Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Dél-Mátra HK

Budapest, 2009 Május 11.

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Dél-Mátra HK

A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

„Fejlődő gazdaság, élhetőbb környezet, megőrzött hagyományok” a Dél-Mátra 24 községében.

2

Tartalom

▪ A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása

▪ Helyzetelemzés

▪ Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció

▪ Megoldási javaslatok

3Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Dél-Mátra HK – Összefoglaló a térségről

A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 1

A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 1

A térségben összesen 39 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 31%-a, 12 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódikA térségben összesen 39 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 31%-a, 12 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik

A térségben összesen 23 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 8 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

A térségben összesen 23 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 8 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik

A térségben összesen 10 db fő fejlesztési prioritás és 34 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott megA térségben összesen 10 db fő fejlesztési prioritás és 34 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg

A(z) Dél-Mátra HK területe 24 települést foglal magába, melyek közül 0 város. A térség lakossága 44,914 fő, a városokban élő lakosok száma 0 főA(z) Dél-Mátra HK területe 24 települést foglal magába, melyek közül 0 város. A térség lakossága 44,914 fő, a városokban élő lakosok száma 0 fő


A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor

Vállalkozások, jelentős szektorok

Népesség

Települé-sek száma

Városok száma

44,914

24

0

5

Kereskedelem, javítás

Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

Legnagyobb fogl. szektor

Általános információk Négy legnépesebb település

Nagyréde 3,378 fő

3,288 fő

3,234 fő

3,220 fő

Abasár

Karácsond

Gyöngyössolymos

Települések száma, ahol...

...nincs szélessávú internet

...nem elérhető mindhárom mobilhálózat

...nincs helyközi autóbusz-megálló

...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park

Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok

0

2

0

2

Fő fejlesztési prioritások száma 10

Fejlesztési intézkedések száma 34

Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 39

Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma

23

Dél-Mátra HK – Általános áttekintés

Hátrányos helyzetű települések száma


A legtöbb forrás – 997,879 EUR – a A kulturális örökség megőrzése jogcímhez lett rendelve

Dél-Mátra HK – HPME allokáció összefoglaló

Jogcím neve

▪ Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

▪ A turisztikai tevékenységek ösztönzése

▪ Falumegújítás és -fejlesztés

▪ A kulturális örökség megőrzése

▪ Leader közösségi fejlesztés

▪ Leader vállalkozás fejlesztés

▪ Leader képzés

▪ Leader rendezvény

▪ Leader térségen belüli szakmai együttműködések

▪ Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések

▪ Leader komplex projekt

HPME-k száma (db)

▪ 9

▪ 12

▪ 6

▪ 2

▪ 14

▪ 3

▪ 3

▪ 3

▪ 1

▪ 7

Allokált forrás (EUR)

▪ 801,478

▪ 836,179

▪ 764,851

▪ 997,879

▪ 590,627

▪ 123,304

▪ 89,454

▪ 105,964

▪ 26,973

▪ 359,124

6

Dél-Mátra HK - Legfontosabb probléma és lehetőség

A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség

▪ Helyi jelentőségű védett értékek hiánya, nem elégséges vidéki infrastruktúra (civil, vállalkozói, termelési, közlekedési, szállítási stb.), rossz minőségű belső úthálózat, kerékpárutak hiánya, sok műemlék elhanyagolt, állapota miatt nem látogatható, a turisztikai infrastruktúra nem megfelelő, munkanélküliek nagyobb hányada szakképesítéssel nem rendelkezik, ill. alacsony végzettségű, roma népesség képzettségi, beilleszkedési, felzárkóztatási problémái, hiányosak a gazdálkodók szakmai, vállalkozói, piaci és marketing ismeretei, a helyi termékek hiánya, késztermékek alacsony aránya. Illegális hulladéklerakóhelyek felszámolásának hiánya

▪ Változatos, tájképi értékekben gazdag területek kialakítása, kiterjedt erdőterületek és természetes élőhelytípusok megőrzése, sportolási lehetőségek,turisztikai attrakciók növelése,műemlékek,kulturális nevezetességek megismertetése,turistaút- hálózat kiépítése,szálláshelyek (falusi)kialakítása,növekvő kereslet fokozása a térség tradicionális termékei iránt, erdészeti és faipari szektor kihasználtsága növelhető,több lábon álló gazdaságszerkezet kialakítása, faipari és egyéb mezőgazdasági termékek,melléktermékek felhasználása,horgász-és vadászturizmus,bor-,falusi- és ökoturizmus fejlesztése. Hátrányos helyzetűek és romák képzése.

7

A stratégia általános céljai úgy kerültek meghatározásra, hogy mind a gazdaságfejlesztés, mind a szolgáltatásfejlesztés típusú kezdeményezések bekapcsolódása elérhető legyen. Az általános célokhoz kapcsolt modulok a térségre leginkább jellemző és fejlesztés szempontjából leginkább szükséges területeket célozzák meg.A helyi gazdaság fejlesztése vállalkozások indításával, meglévők fejlesztésével cél a gazdaság aktív szereplőit direkt módon ösztönzi a fejlesztéseik jövőkép felé történő orientálódásában. Különösen a helyi termékeket előállítók, a helyi turisztikai szolgáltatók, illetve közszolgáltatásokat végzők tekintetében.A vidékre jellemző hagyományos és innovatív termékek előállításához a szükséges feltételek megteremetése, valamint az életminőség javítása helyi és térségi szolgáltatások minőségi fejlesztésével célok együttes eredményeként a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia lehetőséget teremt a gazdasági szereplők számára, hogy fejlesztéseikkel – legyen az szervezeti, termék vagy szolgáltatás típusú fejlesztés – elősegítsék a vidék fejlődését.A humánerőforrás-potenciál folyamatos fejlesztése képzésekkel, a roma lakosság számára felzárkóztató programok kialakításával a gazdaságfejlesztésre lesznek pozitív hatással.

A stratégia általános céljai úgy kerültek meghatározásra, hogy mind a gazdaságfejlesztés, mind a szolgáltatásfejlesztés típusú kezdeményezések bekapcsolódása elérhető legyen. Az általános célokhoz kapcsolt modulok a térségre leginkább jellemző és fejlesztés szempontjából leginkább szükséges területeket célozzák meg.A helyi gazdaság fejlesztése vállalkozások indításával, meglévők fejlesztésével cél a gazdaság aktív szereplőit direkt módon ösztönzi a fejlesztéseik jövőkép felé történő orientálódásában. Különösen a helyi termékeket előállítók, a helyi turisztikai szolgáltatók, illetve közszolgáltatásokat végzők tekintetében.A vidékre jellemző hagyományos és innovatív termékek előállításához a szükséges feltételek megteremetése, valamint az életminőség javítása helyi és térségi szolgáltatások minőségi fejlesztésével célok együttes eredményeként a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia lehetőséget teremt a gazdasági szereplők számára, hogy fejlesztéseikkel – legyen az szervezeti, termék vagy szolgáltatás típusú fejlesztés – elősegítsék a vidék fejlődését.A humánerőforrás-potenciál folyamatos fejlesztése képzésekkel, a roma lakosság számára felzárkóztató programok kialakításával a gazdaságfejlesztésre lesznek pozitív hatással.

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Dél-Mátra HK – A stratégia alapvető célja

8

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



9

A Dél - Mátra alkotta térség 24 településből áll, melyek mindegyike a Gyöngyösi Statisztikai Kistérség tagtelepülése. A települések egységes, területileg összefüggő, egymással határos területen helyezkednek el, a Mátra déli lábánál.Kiválóak az ökológiai és élőhelyi adottságok, egyedi minőségű táj-specifikus termékek előállítására alkalmas termőhelyekA települések adottságaik, problémáik, és lehetőségeik tekintetében az alábbi csoportokra oszthatóak:-A gyöngyösi vonaltól délre eső, alföldi, síkvidéki jó mezőgazdasági és kertészeti termőterület, mely erdőben szegény-A Mátra-hegység lábánál elhelyezkedő települések, melyekre jellemző a szőlő- és a bor gyümölcstermelés és annak hagyománya.-A mátrai tömbben található települések, ahol magas az erdősültség aránya, a mezőgazdasági termelés jelentősége viszont kicsi. Turisztikai adottságaik jelentősek.-Bányászati tevékenységek hatására nagykiterjedésű tájsebek mellett található települések.

A 24 település mindegyikén a tájhoz, a vidékhez kötődő, abból élő lakosság él. A mezőgazdasági tevékenységből realizálódó jövedelmek drasztikus csökkenése már sokakban megfogalmazta azt az igényt, hogy az eddigi bevételeit kiegészítő jövedelemszerzési lehetőséggel is megtámogassa.A térség településszerkezeti adottságai közel azonosak. A települések lakosságszáma is közel hasonló. A térség központjában található Gyöngyös város – mely nem része a Helyi Vidékfejlesztési Közösségnek – és vidéke kapcsolatrendszere mind gazdaságilag, mind közlekedési szempontból illetve a szolgáltatási kapcsolatokat tekintve is szoros együttműködésben léteznek. A város, mint kistérségi központ azonban nem okoz akkora népesség elszívást, mint az ország más területein. Köszönhető ez a környező települések környezeti adottságainak, lehetőségeinek.

A Dél - Mátra alkotta térség 24 településből áll, melyek mindegyike a Gyöngyösi Statisztikai Kistérség tagtelepülése. A települések egységes, területileg összefüggő, egymással határos területen helyezkednek el, a Mátra déli lábánál.Kiválóak az ökológiai és élőhelyi adottságok, egyedi minőségű táj-specifikus termékek előállítására alkalmas termőhelyekA települések adottságaik, problémáik, és lehetőségeik tekintetében az alábbi csoportokra oszthatóak:-A gyöngyösi vonaltól délre eső, alföldi, síkvidéki jó mezőgazdasági és kertészeti termőterület, mely erdőben szegény-A Mátra-hegység lábánál elhelyezkedő települések, melyekre jellemző a szőlő- és a bor gyümölcstermelés és annak hagyománya.-A mátrai tömbben található települések, ahol magas az erdősültség aránya, a mezőgazdasági termelés jelentősége viszont kicsi. Turisztikai adottságaik jelentősek.-Bányászati tevékenységek hatására nagykiterjedésű tájsebek mellett található települések.

A 24 település mindegyikén a tájhoz, a vidékhez kötődő, abból élő lakosság él. A mezőgazdasági tevékenységből realizálódó jövedelmek drasztikus csökkenése már sokakban megfogalmazta azt az igényt, hogy az eddigi bevételeit kiegészítő jövedelemszerzési lehetőséggel is megtámogassa.A térség településszerkezeti adottságai közel azonosak. A települések lakosságszáma is közel hasonló. A térség központjában található Gyöngyös város – mely nem része a Helyi Vidékfejlesztési Közösségnek – és vidéke kapcsolatrendszere mind gazdaságilag, mind közlekedési szempontból illetve a szolgáltatási kapcsolatokat tekintve is szoros együttműködésben léteznek. A város, mint kistérségi központ azonban nem okoz akkora népesség elszívást, mint az ország más területein. Köszönhető ez a környező települések környezeti adottságainak, lehetőségeinek.


A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

10

A térség minden települése szoros együttműködésben, napi kapcsolatban áll egymással. Számtalan közös pályázat, és sikeres együttműködés bizonyítja ezt a hulladékgazdálkodástól egészen a környezetvédelem közös megszervezéséig. Példának hozhatnánk fel a közös orvosi ügyelet kialakítását, és üzemeltetését is.

A 24 településről egységesen elmondható, hogy a palóc népi hagyományok nagy mértékű hatást gyakoroltak az itt élőkre. Ennek nyomai főként a gasztronómiában fedezhetőek fel.

A hely szelleme tekintetében a Szőlő, a Bor, a Mezőgazdaság, a Kertészet, az Erdőgazdaság és az ezekhez kötődő még meglévő Hagyományok nevesíthetőek.

A térség minden települése szoros együttműködésben, napi kapcsolatban áll egymással. Számtalan közös pályázat, és sikeres együttműködés bizonyítja ezt a hulladékgazdálkodástól egészen a környezetvédelem közös megszervezéséig. Példának hozhatnánk fel a közös orvosi ügyelet kialakítását, és üzemeltetését is.

A 24 településről egységesen elmondható, hogy a palóc népi hagyományok nagy mértékű hatást gyakoroltak az itt élőkre. Ennek nyomai főként a gasztronómiában fedezhetőek fel.

A hely szelleme tekintetében a Szőlő, a Bor, a Mezőgazdaság, a Kertészet, az Erdőgazdaság és az ezekhez kötődő még meglévő Hagyományok nevesíthetőek.


A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

11

A térség a Mátraalja déli területeit foglalja magába. A Mátra, mint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságához tartozó Tájvédelmi Körzet jelentős természeti értékeket képvisel. Példának említhető a Tarjánka – szurdokot, mint szigorúan védett természetvédelmi területet, vagy akár a Sár hegyen megtalálható több mint tíz különböző védett növénytárulást. A 24 településen jelentős vizes élőhelyek száma is (Szűcsi, Gyöngyöspata, Gyöngyösoroszi, Gyöngyöshalász, Nagyréde, Adács, Markaz, Domoszló)

A térség legjelentősebb környezeti problémája egyértelműen a Mátra Erőmű igényeit kielégítő külszíni lignit bányáinak csak részben rekultivált területei, melyek jelentős, és maradandó tájsebeket okoztak, akárcsak a Gyöngyösorosziban átmenetileg bezárt ércbánya nyomán visszamaradt nehézfém-szennyezés. Több településen találhatók bányák. Jellemző a domborzati viszonyokból adód vízelvezetési problémák jelensége is, mely minden települést érintenek. Megoldásuk csak térségi szinten koordinált együttműködéssel képzelhető el.

A környezetvédelem jelentősége és helyzete az elmúlt években sokat változott, és javuló tendenciát mutat. Ez nagyrészt a térségi gondolkodás meghonosodásának köszönhető. Bizonyítékai ennek a 24 település által közösen kidolgoztatott környezetvédelmi keretprogram, illetve a szintén térségi szintű hulladékgazdálkodási program kialakítása.

A térség a Mátraalja déli területeit foglalja magába. A Mátra, mint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságához tartozó Tájvédelmi Körzet jelentős természeti értékeket képvisel. Példának említhető a Tarjánka – szurdokot, mint szigorúan védett természetvédelmi területet, vagy akár a Sár hegyen megtalálható több mint tíz különböző védett növénytárulást. A 24 településen jelentős vizes élőhelyek száma is (Szűcsi, Gyöngyöspata, Gyöngyösoroszi, Gyöngyöshalász, Nagyréde, Adács, Markaz, Domoszló)

A térség legjelentősebb környezeti problémája egyértelműen a Mátra Erőmű igényeit kielégítő külszíni lignit bányáinak csak részben rekultivált területei, melyek jelentős, és maradandó tájsebeket okoztak, akárcsak a Gyöngyösorosziban átmenetileg bezárt ércbánya nyomán visszamaradt nehézfém-szennyezés. Több településen találhatók bányák. Jellemző a domborzati viszonyokból adód vízelvezetési problémák jelensége is, mely minden települést érintenek. Megoldásuk csak térségi szinten koordinált együttműködéssel képzelhető el.

A környezetvédelem jelentősége és helyzete az elmúlt években sokat változott, és javuló tendenciát mutat. Ez nagyrészt a térségi gondolkodás meghonosodásának köszönhető. Bizonyítékai ennek a 24 település által közösen kidolgoztatott környezetvédelmi keretprogram, illetve a szintén térségi szintű hulladékgazdálkodási program kialakítása.


A térség környezeti állapota 1/1

12

A Dél- Mátra helyi közösségben öt község minősül hátrányos helyzetűnek.A községek szétszórtan helyezkednek el a kistérségben. Gyöngyösoroszi és Vécs Hajmajugra a Mátra közvetlen lábánál található, míg, Nagyfüged és Visznek már sík területen fekszik.Viszneket kivéve a településeken jellemző a nagyszámú roma kisebbséghez tartozó lakosság aránya. Jelentősek a lakosság szociális helyzetéből fakadó társadalmi problémák. Az alacsony iskolai végzettségű, kisjövedelmű vagy munkanélküli rétegek életmódjából fakadó környezeti társadalmi veszélyek (bűnözés, környezetszennyezés, stb).A lakosság korösszetételére jellemző, hogy döntően két korcsoport van jelen. A 15 év alattiak és a 60év felettiek aránya magas.Munkanélküliségi ráta 10-17%.Foglalkoztatást tekintve javuló tendenciát mutató település Visznek, romló tendencia jellemző Nagyfüged,és Vécs községekre. A munkanélküliek nagyobb hányada szakképesítéssel nem rendelkezik, illetve alacsony képzettségűek, amellyel a foglalkoztatás javítására irányuló programok összeállításánál feltétlenül számolni kell. Kiválóak az ökológiai és élőhelyi adottságok, egyedi minőségű táj-specifikus termékek előállítására alkalmas termőhelyek. A hátrányos települések közül legjelentősebb környezeti probléma a Gyöngyösorosziban átmenetileg bezárt ércbánya nyomán visszamaradt nehézfém-szennyezésA gyöngyösi vonaltól délre eső, alföldi, síkvidéki jó mezőgazdasági és kertészeti termőterület, mely erdőben szegény. A Mátra-hegység lábánál elhelyezkedő települések, melyekre jellemző a szőlő- és a bor gyümölcstermelés és annak hagyománya.Gazdasági környezetre jellemző, hogy a településeken mikro vállalkozások működnek döntő részben.Egészséges ivóvíz ellátásba bekötött lakások aránya, Gyöngyösorosziban és Vécsen a legalacsonyabb. A csatornázási program. minden településen elindult.Főbb problémák:Munkanélküliek magas aránya a cigány lakosság körében.

A Dél- Mátra helyi közösségben öt község minősül hátrányos helyzetűnek.A községek szétszórtan helyezkednek el a kistérségben. Gyöngyösoroszi és Vécs Hajmajugra a Mátra közvetlen lábánál található, míg, Nagyfüged és Visznek már sík területen fekszik.Viszneket kivéve a településeken jellemző a nagyszámú roma kisebbséghez tartozó lakosság aránya. Jelentősek a lakosság szociális helyzetéből fakadó társadalmi problémák. Az alacsony iskolai végzettségű, kisjövedelmű vagy munkanélküli rétegek életmódjából fakadó környezeti társadalmi veszélyek (bűnözés, környezetszennyezés, stb).A lakosság korösszetételére jellemző, hogy döntően két korcsoport van jelen. A 15 év alattiak és a 60év felettiek aránya magas.Munkanélküliségi ráta 10-17%.Foglalkoztatást tekintve javuló tendenciát mutató település Visznek, romló tendencia jellemző Nagyfüged,és Vécs községekre. A munkanélküliek nagyobb hányada szakképesítéssel nem rendelkezik, illetve alacsony képzettségűek, amellyel a foglalkoztatás javítására irányuló programok összeállításánál feltétlenül számolni kell. Kiválóak az ökológiai és élőhelyi adottságok, egyedi minőségű táj-specifikus termékek előállítására alkalmas termőhelyek. A hátrányos települések közül legjelentősebb környezeti probléma a Gyöngyösorosziban átmenetileg bezárt ércbánya nyomán visszamaradt nehézfém-szennyezésA gyöngyösi vonaltól délre eső, alföldi, síkvidéki jó mezőgazdasági és kertészeti termőterület, mely erdőben szegény. A Mátra-hegység lábánál elhelyezkedő települések, melyekre jellemző a szőlő- és a bor gyümölcstermelés és annak hagyománya.Gazdasági környezetre jellemző, hogy a településeken mikro vállalkozások működnek döntő részben.Egészséges ivóvíz ellátásba bekötött lakások aránya, Gyöngyösorosziban és Vécsen a legalacsonyabb. A csatornázási program. minden településen elindult.Főbb problémák:Munkanélküliek magas aránya a cigány lakosság körében.


Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2

13

Településen élő lakosság nagy része elöregedett. Helyi foglalkoztatás hiánya, képzetlen munkaerő jelenléte.Önkormányzati ingatlanok leamortizálódott állapota, rossz úthálózat.Sportolási lehetőségek hiány.Kevés és alacsony szinvonalú kereskedelmi szolgáltatás.Lehetőségek:Munkahelyteremtés, mezőgazdaság helyi lehetőségeinek kihasználása, autópálya közelsége.Falusi turizmus, agroturizmus fellendítése, képzések szervezése, melyek elősegíthetik a foglalkoztatás bővítését, a munkahelyteremtést.Változatos, tájképi értékekben gazdag területek kialakítása, szálláshelyek (falusi) kialakítása, a térség jó megközelíthetőségének kialakítása.Kereskedelmi és szabadidős szolgáltatások fejlesztése.

Településen élő lakosság nagy része elöregedett. Helyi foglalkoztatás hiánya, képzetlen munkaerő jelenléte.Önkormányzati ingatlanok leamortizálódott állapota, rossz úthálózat.Sportolási lehetőségek hiány.Kevés és alacsony szinvonalú kereskedelmi szolgáltatás.Lehetőségek:Munkahelyteremtés, mezőgazdaság helyi lehetőségeinek kihasználása, autópálya közelsége.Falusi turizmus, agroturizmus fellendítése, képzések szervezése, melyek elősegíthetik a foglalkoztatás bővítését, a munkahelyteremtést.Változatos, tájképi értékekben gazdag területek kialakítása, szálláshelyek (falusi) kialakítása, a térség jó megközelíthetőségének kialakítása.Kereskedelmi és szabadidős szolgáltatások fejlesztése.


Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2

14Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat

Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés

Pénzügyi közvetítés

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

Egyéb szolgáltatás

Egyéb tevékenység


Az egyes szektorok jelentősége a térségben

A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani

Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%)

Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%)

▪ A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából

▪ Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai

– Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

0

10

20

30

40

50

0 10 20 30 40 50

1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat

3. Sok kis vállalat4. Kevés kis vállalat


Vállalkozások szektor szerinti megoszlása

A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 23%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

Aktív vállalkozások száma szektoronként(db)



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektorok részesedése

9%

12%

23%

6%

6%

17%

7%

0%

16%

5%

17

Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása*

A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 39%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel

*A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznakForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

1,052

5,811

988

1,464

550

1,346

235

554

350

2,572

0

Foglalkoztatottak száma szektoronként(fő)



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásSzállítás, raktározás, posta és távközlés




Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy

Szektorok részesedése

7%

39%

10%

4%

9%

4%

2%

17%

7%

2%

Egyéb tevékenység 0%

18Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül

Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 7.3%, ami 1.2 százalékpontos változást jelent 2003 óta

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék)

▪ Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 7.3%

▪ Változás 2003-hoz képest 1.2 százalékpont

19

A térségben az aktív korú népesség száma jelenleg 27 470 fő, melyből 53%-ot jelent a foglalkoztatottak aránya. A munkanélküliségi ráta alapján javuló tendenciát mutató települések: Karácsond, Atkár, Markaz, Visznek.Romló tendenciát mutató települések: Nagyfüged, Vécs. Egyértelmű tendenciát nem mutató települések: Gyöngyöspata, Gyöngyösoroszi, Halmajugra, Adács, Gyöngyöshalász, Abasár, Gyöngyössolymos, Nagyréde, Domoszló, Gyöngyöstarján, Szücsi, Kisnána, Vámosgyörk, Ludas, Visonta, Detk, Mátraszentimre.

A regisztrált munkanélküliek aránya 1994 és 1998 között kis mértékben 8,3 %-ról 8,1 %-ra csökkent. Jelenleg az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 6.92 %. A munkanélküliség nagyságrendje és összetétele az elmúlt években stabilizálódott. A munkanélküliek egyharmadát a tanulmányaikat befejező fiatalok jelentik, mely azt jelzi, hogy a gazdaság elvárása nincs összhangban a végzettek tudásával, szakképesítésével. Ily módon a gazdaság fejlesztésének egyik korlátját jelenti az, hogy nem áll rendelkezésre hatékony munkavégzésre alkalmas munkaerő. Hiányoznak a munkaerőpiacra lépőknek azon képességei, szakmai ismeretei, mellyel a munkaerőpiacon eredményesen tudnak megjelenni. A munkanélküliek nagyobb hányada szakképesítéssel nem rendelkezik, illetve alacsony képzettségűek, a lakosság iskolai végzettség szerinti összetételében a 8 általános végzettek aránya 29%, ami 3%-al magasabb az országos átlagnál. A térségben elsősorban a 8 általános képzettséget igénylő munkahelyhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő. Ezzel a foglalkoztatás javítására irányuló programok összeállításánál feltétlenül számolni kell.

A térségben az aktív korú népesség száma jelenleg 27 470 fő, melyből 53%-ot jelent a foglalkoztatottak aránya. A munkanélküliségi ráta alapján javuló tendenciát mutató települések: Karácsond, Atkár, Markaz, Visznek.Romló tendenciát mutató települések: Nagyfüged, Vécs. Egyértelmű tendenciát nem mutató települések: Gyöngyöspata, Gyöngyösoroszi, Halmajugra, Adács, Gyöngyöshalász, Abasár, Gyöngyössolymos, Nagyréde, Domoszló, Gyöngyöstarján, Szücsi, Kisnána, Vámosgyörk, Ludas, Visonta, Detk, Mátraszentimre.

A regisztrált munkanélküliek aránya 1994 és 1998 között kis mértékben 8,3 %-ról 8,1 %-ra csökkent. Jelenleg az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 6.92 %. A munkanélküliség nagyságrendje és összetétele az elmúlt években stabilizálódott. A munkanélküliek egyharmadát a tanulmányaikat befejező fiatalok jelentik, mely azt jelzi, hogy a gazdaság elvárása nincs összhangban a végzettek tudásával, szakképesítésével. Ily módon a gazdaság fejlesztésének egyik korlátját jelenti az, hogy nem áll rendelkezésre hatékony munkavégzésre alkalmas munkaerő. Hiányoznak a munkaerőpiacra lépőknek azon képességei, szakmai ismeretei, mellyel a munkaerőpiacon eredményesen tudnak megjelenni. A munkanélküliek nagyobb hányada szakképesítéssel nem rendelkezik, illetve alacsony képzettségűek, a lakosság iskolai végzettség szerinti összetételében a 8 általános végzettek aránya 29%, ami 3%-al magasabb az országos átlagnál. A térségben elsősorban a 8 általános képzettséget igénylő munkahelyhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő. Ezzel a foglalkoztatás javítására irányuló programok összeállításánál feltétlenül számolni kell.


A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/1

20

*Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada**Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányadaForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból

Legjelentősebb szektor

Legjelentősebb település

Foglalkoztatás abszolút értelemben

Foglalkoztatás relatív értelemben

Leírás Érték

▪ A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma

▪ Abasár székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma

▪ A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül

4 db

2 db

3,460 fő

23%

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 23%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak

21Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 4 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik

Szektor

▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás


▪ Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok

▪ Építőipar

▪ Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok

Fogl. száma (fő)

▪ 2,470

▪ 395

▪ 138

▪ 105

▪ 97

Árbevétel (ezer Ft)

▪ 3,441,497

▪ 668,470

Működés helye a térségben

▪ Visonta

▪ Nagyréde

▪ Markaz

▪ Abasár

▪ Gyöngyöspata

Főtevékenység

▪ 4011 Villamosenergia-termelés

▪ 1593 Bortermelés

▪ 6024 Közúti teherszállítás

▪ 4523 Autópálya, út, repülőtér, sportjátéktér építése

▪ 6024 Közúti teherszállítás

Név

▪ Mátrai Erőmű Zrt.

▪ Szőlőskert Zrt.

▪ K és V Nemzetközi Fuvarozó Kft.

▪ HE-DO Kft.

▪ KŐFUV Kft.

1

2

3

4

5

22Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2

SzektorFogl. száma (fő)

Árbevétel (ezer Ft)

Működés helye a térségben Főtevékenység


▪ Pénzügyi közvetítés


▪ Kereskedelem, javítás

▪ 70

▪ 60

▪ 53

▪ 42

▪ 30

▪ 59,490

▪ 1,094,715

▪ Gyöngyöstarján

▪ Halmajugra

▪ Abasár

▪ Markaz

▪ Nagyréde

▪ 1584 Édesség gyártása

▪ 6512 Egyéb monetáris közvetítés

▪ 2852 Fémmegmunkálás

▪ 5132 Húsáru-nagykereskedelem

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 4 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik

▪ G.G. Space Kft.

Név

▪ Abasár és Vidéke Takarékszövetkezet

▪ SÁ-HI Szerszámkészítő és Gépi Forgácsoló Bt.

▪ Kedvenc JM Kft.

▪ Detki Keksz Kft.

6

7

8

9

10

23

Gazdasági kapcsolatok, együttműködések a térségen belül és tágabb kiterjedésben változó képet mutatnak. A szolgáltatások, a könnyűipar, az elektronika területén kifejezetten jó, míg a mezőgazdasághoz, és a turisztikához kapcsolódó vállalkozások között nem megfelelő az együttműködés mértéke, melynek javítása kulcsfontosságú a térség jövője szempontjából.

A gazdaságszerkezet, a mikro- és kisvállalkozások helyzete Gyöngyös város közelsége, illetve az ipari park szabad kapacitásának is köszönhetően a város a közepes és nagyvállalkozások jelentős részét magához vonzza. Ezért a térség többi településeire jellemzően a kis- és közepes vállalkozások települnek, melyek profilja rendszerint igazodik a közelben lévő nagyvállalkozás igényeihez. 1 - 9 főt foglalkoztató vállalkozások száma 1911 db.A mezőgazdasági szolgáltatásból, szőlő és gyümölcsfelvásárlásból, borkereskedésből élő vállalkozások aránya 7 %, helyzetük az EU csatlakozást követően drasztikusan leromlott. Helyzetük romlása szinte a teljes lakosság életminőségére kihat, hiszen a térség lakosainak jelentős része (60-70%) valamilyen módon érintett a mezőgazdaság jövedelmezésében. A mezőgazdasági területen képződő bevételkiesés a fogyasztás mérséklését eredményezi, mely a gazdaság többi szereplőjének okoz jövedelemmérséklődést. Ennek hatására - hosszú távon - a térségi lakosság életminőségének romlása várható. Ezt elkerülendő az eddig csak mezőgazdaságból élő vállalkozások profilváltásához szükséges motiváció generálása.

Gazdasági kapcsolatok, együttműködések a térségen belül és tágabb kiterjedésben változó képet mutatnak. A szolgáltatások, a könnyűipar, az elektronika területén kifejezetten jó, míg a mezőgazdasághoz, és a turisztikához kapcsolódó vállalkozások között nem megfelelő az együttműködés mértéke, melynek javítása kulcsfontosságú a térség jövője szempontjából.

A gazdaságszerkezet, a mikro- és kisvállalkozások helyzete Gyöngyös város közelsége, illetve az ipari park szabad kapacitásának is köszönhetően a város a közepes és nagyvállalkozások jelentős részét magához vonzza. Ezért a térség többi településeire jellemzően a kis- és közepes vállalkozások települnek, melyek profilja rendszerint igazodik a közelben lévő nagyvállalkozás igényeihez. 1 - 9 főt foglalkoztató vállalkozások száma 1911 db.A mezőgazdasági szolgáltatásból, szőlő és gyümölcsfelvásárlásból, borkereskedésből élő vállalkozások aránya 7 %, helyzetük az EU csatlakozást követően drasztikusan leromlott. Helyzetük romlása szinte a teljes lakosság életminőségére kihat, hiszen a térség lakosainak jelentős része (60-70%) valamilyen módon érintett a mezőgazdaság jövedelmezésében. A mezőgazdasági területen képződő bevételkiesés a fogyasztás mérséklését eredményezi, mely a gazdaság többi szereplőjének okoz jövedelemmérséklődést. Ennek hatására - hosszú távon - a térségi lakosság életminőségének romlása várható. Ezt elkerülendő az eddig csak mezőgazdaságból élő vállalkozások profilváltásához szükséges motiváció generálása.


A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/1


Non-profit szervezetek a térségben

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Kultúrával kapcsolatos tevékenység 10

Vallással kapcsolatos tevékenység 2

Sporttal kapcsolatos tevékenység 31

Szabadidővel kapcsolatos tevékenység

36

Oktatással kapcsolatos tevékenység 35

Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység

0

Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység

3

Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység

10

Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység

11

Non-profit szervezet típusaSzámuk a térségben

Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység

6

Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység

12

Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység

3

Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység

0

Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység

18

Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység

0

Nemzetközi kapcsolatok 1

Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység

22

Politikai tevékenység 2

A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

25

A térségben 200-nál is több civil szervezet tevékenykedik. Ebben nincsenek benne azok a civil szerveződések, amelyek Gyöngyösre vannak bejegyezve, de térségi hatásuk, tevékenységük több településen is kifejtik (pl.: Mátraaljai Borút Egyesület).Legtöbb civil szervezet a szabadidő és sport területén, valamint az oktatás területén tevékenykedik. Több településen aktív munkát végeznek a polgári védelemmel, tűzoltással, környezetvédelemmel, településfejlesztéssel, hagyományőrzéssel, valamint kulturális területen ténykedő civil szerveződések. A településeken jelentős a polgárőrség jelenléte.Civil szervezetek egy részénél fellelhető a hagyományok őrzése, ápolása.

A térségben 200-nál is több civil szervezet tevékenykedik. Ebben nincsenek benne azok a civil szerveződések, amelyek Gyöngyösre vannak bejegyezve, de térségi hatásuk, tevékenységük több településen is kifejtik (pl.: Mátraaljai Borút Egyesület).Legtöbb civil szervezet a szabadidő és sport területén, valamint az oktatás területén tevékenykedik. Több településen aktív munkát végeznek a polgári védelemmel, tűzoltással, környezetvédelemmel, településfejlesztéssel, hagyományőrzéssel, valamint kulturális területen ténykedő civil szerveződések. A településeken jelentős a polgárőrség jelenléte.Civil szervezetek egy részénél fellelhető a hagyományok őrzése, ápolása.


A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/1


A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben

A térség összesített lakossága 2002-2006 között 122 fővel csökkent, ami arányosítva 0%-os csökkenést jelent

▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 122 fővel csökkent▪ A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 0%-kal csökkent

Térség összlakossága

Éves változás

2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő)

45,036 45,028 45,004 44,911 44,914

-8 -24 -93 3


A lakosság kor szerinti összetétele a térségben

A térségben az aktív korú lakosság aránya 61%, ami 1 százalékponttal magasabb az országos átlagnál

Lakosság kor szerinti összetétele(fő) Megoszlás

3%

3%

61%

24%

9%

Országos átlag

3%

3%

60%

21%

13%

Aktív korú lakosság

0-2 év

3-5 év

6-14 év

15-59 év

59 év felett


Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele

A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő

7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele(fő)

0 általános

1-5 általános

6-7 általános

8 általános

Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkülKözépiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, általános oklevéllelKözépiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel

Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül

Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel

Megoszlás

2%

13%

6%

1%

4%

Országos átlag

2%

9%

9%

2%

4%

10%

29%

10%

5%

20%

9%

26%

12%

10%

17%

29

A települések népességfogyását és elöregedését a nagyobb városokból történő, az alacsony ingatlan árakkal és jó környezeti állapottal indokolt bevándorlás is csökkentheti.

A demográfiai viszonyok alakulását a kisebb és periférikusabb elhelyezkedésű településeken nagymértékben befolyásolja a terület gazdasági fejletlensége, a helybeli foglalkoztatás korlátozott volta és választékhiánya, amely az egyébként képzett helyi fiatalok elköltözéséhez vezet. A helyben foglalkoztatottak aránya ugyanis a legtöbb kistelepülés esetében 10-20% kö-zötti. A kistérség településein igen változatos a kisebbségek arányának alakulása (0-60%). Több település esetében a cigány kisebbség népességarányának növekedésével a felzárkóztató-, ill. kiegészítő képzésnek növekvő szerepe volna. A jelenlegi helyzet úgy értékelhető, hogy a települések még nem néptelenedtek vagy öregedtek el annyira, hogy kedvező gazdasági és infrastrukturális hatások esetén ne indulnának dinamikus fejlődésnek.A kistérség lakosságának kor szerinti összetétele: 0-2-év 3%, 3-5 év 3%, 6-14 év 9%, 15-59 év 61%: 27470 fő, ők alkotják az aktív korú lakosságot, valamint az 59 év felettiek 24%-ot képviselnek.A lakosság korösszetételére jellemző, hogy a települések többségében a 15 év alatti korosztály az összlakosság 18-32 %-át adja ki. A 60 év feletti lakosság aránya a települések többségében 24 % között változik. Ennél alacsonyabb az időskorú népesség számaránya Gyöngyösorosziban (18,1 %) és Halmajugrán (18,7 %), magasabb viszont Mátraszentimrén (31 %), Vámosgyörkön (30,5 %) és Vécsen (32,5 %), melyek a megyei átlagot is számottevően meghaladják.

A települések népességfogyását és elöregedését a nagyobb városokból történő, az alacsony ingatlan árakkal és jó környezeti állapottal indokolt bevándorlás is csökkentheti.

A demográfiai viszonyok alakulását a kisebb és periférikusabb elhelyezkedésű településeken nagymértékben befolyásolja a terület gazdasági fejletlensége, a helybeli foglalkoztatás korlátozott volta és választékhiánya, amely az egyébként képzett helyi fiatalok elköltözéséhez vezet. A helyben foglalkoztatottak aránya ugyanis a legtöbb kistelepülés esetében 10-20% kö-zötti. A kistérség településein igen változatos a kisebbségek arányának alakulása (0-60%). Több település esetében a cigány kisebbség népességarányának növekedésével a felzárkóztató-, ill. kiegészítő képzésnek növekvő szerepe volna. A jelenlegi helyzet úgy értékelhető, hogy a települések még nem néptelenedtek vagy öregedtek el annyira, hogy kedvező gazdasági és infrastrukturális hatások esetén ne indulnának dinamikus fejlődésnek.A kistérség lakosságának kor szerinti összetétele: 0-2-év 3%, 3-5 év 3%, 6-14 év 9%, 15-59 év 61%: 27470 fő, ők alkotják az aktív korú lakosságot, valamint az 59 év felettiek 24%-ot képviselnek.A lakosság korösszetételére jellemző, hogy a települések többségében a 15 év alatti korosztály az összlakosság 18-32 %-át adja ki. A 60 év feletti lakosság aránya a települések többségében 24 % között változik. Ennél alacsonyabb az időskorú népesség számaránya Gyöngyösorosziban (18,1 %) és Halmajugrán (18,7 %), magasabb viszont Mátraszentimrén (31 %), Vámosgyörkön (30,5 %) és Vécsen (32,5 %), melyek a megyei átlagot is számottevően meghaladják.


A térség demográfiai helyzete 1/1


A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége

Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0%

Infrastrukturális adottság

▪ Szélessávú Internet

▪ Mindhárom mobilhálózat

▪ Helyközi autóbusz-megállóhely

▪ Közművesített, közúton elérhető ipari park

▪ Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen

Azon települések száma, ahol nem érhető el (db)

0

2

0

22

0

Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%)

0%

8%

0%

92%

0%

A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

31Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Közlekedés

Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások

Ipari parkok

Pénzügyi szolgáltatások

Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra

▪Kikötő▪EUROVELO kerékpárút

Mozgatórugó alcsoport

Közmű ellátottság

Oktatás

Kultúra

Telekommuni-káció


▪Szakiskolai és speciális szakiskolai feladat-ellátási hely▪Kollégiumi feladat-ellátási hely


32

A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg

Szociális ellátás

Egészségügyi ellátás

Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr.

Egyéb infrastruktúra


▪Szülészeti ellátás▪Mentőállomás▪Egészségügyi kommunikációs pont

▪Életház


Gazdaságfej-lesztési szervezetek

Természeti adottságok

Natura 2000 területek

Közbiztonsági szolgálat


▪Ipari kamara▪Agrárkamara▪Rotary típusú klub


Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

33

Az egészséges ivóvíz ellátás a települések mindegyikén szinte teljes körűen megoldott. A bekötött lakások aránya - az országos átlagnál valamivel magasabb - kb. 95-97%-os. Ennél megközelítőleg 10%-kal rosszabb a helyzet (tehát alacsonyabb a bekötött lakások aránya) Adácson, Gyöngyösorosziban és Vécsen.A vízminőséggel kapcsolatos problémák Adács, Kisnána, Visonta településeken adódhatnak, ahol nincs víztisztítás. A csapadékvíz elvezetés a térségben sem a külterületeken, sem a belterületeken nem megoldott. A vízelvezető árkok, csatornák sok helyen betemetésre kerültek vagy feliszapolódtak. 1999-ben a kistérség településeit a nagy mennyiségű csapadék miatt kialakuló árvizek jelentős mértékben érintették. A térség településeinek egy részén elindult a csatornázási program. A csatornahálózattal és szennyvíztisztítással nem rendelkező települések fejlesztési tervei között mindenhol szerepel ennek a kérdésnek a megoldása. A térség települései villamos energiával teljes körűen ellátottak mind a belterületen, mind a külterületi lakott helyek tekintetében. A települések zömmel a vezetékes gázhálózatba is bekapcsolódtak, míg a hegyvidéki területek gázenergiával történő ellátását tartályos gáz kiépítésével oldották meg. A települési szilárd hulladékok mennyisége és összetétele az életmód, az életszínvonal, a kapcsolódó fogyasztási szokások, a település városias, ill. falusias jellege, intézmény sűrűsége, mezőgazdasági tevékenysége függvényében a térségen belül is változó. A települések lerakó telepeinek néhány kivételtől eltekintve mindegyiknél szakszerűtlen az üzemeltetési technológia, valamint nem végezték el a lerakók környezetvédelmi felülvizsgálatát és az azt, követő rekultivációt. Megoldatlan a csapadékvíz elvezetés,- a csurgalékvíz összegyűjtés,- a napi földtakarás,- a hulladékkirepülés elkerülésére. Általában rossz a lerakóba vezető bekötő utak minősége, gyakori a bűzhatás. A kistérségben emellett több helyen illegális hulladéklerakók is találhatók. Települési szilárd hulladék lerakó helyek rekultivációjára önkormányzatok közötti együttműködés jött létre.Már 1997-ben a térségben a telefonnal ellátott lakások aránya 72,5% volt.

Az egészséges ivóvíz ellátás a települések mindegyikén szinte teljes körűen megoldott. A bekötött lakások aránya - az országos átlagnál valamivel magasabb - kb. 95-97%-os. Ennél megközelítőleg 10%-kal rosszabb a helyzet (tehát alacsonyabb a bekötött lakások aránya) Adácson, Gyöngyösorosziban és Vécsen.A vízminőséggel kapcsolatos problémák Adács, Kisnána, Visonta településeken adódhatnak, ahol nincs víztisztítás. A csapadékvíz elvezetés a térségben sem a külterületeken, sem a belterületeken nem megoldott. A vízelvezető árkok, csatornák sok helyen betemetésre kerültek vagy feliszapolódtak. 1999-ben a kistérség településeit a nagy mennyiségű csapadék miatt kialakuló árvizek jelentős mértékben érintették. A térség településeinek egy részén elindult a csatornázási program. A csatornahálózattal és szennyvíztisztítással nem rendelkező települések fejlesztési tervei között mindenhol szerepel ennek a kérdésnek a megoldása. A térség települései villamos energiával teljes körűen ellátottak mind a belterületen, mind a külterületi lakott helyek tekintetében. A települések zömmel a vezetékes gázhálózatba is bekapcsolódtak, míg a hegyvidéki területek gázenergiával történő ellátását tartályos gáz kiépítésével oldották meg. A települési szilárd hulladékok mennyisége és összetétele az életmód, az életszínvonal, a kapcsolódó fogyasztási szokások, a település városias, ill. falusias jellege, intézmény sűrűsége, mezőgazdasági tevékenysége függvényében a térségen belül is változó. A települések lerakó telepeinek néhány kivételtől eltekintve mindegyiknél szakszerűtlen az üzemeltetési technológia, valamint nem végezték el a lerakók környezetvédelmi felülvizsgálatát és az azt, követő rekultivációt. Megoldatlan a csapadékvíz elvezetés,- a csurgalékvíz összegyűjtés,- a napi földtakarás,- a hulladékkirepülés elkerülésére. Általában rossz a lerakóba vezető bekötő utak minősége, gyakori a bűzhatás. A kistérségben emellett több helyen illegális hulladéklerakók is találhatók. Települési szilárd hulladék lerakó helyek rekultivációjára önkormányzatok közötti együttműködés jött létre.Már 1997-ben a térségben a telefonnal ellátott lakások aránya 72,5% volt.


A térség infrastrukturális adottságai 1/2

34

Az ellátottság magas arányának alakulásában meghatározó szerepe van Gyöngyösnek, ahol az ellátottság 82,1%-os. A többi településen ez az arány kb. 50 és 70 százalék között változik. A viszonylag jó ellátottság tényleges előnyeit ugyanakkor csökkenti a hírközlő hálózat korszerűtlen műszaki színvonala, viszont javítja a mobil telefonos lefedettség, illetve a szélessávú internet adta innovatív megoldások.A lakásállomány az utóbbi évtizedekben korszerűbbé vált. A települések többségében a '90-es évek közepe óta néhány (tíznél kevesebb) lakás épült évente. Nagyobb volt az építkezési kedv a Gyöngyös melletti települések egy részében is. A lakásállományban jelentős változást a 2003. évi lakásprogram sem hozott. A térségre vonatkoztatva nem eredményeztek tendenciózus javulást.

Az ellátottság magas arányának alakulásában meghatározó szerepe van Gyöngyösnek, ahol az ellátottság 82,1%-os. A többi településen ez az arány kb. 50 és 70 százalék között változik. A viszonylag jó ellátottság tényleges előnyeit ugyanakkor csökkenti a hírközlő hálózat korszerűtlen műszaki színvonala, viszont javítja a mobil telefonos lefedettség, illetve a szélessávú internet adta innovatív megoldások.A lakásállomány az utóbbi évtizedekben korszerűbbé vált. A települések többségében a '90-es évek közepe óta néhány (tíznél kevesebb) lakás épült évente. Nagyobb volt az építkezési kedv a Gyöngyös melletti települések egy részében is. A lakásállományban jelentős változást a 2003. évi lakásprogram sem hozott. A térségre vonatkoztatva nem eredményeztek tendenciózus javulást.


A térség infrastrukturális adottságai 2/2

35

*Szálloda, gyógyszálloda, panzió**Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadásForrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus

A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással

Egy főre jutó szálláshelyek száma(db/fő)

Térségi adat

Országos átlag

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő)

Magas kategóriájú szállás*

Alacsonyabb kate-góriájú szállás**

Térségi adat az országos átlag százalékában

0.01 0.02

0.02 0.04

59% 56%

1.46 0.46

1.81 0.68

80% 67%

36

Legnagyobb foglalkoztató szektor

▪ Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia...

▪ Szállítási, raktározási, postai és távközl...






Települések főbb jellemzői 1/4

Jogállás

*Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra**Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák számaForrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 3,288

▪ Község ▪ 2,897

▪ Község ▪ 1,776

▪ Község ▪ 1,249

▪ Község ▪ 2,168

▪ Község ▪ 2,689

▪ Község ▪ 1,552

A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához

Abasár

Adács

Atkár

Detk

Domoszló

Gyöngyöshalász

Gyöngyösoroszi

Munkanél-küliség (%)

▪ 6.75%

▪ 6.83%

▪ 6.14%

▪ 5.28%

▪ 7.22%

▪ 5.39%

▪ 12.51%

Jövedelmi helyzet* (Ft)

▪ 581,088

▪ 468,230

▪ 552,620

▪ 626,169

▪ 597,623

▪ 550,229

▪ 331,495

Magas** kat. (db/fő)

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

Alacsony** kat. (db/fő)

▪ 0.252

▪ 0.106

▪ 0.104

▪ 0.000

▪ 0.967

▪ 0.000

▪ 0.000

37










Jogállás


Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 2,768

▪ Község ▪ 3,220

▪ Község ▪ 2,483

▪ Község ▪ 1,345

▪ Község ▪ 3,234

▪ Község ▪ 1,100

▪ Község ▪ 836


Gyöngyöspata

Gyöngyössolymos

Gyöngyöstarján

Halmajugra

Karácsond

Kisnána

Ludas


▪ 8.68%

▪ 4.04%

▪ 5.67%

▪ 16.67%

▪ 7.71%

▪ 10.44%

▪ 9.92%


▪ 432,528

▪ 700,669

▪ 587,293

▪ 300,222

▪ 480,408

▪ 582,356

▪ 398,374


▪ 0.428

▪ 0.000

▪ 1.526

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.249

▪ 0.040

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.259

▪ 0.000

38



▪ Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás




▪ Szállítási, raktározási, postai és távközl...


Jogállás


Lakosság (fő)

▪ Község ▪ 1,825


▪ Község ▪ 1,843

▪ Község ▪ 3,378

▪ Község ▪ 0

▪ Község ▪ 1,659

▪ Község ▪ 2,016


Markaz

Mátraszentimre

Nagyfüged

Nagyréde

Pálosvörösmart

Szűcsi

Vámosgyörk


▪ 4.80%

▪ 3.09%

▪ 12.31%

▪ 4.59%

▪ 8.00%

▪ 5.14%

▪ 3.90%


▪ 708,400

▪ 487,406

▪ 387,380

▪ 584,714

▪ 559,218

▪ 558,800


▪ 0.158

▪ 110.126

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 1.129

▪ 25.344

▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.005

▪ 0.000

39






Jogállás


Lakosság (fő)


▪ Község ▪ 1,111

▪ Község ▪ 1,205


Vécs

Visonta

Visznek


▪ 9.66%

▪ 5.25%

▪ 4.92%


▪ 413,888

▪ 659,893

▪ 412,131


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000


▪ 0.000

▪ 0.000

▪ 0.000

40

Települések egy mondatos jellemzése 1/12

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához


Település Legfontosabb probléma a településen

▪ Abasár ▪ „Utak minősége, járdák hiánya, művelődési ház hiánya, csapadékvízelvezetés.”

▪ Adács ▪ „Belterületi utak, járdák rossz állapota, csapadékvíz elvezető rendszer nem működik. Állati tetem gyűjtés nem működik.”

Legfontosabb lehetőség a településen

▪ „Ipari park, betelepítési lehetőségek, munkahely teremtés, területek kiértékesítése (házhelyek kialakítása), mezőgazdaság (szőlő, oltvány).”

▪ „Belterületi utak felújítása, buszmegállók felújítása, faluközpont átalakítása.”

41





▪ Atkár ▪ „A tőkeerős befektetők hiánya ill. kis száma miatt a községben kevés a munkalehetőség, ezeknek számát növelni kell.”

▪ Detk ▪ „Detk községben még nincs szennyvízcsatorna hálózat.”


▪ „Az autópálya közelsége és a Károly Róbert Főiskola Tass-pusztán lévő intézetei, mint tudásbázis.”

▪ „Életminőség javítása a szennyvízcsatorna építésével.”

42





▪ Domoszló ▪ „Szennyvízhálózat kiépítetlensége. Nincs faluház, vagy tájház. Visszafejlődő szövetkezetek, műveletlen területek növekszenek. Mezőgazdasági tevékenység jövedelmezőségének nehézségei. Turisztikai szolgáltatásaok egysíkúak.”

▪ Gyöngyöshalász

▪ „Az utak állapota felújításra szorul. A vízelvezető árkok kiépítettsége nem megoldott teljes mértékben a településen. A Művelődési Ház felújítása, és az Önkormányzat épületfelújítása. Parkok, játszóterek és szabadidőközpont kialakítása.”


▪ „Rendelkezésre álló terület családi házak-vállalkozások számára. Szélessávú internetes hálózat kiépítése új lehetőségeket teremt. Turisztikai lehetőségek rendelkezésre állnak.”

▪ „A település megközelíthetőségének javítása utak építésével, valamint változatos, tájképi értékekben gazdag terület kialakítása.”

43





▪ Gyöngyösoroszi

▪ „Önkormányzati ingatlanjaink leamortizálódott állapota, magas munkanélküliségi arány, a településen a munkalehetőség minimális, a lakosság elöregedett, magas az összlakossághoz viszonyítottan a kisebbség aránya, nincs a településen sportolási lehetőségre alkalmas épület.”

▪ Gyöngyöspata

▪ „Kevés munkalehetőség, patakok rendezetlensége, belterületi utak felújítása, mezőgazdaság fejlesztése.”


▪ „Falusi turizmus, agroturizmus fellendítése, képzések szervezése, melyek elősegíthetik a foglalkoztatás bővítését, a munkahelyteremtést.”

▪ „Turisztika, vendéglátás, ipari terület kialakítása, mezőgazdasági termékek feldolgozása, ásványvíz, gyógyvíz palackozása.”

44





▪ Gyöngyössolymos

▪ „Turisztikai szálláslehetőségek kialakítása, Művelődési ház felújítása, falumúzeum létesítése, faluközpont kialakítása.”


▪ „Idősek otthonának kialakítása, faluház létrehozása, építési telkek közművesítése, ipari terület létrehozása, játszótér megépítése, szabadidőközpont kialakítása”


▪ „Változatos tájképi értékekben gazdag területek kialakítása, kiváló sportolási lehetőségek megvalósítása, turisztikai attrakciók növelése.”

▪ „Változatos, tájképi értékekben gazdag területek kialakítása, turistaút-hálózat kiépítése, falusi szálláshelyek kialakítása.”

45





▪ Halmajugra ▪ „A nagyszámú roma kisebbséghez tartozó lakosság szociális helyzetéből fakadó társadalmi problémák megléte. Az alacsony iskolai végzettségű, kisjövedelmű vagy munkanélküli rétegek életmódjából fakadó környezeti társadalmi veszélyek (bűnözés, környezetszennyezés, stb.). A lakosság nagy része elöregedett, az ő ellátásuk is egyre nagyobb terhet ró az önkormányzatra.”

▪ Karácsond ▪ „A községi szennyvízhálózat kiépítése megoldatlan. Csak ezután kezdődhet meg az utak korszerűsítése és a vízelvezető rendszer felújítása.”


▪ „Jó megközelíthetőség, jelentős az ipari tevékenységgel foglalkozó vállalkozások száma. Az infrastruktúra megfelelően kiépített. Lehetőségek adottak komplex képzési programok szervezésére, amelyek hiányszakmákból nyújtanak piacképes képzést a hátrányos helyzetű lakosságnak.”

▪ „Életminőség javítása a településen a szennyvízhálózat kiépítésével, változatos, tájképi értékekben gazdag területek kialakítása.”

46





▪ Kisnána ▪ „Szennyvízcsatora és tisztítómű hiánya, Kisnánai Vár leromlott állapota, útfelújítások hiánya.”

▪ Ludas ▪ „Olyan közösségi ház kialakítása, mely teret biztosítana a helyi kisközösségeknek, alkalmas lehetne közművelődési rendezvények lebonyolítására.”


▪ „Turizmus fejlesztése, mezőgazdasági termékek feldolgozása.”

▪ „A régi általános iskola épületének e funkciók ellátására történő felújítása átalakítása. A településen halad át a Budapest- Miskolc vasúti fővonal, emellett fontos vasúti csomópont is. Az M3 autópálya és a 3 sz főút közelsége vállalkozások letelepedésére jó lehetőséget biztosíthat.”

47





▪ Markaz ▪ „A település jövőjét tekintve meghatározó tényező a jelenlegi népesség csökkenés. Községünk vonzó a letelepedni vágyók számára, ezáltal demográfiai növekedés érhető el. Törekednünk kell a lakosság helyben tartására (intézmények fenntartása, szolgáltatások minőségi javítása), valamint a letelepedni vágyók igényeinek kiszolgálására (építési telkek kialakítása, munkahelyek teremtése).”

▪ Mátraszentimre

▪ „Idegenforgalmi attrakciók hiánya, közműinfrastruktúra egyoldalúsága (földgáz hiánya).”


▪ „Községünk egyik kitörési pontját a turisztikai adottságok kiaknázása jelentheti, hiszen változatos és minőségi kínálatot tudunk biztosítani a háttér infrastruktúra megteremtésével. Településünk elhelyezkedéséből, természeti környezetéből fakadóan kedvező helyzetben van az idegenforgalom szempontjából, ezért fontosnak tartjuk a sokrétű turisztikai jellegű beruházások megvalósítását.”

▪ „Turizmus, idegenforgalom, kiváló sportolási lehetőségek megvalósítása, turisztikai attrakciók növelése.”

48





▪ Nagyfüged ▪ „Munkanélküliek magas aránya, cigány lakosság magas aránya, település elöregedése, helyi foglalkoztatás hiánya.”

▪ Nagyréde ▪ „A község "hagyományos" gazdaságának leépülése, válsága (szőlő és bogyós gyümölcs termelés).”


▪ „Munkahelyteremtés, mezőgazdaság helyi lehetőségeinek kihasználása, autópálya közelsége.”

▪ „A község logosztikai, közlekedési fekvésének kihasználása (ipari fejlesztések, turizmus, stb.) magas szintű munkakultúra.”

49





▪ Pálosvörösmart

▪ „csapadékvíz elvezetése, továbbá házi szennyvizek bekötése.”

▪ Szűcsi ▪ „Szennyvízcsatorna hiánya. Belterületi utak, járdák rossz állapota, csapadékvíz elvezető rendzser és övárok rendszer hiányosságai. Állati tetem gyűjtés nem működik. Meglévő kommunális szilárd hulladék telep rekultiválásra szorul.”


▪ „Művelődési Ház felújítása.”

▪ „Helyi természeti adottságok kihasználása. Ipari park kialakítás. Új építési telkek kialakítása.”

50





▪ Vámosgyörk ▪ „Belterületi utak, járdák rossz állapota, csapadékvíz elvezető rendszer nem működik. Állati tetem gyűjtés nem működik.”

▪ Vécs ▪ „Utak, járdák rossz állapota, útmenti vízfolyások elhanyagoltsága.”


▪ „Belterületi utak felújítása, buszmegállók építése, faluközpont átalakítása.”

▪ „Változatos, tájképi értékekben gazdag területek kialakítása, szálláshelyek (falusi) kialakítása, a térség jó megközelíthetőségének kialakítása.”

51





▪ Visonta ▪ „Építési telkek hiánya.”

▪ Visznek ▪ „Út-és járdafelújítások, szennyvízberuházás, intézményfenntartó társulás, "gödrök".”


▪ „Ipari területek fejlesztése, turisztikai attrakciók fejlesztése.”

▪ „Életminőséget javító szennyvízberuházás megvalósítása, változatos, tájképi értékekben gazdag területek kialakítása.”

52

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



53

Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/2

A térségben 10 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 34 db fejlesztési intézkedés tartozik

Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

▪ „Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése”

▪ „Helyi turizmus ágazat fejlesztése”

▪ „Helyi életminőség fejlesztése”

▪ „Helyi vállalkozások fejlesztése”

▪ „Helyi mezőgazdasági termékek előállításának, feldolgozásának fejlesztése”

Fő fejlesztési prioritás

▪ „Gazdasági környezet fejlesztése”

▪ „Humán erőforrás fejlesztése”

▪ „Helyi bio- és megújuló-energia ágazat fejlesztése”

53

3 db

7 db

4 db

2 db

4 db

1,312,607

1,170,065

991,810

805,331

159,911

Összes allokált forrás (EUR)

Intézkedé-sek száma

5 db

3 db

2 db

131,973

89,454

88,626

54

Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 2/2

A térségben 10 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 34 db fejlesztési intézkedés tartozik


▪ „Társadalmi tőke erősítése”

▪ „Helyi erdőgazdálkodás és faipari ágazat fejlesztése”

Fő fejlesztési prioritás

54

2 db

2 db

26,973

23,120

Összes allokált forrás (EUR)

Intézkedé-sek száma

55

▪ Épített örökségek védelme, fejlesztése


Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/10

A legtöbb forrás – 979,683 EUR – a(z) Épített örökségek védelme, fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva

Fejlesztési intézkedés

▪ Kulturális értékek megőrzése

▪ Természeti örökségek megőrzése

Fő fejlesztési prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése


979,683

201,913

131,011

56

▪ Kulturális turizmus fejlesztése





▪ Rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő turizmus fejlesztése

▪ Falusi turizmus fejlesztése

▪ Szakmai turizmus fejlesztése

▪ Természeti látványosságra épülő turizmus fejlesztése

▪ Bor és gasztronómiai turizmus fejlesztése

▪ Épített örökségre épülő turizmus fejlesztése

Fő fejlesztési prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése


59,726

457,190

414,246

38,532

23,120

161,838

15,413

57

▪ Szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése





▪ Alapszolgáltatások fejlesztése

▪ Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése

▪ Helyi média fejlesztése

Fő fejlesztési prioritás: Helyi életminőség fejlesztése


77,065

464,319

305,928

144,498

58

▪ Helyi szolgáltatások fejlesztése





▪ Helyi termékek előállításának fejlesztése

Fő fejlesztési prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztése


489,365

315,966

59

▪ Szőlő- és gyümölcságazat fejlesztése





▪ Állattenyésztési ágazat fejlesztése

▪ Szántóföldi növénytermesztés fejlesztése

▪ Mezőgazdasági szolgáltatások fejlesztése

Fő fejlesztési prioritás: Helyi mezőgazdasági termékek előállításának, feldolgozásának fejlesztése


28,900

19,267

111,744

0

60

▪ Tanácsadói szolgáltatások igénybevételének támogatása





▪ Információhoz, tudáshoz való hozzájutás támogatása

▪ Helyi vállalkozások képzésének támogatása

▪ Forrásokhoz való hozzáférés támogatása

▪ Megvalósíthatósági tanulmányok támogatása

Fő fejlesztési prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése


73,211

35,643

23,119

0

0

61

▪ Hátrányos helyzetű és roma lakosság oktatásának elősegítése





▪ Szakmai tudás fejlesztése

▪ Általános tudás fejlesztése

Fő fejlesztési prioritás: Humán erőforrás fejlesztése


66,335

23,119

0

62

▪ Megújuló energiaforrásokra épülő fejlesztések





▪ Biomassza hasznosítás fejlesztése

Fő fejlesztési prioritás: Helyi bio- és megújuló-energia ágazat fejlesztése


50,093

38,533

63

▪ Fenntartható együttműködési formák támogatása





▪ Környezettudatosság erősítése

Fő fejlesztési prioritás: Társadalmi tőke erősítése


26,973

0

64

▪ Fafeldolgozás fejlesztése





▪ Erdők értékének növelése és fenntartható erdőgazdálkodás

Fő fejlesztési prioritás: Helyi erdőgazdálkodás és faipari ágazat fejlesztése


23,120

0

65

Tartalom


▪ Helyzetelemzés



– 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat

– 10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat

– Komplex stratégia megoldási javaslatai

66Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése

A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz



Építőipar


Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta és távközlés





Szektor

Szektoronkénti megoszlás

Vállalkozások száma

Foglalkozta-tottság

10 legna-gyobb vállalk. Javaslatok

10 legfonto-sabb javaslat

9%

12%

23%

6%

6%

17%

7%

0%

16%

5%

9%

47%

12%

4%

11%

4%

3%

0%

8%

2%

0%

44%

11%

0%

22%

0%

0%

0%

11%

11%

18%

0%

10%

15%

0%

0%

31%

26%

0%

0%

0%

0%

10%

10%

0%

0%

50%

30%

0%

0%

67

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik


1

Szektor

▪ „Egyéb tevékenység”▪ „Helyben termelt, vagy gyűjtött növényi nyersanyagok feldolgozottsági fokának emelését célzó fejlesztések, helyben termelt vagy gyűjtött mezőgazdasági termékek piacképességét javító bemutatók, versenyek.

▪ Új, minőségjavító technológiák, beszerzésének támogatása a települések vállalkozói között.

▪ Jó minőségű helyi termékek értékesítését növelő tevékenységek támogatása a vállalkozók között.”

Megoldási javaslatMegoldási javaslat várható eredménye

▪ „15 db mikrovállalkozás fejlesztése, ezek közül 5 új, minőségjavító technológia kialakítása.”

2

68




Szektor

▪ „Egyéb szolgáltatás”▪ „Új, minőségjavító technológiák, beszerzésének támogatása a települések vállalkozói között.

▪ Új, helyi szolgáltatások értékesítését növelő támogatás.”


▪ „10 db mikrovállalkozás épületfelújítása és berendezéseinek korszerűsítése,eszközeinek beszerzése várható a projekt elindítást követő második év végére.”

69



Szektor

▪ „Egyéb szolgáltatás”


3▪ „Szálláshelyek szolgáltatásainak bővítése.”


▪ „15 db falusi szálláshely szolgáltatásainak bővítése, kialakítása, amelyek megvalósítása a projekt elindítást követő első év végére várható.”

▪ „Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás”

4▪ „Szálláshelyek kialakítása, bővítése,

szolgáltatások bővítése.”▪ „6 db falusi szálláshelykialakítás,

bővítés,valósul meg a projekt elindítást követő második év végére.”

70



Szektor



71



Szektor



5▪ „Turisták számára a lovászat bemutatását és

a lovaglást szolgáló területek kialakításának támogatása. Vendéglő és szálláshelyek létrehozásának támogatása. Helyi üzletek, vendéglők, panziók bevonásával rekreációs infrastruktúra kifejlesztésének támogatása. Horgász és pihenő tavak infrastruktúra létrehozásának támogatása. Turistautak tanösvények kialakításának támogatása.”


▪ „5 db vízi, 2 db vadász, 3 db lovas turisztikai szolgáltatás fejlesztése amely megvalósítása a projekt elindítást követő második év végére várható.

▪ .”

▪ „Kereskedelem, javítás”6▪ „Új, helyikereskedelmi szolgáltatások

létrejöttének támogatása.”▪ „3 db helyi kereskedelmi

szolgáltatási tevékenység kialakítása beindítása,a projekt elindítását követő második év végére.”

72




Megoldási javaslat várható eredményeMegoldási javaslat Szektor

73





7▪ „Új, minőségjavító technológiák,

beszerzésének támogatása a települések vállalkozói között.

▪ Új, helyi szolgáltatások megjelenését, bevezetéssét növelő támogatás.”


▪ „2 db helyi szolgáltatási tevékenység kialakítása beindítása, 2 db már működő helyi szolgáltatás fejlesztése, a projekt elindítását követő második év végére.”

Szektor

▪ „Egyéb tevékenység”8▪ „Turisták számára a lovászat bemutatását és

a lovaglást szolgáló területek kialakításának támogatása. Vendéglő és szálláshelyek létrehozásának támogatása. Helyi üzletek, vendéglők, panziók bevonásával rekreációs infrastruktúra kifejlesztésének támogatása. Horgász és pihenő tavak infrastruktúra létrehozásának támogatása.”

▪ „4 db vízi, 1 db lovas infrastruktúra kialakítása amely megvalósítása aprojekt elindítást követő második év végére várható.”

74



Szektor



75



Szektor

▪ „Egyéb tevékenység”


9▪ „Napelemek szereléséhez, gyártásához

kapcsolódógépek, berendezések, felszerelésének támogatása a térség településeinek kedvezményezettjei körében.”


▪ „1 db megújuló energiával foglalkozó vállalkozás fejlesztése( 10 millió alatti fejlesztés) Domoszlón,amely megvalósítása a projekt elindítást követő második év végére várható.”

▪ „Egyéb szolgáltatás”10▪ „Szőlő és bor kultúrköréhez tartozó

rendezvények támogatása (pl. szüret és szüreti mulatság, borfesztiválok), internetes honlapok létrehozása, hagyományos papír alapú tájékoztató kiadványok megjelentetése, kiállításokon történő megjelenés támogatása.”

▪ „2 db rendezvény (borfesztivál, szüreti nap), 2 db internetes megjelenés, 2 db kiálításon való megjelenés, amely megvalósítása projekt elindítást követő első év végére várható.”

76



Szektor



77

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






78

A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10

A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik


1▪ „Épületek külső, belső felújítása és

korszerűsítése, valamint bemutathatóvá tétele, szükség szerint új funkcióval való ellátása, továbbá hozzá kapcsolódó zöldterületek létrehozása, felújítása, megközelítését szolgáló utak, járdák kialakítása, felújítása. Épített és tárgyi örökségeket bemutató tematikus utak, tanösvények kialakításával új turisztikai szolgáltatások létrehozása.”

Megoldási javaslat

▪ „24 településen 24 épület felújításra kerül (templomok, kúriák, egyéb kastély-szerű épületek)a projekt elindítás követő második év végére”

Megoldási javaslat várható eredménye

▪ „Egyéb infrastruktúra”

Fejlesztési téma

79




2▪ „Helyi igények felmérésén alapuló integrált,

térségi szolgáltató központ kialakításának támogatása, valamint faluházak létrehozása.

▪ Egészségügyi ellátó helyek fejlesztésének támogatása, a lakosság közeli ellátásmódok figyelembevételével, a települések ellátó helyeinek körében”

Megoldási javaslat

▪ „5 db szolgáltatóház, 2 db piac, 8 db közpark és pihenőhely megújulása történik a projekt elindítás követő második év végére.”



Fejlesztési téma

80




3▪ „Szabadtéri közösségi terek, közösségi házak,

játszóterek, rendezvényterek, közparkok, klubövezetek sportpályák, tornatermek, könyvtárak kialakítása, külső-belső felújítása, korszerűsítése, közművesítése, eszközbeszerzés, új funkcióval való ellátása, felszerelések, berendezés, zöldfelület-növénytelepítés, utcabútorok, népi viseletek beszerzése, felújítása.”

Megoldási javaslat

▪ „Létrejön 5 db játszótér, 2 db szabadidőpark, 1 db rendezvénytér, projekt elindítás követő második év végére.”


▪ „Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra”

Fejlesztési téma

81




4▪ „„Kézműves házak” kialakításával a tájhoz

kötődő, helyi népművészeti, néprajzi értékek bemutathatóvá tétele. Hagyományőrző rendezvények, helytörténeti kiadványok, kiállítások, néprajzi gyűjtemények segítségével a kulturális örökség megőrzése az utókor számára.

▪ Tematikus gyermektáborok, alkotótáborok révén a kézműves mesterségek felelevenítése.”

Megoldási javaslat

▪ „Megújul 5 db helyi értékeket bemutató faluház (kézművesház)a projekt elindítás követő második év végére.”


▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

82




5▪ „Helyi igények felmérésén alapuló integrált,

szolgáltató központ kialakításának támogatása, valamint faluházak létrehozása,a lakosság közeli ellátásmódok figyelembevételével,pihenőparkok kialakítása.”

Megoldási javaslat

▪ „2 db védelem alatt nem álló épóületkülső felújítása, 3db pihenőpark kialakítása ,a projekt elindítását követő második

▪ év végére.”

Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma


83




6▪ „Szabadtéri rendezvényterek kialakítása,

korszerűsítése, közművesítése. IKSZT épületén kívüli, attól elkülönült helyrajzi számmal rendelkező területeken megvalósuló szabadtéri rendezvény tér ( színpad) kialakírása. Rendezvények lebonyolításához kapcsolódó eszközök, felszerelések, berendezések beszrzése, népi viseletek beszerzése, felújítása.

▪ Komplex Leader projekt: a rendezvénytér hasznostását elősegítheti a ÉM-41-SZF-2-01 sorszámú HPM, valaminta aÉM-41- GF-1-11 HPM amely a rendezvényekhez kapcsolódó vonzerő leltárt tartalmazza.”

Megoldási javaslat

▪ „15 db kulturális szolgáltatás biztosító szabadtéri rendezvény tér kialakítása( szípad),5 db hagyományőrző viselet-beszerzés, 5 db népi hangszer beszerzése civil szervezetek részére rendezvényekhez a projekt elindítás követő első év végére.”


▪ „Kultúra”

Fejlesztési téma

84




7▪ „A térségi sajátosságokra alapozó oktatások,

képzések, hátrányos helyzetben lévők számára egzisztenciateremtő lehetőséget jelentenek. 1 db komplex oktatási program megvalósítása a négy hátrányos település roma lakossainak számára, amely segítségével javul a roma lakosság munkához való aktivitása, nő a speciális helyi termékek előállításához kapcsilódó ismeret. Kiemelt oktatási területek: életvezetési ismeretek, egészségügyi ismeretek, főzési ismeretek, kosárfonás, cigányzene.”

Megoldási javaslat

▪ „1 db komplex oktatási programmegvalósítása a négy hátrányos település roma lakosi számára, amely segítségével javul a roma lakosság munkához való aktivitás. Nő a speciális helyi termék előállításához kapcsolódó ismeret. Kiemelt oktatási területek: életvezetési ismeretek, egészségügyi ismeretek,főzési ismeretek, kosárfonás, cigányzene.Az oktatási program megvalósítása a projekt elindítását követő második év végére várható.”


▪ „Oktatás”

Fejlesztési téma

85




8▪ „Természeti és történelmi tájkép, és az azt

alkotó táji elemek állapotának javítását, illetve kialakítását célzó fejlesztések megvalósítása. Természeti örökségek (pl. fasorok, kőfolyások, források) bemutatására. Természeti objektumok egyedi védelme, bemutató létesítmények kialakítása.”

Megoldási javaslat

▪ „6 db természeti örökség megőrzése, fejlesztése, 2 db természeti érték védelem alá helyezése valósulmeg a projekt elindítás követő második év végére.”


▪ „Természeti adottságok”

Fejlesztési téma

86




9▪ „”

Megoldási javaslat

▪ „”


▪ „”

Fejlesztési téma

87




▪ „”

Megoldási javaslat

▪ „”


▪ „”

Fejlesztési téma

10

88

Tartalom


▪ Helyzetelemzés






89Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Megoldási javaslatok 1/62 Kód: ÉM-41-SzF-A-26 Sorszám: 3050

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik

Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztéseIntézkedés: Épített örökségek védelme, fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ A térségben számos településen található műemlék vagy műemlék jellegű épület (pl. Gyöngyöspata,Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján, Domoszló,Kisnána, Visznek temploma, kisnánai vár, gyöngyössolymosi vízimalom), illetve helyi védelem alatt álló építmény. Minden településen fellelhető egy-egy lakóház, szoborkereszt, ivóvízkút, borospince, esetleg kastély (pl. Detk), melyeken felfedezhetők a térségre jellemző építészeti stílusjegyek.

Probléma/ lehetőség

▪ A térségre jellemző épített örökségségünket képező értékek, épületek infrastruktúrája a mai kor igényeit nem elégíti ki, elhanyagolt, leromlott állapotban vannak. Az értékek régészeti feltárása (pl. markazi vár, pusztatemplom) vagy egyáltalán nem, vagy csak részben történt meg. A látványosságok általában önállóan jelennek meg, nem kapcsolódnak össze közös tematika által, így nincs nagy vonzerejük idegenforgalmi szemp

Megoldási javaslat

▪ Épületek külső, belső felújítása és korszerűsítése, valamint bemutathatóvá tétele, szükség szerint új funkcióval való ellátása, továbbá hozzá kapcsolódó zöldterületek létrehozása, felújítása, megközelítését szolgáló utak, járdák kialakítása, felújítása. Épített és tárgyi örökségeket bemutató tematikus utak, tanösvények kialakításával új turisztikai szolgáltatások létrehozása.

▪ 24 településen 24 épület felújításra kerül (templomok, kúriák, egyéb kastély-szerű épületek)a projekt elindítás követő második év végére



Támogatási intenzitások

▪ Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 115600 EUR

▪ Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 886133 EUR

1040240 EUR▪ Megoldási javaslat összes becsült költsége

▪ Önkormányzatok

▪ Vállalkozások

▪ Egyházak

▪ Non-profit szervezetek

▪ Természetes személyek

100%

0%

100%

100%

70%

▪ Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 3854 EUR

▪ Megvalósítás során várható kérelmek száma 24 db

▪ Abasár, Adács, Atkár, Detk, Domoszló, Gyöngyöshalász, Gyöngyösoroszi, Gyöngyöspata, Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján, Halmajugra, Karácsond, Kisnána, Ludas, Markaz, Mátraszentimre, Nagyfüged, Nagyréde, Pálosvörösmart, Szűcsi, Vámosgyörk, Vécs, Visonta, Visznek

▪ ÚMVP, de nem LEADER

Megoldási javaslat által érintett települé-sek listája

▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzéseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek

▪ Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslatHátrányos helyzet



Megoldási javaslatok 2/62 Kód: ÉM-41-SzF-1-10 Sorszám: 3487


Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztéseIntézkedés: Épített örökségek védelme, fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ A térségben számos településen található műemlék vagy műemlék jellegű épület. Minden településen fellelhető templom, egy-egy lakóház, szoborkereszt, ivóvízkút, borospince, esetleg kastély, helyi jelentőségű építmény, melyeken felfedezhetők a térségre jellemző építészeti stílusjegyek.


▪ A térségre jellemző épített örökségségünket képező értékek. Az épületek, templomok belső infrastruktúrája sok esetben a mai kor igényeit nem elégíti ki.

Megoldási javaslat

▪ Települések falumegújítás és fejlesztés, vagy vidéki örökség keretében, illetve saját erőből külsőleg megújított épületekben külső megújítást kiegészítő belső felújítása.

▪ 5 db településen falumegújítás és fejlesztés, vagy vidéki örökség keretében, illetve saját erőből külsőleg megújított épületekben, építményekben külső megújítást kiegészítő belső felújítása.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

0%

100%

100%

0%




▪ LEADER - Közhasznú fejlesztés


▪ ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósításaTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztéseIntézkedés: Kulturális értékek megőrzéseSzektor/fejlesztési téma: Kultúra

▪ A térségben sokszínű a néprajzi örökség, melyek között megemlíthetők a helyi gasztronómiai hagyományok, ünnepekhez kapcsolódó szokások, hagyományos kézműves foglalkozások (szövés, fafaragás) és termékek, palóc népi hagyományok, népi játékok (pl. csuhébabák), népdalok, néptáncok, mezőgazdasághoz kapcsolódó népi eszközök.


▪ Jelentős a fel nem mért, dokumentálatlan néprajzi hagyaték a térségben. Számos hagyományőrző civil szervezet, kulturális egyesület, illetve Nyugdíjas Klub működik a településeken.

Megoldási javaslat

▪ „Kézműves házak” kialakításával a tájhoz kötődő, helyi népművészeti, néprajzi értékek bemutathatóvá tétele. Hagyományőrző rendezvények, helytörténeti kiadványok, kiállítások, néprajzi gyűjtemények segítségével a kulturális örökség megőrzése az utókor számára.

▪ Tematikus gyermektáborok, alkotótáborok révén a kézműves mesterségek felelevenítése.

▪ Megújul 5 db helyi értékeket bemutató faluház (kézművesház)a projekt elindítás követő második év végére.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

0%

100%

100%

70%






▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzéseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztéseIntézkedés: Kulturális értékek megőrzéseSzektor/fejlesztési téma: Kultúra

▪ A térségben sokszínű a néprajzi örökség, melyek között megemlíthetők a helyi gasztronómiai hagyományok, ünnepekhez kapcsolódó szokások, hagyományos kézműves foglalkozások (szövés, fafaragás) és termékek, palóc népi hagyományok, népi játékok (pl. csuhébabák), népdalok, néptáncok, mezőgazdasághoz kapcsolódó népi eszközök.


▪ Számos hagyományőrző civil szervezet, kulturális egyesület, illetve Nyugdíjas Klub működik a településeken. Az idős korú lakosság emlékeiben még élnek a hagyományok, melyek így dokumentálásra kerülhetnek. Nem jellemző a közös hagyományokra épülő, együttműködésben megvalósuló programkínálat, többnyire csak helyi rendezvények (kiállítások, tárlatok) valósulnak meg.

Megoldási javaslat

▪ Hagyományőrző rendezvények, helytörténeti kiadványok, kiállítások, néprajzi gyűjtemények, népviselet, népdal, néptánc segítségével a kulturális örökség megőrzése az utókor számára.

▪ Komplex Leader projekt: a rendezvények megvalósítását elősegítheti a ÉM-41-SZF-4-01 sorszámú HPM, valaminta a GF-1-11 HPM amely a rendezvényekhez kapcsolódó vonzerő leltárt tartalmazza

▪ 20 db kulturális örökséget megőrző rendezvény (néptánc, népdal, népviselet, ) 5 db helytörténeti rendezvény (gyűjtemény, kiállítás) megvalósítása a projekt elindítás követő első év végére.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

0%

100%

100%

0%




▪ LEADER - Komplex projekt



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztéseIntézkedés: Természeti örökségek megőrzéseSzektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok

▪ A térség természetföldrajzi adottságainál fogva élőhely-típusokban gazdag, változatos terület, a tájkarakterek sokszínűsége jellemzi. A települések az észak-alföldi (Adács, Vámosgyörk, Visznek, Nagyfüged) és mátrai településekre oszthatók, a kiterjedt erdőterületek mellett számottevő a mezőgazdasági szántó, szőlő (gyümölcsös) és gyepterület. A Mátrai Tájvédelmi Körzethez tartozik:Abasár, Páloavörösmart, Kisnána, Domoszló, Markaz, Gyöngyössolymos és Mátraszentimre Visonta települések részei.


▪ Az élőlények, a biológiai sokféleség, a természetes életközösségek, élőhelyek, a természeti táj megőrzése, helyreállítása társadalmi tevékenységek által valósítható meg.

Megoldási javaslat

▪ Természeti és történelmi tájkép, és az azt alkotó táji elemek állapotának javítását, illetve kialakítását célzó fejlesztések megvalósítása. Természeti örökségek (pl. fasorok, kőfolyások, források) bemutatására. Természeti objektumok egyedi védelme, bemutató létesítmények kialakítása.

▪ 6 db természeti örökség megőrzése, fejlesztése, 2 db természeti érték védelem alá helyezése valósulmeg a projekt elindítás követő második év végére.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

0%

0%

0%

70%






▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztésTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A térség természetföldrajzi adottságainál fogva élőhely-típusokban gazdag, változatos terület, a tájkarakterek sokszínűsége jellemzi. Növény és állatvilága rendkívül gazdag, védett fajok pl. a piros mécsvirág, sugárkankalin, szibériai nőszirom, a császármadár, a nyuszt, a vadmacska.


▪ Az élőlények, a biológiai sokféleség, a természetes életközösségek, élőhelyek, a természeti táj megőrzése, helyreállítása társadalmi tevékenységek által valósítható meg. A helyi társadalom körében csak csírájában van jelen a természetvédelmi szemlélet, kevés ismerettel, információval rendelkeznek ezen a területen, nincsenek tisztában a jogszabályi környezettel.

Megoldási javaslat

▪ A települések bel- és külterületein található természeti örökséget alkotó területek környezetvédelem feltételeinek megteremtése,környezetvédelmi napok tartása, környezettudatos nevelési programok megvalósítása.

▪ Dél-Mátra 24 településeinek bel- és külterületein található természeti örökséget alkotó területek környezetvédelem feltételeinek megteremtése,környezetvédelmi napok tartása, környezettudatos nevelési programok megvalósítása.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

%

%

100%

%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A térség természetföldrajzi adottságainál fogva élőhely-típusokban gazdag, változatos terület, a tájkarakterek sokszínűsége jellemzi. Növény és állatvilága rendkívül gazdag, védett fajok pl. a piros mécsvirág, sugárkankalin, szibériai nőszirom, a császármadár, a nyuszt, a vadmacska.


▪ Az élőlények, a biológiai sokféleség, a természetes életközösségek, élőhelyek, a természeti táj megőrzése, helyreállítása társadalmi tevékenységek által valósítható meg. A helyi társadalom körében csak csírájában van jelen a természetvédelmi szemlélet, kevés ismerettel, információval rendelkeznek ezen a területen, nincsenek tisztában a jogszabályi környezettel, nem ismerik a helyi védett növény és állatfajokat.

Megoldási javaslat

▪ A települések bel- és külterületein található természeti örökséget alkotó területek védettség alá helyezés feltételeinek megtermtése. Tájkataszter elkészítése. Ökológiai leltár elkészítése. A intézkedés során nem támogathatók a NATURA 2000 hatálya alá tartozó területek.

▪ 3 db természeti érték megőrzése, védettség alá helyezés feltételeinek megteremtése. 3 db tájkataszter elkészítése, 3 db ökológiai leltár elkészítése a projekt elindítását követő második év végére.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

60%

0%

100%

0%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek




Megoldási javaslatok 8/62 Kód: ÉM-41-GF-A-14 Sorszám: 3355


Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztéseIntézkedés: Rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő turizmus fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ Néhány település kivételével pl( Vécs, Visznek, Atkát)minden településen találhatók mesterséges tavak, tározók turisztikai hasznosítása ma már nélkülözhetetlen. A horgászat, a vízi sportok (pl. vitorlázás, szörfözés) kedvelői számára páratlan kikapcsolódási lehetőségeket teremthetnek. Gazdag vadállomány él a Mátra erdeiben, valamint a Mátra alján tereplovaglásra alkalmas területek vannak.


▪ A térségben a lovas turizmusban rejlő lehetőségek még kiaknázatlanok, nem jellemző a lovagoltatás, a bemutató jellegű lovas programok, nincsenek lovardák. Szükséges a túralovaglás, tereplovaglás népszerűsítése, megszervezése. Vadászatban rejlő turisztikai lehetőségek kiaknázatlanok. Vízi sportok űzéséhez szükséges feltételek megteremtése, kikötési helyek, sátorozás, higiénés ellátás.

Megoldási javaslat

▪ Turisták számára a lovászat bemutatását és a lovaglást szolgáló területek kialakításának támogatása. Vendéglő és szálláshelyek létrehozásának támogatása. Helyi üzletek, vendéglők, panziók bevonásával rekreációs infrastruktúra kifejlesztésének támogatása. Horgász és pihenő tavak infrastruktúra létrehozásának támogatása. Turistautak tanösvények kialakításának támogatása.

▪ 5 db vízi, 2 db vadász, 3 db lovas turisztikai szolgáltatás fejlesztése amely megvalósítása a projekt elindítást követő második év végére várható.

▪ .








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



45%

45%

45%

45%

45%






▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzéseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztéseIntézkedés: Rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő turizmus fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ A mesterséges tavak, tározók turisztikai hasznosítása ma már nélkülözhetetlen. A horgászat, a vízi sportok (pl. vitorlázás, szörfözés) kedvelői számára páratlan kikapcsolódási lehetőségeket teremthetnek. Gazdag vadállomány él a térség erdeiben -vadásztársaságok, tereplovaglásra alkalmas területek.


▪ A térségben a lovas turizmusban rejlő lehetőségek még kiaknázatlanok, nem jellemző a lovagoltatás, a bemutató jellegű lovas programok, nincsenek lovardák. Szükséges a túralovaglás, tereplovaglás népszerűsítése, megszervezése. Vadászatban rejlő turisztikai lehetőségek kiaknázatlanok. Vízi sportok űzéséhez szükséges feltételek megteremtése, kikötési helyek, sátorozás, higiénés ellátás.

Megoldási javaslat

▪ Turisták számára a lovászat bemutatását és a lovaglást szolgáló területek kialakításának támogatása. Vendéglő és szálláshelyek létrehozásának támogatása. Helyi üzletek, vendéglők, panziók bevonásával rekreációs infrastruktúra kifejlesztésének támogatása. Horgász és pihenő tavak infrastruktúra létrehozásának támogatása.

▪ 4 db vízi, 1 db lovas infrastruktúra kialakítása amely megvalósítása aprojekt elindítást követő második év végére várható.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



45%

45%

45%

45%

45%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek




Megoldási javaslatok 10/62 Kód: ÉM-41-GF-7-04 Sorszám: 3649


Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A térség mesterséges tavai és tározói turisztikai hasznosítása ma már nélkülözhetetlen. A horgászat, a vízi sportok (pl. vitorlázás, szörfözés) kedvelői számára páratlan kikapcsolódási lehetőségeket teremthetnek. Gazdag vadállomány él a térség erdeiben.A Mátra déli része tereplovaglásra alkalmas terület.


▪ A térségben a turizmusban rejlő lehetőségek még kiaknázatlanok, nem jellemző a helyi termékek értékesítése, a bemutatása. Nincsenek helyi termékek értékesítésére szolgáló helyi termékeket árusító boltok.

Megoldási javaslat

▪ Helyi üzletek, vendéglők, panziók bevonásával helyi adottságogokhoz igazodó helyi termékek ( pl. szőttes, szörp, kosár, gyertya, lekvár, aszalvány) értékesítésére szolgáló helyi termékek boltjának kialakítása.

▪ Komplex Leader projekt: a ÉM-41-GF-1-03 HPME, ÉM-41-GF-1-04-HPME, ÉM-41-GF-1-05 HPME előállított termékek GF-1-10HPME -n keresztül értékesíthető, illetve az ÉM-41-SZF-2-01 HPME rendezvényein.

▪ 3 db üzlet, vendéglő, panzió bevonásával létrejött helyi termékeket ( pl. szőttes, szörp, kosár, gyertya, lekvár, aszalvány) értékesítő bolthálózat kialakításának megvalósítása,amely projekt elindítást követő első év végére várható.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



60%

50%

0%

60%

0%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztéseIntézkedés: Rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő turizmus fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

▪ A térség területén több helyen is vannak turisták által látogatott látványosságok. Kiemelten keresik fel a térséget különböző vallási felekezethez tartozó látogatók.


▪ A látogatók szállásigénye egyházi jellegű épületekhez kötődik. Több Egyházközség rendelkezik olyan épülettel, amelyben szálláshelyek kialakítása is lehetséges.

Megoldási javaslat

▪ Egyházközségi szálláshelyek kialakítása a pihenésre és nyugodt vallásgyakorlásra.

▪ 2 db egyházi épület turistaszállássá alakítása, amelynek megvalósulása a projekt elindítást követő második év végére








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



0%

0%

45%

0%

0%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ Vécs község vögyben megbúvó település, elhelyezkedése kiválóan alkalmas fiatal művészek alkotói szabatságának megvalósitására. A Önkormányzat rendelkezik olyan épülettel amelyből művésztelep, alkotóház kialakítása lehetséges.


▪ Jelenleg a település nem tudja kihasználni a természeti értékeinek lehetőségeit. Az Önkormányzat rendelkezik olyan kihasználatlan épülettel amelyet új funkcióval ellátva ismét alkalmassá válna használatra.

Megoldási javaslat

▪ Fiatal művészek alkotói szabadságának megvalósitására művésztelep, alkotóház kialakítása, IKSZT épületén kívüli, attól elkülönült helyrajzi számmal rendelkező területen megvalósuló fejlesztés keretében.

▪ 1 db művésztelep, alkotóház kialakítása. A fejlesztés munkahelyeket teremt, amely javítja a helyben élők foglalkoztatási esélyeit.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

0%

0%

0%

0%



▪ Vécs




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek

▪ Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslatHátrányos helyzet





Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A térségben az elmúlt évtizedben igen aktív volt a szabadtéri sport élet. Mára azonban a sportolási lehetőségek beszűkültek. A települések sportpályái erősen leromlott állapotban vannk.A településeken még vannak sportot szerető és a sportért tenni akaró emberek. A tömegsport iránt ismét kezd nőni az érdeklődés.


▪ A településeken jelenleg a szabadtéri sportolási lehetőségek igen beszűkültek. A települések szabadtéri sportpályái erősen leromlott állapotban vannk, felújításra szorulnak, hiányoznak a gyerpek kezeléséhez szükséges korszerű eszközök.

Megoldási javaslat

▪ Szabadtéri sportpályák felújítása, tömegsportként való használatra alkalmassá tétele, pályaborítások felújítása. Új pályaméretű ( kispályák) szabadtéri sportpályák létrehozása. Nézők kulturált elhelyezésének biztosítás ( lelátók, padok).

▪ Nincs alapjogcím a megoldási javaslatban. Egyébként ez lehetne egyszerűen III-as tengely turizmus is.

▪ 10 db rekreációt, és tömegsportot biztosító sportpályák felújítása, kialakítása, bővítése, amely megvalósítása a projekt elindítást követő második év végére várható.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

0%

0%

100%

0%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ Visznek község térségében gazdag vadállomány él.A vadászat kiváló kikapcsolódási lehetőséget bztosít az ide érkező turisták számára.


▪ Vadászatban rejlő turisztikai lehetőségek kiaknázatlanok,vadászházak nam tudnak szálláshelyet biztosítani.

Megoldási javaslat

▪ Vadászturizmus fejlesztése, szálláshelyek kialakítása.

▪ 1 db projekt turisztikai szálláshely kialakítására Visznek községben,a projekt megkezdését követő második év végére.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



50%

50%

50%

50%

50%



▪ Visznek




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ Az öt hátrányos település domborzati viszonyai nyomán kialakultak mesterséges tavak, tározók amelyek turisztikai hasznosítása ma már nélkülözhetetlen. A horgászat, a vízi sportok kedvelői számára páratlan kikapcsolódási lehetőségeket teremthetnek. Gazdag vadállomány él a községek erdeiben és sik területein, amelyek vadászturizmusnak biztosít lehetőséget.


▪ Vadászatban rejlő turisztikai lehetőségek kiaknázatlanok.Vízi sportok űzéséhez szükséges szolgáltatások hiányoznak.

Megoldási javaslat

▪ Horgász és pihenő tavak szolgáltatásainak bővítése.Vadászturizmushoz kacsolódó szolgáltatások bővítése, új szolgáltatások létrehozásának támogatása.

▪ 1 db horgász és pihenő tavak szolgáltatásainak bővítése, valamint 1 db Vadászturizmushoz kacsolódó szolgáltatások bővítése, a projekt elindítását követő második év végéreé.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



0%

50%

0%

50%

50%



▪ Gyöngyösoroszi, Halmajugra, Nagyfüged, Vécs, Visznek




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztéseIntézkedés: Falusi turizmus fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ A térség települései jelentős a helyi hagyományok, természeti értékekkel rendelkeznek, amely lehetőséget nyújt a falusi turizmusra. A Mátra közelsége, a domborzat a települések szerkezete biztosítja az erre épülő turizmust.


▪ A helyi jellegzetességű hagyományok megtekintésére lenne kereslet más területekről, de szervezettség hiányában a látogatások esetlegesek.

▪ A falusi turizmusra kevés a kialakított infrastruktúra, a meglévő szálláshelyek szolgáltatásai bővítésre szorulnak.

Megoldási javaslat

▪ Szálláshelyek szolgáltatásainak bővítése.

▪ 15 db falusi szálláshely szolgáltatásainak bővítése, kialakítása, amelyek megvalósítása a projekt elindítást követő első év végére várható.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



45%

45%

45%

45%

45%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztéseIntézkedés: Falusi turizmus fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás




▪ A falusi turizmusra kevés a kialakított infrastruktúra, a meglévő szálláshelyek szolgáltatásai bővítésre szorulnak.

Megoldási javaslat

▪ Szálláshelyek kialakítása, bővítése, szolgáltatások bővítése.

▪ 6 db falusi szálláshelykialakítás, bővítés,valósul meg a projekt elindítást követő második év végére.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



45%

45%

45%

45%

45%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztéseIntézkedés: Falusi turizmus fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

▪ Az öt hátrányos települése jelentős a helyi hagyományokkal, természeti értékekkel rendelkezik, amely lehetőséget nyújt a falusi turizmusra. A Mátra közelsége, a domborzat a települések szerkezet biztosítja az erre épülő turizmust.Vécs község adottságai kiválóan alkalmasak falusi turizmusra.



▪ A falusi turizmusra nincs kialakított infrastruktúra.

Megoldási javaslat

▪ Vécs községben falusi szálláshelyek kialakítása,szolgáltatások bővítése

▪ 2 db projekt fajusi szálláshelyek kialakítására,a projekt elindítását követő második év végére.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



50%

50%

50%

50%

50%



▪ Vécs




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztéseIntézkedés: Falusi turizmus fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás



▪ A falusi turizmus keretében az idelátogató vendégek számára kevés a kialakított program, rendezvény. Térségi szintű, mikrotérségi szintű rendezvények , programok hiányoznak.

Megoldási javaslat

▪ A falusi turizmus keretében az idelátogató vendégek számára helyi népi hagyományokat, töténelmi színhelyeket, eseményeket, bemutató programok, rendezvények szervezeése.Kistérségi szintű, mikrotérségi szintű rendezvények , programok megvalósítása.

▪ 5 db települések által közösen, kistérségi, illetve mikrotérségi együttműködés keretében megrendezett rendezvények térségi együttműködések, megvalósítása a projekt elindítást követő második év végére várható. 1 db kistérségi rendezvénynaptár és kiadvány elkészítése.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

0%

0%

100%

0%




▪ LEADER - Rendezvény



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztéseIntézkedés: Bor és gasztronómiai turizmus fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ A tervezési területen fekszik a történelmi hagyományokkal rendelkező Mátrai Borvidék, melyhez tartozó települések szőlőterülete mintegy 7000 hektár. A sokszínű természeti adottságoknak és a különböző mikroklímáknak köszönhetően nagyon sokféle bor termelhető a térségben. A palóc népi hagyományok nagymértékű hatást gyakoroltak az itt élőkre, ennek nyomai főként a gasztronómiában fedezhetőek fel.


▪ A borturizmus, mint a bor készítésének bemutatására és fogyasztására alapozott szabadidős tevékenység fellendítése bevételt jelent az ezzel közvetlenül, vagy akár csak közvetve is foglalkozó vállalkozóknak, továbbá jó reklámot nyújt a vidék borai számára, így fokozza az azok iránti keresletet. Lényeges a pincék megfelelő állapota, valamint a szálláshelyek léte, azok minősége, helyi termékek, komplex csomagok.

Megoldási javaslat

▪ Szőlő és bor kultúrköréhez tartozó rendezvények támogatása (pl. szüret és szüreti mulatság, borfesztiválok), internetes honlapok létrehozása, hagyományos papír alapú tájékoztató kiadványok megjelentetése, kiállításokon történő megjelenés támogatása, információs táblarendszer kialakítása, információs pontok, szolgáltató központok, bormúzeumok (vinotékák) létrehozása, tájjellegű ételeket és italokat felszolgáló vendéglátó egységek kialakítása, fejlesztése, szálláshelyek mennyiségi és minőségi fejlesztése.

▪ 5 db borkóstoló, vagy gaszto-bemutató terem kialakítása, amely projekt elindítást követő második év végére várható.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



45%

45%

45%

45%

45%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztéseIntézkedés: Bor és gasztronómiai turizmus fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ A tervezési területen fekszik a történelmi hagyományokkal rendelkező Mátrai Borvidék, melyhez tartozó települések szőlőterülete mintegy 7000 hektár. A sokszínű természeti adottságoknak és a különböző mikroklímáknak köszönhetően nagyon sokféle bor termelhető a térségben. A palóc népi hagyományok nagymértékű hatást gyakoroltak az itt élőkre, ennek nyomai főként a gasztronómiában fedezhetőek fel.


▪ A borturizmus, mint a bor készítésének bemutatására és fogyasztására alapozott szabadidős tevékenység fellendítése bevételt jelent az ezzel közvetlenül, vagy akár csak közvetve is foglalkozó vállalkozóknak, továbbá jó reklámot nyújt a vidék borai számára, így fokozza az azok iránti keresletet. Lényeges a pincék megfelelő állapota, valamint a szálláshelyek léte, azok minősége, helyi termékek, komplex csomagok.

Megoldási javaslat

▪ Szőlő és bor kultúrköréhez tartozó rendezvények támogatása (pl. szüret és szüreti mulatság, borfesztiválok), internetes honlapok létrehozása, hagyományos papír alapú tájékoztató kiadványok megjelentetése, kiállításokon történő megjelenés támogatása.

▪ 2 db rendezvény (borfesztivál, szüreti nap), 2 db internetes megjelenés, 2 db kiálításon való megjelenés, amely megvalósítása projekt elindítást követő első év végére várható.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



45%

45%

0%

45%

45%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztéseIntézkedés: Bor és gasztronómiai turizmus fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás

▪ A tervezési területen fekszik a történelmi hagyományokkal rendelkező Mátrai Borvidék, melyhez tartozó települések szőlőterülete mintegy 7000 hektár. A sokszínű természeti adottságoknak és a különböző mikroklímáknak köszönhetően nagyon sokféle bor termelhető a térségben, valamint jelentős számban élnek nemzetiségi csoprtok (szovák)akik őrzik szokszinű a gasztronómiájukat.


▪ A borturizmus, mint a bor készítésének bemutatására és fogyasztására alapozott szabadidős tevékenység fellendítése bevételt jelent az ezzel közvetlenül, vagy akár csak közvetve is foglalkozó vállalkozóknak, továbbá jó reklámot nyújt a vidék borai számára, így fokozza az azok iránti keresletet. Lényeges a pincék megfelelő állapota, valamint a helyi termékek, vásárlási lehetőségek megteremtése.

Megoldási javaslat

▪ Vinotékák létrehozása, tájjellegű ételeket és italokat felszolgáló kereskedelmi egységek mennyiségi és minőségi kialakítása fejlesztése.

▪ 2 db borárusítóhely,és 2 db kereskedelmi egység kialakítása,a projekt elindítást követő második év végére.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



45%

45%

45%

45%

45%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztéseIntézkedés: Bor és gasztronómiai turizmus fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ Gyöngyösoroszi és Vécs területe a történelmi hagyományokkal rendelkező Mátrai Borvidék része.Kiemelkedő szőlő- és bortermelő települések. A sokszínű természeti adottságoknak és a különböző mikroklímáknak köszönhetően nagyon sokféle bor termelhető a térségben.


▪ A borturizmus, mint a bor készítésének bemutatására és fogyasztására alapozott szabadidős tevékenység fellendítése bevételt jelent az ezzel közvetlenül, vagy akár csak közvetve is foglalkozó vállalkozóknak, továbbá jó reklámot nyújt a vidék borai számára, így fokozza az azok iránti keresletet. A turizmus sikere ráébreszti a helyi lakosságot arra, hogy érdemes a turizmusba fektetni.

Megoldási javaslat

▪ Borturizmushoz kapcsolódó internetes honlapok létrehozása, hagyományos papír alapú tájékoztató kiadványok megjelentetése.

▪ Borturizmushoz kapcsolódó internetes honlapok létrehozása, hagyományos papír alapú tájékoztató kiadványok megjelentetése, a projekt elindítását követő első év végére.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

0%

0%

100%

0%



▪ Gyöngyösoroszi, Vécs




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztéseIntézkedés: Kulturális turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ A kulturális örökség elemeinek, a mai kultúrát, művészeteket bemutató programoknak, rendezvényeknek, és a vallási helyszíneknek a turisztikai célú hasznosítása azonban nem jellemző térségi szinten, illetve a települési szinten is csak csírájában van jelen.


▪ A kulturális örökségek szempontjából fontos, hogy a vallási épületek megőrizzék azokat a még fellehető értékeket, amelyek a vidéki életformából adódnak, lehetőséget kell biztosítani a tradíciók, népszokások élővé tételére, fennmaradására, növelni kell a térség vallási kulturális kínálatát, meg kell ismertetni az embereket a különböző helyi kultúrákkal, vallásokkal.

Megoldási javaslat

▪ Települések falumegújítás és fejlesztés, vagy vidéki örökség keretében, illetve saját erőből külsőleg megújított vallási létesítmények külső megújítást kiegészítő belső felújítása (pl. burkolatok, orgonák, padok).

▪ 5 db falumegújítás és fejlesztés, vagy vidéki örökség keretében, illetve saját erőből külsőleg megújított vallási létesítmény belső megújítása,amely megvalósítása a projekt elindítást követő második év végére várható.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

0%

100%

100%

0%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztéseIntézkedés: Épített örökségre épülő turizmus fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ A térség településein található épített örökség, fellelhető erre épülő turizmus.


▪ Az épített örökség megtekintésére lenne kereslet más területekről, de szervezettség hiányában a látogatások esetlegesek.

Megoldási javaslat

▪ Az épített örökség bemutatására épülő rendezvények, pincesorok- borfesztivál, templomok- egyházi orgona hangverseny, koncert megszervezésének támogatása.

▪ 5 db épített örökséghez kapcsolódó szolgáltatás (borfesztivál,egyházi orgona hangverseny,koncert)amely megvalósítása a projekt elindítást követő első év végére várható.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

0%

0%

100%

0%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztéseIntézkedés: Szakmai turizmus fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ A térség néhány településén van konferenciaturizmusra alkalmas szakmai érték.▪ A térség néhány településén vannak turisták által látogatott szakmai látványosságok.


▪ Szakmai konferenciákra lenne érdeklődés más területekről, de szervezettség hiányában ezek nem megvalósíthatók, a látogatások esetlegesek.

Megoldási javaslat

▪ Települések falumegújítás és fejlesztés keretében vagy saját erőből külsőleg megújított létesítmények külső megújítást kiegészítő belső felújítása a kistérség településeinek területén.

▪ 3 db falumegújítás és fejlesztés keretében vagy saját erőből külsőleg megújított létesítmény belső megújítása ( szakmai rendezvények tartására céljából) amely megvalósítása a projekt elindítást követő második év végére várható.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

0%

0%

100%

0%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztéseIntézkedés: Természeti látványosságra épülő turizmus fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ Több településen található speciális földtani alakzat.


▪ A speciális földtani alakzatok a természeti értékei, és a biodiverzitás megőrzése jelenleg nem megoldott.▪ A természeti látványosság bemutatása tudatosítja a helyi lakosság és a turisták körében a természet védelmének

fontosságát. Hozzájárul az ökoszisztéma megőrzéséhez, a turista környezeti neveléséhez, kis csoportokban, a legkevesebb kár okozásával, a környezetért felelősséget vállaló látogatás legyen.

Megoldási javaslat

▪ A településeken található speciális földtani alakzatok a turisták számára látogathatóvá tétele.

▪ A településen található speciális földtani alakzatok turisták számára látogathatóvá tétele esetén már a projekt elindítást követő második évtől több turista megjelenése várható.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



45%

45%

45%

45%

45%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi életminőség fejlesztéseIntézkedés: Alapszolgáltatások fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ Közigazgatási, humán, egészségügyi, szociális, kulturálisszolgáltatások terén, a Dél-Mátra Helyi Közösség településein az Önkormányzatok lehetőségeikhez mérten mindent megtesznek a lakosság alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása érdekében.


▪ A szolgáltatások biztosítása döntően tárgyi infrastruktúra hiányában, vagy nem megfelelő állapotuk miatt hátrányosan hat a térség fejlődésére.

▪ Az alacsony fizikai és infrastrukturális állapotok miatt, az intézmények nem tudják megfelelő minőségben ellátni a rájuk eső feladatokat.

Megoldási javaslat

▪ Helyi igények felmérésén alapuló integrált, térségi szolgáltató központ kialakításának támogatása, valamint faluházak létrehozása.

▪ Egészségügyi ellátó helyek fejlesztésének támogatása, a lakosság közeli ellátásmódok figyelembevételével, a települések ellátó helyeinek körében

▪ 5 db szolgáltatóház, 2 db piac, 8 db közpark és pihenőhely megújulása történik a projekt elindítás követő második év végére.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

0%

100%

100%

70%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi életminőség fejlesztéseIntézkedés: Alapszolgáltatások fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ településein az Önkormányzatok lehetőségeikhez mérten mindent megtesznek a lakosság alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása érdekében.



▪ Az alacsony fizikai és infrastrukturális állapotok miatt, az intézmények nem tudják megfelelő minőségben ellátni a rájuk eső feladatokat.

Megoldási javaslat

▪ Helyi igények felmérésén alapuló integrált, szolgáltató központ kialakításának támogatása, valamint faluházak létrehozása,a lakosság közeli ellátásmódok figyelembevételével,pihenőparkok kialakítása.

▪ 2 db védelem alatt nem álló épóületkülső felújítása, 3db pihenőpark kialakítása ,a projekt elindítását követő második ▪ év végére.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

0%

100%

100%

70%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi életminőség fejlesztéseIntézkedés: Alapszolgáltatások fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ A kistérség több településén a közbiztonság nem megfelelő.A települések egy részén működik polgárőrség. A térségben sok innovatív ötlet fogalmazódik meg a vagyonvédelem és közbiztonság megoldására, amelyek szervezettség és szakmai támogatás hiányában nem valósulnak meg.


▪ A kistérség több településén a közbiztonság nem megfelelő. A térségben sok innovatív ötlet fogalmazódik meg ennek megoldására. A közbiztonság javítása érdekében vagyonvédelmi elektronikai rendszer kiépítése indokolt.

Megoldási javaslat

▪ A közbiztonság és vagyonvédelem javítása érdekében vagyonvédelmi elektronikai rendszer kiépítése indokolt a felumegújítás és fejlesztés célterületei körében megnevezett tevékenységeken,településrészeken kívül.

▪ 4 db a közbiztonságot és vagyonvédelemet javító vagyonvédelmi elektronikai rendszer kiépítése a felumegújítás és fejlesztés célterületei körében megnevezett tevékenységeken,településrészeken kívül, projekt elindítást követő második év végére várhatóan.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

0%

0%

100%

0%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi életminőség fejlesztéseIntézkedés: Alapszolgáltatások fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra

▪ A hátrányos település Önkormányzatai lehetőségeikhez mérten mindent megtesznek a lakosság alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása érdekében. A térség településein döntően jelen vannak az alapszolgáltatások.



▪ Az alacsony fizikai és infrastrukturális állapotok miatt, az intézmények nem tudják megfelelő minőségben ellátni a rájuk eső

▪ feladatokat.A roma lakosságegészségi állapota igen rossz.Szükséges az egészségügyi ellátást végző helyek speciális fejlesztése.

Megoldási javaslat

▪ Egészségügyi felvilágosító programok, rendezvények szervezése. A rendezvényekhez szükséges eszközök beszerzése, a beadott kérelmek értékének 20% -áig.

▪ 2 db lakosság közeli egészségügyi szolgáltatás javító,felvilágosító program megvalósítása, kialakítása a hozzá kapcsolódó eszközbeszerzésekkel a projekt elindítás követő első év végére.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

0%

0%

100%

0%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi életminőség fejlesztéseIntézkedés: Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra

▪ A térség számos településén nem áll rendelkezésre a megfelelő infrastruktúra ahhoz, hogy a helyi lakosság kulturális és sport jellegű tevékenységek iránti igényét megfelelő körülmények között kielégíthesse.


▪ A fiatalok és idősek az arra kialakított terek hiányában csak korlátozottan tudnak találkozni, eszmét cserélni, szórakozni. Hagyományőrző eszközök, rendezvények feltételei hiányoznak.

Megoldási javaslat

▪ Szabadtéri közösségi terek, közösségi házak, játszóterek, rendezvényterek, közparkok, klubövezetek sportpályák, tornatermek, könyvtárak kialakítása, külső-belső felújítása, korszerűsítése, közművesítése, eszközbeszerzés, új funkcióval való ellátása, felszerelések, berendezés, zöldfelület-növénytelepítés, utcabútorok, népi viseletek beszerzése, felújítása.

▪ Létrejön 5 db játszótér, 2 db szabadidőpark, 1 db rendezvénytér, projekt elindítás követő második év végére.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

0%

100%

100%

70%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi életminőség fejlesztéseIntézkedés: Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Kultúra

▪ A térség számos településén nem áll rendelkezésre a megfelelő infrastruktúra ahhoz, hogy a helyi lakosság és az idelátogatók kulturális és sport jellegű tevékenységek iránti igényét megfelelő körülmények között kielégíthesse.


▪ A fiatalok és idősek és az idelátogató turisták az arra kialakított terek hiányában csak korlátozottan tudnak szabadtéri rendezvényeken résztvenni, találkozni, szórakozni. Hagyományőrző eszközök, rendezvények feltételei hiányoznak.

Megoldási javaslat

▪ Szabadtéri rendezvényterek kialakítása, korszerűsítése, közművesítése. IKSZT épületén kívüli, attól elkülönült helyrajzi számmal rendelkező területeken megvalósuló szabadtéri rendezvény tér ( színpad) kialakírása. Rendezvények lebonyolításához kapcsolódó eszközök, felszerelések, berendezések beszrzése, népi viseletek beszerzése, felújítása.

▪ Komplex Leader projekt: a rendezvénytér hasznostását elősegítheti a ÉM-41-SZF-2-01 sorszámú HPM, valaminta aÉM-41- GF-1-11 HPM amely a rendezvényekhez kapcsolódó vonzerő leltárt tartalmazza.

▪ 15 db kulturális szolgáltatás biztosító szabadtéri rendezvény tér kialakítása( szípad),5 db hagyományőrző viselet-beszerzés, 5 db népi hangszer beszerzése civil szervezetek részére rendezvényekhez a projekt elindítás követő első év végére.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

0%

100%

100%

0%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ Az öt hátrányos községben nem áll rendelkezésre a megfelelő infrastruktúra ahhoz, hogy a helyi lakosság kulturális és sport jellegű tevékenységek iránti igényét megfelelő körülmények között végezhesse.


▪ A fiatalok és idősek az arra kialakított terek hiányában csak korlátozottan tudnak találkozni, eszmét cserélni, szórakozni. Hagyományőrző eszközök, rendezvények feltételei hiányoznak.

Megoldási javaslat

▪ Szabadtéri közösségi terek,játszóterek, rendezvényterek, közparkok, kialakítása.

▪ 5 db szabadtéri közösségi tér létrejötte a a projekt elindítását követő második év végére.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

0%

100%

100%

0%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A hátrányos településeken nem áll rendelkezésre a megfelelő infrastruktúra ahhoz, hogy a helyi lakosság kulturális és sport jellegű tevékenységek iránti igényét megfelelő körülmények között kielégíthesse.


▪ A fiatalok és idősek és az idelátogató turisták az arra kialakított terek hiányában csak korlátozottan tudnak szabadtéri rendezvényeken résztvenni, találkozni,szórakozni. Hagyományőrző eszközök, rendezvények feltételei hiányoznak.

Megoldási javaslat

▪ Szabadtéri rendezvényterek kialakítása, korszerűsítése, közművesítése. IKSZT épületén kívüli, attól elkülönült helyrajzi számmal rendelkező területeken megvalósuló szabadtéri rendezvény terek kialakírása. Rendezvények lebonyolításához kapcsolódó eszközök, felszerelések, berendezések beszrzése, népi viseletek beszerzése, felújítása.Kulturális rendezvényekhez kapcsolódó,hagyományőrző hangszerek beszerzése. Helyi kulturális hagyományok bemutatását szolgáló rendezvények megvalósítása.

▪ .

▪ 5 db kulturális szolgáltatást biztosító szabadtéri rendezvény tér kialakítása(színpad),5 db hagyományőrző rendezvény, és a hozzá kapcsolódó, hagyományőrző viselet és hagyományőrző hangszerek beszerzése,civil szervezetek részére a projekt elindítását követő első év végére.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

0%

100%

100%

0%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi életminőség fejlesztéseIntézkedés: Helyi média fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ A térség legtöbb településén az írásos média fejletlen, internetes megjelenés nem megfelelő, hiányoznak a településeket bemutató kiadványok.


▪ A települések életében történt események, fejlesztések, hírek, felhívások eljuttatása a lakossághoz, gyors, pontos információáramlás biztosítása. Alacsony technikai és eszköz felszereltség, humánerőforrás hiány. A média, a PR fejletlensége miatt a térségi szintű hírközlés, a társadalmi konzultációk, viták, fórumok, a helyi hirdetések esetlegesek, de az internetes hálózat megléte lehetőséget nyújtana a megfelelő információk biztosítására.

Megoldási javaslat

▪ Helyi igények felmérésén alapuló integrált Internetes honlap, helyi TV létrehozásának támogatása, amely helyt adhat a helyi híreknek, a fórumoknak, a hirdetésnek és bármely egyéb a térség életét befolyásoló szolgáltatásnak.

▪ A 24 településen fejlődik a helyi média, ezen belül: internetes honlapok megújulása várható, helyi Tv adások jönnek létre a projekt elindítás követő első év végére.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

50%

100%

100%

0%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ Az öt hátrányos településen az írásos média fejletlen, internetes megjelenés nem megfelelő, hiányzik, vagy nem korszerű a helyi hangosbemondó rendszer.


▪ A település életében történt események,hírek, felhívások eljuttatása a lakossághoz, gyors, pontos információáramlást biztosít.Jellemző az alacsony technikai és eszköz felszereltség,a humánerőforrás hiány.A média fejletlensége miatt a térségi szintű hírközlés, a társadalmi konzultációk,fórumok, a helyi hirdetések esetlegesek,az internetes hálózat megléte lehetőséget nyújt ezen kommunikációk elektronikus támogatására.

Megoldási javaslat

▪ Olyan helyi média létrehozása, amely a kor követelményeinek megfelelő módon képes kiszolgálni a lakónépesség információs igényét. Helyi igények felmérésén alapuló integrált Internetes honlap, helyi hangos hiradó , helyi TV, helyi képujság létrehozásának támogatása , amely helyt adhat a helyi híreknek, a fórumoknak, a hirdetésnek és bármely egyéb a térség életét befolyásoló szolgáltatásnak

▪ 5 db honlap fejlesztése, 2 db hangos hírmondó, 3 helyi képujság fejlesztése a projekt elindítását követő első év végére.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

60%

100%

100%

0%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek




Megoldási javaslatok 38/62 Kód: ÉM-41-SzF-B-01 Sorszám: 3318


Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A térség legtöbb településén az írásos média fejletlen, internetes megjelenés nem megfelelő, hiányzik, vagy nem korszerű a helyi hangosbemondó rendszer.


▪ A település életében történt események, fejlesztések, hírek, felhívások eljuttatása a lakossághoz, gyors, pontos információáramlást biztosítása. Alacsony technikai és eszköz felszereltség, humánerőforrás hiány. A média fejletlensége miatt a térségi szintű hírközlés, a társadalmi konzultációk, viták, fórumok, a helyi hirdetések esetlegesek, de az internetes hálózat megléte lehetőséget nyújt.

Megoldási javaslat

▪ Olyan helyi vagy térségi média létrehozása, amely a kor követelményeinek megfelelő módon képes kiszolgálni a lakónépesség információs igényét.

▪ 1 db helyi hangos hírmondó megújítása a projekt elindítás követő második év végére.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



90%

0%

0%

0%

0%




▪ Nem ÚMVP


▪ ÉMOP - 3. prioritás - TelepülésfejlesztésTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek


Megoldási javaslatok 38/62 Kód: ÉM-41-SzF-B-01 Sorszám: 3318




Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi életminőség fejlesztéseIntézkedés: Szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra

▪ A térség településein rosszak a közösségi közlekedési viszonyok, e-ügyintézés feltételei hiányoznak.


▪ A térség településein rosszak a közösségi közlekedési viszonyok, e-ügyintézés feltételei hiányoznak.

Megoldási javaslat

▪ Akadálymentesítés, e-ügyintézés

▪ 24 településen e-ügyintézés infrastruktúrájának biztosítása a projekt elindítás követő második év végére.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

0%

100%

100%

70%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztéseIntézkedés: Helyi szolgáltatások fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ A térségben sok tőkehiányban szenvedő mikro vállalkozás működik. A térségben sok innovatív vállalkozói ötlet fogalmazódik meg, amelyek szervezettség és szakmai támogatás hiányában nem valósulnak meg.


▪ A tőkehiány miatt a vállalkozások hosszútávon nem tudnak versenyképesek maradni, nem tudnak lépést tartani a piac minőségi elvárásaival. A szervezettség és szakmai támogatás hiánya miatt a vállalkozások hosszútávon nem tudnak versenyképesek maradni. Megfelelő marketingtevékenység hiányában szűkül a kereslet a termékek iránt.

Megoldási javaslat

▪ Új, minőségjavító technológiák, beszerzésének támogatása a települések vállalkozói között.▪ Új, helyi szolgáltatások értékesítését növelő támogatás.

▪ 10 db mikrovállalkozás épületfelújítása és berendezéseinek korszerűsítése,eszközeinek beszerzése várható a projekt elindítást követő második év végére.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



0%

40%

0%

0%

40%






▪ ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatásaTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztéseIntézkedés: Helyi szolgáltatások fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás

▪ Az öt hátrányos településen kevés kereskedelmi egység működik. ▪ A fejlődéshez szükséges tőkével nem rendelkeznek. A településeken több innovatív vállalkozói ötlet fogalmazódik meg,

amelyek szervezettség és tőkehiány miatt nem valósulnak meg.


▪ A tőkehiány miatt a vállalkozások hosszútávon nem tudnak versenyképesek maradni, nem tudnak lépést tartani a piac minőségi elvárásaival.A lakossági igény megvan a szinvonalas kereskedelni boltok kínálatára.

▪ Megfelelő marketingtevékenység hiányában szűkül a tevékenységük.

Megoldási javaslat

▪ Új, helyikereskedelmi szolgáltatások létrejöttének támogatása.

▪ 3 db helyi kereskedelmi szolgáltatási tevékenység kialakítása beindítása,a projekt elindítását követő második év végére.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



0%

50%

0%

0%

0%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztéseIntézkedés: Helyi szolgáltatások fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ Az öt hátrányos településen kevés vállalkozó működik. ▪ A vállalkozások, azonban kevés helyi igényeket kielégítő szolgáltatást végeznek.A fejlődéshez szükséges tőkével nem

rendelkeznek.A településeken több innovatív vállalkozói ötlet fogalmazódik meg, amelyek szervezettség és tőkehiány miatt nem valósulnak meg.


▪ A tőkehiány miatt a vállalkozások hosszútávon nem tudnak versenyképesek maradni, nem tudnak lépést tartani a piac minőségi elvárásaival

▪ A szervezettség és szakmai támogatás hiánya miatt a vállalkozások hosszútávon nem tudnak versenyképesek maradni▪ Megfelelő marketingtevékenység hiányában szűkül a kereslet a termékek iránt.

Megoldási javaslat

▪ Új, minőségjavító technológiák, beszerzésének támogatása a települések vállalkozói között.▪ Új, helyi szolgáltatások megjelenését, bevezetéssét növelő támogatás.

▪ 2 db helyi szolgáltatási tevékenység kialakítása beindítása, 2 db már működő helyi szolgáltatás fejlesztése, a projekt elindítását követő második év végére.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



0%

50%

0%

0%

50%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ Az öt hátrányos településen a közbiztonság nem megfelelő.A települések egy részén működik polgárőrség. A térségben sok innovatív ötlet fogalmazódik meg a vagyonvédelem és közbiztonság megoldására, amelyek szervezettség és szakmai támogatás hiányában nem valósulnak meg.


▪ Az öt hátrányos több településen a közbiztonság nem megfelelő. A térségben sok innovatív ötlet fogalmazódik meg ennek megoldására..A közbiztonság javítása érdekében vagyonvédelmi elektronikai rendszer kiépítése indokolt.

Megoldási javaslat

▪ A közbiztonság és vagyonvédelem javítása érdekében vagyonvédelmi elektronikai rendszer kiépítése indokolt a felumegújítás és fejlesztés célterületei körében megnevezett tevékenységeken,településrészeken kívül.

▪ 5 db a közbiztonságot és vagyonvédelemet javító vagyonvédelmi elektronikai rendszer kiépítése a felumegújítás és fejlesztés célterületei körében megnevezett tevékenységeken,településrészeken kívül, projekt elindítást követő második év végére várhatóan.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

60%

0%

100%

0%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A térségben sok tőkehiányban szenvedő kis és mikro vállalkozás működik. A térségben sok innovatív vállalkozói ötlet fogalmazódik meg, amelyek szervezettség és szakmai támogatás hiányában nem valósulnak meg. A térségben működnek különféle sikeres vállalkozások.


▪ A tőkehiány miatt a vállalkozások hosszútávon nem tudnak versenyképesek maradni, nem tudnak lépést tartani a piac minőségi elvárásaival. A szervezettség és szakmai támogatás hiánya miatt a vállalkozások hosszútávon nem tudnak versenyképesek maradni.

▪ Megfelelő marketingtevékenység hiányában szűkül a kereslet a termékek iránt.

Megoldási javaslat

▪ Új, minőségjavító technológiák, beszerzésének támogatása a települések vállalkozói között.▪ Új, helyi szolgáltatások értékét növelő támogatás.

▪ 3 db kereskedelmi egység ( tejivó, abc )fejlesztése,a projekt elindítást követő második év végére.▪ A fejlesztés munkahelyeket teremt, amely javítja az esélyegyenlőség érvényesükését.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



0%

40%

0%

0%

40%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi vállalkozások fejlesztéseIntézkedés: Helyi termékek előállításának fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ A térségben sok tőkehiányban szenvedő vállalkozás működik▪ A térségben sok innovatív vállalkozói ötlet fogalmazódik meg, amelyek szervezettség és szakmai támogatás hiányában

nem valósulnak meg.▪ A térségben működnek különféle sikeres vállalkozások, amelyek tőkehiányban szenvednek, kiváló minőségű helyi

termékeket állítanak elő, de a fejlődéshez szükséges tőkével nem rendelkeznek.


▪ A tőkehiány miatt a vállalkozások hosszútávon nem tudnak versenyképesek maradni, nem tudnak lépést tartani a piac minőségi elvárásaival. A szervezettség és szakmai támogatás hiánya miatt a vállalkozások hosszútávon nem tudnak versenyképesek maradni. Megfelelő marketingtevékenység hiányában szűkül a kereslet a termékek iránt.

Megoldási javaslat

▪ Helyben termelt, vagy gyűjtött növényi nyersanyagok feldolgozottsági fokának emelését célzó fejlesztések, helyben termelt vagy gyűjtött mezőgazdasági termékek piacképességét javító bemutatók, versenyek.

▪ Új, minőségjavító technológiák, beszerzésének támogatása a települések vállalkozói között.▪ Jó minőségű helyi termékek értékesítését növelő tevékenységek támogatása a vállalkozók között.

▪ 15 db mikrovállalkozás fejlesztése, ezek közül 5 új, minőségjavító technológia kialakítása.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



0%

40%

0%

0%

40%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ A térségben sok innovatív vállalkozói ötlet fogalmazódik meg, amelyek szervezettség és szakmai támogatás hiányában nem valósulnak meg.

▪ A térségben működnek különféle sikeres vállalkozások, amelyek tőkehiányban szenvednek, kiváló minőségű helyi termékeket állítanak elő, de a fejlődéshez szükséges tőkével nem rendelkeznek.


▪ A tőkehiány miatt a vállalkozások hosszútávon nem tudnak versenyképesek maradni, nem tudnak lépést tartani a piac minőségi elvárásaival. Megfelelő marketingtevékenység hiányában szűkül a kereslet a termékek iránt.

Megoldási javaslat

▪ Helyben termelt, vagy gyűjtött növényi nyersanyagok, termékek ( bodza, csipke,gomba, erdei gyümölcsök) feldolgozottsági fokának emelését célzó fejlesztések, helyben termelt vagy gyűjtött mezőgazdasági termékek piacképességét javító bemutatók, versenyek. Jó minőségű helyi termékek értékesítését növelő tevékenységek támogatása.

▪ 4 db helyi termék (bodza, csipke,gomba, erdei gyümölcsök )előállításának, feldolgozásának támogatása,amely megvalósítása a projekt elindítást követő második év végére várható.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



0%

0%

0%

0%

60%




▪ LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény


▪ Az öt hátrányos településen kevés vállalkozó működik. ▪ A vállalkozások, azonban kiváló minőségű helyi termékeket állítanak elő, de a fejlődéshez szükséges tőkével nem

rendelkeznek.


▪ A tőkehiány miatt a vállalkozások hosszútávon nem tudnak versenyképesek maradni, nem tudnak lépést tartani a piac minőségi elvárásaival.Megfelelő marketingtevékenység hiányában szűkül a kereslet a termékek iránt.

Megoldási javaslat

▪ Helyben termelt, vagy gyűjtött helyi növényi termékek feldolgozottsági fokának emelését célzó fejlesztések, helyben termelt vagy gyűjtött helyi mezőgazdasági termékek piacképességét javító fejlesztések.

▪ 2 db helyi terméket előállító vagy termelő mikrovállalkozás fejlesztésének megvalósulása,a projekt elindítását követő második év végére.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



0%

50%

0%

0%

50%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi mezőgazdasági termékek előállításának, feldolgozásának fejlesztéseIntézkedés: Szántóföldi növénytermesztés fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ A térség síkvidéki településein nagy mennyiségben különféle gabonafajtákat termelnek, az időjárás igen ingadozó. Vannak fiatalok akikben megvan a vállalkozói kedv.


▪ Az elaprózott termelés miatt esetleges a megtermelt gabonafajták típusa és mennyisége, ez nehezíti az értékesítést. A termelés gépi hátterét biztosító erő és munkgépek életkora magas.

Megoldási javaslat

▪ Talajművelést biztosító erő és munkagépek infrastukturális javítása.

▪ Korszerű erő- és munkaépek beszerzése.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



0%

30%

0%

0%

30%






▪ ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 121 A mezőgazdasági üzemek korszerűsítéseTámoga-tási forrás

Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi mezőgazdasági termékek előállításának, feldolgozásának fejlesztéseIntézkedés: Szántóföldi növénytermesztés fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ A térség síkvidéki településein nagy mennyiségben különféle gabonafajtákat termelnek, az időjárás igen ingadozó. Vannak fiatalok, akikben megvan a vállalkozói kedv.


▪ Hiányzik a gyöngyösi kistérségben hagyományosan termelt szántóföldi növények( búza, borsó, napraforgó) melléktermékeinek hagyományosan végzett elsődleges termékfeldolgozása.

Megoldási javaslat

▪ Helyi fajták temeléséhez kapcsolódó a gyöngyösi kistérségben hagyományosan termelt szántóföldi növények( búza, borsó, napraforgó) melléktermékeinek hagyományosan, kézzel végzett elsődleges termékfeldolgozás megvalósítása, az ehhez szükséges eszközök beszerzése. Támogatni kívánt termékfeldokgozások: lábtörlő készítés, szakajtó, edényalátét, táska, szalmadísz, szalmazsák).

▪ Komplex Leader projekt: az előállított termékek a ÉM-41-GF-1-10 HPME -n keresztül értékesíthető, illetve az ÉM-41-SZF-2-01 HPME rendezvényein.

▪ 5 db a gyöngyösi kistérségben hagyományosan termelt szántóföldi növények( búza, borsó, napraforgó) melléktermékeinek hagyományosan, kézzel végzett elsődleges termékfeldolgozás megvalósítása, az ehhez szükséges eszközök beszerzése, fejlesztése a projekt elindítás követő második év végére.Támogatni kívánt termékfeldolgozások: lábtörlő készítés, szakajtó, edényalátét, táska,falidísz, szalmazsák.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

0%

0%

100%

60%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi mezőgazdasági termékek előállításának, feldolgozásának fejlesztéseIntézkedés: Szőlő- és gyümölcságazat fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ A térség síksági településeit kivéve, a többi településen sokan foglalkoznak hagyományos módon előállított szőlő- gyümölcs és bortermeléssel.

▪ A termelési domborzati viszonyai kiválóak.


▪ Hiányzik a gyöngyösi kistérségben hagyományosan termelt szőlő-és gyümölcsfajták, ( pl.szilva, barack,málna szamóca, )régi, hagyományosan végzett elsődleges termékfeldolgozása. A helyi hagyományokra épülő fajták elsődleges termékfeldolgozása eltönőben van mint pl. aszalványok készítés, lekvár készítés, szörp készítés, befőttek készítése.

Megoldási javaslat

▪ Helyi fajták temeléséhez kapcsolódó a gyöngyösi kistérségben hagyományosan termelt szölő-és gyümölcs fajták ( pl. szilva, barack, málna, szamóca) hagyományosan, kézzel végzett elsődleges termékfeldolgozás megvalósítása, az ehhez szükséges eszközök beszerzése. Támogatni kívánt termékfeldokgozások:aszalványok készítés, lekvár készítés, szörp készítés, befőttek készítése.


▪ 5 db helyi fajták temeléséhez kapcsolódó a gyöngyösi kistérségben hagyományosan termelt szölő-és gyümölcs fajták ( pl. szilva, barack, málna, szamóca) hagyományosan, kézzel végzett elsődleges termékfeldolgozás megvalósítása, az ehhez szükséges eszközök beszerzése, fejlesztése a projekt elindítását követő második év végére. Támogatni kívánt termékfeldokgozások:aszalványok készítés, lekvár készítés, szörp készítés, befőttek készítése.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



0%

0%

0%

100%

60%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi mezőgazdasági termékek előállításának, feldolgozásának fejlesztéseIntézkedés: Állattenyésztési ágazat fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ A térség hegylábi településein korábban nagy hagyománya volt a hegyvidéki jellegű legeltetéses állattartásnak.▪ Jelenleg az állatlétszám minimális. A hegylábi településeken kiváló legelő területek vannak.


▪ Az elaprózott tenyésztés miatt esetleges a tenyésztett állatok fajtája és mennyisége. Jelenleg hiányzik az állatok által termelt termékek elsődleges feldolgozás. Hiányzik a térségre jellemző őshonos állatok speciális állati termékeinek készítése, elsőgleges feldolgozása ( tej, túró, juhsajt, vaj, tejföl).

Megoldási javaslat

▪ Gyepek, hegyi rétek környezet-harmonikus hasznosítása állattartás és állati termékek elsődleges feldolgozása révén. A térségre jellemző őshonos állatok, valamint az újonnan megjelenő nem őshonos állatok ( pl strucc) speciális helyi állati termékeinek készítése ( az állati termékek elsődleges feldolgozása révén ) illetve az ehhez szükséges eszközök beszerzése ( tej, túró, juhsajt, vaj, tejföl).


▪ 3 db a térségre jellemző őshonos (szarvasmarha, kecske) valamint újonnan a térségben tenyésztett( strucc) állatok speciális helyi állati termékeinek készítése, az állati termékek elsődleges feldolgozása révén ( tej, túró, juhsajt, vaj, tejföl) illetve a termékelőálításhoz szükséges eszközök beszerzése a projekt elindítását követő második év végére.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



0%

0%

0%

0%

60%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztéseIntézkedés: Tanácsadói szolgáltatások igénybevételének támogatásaSzektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ A Dél-Mátra településeinek területe szolgáltatáshiányos. A terület nem rendelkezik olyan szüksségleteknek és igényeknek megfelelő többfunkciós szolgáltató hellyel, amely térségi feladatokat lát el. Hiányzik a fejlesztéshez, tervezéshez szükséges épületek és a humánerőforrás működtetéséhez szükséges infrastrukturális háttér. Nincsenek a térségben olyan szolgáltató helyek amelyek a Leader porgramhoz kapcsolódó, a képzések típusához illeszkedő és azoknak megfelelően felszerelt és szükségletek szerint kialakított képzések számára helyet ad.


▪ Ezek hiányában nem indulhatnak meg közösségek igazi fejlődése, mivel hiányoznak annak mozgató rugói.

Megoldási javaslat

▪ A Dél-Mátra települések területén működő,a HVS megvalósításához kapcsolódó fejlesztőközpont létrehozása, amely egyszerre funkcionál vidék-és projektfejlesztő, marketing, -termékfejlsztő,- és minősítő központként, képzőkozpontként, valamint a vidékfejlesztésben dolgozó hálózatok számára infrastrukturális háttérként. Az épület a helyi közösség által lefedett települések számára szolgáltat alapvetően nem települési, lakossági és mikrotérségi feladatokat.

▪ 1 vagy 2 szolgáltatóközpont létrejötte








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

60%

0%

100%

0%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztéseIntézkedés: Tanácsadói szolgáltatások igénybevételének támogatásaSzektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek

▪ A térség valamint a szomszédos kistérség településein sokan foglalkoznak különféle mezőgazdasági termékek előállításával hagyományos módon. A két kistérség (gyöngyösi, hatvani) településein működő kis és középvállalkozásoknál hiányzik a modern vállalatirányítási attitűd és szaktudás.


▪ A hagyományos módszerek, a modern szaktudás hiánya miatt a helyi termékek nem versenyképesek. A vállalatirányítási attitűd és szaktudás hiánya miatt csökken a vállalatok versenyképessége. A szomszédos kistérség mikro- kis- és középvállalkozói kevésbé ismerik egymást.

Megoldási javaslat

▪ Új termelési, feldolgozási, valamint új technológiai eljárásokat bemutató szakmai rendezvények megvalósításának támogatása a gyöngyösi és hatvani kistérség településeinek gazdái körében. A versenyképes vállalkozói ötletek létrejöttét és megvalósulását elősegítő, Work-shop rendezvények megvalósításának támogatása, a települések vállalkozói számára.Az intézkedés keretében csak olyan rendezvények, Work-shop-ok támogathatók amelyek az ÚMVP I. tengelyében tamogatásra kerülő szaktanácsadási intézkedésen kívül esnek.

▪ 3 db új termelési, feldolgozási, valamint új technológiai eljárásokat bemutató szakmai rendezvények megvalósítása regionális együttműködés keretében a települések gazdái körében. 2 db versenyképes vállalkozói ötletek létrejöttét és megvalósulását elősegítő, regionális együttműködés keretében Work-shop rendezvény megvalósítása a projekt elindítás követő első év végére várható.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

60%

0%

100%

0%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztéseIntézkedés: Információhoz, tudáshoz való hozzájutás támogatásaSzektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ A térségben sokan foglalkoznak turizmussal, mezőgazdasági termeléssel, de megfelelő szervezettség hiányában nem jutnak hozzá kellő naprakész információhoz, illetve nem tudják partnereiket tájékoztatni tevékenységükről. A térségben igen erős a vállalkozói attitűd, ugyanakkor a vállalkozások között alacsony az információáramlás.


▪ A megfelelő információ áramlás hiányában csak kevesen tudnak versenyképesek maradni. Nagyobb fokú információáramlással hatékonyabb működés lenne elérhető az aktív vállalkozások körében és növelhető lenne a versenyképesség. A települések ezáltal növelhetik a település PR tevékenységét.

Megoldási javaslat

▪ Önkormányzatok, civil szervezetek, helyi gazdák, vállalkozók és falusi vendéglátók bevonásával vagy önállóan, telpülési és térségi szintű kiadványok létrehozása.

▪ Kistérségi és települési szintű kiadványok létrejötte,amely megvalósítása a projekt elindítást követő második év végére várható.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

60%

0%

100%

0%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztéseIntézkedés: Helyi vállalkozások képzésének támogatásaSzektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás

▪ A térségben tevékenykedő vállalkozók fejlődéshükhöz folyamatos képzés szükséges amely jelenleg nem áll nem áll rendelkezésre.


▪ A szaktudás hiányában a vállalkozások nagy része nem tud versenyképes maradni hosszú távon.

Megoldási javaslat

▪ Szakmai kompetenciák képzésének támogatása a térség bizonyos vállalkozói szegmenseinek körében a települések vállalkozóinak bevonásával.

▪ 1 db komplex oktatási program megvalósítása vállalkozói kompetenciák fejlesztésére,amely megvalósítása projekt elindítást követő második év végére várható.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



0%

40%

0%

0%

40%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Humán erőforrás fejlesztéseIntézkedés: Hátrányos helyzetű és roma lakosság oktatásának elősegítéseSzektor/fejlesztési téma: Oktatás

▪ Az öt hátrányos település közül Halmajugrán, Gyöngyösorosziban,Nagyfügeden, Vécsen nagyszámú roma lakosság él.Döntően hátrányos helyzetűek.Keresőképes tevékenységek végzéséhez szükséges ismeretek hiányában keresőképtelenekké váltak. Szociálisan hátrányos helyzetű lakosság, akik munkavállalási lehetőségeik igencsak bekorlátozottak, de még fogékonyak új ismeretek elsajátítására


▪ Szociálisan hátrányos helyzetűek életkörülményeinek javítását szolgáló programok hiánya. Roma kisebbség beilleszkedését, felzárkóztatását elősegítő programok, képzések, átképzések, tanfolyamok hiánya.

Megoldási javaslat

▪ A térségi sajátosságokra alapozó oktatások, képzések, hátrányos helyzetben lévők számára egzisztenciateremtő lehetőséget jelentenek. 1 db komplex oktatási program megvalósítása a négy hátrányos település roma lakossainak számára, amely segítségével javul a roma lakosság munkához való aktivitása, nő a speciális helyi termékek előállításához kapcsilódó ismeret. Kiemelt oktatási területek: életvezetési ismeretek, egészségügyi ismeretek, főzési ismeretek, kosárfonás, cigányzene.

▪ 1 db komplex oktatási programmegvalósítása a négy hátrányos település roma lakosi számára, amely segítségével javul a roma lakosság munkához való aktivitás. Nő a speciális helyi termék előállításához kapcsolódó ismeret. Kiemelt oktatási területek: életvezetési ismeretek, egészségügyi ismeretek,főzési ismeretek, kosárfonás, cigányzene.Az oktatási program megvalósítása a projekt elindítását követő második év végére várható.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

0%

100%

100%

0%




▪ LEADER - Képzés



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Humán erőforrás fejlesztéseIntézkedés: Szakmai tudás fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Oktatás

▪ A térségben fellelhető 7 %-os munkanélküliség egyik fő oka a piacképes szakirányú végzettség hiánya. Vállalkozási ismeretek hiánya, térséghez kötődő munkaerőhiány.Hiányoznak a hagyományos kézműves mesterségek ismeretei. Felnőttképzéssel foglalkozó intézmények jelen vannak a térségben.


▪ Térséghez kötődő,hagyományok által igényelt termékek( hagyományos népi termékek pl.szőttes, kosár ) előállításának , térségi sajátosságokra alapuló oktatása, képzése hiányzik. Tartós munkanélküliek munkavállalását eredményező oktatási programok megvalósítása hiányzik. A célorientált, hagyományosan a térséghez kötődő munkaerőhiányokra szervezett szakirányú képzések direkt módon csökkenthetik a munkanélküliek számát.

Megoldási javaslat

▪ A térség természeti hagyományaihoz szerkezetéhez igazodó hagyományos kézműves tevékenységekhez kapcsolódó készségfejlesztés, hagyományos kézművesipari tevékenységekhez valamint számítástechnikához kapcsolódó ismeretek oktatása. Támogatni kívánt oktatási tevékenységek közüla következő hagyományos kézműves mesterségek közül legalább egy: kosárfonás,szövés, népi szabás-varrás, fafararás, hímzés, batikolás, fazekasság, korongozás, valamint számítástechnikai ismeretek alapjai.

▪ Legalább 1db kosárfonás tanfolyam,vagy szövés tanfolyam,vagy népi szabás-varrás tanfolyam,vagy fafararás tanfolyam,vagy hímzés tanfolyam,vagy batikolás tanfolyam, és 1 db több településen megvalósuló számítástechnika alapjai tanfolyam és képzés megvalósítása a projekt elindítás követő első év végére.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

0%

100%

100%

0%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Humán erőforrás fejlesztéseIntézkedés: Szakmai tudás fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Oktatás

▪ Az öt hátrányos település közül 4 településen az aktív korúak több 20% munkanélküli. Visznek községben alacsony mintegy 3-4 %.A munkanélküliség egyik fő oka a piacképes szakirányú végzettség hiánya. Vállalkozási ismeretek hiánya, téréghez kötődő munkaerőhiány. Felnőttképzéssel foglalkozó intézmények jelen vannak a térségben.


▪ Térséghez kötődő, hagyományok által igényelt termékek( hagyományos népi termékek pl.szőttes, kosár ) előállításának , térségi sajátosságokra alapuló oktatása, képzése hiányzik. Tartós munkanélküliek munkavállalását eredményező programok megvalósítása hiányzik. A célorientált, hagyományosan a térséghez kötődő termék előállításhoz kapocsolódó munkaerőhiányokra szervezett szakirányú képzések direkt módon csökkenthetik a munkanélküliek számát.

Megoldási javaslat

▪ A térség természeti hagyományaihoz és szerkezetéhez igazodó hagyományos kézműves tevékenységekhez kapcsolódó készségfejlesztés, hagyományos kézművesipari tevékenységekhez és számítástechnikához kapcsolódó ismeretek oktatása. Támogatni kívánt oktatási tevékenységek közül a következő hagyományos kézműves mesterségek közül legalább egy kosárfonás,vagy szövés,vagy népi szabás-varrás, vagy fafaragás, vagy hímzés, vagy batikolás,valamint számítástechnikai ismeretek alapjai.

▪ Az öt hátrányos település lakosai számára legalább 1db kosárfonás tanfolyam,vagy szövés tanfolyam,vagy népi szabás-varrás tanfolyam, vagy fafaragás tanfolyam, vagy hímzés tanfolyam, vagy batikolás tanfolyam,és legalább 1 db több településen megvalósuló számítástechnika alapjai tanfolyam és képzés megvalósítása a projekt elindítás követő elsőév végére.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

0%

100%

100%

0%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi bio- és megújuló-energia ágazat fejlesztéseIntézkedés: Megújuló energiaforrásokra épülő fejlesztésekSzektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység

▪ A térségben, magas a napsütéses órák száma.


▪ A térség vállalkozóinak bizonyos épületeinek irodáinak energiaellátása és melegvízellátása megoldható lehet napelemekkel. A kistérségben működő helyi vállalkozások rendezleznek a fejlesztéshez szükséges humán kapacitással.

Megoldási javaslat

▪ Napelemek szereléséhez, gyártásához kapcsolódógépek, berendezések, felszerelésének támogatása a térség településeinek kedvezményezettjei körében.

▪ 1 db megújuló energiával foglalkozó vállalkozás fejlesztése( 10 millió alatti fejlesztés) Domoszlón,amely megvalósítása a projekt elindítást követő második év végére várható.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



60%

60%

0%

0%

0%







Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi bio- és megújuló-energia ágazat fejlesztéseIntézkedés: Biomassza hasznosítás fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ Biomassza energiaforrásnak tekinthető az erdőgazdasági és fafeldolgozási melléktermék, illetve hulladék (fa-apríték, nyesedék, fűrészpor, háncs) amelyből jelentős mennyiség keletkezik a Mátrában.


▪ Energetikai hasznosításra alkalmas nyesedék, faforgács, fakéreg feldolgozásának megoldása szükséges.

Megoldási javaslat

▪ A faapríték energetikai felhasználásához szükséges technológiák beszerzésének támogatása, Mátraszentimre település termelő és felhasználó vállalkozásainak bevonásával. Erdőgazdálkodási melléktermékek hasznosítása, daraboló és tömörítő eszközök beszerzése.

▪ 1 db erdészeti mellékletmék hasznosítására alkalmas aprítékoló üzem és technológia beüzemelésére számítunk a projekt elindítást követő második év végére.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



0%

40%

0%

0%

40%



▪ Mátraszentimre




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Társadalmi tőke erősítéseIntézkedés: Fenntartható együttműködési formák támogatásaSzektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra

▪ A térségben országos átlag fölötti a civil szervezetek száma (kb. 200 db hagyományőrző, kulturális, sport, környezetvédelmi, turisztikai, polgárőr, tűzoltó egyesület), több település rendelkezik hazai, illetve határon túli testvér-települési kapcsolattal. Az önkormányzati, a vállalkozói, a civil szektor minden településen jelen van, külföldi testvértelepülésekkel kialakult kapcsolatok vannak.


▪ A társadalmi szervezetek sokrétű tevékenységük révén erős szemléletformáló hatással lehetnek a térség lakosságára (pl. örökségek megőrzése, egészséges életmód, közművelődési témakörökben), valamint a települések fejlődését, fejlesztését is előremozdítják. Fontos szerepet játszanak a közösségi élet alakításában, erősítik a közösségi szellemet. Ezt a tudatformáló, ismeretterjesztő közösségfejlesztő tevékenységet kell támogatni.

Megoldási javaslat

▪ Hazai és külföldi civil szervezetek és tevékenységi körük megismertetését, bemutatását szolgáló rendezvények szervezése, azokon való megjelenés, konferenciák, tanulmányutak, térségi és nemzetközi együttműködésben, partnerségben megvalósuló programok. Tevékenységük végzéséhez szükséges eszközbeszerzés.

▪ Hazai és külföldi civil szervezetek, önkormányzatok együttműködéseinek megvalósítása, 2 hazai térségi és nemzetközi együttműködésben megvalósuló közös program, 3 külföldi tanulmányút megvalósítása a projekt elindítás követő első év végére.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



100%

0%

100%

100%

0%




▪ LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések



Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek






Helyzet/ adottság

Várható eredmény

Prioritás: Helyi erdőgazdálkodás és faipari ágazat fejlesztéseIntézkedés: Fafeldolgozás fejlesztéseSzektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás

▪ Fagazdasági és fafeldolgozási kapacitások kihasználása szempontjából szegény területnek tekinthetők a települések. A térségben 19 db fafeldolgozási tevékenységet folytató vállalkozás működik. A térség Északi településeihez kötötten nagy mennyiségben keletkezik különböző típusú fűrészárú, amely feldolgozása nagyrészt máshol történik.


▪ A fák minősége kiváló, ugyanakkor kistermelői szinten nem éri meg fűrészüzem létesítése, pedig úgy nagyobb haszonnal lehetne értékesíteni a feldolgozott fát.

Megoldási javaslat

▪ Fűrészüzem létesítésének támogatása a Mátrafüred településen,erdőtulajdonosi bevonásával.Fafeldolgozás eszközeinek bővítése.

▪ 1 db fűrészüzem létrehozása,a projekt elindítást követő második év végére.








▪ Vállalkozások

▪ Egyházak



0%

40%

0%

0%

40%



▪ Mátraszentimre




Leírás

Jogcím-csoport

Egyéb paraméterek



213

A prioritások, és azok intézkedései egymást kiegészítve, erősítve szolgálják a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia átfogó céljait, a gazdaságfejlesztést és vele együtt az életminőség javításának megvalósulását. Az intézkedések mindegyike része az egésznek, szervesen illeszkednek egymáshoz. Megkülönböztethetünk úgynevezett generatív típusú intézkedéseket, melyekre jellemző elősegítik a bonyolultabb, úgynevezett komplex típusú intézkedések megvalósulását.

A gazdaságfejlesztését célzó prioritások (Helyi vállalkozások fejlesztése, Helyi turizmus ágazat fejlesztése, Gazdasági környezet fejlesztése, Helyi mezőgazdasági termékek előállításának, feldolgozásának fejlesztése) a vidékre jellemző hagyományos és innovatív termékek előállításához a szükséges feltételek megteremetését, az életminőség javítását a helyi és térségi szolgáltatások minőségi fejlesztésével, valamint a helyi gazdaság fejlesztését vállalkozások indításával és a meglévők fejlesztésével valósítják meg.

A környezettudatos tevékenységeket megvalósító prioritások (Helyi erdőgazdálkodás és faipari ágazat fejlesztése, Helyi bio- és megújuló-energia ágazat fejlesztése, Társadalmi tőke erősítése, Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése) a tartalmas emberi élethez méltó környezeti állapot biztosítását ökohatékony rendszerek és tevékenységek támogatásával, valamint a térség humánerőforrás-potenciáljának folyamatos fejlesztésével, képzésekkel, oktatásokkal valósítja meg.A Hagyományok őrzését a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia a kulturális, természeti, és épített értékek, örökségek közösségi tevékenységekkel, funkcióváltásokkal és ezekhez kapcsolódó beruházások támogatásával éri el az ide kapcsolódó prioritásokkal (Helyi életminőség fejlesztése, Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése,)A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia megvalósulásával az erőforrások optimális felhasználása a több lábon álló gazdaságszerkezet – ami a gazdasági fejlesztések többirányú megvalósulási lehetősége – a térség egyik kiaknázandó lehetősége kerül majd fejlesztésre.

A prioritások, és azok intézkedései egymást kiegészítve, erősítve szolgálják a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia átfogó céljait, a gazdaságfejlesztést és vele együtt az életminőség javításának megvalósulását. Az intézkedések mindegyike része az egésznek, szervesen illeszkednek egymáshoz. Megkülönböztethetünk úgynevezett generatív típusú intézkedéseket, melyekre jellemző elősegítik a bonyolultabb, úgynevezett komplex típusú intézkedések megvalósulását.

A gazdaságfejlesztését célzó prioritások (Helyi vállalkozások fejlesztése, Helyi turizmus ágazat fejlesztése, Gazdasági környezet fejlesztése, Helyi mezőgazdasági termékek előállításának, feldolgozásának fejlesztése) a vidékre jellemző hagyományos és innovatív termékek előállításához a szükséges feltételek megteremetését, az életminőség javítását a helyi és térségi szolgáltatások minőségi fejlesztésével, valamint a helyi gazdaság fejlesztését vállalkozások indításával és a meglévők fejlesztésével valósítják meg.

A környezettudatos tevékenységeket megvalósító prioritások (Helyi erdőgazdálkodás és faipari ágazat fejlesztése, Helyi bio- és megújuló-energia ágazat fejlesztése, Társadalmi tőke erősítése, Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése) a tartalmas emberi élethez méltó környezeti állapot biztosítását ökohatékony rendszerek és tevékenységek támogatásával, valamint a térség humánerőforrás-potenciáljának folyamatos fejlesztésével, képzésekkel, oktatásokkal valósítja meg.A Hagyományok őrzését a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia a kulturális, természeti, és épített értékek, örökségek közösségi tevékenységekkel, funkcióváltásokkal és ezekhez kapcsolódó beruházások támogatásával éri el az ide kapcsolódó prioritásokkal (Helyi életminőség fejlesztése, Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése,)A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia megvalósulásával az erőforrások optimális felhasználása a több lábon álló gazdaságszerkezet – ami a gazdasági fejlesztések többirányú megvalósulási lehetősége – a térség egyik kiaknázandó lehetősége kerül majd fejlesztésre.


Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/2

214

A térség jó megközelíthetősége nagyban hozzájárul a megtermelt javak értékesítéséhez, a kialakított új szolgáltatások térségen kívüliek részéről történő igénybevételéhez.A turisztikai szolgáltatások területén a horgász– és vadászturizmus, bor-és falusi-, valamint a kiváló sportolási lehetőségek mind-mind a gazdasági szféra programunkba történő aktív bekapcsolódását jelentik.A mezőgazdasági termékek és melléktermékek térségi szintű koordinált értékesítésével, energetikai hasznosításával eddig még kihasználatlan területek nyílnak meg a vállalkozói szféra, a térség gazdasági szereplői előtt.A térség turisztikai infrastruktúrájának fejlesztésével, valamint a gazdasági szereplőkkel együtt működtetett hatékony térségi marketinggel tudatos, szervezett és koncepciózus turisztikai attrakciók, rendezvények valósulnak meg. Ezáltal a helyi termékek iránti igény, azok ismertsége és értéke is nő. Hatásukra e termékek nagyobb számú előállítása nagyobb munkaerő-szükségletet eredményez. A munkavállalás lehetősége képzettség megszerzésére ösztönzi a térség lakosságát.Az intézkedések ütemezése tekintetében az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III-as tengelye várhatólag minden évben pályázható lesz, azért az ide csoportosítható fejlesztéseket 2013-ig folyamatosan tervezzük megvalósítani.A IV-s tengelybe tartozó fejlesztések tekintetében az ütemezés nagyban függ attól, hogy hány fordulóban lehet majd a rendelkezésre álló támogatási forrást megpályáztatni. Terveink szerint az előzetesen felmért projektötletek már az első fordulóban beadott pályázatok formájában jelentkeznek a fejlesztési forrásokért. Így a térségre fordítható források pályáztatása, valamint a támogatások lehívása várhatólag folyamatosan a törvényi szabályoknak megfelelően zajlik majd.

A térség jó megközelíthetősége nagyban hozzájárul a megtermelt javak értékesítéséhez, a kialakított új szolgáltatások térségen kívüliek részéről történő igénybevételéhez.A turisztikai szolgáltatások területén a horgász– és vadászturizmus, bor-és falusi-, valamint a kiváló sportolási lehetőségek mind-mind a gazdasági szféra programunkba történő aktív bekapcsolódását jelentik.A mezőgazdasági termékek és melléktermékek térségi szintű koordinált értékesítésével, energetikai hasznosításával eddig még kihasználatlan területek nyílnak meg a vállalkozói szféra, a térség gazdasági szereplői előtt.A térség turisztikai infrastruktúrájának fejlesztésével, valamint a gazdasági szereplőkkel együtt működtetett hatékony térségi marketinggel tudatos, szervezett és koncepciózus turisztikai attrakciók, rendezvények valósulnak meg. Ezáltal a helyi termékek iránti igény, azok ismertsége és értéke is nő. Hatásukra e termékek nagyobb számú előállítása nagyobb munkaerő-szükségletet eredményez. A munkavállalás lehetősége képzettség megszerzésére ösztönzi a térség lakosságát.Az intézkedések ütemezése tekintetében az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III-as tengelye várhatólag minden évben pályázható lesz, azért az ide csoportosítható fejlesztéseket 2013-ig folyamatosan tervezzük megvalósítani.A IV-s tengelybe tartozó fejlesztések tekintetében az ütemezés nagyban függ attól, hogy hány fordulóban lehet majd a rendelkezésre álló támogatási forrást megpályáztatni. Terveink szerint az előzetesen felmért projektötletek már az első fordulóban beadott pályázatok formájában jelentkeznek a fejlesztési forrásokért. Így a térségre fordítható források pályáztatása, valamint a támogatások lehívása várhatólag folyamatosan a törvényi szabályoknak megfelelően zajlik majd.


Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 2/2

215

Esélyegyenlőség:A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia a hátrányos helyzetűekre gyakorolt pozitív hatásként megvalósítja, hogy a lakóhelyükön elérhető szolgáltatások száma nő, és azok minősége jelentős mértékben javul. A civil társadalomra gyakorolt pozitív hatás eredményeképpen az eddig csak a körzetközpontokban ténykedő szervezetek segítő szolgáltatásaik a szomszédos partnertelepüléseken is elérhetővé válnak, ezáltal a hátrányos helyzetűek életminősége tovább javul.A romák társadalomba történő integrációjának aránya a képzési és foglalkoztatási programoknak köszönhetően tovább javul. Olyan hagyományos mesterségek élednek újjá, melyek kifejezetten a roma kisebbséghez kötődő, társadalmilag is elfogadott és elismert tevékenységet indukálnak.Az esélyegyenlőség érvényesülése főként a horizontális szempontok és a környezeti hatások területén jelentkezik. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia társadalomra gyakorolt hatásaként felerősíti a társadalmi kohéziót a lakosság, a civil szervezetek, gazdasági szereplők és a közintézmények szoros együttműködésével. A kistérség szereplői felismerik az együttműködés fontosságát, a partnerség jelentőségét, és megtanulják objektíven értékelni saját helyzetüket. Ennek következtében aktív szerepet vállalnak a következő fejlesztési programok kidolgozásában.FenntarthatóságA gazdasági fenntarthatóság szempontjából a fejlesztések jellege lehetőséget biztosít a profittermelő-képességének javítására, ezáltal növeli a tőkehiánnyal küzdő vállalkozások gazdálkodásának stabilitását. Külön hangsúlyt helyeztünk az új profil bevezetésére, amely a vállalkozások sokszínűségét segíti elő. Így nőhet helyben foglalkoztatottság, melynek eredményeképpen a fejlesztések gazdaságossági mutatói kedvezőbbek lesznek. A lehetőségekhez képest minimális önrész pedig a megtérülési idő lecsökkentését is előidézi.A pénzügyi fenntarthatóság szempontjából az intézkedések kialakításakor nagy figyelmet fordítottunk arra, hogy a fejlesztések megvalósulásához szükséges önrészek a törvényi előírásokban lehetséges lehető legalacsonyabban legyenek kialakítva, ezzel is motiválva a térségi szervezeteket a fejlesztések megvalósítására.

Esélyegyenlőség:A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia a hátrányos helyzetűekre gyakorolt pozitív hatásként megvalósítja, hogy a lakóhelyükön elérhető szolgáltatások száma nő, és azok minősége jelentős mértékben javul. A civil társadalomra gyakorolt pozitív hatás eredményeképpen az eddig csak a körzetközpontokban ténykedő szervezetek segítő szolgáltatásaik a szomszédos partnertelepüléseken is elérhetővé válnak, ezáltal a hátrányos helyzetűek életminősége tovább javul.A romák társadalomba történő integrációjának aránya a képzési és foglalkoztatási programoknak köszönhetően tovább javul. Olyan hagyományos mesterségek élednek újjá, melyek kifejezetten a roma kisebbséghez kötődő, társadalmilag is elfogadott és elismert tevékenységet indukálnak.Az esélyegyenlőség érvényesülése főként a horizontális szempontok és a környezeti hatások területén jelentkezik. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia társadalomra gyakorolt hatásaként felerősíti a társadalmi kohéziót a lakosság, a civil szervezetek, gazdasági szereplők és a közintézmények szoros együttműködésével. A kistérség szereplői felismerik az együttműködés fontosságát, a partnerség jelentőségét, és megtanulják objektíven értékelni saját helyzetüket. Ennek következtében aktív szerepet vállalnak a következő fejlesztési programok kidolgozásában.FenntarthatóságA gazdasági fenntarthatóság szempontjából a fejlesztések jellege lehetőséget biztosít a profittermelő-képességének javítására, ezáltal növeli a tőkehiánnyal küzdő vállalkozások gazdálkodásának stabilitását. Külön hangsúlyt helyeztünk az új profil bevezetésére, amely a vállalkozások sokszínűségét segíti elő. Így nőhet helyben foglalkoztatottság, melynek eredményeképpen a fejlesztések gazdaságossági mutatói kedvezőbbek lesznek. A lehetőségekhez képest minimális önrész pedig a megtérülési idő lecsökkentését is előidézi.A pénzügyi fenntarthatóság szempontjából az intézkedések kialakításakor nagy figyelmet fordítottunk arra, hogy a fejlesztések megvalósulásához szükséges önrészek a törvényi előírásokban lehetséges lehető legalacsonyabban legyenek kialakítva, ezzel is motiválva a térségi szervezeteket a fejlesztések megvalósítására.


Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/2

216

A társadalmi fenntarthatóság szempontjából az intézkedések eredményeképpen megvalósuló fejlesztések a helyi közösség érdekeit szolgálják, hozzájárul a szegénység leküzdéséhez, elősegíti a mezőgazdaságban dolgozók képzését, hozzáférését az információkhoz. Ebből következik, hogy a társadalomra gyakorolt hatása kedvező lesz. A kedvező társadalmi hatás pedig - szükség szerűen - a fejlesztések továbbfejlesztését eredményezi.A természeti környezet fenntarthatóság szempontjából több intézkedés támogatja a természeti értékek, a biológia sokféleségek megőrzését, a mezőgazdasági melléktermékek újrahasznosítását, a megújuló energia hasznosítását. Hiszen fontos szempont, hogy a környezeti értékünket megőrizve fejlesszük térségünket.Az épített környezeti fenntarthatóság szempontjából a megvalósuló fejlesztéseknél alapvető kritérium lesz az épített környezet térségi jellemzőjének megóvása.

A társadalmi fenntarthatóság szempontjából az intézkedések eredményeképpen megvalósuló fejlesztések a helyi közösség érdekeit szolgálják, hozzájárul a szegénység leküzdéséhez, elősegíti a mezőgazdaságban dolgozók képzését, hozzáférését az információkhoz. Ebből következik, hogy a társadalomra gyakorolt hatása kedvező lesz. A kedvező társadalmi hatás pedig - szükség szerűen - a fejlesztések továbbfejlesztését eredményezi.A természeti környezet fenntarthatóság szempontjából több intézkedés támogatja a természeti értékek, a biológia sokféleségek megőrzését, a mezőgazdasági melléktermékek újrahasznosítását, a megújuló energia hasznosítását. Hiszen fontos szempont, hogy a környezeti értékünket megőrizve fejlesszük térségünket.Az épített környezeti fenntarthatóság szempontjából a megvalósuló fejlesztéseknél alapvető kritérium lesz az épített környezet térségi jellemzőjének megóvása.


Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 2/2

217

A Dél-Mátra helyi közösség Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája alapjául a Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulása által 2004-ben elfogadott Vidékfejlesztési Stratégiai Program, valamint a Dél-Mátra 11 LEADER+ Akciócsoport Vidékfejlesztési terve szolgált. A 24 település adottságai, lehetőségei, gazdasági és humánerőforrás potenciáljának felmérése, valamint a Leader programmal aktivizálható fejlesztési szándékok kiemelt hangsúlyt kaptak a tervezés hosszú és alapos folyamata során.A 2007-ben született Kistérségi Komfortérzet felmérés és annak elemzéseit még részletesebb adatokkal szolgált az egyes települések helyezet elemzésénél.A tervezés során tervezői csoport feldolgozta a kistérség 2005-2008 időszakra elkészült Közoktatási Intézkedési Tervét, mellyel a humánerőforrás térségi szintű fejlesztését érintő intézkedések és prioritások tervezésénél kellett kapcsolatot teremtettünk.A 2007-ben elkészült Kistérségi Cselekvési Terv és annak aktualizált változata projektgyűjtés során került összehangolásra a Hely Vidékfejlesztési Stratégiával.A Térségi Környezetvédelmi Keretprogram a természeti környezet célzott védelmének tervezésénél alakított ki a tervezők mozgásterét.Az ökohatékony rendszerek fejlesztésénél felhasználtuk a Károly Róbert Főiskola által 2006-ban elkészített Heves-megyében képződő szőlővenyige, erdei apadék kogenerációs energetikai hasznosításáról szóló tanulmányterv a kistérségre vonatkozó felmérését és számításait is.Külön figyelmet fordítottunk a tervezés során a Kistérségi Hulladékgazdálkodási Programhoz való kapcsolódási lehetőségek vizsgálatáraÖsszességében megállapítható tehát, hogy a Dél-Mátra Helyi Közösség Vidékfejlesztési Stratégiai Terve összhangban áll a 24 településből (+Gyöngyös) álló kistérség jelenleg funkcionáló fejlesztési programjaival.

A Dél-Mátra helyi közösség Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája alapjául a Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulása által 2004-ben elfogadott Vidékfejlesztési Stratégiai Program, valamint a Dél-Mátra 11 LEADER+ Akciócsoport Vidékfejlesztési terve szolgált. A 24 település adottságai, lehetőségei, gazdasági és humánerőforrás potenciáljának felmérése, valamint a Leader programmal aktivizálható fejlesztési szándékok kiemelt hangsúlyt kaptak a tervezés hosszú és alapos folyamata során.A 2007-ben született Kistérségi Komfortérzet felmérés és annak elemzéseit még részletesebb adatokkal szolgált az egyes települések helyezet elemzésénél.A tervezés során tervezői csoport feldolgozta a kistérség 2005-2008 időszakra elkészült Közoktatási Intézkedési Tervét, mellyel a humánerőforrás térségi szintű fejlesztését érintő intézkedések és prioritások tervezésénél kellett kapcsolatot teremtettünk.A 2007-ben elkészült Kistérségi Cselekvési Terv és annak aktualizált változata projektgyűjtés során került összehangolásra a Hely Vidékfejlesztési Stratégiával.A Térségi Környezetvédelmi Keretprogram a természeti környezet célzott védelmének tervezésénél alakított ki a tervezők mozgásterét.Az ökohatékony rendszerek fejlesztésénél felhasználtuk a Károly Róbert Főiskola által 2006-ban elkészített Heves-megyében képződő szőlővenyige, erdei apadék kogenerációs energetikai hasznosításáról szóló tanulmányterv a kistérségre vonatkozó felmérését és számításait is.Külön figyelmet fordítottunk a tervezés során a Kistérségi Hulladékgazdálkodási Programhoz való kapcsolódási lehetőségek vizsgálatáraÖsszességében megállapítható tehát, hogy a Dél-Mátra Helyi Közösség Vidékfejlesztési Stratégiai Terve összhangban áll a 24 településből (+Gyöngyös) álló kistérség jelenleg funkcionáló fejlesztési programjaival.


Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/1

218

A Dél-Mátra Helyi Közösség struktúrája, alulról jövő kezdeményezésekre alapuló felépítése biztosítja a térség közösségei és gazdasági szereplőinek reprezentatív képviseletét.Az önkormányzatok szerepe a helyi közösség működésében fajsúlyos, de a nagyszámú civil és gazdasági szereplő, akik folyamatában részt vettek a Stratégia megalkotásában, és részt vesznek annak megvalósításában is biztosítéka annak, hogy a fejlesztések nem polarizálódhatnak csak a közszféra fejlesztési igényei felé. Számos olyan gazdaságfejlesztési, képzési, és szociális típusú projektötlet érkezett már be eddig is a tervező csoporthoz, melyek megvalósulása garanciája annak, hogy a szektorok közötti egyensúly megvalósul.Az bejegyzés alatt álló, továbbiakban egyesületként működő Helyi Vidékfejlesztési Közösség a jogi alapokat is megteremti ahhoz, hogy a szükséges döntéshozatali mechanizmusok, és a szükséges funkciók a szabályos végrehajtást biztosítsák.A Stratégia integrált módon történő kialakítása, a települések terület alapú képviselete a döntéshozatalban, a szektorok szabályoknak megfelelő részvétele a döntéshozatalban mind garanciái a helyi gazdasági potenciál egészének hasznosulására tett szándék megvalósulásának. A begyűjtött projektötletek benyújtott pályázatként való visszaköszönése igazolja majd a helyi lakosság aktivitását, valamint a stratégia által előidézett fejlesztési folyamatokba való aktív bekapcsolódását. A térség szereplőinek motiválása megfelelő anyagai érdekeltségük esetén aktivizálható. A különböző szektorok együttműködési hajlama lényegesen magasabb, mint ezt előzetesen feltételeztük.A tervezési folyamat során már kialakult egy közösség, ahol ezen újszerű kapcsolatrendszer eredményképpen akár településhatárokon átívelő, az adott településeken innovatívnak számító fejlesztések, projektek, együttműködések jönnek létre. Ezek az újonnan kialakuló partneri viszonyok a helyi partnerség alapköveivé válnak majd a későbbi közös fejlesztések során.A kapcsolódási pontok az egyes települések testvértelepülései révén közös projektként, együttműködési lehetőségként már felszínre is kerültek. Ezek révén a megszerzett tapasztalatok átadása, közös hasznosítása minden fél érdekévé válik.

A Dél-Mátra Helyi Közösség struktúrája, alulról jövő kezdeményezésekre alapuló felépítése biztosítja a térség közösségei és gazdasági szereplőinek reprezentatív képviseletét.Az önkormányzatok szerepe a helyi közösség működésében fajsúlyos, de a nagyszámú civil és gazdasági szereplő, akik folyamatában részt vettek a Stratégia megalkotásában, és részt vesznek annak megvalósításában is biztosítéka annak, hogy a fejlesztések nem polarizálódhatnak csak a közszféra fejlesztési igényei felé. Számos olyan gazdaságfejlesztési, képzési, és szociális típusú projektötlet érkezett már be eddig is a tervező csoporthoz, melyek megvalósulása garanciája annak, hogy a szektorok közötti egyensúly megvalósul.Az bejegyzés alatt álló, továbbiakban egyesületként működő Helyi Vidékfejlesztési Közösség a jogi alapokat is megteremti ahhoz, hogy a szükséges döntéshozatali mechanizmusok, és a szükséges funkciók a szabályos végrehajtást biztosítsák.A Stratégia integrált módon történő kialakítása, a települések terület alapú képviselete a döntéshozatalban, a szektorok szabályoknak megfelelő részvétele a döntéshozatalban mind garanciái a helyi gazdasági potenciál egészének hasznosulására tett szándék megvalósulásának. A begyűjtött projektötletek benyújtott pályázatként való visszaköszönése igazolja majd a helyi lakosság aktivitását, valamint a stratégia által előidézett fejlesztési folyamatokba való aktív bekapcsolódását. A térség szereplőinek motiválása megfelelő anyagai érdekeltségük esetén aktivizálható. A különböző szektorok együttműködési hajlama lényegesen magasabb, mint ezt előzetesen feltételeztük.A tervezési folyamat során már kialakult egy közösség, ahol ezen újszerű kapcsolatrendszer eredményképpen akár településhatárokon átívelő, az adott településeken innovatívnak számító fejlesztések, projektek, együttműködések jönnek létre. Ezek az újonnan kialakuló partneri viszonyok a helyi partnerség alapköveivé válnak majd a későbbi közös fejlesztések során.A kapcsolódási pontok az egyes települések testvértelepülései révén közös projektként, együttműködési lehetőségként már felszínre is kerültek. Ezek révén a megszerzett tapasztalatok átadása, közös hasznosítása minden fél érdekévé válik.


Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/1

Documents

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Dél-Mátra HK