HELYI TANTERVHELYI TANTERVbezeredj-kakasd.hu/files/Helyi tanterv Kakasd 2010.pdf• A német nemzetiségi oktatás tartalmazzon interkulturális témákat is. A német nyelv megtanulása

Bonyhádi Oktatási Nevelési IntézményBonyhádi Oktatási Nevelési IntézményBonyhádi Oktatási Nevelési IntézményBonyhádi Oktatási Nevelési Intézmény

Bezerédj Amália ÁlBezerédj Amália ÁlBezerédj Amália ÁlBezerédj Amália Általános Iskolai talános Iskolai talános Iskolai talános Iskolai

TagintézményTagintézményTagintézményTagintézmény

HELYI TANTERVHELYI TANTERVHELYI TANTERVHELYI TANTERV

A BONI Bezerédj Amália Általános Iskolai Tagintézményének HELYI TANTERVE

2

Tartalom

Tantárgyi rendszer és az óraszámok 3 Nem szakrendszerő oktatás az 5-6. évfolyamon 5 Kerettanterv német kisebbségi oktatás 6 Kerettanterv az alapfokú nevelés-oktatás bevezetı és kezdı szakaszára 28 Kerettanterv az alapfokú nevelés-oktatás alapozó és fejlesztı szakaszára 142 Ajánlások 338 Tartalomjegyzék 344


3

A BONI Bezerédj Amália Általános Iskolai Tagintézmény tantárgyi rendszere és az óraszámok

1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam

NAT mőveltségterületek Tantárgyak heti

óraszám éves

óraszám heti

óraszám éves

óraszám heti

óraszám éves

óraszám heti

óraszám éves

óraszám

Magyar nyelv és irodalom

Ember és társadalom

Mővészetek /dráma és tánc/

Informatika /könyvtári/


8 296 8 296 8 296 7 259

Matematika Matematika 4 148 4 148 4 148 4 148

Informatika Informatika 1 37 Ember a természetben

Ember és társadalom Környezetismeret 1 37 1 37 1,5 55,5 2 74

Mővészetek

Ember és társadalom Ének-zene 1 37 1 37 1,5 55,5 1,5 55,5

Mővészetek Rajz és vizuális.kultúra

1,5 55,5 1,5 55,5 1,5 55,5 1,5 55,5

Életvitel és gyakorlati ismeretek

Ember és társadalom

Ember a természetben

Technika és életvitel

1 37 1 37 1 37 1 37

Testnevelés és sport Testnevelés és sport / úszás 2-4. évfolyamon/

4 148 4 148 4 148 4 148

Nemzetiségi német nyelv és irodalom

Nemzetiségi német 5 185 5 185 5 185 5 185

összesen: 25,5 943,5 25,5 943,5 26,5 980,5 27 999

Délutáni órakeretben: Tömegsport 1 37 1 37 1 37 1 37


4

A BONI Bezerédj Amália Általános Iskolai Tagintézmény tantárgyi rendszere és az óraszámok

5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam

NAT mőveltségterületek Tantárgyak: heti óraszám

éves óraszám

heti óraszám

éves óraszám

heti óraszám

éves óraszám

heti óraszám

éves óraszám

Magyar nyelv és irodalom Mővészetek

Magyar nyelv és irodalom (dráma)

4,5 166,5 4,5 166,5 4 148 4 148

Nemzetiségi német nyelv és irodalom

Nemzetiségi német 5 185 5 185 5 185 5 185

Matematika Matematika 4 148 4 148 3,5 129,5 3,5 129,5

Informatika Informatika 1 37 1 37 1 37 1 37

Történelem és állampolgári ismeretek (hon- és népismeret)

2 74 2 74 2 74 2 74 Ember és társadalom

Ember és társadalom-ismeret, etika 0,5 18,5 0,5 18,5

Természetismeret / 6. évfolyamon + egészségtan/

2,5 92,5 1,5 55,5

Fizika 1 37 1,5 55,5 1,5 55,5

Biológia és egészségtan 1,5 55,5 1,5 55,5

Ember a természetben

Kémia 1,5 55,5 1,5 55,5

Földünk-környezetünk Földrajz 1 37 1,5 55,5 1,5 55,5

Ének-zene (tánc) 1 37 1 37 1 37 0,5 18,5

Rajz és vizuális kultúra 1,5 55,5 1,5 55,5 1 37 0,5 18,5

Mővészetek

Mozgóképkultúra és médiaismeret 1 37

Életvitel és gyakorlati ismeretek

Technika és életvitel 1 37 1 37 1 37 0,5 18,5

Testnevelés és sport Testnevelés és sport / úszás 5. évfolyamon/ 4 148 4 148 4 148 4 148

Osztályfınöki 1 37 1 37 0,5 18,5 1 37

összesen: 27,5 1017,5 28,5 1054,5 29,5 1091,5 29,5 1091,5

Délutáni órakeretben:

Tömegsport 1 37 1 37 1 37 1 37


5

Nem szakrendszerő oktatás az 5-6. évfolyamon

5. évfolyam 6. évfolyam

Tantárgyak: heti óraszám nem szakrendszer

ő

heti óraszám nem szakrendszerő

Magyar nyelv és irodalom (dráma és tánc) 4,5 2,25 4,5 2,25

Nemzetiségi német 5 0 5 0

Matematika 4 1 4 1

Informatika 1 0,33 1 0,33

Történelem és állampolgári ismeretek (hon- és népismeret)

2 0,5 2 0,5

Természetismeret / 6. évfolyamon + egészségtan/

2,5 1 1,5 0,5

Fizika 1 0,33

Földrajz 1 0,33

Ének-zene (tánc) 1 0 1 0

Rajz és vizuális kultúra 1,5 0,5 1,5 0,5

Technika és életvitel 1 0,33 1 0,33

Testnevelés és sport 4 0 4 0

Osztályfınöki 1 0,33 1 0,33

Korrepetálás 1 1

összesen: 27,5 7,24 28,5 7,4 nem szakrendszerő órák %-os aránya

100% 26% 100% 26%


6

NAT MŐVELTSÉGTERÜLET: Nemzetiségi német nyelv és irodalom KERETTANTERV : Német nyelv és irodalom a kisebbségi oktatással

rendelkezı magyarországi német iskoláknak c. kerettanterv adaptációja www.dus.sulinet.hu/oktatas/nyelvoktatomagyar.rtf

A TANTÁRGY ÉVFO-LYAM:

A TANTÁRGY

NEVE:

INTEG-

RÁCIÓ: ÉRTÉKELÉSE:

ÉVES

ÓRASZÁMA:

HETI ÓRA

SZÁMA:

SZEREPE A KOMPETENCIA

ALAPÚ NEVELÉSBEN-OKTATÁSBAN:

1. Nemzetiségi német nyelv

Félévkor és év végén szövegesen

185 5 -



185 5 -



185 5 -


Félévkor szövegesen, év végén számjegy

185 5 -

ÚJ TANULÁSSZERVEZÉSI ELJÁRÁS: - A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELE: Az óraszám megegyezik a kerettantervvel, így a továbbhaladás feltétele is azonos az ott leírtakkal.


7

KERETTANTERV

NÉMET KISEBBSÉGI OKTATÁS

Német nyelv és irodalom a kisebbségi oktatással rendelkezı magyarországi német iskoláknak

1 - 4. évfolyam Célok és feladatok • Alakuljon ki a tanulóban az igény és a képesség, hogy gondolatait, véleményét és javaslatait elıdei nyelvén

ki tudja fejezni. • Legyen képes a tanuló tudása alapján a német nyelvet használni. • Nyerjen képet a Magyarországon élı német kisebbség mai és múltbeli életérıl és kultúrájáról, valamint a

németnyelvő országok népeirıl • A német nemzetiségi oktatás tartalmazzon interkulturális témákat is. A német nyelv megtanulása és mindenre kiterjedı használata a legfontosabb feltétele a Magyarországon élı német kisebbségnek, mint népcsoportnak való fennmaradásra. A nyelv a kultúra fontos része, mely az elıdök kultúráját is magában foglalja, s egyben a nemzeti kisebbség értékes örökségét jelenti. A kisebbségi oktatás valósítsa meg - a magyarországi közoktatás részeként - a Nemzeti Alaptantervben meghatározott célkitőzéseket és feladatokat. Egyidejőleg biztosítsa a nemzetiségi nyelv megtanulását, valamint a kisebbség történelmének, kultúrájának, hagyományainak megismerését. A nyelvtan fontos, de ebben a tanulási korszakban más értékrenddel bír. A nyelv megtanulásának középpontjában a beszéd áll. Mindenek elıtt mondattípusokat és beszédelemeket kell gyakoroltatni. Fontos a nyelvtani ismeretek közlése, de az oktatás az általános iskolai tanulási periódusban ne legyen nyelvtanközpontú. A nyelvtani jelenségeket kis lépésekben sok gyakorlattal kell elsajátítani. Az új szerkezeteket példákkal és modellekkel kell megtanítani. A szabályokat nyelvi helyzetekbıl és cselekményekbıl kell nyilvánvalóvá tenni. Fejlesztési követelmények Beszédértés, beszédkészség Egyszerő közlések, kérdések és válaszok megértése, ezek kezdeményezése Egyszerő kijelentések, kérések és kívánságok kifejezése Mondókák és versek helyes kiejtéssel történı elmondása Mindennapi életre jellemzı párbeszédek alkotása Utasítások megértésének szóbeli visszajelzése, valamint utasítások adása Köszönés és a búcsúzás kifejezése Bemutatkozás, tájékoztatás, ill. átadás Kapcsolatteremtés Egyszerő mondatokkal felvilágosítás és tudakozódás Tetszés és nem tetszés kinyilvánítása, bocsánatkérés Köszönet és jó kívánságok megfogalmazása Egyszerő birtokviszony kifejezése A feldolgozott témákról mondatalkotás Saját és közös élmények elmesélése


8

Történetek és mesék egyszerő formában történı elmondása Olvasás és szövegértés Az elsı évfolyamra nem kötelezı Hangos és halk olvasás Folyamatos olvasás, helyes hanglejtéssel és kiejtéssel Szövegértı olvasására való törekvés Egyszerő szövegekbıl információ nyerése és továbbadása Életkornak megfelelı szemelvények és szövegek megértése és feldolgozása Szavak és szótárhasználat elsajátítása Írás és írásbeli készség Az elsı évfolyamra nem kötelezı Az alapszókincs szavainak helyes írása Mondatok és rövid szövegek leírása Egy feldolgozott témáról 6 - 8 mondat önálló, vagy tanári segítséggel történı írása, Saját gondolatok egyszerő formában történı kifejezése Képek leírása, képekbıl álló történetek alkotása

1. évfolyam

Éves óraszám: 185 óra Belépı ismeretek és készségek Beszédértés, beszédkészség A tanulók megtanulnak: • a tanév során német nyelvő utasításokat követni, azokra helyesen cselekedni • köszönni és elbúcsúzni • önmagukat vagy másokat röviden bemutatni • különbözı témákról helyes hangsúlyozással két-hárommondatos párbeszédet folytatni • kb.150 az alapszókincshez tartozó szót • legalább három verset, mondókát és három dalt

Témák Tanulási tartalmak Te és én Köszönés, búcsúzás. Kapcsolatfelvétel

Bemutatkozás. Név, lakóhely, kor Az én családom Családtagok, egyszerő mondatok a családról

Cselekvések a családban Az otthon és a környezete, háziállatok

A legfontosabb bútor és használati tárgyak A gyermek szőkebb környezete: ház, udvar, kert, utca Közlekedési eszközök a faluban és a városban Ismert háziállatok

A család otthon Rövid egyszerő mondatok a családtagokról Házimunkák

Az én iskolám, az én osztályom

Iskolaszerek. Tárgyak az osztályteremben Utasítások megértése. Cselekvések az iskolában Számok 12 - ig

A múló idı, a körülölelı Az évszakok, a hónapok, napok


9

természet A napszakok Napirend Az idıjárás megfigyelése, egyszerő tájékoztatás Változások a természetben, ismert fák és virágok

Egészség Testrészek, testápolás Ruházat Az orvosnál: egyszerő párbeszéd

Bevásárlás, szabadidı Legfontosabb üzletek nevei Élelmiszerek Kérések, kívánságok Kedvenc játékok

Népköltészet Irodalom

Rövid versikék, kiszámolók nyelvjárásban, gyermekjátékok, népdalok, mesék képekben

Továbbhaladási feltételek: Legyen képes a tanuló: • a német nyelven vezetett tanórát követni, a tanár utasításaira helyesen cselekedni • egyszerő mondatokat különbözı témákhoz képezni • rövid párbeszédeket folytatni, helyesen kérdezni és felelni • 3-4 mondatot egy képpel kapcsolatban alkotni • kérdéseket egy halott szöveghez alkotni, és megfelelı választ adni • határozott és határozatlan névelıvel egyszerő mondatokat alkotni • határozókat használni (hely: itt - ott, elıl- hátul, fent - lent, balra - jobbra, idı: ma, holnap, reggel, este, éjjel) • jelzıket mondatban alkalmazni (fiatal - öreg, nagy - kicsi, könnyő - nehéz, hideg - meleg, szép- csúnya, jó-

rossz, fekete-fehér, kék, piros, sárga, zöld, barna,) • 12 - ig számolni • 3-4 verset elmondani, és három dalt elénekelni

2. évfolyam Éves óraszám: 185 óra Belépı ismeretek és készségek Beszédértés, beszédkészség A tanulók megtanulnak: • német szavakat és mondatokat felismerni és megérteni • a feldolgozott témákhoz egyszerő információkat alkotni • a tanítás során elhangzott kérdésekre értelemszerő, helyes válaszokat adni • egyszerő mondatokkal bemutatkozni (név, kor, lakóhely, család, hobbi) • kifejezéseket (köszönés, búcsúzás, megköszönés) a helyzeteknek megfelelıen használni • helyes hangsúlyozással és helyes beszédtempóban 2 - 3 mondatot egy képrıl alkotni és rövid, egyszerő

párbeszédeket folytatni • saját véleményüket megalkotni • a tanév során kb.: 150 új szót • három verset (2 kiszámoló nyelvjárásban) elmondani, és három éneket énekelni Olvasás és szövegértés • helyes kiejtéssel szavakat, szócsoportokat és mondatokat hangosan és halkan olvasni • egyszerő szövegekbıl az információkat megérteni, és kérdésekre válaszolni


10

Írás és írásbeli készség • az alapszókincshez tartozó szavakat hibátlanul leírni • a jellemzı német betőket felismerni • a gyakran használt szavakat önállóan leírni Nyelvhelyesség és helyesírás • az ABC betőit leírni • a helyesírás néhány sajátosságát ismerni (nevek, fınevek és mondatkezdés nagybetővel való kezdése) Témák

Tanítási tartalmak

Én és a családom Bemutatkozás. Egyszerő információk a családtagokról Munka a családban. Ünnepek

Az otthon, ahol én lakom A ház, a lakás. Berendezési és használati tárgyak. A lakóház környezete

A lakóhely, a közlekedés A pontos cím. A helység német neve Jellegzetes házak, épületek Legfontosabb közlekedési eszközök vidéken, a levegıben és vízen

Az iskola, az osztályterem Az iskola neve Berendezési tárgyak és iskolaszerek Cselekvések az iskolában Fontos utasítások Számok 50 -ig

Bevásárlás Üzletek a lakóhelyen, és a környéken Legfontosabb élelmiszerek, ruhadarabok Szituációs játékok

A múló idı, a körülölelı természet

Az évszakok Hónapok és napok Napirend Az óra (fél és egész órák) Gyümölcsök, zöldségek és virágok a kertben Háziállatok, néhány erdei és vadállat Az állatkert legismertebb állatai

Szabadidı, hobbi Kedvencek A szabadidı eltöltése Kívánságok Hobbik

Egészség Testrészek Az egészséges táplálkozás Betegségek megelızése Szituációs játék: az orvosnál Az idıjáráshoz illı ruházat


Kiszámolók, nyelvjárásban is, helyi győjtéső gyermekjátékok Népköltés, rejtvények Gyermeknépdalok, egyszerő mesék

Továbbhaladási feltételek A tanulók megtanulnak: • szabadon 3 - 4 mondatot alkotni • a feldolgozott témákhoz egyszerő kérdéseket tenni, válaszokat és véleményeket formálni • segítı eszközökkel (báb, kép, tárgyak) egy ismert témához egy rövid párbeszédet alkotni • német betőket felismerni és a rövid mondatokat helyes hangsúllyal hangosan, és halkan olvasni


11

• pontot és kérdıjelet a mondat végén alkalmazni • igéket kijelentı mód, jelen idı minden számában és személyében használni • helyes mondatot alkotni a „haben „és „sein „igékkel • egyszerő igékkel felszólítani • a mondatokat határozókkal bıvíteni (idı, hely) • a mondatokat melléknevekkel bıvíteni • tagadni • a megtanult elválasztási szabályokat alkalmazni • 50 -ig tıszámneveket és 30 -ig sorszámneveket felsorolni • 3 - 4 verset elmondani, és három dalt elénekelni

3. évfolyam Éves óraszám: 185 óra Belépı ismeretek és készségek Beszédértés és beszédkészség A tanulók megtanulnak: • olvasott szöveget értelmezni • megértési nehézségeknél kérdéseket tenni • ismert szövegekbıl információt nyerni és továbbadni • utasításokra és közlésekre helyesen válaszolni • saját kívánságokat, érzéseket, ötleteket és felszólításokat megformálni • dialógus formájában személyes kapcsolatot építeni • a válaszokban mód-, hely-, és idıhatározókat alkalmazni • halott vagy olvasott tartalmakat egyszerő mondatokkal véleményezni • képek segítségével ismert témákhoz párbeszédet szerkeszteni • saját élményérıl két -három mondatban mesélni • az év során kb. 200 új szót tanulni • négy új verset, mondókát, - kettıt nyelvjárásban - és négy éneket, valamint legalább egy rövid történetet és

négy szólásmondást vagy kifejezést Olvasás és szövegértés • életkoruknak megfelelı rövid nyomtatott és írott szövegeket hiba nélkül leírni • az írásjeleket a mondat végén értelemszerően használni • rövid diktálást egyszerő szavakkal leírni • fıneveket nagybetővel írni Nyelvhelyesség és helyesírás • egyszerő, gyakorolt mondatmodellekkel gondolatokat jelen idıben kifejezni • a „haben” és a”sein” igékkel jelen idıben egyes és többes számban bánni • birtokviszonyt birtokos névmással kifejezni • gyakran használt igékkel felszólítani • tagadni és elutasítani • a mondatokat mód-, hely-, és idıhatározóval bıvíteni • a „gehören” igével birtokviszonyt kifejezni • 100 tıszámneveket és 60 -ig sorszámneveket számolni


12

Témák Tanítási tartalmak Én és a családom Képességek, tulajdonságok és érdeklıdés bemutatása

Kívánságok és elutasítás kifejezése Család, családtagok, a szőkebb rokonság (nagybácsi, nagynéni, unokatestvérek) bemutatása Hétköznapok Ünnepek és szokások leírása Étkezési szokások ismertetése

Az otthon, ahol én lakom Lakóház, lakás Berendezési és használati tárgyak leírása A saját szoba bemutatása Munkák a kertben és az udvaron

Lakóhely, a közlekedés A fontosabb intézmények, épületek és nevezetességek a községben vagy a városban Tájékozódás a lakóhelyen Az ott élı kisebbség életébıl

Az iskola, az osztályterem Az iskolaépület, az udvar bemutatása A tantárgyak és a tanítás Berendezési tárgyak, iskolaszerek Hetesi feladatok A számok 100 -ig

A vásárlás Az áruházak osztályainak megnevezése Rövid párbeszédek, szituációs játékok

Munkahelyek, foglalkozások A szülık foglalkozása Ismert kézmőves és divatos foglalkozások leírása Álomfoglalkozások

A múló idı, a körülölelı természet

Az évszakok váltakozása A természet változásainak leírása A legfontosabb kerti-, szántóföldi és házimunka megnevezése Az idıjárás megfigyelése A legfontosabb kerti-, mezei virágok, zöldség és gyümölcsfajták felismerése és megnevezése A legismertebb házi-, mezei-, erdei és vadállatok rövid leírása (pl.: kinézete, tápláléka, lakóhelye) Napirend elmesélése

Szabadidı, kedvenc idıtöltésem Meghívó írása A szabadidı eltöltése Saját kedvenc idıtöltés leírása

Egészség A legfontosabb testrészek megnevezése Egyes betegségek megnevezése (pl.: nátha, fejfájás, hasfájás. ) Az orvosi rendelıben - szerepjáték Fogorvosnál Gyógyszertár


Rejtvények, nyelvtörık, szólás - mondások - nyelvjárásban is - történetek, mesék, olvasmányok a német nemzetiségi irodalomból

Továbbhaladási feltételek Legyen képes a tanuló: • a feldolgozott témakörökben tájékozódni, információt szerezni és továbbadni • az elutasítást és a tagadást kifejezni • feldolgozott és gyakorolt 8 - 10 mondatos szövegeket helyes kiejtéssel olvasni • a megtanult szavakat helyesen leírni


13

• a nyomtatott és írt szövegeket hibátlanul leírni • az elválasztási szabályokat helyesen alkalmazni • diktálást, mely egyszerő szavakból és mondatokból áll hibátlanul leírni • a „haben „és a „sein” igéket és más tanult igéket egyes és többes számban biztosan alkalmazni • 4 új dalt vagy verset (kettıt nyelvjárásban) megtanulni és egy rövid történetet elmesélni • 4 új gyermekjátékot eljátszani és szólásokat, kifejezéseket felismerni

4. évfolyam Éves óraszám: 185 óra Belépı ismeretek és készségek Beszédértés és beszéd • Egyszerő megnyilatkozások, kérdések és feleletek megértése és arra való reagálás • Egyszerő kijelentések, kérések, kívánságok, kérdések, feleletek megfogalmazása • Dialógusok • Felszólításokra reagálás szóban valamint utasítások adása • A köszönés és búcsúzkodás formái • Köszönés, bemutatkozás, bemutatás • Kapcsolatok kialakítása • Egyszerő felvilágosítások / információk kérése • Információk adása, illetve továbbadása • Tetszés - nem tetszés kifejezése, bocsánatkérés • Köszönet és jókívánság kifejezése • Személyekkel kapcsolatosan információk adása • Egyszerő tulajdonviszonyok kifejezése • Beszéd adott témáról • Saját vélemény kifejtése • Közlések megfogalmazása Olvasás, szövegértés • Felolvasás és néma olvasás • Helyes és pontos kiejtés felolvasásnál • Olvasás helyes ritmusban, értelmes hangsúlyozás • Az értı olvasás fejlesztése • Egyszerő szövegekbıl információk nyerése és visszaadása • A gyermekek korának megfelelı hétköznapi és közérdekő (gyakorlati) szövegek feldolgozása • Bevezetés szótárak és kézikönyvek használatába Írás és íráshasználat • Mondatok és rövid szövegek másolása és leírása

Megnyilatkozások leírása

• Saját gondolatok kifejezése • Képleírás, képtörténetek fogalmazása, írása Nyelvhasználat és helyesírás • A német helyesírás legfontosabb szabályainak elsajátítása • A tanult és begyakorolt szerkezetek alkalmazása


14

• A fınevek neme és száma • A fınév és a névelık tárgy - és részes esete • Egyszerő igék Indikativ Präsens alakja • A „haben” és „sein” igék • Egyszerő igék felszólító módú alakja • A „gehören” ige és a személyes névmás részes esete • A testápolással kapcsolatos visszaható igék alkalmazása • Az alany és az állítmány szerepe a mondatban • Az egyszerő mondat • A tagadás

Témakörök Tananyag Az otthon, a család

A család és a családtagok Rokoni kapcsolatok Munka a családban, családtagok foglalkozása Otthoni tevékenységek Munkamegosztás a családban – Bevásárlás, takarítás Az otthon és környéke Berendezési- és használati tárgyak Családi ünnepek – születésnap, névnap Egyházi ünnepek – Karácsony Étkezési szokások, ételek

Az iskola, iskolai tevékenységek

Az iskola és környéke Az osztályterem és berendezési tárgyai Munka az iskolában, a tanulás, egy tanítási nap, a tanárok, a diákok Tanítási órák, tantárgyak, órarend Iskolai ünnepek

Lakóhely, közlekedés

A lakóhely és lakói A lakóhely és környéke Képek a lakóhely életébıl: Falu, Város Házak, épületek, nyilvános intézmények Utca, Közlekedés, Közlekedési eszközök

Nemzetiségünkrıl, Az élet régen és ma. Együttélés más népekkel.

Képek és történetek a lakóhely és a magyarországi német lakosság életébıl. İseink foglalkozása, szokásai és kultúrája. Képek és történetek más magyarországi nemzetiségiek és etnikai csoportok életébıl

A természet világa, környezetünk

A bennünket körülvevı természet Az évszakok jellemzıi, természet, idıjárás a kerti-, szántóföldi- és házi munka vonatkozásában. Az ember alkalmazkodása a természethez, az idıjáráshoz: Ruházat, idıjárástól függı munkák, tevékenységek A növények és az állatok jelentısége az emberek számára A legismertebb kerti-, mezei-, és erdei virágok zöldségfélék, gyümölcsök Háziállatok, néhány erdei és mezei állat, állatok az állatkertben Az ember mint a természet formálója – Természet- és környezetvédelem Szólások – közmondások, dalok és versek a természet szépségérıl

Egészség, higiénia Testápolás, higiénia A helyes táplálkozás A helyes öltözködés A helyes idıbeosztás Sport, munka, pihenés Betegségek megelızése


15

Testrészek, néhány betegség Az orvosnál / fogorvosnál, gyógyszertárban Régi és új gyógyszerek, gyógymódok Az egészséggel kapcsolatos közmondások, mesék.

Népköltészet, irodalom Elbeszélések, mesék, versek, népdalok és olvasmányok a német irodalomból

Az egyszerő mondat, Mondatfajták

Kijelentı mondat Kérdı mondat

- eldöntendı - kiegészítendı - a kérdıszavak

Felszólító mondat Mellékmondatok (…weil)

Az ige

Jelen idı / Präsens Tıhangzó-váltós igék jelen idejő ragozása (Umlaut, Brechung) Az egyszerő múlt idı (Präteritum) Az összetett múlt idı (Perfekt) A felszólító mód

A fınév A fınév egyes és többes számú alakjai A fınév alany-, tárgy- és részes esete A leggyakoribb tárgy- és részes esettel álló elöljárók

A melléknév A melléknév mint állítmány (ragozatlan) A melléknév mint határozó (ragozatlan) A melléknév fokozása

Továbbhaladási feltételek

• Egyszerő nyelvi kapcsolat teremtése és a beszédhelyzetnek megfelelı 4-5 mondatos párbeszéd folytatása • Ismert témákkal kapcsolatban kérdések feltevése, a feltett kérdésekre értelem szerinti egyszerő válaszok

megfogalmazása • Ismert témában, olvasott szöveggel, képpel, eseménnyel, vagy élménnyel kapcsolatban tanári segítséggel

néhány összefüggı mondat elmondása • Beszélgetés tanári és tanulói kérdések alapján egy olvasott szövegrıl • Adott kérdések alapján szövegrészek kikeresése • Egyszerő szavakból és rövid mondatokból álló tollbamondás írása • A tárgyalt témákkal kapcsolatban valóságos, vagy szimulált beszédhelyzetben • Gondolatok kifejezése néhány mondatban és 6-8 mondatból álló rövid fogalmazás írása • A tanult szókincs szavainak helyes leírása • A fınevek nemének és számának felismerése • Egyszerő igék kijelentı mód jelen idejének biztos alkalmazása • Egyszerő igék felszólító módú alakja • A tagadás formáinak ismerete • 12 mondóka, közmondások és 3 versike elmondása • 10 ének ismerete • Rövid történetek, egy irodalmi prózakivonat, vagy egy 6-8 mondatos anekdota bemutatása


16

NAT MŐVELTSÉGTERÜLET: Nemzetiségi német nyelv és irodalom KERETTANTERV : Német nyelv és irodalom a kisebbségi oktatással

rendelkezı magyarországi német iskoláknak c. kerettanterv adaptációja www.dus.sulinet.hu/oktatas/nyelvoktatomagyar.rtf

A TANTÁRGY ÉVFO-LYAM:

A TANTÁRGY

NEVE:

INTEG-

RÁCIÓ: ÉRTÉKELÉSE:

ÉVES

ÓRASZÁMA:

HETI ÓRA

SZÁMA:

SZEREPE A KOMPETENCIA

ALAPÚ NEVELÉSBEN-OKTATÁSBAN:


Félévkor és év végén számjegy

185 5 -



185 5 -



185 5 -



185 5 -

ÚJ TANULÁSSZERVEZÉSI ELJÁRÁS: - NEM SZAKRENDSZERŐ OKTATÁS 5-6. ÉVFOLYAMBAN:

-

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELE: Az óraszám megegyezik a kerettantervvel, így a továbbhaladás feltétele is azonos az ott leírtakkal.


17

Német nyelv és irodalom a kisebbségi oktatással rendelkezı magyarországi német iskoláknak

5-8 évfolyam Célok és feladatok A tanulók tudjanak: • benyomásokról, érzésekrıl érdekesen, hatásos módon mesélni • élményekrıl, eseményekrıl, különbözı esetekrıl tényszerően szóban és írásban tudósítani • vitákon részt venni • leírásokat, tudósításokat, interjúkat címszavak, vázlatok segítségével készíteni • udvarias kifejezési eszközöket alkalmazni A nyelvi nevelésnek ebben a szakaszában a szóbeli és írásbeli kommunikáció során egyre tudatosabb a nyelvtani szerkezetek alkalmazása, mely a nyelvhelyesség szintjét hivatott emelni. A tanítási órákon feldolgozott különbözı témájú szövegek szolgálják azon képességek fejlesztését, melyek alapján a tanulók az olvasottakat, látottakat, hallottakat összefoglalják, röviden elmesélik, és egyéni véleményt alkotnak. Könyvekbıl, folyóiratokból és médiákból nyert információkkal bıvítik látókörüket, és megtanulják, hogyan lehet a nyert adatokat adott beszélgetési témákhoz kapcsolni. Elbeszélı mővek (mesék, elbeszélések, tanmesék, anekdoták, rövid történetek, mondák) megértésével az olvasás gyakorlása mellett, a szókincs kreatív felhasználásával történeteket alakítanak át, újakat találnak ki. Az életvitelrıl, kultúráról, iskoláról, szabadidırıl, hazánk társadalmáról, a magyarországi németek településeirıl és a német nyelvi országokról szóló szövegek egymás megértését, a különbözı kultúrák megismerését szolgálják és azt, hogy párhuzamot tudjanak vonni, ıket érintı problémákban életkoruknak megfelelıen állást tudjanak foglalni. A költeményekkel, az érzelmi nevelés elıtérbe helyezése mellett, az értelemszerő, kifejezı olvasást, a helyes kiejtést, és ismert közösség elıtt (barátok, osztály, iskola) az elıadásmódot gyakoroljuk. A magyarországi német irodalomból vett mőveknek identitásformáló szerepük van, melyet érdekes elbeszélések dramatizálása tesz élményszerővé.

5. évfolyam Éves óraszám: 185 Belépı ismeretek és készségek Beszédértés és beszéd • Hétköznapi beszédkommunikációs helyzetekben való eligazodás • Udvariassági beszédformák • Megértés tanúsítása, állásfoglalás kifejtése • Mesélni magunkról • Tájékozódni és másokat tájékoztatni • Különbözı szerepekben cselekedni és beszélni Olvasás, szövegértés


18

• Információt tartalmazó szövegek olvasása és megértése (aktuális, autentikus szövegek, prospektusok, ifjúsági magazinok cikkei, stb.) és azokról röviden tudósítani, beszélni

• Irodalmi szövegek olvasása és megértése (versek, elbeszélések, mesék, mondák) az olvasottakról beszámolni • A gyermekek korának megfelelı hétköznapi és gyakorlati szövegek feldolgozása • Szótárhasználat Írás és íráshasználat • Személyes élmények és kitalált történetek leírása • Képsorokról mesélni • Képes történetekrıl fogalmazás készítése • Saját élmények leírása • Mesék, történetek befejezése • Írásbeli kapcsolatok teremtése hétköznapi helyzetekben (levélírás, meghívók írása, stb.) • Szótárhasználat

Témakörök Tananyag Az otthon (lakóhely, lakás, környezetünk)

Lakóhelyünk – lakóhelyünk bemutatása A mi házunk, a mi lakásunk – Házunk, lakásunk bemutatása A lakás A lakás átrendezése, költözködés A család élete a városban és falun – különbségek /nemzetiségi ismeretek is, sváb házak jellemzıi/ szintes-, emeletes ház, tömblakás, családi ház Vásárlási, sportolási és kulturális lehetıségek összehasonlítása városi és vidéki viszonylatban Rokoni kapcsolatok most és elıdeinknél Családi ünnepek, egyházi ünnepek – ajándékozás, ételek Közös és egyéni tevékenységek a ház körül

Az iskola Iskolai élet falun és a városban most és elıdeinknél Az iskola épülete Az osztályterem, a tanári, a tornacsarnok, stb. berendezési tárgyai Az órarend, tantárgyak, délutáni foglalkozások Közös tevékenységek (papír- és vasgyőjtés, osztálykirándulás, iskolai ünnepségek Elbeszélések, olvasmányok az iskolai életrıl /nemzetiségi ismeretek is/

Munka és szabadidı

A család, a rokonság és a család barátainak foglalkozása Munkahelyek és berendezésük Munkalehetıség lakóhelyünkön Házimunka Munkamegosztás a családban Bevásárlás (élelmiszer, ruházat, játékok) Kerti és szántóföldi munka A virágoskert, konyhakert, gyümölcsös A szabadidı tervezése Sport, játék, pihenés, Gyermekjátékok régen, családi élet elıdeink korában

A természet, természetvédelem, környezetvédelem

Beszélgetés az idıjárásról Az évszakokra jellemzı idıjárás Az égtájak, égitestek, (Nap, Hold, csillagok, bolygók) Az ember a természet rombolója – ezzel kapcsolatos észrevételek Természetvédelem, környezetvédelem Mit tehet az ember a természetért, a környezetért? Lehetıségek számbavétele – természet- és környezetvédelmi projekt

A közlekedés

A jármővek A legfontosabb közlekedési szabályok Kirándulás busszal, autóval, vonattal Osztálykirándulás


19

Menetrend, jegyváltás Indulás, érkezés, információkérés Udvarias közlekedés Baleset, Elsı segély

Nemzetiségünk életébıl

A magyarországi németek helyi népszokásai, hagyományai: advent, karácsony, újév, húsvét, farsang A szokások rövid leírása Ajándékok készítése Közös tevékenységek: karácsonyfa – díszítés, tojásfestés, farsangi jelmezek készítése, újévi versek tanulása Kulturális örökségünk megismerése: (történetek, mesék, dalok, táncok, játékok, mondások)

Népköltészet, irodalom

Kiszámolók, mondókák, találós kérdések, népi szólás - mondások Versek, dalok, elbeszélések, mesék, olvasmányok a német irodalomból, népmesék, népi mondák

Az ige Az igék jelentése: cselekvés, történés, létezés / állapot Az igék szótári alakja: Infinitiv, Imperfekt, Partizip Perfekt A személyragok (személyes névmások) Eltérı ragozású igék jelen idıben (Umlaut, Brechung) Visszaható igék (visszaható névmások) Felszólító mód – tıhangzóváltós igék felszólító módja (Brechung, Umlaut) A leggyakoribb gyenge és erıs ragozású igék Az elbeszélı múlt idı (Präteritum) Präsens és Perfekt a szövegben Jövı idı (Futur): werden + Infinitiv Az igeidık áttekintése

A fınév A fınevek jelentısége. A helyesírás (ismétlés) Fınevek névelıkkel és birtokos névmásokkal Alaptípusok egyes és többes számban Szótárhasználat A fınevek egyes és többes számú alany, tárgy, birtokos és részes esete Fınév + igeegyeztetés, igepárok mint pl.: stellen – stehen, stb. Leggyakrabban használt igevonzatok, mint pl.: sich freuen auf / über, Elöljárószók

Továbbhaladási feltételek A tanulók tudjanak: • Élményekrıl mesélni • Egyszerő kívánságokat, kéréseket kifejezni, megfogalmazni • Egyszerő utasításokat adni, felszólítani • Ismert témákban hosszabb párbeszédeket folytatni • Olvasott szöveg tartalmát röviden elmesélni, képekrıl, dolgokról röviden beszélni • Megfelelı szó - és mondathangsúllyal tartalmilag tagoltan olvasni és a szöveghez kérdéseket feltenni • Egy lexikailag ismert, felolvasott, vagy elolvasott szöveget megérteni • Meghívót, karácsonyi - húsvéti lapot írni • Írásban bemutatkozni, rövid levelet írni • Megtörtént dolgokról, észrevételekrıl 3-4 egyszerő mondatot írni • A tárgy- és részes esetet, az erıs fınevekkel mondatban alkalmazni az elöljáró szók után is • Az igék Präsens és Perfekt alakjának biztos alkalmazása • Egyszerő melléknevek fokozása (Positiv és Komparativ) a „dieser” mutató névmás alany, tárgy- és részes

esetének ismerete és alkalmazása • Egyszerő kérdı- és birtokos névmások ismerete • Bıvített mondatok képzése összetett állítmánnyal • 3 további vers, 4 új dal és 10 új közmondás megtanulása, a nemzetiségi ismeretekbıl tanultak elmondása


20

6. évfolyam

Éves óraszám: 185 óra Belépı ismeretek és készségek Beszédértés és beszéd • Hétköznapi beszédhelyzetek feldolgozása • Beszélgetésben való részvétel - megnyilatkozás és ellentmondás • Hétköznapi témák szakszókincse • Tájékozódás és élmények elmesélése • Tárgyak, állatok, személyek leírása, személyek jellemzése Olvasás és szövegértés • Szakszövegek olvasása és megértése (eredeti aktuális szövegek, prospektusok, cikkek ifjúsági lapokból stb.). • Reális és fantasztikus történetek, mesék, viccek és anekdoták olvasása és tartalmi megértése, valamint az

ezekrıl társalogni • Mondások, nyelvi játékok, költemények, fantasztikus történetek feldolgozása • Az olvasás megkedveltetése a gyermek korának megfelelı ifjúsági könyvekbıl vett kivonatokkal

Írás és írásbeli kifejezés

• Átélt vagy kitalált események leírása • Személyek jellemzése, állatok leírása • A mindennapi szituációkban írásbeli kapcsolatok teremtése, levelek írása • Saját vélemény kifejezése

Nyelvhasználat, helyesírás

• A tárgy- és részes eset alkalmazása mondatban erıs fınevekkel, elöljárószók után is • A melléknév ragozása a határozatlan névelı után, kivéve a birtokos esetet • A „viel, man, es” határozatlan névmások • Igék Präsens és Perfekt idıkben • Tanult igeidıkben az elváló és nem elváló igék használata • A módbeli segédigék jelen idejő alakja • Az egyszerő melléknevek fokozása (alapfok, középfok) • Az egyszerő kérdı névmások Akkusativ és Dativ alakjának ismerete • A leggyakoribb módbeli segédigék ismerete • Bıvített mondatok összetett állítmánnyal • A bıvített mondat szórendje

Témakörök Tananyag

Gyermekek a földkerekségen

Hétköznapi élet a különbözı országokban Oktatás, életkörülmények, étkezési szokások, szociális körülmények Ünnepek, ünneplés a különbözı országokban (beiskolázás, szüret, betakarítás, Mikulás - ünnep, advent, karácsony, húsvét, pünkösd) Azonosságok és különbségek a népszokásokban Az ünnepekkel kapcsolatos népszokások - Étkezési szokások (Magyarországi német ételek), népviselet elıdeinknél, munkák a családban

Munka, szabadidı, kultúra Ipar és mezıgazdaság Magyar – külföldi közös vállalkozások


21

Napi szükségletek, vásárlás, különbözı árufajták Sport, szórakozás, színház, könyvek, zene Utazás belföldön, és külföldre A témához kapcsolódó cikkek német nyelvő gyermekújságokban Magyarországi német írók meséi, mővei Információk győjtése különbözı foglalkozásokról – régi szakmák, mesterségek lakóhelyünkön

Hírközlés

Sajtó, rádió, televízió Cikkek gyermek – és ifjúsági újságokból, magazinokból Rádió- és televízió programok Posta, levelezés, távirat, telefon, telefax Képeslap, Bélyeg, Újság vásárlása - dialógusok Levélírás – levél, távirat feladása, telefonálás Technika: számítógép, mobiltelefon

Egészségügy, egészség

Betegségek – gyógyítás, belsı szervek Háziorvos, fogorvos, kórház Egészségügyi ellátás, gyógyszertár Az orvosnál, fogorvosnál, gyógyszertárban - párbeszédek Babonás hiedelmek régen Egészséges életmód Környezetünk

Népköltészet, irodalom Magyarországi német szerzık meséi és mővei Elbeszélések és szemelvények a német gyermek- és ifjúsági irodalomból A tanulók korának megfelelı versek.

Az ige Igeidık: Perfekt, Futur; erıs, gyenge és vegyes ragozású igék A Perfekt és a Präsens használata az összetett mondatokban Elváló és el nem váló igekötıs igék A módbeli segédigék jelen idejő ragozása

A fınév és a melléknév A fınév alakjai, és a négy eset használata Egyes szám, többes szám, ige és melléknév a fınév mellett A fınév helyettesítése személyes névmással Melléknévképzés

Névmások Személyes névmások Kérdı névmások Határozatlan névmások “viel, man, es“

Az elöljárók A leggyakoribb tárgy- és részes esettel álló elöljárók: für, über, von, aus, zu, bei usw.

A mondat Az összetett mondatok, wenn és als ; denn és weil kötıszavakkal Továbbhaladási feltételek • Ismert és tárgyalt témákban rövid párbeszéd folytatása • Nyelvtanilag és lexikailag ismert szövegek folyékony olvasása • Megfelelı szó- és mondathangsúlyos olvasás és a szöveghez kérdésfeltevés • Kérdésekre adott válasszal a szövegértés bizonyítása • Személyek szóbeli és írásbeli jellemzése • Személyes levél írása és annak minimális formai követelményeinek ismerete • A tárgy és részes eset alkalmazása a mondatokban erıs fınevekkel • A melléknév határozatlan névelı utáni helyes használata, kivéve a birtokos esetet • A "viel, man, es" határozatlan névmások alkalmazása • Az igék Präsens és Perfekt idejének biztos alkalmazása • Az elváló és nem elváló igék használata tanult igeidıkben • A módbeli segédigék jelen idejő alakjának biztos alkalmazása • Egyszerő melléknevek fokozása (Pozitiv, Komperativ), összehasonlítás • Bıvített mondatok képzése állítmánnyal • 3 további vers és 4 új ének ismerete


22

7. évfolyam

Évi óraszám: 185 Belépı ismeretek, készségek Beszédértés, beszéd • Beszédfordulatok alkalmazása a beszédhelyzetnek megfelelıen • Beszélgetés a család, iskola, utazás, vásárlás, kultúra, sport, szabadidı, természet, ünnepek témákban • A saját vélemény indoklása • Beszélgetés különbözı partnerekkel egy megadott témáról • Helyes hanglejtéssel kérdések alkotása • Interjú elıkészítése és levezetése • Az udvarias beszéd nyelvi és nem-nyelvi eszközeinek alkalmazása Olvasás, szövegértés, szövegalkotás • Egyszerő irodalmi szövegek megértése szótárak, kézikönyvek segítségével • Egy olvasott szöveg, hallott történet, látott film összefoglalása, röviden történı elmesélése • Tájékoztató szövegek, plakátok ismertetı jegyeinek, képek funkcióinak ismerete céljuk, eszközeik, az

emberekre gyakorolt hatásuk felismerése és megítélése • A feldolgozott irodalmi olvasmányok közötti különbségek, fontos mőfaji ismertetıjegyek felismerése • Elbeszélések, mondókák átalakítása, modernizálása • Néhány magyarországi német író életének és munkájának megismerése • Információk győjtése a németnyelvő országokról országismereti szövegek, média segítségével • Tájékozódás a könyvtárban Írás, írásbeli nyelvhasználat • Írásbeli munka készítése a saját tapasztalatokról, élményekrıl, kívánságokról, eredményekrıl • Leírás készítése emberekrıl, állatokról, tárgyakról, eseményekrıl • Tudósítás iskolai, osztály- eseményekrıl, rendezvényekrıl Nyelvismeret és helyesírás A nyelvi ismereteket nem elszigetelten, hanem a kommunikáció keretén belül közvetítjük. Az ismeretek egy nyelvi rendszert alkotnak, melyek a megértést szolgálják. • A részes esettel álló visszaható igék • Az igék vonzatai és használatuk • A módbeli segédigék jelen, elbeszélı múlt, és összetett múlt idıben; szerepük önálló igeként • A fınév és a melléknév ragozása • A névmások és alkalmazásuk • A tanult kötıszavakkal összetett mondatok alkotása • A különbözı mondatszerkezetek szórendje • Ismert szókincs hibátlan írásbeli használata Témakörök Tartalmak Kapcsolat más emberekkel és más országokkal

Országismereti szövegek, prospektusok, filmek segítségével betekintés más emberek életébe A vendégbarátság Magyarországon és más országokban

Tanulói levelezés

Az iskola partner- és cserekapcsolatai Különbözı partnerekkel adott beszédhelyzetben kommunikálni


23

Iskolai élet külföldön Külföldi iskolák A magyar és a külföldi gyerekek érdeklıdési köre

Utazás Turisták Magyarországon Az utazással kapcsolatos játékos riportok Bel- és külföldi utazási lehetıségek, választott közlekedési eszközökkel Egyéni vagy társas utazás családdal és iskolával Egy utazás tervezése Az egyéni, ill. társas utazás elınye és hátránya Az utazási irodában Az utazási kellékek kiválasztása, megvásárolása Egy utazás elıkészítése: becsomagolás, élelmiszercsomag

Kerékpártúra Kerékpár, felszerelés A közlekedési szabályok, balesetmentes utazás

Utazás vonattal A pályaudvaron: a peron, vágány, csomagmegırzı, menetjegy, helyjegy, tájékozódás a menetrendben, indulás, érkezés, csatlakozás, közvetlen vonat, átszállás, érdeklıdés, pontos információszerzés, utasítások értelmezése (turistatérkép, várostérkép)

Posta és takarékpénztár Formanyomtatványok és szerepük Levelek, táviratok és csomagok feladása

Levél Magánlevelek, a hivatalos levél ismertetı jegyei (levélforma, megszólítás, felépítés, befejezés) Mintalevél egy nyári tábor, egy ifjúsági szálló, egy utazási iroda, egy vevıszolgálat számára Kérések, panaszok, igazolások különbözı helyzetekben Udvariassági formák

Postai illeték Levélbélyegek, okmánybélyegek A posta szolgáltatásai: képeslapok, újságok, folyóiratok, szerencsejátékok

Foglalkozások Kézmővesek a saját lakóhelyen, munkájuk, néhány szerszám Szolgáltatások: fodrász, kozmetikus, varrónı, cipész, bejárónı, rendır, stb. Hivatalnok, postás, vasutas

Házépítés Az építkezésen: kımőves, ács, bádogos, tetıfedı, üveges, víz-, gáz-, főtésszerelı, burkoló, asztalos Szerszámok, anyagok, a munkafolyamatok egyszerősített formában, Költségek, hitel, részletfizetés

Bevásárlás A szaküzletekben: elektromos, számítógép, cipı, zene, játék, ... Az eladók munkája A kereskedık és a vevık viselkedése

Sport Testnevelésóra, sport az iskolában, a saját lakóhelyen Sportágak: egyéni, páros, csapat A sport és az egészséges életmód Sportlétesítmények Lehetıségek a városban és vidéken Olimpiai játékok, világbajnokságok

Népköltészet és irodalom

Népi balladák, mőballadák, Goethe és Schiller munkássága

Költészet A kiválasztott költık rövid életrajza és néhány verse, líra, tájleíró líra, epikus költészet

Ifjúsági könyvek Tallózás a gyermek- és ifjúsági irodalomban A történet kora, társadalmi háttere Egy részlet önálló és közös olvasása A cselekmény, a szereplık cselekvése A szövegek tagolása

Az ige A visszaható ige Részes esettel (Ich wasche mich. Ich wasche mir die Hände.) A igék vonzatai Viszonyszóval és a nélkül

Egy vagy két vonzattal (pl. es gibt, sprechen mit/über, stb) A funkciójuk megértése

A módbeli segédige Önálló igei használatban is A fınév Erıs gyenge és rendhagyó ragozása

A birtokos szerkezet A tulajdonnevek birtokos esetben


24

A melléknév Rendhagyó fokozása, ragozása A névmás A visszaható névmás

Tárgy és részes esetben

A határozatlan névmás Ragozható és nem ragozható Összehasonlítás a határozatlan számnévvel ( Das ist nicht viel. Der Film hat vielen gefallen.)

A vonatkozó névmás A vonatkozó és mutató névmás közötti különbség: hangsúly, alkalmazás, szórend Közmondások győjtése A vonatkozó névmások szóbeli és írásbeli alkalmazása

A vonatkozó mellékmondat

Jelzıi funkcióban (Das Buch, das du mir geschenkt hast,...) Az alany, vagy a tárgy helyettesítıjeként (Wer nicht kommt zur rechten Zeit, ... ; Was du heute kannst besorgen, ...)

A mellérendelı összetétel

0 pozicióban álló kötıszók (und, sondern, oder, denn, aber) Mellékmondatok "denn2 és "weil" kötıszókkal 1-es pozicióban álló kötıszók (darum, deshalb, deswegen (Er ist krank, darum geht ...) "also", "so" (Er passt nicht auf, als...) "trotzdem", "dennoch"(Er hustet sehr, trotzdem...)

Továbbhaladási feltételek • A kibıvített szókincs alkalmazása • Köznapi témákról önálló beszélgetés • Ismeretlen irodalmi vagy tényközlı szöveg értelmes, helyes tempóban és hangsúllyal történı olvasása • A saját gondolatok szóban és írásban való kifejezése • Szövegek, levelek leírása idırendi és logikai sorrendben • Írásbeli munkákban a kibıvített szókincs és a tanult nyelvi ismeretek alkalmazása • Az év folyamán további három költemény megtanulása • A módbeli segédigék jelen, egyszerő és összetett múlt idıben való alkalmazása • A tanult vonzatos igék használata • A fınevek ragozása • A tanult kötıszavakkal mellé- és alárendelı mondatok alkotása

8. évfolyam Évi óraszám: 185 Belépı ismeretek, készségek Beszédértés és beszéd • Érdeklıdés, tanács-kérés • Beszélgetés folytatása kis csoportban vagy egyénileg a tanuló életkorának megfelelı témákban különbözı

korú és foglalkozású partnerekkel • Szóbeli beszámoló benyomásokról, érzésekrıl hatásos módon • Vitavezetés és részvétel abban egyszerő formában • Beszédfordulatok győjtése pro és kontra és azok megfelelı helyen való alkalmazása Olvasás és szövegértés • Ismeretlen szöveg szótárak segítségével történı önálló feldolgozása és megértése • Véleményt alkotása olvasmányokról, a látottakról, hallottakról • Epikai mővek fajtájának felismerése, problematikájának, tanulságának megfogalmazása • Szövegfeldolgozás dramatizálással, rövid jelenet bemutatásával • Ismert költemények, balladák értelem szerinti olvasása, elıadása • A tanult versek kifejezı elmondása


25

• A szereplık jellemezése viselkedésük alapján

Írás, írásbeli nyelvhasználat • Leírást készítése címszavak vagy vázlat alapján • Életrajz írása részletes és táblázatos formában Nyelvismeret és helyesírás A nyelvi ismereteket nem elszigetelten, hanem a kommunikáció keretén belül közvetítjük. Az ismeretek egy nyelvi rendszert alkotnak, melyek a megértést szolgálják. • A Futur II kivételével az ige minden ideje kijelentı, felszólító és feltételes módban, szenvedı szerkezetben

jelen és elbeszélı múlt idıben • Az igék vonzatai • A melléknév teljes ragozása, fokozása, összehasonlítás • A mondatrészek (alany, állítmány, bıvítmények) • A kötıszavak utáni szórend Témakörök Tartalmak Képzési kínálat Magyarországon: iskolatípusok

Iskolaszerkezet Típusok: általános iskola, gimnáziumok, technikumok, szakközépiskolák, szakiskolák, középiskolák kisebbségi nyelvoktatással, fıiskolák, egyetemek Képzési idı, vizsga, kollégium, diákotthon A német nyelvismeret iskolán kívüli fejlesztésének lehetıségei

Pályaválasztás, tanulmányok

Pályaorientációs kérdések Továbbtanulási lehetıségek: információszerzés keresett, érdekes foglalkozásokról

Kommunikáció: ütközés, kívánságok, meggyızıdés

Különbözı beszédszándékok Tegezıdés, magázódás Képregények és autentikus szövegek beszédfordulatai Állásfoglalás Ellenvélemény figyelembevétele Szembesítés

Vita Meghatározott vitatémához kifejezések győjtése Elhárítás, beleegyezés Eldöntendı, kiegészítendı kérdések alkotása, rákérdezés Félreértés és nem-értés Saját szemlélet megindokolása, megvédése példákkal, tényekkel

Budapest fıváros az ország kulturális központja: iskola, színház, múzeum, kiállítás A gyógyfürdık városa A kormány, a parlament Úticélok, történelmi, kulturális örökség A magyar vendégszeretet

Idegenforgalom Magyarországon

Szakácsmővészet, népmővészeti programok A német kisebbség élete, szokásai a tanuló saját lakóhelyén, a környéken, az országban Ma is élı hagyományok: Márton-nap, farsang, betlehemes játék, tojásfestés, barka-, ételszentelés, stb. Kapcsolat más vidéken élı fiatalokkal, baráti körökkel

Megnyilatkozás köznapi témákban

Köszönet-nyilvánítások, hirdetések feladása Kérés, parancs, panasz Kérvényezés A hivatalos levél: fejléc, megszólítás, befejezés

Táplálkozás és egészség A magyar konyha, ételkülönlegességek Ételreceptek Az ünnepi menü Az ünnepi asztal megterítése, díszítése Vendégek meghívása, fogadása


26

Fogadás rendezése, meghívók írása Gyümölcs, zöldség, vitamin, biotermék A fogyókúra és veszélyei Magyarországi német ételkülönlegességek A nagymama konyhája

A németnyelvő országok Földrajzi adottságok Németország, Svájc, Ausztria, Liechtenstein, Luxemburg

Látnivalók külföldön Az idegenvezetı Tájak és városok Úti élmények Diákcsere Más országok, népek szokásai

Tényközlı szöveg Tájékoztató szövegek, tudósítások, hírek, riportok, interjúk Az életrajz Tartalmi és formai különbségek a részletes és táblázatos életrajz között

A személyek külsı tulajdonságai (mással összehasonlítva is) Személyek jellemezése szokásaik, cselekvésük, viselkedésük alapján A pozitív és negatív tulajdonságok (rokon értelmő és ellentétes értelmő szavak használata)

Elbeszélı szövegek ifjúsági könyvekbıl

A megfelelı könyvek kiválasztása, kivonatok Novellák vagy részletek Cikkek ifjúsági folyóiratokból A cselekmény lefolyása, kifejezési eszközök A szereplık cselekvése és fejlıdése

A magyarországi német irodalom

Humoros, szatirikus elbeszélések a magyarországi németek életébıl: lakás, ruházat, foglalkozás, szokás, ünnep

Nemzetiségünk életébıl Események a Magyarországi németek történelmébıl, földrajzi – történelmi aspektusból. A falun és városban élı magyarországi németek élete napjainkban A magyarországi németek betelepülése és letelepedése lakóhelyünkön Német településnevek, régi és új utca- és folyónevek a településen

Nyelvismeret, helyesírás:

Az ige A cselekvı ragozás, kijelentı mód a tanult igeidıkben Régmúlt idı Használata Szenvedı szerkezet A jelen és a múlt idı

A passzív ragozás funkciója A feltételes mód A jelen és múlt idı, a körülírt forma is Kötıszavak alárendelı mellékmondathoz:

Idıhatározói Wenn, als, bevor, seit(dem), sobald, solange, nachdem, während Módhatározói weil, sowie, ohne, dass, ob, obwohl

Jelentésük, funkciójuk A mondat Minden mondatfajta használata Az alárendelı mellékmondat

A fı- és mellékmondat Részmondatok kötıszavakkal A szórend

Idıhatározói mellékmondat

Egyidejőség, elı- vagy utóidejőség megértése

A feltételes mellékmondat Mindkét igeidıben "wenn" kötıszóval és a nélkül képezni

A célhatározói mellékmondat

A damit, um ... zu szerkezetek (a magyar nyelvhasználattól való eltérések tudatosítása)

Továbbhaladási feltételek • Kb. 2000 szót aktív használata • A tanult szókincset hibátlanul írásbeli alkalmazása • Köznapi témáról irodalmi német nyelven beszélı partner megértése és válaszadás a kérdésekre


27

• Német nyelven kapcsolat teremtése, kívánság kifejezése, tájékoztatást adása • Állásfoglalás • Érthetı beszéd • A régmúlt idı használata • A cselekvı és szenvedı ragozás közötti különbség ismerete • A feltételes mód jelen és múlt idejének, a "würde" és fınévi igeneves szerkezet használata • Az und, aber, oder, sondern, denn, darum, deshalb, dann, dass,weil, ob, als, wenn kötıszavak alkalmazása • A bıvített és összetett mondat szórendjének használata • Szövegek érthetı, értelemszerő hangsúlyozással történı folyékony olvasása • Egyszerő szövegek megértése szótár, kézikönyv, lexikon segítségével • Beszámoló és vélemény nyilvánítás olvasmányélményekrıl • Költemények hatásos elıadása • Saját gondolatok írásban való kifejezése • Személyek leírása, jellemzésük viselkedésük alapján a tanulót magát is beleértve • A magánlevelek tartalmi és formai jegyeinek ismerete és alkalmazása • Tudjon kijelenteni, kérdezni, tájékozódni és tájékoztatni További három költeményt ismerete


28

I.

KERETTANTERV AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS BEVEZETİ ÉS KEZDİ SZAKASZÁRA

(1-4. évfolyam)

Célok és feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás elsı négy évre terjedı pedagógiai szakaszának alapvetı jellemzıje az alapozás. Négyéves idıtartama két kisebb, eltérı képzési célú szakaszra tagolódik. Az elsı két iskolai év bevezetı szakasz, szerepe szerint elıkészít az iskolai tanulmányokra. Gyermekre figyelı fokozatossággal vezet át az óvoda játékközpontú tevékenységeibıl az iskolai tanulás szervezeti kereteibe, tevékenységrendszerébe és szokásrendjébe. Felhasználja és továbbfejleszti az iskolába kerülı gyerek természetes tanulási motiváltságát, a megismerés és a megértés iránti érdeklıdését, nyitottságát. Széles teret enged játék- és mozgásigényének kielégítéséhez. Kedvezı feltételeket teremt a természetes fejlıdési, érési folyamatok kiteljesedéséhez. Elıkészíti, megalapozza a kulcskompetenciák kifejlıdésének folyamatát. A tanító feltérképezi a tanulók egyéni fejlesztési szükségleteit. A gyerekek közötti különbségeket természetesként fogadja el. Kellı idıt enged a tanulási feladatok pszichológiai feltételeinek beéréshez, és személyre szóló fejlesztéssel és értékeléssel esélyt teremt a sikeres iskolai pályafutás, valamint az élethosszig tartó tanulás biztonságos megalapozásához, az egységes mőveltségbeli alapok megszerzéséhez. A kezdı iskolaszakaszban, az iskolakezdés 3-4. évében folytatódnak a fenti fejlesztési prioritások, de fokozatosan átalakul a tanulás jellege. Egyre inkább elıtérbe kerülnek a teljesítményelvárások által meghatározott tanulási feladatok, a fejlesztési követelményeknek való megfelelés igénye. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamata a kisiskolások nevelésében a tanulók együttmőködésére épül, kooperatív technikákkal operál. A tanulók fejlettségére és fejlesztési szükségleteire figyelve, differenciált tervezéssel és tanulásirányítással fokozatosan növeli a tanító a terhelést és a teljesítményelvárásokat. A tanulók elımenetelét fejlesztı értékeléssel segíti elı. Élményszerő tanulással, problémahelyzetekbıl kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönzı feladatokkal fejleszti a kulcskompetenciák összetevıit: az alapvetı rutinokat, képességeket és alapkészségeket, formálja az attitődöket, közvetíti az elemi ismereteket, tanulási és magatartási szokásokat alakít. Megtapasztaltatja az ismeretszerzés korszerő forrásait, azok eszközként való felhasználásának módját, megtanítja és gyakoroltatja az elemi tanulási módszereket és technikákat. A tanulók fokozatosan gyarapodó ismereteit rendszerbe szervezi. Aktivizálja a már megszerzett tudást az új tanulási feladatok megoldásához. A tanító egészséges egyensúlyt teremt a nevelési és oktatási feladatok rendszerében. Kíváncsiságtól és érdeklıdéstıl motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek célszerően kialakított rendszerében fejleszti a kisgyermekben a felelısségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad magatartási normák, szabályok elsajátításához, a társas közösségekben való részvétel és együttmőködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Megerısíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elısegíti a személyiség fejlıdését, érését, a felelıs állampolgári magatartás megalapozását. Az esélyteremtés érdekében támogatja az egyéni képességek, a tehetség kibontakozását, tervezetten segíti a tanulási nehézségekkel küzdı, a sajátos nevelési igényő tanulókat. Kiemelten törıdik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szokásostól eltérı ütemő fejlıdésébıl adódnak. A feldolgozásra kerülı tanítási tartalmak mennyiségének, nehézségi fokának, a haladás tempójának meghatározásában, valamint a tanítási módszerek, eszközök és munkaformák alkalmazásával kapcsolatos döntéshozatalban mindenkor a tanulók fejlettségi jellemzıi és fejlesztési igényei az irányadók. Értékközvetítı szerep A gyerekek nemcsak az iskolában tanulnak. Sokféle más forrásból is bıséges tapasztalatok, ismeretek birtokába jutnak. Ezeket az iskolának számon kell tartania, fel kell használnia nevelı munkájában. Különösen fontos


29

feladata, hogy sajátos eszköz- és hatásrendszerével olyan értékrendet közvetítsen, amelyik segít a gyerekeknek a spontán hatások és az ıket érı információáradat kezelésében, értékelésében, az elfogadásukról való döntésekben. Az iskola célirányosan meghatározott értékrendjének közvetítésében – a kisiskolások nevelésében – kitüntetett szerepe van:

• az iskola légkörének, információforrásokkal kapcsolatos nyitottságának, • a tanító és a tanulók érintkezésének és együttmőködésének, • a kortársakkal kialakított magatartási kultúrának, • a gyerekek nevelésében a szülıi házzal kiépített partneri viszonynak, függetlenül a szülık társadalmi és

kulturális hátterétıl, • az irányított társadalmi tapasztalatszerzésnek, mely kiterjed a társadalom minél szélesebb spektrumára, • a spontán szerzett tapasztalatok és tudás feldolgozásának (elemzésének, értékelésének) és

felhasználásának, • különféle élethelyzetek tanulmányozásának (feladathelyzetek, tanulási szituációk, konfliktushelyzetek,

veszélyhelyzetek, versengések, önkiszolgálás, másság jelenléte stb.), • az oktatás kultúraközvetítı, értékırzı hatásának, mely kultúra reprezentálja az országban lakók

sokszínőségét. E csatornákon keresztül valósulhat meg már kisiskolás korban olyan értékek megtapasztalása és - az ismétlıdı helyzetek újbóli átélése során – belsıvé válása, amelyek alapozzák:

• az aktív és felelıs – nemzeti és uniós - állampolgári létre, • a modern gazdálkodásban való hasznos részvételre és • a közös nemzeti érdekek szolgálatára való eredményes felkészítést az intézményes nevelés keretein

belül. Ilyen értékek például:

• az emberi együttélés és kapcsolattartás értékei: egymás megbecsülése, a személyiség belsı értékei iránti fogékonyság, az önértékek felismerése, az érdekérvényesítés, a kölcsönösség, a másság természetesként való elfogadása, a közösség ügyei iránti érdeklıdés és feladatvállalás, a szabad véleménynyilvánítás, az önállóság;

• a tanulás és a munka világához kapcsolódó értékek: a tevékenységmotiváció, a megismerés és az alkotó tevékenység iránti igény, a feladatért vállalt egyéni és közös felelısség, a feladat és a munka megosztása, együttmőködés, megbízhatóság, kitartás a feladatok teljesítésében, tapasztalatok az erıfeszítés, a teljesítmény, a sikeresség összefüggéseirıl, a vállalkozó kedv, a sikerek és a kudarcok elviselése, az újra kezdés képessége, a tervszerőség, gazdaságosság, igényesség a tevékenységek megvalósításában, önellenırzés;

• az értékırzı magatartás jellemzıi: nyitottság, érdeklıdés a saját és más népek kultúrája iránt, hagyományırzés, a természeti, a társadalmi és a technikai környezet értékeinek és veszélyeztetettségének felismerése és tudatos védelme.

Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Az elsı négy iskolai év bevezetı idıszakában az iskolába kerüléssel együtt járó tanulási mód, környezet és tevékenység váltást lassú átmenettel szükséges segíteni és minél inkább törésmentessé tenni a gyerekek számára. A tanító biztonságérzetet fokozó, a tanulási sikerek gyakori megélésének és elismerésének feltételrendszerét megteremtı, tapintatos és szeretetteljes bánásmódja teszi lehetıvé, hogy a kisiskolások felfedezhessék belsı értékeiket, s megtalálják helyüket az iskolai közösségekben, egész életre szólóan megszeressék a tanulást. A társakkal és a tanítóval való együttmőködés során kipróbálhatják, hogy mire képesek, megtapasztalhatják a feladatokkal való megküzdés élményét, próbára tehetik fejlıdı önállóságukat, s nem végzetes kudarcként, hanem hasznosuló tanulsággal élhetik meg sikertelen próbálkozásaikat is. A reális énkép és a jó önismeret a szociális és állampolgári kompetencia egyik fontos pillére. Hon-és népismeret A kisiskolások különösen nyitottak, fogékonyak e fejlesztési terület irányában. Ezért is olyan fontos, hogy a tanító minden lehetıséget - pl. az olvasmányok tartalmát, a közös éneklés, zenélés élményét, a képzımővészeti alkotásokkal való találkozás alkalmait, a társadalmi, természeti és technikai környezetbıl szerzett tapasztalatokat és ismeretbıvítést - célirányosan használjon fel ahhoz, hogy a haza fogalmát megtöltse tartalommal, gondoskodjon a nemzeti kultúra értékeinek átörökítésérıl, ösztönzést adjon a nemzeti hagyományok ápolására és a hazaszeretet példáinak megmutatása mellett a hazaszeretet tevékenységekben megnyilvánuló gyakorlásához is


30

feltételeket teremtsen. Ez a pedagógiai tevékenység természetesen csak akkor lesz teljes értékő, ha már kisiskolás korban megkezdıdik a hazánkban élı nemzetiségek és népcsoportok iránti figyelem és nyitottság megalapozása, a kulturális értékeikkel való ismerkedés, és az elfogadásukra, a megbecsülésükre, a tiszteletükre való ráhangolás, a sztereotípiák és elıítéletek kialakulásának megelızése. A fejlesztéshez felhasznált mőalkotásokkal való foglalkozás feltételt teremt az esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség kompetenciáinak fejlesztéséhez, valamint a szociális és állampolgári kompetenciák gyakorlásához. Az európai azonosságtudat – egyetemes kultúra A jól megalapozott nemzeti azonosságtudatra épülhet fel az a fogékonyság és nyitottság, mely befogadóvá tesz más kultúrák iránt, ösztönzést ad a külföldi kortársakkal való kapcsolatépítéshez. Mindez azért fontos, mert olyan kitekintés, élmény és tapasztalás birtokába juttat, amelyik a késıbbiekben utat nyithat, és feltételt képez az európai identitás fejlıdéséhez, az egyetemes emberi kultúra értékeinek elfogadásához, a szociális és állampolgári kompetenciák tartalmi gazdagításához. A sikerességet befolyásoló tényezı az idegen nyelvi kompetencia eredményes fejlıdése. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A sokféle közös tanulási és szabadidıs iskolai tevékenységben való részvétel a szociális és állampolgári kompetenciák kiváló gyakorlóterepe. A gyerekek többféle szerephelyzetben próbálhatják ki magukat, tapasztalatokat szerezhetnek a gyermeki jogok gyakorlásáról, a szabad véleménynyilvánításról, az együttélés, az alkalmazkodás, a társas érintkezés formáiról és mőködésérıl, a másság elfogadásáról, valamint a rasszizmus, elıítéletek elutasításáról. Elsajátíthatják azokat az alapvetı ismereteket, magatartási normákat, szabályokat és szokásokat, amelyek megalapozhatják a társadalmi, természeti és technikai környezetükkel kapcsolatos pozitív attitődjeiket, elısegítve ezzel szocializációjuk sikerességét. E nevelési feladat fontos tartalmi eleme a veszélyhelyzeti magatartáskultúra fejlesztése (katasztrófavédelem). A megvalósításban a hangsúly ebben az életkori szakaszban az adekvát magatartásformák kialakításán van. Különféle magatartási stratégiák megismertetésével és gyakoroltatásával fel kell készíteni a kisiskolást a veszélyhelyzetek (árvíz, tőz, veszélyes anyagokkal való találkozás, szélsıséges idıjárási jelenségek, járványok, erıszakos és környezetpusztító magatartási megnyilvánulások) felismerésére és arra, hogy mit tegyen a megelızés érdekében, illetve a már kialakult katasztrófa szituációkban. E folyamatban tanító kitüntetett feladata az is, hogy megalapozza a tanulókban a veszélyhelyzetek megelızéséhez szükséges felelısséget, cselekvıkészséget és elkötelezettséget. (A nevelési feladat megvalósításához különösen az ember és társadalom, az ember a természetben, valamint az életvitel és gyakorlati ismeretek mőveltségterület tartalmainak feldolgozása kínál széleskörő lehetıséget.) Gazdasági nevelés A gyerekek általános mőveltségének megalapozásához, állampolgári kompetenciáik fejlesztéséhez tartozik, hogy már kisiskolás korukban tisztában legyenek a munka értékteremtı és létfenntartó szerepével és korosztályuknak megfelelı szinten bánni tudjanak a pénzzel. Ismerjék a fizetıeszközöket, azok nagyságrendjét. Szerezzenek tapasztalatokat családjuk pénzfelhasználásáról, annak tervezhetıségérıl és a pénzzel, az idıvel, az anyaggal, az erıvel stb. való takarékosságról, a közösség vagyonának keletkezésérıl és megbecsülésérıl. A gazdasági nevelés fontos területe a tudatos fogyasztói szemlélet megalapozása. Eredményességében meghatározó a kisiskoláskori szemléletformálás szerepe. Ezért korán el kell kezdeni a gyerekek környezetkímélı, helyes vásárlási szokásainak alakítását, a reklámok szerepének és káros hatásainak tudatosítását, a termékek racionális kiválasztási szempontjainak megismertetését, a szükségletek kielégítésében a takarékossági szempontok jelentıségének felismertetését és gyakoroltatását. Környezettudatosságra nevelés Az iskolába lépı kisgyerek az óvodából sok olyan hasznos tapasztalatot, élményt és érzelmi alapvetést hoz, amelyik megalapozza az alsó tagozat tudatosító, attitődformáló, szokásalakító tevékenységét a környezettudatos és felelıs állampolgári magatartás formálásához. A kisiskolásoknak a természet értékei és problémái iránti fogékonyságának, környezetkímélı magatartásának továbbfejlesztésében kiemelt szerepe van a személyes tapasztalatoknak és az ismételten átélt élethelyzeteknek. Ezek többféle nézıpontból történı megbeszélésének, értékelésének, a vélemények ütköztetésének és a pozitív magatartásformák folyamatos gyakorlásának. Különösen fejlesztı hatásúak a gyermekek környezetében megfigyelhetı és jól érzékelhetı környezeti problémaszituációk, válságjelenségek megoldására szervezett - a gyerekek öntevékenységére, ötleteire építı - kreatív feladatok és projekt-jellegő tevékenységek. A tanulás tanítása Kisiskolás korban a hatékony önálló tanulási kompetencia leginkább az érdeklıdés, a kíváncsiság és a kompetenciára törekvés által motivált közös és egyéni tanulási tevékenységek keretében problémahelyzetek megoldásával, kreativitást igénylı érdekes feladatokkal, a már megszerzett tudás szüntelen mozgósításával, új


31

helyzetekben való felhasználásával fejleszthetı. E tevékenységek közben alakulnak a késıbbi - felnıtt kori - munkavégzéshez nélkülözhetetlen akarati jellemzık, érzelmi viszonyulások és képesség összetevık (tervezés, döntés, visszacsatolás, együttmőködés, megbízhatóság, sikerek megélése, a kudarcok elviselése, újrakezdés, kitartás, önellenırzés, értékelés stb.), melyek az élethosszig tartó tanulás eredményességét is meghatározzák. Szükséges, hogy ne csak a tanító direkt irányítása mellett, hanem szabadon választható témákban, kötetlen szervezéső és társas tanulási helyzetekben is kipróbálhassák képességeiket a tanulók, s ismerjék meg és használják a tanulás korszerő eszközeit, iskolán kívüli színtereit és lehetıségeit (pl. könyvtári szolgáltatások, IKT, múzeum, színház, mővelıdési központ) is. Az önálló tanulás képességének megalapozásához eszközként szolgál az anyanyelvi kompetencia és a digitális kompetencia fejlettsége. Elengedhetetlen, hogy a gyerekek már ebben az életkorban elemi szintő tapasztalatokat szerezzenek arról, hogy hogyan lehet az IKT eszközöket az önálló ismeretszerzés szolgálatába állítani. A tanulás eredményességét befolyásoló gondolkodási mőveletek és értelmi képességek fejlesztése mellett a tanító fontos feladata, hogy fejlessze a tanulás belsı motívumait és teremtsen lehetıséget az olvasás-szövegértés fejlıdésének függvényében az alapvetı tanulási technikák tapasztalati megismerésére, kipróbálására és aktivizálására, valamint idıben kezdje el a tanulási szokásrend alakítását (pl. tanulási sorrend, idıtervezés, könyvtárhasználat, szöveghasználat, önellenırzés, hibajavítás) mind a tanórai, mind pedig az egész napos nevelésben. Testi és lelki egészség A kisiskolás egészséges fejlıdését és eredményes tanulását döntı mértékben befolyásolja, hogy az iskola milyen mértékben és módon elégíti ki mozgásigényét. Ezért a mozgáskultúra célirányos, szervezett fejlesztése mellett naponta kellı idıt szükséges biztosítani a kötetlen játékra és a szabadlevegın szervezett mozgásra. A tanulók egészséges tanulási környezetének megszervezése, elhelyezése, a humánus, szeretetteljes bánásmód és szorongásmentes légkör megteremtése mellett a tanítónak figyelemmel kell kísérnie - a testi-lelki egészség védelmében - a gyermekek testi fejlıdését és otthoni neveltetését is, hogy adott esetben teljesíthesse védı-segítı feladatait. A felvilágosító munkának ki kell terjednie az egészséges életmód, a helyes táplálkozás, az egészséges napirend, a test, a ruházat és a környezet ápolása iránti érdeklıdés és igény felkeltésére, a kapcsolódó szokások alakítására és az ismeretek tudatosítására. A tanító modell szerepe ezen a területen megkülönböztetett jelentıségő. A lelki egészség fontos összetevıje a kortárskapcsolatok szervezıdése, a közösségben elfoglalt pozíció, a barátkozás sikeressége. Ezek kedvezı alakulásához esetenként a tanító segítsége, indirekt irányítása is szükséges. Olyan pedagógiai eljárások alkalmazása kívánatos, amelyek hatására a mellızést, a kirekesztést, a sértı elzárkózást, a féktelen indulati megnyilvánulásokat felváltja a csoportban az elfogadás, a türelem, készség az együttmőködésre, az egymás segítése, az ıszinte hangnem, a kölcsönös megbecsülés. Felkészülés a felnıtt lét szerepeire Az alapozás igényével már a kisiskolások nevelésében is megjelenik az állampolgári nevelés. Itt elsısorban a társadalmi tapasztalatok szerzése (pl. foglalkozások megismerése, a társadalmi munkamegosztás konkrét eseteinek megfigyelése, a felnıtt szerepekhez kapcsolódó szerepjátékok, magatartásformák, személyközi kapcsolatok elemzése, modellezése konkrét esetek kapcsán), az attitődformálás, a magatartási minták közvetítése a cél. A nevelés fontos, új területe a kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia összetevıinek fejlesztése. Olyan személyiségvonások formálása, amelyek a késıbbiekben nélkülözhetetlenek az értékes társadalmi tevékenységekben való részvételhez, az egyén boldogulásához (pl. érdekérvényesítés kockázatvállalás, kreativitás, problémafelismerés, a tervezés és végrehajtás végig vitele, megbízhatóság, precizitás, felelısségvállalás, kitartás, újrakezdés). A fejlesztés keretét a célirányosan szervezett tanulási és szabadidıs tevékenységek és a természetes élethelyzetek adják.

Ajánlás a tantárgyak követelményeinek teljesítéséhez rendelkezésre álló idıkeret felhasználására

Az 1-4. évfolyam ajánlott tantárgyi rendszere és az óraszámok Az ajánlás azonos tantárgyi rendszerhez két óratervi változatot kínál, lehetıség szerint megırizve az elsı és második évfolyamon, a szabadon tervezés lehetıségét. Az óratervek kialakítása az alábbi szempontok figyelembevételével történt: - a közoktatási törvényben az általános iskola bevezetı és kezdı szakaszára meghatározott kötelezı

óraszámok, - a Nat mőveltségi területekre elıírt százalékos idıarányok, - a testnevelés tanítására a közoktatási törvényben meghatározott idıkeret, - az intézmények gyakorlatában általánosan elfogadott és használt tantárgyi rendszer, - választási lehetıség a helyi sajátosságoknak, igényeknek való megfeleléshez.


32

1. változat

Tantárgy 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.

Magyar nyelv és irodalom 296 296 277,5 259

Matematika 148 148 129,5 111

Informatika 18,5 18,5

Idegen nyelv 111

Környezetismeret 37 37 55,5 74

Ének-zene 37 37 55,5 55,5


Technika és életvitel 37 37 37 37


Szabadon tervezhetı óra 18,5 18,5 0 0

Kötelezı óraszám a törvényben 740 740 740 832,5 2. változat

Tantárgy 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.

Magyar nyelv és irodalom 296 296 296 259

Matematika 148 148 148 111

Informatika - - - 37

Idegen nyelv - - - 111

Környezetismeret 37 37 37 74

Ének-zene 37 37 55,5 37


Technika és életvitel 37 37 37 37


Szabadon tervezhetı óra 18,5 18,5 0 0

Kötelezı óraszám a törvényben 740 740 740 832,5

A Nat mőveltségterületeinek megjelenése a tantárgyak rendszerében Jelen kerettantervi változat a Nat valamennyi mőveltségterületének – alsó tagozatra meghatározott – fejlesztési tartalmait belefoglalja a fenti tantárgyak rendszerébe. A mőveltségi területek és a tantárgyak megfeleltetését az alábbi táblázat mutatja.

A Nat mőveltségi területei Tantárgyak

Magyar nyelv és irodalom Ember és társadalom Mővészetek: (Dráma és tánc) Informatika (Könyvtári informatika)


Matematika Matematika

Informatika* Informatika

Élı idegen nyelv Idegen nyelv


33

Ember a természetben Ember és társadalom

Környezetismeret

Mővészetek Ember és társadalom

Ének-zene

Mővészetek Rajz és vizuális kultúra

Életvitel és gyakorlati ismeretek Ember és társadalom Ember a természetben

Technika és életvitel

Testnevelés és sport Testnevelés és sport

*Megjegyzés: Az Informatika mőveltségterület tanítási tartalmai alkalmazás jelleggel valamennyi tantárgy tanításában jelen vannak.

A kerettantervi ajánlás szerkezete Tanítási tartalmak Az egyes tantárgyak tantervei évfolyamokra bontva jelenítik meg, a fejlesztési követelményeket, az ezek megvalósítását szolgáló, ajánlott tanulói tevékenységeket és azokat az ajánlott tanítási tartalmakat, témaköröket, amelyek a tanulói tevékenységek keretét, s egyúttal az egységes mőveltségbeli alapok tartományát adják. Teljesítmény elvárások Az elsı négy iskolai év képzési jellegének és belsı szakaszolásának megfelelıen a kerettanterv csak a második év végétıl fogalmaz meg várható fejlesztési eredményeket. Ezeket azonban nem a továbbhaladás feltételének igényével, hanem a következı tanévi fejlesztés feltételeinek leírásaként adja meg, tájékozódási pontokat kínálva ezzel a tanulók fejlıdésmenetének követéséhez és az elért eredmények szöveges értékeléséhez. A közoktatási törvény értelmében csupán a 4. évfolyam második félévében kerül sor a tanulók teljesítményelvárásokhoz igazodó érdemjegyekkel, illetve osztályzatokkal kifejezett értékelésére. A kerettanterv ezért a kezdı szakasz végére már továbbhaladási feltételeket fogalmaz meg annak eldöntéséhez, hogy a tanuló felsıbb évfolyamon folytathatja-e tanulmányait a következı tanévben. Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez A fejlesztésközpontú pedagógiai gyakorlatban a tanulói tevékenységek és teljesítmények, valamint a tanulók fejlıdésmenetének értékelése az elért fejlesztési eredmények mentén történik. Az értékelés személyre szóló és nem minısítı jellegő, tehát abból indul ki, hogy a gyerek hol tart a fejlıdés folyamatában. Rámutat az aktuális - a korábbi saját teljesítményekhez viszonyított tanulási eredményekre, a további fejlıdés szükségességére. Útmutatást és bíztatást ad a továbblépéshez, hogy a gyerek tudatosan és szívesen végezze tanulási feladatait és minél jobban megközelíthesse a majdani kimeneti elvárásokat. A jó értékelés értékrendet közvetít, megerısít és nem megszégyenít Segíti a személyiség egyén és közösség szempontjából fontos értékeinek felismerését, az elvárások megértését, értelmezését és belülrıl motivál a további erıfeszítésekre. A kisiskolás korosztály fejlesztésében különösen fontos szerepe van a fejlesztı értékelésnek, mely végigkíséri a tanulás folyamatát és döntı többségében szóbeli, szöveges értékelés. Ez elsısorban a tanító feladata, de értékelhetik egymást vagy önmagukat is a tanulók. Az írásbeli feladatok azonnali kijavítása és javíttatása a fejlesztés meghatározó feltétele. Itt is bevonhatók az értékelésbe a tanulók, azonban a tanító írásbeli szöveges észrevételei, megjegyzései, melyek fejlıdésüket segítı lényeges szempontokra irányítják a tanulók figyelmét, semmivel nem pótolhatók. Ezekre a folyamatos szóbeli és írásbeli értékelésekre épülnek a félévi és tanév végi szummatív értékelések. A közoktatási törvénynek megfelelıen (l.:70.§) írásban és szövegesen kell értékelni a tanulókat az alsó tagozat valamennyi évfolyamán félévkor, és az elsı három tanév végén. A 4. tanév második félévétıl kerül sor a tanulási teljesítmények osztályzatokkal történı értékelésre. A tanulók szó és írásbeli szöveges értékeléséhez, valamint a negyedik évfolyam második félévében az érdemjegyekkel, illetve az osztályzatokkal történı értékeléshez a kerettanterv egyes tantárgyi területeinél felsorolt értékelési szempontok adnak eligazítási pontokat. Ezek mindegyikét természetesen nem kell figyelembe vennie a tanítónak, amikor értékelı tevékenységét végzi. Sz�

Documents

HELYI TANTERVHELYI TANTERVbezeredj-kakasd.hu/files/Helyi tanterv Kakasd 2010.pdf• A német nemzetiségi oktatás tartalmazzon interkulturális témákat is. A német nyelv megtanulása