GYERMEKIRODALMI LAP • LII. ÉVFOLYAM 592. SZÁM

2008. JÚ

NIU

S

61

Afrikában karaván jár, ó, égig ér a Kilimandzsáró...

és a jókedvünk is!

2

Szeptember óta kószálunk, sárkányszívemmár hazavágyik, de tudom, hogy ti mostszeretnétek csak igazán kirándulni, hiszenkezdõdik a nyár, a vakáció. Meghívlak hátegy szafarira

Kenya, Burundi, Uganda –oda menne a víziló,ha egyáltalán utazna.

Kongó, Dzsibuti, Szenegál – oda menne a krokodil,de csak a folyóban vegetál.

Mali, Kamerun, Gambia – oda menne az elefánt,csakhogy túl sok a holmija.

Etiópia, Mozambik –oda menne az orrszarvú,de az ég alja morajlik,

menekül a zebra, ideges a gnú,reszket az antilop, az íbisz szomorú,futkos a strucc, a kafferbivaly,

csendesen, nyugodtan emelkedikfejük fölött a Kilimandzsárófelhõkbe veszõ csúcsaival.

László Noémi: Afrika

A szafari szuahéli nyelven csoportos vándor-lást jelent. Induljunk hát, fehér vászonruhában,bambuszkalapban de puska nélkül, hiszen minem vadásztrófeát, hanem élményeket akarunkhazavinni Afrikából.

Ne fintorogjatok, ha azesti tábortûznél krokodil,impala, varacskos disznó,sült gyümölcs mellett pirítotthernyót és hangyát is kínál-

nak nekünk a levéltányéron. A világ második legnagyobb és

legnépesebb kontinensének 53országában 900 millió ember él, akiktöbb mint ezer nyelvet, nyelvjárástbeszélnek. Afrika a legszegényebb, alegelmaradottabb földrész, itt van alegkevesebb megmûvelt földterület, alegfiatalabb lakosság és a legtöbbírástudatlan.

FFekekete- ete-

AAfrikábafrikába

Egy afrikai köz-mondás szerint atanulatlan emberolyan, mint a csí-kok nélküli zebra.Ez persze saját ha-gyományos tudá-suk, szokásaik át-adására vonatko-zik. A fiú apja, alány anyja melletttanul meg mindent,amire késõbb szük-sége lesz. De intéz-ményes iskolábanem szívesen kül-dik gyermekeiket,mert ez eltávolítjaõket törzsi életmód-juktól.

Etiópia, Szomália hallatán az aszály, azéhínség jut eszünkbe. A világ gazdagabbországaiból érkezõ segélyek alig enyhítenekaz itt élõk nyomorán. Mi fogyunk, Afrika né-pei túlszaporodnak. Ghána lakóinak 45%-agyermek, ám iszonyú nyomorban élnek.

3

A magukat felsõbbrendûnek vélõ európaiak nehezen fogad-ták el a tudományos igazságot, hogy az emberiség bölcsõ-je Afrika: itt jelent meg a legelsõ emberi közösség. Kenyában1 millió évvel ezelõtt készült kõszerszámokra bukkantak.

A több ezer éves dél-afrikai sziklarajzok azt bizonyítják,hogy a szanok vagy busmanok õsidõk óta lakják ezt a földet,óriási területeket jártak be, és tapasztalataikat e homokkõ-sziklákba vésve hagyták utódaikra.

Az afrikai kultúrákban nem alakult ki írásbeliség, ezértnehéz következtetni az eseményekre, de az épületromoktechnikai tudásra, az arany, bronz, elefántcsont szobrok mû-vészi érzékre vallanak.

Nagy Zimbabwe kõházat jelent. Az egyko-ri gazdag kereskedelmi központ Kínával iskapcsolatban állt. A gránitsziklákon magaslófellegvárt a bantuk építették a XI-XVII. szá-zadban. Fala 10 m magas, és közel egymilliógránittömbbõl áll. Hajszálpontosan illeszkedõ,faragott köveit nem tartja össze kötõanyag. Afolyosó, a bejárat oly szûk,hogy egyszerre csak egyember fér át rajta: vagy én,vagy az ellenség.

Zanzibár kelet-afrikai kikötõvá-ros. Az elefántcsont és a rabszolga-piacok már kétezer éve vonzották

ide a kereskedõhajó-kat. Óvárosának min-den épülete korall-mészkõbõl épült.

Benini elefántcsont-maszk a XVI. századból. Fejdísze – a bennszülöttek és agyarmatosítók közti „barátság” jeleként – portugál fejekbõlvan kirakva.

A bronzmûvesek csak a királyi család tagjait örökíthettékmeg. Fejével játszott, aki másnak is gyártott szobrokat. Akirály anyját ábrázoló bronzszobor kontyát üveggyöngyök-kel díszített korallsipka fedi.

A kenyai Mombasasugárútja fölött elefánt-agyar kapu ível. Er-zsébet királynõ tiszte-letére emelték 1952-ben. Jól érzékelteti, mire fájt az európaiak fo-ga Afrikában.

Megjelenésüktõl kezdve évszázadokon át iszonyú mészárlásfolyt az elefántcsontért, a gyönyörû prémekért, tollakért. A ter-mészetvédelmi területek, rezervátumok és az orrvadászokra kiróttszigorú büntetések sok állatfajt mentettek meg a kihalástól.

4

Ngorongoro a világ legnagyobb természetes rezervátumaTanzániában. A kialudt vulkán óriási kráterében füves szavan-na és ernyõakáciák, mocsár és sekély sóstó kínál hárommillióállat számára paradicsomi életteret. Itt élt a 15 ezer fõs maszájtörzs és egymillió szarvasmarhája is. Ma már védetté nyilvání-tották a fennsíkot.

Vendégvárótábla egy kenyairezervátum hatá-rán: Aki ide be-lép, megeszik!

Amikor 150 évvel ezelõtt két né-met hittérítõ arról számolt be, hogy Afrika belsejébenhóval borított hegyóriásra bukkant, Európában azt hit-ték, hogy a trópusi téboly vett erõt rajtuk. Pedig igazukvolt: az 5895 m magas Kilimandzsáró hava örök, miközben lábánál tikkasz-tó hõség honol. Afrika legmagasabb hegye kialudt vulkán, mely azonban mégmindig füstölög. Lent, a szavannán zsiráf, zebra, bivaly, elefánt és marhacsor-dák legelnek. 2300 méterig gyümölcs, kávé, kukorica, rizs ültetvények, efölött orchideákkal, liánok-kal tele õserdõk borítják a hegy oldalát, majd mocsár következik. 4000 méter fölött sivatagos, a csú-cson havas a táj.

A Viktória-vízesést a skót David Livingstone fedezte fel. AZambézi folyó 1,7 km szélességben percenként 320 millióliter vizet zúdít alá fülsiketítõ robajjal a 110 m magas szik-laperemrõl. A makolo törzs mennydörgõ füstnek nevezi, ésnem meri megközelíteni. A toronymagas pára-oszlopok 30 km-es körzetben finom permettelöntözik a dús növényzetet.

A Namíb-sivatagban az Atlanti-óceánból fölé-je áramló pára és köd érdekes élõvilágot alakított ki.Zuzmók, virágok, rovarok élnek itt csupán a ködbõl szíva ned-vességet. A tumboának nincs gyökere, csak hosszú levelei-vel issza a ködöt. A szél odébbfújja, mint egy rongyot.

Dél-Afrika sivataga rejti avilág leggazdagabb gyé-mánt- és aranybányáit.

Melyik a világ leg-

magasabb csúcsa?

Milyen magas?

Mi a neve azészak-amerikai

nagy vízesésnek?

Mi agyémánt?

5

Nem egyformák! Fekete-Afrika õslakóinaknyelve, szokásai, viselete de még bõrük színe isezer árnyalatban tér el egymástól. Itt élnek a világlegmagasabb és legalacsonyabb emberei: a szu-dáni marhapásztor dinkák illetve az õserdei va-dász pigmeusok.

A pigmeusok mindössze másfél méter maga-sak. Nagyobb családközösségekben élnek, és

havonta új helyre vándorolnak. Vadásznak,gyûjtögetnek. Nincsenek vezetõik, a csoport-ban mindenki ért valamihez, és ebben szavátfigyelembe veszik. A fiút akkor avatják férfivá,amikor elejti élete elsõ vadját. Az egész törzsõt ünnepli, elmesélik, eltán-colják a vadászatot, fino-man ki is gúnyolják az ifjúhibáit, nehogy beképzelttéváljék, hiszen a pigmeusok

mind egyenlõek. Ekkor ehet elsõ ízben együtt a férfiak-kal. Bõrén kis vágásokat ejtenek, korommal bedörzsölik,így tetoválják rá elsõ vadászatának emlékét.

A szanok a Kalahári-sivatagban élik nomád életüket.A busman (a bozót embere) nevet az angolok adták ne-

kik. Alacsonyak, de szívósak, erõsek. Hajukat kese-lyûtoll, lapított orrukat, fülüket csontpálcikák díszítik.Mérgezett nyílvesszõjük mindig célba talál. Egyetlenháziállatuk a vadászatban segédkezõ kutya.

A busman vadász ésszel éri utol a világ leggyorsabbvadját, a gepárdot, ez ugyanis csak rövid távon képes 117 km-es sebes-séggel szaladni. Utána megáll, pihen, a vadász viszont tempósan szalad,lassan behozza lemaradását, és nyíltávolból megcélozza a vadat.

A víz nagy kincs errefelé, fûszállal szívják ki a pici erecskébõl vagy ahomok mélyérõl. Földbe ásott strucctojásban fogják fel a harmatot.

A maszáj harcosoknakannál nagyobb a becsületük, minél magasabbra ugra-nak tánc közben. Istenükhöz, Nkaihoz próbálnak felre-pülni, s egyben így hódítják meg a lányokat, akik nemrugaszkodhatnak el a termé-kenységet jelképezõ földtõl.

Azért a maszáj lányoknak isvannak égi antennáik, mégpe-dig szorosra font hajtincsekbõl.Mûvészien kidolgozott, szín-pompás nyakékük hajdanüveggyöngyökbõl, ma sajnosmûanyagból készül. Azért eszínáradat, hogy élénkítse azegyhangú környezetet. A put-tonyban csücsülõ kisbaba nema sivár tájat, hanem anyja cso-dás gyöngyeit nézegeti.

6

Afrikai telefon: amásfél méteres híradótamtamdob hangjanappal 10, éjszaka 40km-re is elhallatszik, ésa bennszülöttek úgy ér-tik a hosszú-rövid jeleket, mint a távírá-szok. Faluról falura adják az üzenetet,mely egyetlen éjszaka országhatárokonát akár 1000 km-t is megtehet.

A nõk keményen dolgoznak a földe-ken, a ház körül, cipekednek fejükön,hátukon, hogy szabadon maradt ke-zükkel dolgozni vagy az õserdõben vé-dekezni tudjanak. Az állatok ellátása,megfejése is az õ feladatuk. Õk építiktehéntrágyával tapasztott, zsuppal fö-dött kunyhóikat is. Sok törzs férfiaitöbbnejûek, poligámok. A családfõnekminél több tehene, annál több felesége

van. De a megélhetést biztosító állatokat nagyobb becsben tartják, mint azasszonyokat. A nõ pótolható, a tehén nem – mondják.

A Kongó sziklás,hajózhatatlan szaka-szán a vagénia törzsakrobata halászaimagas cölöpökrõl azörvény fölé hajolvaengedik a vízbe halfo-gó varsáikat.

A KÉT TA KÉT TARISZNYARISZNYAALa Fontaine nyomán

– Hogy vagy? – kérdezte az Anyatermészet egy szépnapon a majomtól.

– Nagyszerûen! – felelte a maki. – Panaszra az égvi-lágon semmi okom. Bezzeg annál szánalmasabb a med-ve, amilyen bárgyú, bumfordi melák.

– Hé, te – dörmögte a mackó –, ha engem bumfordimeláknak csúfolsz, akkor mit mondasz az elefántról, ar-ról az idomtalan húshegyrõl?

– Nono! Lassan a testtel! – trombitálta sértõdötten avastagbõrû. – Ha énbelõlem gúnyt ûzöl, akkor mitszólsz a bálnához, aki csupa has meg hát, és akkora,mint egy sziget?

– Örömmel látom, hogy mindegyikõtök nagyon elé-gedett önmagával – szólt az Anyatermészet, és magá-ban hozzátette: „Ej, ezek az állatok:néha megszólalásig hasonlítanak azemberekre. Mintha két átalvetõtakasztanának a vállukra, egyik fele amellükre lógna, a másik a hátukonfityegne. Az elöl csüngõ tarsolyt de-geszre tömik a mások hibáival, a há-tul levõbe pedig, amelyet nem lát-nak, elrejtik a maguk hibáit.”

Milyen õsi

jeladó mód-

szereket

használnak

a világ más

tájain?

7

LAURA E. RICHARDS

ELE-TELEFONELE-TELEFONRAB ZSUZSA fordítása

Volt egyszer egy elefánt,fölvette a telefánt...Pardon! Volt egy elefont,fölvette a telefont.(Most hogyan is hangzik jobban?Nehogy megint rosszul mondjam!)

Szóval felkapta a kagylót,de a mancsa igen nagy volt,hát kormánnyal ormányozta...Nem: ormánnyal kormányozta.Végül szegény elefontdróttal mindent telefont.

AZ ÁLLAAZ ÁLLATOKTOKKIRÁLKIRÁLYYAA

Aiszóposz meséje

Az állatok azon tanakodtak, kitválasszanak meg királynak: a tevétvagy az elefántot. Ám a majom így szólt:

– A teve soha nem háborog, márpe-dig egy király úgy támaszt tiszteletetönmaga iránt, hogy haragra gerjed.Ami pedig az elefántot illeti, belõlesem lehet uralkodó, hiszen rémüldö-zik még az icipici egérkétõl is.

Abban a szempillantásban borzalmas hördüléshangzott föl. Az oroszlán ásított egyet. Vérfagyasztóagyarai láttán a jelenlevõk nyomban tudták, ki valókirálynak.

A Móra Kiadó 336666 áállllaattmmeessee c. kötetébõl

A CSALFA CSALFA NYÚLA NYÚLAfrikai mese

Egyszer a nyulat ebédre az elefánt, vacsorára a ví-ziló hívta meg.

Ebéd után így szólt az elefánthoz: – Hét nap múlva viszonzom a szíves vendéglátást.

Akkora fûnyalábot tálalok föl neked, mint maga a ví-ziló.

Vacsora után pedig így szólt a vízilóhoz:– Egy hét múlva hálából én látlak vendégül téged:

estebéded akkora szénaköteg lesz, mint maga az ele-fánt.

A hetedik nap délutánján a nyúl meg is jelent azelefánt elõtt. Két mellsõ tappancsa közt hosszú kötelettartott. A végét rácsomózta az elefánt ormányára, majdígy szólt:

– Húzd! A túlsó végén van a fûnyaláb!Aztán a vízilóhoz szaladt, a kötél másik végét a

víziló agyarára csomózta, és így szólt:– Húzd! A túlsó végén van a szénaköteg!Nosza, húzta egyik is, másik is, és nemsokára a két

behemót állat egymással szemközt állt. Elmondták anyulat pimasznak, csalónak, és megfogadták, hogy haelkapják, akkor...

Hogy mi lett volna akkor... soha sem derült ki,mert a csalfa nyúl többé nem került az útjukba.

VO-VO, A TÛZVO-VO, A TÛZAfrikai népmese

Átdolgozta FAZEKAS LÁSZLÓ

Azelõtt nem ismerték az emberek a tüzet.Nyersen ettek mindent.

Egyszer a fiúk kihajtották a marhát a mezõ-re. Unalmukban nyilakat készítettek, és célbalõttek. Egyikük ráállította a nyíl hegyét egy da-rabka kihombo-fára, és két tenyere között for-gatni kezdte. A nyílvesszõ áttüzesedett, aztánfüstölni kezdett. Néhány szál száraz fû is oda-keveredett, és hirtelen felcsapott a láng. Fel-falta a száraz füvet.

Nõtt, nõtt, erõsödött, belekapott a cserjékbe,egyre erõsebb lett, most már beszélni iskezdett. Azt mondta:

– Vo-vo-vo-vo-vo...A környék lakói összeszaladtak.– Ki tette ezt a varázslatot? – kiáltották.A fiúk megmutatták, hogyan forgatták két

tenyerük között a nyílvesszõt.– Mit tettetek, jaj, mit tettetek?! – kiáltották a

vének. – Ez az átkozott szörny mind felfaljafüveinket, cserjéinket és fáinkat!

De aztán megtapasztalták, hogy a tûz jó.– Nézzétek csak – mondták –, Vo-vo az enni-

valónkat is megpörkölte.Megkóstolták a félig égett banánt. Sokkal

porhanyósabb és finomabb volt.Mindenki hazavitt Vo-vóból egy keveset az

otthonába. És ezentúl megsütötték az ételt. Azemberek megtanították egymást, hogyan kellelõhívni a nagy varázslót a fából.

A puhafát bipongornak, a keményet pedig,amelybõl a nyílvesszõ készült, ovitónak nevez-ték. Mindenki tartott otthon belõlük készenlét-ben arra az esetre, ha olyan hosszú találna len-ni az éjszaka, hogy senki sem mehetne át aszomszédba egy kis tûzért.

KOVÁCS ANDRÁS FERENC versei

AFRIKÁBANAFRIKÁBANA vén oroszlán unta Afrikát:Már elkerülték zebrák, szép zsiráfok,Már nem vadászott gnút vagy vadbikát,Ínyébõl is kihullt a régi pár fog...

Gazellahúsra gombapaprikástMár nem kívánt, koplalt a vén oroszlán:Ebédidõben unta Afrikát,S elnyammogott egy rágós, fél csoroszlyán

Négy hétig is... Be vén, szegény oroszlán!

�

Megkérdezték az okapit:Miért legelget sok lapit?

Felelt az okos okapi:„Én nem tudni, hogy oka mi?Az okapi csak bekapi a sok lapi.”

8

9

AZ OROSZLÁN AZ OROSZLÁN ÉS A ZEBRAÉS A ZEBRA

Afrikai népmese Átdolgozta MÉSZÖLY MIKLÓS

Volt egyszer egy kisoroszlán. A sivatag szé-lén lakott az anyjával, egy bozótban. Édesanyjaegy kis zebracsikót hozott neki vacsorára, az-tán megint vadászni indult.

A kisoroszlán ott maradt a zebrával egyedül.Még sosem evett ilyen csíkos valamit.

„Ez jó falat lesz” – gondolta, ám a zebra hir-telen reszketve fölugrott.

– Jaj, ne bánts, ne egyél meg! – könyörgött.– Hát te élsz? – csodálkozott a kisoroszlán.– Élek bizony! – mondta a zebra. – Csak ijed-

temben ájultam el.– Hát ha már így történt, éntõlem nem kell

félned – mondta a kisoroszlán. – Úgyis unatko-zom egyedül, ezentúl te leszel a barátom.

Azzal játszani kezdtek. Csak úgy zengett akörnyék a nagy hancúrozástól. Éppen sötéted-ni kezdett, mikor az öreg oroszlán hazaérkezett.

– Ki hallott már olyat, hogy az oroszlán azebrával barátkozzék?! – bömbölte. – Ha regge-lig meg nem eszed ezt a csíkos bõrût, többet nekerülj a szemem elé!

Mit tehetett a szegény kisoroszlán: a zebrá-val együtt nekivágott a nagy pusztaságnak. Há-rom nap, három éjjel vándorolt a két jó barát, segy falást nem ettek, egy kortyot nem ittakközben. Végre egy füves folyópartra értek. Azebra legelni kezdett jó étvággyal, de a kis-oroszlánnak sehogy sem ízlett a harmatos fû.Csak a hasa fájdult meg tõle. Szomorúan feküdta víz partján.

– Ha megennél engem, biztosan erõs lennélmegint – szólt a zebra.

– Soha! – kiáltotta a kisoroszlán.Azzal egymás nyakába borultak és sírtak.– Nézd csak! – szólt oda a hold a vadlegelte-

tõ csillagnak. – Ilyet se láttam még: együtt síraz oroszlán a zebrával!

A vadlegeltetõ csillag elvarázsolta a két jó ba-rátot kicsi, fából készült oroszlánná és zebrává,hogy soha többé ne legyenek éhesek, és min-dig jó barátok maradhassanak.

Azt beszélik, hogy az egyik játékbolt kiraka-tában látták õket utoljára – ha szerencsétekvan, egyszer majd ti is találkoztok velük.

SZILÁGYI TOSA KATALIN rajzai

10

– Játsszunk! – ajánlotta Sokattud.– Jó, jó! – tapsoltak a gyermekek.– Lássuk, ki tud több kérdésre

felelni! Lehet-e fatörzsben gyûlésttartani?

– Lehet: a baobab fában! – kiáltotta Gazsi. –Akár 40 méter is lehet a „derékbõsége”. Belse-jében hatalmas üregek keletkez-nek, amelyeket összejövetelekre islehet használni: törzsi gyûlés a fa-törzsben.

– Ez a fa valóságos víztároló –fûzte hozzá Kati. – Szivacsos, köny-nyû fájában 120 tonna vizet is elrak-tározhat. Szeretik is ezért az elefán-tok: „szõröstül-bõröstül” megeszika leveleit, ágait, sõt a törzsét is.

– Ugorkára hasonlító, savanykásgyümölcsét a majmok nagyon ked-velik. Ezért majomkenyérfának isnevezik – toldotta meg Gazsi.

– Ügyesek vagytok, jöhet a má-sodik kérdés: lehet-eAfrikában kapával ha-lászni?

– Kapával halászni?Ilyent sem hallottam –kacagott Gazsi.

– Pedig lehet – mo-solygott Sokattud. –Kittenberger Kálmánhíres magyar Afrika-utazó említi könyvében, hogy egyik útja alkal-mával bennszülöttekre lett figyelmes, akikszorgalmasan kapáltak egy kiszáradt folyóme-derben.

– Mit termesztenek? – kérdezte kísérõjét.– Semmit, halásznak. A tüdõshalak a száraz

évszakban, amikor a idõszakos folyók kiszá-radnak, betokozzák magukat az iszapba, és azúszóhólyagjukkal lélegzenek. Az „iszaptok-ban” mindig marad egy kis levegõ. De marad-junk még egy kicsit a halaknál. Melyik halúszik a hasával felfelé?

– A döglött hal! – kiáltotta Gazsi.– Nemcsak az, hanem a Kongó-medencé-

ben élõ törpeharcsa is. Kicsit „nagyzolás” har-csának nevezni, hiszen mindössze 8-10 cm-eshalacskáról van szó, amelyik rovarokra vadá-

szik. Õ tudja, hogy miért úszik ha-sával felfelé. Emiatt színei is meg-fordultak: a hasa majdnem fekete, aháta világos. Így a halászó madarakelõl a tófenék sötétjébe, az alulról

támadó ragadozóhalak megtévesztésére a vilá-gos felszínbe olvad bele.

– Él-e Afrikában olyanhal, amelyik megráz, hahozzáérsz?

– ??? – néztek tanácsta-lanul öreg barátjukra agyermekek.

– Él! A nílusi csuka. Eza hal elektromos áramottermel, ennek segítségé-vel tájékozódik, védekezikés ejti el zsákmányát.

– Hány nyakcsigolyájavan a zsiráfnak?

– Sok! – kiáltotta egy-szerre Kati és Gazsi.

– Nagy tévedés! Nincstöbb csigolyája, mint a vakondnak. Azemlõs állatok nyakcsigolyáinak számahét, függetlenül a nyak hosszától, aminem a csigolyák számától, hanem azokméretétõl függ.

– Egyszarvú vagy kétszarvú azorrszarvú?

– Erre már tudok válaszolni – vágtaki a tromfot Gazsi: az afrikai orrszarvú-

ak kétszarvúak, az indiai páncélos orrszarvú-nak egy szarva van.

– Helyes! – nyugtázta a feleletet Sokattud.

AFRIKA

BITAY ÉVA

KKIISSKKÓÓPPÉÉA felsorolt állatok közül válasszátok ki azokat,

amelyek NEM élnek Afrikában: oroszlán, gepárd, tigris, gorilla,

orangután, csörgõkígyó, mézkalauz-madár, kajmán, hiéna, varacskosdisznó.

Áprilisi megfejtések: B1, D2, A3, C4.Nyertesek: a sepsiszent-györgyi Székely Mikó Kollé-gium IV. B osztálya; BálintOlga, Vizakna; Jakab-PéterEmese, Négyfalu; SimonEmõke, Gyergyóalfalu. Havonta

3 díjat

sorsolunk ki!

Baobab

CCsseerrééppáállllaattookk

A hobbiboltokban kapható apró cse-rép és zseníliadrót illetve karton, festékés ragasztó szükséges a cserépállatkákelkészítéséhez.

VVíízziiddoobb ttaammttaamm

Egy üres konzervdobozttölts meg vízzel, nedves bõr-darabot köss rá szorosan. Azütõk ceruzára húzott fago-lyók. Már dobolhatsz is.

KOVÁCS ANDRÁS FERENC

A HANGYÁK ÉS A HANGYÁK ÉS A HANGYÁSZA HANGYÁSZ

Ha a hangyász behangyázna,Nyúlós nyelvét begyantázza,S ha a hangyász nyelvet gyantáz –Bolydul a boly, szerte hangyáz...

De ha loppal jön a hangyász –Hangyabolyban van bú, van gyász!„Jaj, mind kurtább a hangyalét,S a hangyász hosszú, langalét!”

De ha színre lép a hangyász –A hangyanép szétrohangász...S ez az élet nagy kalandja:„Mért van hangyász, ha van hangya?”

A CSER KIADÓCserépállatkák címû füzetébõl

12

13

KKoorráá

A kenyai gyerekekcsapatversenye. Ajátékos a földön ülvekezébe vesz 25 aprókavicsot, feldobja,és tenyere hátávaligyekszik minél töb-bet kifogni. Ezutánegyenként dobja fela kezében maradt

kavicsokat, miközben ugyanazzal a kezével fel-szed egyet a földrõl. Ezt addig ismétli, amígnem hibázik. Akkor megszámolja, hány kövemaradt, és jöhet a következõ csapat. Az gyõz,akinek a kezében több kavics marad.

LACKFI JÁNOS versei

VESZÉLVESZÉLYESYESTRÓPUSOKTRÓPUSOKTüzesensüt a nap,csupa réz:

polinéz,melanéz*heverész.

Fülükönkarikák,csupa réz:

polinéz,melanézpiperéz.

Csikizõsa bozót,puha géz:

polinéz,melanézheherész.

De nehézez a hõ,megigéz!

Polinéz,melanéz,oda nézz!

Leopárdközeleg,ki ne várd!

EElleeffáánntt

Egy dobozt vonj be krepp-papírral, a felül rafiá-val elkötött résznél „csõ” keletkezik (1). Ebbetömj papírgombócot a fejnek (2). A megmaradtrészt rafiával tekerd körbe, ez lesz az ormány (3);felfele kunkorított végére színes papír-labdát tûz-hetsz. A füleket külön vágd ki, ragaszd a fejre,szeme apró gyöngy, gomb lehet.

1.

2.

3.

DE DE NEHÉZ!NEHÉZ!

Csámpázó részeg elefánt,õ mindentfeldönt vagy leránt.

Bárhol lépnagy ügyetlenül,minden lényborul vagy repül.

Sok mangótevett fa alól,erjedt volt,azóta dalol.

Ormányánvíg nótát tütül,elbotlik,farpárnára dûl.

Két nagy fülcsapja a szelet,mindenbõllát most kétszerest.

Fának megy,kókusz lepotyog,zúgó fej,sajgó végtagok.

Jöjj, álom,terítsd be szegényt,légy paplanbumfordi fején!

Álmodjonkönnyût, légiest,röpdössön,mint egy égitest.

* A polinéz ésmelanéz sziget-világ ugyanazonaz égövön, de Af-rikától távol, aCsendes-óceán-ban van elszór-va.

14

– Miért gyártanak fehér csoko-ládét?

– Hogy a néger gyerekek isösszemaszatolhassák magukat.

�

– Mi az: fekete, és sok levelevan?

– Néger postás.�

– Miért zokog, jóember?– Megdöglött az elefántom!– Hát ennyire szerette?– Igen. Na meg a sírját is ne-

kem kell megásnom!�

Két egér beszélget.– Olyan fáradtnak látszol.– Hát, tudod, egy zsiráflány-

nak udvarolok.– Az ennyire fárasztó?– Bizony. Megpuszilom, aztán

alig érek le a földre, újból meg-szólal: „Kérek egy puszit, szí-vecském!”

�

Két víziló beszélget az állat-kertben.

– Képzeld, tegnap a gondo-zóm nagyon összeszidott.

– És te mit csináltál?– Mit tehettem volna? Lenyel-

tem...�

Petike a képeskönyvekbõl jólismeri az állatokat, de állatkert-ben most jár elõször.

– Szia, majom! – mondja, ami-kor a majmok ketrece elé érnek.

– Szia, róka! – mondja, amikormeglátja a rókát.

Az elefántokat viszont hosz-szan nézi, majd halkan megszó-lal:

– Kezitcsókolom!�

HAHOTA☺ ☺TTAALLÁÁLLDD KKII!!

MÁJUSIMEGFEJTÉSEK

1. Pünkösd 2. Anyák napja 3. nárcisz 4. tulipán

5. gyöngyvirág, orgona6. ibolya

László Aletta, Szilágynagyfalu:1. Bánatos 2. Nyár utáni évszak 3.

Pók teszi 4. Fûszerez 5. Eszes szerv6. Szalad 7. Becézett Imre 8. Melyszemélyt?

�

Mi az: egylábú és fekete?– Féllábú néger.– Kétlábú és fekete?– Két féllábú néger.– Háromlábú és fekete?– Három féllábú néger.– Dehogy! ...

�

Olvasd sorba a betûket –a nyilak vezetnek.�

Keresd meg min-den sorban a kakukk-tojást. A hozzájuk tar-tozó betûkbõl egyfinomság alakul ki.

�

Képrejtvény.�

1

2

3

4

5

6

7

8A

G R

S

Y

R

K

C

O

Ö O L

A választ te magad írod be ahálóba: egészítsd ki a sorokat ameghatározások szerint, majd ol-vasd sorba a színes négyzetekbekerült betûket!

1. Fürdõ is, háló is van belõle2. Kevert szín3. Kalapos növény4. Szúrós virág

S B A

B A R A

M B A

Ó Z S

1

2

3

4

Négy hasznos tárgy anyári hasznos-kellemes

pihenéshez.

A F S O

M SZ A D

GY Õ J A

N K I I

15

Az ÁPRILISI REJT-

VÉNY-PÁLYÁZAT

megfejtése: Abu Szim-

bel, Ramszesz, Noferti.

Könyvjutalmat nyertek: Incze Helga,

Köpec; Botos Zsolt, Székelykál; Elekes

Katalin, Küsmöd; Bács Szidónia, Étfalva-

Zoltán; a csíkdánfalvi II., a margittai III. G,

az ivói III. osztály.

VA

JN

ÁR

ILO

NA

rejtvénye

Öt afrikai tó – öt könyvjutalom.

Fejtsd meg, küldd be, pályázz!

Szép vakációt, jó pihenést

kívánok! Szeptembertõl

újabb rejtvényekkel várlak!

a Rejtvénykirály

VÍZSZINTES1. Házasságot felbontó 4. Alacsony kutyafajta 9. E helyen 10. Kacsa lesz belõle!11. Aroma12. Kilóliter13. Lódító, nagyotmon-

dó15. Tülekedik17. Dobálni mással-

hangzói19. Álomba ringat21. ... Endre, nagy

költõnk22. Fél répa!24. Európai ország

26. Nóta magán-hangzói

27. Pipavég!29. Lengyel város

(RYPIN)31. Levegõvel kapcso-

latos (AERO)33. Gyenge író35. Mátyásmadár37. DIA38. Lekvár39. Román és osztrák

autójel40. Futónövény

támasza42. Heves, forró43. Orsóval ellátott

FÜGGÕLEGES1. Afrikai tó2. Négyszög szemben

fekvõ szögeitösszekötõ egyenes

3. Ulti közepe!4. Afrikai tó5. Arcot páratlan betûi6. Afrikai tó7. Cipõfûzõt kibogozó8. ..., a nagy varázsló10. Lószerszám része13. Égitest14. Zebra páratlan

betûi16. László Anna névje-

gye

18. Afrikai tó20. Taposó23. Nem bolond25. AIK28. Orvos, németül

(ARZ)30. Tóparti növénnyel

benõtt terület32. OARE34. Zokogó36. Jövendõmondó38. Író Tamás névjegye40. Kár szélei!41. Végül adós!

1 2 3

Ó4 5 6

S7 8

9 10 11

12 13 14

15 16 17 18

Ó19 20 21

22 23 24 25 26

27 28 29 30

S31 32 33 34

35 36 37

38 39 40 41

42

Z O43

RREEJJTTVVÉÉNNYY--

PPÁÁLLYYÁÁZZAATT

Álmomban Bábádó-niában jártam. Nem sokattudok bábádonul, így ne-hezen tudtam értekeznia bennszülöttekkel. Any-nyit tudtam, hogy mumobábá azt jelenti: nagyonszép; dáná kikó: neméhes; bábá huhó pedigannyit tesz: szép vagyok.Mit gondolsz, hogy mond-tam meg nekik, hogy:

NAGYON ÉHES VAGYOK?

NNYYEERRTTEESSEEKK

16

A tanév utolsó levele-zõ rovatában az április

végéig érkezett levelek íróitsoroljuk fel, mégpedig azokat, akik

a megfejtéseken kívül néhány sornyi üzenetet,mesét, verset, rajzot is küldtek. Köszönjük szépen:

Varga Rita, Precup Ioana, Marosbogát; FarkasLoránd, Egrestõ; Pál Csaba, Kézdivásárhely;Ianoº Abigél, Blatniczki Dóra, Higyed János,Szatmárnémeti; László Rebeka és Árpád,Aranyosgerend; Domokos Karolina, Szilágypanit;Tolnai Eszter, Szilágyfõkeresztúr; Baki SzmallerNoémi, Kémenes Cynthia, Nagyvárad; Domo-kos Bernát és Anita, Magyargoroszló; AmbrusBernadett, Székelyudvarhely; Trufán Boglárka,Nyárádszereda; Szigeti Szilvia, Tasnád; SzesztayLenke, Bukarest; Moarc㺠Ana, Keresztvár;László Edina, Gyulakuta; Elekes Katalin, Küs-möd; Farkas Natália, Sándor Norbert, Gyergyó-csomafalva; Lukács Gergõ, Hegyközpályi;Kelemen Kriszta, Parajd; Balázs Etelka, Ozs-dola; Vad Magyar Renáta, Tenke; Barta Anett,Kocsis Anita, Szalárd; Nagy Vivien, Mezõbánd;Máxem Henrietta, Csíkszentdomokos; Széll Or-solya, Szûcs Edina, Nagyszalonta; Deák Gab-riella, Gyergyóújfalu; Kovács Eszter és Gergõ,Körösfõ; Vajda Orsolya, Ferenczi Hunor, Maros-vásárhely; Pap Rita, Szentdemeter; a gyergyóal-falvi Veres Iskola IV. B; a tordai T. Murãºanu Isko-la III. és IV. D; a sepsiszentgyörgyi Váradi JózsefIskola II. E; a brassói 15-ös Iskola II. C; a zilahi I.Maniu Iskola III. B; a nagyváradi A. Mureºanu Is-kola III. C; a szatmárnémeti Bãlcescu-Petõfi Isko-la II. C, a Mûvészeti Líceum II. és IV. B; a maros-vásárhelyi M. Viteazul Gimnázium III. és IV. D, aBolyai Farkas Líceum III. és IV. ; a gyergyószent-miklósi Vaskertes Iskola IV. B, a Fogarassy MihályIskola II. A és B, III. A; a csíkszentdomokosiMárton Áron Iskola II.; a kézdivásárhelyi PetõfiSándor Iskola II. A osztálya; a tekerõpataki IV.; asárvásári II.; a bályoki II. B; a siménfalvi III.; azolthévízi III. B; a kutyfalvi II.; a szalárdi IV. B; azülkei IV.; a csíkmenasági III.; a csíkkozmási III.;

a magyarkirályfalvi III. B; a szilágypaniti II-III.; aszilágysomlyói III. B; a bukaresti II.; a zabolai II.és IV. B; a margittai III., IV.; a bihari IV. B osztály.

Pihenjetek, játsszatok, olvassatok! Találkozunk szeptemberben!

LEVELEZÕ Nem szárad ki a mese-forrás: 85 versenyzõ és 35pedagógus vett részt azon a mesemondóversenyen, amelyet harmadik alkalommal ren-dezett meg Margittán a Horváth János Társaságés Kovács Katalin tanítónõ.

Ez az iskola igazán a miénk. Lassan-lassan egyreszebbé és otthonosabbá válik. Most már neve isvan: Báthory István Magyar Tannyelvû ÁltalánosIskola. Sájter Bernadett, Szilágysomlyó

Erdély egykori fejedelmének és Lengyelországkirályának nevét viselõ iskolába járni, úgy érzem,nem mindennapi dolog. A mi iskolánkat eddig issokan segítették, köszönet nekik érte.

Balota Krisztián, Szilágysomlyó

Mindig gyûjtöm a bélyegeket, hogy esetlegnyerjek. Köszönöm a Napsugár és a Napsi íróinak.

Barta Anett Angéla, Szalárd

Állatos poszterem egy gyûjtemény van, de a me-sék is csodálatosak. Sokat tanultam a Napsu-gárból. Velencei Éva, Székelyvécke

A világjáró történetekbõl megismerhetjük azországokat, és földrajzból is többet tudunk majd.

Dobos Arnold, Csíkdánfalva

Az osztályunkból egyre többen olvassák aNapsugárt, és fejtik a sok érdekes rejtvényt.Megkaptuk a nyereménykönyveket, nagyonörültünk. A csíkkozmási III. osztály

Balánbányai olvasóink írták:Április 11-e a költészet napja. Néhány gyerek és

a tanító nénik olvastak fel gyönyörû verseket. Azegyik tanító néni megzenésített verset énekelt.Sok kép volt a költõkrõl kiállítva. Én is jól megnéz-tem õket. Jó, mert mikor olvasok, akkor magamelõtt látom õket.

Áprilisi „lila” megfejtések: László Noémi verse Az ezeregy éjszaka meséit idézi fel. A minaret ima-torony, erkélyérõl messze hangzik a muezzin, a mohamedán pap imára hívó kiáltása. A zsúpfedél (rozs)szalmából van. Az ezeregy éjszaka meséibõl ismert varázsige: Szézám, nyílj ki! A kézi csomózású, keletigyapjúszõnyeg neve perzsaszõnyeg. A mai Mexikó területén a maják építettek lépcsõs piramisokat.Dáriusz király a mesés gazdagság jelképe. Részben igaz, hogy a ruha teszi az embert, hiszen a ruhaelárulja, mikor, hol, hogyan él viselõje, és fontos az is, hogy ruhánk tiszta, rendezett legyen. Másrészthelytelen valakit csupán a külseje, a látszat alapján megítélni. Dzsamila úgy javíthatja ki a nyakláncot, haa fölösleges sötét szemet megeszi. Dadabájjal együtt 15 harcos indult el. 3 külön lovagolt, tehát 12 volta két csapatban összesen. Dadabáj csoportjában 5, a Bájbégében 7 katona volt. Könyvjutalmatnyertek: Ianoº Abigél, Szatmárnémeti; Balázs Etelka, Ozsdola; Póka Arnold, Kalotaszentkirály.

17

Móra Ferenc Sajátmanccsal írtam címû köny-vét ajánlom, mert nagyonvicces. Szakács Bernadett,

Gyergyóalfalu

Ajánlom Jules Verne Kétévi vakáció címû könyvét.Nagyon izgalmas, érdekes, és megtanít arra, hogyegy helyzetbõl rend, bátorság nélkül nehéz megme-nekülni. Deák Hunor, Gyergyószentmiklós

Egyik kedvenc regényem a Mézga család, ame-lyet Romhányi József írt. Humoros és érdekes. Ol-vassátok el! Márton Brigitta, Csíkszereda

Ajánlom a Körös-kö-rül a föld körül címûkönyvet Kiss BitayÉvától. Megismertet or-szágokkal, szigetekkelés érdekes nevû növé-nyekkel.

Boldizsár Laura, Gyergyószentmiklós

Áprilisi megfejtések: 1. fák – erdõ; nádszálak –nádas; lovak – ménes; tehenek – gulya, csorda;disznók – konda, csürhe, csorda; méhek – raj,család; hangyák – boly; tanulók – osztály; kato-nák – csapat, raj, osztag, hadosztály, tized, szá-zad, ezred, hadsereg; énekesek – kórus, ének-kar. 2. duzzogó, mufurc, dühös, dühöngõ, szo-morú, szomorkás, ideges, mérges, bosszús,bosszankodó, bús, búslakodó, sértett, megbán-tott, borúlátó, haragos, kedvetlen, elkeseredett,kesergõ, morcos, mint a medve, feltûrte az orrát,csihányra pisilt, bal lábbal kelt fel... 3. A mûsorváltozatos, az idõjárás, a kedvem változékony.Haragszik, orrol rám. Megtudta, megorrontotta,hogy mi lesz a meglepetés. A rózsaillat gyorsanelillan. Korán kelt, engem is felkelt, életre kelt,kelt levelem, az áru elkelt. Kalácstésztát keleszt.Nyertesek: a marosvásárhelyi Dacia Gimná-zium IV. E, a Coºbuc Gimnázium IV. C, az UnireaLíceum IV. B; a nagyváradi Coºbuc Iskola IV. Cosztálya.

KAV – Kõrösi Csoma Sándor Anyanyelvivetélkedõ, Arad, 2008. április

Hiszek a szóban. Kötelességem figyelni a szóra. Bánnom a szóval: odaadás és

felelõsség. Hiszem azt is, hogy elvezet a pe-csétek mögé, ahol éppen rám várnak a titkok.

Nagy László

Anita nagyon huncut. Szeret rajzolni ésmesét hallgatni. Mindig szemberohan,amikor hazajövök. Ha õ nem lenne, mind-járt unatkoznék. Szeretem a testvéremetnagyon-nagyon.

Karbula Szilvia, Gyimesfelsõlok

Adrián otthon csupa csintalanság, azóvodában nem. A minap betörte a fejét. Hajön hozzánk valaki, rögtön elkezd csinta-lankodni, el akarja érni, hogy csak rá fi-gyeljenek. Mégis õ a legjobb testvér a vilá-gon. Tivadar Renáta, Óvári

Tímea nagyon-nagyon szép, szeret en-gem, folyton puszilgat. Férjhez ment, ésgyönyörû menyasszony volt. Lesz picije,úgy fogják hívni, hogy Melissza.

Tóth Orsolya Izabella, Óvári

Zsolt 14 éves. Sokat szoktunk veszeked-ni és verekedni, de ettõl még szeretjükegymást. Segít a tanulásban.

Keresztes Katalin, Sepsiszentgyörgy

Norbert szereti a rock zenét, a dzsipe-ket, szeret olvasni és számítógépezni. Né-ha nagyon feldühít, de szeretem.

Péter Nóra, Székelyudvarhely

TTEESSTTVVÉÉRREEKK KKUUCCKKÓÓJJAA KönyKönyvmolyvmoly

Szólj, szám!

Móricz Zsigmond:Árvácska – Balázs Judith rajza,Székelyudvarhely

2000-ben indult Itt születtemrovatunk 85 települést mutatott

be eddig. A te falud, városod

köztük van? Nézd meg honla-

punkon: www.napsugar.ro

Vidám böngészést kívánunk!

Itt születtem

Farsangtemetés

Alsósófalva a Sóvidék része, Parajd községheztartozik. Hankó Vilmos, a Sóvidék szülötte így ír etájról: „A föld, amelyen járunk, egy tengerrész só-gazdagságát rejti magában. Sót izzad ki a föld, só-val vegyes az út pora, sótartalmúak a források, akutak vize sós ízû, márványfehér, sima sóhegyektörnek ki a földbõl, és só-sziklákkal viaskodik avölgybe letörtetõ folyó."

A só, az egyetlen ehetõ ásvány hajdan az arany-nyal egyenlõ értékû volt, ma is sokak számára amegélhetést jelenti. Szülõfalunk róla kapta a ne-vét. A sósziklák közelsége õsidõk óta vonzotta azembereket. A falu határában középkori sírt, a sóte-lep közelében pedig régi aranyékszert találtak.

18

A több mint 800 házban közel1700-an élnek, többségben refor-mátusok, de a katolikusok száma is meghaladja a200-at. 1892-ben a falu nagy része leégett, ígyszinte poraiból, közös erõfeszítéssel született újjá.A környéken még ma is járja a mondás: „Leégett,mint Sófalva".

Falunkban az iskolai oktatás idén lesz 225 éves.Iskolánk késõbb, 1888-ban épült. 2006 máju-sában gyönyörûen felújították. A dombra tervezett,kétszintes épület kiemelkedik a látványos falu-képbõl. Az emeleti ablakokból csodás kilátás nyí-lik: Korond, Felsõsófalva, Parajd, a Harom tetõ, avarázslatos sósziklák.

Alsósófalva a vidék legfiatalabb települése, eredete aXVI. század elejére tehetõ. Jelenlegi nevén csak 1802óta szerepel, ugyanis akkor vált el a mai Felsõsófalvá-tól. Addig Alszegnek hívták, és Sófalva része volt.

A Korond felõl érkezõ utazó már messzirõl megpillant-ja a csodálatos fekvésû falut. A Nagyvízen túl lépcsõ-zetesen emelkedik, és simul bele a domboldalba, majda kertek fölött a Málnász-tetõ erdõsávja teszi fel rá akoronát. Mintha csak azért épült volna a Felsõsófalvátátszelõ fõúttól egy kilométernyire, hogy az erre járókellõ távolságból gyönyörködhessen benne.

Sószoros

Iskolánk

19

Összeállította Hajdó Szidónia, V. osztályostanuló Serényi Éva tanárnõ segítségével.

Az emberek hétköznapjaikat és ün-nepeiket is közösen élik meg. Sok nép-szokásunk ma is él: kukoricahántó, fo-nó, tollútépõ, farsangtemetés, hajnalo-zás, zöldágtevés, locsolás, hesspává-zás. Mi is ebben nõttünk fel. FülöpNoémi tanító nénink gondoskodott ró-la, hogy az otthonról hozott kincsetmegõrizzük, így nemcsak jól ismerjük,de szeretjük és terjesztjük is ezeket ahagyományokat. A tanító néninek kö-szönhetõ, hogy a faluban több generá-ciós néptánccsoport mûködik.

Tudjátok, mi a zöldágtevés? Húsvétkor a kisfiúk szüleik segítségével fiatal fenyõfát díszítenekfel színes szalagokkal, kifújt, festett tojásokkal, és apai segítséggel a fiú által kiválasztott kislánykapujára szegezik. Viszonzásképp a kislánytól ajándékot: zsebkendõt, pénzt, édességet kapnak.

Nekem leginkább a hesspávázás a tetszik. „A Hús-vét a fiúké, a Pünkösd a leánkáké" – mondják az öre-gek. Egy fiút is be kell vennünk a csapatba, de a töb-biek mind lányok. A szervezés, irányítás a királynéfeladata, aki mellé királyt is választanak. A mellé-kelt képen éppen a mi osztályunk tavalyi csoportjalátható. A lányok a zászlósok vagy ludak, a királynéén vagyok. A zászlóra M alakban felvarrt piros szalagjelentése: Megváltó. Pünkösd másodnapján a király,a királyné, utánuk kettes sorban a ludak énekelvevégigjárják a falut. A Hess páva, hess páva hallatáraaz emberek kijönnek a kapu elé, aprópénzt adnak akirálynak, aki mindenkinek megköszöni az adományt.A végén ezt elosztják.

A farsangtemetés az egész falu ünnepe.Falunk testvérkapcsolatot ápol Nádasd községgel (Magyarország, Vas megye). Barátságunk

évente több alkalommal, több szálon is fonódik. Az egyhetes közös programon nyaranta résztvesznek vendégek és házigazdák.

Falunktól, iskolánktól sok híres emberkapott útravalót: Cseresnyés Gyula színész-rendezõ, Fülöp G. Dénes lelkész, KeresztesLajos ökölvívó olimpiai bajnok. A mûvelõdésiházat Kacsó András táncmesterrõl, iskolánkatSükösd Ferenc festõmûvészrõl nevezték el.

Látogassatok el hozzánk, fedezzétek fel akörnyék csodáit.

Hesspávások

Több korosztály táncol együtt

Látogatóban az elsõsöknél

20

Vidám nyári barangolást

kívánunk! Szeptemberben

ismét találkozunk: akkor

zetelaki olvasóink látnak

vendégül minket.

Magyarvista, Kalotaszeg híres faluja Kolozsvárközelében, a Nádas patak jobb partján fekszik.

A Vista név szláv eredetû, jelentése: kilátó-hely. Az õsi falu dombgerincen feküdt, ahonnanjó kilátás nyílt Kolozsvárra, Gyalura, Bánffyhu-nyad felé. Falunk nevét elõször 1229-ben emlí-tik írásos dokumentumok. 1291-ben II. Endrekivette a világi bírák hatáskörébõl, és az erdélyipüspök alá rendelte.

A falu közepén dombon magaslik mûemléktemplomunk. A Monoszló nemzetségbeli Péterépíttette 1280 körül. A tatárjáráskor feldúltSzent István-korabeli templom alapjaira épült.Többször is átépítették, bõvítették. A nyugati

kaput szõlõindák, levelek, virá-gok, sárkány, a déli kaput nap,hold és csillagok díszítik. Szép azoromzati kerek ablak. A templom-nak nincsen tornya. A faharang-láb 1760-ban készült. 3 harang„lakik” benne. A legnagyobbatMátyás király adományozta a vis-taiaknak 1487-ben. Úgy tartják,hogy „fel van szentelve nagyidõellen”. (Ha meghúzzák, elûzi arossz idõt.)

A templom bútorai is mûemlékek. A Mózes-székfestett, faragott díszítésével egyedülálló Kalota-szegen. A 120 kazettás mennyezetet, a padokat, aszószéket, az Úr asztalát Umling János és fia festette.A falat borító mészréteg alatt XV. századi freskókattaláltak, de ezek feltárása még várat magára.

Vista határát csaknem összefüggõ mészkõréteg bo-rítja, melyen a vékony és sovány termõföld nehézmegélhetést biztosít. A férfiak inkább mészégetésselvagy kõfaragással foglalkoznak. A vistai férfiak ha-tárokon túl is ismert kõfaragók. Házaik díszesen fa-ragott kövei igazi látványosságot jelentenek.

Itt születtem

Gömbpanoráma templombelsõ

Madarat tolláról, kõfaragót a házáról

Vista neve kilátóhelyet jelent

21

Összeállította a magyarvistai I–II. osztály és Péter Ilona tanító néni.

Szeretettel várunk min-den érdeklõdõt, aki „cifra

szobát”, ünnepi viseletet, vagyis pántlikás ruhát,gyöngyös vállat, halászos inget, gyöngyös pártát,rózsás keszkenõt, ráncos csizmát, hímes bujkát vagybokrétás kalapot akar látni.

A falunak több mint 700 lakosa van, ebbõl95% magyar református, 2% magyar adven-tista, 1% magyar katolikus, 2% román orto-dox.

Az oktatás 400 éves múltra tekint vissza.Ma 1 óvó néni foglalkozik 26 óvodással és 2tanító néni 23 kisiskolással.

Mesemondó és szavalóversenyeken széperedményeket érünk el, ünnepélyeket tartunk,kirándulunk. Testvérkapcsolatot ápolunk vá-rosi iskolákkal. Szeptember elején gyermek-bibliahetet tartunk, a vasárnapi iskolába isszívesen járunk.

Iskolában és templomban egy-aránt megünnepeljük Anyák Napjátés Március 15-ét. Hagyományain-kat és viseletünket szeretettel õriz-zük. Évente tartunk farsangi, húsvé-ti, szüreti, karácsonyi bált a „kis-kultúrban”. Az épülõfélben levõnagykultúrház neve Kalotavár. Élõhagyomány az újévi „furcsázás”, új-évköszöntés. Az utóbbi 5 évben el-kezdtük „visszatanulni” néptáncain-kat. Megalakulóban van a Vistai Ha-gyományõrzõ Néptáncegyüttes a hírestáncos, néhai Mátyás István Mundrucemlékére.

Vista Cifra Kalotaszeg egyik legcif-rább települése. Gyönggyel dúsan kivarrtviseletet hordanak a lányok, asszonyok,de a bútoraink is igen díszesek. Pompásviseletünket ügyeskezû asszonyok varrják,de már mi is tanulgatjuk a gyöngyfûzést.

Élõ tánchagyomány

Lapusan Apolka rajza

A Nádas-mente legdíszesebb viselete

22

A Duna és a lassúvizû Sár-víz közti nagymúltú tájat Sár-köznek nevezik. Északi részea Tolna megyei, déli része akalocsai Sárköz. A korábbankereskedelmi út mellett elhe-lyezkedõ, fejlett terület a tö-rök hódoltság idején elmocsa-rasodott, és visszafejlõdött.Az ártéren halászattal, vadá-szattal, szõlõ- és gyümölcster-mesztéssel, valamint állattar-tással foglalkoztak. A vízten-gerbõl kiemelkedõ hátakonideiglenes szálláson gondoz-ták az állatokat.

A XIX. század közepén, aSárvíz lecsapolása és a Dunaszabályozása következtében ha-talmas területek szabadultak fela mezõgazdaság számára, és alakosság gyorsan meggazdago-dott. Az ideiglenes szállások ál-landóan lakott tanyákká fejlõd-tek. Az anyagi gyarapodás foko-zott díszítkezési kedvet eredményezett, mely afalfestésben, bútorpingálásban, a hímzés és vi-selet új stílusában egyaránt megmutatkozott.

A korábbi esõabroszos, fehér viseletetfinom anyagú, gazdag díszítményû, pará-dés, pompás öltözet váltotta fel. A nõk ingeés az újmenyecskék fátyla most bíbornaknevezett fodorvászonból készült. Az ingujját függõleges irányú keresztszemesmintázat, a menyecskék fõkötõjét feke-te alapon fehér színû laposöltéses, ap-ró virágminta, tekerõzõ bíborát (fáty-lát) színes, mértanias hímzéssáv díszí-tette. A szoknyát, mely alá többrendben fodro-zott alsószoknya járt, franciaországi brokátból,bársonyból, szövetbõl, selyembõl, kasmírból

készítették, aljátugyanonnan szárma-zó selyemszalagok-kal díszítették, fod-ros, gyöngyös, szala-gos, arany-ezüst súj-tásos, színes selyem-rostos selyem- vagy

bársonykötõvel (köténnyel) takarták.Felsõtestükre, a korábbi pruszlik(mellény) helyett három-négy hatal-mas vállkendõt borítottak, amit a de-rekukon hátravezetve megkötöttek.Helyi jelleget kölcsönzött e viselet-nek a lányok bársonyos, gyöngyös,virágkoszorús, tülkös pártája, cifrabo-kás kapcája vagy botosa (harisnyája),hímes bõr- vagy bársonypapucsa.

A férfiak korábbi, alföldies rövidingét, bõgatyáját, széles tüszõjét, ésmód szerint csak feketével szegett

vagy színes, hímzett cifraszû-rét vagy ködmönét ekkortólsötétkék vagy fekete angliaposztó zsinóros nadrág, fém-gombokkal díszített mándli(ujjaskabát) és több fém-gombsoros, prémes posztóka-bát helyettesítette.

A kalocsai tanyák lakói akét világháború közt nagy rugalmas-sággal alakítottak ki egy legújabbstílusú, sokszoknyás, nagyvirágos vi-

seletformát. Hogy több rend csip-kés, színes gyári anyagú fel-

sõszoknyájuk minél kere-kebb legyen, 4-5 alsószok-

nyát és csípõpárnát is vettekalája. Gyolcsingüket, mellényü-ket, lekerekített sarkú, fehérkötényüket, valamint a férfiakingét sûrûn telehímezték sok-féle színû, árnyalt, a korábbi-tól eltérõ, természethû nagy-

virágokkal. A színezés iga-zodott a ruhaviselés alkal-mához, pl. jelezte a gyász fo-kozatait.

GAZDA KLÁRA

SSZZÕÕTTTT,, HHÍÍMMZZEETTTT

TTÖÖRRTTÉÉNNEELLMMÜÜNNKK

Sárközi viselet

Keszthelyi babák

URAI ERIKA rajza

23

Kedves Gyerekek! Bõrünka legnagyobb érzékszer-vünk: hideget, meleget, simo-gatást és fájdalmat érzékel,tapint. Szûrõ, mely kiizzadjatestünk méreganyagait, ésmegálljt parancsol a kóroko-zóknak. Védõburok, mely óvja szerveinket asérülésektõl, ütésektõl. Jelzõtábla, melyrõl le-olvasható egészségünk vagy betegségünk,életkorunk, sõt életmódunk, kultúránk is.

Fontos tehát, hogy vigyázzunk bõrünkegészségére, épségére! Nyá-ron különösen sok veszély fe-nyegeti. Tanuljuk meg a régi-ektõl, mit kell tennünk égés,csípés, harapás esetén?

Égéskor: „Ha megétetett anap, hûvös vízzel lemosták, azkiszívta belõle a pirosságot. Hamég fájt, bekenték joghurttal,tejföllel, tejsavóval, vagy gézbekötött túrót tettek rá.” (Délvi-dék, Szlovénia) „Az agyagotmegvizezték, pépes lett, ruhadarabba fogták, sreggelig ráhelyezték. Ha nagyon le volt égve, szé-dült (napszúrás), a földbe is ásták az illetõt.”(Hajdúdorog, Magyarország)

„Egyszer a kislányunk magára öntötte a forrótejet. Gyorsan tojásfehérjét vertünk fel, s tettünk alábára. Szaladtunk az orvoshoz, õ látta, hogymennyire meg vagyunk ijedve. Ki-bontottam, és nevetett, azt kérdez-te, hol van itt az a nagy baj, amiértbejöttek hozzám. Én magam ismeglepõdtem a változáson. Mon-dom: úgy lehet, ez a tojásfehérje,amit rátettünk, az segített.” (Ma-gyarország)

„Égésre víz-víz-víz! Vagy hideg-vizes lepedõ, és nem olaj, nem zsí-ros kenõcs. Tíz percig. Ezt édes-anyám azért tudta, mert õ felrob-bant egyszer. S orvoshoz vinni, hasúlyos, nem hozzányúlni.” (Szeged)

Rovarcsípéskor: „Petre-zselyemlevelet összemorzsolni,és rögtön a darázs- vagy méhcsí-pésre tenni. Akkor nem dagadúgy fel.” (Nagyadorján) „Ecetesállottvizes borogatást tettünk adarázs-, szúnyog-, méhcsípésre.

Fölötte mindig volt egy száraz gyolcs, ami mele-gen tartotta.” (Szeged, Magyarország)

„Nagyapám a méh- vagy darázscsípésre gyor-san földbõl gyúrt egy kis galacsint vízzel, s azt rá-nyomta.” (Gyergyóalfalu) „Ha megcsípett a méh,

az agyagot vagy a sarat ecettelmegpuhították, s azt rátették.Nagyon jó volt, kiszívta a fájdal-mat.” (Nagykanizsa, Magyar-ország)

Harapáskor: „Elmentemegy házhoz dolgozni. A hatal-mas rotvájler elszakította a lán-cot, és a bal lábam izmainak kö-tegeit átharapta. Hát a hara-pás, az sem volt kellemes, de ké-sõbb… Tiszta veríték voltam,

mert amikor kötözték a rendelõben, mindig fel-tépték a sebet, és tettek bele egy csövet, mert állan-dóan levezett, nem gyógyult. Közben egy idõs bácsiazt mondta, fiam, a régiek nem mentek minden-nel orvoshoz. Minden kutyának van hosszabb szõ-re. Ebbõl vagy tíz szálat összeköt, leforrázza, tisz-ta kézzel megcsavarja, elhajtja félbe, s az alsó felit

belenyomja a lyukba. Amikor kezdbegyógyulni, elkezd kifele jönni, széplassan nyomja ki az egészet. Ezt ta-nácsolta. Én addig nem láttamilyent, nem is hallottam. Így tudottbegyógyulni az a makacs, mély se-bem.” (Mohács, Magyarország)

Látjátok, Gyerekek, milyengyógyító bölcsességet takar aközmondás: Kutyaharapást szõré-vel!

BERNÁD ILONA

Férünk a bõrünkben?

GYÓGYÍTÓ HAGYOMÁNYUNK

Áprilisi megfejtés: A gyermekláncfû pitypang, pongyola, béka~, kacsa~, papatyi~, lánc~, zsibavirág,pimpam, barátfej, láncfû, bimbófû, buborékfû, éjjelilámpa, kutyatej, pimpáré. Teája étvágygerjesztõ,emésztésjavító, gyulladáscsökkentõ, vizelethajtó, vértisztító. Reuma elleni borogatáshoz, levelét salátá-nak, virágát mézpótlóként használják. Nyertesek: Lukács Attila, Felsõcsernáton; Moarc㺠Ana,Keresztvár; Szõcs Edina, Nagyszalonta; Kató Csengele, Négyfalu.

Ti hogy hívjátok,

mire használjátok?

Szilák Zoltán, Szalárd

Orbáncfû

24

Egyik délután megérkezett hozzánk Bélabácsi és Anci néni Szatmárról. Autóval jöttek, ahúgomnak járóbabát hoztak, nekem pedig foci-labdát, melynek segítségével még aznap bever-tem két ablakot, mielõtt leszállt volna az est.

Ennek láttán jó szüleim nem is ellenkeztektovább, pedig nem akartak elengedni Béla bá-csiékkal a tenger partjára nyaralás végett, mi-velhogy nem érdemlem meg. Azt mondták Bé-la bácsinak, vigyen, ha akar, mert addig itthonlegalább csend lesz és nyugalom.

A tenger partja a tenger mellett terül el, éshomokból készült, mindnyájunk nagy örömé-re. Már sokan nyaraltak a homokos tengerpar-ton, amikor odaérkeztünk: hazánk lakói és kül-földiek. Más nem is volt. A külföldiek külföldiülbeszélnek, és huszonöt lejért árulják a kék, va-lamint a lila szemüveget. Béla bácsi egy kéketvett. Anci néni két lilát. Azért kettõt, mert azelsõnél senki sem figyelmeztetett bennünketarra, hogy a külföldi lila szemüveg ráülésre tö-rik, így hát nyugodtan ráültem. A második lilaszemüveg sikeres megvásárlása után Anci néniés Béla bácsi azt mondták, hogy most egy kisnapozás következik, utána pedig lubickolás atenger vizében.

A tízperces napozás nem volt kellemes. Jónagybátyám és nagynéném kétfelõl fogta minda két kezemet, így kellett feküdnöm a pokró-con öt percig hason, öt percig pedig háton, cse-lekvés kizárva.

Fõ, hogy eltelt. Utána kézen fogva beszalad-tunk a tenger hullámos vizébe, amely akkor ép-pen sima volt. Derékig álltunk a vízben, és pas-koltunk, lubickoltunk, amibõl kifolyólag el kel-lett engednünk egymás kezét. Igen sokan vol-tak körülöttünk, és mindenki örvendezett, lu-bickolt. Én kutyaúszással haladtam a tenger-ben, de nem sokáig, mert egyszer csak visíto-zást hallottam. Anci néni visibálta, hogy Fülöp-ke, drága, hol vagy.

Már Béla bácsi is kiabálta, hogy hol vagy,Fülöp, lelkem gyermekem, és a jelenlevõ bá-csik és nénik is keresgélni kezdtek a tenger

FODOR SÁNDOR

FFÜÜLLÖÖPPKKEE FFÜÜLLÖÖPPKKEE

BBEESSZZÁÁMMOOLLÓÓIIBBEESSZZÁÁMMOOLLÓÓIIRészletek

MÜLLER KATI rajzai

vizeiben. Anci néni sírt. Mindenki keresett,kiabált, én is kiabáltam egy kicsit (nagyon jól-esett), közben az Anci néni háta mögé lopóz-tam, és megcsiklandoztam, mondván:

– Kutykurutty!A tenger vize sós ízû, de keserû. Ezt akkor

tudtam meg, amikor Anci néni ijedtében meg-fordult, és pofon vágott, engemet pedig elborí-tott a tenger sûrû habja. Azon a helyen nekeméppen hasig ért a víz, de azért Béla bácsi ki-mentett belõle. És rákiabált Anci nénire, Ancinéni vissza, és idegesek lettek. Olyan jóízût ve-szekedtek azon, melyik szeret engemet job-ban, hogy mindenki bennünket nézett, még azideiglenesen köreinkben tartózkodó külföldiekis. Ezután kézen fogva visszatértünk a pokróc-ra, amely köré Béla bácsi négy pálcát szúrt le,és lepedõt feszített ki reájuk napszúrás ellen.

Béla bácsi nyomban elaludt. Anci néni féltõgonddal kérdezte, nem vagyok-e fáradt, mertilyenkor minden jó gyerek jóízût alszik a ten-ger partján, de énnekem még senki se mondta,hogy jó gyerek vagyok, lehet, ezért nem vol-tam se fáradt, se álmos. Úgy látszik, a jó gyere-kek fáradékonyabbak. Azt mondottam, hogyamíg a jó gyermekek alusznak, én inkább en-nék. Ez így is lett. Anci néni elengedte a keze-met, hogy szendvicset kenjen, nem sokat törõ-dött velem, mivel látta, hogy nem fejtek ki tevé-kenységet.

Közben kiderült, hogy a tengerpart homok-ját horkolás ellen is eredményesen használhat-juk. Közvetlenül mellettünk szõrös mellû bácsiszundikált, és olyan hangerõvel horkolt, mint

egy igazi trombita. Ezt a horkolást hanyatt fek-ve végezte, és a szája tátva volt. Felmarkoltamegy kis homokot, kinyújtottam a karomat, és ahomokot szép lassan eregetni kezdtem a szõ-rös mellû bácsi szájába, belé, de csak aprán-kint, nehogy felriadjon, és meg találjon ijedni.Nem is volt szükség az egész felmarkolt ho-mokmennyiségre, még a fele se volt benn, ahorkolás váratlanul abbamaradt. Nyombanvisszakaptam a kezemet. A bácsi felugrott, köp-ködött, majd kiabálni kezdett, és megfenye-gette a közelben labdázókat. Nem tudom, mitkiabált, mert külföldi nyelven beszélt, de aztláttam, hogy nagyon haragszik, azután besie-tett a tenger vizébe, gondolom, gargalizált.Másnap ezt írtam haza:

Kedves jó szüleim,Jól vagyok, melyekhez hasonlókat. Majd viszek

édesapámnak orvosságot horkolás ellen. Egyet-len nejlonzacskóba annyi elfér, hogy akár 1 évigis bõségesen elegendõ. Szeretettel,

FÜLÖPKE

25

26

Pünkösd szombatján emberek százaitláttuk Csíksomlyó felé vándorolni. Mi iscsatlakoztunk a tömeghez. Hamar odaér-tünk a templomhoz. Sajnos a Mária-szobor-hoz nem tudtunk eljutni, hát elindultunk ahegyre. Egy forrásnál borvizet ittunk. Apu-kám és én a meredek Jézus-hágón men-tünk. Útközben sok mozgássérülttel talál-

koztunk. A kápolnában a remete papbácsinak kérést írtam. Amise nagyon hosszú volt. A templomnál nagymamám rózsa-fûzért vett nekem és a testvéremnek. Meg is áldották.

Sólyom Gellért, Gyergyószentmiklós

Irkafirka

Egyszer a Hold és acsillagok összevesztekazon, hogy ki a legfon-tosabb.

– Este nélkülemnem látnának az embe-rek! – mondta a Hold.

– De nélkülünk nemlenne a Göncölszekér– válaszolták a csil-lagok.

– Döntsétek el, hogy ki fontosabb az em-bereknek – mondta a Nap.

A csillagok és a Hold elismerte, hogy aNap a legfontosabb, mert nélküle nem lát-nának az emberek, és meg is fagynának.

– Döntöttünk – mondták reggel a Nap-nak. – Te vagy a legfontosabb!

Azóta nagyon jó barátok, és váltogatjákegymást: a Nap világít nappal, a Hold és acsillagok pedig egyszerre jönnek fel esteaz égre.

Gyulai Anikó, Szilágysámson

Egy délután láttam, hogy mama egy nagyüstben valamit kavar. Szappant fõzött.

– Régen ezzel mosakodtunk – meséltemama.

– És mibõl készült? –kérdeztem.

– Zsírból és zsiradék-ból. Össze kell fõznimarószódával. Ha kész,egy ládába tesszük,amit vászonnal béle-lünk ki. Amikor kihûlt,felvágjuk.

– Érdekes! – mond-tam, és segítettem ka-vargatni.

Bódiss Boglárka, Margitta

Potyó Éva,Csíkkozmás

Kubinyi ReginaAlexandra,

Szatmárnémeti

Vonház Réka, Szaniszló

Nuber Krisztina, Balánbánya

�

27

NAPSUGÁR, gyermekirodalmi lap. Kiadja a NAPSUGÁR Kft. Szerkesztik: ZSIGMOND EMESEfõszerkesztõ, MÜLLER KATI képszerkesztõ. Arculatterv: KÖNCZEY ELEMÉR. Aszerkesztõség postacíme: 400446 Cluj, Str. L. Rebreanu, nr. 58./28., C.P.137. Telefon/fax:0264/418001. Megrendelhetõ a szerkesztõség címén. E-mail: naps.sziv@napsugar.roHonlapszerkesztõ: KOMÁROMY LÁSZLÓ; www.napsugar.ro A lapok árát a következõbankszámlára várjuk: Cont IBAN RO45RNCB0106026602080001 B.C.R., SUC.JUD. CLUJ S.C. NAPSUGÁR – EDITURA SRL. CUI: 210622 Készült a kolozsvári TIPOOFFSET Kft. Nyomdájában. ISSN 1221-7751 Ára 1,9 lej

Címlap: Kószabósza Fekete-Afrikában

Szerelem, szerelem,Ó, te gonosz szerelem!Szívnek erõs érzelme,Rózsaszín a világ, ha élsz vele.

Lehet, hogy nem szeret,Lehet, hogy el sem éred.De az is megtörténhet,Hogy egész életedben szeretheted.

Daróczi Jakab, Nagyvárad

Egyszer volt, hol nem volt,Magyarország határain túl,még az Európai Unión is túl,élt egy bolondos herceg.Benjáminnak hívták. Olvastaaz újságban, hogy a NotreDame-i toronyban fogva tar-tanak egy királylányt, Esztera neve. Küldött is gyorsan egy e-mailt a lová-nak, hogy találkozzanak az utcasarkon. El isindultak, vágtattak 77 napon, 77 országon át.Végül elértek a toronyhoz. A herceg becsen-getett a 77. kaputelefonon, és felszaladt 77 lép-csõn 77 másodperc alatt. Megmentette Esztert,és boldogan éltek 77 esztendõn keresztül.

Balogh Benjámin, Brassó

Irkafirka

Tánki László, Érkörtvélyes

Zágoni Nóra, Dés

Sötét éjszaka minden olyan csendes,nincs a sötétben semmi veszedelmes.Kis nyuszik, kis sünik, a mormota, a gyík,medvék és rókáktitkukat elmondják.De miért lesz sötét? Mi miért nem láthatjuk õket:kis rókákat, kis süniket?Azért, mert hoznánk a puskánkat,állatkertbe zárnánk a kis állatkákat.Mindenbõl csak hasznot húznánk,az õ szívükre nem is gondolnánk.Sötét éjszaka összegyûl a sok kis állatka.Vidám történeteket mesélnek,és csendesen nevetnek.

Juhász Kincsõ, Csíkszereda Kovács Alpár, Zabola

Itt ez a szép fa,Magányosan áll,Párt a kis szegénykeMa már nem talál.

Telnek az évek,Türelmesen áll,Csodás napra virrad,És zúgni kezd a táj.

Kémenes Anna,Kézdivásárhely

E lapszám támogatói:

Száva Katalin, Székelyudvarhely

MMaasszzaatt MMûûvvéésszz

KIÁLLÍTÁSmmiinnddeenn hhóónnaapp lleeggsszzeebbbb rraajjzzaaiibbóóll

Hütter Vince, Szatmárnémeti

Bíró Beáta, Kézdivásárhely

Pölhe Tamás, Szabadka

Mares Eszter, Szatmárnémeti

VViiddáámm vvaakkáácciióótt,,sszzéépp nnyyaarraatt

kkíívváánnuunnkk!!