HARCI UTAK, KÜZDŐSPORTOK, ÖNVÉDELEM

1.oldal,összesen:15

HARCIUTAK,KÜZDŐSPORTOK,ÖNVÉDELEM©dr.SzalaiAndrás,ApológiaKutatóközpont,www.apologia.hu(v.4.2015.06.06.)

AzemberiségéleténekKáinésÁbelótasajnosmindigisrészevoltazerőszakésaháborúskodás.Azévezredeksoránaharckörülményeiéseszköztárafolyamatosanváltozott,aspontán,foggal-körömmel-bunkóvaltörténőverekedéstőlakifinomultpusztakezesésfegyverestechnikákezreitfelvonultatóázsiaiharciművészetekig.Ezutóbbiakatmamárnemcsakfilmek-bőlismerhetjük.Hazánkbansokévszázadosharcimódszere-ket, ezekmodern változatait, önálló és kevert irányzatokat,komolykulturálisésvallásiháttérrelrendelkező,illetveilyesmivelelvbőlnemisfoglalkozóiskolákbanegyarántlehettanulni.

Keresztényekszámáraebbenatémábantöbbetikaikérdésistisztázásravár.Egymásiktanulmányabibliaietikaalapjánfoglalkozikatémával(„Testápolás,test-edzés,küzdelemésönvédelemaBibliában”),ebbenacikkbenazonbanáltalánoskérdésekrekeressükaválaszt.Példáulmiazázsiaiharciutakvallásiháttere?Mia különbség a harci út, küzdősport és önvédelem között? Miért hagyták abbaegyesek,ésmiért folytatjákmások?Milyen feltételekkel szabadbármelyiketel-kezdeni? Hol vannak a határok? Ismerkedjünkmeg tehát a harci utak, küzdő-sportokésazönvédelemvilágával!1

1.AzázsiaiharciművészetekrőlAmitma„harciművészet”-nekhívunk,azmindázsiaieredetű: japánulBudo(„aharcútja”),kínaiulWushu(„harcművészet”)vagyKungfu/Gongfu(„készség”).

A legtöbbázsiai,középkorivagyújkorieredetűharciművészetkatonaieredetű(ld. szamurájok), így a legkülönfélébb fegyverektől a kézitusáig, a páncélbanúszástóla fogolykötözésenáta sebvarrásigmindent tartalmazott.Mégennél isátfogóbbrendszerréváltJapánbanazún.nindzsáktitkos,gerillaharcra,merény-letrevalóképzése.Afegyverhasználattóleltiltottparasztokésszerzetesekönvé-delmi módszerei is a pusztakezes (ütő, rúgó, lefogó, gáncsoló, dobó), illetve avándorbottalésszerszámokkal(kés,evező,cséphadaró,ültetőfa,sarló,balta)va-lóhatékonyküzdelemrekészítettekfel.Acélmindigatúlélésvolt,ezértnemlé-teztek„csakvédekező”rendszerek,ahogyaztamainyugaticivilelképzeli.

1Ajapánéskoreaikifejezésekátírása:s=sz,sh=s,w=v,y=j,j=dzs,ch=cs,ts=c;ae=nyílte,eo=rövida,oo=ú.Akínaiszavakatanyugati,majdahivataloskínaiátírásszerint(chikung/qigong),néhamagyarosan(csikung),alapvetőenapekingidialektusban,ritkánakantonibanis(pl.Shaolin//Siulam).Ajapánhosszúmagánhangzókatésakínaihanglejtéseketnemjelöltem.


Az ázsiai rendszerek eredetilegmind igenkomplexképzéstnyújtottak. Mivel a harc nem csak fizikai, hanemmentálisképzéstis igényel, akatonákésa szerzetesekszellemikép-zésétazországukbanuralkodóvallási-filozófiaiirányzatbiz-tosította: Kínában a taoizmus, a konfucianizmus és a chanbuddhizmus, ezutóbbi változatai Japánban (zen) ésKoreá-ban(seon),illetveJapánbanasintóis.

Ugyanittkellmegemlíteni,hogyKínábanakungfu iskolákateleve „külső” (wai)vagy„belső”(nei)rendszerkénttartjáknyilván.Alegtöbbrendszerkülső,azazaharcbanatestierőnek,amegfelelőtechnikánakésazidőzítésnektulajdonítdön-tőszerepet.Anéhánybelsőiskolaazonban(TaiChiChuan/TaiJiQuan,PaKua/BaGua,HsingI/XingYi)ugyanilyenfontosnakvagyfontosabbnaktartbizonyostaoistaspekulációkat(azötelem)ésachi/qienergiát,aminekfelgerjesztésétéshasználatátkülöngyakorlatokcélozzák(chikung/qigong).

1.1.Változásoka20.századbanA20.századbanazázsiaiharciművészetekrőláltalánosságbanelmondható,hogyaz új, tömeges civil igényeknekmegfelelően a pusztakezes képzés vált hangsú-lyossá,legalábbisanyugatonelterjedtiskoláktöbbségébenezterjedtel.

TovábbihangsúlyváltásJapánban,hogyegyesiskoláknagytanítóiatechnikaigyakorlásonfelülerőshangsúlythelyeztekagyakorlásszellemi útkéntvaló felfogására, így lett a „módszer”-ből (-jutsu)„út” (-do), pl. Aikijutsu-bólAikido. (A Jujutsu-ból kialakított Judoazonbanpéldáulmamárcsaksport.)

Ajelentősebbjapánéskoreairendszereketáttekintvemamárazalábbi„műfa-jokról”lehetbeszélni:

• Főlegütéseket-rúgásokatalkalmaznak:o JapánbanaKarateo KoreábanaTaekyon,Taekwondo

• Főlegfogásokat-dobásokatalkalmaznak:o JapánbanaSumo,Judo,Aikido

• Ütéseket-rúgásokatésfogásokat-dobásokategyarántalkalmaznak:o JapánbanaJujutsu,Taijutsu,Kempoo KoreábanaHapkido

• Kizárólagfegyvereketalkalmaznak:o JapánbanaKenjutsu(kardvívás),Iaido(kardrántás),Kendo(bam-

buszkardvívás),Bojutsu(botvívás),Kyudo(íjászat)stb.• Azeredetikomplex–pusztakezesésfegyveres–képzéstnyújtják:

o JapánbanaNinjutsuo KoreábanaHwarangdo.


Természetesenmaisvanközöttükátfedés.EredetilegaJudobanis voltak ütések, és aKaratéban is dobások, bár ezeketmamárcsak magasabb szinten gyakorolják. Az Aikido pedig, bár aJujutsurahasonlít,afakardvívástistanítja,mertmozgásrendsze-re részben arra épül. Ráadásul nem kevesen gyakorolnak többrendszert,kiegészítőcéllal.

Kínábanatradicionáliskungfuéswushuiskolákképzésemaiskomplex, pusztakezes és fegyveres. Nem ismert olyan iskola,amelycsakfegyveresvagycsakpusztakezesképzéstnyújt.Egyesrendszerekpusztakezesanyagaazonban–főlegarendészetiki-képzésigényeitszolgálva–önállóképzéskéntismegjelent(pl.aShaolinbólönállósodottaJujutsu-szerűChinNa/QinNa).

Mindeniskolárasajátosstratégia,forma,edzésimódszer,segédeszközésfegyverhasználata jellemző. Ahány iskola, annyi hangsúly: távol-, közel- vagy belharc;főlegkéz-vagy lábmunka;vadállatokmozgásánakelvont imitálásavagy inkábbazemberianatómiáraépülőmozdulatokstb.

Anyugatonlegelterjedtebbkungfustílus,afőlegközelharcos,pusztakezes rendszerként ismert Wing Chun/Ving Tsun azeredetilegdzsunkahajtásáraszolgálóhosszúbotésakantonipillangókéshasználatátisoktatja.Ezekönmagukbannemtúlhasznosakamainyugaton,de itt isegymásraépülapuszta-kezesésafegyveresmozgás.Másiskolákazonbanmégmin-digközépkorifegyverektucatjaittanítják,fizikumotéskoor-dinációtfejlesztő,illetvehagyományőrzőcéllal.

Apusztakezesképzésirányábatörténőhangsúlyváltozásnaktöbbokaisvan.

• Előszöris,akatonaiarzenáldrasztikusmódonmegváltozott.Ahagyomá-nyos fegyverek – a kés kivételével – amodern háborús konfliktusokbólvagykiszorultak (íj, kard,pajzs,balta stb.), vagyátalakultak (pl. lándzsahelyettszurony).

• Másodszor, a zártkörű, többnyire férfiak számára nyitott harcművészetiiskolákkéseileszármazottaimacivilférfiak,nőkésgyerekektömegeitok-tatják,akiknekeltérőfizikaiésmentálisképességeikvannak.

• Alegtöbbhagyományőrzőiskolaanyagánakmegfelelő,művésziszintűel-sajátítása még ma is minimum egy-két évtizedbe kerül, és még ma ishasználják a régi fegyvereket. Amai civilek azonban erre egyrészt nemérnekrá,másrészt inkábbamaikézifegyverek (kés,bot,baseball-ütő,vi-pera,pisztoly,elektromossokkoló)ellenivédekezésérdekliőket.

• Azázsiaiiskolákcsaládiésnemzetikincskéntőriztéktudásukat,a20.szá-zadközepétőlazonbannyugaticivilektömegeitisoktatják,akikaközép-korivagyújkoriTávol-Kelettőlnagyoneltérővilágbanélnek.


1.2.VilágnézetihátterükAzázsiaiharciművészetekasajátosázsiaikultúrákrészeikéntfejlődtek ki. Kidolgozóik vallási, filozófiai és esztétikai eszméinemcsupánerendszerekelméletialapjairaésamentáliskép-zésre, hanempéldául a formagyakorlatokmozdulatainak szá-máravagyatechnikákformaimegjelenéséreishatottak.

Mostpedigtekintsükátajelenleghazánkbanisgyakorolt,jelentősebbirányzatokáltalánosvilágnézeti,vallási,szellemihátterét,dehangsúlyoznikell,hogyennekmegjelenéseklubtólésoktatótólfüggőenigeneltérőmértékű:

• Akínaikungfu/wushuiskolákháttereataoizmus(TaiChi/TaiJi,HsingI /XingYi,PaKua/BaGua), abuddhizmus (ShaolinChuan//SiuLamKuen,ChoiLiFat),vagyezekéskonfucianizmus(WingChun/VingTsun).

• Ajapánrendszerekspirituálisháttereazenbuddhizmus(Karate,Kempo,Kenjutsu,Kendo, Iaido,Kyudo),asintóanimizmus(Sumo),asintóegyikújkori, Omotokyo nevű szektája (Aikido), vagy az Amida buddhizmus, asintóésa taoistamágiakeveréke(Ninjutsu).Megjegyzendő,hogybárazelső Judoedzésnekegyzenbuddhistakolostoradotthelyet,nemzetközielterjedtségeésolimpiaisporttáválásarévénvilágnézetilegteljesensem-leges.EzjellemzianyugatiJujutsuiskolákatis.

• Akoreaiiskolákspirituálishátterébenakoreainépivallásosság,ataoiz-musésakonfucianizmuskeverékeáll(Hwarangdo,Taekyon,TaekwondoésHapkido),deakínaiésajapániskolákhozképestelhanyagolhatóvilág-nézeti missziótudattal érkeztek a Nyugatra, a Taekwondo (WTF) pedigolimpiaisportáglett.

• A thaiföldibox(MuayThai),illetveafülöp-szigeteki(Kaliv.Escrimav.Arnis)ésmaláj-indonézkomplexharcirendszerek(Silat)spirituálishát-tereatheravádabuddhizmusésahelyianimizmus.

Végül,kétnemázsiaiirányzatisműködikhazánkban,amelysajátoskulturálismissziótteljesít.

AbrazilCapoeiraafro-amerikaizeneiéstánceleme-ketötvözakrobatikusharcielemekkel,egyesiskolák-banaBrazilJujitsuvalis(acdp.hu).

AmagyarBaranta pedig történelmünk különbözőkorszakainaklovasésgyalogos,fegyvereséskézitu-sa hagyományait igyekszik feleleveníteni történé-szek,néprajzosokésegymagyarmesteráltalalapí-tottKempostílussegítségével(baranta.org).


1.3.KulturálismissziójukAzázsiaiharciművészeteketévszázadokonátcsakázsiaiak tanulhatták,művé-szetüket családi és nemzeti kincsnek tekintették, féltékenyen őrizték. A 19. sz-bananyugatazaddigelszigeteltKínátésJapántbevontaavilággazdaságiéskul-turálisvérkeringésébe.A20.századközepétőlpediganyugatsajátidentitásvál-sága miatt szinte mindenre nyitott lett, amitávol-keleti, így a harci utakra is. Ezért azázsiai mesterek a hetvenes évek óta – rész-benBruceLeehatására–márbüszkénadjákát tudásukat a nyugatiaknak, és sokuk tuda-tos kulturálismissziót is teljesít. Ez több té-renismegnyilvánulhat:

• a gyakorlók kötelező ruházatában (pl. japán parasztruha, kínai papucs,színesövekstb.),

• asajátosmester-tanítványviszonyban(azalapítóképeelőttiszertartásostisztelgés,családtag-titulusok,udvariasságigesztusok),

• amentálisfelkészítésben(meditáció),• azelsajátítandóháttérfilozófiában(taoizmus,buddhizmus),• különféle–fiziológiaivagyspirituális–értelmezésűenergiákhasználatá-

ban(csikung,kiai).

Amiazoktatást illeti, itt anyugatongyakorlatilagazegyesoktatótólfügg, hogymindebbőlmennyikerülbeleazoktatásba.Ugyanakkorelmondható,hogybizo-nyos(„belső”)irányzatokelevejobbanhajlanakamisztikára,ígypéldáulakínaiTaiChiésajapánAikido.AKarate,aKempoésáltalábanajapánfegyveresrend-szerektermészetesmódonnyitottakazenbuddhizmusra.

Amiagyakorlásbanvalófejlődéstilleti,akikelértékmindazt,amielérhetőafizi-kai gyakorlás és amentális képzés révén, azokegykis része szükségét érzi to-vábblépniaspiritualitásterületére.Van,akinekezkomolyvallásikeresésséválik,másokazonbanemberfelettinektűnőképességekmegszerzésétcélozzák.

1.4.NyugatifogadtatásukHarctermészetesenittanyugatonismindigvolt,a lovagok,közkatonák, illetverendőrökittiskaptakéskapnakkiképzést,ahogyazalvilágibűnözőknekismeg-voltakamaguk„nemreguláris”módszereikéseszközeik(pl.aboxer).

Azeurópairendszerek–azázsiaiakhozképest–elevekevésbékifinomultakvol-tak,ésahadviselésimódszerek,eszközökdrámaimegváltozásávalrészbenfele-désbe is merültek. Néhány módszer sportosított – szabályok közé és védő-felszerelésbe szorított – formában fennmaradt. Ilyenakard-, tőr- éspárbajtőr-vívás,agörög-rómaieredetűkötöttésszabadfogásúbirkózás,illetveabritököl-vívás(Boxing).


Egyedül a rúgásokat is tartalmazó francia boxnak(Savate) és sétabot vívásnak (Canne) maradt fenn,illetvelettfelélesztveversenysportéscivilönvédel-miváltozatais(LaSavateDéfense).Ezutóbbiaséta-botonkívül abot, kés, tőr, illetve a székés a kabátönvédelmihasználatátistanítja.

Azolimpiaiésatömegsportmellettpedigmegjelentaprofi bunyósokat alkalmazó szórakoztató ipar. Ezolyan hibrid rendszereket hozott létre,mint apan-kráció, ami az ógörög olimpiaitól az európai alvilá-gonátazamerikaishow-műsorokighosszúutattettmeg,a70-esévekbenszüle-tettamerikaiKickBox,amianyugatiboxotésakaratéslábtechnikátötvözi,illet-vea90-esévekbenszületettMixedMartialArts(MMA)vagyaketrecharc.

Amiamodernnyugatikatonaiésrendfenntartókiképzést illeti,márazelsővilágháborúutánmegjelentazigény,hogyaközel-harcban(CQC,CloseQuarterCombat)anyugatiökölvívástésabirkózást a japán Jujutsu-val ötvözzék, a 2. világháború utánpediga filippínó(Kali)ésamaláj (Silat)kés-ésbotharccal is.Egyeskiképzőtisztekkomolyfejlesztőmunkásságarévénhib-ridrendszerekjelentekmeg.OroszországbankialakultaJudotazoroszbirkózássalötvözőSambo,AngliábanaBritishJujitsu,

Kanadában aDefendu (ma:Defendo), Izraelben aKaPaP és aKravMaga, végülFinnországbanaskandinávDefendo.ASambónak,aDefendónakésaKravMagá-nakcivilönvédelmi,antiterroristaésszemélyvédelmiváltozataislétrejött.Kép-zésianyagukakeletiharcirendszerekbőlcsakamaikörülményekközötthasz-nálhatóésgyorsanelsajátíthatóelemeketvetteát.A rövidki-képzési időmiatt, illetve azúj élethelyzetekreúj, tudományosmódszereketkellettkifejleszteni.Amentálisfelkészítéstillető-enisinkábbamainyugatiembertéskultúrájátjobbanismerőfiziológiaiéspszichológiaikutatásokbanbíznak.

Azázsiaiharcművészeti iskolákmainyugati tanítványainaknagyrésze–akor-szellemnekmegfelelően–elevevonzódika távol-keletikultúra,esztétikaésvi-lágnézetekiránt.Ezértpozitívanértékeliazáltalánosnyugatiélethelyzettőlide-genelemeketis,mintamilyenajapánparasztruhábanvalómezítlábasmozgás,atatamin térdelve birkózás vagy a középkori kínai fegyverekkel való gya-korlatozás. Van, akit az egészből kizárólag, vagy elsősorban amozgásművészetérdekel: élvezi az esztétikusmozdulatsorokat, tehát a gyakorlást inkább sport-nak, az önkifejezés, az egészségmegőrzés eszközének tekinti. Másokat maga aküzdelem, az európai boxnál, birkózásnál kifinomultabbnak tekintett technikákvonzanak.Nemkevésazonbanazoknakanyugatiaknakaszáma,akikmindezentúl a gyakorlást életük részévé, életformává teszik, egyesek pedig valamelyikázsiaivilágnézetet,vallástismagukéváteszik.


E vonzalom hiányában azonban elsősorban a gyakorlati szempontok döntenek,ezértsoknyugati inkábbazolyanmisztikamentes,valóbansportnaktekinthető(pl. Judo,KickBox,Taekwondo)vagyéletszerűönvédelmicéltszolgálónyugatiésközel-keletirendszerekutánnéz(pl.Defendo,KravMaga).

Mindenesetre elgondolkodtató az a természetesség, amellyel európai fiataloktömegeipéldául japánparasztruhábabújnak,megtanulnaktöbbtucat japán,kí-nai vagy koreai szakkifejezést, hagyják magukat ezen a nyelven dirigáltatni,meghajolnakvagyleborulnakazedzőtermekoltárai,azalapítókképeielőtt,ve-getáriánussáválnak,csikungoznakvagyelkezdenekhinniakarmában. (Kérdés,hogy vajon hány ázsiai fiatal fogadná ugyanilyen természetességgel, ha négerbaptista edzője, akitől boxot, birkózást vagy kosárlabdát akar tanulni, Jézustmegszólító,közösimáraszólítanáfelatréningelőtt?)

2.Összehasonlítás

2.1.AzönvédelemésaharciművészetekTagadhatatlan, hogy minden ázsiai harcmű-vészeteknekvanönvédelmiértéke,deközis-mert, hogy a mai, nyugati hétköznapokbanvaló használhatóságuk eltérő mértékű. Okavanannak,hogyanyugatikatonai és rendé-szetikiképzésmelyázsiairendszerekbőlme-rít(Jujutsu,WingChun,ChinNa,Kali),ésme-lyekből nem. A modern önvédelmi rend-szerekisokkalnemtartjákmagukatharcművészetnek.Azigazikülönbségazon-bannemtechnikai,hanemazalapvetőenmásigényekésmódszertan.

Azelsőnagykülönbséga jogiszempont.Aharciművészetekharciművészetek,többségükkatonákszámára,háborúsidőkrelettkifejlesztve,amiatechnikábanésataktikábanismegjelenik.Akatonaésarendőrugyanismindigmásjogihely-zetbenvan,mintacivil.Azelőbbitazállamfegyverzifel,éshatalmazzafelarra,hogy valakitmegkeressen, elfogjon vagy akármeg is öljön. Civil azonban csakvédekezhet,közbenbekell tartaniaazarányosságelvét,csakvégveszélybenöl-het,ésbíróságelőttiskellelszámolnia.Logikus,hogyakatonánakésrendőrnek,illetveazönmagátvagymásokatvédenikényszerülőcivilnekeltérőstratégiáraéseszköztárravanszüksége.Ennekellenérea legtöbbázsiaiharcművészeti iskolaegyszerűennincstekintettelazadottnyugatiországjogszabályaira.

Ehhezkapcsolódikamásodikszempont,afelelősségkérdése.Bárahivatásosésacivil eszköztáranem lehet azonos, aharcművészeti iskolákbanma civileknekarégikatonaimódszerekettanítják,szinteváltoztatásnélkül.Eztbizonyítja,hogyakaratevagykungfuversenyekenazedzésekengyakorolttechnikáktöbbségetil-


tott.Bárahagyományosázsiaiharcművészetiiskolákakatonaivagycsaládijel-legűhierarchiarévénfelelősséget isvállaltaktanulóikért,ezmaanyugatonrit-kán fordul elő. Elvben léteznek közismert elvek (pl. „Karatés nem támad elő-ször”),deaziskoláktöbbségébennincsetikaiésjogiismeretterjesztésatanultakalkalmazhatóságáról.Pedignaivitásazthinni,hogyatanultakatsenkisemhasz-náljarosszra.Mivelmagyakorlatilagbárkitanulhatharcművészetet,hakifizetiatandíjat,ésazedzésennemokozproblémát,aziskolai,utcai,szórakozóhelyierő-szakos jelenetekbensajnos túlgyakori letta láthatóanképzettverekedő.Ezért,bár az önvédelem oktatás eredetileg a civilek egymás közötti, hirtelen felin-dulásból fakadóverekedéseire, illetve rablók,betörők fenyegetéseés támadásaellen kívánt felkészíteni, napjainkra feladattá vált a harcművészetekben jártasbűnözőkellenistratégiaéstaktikakidolgozásais.

A harmadik nagy különbség abban rejlik, hogy a harciművészetek gyakorlásaéletstílust követel.Akifejezettenművészimozgásmegszerzéséhezhosszúévek,évtizedekcsiszolgatómunkájáravanszükség.Acivilönvédelemrevalófelkészí-tésbenerrenincssemidő,semszükség.Afizikaielvárásokterénazátlagember-ből kell kiindulni: férfiak és nők, fiatalok, középkorúak és idősebbek számáraegyarántelsajátítható,személyreszabhatótechnikákravanszükség.Nincsszük-ség csonttörő keménységre, kifinomult mozgáskultúrára, többezres technikairepertoárra, hanem kevés, bármilyen helyzetben, bemelegítés nélkül, zsigerbőlműködőtechnikaésavalósélethelyzetekreépítőtaktikakell.

Negyedszer, a mai harcművészeti iskolák többségében mindent megtesznek astressz elkerüléseérdekében. A gyakorlók rendszerint tornateremben, tiszta ésméltóságot adó ázsiai ruházatban gyakorolnak; vezényszóra, egyszerremozog-nak,éskiáltanak;titulusok,rangok,etikett,tiszteletadásahelynek,amesternekésegymásnak–általábanilyenamiliő.Ennekhatásaazonban–azizzadás,ahar-cias gesztusok és koncentrációs kiáltások ellenére – a kiszámíthatóság, a belsőnyugalomfenntartása,azazvégsősoronazadrenalin-mentesség.

A vészhelyzetben isműködőönvédelem tanulásához azonban elengedhetetlen arealitáshozvalóminélteljesebbközelség.Ezazedzéssoránisszükségesséteszianyugatihétköznapokkörnyezetét,ruházatát,zaját,ésamai,valóséletbenelőfor-dulóhelyszínekreéshelyzetekrevalófelkészülést(utca,lift,autó,repülő,diszkó,konyha,busz). Sokázsiai rendszerbenazonbaneleveolyasmikrekészítik felazembert,amivelittanyugatonnemigentalálkozik.Nekünkugyanisnemtatamin,hanembetononkellesni,ésnemtérdelünk,hanemkétlábonállunk.Nemisbam-buszkarddalvagy lándzsával,hanembicskávalvagyviperávalesneknekünk, il-letveritkánvanhelynagy ívűdobásokhoz,ugróés fordulórúgásokhoz.A fegy-verviseléshezengedélykell,éshaazembertúlkeményenvédekezik,ésazodaér-kezőrendőrök,tanúknálataláljákatámadótólelvettfegyvert,őkerülhetbajba.

Ugyanígykizárólagvalóság-közelistresszalattlehetmegtanulnikezelniapulzus-számésazadrenalin-szinthirtelenmegugrását.Ennekhatásáraugyaniscsőlátás,


csőhallásalakulki,amozgás-koordinációbólpedigazázsiairendszerekreolyjel-lemző finom-motorikusmozgás eltűnik. Nyilván nem állandó harckészültségrevanszükség,hanemarra,hogyazemberbajeseténneki-,hanembekapcsoljon.Azsemlehetcéljaacivilnek,hogyaddigharcoljon,amígmindentámadótsorralenemrugdos,mintafilmekben.Azegyetlenigazicélminélgyorsabbankikerülniaveszélyhelyzetből,ésépségbenhazajutni,illetvemásnaksegíteniebben.

2.2.AzönvédelemésaversenyszerűküzdelemA régi harcművészek békeidőben iskolákatnyithattakésbemutatókonkápráztathattákel a civileket.Aháborúazonbanmegválto-zott,ésaháborúkatnemharcművészekvív-ják – talán csak a speciális alakulatoknáltalálnimodernszamurájokat.

A legtöbb harcművész tehát megmarad azedzőteremben. Jól tudja, hogy a tananyagnagyrészeeredetileg„éles”technikavolt,aminemversenyrevaló,demamáramodernharctérikörülményekközöttsemigenalkalmazható.Akiknemakarnakcsak a klub falai között gyakorolni, és kedvelik amegmérettetést, azok is csakegymásthívjákki,denemazutcán,hanemintézményesített,szabályokközészo-rított, sportszerű versenyekre. Persze akad olyan is, aki modern gladiátorkéntvagyinkábbbérverekedőkéntabrutálisésjóljövedelmezőbunyókraspecializá-lódik(pl.ketrecharc),deőknagyonkevesenvannak.

Asportszerűversenyekenazélestechnikáktermészetesentiltvavannak.Inkábbcserepet,fát,betontvagyjegettörnek,zúznakkézzel,lábbal,fejjel,aztbizonyítvaezzel, hogymire lennének képesek egy emberi testtel szemben, illetvehogymimindentkibírasajáttestük.Mindenkimásindítékbólteszi:virtusból,amegmé-rettetéskedvéért,pénzért, igen ritkánvallásipraxis részeként.Denincsenek issokan:egyetlenversenyzőresoktízezeregyszerűgyakorlójut.

Miafőkülönbségaküzdősportésazönvédelemközött?Asportszerűküzdelmetélvezetbőlgyakorolják,azönvédelemreazonbanmindenkicsakrákényszerül.Aversenysportmindentmegteszazért,hogyasportolókfairplayversenyezhesse-nekegymással,azönvédelemazonbanvészhelyzet,amitnormálisemberigyek-szikelkerülni,ésamibenrászorulaversenyekentiltottmódszerekre.Ittugyanisnincssúlycsoportbeosztás,atámadómindignagyobb,erősebb,sőt,többenvan-nak. Nincs korlátozott menetidő, a támadás többnyire váratlanul alakul ki, ésgyorsanleiszajlik–adolgokmásodpercekenmúlnak.Nincskötelezővédőfelsze-reléssem,általábansúlyostestiéslelkisérülésrevagymégrosszabbravankilá-tás.Nincsenekszabályok,tehátbármimegtörténhet,semdrukkerek,mertritkaasegítség,semdíjak,mertazigazitétaz,hogyazembermegússzaabajt,ésépség-benhazaérjen.


2.3.AzönvédelemésazutcaiverekedésAz utca – megfelelően szocializált emberek számára – nem a magamutogatás,erőfitogtatásvagymegmérettetéshelye.Azutcánugyanismásjogihelyzetural-kodik,mintaharctéren,azedzőterembenvagyaversenyen,ésa tét ismás:azembertulajdona,önmagaésszeretteitestiépségevagyélete.Azönvédelemtehátaverekedésselellentétbenatársadalomáltalelismertértékekmegvédésérőlszól.

Avalóság-közeliönvédelmiképzésatanulókatnemcsupánütniésrúgnitanítjameg,hanemapotenciálisanveszélyesélethely-zetekfelismeréséreis.Képessékellválniukbizonyosszituációkelkerülésére. Ha ez nem sikerül, akkor pedig stratégiára vanszükség. Meg kell tanulni az ún. asszertív kommunikációt is,amisegíthetakonfliktustaszavakszintjéntartani,ésmegelőz-ni a fizikai erőszakot. Ha pedig a helyzetmégis elfajul, akkornemcsakamegfelelőtechnikákelegendőmennyiségűgyakor-lására,hanemkontrolláltagresszióraisvanszükség.Egydologugyanisahelyzetfelismerésésatechnikaismerete,demitkezdaz ember a saját pulzusának és adrenalin-szintjének váratlanmegemelkedésével és annak hatásaival? Csak ilyen összetett tréninggel lehetmegszerezni azt a belső kontrollt, aminek segítségével az ember nem fagy le(nemválikkiszolgáltatottá),denemishevültúl(nemválikaránytalanulbrutális-sá).AzönvédelemrekényszerülőhívőnemszűnhetmegKrisztustanítványánaklenni,ésországajogszabályaitisbekelltartania.

Végül,önvédelmetnemcsupánsajátmagunkmegvédéseérdekébenérdemesta-nulni, hanemazért is, hogymásoknak segíteni tudjunk. Sajnos túl sok férfi, nő,iskolásésnyugdíjasmaradegyedül,mertnincs, akikiálljonmellette,nincs, akimegvédje.

3.Tanácsok

3.1.AkikabbahagytákSokanvannak, akikegyharcművészetgyakorlásautánkeresztényhitre térnek,ésazegészetvéglegabbahagyják.Azokoklegalábbolyansokfélék,mintmagukazéletutak,deabeszámolókrendszerintazalábbiháromterületetérintik.

• Világnézetiok–Azilletőamegtéréseelőttpéldáulbuddhistakéntvagyta-oistaként gyakorolta a harci művészetet. Mivel számára vallás és edzésteljesenegybefonódott,azadottvilágnézettelegyüttannaksajátosspiri-tuálismódszereit(pl.zen,csikung)ésaharci„út”életstílusszerűgyakor-lásátiselveti.


• Erkölcsiok–AzilletőimmárKrisztustanítványakéntúgyítélimeg,hogyajellemenegatíviránybaváltozott(büszkeség,erőszakosság,magamutoga-tás,másokkontrollálásastb.),illetveebbenaziránybanerősödnetovább,hafolytatnáagyakorlást.

• Egészségiok–Azillető(maradandó)fizikaikárosodástvagysérüléstszer-zett a gyakorlás során, vagy valaki másnak okozott ilyesmit, ezért úgydönt,hogynemakarmégegyszerilyenhelyzetbekerülni.

Bármelyikokisvoltadöntő,igensokanjutnakarra,hogyamiafizikaigyakorlásszempontjábólhasznosvolt, azmegvanegyküzdősportban is, ezért inkábbaztválasztják,tehátegyszerűensportágatváltanak.

Vannakugyanakkorolyanokis,akikszinténkeresztényhitretértek,defolytatjákagyakorlást.PéldáulAmerikában sokkeresztényharcművészeti,küzdősportésönvédelmiiskola,illetvetöbbolyanmissziószervezetislétezik,amelyharcművé-szekésküzdősportolókközöttszolgál.Érveikrendszerintakövetkezők...

• őkszéttudjákválasztaniafizikaigyakorlástavallási-világnézetiháttértől,• nemészlelnekönmagukonjellembelitorzulást,• atechnikákonésataktikánbibliaietikaiszempontokalapjánváltoztattak,• aharcművészekközötti jelenlétüketaKrisztusrólvalótanúságtétel lehe-

tőségénektekintik.

Amintlátható,leginkábbaszemélyes faktoradöntő:amiazegyiknekkísértés,amásiknaknemaz,ésmindegyiknektisztelniekellamásikálláspontját.

Akiafolytatásmellettdönt,annakmindenesetreajánlottidőnkéntvégiggondolni,hogymiért iskezdteel annak idejénagyakorlást, ésmit látbennehasznosnakma,Krisztus tanítványaként?Érdemesújramegújraellenőrizni,hogyazedzésmilyentestiéslelkihatástgyakorolazemberre.

3.2.AkikelkezdenékElőszöris,mindenkiőszinténgondoljavégig,hogymiértakarjacsinálni?

• Ténylegcsakfittakarlenni,vagyinkábbkeményfickó/lány?• Tényleg önvédelmet szeretne tanulni, vagy csak bosszút akar állni vala-

kin?• Ténylegazönuralom-fejlesztéseszközét látjabenne,vagycsaka fokoza-

távalésatudásávalszeret(ne)másokelőttbüszkélkedni?• Mennyiidőbe,pénzbe,energiábafogkerülniadolog?• Éshonnanfogjamindeztelvenni:acsaládtól,ahivatástól,ahitélettől?• Holleszahatár,ésmileszagaranciaarra,hogynemlépiát?

Másodszor,sajáttestiadottságainakismeretébenutánakellnéznie,hogy

• milyenfizikaiképességekkellenekazadottrendszerelsajátításához(ele-veerőteljesalkatotkövetel,vagyelégazátlagosfizikum),


• milyen élettani, fizikai hatást gyakorol a rendszer magára a gyakorlóra(gerinc,csontok,ízületek,idegrendszer)?

Harmadszor,általábanmindenhovabelehetülnimegnézniegyedzést.Ilyenkorasaját szemünkkel ismeggyőződhetünk arról, hogymilyen a helyi oktató, edző,mester, instruktor személyisége: jó pedagógus vagy diktátor, sportember vagyüzletember,toleránsvagyfanatikus?Ezutánpedigérdemesbeszélgetniisazok-tatóval,ésfeltenninekinéhánykérdést:

• Részeaképzésnekvalamelyiktávol-keletivilágnézetmegismeréseésát-vétele?Milyenazoktatósajátvilágnézetimeggyőződése?–Ígykiderülhet,ha hívő, névleges keresztény, teljesen vallástalan vagy egy keleti vallásodaadóhíve.

• Van-emeditációazedzésekelőttésután,ésha igen,mirőlvanszó:csakrelaxációról(lenyugvás,fókuszálás)vagypéldáulegybuddhistamódszer-ről(zen)?

• El kell-e sajátítani bizonyos erő, energia (chi/ki) használatát?Eztminektartjaazoktató:fiziológiai,pszichoszomatikusjelenségnekvagyemberfe-letti,spirituáliserőnek?Ésmilyenalaponítélimeg?

Negyedszer,a fentiszempontokatérdemesmenetközben, időnkéntellenőrizni.Amiamotivációtilleti,jóhaagyakorlónakvanvalakije,akiismeri,figyelemmelkíséri, és szükség eseténhelyre teszi.Ami a testi igénybevételt illeti, problémaeseténaháziorvossalvagyszakorvossal(sportorvos,reumatológus)isérdemeskonzultálni.

3.3.VészjelekBármely–harcművészeti,küzdősportésönvédelmi–rendszerre,iskolára,klub-ra,edzőreésoktatóraérvényes,hogyottkellhagyni,hakiderül,hogy

• a klubbannem csupán fegyelemvan (ami szükséges és építő), hanemafokozatokhierarchikus alkalmazása vagy abrutálisan harciasmentalitásazalacsonyabbfokozatúvagygyengébbtanulókkalszembenitiszteletlen-séghez,lelkivagyfizikaimegalázáshoz,visszaéléshez,sérüléshezvezet

• azedzésenszerzetttudássalatanulókaklubonkívülaziskolábanvagyazutcánvisszaélnek

• azilyesmiellenazoktatók,edzőknemlépnekfel,bártudnakróla.

Általában az ázsiai harcművészeti iskolák eleve nem szívesen ajánlhatók, haarendszerrőláltalábantudható,vagyahelyiklubról,oktatórólkiderül,hogy

• a képzésbe vallási-világnézeti elemeket is belekevernek, mint pl. a zen-buddhistameditáció vagy taoista spekulációk, amelyekneknem csak el-méletijelentőségükvan(ezekui.másvallásokeszméivagygyakorlatai)

• aképzésnekrészeamisztikusmagyarázattalellátottenergetikaimódsze-rek(pl.csikung,kiai)alkalmazása


• a képzésbe nem csak a pusztakezes önvédelem, hanem az ázsiai szúró,vágó és ütő fegyverek használata is kötelezően beletartozik – ezek ui. agyakorlotttanulókraisigenveszélyeseklehetnek.

3.4.AjánlhatórendszerekAbibliaietikaalapjánasportolás,asportoktatásésaversenysport,illetveacivilönvédelemtanulásaésoktatásaolyasmi,amitKrisztustanítványakéntismindentovábbinélkülűznilehet.Ezért–világnézetisemlegességükésegészségmegőrzőhatásukmiatt–főlegazalábbirendszerekettudjukajánlani:

Küzdősportkéntvagyversenysportként

• Különösenférfiaknakajánlhatóazolimpiaisportággáválteurópaibirkó-zás(birkozoszov.hu)vagya„cselgáncs”,ajapánJudo(hunjudo.hu).Anőktöbbségeabirkózójellegűsportokatazállandótestkontaktusmiattelevenemszíveli,demindigvannakkivételek.

• Azelsősorbanütő-rúgóiskolákközülférfiaknakésnőknekegyarántajánl-ható az olimpiai sportág koreaiTaekwondo (wtftaekwondo.hu) esetlegazamerikaiKick-Box (kickbox.hu)vagyafranciaSavate (savate.hu),deezekbármelyikecsak lightcontact (érintéses)vagysemi-contact (félerő-vel)szabályrendszerben,kesztyű-lábtyű,fogvédő,férfiaknakszuszpenzor,nőknekmellvédőhasználatával.

• Tizennégyévalattigyermekeknek elsősorbanazolimpiai sportágbirkó-zás,JudovagyTaekwondoajánlható(ld.mob.hu).

• Aki számára csak ázsiai iskola elérhető, annak az átlagos fizikummal isűzhetőShitoRyu,WadoRyuvagyShotokankarateajánlható.

Civilönvédelemként

• Gyakorlatilagbárkiszámáraajánlhatóakétlegelterjedtebb,hazánkbanisoktatottrendszer:arendészetihátterűskandinávDefendo(defendo.hu)ésakatonaihátterűizraeliKravMaga(krav-maga.hu).

• AhazaiDefendoésKravMagagyermekönvédelmioktatástisnyújt(SafeKid ésKrav Junior programok), illetvemindkét iskola szervez hétvégiszemináriumokatcsaknőknek.

• Aki számára csak ázsiai iskola elérhető, annak az átlagos fizikummal isűzhetőnyugati Jujutsu(jujitsu.hu), illetveanőknekkülönösenmegfelelőWingChun/WingTsun/VingTsunkungfuiskolákajánlhatók.

Végülmegjegyzendő,hogyazáltalánostapasztalatszerintatinédzserekazittem-lített rendszerek bármelyikét gyakorolva (ön)fegyelmet tanulhatnak, és az ag-resszivitásukislevezetődhet.Azesetlegesvisszaélésekellentermészetesencsakazedző,aszülőkésapedagógusokkooperációjávallehetfellépni.


3.5.ProblémásrendszerekKeresztény szempontból a következő elemek jelenthetnek „problémát”: a túlharciasmentalitás,azátlagosfizikumúakszámáraegészségkárosítóhatás,afegy-verekveszélyessége,azenmeditációésamisztikusértelmezésűenergetikaigya-korlatok.Bizonyosrendszerekezértelevenemszívesenajánlhatók,akövetkezőindoklással:

• Közismert keménységük, az átlagnál sokkal magasabb, akár egészség-károsítóhatásúfizikaiigénybevétel,azátlagnálharciasabbmentalitásmi-att:európaibox,MuayThai(thaiboksz),Kempo,GojuRyuésKyokushinkarate,BrazilJujitsu.

• Afegyverhasználatiképzést isnyújtóázsiairendszerek,eszúró,vágóészúzófegyverekfizikaiveszélyességemiatt:ajapánKobudoésNinjutsuis-kolák,atradicionáliskínaikungfuiskolák,afilippínóésmalájkés-ésbot-harcrendszerek(Kali,Silat).

A fegyveres rendszerek közül sportként elvileg a japán Kendo (bambuszbot-vívás) ajánlható, mert a nyugati víváshoz hasonlóan mind szabályrendszere,mind a védőfelszerelés elegendő fizikai védelmet nyújt. Az edzéseken azonbanerőteljesenmegjelenikakulturálisháttér,ésteljesentermészetesazenalkalma-zása. Bár ismeretes, hogy ezt fókuszáló céllal, ima-előkészületként keresztényszerzetesek is alkalmazzák, maga a zenmint tudat-kiürítő módszer eredetilegnem„világnézetilegsemleges technika”.Ugyanakkoraz is igaz,akiedzéselejénvagyvégéncsakkoncentrálvagypihen,azvalójábannemisazentgyakorolja.

Általábanakínaiwushuvagykungfu iskolákbantermészetesa taoistamisztika(elméleti,vagygyakorlatiszintenis),achanbuddhistameditáció(többnyirepi-hentetővagyafeladatrafókuszálócéllal),illetveacsikunggyakorlásaegészség-megőrzővagyharcicéllal.

Aproblémaösszetett:

• A „csi” fogalmának ázsiai definíciói (a fengshuitól az akupunktúrán át akülönféle kungfu iskolákig) igen eltérőek. Vagy csak fiziológiai-pszicho-szomatikusvagymisztikus-spirituálisjelenségnektekintik.

• Ázsiaimesterekszerintazenergiahelytelenhasználataegészségkárosítóhatású.Képzettoktatónélkülveszélyesvelefoglalkozni.

• Amesterekazonbanközismertenrivalizálnakegymással.Dehogyandönt-sükelmi,hogymelyikükakókler?Ésmibekerül,mirekiderül?

Ebizonytalanságokmiattacsikungotalkalmazórendszerekelevekerülendőnektűnnek.Kivételtalánatajcsisformagyakorlat,amisztikusmagyarázatoknélkül,egészségmegőrző céllal – a lágy mozdulatsorozatnak ugyanis valóban van fe-szültségoldóés ízületerősítőhatása–,deaWingTsun iskola felfogásaszerint islégzőgyakorlatrólvanszó,amelyazoxigéntazegész testbeeljuttatja, ésvédi abelsőszerveket(edzésvégénlevezetéskénthasználják).


Akínai„csi” japánmegfelelőjeaki,amireazAikidóbanisszokáshivatkozni.AzAikidomozgásrendszereesetébenkézenfekvőakifogalmánakfiziológiai-kineti-kai értelmezése. A helyzetet azonbanbonyolítja, hogy az alapító (Ueshiba) egysintószekta(Omotokyo)tagjavolt,ésakifogalmaalattennéljóvaltöbbetértett(spirituális valóságot és erőmegnyilvánulást), több Aikido nagymester pedig azengyakorlója.

Energetikai témában teháta fokozottóvatosságajánlatos, illetveahelyioktatókikérdezése, hogy szerintemimicsoda, hogyanműködik, ésmit szolgál. Lehet,hogy teljesenmisztika-mentesen áll ezekhez a dolgokhoz, vagymeggyőződése,hogyenélkülnemisműködikazegész.

3.6.OrvosiszempontokMielőtt azonban bárki bármibe is belekezdene, konzultáljon a háziorvosával,gyógytornásszalvagyreumatológussal,hogyfizikailagmirealkalmas,mirenem.Ugyancsakkonzultálnikellaleendőoktatóval,hogyazedzéseketmilyenkorosz-tálylátogathatja,milyenruházatésvédőfelszerelésajánlottvagykötelező,általá-banmirekellfigyelni,ésmimennyibekerül.

Magyarszakirodalom• Blomberg,Catharina:Szamurájok–Japánharcosnemességénektörténelmiésvallásihát-

tere(Szenzár,Budapest,2001)• Clark,Angus:Csi-kung–Titkoknélkül(Scolar,Budapest,2008)• GallaFerenc:Judoönvédelem(Sport,Budapest,1970)• Fu-nian,Yu–SchwanbergerJózsef:ATaijiquanművészete(Lunarimpex,Budapest,1997)• Hua-ching,Ni:Tao,aleheletfinom,egyetemestörvény(Lunarimpex,Budapest,2004)• JóvérBéla,BorbélyAttila:Szamurájokútján–Abudosportoktörténelme (Medicina,Bu-

dapest,2007)• Jwing-Ming,Yang:ChiKung(Lunarimpex,Budapest,1996)• LeyrerRichárd,SzabóJulianna:Akungfukirálya–BruceLeeésaJeetKuneDo(Lapkiadó

Vállalat,1987)• Lichtenfeld(Sde-Or),Imi–Yanilov,Eyal:Krav-Maga–Hogyanvédekezzünkfegyverestá-

madásellen?(Jaffa,Budapest2006)• Lowry,Dave:Aharciművészeteklelkiségérőlhaladóknak(Édesvíz,Budapest,2000)• KelemenIstván:Ju-jutsu–Amodernönvédelemútja(Sportpropaganda,Budapest,1983)• Show,Scott:Szamurájzen(Lunarimpex,Budapest,2000)• Shaoyu,Liang:Xingyiquan(Lunarimpex,Budapest,2005)• Stevens, John:AzAikidoeszenciája–UeshibaMoriheiszellemi tanításai(Szenzár, Buda-

pest,1998)• Ueshiba,Kisshomaru:Azaikidoszellemisége(HunorVállalkozás,1999)• UjváriMiklós:Adél-keletázsiaiharciművészetek(magánkiadás,Budapest,1986)

Documents

HARCI UTAK, KÜZDŐSPORTOK, ÖNVÉDELEM