Szerkesztőigondolatok

h́ ́ b

2020. SZEPTEMBER– ÁV-ELUL 5780. A KOMÁROMI ZSIDÓ HITKÖZSÉG LAPJA XVIII. REG. ÉVF. 9. SZÁM, 292. SZÁM

HITKÖZSÉGI HÍRADÓ

Az elmúlt hóna-pok kissé szo-morkás, nega-

tív szerkesztői gon-dolatai után, ezúttaligyekszem pozití-vabb lenni. Szeptem-ber 13-án, vasárnapvetem papírra őszindító lapszá-munk nyitó mondatait. Bár a Men-házban továbbra sem tartunk kö-zösségi programokat, nagyrésztzárva a szlovák-magyar határ, Bu-dapesten nem nyitnak ki a zsinagó-gák a nagyünnepekre, mégis vannakderűs hírei ennek az időszaknak.Dübörögnek az online zsidó progra-mok. Igazi kavalkád vár mindazok-ra, akik koncerteket, beszélgetése-ket, előadásokat hallgatnának, Zoo-mos műhelyfoglalkozásokon ven-nének részt, a közeli és a távoli is-merősökkel, barátokkal, rokonokkalélnének át hagyományainkhoz, kul-túránkhoz kapcsolódó élményeket.Elmosódnak a határok, a kontinen-sek. Néhány kattintással hóráznikezdhetünk, izraeli ételeket főzhe-tünk, kísérletezhetünk, ősi szöve-geinkről tanulhatunk. Bekapcsolód-hatunk a Bálint Ház Judafestjébe,pozsonyi, prágai, izraeli progra-moknak lehetünk résztvevői. A sze-mélyes kötelékek helyett új netesbarátságok köttetnek, izgalommalfürkésszük a kis ablakokban felbuk-kanó kameraképeket. Így vágunkhát neki az 5781. zsinagógai eszten-dőnek, írattassunk be mindannyianaz élet könyvébe! �

Közösségi élet a virtuális térben

� „Az otthonmaradás időszakában sem voltunk tétlenek. Bár Zoomos és Facebookospéntek estéken találkoztunk, együtt tanultunk és játszottunk a virtuális Shalom klub-ban, oktatási sorozatokhoz csatlakoztunk, valami mégis hiányzik. A Wallenstein Zol-tán terem nevetéssel teli hangulata és az együtt elfogyasztott finom kóser falatok.”

PASZTERNÁKANDRÁS

Ünnepi tanulások

Az idén sajnos legnagyobb ünnepeinken is zárva marad a komáromi zsinagóga. Er-re a vészkorszak óta nem volt példa. Az ünnepek bejövetele előtt azonban online kö-zös tanulást szerveztünk a ZOOM felületen dr. Balogh István vezetésével. A részle-

tes beszámoló lapunk októberi számában olvasható. �

A Zsidó Kultúra Európai NapjaKomáromban

Az elmúlt évtizedek hagyományait követve a Komáromi Zsidó Hitközség idén isbekacsolódott a Zsidó Kultúra Európai Napja nemzetközi rendezvénysorozatba.Szeptember 6-án, a járványhelyzetre való tekintettel, a Menház kertje helyett a

világhálón találkoztak a zsidó hagyományok iránt érdeklődők Ausztráliától, Izraelen,Svájcon, Ausztrián és Magyarországon át Szlovákiáig.

A délután első részében a júniusban elmaradt Mártírnapra került sor. A Vészkorszakhelyi és régióbeli áldozataira Darvas István budapesti főrabbi és Zucker Immánuel fő-kántor emlékezett. Paszternák András, a Komáromi Zsidó Hitközség programkoordi-nátora a helyi gettó felállításának körülményeit idézte, beszélt az interneten keresz-tüli főhajtás nehézségeiről, a március óta hiányzó közösségi életről.

A közelgő zsidó ünnepekről Miklós Dóra, a Zsblog főszerkesztője tartott előadást. Azsidó újév és az engesztelés napja eredetéről, szokásvilágáról és a gyakorlati tudniva-lókról hallottak az érdeklődők. A nap folyamán Vadász Magda tolmácsolta szlováknyelvre az elhangzottakat.

Folytatás a 6. oldalon.

2 | HITKÖZSÉGI HÍRADÓ | 2020. SZEPTEMBER

KÖZÖSSÉG | HÍREK

Ked ves Ol va sónk! Kér jük, le he tő sé ge sze rint tá mo gas sa a Ko má ro mi Zsi dó Hit köz -ség prog ram ja it, a HH meg je le né sét, épü le te ink, te me tőnk fel újí tá sát.

Bel föl di át uta lás Szlo vá ki á ból:26384962/0900 – Slovenská sporiteľňa vagy10103804/5200 – OTP SlovakiaNem zet kö zi át uta lás kül föld ről:Cí m: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501 Komárno, SlovakiaIBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXBa kunk cí me: Slovenská sporiteľňa, Palatínova 33, 94501 KomárnovagyIBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXBan kunk cí me: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

A hitközséget, újságunkat anonimitá-sukat kérő adományozók támogatták!Köszönjük!

�A bécsi Wiesenthal Központ munka-

társának ajánlására ellátogatott Komá-romba a Le Monde riportere, budapes-ti, francia tolmács kíséretében, ismer-kedett közösségünk életével, tevé-kenységével. A nap során találkozottvárosunk kulturális életének több ve-zető személyiségével, és fogadta Ke-szegh Béla polgármester.

�A kis hitközségek tanácsa júniusban

Trencsénben ülésezett. HitközségünketPasternák Antal elnök képviselte.

�A Szlovákiai Zsidó Hitközségek Köz-

ponti Szövetsége elnöksége online ülésttartott június végén, melynek fő témája aszövetség éves költségvetése volt.

�Gál Tamás, a Komáromi Jókai Színház

új igazgatója beszélgetésre hívta Paster-nák Antalt és Kollár Zoltánt annak kap-csán, hogy a soron következő színháziévad második bemutatója Tadeusz Slobo-dzianek: A mi osztályunk című darabjalesz. A holokauszt témájú mű bemutatá-sához közösségünk támogatását kérte azigazgató úr.

�A Menház udvara, a temető rendbetéte-

le mellett sor került a bejárati rész felújí-tására, festésére, az ajtók mázolására.

Hitközségi Híradó – a Komáromi Zsidó Hitközség lapja, alapítva 5756-ban (1996), fõszer kesztõ: Paszternák Tamás (tamas.paszternak@menhaz.sk),Paszternák András (andras.paszternak@menhaz.sk), munkatársak: Haas Judit, Mgr. Piczek Ferenc, tördelõszerkesztõ: Saláth Richárd,olvasószerkesztõ: Paszternákné Kertész Zsuzsanna (Komárom), Katarína Potoková (Nitra), nyomtatás: Nec-arte Kft., Komárom,a KZSH címe: Židovská náboženská obec, Eötvösa 15, 945 01 Komárno, Slovakia, tel.: 00421/35/7731-224, e-mail: kile@menhaz.sk,tel.:/fax: 00421/35/7725-355. Regisztrációs szám: EV 3424/09. ISSN 1337-091x. IČO: 34073400. Alapítva 5756-ban. Lapunk Önnek készült,kérjük ne dobja el!

Kérjük a támogatását!

Támogatóink / naši sponzori:

Fa li új ságrö vid hí rek

� Korabeli új évi üdvözlőlap a Schnitzer Ármin Mikromúzeum gyűjteményéből. Ahitközség megrendelésére, esetleg egy nyomdász, fotográfus, könyvkereskedő öt-lete nyomán készült? Kinek és mikor küldhette Láng Sámuel? Valamikor 1863, aneológ zsinagóga felavatása és 1944, a komáromi zsidóság deportálása közötti idő-szakban adhatták postára a küldeményt. Milyenek lehettek a Nagyünnepek odabentaz épületben? Ki, hol ülhetett? Mit mondhatott a rabbi az imádkozásra összegyűltközösségnek? Milyen lehetett a Tóraszekrény, az omed, a bima ünnepi, fehér öltö-zete? Ki fújhatta meg a sófárt? Kik voltak a kórus tagjai? Mi volt odahaza a rosh ha-sanái menü a gyülekezés házából hazaérve? Kérdések, melyekre talán már sosemkapunk választ… (Fénykép: Bárány János)

Közösségi mozaik - kép(ek) a hitközség múltjából -

„Realizované s finančnou podporou Fondu na podporu kultúrynárodnostných menšín“

2020. SZEPTEMBER | HITKÖZSÉGI HÍRADÓ | 3

KÖZÖSSÉG | EMLÉKEZÉS

Tisztelt Emlékezők! Hölgyeim és Uraim!A fenti – eredetileg a Komáromi Lapok

1944. június 5-én kiadott számában meg-jelent - sorokat a Klapka György Múzeumnéhány éve rendezett emlékkiállításánakkatalógusában olvashatjuk. A szöveg ígyfolytatódik: „Ámde ez az intézkedés lénye-gében ellenkezett a rendelet szellemével,mert a rendelet szerint nem azt kell kijelöl-ni, hogy hol nem lakhatnak, hanem, hogyhol lakhatnak zsidók. Ezért a polgármesterintézkedését a felettes hatóság nem hagy-ta jóvá és elrendelte a gettó kijelölését. Ez ahéten meg is történt.”

1944. június 1-jén este nyolc óráig kellettátköltöznie – a mérnököknek és az orvo-soknak is – a Hajnal utca, az Eötvös utca, aTemetősor és a Király püspök utca határol-ta területre. Itt állunk most, 76 évvel a tör-ténések után a Menház kertjében – az egy-kori gettó területén -, vagy a világhálónkövetjük az idei Mártírnap történéseit.

A zsidó közösségek, oktatási intézmé-nyek évtizedek óta azon dolgoznak, mikénttudunk majd emlékezni a Soah vérzivata-ros történéseire akkor, amikor már nemlesznek közöttünk a túlélők. A személyestörténetek számítógépről, esetleg könyv-ben olvasva állnak már csak rendelkezésre.Arra talán senki sem készült fel, miként te-kintünk vissza 70-80 évvel ezelőtt történtdolgokra, akkor, ha nem találkozhatunkszemélyesen, félve indulnak idős embereka temetői rendezvényre, nincs mód egy he-lyen, élőben meghallgatni a háború utánszületettek által továbbvitt történeteket.

Sokan leírták már az elmúlt hónapok-ban, nem illő dolog párhuzamot vonni amostani helyzet és a Vészkorszak között.Mégis óhatatlanul felsejlik bennünk, hogyaz 1930-40-es években is volt egy, a leg-sötétebb korszak előtti utolsó közös nagy-ünnepi imádkozás, purimi mulatság, bar

vagy bat micvó a helyi zsinagógákban,kultúrtermekben, hogy mindig volt egyelőző nap, amikor még betértek a komáro-mi hitközség tagjai a megszokott szatócs-boltba, megálltak a Klapka téren néhánybaráti szót váltani az ismerősökkel. Aztánszép lassan, vagy egészen hirtelen mindenmegváltozott. Új értelmet kapott egy-egykorábbi nagy családi ebéd, közösségbenmegült brísz, esküvő, közös kirándulás,Duna vagy Vág-parti séta.

Itt állunk az utóbbi években megszépültMenházban, szívünk szerint a zsinagógaiemlékműnél tartott gyertyagyújtás után le-ülnénk a Shalom klubban egy jót beszélget-ni, örömmel ölelnénk magunkhoz a közel-ről és távolról érkezett, régen látott testvé-reinket. Nem tehetjük ma mindezt, változórendelkezések, ki- és bezáruló határok, atávolságtartás szabályai igyekeznek meg-óvni minket a koronavírustól. Pár hónapja,akár egy hirtelen gondolattól vezérelve, né-hány kattintással vásároltunk egy repülője-gyet Izraelbe, s akár már másnap, a követ-kező hétvégén, vagy pár hét múlva ott áll-tunk a Szentföldön a Siratófal tövében.

Mikor tehetjük meg ezt újra? Kérdéseksúlya alatt roskadozunk minden nap. Áltat-hatjuk magunkat azzal, hogy talán néhányhónap, félév múlva… de a tudomány, a tu-dásunk mai állása szerint korai lenne mégilyen kijelentéseket tenni.

A remény, a hit adhat erőt nekünkezekben a bizonytalan órákban. Ugyan-úgy, ahogy a Komáromban gettóba kény-szerítettek sokaságában, az erődökbe te-relt anyákban, gyermekekben és nagy-szülőkben, a dél-komáromi állomásonbevagonírozott nőkben és férfiakban, azAuschwitzba, munkaszolgálatra hurcoltemberek nagy többségében is élt a re-mény, hogy túlélik, jobb lesz, visszatér-nek, s újrakezdik. Ha nem holnap, majdholnapután, a jövő héten.

A Mártírnapi megemlékezéseken, a Ko-máromi Zsidó Hitközség képviselőitől el-hangzó beszédekben, az utóbbi években aHolokauszt áldozatai, túlélői, embermentőielőtti tisztelgés mellett mindig megjelenika számvetés is. Sorra vesszük, mi mindentörtént az elmúlt évben, milyen progra-mokkal, rendezvényekkel hirdettük, hogyélnek még zsidók a régióban, városunkban.A tavaly őszi budapesti és dunaszerdahelyikirándulás, az együtt megült Nagyünnepek,a közös chanuka, a januári ENSZ Holo-kauszt-nap és Maccabi kiállítás megnyitó-ja, mind-mind más megvilágításba kerültígy utólag. Március óta zárva a Menház aközösségi programok elől. Fel kell idéznünkaz elmúlt időszak azon nemes eseményeitis, amikor nem zsidó emberek emlékeztekegy-egy elpusztított közösségre emléktáb-la avatással, temetőtakarítással, mint láttukazt például Bátorkeszin.

Folytatás a 8. oldalon

Megkésett emlékezés az egykorikomáromi gettó területén

Úgy indult ugyanis Komáromban, hogy nem lesz külön gettó.

A közgyűlés alakította véleményező bizottság javaslatára a

polgármester akként rendelkezett, hogy nem gettót jelölt ki,

hanem megjelölte azokat az utcákat, amelyekben nem szabad zsi-

dóknak lakni, s az ott lakó zsidókat kötelezte, hogy a tilos utcákból

három nap alatt költözzenek el. Az orvosokat és mérnököket azon-

ban az alól a tilalom alól is kivette közérdekből. Ez az átköltözkö-

dés annak rendje és módja szerint időre meg is történt.PASZTERNÁK

ANDRÁS

A 2019-es Mártírnapon, még a temetőben

4 | HITKÖZSÉGI HÍRADÓ | 2020. SZEPTEMBER

KÖZÖSSÉG | RÉGIÓ

Matúš ZelieskaLéván született 1999. június 21-én.

Szülővárosában érettségizett 2018-ban,majd a Pozsonyi Egyetemen biokémiaitanulmányokat folytatott. A régió zsidóközössége iránti érdeklődését a Vezekényközségből származó nagyapja elbeszélé-sei keltették fel, aki gyakran emlegettegyerekkori jó barátját, Gyurit, a falu zsidókereskedőjének fiát.

Matúš tizenhat éves korában elkezdetthéberül tanulni, és kezdte kutatni a faluegyetlen zsidó családjának történetét. Ez-zel összefüggésben együttműködött Lu-dovít Hládekkal, az aranyosmaróti zsidótemető gondnokával, aki létrehozott egykis dokumentációs kiállítást a városka el-tűnt zsidó közösségéről. Majd sikeresegyüttműködésbe kezdett a londoni ge-nealógiai intézettel.

2018-ban izraeli utazása után kezdettdolgozni a Nagysallói Zsidó Múzeumotműködtető és a falu két temetőjét gondo-zó Štefan Šeboval. Az ő kérésére pályáza-tot írt a múzeum felújítására. Ennek si-kertelensége után GENIZA néven polgáritársulást alakított, lévai székhellyel,melynek célja a régió zsidó örökségénekmegőrzése. A társulás javaslatára a Po-zsonyi Zsidó Múzeumtól tevékenységéértköszönőlevelet kapott.

2019-ben Matúš Zelieska hozta létre aShalom nevű nonprofit szervezetet Ara-nyosmaróton. Aktivitásaival figyelmetfordít a régió elfeledett zsidó közössége-

ink dokumentálására, a síremlékek héberszövegeinek fordítására.

Dolgozik a Garamszentbenedeki zsidóközösség monográfiájának befejezésén, anagysallói múzeum felújításán és a tele-pülések temetőinek feltérképezésén.

Tervei között szerepel egy projektmegvalósítása, amelynek célja az igaz-ságtalanul bojkott alatt tartott júdeai ésszamáriai zsidó vállalkozók támogatása,akiknek színvonalas termékei képezhetikmajd az első szlovákiai kóser e-shop, aJerimoth alapjait.

Matúš Zelieskát sokoldalú tevékenysé-ge elismeréseként Kehíla-díjra javasoltaSaláti Erzsébet lévai olvasónk.

Miklós DóraA Scheiber Sándor Gimnáziumban érett-

ségizett. Az Eötvös Loránd Tudomány-egyetemen szociológusi diplomát szerzett.Évek óta mélyebben foglalkozik a zsidó tu-dományokkal, ilyen jellegű tanulmányaimellett végez szervezőmunkát különbözőzsidó szervezetekben, oktat gyermekeket,tanít hébert, hittant, előadásokat szervezés tart, a Zsblog internetes oldal létreho-zója. A veszélyhelyzet alatti karantén idő-szakában tíz részből álló sorozattal jelent-kezett a Zoomon, Zsidóság a Kezdetektőlcímmel. Az előadásokat többen követtékvárosunkból, a régióból és kvíz formájábanadtak számot tudásukról. Reméljük, ősszellesz folytatás.

Miklós Dórát a hagyományok őrzése, az

ismeretek bővítése érdekében kifejtett áldo-zatos munkája elismeréseként a KomáromiZsidó Hitközség Kehila-díjra javasolta.

Gazdag József1977-ben született Kassán. Az Új Szó

napilap sportriportere volt, majd a PátriaRádió magyar adásának szerkesztője,műsorvezetője lett.

A Kalligram Kiadó gondozásában többregénye jelent meg. Munkássága elisme-réseként részesült kitüntetésekben:Bródy Sándor-díjat, Madách Imre-díjatés Móricz Zsigmond ösztöndíjat kapott.

Gazdag József az utóbbi időben vitakul-túrájával felvállalta a tabunak számító té-mák nyilvánosságra hozatalát. Ezeket atémákat az általa szerkesztett és vezetettKultúrszalon adásaiban jeleníti meg.Több mint két éve Holokauszt témájú iro-dalmi műveket igyekszik közelebb hoznia rádió hallgatóihoz. Rejtő Jenő életérőlszerkesztett beszélgetőestet, Márai Sán-dor: Napló című művéből heteken át ol-vasott fel részleteket. Bemutatta hallga-tóinak a Zoltán Gábor: Orgia és Szomszé-dok-Orgia köteteteket. Vasárnap délelőt-tönként a Kultúrszalonban Szerb Antal:Az utas és a holdvilág című regényehangzik el Kulka János felolvasásában.

Gazdag Józsefet munkássága, tisztes-séges kiállása az idegengyűlölet, az anti-szemitizmus és más a közvéleményt ve-szélyeztető nézetek ellen példaértékű ésméltóvá teszi a Kehila-díj odaítélésére.

Az elismerésre javasolta dr. Novák Ta-más közösségünk vezetőségi tagja.

Verbó KatalinTakarmány forgalmazásával foglalko-

zó kiskereskedő, jelenleg nyugdíjas.Munkája során sok emberrel került kap-csolatba, ahol bátran kiállt a rasszizmusés antiszemitizmus mindenden megnyil-vánulása ellen.

A tatabányai bányász hagyományokápolásával, helytörténeti közösségekszervezésével komoly tekintélyt vívott kimagának. Jó közösségi ember, munkájá-ra mindig számíthatunk.

Szívügyének tekinti a zsidóság múltját,jelenét és jövőjét. A Holokauszt rendezvé-nyeken, mint szervező rendszeresen köz-reműködik. A Szenes Hanna Magyar- Iz-raeli Baráti Egyesület elnökségi tagja, ak-tívan részt vesz a szervezet munkájában.

A díjra jelölte Izsák Zoltán, az egyesü-let elnöke. �

Kehila-díj 2020

AKomáromi Zsidó Hitközség 2003 óta adja át a Kehila-díjat a régió zsidó kö-zösségeinek fennmaradásáért, a zsidó kultúra megőrzésért sokat tevő ma-gánszemélyeknek és intézményeknek. 2020. szeptember 6-án, a Zsidó Kul-

túra Európai Napján az alábbi elismerések kerültek kiosztásra:

2020. SZEPTEMBER | HITKÖZSÉGI HÍRADÓ | 5

INTERJÚ | KÖZÖSSÉG

Mit jelent számodra, ha azt hallod Ko-márom?

Komárom rengeteget jelent számomra,talán, ahogy az évek telnek, egyre többetakarok ott lenni, ezért igyekszem éventevisszatérni, feltölteni a szívemet.

Akadnak kedves emlékeid a KomáromiZsidó Hitközséggel kapcsolatban?

A Hitközséget sose kerülöm ki, ha Ko-máromba járok, mindig meleg fogadta-tásban van részem. Régi szép emlékekfűznek oda. Mint gyerek, mindig alig vár-tam az ünnepeket, hogy találkozhassakzsidó barátaimmal. A szüleinkkel men-tünk, ott jöttünk össze. Csodás volt, azapukátok biztos beszélt róla. Főleg a drá-ga boldogult Paszternak Sanyi volt, akiösszetartotta a társaságot.

Van olyan élményed, melyet szívesenmegosztanál velünk az Eötvös utca 9-esszámú házról, házból?

Eötvös utca 9? Ott éltem le az első 19évet az életemből, tele vagyok emlékek-kel, de ma nem tudok még a lépcsőházbase belépni, összeszorul a szívem.

Miként kerültél egészen Ausztráliáig?Gondoltad volna, hogy valaha ilyen mesz-sze élsz majd a Duna és a Vág partjától?

Ausztráliáról sosem álmodtam, hogy ittfogok kikötni. 1968-ban kivándoroltamIzraelbe, egyedül a szülők nélkül. Az életnem volt könnyű ott, semmi sem sikerült,amihez hozzáfogtam. Igaz, héberül jólmegtanultam, azonkívül semmi sem

ment simán. Hotel iskolába kezdtem jár-ni, de angolból kétszer megbuktam.

Azt ajánlották nekem, hogy menjekAngliába tanulni, gyorsabban el fogom anyelvet sajátítani. Be is kerültem egy hí-res angol nyelviskolába, a CambridgeSchool of Englishbe. A szálloda menedzs-mentet végül Londonban végeztem el.

Ott ismertem meg a férjemet, aki prá-gai születésű. Rövid idő után meg is es-küdtünk. Akkor már mindketten el akar-tunk menni Európából. Brazíliában kapotta férjem állást, de sokáig tartott a vízumelintézése. Közben Ausztráliából is kapottmunkaajánlatot, végül Sydney-ben kö-töttünk ki, de nem sokáig, mert Rióbahúzott a szívünk. Kipróbáltuk, megtanul-tunk portugálul és visszajöttünk.

Mit jelentett számodra, amikor a rend-szerváltást követően szüleid és a testvéredalijáztak, kivándoroltak Izraelbe?

A rendszerváltás sok változást hozottmindannyiunk életébe. Nagy lépés és óri-ási felelősség volt a testvéremtől kiván-dorolni a szülőkkel egy új országba, nyelvnélkül, pénz nélkül.

Tudtam, hogy nem lesz könnyű nekik,de végtelenül büszke vagyok rájuk, hogynagyon pozitív gondolkodással indultakneki az új életnek. Sose bánták meg! Ezbizonyítja, hogy az erős akarat az életbenmennyit jelent!

Mesélsz egy kicsit ausztráliai életedről?Ausztrália nekünk már valóban az ott-

honunk. Dolgozom még a mai napig is.

Talán 35 éve átképeztem magam, peda-gógus lettem és azóta Sydney legnagyobbzsidó iskolájának az óvodájában tanítok,külön hébert is.

Éljük a mindennapi életünket, mintmindenki máshol. A férjem egyetemi elő-adó. Két felnőtt lányunk van, az idősebbikLondonban él a családjával, a BBC-nekdolgozik, a fiatalabbik itt van Sydney-ben, a legnagyobb gyerekkórház igazga-tóságán dolgozik.

Ha teheted, a nagy távolság ellenére isrendszeresen visszatérsz Szlovákiába. Miaz, ami visszahoz?

Nagyon élvezem, hogy minden évbenvisszalátogatok Komáromba. Sajnos akoronavírus miatt, ez idén nem sikerült.Komáromban van valami mágnes, amelyvisszahúz! Szeretek a régi barátokkalösszejönni, valóban szeretem őket! Sőtsok új jó barátra is rátaláltam. Az öcsém-mel mindketten szeretünk Komárombantalálkozni. Számunkra ez nagyon külön-leges idő, mert minket a sors fiatalonszétválasztott, jóformán mi alig ismerjükegymást. Ott vannak a gyökereink ésodahúz a szívünk. Igaz, teljesen más idő-szakban éltünk ott, nekem úgy tűnikmintha, más században lett volna. Min-dig gyönyörű a találkozás, csak a búcsúnagyon nehéz. �

PA-PT

Komáromiak a nagyvilágban – Holczer Ági (Ausztrália)

Régi-új rovatunkban a városunkból elszármazott hittestvéreinkkel beszélge-tünk múltról, jelenről és jövőről. Ezúttal Holczer Ágit, ausztráliai olvasónkatkértük fel egy rövid időutazásra, és arra, hogy meséljen jelenlegi életéről.

6 | HITKÖZSÉGI HÍRADÓ | 2020. SZEPTEMBER

INTERJÚ | RÉGIÓ

Egy-egy kötet publikálása mérföldkő akutató szakmai munkájában, akadnakmég feltáratlan területek a témában,amelyekkel érdemes lenne mélységeibenfoglalkozni?

Csupán a kitelepítés történetének – ésennek zsidó vonatkozásainak – kutatásamég évekig tartó folyamatos munkát igé-nyelne. A zsidó történelem nem ért végeta felszabadulással, tanulságos lehet azújrakezdés, a Joint, a hitközség története.De általában elmondható, hogy a ma-gyarországi, Kárpát-medencei zsidóságkutatása terén még van elmesélendő tör-ténet. Nagy történészek munkái ellenérekevéssé ismert a 18. század, a bevándor-lás, megtelepedés időszaka. Alaposanelemzett csomópontokat ismerünk a 19.század történetéből, de nem eleget. A 20.század borzalmaival már több történészfoglalkozott, de itt is hiányzik még jócs-kán munka. Nem csak helytörténeti mo-nográfiák kiadása, de az olyan alapvetőtémák feldolgozása is megtorpant, mintpéldául a magyar zsidó gazdaságtörténet.Illenék többet tudnunk az orthodoxiáról,s egyáltalán: a zsidó szervezetek életéről,működéséről, struktúrájáról.

Épp a soméros fiam és barátai mutattakrá, hogy az antiszemitizmus és holokauszttémáján túl ezernyi kérdés van, amit job-ban kellene ismernünk. Az lenne felada-tunk, hogy ismét elkezdjük a leghálátla-nabb aprómunkát: a dokumentumok, fo-tók, kisnyomtatványok gyűjtését és publi-kálását, a névmutatók, kronológiák, adat-tárak, statisztikák összeállítását, hogy ab-ból majd utódaink 21. századi módon újra-írják a magyar zsidóság történetét. S ebbena munkában kulcsszerepe lehet a könyvtá-raknak, levéltáraknak, amiknek folyama-

tosan és iparszerűen kellene digitalizálniés publikálni anyagaikat.

Azt olvastuk Önről a világhálón: „Amagyarországi információs társadalomés digitális média egyik kezdeményező-je és ideológusa.“ Miért fontos a mai korszerzőjének, hogy a kiadványa nyomta-tásban is megjelenjen?

Erről nem én döntöttem. A kiadó, aNemzeti Emlékezet Bizottsága nyomta-tásban tette volna közzé a könyvet, ha akoronavírus nem támadja meg az embe-riséget. De végül egyszerre jelent megelektronikusan, pdf-formában és nyom-tatásban is. A jó hír, hogy elektronikusaningyenesen érhető el. De mindig is lesz-nek olyanok, akik szívesebben vesznekkézbe nyomtatott könyvet. És ez helyes.De én, ha tehetem, e-könyvet vásárolok,olvasok. Az ok nagyon egyszerű: többkönyv már nem fér el a lakásban.

Az Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tárkezdeményezője, ötletgazdája. Miért voltfontos Önnek, hogy létrejöjjön ez múze-um, emlékhely? Olyan lett, amilyennekmegálmodta?

Határozottan nem lett olyan. Miutánengem kirúgtak a saját projektemből, vé-get is ért a történelmi munka. A 19.-20.század zsidó világát, életét, színességétkellett volna bemutatnia az Erzsébetvá-rosi Zsidó Történeti Tárnak. De ehhez fo-lyamatosan kutatni, kiállítani, történetimunkát is kellett volna végezni. Úgy vé-lem, hogy főzőcskézésből, beszélgetősteadélutánokból nincs kiállítás, nincsmúltfeltárás, nincs új információ az újgenerációknak. Nekem – hat generációravisszamenőleg erzsébetvárosiként – sze-

mélyes ügyem volt, hogy megvalósuljonez a múzeum-kutatóközpont. Mert sze-mélyes ügy számomra Erzsébetváros tör-ténete a kitelepítés könyv legfontosabbrésze az erzsébetvárosi történet.

Érdekli a mai fiatalokat a családjuk, la-kóhelyük történelme, története?

Nem merném határozottan állítani,hogy igen. De az biztos, hogy új utakatkell találnunk hozzájuk. A 21. századbanmég mindig a 19. század módszereivelélünk. Több vizuális megoldás, újabb pe-dagógia, színesebb történetmondás, erő-teljesebb személyessé tétel lenne kívána-tos – szerintem. És sokkal kevesebb poli-tikatörténet. Több ismeret és példa amindennapok, az életmód, a gazdaság, aszórakozás, és egyéb ezernyi apróság tör-ténetéből. És ha már látják, érzékelik azembert az adott korszakban, akkor jut-hatnak el oda, milyen érdekek által irá-nyított hatalmi rendszerek vették körülaz egyént. De ehhez többet, sokkal többetkellene dolgozni. �

PA-PT

Osztályellenségek – új könyv és kutatásokBeszélgetés Dombi Gáborral – 2. rész

Folytatás az 1 . oldalrólA Kehila-díjak átadása sem maradt el. 2003 óta ezzel az elisme-

réssel köszöni meg a helyi közösség mindazok munkáját, akik azsidó kultúra, a hagyományok, az elnéptelenedett hitközségekemlékének ápolása terén fontos küldetést teljesítenek. 2020-banMatúš Zelieska (Léva – az elpusztított zsidó közösségek emléké-nek ápolásáért), Miklós Dóra (Budapest – online oktatási progra-mok szervezéséért), Gazdag József (Komárom – az idegengyűlö-let és az antiszemitizmus elleni példaértékű kiállásáért) és VerbóKatalin (Tatabánya – a Szenes Hanna Magyar-Izraeli Baráti Egye-

sületben végzett tevékenységéért) részesült elismerésben. Zárás-ként Paszternák Tamás főszervező és Miklós Dóra mutatta be Kle-in Judit énekesnőt, akinek jóvoltából a zsidó zene dallamai csen-dültek fel élőben Budapestről. Ő és a Haverim zenekar vidám pil-lanatokat szerzett minden résztvevőnek. Az ismert számokat – ki-ki odahaza – együtt dúdolta a művészekkel.

Köszönet mindazoknak, akik a szervezésben közreműködtek ésazoknak is, akik velünk tartottak! Találkozzunk mihamarabb sze-mélyesen is a Menházban! �

PA

97. fejezet: Légiriadó

(2012. november 15. – 18.30)

Pár órája le „galuti puhapöcsöztek” aFacebook izraeli magyarok csoport-jában. A legfrissebb 18:45-ös jelen-

tések szerint szólnak a légvédelmi szirénák Tel-Avivban, s rob-banás is hallatszott. Ramat Ganban egyelőre csend van. Délutánötkor Rishon LeZionban hullott le egy rakéta, illetve percekkelezelőtt újabb robbanást jelentettek.

(2012. november 15. – kicsivel később)Hát ez is megvolt… Közép-Izraelben folytatódik az élet az első

riasztás, rakétaeső után. Azt írják a neten az 1991-es Öböl-háborúóta nem volt példa arra, hogy éles légi riasztás lett volna Tel-Aviv-ban. Ülök és várok, fülelek. A szomszéd, biztonsági szoba ajtajanyitva. Lehet nem lesz több, lehet egy óra múlva, lehet kettő, vagyéppen csak két perc múlva. Kicsit olyan érzés, mint amikor az em-ber elveszítette a szüzességét (azaz még nem teljesen, hiszen sa-ját füllel nem hallottam „idehaza” a szirénát), hát ez is megvolt.

Friss hírek helyi idő szerint 20:30-kor:– 30 000 tartalékost mozgósít a hadsereg.– Barak védelmi miniszter szerint, most Tel-Avivban azt érez-

zük, amit a dél-izraeliek már régen.– Ashdodban és Beer Shevan folyamatosan hullanak a gázai

„ajándékok”.– A szárazföldi erőket a Gázai övezet határán vonják össze, hogy

egy esetleges politikai döntés után megindulhasson a hadműveletegy újabb szakasza. Amíg áram és Internet van, folyamatosan je-lentkezem Ramat Ganból.

(2012. november 15. – 23:45)A száraz ruhát szedegetem az erkélyen, minden olyan mint

máskor… csak az ember megpróbál odafigyelni minden neszre, spicit összerezzen, ha megszólal egy autóriasztó, esetleg motorberreg el az ablak alatt a megszokottól kicsit hangosabban. Nin-csenek nagyon új hírek a legnagyobb izraeli angol nyelvű portál-okon, s talán ez a legjobb hír ebben a helyzetben:

– A légierő nagyszabású műveletet indított a tel-avivi támadástkövetően.

– A Gázai övezet 40 km-es körzetében zárva maradnak az isko-lák holnap.

– Az illetékesek szerint nehéz éjszaka vár az ország lakóira, smindenkit körültekintésre intenek. Nyugodalmas, rendkívüli ese-ményektől és híradásoktól mentes éjszakát!

(2012. november 16. - reggel)Jó és csendes reggelt mindenkinek, aki követi a Posztdok Napló

rendkívüli Hadinapló híradásait. Az első utcai ruhában töltött ra-mat gani éjszaka után, amely szerencsére eseménytelenül zajlottvégül lássuk a legfrissebbeket:

– Az izraeli hadsereg folytatta a Felhőoszlop hadműveletet.– Válaszul rakéták hullottak Ashdodra, Ashkelonra, Eshkolban,

Ofakimban, Beer Shevan, Shaar Hanegevbe és a vonzáskörzetük-ben lévő településekre.

– Gázába látogat ma az egyiptomi elnök.– A hadsereg felkészült a szárazföldi beavatkozásra.– Gyanús csomag miatt állt reggel a jeruzsálemi könnyű vasút

(villamos), állítólag (update: csőbomba volt).– A tegnap rakéta támadást elszenvedett Rishon LeZionban ki-

nyitottak reggel az iskolák.– A Haaretz jelentése szerint az Air France mérlegeli izraeli re-

pülőjáratainak leállítását.

(2012. november 16. – 12:30)Péntek délelőtt elindulok szokásos bevásárlókörutamra. Este

beköszönt a Shabbat, időben fel kell készülni az ünnepre, mie-lőtt leáll az élet Ramat Ganban. Az utcámban lévő óvodák han-gosak a gyerekricsajtól, a boltok nyitva, a zöldségesnél gyümöl-csöket válogatnak a háziasszonyok az ünnepi asztalra. A trafik-nál idősek beszélgetnek, a schwarmásnál fülöp-szigeteki ven-dégmunkások falatoznak. Kamaszok jönnek az iskolából, elhúzmellettem az Aluf Sade irányába haladó 63-as. Lenyűgöz ennekaz országnak az élni akarása, ha ne add I´ten nálunk lenne vala-mi hasonló, már mindenki pánikolna.

A szuperben nincsenek sokan, van kocsi és ami tényleg ritka ko-sár is. Mindenből van minden, s az emberek sem vásárolnak többetattól, mint amit más péntekeken. A pék süt, a hentes szeleteli a húst.Ha a kasszás bácsi nem kívánna csendes napot a Jó Szombat! mel-lé, fel sem tűnne, hogy alig 4-5 km-re mi is történt tegnap este.

Felpakolva indulok haza. Ugyanazon az oldalon, mint idefelé. Ittmár felmértem, hova feküdnék le, ha felsüvöltenének a szirénák,legalább ezen nem kell majd gondolkodni azon a pár méteren, amitotthonig meg kell tenni.

Az egyetem Facebook oldalán reggel nyilvánosságra hozták akampusz óvóhelyeinek térképét, ez még jól jöhet jövő héten. Szom-batra 120 déli családot látnak vendégül, szép kezdeményezés.

A helyi közszolgálati médiaszolgáltató speciális szombati rádió-csatornát indított, amelyen csak vész esetén sugároznak majdadást, különben csend lesz rajta.

A legfrissebb hírek:– A televíziók élőben közvetítik, a szinte szünet nélkül hulló és

elfogott rakéták robbanásait, becsapódásait Szderotból, Ashdod-ból és a környező településekről.

– Az egyiptomi elnök váratlanul korábban befejezte baráti látoga-tását Gázában, mivel a folyamatos Dél-Izraelt érő rakétaeső miatt azizraeli hadsereg sem maradt tétlen (ezt később a hadsereg cáfolta).

– A szárazföldi csapatok Gáza körül gyülekeznek, 16 000 tarta-lékost hívtak be.

– Szombat este hadrendbe állítják az ötödik Vaskupola légelhá-rító üteget is az országban.

– Gázából tankelhárító löveggel lőttek egy közvetítőkocsiraEshkol környékén.

– Az egész országban megerősítik a rendőri alakulatokat.– A biztonsági helyzet miatt számos utat lezártak Dél-Izrael-

ben a forgalom elől. �

Folytatjuk.

IZRAEL | ÉLMÉNYEK

PASZTERNÁKANDRÁS

Kék-fehér hétköznapok

2020. SZEPTEMBER | HITKÖZSÉGI HÍRADÓ | 7

8 | HITKÖZSÉGI HÍRADÓ | 2020. SZEPTEMBER

KÓSER KONYHA | HITÉLET

Löwinger Manci szakácskönyvébőlŐszi ünnepek 2020

A légkondicionálók reggel óta működ-nek, az időjárás előrejelzés nem ígér enyhülést. Az ország legdé-libb városában Eilaton 49 fokot mértek. A hírekben azzal vigasz-talnak, hogy az Egyesült Arab Emírségben 50 fok van nappal, ár-nyékban. A napokban Izrael és az Egyesült Arab Emírségek béke-szerződést írnak alá, amely azt jelenti, hogy az itteni turistákminden akadály nélkül utazhatnak oda.

A békeszerződésnek sok fontos következménye van politikai, gaz-dasági és kulturális szempontból. Az izraeliek éveken át el voltakzárva a világtól, nagyon kevesen utaztak külföldre. Mára ez megvál-tozott, sokan évente többször útra kelnek. Sajnos március óta ezszinte lehetetlen, megváltozott a mindennapi életünk. Ha valaki ma-napság Párizsról, Londonról, New Yorkról álmodozik, ezekhez mostúj célokat is hozzáadhat: Abu Dhabit, Dubai-t és más szupermodernemírségi városokat. Lenyűgöző szállodák, bevásárlóközpontok ésmás turisztikai attrakciók várják az utazókat. Sajnos ezek az álmokegyelőre nem teljesíthetők, a Covid-19 továbbra is itt van.

Nemcsak a meleg időjárás miatt maradunk otthon, hanem a sa-ját biztonságunk és egészségünk védelme érdekében. Ilyenkor abevásárlást is másképpen tervezzük, nagyobb mennyiséget ve-szünk, hogy ne kelljen minden nap kimenni a piacra vagy az üz-letekbe. Az éttermeket korlátozásokkal nyitották ki, kevesen ét-keznek házon kívül. Inkább otthon sütnek-főznek. Sokan mostszerették meg a konyhai munkát.

Az őszi ünnepekre mindenkinek van legalább egy különlegesreceptje, amely a családban öröklődött generációról generációra.Ezek nélkül nem ünnep az ünnep. Néha vágyunk valami újra: újízre, illatra.

Most érik a gránátalma. Ez a gyümölcs nagyon egészséges, sokételhez felhasználható: előételként készíthetünk tabulé salátátgránátalmával. A hozzávalók: 1 csésze bulgur vagy kuszkusz, pet-rezselyem, 1 kis vöröshagyma, 1 kemény paradicsom, 1 uborka, 1gránátalma (a magja), citromlé, olívaolaj, só, bors. A bulgurt vagya kuszkuszt forró vízzel leöntjük, megvárjuk, míg a vizet beszív-ja. Az apróra vágott zöldségeket hozzáadjuk és ízesítjük a citrom-mal, olívaolajjal, sóval meg borssal. Óvatosan összekeverjük, a te-tejét a gránátalma magokkal díszítjük.

Gránátalmás húsételHozzávalók: 1,5 kg marhahús, 4 kanál olívaolaj, 3 gránátalma,

1 fürt szőlő, só, bors, rozmaring vagy más kedvelt fűszer. Elkészítés: Az olajba belekeverjük a fűszereket. A húst bevag-

dossuk, megkenjük a fűszeres olajjal. Alufóliába csomagoljuk ésmeleg sütőben 2 órát sütjük. Kinyitjuk a fóliát, hozzáadjuk a sző-lőt meg a gránátalma magokat. Ha szükséges, hozzáadhatunkmég olajat és fűszereket. Nyitott fóliában még 30 percig sütjük.Tálaláskor gyümölcsökkel díszítjük.

Sháná Tová! Boldog új esztendőt kívánok! �

Anaptár szeptembert mutat, de a hőmérő 36 fokon áll. A levegő páratartalma közelít a 80 %-hoz,a falak is öntik a meleget. Nappal majdnem lehetetlen kimenni a házból, a tengerpart is üres.Egyik szomszéd a kapu mellett két tálba vizet tett a kóbor macskáknak, de a meleg miatt még

azokat sem lehet látni. Szerencse, hogy a vizestálak az árnyékban vannak, másképp egy macska se kö-zeledne a forró vízhez.DR. ORNA

MONDSCHEIN

Folytatás a 3. oldalrólAz elmúlt évben is számos iskolai cso-

port, táborozó gyerekcsapat, gyökereiketkereső kül- és belföldiek keresték fel azsinagógát.

Az otthonmaradás időszakában semvoltunk tétlenek. Bár Zoomos és Facebo-okos péntek estéken találkoztunk, együtttanultunk és játszottunk a virtuális Sha-lom klubban, oktatási sorozatokhoz csat-lakoztunk, valami mégis hiányzik. A Wal-lenstein Zoltán terem nevetéssel teliegyedi hangulata, a közösen ropogtatottpészachi macesz, az együtt elfogyasztottfinom kóser falatok.

Egy állandó dolog maradt még azonban,az iroda hol interneten keresztüli, holszemélyes működése mellett. Ez közössé-günk újságja a Hitközségi Híradó. 291

szám, 291 hónap óta köt bennünket össze,tájékoztat nyomtatva vagy elektroniku-san, emlékeztet, oktat, irányt mutat, szó-rakoztat itt helyben, a szűkebb és a tágabbrégióban. Most van itt az idő, hogy leírjuka még le nem írt történeteket, hogy előke-ressük a lassan megsárguló fotókat, hogymegőrizzük a Vészkorszak után, hitből ésreményből újjászervezett komáromi zsi-dó közösség mindennapjainak apró mo-zaikjait. Ragadjunk billentyűzetet, szer-kesszük együtt az újságot, hogy akkor,amikor újra személyesen, félelem nélkültölthetjük meg a Menház helyiségeit, elő-keresve egy-egy lapszámot már csaknosztalgiázva gondolhassunk visszaezekre a mostani nehéz napokra. Ha1945-ben volt erő, élni akarás a közösség-ben, most sem csüggedhetünk 2020-ban.

Emlékezzünk meg ma azokról is, akik2019 júniusa óta távoztak közülünk, amígés amikor tehették sosem hiányozhattakközülünk, követték sorsunkat, közösségiéletünket a Hitközségi Híradó hasábjain:Deutsch Vali néni Érsekújvárból, Kohn Gá-borné és Breuer Reuven Budapestről, Smu-el Navon Bnei Brakból.

Jó lenne azt mondani, hogy 2021 júniu-sában újra hagyományosan találkozunk atemetőben, majd a Menházban, egy évmúlva ismét teljes pompájában ünnepel-hetünk a Zsidó Kultúra Európai Napján, denehéz most erre ígéretet tenni.

Az előttünk álló őszi ünnepeken fohász-kodjunk azért, hogy mindannyian az életkönyvébe íratassunk be az 5781. zsinagógaiesztendőben. �

4 | SPRAVODAJCA | SEPTEMBER 2020

KOMUNITA | ŽIDOVSTVO

Vážení spomínajúci! Dámy a páni!Vyššie uvedené riadky – pôvodne uve-

rejnené na stránkach Komárňanskýchlistov vydaných 5. júna 1944 – si môžemeprečítať v katalógu spomienkovej výstavyMúzea Györgya Klapku, usporiadanejpred niekoľkými rokmi. Text pokračujenasledovne: „Avšak toto opatrenie sa vpodstate priečilo duchu nariadenia, pre-tože podľa nariadenia nemalo byť ozna-čené miesto, kde Židia bývať nemôžu, alemiesto, kde bývať môžu. Opatrenie pri-mátora preto vyššie úrady neschválili anariadili vytvorenie geta. Tento týždeň satak aj stalo.”

Do ôsmej hodiny večera dňa 1. júna1944 sa museli – aj inžinieri a lekári –presťahovať na územie ohraničené uli-cami Úsvitovou, Eötvösovou a BiskupaKirálya. Stojíme tu teraz, 76 rokov po tý-chto udalostiach v záhrade Menházu –na území bývalého geta – alebo sleduje-me diania tohoročného Dňa martýrov nainternete.

Židovské komunity a vzdelávacie zaria-denia už celé desaťročia pracujú na tom,ako dokážeme v budúcnosti spomínať nahrozné časy šoa v časoch, keď už preživšínebudú medzi nami. Ich osobné príbehybudú k dispozícii len na počítačoch, prí-padne v knihách. Takmer nikto z nás nieje pripravený spomínať na udalosti spred70-80 rokov tak, že sa nestretnemeosobne, starší sa vyberajú na podujatie nacintoríne s obavami, niet možnosti vypo-čuť si na jednom mieste naživo príbehyodovzdávané ďalej tými, ktorí sa narodiliuž po vojne.

Počas uplynulých mesiacov mnohí pí-sali o tom, že sa nepatrí porovnávať sú-časnú situáciu s obdobím holokaustu. Na-priek tomu sa nám v mysliach vynorí my-šlienka, že aj v 30-tych, 40-tych rokochminulého storočia sa pred najhroznejšímobdobím našich dejín konala jedna po-

sledná spoločná sviatočná modlitba, pu-rimová oslava, bar alebo bat micva vmiestnych synagógach, kultúrnych sá-lach, že vždy bol jeden predchádzajúcideň, keď členovia komárňanskej obce eš-te zašli do svojho obchodu s rozličnýmtovarom, zastavili sa na Klapkovom ná-mestí prehodiť pár slov so známymi. Po-tom pekne pomaly, alebo možno náhle,sa všetko zmenilo. Veľké rodinné obedy,bris, sobáš, spoločný výlet, prechádzka nabrehu Dunaja či Váhu dostali iný zmysel,osobitný význam.

Stojíme tu v Menháze, ktorý počasuplynulých rokov opeknel. Po zapálenísviečok pod pamätnou tabuľou v synagó-ge by sme si radi sadli v Klube šalom, po-rozprávali sa, s radosťou by sme objalitých, čo prišli medzi nás zblízka či z väč-šej diaľky. Dnes to nemôžeme urobiť –meniace sa nariadenia, otvárajúce sa auzatvárajúce sa hranice, pravidlá na do-držiavanie vzdialeností sa nás snažiaochrániť pre koronavírusom. Pred niekoľ-kými mesiacmi sme si zmysleli a niekoľ-

kými kliknutiami zakúpili letenku doIzraela, a už na druhý deň, alebo nasledu-júci víkend či o niekoľko týždňov sme stá-li pri Múre nárekov vo Svätej zemi.

Ktovie kedy to budeme môcť urobiťznova? Ohýbame sa pod ťarchou každo-denných otázok. Môžeme si nahovárať, žeo niekoľko mesiacov, po polroku… alepodľa súčasného stavu vedy by bolo pred-časné robiť takéto vyhlásenia.

V týchto neistých hodinách nám môžedodať silu nádej a viera. Rovnako, ako ži-la nádej v dave zahnaného do geta, v mat-kách, deťoch a starých rodičoch umiest-nených v pevnostiach, v ženách a mužochnahnaných do vagónov, v ľuďoch odveze-ných do Osvienčimu a do pracovnej služ-by, že prežijú, bude lepšie, vrátia sa do-mov a začnú odznova. Ak nie zajtra, takpozajtra, či na budúci týždeň.

V príhovoroch, ktoré v posledných ro-koch odznievajú pri príležitosti Dňa mar-týrov sa okrem úcty k obetiam a preživ-ším holokaustu a tým, ktorí našim súve-rencom pomáhali, objavuje aj rekapitulá-cia. Hovoríme o tom, čo všetko sa v uply-nulom roku stalo, akými podujatiami smedali svetu vedieť, že žijú ešte Židia v tom-to regióne, v tomto meste. Vlaňajšie je-senné výlety do Budapešti a DunajskejStredy, spoločne strávené Vysoké sviatky,spoločná Chanuka, Deň holokaustu OSN vjanuári, otvorenie výstavy Makabi – totovšetko dostáva teraz iný význam. �

Neskorá spomienka na mieste bývalého geta – 1. časť

VKomárne to začalo tak, že nebude osobitné geto. Na návrhposudkovej komisie vymenovanej mestským zhromažde-ním primátor rozhodol, že nevymedzí geto, ale označil uli-

ce, v ktorých nemôžu bývať Židia a Židov, ktorí v týchto uliciachbývali, zaviazal, aby sa zo zakázaných ulíc do troch dní vysťaho-vali. V prípade lekárov a inžinierov však urobil z verejného záuj-mu výnimku. Toto presťahovanie sa tak, ako bolo určené, aj v ur-čenej lehote uskutočnilo.

ANDRÁSPASZTERNÁK

KOMUNITA | ŽIDOVSTVO

SEPTEMBER 2020 | SPRAVODAJCA | 3

Matúš Zelieska Matúš Zelieska sa narodil 21. júna 1999 v

Leviciach. V rodnom meste zmaturoval vroku 2018, potom študoval biochémiu nabratislavskej univerzite. Jeho záujem o ži-dovskú obec regiónu vzbudili rozprávaniastarého otca pochádzajúceho z obce Vozo-kany, ktorý často spomínal svojho kama-ráta Ďuriho, syna židovského obchodníka.

Matúš sa ako šestnásťročný začal učiťhebrejsky a skúmal históriu jedinej židov-skej rodiny obce. V tejto súvislosti spolu-pracoval s Ľudovítom Hládekom, správcomžidovského cintorína v Zlatých Moravciach,ktorý zostavil malú dokumentárnu výstavuo vymiznutej židovskej komunite mesteč-ka. Neskôr úspešne spolupracoval s genea-logickým inštitútom v Londýne.

V roku 2018 po návrate z Izraela začalspolupracovať so Štefanom Šebom, prevá-dzkovateľom Židovského múzea v Tekov-ských Lužanoch a správcom dvoch cintorí-nov obce. Na jeho žiadosť vypracoval pro-jekt rekonštrukcie múzea. Projekt však ne-bol úspešný. Následne založil občianskezdruženie GENIZA so sídlom v Leviciach.Jeho cieľom je zachovanie židovského de-dičstva regiónu. Stal sa predsedom združe-nia, a za svoju činnosť dostal od Židovské-ho múzea v Bratislave ďakovný list.

V roku 2019 Matúš Zelieska založil vZlatých Moravciach neziskovú organizá-ciu Shalom. Jej aktivity sú zamerané nadokumentáciu zabudnutých židovskýchobcí regiónu a preklad hebrejských textovnáhrobných kameňov.

Dokončuje monografiu židovskej komu-nity v Hronskom Beňadiku, pracuje na re-konštrukcii múzea v Tekovských Lužanocha zmapovaní cintorínov okolitých obcí.

Plánuje realizáciu projektu PTIL, kto-rého cieľom je podpora nespravodlivobojkotovaných júdejských a samaritskýchžidovských podnikateľov, ktorých kvalit-né výrobky môžu byť základom prvej kó-šer predajne Jerimoth na Slovensku.

Matúšovi Zelieskovi za jeho mnoho-strannú činnosť navrhuje udeliť cenu Ke-hila Erzsébet Saláti, naša čitateľka z Levíc.

Dóra MiklósMaturovala na Gymnáziu Sándora

Scheibera. Diplom zo sociológie získalana Univerzite Loránda Eötvösa v Buda-pešti. Už celé roky sa hĺbkovo venuje ži-dovskej vede, popri štúdiách zameranýchna túto tému pôsobí ako organizátorka vrôznych židovských organizáciách, vy-učuje deti, hebrejčinu, náboženstvo, or-ganizuje prednáška a sama prednáša, za-ložila internetovú stránku žblog. Počaskarantény v pandemickom období pre-zentovala na povrchu zoom desaťdielnyseriál pod názvom Židovstvo od počiat-kov. Jej prednášky sledovali mnohí aj znášho mesta a regiónu, a získané poznat-ky testovali formou kvízu. Veríme, že najeseň sa dočkáme aj pokračovania.

Židovská náboženská obec v Komárnenavrhuje Dóre Miklós udeliť cenu Kehila zajej obetavú prácu a zásluhy v oblasti zacho-vávania tradícií a rozširovania poznatkov.

József GazdagNarodil sa v roku 1977 v Košiciach. Pô-

sobil a športový redaktor denníka Új Szó,neskôr ako redaktor a moderátor maďar-ského vysielania rádia Pátria.

Vo vydavateľstve Kalligram vyšlo nie-koľko jeho románov. Jeho práca bola od-

menená literárnymi cenami Sándora Bró-dyho a Imre Madácha, a získal štipen-dium Zsigmonda Móricza.

V poslednom období sa József Gazdagzhostil otvárania diskusií na tabuizovanétémy. Tieto námety sa objavujú vo vysielaníKultúrneho salóna, ktorý rediguje i mode-ruje. Už viac ako dva roky sa snaží poslu-cháčom rozhlasu priblížiť literárne diela ve-nované tematike holokaustu. Redigovalrozpravu o živote Jenő Rejtőho, počas nie-koľkých týždňov interpretoval úryvky zDenníka Sándora Máraiho. Predstavil svo-jim poslucháčom diela Gábora Zoltána Or-gia a Susedia-Orgia. V nedeľu predpoludnímv rámci Kultúrneho salónu postupne od-znieva román Antala Szerba Cesta za me-sačného svitu v podaní herca Jánosa Kulku.

Dielo Józsefa Gazdaga a jeho čestné vy-stupovanie proti rasovej nenávisti, antise-mitizmu a iným názorom ohrozujúcim ve-rejnú mienku je príkladné a robí ho hod-ným ceny Kehila.

Cenu mu navrhol udeliť dr. Tomáš No-vák, člen vedenia našej obce.

Katalin VerbóObchodníčka s krmivom, ktorá je v sú-

časnosti už dôchodkyňou. Počas svojejpráce sa stretávala s mnohými ľuďmi, avždy sa smelo postavila proti akémukoľ-vek prejavu rasizmu a antisemitizmu.

Uznanie ľudí si získala vďaka úsiliu vy-naloženému na zachovávanie baníckychtradícií mesta Tatabánya a organizovaniukomunít venujúcich sa miestnej histórii.Je vynikajúcou spoločenskou osobou, najej prácu sa môžeme vždy spoľahnúť.

Históriu, súčasnosť i budúcnosť Žido-vstva považuje za svoju srdcovú záležitosť.Pravidelne sa zúčastňuje na organizovaníspomienkových podujatí holokaustu.

Je členkou predsedníctva Združenia ma-ďarsko-izraelského priateľstva HannySzenes, aktívne sa zúčastňuje na organi-zovaní a realizácii rôznych podujatí. �

Cena Kehila 2020

Židovská náboženská obec v Komárne od jesene 2018 zjednotila ceny KEHILA aKEHILA-CHAVER, a odovzdáva ceny KEHILA tým, ktorí urobili mnoho pre ži-dovské náboženské obce regiónu. Laureáti tohto roka sú:

Pokračovanie zo strany 1.Nechýbalo ani odovzdanie cien Kehila. Miestna nábožens-

ká obec od roku 2003 týmto uznaním oceňuje prácu každého,kto vykonáva dôležité poslanie v oblasti zachovávania židov-skej kultúry, tradícií a pamiatky zaniknutých obcí. V roku2020 cenu Kehila dostali: Matúš Zelieska (Levice – zachová-vanie pamiatky zničených židovských komunít), Dóra Miklós(Budapešť – organizovanie online vzdelávacích programov),József Gazdag (Komárno – za príkladný odpor proti rasovejnenávisti a antisemitizmu) a Katalin Verbó (Tatabánya – za

činnosť vykonávanú v Združení maďarsko-izraelského pria-teľstva Hanny Szenes).

Na záver hlavný organizátor Tamás Paszternák a Dóra Miklóspredstavili speváčku Judit Klein, vďaka ktorej zazneli židovskémelódie naživo z Budapešti. Spolu s formáciou Haverim pripravi-la pre účastníkov veselý program. Obecenstvo – každý doma – siznáme melódie pohmkávalo spolu s umelcami.

Vďaka patrí každému, kto sa podieľal na organizovaní poduja-tia, a aj tým ktorí sah o zúčastnili! Stretnime sa čo najskôr aj osob-ne v Menháze! �

MOZAIKA | SPRÁVY

2 | SPRAVODAJCA | SEPTEMBER 2020

Náboženskú obec, vydávanie Spravo-dajcu a Klub Šalom podporili anonymnídarcovia. Ďakujeme!

�Budapeštianska rodina Hazai si už vi-

ackrát chcela počas návštevy nášhomesta pozrieť synagógu. Teraz sa im topodarilo aj napriek tomu, že si nedo-hodli termín – stretli sme sa s nimi ná-hodou pred budovou.

�Reportér týždenníka Dela János Bárá-

ny pripravil v rámci série Rozprávajúcebudovy obsiahlu reportáž o Menháze amikve. S autorom článku sa o židov-ských pamiatkach rozprával Zoltán Kol-lár a Anton Pasternák.

�Riaditeľ Jókaiho divadla v Komárne

pozval na rozhovor Antona Pasternáka aZoltána Kollára v súvislosti s tým, žedruhou premiérou novej divadelnej se-zóny bude hra Tadeusa SlobodzianekaNaša trieda. K uvedeniu diela, ktoréhotémou je holokaust, žiadal pán riaditeľpomoc našej komunity.

�Ďakujeme našim čitateľom Erzsébet

Salátiovej, Zoltánovi Izsákovi a dr. Ta-másovi Novákovi, že reagovali na našuvýzvu a navrhli osoby na udelenie cenyKehila. Veríme, že pandémia nezabrániosobnému odovzdaniu cien.

Nástenkakrátke správy

Vážení čitatelia! Prosíme Vás, aby ste podľa Vašich možností podporovali programyŽNO v Komárne, ako aj vydávanie Spravodaja, údržbu budov a obnovu cintorína.

Poukázanie peňazí z územia SR:26384962/0900 – Slovenská sporiteľňa vagy10103804/5200 – OTP Slovakia

Poukázanie peňazí zo zahraničia:Adresa: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501 Komárno, SlovakiaIBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXAdresa banky: Slovenská sporiteľňa, Palatínova 33, 94501 KomárnoaleboIBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXAdresa banky: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

Žiadame Vašu podporu

Spravodaj – mesaèník ŽNO v Komárne, založené v roku 5756. (1996), šéfredaktor: Tamás Paszternák (tamas.paszternak@menhaz.sk),András Paszternák (andras.paszternak@menhaz.sk), spolupracovníci: Judit Haas, Mgr. Ferenc Piczek, grafická úprava: Richard Saláth,jazyková korektúra: Zsuzsanna Paszternákné Kertész (Komárno), Katarína Potoková (Nitra), tlaè: Nec-arte Kft., Komárno, adresa ŽNO:Židovská náboženská obec, Eötvösa 15, 945 01 Komárno, Slovakia, tel.: 00421/35/7731-224, e-mail: kile@menhaz.sk, tel.:/fax: 00421/35/7725-355.Regisztračné číslo: EV 3424/09. ISSN 1337-091x. IČO: 34073400. Periodikum je nepredajné.

� „Pôvodný objekt židovského starobinca, ktorý bol postavený v roku 1896, dnesslúži miestnej židovskej obci ako komunitné centrum. Vstup do komplexu s ne-ogotickou tehlovou fasádou je na nároží. V severnej časti zadného traktu sa na-chádza synagóga, architektonicky zdôraznená vysokou štítovou strechou, roz-etovým oknom a vstupným portálom. Interiér súčasnej modlitebne tvorí jedno-duchý priestor zaklenutý valenou klenbou s pôvodným mobiliárom a pôsobivouneogotickou výzdobou. Zaujímavým výtvarným detailom sú ozdobné kovové tiah-lá vysokej remeselnej kvality. Návštevníci by nemali zabudnúť na prehliadku ex-pozície dejín komárňanskej židovskej komunity, ktorá sa nachádza v priestorochnáboženskej obce.” Zdroj: www.slovak-jewish-heritage.org, foto: János Bárány

Komunitná mozaika - fotografie z minulosti našej obce -

h́ ́ b

SEPTEMBER 2020 – AV-ELUL 5780. MESAČNÍK žNO V KOMÁRNE XVIII. ROČNÍK 9. REG. ČÍSLO, 292. ČÍSLO

SPRAVODAJCAProgramy na internete Myšlienky

redaktora

Po trochu smut-ných, negatív-nych myšlien-

k a c h r e d a k t o r a zuplynulých mesiacovsa teraz vynasnažímb y ť p o z i t í v n e j š í .Úvodné vety jesen-ného čísla nášho periodika píšem vnedeľu, 13. septembra. Napriek to-mu, že sa v Menháze naďalej nemô-žeme schádzať, slovensko-maďars-ká hranica je zväčša zatvorená a vBudapešti neotvoria synagógy svojebrány ani na vysoké sviatky, priná-ša aj toto obdobie veselšie správy.Online židovské podujatia sa roz-behli naplno. Majú si z čoho vyberaťvšetci tí, ktorí chcú sledovať koncer-ty, diskusie, prednášky, zúčastňovaťsa pracovných dielní na zoom-e,prežívať spoločne s ďaleko žijúcimipriateľmi a príbuznými zážitky spo-jené s našimi tradíciami a kultúrou.Strácajú sa hranice a kontinenty.Niekoľkými kliknutiami môžemetancovať hóru, variť izraelské jedlá,robiť pokusy, počúvať úryvky z na-šich prastarých textov. Môžeme sazapojiť do Judafestu Bálintovho do-mu, zúčastniť sa na bratislavských,pražských či izraelských poduja-tiach. Osobné zväzky nahradia novépriateľstvá cez internet, vzrušenesledujeme zábery kamier na obra-zovke. Takto teda začíname židov-ský rok 5781, nech sme všetci zapí-saní do knihy života! �

ANDRÁSPASZTERNÁK

� Neboli sme nečinní ani v čase, keď sme museli zostávať doma. Napriek tomu, žesme sa v piatok večer stretávali na zoome a facebooku, spoločne sme sa učili, hra-li, vo virtuálnom Klube šalom sme sa zapojili do vzdelávacích kurzov, niečo námchýba... (strana 4.)

Sviatočné vzdelávanie online

Vtomto roku zostala synagóga, žiaľ, zatvorená aj počas našich najväčších sviatkov –naposledy sa tak stalo v období holokaustu. Pred sviatkami sme organizolvali spo-ločné online vzdelávanie na ZOOM-e pod vedením dr. Istvána Balogha. Viac v októ-

brovom čísle Spravodajcu. �

Európsky deň židovskej kultúryv Komárne

Pokračujúc v tradíciách uplynulých desaťročí sa Židovská náboženská obec v Ko-márne aj v tomto roku zapojila do medzinárodnej siete podujatí pri príležitosti Eu-rópskeho dňa židovskej kultúry. Dňa 6. septembra účastníci podujatia žijúci v Au-

strálii, Izraeli, Švajčiarsku, Rakúsku, Maďarsku a Slovensku – sa vzhľadom na pande-mickú situáciu – nestretli v záhrade Menházu, ale na internete.

Prvá časť popoludnia bola venovaná Dňu martýrov, ktorý sa v tomto roku v júni neko-nal. Na obete holokaustu z Komárna a okolia spomínal hlavný rabín István Darvas a hlav-ný kantor Immánuel Zucker. Programový koordinátor Židovskej náboženskej obce v Ko-márne András Paszternák hovoril o podmienkach vytvorenia miestneho geta, o ťažkos-tiach pietneho aktu sprostredkovaného cez internet a o komunitnom živote, ktorý odmarca mnohým chýba.

O blížiacich sa židovských sviatkoch prednášala šéfredaktorka Zsblog-u Dóra Miklós.Záujemcovia si vypočuli informácie o pôvode, zvykoch a praktických radách spojených soslavami židovského nového roka a Dňa zmierenia. Tlmočenie do slovenského jazyka vy-konávala Magda Vadász.

Pokračovanie na strane 3.