Szerkesztőigondolatok

h́ ́ b

2019. MÁRCIUS – ADAR-ADAR II 5779. A KOMÁROMI ZSIDÓ HITKÖZSÉG LAPJA XVII. REG. ÉVF. 3. SZÁM, 274. SZÁM

HITKÖZSÉGI HÍRADÓ

Mielőtt neki-k e z d e k am á r c i u s i

gondolatoknak, átla-pozom az előző hó-n a p o k H i t k ö z s é g iHíradóit. Szinte nincslapszám, melyben nelenne gyászjelentés. Búcsú a szá-munkra oly kedves komáromi és ré-gióbeli Olvasóktól, rendezvényeink,a Shalom klubok látogatóitól. Sok-szor írtam már, mennyire nehéz le-venni valakit közösségi lapunk cím-listájáról, hiába várni egy kedves ar-cot a Menház kapujában a progra-mok kezdete előtt. Ez a szám semlesz kivétel, Ladislav Urbantól bú-csúzunk a keretes írásban. Vajonmeghallgattuk a szavait, a gyer-mekként a Bergen Belsen-i kon-centrációs táborban átélt borzalmaktanulságait? Odafigyeltünk történe-teire, a mártírnapi tűző melegbenelmondott gondolataira, az iskolá-soknak elmesélt életére? Szinte hal-lom mély orgánumát, amit felka-paszkodik az Eötvös utca 15. lépcső-jén, s váltunk pár szót.

Szóval eléggé elszomorodom,amikor ránézek a naptárra, s meg-állapítom, hogy ez lesz a purimiszámunk. A zsidóság egyik legvi-dámabb ünnepe következik. Sosemfelejtem, mikor Izraelben kutatvagyanútlanul felszálltam az egye-temre menő buszra, s jelmezbe öl-tözött kicsik és nagyok töltöttékmeg a járművet, ugyancsak felsej-lik egy Bnei Brakba tett baráti ki-rándulás emléke e jeles napon, achaszid közösségek jellegzetes ün-nepi maskaráival. Jön hát sorsve-tés, a perzsiai megmenekülés em-léknapja, ünnepeljük egészségben,örömben itt Komáromban és anagyvilágban! �

Purimi mulatság

� Pandzarisz Dina szefárd dalokból összeállított koncertje nagy sikert aratott puri-mi összejövetelünkön a Menház Wallenstein Zoltán termének színpadán. Az ismer-tebb dalokat együtt dúdoltuk vele és háromtagú zenekarával. A közös ünneplésről be-számolónk a harmadik oldalon olvasható.

Széder este

AKomáromi Zsidó Hitközség idén is megrendezi hagyományos széder estéjét,melyre 2019. április 19-én, pénteken este 18:00-tól kerül sor a Menházban. Azestet Riszovannij Mihály vezeti. A kóser vacsorát Budapestről biztosítjuk. Re-

gisztráció 2019. április 10-ig a titkárságon vagy a kile@menhaz.sk címen. A részvéte-li díj 4 EUR.

Pészach ünnepe április 19-én, pénteken este kezdődik. Április 20-án és 21-én főünnepekvannak. Április 22-25-ig tartanak a félünnepek. 25-én, csütörtök estétől 27-én szombatestig van az utolsó két főünnepi nap, amikor szintén tilos dolgozni. �

PASZTERNÁKANDRÁS

Koncert a Komáromi Napokon

Az idei Komáromi Napok keretében a morvaországi CAPELLA zenekar ad koncer-tet a Menházban 2019. május 1-jén, szerdán 16:00-kor. Az együttesről lapunk3. oldalán olvashatnak. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! �

2 | HITKÖZSÉGI HÍRADÓ | 2019. MÁRCIUS

KÖZÖSSÉG | HÍREK

Ked ves Ol va sónk! Kér jük, le he tő sé ge sze rint tá mo gas sa a Ko má ro mi Zsi dó Hit köz -ség prog ram ja it, a HH meg je le né sét, épü le te ink, te me tőnk fel újí tá sát.

Bel föl di át uta lás Szlo vá ki á ból:26384962/0900 – Slovenská sporiteľňa vagy10103804/5200 – OTP SlovakiaNem zet kö zi át uta lás kül föld ről:Cí m: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501 Komárno, SlovakiaIBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXBa kunk cí me: Slovenská sporiteľňa, Palatínova 33, 94501 KomárnovagyIBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXBan kunk cí me: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

A HH-t, a Shalom klubot és a Men-házat támogatták: Horn Norbert ésanonimitásukat kérő adományozók.Köszönjük!

�A Kisebbségi Kulturális Alaphoz és az

EZRA Alapítványhoz benyújtott pályáza-taink támogatásban részesültek. Ezúton isköszönjük!

�Továbbra is várjuk programötleteiket

a kile@menhaz.sk címen.�

Hamarosan megkezdődnek a tava-szi karbantartási munkák temetőnk-ben. Kérjük, hogy az idei temetőgon-dozási díjat szíveskedjenek rendezni.Összege a korábbi évekhez képest nemváltozott.

Hitközségi Híradó – a Komáromi Zsidó Hitközség lapja, alapítva 5756-ban (1996), fõszer kesztõ: Paszternák Tamás (tamas.paszternak@menhaz.sk),Paszternák András (andras.paszternak@menhaz.sk), munkatársak: Haas Judit, Mgr. Piczek Ferenc, tördelõszerkesztõ: Saláth Richárd,olvasószerkesztõ: Vadász Magda (Budapest), Paszternákné Kertész Zsuzsanna (Komárom), Katarína Potoková (Nitra), nyomtatás: Nec-arte Kft.,Komárom, a KZSH címe: Židovská náboženská obec, Eötvösa 15, 945 01 Komárno, Slovakia, tel.: 00421/35/7731-224, e-mail: kile@menhaz.sk,tel.:/fax: 00421/35/7725-355. Regisztrációs szám: EV 3424/09. ISSN 1337-091x. IČO: 34073400. Alapítva 5756-ban. Lapunk Önnek készült,kérjük ne dobja el!

Kérjük a támogatását!

Támogatóink / naši sponzori:

Fa li új ságrö vid hí rek

� Az egykori ortodox zsinagóga a VII. lakótelep építésének idején. A felvételaz 1980-as években készült, a Komáromi Fotóalbum gyűjteményében buk-kantunk rá (facebook.com/k.fotoalbum). Az 1907-ben elkészült Ispotály ut-cai épületet 1944-ig használták imahelyként, 1955-ig volt a zsidó hitközségtulajdonában. Később raktárként használták, a rendszerváltás után pedig azidősek otthonának részévé vált. 2007 chanukáján közösségünk emléktáblátavatott a bejáratnál.

Közösségi mozaik - kép(ek) a hitközség múltjából -

„Realizované s finančnou podporou Fondu na podporu kultúrynárodnostných menšín“

Mazl Tov!

Gratulálunk Saláth Richárd mun-katársunknak és családjánakmásodik gyermekük Vica meg-

születése alkalmából.

�

Szlovák nyelvi lektorunknak, Ka-tarína Potokovának a harmadikunokája született. Mazl Tov!

2019. MÁRCIUS | HITKÖZSÉGI HÍRADÓ | 3

KÖZÖSSÉG | HITÉLET

Elsőként Rigó Sára, a közösség aktívtagjának, Rigó Erzsébetnek az unokája,lépett a színpadra. A klarinéttal előadottHava nagila szám sokunk szívét megdo-bogtatta. Hagyományainkat követve, im-már hatodik éve David Adri (Pozsony) ol-vasta fel Eszter könyvét, felesége Chanafoglalta össze az ünnep jelentőségét.

A szakrális részt követően PandzariszDina szefárd dalokból összeállított kon-certje nagy sikert aratott. Az ismertebbdalokat együtt dúdoltuk vele és háromta-

gú zenekarával. A program alatt mindvé-gig gyermeksarok működött, ahol a leg-kisebbek, a Paszternák-Szendy Barbaraáltal összegyűjtött játékokon, fejtörőkönkeresztül ismerkedtek az ünneppel. A Bu-dapestről érkezett kóser ételek és tradici-onális sütemények még szebbé varázsol-ták rendezvényünket.

A nap zárásaként nem maradhatott eltombola sem, Toledano Zachara és Pasz-ternák András bonyolította le az izgalmasnyereményekkel kecsegtető sorsolást.

Köszönet mindazoknak, akik szervezé-sében és lebonyolításában közreműködtek!

Az eseményt a Bethlen Gábor Alap és aJDC támogatta. �

PA

Purim a Menházban

Csütörtök délután vidám ünneplőkkel telt meg a Menház Wallenstein Zoltánterme. A helyi és a régió számos pontjáról érkezett vendégeket Paszternák Ta-más programkoordinátor köszöntötte.

ACAPELLA cimbaleom zenekar va-gyunk, a Morva-szlovák régióból,Sztrázsnice (Strážnice) környéké-

ről érkezünk. Csapatunk tizenegy éve,eredetileg Kozojídky község Eper NőiKarának kísérő zenekaraként jött létre.

Idővel saját repertoárt is kialakítot-tunk. Népzenét és népdalokat, egyházizenét, és az utóbbi időben zsidó zenét isjátszunk, amelyet a cimbalomzene ha-gyományos hangszerelésében adunk elő.Bízunk benne, hogy jó úton járunk. Eb-ben a meggyőződésemben megerősít azis, hogy 2013-ban az izraeli David Sivorfelkérésére részt vettünk az izraeli tele-vízió filmjének forgatásán, amely aCseh- és Morvaországi zsidó közösségeknyomában járt. Forgattunk a sztázsnicei

zsinagógában, és az izraeli producerek-től úgy tudjuk, hogy a filmben a teljesfelvett anyagot fel is használták. 2014-ben részt vettünk az Adventi és Karácso-nyi Zene Nemzetközi Fesztiválján Prá-gában, ahol kategóriánk harmadik he-lyén végeztünk, és a kiváló vokális-inst-rumentális előadásért járó különdíjat iselnyertük.

2015-ben szerepeltük a prágai MAŽIVZsidó Fesztiválon, és felléptünk a Třebíč-ben szervezett ŠAMAJIM Zsidó ZeneFesztiválján, valamint a Folk Vakáció el-nevezésű rendezvényen Náměstí nad Os-lavou városában.

2016-ben felléptünk az Ostrava-iTEMPLFEST Zsidó-Keresztény Párbeszédzárókoncertjén. Júliusban újra a Folk Va-káció elnevezésű rendezvényen Náměstí

nad Oslavou városában játszottunk, au-gusztusban a Třebíč-i ŠAMAJIM ZsidóZene Fesztiválján, és önállók koncertetadtunk a nikolsburgi (Mikulov) zsinagó-gában. Szeptemberben mi nyitottuk mega Zsidó Kultúra Fesztiválját a szlovákiaiGalántán.

2017-ben feljátszottuk és kiadtuk elsőCD-nket, amely zenei munkánk metsze-tét tartalmazza. Többségében zsidó dalokés zeneszámok, valamint morvaszlovákénekek találhatók rajta. Ebben az évben isfelléptünk a Třebíč-i ŠAMAJIM Zsidó Ze-ne Fesztiválján, valamint a teplitzi Tep-litzi Cimesz Fesztiválon.

2018-ban sikeres koncertsorozatot ad-tunk Izraelben. Kilenc napon belül 7 kon-certet játszottunk, az egyiket a Tel Aviv-iCseh Kulturális Központban, amely feletta cseh nagykövetség vállalt védnökséget.Élőben felléptünk az izraeli televízió leg-nézettebb csatornáján is. Ismét felléptünka Třebíč-i ŠAMAJIM Zsidó Zene Feszti-válján. Ugyanebben az évben abban amegtiszteltetésben volt részünk, hogyCsehszlovákia megalakulásának 100. év-fordulója alkalmával október 28-án sze-repelhettünk a Madridi Cseh Nagykövet-ség ünnepségén. Ugyanitt két önálló kon-certet is adtunk a Madridi Cseh kulturálisKözpont szervezésében a cseh nagykö-vetség védnöksége alatt. A fellépésünkönrészt vett Ivan Jančárek madridi csehnagykövet.

Élő fellépéseinkről készült videók aCM Capella - A white rainbow YouTubecsatornán. �

Vendégünk a CAPELLA

4 | HITKÖZSÉGI HÍRADÓ | 2019. MÁRCIUS

INTERJÚ | KÖZÖSSÉG

Alapvetően optimista ember vagyok, –ül le velem szembe fiatalos lendülettelZoltán – de néha, amikor túl sok rosszaltalálkozom, elkomorodom és felteszem akérdést: „Biztos jó irányba tart az embe-riség?!” Mintha az emberekben egyre ke-vesebb lenne a segítőkészség, az empátiaés az önzetlenség. Aztán történik valami„csoda”, mint ma is, és visszanyerem azemberekbe vetett hitem. Az egyik hajlék-talant, aki hónapok óta az utcán, egy ke-rítés mellett meghúzódva töltötte az éj-szakákat, és félő volt, hogy a fagyos éj-szakákat nem éli túl, a délelőtt folyamán,hála pár nagylelkű, szociálisan érzékenyléleknek, akik anyagilag segítettek, a télhátralévő részére el tudtuk helyezni akettes lakótelepen lévő Nyugdíjas- ésszociális otthonban. Sajnos rajta kívülmég közel húsz ember él életvitelszerűenKomárom utcáin. Számtalanszor próbál-tuk őket rábeszélni, hogy menjenek be ahajléktalan szállóra, a melegedőbe, de hi-ába. Hajthatatlanok. Az egyik visszatartóerő a lopások erőfordulása, a másik pedigaz alkoholfogyasztás tiltása.

Most már több mint hét éve annak,hogy nem csak felkarolta és támogatja ahajléktalanok ellátásának kérdését vá-rosunkban, de időközben egyre több ci-vil embert sikerült maga mellé állítania,akik ma már egy jól működő önkéntescsapatot alkotnak. Mikor és hogyan szü-letett meg Önben ennek a jótékonyságikezdeményezésnek az ötlete?

Huszonegy éve, amikor a kettes lakóte-lepen megnyitottam az élelmiszerbolto-mat, még csak elvétve lehetett a környé-ken hajléktalannal találkozni. Mostanraszámtalan szomorú sorssal találkoztam.Egyre nehezebben élnek az emberek,egyre többen csúsznak lefelé a lejtőn. Hét

éve, karácsony előtt néztem a hajléktala-nok egy csoportját, és eszembe jutott,hogy miközben mindenki tele várakozás-sal, vásárol, készülődik a szeretet ünne-pére, nekik ugyanúgy nincs mit várniuk,mint az év bármely más napján. Elhatá-roztam, hogy szervezek egy „előkarácso-nyi ebédet”. Miután az ötletemet meg-osztottam pár ismerősömmel, kiderült,hogy többen szívesen segítenének, csaknem tudják hogyan. Szükség volt valaki-re, aki koordinálja ezt a társadalmi kez-deményezést. Miközben főztük a gulyást,elkezdett esni a hó. Igazi karácsonyi han-gulat lett. De azt hiszem nekik sokkaltöbbet jelentett akkor annál a tányér me-leg ételnél az, hogy végre valaki törődikvelük, elbeszélget velük, kíváncsi a sze-mélyes történetükre. Aztán, a következőévben megkérdeztem három (Apáli,Olymp, Panoráma) vendéglátóipari egy-séget üzemeltető vállalkozó ismerősö-met-barátomat, nem tudnának-e segíte-ni, és ők azonnal igent mondtak. A mainapig bármikor számíthatok rájuk. Nagysegítség volt, hogy mindjárt a kezdetek-től támogatta a munkánkat a Charita nonprofit szervezet. Idővel mellénk állt a vá-rosunkban működő öt egyházi szervezetvezetősége, valamint további tíz étteremtulajdonosa ajánlotta fel, hogy a megma-radt napi menüt elszállíthatjuk. Egy ideiggondot okozott a kiszállítás, mivel azételosztás helyszíne a 2-es bástya bejára-tánál van, de mostanra ez is megoldódott.

Gond nélkül sikerült egy asztalhoz ül-tetnie az összes történelmi egyház kép-viselőjét?!

Igen, mivel mindannyiunk szeme előttugyanaz a nemes cél lebeg – segíteni a rá-szorulóknak. Általában évente kétszer tar-tunk megbeszélést. Novemberben a városi

hivatal szervezésében van egy találkozó,ahol megállapodunk abban, ki milyen for-mában tudja kivenni a részét a feladatból,márciusban pedig kicsit kötetlenebb han-gulatban értékelő gyűlést tartunk. Egyéb-ként, ha értesüléseim nem csalnak, nincsmég egy város Szlovákiában, ahol a kato-likus, református, evangélikus, baptistaegyház és a zsidó hitközség együtt folytat-na karitatív szolgálatot.

Teréz anya mondta egy helyütt, hogy„Az embereknek szükségük van segítsé-gedre, de ha segítesz, támadás érhet,mégis segíts!“ Találkoztam már olyanbejegyzéssel a közösségi portálon, mely-ben a boltja elleni bojkottra buzdítottavalaki a lakosokat, mert szerinte annakköszönhető a hajléktalanok jelenléte akörnyéken, hogy az Ön segítségére és tá-mogatására számíthatnak. Hogy érintikÖnt ezek a negatív kritikák?

Rosszul esik, de különösebben nemfoglalkozom vele. Mindenki a saját lelki-ismerete, saját értékrendje szerint alakít-ja a saját életét. Nekem mindig, már fiatalkoromban is az volt az életfilozófiám,hogy ahol tud, ott segítsen az ember. Vál-lalkozóként pedig ezt kicsit kötelessé-gemnek is érzem. Sokan úgy gondolják,hogy felesleges, hiszen elég adót fizetünkbe az államkasszába, de hiába, ha az nemjut el a mélyszegénységben élő nagycsa-ládosokhoz, a rászoruló kisnyugdíjasok-hoz vagy a legkiszolgáltatottabb ember-társainkhoz, a hajléktalanokhoz. Meg-győződésem, hogy a fedélnélküliségnélnehezebb élethelyzet nincs.

Folytatás a következő oldalon.

Kollár Zoltán: Sokszor egy kis odafigyelésselis lehet segíteni – 1. rész

Furcsa módon, pont azokban az országokban, ahol kevesebb a rászoruló, az ál-lam jóval nagyobb szerepet vállal a jóléti ellátások biztosításában, sokkal töb-ben végeznek önkéntes munkát, sokkal nagyobb a lakosok szociális érzé-

kenysége, mint nálunk, ahol sokan gyanakodva nézik azokat a „csodabogarakat”,akik önzetlenül, elvárások nélkül, pusztán azért, mert jót tenni jó, segítenek a baj-ba szorult embertársaikon, mint ahogy azt a komáromi nyugdíjas vállalkozó, Kol-lár Zoltán is teszi immár évek óta. De vajon honnan meríti az erőt ehhez a lelkilegigencsak megterhelő segítő munkához?

2019. MÁRCIUS | HITKÖZSÉGI HÍRADÓ | 5

INTERJÚ | KÖZÖSSÉG

Folytatás az előző oldalról.Ennél mélyebbre már csak a temetőben

kerülhet az ember. Abban a pillanatbanugyanis, amint valaki az utcára kényszerül,elkezdenek lazulni a családi kapcsolatai,megszűnik körülötte az érzelmi-erkölcsi-anyagi védőháló. Nincsenek többé valódiemberi kapcsolatok, nincs személyes tér,nincs értelme a napoknak, elvesznek a cé-lok, a jövőkép. Vegetálnak. Egyetlen dologválik fontossá, a túlélés. Ennek pedig egyikeszköze sokuknál az alkohol, vagy a dro-gok. Persze vannak, akiknek már eleve aszenvedélybetegségük miatt fordított hátata családjuk. Általánosítani azonban nemlehet. Minden sorstörténet más, mindegyi-kük élete más ponton siklott félre. Van köz-tük olyan, aki negyvenvalahány évet be-csületesen ledolgozott a hajógyárban,rendkívül nehéz munkakörben, majd párátgondolatlan hitelfelvétel miatt végrehaj-tási eljárás indult ellene és nyugdíjas korá-ra az utcára került. Van, aki egy csúnya vá-lás következtében vált nincstelenné. Nemhiszem, hogy a mi dolgunk lenne ítélkezniezek fölött az emberek fölött.

Az elmúlt hat-hét évben sikerült márvalakit visszaintegrálniuk a társadalomba?

Egy kezemen meg tudom számolni, hánykitaszítottnak sikerült újra beilleszkednie apolgári létbe. Minél tovább él valaki az ut-cán, annál jobban sérül mentálisan és fizi-kailag egyaránt. A hajléktalanlét hamaraláássa az emberek egészségét. Ráadásulegy idő után megváltozik az önmagukrólalkotott képük és már saját magukat is haj-léktalanként definiálják. Itt, ezen a pontonpedig már nehéz visszafordítani őket. A fi-atalokat még könnyebb. Emlékszem páréve egy fiatalembernek sikerült Magyaror-szágon olyan munkahelyet találnunk, aholszállást is tudtak neki biztosítani. Ma márönálló albérletben él. A másik emlékezetesesetben pedig egy drogfüggő fiatal rehabi-litációját vállalta a nagykeszi teológus há-zaspár. Két évig élt náluk. Ma már kiegyen-súlyozott életet élő családos ember.

Említette, hogy ha lehetett, mindig is szí-vesen segített másoknak. Ezt a proszociálisviselkedésmintát és gondolkodásmódototthonról hozta magával, vallási meggyő-ződéséből fakad vagy belső indíttatásból?

A másodikat mindjárt ki is zárhatjuk,mert igazán se vallásos, se hívő nem va-gyok. A szüleimet azonban a mai napig úgy

emlegetik az idősebb csallóközaranyosiak,mint kivételesen jó embereket. Hatéves le-hettem, amikor elhatározták, kitelepülünkIzraelbe. Intézték a papírokat, tervezget-tek, és beszereztek egy kisebb „konté-nert”. Annak idején faluhelyen még min-denki ismert mindenkit, így futótűzkéntterjedt a hír. Attól kezdve alig volt nap,hogy valaki ne tért volna be hozzánk ma-rasztaló szándékkal. És nem hiába, mertvégül a szüleim letettek a kivándorlásról.Jó gyerekkorom volt. Csak a nagyszülőkhiányoztak. Ők, ahogy szüleim összes töb-bi rokona, a holokauszt áldozataivá váltak.Édesapám munkaszolgálatosként egyfegyvergyárban dolgozott. Édesanyám pe-dig a családjából egyedüliként jött visszaAuschwitzból. És hozták magukkal a félel-müket, a túlélők bűntudatát, amit sohanem tudtak se letenni, se elbeszélni. Mind-ezt ugyanúgy cipelem magammal én is to-vább. Végigkíséri az életemet.

Meglepő, hogy nem vallásos, miközbena Komáromi Zsidó Hitközség aktív tagja,sőt az elmúlt évtizedben kitartóan fárado-zott a Menház épületének felújításán és azott működő Menház Zsidó Kulturális ésKözösségi Központ működésén!

Azért ez nem csupán az én érdemem.Kis csapatunkat Paszternák Antal a hit-község elnöke kovácsolta össze. A Men-ház épületének a rendbetétele rengetegmunkánkba és időnkbe telt az elmúlt év-tizedben. Büszke vagyok rá, hogy a ro-mos, nyirkos épületből sikerült egy euró-pai színvonalú vallási – kulturális köz-pontot kialakítani, ahol ünnepeken, szín-vonalas programokon találkozhatunk.�

Janković Nóra interjújaa komaromonline.sk hírportálon

jelent meg

Folytatjuk.

6 | HITKÖZSÉGI HÍRADÓ | 2019. MÁRCIUS

HÍREK | EMLÉKEZÉS

A Mózesről való megemlékezés melletta galántaiak hitközségük kiemelkedőegykori vezetőjére, Telč rabbira is emlé-keznek ezen a napon, aki a városban te-vékenykedett és a temetőben nyugszik. Apestis járvány idején a zsidók minden le-hetséges módon próbáltak segítségre lel-ni. Amikor elmentek Telč rabbihoz, azfeltett nekik egy kérdést: megtartanak-eminden előírást és szokást? Akkor ébred-tek rá, hogy megszakadt a sokéves helyiszokás, a minden zsidó ház meglátogatá-sának és a megvendégelésnek hagyomá-nya. Amikor a szokás újra tartották, a jár-vány megszűnt. Azóta is tartják ezt a ha-gyományt, amely a galántai hitközségetegyedivé teszi az egész zsidó világban.

A Chevra Kadisa tagjai ebben az évbenis meglátogattak minden galántai zsidócsaládot, ahol gazdagon megvendégeltékőket. Ezt követően a temetőben megem-lékezést tartottak, majd délután az ima-

házban istentisztelettel és a helyi kultúr-házban társásági összejövetellel folytató-dott a nap programja. A jelentős naphoztartozó hesped gyászbeszédet BaruchMyers pozsonyi rabbi mondta el. Ádárhónap 7. napja alkalmából a résztvevőkmegemlékeztek azon hittársaikról, akikaz elmúlt évben távoztak az élők sorából.A galántai hitközség gyászolja Löwinge-rová Blankát és Haas Tibort, akik 2018végén hunytak el, és akik a helyi közösségalappillérei voltak. Az elhunytakért mon-dott El mole rachamim imában megem-lékeztünk mindazon közeli és távolabbiismerősökről és barátokról, akik a közel-múltban hagytak itt bennünket. Az ün-nepség hivatalos része után a résztvevőkélénk beszélgetésbe kezdtek és hagyo-mányos ételeket – tojás, lábelli-zsemleés halétel – fogyasztottak, hiszen ezek azétkek a nap elengedhetetlen tartozékai. �

KP

Hagyományosan a hagyományról

Kedden, 2019. február 12-én délután ismét megtelt a galántai imaház, a helyihitközség és a régióból érkezett hittestvérek Zajin adar, azaz ádár hónap 7.napja alkalmából gyűltek össze. Ez a nap Mózes próféta születésének és ha-

lálának napja. Ez a nap egyúttal a Chevra Kadisa napja is, amely a galántai hitköz-ség életében jelentős mérföldkőnek számít. Beteljesült így városunk régi és válto-zatlan hagyománya.

Vezetőségi ülésKassán

Február 21-én, Kassán ülésezett aSzlovákiai Zsidó Hitközségek or-szágos tanácsa. Reggel fél 9-kor

került sor a kis hitközségek vezetőinekgyűlésére, 11-től ülésezett az országosvezetőség. Először értékelték a 2018-asévet, majd ismertették az április végénBesztercebányán sorra kerülő választá-sokkal kapcsolatos tudnivalókat, az or-szágos tisztségekre érkező jelöléseketés a szavazás módját. A maratoni hosz-szúságú ülés az aktuális feladatok meg-beszélésével délután ötre fejeződött be.A résztvevők az előző napon köszöntöt-ték a vezetőség tagjai közül a közel-múltban kerek születésnapjukat ünnep-lőket. Igor Rintel hatvanadik, PavolFrankl hetvenedik, Kornfeld Martinnegyvenedik születésnapja alkalmábólfogadta a jókívánságokat. Az ünnepelteka Szövetség 2009-2019 közötti tevé-kenységét összefoglaló kiadványt, PeterSalner: Zsidók Szlovákiában 1989 utáncímű könyvét, a Szlovák KülpolitikaiTársaság kiadványát és a zsidó- keresz-tény párbeszédről megjelent művetajándékozták a közösségeknek. �

PZS

Balogh Istvánsikeres doktori

védése

Március 18-án megtartotta dokto-ri disszertációjának előadását azOrszágos Rabbiképző – Zsidó

Egyetemen (OR-ZSE) Balogh István. Az„A XVIII. századi magyarországi zsidósírkövek – analízis és adattár” című dok-tori értekezést, a disszertáció téziseit awww.rabbi.hu oldalon lehet megtekinte-ni. A nyilvános esemény végén a DoktoriBírálóbizottság „summa cum laude”eredménnyel ítélte oda a doktori fokoza-tot Balogh Istvánnak. Gratulálunk!

Közösségünk nevében gratulálunk Ba-logh Istvánnak, aki a Nagyünnepekenévek óta közreműködik Komáromban! �

(hír forrása: rabbi.hu)

Ladislav Urbantól búcsúzunk2019. február 23-án elhunyt közösségünk tagja Ing. Urban Ladislav CSc. Előbb

munkája, majd második családja városunkhoz kötötte. Az utóbbi években Izsánélt. 1935-ben született, gyermekként élte túl a Holokausztot. Rendszeresen láto-gatta rendezvényeinket. Mártír megemlékezéseinken többször beszélt a vele tör-téntekről. Családja, barátai, ismerősei február 26-án búcsúztak tőle az ÉrsekújváriKrematóriumban. A komáromi közösségből Pasternák Antal, Paszternák Zsuzsan-na és Haas Judit voltak jelen. �

forrás: edah.sk

81. fejezet: Szomszéd sokk

(2012. június 20.)

Két hete azzal a kéréssel fordult hoz-zám a vendégház tulaja, másnapreggel kalauzoljam el újdonsült

szomszédomat az egyetemre. X, nevezzük csak így a személyiségijogokat tiszteletben tartva, egy távol-keleti egyeteméről hazaté-rőben állt meg egy hónapra Izraelben, s kezdett négyhetes oktatá-si programot a Bar-Ilanon társadalomtudományi témakörben.

A megbeszéltek szerint végigkísértem a Negba és a Hagana ut-ca, általam már alaposan feltérképezett mikrokörnyezetén. Fel-hívtam a figyelmét a fontosabb üzletekre, éttermekre, ismertet-tem a buszhálózat környéket érintő járatait. Egészen a tanszékéigkísértem a kampuszon. “Végre egy “normális”, európai ismerős!”– gondoltam magamban, amikor búcsút vettem tőle a hétindítóvasárnap kezdetén.

Másnap újra összefutottunk. X áradozott az első napjáról. Igen,ezt kereste, s mennyire jófejek az emberek.

Csütörtökön pont a lámpánál várakoztam, útban a 61-es meg-állója felé, amikor utolért. Mégsem mondhattam, hogy én inkábbbuszoznék ma reggel, csatlakoztam hozzá, s gyalog közelítettükmeg a tudás helyi birodalmát. Az első napi lelkesedés picit alább-hagyott, azt tervezgette, mit csinál majd a hétvégéken, melyik tár-saságtól szerzi be az izraeli telefonját. Adtam neki egy-két ötletet,mit érdemes itt Ramat Ganban vagy Tel-Avivban megnézni. Me-sélte, mennyire szuper az egykori szobám (itt azért egy pici gya-nakodtam), ugyanis ő költözött bele, miután én kicuccoltam.

Eltelt pár nap, kedd este kopognak. X az, búcsúzni jött. Nem tet-szik neki a kutatási témája, s inkább hazatér Európába. „Mi van?”– álltam ott értetlenül a bejáratnál. Nem tudtam leplezni döbbe-netemet: „S hogy tudtad már így másfél hét alatt megállapítani, hogyez a kutatási terület nem neked való?” – szegeztem neki a kérdést.Gyorsan kapcsoltam, elvégre nem én vagyok a témavezetője, s azegyetem hírnevéért sem nekem kéne aggódni. Mi az az egy hónap,sőt már csak 2,5 hét. Óhatatlanul átfutott az agyamon, anno ott avegyész szak első évfolyamában, mennyi, de mennyi olyan pilla-nat volt, amikor legszívesebben kisétáltam volna az ELTE TTK-ról.Hányszor adhattam volna fel a Kémiai Kutatóközpontban? S talánmár régen otthon ülhetnék, ahelyett, hogy nap mint nap felveszema küzdelmet a szentföldi nanotechnológiával és a hétköznapokkék-fehér szürkeségével.

Szerdán még megmutattam X-nek, honnan indul a Negba utcá-ról a jeruzsálemi busz, amivel felugorhat az ottani ismerőseihez,mielőtt elrepül. Kézfogás, jött a 61-es, ő már nem jött be aznap azegyetemre.

(2012. június 20.)Pár perccel múlt három óra, Ramat Gan-i erkélyemen készülök

a szombati ebéd elfogyasztására. Mély csend, döbbenetes csend. Azutcán sehol egy lélek, a madarak halk csicsergése is távolinak tű-nik. Huszonöt percenként, ha elhúz egy autó a környéken. Csakülök és hallgatom ezt a különös hangtalanságot. Talán ez a sabbat,a hetedik, a pihenő nap muzsikája.

Mintha mindenki sziesztázni húzódott volna vissza. A vendég-házra tűzött izraeli lobogót a lágy szellő lengeti a pálmafa árnyé-kában. Egy pillanatra úgy érzem mintha megállt volna a világ. Ho-vá tűntek a rohanó emberek, az idegesen dudáló autósok? Csendvan, legalábbis itt Tel-Avivban, remélem ez mindig így marad.

(2012. június 25.)Záruljon a Posztdok napló leghosszabb harmadik fejezete után

most az egyik legrövidebb, a negyedik. 4:04 Ben Gurion Repülőtér,Tel-Aviv. A decemberi tortúrához képest egész gyorsan ment abiztonsági ellenőrzés. Igaz, amikor a másod unokatestvéreim ne-veit kellett volna felsorolnom, leblokkoltam egy kicsit, pedig ket-tőjük esküvőjén is ott voltam.

Talán az egy év vagy az egyben eltöltött hat hónap hatása, atranzitban szinte semmi megvásárolni valót nem találtam. Annakellenére, hogy korábbi utaim során ez volt az a hely, ahol még egykicsi hazavihető “Szentföldet”, akár zene, akár hűtőmágnes, eset-leg csokoládé formájában még be lehetett szerezni.

Ja, s tényleg nincs már MALÉV, s a McDonald’s étteremláncotis sikerült kitendereztetni a terminálról, jelezvén még sincsminden veszve a globalizáció terén. Van helyette Burgeranch,amellyel egész közeli kapcsolatot kötöttem a Ramat gan-iÁNTSZ-sarokban.

Az éttermeknél kicserélték a székeket, változott egy-két kisebbbolt is, különben minden a régi, csak a fotelek száma kevesebb aszökőkút körül.

Következzen pár hét vakáció, egy hónapnyi szünet a blogolás-ban. Minden kedves Olvasómnak szép nyarat! �

FOLYTATJUK

IZRAEL | ÉLMÉNYEK

PASZTERNÁKANDRÁS

Kék-fehér hétköznapok

2019. MÁRCIUS | HITKÖZSÉGI HÍRADÓ | 7

8 | HITKÖZSÉGI HÍRADÓ | 2019. MÁRCIUS

KÓSER KONYHA | ÉRDEKESSÉG

Löwinger Manci szakácskönyvébőlA rendezett széder

Széder magyarra fordítva rend vagysorrend és ez a szó jellemzi az ünnepet és

a készülődést az ünnep előtt. Miért határozták el őseink, hogypészach esti vacsorát szédernek hívják? Nincs egyértelmű vá-lasz, de lehet pár lehetőség között választani, ami arra tanítminket, hogy a régi időkben is választ kerestek a zsidó vallási ésnem vallási forrásokban. Voltak, akik a zsidó vallási irodalom-ban keresték a választ, ott találhatók régi és modern időkbőlszármazó válaszok. Mivel mi a rendet és az egyszerű válaszokatkedveljük, nem a bonyolult feltevéseket, maradunk a következőválasznál. A pészach előtti készülődések és a széder esti vacso-rát az előírt, rendben kell megtartani. Nem szabad a rendet fel-borítani például a széder tálra csak az előírtakat szabad tenni éselőírt, rendben kell a négy pohár bort inni. Az ünnep előtt sza-bály szerint kell a chámect elégetni megszabott órában és az ün-nep összes törvényét sorban kell betartani. Másképpen az ün-nepi hagyomány hiányos lesz, a lényeget a hagyomány tovább-adást nem tartjuk be.

A jelszó az a rend, nemcsak pészachkor. A japán származásúMarie Kondo ahogy pár alkalomba mesélte, ő már gyerekkoraóta szeretett rendezni, a rendetlenség nagyon zavarta. Nem so-kan ismerünk olyan fiatalt, aki 15-16 éves korában szobája ren-dezésével tölti az idejét. Ő az idejét azzal töltötte, hogy lehet tö-kéletesen rendet teremteni a szekrényekben, fiókokban és azegész lakásban. Mivel ő is tudja, hogy a modern világban min-denkinek túl sok ruhája, cipője és más tárgyai vannak, muszájvalahogy kitalálni egy olyan teóriát, amely még a legkényszere-sebb gyűjtőnek is megfelel. Egy fontos tanácsa szerintem az,hogy határozzuk el minden tárgyról vagy ruhadarabról, hogymennyire kötődünk hozzá, mennyire fontos nekünk. Ha évek-kel ezelőtt kaptunk munkahelyünkön egy vázát, amelyet gyor-san a szekrény rejtett polcára tettünk, mert csúnya, attól nem

nehéz megszabadulni. De azoktól a használatlan tárgyaktól,amelyeknek érzelmi jelentősékük van azoktól nehezebb meg-szabadulni. Kondo szerint, ha a tárgyat valójába nem szeretem,nem okoz örömet, muszáj kidobni.

Át nézni minden egyes darabot. Így megszabadulunk sok feles-legestől, fontos, hogy nem dobjuk a szemétbe, ha valaki más hasz-nálhatja. Ha rendes állapotban van egy kinőtt ruhadarab, adjuk to-vább, ne bízzunk abban, hogy rövidesen lefogyunk és használhat-juk. Adjuk tovább és így örömet szerezhetünk valakinek. Ha még-is lefogyunk, akkor veszünk egy új ruhát. A Kondo tanácsok nagyonjók a szekrény rendezésre. Melegen ajánlom a Pészach előtti taka-rításon és rendbeszedéskor számításba azokat. Nem mindent mu-száj betartani, mindenki talál valamit, ami a mindennapi életétkönnyebbíti, mivel kevesebb nem kedvelt tárgy vesz minket körül.Nem hiszem, hogy Kondo ismeri a zsidó vallás pészachi törvénye-it, de a rendrakás az univerzális, az Interneten megtalálhatóak aKondo tanácsai, érdemes elolvasni és tanulni tőle. Miután rendetcsináltunk ideje főzni.

Pészachi darált hús tálHozzávalók: 6-8 szelet macesz, nagy darabokra törve, 1 to-

jás, fél pohár forró víz, kevés olaj, só és bors, 50 dkg darált hús,1 tojás, 1 hagyma, fokhagyma apróra vágva, kevés olaj, só bors,petrezselyem.

Elkészítése: A macesz darabokat megpuhítjuk a forró vízzel,hozzáadunk fűszereket, tojást és olajat. A darált húshoz hozzá-adjuk a hagymát, fokhagymát tojást, petrezselymet, fűszereketés olajat. Tűzálló tálba rakunk egy sor maceszkeveréket, rá a da-rált húst, újból maceszt és utána húst. A felső réteget megken-jük tojással és előremelegített sütőbe 35-40 percig sütjük, míga felső réteg ropogós lesz. �

Purim ünnep szlogenje: „ellenkezőleg”. Az ünnep szokásai hasonlóak a farsangi vagy karneváli szo-kásokhoz. Fontos az átalakulás, amelyet az ünneplők örömmel magukénak vallanak. Az év folya-mán nem szabad a vallási előríások szerint férfinak női ruhadarabot viselni és a nőnek férfiruhát

hordani, Purimkor ellenkezőleg, szabad és azt lehet mondani, hogy kötelező jelmezt viselni. DR. ORNAMONDSCHEIN

Fischer Ferenc – a Menháztervezője

Gottdank Tibor: A magyar zsidó építőművészek örökségeLajtán innen és Lajtán túl című könyve 2018-ban jelentmeg, amelyben számunkra eddig ismeretlen érdekesség-

re bukkantunk Komárommal és a Menházzal kapcsolatban. Fi-scher Ferenc 1871-1921 Zsolnay Vilmos egyik legjobb barátja, akitöbb igényes szecessziós középülettel és villával gazdagítottaKomárom és Budapest utcáit.

A komáromi születésű Fischer 1895-ben szerez építészmér-nöki diplomát a Budapesti Műegytemen. Első munkáját szülő-

városának tervezi: az Izraelita Jótékony Egylet szegénymenhá-zát 1895. Részt vesz a komáromi kórház tervpályázatán.

Több jelentős budapesti munka után 1902-ben újra Komá-romnak dolgozik, a Takarékpénztárat tervezi, amely a városlegszebb szecessziós épülete. A ház főbejárata a Nádor utcáranéző keskenyebb homlokzatán található. A nyugati, hosszabbikoldalát, amely ma a Szent István-szoborra néz, szecessziós va-kolatdíszek, az épület sarkait pedig takaros kis tornyocskák dí-szítik. A ház ékességei a kovácsoltvas munkák, amelyek közül adíszes vaskapu Török András komáromi műlakatos alkotása.Sajnálatos, hogy ezt a tehetséges embert sikeres tervezői pályá-ja ellenére a világháború kitörésével mellőzik. 1921-ben 50 éveskorában éri a halál. �

PZS

4 | SPRAVODAJCA | MAREC 2019

ROZHOVOR | KOMUNITA

Naším cieľom je, aby sa skutočné prí-behy dostali k čo najširšiemu okruhu ľu-dí, preto ich publikujeme v našej onlinedatabáze www.memoryofnations.eu aspolupracujeme s viacerými médiami,napríklad s Denníkom N, denníkom SME,www.aktuality.sk, kde sú nami spracova-né príbehy publikované každý týždeň. Nazáklade príbehov ďalej realizujeme ďalšieaktivity.

Dá sa povedať, že práve na základe prí-behov je druhým základným piliérom na-šej práce vzdelávanie žiakov základných astredných škôl. V roku 2018 sme už bolitakmer každý pracovný deň počas škol-ského roka na niektorej zo škôl, napriečcelým Slovenskom, s našimi celodenný-mi zážitkovými workshopmi, ktoré pra-cujú na základe metód dramatickej vý-chovy. Znamená to, že napríklad proceskolektivizácie či prenasledovanie štátnoubezpečnosťou si študenti v postavách,ktoré sú založené na skutočných príbe-hoch, prežijú počas workshopu na vlast-nej koži.

Príbehy 20. storočia šírime aj prostred-níctvom putovnej výstavy, ktorá jeumiestnená na námestiach v rôznych

mestách na Slovensku, sme partnermimedzinárodných projektov, organizuje-me diskusie. Od októbra 2018 vydávameštvrťročný magazín Príbehy 20. storočia,v decembri sme vydali našu prvú knihuStretnutie tých, čo prežili šoa.

Každý rok 17. novembra v spolupráci sčeským Post Bellum udeľujeme v Národ-nom divadle v Prahe Ceny Pamäti národa,ktoré si môžete pozrieť v priamom pre-nose na RTVS a ČT.

Ako vznikol nápad vydať publikáciuStretnutie tých, čo prežili šoa?

Ľudia, ktorí prežili 2. svetovú vojnu, pat-ria medzi najstarších respondentov. Pretoje naším cieľom ich príbehy zaznamenať čonajskôr. Približne pred dvomi rokmi smezačali spoluprácu s domovom pre senio-rov, pre obete holokaustu, Ohel David. Pri-bližne v tom čase sme začali komunikovaťs riaditeľkou Ohel David, Martinou Kotúč-kovou o spoločnej knihe, ktorá by vzniklak dvadsiatemu výročiu existencie tohtošpecifického zariadenia. Pôvodným cieľombolo, aby kniha obsahovala príbehy všet-kých ľudí, ktorí žili časť svojho života vOhel David, s cieľom, aby sa na tieto príbe-

hy už nikdy nezabudlo. Nakoniec knihaobsahuje príbehy 101 ľudí.

Kde a ako ste zbierali materiály?Tvorba a zber materiálu trvali dva roky.

Počas nich dokumentaristi Post Bellumpravidelne navštevovali obyvateľov OhelDavid, ktorí súhlasili a následne smespracúvali príbehy podľa našich kritérií.Vznikali teda detailné dvoj- až štvorhodi-nové nahrávky a ich textové spracovanie,približne na 8 normostrán. Od začiatkuroka 2018 sme kontaktovali rodinnýchpríslušníkov bývalých klientov Ohel Da-vid, či by boli ochotní spracovať príbehydo knihy. Niektorí nám posielali texty e-mailom, ďalší nahrávky, ktoré spracovalido rodinného archívu, dostávali sme všakaj príbehy napísané rukou, či počítačompoštou. Množstvo príbehov spracovala ajSoňa Kutlíková, terapeutka z Ohel David.Následne sme v Post Bellum spolu s hlav-nými redaktorkami, Soňou Jánošovou aKristínou Jurčišinovou, texty spracúvalido približne jednotnej podoby, do knihy.Veľmi nápomocná bola Martina Kotúčko-vá, riaditeľka Ohel David, ktorá komuni-kovala v najmä s rodinami. Postupne, nazáklade príbehov, ktoré sme mali k dis-pozícii, sme tvorili konkrétnu koncepciuknihy, a teda jednotlivé kapitoly. K dispo-zícii sme mali veľmi rôznorodý materiál,s ktorým sme museli pracovať veľmi cit-livo. Po našich redaktorských úpraváchsme každý príbeh, ktorý mal byť publiko-vaný, zasielali na autorizáciu. Ďalej prí-behy prekladala naša prekladateľka JanaSpeváková do angličitiny a jej texty kon-trolovala rodená Američanka, KathrynMcDaniel. Slovenskú korektúru robilaNataša Holinová. Takmer v závere našejpráce sme spolu s Tomášom Halászomtvorili portréty ľudí, ktorí aktuálne žijú vOhel David, prípadne sú v domácom pro-stredí. Texty vo finálnej podobe a foto-grafie dostávala grafická dizajnérka, Ka-tarína Balážiková, ktorej koncept je zalo-žený na dopĺňaní písmen, čo je metaforak dopĺňaniu našej historickej a židovskejpamäti z obdobia 2. svetovej vojny. �

Pokračovanie v budúcom čísle.

Stretnutie tých, čo prežili šoaRozhovor so Sandrou Polovkovou (1. časť)

Post Bellum je občianske združenie, ktoré založilo na Slovensku naše maters-ké, rovnomenné občianske združenie Post Bellum z Českej republiky, v roku2011. Na dennodennej báze pracujeme od roku 2015. Našou primárnou aktivi-

tou je dokumentovanie príbehov ľudí, ktorí prežili rôzne udalosti počas 20. storo-čia, prostredníctvom metód oral history.

KOMUNITA | SPRÁVY

MAREC 2019 | SPRAVODAJCA | 3

Okrem spomienky na Mojžiša si Ga-lanťania a hostia pripomínajú význam-ného rabína Telča, ktorý tu v minulostipôsobil a odpočíva na tunajšom cintorí-ne. Keď v meste prepukla morová epidé-mia, Židia všemožne hľadali pomoc. Keďprišli za rabínom Telčom, položil imotázku, či dodržiavajú všetky predpisy azvyky. Vtedy si uvedomili, že bola preru-šená tradícia návštevy a pohostenia vkaždej židovskej domácnosti. Keď ju ob-novili, epidémia ustala. Odvtedy sa naZajin adar dodržiava zvyk, ktorý robí ga-lantskú obec jedinečnou v celom židov-skom svete.

Členovia chevra kadiša aj tento rok na-vštívili každú galantskú židovskú rodinu,kde ich čakalo hojné pohostenie. Násled-ne sa na cintoríne konalo pietne stretnu-tie a popoludní bohoslužba a spoločens-ké posedenie v priestore modlitebne akultúrnej miestnosti obce. Bratislavskýrabín Baruch Myers predniesol príhovor,hesped, týkajúci sa tohto významnéhodňa. Pri príležitosti 7. adaru si účastníci

spomienkovej slávnosti pripomenuli sú-vercov, ktorí nás opustili v uplynulomroku. Náboženská obec v Galante žiali zaBlankou Löwingerovou a Tiborom Haa-som, ktorí odišli koncom roka 2018 a bý-vali základnými piliermi tohto spoločen-stva. Zádušná modlitba El mole racha-mim však pripomenula aj známych apriateľov z blízkeho aj širšieho okolia,ktorí zomreli v uplynulom období. Pooficiálnej časti slávnosti sa už medzihosťami rozprúdila živá debata spojená stradičným pohostením: vajíčkom a že-mľou zvanou „lábelli“ a rybacím po-krmom, ktoré sú neoddeliteľnou súčas-ťou tohto dňa. �

KP

O tradícii tradične

Purimv Komárne

Vo štvrtok popoludní naplnil sáluZoltána Wallensteina veselý dav.Návštevníkov z mesta a celého re-

giónu pozdravil programový koordinátorTamás Paszternák.

Ako prvá vystúpila Sára Rigó, vnučkaAlžbety Rigó, aktívnej členky našej ko-munity. Melódia Hava nagila v jej podanína klarinete rozbúchala naše srdcia. V du-chu našich tradícií už šiesty rok prečítalKnihu Ester David Adri z Bratislavy, o vý-zname sviatku nám rozprávala jeho man-želka Chana.

Po sakrálnej časti sme prešli na uvoľne-nejšiu formu oslavy. Koncert sefardskýchmelódií v podaní Diny Pandzarisz zožalveľký úspech. Známe melódie sme si po-spevovali spolu s ňou a jej štvorčlennou

hudobnou skupinou. Počas celého podu-jatia mali najmenší k dispozícii detskýkútik, kde sa drobci zoznamovali sosviatkom prostredníctvom hier a omaľo-vánok pod vedením Barbary Paszternák-Szendy. Kóšer pohostenie, tradičné záku-sky z Budapešti, prispeli k sviatočnej at-mosfére Purimu.

Na záver dňa nechýbala ani tombola, kto-rej žrebovanie o zaujímavé ceny moderova-li Zachara Toledano a András Paszternák.Poďakovanie patrí každému, kto sa pričini-li na organizovaní a uskutočnení podujatia!

Podujatie finančne podporila NadáciaGábora Bethlena a JDC. �

PA

Zasadnutievedenia ÚZŽNO

v Košiciach

Dňa 21. februára 2019 sa konalo za-sadnutie vedenia Zväzu židovskýchnáboženských obcí v Slovenskej

republike. Ráno o deviatej hodine sa ko-nala schôdza malých náboženských obcí,od jedenástej hodiny predpoludní zasada-lo celoštátne vedenie. Účastníci zasadnu-tia vyhodnotili rok 2018, následne boliúčastníci informovaní o kandidatúre aspôsobe hlasovania v súvislosti s voľbami,ktoré sa konajú koncom apríla v BanskejBystrici. Maratónske zasadnutie sa skon-čilo diskusiou o aktuálnych úlohách o pia-tej hodine popoludní.

Predchádzajúci deň pozdravili účastnícistretnutia jubilantov vedenia Zväzu: IgoraRintela pri príležitosti jeho šesťdesiatky,Pavla Frankla pri príležitosti jeho sedem-desiatky a Martina Kornfelda pri príleži-tosti jeho štyridsiatych narodenín. Oslá-venci dostali do daru publikáciu Petra Sal-nera Židia na Slovensku po roku 1989, kto-rá pojednáva o činnosti Zväzu v období ro-kov 2009-2019, vydanú Slovenskou spo-ločnosťou pre zahraničnú politiku a knihuo židovsko-kresťanskom dialógu. �

PZS

Vutorok 12. februára 2019 v popoludňajších hodinách sa galantská modliteb-ňa opäť naplnila členmi tamojšej náboženskej obce, ale aj súvercami z oko-lia pri príležitosti Zajin adaru, t.j. 7. dňa mesiaca adar, ktorý je dňom naro-

denia a úmrtia proroka Mojžiša. Zároveň je to aj deň chevra kadiša, ktorý je v živo-te galantskej komunity významným medzníkom. Naplnila sa tak litera tradície,ktorá je v tomto meste dlhodobá a nemenná.

MOZAIKA | SPRÁVY

2 | SPRAVODAJCA |MAREC 2019

Vydávanie Spravodajcu, Klub Šalomfinančne podporili: Norbert Horn aanonymní darcovia. Ďakujeme!

�S našimi projektmi sme sa úspešne

uchádzali o finančnú podporu Fondu napodporu menšinovej kultúry a NadácieEZRA. Aj touto cestou ďakujeme!

�Naďalej očakávame vaše nápady na po-

dujatia a programy na adrese kile@men-haz.sk.

�Zakrátko sa začnú jarné práce na na-

šom cintoríne. Prosíme vás, aby stevysporiadali poplatok za údržbu cinto-rína na tento rok. Výška poplatku zostá-va nezmenená.

Nástenkakrátke správy

Vážení čitatelia! Prosíme Vás, aby ste podľa Vašich možností podporovali programyŽNO v Komárne, ako aj vydávanie Spravodaja, údržbu budov a obnovu cintorína.

Poukázanie peňazí z územia SR:26384962/0900 – Slovenská sporiteľňa vagy10103804/5200 – OTP Slovakia

Poukázanie peňazí zo zahraničia:Adresa: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501 Komárno, SlovakiaIBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXAdresa banky: Slovenská sporiteľňa, Palatínova 33, 94501 KomárnoaleboIBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXAdresa banky: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

Žiadame Vašu podporu

� Neológická synagóga (1863 - 1944) na rohu ulice Biskupa Királya a Hajnalovej(dnes Štúrovej) ulici – zdroj: Komárňanský Fotoalbum (facebook.com/k.fotoal-bum). Objekt bývalej neologickej synagógy prešiel od vojny mnohými využitiami,najprv ako skladové priestory (na fotke z 1980(?)), dnes ako fitness centrum so sa-unou a squashovými kurtami. Z pôvodného sa veľa nezachovalo, na trojosovomprieľelí úplne zanikli všetky dekoratívne detaily, interiér prestavali. Komunita, kto-rá sa borila s finančnými ťažkosťami, budovu predala v roku 1950 stým, že je pot-rebné odstrániť všetky symboly, ktoré pripomínajú jej sakrálny charakter.

Komunitná mozaika - fotografie z minulosti našej obce -

Spravodaj – mesaèník ŽNO v Komárne, založené v roku 5756. (1996), šéfredaktor: Tamás Paszternák (tamas.paszternak@menhaz.sk),András Paszternák (andras.paszternak@menhaz.sk), spolupracovníci: Judit Haas, Mgr. Ferenc Piczek, grafická úprava: Richard Saláth,jazyková korektúra: Magda Vadász (Budapesť), Zsuzsanna Paszternákné Kertész (Komárno), Katarína Potoková (Nitra), tlaè: Nec-arte Kft.,Komárno, adresa ŽNO: Židovská náboženská obec, Eötvösa 15, 945 01 Komárno, Slovakia, tel.: 00421/35/7731-224, e-mail: kile@menhaz.sk,tel.:/fax: 00421/35/7725-355. Regisztračné číslo: EV 3424/09. ISSN 1337-091x. IČO: 34073400. Periodikum je nepredajné.

Lúčime sa

Dňa 23. februára 2019 zomrel člennašej komunity Ing. LadislavUrban, CSc. (1934-2019). S na-

ším mestom ho spájala najprv práca aneskôr aj jeho druhá rodina. V posled-ných rokoch žil v Iži. Pravidelne navš-tevoval naše podujatia. Narodil sa v ro-ku 1935, holokaust prežil ako dieťa. Nanašich spomienkových slávnostiachviackrát hovoril o svojich peripetiách.Spomienku naňho uchováva doku-mentárny film (http://www.edahfilm.sk/data/video-hd/Prezil-som-Ber-gen-Belsen.mp4) Rodina, priatelia aznámi sa s Ladislavom Urbanom roz-lúčili dňa 26. februára v krematóriu vNových Zámkoch. Na poslednej roz-lúčke sa zúčastnili aj členovia komár-ňanskej komunity, Anton Pasternák,Zsuzsanna Paszternák a Judita Haaso-vá. Česť jeho pamiatke! �

Redaktori Spravodajcu a vedenieŽidovskej náboženskej obce

v Komárne

h́ ́ b

MAREC 2019 – ADAR-ADAR II 5779. MESAČNÍK žNO V KOMÁRNE XVII. ROČNÍK 3. REG. ČÍSLO, 274. ČÍSLO

SPRAVODAJCAPurim v Komárne

Séderový večer

Židovská náboženská obec v Komárne aj v tomto roku usporiada tradičný séderovývečer, ktorý sa uskutoční v piatok, 19. apríla 2019 o 18.00 hodine v Útulku/Men-ház. Večerom bude sprevádzať Mihály Riszovannij. Kóšer večeru zabezpečíme z

Budapešti. Registrovať sa môžete do 10. apríla 2019 na sekretariáte alebo na adrese ki-le@menhaz.sk. Účastnícky poplatok sú 4 eurá. �

Myšlienkyredaktora

Skôr, ako začnempísať marcovémyšlienky, s i

prelistujem predchá-dzajúce čísla Spravo-dajcu. Takmer nietčísla bez smútočnéhooznámenia. Rozlúčkas našimi vzácnymi Čitateľmi, návš-tevníkmi našich podujatí a KlubuŠalom z Komárna a okolia. Nerazsom už písal o tom, aké ťažké jevyškrtnúť ďalšie meno z adresáranašich novín, zbytočne čakať na mi-lú tvár vo dverách Útulku pred zači-atkom niektorého z našich podujatí.Ani toto číslo nebude výnimkou, včlánku s čiernym rámom sa lúčime sLadislavom Urbanom. Vypočulisme si dobre jeho slová o hrôzach,ktoré ako dieťa prežil v Bergen-Belsene...a poučili sme sa? Vnímalisme pozorne jeho príbeh a jehomyšlienky, o ktoré sa s nami delil vslnečnej páľave Dňa martýrov aktoré rozprával školákom? Akobysom aj teraz počul jeho hlboký hlas,keď sa s nami víta na schodoch bu-dovy na Ulici Eötvösa 15.

Slovom, pohľad do kalendára akonštatovanie, že toto je naše puri-mové číslo, ma dosť zarmúti. Pric-hádza jeden z najveselších židovs-kých sviatkov. Nikdy nezabudnem,keď som počas svojej vedeckej stážev Izraeli nič netušiac nasadol na au-tobus smerujúci k univerzite, a kto-rý zaplnili malí aj veľkí v maskách aškraboškách. Vynára sa spomienkaaj na výlet v Bnei Brak, ktorý sme spriateľmi absolvovali v tento výz-namný deň, a ktorý sme stráviliobklopení typickými chasidskýmimaskami. Prichádza teda losovanie,pamätný deň záchrany v Perzii. Os-lavujme v zdraví a v radosti tak vKomárne, ako aj na celom svete! �

ANDRÁSPASZTERNÁK

� Vo štvrtok popoludní naplnil sálu Zoltána Wallensteina veselý dav. V duchu na-šich tradícií už šiesty rok prečítal Knihu Ester David Adri z Bratislavy, o významesviatku nám rozprávala jeho manželka Chana. Koncert sefardských melódií v po-daní Diny Pandzarisz zožal veľký úspech. (strana 3.)

Koncert počas Komárňanských dní

Vrámci tohtoročných Komárňanských dní bude dňa 1. mája 2019 o 16.00 hodinev Útulku (Menház) koncertovať moravská skupina CAPELLA. Každého záujem-cu srdečne očakávame. �