Embed Size (px)
Citation preview
1
be
ve
ze
té
s: a
z u
to
ls
ó f
ej
ez
et
ek
Mark Cotta Vaz
kul isszat itkok – i llusztrált nagykalauz a f ilMhez
ha jna l ha s adá s
Írta: Mark Cotta Vaz
A mű eredeti címe: The Twilight Saga – Breaking Dawn Part 1. – The Official Illustrated Movie Companion
Fordította: Marczali Ferenc
Szerkesztette: Leléné Nagy Márta
The Twilight Saga: Breaking Dawn - Part 1: The Official Illustrated Companion © 2011 Summit Entertainment, LLC and Little, Brown and Company Books for Young Readers
Motion Picture Artwork ™ and copyright © 2011 Summit Entertainment, LLC. All rights reserved.Text copyright © 2011 by Little, Brown and Company Books for Young Readers.
Little, Brown and Company is a division of Hachette Book Group, Inc.
The Little, Brown name and logo are trademarks of Hachette Book Group, Inc.
The Twilight Saga: Breaking Dawn name, logo, and related motion picture marks; and the Summit Entertainment name and logo are trademarks of Summit Entertainment, LLC.
Academy Award® is the registered trademark and service mark of the Academy of Motion Picture Arts and Sciences.
First Edition: December 2011
Book design by Georgia Rucker Design
All photographs by Andrew Cooper unless otherwise credited
This edition published by arrangement with Little, Brown and Company, New York, New York, USA. All rights reserved.
ISBN 978 963 245 558 7
© Kiadta a Könyvmolyképző Kiadó, 2011-benCím: 6701 Szeged, Pf. 784
Tel.: (62) 551-132, Fax: (62) 551-139E-mail: [email protected]
www.konyvmolykepzo.huFelelős kiadó: A. Katona Ildikó
Műszaki szerkesztő: Balogh József, Gerencsér GáborKorrektor: Schmidt Zsuzsanna
Nyomta és kötötte a Kinizsi Nyomda Kft., DebrecenFelelős vezető: Bördős János ügyvezető igazgató
Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a mű bővített, illetve rövidített kiadásának jogát is. A kiadó írásbeli engedélye nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmilyen formában
– akár elektronikusan vagy mechanikusan, beleértve a fénymásolást és bármilyen adattárolást – nem sokszorosítható.
Stephenie Meyernek, Bill Condonnak, Wyck Godfreynak és az összes színésznek és stábtagnak, akik vászonra álmodták az Alkonyat-saga befejező részét;
Édesanyámnak, Bettylu Sullivan Vaznak, amiért… nos, mindenért!
– M. C. V.
Ahhoz, hogy egy mozifilm életre keljen, hosszú és kemény munkára van szükség – különösen, ha a filmet olyan óriási várakozás előzi meg, mint az Alkonyat-saga: Hajnalhasadást. Ritka szerencse,
amikor a kamera mindkét oldalán olyan tehetséges férfiak és nők állnak, mint ebben az esetben. Köszönöm a következő művészeknek – akik egytől egyig szakmájuk sztárjai –, hogy önzetlenül
és szívesen meséltek az alkotás folyamatáról:
bill Condon, rendezÕ
Melissa RosenbeRg, forgatókönyVíró
viRginia katz, Vágó
guilleRMo navaRRo, operatÕr
RiChaRd sheRMan, látVányterVezÕ
loRin fleMMing, a díszletterVezÕ helyszíni képViselÕje
MiChael Wilkinson, jelMezterVezÕ
david sChlesingeR, VezetÕ díszletterVezÕ
janiCe blaCkie-goodine, díszletterVezÕ
john bRuno, a Vizuális effektusok terVezÕje
jean ann blaCk, MaszkMester
Rita PaRillo, fodrászMester
Peng zhang, harCMÛVész szakértÕ
sCott ateah, kaszkadÕr szakértÕ
john RosengRant, az aniMált élÕlényModellek és a különleges Maszkok terVezÕje (legaCy effeCts)
a tiPPett studio Munkatársai:
Phil tiPPett, a Vizuális effektusok terVezÕje
eRiC leven, a Vizuális effektusok terVezÕje
ken kokka, a Vizuális effektusok gyártásVezetÕje
nate fRedenbuRg, a díszletterVezÕ helyszíni képViselÕje
toM gibbons, aniMáCiós terVezÕ
Mike Cavanaugh, Vágó
WyCk godfRey, produCer
bill banneRMan, társproduCer és a légi stáb rendezÕje
4
ha
jn
al
ha
sa
dá
s:
ku
lis
sz
at
itk
ok
– i
ll
us
zt
rá
lt
na
gy
ka
la
uz
a f
ilM
he
z
„Át akartam élni mindent, mielõtt
felcserélném meleg, törékeny, feromon hajtotta testemet valami gyönyörû,
erõs… és ismeretlenre. Igazi nászutat
akartam Edwarddal, és annak ellenére,
hogy tartott a veszélyektõl, melyeknek így ki leszek téve, beleegyezett,
hogy megpróbáljuk.”1
5
be
ve
ze
té
s: a
z u
to
ls
ó f
ej
ez
et
ek
Edward Cullen (Robert Pattinson) és Bella Swan (Kristen Stewart) a nászútjukon.
6
ha
jn
al
ha
sa
dá
s:
ku
lis
sz
at
itk
ok
– i
ll
us
zt
rá
lt
na
gy
ka
la
uz
a f
ilM
he
z
7
be
ve
ze
té
s: a
z u
to
ls
ó f
ej
ez
et
ek
6TARTALOMJEGYZÉK
beVezetés: utolsó fejezetek 8
1. az egyenlet 14
2. a haditerV 32
3. szentiVánéji áloM 46
4. a nászút 70
5. a farkaseMberek 92
6. a szülés 106
7. az erdei Csata 118
8. hajnalhasadás 128
8
ha
jn
al
ha
sa
dá
s:
ku
lis
sz
at
itk
ok
– i
ll
us
zt
rá
lt
na
gy
ka
la
uz
a f
ilM
he
z
6 „Megint ránéztem, de rögtön meg is bántam. Megint abba a dühtõl izzó pillantásba ütköztem, fekete szeme teli undorral és ellenszenvvel. Összerezzentem, még messzebbre húzódtam tõle, és egészen odalapultam a székemhez, miközben átfutott az agyamon a mondás:
„Ha a pillantásával ölni tudna...”2
B ev e z et é s :
U to l s ó f e j e z et e k
Nem kétséges: csoda volt első látásra.
A száraz Phoenixből frissen átköl-
tözött, félénk természetű Isabella
„Bella” Marie Swan az első napját tölti az iskolá-
ban, és éppen az ebédjével küzd a Forksi Gimná-
zium menzáján, amikor megpillantja az ebédlő
legtávolabbi asztalánál ejtőző, „embertelenül
gyönyörű” öt fiatalt. A valószínűtlenül tökéletes
külsejű fiúk és lányok mintha egy divatmagazin
címlapjáról léptek volna le. Sápadt bőrük mintha
soha nem látott volna napfényt, a szemük alatt
sötétlő karikák pedig álmatlan éjszakákról
árulkodnak. Bellának különösen az a „gyönyörű
fiú” tetszik meg, aki hirtelen ráemelte a tekintetét.
Még néhány futó pillantás, majd véget ér az
ebédidő, és Bellának mennie kell biológiaórára.
A sors úgy intézte, hogy pont a gyönyörű fiú mellé
kerül a biológiateremben, ám amikor ránéz, indu-
latot és haragot lát a szemében. Bella el sem tudja
képzelni, mi baja lehet újdonsült padtársának…
Zavarodottság és értetlenség: ezzel a felütés-
sel indul Bella és Edward Cullen szenvedélyes
szerelme Stephenie Meyer első regényében, az
Alkonyatban, melyet 2005 októberében adott ki
a Little, Brown and Company. Bella hamarosan
megtudja, hogy Edward 1901-ben született, ennek
ellenére örökre megmarad tizenhét évesnek – ennyi
idős volt, amikor Dr. Carlisle Cullen vámpírrá vál-
toztatta. Bella azt is megtudja, hogy nem Edward
és Carlisle az egyetlen vámpír a környéken: a
vámpírklán tagja még Carlisle párja, Esme, és
azok a fiatalok, akiket az első nap kiszúrt magának
az ebédlőben: Alice és Emmett Cullen, Rosalie
és Jasper Hale. Ők mindnyájan magukévá tették
Carlisle „vegetáriánus” életmódját (vagyis vadásza-
taik során csakis vadállatok vérét fogyasztják), ami-
nek köszönhetően jó ideje békében élnek az embe-
rekkel. Bellának azonban sikerül próbára tennie
Edward önuralmát – a fiú ellenséges viselkedését a
lány illata váltja ki, amely felkorbácsolja a vámpír
ösztönös vérszomját. Bár Bella gyönyörűnek látja
a fiú lelkét, Edward mindvégig elkeseredett küz-
delmet vív a benne lakozó szörnyeteggel. Szerel-
mükben két világ feszül egymásnak – Edward azt
akarja, hogy Bella őrizze meg halandóságát, Bella
viszont szeretne belépni a halhatatlanok világába.
9
be
ve
ze
té
s: a
z u
to
ls
ó f
ej
ez
et
ek
Az olvasó tudja, hogy Edward és Bella egy nap
még súlyos árat fog fizetni ezért a szerelemért.
Az Alkonyatot hamarosan két újabb regény követte.
A 2006 szeptemberében megjelent Újholdban a
szerelmesek elszakadnak egymástól. Az elválás fáj-
dalma Bellát mély kétségbeesésbe, Edwardot pedig
kis híján öngyilkosságba hajszolja. A 2007 szep-
temberében polcokra kerülő Napfogyatkozásnak
Victoria bosszúja áll a középpontjá-
ban: a vámpírnő egy sereg vérszom-
jas újszülött vámpírt szabadít rá
Bellára, aki nem csak a támadást éli
túl, de azt is megéri, hogy Edward
egy gyűrűt húz bal keze harmadik ujjára.
Bár mindenki nagyon kíváncsi volt az eskü-
vőre, a rajongók nem csak ezért várták olyan nagy
izgalommal a következő kötetet – tudták ugyanis,
hogy ez lesz a sorozat befejező része. Vajon a tervek
szerint alakul a házasság, és Edward tényleg „átvál-
toztatja” Bellát? Mi lesz akkor Bella családjával és
barátaival, akik semmit nem tudnak a vámpírok
sötét világáról? Mi lesz az alakváltoztató quileute
indián fiúval, Jacob Blackkel, és a viszonzatlan
szerelemmel, melyet Bella iránt érez? És mi lesz
a vámpírvilágot ősidők óta irányító családdal, a
Volturival, akiknek határozott terveik vannak
Bellával? Hogyan végződik ez az egész?
Az olvasók az összes kérdésre választ kaptak,
amikor 2008. augusztus másodikán
éjfélkor megjelent a Hajnalhasadás.
Szintén az év novemberében
történt, hogy a mozik bemutatták
az első regény filmváltozatát. Bár
ez azt jelenti, hogy az első Alkonyat-film elkészülte
előtt már mind a négy regény a könyvesboltok pol-
cain volt, a filmfeldolgozás ötlete már akkor meg-
született, amikor Megan Tingley szerkesztő először
átolvasta Meyer kéziratának az első változatát, és
egy szemfüles forgatókönyvügynök felhívta Gred
Mooradian filmproducer figyelmét a potenciális
Hogyan végződik
ez az egész?
Edward segít összecsomagolni Bellának a gimnáziumi – és a halandó – évek emlékeit.
10
ha
jn
al
ha
sa
dá
s:
ku
lis
sz
at
itk
ok
– i
ll
us
zt
rá
lt
na
gy
ka
la
uz
a f
ilM
he
z
„A Hajnalhasadás teljesen más, mint az első három könyv. Ez egy nagyon érett, felnőtt történet. Arról szól, milyen elhagyni az otthont, milyen megházasodni és szülővé válni – ezek nagyon felnőtt kérdések. A kamaszszerelem lángolása helyett a házastársak közti bonyolult kapcsolat kerül a történet középpontjába.”
– Melissa RosenbeRg, forgatókönyVíró
11
be
ve
ze
té
s: a
z u
to
ls
ó f
ej
ez
et
ek
filmalapanyagra. Morradian is elolvasta a kéziratot,
és nagyon tetszett neki a Rómeó és Júlia tragédiáját
megidéző „tiltott szerelem” története. „Ordított
róla, hogy ebből filmet kell csinálni – csak azt nem
értettem, hogyan nem jutott eddig eszébe
senkinek, hogy megírja ezt a történetet”, emlékszik
vissza Morradian.3
Tizennyolc hónappal a regény megjelenése előtt
a Paramount filmstúdió MTV Films nevű részlege
elővételi jogot szerzett az Alkonyat megfilmesítésére.
A projekt azonban szép lassan becsúszott a Holly-
woodban csak „előkészítési pokol”-nak nevezett
időcsapdába, és a Paramount végül nem újította
meg az elővételi jogát. Erre a kezdeti, meddő
próbálkozásra ma már csupán egy forgatókönyv
emlékeztet, amiben a félénk, ügyetlen Bella rejtélyes
módon sztár-tornásszá vedlik át.
„A végére már olyan volt a forgatókönyv, mint
valami Charlie angyalai: FBI meg jet-skis üldözés
is volt benne”, mosolyog Catherine Hardwicke
rendezőnő. Ő volt az, aki a filmes jogokat
2006-ban megszerző Summit Entertainment
számára elkészítette a regény hiteles moziváltozatát.
„Bementem a Summithoz, és azt mondtam:
»Gyerekek, azt olyanra kell megcsinálnunk, amilyen
a könyv«. Egyetértettek, úgyhogy szépen visszatér-
tünk Stephenie változatához.”4
A Summit akkoriban külföldi filmforgalmazás-
sal és más stúdiók filmjeinek a társfinanszírozásával
foglalkozott, így meglehetősen kockázatos vállalko-
zásnak tűnt belevágni egy saját készítésű filmbe.
Az Alkonyat filmes jogainak a megvásárlása azonban
az egyik legjobb döntésnek bizonyult Hollywood
történetében – az első három film majdnem
kétmilliárd dolláros bevétele elképzelhetetlen
magasságokba repítette a szárnyait éppen csak
bontogató stúdiót.5
Az ember úgy érezhette, már megint
dejà vu-je van – a rajongók minden egyes rész után
még nagyobb izgalommal várták a következőt.
A filmeknek sikerült az a bravúr, amivel csak
kevés feldolgozás büszkélkedhet: a regény belső
világát úgy fordították át a mozi kollektív képi
nyelvére, hogy a néző saját fantáziájának a kivetü-
lését látta viszont a filmvásznon. A Summit nem
csak a tökéletes színészeket találta meg – a Bellát
alakító Kristen Stewartnál, az Edward bőrébe bújó
Robert Pattinsonnál és a Jacobot megtestesítő
Taylor Lautnernél nehéz jobbat elképzelni –, de
sikerült olyan rendezőket kiválasztani, akiknek
művészi világa összhangban állt az egyes regények
mondanivalójával. Hardwicke nyers képei és rideg
színei egyedülálló módon vezették be a nézőt a
különleges kamaszszerelem történetébe és a vám-
pírok titkos világába. Az író-rendező Chris Weitz
éppen csak befejezte előző filmjét, a gyönyörű
Arany iránytűt, amikor felkérték az Újhold rende-
zésére. Itt nem csupán a Jacob, Bella és Edward
között kialakuló szerelmi háromszög hiteles és
izgalmas filmre vitele jelentette a kihívást, de olyan
A Cullen-villát ismét egy fedett stúdióban építették fel, ezúttal
Louisianában.
12
feladatokat is meg kellett oldani, mint az alakváltó
farkasfalka színre léptetése, vagy a külföldi forgatás
(a Volturi titkos, volterrai főhadiszállásán játszódó
jeleneteket egy középkori olasz kisvárosban,
Montepulcianóban vették fel). A Cukorfalat című
pszichothrillert és a 30 nap éjszaka című vámpír-
horrort jegyző David Slade tökéletes választás volt
a komor hangulatú Napfogyatkozáshoz, melyben a
vérszomjas újszülött vámpírok és a bosszúra éhes
Victoria játsszák a főszerepet.
A következő film kapcsán aztán a stúdiónak
újra fel kellett tennie a kérdést: Hogyan végződik
ez az egész?
Minden rész új és új kihívásokat tartogatott,
a Hajnalhasadás azonban több okból is különle-
ges volt. 754 oldalával ez a leghosszabb az összes
regény közül, ráadásul lapjain egymást követik a
nagy horderejű események: itt olvashatunk például
Bella és Edward esküvőjéről és nászútjáról, Bella
életveszélyes terhességéről, az ember-vámpír hibrid
gyermek születéséről, a vámpírok és vérfarkasok
közti konfliktusról és a teljhatalmú Volturi kímé-
letlen ítéletéről.
Hogy egyetlen fontos mozzanat se maradjon
ki a feldolgozásból, a stúdió úgy döntött, két filmet
készít a Hajnalhasadásból, amiket egyszerre vesznek
fel. A dupla film rendezőjének Bill Condon rendező-
forgatókönyvírót kérték fel, aki olyan filmeket tett
le az asztalra, mint a legjobb adaptált forgatókönyv
Oscarját elnyerő Érzelmek tengerében (az 1998-as
filmdráma James Whale-nek, a Frankenstein film
rendezőjének az életéről szól), vagy a Dreamgirls
című Broadway-musical 2006-os filmváltozata.
A producerek igazi álomcsapatot gyűjtöttek Condon
köré. A szakemberek egy része már korábban is
dolgozott a rendezővel – ilyen volt például Richard
Sherman látványtervező, Virginia Katz vágó és
Carter Burwell zeneszerző. A stáb kulcsfigurái
Gyülekeznek a sötét viharfelhők – a Volturi.Marcus szerepében Christopher Heyerdahl, Aro szerepében Michael Sheen, Caius szerepében Jamie Campbell Bower.
13
be
ve
ze
té
s: a
z u
to
ls
ó f
ej
ez
et
ek
közül többen is nagyszabású, különleges effektu-
sokkal teletűzdelt fantasy-produkciókkal alapozták
meg a hírnevüket. Guillermo Navarro operatőr
fényképezte például a Hellboy mindkét részét,
valamint a Pán labirintusát (utóbbiért meg is kapta
az Oscart), a jelmeztervező Michael Wilkinson
öltöztette spártai és perzsa harci díszbe a 300
katonáit, és ő tervezte a Watchmen: Az őrzők
szuperhőseinek ruháját, a régi motorosnak számító
John Bruno pedig legutoljára az Avatar különleges
effektusain dolgozott.
„Azt akartuk, hogy nagyot
szóljon”, meséli Wyck Godfrey
producer, aki ott bábáskodott az
Alkonyat-saga mindegyik részénél.
„Úgy gondoltuk, hogy a befejezés,
Bella, Edward és Jacob történetének a lezárása
megérdemli, hogy a legjobb művészeket gyűjtsük
össze. Először is olyan rendezőt kellett találnunk,
akiben mindnyájan feltétel nélkül megbíztunk.
Bill Condont már korábban is megpróbáltuk
megszerezni, és most végre tökéletes volt az
időzítés. Billnek nagyon határozott elképzelései
voltak, mi pedig szerettük volna megadni
neki a legjobb szakembereket, olyan filmeseket,
akiknek komoly tapasztalatuk van a fantasy-
mozikkal.”
„A látvány minden egyes résszel egyre lenyűgö-
zőbb lett”, állapítja meg Phil Tippett, a farkasokat
készítő Tippett Studio feje. „A sorozat vége felé
közeledve azonban nem csak a képi világ lett egészen
észveszejtő, de a sztori is nagyon bedurvult.”
A híresztelésekkel ellentétben sokáig nem volt
biztos, hogy a Hajnalhasadást kettévágja a stúdió
– sőt, egy ideig még az sem volt biztos, hogy egyál-
talán elkészül az utolsó regény
filmváltozata. Melissa Rosenberg,
az Alkonyat-saga előző részeinek a
forgatókönyvírója úgy döntött,
kiszáll a sorozatból, Stephenie
Meyernek pedig művészi aggályai támadtak az
utolsó fejezettel kapcsolatban. „Stephenie sokáig
nem tudta eldönteni, odaadja-e a Hajnalhasadás
jogait a Summitnak”, emlékszik vissza Rosenberg.
Minden művészi kérdést tisztázni kellett,
mielőtt megkezdődtek volna a munkálatok. Egy
dologban ugyanis mindenki biztos volt: ha mégis
lesz film, akkor annak nagyon jónak kell lennie.
„Az akartuk, hogy nagyot
szóljon.”
A család és a barátok búcsút vesznek a boldog pártól.
14
ha
jn
al
ha
sa
dá
s:
ku
lis
sz
at
itk
ok
– i
ll
us
zt
rá
lt
na
gy
ka
la
uz
a f
ilM
he
z
14
Az egyenlet
6
15
be
ve
ze
té
s: a
z u
to
ls
ó f
ej
ez
et
ek
15
6
16
ha
jn
al
ha
sa
dá
s:
ku
lis
sz
at
itk
ok
– i
ll
us
zt
rá
lt
na
gy
ka
la
uz
a f
ilM
he
z
„Tisztán emlékszem életem első forgatására: hiába adtak kamerát a kezembe, képtelen voltam kibújni a fényképész bőréből. Óriási feladatnak éreztem a mozgó- képkészítést; úgy éreztem, mintha egy hihetetlenül összetett egyenletet kellene megoldanom – egy egyenletet, amelyben olyan sok az ismeretlen, hogy kész csoda, ha az embernek összejön egy jó snitt. Azon a napon beleszerettem a filmezésbe.”
– guilleRMo navaRRo, operatÕr
6
Az TwilighT-saga négy kulcsregénye a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában.
A Hajnalhasadás előtti néhány év megle-
hetősen eseménydús volt Melissa
Rosenberg életében, aki nemcsak az
Alkonyat-saga forgatókönyvein dolgozott akkoriban,
hanem vezető íróként és producerként működött
közre a Showtime tévésorozatánál, a Dexternél
(amely egy rendőrségi vérnyomelemzőről szól,
aki éjszakánként imádni való sorozatgyilkosként
küzd a bűnözők ellen). Amikor aztán beköszöntött
2009 ősze, és a Summit még mindig nem fejezte
be a Hajnalhasadás megfilmesítésével kapcsolatos
tárgyalásokat, Rosenbergnek el kellett dönteni,
merre indul tovább. A gondolat, hogy neki kellene
elkészítenie az Alkonyat utolsó, grandiózus részének
a forgatókönyvét, bénítóan hatott rá. „Addigra már
három Alkonyat filmen túl voltam, biztos voltam
benne, hogy a negyediket nem vállalom”, meséli.
Stephenie Meyer is épp ekkoriban vívta saját
művészi harcát a stúdióval: Rosenberg szerint az állt
a nézeteltérés középpontjában, hogy Meyer véron-
tás nélkül szerette volna leforgatni a Hajnalhasadás
egyik legfontosabb összecsapás-jelenetét, ő viszont
úgy érezte, hogy az a „heves vita”, ami a regényben
remekül működött, a filmvásznon sem képileg,
sem dramaturgiailag nem lenne elég hatásos.
Az Alkonyat-saga: Hajnalhasadás előkészületei addig
nem kezdődhettek el, amíg az összes vitás kérdést
nem sikerült rendezni. Ezért történt, hogy Meyer
és Rosenberg végül elment vacsorázni az egyik
vancouveri pecsenyézőbe. „Teljes volt a bizonyta-
lanság. Úgy mentünk oda, hogy benne volt a
pakliban: egyikünk sem vállalja”, emlékszik vissza
Rosenberg.
A vacsora végére aztán sikerült megtalálni a
megoldást, amellyel mindketten elégedettek voltak,
és ami véget vetett a régóta tartó patthelyzetnek.
„A Summit nagyon akarta ezt a filmet, úgyhogy
biztos vagyok benne, hogy nélkülem vagy a
17
az
eg
ye
nl
et
vacsora nélkül is sikerült volna megállapodniuk
Stephenie-vel”, árulja el Rosenberg. „Ugyanakkor
az is biztos, hogy senkinek nem
engedte volna, hogy hozzányúljon
a könyvhöz, ha nem biztos benne,
hogy a film hű lesz a regényhez.
Ami engem illet, én a vacsora alatt
jöttem rá, hogy meg akarom csinál-
ni, hogy át akarom élni a pillanatot,
amikor odaírom a forgatókönyv
aljára: »Vége«.”
„Stephenie-nek és nekünk is
döntenünk kellett”, teszi hozzá
Godfrey. „A legelső megbeszélések arról folytak,
szeretné-e egyáltalán, hogy film készüljön a
Hajnalhasadásból, milyen lenne a számára elfogad-
ható feldolgozás, és hogy egy vagy két filmet akar-e.
Az igazat megvallva, az előkészületek alatt időnként
sem én, sem Karen (Karen Rosenfelt producer),
sem Melissa nem voltunk biztosak benne, hogy mi
lenne a helyes döntés. Annyit tudtunk csak, hogy
ha két film lesz, mindkettőnek nagyon ütősnek kell
lennie.”
Nem sokkal azután, hogy dol-
gozni kezdett az első vázlatokon,
Rosenberg rájött: túlságosan sok
mindent kellene feláldoznia a tör-
ténetből, ha egyetlen filmbe akarná
sűríteni az eseményeket. „A Haj-
nalhasadás történetéhez egyszerűen
kevés egy másfél órás film. Kétszer
másfél órában viszont tökéletesen
el lehet mesélni mindent! Főleg az
esküvő és a nászút látta volna kárát az egyfilmes
megoldásnak, ezek pedig olyan csúcspontjai a re-
gényfolyamnak, hogy semmiképpen sem akartunk
csak úgy átrohanni rajtuk. A két film mellett szólt
az is, hogy az elsőben így több időnk volt kibontani
a farkasok és a vámpírok közti konfliktust. A végső
„Azzal a feltétellel írtam alá a szerződést, hogy nem vagyok hajlandó megírni két középszerű filmet. Ha úgy döntünk, hogy jobb nem kettészedni a történetet, a Summit abba is belement volna. Senki sem kényszerített, hogy két filmet csináljunk, egyáltalán nem éreztem ilyen nyomást. Stephenie ekkorra már elhatározta, hogy megegyezik a stúdióval a megfilmesítésről, de feltételként szabta, hogy művészi szem-pontok alapján döntsünk majd a történet kettébontásáról. Rengeteget dolgoztunk a forgatókönyv-vázlatokon, mire arra jutot-tunk, hogy két filmet kell csinálnunk.”
– Melissa RosenbeRg, forgatókönyVíró
Stephenie Meyer a Hajnalhasadás kulisszái között,
az egyik vendég szerepében.
„Annyit tudtunk csak, hogy ha két
film lesz, mindkettőnek
nagyon ütősnek kell
lennie.”
18
lökést azonban az adta meg, hogy beláttuk: túlsá-
gosan össze kéne zsúfolnunk a regény második felét
ahhoz, hogy az egész beleférjen egy filmbe.”
Rosenberg először az Első, majd a Második rész
vázlatával készült el. A munka – mivel gondosan
egymáshoz kellett csiszolnia a két szöveget –
nagyon nagy fegyelmet és összpontosítást igényelt.
Hogy minden alkotó energiáját a Hajnalhasadásnak
szentelhesse, Rosenberg 2009 októberében úgy
döntött, bármennyire is szereti a Dextert, kiszáll a
tévésorozat munkálataiból. Az ősz tervezgetéssel,
a lehetséges megközelítések számbavételével telt,
majd novemberben Rosenberg elkezdte papírra
vetni az ötleteit. Télen aztán a Summit elkezdett
rendezőt keresni a filmhez, és miután megálla-
podtak Bill Condonnal, a művész azonnal bekap-
csolódott a forgatókönyv-készítés munkálataiba.
„Emlékszem, hogy a stúdió és Stephenie 2010 már-
ciusában fogadta el a végleges tervezetet”, meséli
Rosenberg.
A regény közepe adta a két film határát, az a
pillanat, amikor Bella váratlanul terhes lesz, majd
átesik egy rendkívül gyors és gyötrelmes szülésen,
amibe majdnem belehal. „Melissa olyan mesterien
vágta ketté a történetet, hogy ha nem ismerném a
regényt, eszembe sem jutott volna az Első rész
végén, hogy egy fél könyv még hátravan”, mondja
Godfrey. „Amikor kifejtette, miként akarja ketté-
szelni a regényt, egyből rávágtuk, hogy ez az, így
csináljuk! Azt is rögtön tudtuk, hogy butaság lenne
egy év csúszással leforgatni a Második részt. Egy
ilyen nagyszabású produkciónál nagyon nehéz lett
volna kétszer egymás után összeterelni a stábot.
Sokkal hatékonyabb és gazdaságosabb volt egyszerre
forgatni a két filmet.”
Pusztán azzal, hogy eldöntötték, két film lesz,
Meyer (aki producerként is jegyzi a filmet), Godfrey,
„Amikor Bill Condon megérkezett, azt mondta: »Elismerem, hogy kicsit elkéstem, viszont be vannak vésődve a regények.« A Hajnalhasadás szerinte egyszerre szól vala-minek a végéről és egy új kezdetről: a történet megállíthatatlanul sodorja bele Edwardot és Bellát a házasságba és a szülővé válásba. Sokkal érettebb kérdéseket feszeget a könyv, mint az első három rész. Őszinte elragadtatással ecsetelte ennek az átmenetnek a természetrajzát, és úgy tűnt, mint aki hosszú ideje gondolkodik azon, miféle átalakuláson kellene keresztülmennie Kristennek ahhoz, hogy hitelesen alakítsa az újdonsült feleséget. Nagyon izgatott volt, amikor arról beszélt, milyen irányba szeretné tovább-terelni Kristent.”
– WyCk godfRey, produCer
19
az
eg
ye
nl
et
Rosenfelt és Condon még nem rendezte az összes
vitás kérdést. Rosenberg eredetileg azt szerette volna,
ha a Második részben sokat szereplő Volturi már az
Első részben is fontos szerepet kapna. Ehhez a könyv
huszonhetedik fejezete adta az ötletet, amelyben
Bella egy gyémántokkal kirakott dobozt kap a rette-
gett Volturi vezértől, Arótól. A dobozban a Volturi
esküvői ajándéka, egy gyönyörű nyaklánc lapul.
„Sokat gondolkodtam azon, hogyan tartsa Bella
titokban a terhességét a nyakláncot Forksba szállító
Volturi tag előtt. A regény könnyen elintézi a prob-
lémát, én viszont szerettem volna, ha valamiképpen
hangsúlyozzuk, milyen komoly veszélyben van Bella
a terhessége alatt. Bill és a producerek viszont eről-
tetettnek érezték volna a Volturi színre lépését, mert
úgy gondolták, a könyv első felében a Cullen-klán
és a farkasok közti konfliktuson van a hangsúly.
Elismerem, hogy a regény nem bontja ki ezt a szálat,
de attól még érdekes fenyegetésről van szó, ami
ráadásul arra készteti Jacobot, hogy Bella védelmé-
ben otthagyja a falkát.” Mindez egy nagyszabású
összecsapáshoz vezet, ahol a kisbaba elpusztítása
érdekében a farkasok megtámadják a Cullen-házat.
2010 júniusára Rosenberg mindkét forga-
tókönyvet gatyába rázta, így nyáron leülhettek a
rendezővel, akit egy TV-interjúban csak úgy emle-
getett, mint egy egyszemélyes „írószövetséget”.
„Úgy gondolom, a Summit valamennyi részhez
jól választott rendezőt. Mindegyikükkel öröm volt
együtt dolgozni, mégis úgy érzem, hogy íróként
a Bill-lel való munkából profitáltam a legtöbbet.
Elvégre egy Oscar-díjas forgatókönyvíróról van
szó, aki pontosan tudja, miről beszél. Egyszer
megkérdeztem, nem zavarja-e, hogy nem ő jegyzi
a forgatókönyvet. Azt mondta, nem. Egyértelmű-
vé tette, hogy ez az én dolgom, és nem pályázik a
babérjaimra. Arra összpontosított, ami a rendező
feladata – a karakterek, az érzelmi ívek, a jelenetek
Photo by John Bruno
Bill Condon rendező Taylor Lautnert és Julia Jonest instruálja.
A díszletesek elrendezik a Volturi áldozatait.
20
ha
jn
al
ha
sa
dá
s:
ku
lis
sz
at
itk
ok
– i
ll
us
zt
rá
lt
na
gy
ka
la
uz
a f
ilM
he
z
érzelmi hangoltságára. Órákon át tartó megbeszé-
léseink voltak: ilyenkor soronként végigmentünk a
szövegen, és addig csiszolgattuk, amíg mindketten
elégedettek nem lettünk.”
„A legtöbbet a farkas-csatán dolgoztunk, meg
azon a mesteri jeleneten, amelyben Edward megkéri
Jacobot, beszélje le Bellát a gyerekvállalásról. Mivel
író-rendezőként pontosan tudta, hogy forgatókönyv
nélkül nincs film, Bill minden mást félretett, és
minden figyelmét a történetre összpontosította.”
Minden részlegnek rengeteg bizony-
talansági tényezővel kellett
szembenéznie – egy hihetetlenül
sokismeretlenes egyenletet kellett megoldaniuk
ahhoz, hogy életre keltsék az Alkonyat-saga
utolsó felvonását. Guillermo Navarro operatőr
egyenletében például ott szerepeltek a megfelelő
kamerabeállítások, a tökéletes bevilágítás, az
állványzatok, a kompozíció arányai és persze az,
hogy mindez jól mutasson a filmen. Ami Michael
Wilkinson jelmeztervezőt illeti, neki a kamera min-
dent látó lencséje előtt feltűnő összes színész összes
ruhájának az összes öltését tökéletesre kellett tervez-
nie. John Brunónak, a vizuális effektusok tervező-
jének gondoskodnia kellett arról, hogy a valódi és a
digitális képek tökéletes egységet alkotva olvadjanak
egymásba. Bonyolult egyenletek egymás hegyén-
hátán – ezek adják ki végül a filmet.
Első találkozásuk alkalmával a jelmeztervező és
a rendező örömmel állapította meg, hogy a másikat
A Bella anyukáját alakító Sarah Clarke és a Bellát alakító Kristen Stewart megbeszéli az egyik jelenetet Bill Condon rendezővel.
„Író-rendezőként pontosan tudta,
hogy forgatókönyv nélkül nincs film, Bill minden mást
félretett, és minden figyelmét a történetre
összpontosította.”
21
az
eg
ye
nl
et
is teljesen megigézi a regények hallatlan sikere és
népszerűsége – arra jutottak, a világméretű őrület
meglovagolása segíthet új lendületet adni a Hajnal-
hasadás-filmeknek. „Új fejezetet akartunk nyitni a
sorozat történetében”, magyarázza Wilkinson. „Bill
Condonnal együtt úgy gondoltuk, még hatásosabb
lenne az egész, ha el tudnánk hitetni a nézővel:
hiába vannak a szereplők abban a kiváltságos hely-
zetben, hogy vámpírok vagy alakváltó vérfarkasok
lehetnek, igazából bármikor szembejöhetnének
velünk az utcán. Nagy figye-
lemmel és tisztelettel for-
dultunk az előző részek felé,
ugyanakkor szerettük volna
még erősebb, még lebilin-
cselőbb módon elmondani a
történetünket. Azt akartuk,
hogy a szereplők leugorja-
nak a filmvászonról, és a
néző a moziban is érezze azt
az energiát és lüktetést, amit
a világ ezeknek a könyvek-
nek köszönhet.”
Az Alkonyat-saga belső motorját a Bella,
Edward és Jacob között kirajzolódó szerelmi
háromszög érzelmi dinamikája adja. A rendezőnek
keresztül kellett vezetnie Kristen Stewartot Bella
érzelmi utazásának minden állomásán, és ez olyan
izgalmas kihívás volt, aminek Bill Condon kép-
telen volt ellenállni. „A Hajnalhasadás első részét
tekinthetjük úgy is, mint az első film, az Alkonyat
párját: ebben a részben teljesedik ki Bella személyes
története, anélkül, hogy fenyegető külső erők –
például a Volturi – zavarnák
meg a belső utazást”, magya-
rázza Condon. „Miközben a
második rész irtózatos meny-
nyiségű vámpírt vonultat fel
a világ minden tájáról és a
legkülönfélébb történelmi
időkből, hogy egy nagy ösz-
szecsapásban teljesedjen ki a
történet, az első rész egyes-
egyedül Belláról szól; a
házasságáról, a terhességéről
és a szülésről.”
Az álomjelenetben Bella egy egészen másfajta esküvői ruhát visel.
„Nagy figyelemmel és tisztelettel fordultunk az előző részek
felé, ugyanakkor szerettük volna még erősebb, még
lebilincselőbb módon elmondani a történetünket.”
„Amikor az ember ennyire nagyszabású filmet csinál, fontos, hogy meglegyen az összhang a különböző rész-legek között. Nemcsak a rendezővel működtem együtt szorosan, hanem az operatőrrel, a látványtervezővel, a kellékesekkel, a fodrászokkal és a sminkesekkel is. Rengeteg találkozónk és megbeszélésünk volt, nagyon sok rajzot és fényképet mutattunk egymásnak. Biztosak akartunk lenni benne, hogy mire elkezdődik a forgatás, mindent megbeszéltünk, a legapróbb rész-letekig. Mindent megtettem, hogy ne bénítson meg a feladattal járó irdatlan nagy felelősség – a tudat, hogy a különböző részlegek munkájának az eredője hozza majd létre a végső látványt.”
– MiChael Wilkinson, jelMezterVezÕ
