Szerkesztőigondolatok

h́ ́ b

2019. DECEMBER – CHESVÁN-KISZLÉV 5780. A KOMÁROMI ZSIDÓ HITKÖZSÉG LAPJA XVII. REG. ÉVF. 12. SZÁM, 283. SZÁM

HITKÖZSÉGI HÍRADÓ

Beteglátogatóbanjárunk a buda-pesti MAZSI-

HISZ Szeretetkórház-ban bátyámmal azAmerikai úton, péntekdélután van. Mielőtthaza indulnánk, beté-rünk a helyi imaterembe. Lassan gyü-lekezik a közösség, az imára jövő/ho-zott betegek, s néhány környékbeli.Befut a rabbi is, közösen fogadjuk azünnepet. Sok zsinagógában jártammár, de ez most egészen különleges.Azt is mondhatnám, megrázó. A hit, ahagyományokhoz való ragaszkodásszinte tapintható. Mintha az imaminden szavának különös súlya len-ne itt, a kórház falai között. Amikorelőttem pár méterre az állva mondottrésznél, az egyik bácsi minden erejétösszeszedve próbál felállni a kerek-esszékéből, sajnos kevés sikerrel,szinte megszakad az ember szíve. Ahatása alá kerülök az ezekben a per-cekben átélteknek, miközben a részt-vevők hitvitát folytatnak egy másikimarészlet tekintetében. Lehet, addigkéne többet járnom a tanulás házába,amíg odavisz a két lábam? – meren-gek a valláshoz kötődő viszonyomról.Hallgattassanak meg az imák, múlja-nak el a fájdalmak, s adja az Ö´való,hogy mindenki még nagyon sokáigeljöhessen a kabalat sabatra a gyó-gyító intézmény ódon falai között,vagy inkább odahaza! �

Tótkomlóstól Komáromig

� „Immáron kilencedik alkalommal tölthettem együtt a nagyünnepi időszakot a ko-máromi hitközség tagjaival, jólesik, hogy minden évben számítanak rám. A zsinagó-gában és a díszteremben a megjelentek többségét már régi ismerősként üdvözölhe-tem...“ A teljes interjúnk Balogh Istvánnal lapunk 3. oldalán olvasható.

Chanuka Komárombana Pressburger Klezmber Banddel

AKomáromi Zsidó Hitközség idei chanukai ünnepségét 2019. december 22-én,vasárnap 14:30-kor tartjuk a Menházban. Az első gyertyagyújtásra a gyerme-keket és a felnőtteket egyaránt várjuk. Fellép a Pressburger Klezmber Band.

A belépés díjtalan. A program Bethlen Gábor Alapkezelő, Komárom városa a JHF, aJCD, JDC, az EZRA Alapítvány és a Kisebbségi Kulturális Alap támogatásával valósulmeg. Ünnepeljenek Önök is velünk! �

PASZTERNÁKANDRÁS

A KZSH kiemelt programjaia 2020. évben

ENSZ Holokauszt Emléknap és Tu Bi Svat – 2020. január 26., vasárnapPurim – 2020. március 10., keddSzéder este – 2020. április 8., szerdaKomáromi Napok – Jom Haazmaut - 2020. április 29., szerdaMártírnap – 2020. június 7., vasárnap Zsidó Kultúra Európai Napja – 2020. augusztus 30., vasárnapErev Rosh Hasanah – 2020. szeptember 18., péntekRosh Hasanah I. napja – 2020. szeptember 19., szombat Kol Nidré – 2020. szeptember 27., vasárnapJom Kippur – 2020. szeptember 28., hétfő Szukkot – 2020. október 5-8., közöttChanuka – 2020. december 13., vasárnap

2 | HITKÖZSÉGI HÍRADÓ | 2019. DECEMBER

KÖZÖSSÉG | HÍREK

Ked ves Ol va sónk! Kér jük, le he tő sé ge sze rint tá mo gas sa a Ko má ro mi Zsi dó Hit köz -ség prog ram ja it, a HH meg je le né sét, épü le te ink, te me tőnk fel újí tá sát.

Bel föl di át uta lás Szlo vá ki á ból:26384962/0900 – Slovenská sporiteľňa vagy10103804/5200 – OTP SlovakiaNem zet kö zi át uta lás kül föld ről:Cí m: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501 Komárno, SlovakiaIBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXBa kunk cí me: Slovenská sporiteľňa, Palatínova 33, 94501 KomárnovagyIBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXBan kunk cí me: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

A HH-t, a KZSH-t és a Shalom klubottámogatták: Franz Schmidek (Bécs) ésanonimitásukat kérő adományozók.Köszönjük!

�Téli szünet: a KZSH irodája 2019. dec-

ember 23-tól 2020. január 6-ig zárva tart.Sürgős ügyekben a kile@menhaz.sk cí-men vagyunk elérhetők.

�Megkezdődött 2019. évi pályázataink

elszámolása és folytatódott a 2020-raszóló pályázatok benyújtása.

�A programokra vonatkozó javaslatai-

kat továbbra is várjuk elérhetőségeinken.

Hitközségi Híradó – a Komáromi Zsidó Hitközség lapja, alapítva 5756-ban (1996), fõszer kesztõ: Paszternák Tamás (tamas.paszternak@menhaz.sk),Paszternák András (andras.paszternak@menhaz.sk), munkatársak: Haas Judit, Mgr. Piczek Ferenc, tördelõszerkesztõ: Saláth Richárd,olvasószerkesztõ: Paszternákné Kertész Zsuzsanna (Komárom), Katarína Potoková (Nitra), nyomtatás: Nec-arte Kft., Komárom,a KZSH címe: Židovská náboženská obec, Eötvösa 15, 945 01 Komárno, Slovakia, tel.: 00421/35/7731-224, e-mail: kile@menhaz.sk,tel.:/fax: 00421/35/7725-355. Regisztrációs szám: EV 3424/09. ISSN 1337-091x. IČO: 34073400. Alapítva 5756-ban. Lapunk Önnek készült,kérjük ne dobja el!

Kérjük a támogatását!

Támogatóink / naši sponzori:

Fa li új ságrö vid hí rek

� A Menházat és a zsinagógát ábrázoló felvétel az 1980-as években készült egyaz épület állapotát felmérő átfogó tervdokumentáció részeként. A komáromiMenház 1896-ban épült, mint idős zsidó polgárok otthona, menhelye. Az „L”alaprajzú épület sarokházként áll, főbejárata az utcasarokról nyílik. Földszin-tes, eklektikus stílusú épület, számos neogót elemmel. Homlokzata vakolatlan„szappantéglából” épült. Az épületben, az északi szárny hátsó traktusában egyzsinagógát is emeltek. Fennmaradt a zsinagóga eredeti bútorzata, padokkal, tó-raszekrénnyel, olvasó állvánnyal. Az épület, amely ma Komárom zsidóságánakvallási és kulturális központjaként működik, része a Szlovákia zsidó örökségétbemutató kulturális útnak.

Közösségi mozaik - kép(ek) a hitközség múltjából -

„Realizované s finančnou podporou Fondu na podporu kultúrynárodnostných menšín“

ChanukaGyőrben

Agyőri zsidó közösség december29-én 15-18 óráig tartja hagyomá-nyos Chanukai ünnepségét, az Öt

Templom Fesztivál keretén belül, melyreszeretettel meghívja a határon túli közös-ségeket is.

A rendezvényen közreműködnek: TothaPéter Joel, győri főrabbi, Dévényi Dávid,kántor és az Aborder Klezmer Band. Arészvétel ingyenes, de előzetes regisztrá-cióhoz kötött a info@ottemplom.hu ema-il címen. �

-p-

2019. DECEMBER | HITKÖZSÉGI HÍRADÓ | 3

KÖZÖSSÉG | INTERJÚ

Balogh István vagyok, 1986-ban szü-lettem, a dél-békési Tótkomlósról szár-mazom. Kétnyelvű közegben nőttem fel,szlovák-magyar két tanítási nyelvű álta-lános iskolába jártam, ez is hozzájárultahhoz, hogy Komáromban kezdettől fog-va otthon érezhettem magam. Családom-ban gyerekkoromtól kezdve sok pedagó-gus vett körül, ez is inspirált abban, hogyaz érettségi után az OR-ZSE judaisztikatanári szakára jelentkezzek. Idén épp tízéve, 2009 óta a Scheiber Sándor Gimná-ziumban, 2013 óta pedig a Rabbiképzőbenis tanítok. Bár az életem nagyobbik részeBudapesthez köt, igyekszem hazajárniKomlósra és Békéscsabára is, mert az ot-tani hitközséghez tartozom, fontos szá-momra, hogy amiben csak tudom, segít-sem a békési zsidó közösséget.

Mit jelentett számodra ez az elisme-rés? Milyen érzésekkel térsz vissza idő-ről-időre a komáromi közösség őszinagyünnepeire, Széder-estjeire és egyébrendezvényeire?

Immáron kilencedik alkalommal tölt-hettem együtt a nagyünnepi időszakot akomáromi hitközség tagjaival, jólesik,hogy minden évben számítanak rám. Azsinagógában és a díszteremben a megje-lentek többségét már régi ismerőskéntüdvözölhetem, úgy érzem, hogy az évekalatt kialakult közöttünk egy meghittkapcsolat, újévi otthonommá vált a ko-máromi zsinagóga és a kile. Ezért is nagymegtiszteltetés számomra a kitüntetés,büszke vagyok arra, hogy Kehila-díjaslettem, igyekszem a jövőben is megfelelniennek az elismerésnek!

Nemrégiben védted meg PhD érteke-zésedet az Országos Rabbiképző - ZsidóEgyetem doktori iskolájában, mely té-mára fókuszáltál kutatásaid során?

A témám a XVIII. századi magyarorszá-gi zsidó sírkövek voltak. A témaválasztás-ban és a disszertáció megformálásábannagy segítséget kaptam a konzulenseim-től, Dr. Bányai Viktória tanárnőtől és Dr.Oláh János tanár úrtól. Vidékiként koránszembesültem az egykor kiterjedt, majd a

holokauszt során megsemmisült zsidóközösségrendszer épített örökségénekmáig is tartó, folyamatos pusztulásával.Mindig foglalkoztatott az, hogy mit lehettenni ennek a hatalmas örökségnek amegőrzéséért, emiatt döntöttünk amel-lett, hogy a legkorábbi, veszélyeztetett,fokozatosan eltűnő, legkorábbi magyar-országi zsidó funerális emlékanyagot do-kumentáljam és vizsgáljam. A kutatás so-rán ötven temetőt jártam végig, több,mint ötszáz sírkövet írtam le. A dokumen-tálás és az írás nyolc évig tartott, nagymunka és nagy élmény volt. Izgalmas do-log korábban nem felismert regionálisvagy nemzetközi összefüggéseket észre-venni, különleges feliratokat, motívumo-kat rögzíteni, amelyek új megvilágításbahelyezik az eddigi eredményeket.

Egészen fiatalon kezdted el feltárni aBékés megyei zsidóság múltjának elfele-dett történetét, könyveket írtál, előadáso-kat tartottál. Akad olyan terület a témánbelül, amely rajta van az elvégzendő fel-adatok listáján, de még nem jutott rá idő?

Eddigi kutatásaim legnagyobb eredmé-nyének a Békés megyei zsidóság mártírja-inak emléket állító emlékfalat tartom. Acsabai hitközség erőfeszítései nyomán ké-szülhetett el a fal, ami önmagában is kü-lönleges. Nem ismerek még egy olyan me-gyét, ahol egyetlen épített alkotáson - ese-tünkben a temetőt körülvevő emlékfalon -látható a megye összes mártírjának nevetelepülésenként. Ennek az emlékműnek abefejezése egy fontos adósságunk. Van egyjókora fotó- és dokumentumgyűjtemé-nyem, a Békés megyei zsidóság hagyatéka,ez nem maradhat örökké a fiókomban. Azépített örökség digitális reprezentációjá-ban is nagy lehetőségeket és feladatokatlátok - ezzel kapcsolatban is vannak terve-im csabai vonatkozásban.

Középiskolai, egyetemi oktatóként mi-ként látod a magyarországi zsidó fiatalokhozzáállását a közösségük múltjához? 10-15 év múlva lesznek köztük olyanok, akikfellapozzák a helytörténeti írásaidat?

A közösséghez tartozás igénye megvan

a zsidó fiatalokban, és azt tapasztalom,hogy a különböző árnyalatokat képviselőközösségek, zsinagógák, szervezetek isegyre innovatívabban törekszenek amegszólításukra. Sok lelkes, tehetséges, azsidóságához különböző formában ra-gaszkodó diákot tanítok évről évre, ez en-gem optimizmussal tölt el. Egyre erősö-dik az örökségorientált szemlélet. Szar-vason nagy hagyománya van a múltkuta-tó napoknak, a gimnáziumban tapaszta-lom, hogy az ennek nyomán kialakuló fo-gékonyságra már lehet építeni. Emellettvirágkorukat élik a fiataloknak is szóló,általuk is kedvelt tematikus séták példáula pesti zsidónegyedben, ezek azt jelzik,hogy van értelme a kutatásnak, csak megkell találni azokat a formákat, amelyekenkeresztül a mai generációkat meg tudjukszólítani.

Lapunk hasábjain rendszeresen közöl-jük a komáromi zsinagógában elhangzóünnepköszöntő beszédeidet, tanításai-dat, mennyire kihívás folyamatosan újüzeneteket találni a XXI. századi közös-ségek tagjainak?

Ros Hasana és Jom Kipur a zsinagógaiünnepeink két legfelemelőbb, mély em-beri érzésekkel telített alkalma. Az éle-tünkkel, a döntéseinkkel, az idő múlásá-val kell számot vetnünk, átgondoljuk amúltat és közben a jövőbe tekintünk.Sokfélék vagyunk, különböző a viszo-nyunk a hagyományokhoz, ezért is szere-tem az előadásaimat midrásokkal, ver-sekkel és prózával illusztrálni. Figyelek aközösség tagjainak visszajelzéseire, kí-váncsi vagyok a benyomásaikra. A magamlehetőségeivel igyekszem hozzájárulniahhoz, hogy mindenki, aki eljön ilyenkora zsinagógába amellett, hogy megismeri,át is érezze ezeknek a különleges napok-nak a tartalmát, üzenetét, hogy hazavigyemagával az ünnep élményét. �

PA

Tótkomlóstól KomáromigBeszélgetés Balogh Istvánnal

Szeptember 1-jén Kehila-díjban részesültél a komáromi Menházban, gratulá-lunk! Évek óta jelen vagy az közösség életében, kérünk, pár szóban mutatkozzbe a Hitközségi Híradó azon olvasóinak, akik nem ismernek személyesen!

4 | HITKÖZSÉGI HÍRADÓ | 2019. DECEMBER

HITÉLET | INTERJÚ

Emlékszem, amikor hazalátogattunk,mindig kértem nagyszüleimet, hogy me-séljenek gyermekkorukról, a családjukról.Volt egy fiók telis-tele régi fényképekkel,igazi kincsesbánya, most is az orrombanérzem az öreg fotók illatát. Annak ellené-re, hogy sokat meséltek nagyszüleim,utólag kiderült, hogy rengeteg a titok acsaládunkban. Névváltoztatás, örökbefo-gadás, eltitkolt testvér, előző házasság,gyilkosság, stb. Tehát a saját családomtitkainak felderítésével kezdődött min-den, és a múlt értékei iránti vonzalom az-óta is tart, a kutatás szenvedéllyé vált.Először hobbi volt, majd egyre többen,egyre tágabb körben kérték segítségemetcsaládfájuk elkészítéséhez. Akkoriban aversenyszférában dolgoztam, szabad-időmben kutattam. Gyermekeim születé-se óta szépen lassan leépítettem mindenegyéb munkatevékenységet, és a család-kutatásé lett a főszerep. Mellette család-terápiát tanulok.

Miért fontos az embereknek 2019-ben,hogy megismerjék a családjuk múltját,eredetét? Lehet kategorizálni az Önhözfordulókat?

Az elmúlt 2-3 generáció életét a térség-ben gyakran titkok övezik, főként a politi-kai és társadalmi hatások következménye-ként. Most lett középkorú az első olyan ge-neráció, akik már többé-kevésbé egy olyanvilágba születtek, ahol nem cél a múlt el-hallgatása és az igazság megismerésérevágynak. A világ is sokat változott, ma márnem kell eltitkolni egy törvénytelen gyer-meket, válást, örökbefogadást, vagy aszármazást. Azt tapasztalom, hogy az em-berek egy része 40-50 éves korában ki-sebb-nagyobb önismereti folyamatbakezd. Foglalkoztatja őket a múlt, a jövő, agyökerek, az élet értelme. Az előbb emlí-tett, igazság megismerésére vágyó nem-zedék épp ebben az életkorban van, ígymostanában viszonylag népszerűvé vált a

múlttal való szembenézés. És az sem elha-nyagolható, hogy ma már bármilyen in-formációhoz sokkal könnyebb hozzáférni,mint akár 10 évvel ezelőtt.

A hozzám fordulókat egyértelműen kétcsoportra lehet osztani. Az egyik fajtamegkeresés célja általában valamilyenajándék készítése. Nagypapa 90 éves lesz,és nagyon örülne egy családfának. Ilyen-kor a fő motiváció, hogy minél messzebbmenjünk vissza az időben, és annak isnagyon örülnek, ha találunk nemesi szá-lat, híres rokont.

A másik fajta megkeresés terápiás jel-legű. Az illető általában önismereti folya-matban van, vagy terápiára jár, és ennekkeretében szeretné, ha megvizsgálnám 3-4 generációig visszamenőleg a felmenőit.Ilyenkor transzgenerációs szempontbólközelítem meg a kutatást, nem készül el ateljes családfa, a nagy-déd-ükszülők éle-tére és halálára koncentrálok. Ha a szo-rongást vagy elakadást az okozza, hogyaz illető cipeli valamely ősének terhét,akkor a terápiával úgy tud továbbhaladni,ha megszűnik a titok, és szembenéz amúltban történt traumával. Az elmúlt 1-2évben az utóbbi, terápiás célú megkere-sések aránya jóval több.

Miért bízzuk a családfakutatást a szak-emberre?

A családfakutatás nagyon időigényes ésmolyolós. Az anyakönyvek laikusok szá-mára általában nem, vagy nagyon nehe-zen olvashatók.

Folytatás a következő oldalon.

Felmenők – a családfakutatásBeszélgetés Lengyelfi Edittel

Lengyelfi Edit vagyok, Budapesten élek férjemmel és két gyermekemmel. Sze-mélyes indíttatásból kezdtem el saját családom múltját felderíteni. A család-kutatással gyakorlatilag gyerekkorom óta foglalkozom. Az általános iskolás

éveimet külföldön töltöttem édesanyámmal, és ezekben az években nagyon hiá-nyoztak az itthon maradt családtagjaim.

2019. DECEMBER | HITKÖZSÉGI HÍRADÓ | 5

HITÉLET | INTERJÚ

Folytatás az előző oldalról.Latinul, németül, héberül, görögül, stb.

íródtak, régi kézírással, tele vannak rövi-dítésekkel. Nem egyértelmű, hogy hol ke-resendők a különböző anyakönyvek, jár-tasságot igényel a sokféle adatbázisban éslevéltárakban való eligazodás. Amennyi-ben terápiás célú kutatás történik, ott pe-dig nem árt a pszichológiai ismeret, érde-mes tudni, hogy milyen jellegű informá-ciót keresünk a múltban, ami hatással le-het az utódokra.

Természetesen egyáltalán nem kötelezőszakemberre bízni a kutatást, ha valakinekvan kedve, ideje, energiája, türelme, akkorbiztatni szoktam, hogy maga vágjon bele,mert ez egy izgalmas (idő)utazás.

Mennyire hozzáférhetők a XIX. és XX.század archívumai, melyek a vizsgálatlegfontosabb forrásai?

A kutatás elsődleges forrásai az anya-könyvek (születési, házassági, halotti).Ezen kívül dolgozom gyászjelentésekből,korabeli újságokból, kutatok temetőkben,választási jegyzékekben, stb. 1895 októ-berétől vezették be a polgári anyakönyve-zést, azelőtt a különböző egyházak anya-könyveiben lehet keresni. A hozzáférhe-tőség szempontjából nagy könnyebbségetjelent, hogy a dokumentumok nagy részétdigitalizálták, így ma már a kutatás nagyszázalékban gyakorlatilag monitoronzajlik a levéltárban is. De hiába lettektechnikailag könnyebben elérhetők az in-formációk, az adatvédelmi törvény folya-matos szigorítása viszont nagymértékbennehezíti az adatokhoz való hozzáférést,így a kutatás megkezdése előtt, a meg-rendelő aktív közreműködésére vanszükség, hogy megfelelő kiinduló adatotbiztosítson, amivel már elindulhat a ku-

tatás. Nehezítő tényező lehet továbbá,hogy a két világháború során sajnos sokanyakönyv megsemmisült.

A közösségi családfakutató portálok,az egyre népszerűbb DNS-tesztek meg-változtatják a XXI. század családfakuta-tóinak mindennapi munkáját?

A mindennapi munkában én egyelőrenem érzékelek változást. Viszont megje-lent egy újfajta megkeresés: XY a DNS teszteredménye alapján a közösségi családfa-kutató oldaltól üzenetet kap, hogy egyezé-se van NN-nel, valószínűleg másodunoka-testvérek. Van, aki ilyenkor abban kéri asegítségemet, hogy derítsem ki a ténylegesrokoni kapcsolatot XY és NN között.

Mennyi ideig tart átlagosan egy kuta-tás, mi a végeredménye a megrendelőszámára?

Amennyiben egy családfa elkészítése acél, úgy 3-4 hónapnyi kutatási idővel le-het számolni. Ha transzgenerációs hatá-sokat vizsgálunk, ott rövidebb időre, né-hány hétre van szükség. A megrendelő akutatás lezárultával megkapja az összesmegtalált anyakönyv és egyéb dokumen-tum másolatát, a megrajzolt családfát, il-letve egy családtörténeti összefoglalót,amelyet az anyakönyvekből megismertinformációk alapján írok. Ebből kiderül azősök foglalkozása, lakhelye, vallása,származása, esetleges törvénytelen gyer-mekek, válások, halálokok, stb.

Vannak-e valamilyen specialitásai azsidó felmenők kutatásának? Ha igen,melyek ezek?

Míg a keresztény anyakönyvek vezetéseaz 1790-es évek végétől vált kötelezővé,addig az izraelita anyakönyvezés 1850-től

lett csak kötelező. Bár van, ahol fellelhetőkennél korábbi anyakönyvek, kiszámítha-tatlan, hogy a keresett őst azokban megta-láljuk-e. Tehát jó eséllyel csak 1850-ig le-het visszamenni az anyakönyvek alapján.Ezt nehezíti, hogy a vészkorszak idejénnagyon sok anyakönyvet elégettek, meg-semmisítettek, ezért sajnos előfordul,hogy semmilyen információ nem maradt.Az viszont könnyíti a kutatást, hogy a zsi-dó temetőkben megmaradnak a sírok. Ígygyakran a sírkövekről lehet megtudni akutatás következő lépéséhez szükséges in-formációt. Specialitás még a névadás: mígkeresztény anyakönyvekben néha nehézeligazodni az egy családon belüli több azo-nos nevű rokon között (nagyapa, apa, fiúmind azonos néven szerepel), addig ilyena zsidó anyakönyvekben nem fordul elő.De említhetném még a házassági anya-könyvekben a tanúkat, akik általában azapák, míg a keresztény anyakönyvekbengyakran a keresztszülők.

A névváltoztatások is kihívást jelent-hetnek, főleg, ha a család esetleg nincs istisztában a zsidó származással. Gyakranokozok meglepetést.

Miként tudnak kapcsolatba lépni Ön-nel az érdeklődők?

Általában Facebook-on szoktak meg-keresni, a Felmenők című oldalamon (www.felmenok.hu) családtörténeteket és érde-kességeket is olvashatnak. �

PT-PA

89. fejezet: Esik az eső

(2012. október 2.)

Alighogy befejeződött a yom kipuri25 órás böjt, s az egy napra “leállt”izraeli élet felpörgött, sátrak hada

kezdett kinőni a földből, jelezvén a közelgő szukot ünnepét.Kertek, erkélyek, lakótelepek díszes ékei lettek a pálmaágakkalfedett, díszes átmeneti hajlékok. Amerre a szem ellát, minden-hol találkozhatunk ezekkel. Az ünnep alatt itt étkeznek, itt gyűl-nek össze a családok, barátok. Sokakat meglepve, idén az esősidőszak sem váratott magára. Már szombaton, egy nappal azünnep beköszönte előtt elkezdett cseperegni az égbolton gyüle-kező sötét fellegekből. Tegnap újra esett, s a hét végére is várránk egy kis zuhé. Az ünneplés mellett az elmúlt napok utazás-sal is teltek. Míg a hét közbeni engesztelő napon Ramat Ganbanmaradtam, a hétvégét kedves ashkeloni ismerőseimnél töltöt-tem. Szombat este aztán irány vissza a 19:08-as gyorssal, va-sárnap munka, majd buszozás és vonatozás a szukoti vacsorá-ra, a rokonokhoz a tengerparti városba. A változatosság kedvé-ért Rehovotig gumikeréken tettem meg az utat, hogy utánavisszaszálljak a már jól ismert vaskerekűre. A tömegközlekedé-si eszközökön találkozik az ember az izraeli társadalom ke-resztmetszetével igazából. Bevándorlók a világ minden tájáról,gyerekes családok, katonák, öregek, kaftánosok, félmeztelentengerpartra igyekvő kamaszok, táskákat cipelő háziasszonyok,afrikai menekültek, van minden. Hol orosz, hol spanyol, holfrancia szó üti meg az ember fülét lépten-nyomon. Mintha csakegy nagy “utazáson” lenne az ember kultúrák, eltérő szokásvi-lágok keverednek az emeletes vonat felső szintjén, vagy a mú-zeumi korú 164-es buszon. Nincs két egyforma kirándulás, azutazóközönség folyton változik.

(2012. október 15.)Tíz nap posztolási szünnap után újra visszatér a posztdok

blogger. Az atomi erőmikroszkóppal (AFM) vizsgálgatom a teg-nap, a kesztyűs dobozban kialakított nikkel-bevonatokat. Egy-egy paraméter állítása közben van pár perc elmerengeni azon acsodán, leírhatatlan édenkerti varázslaton, amelyet az elmúltnapokban átélhettem. Itt ez a blog. Másfél éve örömet, bánatotmegosztok a kedves Olvasókkal. Most egy kicsit nehéz helyzet-ben vagyok. A szerelemről szeretnék bejegyzést írni. A szálról,amely eddig hiányzott a virtuális könyvem lapjairól. A szakmai,izraeli, családi élet mellett új tényező jelent meg a távolba sza-kadt kutató életében. Nem, nem, pont ettől nem foszthatommeg mindazokat, akik a Kispaszti.com-ra kattintanak.

A történet nem ma kezdődött, 13 éve ismertem meg őt, holmáshol, mint kedvenc szarvasi táboromban. Ő volt az egyik fő-nököm, akitől kezdő ifjúsági vezetőként szó szerint rettegtem.Mire előre léptem a nem létező ranglétrán, s együtt vezettük aránk bízott “unit”-ot, már félszavakból is megértettük egymást.Tengernyi közös esti program és foglalkozás született azegyüttműködésünkből. Együtt értékeltünk, terveztünk, feed-

back-eltünk tíz éven át. Nem mondom, hogy sosem merült felbennem, esetleg tovább is léphetnénk a szigorúan vett szakmaikapcsolaton, de az élet nem így gondolta. Aztán eljött az ideinyár, újra Szarvas, korcsoportvezetői egy évtizedes jubileuminyarunk, s már az előkészítő héten ott zizegett valami köztünka levegőben. A pre-camp után jött az első turnus. Kinek van ide-je, 35 apróság felett felelősséget vállalva a szerelemre. Mifkád,napi hat foglalkozás, problémák, szülők, rohanás az orvosiba.Az ember gyakran azt sem tudja, hol áll a feje, s mégis amikorszembe jött, amikor ott ült velem az esti, napértekelő gyűlésen.Egy szó, mint száz, pár nappal magyarországi látogatásom vé-ge előtt elcsattant az első csók közöttünk. A csók, amelyre tudatalatt már nagyon régen vártunk. 30-as, őszülő halántékkal, új-ra szerelmesnek éreztem magam.

Két és fél hónap távkapcsolat várt ránk. Alig telt el pár nap, s ki-derült, amint tud, meglátogat majd Izraelben. Őszintén szólva egykicsit megriadtam, s nagyon meghatódtam, értem még Komáro-mig se nagyon utazott senki sem, nem hogy a Szentföldig.

Piros betűkkel véstem be a munkahelyi, Pestről hozott nap-tárba: OKTÓBER 5. 2:10 BEN GURION REPÜLŐTÉR.

Már egy-két héttel a nagy nap előtt nekiláttam a takarításnak,szerény izraeli hajlékom “barátnő-kompatibilissé” tételének.“Milyen ciki lenne, ha egy koszos zokni esne ki valamelyik szek-rényajtó mögül.” – lett rajtam úrrá a pánikhangulat. Egyregyorsabban teltek az órák. Hűtő feltöltve, ruhák élre hajtva, kö-zös programok megszervezve. Csütörtökön hamarabb befejez-tem a munkát, utolsó simítások. A tükör előtt próbáltam fel azerre a napra vett új ingemet, fésű keresés, mély levegő, úton va-gyok a repülőtérre. Picit remegnek a lábaim. Sosem vártam méga barátnőmet Izrael kapujában. Rózsával és I love you feliratúléggömbbel felvértezve lesem a harminc perces késéssel leszálltgép utasait. Enyhe gyomorgörcs, mint a Dózsa György úton aszarvasi turnusok kezdete előtt. Nyílik az ajtó, kilép szívem vá-lasztottja a tranzitból. A haját lobogtatja a szél – mint egy sam-pon reklámban, – gyönyörűbb, mint valaha. Körülötte mindenelhomályosodik, elé sietek, csak Ő meg ÉN a Ben Gurion váró-csarnokában. Újra együtt vagyunk!!! Kezdődnek a közös szent-földi kalandjaink! �

Folytatjuk.

6 | HITKÖZSÉGI HÍRADÓ | 2019. DECEMBER

IZRAEL | ÉLMÉNYEK

PASZTERNÁKANDRÁS

Kék-fehér hétköznapok

KÓSER KONYHA | HITÉLET

2019. DECEMBER | HITKÖZSÉGI HÍRADÓ | 7

Löwinger Manci szakácskönyvébőlA csodás chanukai ananász

Még a leckéket se kaptam barátnőktől.Nem akartam, hogy ez a sok jóság hamar

véget érjen. A szomszédaink Egyiptomból jöttek Izraelbe, illet-ve Alexandriából. Ott egy áruházuk volt, szép házuk és nagy ba-ráti körük. A gyerekeket a legjobb iskolákba küldték és felsőfo-kú tanulmányaikat európai országokban folytatták. Mindenkibeszélt négy-öt nyelven, nyáron különös helyeken nyaraltak, azéletük mesebeli volt.

Az ötvenes évek elején miután megalakult Izrael Állama azegyiptomi zsidók a helyzete romlott, sokan elvesztették a mun-kahelyüket és a vagyonukat. A szomszédjaink is közöttük vol-tak. Először Európába mentek, onnan Izraelbe. A nagyáruházatfelcserélték egy kis női ruha boltra, a nagy családi házat egy kis2 szobás lakásra, de boldogok voltak, hogy az egész család meg-menekült és együtt vannak.

Ez a kedves szomszédasszony bejött hozzánk, mikor látta, hogybeteg vagyok, rögtön ajánlotta, hogy egyek ananászt, amely televan C vitaminnal és sok más tápláló anyaggal. Mi tudtuk, hogy vanvalahol a világban ananász, de valójában sose láttuk és soha nem

kóstoltuk. Megköszöntük a tanácsát, de tudtuk, hogy sehol se le-het ananászt találni. Valójában akkor még nem lehetett piaconvagy üzletekben kapni, de nem is kerestük, mert valahogy nagyongyanakvók voltunk az ismeretlennel szemben.

Másnap a szomszédasszony két tányérral jött be, az egyikbengyümölcssaláta volt, a másikban egy szelet sütemény. A gyü-mölcssalátában valami furcsa, idegen ízű gyümölcs volt, kide-rült, hogy ananász volt, konzervből, amelyek a szomszédok kül-földről kaptak. A sütemény finom, könnyű piskóta ananász da-rabokkal. Nem kedveltem akkor még ezt a gyümölcsöt, nehézvolt lenyelni a gyümölcssalátát meg a süteményt, de nem akar-tam a kedves szomszédnak csalódást okozni.

A következő nap az összes megfázási tünetem megszűnt, akövetkező nap visszamentem az iskolába. Könnyen elhittük,hogy az ananász gyógyított meg, de azóta lassan megkedveltemezt a különös gyümölcsöt. Már évek óta üvegházakban itt is ne-velnek ananászt. Nem olyan optimális a környezet mint Távol-Keleten, de mesterségesen sikerül itt is termelni. Persze kon-zervbe található minden élelmiszerüzletben.

Chanukakor ünnepeljük azt a csodát, hogy egy kis kanna olajeltartott 8 napig és annak az emlékére szokás olajban sült éte-leket enni. A fánkot és a látkeszt is olajban sütjük. De, ha aka-runk egy kis változtatást, próbáljuk meg ananász szeleteket ki-sütni.

Hozzávalók: 8 szelet ananász, lehet konzerv is, 1 pohár liszt,2 tojás, 1 1/2 pohár tej, egy kis só.

Elkészítés: A lisztet, tojást, tejet és sót összekeverjük. Bele-mártjuk az ananász szeleteket és forró olajban sütjük, míg szépbarnák lesznek. Tálaljuk vanília fagylalttal, lekvárral vagy cso-koládé krémmel. �

Aközeledő Chanuka visszahoz nekem egy régi emléket. Chanuka előtt beteg voltam. Semmi komoly,csak egy kellemetlen megfázás, köhögés, torokfájás és láz. Lógásról nem is volt szó, én szerettemiskolába menni, de egy kis otthoni lustálkodás jól jött. Finom húsleves, sok citromos tea és az ágy

melletti könyvek ígérték, hogy legalább pár napra meg lehet szabadulni a mindennapi feladatoktól. DR. ORNAMONDSCHEIN

Koncerta Baptista Gyülekezetnél

November 30-ra Kollár Zoltán közvetítésével meghívástkaptunk a Baptista Gyülekezet által szervezett ünnepikoncertre. Az est vendége volt az Eben Ezer énekkar,

amely az Al kanfej hasalom című koncertjét mutatta be. A Szlo-vákia különböző településeinek gyülekezeti tagjaiból szervező-dött kórus főleg bibliai témájú műveket adott elő, héber, angolés szlovák nyelven, Mgr.art. Mária Volárová karmester vezeté-sével, legtöbbet zenei kísérettel. A fiatal, lelkes tagokból állóénekkar különböző programjaival fellép Szlovákia és Csehországzsidó rendezvényein. Tavasszal izraeli vendégszereplésre utaz-nak. Köszönjük a meghívást, és a közönség számára nyújtottmaradandó zenei élményt. �

DECEMBER 2019 | SPRAVODAJCA | 5

KOMUNITA | REGIÓN

Pokračovanie zo strany 4.Predložila som návrh inštalácie pamät-

nej tabule zastupiteľstvu. Poslanci jedno-hlasne schválili jej realizáciu vrátane fi-nancovania nákladov. Myslím si, že tentopostoj znamenal veľké plus pri realizáciinášho plánu. Ďalší pozitívny prístup smezažili zo strany rodiny Cséplőovej. Rodin-ná firma Euro Press Kft. je majiteľom bu-dovy niekdajšej synagógy. Na stene tejtobudovy sme pamätnú tabuľu umiestnili.Rodina prispela k organizácii podujatia ajfinančne. Možno sa vyskytli aj negatívnehlasy z radov obyvateľov, ale aj som sastretla len z pozitívnymi. Žije už len veľmimálo z tých obyvateľov, ktorí si pamätajúna židovské obyvateľstvo Bátorových Ko-síh. Pre nich bolo dôležité, aby sme si ichpripomenuli aspoň takýmto spôsobom.

V akom stave je miestny židovský cin-torín? Kto sa stará o jeho údržbu?

Cintorín v Bátorových Kosihách je v po-merne dobrom stave. Asi pred 4-5 rokmiobec dostala jednorazový finančný príspe-vok od Ústredného zväzu židovských ná-boženských obcí v Slovenskej republike vBratislave. Vtedy zamestnanci samosprá-vy a dobrovoľníci vykonali väčšie rekon-štrukčné práce – vyrobili železnú bránu, z0,8-hektárového územia odstránili buri-nu. Žiaľ, v nasledujúcich rokoch sa obci ne-podarilo udržať si zamestnancov, stav cin-torína preto stagnuje. V súvislosti s výro-čím sme sa rozhodli, že naše občianskezdruženie cintorín trochu vyčistí. Naši čle-novia István Gála, Ervin Kurcz a DezsőSzuri z Modran boli tí, ktorí veľkú časť prá-ce vykonali. My, dievčatá – Júlia Varga,Zsuzsanna Mellék a ja – sme pri vyčistenícintorín a pri príprave podujatia vykoná-vali ľahšie práce.

Kde sa vám podarilo nájsť potomkov? V „pátraní“ po potomkoch nám veľmi

pomohol internet, Facebook. Začiatkomleta vznikol videofilm a cintoríne (https://youtu.be/EYDSZTRv9Qo), ktorý vyrobilčlen nášho združenia István Gál. Toto vi-deo sme zdieľali v našej skupine na Face-booku na Slovensku, v Maďarsku a v Izrae-li s poznámkou, čo pripravujeme v no-vembri. Mali sme aj staršie kontakty napotomkov rodiny Binetterovej a Schmelc-zovej. Na odhalenie pamätnej tabule prišlipotomkovia z Izraela, Austrálie, Maďars-ka, Rakúska, Veľkej Británie, a samozrej-me, zo Slovenska. Viacerí sa nám ozvali, žeteraz sa im síce nepodarilo pricestovať, aleurčite niekedy do Bátorových Kosíh prídu.

Na našom podujatí sa zúčastnili predstavi-telia náboženských obcí z Komárna, Ga-lanty, Dunajskej Stredy a Bratislavy, ktoríboli v príbuzenskom, priateľskom, a tak-povediac historickom vzťahu s bývalou ob-cou v Bátorových Kosihách.

Aké máte plány do budúcnosti v tejtooblasti?

Každopádne by sme chceli dať do poriad-ku cintorín. K tomu, samozrejme, okremoduševnenia potrebujeme aj financie. A niemálo. Tehlový plot cintorína je mierne po-vedané neúplný, na mnohých miestachcelkom chýba. Stav 400 náhrobných kame-ňov je rôzny. Staršie sú v pomerne uspoko-jivom stave, avšak tie zo začiatku 20. storo-čia vyrobené zo žuly, sú zvalené na zemi. Čije to dielo prírody, či ľudských rúk, dnes užnevieme. Aby sme s prácami mohli začať,podporili nás potomkovia niekoľkých ro-dín, ako Gary Binetter, rodina Turčanová(potomkovia rodiny Dickovej), resp. rodinaKorossy (potomkovia rodiny Schmelcz).

Určite sa budeme uchádzať o finančný prí-spevok, kde sa len dá. K tomu očakávame ajnápady vážených čitateľov na adresegbzsoch@gmail.com. Akákoľvek informá-cia je pre nás veľkou pomocou.

Viacerí potomkovia navštívili zem svo-jich predkov po prvýkrát. Strávili tu veľmikrátky čas. Nemali šancu spoznať dnešnútvár Bátorových Kosíh, dnešnú obec. Pretoby sme chceli aspoň raz ročne zorganizovaťich stretnutie. Zatiaľ nevieme, či to spojímes niektorým väčším podujatím v našej ob-ci, či s nejakým židovským sviatkom. Naj-prv to chceme dohodnúť s nimi, a uvidíme.

Touto cestou by som sa chcela poďako-vať náboženskej obci v Komárne za po-moc, ktorú nám pri príprave odhalenia pa-mätnej tabule poskytla. Dúfame, že po vý-stave v roku 2015 a po terajšom odhalenípamätnej tabule budeme mať čoraz viacspoločných podujatí. �

PT

Koncert v baptistickejnáboženskej obci

Dňa 30. novembra sme prostredníctvom Zoltána Kollára dostali pozvanie na sláv-nostný koncert organizovaný baptistickou cirkvou. Hosťom večera bola formáciaEben Ezer, ktorá odohrala svoj program s názvom Al kanfej hašalom. Spevácky

zbor tvorený členmi rôznych náboženských spoločenstiev z celého Slovenska interpre-toval pod taktovkou Mgr. Art. Márie Volárovej najmä diela s biblickou tematikou v he-brejčine, angličtine a slovenčine, väčšinu z nich s hudobným sprievodom. Zbor plnýmladých a oduševnených ľudí vystupuje so svojimi programami na židovských poduja-tiach na Slovensku i v Česku. Na jar odchádzajú hosťovať do Izraela. Ďakujeme za po-zvanie a za vynikajúci hudobný zážitok, ktorý obecenstvu poskytli. �

PZs

Foto: Péter Maurer

4 | SPRAVODAJCA | DECEMBER 2019

KOMUNITA | REGIÓN

Porozprávajte, prosím, našim čitateľomo najvýznamnejších míľnikoch históriežidovstva v Bátorových Kosihách.

V Bátorových Kosihách, ktoré boli odroku 1532 až do konca 19. storočia opi-dom, sa židovské rodiny začali usídľovaťna konci 17. storočia. Oficiálne ich usade-nie povolili vtedajší zemepáni, rodinaPálfyová v roku 1712. Prvým známym ra-bínom obce bol ELIAHU ZAHLEN (aleboZalin) z Oradei, ktorý tu zomrel v roku1786. Bol autorom významných diel, naj-známejším je jeho učebnica matematiky vhebrejskom jazyku M'lekhet Mahshevet,ktorá vyšla vo Frankfurte v roku 1766.

Najvýznamnejšie obdobie obce bolo v 19.storočí. V tom čase bol v Bátorových Kosi-hách chéder, hodiny talmudu, ješiva, žen-ský spolok, Chevra kadiša a od roku 1840jednotriedna elementárna škola. Počasexistencie ortodoxnej židovskej obcevznikli štyri synagógy a päť modlitební. Po-sledná synagóga bola postavená koncom19. storočia. Obec mala aj mikve a bet mi-draš. Židovské obyvateľstvo zohrávalo, sa-mozrejme, významnú úlohu v hospodár-skom a kultúrnom živote obce. Boli akcio-nármi miestneho pivovaru a liehovaru, pô-

sobili v obci ako malo- a veľkopodnikatelia.Boli zakladajúcimi členmi miestneho kasí-na (rozumie sa pod tým dejisko miestnejkultúry), občianskeho čitateľského spolku,ale napr. aj sporiteľne v Bátorových Kosi-hých a v roku 1919 založili Športový spolokBátorových Kosíh – t.j. futbalové mužstvo.V mennom zozname z roku 1889 obsahu-júcom mená volených členov zastupiteľstvaobce a funkcionárov s volebným právomnachádzame viac mien osôb židovskéhovierovyznania, ktorí boli poradcami zastu-piteľstva. Do matričného územia patrilo aj18 menších obcí z okolia. Prvá svetová voj-na si od obce vyžiadala deväť hrdinskýchobetí. V období medzi dvoma svetovýmivojnami vychádzalo periodikum Emek Ha-lóchó (Emek HaHalacha) v hebrejskom ja-zyku, ktorý redigoval Izráel Reich.

Ohľadne počtu židovských obyvateľovobce existuje viacero štatistík. Najpočet-nejšia bola obec vtedy, keď rátala 600 oby-vateľov (tu pravdepodobne popri ortodox-ných figurujú aj neológovia – zdroj Židov-ský lexikón). Počas prvej republiky bolosilnejšie vysídlenie, najmä do bližších ivzdialenejších miest.

V máji 1944 žandári sústredili Židov v

miestnej synagóge a 16. a 23. júna ich od-viezli do Štúrova a odtiaľ do Levíc. Spo-medzi Židov deportovaných do Osvienči-mu prežili peripetie vojny len máloktorí.Po alijách do Izraela zostal v BátorovýchKosihách jeden občan židovského viero-vyznania, ktorý zomrel pri nehode namotocykli.

Ako vznikla myšlienka odhaliť pamätnútabuľu? Kto vám pomohol realizovať tútomyšlienku?

Naše občianske združenie Pro FuturoVilla Kezw sa venuje histórii obce a rodin-ným príbehom tunajšieho obyvateľstva.Zbierame vecné pamiatky, obrazový mate-riál a okrem iného v jednej uzavretej sku-pine na Facebooku https://www.facebo-ok.com/groups/592040437598256/ a najednej sociálnej stránke https://www.face-book.com/tajhazbatorkeszi/ uverejňujemedokumenty, fotografie a údaje. Pripome-nuli sme si rôzne výročia, či už prostred-níctvom facebooku, či výstavou, poduja-tím. Aj myšlienka pamätnej tabule vznik-la takýmto spôsobom. Žiaľ, v tomto rokusi pripomíname 75. výročie odvlečenia azavraždenia väčšiny židovského obyva-teľstva Bátorových Kosíh. Podujatie pri-pravili a uskutočnili členovia občianske-ho združenia.

Ako prijali túto myšlienku obyvatelia avedenie obce?

V posledných voľbách do miestnej sa-mosprávy som sa vďaka podpore obyva-teľov stala poslankyňou miestneho za-stupiteľstva.

Pokračovanie na strane 5.

Odhalenie pamätnej tabule v Bátorových KosiháchRozhovor s Gizelou Zsok

Volám sa Gizela Zsok a v súčasnosti žijem v Bátorových Kosihách. Vyštudova-la som odbor knihovníctvo a novodobá muzeológia na Univerzite LórándaEötvösa v Budapešti. Diplomovú prácu som písala na tému histórie židovskej

komunity v Bátorových Kosihách. Pracovala som najmä v knižniciach, v oblastiochrany pamiatok, v médiách a v samospráve. V súčasnosti so svojom voľnom ča-se pôsobím ako predsedníčka občianskeho združenia Pro Futuro Villa Kezw.

Foto: Milan Drozd

KOMUNITA | ŽIDOVSTVO

DECEMBER 2019 | SPRAVODAJCA | 3

Študoval som politológiu na Tel-Aviv-skej Univerzite, takže práca na Minister-stve zahraničných vecí a absolvovaniekurzu kadetov pred viac ako 35 rokmi bo-li logickým vyústením mojich štúdií.

Predtým, ako som bol vymenovaný zaveľvyslanca Izraela na Slovensku, somdlhodobo pôsobil v Guatemale, Londýne,Ríme (Veľvyslanectvo Izraela pri SvätejStolici) a ako veľvyslanec v Írsku. V obdo-bí medzi vyslaniami som v Izraeli praco-val na oddelení diplomatického výcviku anáboru, ktoré pripravuje mladých diplo-matov až do chvíle, kým sa nestanú vedú-cimi diplomatických misií. Mám štyri de-ti, dve z nich momentálne slúžia v armá-de v rámci povinnej vojenskej služby. Svojvoľný čas rád trávim čítaním, rád varím ašport si rád pozriem ako divák, ale venu-jem sa mu aj aktívne.

Veľvyslanectvo štátu Izrael pôsobí naSlovensku od roku 2006. Aké sú hlavnéciele vašej diplomatickej misie v nasle-dujúcich mesiacoch/rokoch?

Som štvrtým veľvyslancom Izraela pô-sobiacim na Slovensku. ZastupovanieŠtátu Izrael a jeho národa vnímam akoposlanie a za svoj hlavný cieľ považujemprehĺbovanie vzťahov medzi Slovenskoma Izraelom v každej možnej oblasti.

Aj napriek obmedzenosti našich zdro-jov plánujem pokračovať v kultúrnychaktivitách veľvyslanectva a naďalej priná-šať slovenskému publiku izraelskú hud-bu, tanec, kulinárske umenie a literatúru.Som tiež presvedčený, že potenciál hos-podárskej spolupráce medzi našimi kra-jinami je obrovský. Izraelská expertíza voblasti inovácií a podnikania je známa pocelom svete Slovensko nevynímajúc a rádby som nadviazal na existujúcu spoluprá-cu a zameral sa na aktivity, ktoré ešteväčšmi zblížia obyvateľov našich krajín.

Keď sa ma opýtali na misiu na Slovens-ku, rozdelil som to na tri obdobia: minu-losť, prítomnosť a budúcnosť. Okrem pre-hĺbovania existujúcich a budovania no-

vých väzieb medzi našimi krajinami apremýšľania o nových spôsoboch spolu-práce, totiž nemôžem zabudnúť na tra-gickú históriu židovských komunít v tej-to krajine. V 30. rokoch minulého storočiabolo Slovensko domovom početnej ži-dovskej komunity s viac ako 100 000 oby-vateľmi, avšak drvivá väčšina z toho za-hynula, resp. bola vyvraždená nacistami vobdobí holokaustu. Považujem za dôleži-tú povinnosť udržať pamiatku obetí naži-ve a podporovať vzdelávacie iniciatívy za-merané na boj proti antisemitizmu vovšetkých možných ohľadoch, aby sa tátotragédia už nikdy nezopakovala.

Mohli by ste nám vysvetliť, aký je stu-peň / úroveň bilaterálnych vzťahov me-dzi Slovenskom a Izraelom?

Izrael vníma Slovensko ako spriatelenúkrajinu a uvedomujeme si že spomedzičlenských štátov EÚ má k Izraelu veľmiblízko. Želám si, aby tieto dobré vzťahy aprístup pokračovali a naďalej sa zlepšo-vali. Veľký záujem o izraelské odbornéznalosti v rôznych oblastiach nám umož-ňuje prehĺbiť kultúrne vzťahy, ako aj hos-podárske a politické väzby.

Ako plánujete vytvoriť lepší obraz oIzraeli na Slovensku?

Okrem toho, čo som už spomínal, ve-rím v silnú spoluprácu so zástupcamimédií, ktorým rád predstavím pozadie(súčasných) záležitostí na Blízkom vý-chode. S cieľom predstaviť pravú izraels-kú esenciu využívame naše sociálne mé-diá a pracujeme na zvyšovaní informova-nosti o tom, čo Izrael môže ponúknuť.Mám v pláne spolupracovať a zdieľať svo-je názory aj s akademickou obcou a inýmirelevantnými inštitúciami.

Ako plánujete spoluprácu s miestnymižidovskými komunitami?

Doteraz som mal možnosť byť v kon-takte hlavne so Zväzom židovských ná-boženských komunít a Židovskou nábo-ženskou obcou v Bratislave, ale teším sana rozhovory so zvyškom komunity po

celej krajine. Plánujeme nové projekty aspoločne organizujeme niektoré z našichhlavných podujatí. V blízkej budúcnosti saplánujem zúčastniť ich vzdelávacích ašportových aktivít. V neposlednom radeplánujem čo najviac cestovať po Slovens-ku a kontakt so židovskými komunitamibude vždy dôležitou súčasťou programutýchto regionálnych návštev.

Koľko družobných miest (dohôd) exi-stuje medzi Slovenskom a Izraelom?Plánujete/chcete uzavrieť viac?

Teší ma, že spolupráca medzi Sloven-skom a Izraelom prekvitá. Som si vedomýspolupráce niekoľkých družobných miesta som v procese sprostredkovania doho-dy medzi mestom Lučenec a mestom vcentre Izraela. Je dôležité uviesť, že medzinašimi krajinami bola podpísaná dohodazameraná na spoluprácu v oblasti prie-myselného výskumu a vývoja a dohoda ospolupráci v oblasti vzdelávania, vedy,kultúry a športu mládeže, ktorá okreminého umožnila izraelským študentomštudovať na Slovensku a naopak. Záujemo spoluprácu je na oboch stranách, ces-tovný ruch neustále narastá a črtajú sanové spoločné projekty.

Veľvyslanectvo Štátu Izrael v Bratisla-ve pracuje s obmedzenými zdrojmi, čo satýka zamestnancov aj rozpočtu. Spolu-pracujeme so židovskou komunitou a ví-tame ich pomoc a nápady, ktoré poslúžianaplneniu nášho spoločného cieľa -podporovať Štát Izrael a židov na celomsvete. Verím, že spojíme sily v spoloč-nom snažení. �

PT

Boaz Modai – veľvyslanecŠtátu Izrael na Slovensku

Volám sa Boaz Modai a už 7 generácií žije moja rodina v Izraeli. Patrí k Šala-múnovej rodine, jednej z najväčších židovských rodín žijúcich v Izraeli. Keďsa ma pýtajú odkiaľ pochádzam, zvyčajne odpovedám že „odvšadiaľ“. Naro-

dil som sa totiž v Haife, väčšinu svojho života som však žil v Tel Avive a jeho okolí amoje skutočné korene sú v Jeruzaleme, vo Svätom meste.

MOZAIKA | SPRÁVY

2 | SPRAVODAJCA | DECEMBER 2019

Vydávanie Spravodajcu a Klub Šalompodporili: Franz Schmidek (Viedeň) aanonymní darcovia. Ďakujeme!

�Zimné prázdniny: kancelária ŽNO v

Komárne bude od 23. decembra 2019 do6. januára 2020 zatvorená. V neodklad-ných záležitostiach nás zastihnete naadrese kile@menhaz.sk.

�Začalo sa zúčtovacie obdobie našich

projektov v roku 2019 a pokračuje podá-vanie žiadostí o poskytnutie dotácií narok 2020.

�Naďalej očakávame vaše návrhy po-

dujatí na našich kontaktných adresách.

Nástenkakrátke správy

Vážení čitatelia! Prosíme Vás, aby ste podľa Vašich možností podporovali programyŽNO v Komárne, ako aj vydávanie Spravodaja, údržbu budov a obnovu cintorína.

Poukázanie peňazí z územia SR:26384962/0900 – Slovenská sporiteľňa vagy10103804/5200 – OTP Slovakia

Poukázanie peňazí zo zahraničia:Adresa: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501 Komárno, SlovakiaIBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXAdresa banky: Slovenská sporiteľňa, Palatínova 33, 94501 KomárnoaleboIBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXAdresa banky: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

Žiadame Vašu podporu

Spravodaj – mesaèník ŽNO v Komárne, založené v roku 5756. (1996), šéfredaktor: Tamás Paszternák (tamas.paszternak@menhaz.sk),András Paszternák (andras.paszternak@menhaz.sk), spolupracovníci: Judit Haas, Mgr. Ferenc Piczek, grafická úprava: Richard Saláth,jazyková korektúra: Zsuzsanna Paszternákné Kertész (Komárno), Katarína Potoková (Nitra), tlaè: Nec-arte Kft., Komárno, adresa ŽNO:Židovská náboženská obec, Eötvösa 15, 945 01 Komárno, Slovakia, tel.: 00421/35/7731-224, e-mail: kile@menhaz.sk, tel.:/fax: 00421/35/7725-355.Regisztračné číslo: EV 3424/09. ISSN 1337-091x. IČO: 34073400. Periodikum je nepredajné.

� Menház – Ul. Eötvösa (198?) - Pôvodný objekt židovského starobinca, ktorýbol postavený v roku 1896, dnes slúži miestnej židovskej obci ako komunitnécentrum. Vstup do komplexu s neogotickou tehlovou fasádou je na nároží. V se-vernej časti zadného traktu sa nachádza synagóga, architektonicky zdôraznenávysokou štítovou strechou, rozetovým oknom a vstupným portálom. V súčas-nosti využíva miesta komunita synagógu bývalého židovského starobinca. In-teriér súčasnej modlitebne tvorí jednoduchý priestor zaklenutý valenou klen-bou s pôvodným mobiliárom a pôsobivou neogotickou výzdobou. Návštevníciby nemali zabudnúť na prehliadku expozície dejín komárňanskej židovskej ko-munity, ktorá sa nachádza v priestoroch náboženskej obce.

Komunitná mozaika - fotografie z minulosti našej obce -

Chanuka v Győri

Židovská náboženská obec v Győri po-riada tradičné oslavy sviatku Chanu-ka dňa 29. decembra popoludní od

15. do 18. hodiny v rámci Festivalu piatichkostolov, na ktoré srdečne pozýva aj nábo-ženské obce zo zahraničia. Na podujatíúčinkujú: Péter Joel Toth, hlavný rabín vGyőri, kantor Dávid Dévényi a skupinaAborder Klezmer Band. Vstup voľný, ale re-gistrácia vopred je potrebná na e-mailovejadrese info@ottemplom.hu. �

h́ ́ b

DECEMBER 2019 – CHESVAN-KISLEV 5780. MESAČNÍK žNO V KOMÁRNE XVII. ROČNÍK 12. REG. ČÍSLO, 283. ČÍSLO

SPRAVODAJCAOdhalenie pamätnej tabule

Chanuka v Komárne s formáciouPressburger Klezmer Band

Tohtoročná chanuková slávnosť Židovskej náboženskej obce v Komárne sa budekonať v nedeľu dňa 22. decembra 2019 o 14.30 hodine v Menháze (Starobinci).Pri príležitosti zapálenia prvej sviečky srdečne očakávame deti i dospelých. Pro-

gram: koncert skupiny Pressburger Klezmer Band, zapálenie sviečky, hry pre deti,ochutnávka tradičných sviatočných jedál.

Vstup voľný. Podujatie sa uskutoční za finančnej podpory Fondu Gábora Bethlena,mesta Komárno, nadácií JHF, JCD, JDC, a EZRA a Fondu národnostných menšín. Osla-vujte s nami! �

Myšlienkyredaktora

Sbratom sme bolinavštíviť pacien-ta v Charitatívnej

nemocnici Zväzu ma-ďarských židovskýchnáboženských obcí naAmerickej ulici v Bu-dapešti. Je piatok po-poludní. Skôr, ako sa vyberieme do-mov, zájdeme do miestnej modliteb-ne. Komunita sa schádza pomaly,pacienti prichádzajúci/privážanína modlitbu, niekoľko obyvateľovz okolia. Prichádza rabín, spoloč-ne vítame sviatok. Navštívil somuž mnoho synagóg, ale táto príle-žitosť je celkom mimoriadna. Mo-hol by som ju nazvať aj ohromujú-cou. Viera a láska k tradíciám sú pri-am hmatateľné. Akoby tu medzi ne-mocničnými stenami malo každéslovko modlitby osobitný význam.Keď sa pri časti odriekanej posto-jačky ujo sediaci pár metrov predomnou pokúša zo všetkých síl vstať zvozíčka, žiaľ, nie veľmi úspešne,človeku doslova puká srdce. Sompod dojmom týchto zážitkov, hľa-dím do prázdna, ostatní zatiaľ dis-kutujú vo veci inej časti modlitby.„Nemal by som častejšie chodievaťdo „domu štúdia“, kým ma tam eš-te odnesú vlastné nohy?“ – zamýš-ľam sa nad svojím vzťahom k viere.Nech sú modlitby vyslyšané, nechbolesti ustanú a nech Všemohúci dá,aby sa všetci prítomní mohli eštedlho schádzať na obrade kabalat ša-bat medzi starými stenami liečebnejinštitúcie, alebo radšej doma! �

ANDRÁSPASZTERNÁK

� V máji 1944 žandári sústredili Židov v miestnej synagóge a 16. a 23. júna ich odviez-li do Štúrova a odtiaľ do Levíc. V tomto roku si pripomíname 75. výročie odvlečenia azavraždenia väčšiny židovského obyvateľstva Bátorových Kosíh. Podujatie pripravili auskutočnili členovia občianskeho združenia Pro Futuro Villa Kezw. (strana 4.)

Najvýznamnejšie podujatia ŽNOv Komárne v roku 2020

Pamätný deň holokaustu OSN a Tu Bi Švat – 26. januára 2020, nedeľaPurim – 10. marca 2020, utorokSéderový večer – 8. apríla 2020, stredaKomárňanské dni – Jom Haazmaut – 29. apríla 2020, stredaDeň martýrov – 7. júna 2020, nedeľaEurópsky deň židovskej kultúry – 30. augusta 2020, nedeľaRoš Hašana – Nový rok – 18. septembra 2020, piatok1. deň Roš Hašana – 19. septembra 2020, sobotaKol Nidre – 27. septembra 2020, nedeľaJom Kipur – 28. septembra 2020, pondelokSukot – v dňoch 5.-8. októbra 2020Chanuka - 13. decembra 2020, nedeľa

Foto: Milan Drozd