckern-tér 4.

Mezőkövesd, Fő-utca, Szöv. Székház. Gyöngyös, Ujpiac 72. Sátoraljaújhely, Gróf Széchenyi-út 13. •••III III M I I "

Tisztelettel értesítem a görögkatolikus hittestvéreket, hogy fehérneműtisztító-intézetem, valamint vegytisztító-, kelmefestővállalatom Budapesten, valamint az ország különböző városaiban tart üzleteket. így tehát mindenütt rendelkezésére állok a görög-katolikus közönségnek. Nagy megtakarítást ér el, ha fehérneműje, férfi és női ruhái tisztítását vagy festését nálam vegezteti.

Házilag kezelten, chlor nélkül mos a legnagyobb szakértelemmel kilós ruhát is. Tíz kilón felüli mennyiséget díjtalanul hozat el és szállíttat ismét haza.

Saját speciális eljárás. Gallértörés nincs többéi

Nem zománcfény, hanem a legtökéletesebb békebeli

gallértisztítás. Sehol ilyen kíméletes kezelés.

Simasága páratlan, piszkot nem fog, több napig hordható.

Darabja 12 fillér.

Inget, gallért, kézelőt, függönyt és kelengyét legszeb-ben és legolcsóbban tisztítok.

Kelmefestés, vegytisztítás. Pontos és gyors kiszolgálás. Vidéki magánfeleknek

külön postaosztály. Költség nincs.

Ha gallérjait vagy egyéb fehérneműjét bármely budapesti üzletembe csütörtök délig leadja, úgy már szombaton délután kiválthatja. Vidéki üzleteimben kedden estig beadott fehérneműket ugyanott szombaton már kiadhatom. Ne tessék másnál kísérletezni, mert gőzmosódám szép munkájával és pontosságával vezet.

Győződjön meg róla, hogy egy próba után saját érdekében állandóan nálam tisztíttat. Testvéri üdvözlettel SZALONTAY ELEK

Stephaneum nyomda és könyvkiadó r. t. Budapest, VIII., Szentkirályi-utca 28. sz. — Nyomdaigazgató: K o h l Ferenc . iiiHiiiiiiimiHimu.,