GYERMEKIRODALMI LAP • L. ÉVFOLYAM 567. SZÁM

11

Zengenek az erdõk és a havasok,keresik a rejteket a szép szarvasok.

2006

. JA

NU

ÁR

KOVÁCS ANDRÁS FERENC

NAPSUGÁR-CSÍZIÓ

Vándorol a napsugár:magát ontja bõven!Merre szállhat, merre jára tág esztendõben?

Télidõn a napsugárjégcsapokon csúszkál,arcot csípked, pirult cimpátveresebbre húzgál.

Majd a csillogó havon farsangolni illan:köddel tömött felhõk közülnéha visszavillan.

Tavasszal a napsugár,ha a fagy felenged,tenyerében madárfüttyöt,rügyeket melenget.

Örömében ficánkol,ághegyen cikázik –szirmot rezzent, pillét lehel,fûre fekszik, játszik.

Nyáridõn a napsugárzöldet özönöltet:záporokkal lomboztatja,paskolja a földet.

Patak hátán csörgedez,búzatáblán csordul,s tarlót tikkaszt, ha jókedvehevesebbre fordul.

Õsszel víg a napsugár:szüretkor gerezdetszopogat, s az öreg lugasrésein bereszket.

Rét fölött, a légen átfalevelet lenget:rozsdás erdõk terebélyénrideg szelet penget.

Tél jön ismét, már a fényszéncinkét diderget,s deres égig ragyogtatjamég a déli kertet...

Vándorol a napsugáregész esztendõben:merre járhat, merre szállszét a tág idõben?

UNIPAN HELGA rajza

3

BBoollddoogg úújj éévveett

kkíívváánnuunnkk!!

Aki fejjel megy a falnak, letörik a szarva.

4

Suhan a szarvas,Suhanó álom,Agancsa ágbogátSejtem. Nem látom.

Suhan a szarvas,Fák között illan,Kecses, szép alakjaA hóban villan.

Suhan a szarvas,Mintha repülne,Hegyi út bársonyánSzélnek feszülne.

Suhan a szarvas,Suhanó álom,Kergetem, ûzöm?Sóvárgom, várom?

Cseh Katalin

Ökörszarvsótartó a Hor-tobágyról.

Ha falunjártok, keres-sétek a szarvaspompás alakját fá-ba, csontba farag-va, tányérra festvevagy vászonbaszõve.

A szarvas erdeinkkirályi vadja. Nem-csak azért, mert fen-séges agancs-koro-nát hord, hanem azértis, mert hajdan kirá-lyok, fõurak kiváltsá-ga volt a vadászata.Hajtók, agár-, vizsla-és kopófalkák, kür-tösök és fényes úrilovasok ûzték a pom-pás szarvasbikát.

Ázsia, Európa, Észak-Amerika rengetegei-ben, tundrán és mocsárban régen sok, ma

egyre kevesebb szarvas él. Hallásuk, szaglásuk nagyon éles, mozgásukgyors és kecses. Füvet, hajtásokat esznek. Nyáron békésen legelnek,híznak, gyûjtik az erõt télire.

A hímszarvas agan-csát évente elhullatja,és újranöveszti. Amíg

nõ, erekkel behálózott, érzékeny,pihés bõr borítja. Ez táplálja mész-szel a növekvõ csontot. Barkáhozhasonlít, az is a neve. Õszre leszá-rad és -szakadozik ez a bõr, a bikafatörzsekhez dörzsölve letisztítja,és veszedelmes tõrré élezi érettagancsát, mely a vadászok álma:trófeának hívják. Annál értékesebb,minél több ága-boga van.

Õsszel a bikák megküzdenek. Bõ-gésük és agancsaik csattogá-sa felveri az erdõt. Az erõ-sebb lesz egy éven át a szar-vascsorda koronás királya.Örökkön éberen figyel, õ felel azért,hogy a suták (szarvastehenek) és aborjak átvészeljék az éhséggel,ezer veszéllyel sanyargató telet.

Egy vén bika szétnéz, beleront a porba,és nyomában dübörög a csorda.

Weöres Sándor

A szkíták, az õsma-gyarok szarvasábrázo-lásai remekmûvek. Ezta háromezer éves aranypajzsdíszt Zöldhalom-pusztán találták meg.

Az õz, a szarvasbundája télen

szürke, nyáronvöröses. Miért?

Ki ûzi a csodaszarvast

a magyarság eredet-

mondájában?

Suhan a szarvasSuhan a szarvas

5

A jávorszarvasnak hatalmasteste, 2 méteres, lapátos agan-csa van. Észak-Amerikában,Szibériában, Skandináviában honos.

A rénszarvasoknál a bika és atehén is agancsot visel. Évente1600 kilométert vándorolnak az

északi zuzmós, mohás tund-rák és a hóviha-rok elõl menedé-ket nyújtó délebbierdõségek között.A lappok házi-állata: szánt húz,tejét, húsát, bõrétfelhasználják.

Az agancs õsi hitvilágunkbanaz életfát, az égiek felé nyújtottkart, a Teremtõ üzenetét felfogó„antennát” jelképezte, a szarvasa kereszténység számára a fény,az újjászületés, Krisztus szimbó-luma.

Csodafiú szarvasnak/ Ezer

ága-boga,/Ezer ága-bogán/Ezer

misegyertya/ Gyulladván gyul-

ladjék./ Oltatván aludjék.

A szarvas, amikor a forráshoz ért, a víz tük-rében meglátta, milyen gyönyörû az agancsko-ronája, de jaj, azt is, milyen szikár, inas a lába.Abban a szempillantásban kutyaugatás ütöttemeg a fülét: vadászok közeledtek!

Futásnak eredt az erdõ felé. Már azt hitte,megmenekült, amikor agancsa belegabalyo-dott a kesze-kusza gallyakba és ágbogakba. Akutyák máris utolérték. A szarvas pedig rádöb-bent, milyen ostoba volt, mikor lefitymáltaszélsebes lábát, és agancsában gyönyörködött,mert lám, most az okozta vesztét!

Tájainkon a gímszarvas a legelter-jedtebb, de ismerkedjünk a szarvascsa-lád többi tagjával is.

DEÁK FERENC rajza

Az agancs mutatja, hogy milyen a szarvas.

LÁSZLÓ NOÉMI

Téli erdõ

Szökken a szarvas, nyargal a farkas,roppan a szálfa,hangja hatalmas,

reccsen a jégcsap,hull a szilánkja,hajlik a tölgyekcsontkoronája,

szökken a szarvas,ugrik a farkas,robban az éhség,lángja hatalmas,

szarvas elõtt márlángol az erdõ,lángol a jég is,füstöl a felhõ,

szarvas elõtt márszárny ver a hóban,súgja: ne búsulj,ami van, jól van.

A Kárpátokban is él lapát-agan-csú szarvas: dámvad a neve.

Az erdõnek füle van, a mezõnek szeme.

6

Lopakodnak,fülelgetnek,meg-megállnak,legelgetnekõzei a rengetegnek.

Szõrük szikrás,fülük bársony,barnállanaka tisztáson,távol a világtól, távol.

Nemhiábahord agancsota vezérbak,a parancsnok:kicsit szelíd, kicsit zsarnok.

De csupa szem,de csupa fül,orrcimpájatágul, szûkül,alig harap a friss fûbõl.

Utassy József

Ez itt az õzcsalád: az õzbak, a suta

vagy ünõ és a gida. A bak figyel. Ha ve-szélyt érez, a sûrûbe menekíti családját.Éles hallása, szaglása és gyors mozgásavédi meg a vadásztól s a ragadozók kar-mától.

Úszó és ugróbaj-

nokok, a széles ár-kok, folyók sem jelen-tenek menekülésük-ben akadályt.

Az õzbak agan-

csa sokkal szeré-nyebb, mint a szarva-sé. Õsszel leveti, ta-vaszig újat növeszt.Olvassátok újra a 4.oldalon az agancsrólírtakat. Az õznél is ugyenez történik, csak kicsiben.

A mezei nyúl mindig hitt a barátságban, segí-tette az erdõ-mezõ állatait. Egyszer azonban, ami-kor a vadászkopók egész falkája üldözte, hiábakért segítséget barátaitól, senki sem ajánlotta föl

neki menedékhelyül a saját odvát.Már-már úgy rémlett, hogy minden elveszett, amikor a

bozótosban két õzre bukkant, akik ott rejtették el a vacku-kat. Tüstént megértették, mi történik; egyikük kiszökkenta bokrok sûrûjébõl, és uzsgyi, szélsebesen száguldani kez-dett a fatörzsek közt. A kutyák, nosza, utána! Jókora körtfutott az õzbak, majd visszakanyarodott a cserjésbe, hogy

kipihenje magát. Akkor elõugrottaz õzünõ, hogy most õ vegye ki arészét a kopók kifárasztásában. Akét fürge õz így váltogatta egymást,míg csak le nem szállt az est. Akkoraz elcsigázott, kimerült kutyáknakhaza kellett kotródniuk.

– Köszönöm! – mondta hálásana nyúl. – Igazán annyi barátom van,de hát...

– Olyan sokra nincs szükség –mosolyogtak az õzek. – Elég egyvagy kettõ, de az õszinte, jó bará-tunk legyen!

Mi az õz

„lámpása”?

ÕzÕzekek

Miért pöttyösaz õzgida?

A suta, ha inni vagy legel-ni megy, rejtekhelyen hagyjakisgidáit, és azok csöndben,meglapulva várják, míg értüknem jön újra. Ha sírnak, rög-tön megjelenik az õzmama,és hõsiesen védelmezi kicsi-nyeit. Ha kisgidát találunk azerdõben, nem szabad meg-érinteni, mert rajta marad azemberszag, és az ilyen gidá-hoz többé nem mer közelíteniaz anyja.

Szép lány a hajával, szép ökör a szarvával.

7

1. ELEFÁNT 2. FÁCÁN 3. FLAMINGÓ 4. HÓBAGOLY

5. KÍGYÓ, 6. KROKODIL 7. ORANGUTÁN 8. PÁVA

9. TIGRIS 10. ZEBRA

Milyen állatok ruhájából

valók ezek a csodaszép minták?

Számukat írd be a körbe.

Melyik állat

szarva, agancsa

ágazik-bogazik-

kunkorodik-

csavarodik-ível

a képeken?

Írd be a körökbe

a megfelelõ

számot.

1. KOS

2. BIVALY

3. HEGYI KECSKE

4. JÁVORSZARVAS

5. ORRSZARVÚ

6. ZSIRÁF

Agancs vagy szarv? Az agancs csontból van, évente újranõ. A szarv sza-ruképzõdmény, és egy életre szól. Ha letörik, nem nõ ki többé. A csont agancsbólfaragványokat, az üreges szarvból kürtöt, tülköt, ivóedényt, só- vagy lõportar-tót készítettek.

Szarva van a juhnak, kecskének, tehénnek, bivalynak, bölény-nek, antilopnak. Agancsa az õznek, szarvasnak. A szarvasttehát helyesebb lenne agancsosnak neveznünk. A régi ma-gyar és a kanadai indián nyelvben „bogas õznek” hívták.

Melyik a leghíre-

sebb magyar

szarv-kürt?

Aki farkasok közé kerül, velük kell ordítson.

Süvölt a zivatarA felhõs ég alatt,A tél iker fia,Esõ és hó szakad.

Kietlen pusztaságEz, amelyben lakunk;Nincs egy bokor se, holMeghúzhatnók magunk.

Itt kívül a hideg,Az éhség ott belül,E kettõs üldözõnk Kínoz kegyetlenül;

S amott a harmadik:A töltött fegyverek.A fehér hóra lePiros vérünk csepeg.

Fázunk és éhezünk,S átlõve oldalunk,Részünk minden nyomor...De szabadok vagyunk!

Petõfi Sándor

Egyetlen éjszaka 40 km-t ismegtesz, fürge, szívós és alkal-mazkodó. Szaglása, hallása, látá-sa kitûnõ. Téli bundája különösenvastag, vízhatlan, hátán, nyakán13 cm hosszú a szõr.

Ki az erõsebb?

Párbaj dönti el a szi-gorú rangsort. Test-

tartásuk elárulja, melyik a vezér, azelõkelõ és a szolga a falkában.

Farkas – ordas,Farkas – ordas,csikasz,csikasz,

toportyánféregtoportyánféreg

Falkában vagy magányo-

san? Nyáron így, télen úgy.Ha már nagyon éhesek, nyol-

can-tízen falkába verõdnek. Mind-egyiknek megvan a külön fela-data: üldözik, fárasztják, bekerí-tik, s így legyõzik a náluk erõ-sebb állatokat is.

A régiek nagyon féltek tõle,mert télen a kiéhezett farkasfal-kák iszonyú pusztítást végeztekemberben, állatban.

Milyen a farkas?

Szabad – mondja Petõfi. Ritka és értékes – mondja a termé-

szetvédõ. Szép zsákmány – mondja a vadász. Buta és kopasz – mondja a kismalac.Kegyetlen vérengzõ – mondja a

pásztor, a téli erdõk utasa. Jóságos nevelõ-

szülõ – mondja ez afiúcska.

Hajdan Európa, Ázsia és Észak-Amerika erdeit uralta.Rettenetes tragédiákat okozott, irtották is csapdával, nyíllal,

golyóval. Mára már akipusztulásától tar-tanak a természet-védõk. Te megmen-

tenéd?

8

Hogy hívják a

fiút, a szerzõt,

és mi a regény

címe?

4-5 kölykét 9 métermélyen a domboldalbavájt veremben neveli.

9

Van-e Farkas nevû ismerõsöd? Amagyarban a Farkas család- éskeresztnév is. Ali bácsi versébenFarkas egy pöttöm kisfiú.

CSEH KATALIN

FARKAS-

VERSFarkas, toportyánSzédeleg, éhes,Semmit sem talál,Haragos, mérges.

Üvölt a holdraKétségbeesve,Rohan a völgybe,Lóg már a nyelve.

Reccsenõ ágraLép, majd megtorpan;Dermedten fülel:Sokáig, hosszan.

Szeme szomorú,Lelke is kérges,Árnya a hóbanCsendtõl pecsétes.

Megszomjazott a róka. Észrevette, hogy aközeli kút káváján jókora csöbör áll. Tüstént bele-bújt, és leereszkedett a mélybe, miközben a

másik csöbör fölvonódott, természetesen üresen.– Milyen különös – gondolta a róka. Amikor azonban szomját

oltva megkísérelt kijutni a kútból, rádöbbent, hogy nagy hibát kö-vetett el. És lám, a farkas hangja harsant föl odafönn:

– Mit mívelsz ott alant?! – üvöltötte az ordas.– Jobblétre szenderültem, és itt vagyok az édenkertben...– Eredj már...– Ha nem hiszed, ereszkedj le te is! A Paradicsom teli van zsen-

ge húsú barikákkal, jércékkel meg tejes borjakkal...– Máris megyek! – ujjongott a toportyán, beleugrott a másik

csöbörbe, és úgy zuhant a mélybe, akár a hegyomlás.– Szia, szép fiú! – üdvözölte õkelmét futólag a róka, amikor a

két csöbör félúton találkozott. Fönt pedig cigánykereket hánytörömében, hogy sikerült megmenekülnie az „édenkertbõl”.

A farkast a meséken kívül is sokatemlegetjük. A nagyon éhes ember-nek farkasétvágya van, a csattogófagy farkasordító hideg, a kímélet-len törvény farkastörvény. Akik merõn nézik egymást, farkasszemet

néznek. A cakkos hímzést farkasfognak hívjuk. Õsi hit szerint a nyak-ban viselt farkasfog megóvott a veszedelmektõl. A valódi fogat késõbbaz ingre hímzett hasonló minta pótolta.

Farkas-barkas áll a hóbangumi Farkas-bugyogóban,orra rózsás, nincsen karma,félkezében negyed alma,félkezében harmad banán,ilyen éhes Farkas komám.A hómezõ pedig dunna –ott alszik, ha enni unna.

Lászlóffy Aladár

A csontvázsovánnyá fogyott farkas találkozott a kutyával.– Milyen jó színben vagy! – szólt irigykedve.– Hát, eszem-iszom, õrködöm – felelte a kutya. – Csináld te is

ugyanezt!– Bárcsak tehetném! – sóhajtott föl a farkas.

Majd megkérdezte: – Mi van a nyakadon?– A nyakörvem: ehhez csatolják a láncot, ame-

lyen napközben kikötnek – felelte a kutya.– No, tiszteltetlek! – szólt a farkas. – Inkább

éhezem, és szabadon csatangolok, semhogy jólla-kottan láncra verve raboskodjam!

Ne bízd farkasra a nyájat.

11

Vágd ki a korongot és a

téglalapot. Az erdõbe

vágj két „ablakot”.

Gombostûvel, dugó-

val tûzd mögéje a ko-

rongot. Ha forgatod,

bepillanthatsz az erdõ

életébe. Még szebb, ha

kifested az állatokat, a

fákat.

Melyik mozgás kire il-

lik: szökken, ugrik, suhan,

vágtat, trappol, oson, cam-

mog, lopakodik, surran, isz-

kol, röppen?

Élet az

erdõben

Sûrû erdõn messze nem látni.

12

TTAALLÁÁLLDD KKII!!

Bors Norbert, Csíkverebes: újévi jókívánság. 1. Paszuly 2. Szaglószerv 3. Ollós állat 4. Bõ 5. Fizetés6. Vízben haladó 7. Lárma 8. Becézett Ágnes 9. Öt meg öt 10. Pálca 11. Létezett 12. Adnak neki 13. Táplál-kozó 14. Téli nyakravaló 15. Vízparti növény 16. Ádám párja 17. Focicsatár öröme 18. Szántóeszköz 19. Taszít

�

Ló lába szúrta, kerék talpa gyúrta,tarka disznó túrta,

az út szélén kész a torta.

Deák László Csaba,

Gyimesbükk

�Hogy hívják az öreg Zebedeus

két fiának az apját?

Fülöp Gergely Norbert,

Nagyvárad

�Volt ám nekem zöld kabátom,

Azt viseltem egész nyáron.Nagyot nõttem pár hét alatt,

S a zöld kabát széjjelszakadt.

Nagy Zsófia,

Sepsiszentgyörgy

�Ha két pápa találkozik, hogyan

köszönnek egymásnak?

György Tünde,

Gyergyószentmiklós

�Úton, útfélen üstöt

borongatnak.

Szõcs Imola, Vargyas

�A világot átéri, mégis egy tyúk

átlépi.

Csernáczki Erzsike,

Aranyosegerbegy

�

M E H Ó R E B

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

SZ

19

Gustere Rita Izabella, Vár-mezõ: egy januári ünnep.

1. Virágot teszünk bele 2. Eb-ben az évben 3. Muzsika 4. Fe-kete István gólyája 5. Táplálkozni6. Ravasz állat 7. Nem arra 8. Tej-termék 9. Becézett Zoltán 10. ...-fe-re, csevegés

�

Maior Máté, Szenterzsébet:olvasd sorba a kezdõbetûket!�

Fischer Anasztázia, Mezõ-fény: vezesd helyükre a betûket!�

Péter Tímea, Felsõboldog-falva: képrejtvény.�

György Olivér, Gyergyóúj-falu: téli sport.

1. Levest eszünk vele 2. Nemdrága 3. Tövises virág 4. Lassúállat 5. Becézett Sándor 6. Üvölt7. Népiesen lyukas 8. Nyuszifa-rok! 9. Abban az idõben

�

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

1

2

3

4

5

6

7

8

9

E ,

(sár)

(Zebedeus)

(gesztenye, dió)

(sehogy, mert pápa csak egy van)

(vakondtúrás)

(kerékvágás)

MiMi az?az?

Szõcs Imola, Vargyas: ANNA, ÉVA, IDA, ILONA,

IMOLA, IZA,TAMÁS, ZITA, ZOLI– húzd ki a neveket a betûháló-ból, a megmaradt négy betût pe-dig olvasd sorba.

�

Z O L I B

S Á M A T

U A N N A

I D A N O

É A Z I T

I

M

O

L

A

É

V

A

I

K

13

VA

JN

ÁR

ILO

NA

rejtvényei

VÍZSZINTES

1. Iván Márta névjegye3. Macskaféle vadállat6. Becézett Mária8. Papírra vet9. Az elején kirohan!11. Vonatot kilök13. Vasaló belseje!14. Magam16. Kemény fém (KRÓM)18. Tata párja19. Római 51

FÜGGÕLEGES

1. Napjaim vége!2. Majomfajta3. A megfejtés

4. Te meg én5. Gabonát betakarít7. Nõi név 10. Fazekas, románul11. Tortatöltelék12. ALÓL15. Nagy Anna névjegye17. Római 1001

VÍZSZINTES

1. A megfejtés elsõ

sora

7. Végül kiró!8. Téli nyakravaló9. Férfi párja10. Elõbújik a földbõl11. Fizetés12. Házi feladatot elkészít14. Igaz Tamás névjegye15. Tarka a közepén!16. Cselekvést kifejezõ

szófaj

FÜGGÕLEGES

2. Izomban rejlik3. Ásványi fûszer4. Fõzünk vele, de ke-

nyérre kenve is finom5. Leány közepe!7. A megfejtés máso-

dik sora

10. Kapni szeretne11. Hím állat13. ERZ14. Járom16. Papírmérték

Januárra nem is egy,

hanem két rejtvényt

küldök nektek, így

megfejtést is kettõt

várok!

aa RReejjttvvéénnyykkiirráállyy

A NOVEMBERIREJTVÉNY-PÁLYÁ-ZAT megfejtése: ...egykanárit adott el nekemegy évvel ezelõtt?

K ö n y v j u t a l m a tnyertek: Császár IrmaTímea, Gyulakuta; Egei Judit Helga, Kö-vend; Puskás Katalin, Orotva; a zetelaki III.A és az avasújvárosi V. C osztály.

M1 2 3

S4 5

E6

78

9 10

A11

T12 13 14

15 16

S R S

1

6

11

R14

18

2

9

15

7

13

M

3

16

U

10

4

8

12

19

5

A

17

RREEJJTTVVÉÉNNYY--PPÁÁLLYYÁÁZZAATT

A - kesztyû, B - játékmackó, C - vízfesték, D - mo-gyorós csoki, E - földrajzi atlasz, F - bobszánkó;

Boldog Karácsonyt!

DECEMBERI MEGFEJTÉSEK

„Nyelvét kiöltve/ lohol a farkas” – Kányádi

Sándor versének következõ két sora a rejtvény

megfejtése.

– Azért a farkasban

is van valami jó.

– Ugyan, mi?

A vicces választ a

rejtvény megjelölt so-

rából olvashatod.

NNYYEERRTTEESSEEKK

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

Szeles Tamás, Sepsiszentgyörgy: évvégi-éveleji mulatság.

1. Illat 2. Muzsika 3. Ha becézeik, akkor Imi 4.Fehér tollú háziszárnyas 5. Nem az eleje 6. Délutánután 7. Zokogó 8. Ruhára varrt „erszény`” 9. Becé-zett Tamás 10. A második elõtti 11. Énekesmadár

14

Három testvérem van. Ör-vendek neki, mert jókat ját-szunk együtt. Én vagyok a leg-nagyobb, együtt megyünk is-kolába. Veszekedni is szok-tunk, csúnyán beszélni, ütniegymást, de én azért szeretema testvéreimet, és ha többlenne, akkor is szeretném azegészet.

Magdó Dorottya, Marosvásárhely

Az én testvérem, Júlia, 2éves. Ügyes, értelmes. Nagyonörülök, hogy van testvérem.

Kiss Evelin Ivett, Ágya

A testvérem 5 éves, Botond-nak hívják. Rengeteg dologbanhasonlítunk egymásra, sõtnéha egyformán gondolko-dunk. Imádom a testvéremet!

Péntek Helga Emese, Egeres Gyártelep

Patrik 5 éves. Szoktam veleegy kicsit verekedni, de na-gyon szeretem. Megbízombenne. Együtt rajzolunk és fo-cizunk. Péter Márk, Ágya

Van egy 7 éves testvérem,Imola. Sokszor lecke helyettinkább babázni akar. Néhaösszeveszünk, eldángáljuk egy-mást, aztán kibékülünk. Na-gyon szeretem a húgomat, és õis szeret engem.

Tordai Tímea, Zilah

Boldog új évet kívá-nunk! Ti mit vártok 2006-tól? Mi

20000 olvasónknak sokezer levelét, megfejtését,rajzát, versét, annak hírét, hogy Napsugarunkfényt és meleget visz életetekbe. „Azt is megad-hatja az a nagy Úristen.”

Köszönjük mindig tele postaládánkat a követke-zõknek: a gyergyószentmiklósi Fogarassy Mi-hály Iskola IV. B; a székelykeresztúri Petõfi Sán-dor Iskola II. B; a nagyváradi Juhász Gyula IskolaIII. A, a Szent László Gimnázium II. A; a nagy-

bányai N. Iorga Iskola III. C, a Petre Dulfu IskolaIII. C osztálya; a nyárádszeredai IV. C; a szalárdi

III. B és IV. B; az érbogyoszlói IV.; az érkörtvé-

lyesi IV. B; a varsolci IV. B; a szilágysomlyói II. A;a segesvári V. C osztály; a marosludasi 1-esIskola tanulói; monói olvasóink; Puskás Katalin,

Orotva; Baróti Arnold, Gál Szilárd, Gyergyó-szentmiklós; Rab Tímea, Székelyderzs; Bai

Ádám Árpád, Szilágypanit; Czompa Barbara és

András, Szinérváralja; Császár Irma, Gyulakuta;Csabai Tímea, Gãncean Ioan Maxim, Kéz-

divásárhely; Csergõ Rebeka, Gyergyószárhegy;Fülöp Erika, Nyárádszereda; Vicsi Judit és

Edina, Szilágysámson; Moldován Noémi, Csejdi

Helga, Vármezõ; Viszhányó Boglárka, Arad;Harmath Zsófia Dóra, Horváth Kinga Szidónia,

Torda; Cotuna Anett Lilla, Nagyvárad; Geréd

Hajnalka, Homoródszentpál; Erdei Bettina, Ér-körtvélyes; Halász Csilla, Körösrév; Molnár

Henrietta, Désháza; Boros Ágnes, Kraszna;Proszán Tímea, Négyfalu; Szántó Kincsõ, Mar-gitta; Varga Gábor Attila, Kelemen Hunor Attila,Méra; Vas Gabriella Magdolna, Kiss Renáta

Antónia, Völcsök; Kristály Imola, Kolozsvár;Balázs Adél Beáta, Segesvár; Ravasz Kinga

Tímea, Korond; Markó Botond, Nagybánya;Jobb Réka, Homoródjánosfalva; Gödri Kinga

Ünige, Bodola; Koncz Imola, Szamosújvár;Hozdik Mirjám Brigitta, Máramarossziget; Lakó

Szabolcs, Nyárádköszvényes; Fazakas Andrea,Sepsiszentgyörgy; Szakáll Orsolya, Nagyvárad;Bíró Blanka Andrea, Marosvásárhely; Kelemen

Kriszta Mónika, Parajd; Papos Dalma, Tóti;György Csaba Sándor, Szamosardó; Szõke

Henrietta Hajnalka, Szilágycseh; Salati Erika,Görgényüvegcsûr.

LEVELEZÕ

Novemberi Napsugarunk lila válaszai: Kinek kedves a kalitka. A papagájt rövid, vastag nyelvesegíti a beszédben; nem érti, amit mond. A galamb a torkában termelõdõ tejjel eteti fiát. A magyarokszent madara a turul. A pávakakas pompás toll-legyezõvel csalogatja a tyúkot. A tengerimalacAmerikából érkezett hozzánk a tengeren át. Fekete István baglya Hú, a Milne-é Bagoly. Nyertesek:Kovács Márta Melinda, Marosszentgyörgy; a margittai III. G és a varsolci IV. osztály.

Az én testvérem, Alex, na-gyobb nálam. Néha bosz-szantani is szokott, de haszomorú vagyok, megnevet-tet. Mindig számíthatunkegymásra. Ianoº Abigél

írása és rajza, Szatmárnémeti

TTEESSTTVVÉÉRREEKK KKUUCCKKÓÓJJAA

16

Királyfalvi Nagyhegy alattfolyik a szerelem patak. – Denem biztatunk, hogy igyatokbelõle. Hogy miért? Megtud-játok februári Itt születtem ro-vatunkból, melynek fõszerep-lõje Magyarkirályfalva.

Itt születtem

A falu egyik nevezetessége

a víztároló

A katolikus templom és plébánia

Zeteváralja Zetelakától északra, a Nagyküküllõ ésaz Ivó-patak torkolatánál fekszik. Ezt a helyet ere-detileg Boros szénájának és Ivó laposának nevezték.1895-ben egy Török Sándor nevû fakereskedõ fû-részgyárat építtetett és munkásokat toborzott. Agyár megszûnése után a munkások maradtak, az újhelységet Török-telepnek nevezték el.

1904-ben Klein Zsigmond budapesti fakereskedõis fûrészgyárat épített, amely 30 évig mûködött. Acég megszûnése és Klein Zsigmond távozása után a

családjukkal itt maradt embe-rek a helységet Zsigmond-te-lepnek nevezték el.

Sokan még ma is ezt a meg-nevezést használják, pedig1941 óta a közeli Zetevár rom-jai alapján a telepnek hivatalo-san a Zeteváralja nevet adták.

A falu egyik nevezetessége a Nagy-küküllõ és a Síkaszó-patak összefolyásaalatt emelt völgyzáró gát és víztároló. Agát 50 méter magas és 520 méter hosz-szú. A víztároló létrehozásának célja azárvízvédelem, folyószabályozás és víz-szolgáltatás volt, azonban napjainkbanleginkább turisztikai jelentõséggel bír.

Ez a település 1988-ban vált önálló római katolikus egy-házközséggé. Élén 1985 óta Mátyás Gábor plébános áll,akit a faluban és környékén templomépítõ plébánoskéntemlegetnek. A plébánia korszerû vendégházként is mûkö-dik, melynek a helybéliek az Alleluja Panzió nevet adták.

Iskolánk 1993 óta Jókai Mór nevét viseli. Minden évben színjátszó és szavalóversenyen ve-szünk részt. Nagy izgalommal és odaadással készülünka farsangi bálra, nõk napján, anyák napján és tanévvégén pedig az osztályok ünnepi mûsorral lepik meg aszülõket. Hagyománnyá vált az õszi kirándulás és egyfõzõverseny is.

Zeteváralja magyarországi testvértelepülése Gyön-gyöspata, Kismaros és Balatonfenyves, mind az egy-háznak, mind az iskolának jó kapcsolata van velük.Már több gyerekcsoport volt kint Magyarországon.

Iskolánk Jókai Mór nevét viseli

Egyszer volt egy büszke vezér, akit Zetánakhívtak. A fia mondta az apjának, hogy térjen átkeresztény hitre. A pogány vezér nem tért át, avárat átok ülte meg, összeomlott, és elnyeltelakóit. De minden esztendõben kinyílt a várkincstáros kapuja. Egyszer egy Botházi neveze-tû ember arra járt, és bement a kincstárba,megrakodott arannyal, de olyan mohó volt,hogy a harmadik kakasszóra még egy marékaranyat felvett, s mire az ajtóhoz ért, a sarkátbecsípte a becsapódó kapu. Ettõl fogva a csa-ládját Sánta Botháziaknak hívják a faluban.Zeta vára helyén most is nyílik egy szál liliom.

MMiikkllóóssii RRóóbbeerrtt

A mi utcánk egy patak mellett van. Nevét isa patakról kapta: Deság pataka. A mi utcánk-ban lakik barlanglakó, de vannak szép házakés nagyon gazdag emberek is. Amerre csak né-zünk, örökzöld fenyõk, dombok vesznek körül.A mi utcánk különbözõ rendezvények színhelyeis: fõzõverseny, határkerülés.

Szeretem az utcámat és benne az embereket,mert itt mindenki számíthat egymásra.

BBoorrooss GGyyöönnggyyiikkee

A mi utcánk a leghosszabb és alegforgalmasabb, az egész falut át-szeli. A sok szép ház mellett van-nak üzletek és fafeldolgozó üze-mek. Nagyon szeretem a mi utcán-kat, mivel itt laknak a barátaim éssok kedves ismerõsöm. KKoosszzttaa HHaajjnnaall

Mi a fõút mellett lakunk. Az utca két szélét szép há-zak, fasor és virágok díszítik. A mi diófánk is kihajlik azútra. Nagyon sok az autó, a lovas szekér, télen fölbuk-kan néhány motorszán is. Szerencsére soha nincs sár,mert le van betonozva. SSáánndduullyy AAnnnnaabbeellllaa

Nagy a nyüzsgés a mi utcánkban, mert ez a fõút. Sokautó, lovasszekér és gyalogos közlekedik. Este elcsende-sedik, csak egy pár autó cirkál fel-alá. Az utca zajamegszûntével elalszunk mi is. HHoorrvváátthh AAttttiillaa

Én Zeteváralja fõutcáján lakom, mely összeköti Szé-kelyudvarhelyt és Gyergyószentmiklóst. A házakat szép,rendezett udvarok és kertek veszik körül. Büszke vagyokarra, hogy ebben az utcában lakom.

KKaannddóó AAddrriiáánn

A mi utcánk neve Ivói út.Nincs leaszfaltozva, nyáronnagyon poros, mikor esik azesõ, sáros. Elég nagy a forga-lom, mert sok hétvégi ház vanerre, és itt járnak sízni a Har-gitára. Télen a legjobb az út,a gödröket betakarja a nagyhó, lehet szánkózni és sízni.

BBíírróó BBoottoonndd

A mi utcánk hosszú, keskeny és ba-rátságos. Nem zsúfolt, nem zajos, le-het biciklizni, nem kell félnem az au-tóktól. Alig várom a tavaszt, hogy asok latyak, sár felszáradjon. Nyáronaz utca két szélén szoktunk a húgom-mal virágot szedni. SSáánndduullyy RRóóbbeerrtt

Összeállították a IV. osztályosok Antal Hajnal tanítónõ segítségével

17

A farkas a szõrét elhányja, de a szokását nem.

18

– Mit tudsz mondani a far-kasról? – csapta össze biológia-könyvét Kati.

– Háááát – hebegett Gazsi –,ragadozó állat, télen falkábanjár, a havasi juhászok réme. Ked-venc csemegéje a kutyahús, szi-gorú, hosszú teleken sok havasifalu kutyák nélkül marad.

– Hát ez nem sok! Legjobblesz, ha megkérdezzük Sokattudbácsit.

– Ember embernek farkasa– mondják a marakodó, egymástnem kímélõ emberekre. De va-jon a farkasok is farkasai egy-másnak? – szegezték a kérdést öreg barátjuk-nak a gyermekek.

– Tévedés – cáfolt So-kattud. – A farkasoknagyvadra vadásznak,zsákmányukat közösenejtik el. Támadó kedvü-ket fajtársaikkal szem-ben féken tartják. A far-kasfalka jól szervezettközösség, a tagok „sze-mélyesen” ismerik egy-mást, s pontosan tudják,hogy a „lovagi tornákon” kialakult rangsorbanhol a helyük, kinek tartoznak engedelmesség-gel, és kinek „parancsolhatnak”.

– Mi az alapja a farkasvakság betegség-névnek? Tényleg nem lát jól szürkületben afarkas? – kérdezte Gazsi.

– Mesebeszéd! – vágta ráSokattud. – A szürkületi látás-zavart az A vitamin hiányaokozza, és semmi köze a far-kashoz. Helyesebb volna ezt avitaminhiányt tyúkvakságnaknevezni, hiszen ezek a nappa-li életmódot folytató szár-nyasok a Nap leáldozása utánvalóban rosszul látnak. Afarkas fõleg éjjel vadászik, ígykitûnõen lát a sötétben.

– Én meg azt hallottam –kapcsolódott a beszélgetésbe

Kati –, hogy valaki farkasto-rokkal született. Valóban far-kastorka van a farkasnak?

– A farkastorok fejlõdésirendellenesség. A csontos száj-

pad két nyúlványa nem forr összeegymással, s így a szájüreg közle-kedik az orrüreggel – magyaráztaSokattud. – Az ilyen csecsemõnem tud rendesen szopni. A far-kas szájpadlása teljesen össze-forrt, így természetesen a farkas-nak nincs farkastorka.

– Talán a farkasétvágy semigaz? – kérdezte elszontyolódvaGazsi. – Én gyakran olyan éhes

vagyok, mint a farkas.– Ez a mondás véletlenül igaz – mosolygott

Sokattud. – Az ordas va-lóban nagyétkû, „együl-tében” tíz kiló húst isképes bekebelezni.Igaz, hogy ha úgy adó-dik, napokig koplal. Afarkastól való õsi féle-lem lehetett az oka an-nak a régi hiedelem-nek, miszerint a farkasnevének puszta említé-

sére ott terem. Innen a közmondás: „farkastemlegetünk, és a kert alatt kullog”. A farkasrégi nevére utal a szólás: „ordít, mint a fábaszorult féreg”, ahol nyilván nem valami hangos-kodó hernyóról, hanem csapdába esett topor-

tyánféregrõl, azaz farkasrólvan szó.

Puszta kézzel te-

rített le két farkast a

nádasban. Ki a hõs és ki a

szerzõ?

Novemberi megfejtés: Az

izgága majom mindent szét-

szed a lakásban. Nyertesek:

Csergõ Rebeka, Gyergyószár-hegy; György Csaba Sándor,

Szamosardó; Kiss Júlia, Gó-gán. Gratulálunk!

BITAY ÉVA

FARKAS-BARKAS

KISKÓPÉHavonta

3 díjat

sorsolunk ki!

DEÁK FERENC rajza

19

Januárra hópelyhet kérek tõled, ked-

ves inasom! Rajzolhatod fehér zsírkré-

tával, gyertyával, utána fess rá kék

vízfestékkel, festheted kék papírra fehér temperával,

esetleg fogpasztával, vagy vagdoshatod fehér, kör

alakú, 8-ba hajtogatott papírból (igaz, hogy így nem

6 ágú lesz, mint az igazi hópehely).

Küldd gyorsan, nehogy elolvadjon!

MMaasszzaatt MMûûvvéésszz

Vágjátok ki,

és ragasszá-

tok nevetek

mellé a

gyûjtõlapra. JJAANNUUÁÁRR

OOkkttóóbbeerrii,, halas pályázatunk

díjazottjai VVaarrggaa CCssaabbaa AAddrriiaann,,

KKááddáárr NNoorrbbeerrtt,, PPeerrnneess AAllíízz ––

szilágysomlyói II. B osztá-

lyosok (1) és SSaallaammoonn RRéékkaa,

Gyimesközéplokról (2).

Csendes Istvánné ésTörõ Béláné Tappancs ka-rácsonya címû könyvét ol-vastam. Nagyon-nagyon tet-szett, mert volt benne szo-morkás és vidám mese,meg kézimunka tippek.

Sipos Brigitta Beáta, Szalárd

Charles Dickens: Twist Olivér. Remélem, hogy sokgyerek elolvassa ezt a megható és csodálatoskönyvet, amely egy ártatlan gyerekrõl és a rablókgonosz tetteirõl szól. Kõrösi Tünde, Szalárd

Mark Twain: TomSawyer. Ez a regény akedvencem. A fõhõs fiúravasz, de akármilyencsínyt követ el, beisme-ri tettét, és akárhovászökik el, egy idõ utánhazatér. Ezek nélkül a

regény unalmas lenne, és valószínûleg én sem olvas-tam volna el. Koncz Kriszta, Szatmárnémeti

Szeretettel ajánlom minden könyvmolynak KristenBoie Szerepcsere címû érdekes könyvét, amely a Kol-dus és királyfi mai változata.

Horváth Kinga Szidonia, Torda

KönyKönyvmolyvmoly Szólj, szám!1. Ragasszatok igekötõ-

ket vált igénkhez, és írjatokegy-egy mondatot a kelet-kezett új jelentésekkel és jelentésárnyala-tokkal.

2. Keressetek, és használjatok magyarszavakat a következõ idegenek helyett: fantázia, konklúzió, tolerál, agresszív,

luxus, szezon, vulkán.

3. Mi az eredeti és mi az átvitt értelme avékonydongájú szólásnak?

4. Hány állatot nyelt le a betûkígyó? kecskebékacsacsikócsag

Novemberi megfejtések: 1. juh, jaguár, ma-

jom, jak, szajkó, héja, lajhár, fajd, varjú –

pulyka, karvaly, sólyom, ölyv, moly, keselyû,

sirály. 2. Illik megköszönnöd az ajándékot.

Fontos térképet vinnetek. Nem szabad bán-

tanod a fát. Nem érdemes rohannod. 3. bur-

gonya, pityóka, földimogyoró; paszuly, fu-

szulyka; tengeri, málé. Nyertesek: Erdei

Csilla, Börvely; Krecht Rudolf, Sepsiszent-györgy; Lázin Róbert Tamás, Szatmár-németi. Gratulálunk!

Havonta

3 díjat

sorsolunk ki!

Havonta

3 díjat

sorsolunk ki!

11

22

Csipkerózsika;Tóth Emõke rajza,Székelykeresztúr

Jules Verne: Grantkapitány gyermekei;Kiss László rajza,

Szentegyháza

Az erdõ is beszél.

TOMOS TÜNDE rajza20

TORDON ÁKOS

AZ ERDÕ ÉS AZ ÕZ

Volt egyszer egy csengõ-bongó rézerdõ. Arézerdõben rézfüvet legelészett egy réz-szõrûõzike.

– Hallod-e, te réz-szõrû õzike – szólítottameg a rézlevelû galagonyabokor –, miért éredbe rézfûvel, amikor a csengve-csengõ, bongva-bongó ezüsterdõben ezüstfûvel lakhatnál jól?

– Igazat mondasz, rézlevelû galagonyabo-kor! – kapta fel a fejét a réz-szõrû õzike. – Osto-ba lennék, ha nem fogadnám meg a tanácsodat!

S azzal egyenest az ezüsterdõbe iramodott.Ezüstfüvet legelt, réz-szõrét hullatta, ezüst

nõtt a helyébe. Megszólította az ezüstlevelûgalagonyabokor:

– Hallod-e, te ezüstszõrû õzike, miért éredbe ezüstfûvel? A csengve-csengõ, zengve-zen-gõ aranyerdõben aranyfûvel lakhatnál jól!

– Igazat mondasz, ezüstlevelû galagonyabo-kor! – kapta fel a fejét az ezüstszõrû õzike. –Ostoba lennék, ha nem fogadnám meg a taná-csodat!

S azzal egyenest az aranyerdõbe iramodott.Aranyfüvet legelt, ezüstszõrét hullatta, arany

nõtt a helyébe. Így szólt hozzá az aranylevelûgalagonyabokor:

– Hallod-e, te aranyszõrû õzike, miért éredbe aranyfûvel, amikor a madárfüttyös zöld er-dõben zöld fûvel lakhatnál jól?

– Igazad van, aranylevelû galagonyabokor –kapta fel a fejét az aranyszõrû õzike. – De mer-re lelem a madárfüttyös zöld erdõt?

Az aranylevelû galagonyabokor megráztaaranyágát:

– Nem tudom. De ha keresni fogod, bizonyo-san megtalálod.

Ettõl kezdve megkeseredett az aranyfû azõzike szájában. Jártában-keltében, hegynek föl,völgynek le, egyre csak a madárfüttyös zölderdõt kereste. De madárfütty helyett minde-nütt csak az aranylevelek csilingelését hallotta.

A világban hamarosan híre kelt az aranyszõ-rû õzikének. A földkerekség minden tájárólûzõbe vették a leghíresebb vadászok.

– Rejts el, erdõ, aranyerdõ! Rejts el engem! –rimánkodott az aranyszõrû õzike.

De az aranyerdõ nem rejtette el.Vad iramban, akárha szárnya nõtt volna, szin-

te repülve menekült az ezüsterdõbe. Arany-szõre csillogott-villogott az ezüstfák között.

– Rejts el, erdõ, ezüsterdõ! Rejts el engem! –rimánkodott.

De az ezüsterdõ nem rejtette el.Vad iramban, akárha szárnya nõtt volna,

szinte repülve menekült a rézerdõbe. Arany-szõre napnál jobban ragyogott a rézfák között.

– Rejts el, erdõ, rézerdõ! Kérlek, rejts el en-gem! – rimánkodott kétségbeesetten, de a réz-erdõ nem rejtette el.

Vad iramban, akárha szárnya nõtt volna,szinte repülve menekült tovább a rézerdõbõl.

Az éhség kiûzi a farkast az erdõbõl.

21

A RÓKA

MEG A FARKAS A LAKODALOMBAN

Népmese

Egyszer lakodalom volt a faluban. A rókamegérezte a szagot, s rábeszélte a farkast,hogy menjenek el õk is.

Bementek az udvarba. A róka megnyitja akamraajtót, hát látja, hogy ott a sok bor, pálin-ka, sütemény s egy jó fazék töltött káposzta is.

Nekiestek a káposztának, aztán ették a kalá-csot, a kürtõst, a pánkót. Azt mondja a farkas:

– Hallod-e, róka koma, jó lenne valamit inni is.Csapra ütöttek egy nagy hordót, berúgtak, s

nekikezdtek dudorászni. Egyik jobban ordí-tott, mint a másik. De a rókának volt annyiesze, hogy a küszöb alatt vájjon egy lyukat,hogy ott ki tudjon bújni, ha veszedelembe jut.

Benn a vendégek a levest megették. Megy aszakácsné, hogy tálalja a káposztát. Szinte meg-halt ijedtében, mikor benyitott a kamrába. Sza-ladt be a vendégekhez. Mire azok kimentek, aróka már kibújt a lyukon, s elfutott, de a far-kast úgy elverték, hogy alig tudott kivánszo-rogni a kamrából.

A róka szaladt, szaladt, éppen a faluvégre, le-feküdt egy csomó pozdorjára, s elaludt. Egy-szer arra ébred, hogy nagyon lökdösi valaki.Hát a komája volt. De alig tudott menni, úgyhelybenhagyták.

Könyörög a farkas a rókának, hogy vegye fela hátára.

– Hogy vegyelek fel, mikor az én csontom is,ládd, kívül lóg a bõrömön – s mutatta a bundá-jába ragadt pozdorját –, vegyél inkább te fel, svigyél.

A bolond farkasnak csak annyi esze volt,hogy felvette. A róka elkezdte mondogatni:

– Vert viszen veretlent, vert viszen veretlent.Azt mondja a farkas:– Mit pusmogsz, te róka koma?– Jaj, kedves komám, azt mondom, hogy ve-

retlen viszen vertet, veretlen viszen vertet.– Na jól van, azt hittem, hogy egyebet be-

szélsz.A róka megint csak elkezdi:– Vert viszen veretlent, vert viszen veretlent.A farkas megértette, hogy mit mond a róka,

megharagudott, ledobta a hátáról. A róka megnekiiramodott, s hazaszaladt. Ha a róka el nemszaladt volna, az én mesém is tovább tartottvolna.

A vadászkedv-sarkallta, híres nagy vadászoksebes paripáikon nyargaltak utána gyors lábúkopóik seregével. Ûzték éjjel-nappal, haláloshajszában, megállás nélkül, pihenés nélkül,kopár, ijesztõ tájakon át. Nem volt se szeri, seszáma a körülötte surrogva szálló kilõtt nyíl-vesszõknek...

Aztán, egyszer újból erdõben jártak. Ebbenaz erdõben zöld volt a lomb, és zöld volt a fû.

– Ments meg, zöld erdõ! Rejts el engem! –kérte kétségbeesetten a kimerült õz.

A zöld erdõ kinyújtotta százezer ágkarját: avadászok, lovak és ebek megtorpantak a ren-getegben. Nem vezetett ösvény, csapás. Nem

volt több nyom. Nem volt más, csak õsvadon.A kis õz megremegett. Aranyos szõre rozs-

dabarna lett, zöld füvet legelt, és a zöld erdõrejtekén élt, madárdalt hallgatott, és soha töb-bé nem vágyott el onnan. Ma is ott él, és ott fogélni, amíg csak erdõ és õz lesz a földön.

SZÉ

KE

LY G

ÉZA

rajz

a

22

Irkafirka

NAPSUGÁR, gyermekirodalmi lap. Kiadja a NAPSUGÁR Kft. Szerkesztik: ZSIGMOND EMESE fõszerkesztõ, MÜLLER KATI képszerkesztõ.Arculatterv: KÖNCZEY ELEMÉR. A szerkesztõség postacíme: 401050 Cluj, Str. L. Rebreanu, Nr.58./28., C.P.137. Telefon/fax: 0264/541323.Megrendelhetõ a szerkesztõség címén. E-mail: napsugar@mail.dntcj.ro; A lapok árát a következõ bankszámlára várjuk: ContRO14RNCB2200000005690001 B.C.R., SUC. JUD. CLUJ S.C. NAPSUGÁR – EDITURA SRL. CUI: 210622 Készült akolozsvári TIPOHOLDING Rt. Nyomdájában. ISSN 1221-7751 Ára 1,5 lej

Alig várjuk a telet,Szánkózunk is eleget.Örvendünk és kacagunk,Didergünk és megfázunk.Király Anita, Szatmárnémeti

Játszadozó hópihékAz üveg másik oldalán,Játszadoznak az esõvel,Ez már a téli láthatár.Ezüstös szárnyukLibben a szélben,Elszállnak õk isMessze az égen.

Kusztos Dávid, Marosvásárhely

Télen, mikor hull a hó,Repül már a hógolyó.Síelnek a gyerekek,S játszanak a hidegben.

Csiumber Ádriána, Ádámos

Itt a tél, itt a tél,A fákon csupa dér,Fut a szánkó lefelé,Hideg tél, hideg tél!Barta Anita, Szalárd

Szánkó után tanulás,Gyere velem, pajtás!Vegyük elõ a tollat,Írjuk le a házinkat.Borzási Enikõ, Kémer

KõmûvesZsófia,Maros-

vásárhely

Gyû

jtõ B

oton

d, C

síkv

ereb

es

Vége van az ünnepnek,De nincs vége a jókedvnek.Az ünnep páratlan,A jókedv határtalan!Tóth-Pál Edit, Szamosardó

Süvít a szán,és illana pillanat,mi így szánkózunkegész nap.

Kun Adél Evelyn, Berettyószéplak

Hóemberünk épülõdik,Hócsatára készülõdik.Fazék már a fejében,Hógolyó a kezében.

Süket Noémi, Csíkdánfalva

A gyerekek játszanaka fehér, selymes hóban.Vidáman szánkóznak,amíg meg nem fáznak.Aztán hazemenneka jó meleg házba.Balázs Imre, Szentegyháza

Itt a tél, jaj, de jó,hógolyózni milyen jó,sok hóembert építeni,és a hóban bukfencezni!Albert Mária, Csíkdánfalva

Címlap: Finna Dávid, Zabola; Nagy Dalma, Kovászna; Hátlap: Márton Bernadette, Csíkmenaság;Serbán Róbert, Marosvásárhely; Bíró Brigitta, Magyarlapád; Kovács Lilla, Kolozsvár;

Pap Alma, Magyarzerénd; Szabó Hanna, Kézdivásárhely; Ferenczi Tamás, Gyergyószentmiklós.

Ferencz Borbála,Marosvásárhely

Fogarasi Levente, Tordatúr

GergelyAndrea,Zetelaka

Székely Bernadett,Margitta

Baricz Gabriella, Gyergyószentmiklós

�

�

B OLL D oo G

Új

V E t

kk í VV NU

nn KK !

e,

a,

1 2 3 4 5 6 7 8 91

01

11

21

31

41

51

61

71

81

92

02

12

22

32

42

52

62

72

82

9

Cs

P Sz V H K Sz Cs

P Sz V H K Sz Cs

P Sz V H K Sz Cs

P Sz V H K Sz Cs

Tün

deK

árm

en, A

nita

Klo

tild

Pünk

ösd ,

Ild

ikó

Pün

kösd

,Kun

dN

orbe

r t, S

zabo

lcs

Róbe

rtM

edár

dFé

lixM

argi

t, G

réta

Bar

na, B

arna

bás

Vill

õ, V

irág

Ant

al, A

nett

aVa

zul

Jolá

n, V

idA

rany

, Jus

ztin

aLa

ura,

Alid

aA

rnol

d, L

even

teG

yárf

ásR

afae

l, K

eve

Ala

jos

Pau

lina

Zoltá

nIv

ánV

ilmos

Jáno

s, P

álLá

szló

Leve

nte,

Iré

nP

éter

,Pál

JJUUNNIIUUSS

2006

220066

1 2 3 4 5 6 7 8 91

01

11

21

31

41

51

61

71

81

92

02

12

22

32

42

52

62

72

8

Sz Cs

P Sz V H K Sz Cs

P Sz V H K Sz Cs

P Sz V H K Sz Cs

P Sz V H K

Igná

cK

arol

ina,

Apo

rB

aláz

s, J

anka

And

rea,

Cse

nge

Ágo

taD

orot

tya,

Dór

aT

ódor

, Róm

eóA

rank

aA

bigé

l, A

lex

Elv

íra

Dez

sõ, A

dolf

Lívi

a, L

ídia

Ella

, Lin

daB

álin

tK

olos

, Geo

rgin

aJu

liann

a, C

silla

Don

átB

erna

dett

Zsuz

sann

aA

ladá

r, Á

lmos

Ele

onór

aG

erzs

onA

lfréd

Mát

yás

Géz

aE

dina

Áko

s, B

átor

Ele

mér

FFEEBBRRUUAARR

V H K Sz Cs

P Sz V H K Sz Cs

P Sz V H K Sz Cs

P Sz V H K Sz Cs

P Sz V H K

Újé

v, F

ruzs

ina

Ábe

lB

enjá

min

Leon

a, A

ngél

aÁ

rpád

Gás

pár,

Men

yhér

t, B

oldi

zsár

Att

ila, R

amón

aG

yöng

yvér

Mar

cell

Mel

ánia

Ágo

taE

rnõ

Vero

nika

Bód

ogLó

ránt

, Lor

ánd

Gus

ztáv

Ant

al, A

ntón

iaP

iros

kaSá

raSe

best

yén

Ágn

esV

ince

, Art

úrZe

lma,

Raj

mon

dE

rik

Pál

Pau

la, V

anda

Ang

elik

aK

árol

y, K

arol

aA

dél,

Eta

Gel

lért

, Ger

da

Mar

cella

JJAANNUUAARR

1 2 3 4 5 6 7 8 91

01

11

21

31

41

51

61

71

81

92

02

12

22

32

42

52

62

72

82

93

03

1

NNN1 2 3 4 5 6 7 8 9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

Sz Cs

P Sz V H K Sz Cs

P Sz V H K Sz Cs

P Sz V H K Sz Cs

P Sz V H K Sz Cs

P

Leve

nte

Dal

ma,

Luj

za, M

agor

Kor

nélia

Káz

mér

Ado

rján

, Oliv

érLe

onór

a, F

rigy

esT

amás

Zoltá

nF

ranc

iska

, Fan

niIld

ikó

Szilá

rdG

erge

lyK

risz

tián

Mati

ld

Nem

zeti

ü., K

rist

óf

Hen

riet

taG

ertr

úd, P

atri

kSá

ndor

, Ede

Józs

efK

laud

ia, K

oppá

nyB

ened

ekB

eáta

, Izo

lda

Bot

ond,

Em

õke

Gáb

orIr

én, Z

solt

Em

ánue

lH

ajna

lka

Ged

eon,

Joh

anna

Jóná

s, M

árk

Zalá

nÁ

rpád

MMAARRCCIIUUSS

1 2 3 4 5 6 7 8 91

01

11

21

31

41

51

61

71

81

92

02

12

22

32

42

52

62

72

82

93

03

1

H K Sz Cs

P Sz V H K Sz Cs

P Sz V H K Sz Cs

P Sz V H K Sz Cs

P Sz V H K Sz

Fül

öp, J

akab

Zsig

mon

dIr

ma,

Tím

eaM

ónik

a, F

lóri

ánIr

én, G

yörg

yiIv

ett,

Fri

daAn

yák

napj

a,D

alm

aG

izel

la, M

ihál

yG

erge

lyA

ntón

ia, P

álm

aF

eren

cP

ongr

ácSz

ervá

c, I

mol

aB

onifá

cZs

ófia

, Szo

nja

Móz

es, B

oton

dA

ndor

, Ede

Eri

k, A

lexa

ndra

Milá

n, S

ára

Ber

nát,

Han

naSz

ilárd

Júlia

, Rita

Dez

sõE

szte

r, E

liza

Orb

ánF

ülöp

, Eve

linN

ándo

rE

mil,

Csa

nád

Mag

doln

aJa

nka,

Joh

anna

Ang

éla

MMAAJJUUSS

1 2 3 4 5 6 7 8 91

01

11

21

31

41

51

61

71

81

92

02

12

22

32

42

52

62

72

82

93

0

Sz V H K Sz Cs

P Sz V H K Sz Cs

P Sz V H K Sz Cs

P Sz V H K Sz Cs

P Sz V

Hug

óÁ

ron

Bud

a, R

ichá

r dA

mbr

us, C

saba

Vin

ceV

ilmos

, Bíb

orka

Árm

in, O

rsol

yaD

énes

, Líd

iaVi

rágv

asár

nap,

Döm

ötör

Zsol

tLe

ó, S

zani

szló

Gyu

la, A

lpár

Ida

Nag

ypén

tek,

Tib

orE

mes

e, T

asH

úsvé

t, C

song

orH

úsvé

t, R

udol

fA

ndre

a, I

lma

Em

ma

Tiv

adar

Kon

rád,

Zso

mbo

rC

silla

, Noé

mi

Bél

aG

yörg

yC

song

or, M

árk

Bog

lárk

a, E

rvin

Zita

, Mar

iann

Valé

ria

Pét

er, T

iham

érIb

lK

itti

AAPPRR

IILLIISS

,,

,

,,

,

29

30

Cs

PP

éter

, Pál

Bes

e, T

iham

ér

1 2 3 4 5 6 7 8 91

01

11

21

31

41

51

61

71

81

92

02

12

22

32

42

52

62

72

82

93

03

1

Sz V H K Sz Cs

P Sz V H K Sz Cs

P Sz V H K Sz Cs

P Sz V H K Sz Cs

P Sz V H

Ann

amár

iaO

ttó

Kor

nél,

Som

aB

erta

, Ulr

ikE

mes

e, S

arol

taC

saba

Apo

llóni

aE

llák,

Ter

ézLu

kréc

ia, V

era

Am

ália

Nór

a, L

iliIz

abel

la, D

alm

aJe

nõÖ

rsH

enri

k, R

olan

dE

nikõ

, Val

ter

End

re, E

lek

Cec

ília,

Fri

gyes

Em

ília,

Alfr

édIl

lés

Dán

iel,

Dan

iella

Mag

doln

aLe

nke

Kin

ga, K

incs

õK

rist

óf, J

akab

Ann

a, A

nikó

, Pan

naO

lga,

Gyö

rkSz

abol

csB

ea, M

árta

, Fló

raJu

dit,

Jutt

a, X

énia

Osz

kár

JJUULLIIUUSS

1 2 3 4 5 6 7 8 91

01

11

21

31

41

51

61

71

81

92

02

12

22

32

42

52

62

72

82

93

03

1

K Sz Cs

P Sz V H K Sz Cs

P Sz V H K Sz Cs

P Sz V H K Sz Cs

P Sz V H K Sz Cs

Bog

lárk

aLe

hel

Her

min

aD

omon

kos

Kri

sztin

a, Z

itaB

erta

, Bet

tina

Ibol

ya, A

rabe

llaLá

szló

, Gus

ztáv

Em

õd, L

orán

dLõ

rinc

, Bia

nka

Zsuz

sa, T

ibor

cK

lára

Cso

ngor

, Ipo

lyM

arce

llM

ária

Ábr

ahám

Jáci

ntIl

ona

Hub

aSz

t. I

stvá

nSá

mue

l, H

ajna

Men

yhér

tB

ence

, Far

kas

Ber

tala

nLa

jos,

Pat

ríci

aE

ndre

, Rita

Gás

pár

Ágo

ston

, Móz

esB

eatr

ix, E

rna

Róz

a, R

ózsa

Eri

ka, B

ella

AAUUGGUUSSZZTTUUSS

1 2 3 4 5 6 7 8 91

01

11

21

31

41

51

61

71

81

92

02

12

22

32

42

52

62

72

82

93

03

1

V H K Sz Cs

P Sz V H K Sz Cs

P Sz V H K Sz Cs

P Sz V H K Sz Cs

P Sz V H K

Mal

vin

Pet

raH

elga

Fer

enc

Att

ila, A

urél

Brú

nó, R

enát

aA

mál

iaE

telk

a, K

oppá

nyD

énes

Ged

eon

Bri

gitt

aM

iksa

Kál

mán

, Edg

árH

elén

, Lív

ia, B

eatr

ixT

eréz

Gál

Hed

vig,

Szi

lam

érLu

kács

Nán

dor,

Ferd

inán

dIr

én, V

ende

lO

rsol

ya, T

ünde

Elõ

d, T

ilda

Nem

zeti

ü.,

Gyö

ngyi

Sala

mon

Bla

nka,

Bia

nka

Dem

eter

, Döm

ötör

Szab

ina

Sim

onN

árci

szA

lfonz

, Kol

osF

arka

s

1 2 3 4 5 6 7 8 91

01

11

21

31

41

51

61

71

81

92

02

12

22

32

42

52

62

72

82

93

0

Sz Cs

P Sz V H K Sz Cs

P Sz V H K Sz Cs

P Sz V H K Sz Cs

P Sz V H K Sz Cs

Mar

iann

a, I

tala

Ilka

, Ing

rid

Gyõ

zõK

árol

y , K

arol

ina

Imre

Léná

rdR

ezsõ

, Rud

olf

Zsom

bor,

Lehe

lT

ivad

arR

éka

Már

ton

Jóná

s, R

enát

aSz

ilvia

, Bul

csú

Alíz

Alb

ert,

Lipó

tÖ

dön

Hor

tenz

ia, G

erõ

Jenõ

Erz

sébe

t, Zs

óka

Jolá

nIl

ma,

Oliv

érC

ecíli

a, C

silla

Kel

emen

Em

ma,

Fló

raK

atal

in, E

dina

Vir

ágE

lem

érSt

efán

iaK

amill

a, T

akso

nyA

ndrá

s, A

ndor

NNOOVVEEMM

BBEERR

1 2 3 4 5 6 7 8 91

01

11

21

31

41

51

61

71

81

92

02

12

22

32

42

52

62

72

82

93

03

1

P Sz V H K Sz Cs

P Sz V H K Sz Cs

P Sz V H K Sz Cs

P Sz V H K Sz Cs

P Sz V

Elz

aA

rank

a, M

elin

daA

dven

t 1. v

as.,

Fere

ncB

orbá

la, B

orók

aV

ilma

Mik

lós

Am

brus

Már

ia, M

árta

Gyö

ngyi

, Nat

ália

Adv

ent 2

. vas

., Ju

dit

Árp

ád, L

ehel

Gab

riel

laLu

ca, O

tília

Hub

a, S

zilá

rdD

etre

, Val

érA

lett

a, E

telk

aA

dven

t 3. v

as.,

Lázá

rA

ugus

zta

Vio

la, N

emer

eD

omon

kos

Tam

ásA

nikó

, Zén

óG

yõzõ

, Vik

tóri

aAd

vent

4. v

as.,Á

dám

,Éva

Kar

ácso

ny

Kar

ácso

ny,

Ist

ván

Jáno

sK

amill

a, A

por

Tam

ara,

Dáv

idZo

árd

Szilv

eszt

er

DDEECCEEMM

BBEERR

1 2 3 4 5 6 7 8 91

01

11

21

31

41

51

61

71

81

92

02

12

22

32

42

52

62

72

82

93

0

P Sz V H K Sz Cs

P Sz V H K Sz Cs

P Sz V H K Sz Cs

P Sz V H K Sz Cs

P Sz

Egy

ed, E

gon

Reb

eka

Hild

a, S

zend

eR

ozál

iaLõ

rinc

, Vik

tor

Ida,

Zak

ariá

sR

egin

a, I

vor

Már

ia, A

drie

nnÁ

dám

Áko

s, H

unor

Jáci

ntM

ária

, Ibo

lya

Kor

nél

Szer

éna,

Rox

ána

Eni

kõ, K

ató

Edi

tLu

dmill

a, Z

sófia

Diá

naH

ajna

lka,

Vilm

aFr

ider

ika,

Mel

inda

Mát

é, I

lka

Mór

ic, M

órE

telk

a, T

ekla

Gel

lért

Ado

rján

, Ken

deJu

sztin

aA

dalb

ert

Venc

elM

ihál

yJe

rom

os

SSZZEEPPTTEEMMBBEERR

30

VIb

olya

, Kitt

i

OOKKTTOO

BBEERR

,

'