Upload
others
View
9
Download
1
Embed Size (px)
Citation preview
HERNÁDINÉ HÁMORSZKY ZSUZSANNA
ÚTMUTATÓÉS
TANMENETJAVASLAT3-4. OSZTÁLY
ÁLLÓ ÉS DÕLT ÍRÁS
MOZAIK OKTATÁSI STÚDIÓ – SZEGED, 1999
Készítette:HERNÁDINÉ HÁMORSZKY ZSUZSANNA
fõiskolai adjunktus
Kiadja: Mozaik Oktatási Stúdió, 6723 Szeged, Debreceni u. 3/B.; Tel.: (62) 470-101E-mail: [email protected] • Homepage: www.mozaik.info.huFelelõs kiadó: Török Zoltán • Nyomdai elõkészítés: Imosoft Kft.
Homepage: www.imosoft.hu • Grafikus: Deák Ferenc • Mûszaki szerkesztõ: Kovács AttilaKészült a Szegedi Kossuth Nyomdában • Felelõs vezetõ: Gera Imre
1999. november • Raktári szám: MS-9206
ISBN 963 697 282 6
© HERNÁDINÉ HÁMORSZKY ZSUZSANNA, 1999© MOZAIK OKTATÁSI STÚDIÓ, 1999
3
ÚTMUTATÓAz ABC-ház tankönyvcsalád az általános iskola 1-4. osztályosait segíti a magyar nyelv és
irodalom tanulásában; tanítóikat pedig az oktató-nevelõ munkában.A 3. osztályos tanmenetjavaslat az ABC-ház Mese és valóság c. olvasókönyvéhez készült.
(Szerzõi: Hernádiné Hámorszky Zsuzsanna—T. Aszódi Éva—Tarbay Ede). A szövegelemzéshez,a szövegalkotáshoz, a beszéd- és olvasásgyakorláshoz és a szótárhasználathoz a Beszéd, olvasás, fo-galmazás c. 3. osztályos, kétrészes munkafüzet nyújt segítséget. (Szerzõjük: Hernádiné HámorszkyZsuzsanna).
A 4. osztályos tanmenetjavaslat a Kitárulkozó világ c. olvasókönyvhöz és a Beszéd, olvasás,fogalmazás c. 4. osztályos, kétrészes munkafüzethez készült. (Szerzõjük: Hernádiné HámorszkyZsuzsanna.)
A tanmenetjavaslatok tartalmazzák az olvasmányok sorrendjét, a szóbeli és írásbeli szöveg-alkotás tananyagát, és javaslatot tesznek az írás-helyesírás gyakorlására. Tájékoztatást nyújtanaka nyelvtani ismeretek tanításához. Ennek javasolt taneszközei a Magyar nyelv kisiskolásoknak ésaz Anyanyelvi gyakorló kisiskolásoknak címû nyelvtankönyvek, illetve munkafüzetek 3-4. osz-tályos kötetei. (Szerzõjük: dr. Galgóczi Lászlóné.) A felsorolt taneszközöket a szegedi MozaikOktatási Stúdió adja ki.
A magyar nyelv és irodalom a beszéden, az olvasáson, az íráson, a szövegalkotáson kívül fog-lalkozik még könyv- és könyvtárhasználattal; ismereteket nyújt a természetrõl, a társadalomról,a környezetrõl; megismerteti a mûvészetek közül az irodalmat, a drámajátékot. Ezért a NATéletbelépésekor az évfolyamonként engedélyezett heti 20 órának 40%-át, heti 8 órát használha-tunk a tárgy oktatására az alsó tagozaton.
Az 1999/2000. tanév idõkerete
Az elsõ félév: szept. 4 hét, okt. 4 hét, nov. 4 hét, dec. 3 hét, jan. 4 hét = 19 hét.A második félév: febr. 4 hét, márc. 4 hét, ápr. 3 hét, máj. 4 hét, jún. 3 hét = 18 hét.A tanév összesen 37 hét.Ha a 3. osztályban heti 9 órát tartunk, a 4-ben 7-et, ez átlagban 8 óra lesz.
A 3. osztályban a heti óraszám: 9.
Az elsõ félévben heti 9 órával:4 olvasás 4 ¥ 19 = 761 írás 1 ¥ 19 = 191 fogalmazás 1 ¥ 19 = 193 nyelvtan 3 ¥ 19 = 57
Az elsõ félévben összesen: 171 óra.
A második félévben heti 9 órával:4 olvasás 4 ¥ 18 = 722 fogalmazás 2 ¥ 18 = 363 nyelvtan 3 ¥ 18 = 54
A második félévben összesen:162 óra.
A teljes tanévben 171 ó. + 162 ó. = 333 óra.Ebbõl 148 olvasás, 19 írás, 55 fogalmazás és111 nyelvtan.
4. osztályban a heti óraszám: 7.
Az elsõ félévben heti 7 órával:3 olvasás 3 ¥ 19 = 571 fogalmazás 1 ¥ 19 = 193 nyelvtan 3 ¥ 19 = 57
Az elsõ félévben összesen:133 óra.
A második félévben heti 7 órával:3 olvasás 3 ¥ 18 = 542 fogalmazás 2 ¥ 18 = 362 nyelvtan 2 ¥ 18 = 36
A második félévben összesen:126 óra.
A teljes tanévben 133 ó. + 126 ó. = 259 óra.Ebbõl 111 olvasás, 55 fogalmazás és 93 nyelv-tan.
4
A tanév folyamán többször van munkanapon tanítási szünnap (ünnepnap) vagy tanítás nél-küli munkanap, és ekkor elmaradnak a tanórák. A havi 4 héten felül maradnak még munkanapok,ezeken lehet pótolni az elmaradt órákat.
A javasolt tananyagbeosztást lehet szûkíteni vagy bõvíteni, ha a következõ években a tanévidõkerete megváltoznék, vagy a kerettantervek más óraszámokat határoznának meg. Az olvasó-könyv szövegbõsége és a munkafüzetek feladatai a tanítóknak lehetõséget teremtenek a változ-tatásra, a válogatásra, a cserére.
Tanácsok a Tanmenetjavaslatok használatához
1. A számok egy-egy óra tananyagát jelölik.2. Az olvasási gyakorlóórák elõzzék meg az adott szövegek elemzését, mert így elõre foglal-
kozhatunk nyelvi anyagukkal, ezzel megkönnyítjük olvasásukat, megértésüket. A szövegfel-dolgozó feladatlapon szám jelzi, melyik gyakorlólap tartozik hozzá. A gyakorlólapokatazonban a szövegfeldolgozó órákon is lehet hasznosítani.
3. Bár a tankönyvi szövegekkel kapcsolatban bõven adódik nevelési lehetõség, ezt a Tan-menetjavaslatokban nem rögzítettem. A tanító kiválaszthatja tanulócsoportjának a legcél-ravezetõbbet, és rögzítheti nevelési tervében.
4. Részletesen megbeszélni azokat a verseket kell, amelyek magukban alkotják az óra anyagát.A prózai szövegekkel párhuzamosan szereplõ rövid versek jelentését tisztázzuk néhány kér-déssel, azután gyakoroltassuk olvasásukat! Ezeken az órákon a vers és a próza azonos témájú,ami segíti a szövegértést. Ha mindkét megadott szöveg hosszú, akkor a tanító dönti el, hogya prózát vagy a verset fogja tanítványaival megbeszélni. Egyszerû szöveget feladhatunk ott-honi olvasmánynak is.
5. A tanmeneti részben megjelöltem a kötelezõen megtanulandó verseket, és javaslatot tettema választhatókra. Ennek ellenére a tanító belátása szerint cserélheti õket. A következõ szem-pontokra kell figyelnie: minden hónapra jusson egy-egy verstanulás; legyen közöttük 2-3népköltészeti alkotás; a többi verset a tankönyvben szereplõ legkiválóbb költõink mûveibõlválogathatja. A verseken kívül jegyezzenek meg a tanulók szólásokat, közmondásokat; amesékbõl, a mondákból lényeges mondatokat! A 4. osztályban rövid prózai szövegeket isajánlok memoriternek. Ezek a munkafüzetek Beszéd- és olvasásgyakorlás c. fejezetében, a 4.feladatokban találhatók. Engedjük meg a tanulóknak, hogy a nekik tetszõt válasszák kimegtanulásra, elõadásra!
6. Egy-egy témát – ha lehetséges – mutassunk be több mûvészeti ágban is! Pl.: Szent Istvánkirályról olvasva nézzék meg szobrát (tankönyvi kép), hallgassák meg a róla készült zenésjáték jellemzõ részletét. A népköltészeti mûvek mellett ismerjenek meg a tanulók más népialkotást is, pl.: fafaragást, hímzést, cserépedényeket, népi hangszereket, jellegzetes épüle-teket stb.
7. Az olvasottakhoz – a helyi lehetõségekhez mérten – szorosan kapcsolódhatnak kirán-dulások: múzeumokba, kiállításokra, emlékhelyekre, a szabad természetbe. Megtekinthetõkszínházi elõadások, kulturális programok. Végezhetnek a tanulók gyûjtõmunkát a kor-osztálynak szóló könyvekbõl, a rádióból, a televízióból. Egészítsük ki ezekkel alkotó módona Tanmenetjavaslatot! Minden hasznos, ami élõvé teszi az olvasottakat.
8. A 3. osztály elsõ félévében az írásórák anyagát úgy választottam meg, hogy intenzíven tá-mogassák a helyesírás gyakorlását. A második félévben már elmaradhat az írásóra, hiszena nyelvtan- és a fogalmazásórákon bõséges lehetõség nyílik az írás fejlesztésére és eszközihasználatára.
9. A fogalmazás tanításához nincs szükség külön segédeszközre: elegendõ feladatot kínálnaka munkafüzetek.
5
10. A nyelvtantanmenet helyenként eltér a tankönyvi sorrendtõl, de használható a megadotttaneszközökhöz. Harmadik osztályban az ige témakörét azért tettem az elsõ félévre, hogy azelbeszélések írását helyesírásilag is elõkészíthessük: a múlt idejû és az igekötõs igék helyes-írásával. A 4. osztályban az igenevek tanítását beépítettem a megfelelõ névszói részbe, hogyezzel segítsem a szófajták megkülönböztetését. Részletesen meghatároztam a nyelvtanórákanyagát, és koncentrációt teremtettem a 3. osztályos írástanítással. A gyakorlandó helyesírásiismeretet jelöltem meg a tanórák anyagául, nem az erre használható nyelvi játékot, rejtvényt.
A taneszközök
3. osztály
Mese és valóság c. olvasókönyvBeszéd, olvasás, fogalmazás c. munkafüzet. 3.o.(Külön-külön füzet: az 1. és a 2. félévre)
írásfüzet (vékony vonalas)olvasásfüzet (vékony vonalas)fogalmazásfüzet (vastag vonalas)nyelvtanfüzet (vastag vonalas)fölmérések füzete (vékony vonalas)
Magyar nyelv kisiskolásoknak 3. c. nyelvtan-könyv. Anyanyelvi gyakorló kisiskolásoknak3. c. munkafüzet
4. osztály
Kitárulkozó világ c. olvasókönyvBeszéd, olvasás, fogalmazás c. munkafüzet. 4.o.(Külön-külön füzet: az 1. és a 2. félévre)
olvasásfüzet (vékony vonalas)fogalmazásfüzet (vastag vonalas)nyelvtanfüzet (vastag vonalas)fölmérések füzete (vékony vonalas)
Magyar nyelv kisiskolásoknak 4. c. nyelvtan-könyv. Anyanyelvi gyakorló kisiskolásoknak4. c. munkafüzet
Használtassuk mindkét osztályban: A magyar helyesírás szabályai c. segédkönyv 11. kiadását!Tegyük hozzáférhetõvé azokat a kézikönyveket, amelyekbõl feladatokat fogunk kijelölni
a tanév folyamán. A 3. oszt. Mf. Könyv- és könyvtárhasználat c. fejezetében található azoknaka könyveknek címe, amelyekbõl kiegészítõ olvasmányokat javasoltam. A 4. osztályban a Képesgyermeklexikon szükséges. (Aquila Kiadó)
Az ABC-ház harmadik és negyedik évfolyamának tananyaga és taneszközei töretlenül foly-tatják az elsõ és a második osztályban megkezdett munkát. Aki nem ismeri az elõzményeket, an-nak nagy segítséget jelent, ha tanulmányozza a következõ kiadványokat: Tanítói kézikönyv azABC-ház tankönyvcsalád használatához az általános iskola 1. osztályában tanítók számára. Út-mutató és tanmenetjavaslat 1. osztály. Álló és dõlt írásra. Útmutató és tanmenetjavaslat. 2. osz-tály. Álló és dõlt írásra. A versek elemzéséhez nyújt segítséget Balkovitzné Cynolter Magdakönyve: Verselemzések. Kézikönyv tanítók és tanárok számára.
A Beszéd, olvasás, fogalmazás c. munkafüzetek
Fölépítésük mindkét osztályban hasonló a 2.-ban használtéhoz, de új témákkal is bõvültek. Fejezete-ik:
SzövegértelmezésBeszéd- és olvasásgyakorlásSzövegalkotás (fogalmazás)FölmérésekSzótárok: Szólások és közmondások magyarázataSzótárok: Rokon értelmû szavak és kifejezésekSzótárok: Ellentétes jelentésû szópárokSzótárok: Hangutánzó szók
6
A Beszéd- és olvasásgyakorlás számozott feladatlapjai külön fejezetbe kerültek. Mivel nemkötõdnek szorosan egyetlen olvasmányhoz, feladatrendszerüket fokozatosan egymásra lehetettépíteni. Ajánlatos többször visszatérni a feladatokhoz: gyakoroltatni a gyengébb olvasókkal, tõ-lük számon kérni.
A munkafüzetek fejezeteinek élén található „Jó tanácsok” közül alkalmanként csak annyitolvastassunk el, amennyire szükség van a feladat megoldásához! Hiszen nehéz lenne egyszerremindent megjegyezni.
Miért nem készültek összefoglaló feladatlapok az egyes témakörökhöz a 3. osztályban?Az állatokról, a növényekrõl, az élettelen természetrõl olvasottakat a természetismereti tár-
gyakban hasznosítjuk, ott foglaljuk rendszerbe. A társadalom életét bemutató témakörök olvas-mányaiban az érzelmi hatás a lényeges, nincs bennük konkrét tudnivaló. (Család, barátok)A régmúlt idõk eseményeit kiemelkedõ személyek köré csoportosítottuk. Nem kívánunk törté-nelmi idõszemléletet kialakítani. Ebben a témakörben elég, ha az események kapcsán a kiemel-kedõ személyiségek nevét és a hozzájuk fûzõdõ eseményeket jegyzik meg tanítványaink. A sze-mélyekhez köthetõ erkölcsi állásfoglalás domináljon, a példa ereje hasson! Erõsödjék a gyerme-kekben a nemzethez tartozás érzése: identitástudatuk! Az olvasásórák elsõrendû feladata a sze-mélyiségformálás. De legalább ilyen fontos a nyelvi képességek alakítása; ezt nem összefoglalni,hanem fejleszteni kell.
A 4. osztályban sem az egyes témaköröket próbáljuk rendszerbe foglalni, hanem az elsõ fél-évben a népköltészetrõl tanultakat, a második félévben az irodalmi ismereteket. A vonatkozó ta-pasztalatokat, példákat négy éven át gyûjtjük; de csak az utolsó évben vonjuk le belõlük a követ-keztetéseket, rendszerezzük a megalapozott és továbbfejleszthetõ ismereteket. A magyar nyelv ésirodalom tanítása során elnyújtott ismeretszerzést valósítunk meg.
A munkafüzet vonalrendszere megegyezik az írásfüzetével, a tanulók a vonalra írhatnak.Külön füzetbe kerülhetnek a szógyûjtések, az önálló vázlatok, a feladatmegoldások, a szöve-gekhez készült illusztrációk.
A munkafüzet és az olvasókönyv azért jelent meg kisebb formátumban, mint elõdei, merta gyermekek nehezebben találnák meg a hosszú sorok kezdetét a kisebb betûmérettel és a szoro-sabb sortávval írt szövegben. A kisebb lapméret viszont megnövelte a munkafüzet terjedelmét,ezért két félévre bontva adtuk ki, hogy könnyen használható füzetméretet kapjunk.
Az olvasástanítás céljaaz olvasás megszerettetése, nevelõértékének fölhasználása a gyermekek személyiségének for-málásában – olvasóvá nevelés.
A cél megvalósításához vezetõ feladatok:1. A szépirodalmi szövegek erkölcsi, esztétikai, nyelvi értékeinek föltárása; érzelmek keltése;
állásfoglalásra nevelés2. A tanulás technikájának elsajátíttatása kis terjedelmû ismeretterjesztõ szövegeken. A tárgyi
valóság megismertetése a tanulókkal3. A szövegelemzõ jártasság megszereztetése szépirodalmi és ismeretterjesztõ olvasmányokon4. A harmadik osztályban a folyamatos, a negyedikben a kifejezõ olvasás technikájának kiala-
kítása5. A gyermekek kifejezõkészségének gyarapítása: minõségi szókincsbõvítéssel, állandó szókap-
csolatok tanításával, szótárhasználattal. Mondat- és szövegbõvítési, szövegredukálási, stilizálási,beszerkesztési feladatok végeztetése
6. Információk gyûjtetése a gyermekeknek készült kézikönyvekbõl; a gyûjtött ismeretek rend-szerezése, lejegyzése, fölhasználása. Az információkeresést segítõ útmutató és tartalomjegy-zék használtatása
7
A szövegválogatás szempontjai
1. Az olvasókönyvi szöveg feleljen meg a korosztály életkori sajátosságainak, befogadó-képességének!
2. A szépirodalmi mû álljon közel a gyermekekhez, kösse le érdeklõdésüket;– formálja erkölcsi érzéküket;– nyelvileg legyen számukra érthetõ; de ne utánozza igénytelen stílusukat, szolgáljon kö-
vetendõ mintával;– nyújtson szemléleti anyagot az irodalmi, a nyelvi és a szövegalkotási ismeretek tanításá-
hoz (pl.: mûfajok, szóképek stb.)!3. Az ismeretközlõ szöveg legyen közérthetõ és logikus fölépítésû!
A választott szövegeket többféleképpen lehetett volna csoportosítani.1. Eredetük szerint: népköltészet és mûköltészet2. Mûfajuk szerint: líra, dráma, epika3. Formájuk szerint: vers és próza4. Kommunikációs szándékuk szerint: szépirodalom, szakirodalom, publicisztika5. Témájuk szerint: a tanterv által megadott témák
Az ABC-ház olvasókönyveiben a téma szerinti csoportosítást választottam, mert ez válto-zatosabb összeállításra adott lehetõséget: próza és vers, szépirodalmi és ismerettartalmú szöve-gek váltják így egymást. Olvasmányok és versek összefüggnek, értelmezésük egymást segíti,csaknem azonos szókincsük – a gyakori ismétlõdés hatására – könnyebben beépül a tanulóknyelvhasználatába.
Az olvasókönyvek tartós használatú szöveggyûjtemények; feladatokat nem tartalmaznak.Ezek a munkafüzetekben találhatók. Itt kaptak helyet a felnõttekéhez hasonló, de jóval kisebbterjedelmû és egyszerûbb szótárok is; velük a szótárhasználatot lehet tanítani.
Az olvasókönyvek témaválasztásafügg a mindenkor érvényben lévõ tantervtõl, de nem hagyhatja figyelmen kívül az adott korosz-tály életkori sajátosságait. A 8-10 évesek érdeklõdése már a valóság felé fordul, bár még mindigkedvelt körükben a mese. Segíti fantáziájuk csapongását, ugyanakkor állandóságot, kiszámítha-tóságot is jelent. A gyermek tudatában ugyanis kialakul a mese sémája: a hõs vándorútra indul,3 próbának kell megfelelnie, de a végén mindig gyõz. Aki ezt várja a mesétõl, annak nem is kellcsalódnia. Bár a mesehõsök, az események változnak, a lényeg változatlan. A sikerekre vágyógyermek szívesen azonosul a mesehõssel.
Ismétlõdést jelentenek a mese stílusának megszokott fordulatai is: „Ment, mendegélt, he-tedhét országon keresztül.” „Tarisznyájában nem maradt egy morzsányi sem a hazai cipóból”stb. A mese olvasását is megkönnyíti a kisiskolásoknak, hogy ismert motívumok segítik az elõ-feltételezéseket, és hogy ezek rendre bekövetkeznek. Az ismert mesefordulatok megkönynyítik aráismerést, ezáltal a szöveg olvasását: így sikerélményt jelentenek a gyermekek számára. Külö-nösen könnyû a láncmese olvasása, amelyben igen sok az ismétlõdés. A különféle meséknek ok-vetlenül helyet kell kapniuk az olvasókönyvben.
Minden gyermek szívesen hall, olvas a hozzá hasonló korúak életérõl. Újraéli azt, ami vele ismegtörtént. Élményei így megszilárdulnak. Mintát kap arra, hogy mások miként oldják meg nehéz-ségeiket; arra is hogyan viselkednek és beszélnek adott szituációkban. Azonosulás jöhet létre azirodalmi hõssel is. A gyermekek életérõl szóló történetek méltán számíthatnak a 8-10 évesek ér-deklõdésére. A szövegek megbeszélésével párhuzamosan kérdezzünk rá a tanulók hasonló élmé-nyeire, késztessük õket állásfoglalásra!
8
A gyermekek ösztönösen vonzódnak az állatokhoz. Eleven játékszernek tekintik, szívesenbabusgatják, dédelgetik õket; de megpróbálják akaratukat is érvényesíteni velük szemben. Paran-csolnak nekik, akárcsak nekik a felnõttek. Ennek ellenére az állatok is kedvelik a gyermekeket:gyakran lepottyan tõlük egy-egy finom falat. A család kutyája olyasmit is elvisel a gyerektõl,amit mástól nem tûrne el. Szoros kapcsolat épül a gyermek és a közelében élõ állat között. Ezta rokonszenvet élvezhetik késõbb az állattörténetek szereplõi is. A kisiskolások érdeklõdésselhallgatják, olvassák a róluk szóló történeteket.
A 9-10 évesek nyitottabbak a világra, meg tudják különböztetni a mesét a valóságtól. Vágy-nak a kalandos történetekre, szeretik a történelmi mondákat, az idegen tájakról szóló útleírásokat.Örülnek, ha hozzá tudnak szólni a nagyok dolgaihoz, ha meg tudják érteni a gépek mûködését,a tudományos fölfedezéseket. A mese helyett a valóság elemeibõl építik föl képzeletbeli világu-kat. Ezért találnak hûséges nézõkre bennük a tudományos-fantasztikus filmek. Olyan olvasmá-nyokat is kell nyújtanunk nekik, amelyek kielégítik kalandvágyukat és a technika iránti érdeklõ-désüket.
Végül, de nem utolsósorban: a 9-10 évesek kedvelik a humoros eseményeket. Egy-egy tréfásmondatért szívesen olvassák az egész szöveget.
Különösen népszerûek a folytatólagos történetek. A 3-4. osztályban már teljes könyvvel le-het megismertetni a tanulókat. Erre ajánlások találhatók a munkafüzetekben.
„Azt hiszem, hogy az ember gyermekkorában szereti meg a könyvet, az irodalmat. Az ízléskialakulásában rendkívüli jelentõsége van a gyermekkor kedvenc könyveinek... A jó gyermek-könyv a nyelvérzék, a nyelvi fantázia kibontakoztatásához, fejlõdéséhez is döntõ módon hozzájá-rul.” (Fodor Sándor)
Az ABC-ház olvasókönyvei ezt a célt szolgálják, mert– irodalmilag értékes szövegek gyûjteményei;– megfelelnek a korosztály érdeklõdésének;– színes illusztrációik mûvészi értékûek;– nyelvileg követendõ mintával szolgálnak, alkalmasak a kifejezõképesség fejlesztésére;– az elõzõekbõl következõen ízlésnevelõk;– nincsenek bennük feladatok: lapjaikra nem írnak, nem rajzolnak a tanulók;– kemény kötésûek, tartósak.
Érdemes e tankönyveket megõrizni Érdemes továbbadni a következõ évfolyamnak, hiszentartalmukat és kivitelezésüket tekintve egyaránt maradandók. Ezt tanúsítja az is, hogy Hungarodidact díjban részesültek.
A Mese és valóság c. olvasókönyvigyekszik kielégíteni a harmadikosok meseéhségét és valóság iránti érdeklõdését. A mese és a való-ság megkülönböztetésében segíti õket olvasókönyvük, amely egy-egy témát több mûfajban isbemutat.
A Mese és valóság c. olvasókönyv témái, és fejezetcímei:a) Mesék – A mese nem hal meg soha. (De mese található még a többi fejezetben is.)b) Az élettelen természetrõl – Tûz, víz, föld, levegõc) Az élõ természetrõl: növények, állatok; a természet és az ember kapcsolata – Erdõn-
mezõn nyitott szemmel. Testvéreink az állatokd) Emberi kapcsolatok: a családban és az iskolai közösségben – Szeretet tojáshéjban. Az én
barátaime) Társadalmi ismeretek: a rég múlt idõk eseményei és hõsei – „Száll a madár ágrul ágra,
| Száll az ének szájrul szájra”
9
Az olvasókönyv mûvészi értékû illusztrációi kiegészítik az olvasmányok szövegét, így al-kalmat adnak a vizuális kommunikációra. A munkafüzet több kérdést fogalmaz meg a képekelemzéséhez. Pl.: Figyeld meg a fejezetnyitó illusztrációt! (Ok. 214. o.) Mit jelképezhet a sok kiscsengõ? Van a képek között információközlõ is (Ok. 14. o.): a varga széke mellett fölfedezhetjükmesterségének szerszámait; ezekrõl a szövegben nincs szó. Az Ok. 32. oldalán láthatjuk a hiú ki-rály öregapját, amint a kondát õrzi. Érdemes a képet alaposan megfigyeltetni, mert a mese kép-telenségét fejezi ki az öreg király öltözéke. A disznópásztorra utal a bot, a tülök és a bocskor;csakhogy a bocskoron sarkantyú van, akárcsak a lovasokén; a fején korona, mivel király, és a ru-háján sok-sok érdemrend. Így õrzi a kondát? Nem csoda, ha a legény ezen állítását már nem hisziel a király, inkább elveszíti fogadását. Különben is megalázónak tartja még a feltételezését is an-nak, hogy az õ öregapja kondás volt. Van olyan kép is, amely a valóság torzításával mutat ráa lényegre: (Ok. 172. o.) Kinizsi irreálisan nagy malomkövet tart felnagyított tenyerén, ezzel isérzékeltetve nem mindennapi erejét. (Ok. 152. o.) A tatárok megtévesztésére font szalmakalácsmindennél nagyobb, hiszen ez dönti el végül a falusiak sorsát. Az illusztrációk, egyszerû vona-laik ellenére, hatásosan fejeznek ki emberi érzelmeket. Irányítsuk rájuk a gyermekek figyelmét,beszélgessünk róluk! A következõkkel érdemes behatóbban foglalkozni: Ok. 169. o., 260. o.,269. o.
A kitárulkozó világ c. olvasókönyv
A negyedik osztályban elkezdjük az irodalmi ismeretek tanítását. Ezért két fejezetben ere-detük szerint csoportosítottam a mûveket: népköltészeti és mûköltészeti szövegek. A többi egy-ség koherenciáját továbbra is témájuk adja.
Az olvasókönyv fejezetei, nevelési gondolataia) Az Apáról fiúra c. fejezet tartalmazza a népköltészeti alkotásokat. A szövegek más-más
nevelési gondolatot képviselnek. A válogatás célja az volt, hogy minden tanulandó nép-költészeti mûfajra legyen igényes példa a könyvben.
b) Az irodalom kincsesháza c. fejezetben mûköltészeti alkotásokat találunk. Olvastatásukközben fölhívhatjuk a figyelmet népköltészet és mûköltészet közötti hasonlóságra. Az iro-dalmi szövegekbõl emberi tulajdonságokat bontakoztathatunk ki és ítélhetünk meg. A pél-dák segítséget nyújtanak fogalmazási mûfajok tanulásához.
c) A Gyermekkorom tükörcserepei c. fejezetben írók, költõk örökítik meg gyermekkori élmé-nyeiket. Több szöveg alapgondolata: gyermekkorukban – nehéz körülmények között is –megpróbáltak helytállni.
d) A Szeretnek, mert én is szeretek c. fejezet a legszentebb emberi érzésnek, a szeretetnekmegnyilvánulásait mutatja be a család körében. Majd a karácsonyi ünnepekhez kapcso-lódva kitágítja ezt az egész emberiségre.
e) A Hõsök és híres emberek c. fejezetekkel folytatjuk a rég múlt idõk történetét. Bár a szö-vegek idõrendben követik egymást, mégsem történelmi ismereteket akarunk tanítani.A mondák és az elbeszélések nemzetünk nagyjainak (történelmi személyiségeknek, tu-dósoknak, mûvészeknek) és a hétköznapok hõseinek példáját állítják a gyermekek elé.Tetteiket lelkesítõ példaként kell értékelnünk.
f) Az Édes hazám c. fejezet bemutatja hazánk néhány táját, legnagyobb vizeit és városait.A fejezetben szépirodalmi és ismeretterjesztõ írások váltják egymást. A szépirodalmiihletésûekbõl a táj, a haza szeretete sugárzik. Az ismeretterjesztõket fölhasználhatjuka könyvbõl való tanulás elõkészítésére. Mindegyikbõl választható olyan részlet, amelyfogalmazásórákon alkalmas a leírás szemléltetésére. Ezért a második félév elején olvas-tassuk õket, amikor fogalmazásból a leírást tanítjuk!
10
A 4. osztályos olvasókönyvet is – akárcsak a harmadikost –Deák Ferenc grafikusmûvész il-lusztrálta. A képzeletmozdító, színes, nagyméretû rajzok alkalmasak a szereplõk érzelmeinek,tulajdonságainak kifejezésére. Érdemes ilyen szempontból is elemezni õket.
Az olvasókönyv valóság felé fordulását mutatja, hogy kevesebb benne a rajz, több a tárgyivalóságot ábrázoló fénykép. Ezek tematikus csoportosításban színes képsorokon jelennek meg.Jól fölhasználhatók a szómagyarázatnál. Pl.: a népköltészet fejezetben az Ok. 79. oldalán lévõképsor szemlélteti a kézi cséplést, a cséphadarót, a vízimalmot, a szélmalmot, a kenyérsütést.A képsorok segítségével könnyebb elképzelni a régi épületeket, tárgyakat. Az irodalomhoz, a tör-ténelemhez összeállított képsorokról megismerhetik a gyermekek hazánk nagyjainak, mûvé-szeinek, tudósainak arcképét. Így a történetek hõseirõl valósághû emlékük maradhat. Ajánlott,hogy az osztályteremben kapjon helyett azoknak a legnagyobb íróknak, költõknek arcképe, akik-nek mûveit olvastatjuk.
A fejezetnyitó képek kapcsolatot teremtenek az irodalom és más mûvészetek között.Ferenczy Károly, Székely Bertalan, Thorma János és Egry József festményének reprodukciója,Szalay Lajos mûvészi grafikája, Szervátius Jenõ fafaragása, Kovács Margit kerámiája sejteti azutána következõ fejezet lényegét. Használjuk föl a fejezetnyitó képeket a témakör bevezetésére,és olvastassuk el a mottókat is! A fejezet végén újra visszatérhetünk rájuk. Segítségükkel rámu-tathatunk a fejezet alapgondolatára.
Könyv- és könyvtárhasználat
A könyv- és könyvtárhasználat nem korlátozódik a közös könyvtárlátogatásra, hanem átszö-vi az egész tanévet. A munkafüzetben – a szövegfeldolgozásokkal párhuzamosan – gyakoriak azolyan feladatok, melyeknek megoldásához könyvek szükségesek. Ha ezek nincsenek meg a gyer-mekek számára elérhetõ könyvtárakban, akkor a tanító keressen hasonló témájú meglévõ köny-veket, és azokhoz kapcsoljon feladatokat! A lényeg az, hogy a tanulók az olvasókönyvön kívülmás forrásokat is használjanak. Hogy gyakorolják a tájékozódást kézikönyvekben: a tartalom-jegyzék és a mutató használatával. Kapjanak olyan feladatokat is, amelyeket a gyermeklexikonsegítségével oldhatnak meg. Tanuljanak meg információt gyûjteni írott forrásokból. Ha van osz-tálykönyvtár, differenciált feladatként is adhatunk gyûjtõmunkát.
A tankönyvi szövegek mellett keressenek a gyermekek hasonló témákat más forrásból is!A munkafüzet feladatokkal, könyvcímekkel segíti a kutatómunkát. Egy-egy témához gyûjthetnekanyagot az elõzõ években olvasott szövegekbõl is.
A gyermekfolyóiratok állandóan változnak, ezért nem tudok javaslatot tenni kiválasztásukra.A helyi lehetõségek számbavételével maga a tanító döntheti el, hogy melyiket olvassák.
A szótárok használata
A felnõtteknek készült szótárok (Magyar értelmezõ kéziszótár. Magyar szinonima kézi-szótár) még nem valók kisiskolások kezébe: terjedelmük, bonyolult jelölési rendszerük, rövidítéseik,ismeretlen fogalmaik miatt. Ezért helyeztem el a taneszközökben a felnõttek kézikönyveihez ha-sonló rendszerû, mégis egyszerûbb szótárokat. Így minden gyermek számára elérhetõvé tettemõket.
Az Értelmezõ kisszótár az olvasókönyv végén kapott helyet. Az tankönyvben *-gal jelöl-tem azokat a szavakat, amelyeknek magyarázata megtalálható itt. A szócikkek abban térnek el azeddig megszokott szómagyarázatoktól, hogy az adott kifejezésnek több jelentését is megadják.Ezek közül kell a tanulóknak kiválasztaniuk a szövegbe illõt. Az Értelmezõ kisszótár fölépítése,rövidítésrendszere, ezáltal használata hasonlít a felnõttek megfelelõjéhez, de kevesebb adatottartalmaz, és megfogalmazása egyszerûbb. Használatához ki-ki kellõ útmutatást talál az Olvasó-könyvekben a szótári rész elõtt.
11
Célunk a szótárhasználat bevezetése, gyakoroltatása. Ezért szoktassuk rá a gyermekeket,hogy a jelölt szavakat keressék meg! Értelmeztessük ezeket a szöveg megbeszélésekor! Így az isellenõrizhetõ, hogy megtalálták-e a jelentések közül a szövegbe illõt.
A Rokon értelmû szavak, kifejezések szótára a munkafüzetek végén kapott helyet. A har-madikosban néhány ellentétes jelentésû szópárt és hangutánzó szót is megtalálhatunk. A 4. osz-tályban egy címszón belül ☯ jel választja el a címszó rokon értelmû jelentéseit az ellentétes je-lentésektõl. Némely kiemelt szóhoz igen sokrétû jelentés kapcsolódhat, lehetetlenség volnamindet fölsorolni, ezért [...] zárójelben pontosítjuk azt, amelyikhez a szinonimák kapcsolódnak.A címszók kivétel nélkül tankönyvi szövegekbõl valók. Ha olyan szó fordult elõ a szövegben,amelynek rokon értelmû megfelelõit a tanulók már az elõzõ évben megismerték, akkor szófajá-nak megváltoztatásával helyeztem el a gyûjteményben, hogy ne legyen ugyanaz, mint az elõzõévben volt. Így alkotó módon ismételhetünk.
Mivel a tanulók 2. osztályban már használtak ilyen szótárt, 3.-ban kívánjuk meg önálló al-kalmazását! Segítségével oldassuk meg a munkafüzet feladatait! Ezeknek sorát lehet bõvíteni,mivel nincs minden címszóhoz feladat. A szótárt fölhasználhatjuk a fogalmazások javíttatásáhozis, ha szinonimákkal kell helyettesíteni a szövegben ismétlõdõ szavakat.
A rokon értelmû szavak gyûjteménye használható szómagyarázatra is. A szinonimasorbanbizonyára akad a gyermek számára ismerõs: ezzel kapcsolva könnyebben érti meg az ismeretlent.Sõt jobban meg is jegyzi, ha a hasonló jelentésûek láncolatában gyakoroltatjuk.
3-4. osztályban már nem elégedhetünk meg egy-egy szó jelentésének megismertetésével,vagyis a szókincs mennyiségi fejlesztésével. Minõségi szókincsbõvítést kell megvalósítanunk.Kívánatos, hogy tanítványaink a kifejezésnek ne csak jelentését értsék, hanem legyenek tisztábanhasználatának lehetõségeivel és korlátaival is. Ezért került a szótárba a szavak minõsítése,pl. a beszélget igéhez: (választékos) társalog, szót vált, cseveg; (bizalmas) diskurál, dumcsizik,tereferél, trécsel, pletykál; (durva) pofázik. Hivatkozzunk szituációkra, amelyekben egyiket vagymásikat célszerû használni! Alkottassunk ezeknek megfelelõ mondatokat!
Gyakoroltassuk a szósorok hangos olvasását! Sorozatban könnyebb megjegyezni az új sza-vakat, kifejezéseket. Mennyiségüket szófajváltással szaporíthatjuk. Pl.: szunnyadó, alvó, szunyó-káló, szundikáló, szundító, szendergõ, bóbiskoló; a melléknévi igenevek képzõjének leválasztá-sával igéket kapunk: szunnyad, alszik, szunyókál, szundikál, szundít, szendereg, bóbiskol. To-vábbi toldalékolással fõneveket képezhetünk: szunnyadás, alvás, szunyókálás, szundikálás,szundítás, szendergés, bóbiskolás.
A szólások, közmondások magyarázata szintén megtalálható a munkafüzetek végén. Miértvan rájuk szükség? Az 1. és a 2. osztályos olvasókönyvben egy-egy mese után volt egy-egy szó-lás vagy közmondás; ezeknek jelentését a hozzájuk tartozó történet magyarázta. A 3-4.-ben egy-egyfogalomkörhöz több szólásmondás kapcsolódik: jelentésük különbözõ. A gyermekeknek megkell keresniük a mesék, történetek mondanivalóját kifejezõ szólást vagy közmondást. Ez indo-kolja jelentésük tisztázását.
A gyûjtemény azokat az átvitt jelentésû szólásmondásokat tartalmazza, amelyek az olva-sókönyvben és a munkafüzetben elõfordulnak. A magyarázatok O. Nagy Gábor Magyar szólásokés közmondások c. könyve mintájára készültek. A 3. osztályban még nem sorolják föl az állandószókapcsolatok többféle változatát. A 4. osztály második félévi munkafüzetében – szögletes zá-rójelben – található még egy, a köznyelvihez közel álló változat is, hogy ez a megoldás se legyenismeretlen a tanulóknak, ha a felnõtteknek készült változatot fogják használni. Az ábécérendbeszedett címszavak és a mutató segítenek a keresett szólásmondás megtalálásában. A kereséséheza munkafüzet magyarázattal szolgál.
12
A közmondások, szólások nyelvünk virágai. Gyarapítsuk velük tanítványaink szókincsét! Tö-mörségükkel, képszerûségükkel, esetleg metaforikus jelentésükkel igényes szóhasználatra nevel-nek. Ismerõiket képessé teszik az elvonatkoztatásra, az átvitt jelentés megértésére. (Pl.: Ég a földa talpa alatt.) Úgy kell foglalkoznunk velük, hogy gazdagítsák a gyermekek nyelvi eszköztárátés gondolkodásmódját. A szóláshasonlatokat fölhasználhatjuk a hasonlat szemléltetésére. A köz-mondások kiválóan alkalmasak egy-egy szöveg lényegének kifejezésére, a tömörítésre. Éljünk ezzela lehetõséggel, kerestessünk az olvasmányhoz illõt a szótári részbõl!
A szólások és a közmondások jelentésének megbeszélése alkalmat ad a tanulóknak gondola-tok megfogalmazására, spontán vitára. Hiszen ítéletet kell alkotni, azt kifejteni, megvédeni. Közbenminden erõltetés nélkül használják a szólásgyûjteményt. Mivel egyszeri elolvasásnál sokkal töb-bet foglalkoznak a ritmusos, gyakran rímes mondásokkal, azok megragadnak emlékezetükben,beépülnek szókincsükbe. Megszokják a színesebb stílust, törekedni fognak használatára. Olvas-mányaikban észreveszik és értékelik a képszerû kifejezéseket.
A szólásmondások tanítása összefügg a szövegelemzéssel és a szókincsbõvítéssel.
Szövegek értelmezése, elemzése
A tankönyvek szépirodalmi és ismeretterjesztõ szövegeket kínálnak olvasásra. A tartalmielemzés segíthet eldönteni azt, hogy egy szöveg szépirodalmi-e vagy ismeretterjesztõ. A prózaivagy verses szépirodalmi mûben a szerzõ szubjektív élményeit, benyomásait, érzelmeit örökítimeg. Kommunikációs célja a gyönyörködtetés. Stílusa ezért retorizált, él az irodalom mûvészieszközeivel: szóalakzatokkal, szóképekkel. A szakszövegtõl eltérõen az ismeretterjesztõ mûbenis találunk stílust színesítõ elemeket, de szövegében túlsúlyban vannak a tények, az adatok, hi-szen kommunikációs célja: információk közlése. A szövegeket kommunikációs céljuknak meg-felelõen kell elemezni. Míg a szépirodalmi mûbõl a szöveg adta élményt (eseményeket, erkölcsimegfontolásokat, érzelmeket), a stílus szépségeit, érdekességeit keressük, addig az ismeretközlõ-bõl a tényeket, az adatokat és a belõlük fölismerhetõ összefüggéseket. Az elemzést a szöveg tar-talmának, kommunikációs céljának megfelelõen alakítjuk. Bár ez a két funkció nem különül elélesen, mert a szépirodalmi szövegek is tartalmazhatnak ismereteket, mint például a Párácska c.mese. Ebben a szövegben mégsem a víz körforgása a lényeges, hanem a háromszor ismétlõdõesemény, a mesére jellemzõ kifejezések, a fõszereplõ segítõkészsége. Ezt a mesét tehát szépiro-dalmi mûként értelmezzük, jóllehet a víz körforgását adja elõ mesés formában.
A szépirodalmi mûvekhez tartozik a mese, a monda, a legenda, az elbeszélés, az anekdota;mindegyik eseményeket örökít meg. Mesés és valóságos elemeik szétválogatása, tartalmi vizs-gálatuk segíti mûfaji megkülönböztetésüket. A mesékben elõfordulhatnak valótlan események,szereplõi lehetnek nem létezõ lények. A mondákban és a legendákban már van valami az egykorivalóságból. Hõsei rég múlt idõk híres emberei. A történelmi mondák megtörtént eseményrõlszólnak, de csodás elemekkel színezik. A legendák vallásos színezetû csodálatos események, me-lyeknek hõsei legtöbbször a szentek. Az elbeszélés lehet megtörtént vagy elképzelt esemény; sze-replõi igazi hús-vér emberek; színhelye, eseményei valóságosak. A tankönyvben található elbe-szélések a realitás talaján állnak. Az anekdota a szereplõkre jellemzõ rövid történet, amely várat-lan fordulattal, csattanóval végzõdik. Az események kapcsolódhatnak történelmi személyekhezvagy a társadalom fontos képviselõihez.
A mese, a monda, a legenda, az anekdota legtöbbször népköltészeti eredetû, sokáig szájha-gyomány útján terjedt, megfogalmazóját nem ismerjük. Az idõ múltával a gyûjtõk lejegyezték, író-ink földolgozták õket. Ha közben lényegesen eltértek az eredeti lejegyzéstõl, ha egyéni ízlésük-nek megfelelõen írták meg, már nem tekinthetjük közösségi alkotásnak, hanem a szerzõ sajátmûvének. Az írói képzelet szülte mesét irodalmi mesének v. mûmesének nevezzük.
13
A 4. osztályban megkülönböztetjük a mesetípusokat: tündérmese, állatmese, tréfás mese,láncmese. A fogalmak kialakításához fölhasználjuk az elõzõ évben olvasott szövegeket is, hi-szen már akkor is gyûjtöttük a mesék jellegzetességeit.
A fabulák az ókorból indultak világhódító útjukra. Aiszóposz fabulái tanító célzatú állatme-sék. Késõbb Szókratész, Phaedrus majd La Fontaine és még sokan mások dolgozták föl Aiszó-posz fabuláit, mindig saját koruknak megfelelõ aktualizálással és stílusban. Az ABC-ház olvasó-könyveiben fölhasznált változatok abban különböznek a klasszikus formától, hogy elhagyjáka tanulság megfogalmazását; ezt az olvasókra bízzák. A tücsök és a hangya c. mese befejezéseAiszóposznál: „A mese arra tanít bennünket, hogy mi sem való elõbbre, mint gondoskodni a be-tevõ falatról, és nem henyélni.” Rónay György verses meséjének utolsó strófája: „Nótát húztál,ebugatta? | Nohát akkor – szólt a hangya – | járd el hozzá most a táncot! | Jó mulatságot kívá-nok!” Rónay meséje a történet utolsó mozzanatával zárul – a hangya elutasítja a tücsök kérését.Az oroszlán és az egér c. mesét Aiszóposz ezzel fejezi be: „A mese bizonyítja, hogy a helyzetváltozásakor még a hatalmasok is rászorulnak a gyengébbekre.” (Sarkady János fordításában).A fordítás fölhasználásával a harmadik osztályos olvasókönyvben ez a befejezés található: – Kö-szönöm barátom! Nem is gondoltam, hogy egy ilyen apró egér menti meg majd az életemet. Saj-nálom, hogy lebecsültelek. – Azzal sietve eltûnt. A tanulság ebben a változatban is megtalálható,de maga a fõszereplõ döbben rá, és fogalmazza meg. Még az is növeli nevelõértékét, hogy meg-köszöni az egér segítségét. Ez a változat még másban is különbözik az eredetitõl. Aiszóposz tör-ténetei tömörek, szárazak; az erkölcsi tanulság kedvéért mondta el õket. A gyermekek könyvei-ben megjelenõ szövegek meseszövése érdekesebb, stílusa színesebb. Rávezeti õket az erkölcsimondanivalóra, de nem szó szerinti megfogalmazásban. Az érdekes mese kedvéért a tanulók szí-vesebben el is fogadják.
Az oroszlán és az egér c. 3. osztályos mesében rávilágíthatunk az állatmesék jellegze-tességeire. Szereplõik állatok. Viselkedésük hasonlít ugyan az állatéra – az oroszlán föl akarjafalni az egeret –, de vannak emberi vonásaik is: beszélnek, gondolkoznak. Az oroszlánt megtudja gyõzni az egér, hogy ne falja föl õt, mert várják otthon gyermekei. És az oroszlán „Aztánmégis megkegyelmezett az egérnek, mert megsajnálta a gyermekeit.” Az igazi egér bizonyára el-kerülné az oroszlánt, és nem sietne segítségére, mikor ordítani hallja. A mesebeli viszont hálátérez a jószívû oroszlán iránt, és elrágja a csapdát jelentõ hálót. Az oroszlán megsajnálta a kisegeret, az pedig hálából megmentette õt a fogságból: könyörületesség és hála, ezek emberi tulaj-donságok. Az állatmesék szereplõi emberi tulajdonságokkal felruházott állatok. Ez a mesefajta azemberek világáról fogalmaz meg tanulságokat.
Állatmesék az ABC-ház olvasókönyveiben:1. oszt. A buta tigris és az együgyû párduc. Varjú-kár. A kiskutya meg a szamár. A tücsök
és a hangya. A nyúl meg az árnyéka. Az oroszlánbõrbe bújt szamár. A pórul járt kutya.A kiscsacsi meg a nagy nyuszi. A farkas, a róka meg a tyúk
2. oszt. A vadgalamb és a szarka. A kismalac és a farkasok. A mackó füle meg a fácán.A kutya-macska barátság. A sündisznó és a nyúl. A róka meg a pacsirta. A holló új me-séje. A róka és a gólya. A teve meg az egér. A három nyúl. Mesemorzsa
3. oszt. Az egér és az oroszlán.4. oszt. A hiéna és a hold. A róka és a nyúl a kútnál. Pilleruha. Mese a legokosabb nyúlról.
Az igazságtevõ nyúl
A népmese a legtöbb városi ember számára fõleg a természetfölötti csodákkal, sárkányölõhõsökkel, gonosz szörnyetegekkel népes tündérmesét jelenti. Ez a mesefajta azért nem találhatómeg az 1. és a 2. osztályos olvasókönyvben, mert jellegzetességeibõl adódóan túl hosszú. A tün-dérmese bonyolult szerkezetû: hõsének rendszerint három próbát kell kiállnia, hogy elnyerjeáhított jutalmát. A küzdelemben csodás lények, varázseszközök segítik. Az azonos módon is-
14
métlõdõ események arányossá teszik fölépítést, a szereplõk ismétlõdõ párbeszéde ritmusossáa szöveget. A mesékben a jók elnyerik méltó jutalmukat, a rosszak megbûnhõdnek; így mindigaz igazság gyõz. (A két egyforma királyfi) Az olyan mesét, amelyben nincsenek csodás lények,valóságos emberek szerepelnek: novellamesének nevezzük. Ebben a hõs saját pozitív tulajdonsá-gainak köszönheti gyõzelmét, nem segítik csodás erõk. (Az okos lány. 2. oszt. Ok.) Még köze-lebb áll a realitáshoz, ha a csodás elemek is elmaradnak: valóságos szereplõkrõl színes, humorostörténetet olvasunk. Közelít a tréfás meséhez, de nem csúfolódó jellegû. (Harminc kalap, har-minc majom. 3. oszt. Ok.). A két utóbbi mesefajtát nem említjük az alsó tagozaton, csak a teljes-ség kedvéért írtam róluk.
Tündérmesék az ABC-ház olvasókönyveiben3. osztályban: Az aranyparázs. A kis manók. A tündér. A Nap foltjai4. osztályban: A két egyforma királyfi. A mostohalány meg az édeslány. A csillagszemû
juhász
A mesék valamennyi fajtájában megtalálhatjuk a humort, a komikus helyzeteket. A csil-lagszemû juhász így válaszol a király unszolására: „Adj' isten egészségemre.” Tehát nem a ki-rályéra, hanem a magáéra. A tréfás mesék lényege viszont az, hogy az emberi gyarlóságot, a ne-gatív tulajdonságokat: az ügyetlenséget, a butaságot, a hiszékenységet, a telhetetlenséget tesziknevetségessé. A pellengérre állítást tréfával enyhítik. (Pl.: Kinek nehezebb a dolga?) A tréfás me-sék másik típusának hõsei szellemi fölényükkel járnak túl ellenfeleik eszén. A konfliktusok hu-moros megoldásain nevethetünk. (Pl.: A görbe nyírfa) A harmadik csoportba tartoznak a falucsú-folók, a rátótiádák. (Pl.: A rátóti csikótojás) A tréfás mesékhez sorolhatjuk még a bolondmesét is.Jellemzõje, hogy az egész hazugságok láncolata. (A sovány ember kövér malaca)
Tréfás mesék az ABC-ház olvasókönyveiben2. osztályban: Kinek nehezebb a dolga? A sükei bormérõk. Ravasz Péter és a szakács. A gör-
be nyírfa3. osztályban: A hiú király. Ludas Matyi. Az állatok nyelvén tudó juhász4. osztályban: A rátóti csikótojás. A bolondfalviak malomba mennek (A Mf.-ben) A so-
vány ember kövér malaca. A furfangos cigány
A csalimese rövid, beugrató történet. Példát találunk rá az Ábécéskönyvben a CS betû olda-lán és a negyedikes munkafüzet 4. gyakorlólapján.
A láncmesében mindenki feltételhez köti azt, hogy segítsen a fõhõsnek. A szövegben követ-kezetesen ismétlõdik, ami addig történt; majd egy újabb kéréssel bõvül. Az események és a sze-replõk logikusan kapcsolódnak egymáshoz. Végül valaki teljesíti a fõhõs kérését; így visszafelékezd peregni az eseménylánc. A kérések közötti logikus kapcsolatot kell megjegyeznie a gyer-meknek, hogy reprodukálni tudja a mesét.
Láncmesék az ABC-ház olvasókönyveiben1. osztályban: A kakas meg a pipe (Az Ábécéskönyvben)3. osztályban: A macska és az egér4. osztályban: A kisnyúl. Jakab és a zab (A Mf.-ben)
Lényeges mozzanat a mesék megbeszélésekor, hogy megfigyeljük nyelvi fordulataikat, azállandó szókapcsolatokat. (Pl.: ment, mendegélt; három nap, három éjjel...; gondolkozott, mi té-võ legyen; elindultak szerencsét próbálni stb.) Gyûjtessük össze a mese bevezetõ és befejezõformuláit! (Pl.: Hol volt, hol nem volt, volt...; Ma is él, ha meg nem halt. Ha a kisegér el nempusztult volna, talán az én mesém is tovább tartott volna.) Figyeltessük meg a meseszámokat!A tündérmeséknél neveztessük meg a bennük szereplõ csodás lényeket, a varázserejû tárgyakat!Az állatmeséknél rá kell vezetnünk tanítványainkat a tanulság megfogalmazására. A tréfás mesékolvasásakor neveztessük meg azt a tulajdonságot, amelyet kifiguráznak, vagy amelynek birtoká-ban a mesehõs gyõzedelmeskedik! Ajánlatos minden mesét elmondatnunk.
15
Nem szabad megelégednünk a tankönyvbõl olvasható mesékkel. Biztatnunk kell tanít-ványainkat, hogy keressenek más könyvekbõl az olvasott mesékhez valamilyen szempontból ha-sonlókat. (Pl.: témájuk, szereplõik, szerkezetük, eseményeik) Különösen érdekes, ha különbözõnépek meséit hasonlítjuk össze. A magyar népmesékben a róka a furfangos állat, az amerikai né-ger népmese pedig a nyúlra ruházza ezt a tulajdonságot. (A róka és a nyúl a kútnál. Rémusz bácsimeséi c. könyv)
Szövegelemzéssel irányítjuk a tanulók figyelmét a vers és a szépirodalmi próza mûvészi eszkö-zeire. Már 1. osztálytól kezdve észrevétetjük a versek leggyakoribb formáját (versszakok, vers-sorok). Utánoztatjuk ritmusát, fölfedeztetjük rímeit. A 4. osztályban megnevezzük és fölismertet-jük a páros rímet, az alliterációt, a refrént. A szóalakzatok közül bemutatjuk a hatást fokozó ismét-léseket, ellentéteket. Példákat gyûjtetünk a szimbólumra (madár – szabadság; kalitka – rabság; kékmadár – boldogság). Megfigyeltetjük, de nem nevezzük meg a többi rímfajtát (félrím, keresztrím,belsõ rím). 2.-ban észrevétetjük a szóképek közül a hasonlatot; de önálló fölismerését, használatátcsak 3.-ban kívánjuk meg. Mint érdekességet fölfedeztetjük a megszemélyesítést is; de tudatosítá-sát csak a 4. osztályban végezzük el. Egy-egy irodalmi fogalom tanítását hosszas megfigyeléselõzi meg (elnyújtott ismeretszerzés), míg tanulóink eljutnak önálló fölismeréséig. A mûvészieszközök használatát népdalokon tudjuk a legjobban bemutatni. A Tanmenetjavaslatban jeleztema szövegek címe mellett, hogy melyik mûvészi eszköz tanítására alkalmasak.
Próbáljuk meg összehasonlítani a költõk azonos témájú verseit! Pl.: Utassy József Vihar elõtta réten c., Petõfi Sándor Odanézzetek! c. és Csoóri Sándor Sötét homlokú vihar c. versét (4. oszt.Ok.). Ki milyennek látja a vihart? Jól kimutatható így, hogy a líra személyes élményen alapszik;megélésének mikéntje, ábrázolásának módja függ a költõ személyiségétõl.
Érdekességük az olvasókönyvi szöveggyûjteményeknek, hogy bizonyos témákat prózábanés verses formában, szépirodalmi és ismeretterjesztõ hangvétellel is a tanulók elé tárják.Pl.: Párácska (mese), A víz (vers), A víz útja (ismeretközlõ szöveg). Miután a tanulók a szövege-ket külön órákon megismerték, megállapíthatjuk, hogy témájuk azonos, de a szerzõknek más-más közlési céljuk volt. Megfigyeltetjük a vers és a próza formai különbségeit is. A szóhaszná-latra, a szövegalkotás különbségeire lehet következtetni abból, ha összehasonlítunk egy lírai ver-set és egy azonos témájú ismeretközlõ szöveget. Pl.: A Három kavics c. verset és A messzirõl jöttkavics c. ismeretközlõ szöveget. Mi indította közlésre a vers szerzõjét? Milyen gondolatot éb-resztett benne a kavicsok látványa? Miért mondja el nekünk? Mi volt a célja a szöveg írójának?Hogyan mondja el megfigyeléseit? Hogyan beszél a kavicsokról? Összehasonlíthatjuk még azAttila, a hunok királya c. prózát és az Éjjel a Tiszán c. verset. Mindkettõ megörökíti a híres hunvezér temetését: a monda alapos részletességgel, a lírai vers röviden, tömören. Aki nem ismertemeg a prózából a történetet, talán meg sem értheti a költõi képeket, a balladához hasonló tömörelõadást.
A szépirodalmi szöveg elemzésének algoritmusa1. A szöveg megismerésének elõkészítése, érdeklõdéskeltés2. Elsõ ismerkedés a szöveggel, esetleg elõzetes megfigyelési szempont adása3. Elsõdleges benyomások meghallgatása, a megfigyelési szempont számonkérése4. Részegységenkénti megbeszélés: az események megfigyelése, a szereplõk jellemének
tisztázása, szómagyarázatok, nyelvi érdekességek, a lényeg kiemelése, vázlat5. Összefoglalás: az író legfontosabb gondolata; újraolvasás
Az ismeretközlõ szövegek elemzésével kívánjuk elõkészíteni a könyvbõl való tanulást. Az alsótagozatos gyermekek életkori sajátosságaihoz alkalmazkodunk azzal, hogy nem pusztán tényeketközlõ, szakkifejezésektõl hemzsegõ szöveget olvastatunk velük, hanem érdeklõdést keltõ, színesstílusú ismeretterjesztõ olvasmányokat.
16
Ismeretterjesztõ olvasmányokat legtöbbször kérdéssor segítségével szoktunk földolgoztatni.Adatokra, tényekre, jelenségekre kérdezünk, tehát a szövegben kifejtett információkra. Ilyen tí-pusú szövegeknél kell gyakoroltatnunk a tanulókkal a kérdésföltevést.
Az ismeretközlõ szöveg feldolgozásának algoritmusa1. A szöveg önálló megismerése, témájának megállapítása2. Olvasás közben válasz keresése a szöveggel kapcsolatos kérdésekre, vagy kérdések meg-
fogalmazása a legfontosabb információkkal kapcsolatban3. A szöveg újraolvasása4. A tanultak összefüggõ elmondása a kérdések segítségével. Ha még nem menne: a lényeg
ismételt kikeresése válogató olvasássalAz ismeretterjesztõ szövegek földolgozásához kapcsolódik a kézikönyvek használata.
Hogyan használjuk szövegelemzéskor a munkafüzetet?A szövegelemzés legtöbbször a tanító és a tanulók közös munkájával valósul meg. A munka-
füzet feladatai viszont a tanórába illeszthetõ önálló munkáltatást teszik lehetõvé, ezért közvetle-nül személyhez szólnak. (Olvasd...! Írd...! Mondd...!) Némely feladat közös beszélgetésre szólítföl. (Válaszoljatok szóban a következõ kérdésekre!) Az utasítás után következõ kérdések a szö-veg lényegére világítanak rá. Fölhasználhatjuk õket megbeszélés közben vagy összefoglaláskor.Adhatjuk megfigyelési szempontnak a szövegrészek olvasása elõtt.
Néhol a feladatokat megelõzik a szöveg megértéséhez szükséges információk. Ezeket méga szöveg megismertetése elõtt érdemes elolvastatni.
Az elsõ feladatok kérdései rendszerint az egész szövegre vonatkoznak, ezért alkalmasak a szö-veg megismeréséhez társított megfigyelési szempontnak. Segítségükkel ellenõrizhetjük az el-sõdleges (globális) szövegértést.
Kívánatos, hogy a szöveggel való ismerkedés minél többször jelentse a tanulók önálló olva-sását. A megbeszélésre szánt verseket azonban a tanító mutassa be, mert így lehet a vers hangél-mény is. De fölolvashatja a tanító a hosszabb meséket, elbeszéléseket is, hogy több idõ maradjonelemzésükre. A szöveg meghallgatásakor a gyermekek gyakorolják a hallott szöveg megértését,és mintát kapnak a hangos olvasásra. Az sem elhanyagolható, hogy a felnõtt tolmácsolásábannyilvánvalóbb lesz a szöveg alapgondolata, fölismerhetõbbek a szereplõk érzelmei. Ezért olyanmûvet is mutassunk be, amelynek erkölcsi mondanivalóját, érzelemgazdagságát szeretnénk ér-vényre juttatni. Pl.: Lázár Ervin: Hóban. József Attila: Csoszogi, az öreg suszter. Illyés Gyula:Petõfi a csatatéren c. írását.
Második feladatként a szöveghez készült vázlatot találjuk. Ezt a részenkénti megbeszéléskorhasznosíthatjuk. A 3. osztály elsõ félévében még segítünk a szöveg szerkezeti részeinek fölisme-résében; hiszen megadott vázlat alapján kell gondolategységekre bontani. Ez a ráismerés szintje.A késõbbiekben hiányos vázlatot egészítenek ki a tanulók. Segítjük feladatvégzésüket azzal, hogya hiányzó utánit is elolvastatjuk, mert így könnyebb megállapítani: meddig tart a keresett rész,amelynek lényegét vázlatpontba kell sûríteniük. A késõbbi önálló vázlatkészítést képek vagykérdések segítik (Az Országos Meteorológiai Szolgálat jelenti. Az idõjárás c. olvasmányok.)Máskor, a részek kezdetének és végének megadásával, a munkafüzet gondolategységekre bontjaa szöveget: a tanuló feladata a vázlatpontok megfogalmazása. (A fenyõfa c. olv.) Segítség nélkülivázlatkészítés a 3. osztály második félévében kezdõdik, igen egyszerû szövegeken. A vázlatok-ban jelöljük a nagyobb egységeket (bevezetés, fõ rész, befejezés), ezzel elõkészítjük az elbeszélõfogalmazás tagolásának megértését. A 3. oszt. tanév végi fölmérésében már megkívánjuk azönálló vázlatkészítést, de segítjük a gondolategységek határainak megadásával. Fölösleges a váz-latkészítés, ha 1-2 mozzanatból áll a mese (Az egér és az oroszlán); ha láncmese, mert egy-egy
17
kulcsszó viszi tovább a történetet (A macska és az egér); vagy ha a történet párbeszéd köré épül(Mátyás király és az öregember. A hiú király). Ezekben egyetlen esemény van; a párbeszédet kellmegérteni, megjegyezni.
A 4. osztályban azokhoz a szövegekhez érdemes közös vázlatot készíteni, amelyek többeseményt mondanak el, több helyszínen, különbözõ idõben játszódnak, ill. szereplõik változnak,ezért szerkezetük bonyolultabb. A vázlattal segítjük a tanulókat a fogalmazás fõ részének továbbitagolásában és az események elmondásában. Pl.: „Megsóztam” a tinókat. Virgonc. Mindennapi ke-nyerünk
Ebben az osztályban már kevesebb a megadott vázlat, így a tanulók többet készíthetnekönálló munkával. Segíti õket a munkafüzet tagolási sémája: ahány sora van a fõ résznek, annyiegységre érdemes bontani. (Pl.: Kellemes és hasznos tudományok) Az önálló vázlatírás gyakori hi-bája, hogy túl sok apró részre bontják a szöveget. Ezt akadályozzuk meg a vázlatpontok behatá-rolt számával. Az alsó tagozat utolsó évében megismerkednek a gyermekek másféle vázlattal is:többször kell eseményvázlatot készíteniük. Az anekdota kapcsán megismerik az események fölépí-tését: konfliktushelyzet, fordulat, a szereplõk közötti konfliktus megoldódik, a rövid történetetcsattanó zárja.
Mire használjuk a vázlatot? Megengedjük tanítványainknak, hogy segítségével (a vázlatotnézve, nem fölolvasva) mondják el a mesét, az elbeszélést. Elõzetesen fölolvastatjuk többször isa „Használd, ha lehet!” szógyûjteményt, amely a megjegyzésre érdemes szavakat tartalmazza.Így majd a gyengébb beszédképességû tanulóknak is sikerülni fog az események elmondása idõ-rendben, a legmegfelelõbb kifejezések alkalmazásával. Ez a sikerélmény mindenkit meggyõz ar-ról, hogy szükség van a vázlatkészítésre, föl lehet készülni a sikeres feleletre. A 4. osztályban aztis megkövetelhetjük, hogy memorizálják a vázlatot (gondolatmenetet). Különösen fontos ezolyan ismeretközlõ szövegeknél, amelyek a szaktárgyak tanulására készítenek föl.
A szöveget gondolategységekre bontva beszéljük meg. Egy-egy részt elolvastatunk – hango-san vagy magukban olvassák a tanulók –, majd megkeressük szereplõit, számba vesszük esemé-nyeit, megbeszéljük gondolatait, tisztázzuk ismeretlen szavainak jelentését. Fölhívjuk a figyel-met a nyelvi megfogalmazás szépségeire, érdekességeire, a bennük megbújó rejtett közlésekre.Közben megoldatjuk a kapcsolódó munkafüzeti feladatokat.
Az elsõ és a második osztályban olyan kérdéseket teszünk föl szövegelemzéskor, melyekre a vá-lasz egyértelmûen kifejtve (explicite) megtalálható a szövegben: csak meg kell keresni. A har-madik osztályos év eleji fölmérésben is ilyeneket fogalmaztam a Méhecske és a galamb c. mesé-hez: Milyen veszély fenyegette a mese fõszereplõit? Hogyan segítettek egymáson? A kérdésekrea felelet a szövegben is aláhúzható.
A munkafüzetben a Mese vagy valóság c. olvasmányhoz a következõ kérdések kapcso-lódnak: Hol élnek ma sárkányokhoz hasonló állatok? Mely állatok voltak a sárkányok õsei?Melyik fáról mondhatjuk ma is, hogy égig érõ? Ezekre a kérdésekre egy-egy szóval lehet felelni.A kérdések célja az, hogy információkat gyûjtsünk a szövegbõl. Ilyenkor a kérdés meg a válaszegyütt jelenti a közlést, ezért fölösleges azt követelnünk a gyermektõl, hogy ismételje meg a kér-désben elhangzottakat: hogy „egész mondatban” feleljen.
Az olvasástanulás legelején kérdéseink egy-egy szóra, mondatra utalnak. Harmadik osztály-tól azonban szaporítjuk az olyan kérdéseket, amelyekre a válasz csak burkoltan, értelemszerûen,kifejtetlenül (implicite) van benne a szövegben. A szöveg információit fölhasználva a tanulóknakkell kikövetkeztetniük a feleletet. A rejtett jelentés megkeresése fejleszti gondolkodásukat.Pl.: A hegy meg az árnyéka c. mesével kapcsolatban ez áll a munkafüzetben: Miért nem teljesülta hegy legfontosabb kívánsága? Ebben a mondatban két kérdés rejtõzik: Mi volt a hegy legfonto-sabb kívánsága? Miért nem teljesült? A mesében gyakran találunk utalást arra, hogy a hegy ha-
18
ragszik, mivel az emberek nem õt dicsérik, hanem a rajta lévõ fákat, bokrokat, patakot. Azért ké-ri a szelet, hogy takarítson le róla mindent, még az árnyékát is, hogy végre õt is észrevegyék.Vagyis a sok kívánsággal azt szeretné elérni: az emberek õt dicsérjék. Ez tehát a legfontosabbkívánsága; de ezt szó szerint nem találjuk meg a szövegben. Erre kell elõször rájönnie az olvasó-nak, csak utána következtethet tovább. Ha a hegy elõzõ kívánságai teljesülnek: tökéletesen ko-pasz lesz, majd úgy lekopik, hogy már nem is látszik, akkor nem lesz mit dicsérni rajta; azaz leg-fõbb kívánsága nem teljesülhet. Ezt a gondolatmenetet azért érdemes végigjárnunk, hogy kise-gítõ kérdéseket tudjunk megfogalmazni, ha a tanulók nem találják meg a logikus választ. Rejtettmondanivaló föltárását még nem várhatjuk ebben a korban. Jó eredmény az is, ha a tanító ilyenirányú kérdéseire felelni tudnak.
Fontos, hogy tanítványaink ne csak válaszolni tudjanak, hanem maguk is képesek legyenekkérdéseket megfogalmazni az olvasott szöveggel kapcsolatban. Aki jó kérdést képes föltenni, aza választ is tudja, következésképpen érti a szöveget.
Az ismeretlen szavak, kifejezések jelentésének három helyen nézhetnek utána a tanulók. Egyrészük az olvasókönyv végén, az Értelmezõ kisszótárban található. Ezeket az olvasmányokban*-gal jelöltük. A tanulóknak a több jelentés közül a szövegbe illõt kell megkeresniük. Így az újszót szövegkörnyezetével együtt könnyebb megjegyezni. Ebbe a szótárba azok a szavak kerültek,amelyek beilleszthetõk a köznyelvi szóhasználatba, vagy amelyek hozzátartoznak az adott témá-hoz. A régies kifejezéseket a szövegfeldolgozó munkalapokon szómagyarázatként találhatjákmeg a gyermekek. Ezeknek ismerete szükséges ugyan az adott szöveg megértéséhez, de nemmindegyiket érdemes mai szóhasználatunkba illeszteni. Akadnak olyan szavak is, amelyeknekjelentését rokon értelmû megfelelõkkel lehet pontosabban körülírni. Ezek a Mf. végén a Rokonértelmû szavak tárában kaptak helyet. Ismerõs sorozatban könnyebb õket megjegyezni, és job-ban érzékelhetõk árnyalati különbségeik.
Szókincsünk nagyobbik hányada többjelentésû, ezért a szavak aktuális értelmüket a szöveg-ben nyerik el. Gondolkozzunk, hogy mit jelent a harangozott szó! Figyeljük meg, hogyan válto-zik jelentése Csoszogi, az öreg suszter c. elbeszélésben! „A kabát alatt lógott a nadrág; szára vé-ge ott harangozott tenyérnyire a boka fölött.” Ez a példa is bizonyítja, hogy félrevezetõ lehet, haszövegtõl függetlenül magyarázzuk a szavakat. Akkor járunk el helyesen, ha a gondolategységekrészletes megbeszélésekor tisztázzuk az ismeretlen szavak, kifejezések jelentését. Még inkább állez azonos alakú szavak esetében.
A szövegértést is fejlesztjük, ha az ismeretlen kifejezést a szövegkörnyezet segítségével ér-telmezzük. A Rákóczi harangja c. írásban olvashatjuk. „A tárogató volt a kurucok hangszere.Fújták a tábortûz mellett...” „... az ellenség kihirdette, hogy össze kell törni minden tárogatót. Elköll égetni! Ne maradjon a veszedelmes hangszerbõl egyéb, csak hamu.” Mit tudtunk meg a szöveg-bõl a tárogatóról? Fából készült fúvós hangszer a kuruc idõkbõl. Az adott szöveg megértéséhezennyi éppen elég.
Nem érdemes minden ismeretlennek ítélt szó magyarázatával foglalkoznunk, hiszen néhamagában a szövegben találjuk meg az értelmezést. Pl.: A csodálatos erdõ c. elbeszélésben elõ-fordul a v a r a n g y szó; a továbbiakban így folytatódik a róla szóló bekezdés: „A napokbanébredhetett téli álmából, és most útban van a tavacska felé, ahol minden tavasszal petézéshezgyülekeznek a b é k á k .” Láthatjuk, hogy a szövegben megtalálható a keresett szó köznyelviszinonimája, fölösleges lenne ezt külön megmondanunk. Inkább kerestessük meg a gyerekekkel,s ezzel szoktassuk rá õket a figyelmes olvasásra!
Arra is találunk példát, hogy körülírással magyaráz meg valamit az író. Pl.: A medvék ere-dete c. mondában a t e n g õ d t e k kifejezést. „Nagyon szegények voltak, még kenyérrel selakhattak jól soha. Csak tengõdtek nagy nyomorúságosan, még tüzelõjük se volt, hogy begyújt-hassanak.”
19
Szómagyarázat alkalmával nem elég megértetni az új szó jelentését, szükséges kiejtését isgyakoroltatni, hogy hangalakjával, artikulációjával együtt rögzüljön a tanulók emlékezetében.Tisztázzuk helyesírását is, mielõtt más mondatban alkalmazzuk! Így többször foglalkozhatunka megtanulandó kifejezéssel:
1. Szövegelemzés közben tisztázzuk jelentését.2. Begyakoroltatjuk helyes ejtését, írását.3. Az olvasmány elmondásakor szövegbe illesztetjük.4. Önálló mondatot alkottatunk vele.
Így a szavak jobban beépülnek a gyermekek szókincsébe. Szövegkörnyezettel együtt vanremény tartós megjegyzésükre. A Mf. 3. feladataiban találunk nyelvi elemzést, használtatunk szótá-rokat.
A részenkénti megbeszélés után egy összefoglaló szemponttal újra szintetizálnunk kell a szét-tördelt szöveget. Pl. A „kék madár” c. elbeszélésnél a munkafüzet elsõ feladatának kérdéseithasználhatjuk erre a célra. Vagy feladatul tûzhetjük ki, hogy keressék meg a szövegben: mi volta fiúk számára a „kék madár”. Valóságos madárról van -e szó? (A vonzó, ismeretlen táj megis-merése) Megkapták-e a kék madarat? Teljesült-e a vágyuk? Miért nem? Vágytál-e már te is „kékmadár”-ra? Kívántál-e olyat, ami elérhetetlen?
Ha rövidebb a szöveg, és marad még idõnk, érdemes az egészet vagy egy lényeges részét új-ra elolvastatni.
Önálló szövegföldolgozást ne csak fölméréskor végeztessünk a tanulókkal, mert szokniukkell a kitartó munkát! Önálló szövegföldolgozásra alkalmas vázlatok a 3. osztályos Mf.-ben:Van-e elég víz a földön? Hogyan ismerte meg az ember a tüzet? Az Országos MeteorológiaiSzolgálat jelenti. István király ítélete. A Les-hegy. Kinizsi. A tornaóra. A 4. osztályban: Kellemesés hasznos tudományok. A rátóti csikótojás. A levéltárca. Pilleruha. A Mátra. Az áruló jutalma.A Búcsúszimfónia. Damjanich tábornok vacsorája.
Elõször túl könnyû feladatnak látszik a szövegértés ellenõrzése feleletválasztásos kérdé-sekkel, hiszen a kérdésekre nem kell megfogalmazni a választ, csak alá kell húzni a megadottfeleletek közül a jót. Ez a feladattípus akkor gondolkoztató, ha mindhárom válaszban van valamiigazság, és közülük a legmegfelelõbbet kell kiválasztani. Ahhoz szoktatjuk a 9-10 éves gyerme-ket, hogy a szempontok közül ne csak egyet vegyen figyelembe, hanem összefüggéseiben vizs-gálja a szöveget. Ahhoz, hogy tudjon figyelni a részletekre is. Közben rákényszerítjük a kérdéspontos értelmezésére. Az áruló jutalma c. elbeszéléshez a következõ kérdés kapcsolódik:
Miért ölette meg Ali basa a vargát, akinek a gyõzelmet köszönhette?a) Hálátlan volt.b) Nem akarta megadni az ígért aranyakat.c) Megvetette azt, aki hazáját és népét elárulja.
Ahogy a basa a vargával beszél, abból kiderül, hogy lenézi. Eltemetteti vitéz ellenfelét; ebbõl lát-szik, hogy megbecsüli azt, aki hazájáért áldozza életét. Becsületességét bizonyítja azzal, hogyfölneveli a várból hozzá küldött két árvát, bár azok az ellenség gyermekei.
A dramatikus játéka szövegek reprodukálásának legeredményesebb formája. Alapos elõkészítést igényel.
A szövegelemzõ órán tisztázni kell a szereplõk tulajdonságait, cselekedeteinek indítékait,a mû hangulatát. Így várhatjuk csak el a tanulóktól, hogy képesek legyenek a szerepbe beleélnimagukat: tudjanak a szereplõ jellemének megfelelõen beszélni, metakommunikációs jeleket adniés venni, az események fordulatai szerint mozogni. A szöveget átfogalmazhatják, csak a leglé-nyegesebb mondatokat kell szó szerint megjegyezniük. Pl.: a Ludas Matyi c. mesébõl Matyi fe-
20
nyegetését és a verések utáni mondandóját. Ezek foglalják össze a történet lényegét, érdemesmegjegyezni õket. Hosszabb gyakorlat után azt is megkívánhatjuk, hogy iktassák ki a mesélõt, ésaz õ szövegének lényegét is a szereplõk mondják el.
Készüljenek a gyermekek a dramatikus játékra maguk alkotta csoportokban! Ne kívánjuktõlük, hogy a történetet már megismerésének napján rögtön eljátsszák! A szerepléshez fölöslegesjelmezbe öltözniük; de jó, ha néhány jelzésszerû ruhadarabot, tárgyat használnak. (Pl.: LudasMatyi libatollas kalapot, egy tarisznyát és egy botot; ácsmesterként keménypapírból kivágottszekercét; orvosként szemüveget, táskát; lókupecként egy nagy pénztárcát.) A libákat is gyere-kek alakíthatják. Aztán „átváltozhatnak” erdei fákká, favágókká. A „csodadoktor” õket küldhetia következõ jelenetben gyógyfüvekért. Belõlük kerülhetnek ki késõbb a vásározók is. A színpad-nak szánt teret az osztályban található tárgyakkal rendezhetjük be. A pad lehet a deres, de a föl-desúr ágya is. A külsõségek helyett maga a játék legyen illuziókeltõen hiteles. Kövesse az elõ-adást mindig közös értékelés!
A 3. osztályban bármelyik mesét el lehet játszatni. A mondák közül a következõket ajánlom:A kolozsvári bíró. Mátyás király és a varga. István király ítélete címûbõl azt a jelenetet, amely-ben a besenyõk panaszt tesznek a királynál; végül eljátszhatják Kinizsi találkozását Mátyás ki-rállyal. Dramatizálásra alkalmas elbeszélés: A kis bicebóca. 4. osztályban elõadhatók a tündér-meséken kívül: A rátóti csikótojás. A bolondfalviak malomba mennek. Az igazságtevõ nyúl; to-vábbá anekdoták, viccek, népi játékok. Jól bontható szerepekre a Mindennapi kenyerünk c. ésA kevély Kereki c. elbeszélés.
Beszéd- és olvasásgyakorlás
A hangos olvasás fejlesztése párhuzamos a beszédtechnika gyakorlásával. 1. osztálybana pontos olvasás kialakítása volt a célunk; ezt alapozta meg a hangok, a szótagok, a szavak he-lyes ejtése. 2. osztályban a helyes olvasás gyakorlásával bõvítettük a feladatokat; ez a hangkap-csolatok helyes ejtését jelentette. A 3. évfolyamon szeretnénk elérni, hogy minden tanuló térjenát a folyamatos olvasásra. A folyamatos olvasáshoz szükséges a szavak, a szószerkezetek gyorsfölismerése, az olvasottak jelentésnek megfelelõ tagolása, az összetartozó szerkezeteknek egy le-vegõvétellel való megszólaltatása. Vagyis a folyamatos olvasás meglévõ alapkészségekre épül,úgymint: az olvasás jelrendszerének biztonságos dekódolása, a szövegértõ olvasás és a megfelelõlégzéstechnika. 4. osztályban a kifejezõ olvasást gyakoroltatjuk a jelentésnek megfelelõen al-kalmazva a mondat- és szövegfonetikai eszközöket.
Ezeket a készségeket az olvasástanítás kezdetétõl alakítjuk, de továbbfejlesztésükre is szük-ség van. Ezért végeztetünk az olvasni tanuló gyermekekkel olvasástechnikai gyakorlatokat, ame-lyek a munkafüzetek Beszéd- és olvasásgyakorlás c. fejezetében találhatók. Adjunk idõt elõzetesbegyakorlásukra néma szájmozgással, csak utána kérjük számon hangos olvasással! Ezek a gya-korlási módozatok bármely tanítási programban eredményre vezetnének, de meghatványozza si-kerüket az, hogy szóanyagukat az ABC-ház olvasókönyveibõl válogattam. Ezért javaslom, hogya gyakorlóóra elõzze meg azoknak az olvasmányoknak megismerését, amelyekbõl nyelvi anya-guk való. (Ebben kellõ eligazítást nyújt a gyakorlólapok számozása és a Tanmenetjavaslat.)
A 3. osztályos gyakorlólapok elsõ feladatai a helyes légzéstechnikát és a tagolást szorgalmazzák.Álló egyenesek jelzik a szünetek helyét – vagyis a tagolást –, a | rövid szünet éppen csak megszakítá-sa a folyamatos beszédnek; a || hosszabb szünet levegõvételre alkalmas idõtartamú.
A feladatok nyelvi anyaga legtöbbször szólás vagy közmondás, amely tartalmában kap-csolódik az utána földolgozandó olvasmányhoz; ezért számon lehet kérni vele kapcsolatban a szö-vegértést is. Elsõ feladatként olyan verseket is olvastatunk, melyeknek áthajló sorai a jelentésnekmegfelelõ tagolásra irányítják a figyelmet.
21
A tanév második felében a szövegekbõl kiragadott összetett mondatok olvasását gyako-roltatjuk. Az adott mondatok átstrukturálásával egyre hosszabb szövegrészeket kell elmondaniuka tanulóknak. Ez fejleszti légzéstechnikájukat, és mintául szolgál a gondolatok változatos meg-fogalmazására is. A mondatok átfogalmazásával megváltoznak a szerkezetek, máshol kell szü-netet tartani, mást kell hangsúlyozni. Ez a gyakorlattípus növeli az olvasó alkalmazkodását akülönbözõ szerkezetekhez, és érzékennyé teszi a váltásokra. Mivel a mondat alapjelentésévelmár tisztában van, fölfigyelhet a kisebb változások okozta jelentésmódosulásokra: finomodikszövegértése. A mondatban szereplõ szók tövét többször fogja elolvasni, ezért egyre gyorsabbanismeri föl õket; viszont a változó toldalékok pontos olvasásra szorítják. A változatosság kizárjaaz unalmat, a technikai gyakorlatok monotóniáját: hatása sokrétû. Ez a feladat hasznosabb, mint-ha a tankönyvi szöveget többször is elolvastatnánk.
A tanév vége felé gyakran olvastatunk a gyermekekkel olyan szöveget, amelyet önállóan kelltagolniuk. A tudatos tagolás érdekében már jó elõre tisztázandó az írásjelek szerepe.
A mondatzáró írásjeleknél (. és !) hanglejtésünk ereszkedõ, hosszabb szünetet tartunk, ez-alatt pótoljuk az elhasznált levegõt. (Alaplevegõ) A kérdõjellel záródó mondatok dallamára azereszkedõ hanglejtés akkor igaz, ha van bennük kérdõ névmás vagy kérdõ határozószó, illetve -ekérdõszócska. Pl.: Mit nézeget az úr ezeken a fákon? Emlékszik-e, hogy mit ígértem? Ugye be-váltottam a szavamat? Ha a kérdésre utaló nyelvi elemek hiányoznak, akkor a beszédben emel-kedõ-esõ hanglejtéssel hívjuk föl a figyelmet a mondat kérdõ jellegére. Pl.: Nem volt elég?
A pontosvesszõ a mondaton belül rendszerint tömbhatárokat jelöl; a kettõspont után ma-gyarázat, következtetés, kifejtés áll: kiemelésére szünetet kell tartanunk. Ilyenkor azonban meg-tartjuk hangunk magasságát, és ha szükséges, kevés levegõvel pótoljuk az elhasználtat. (Lopottlevegõ: orron-szájon át végzett gyors légvétel.) A vesszõnél nem mindig kell megállnunk, de en-nek szabályait még nem értenék meg a gyermekek, mert a szükséges nyelvtani ismereteknek nin-csenek birtokában. A mellérendelõ összetett mondatok tagjait elválasztó vesszõnél kötelezõ a szü-nettartás, más esetekben alternatív; az azonos mondatrészek fölsorolásakor fölösleges. A bonyolul-tabb mondatok tagolását inkább mutassuk be!
A vesszõ fontosságát és tagoló jellegét úgy érzékeltethetjük leginkább, ha teljesen azonosmondatokban különbözõ helyen alkalmazzuk ezt az írásjelet; de nem indokolatlanul.
Pl.: Ismét szólt valaki, menjen el hozzájuk.Ismét szólt, valaki menjen el hozzájuk.
Beszéljük meg közösen az ilyenféle mondatoknak a vesszõhasználat következtében változó je-lentését! Az ilyen próbálkozások meggyõzhetnek mindenkit a vesszõnek a szöveg értelmezésé-ben betöltött szerepérõl. És érzékennyé tehetik az olvasót a jelentések megkülönböztetésére.
A harmadik osztályosoknak nehézséget jelent a hosszú mondatok folyamatos olvasása, ezértelõkészítjük bõvülõ szószerkezetek gyakorlásával. Ezekben egyre több szót kell elmondani egylevegõvétellel. Az ismert elemekbõl fölépülõ bõvített vagy összetett mondatot könnyebb lesz ta-golni és olvasni a gyengébb tanulóknak is. Pl.:
abban a pillanatban földhöz vágtaabban a pillanatban | a harminc majom földhöz vágtaabban a pillanatban | a harminc majom földhöz vágta a kalapjátHát abban a pillanatban | a harminc majom is földhöz vágta a kalapját.
csillapíthatná étvágyadatcsillapíthatná étvágyadat egy kis egércsillapíthatná hatalmas étvágyadat egy kis egérEgy ilyen kis egér, mint amilyen én vagyok, úgysem csillapíthatná hatalmas étvágyadat.
22
A begyakorolt szószerkezetekbõl mondatokat építünk, a mondatokból pedig szöveget. A fo-lyamatosan olvasott mondatok megkönnyítik a gyermekeknek a sorváltást, hiszen ráismerneka szószerkezetre. Viszont figyelniük kell a toldalékolásra. Pl.:
varázsvesszõ érintése, tündérek lovának patkónyoma, viaskodó sárkány farkának csapásaa hegyekben fakadó források az állatok lábnyomából fakadó források
A hegyekben fakadó forrásokról olvastam a mesékben. || Az egyik forrás | varázsvesszõérintésére fakadt a sziklából. || A másik | tündérek lovának lábnyomából tört fel. || A harmadik |viaskodó sárkány farkának csapására buggyant elõ.
Egy-egy szerkezet elejére nyomatékot helyezünk, ezek is tagolják a szöveget, és ritmusossáteszik a fölolvasást.
A hangsúlyok a szöveg értelmezésében is szerepet kapnak, a mondat lényeges részeit emeljükki velük. Megkülönböztetünk fõ- és mellékhangsúlyt (kétszeres és egyszeres aláhúzás); de a gye-rekektõl csak a bejelölt esetben kívánjuk meg a különbségtételt. Ha maguknak kell a hangsúlyosmondatrészeket megkeresniük, megelégszünk egyfajta hangsúllyal is. A hangosan olvasó szö-vegértését igazolhatja: a szöveghûség (pontos olvasás), a helyes tagolás és a hangsúlyozás.
A folyamatos olvasás fejlesztése mellett gondoznunk kell az eddig kialakított készségeket is.A helyes artikulációt célzott mondókákon, úgynevezett nyelvedzõkön gyakoroltatjuk. De a he-lyes ejtést összekapcsolhatjuk a tagolással is. Pl.:
Nem az ekét, hanem a zekét kereste.Nem a zûrbõl, hanem az ûrbõl jött.
A hangos olvasás gyakorlatai között bõven akadnak olyanok, amelyekben bizonyos szavaksûrûn elõfordulnak. Márpedig azonos szóképek gyakori látása fejleszti a néma olvasást. A gyak-ran látott szóképek, szószerkezetek elraktározódnak a tudatban, maga a grafikus kép rögtön föl-idézi a jelentést. A néma olvasás azért is gyorsabb a hangosnál, mert nem lassítja az artikuláció.Minél több szóképet, szerkezetet képes valaki néma olvasással megérteni, annál gyorsabb leszolvasása. Harmadik osztályban a kívánatos olvasási sebesség: 150 szótag/perc.
A gyorsolvasáshoz sem kapcsolódik artikuláció – szemmel fogjuk föl a nyelvi jeleket –, te-hát a gyorsolvasás néma olvasást is jelent. Alkalmazásával minél rövidebb idõ alatt igyekszünkmegérteni a szöveg jelentését.
A gyorsolvasáshoz speciális technikai gyakorlatok kapcsolódnak:a) A szem látószögének növeléseb) A perifériás látás élesítésec) A fixációs távolság növelése
A gyorsolvasás kidolgozói szerepeltetik még gyakorlatrendszerükben a szóoszlopokban történõhibakeresést. Az alsó tagozatban ettõl a feladattól eltekintünk; mivel a 9-10 éves gyermek tuda-tában még nem rögzültek biztosan a pontos szóképek, megzavarhatná helyesírásukat. Alkalmaz-zák még az értelmezõ szótár használatát és a szövegfeldolgozás menetének begyakorlását, mi ezta szövegelemzéssel összekapcsolva végeztetjük.
Az olvasás alatt a szem mozgása nem folyamatos, hanem ugrásokat végez. A fixációs pontonmegpihen, ott a legélesebb a látás; tõle jobbra és balra – a perifériákon – már csak elmosódottképet érzékelünk. A gyakorlott olvasó egy-egy szószerkezetet fixál, ennek jelentését fölfogva ug-rik a következõre. Ha ismerõs a szerkezet, nem szükséges minden szavát elolvasnia, jelentésétúgy is megérti. Az elmondottakból világossá válik, miért szükséges a szem látószögének növelé-se, és a perifériás látás élesítése.
A gyorsolvasás célja: a szöveg lényegének minél rövidebb idõ alatti megértése. Ezt olyangyakorlatokkal kell elõkészítenünk, amelyeket szövegértelmezéssel kapcsolunk össze.
23
A gyakorlólapok 2. feladatai az olvasmányok, versek meghatározott szempontok szerintgyûjtött szóanyagát tartalmazzák. Ismételjük velük a kiejtéstõl eltérõ írásképû szavak helyes ejté-sét. Az elõzõ évi szempont mellé most egy újabb is társul: a szem látószögének növelése. A sza-vak közepére kell tekinteni, így a piramis alakú elrendezés kényszeríti az olvasót az egyre hosz-szabb szóképek egy rátekintéssel történõ olvasására. Ugyanezt lehet naponta gyakoroltatni az1. félévi munkafüzet utolsó lapján található ábrával. A vonalak közepére kell nézni úgy, hogyközben lássuk a kezdõ- és a végpontjukon elhelyezkedõ ábrát vagy számot. A szavak olvastatásaután rövidebb szószerkezeteken, mondatokon végeztetjük ugyanezt. Mindig a rövid szólás köze-pére kerüljön a fixációs pont, így lehet az egészet egy tekintettel átfogni, elsõ és utolsó szavátösszeolvasni.
• (A pont jelöli ki a középtengelyt.)Okos, mint a kos.Makacs, mint az öszvér.Fürge, mint a gyík.Lassú, mint a csiga.
Egy nyelvi játékkal is megismertetem a tanulókat. Olyan kéttagú szavakat írtam le, melyeknekelsõ és utolsó szótagja közé további szótagokat iktatok be, és így értelmes kifejezéseket kapok.Mivel a hosszú szó eleje és vége már ismert, a gyermek önkéntelenül a szókép közepére nézvekeresi az új szótagokat. Azt teszi, amit a technikai gyakorlat kíván: középre tekintve az egészegységet egy pillantással ragadja meg. Közben gyakorolja a szövegben is elõforduló hosszú szó-képek olvasását. Pl.:
énekélettelennek
megértmegóvásáért
körbõlkörnyezetükbõl
kötéskörültekintés
kibenkihalófélben
A perifériás látás fejlesztésére a tévé Szerencsekerék c. mûsorából ismert játékot alkalmazom.Olyan összetett szavakat kell kitalálni, amelyekben van egy közös elem. Ha a három szót egy-szerre fogom be a látótérbe, gyorsabban jutok a megoldáshoz. Pl.:
pulyka barnavörös
pulykavörösvörösbarna
csirke csontcomb
csirkecombcsirkecsontcombcsont
A hasonló 4. osztályos feladatok más elrendezésben, de ugyanazt a célt szolgálják.
horgászbothorgászbotkormány
csodaszépcsodaszépirodalom
villámgyorsvillámgyorsvonat
Fogd át tekinteteddel egyszerre mindhárom szót, és olvasd õket sorban! Alkotóelemeik felhasz-nálásával találj ki egy negyediket! Aki egyszerre több sort is képes látni, annak könnyebb, gyor-sabb a sorváltás.
mesemesevilágmesevilágirodalom
meseirodalom mesemesejátékmesejátékfilm
mesefilm
boszorkányboszorkánybarlangboszorkánybarlangkutató
sárkánysárkányrepülõsárkányrepülõgyík
24
A fixációs távolságok növelését bõvülõ szószerkezetek egymás mellé helyezésével érhetjük el.Mivel a szerkezetek közepére kell tekinteni, egyre nagyobb ugrást kell végeznie a szemnek, hogya hosszabb szerkezeteket egy rátekintéssel befoghassa. A fixáció helyét a szerkezet fölötti pontjelzi.
•hon
•honfoglaló
•honfoglaló õseink
•honszerzõ Árpád vezér
•honfoglalás
•a honfoglalás mondái
•a honfoglalás évfordulója
Csalimese
Hol volt, hol nem volt,az Óperenciás-tengeren is túl, Szent Gellért hegyén innen volt,
volt is, nem is, de csak mégis kellett annak lenni,volt a világon egy szegény asszony,
annak volt egy tojása.Ezt a tojást felvitte egy hegyre, onnan meg legördítette.
A hegyre felvitte meg legördítette,a hegyre felvitte meg legördítette,
a hegyre felvitte meg legördítette...
A Csalimese középre rendezett hosszabb, rövidebb szószerkezeteivel tágítja a szem látó-szögét, és gyakoroltatja az összetartozó szövegrészek fixálását. Ugyanezt a célt szolgálja a Szó-ból szólásmondás elnevezésû nyelvi játék. Csak az összetett szót szabad nézni, úgy kell kitalálniaz alatta lévõ letakart mondatot. Az összetett szó tagjai szerepelnek a szólásban v. a közmondás-ban.
aranyesõMájusi esõ aranyat ér.
medvebõrElõre iszik a medve bõrére!
A rövid sorokból álló verset függõleges szemmozgással olvashatjuk, ahogy egy-egy sort fixá-lunk, perifériás látással az alatta levõt is befogjuk. Erre alkalmas verset nemcsak a Mf.-ben, ha-nem az Ok.-ben is találhatunk. (Dióverés. Vakáció elõtt. Kukoricapattogatás stb.)
A kifejezõ olvasást tankönyvi szövegbõl vett rövid mondatokon gyakoroltatjuk. Amikor sorkerül a szöveg olvasására, el kell dönteni, hogy melyik megszólaltatási mód illik oda.a) Szólaltasd meg a következõ mondatokat! Gondolj arra, milyen szándékkal mondhatták!
Nem megyek én ahhoz! a) Elutasító. b) Dicsekvõ. c) Méltatlankodó. d) FölcsattanóElmegyek én ahhoz! a) Beletörõdõ. b) Közlõ. c) Lelkesedõ.
b) Olvassátok el a Lányom, lányom kezdetû népdalt szereposztással! Az édesanya kedveskedvebeszél lányához, mert szeretné, ha férjhez menne. Hogyan válaszolhat a leány?
c) Add elõ egyedül mindkét szereplõ szövegét! A következõ szavakat kell megjegyezned, hogyemlékezz a sorrendre: kovács, takács, János, diák.
Hangerõnk fokozását (mérséklését), a beszédtempó gyorsítását (lassítását) vagy bármelyik szö-veg- és mondatfonetikai eszközt mindig a célnak megfelelõ szövegben gyakoroltatjuk.
25
A 4. osztály második félévében újabb feladattípusokkal ismerkednek meg a tanulók. A Mon-datlékelés - mondatépítés a mondat lényeges részeinek kiemelése; illetve megadott mondatokegybeszerkesztése az ismétlõdõ részek elhagyásával. A feladat normál és vastag betûtípussalszerkezetekre bontja a többszörösen összetett mondatot. Az ismételten leírt mondatban, mindiga vastag betûvel szedett részeket kell összeolvasni.
A Mátra egyik szép völgyében, sûrû fenyvesek között bújik meg Parád, a legrégibb ma-gyar fürdõhely.
A Mátra egyik szép völgyében, sûrû fenyvesek között bújik meg Parád, a legrégibb ma-gyar fürdõhely.
A Mátra egyik szép völgyében, sûrû fenyvesek között bújik meg Parád, a legrégibb ma-gyar fürdõhely.
A Mátra egyik szép völgyében, sûrû fenyvesek között bújik meg Parád, a legrégibb magyarfürdõhely.
A vastag betûs részek összeolvasásakor redukált, mégis értelmes mondatot kapunk. Az ígykiemelt részek irányítják a szemmozgást, kijelölik a fixációs pontokat. A szem a megszokottszerkezeteket fixálja, ugrik egyikrõl a másikra. (Gyorsolvasás) Ami egyik vastag betûs részbensem szerepel, az a gondolatok kapcsolására szolgál, vagy pontosító, részletezõ elem. A sokszorlátott szóképek, szerkezetek a néma olvasás szintjére lépnek. Az utolsó változatban már nincskiemelés, a külön-külön megismert szerkezeteket összeépítjük, folyamatosan olvassuk. Mire azolvasó eljut a teljes összetett mondat megszólaltatásáig, már jól begyakorolta szerkezeteit, ezértképes lesz a lényeges részeket különválasztani a közbevetésektõl: helyes tagolással, hangsúlyo-zással, hangmagassági váltással. Ez a feladattípus komplex módon fejleszti a képességeket.Gyakoroltatja az olvasástechnikát (néma és gyorsolvasás); megteremti a kifejezõ olvasást, mertelõsegíti a szövegértést (lényegkiemelés); mintával szolgál a szerkezetalkotásra valamint a szer-kezetek összekapcsolására; ezzel segíti a szövegalkotást.
A Stilizálási feladatban az aláhúzott szavakat v. szerkezeteket cseréljük szinonimákkal.A mondatot annyiszor olvassuk el, ahányszor helyettesíteni tudjuk benne az aláhúzott részt.Mivel a helyettesítendõ szinonima a sor végén található: a szemnek a mondat aláhúzott részétõla sor végére, majd vissza kell ugornia – a gyors fixálást alkalmazva, hogy az olvasás folyamatos-sága ne szakadjon meg. Ennek teljesítését az teszi könnyebbé, hogy a mondat szerkezete nemváltozik. A feladat erõteljesen fejleszti a kifejezõképességet is.
Csak másnap jutottunk el a Nagy-falig. (a következõ napon)
Csak másnap jutottunk el a Nagy-falig. (értünk el, hatoltunk el, vergõdtünk el)
Csak másnap jutottunk el a Nagy-falig. (értük el a Nagy-falat)
A Mondjuk így – mondjuk úgy! feladatban azonos jelentésû mondatokat fogalmazunk megváltozó nyelvi eszközökkel. Szerkezetváltáskor a kapcsolódó mondatrészek toldalékolása is mó-dosul. Fontossá válik a pontos olvasás.
Az öreg Buzogány András évente meglátogatta fiait.Az öreg Buzogány András évrõl évre meglátogatta fiait.Az öreg Buzogány András minden évben meglátogatta fiait.Az öreg Buzogány András minden évben ellátogatott fiaihoz.Az öreg Buzogány András egy évben se mulasztotta el fiai meglátogatását.Nem múlt el év úgy, hogy az öreg Buzogány meg ne látogatta volna két fiát.
26
A Mondjuk így – mondjuk úgy! feladat – sok egyéb mellett – a szerkezetek gyors fölis-merését, a hozzájuk való alkalmazkodást is gyakoroltatja. Ezzel elõkészíti ismeretlen szövegek„blattoló” olvasását. A 4. osztály 2. félévében a jobb képességû gyermekeknek meg kell próbál-niuk ismeretlen szövegek fölkészülés nélküli olvasását. A Tanmenetjavaslatban tettem erre vo-natkozó javaslatokat.
A Beszéd- és olvasásgyakorlás 4. feladatainak rövid szövegei közül válasszanak maguknaka tanulók 2-3 könyvnélkülit! A többi olvasását úgy gyakorolják be, hogy fölolvasás közben kitudjanak tekinteni a szövegbõl.
Láthattuk, hogy a technikai gyakorlatok kivétel nélkül kapcsolódnak szövegértéssel, és meg-határozható készségeket fejlesztenek. Ezért követeljük meg a gyengébb olvasóktól is hibátlan ol-vasásukat. Ezeket gyakorolják sokszor, ne az olvasmányokat! A szövegeket annyiszor olvassákel, hogy be tudjanak számolni róluk.
Tudjuk, hogy az olvasmányok hangos reprodukálására is szükség van, mert hosszabb szö-vegrészek folyamatos olvasása más követelményt állít a tanulók elé, mint 1-2 mondaté. A mon-datok közötti tagolást is gyakoroljuk ezzel. Nem bizonyos, hogy egy kiemelt mondat visszahe-lyezve szövegkörnyezetébe ugyanolyan hangsúlyokkal szólal meg, mint magában, hiszen a na-gyobb egységben módosulhat jelentõsége a többi mondathoz képest.
Olyan gyakorlási módokat alkalmazzunk, amelyek nemcsak ürügyet adnak az olvasásra, ha-nem tudatosan fejlesztik a szükséges készségeket! Lehet, hogy a „tévés” olvasás motiváló, detechnikai szempontból nincsen jelentõsége. A „staféta”-olvasás éppen a mondatok közötti fo-lyamatosságot szakítja meg. S ha a felelõnek kell szólítania a következõ olvasót, akkor nem arrafog figyelni, hogy hibátlanul, a tanult követelményeknek megfelelõen olvasson, hanem arra,hogy kit szólít majd föl. A „szótagnyelõ” vagy a „szóismétlõ” gyakorlási mód pedig határozottana folyamatos olvasás ellen hat.
Ezen a fokon megkérdõjelezhetõ a karban való olvasás is, ha ezt prózai szövegen végzik(„rádiózó”, „duzzasztó”, „apasztó”). Mivel különbözõ tempóban, eltérõ ritmusban beszélünk,olvasásunk is különbözõ tempójú: még az azonos szinten olvasóké is. Ha közösen kell olvasni,akkor az elnyújtott, ritmustalan lesz. A karban való olvasás helyett a követõ olvasást kívánjukmeg tanítványainktól. A hangosan olvasót kövessék néma olvasással! A technikai feladatokatpedig elõször gyakorolják magukban: néma artikulációval; azután kérjük tõlük számon!
Technikai gyakorlatokat ismertettem; de közben azt is bemutattam, hogy elválaszthatatlantõlük a szövegértés. Ez a képesség nemcsak szövegelemzéssel fejleszthetõ.
Az olvasási gyakorlóórák fölépítése rendkívül változatos lehet. A technikai feladatok mellettidõt kell szánni szövegek olvastatására, beszéltetésre, memoriterek számonkérésére, dramatizálásrais. Ne maradjon el az elõzõ órai olvasmány számonkérése! A tanulókat tartós aktivitásra kész-tetjük, ha dinamikusan váltja egymást a frontális, az önálló és a csoportos munkaforma.
A szövegalkotásszóbeli és írásbeli fogalmazást jelent.
Az írásbeli fogalmazások készítésével párhuzamosan mindkét osztályban gyakran kerül sorszóbeli szövegalkotásokra is. Beszámolnak a gyermekek élményeikrõl, tapasztalataikról, meg-figyeléseikrõl. Összefüggõ szöveget alkotnak képrõl, képsorról. Dramatizálják a meséket, az el-beszéléseket. Mindezeket a magyarórák láncolatába építette be a Tanmenetjavaslat. A szóbanelhangzó szöveg azonban nem alkalmas arra, hogy változatlanul leírják, hiszen áradóbb, bõvebb,esetleg ismétlésekkel terhelt. Az írásbeli fogalmazással szemben más követelmények vannak, ésezeket meg kell ismertetnünk tanítványainkkal.
Az írásbeli fogalmazás tanítását olvasásórákon alapozzuk meg. A mûfajok jellemzõinektisztázása önálló, tudatos szövegalkotásra készíti föl tanítványainkat. (Elbeszélõ fogalmazás írása,
27
mesealkotás). Bõvítjük, pontosítjuk a tanulók szókincsét. Alternatív megfogalmazásokra tesszükképessé õket rokon értelmû kifejezések megismertetésével. Az olvasástechnikai gyakorlatok isalkalmasak a kifejezõképesség gazdagítására. (Hogyan lehet ugyanazt a gondolatot többféle-képpen megfogalmazni? Miként kerülhetjük el a funkciótlan szóismétléseket? Hogyan lehet többmondatot összekapcsolni? Stb.) Ezek a gyakorlatok nyelvi mintául szolgálnak az önálló mondat-szerkesztésekhez, -kapcsolásokhoz.
Szövegelemzéskor megfigyeltetjük az írott szöveg jellemzõit: címét, témáját, tagolását, mû-faját. A párbeszéd lejegyzését már 3. osztályban tudatosítjuk. Az elbeszélésben ennek egysze-rûbb változatát alkalmazzuk: csak az idézett mondatot írjuk le, mintha élõbeszéd lenne.
A vázlatkészítés alkalmas arra, hogy elõkészítse az önállóan szerkesztett szövegek tagolását.Ezért a 2. félévben az olvasmányok vázlatpontjai elõtt jelöljük: bevezetés, fõ rész, befejezés. Ígymaga a forma is fölhívja a figyelmet az új bekezdésekre. Szövegelemzések közben tapasztalatiúton tanítjuk, hogy tartalmilag mi kerülhet az egyes részekbe.
A 3. osztályban tanévkezdéskor tisztázzuk a gondolatközlés lehetõségeit, foglalkozunk a szö-veg jellegzetességeivel. A Mf. gyakorlatai vezetik el a tanulókat a következtetésekig. Rendsze-rezzük mindazt, amit eddig az olvasásórákon a címrõl megfigyeltünk. Mi a cím funkciója; mi-lyen a formája, helyesírása; mit tartalmaz? Tisztázzuk a szövegek mûfaját és formáját. A párbe-széd lejegyzésének módját. A szóbeli és az írásbeli közléseket anyaggyûjtés elõzi meg, ennekmódját szövegalkotások közben gyakoroltatjuk.
Az írásbeli fogalmazások tanítását események rövid megörökítésével kezdjük hír és tudó-sítás formájában. A munkafüzet Szövegalkotás c. fejezetében szövegminták kaptak helyet, ame-lyek alkalmasak a velük kapcsolatos fogalmazási ismeretek tanítására. Kezdjük egy-egy fogal-mazási mûfaj tanítását a példaszöveg elemzésével! Jó, ha a következtetéseket a tanulók fogal-mazzák meg; de az egyszerû szabályok megtalálhatók a Mf.-ben is. A tudnivaló elsajátítása utángyakorlatok következnek, majd témák az önálló szövegalkotáshoz.
Harmadik osztályban az elbeszélés készítését tanítjuk. Ezen a fokon még idõrendben mon-datjuk el az eseményeket. Befejezésül a szövegalkotó leírhatja véleményét, az esemény tanul-ságát, következményeit. A címbõl értesülhetünk a témáról vagy az esemény szereplõirõl. Ugyan-ezeket megtudhatjuk a bevezetésbõl is, kiegészítve az esemény helyszínével, idejével. Vannak,akik kifogásolják ezt a merev tagolást, hiszen gyakori, hogy az írók is rögtön az esemény meg-írásával kezdenek. Csakhogy õk képesek késõbb beleszõni szövegükbe a szükséges információ-kat; a gyakorlatlan szövegalkotó viszont még nem. Ez a séma tehát segíti a kezdõt abban, hogyelmondja mindazt, amire a megértéshez szükség van.
Sokan úgy hiszik, hogy legegyszerûbb feladat a már olvasott mesék, történetek leírása.A gyermekek nem képesek még úgy tömöríteni, hogy néhány mondatba beleférjen a lényeg.Ezért emeljünk ki egy-egy epizódot, és csak azt írassuk meg! Pl.: A Hunyadi János harcai a tö-rökkel c. könyvrészletbõl Dugovics Titusz hõsiességét. Érdekesebbé és értékesebbé tehetjük a rep-rodukálást, ha egyik szereplõ nevében íratjuk meg az eseményeket. Pl.: a holló és a róka meséjétmondja el a holló vagy a róka! A róka igyekszik hangsúlyozni a holló hiszékenységét, hiúságát,egyszersmind kisebbíteni saját álnokságát. A holló célja éppen ellentétes. Ennek kell kiderülniea nyelvi megfogalmazásból. „Az a hiú holló...” „Az az álnok róka...” stb.
Események elbeszélésére kiváló alkalmat teremthetünk naplóírással. Mindkét olvasókönyvtartalmaz mintául szolgáló naplórészletet (Edmondo de Amicis Szív c. könyvébõl). Tisztáznunkkell, hogy egyes szám elsõ személyben mondjuk el az eseményeket, fûzhetünk hozzájuk véle-ményt, a magunk számára levonható tanulságot. Vagyis a napló legyen személyes hangvételû!Nem kell a nap minden eseményét leírni, csak a megörökítésre érdemeset. Válassza el a dátum azegyes bejegyzéseket!
28
Az önálló szövegalkotásokat javítási órák követik. A javítási tevékenység ne töltse ki azegész órát, szakítsunk idõt a Tanmenetjavaslatban megadott gyakorlásra vagy új ismeret elsajátí-tására is!
A negyedik osztályban év elején újabb rövid kommunikációs mûfajokkal ismertetjük mega tanulókat: értesítés, hirdetés, meghívó. Használatuk hozzátartozik a mindennapok gyakorlatá-hoz. Közben tovább bõvítjük az elbeszélésrõl tanultakat. Mivel a gyermekek már huzamosabbírásra is képesek, több eseményt megírathatunk. Változhatnak a szereplõk, a helyszínek, az idõ-pontok; ennek megfelelõen kell tagolni a szöveg fõ részét. A második félévben tanítjuk a leírást.Megismertetjük a tanulókat tudományos és szépirodalmi változatával. Tõlük inkább az utóbbimegvalósítását kérjük. Ebben a mûfajban nehéz megtalálni a tanulókhoz közel álló témát. Az iro-dalmi szövegekben sem válik el élesen az elbeszélés és a leírás, ezért az utóbbi lényegének meg-értése után adjunk komplex feladatokat: mutassák be elbeszélésük helyszínét, szereplõit, az ese-ményekhez kapcsolódó tárgyakat! Színesítsék leírásaikat hasonlatokkal, esetleg megszemélyesí-téssel! Végül a tanultakat ötvözhetjük a levélírásban, amelyre kommunikációs haszna miatt igennagy a szükség.
Régi beidegzés, hogy a tanítók a szövegalkotás elõtt szép kifejezéseket gyûjtetnek. Az úgy-nevezett szép kifejezések választékosabbá tehetik a megfogalmazást; de általuk aligha közelítjükmeg a lényeget. Márpedig a szóhasználatnak a lehetõ legpontosabban kell kifejeznie gondolata-inkat, érzéseinket, közlési szándékunkat. Továbbá alkalmazkodnia kell a címzetthez, és nemhagyhatja figyelmen kívül az adott mûfajt sem.
„Föl nem érem ésszel, hogy vannak a nem-mindennapi emberek között is olyanok, akik nemtudják, vagy nem hiszik, hogy az egyszerûség az elsõ és mindenek fölötti szabály, hogy akibenegyszerûség nincs, abban semmi sincs.” (Petõfi Sándor: Úti levelek)
Az olvasástechnikai gyakorlatokból megérthették tanítványaink, hogy egy gondolatot sok-féleképpen lehet kifejezni. Gyakorlatot is szereztek ebben. A fogalmazásórákon azt kell megta-nulniuk, hogy a változatok közül mindig a szövegbe illõt használják.
A szövegalkotás tanításával célunk a gyermekek önkifejezésre nevelése. Ennélfogva olyaneseményeket kell megfogalmaztatnunk, amelyek közel állnak hozzájuk, amelyeknek szókincseismert. Ne kívánjunk a gyermekektõl irodalmi alkotást: a köznyelvi beszédet fejlesszük, az élet-tel szorosan kapcsolódó feladatokat oldassunk meg! Ajánlom, hogy a tanmeneti témákat, címe-ket csak ötletnek tekintsék a kollégák. Hasznosabb, ha alkalmazkodnak a helyi aktualitásokhoz.Célszerû elõre közölni a következõ órai fogalmazás témáját, hogy a tanulóknak legyen idejükanyaggyûjtésre és gondolkodásra. Így értékesebb szövegek készülhetnek.
A harmadik osztály elsõ félévében több a szóbeli fogalmazás. Csak ezt osztályozzuk, az írás-belit szövegesen értékeljük. A második félévre fokozatosan fölkészítjük tanítványainkat 6-8 mon-datos szövegek alkotására – ekkor a szóbelin kívül már az írásbeliket is lehet osztályozni. A ne-gyedik osztályban elvárjuk a tanulóktól, hogy 1-1½ oldalas szövegeket írjanak.
Az írás
A 3. osztály feladata, hogy a tanulók kézírását alkalmassá tegye az eszközként való hasz-nálatra. A betûk alakítását, kapcsolását már automatikusan kell végezniük a folyóírásban. Így fi-gyelmüket a leírandó szövegre összpontosíthatják: annak tartalmára, helyesírására. A 6-8 mon-datos fogalmazások eredményes rögzítéséhez megfelelõ írástempó is szükséges. A gondolatokugyanis gyorsabban születnek, mint ahogy a gyermek papírra tudja vetni õket. Az írás tempójátfokozhatjuk szavak, mondatok ismételt leíratásával. Azonban ne a gyorsabb tempót jelöljük megfõ célkitûzésnek, mert ez óhatatlanul az írás külalakjának romlásához vezet. Amit már többszörazonos módon végeztünk, begyakoroltunk, annak létrejön dinamikus sztereotípiája: könnyebben,
29
gyorsabban fogjuk produkálni. Így az írástempó gyorsulása magától is be fog következni. Fontosmég az is, hogy ez a tevékenység ne váljék mechanikussá, unalmassá, mert ha a gyermek elvesztimotiváltságát, teljesítménye romlani fog. Ennek elkerülése végett a gyakorlásra kiválasztott sza-vakat különbözõképpen toldalékoljuk, szószerkezetekbe helyezzük, majd a szerkezetekkel mon-datokat alkotunk. (Használható nyelvi anyagot találunk erre a munkafüzetben. 3. osztály I. félévi Be-széd, olvasás, fogalmazás mf. 53/3-4., 54/3. stb. Lásd még a bõvülõ mondatokat, a láncmesék és anépmesék ismétlõdõ fordulatait!)
Az íráskészség automatizálásában és az írástempó fokozásában akkor érünk el eredmé-nyeket, ha minden napra tudatosan megtervezzük az írás mennyiségét: egyenletesen elosztvaa különbözõ tantárgyak között. Tartalmazzon a házi feladat is valamelyik tantárgyból írásbelit!A tanév folyamán fokozatosan kell növelni az írnivaló mennyiségét. A feladatnak mindig legyena puszta íráson kívül valamilyen más funkciója is. Csak így lehet gyakoroltatni az írás eszközihasználatát, lekötni az írástevékenységet végzõ figyelmét.
A 3. osztályos füzetekbõl elmaradnak a segédvonalak: nehezen alakul ki a vonalköz egyhar-madát elfoglaló betûméret. Hol túl kicsi, hol meg túl nagy sikeredik. További probléma, hogya következõ tanévben még keskenyebb lesz a vonalköz. Ezért nagyobb hiba a túlméretes betû, minta sor egyharmadánál kisebb. A kisebb betûket íróktól megköveteljük, hogy betûformáik ne tor-zuljanak, és a kötõvonalak ne maradjanak el. Az íráskép legyen áttekinthetõ, jól olvasható, ön-magához viszonyítva azonos betûméretû. Az írástorzulás egyéni hibákat okoz, ezért javításának sze-mélyre szólónak kell lennie.
Az írásórákon használtassunk külön füzetet, hogy beszedve javítani tudjuk! Minden munkátjavítsunk, és javíttassunk a tanulókkal! Javaslataink terjedjenek ki az olyan torzulásokra, amelyekaz olvashatóságot veszélyeztetik. De ne ítéljük el a gyermekek írásában jelentkezõ egyéni voná-sokat. Tanítsuk meg õket írásmunkájuk esztétikus elhelyezésére! Habár a második félévben nemlesz írásóra, akkor is követeljük meg a tetszetõs, gondos írást; értékeljük munkáik külalakját!
Írás és helyesírás
Az írás és a helyesírás fejlesztése összekapcsolható, ha az írnivalót helyesírásilag proble-matikus szavak, mondatok körébõl válogatjuk. A 3. osztályos Tanmenetjavaslatban az írásórákramegadott témák szorosan kapcsolódnak a nyelvtani anyagrészekhez. Tanításukkal párhuzamosanegyszerû helyesírási szabályokat is megismertetünk, alkalmazásukat szavakon, mondatokon gya-koroltatjuk.
Szép számmal léteznek olyan szavak is, amelyeknek írását nem tudjuk szabályhoz kötni,(pl.: ly-os szavak), vagy hiányoznak még a szabály megértéséhez szükséges nyelvtani fogalmak(pl.: 3. osztályban a felszólító módú igék írása). Ilyen esetekben segít az analógiás sorok hasz-nálata. Pl.: 1. folyó, folyót, folyón, folyóban stb. 2. szállj, szólj, beszélj stb. A szabályt a tanulók-nak kell fölismerni és kiterjeszteni a halmazhoz tartozó többi elemre is. (1. Az ly a toldalékoltszavakban sem változik; 2. A -j toldalékú igéket a szóelemzés elve alapján írjuk.) Az analógiássorok elõnye a helyesírási szójegyzékkel szemben, hogy nemcsak a szótövek helyesírását lehetvelük gyakoroltatni, hanem toldalékoltakét is. Az analógiás sorozat alkalmazásakor a transzfer-hatás érvényesül. Egy olyan módszerrel ismertetjük meg a gyermeket, amelynek segítségévelnemcsak a tanult szavakat tudja leírni, hanem a típusba tartozó többit is. A sorozat segít a szabálymegjegyzésében, ugyanakkor a szósort kiegészíthetjük a fölismert szabályosság alapján. A he-lyesírás ilyenfajta tanítása fejleszti az analógiás gondolkodást, ami fölhasználható a helyesírásiszótárak használatakor. Pl.: Az iskolakapu szót szeretnénk leírni, de nincs benne a szótárban.A kapu szónál megtaláljuk a gyárkapu összetételt. Az analógia alapján az iskolakaput rövid u-valés egybeírjuk.
30
Az írást és a helyesírást különféle írástevékenységekkel gyakoroltatjuk: másolás, tollba-mondás, emlékezetbõl írás és önálló szó- vagy szövegírás. Másolásra, tollbamondásra alkalmasszavak, szövegek találhatók a munkafüzet Beszéd- és olvasásgyakorlás c. fejezetében és azAnyanyelvi gyakorló kisiskolásoknak c. nyelvtani munkafüzetben – a fejezetek végén. Emléke-zetbõl szó szerint megtanult szövegeket íratunk, pl.: szólásmondásokat, verseket. Önálló szó-gyûjtésekre, mondat- és szövegalkotásokra sokszor adódik alkalom.
Írásórán többnyire nyomtatott szövegrõl másoltatunk, mivel egyéb órákon a tanulók írottmintát látnak: táblai vázlatokat, szemléltetõszövegeket. A másolás elvileg hibátlan is lehetne – hi-szen a minta hibátlan –; de tapasztaljuk, hogy ez nincs így. Mi az oka a másolási hibáknak?A gyerek a másolnivalót elolvassa, és írás közben diktálja magának. Ha a diktálás pontatlan,vagy közben túl sokszor tekint a nyomtatott szövegre, könnyen becsúszik a hiba. Hibaforrás le-het, ha nem pontos a fonetikusan írandó szavak ejtése, vagy éppen eltér az íráskép a kiejtéstõl.Javíthatunk az eredményen, ha a másolandó szövegben elõre aláhúzatjuk a helyesírási problémá-kat; ha nem túl hosszú mondatokat választunk; ha szoktatjuk a tanulókat arra, hogy olvassák el,jegyezzék meg, és szerkezetenként diktálják maguknak az egész mondatot. Javíttassuk az írás-munkákat a nyomtatott szöveggel való összehasonlítással, szoktassunk az önellenõrzésre!
A tollbamondásra szánt szöveg témája, nyelvi anyaga legyen ismerõs a tanulóknak, álljonegyszerû bõvített mondatokból. Ismerjék meg leírása elõtt hallás vagy látás útján. Diktáljunkmondatonként! Szoktassuk hozzá az osztályt, hogy az egész mondatot meghallgatva, elismételve,kezdjenek hozzá az íráshoz! Aki már az elsõ szó után írni kezd, az nem hallja a folytatást; kény-telen megkérdezni, és ezzel zavarja az osztályt. Diktáláskor igazodjunk az osztály átlagsebessé-géhez! A tollbamondással szabályozni lehet a tanulók írástempóját. Ha mindenki elkészült, ol-vassuk föl újra a teljes szöveget, hogy ellenõrizni lehessen! Ha egy kiemelt helyesírási ismeretetakartunk gyakoroltatni a tollbamondással, hívjuk föl a tanulók figyelmét a tanult szabályra!Pl.: Nézd át újra, jól írtad-e a múlt idõ jelét! Teremtsük meg a lehetõségét annak, hogy a gyer-mekek minél kevesebb hibával írjanak!
A gyermekeknek ismételniük kell azt a szöveget, amelyet emlékezetbõl kívánunk leíratnivelük. Megbeszélhetjük a benne található helyesírási buktatókat. Rajzoljunk a táblára vonalasemlékeztetõt a versek sorbeosztásának megkönnyítésére! (Vonalakkal jelöljük az egy sorba le-írandó szavak számát!)
Önálló írásnak számítanak a szógyûjtések, a mondat- és szövegalkotások, a fogalmazások.Ezeket tartalmilag és helyesírásilag alaposan elõ kell készítenünk. A tanév végéig fokozatosanérhetjük el folyamatos írásból a 8-10 sornyi terjedelmet.
Ha egy szöveget helyesírásilag ellenõrzünk, nem idézzük föl minden szónál az összes rá vo-natkozó szabályt, hogy dönthessünk az íráskép helyességérõl. A helyesírási hibák észrevételeazon alapszik, hogy a szót vagy szószerkezetet már láttuk leírva jól, esetleg magunk is írtuk már.A tudatunkban õrzött emlékképet összehasonlítjuk a látottal; s ha különbséget észlelünk, akkoridézzük föl a szabályt, hogy segítségével megállapíthassuk: az emlékkép helyes-e vagy a látottíráskép. Ha nincs különbség a két íráskép között, akkor jóváhagyjuk. Kialakult helyesírási kész-ségünket fölhasználva ellenõrzünk. Ezért nem ajánlom, hogy 1-2. osztályban hibás írást tegyünka gyermek elé, mert még nincsenek meg tudatában a helyes írásképek. Így a hiba rögzülhet.Harmadik osztályban is csak alapos körültekintéssel kezdjük el a hibás szavak, majd késõbb a szö-vegek javíttatását: alaposan begyakorolt szóanyagon; egyszerre csak egy vagy két hibatípussal.A javítandó szövegben vagy helyesírási, vagy fogalmazási hibák legyenek. Ellenkezõ esetbennagyon megoszlik a gyermek figyelme, és több hibát nem vesz majd észre. Ha saját fogalmazásátellenõriztetjük vele, tanácsoljuk, hogy kétszer olvassa el: elõször fogalmazási, másodszor helyesírá-si szempontból javítsa.
A helyesírási hibák javítására célszerû egyezményes jelrendszert kialakítani.
31
Nyelvtan
Az alsó tagozatos nyelvtantanítás célja a helyes nyelvhasználat tudatosítása, valamint a he-lyesírás megalapozása. A szabályokat a nyelvhasználatból vonjuk le, és a gyermekek megfogal-mazásában is elfogadjuk. Ne elmondásukat gyakoroltassuk, hanem alkalmazásukat!
Ne végeztessünk öncélú szóelemzéseket! Ezt a mûveletet mindössze indoklásra, magya-rázatra használjuk! A tanultak megerõsítésére és a helyesírás gyakorlására adjunk föl minél többszógyûjtést, csoportosítást, válogató másolást vagy tollbamondást.
A szófajták felismerésének gyakoroltatására igen hatásos módszer, ha azonos szótõbõl ké-peztetünk különbözõ szófajú szavakat, és ezeket csoportosíttatjuk.
Pl.: vaj, vajas, vajaz; szép, szépség, szépít; fél, félõs, félelem; ház, házas, házasodikCélravezetõ gyakorlás hiányos táblázat kitöltése is, amelyben adott a szótõ és a kívánt szófajta.
Fõnév Melléknév v. m.-i igenév Igeszekér
boldogtanul
A mondatelemzés és az ennek alapján készített mondatábra átvilágítja a mondat szerkezetét.Ennek mintájára lehetne azonos szerkezetû mondatokat alkottatni a tanulókkal. Van-e ennek ér-telme a 4. osztályban? Ezen a szinten csak egyszerû bõvített mondatokat lehet elemeztetni, ilye-neket viszont a gyermekek is képesek minden segítség nélkül alkotni, sõt ennél bonyolultabbösszetett mondatokat is. Ez a gyakorlat – azonos szerkezetû mondatok elõállítása – annak hasz-nos, aki idegen nyelvként tanulja a magyart. A mondat szerkezetének ismerete segíti a magyargyermekeket az idegen nyelv tanulásában, de nem segíti anyanyelvének fejlesztésében.
A mondat akkor jó, ha szerkezete és szókincse alkalmazkodik a kifejezni kívánt gondolat-hoz. A mondatalkotásban a mondatok variálása segíthet, nem a mondatelemzés, mert ez az utób-bi nem világít rá a jelentésre. A mondatábra akkor volna hatásos, ha ugyanazt a mondatot több-féle szerkezettel megalkotnánk, és kimutatnánk: hogyan befolyásolja a jelentést a szerkezet vál-tozása. Ez azonban túl bonyolult lenne a kisgyermeknek; és a szerkezet változtatása a nyelvianyag módosítását is megkívánná, ha nem akarnánk merevek, esetleg magyartalanok lenni.
A mondatok sokféle nyelvi megfogalmazását második osztálytól kezdve olvashatják a ta-nulók a beszéd- és olvasástechnikai gyakorlatokban. Tehát elõször mintát adunk egy-egy gon-dolat változatos kifejezésére. A 4. osztályban a „Mondjuk így – mondjuk úgy” c. feladatok kap-csán már a tanulóktól is megkívánjuk a gondolatok többféle megfogalmazását. Ez a gyakorlatazonban nem egy merev sémát tölt ki szavakkal, hanem ráirányítja a figyelmet a jelen-tésárnyalatokra. Így a szerkezet alárendelõdik a jelentésnek. Nem egy szerkezetet kívánunk rá-húzni egy gondolatra, hanem az adekvát kifejezéseket rendezzük megfelelõ struktúrába.
Az azonos szerkezetû mondatok olvastatása elsõ osztályban jelentett segítséget, mert köny-nyebb volt olvasásuk és megértésük. A szövegekben viszont változik az egymás után következõmondatok szerkezete. Erre is föl kell készíteni a gyakorlatlan olvasót. Segítheti-e a negyedikosztályosok olvasását a mondatelemzés? Aki fölismeri a mondat fõ részeit, gyakorolta tárgyas,határozós, jelzõs szerkezetek alkotását, az könnyebben tudja összetartozó szószerkezetekre bon-tani a mondatot. Fölismeri és megkülönbözteti a mondatrészeket elválasztó és a tagmondatokközötti vesszõt. A helyes tagolás hozzájárul az összetett mondatok megértéséhez, a szövegértõolvasáshoz. Az összefüggõ tömbök megragadása lehetõvé teszi a folyamatos olvasást.
Megállapíthatjuk, hogy a mondatelemzésre szükség van az alsó tagozaton, mert segíti az ol-vasási képesség fejlõdését, lehetõvé teszi az idegen nyelv tudatos tanulását. Az anyanyelvi be-szédfejlesztésben azonban nem hasznosítható.
3233
TA
NM
EN
ET
JAV
ASL
AT
3. O
SZT
ÁL
Y
SZÖ
VE
GF
ÖL
DO
LG
OZ
ÁS
BE
SZÉ
D-
ÉS
OL
VA
SÁSG
YA
KO
RL
ÁS
FO
GA
LM
AZ
ÁS
ÍRÁ
S, H
EL
YE
SÍR
ÁS
NY
EL
VT
AN
, HE
LY
ESÍ
RÁ
S
Szep
tem
ber
Jelm
agya
ráza
t:
Kön
yv-
és k
önyv
tárh
aszn
álat
TÉ
MA
KÖ
R:
A M
ESÉ
K(A
fel
adat
ok a
z el
sõ f
élév
i Bes
zéd,
olv
asás
, ír
ás m
unka
füze
tben
talá
lhat
ók.)
TÉ
MA
KÖ
R:
A S
ZÖ
VE
GA
Z Í
RÁ
S E
SZK
ÖZ
IH
ASZ
NÁ
LA
TA
NY
EL
VT
AN
I IS
ME
RE
TE
KIS
MÉ
TL
ÉSE
(Az
olda
lszá
mok
az
1. f
élév
i Mf.
-re
vona
tkoz
nak.
)
1.Is
mer
kedé
s a
Mes
e és
val
óság
c. o
lvas
ó-kö
nyvv
el é
s a
Bes
zéd,
olv
asás
fog
alm
a-zá
s c.
mun
kafü
zette
l. A
z O
k.-b
en é
s a
Mf.-
ben
talá
lhat
ó sz
ótár
ok é
s a
tart
alom
jegy
-zé
k ha
szná
latá
val.
(1. g
yako
rlól
ap)
2.A
z eg
ér é
s az
oro
szlá
n c.
álla
tmes
eA
sze
repl
õk é
s a
fõsz
erep
lõk
meg
külö
n-bö
ztet
ése
3.A
z ön
álló
szö
vegé
rtel
mez
õ ké
pess
égfö
lmér
ése
a ta
név
elej
én: A
méh
ecsk
em
eg a
gal
amb
c. m
ese
(Mf.
84.
o.)
4.A
han
gos
olva
sási
kép
essé
g fö
lmér
ése
a ta
név
elej
én: H
arm
inc
kala
p, h
arm
inc
maj
om c
. mes
e. A
z ol
vasá
s po
ntos
sága
,he
lyes
sége
, fol
yam
atos
sága
Min
den
gyak
orló
lap
1. f
elad
atán
ak c
élja
az
érte
lmet
tükr
özõ,
hel
yes
szöv
egta
golá
s, a
mel
ym
agáb
an f
ogla
lja a
bes
zédl
égzé
s, a
han
gsú-
lyoz
ás, a
z ar
tikul
áció
, a b
eszé
dritm
usés
a h
angl
ejté
s m
egfe
lelõ
alk
alm
azás
át is
.Jó
taná
csok
meg
ism
erés
e1.
gya
korl
ólap
Szól
ásm
ondá
sok
hely
es ta
golá
sa, h
angs
ú-ly
ozás
a; a
z er
eszk
edõ
hang
lejté
s gy
akor
lása
A h
ossz
ú m
agán
- és
más
salh
angz
ó he
lyes
ejté
se s
zava
kban
; a s
zem
látó
szög
ének
tá-
gítá
saA
légz
éste
chni
ka g
yako
rlás
a bõ
vülõ
szó
-sz
erke
zete
ken
Bes
zédt
orná
k –
nyel
vedz
õk: 1
4.
1.A
kom
mun
ikat
ív k
épes
ség
fölm
érés
e: s
zóbe
li be
szá-
mol
ó ny
ári é
lmén
yekr
õl;
a tá
rsak
kér
dése
i az
elha
ng-
zotta
kkal
kap
csol
atba
nPá
rbes
zéd
prod
ukál
ása
szi-
tuác
iós
játé
kok
kere
tébe
n(t
alál
kozá
s a
régi
osz
tály
tár-
sakk
al, ú
j gye
rek
jött
azos
ztál
yba,
tans
zerv
ásár
stb
.)A
gon
dola
tkife
jezé
s es
zköz
ei:
besz
éd, í
rás,
ges
ztus
ok, m
imi-
ka, r
ajz,
jelk
épek
(63-
64. o
.)(o
ldal
szám
/fel
adat
szám
)
M. =
más
olás
Tm
. = to
llbam
ondá
sE
. = e
mlé
keze
tbõl
írás
Öá.
= ö
nálló
szó
- va
gysz
öveg
írás
1.A
z ír
áské
pess
ég f
öl-
mér
ése
2. o
szt.
vona
-la
zású
füz
etla
pon
M. 2
per
ces
más
olás
nyom
tato
ttsz
öveg
rõl
Tm
. Tol
lbam
ondá
sE
. Tav
aly
tanu
lt kö
z-m
ondá
sok
írás
a lá
tóem
léke
zetb
õl
1.Is
mer
kedé
s a
tane
szkö
zök-
kel M
agya
r ny
elv
kisi
sko-
láso
knak
(M. N
y.),
Any
a-ny
elvi
gya
korl
ó ki
sisk
olás
ok-
nak
(A. g
y.) é
s A
mag
yar
he-
lyes
írás
sza
bály
ai 1
1. k
iadá
-sá
val.
(Hí)
Mié
rt ta
nulju
ka
mag
yar
nyel
vet?
2.B
eszé
dünk
és
írás
unk
mon
-da
tokb
ól á
ll. A
mon
dato
kso
rren
dje
a sz
öveg
ben
3.Sz
avak
a m
onda
tban
A s
zava
k és
a m
onda
t he-
lyes
írás
a
5.G
yako
rlóó
ra: a
föl
mér
ések
ért
ékel
ése
(2. g
yako
rlól
ap)
6.A
mac
ska
és a
z eg
ér c
. mag
yar
népm
ese
A lá
ncm
ese
jelle
gzet
essé
geIs
mer
kedé
s m
eseg
yûjte
mén
yekk
el
7.A
kis
man
ók c
. tün
dérm
ese.
Viz
uális
in-
form
áció
föl
fogá
sa a
mes
éhez
kés
zült
képr
õl: a
var
ga s
zers
zám
ai8.
A tü
ndér
c. m
ese.
A tü
ndér
mes
e je
llegz
etes
-sé
gei:
a va
lósá
gban
nem
léte
zõ s
zere
plõk
és e
sem
énye
k; p
róba
téte
lek,
a m
eseh
õ-sö
k ju
talm
a
2. g
yako
rlól
apK
özm
ondá
sok
hely
es ta
golá
sa, h
angs
úlyo
-zá
sa; a
z er
eszk
edõ
hang
lejté
s gy
akor
lása
A d
j han
gkap
csol
at h
elye
s ej
tése
sza
vak-
ban.
A h
ango
k m
egsz
ólal
tatá
sa id
õtar
ta-
muk
nak
meg
fele
lõen
. A s
zem
látó
szög
ének
tágí
tása
; azo
nos
tövû
szó
soro
k ol
vasá
sáva
la
gyor
s fi
xálá
s gy
akor
lása
Ism
étlõ
dõ s
zósz
erke
zete
k fo
lyam
atos
ol-
vasá
sa: a
sor
váltá
s gy
akor
lása
Bes
zédt
orná
k –
nyel
vedz
õk: 1
0., 1
7.
2.A
szö
veg
jelle
gzet
essé
gei
A s
zöve
g tö
bb ö
ssze
függ
õm
onda
tból
áll.
(65
/1.)
A m
onda
tok
össz
efüg
gnek
,ha
meg
fele
lõ s
orre
ndbe
nkö
vetk
ezne
k, é
s az
onos
a té
máj
uk (
65/2
a, b
)T
agol
atla
n sz
öveg
mon
da-
tokr
a bo
ntás
a (6
6/4.
)H
ázi f
elad
at: 6
8/10
.
2. M. A
3. o
sztá
lyos
von
a-la
zás
beve
zeté
se:
kis-
és
nagy
betû
km
ásol
ása
írot
t min
tá-
ról
4.A
mon
dato
król
tanu
ltak
is-
mét
lése
A k
ijele
ntõ
és a
kér
dõ m
on-
dat
5.A
fel
kiál
tó é
s az
óha
jtóm
onda
t
6.A
fel
szól
ító m
onda
t
9.G
yako
rlóó
ra (
3. g
yako
rlól
ap)
10.
Lud
as M
atyi
c. m
agya
r né
pmes
e. A
nép
-m
ese
igaz
ságs
zolg
álta
tása
. A m
esék
reje
llem
zõ s
zám
ok
11.
A L
udas
Mat
yi c
. nép
mes
e dr
amat
izál
ása
A h
elys
zíne
k ki
alak
ítása
, a s
zere
pekn
ekm
egfe
lelõ
jelz
ések
12.
*Egy
szer
egy
kir
ályf
i... k
ezde
tû m
agya
rgy
erm
ekda
l. (J
avas
olt m
emor
iter)
3. g
yako
rlól
apK
özm
ondá
sok
hely
es ta
golá
sa, h
angs
úlyo
-zá
sa; a
z er
eszk
edõ
hang
lejté
s gy
akor
lása
A k
iejté
stõl
elté
rõ ír
áské
pû s
zava
k ha
ngos
olva
sása
; a m
agán
hang
zó m
egsz
ólal
tatá
said
õtar
tam
ának
meg
fele
lõen
; a s
zem
látó
-sz
ögén
ek tá
gítá
saA
kül
önfé
le m
onda
tfaj
ták
hang
lejté
séne
kgy
akor
lása
pár
besz
édbe
n
Bes
zédt
orná
k –
nyel
vedz
õk: 9
., 13
.
3.Sz
öveg
ek s
zerk
eszt
ése
szó-
ban
és ír
ásba
na)
Ado
tt m
onda
tok
össz
e-ka
pcso
lása
kap
csol
óele
-m
ek b
eikt
atás
ával
(65
/3.
67/7
.)b)
A s
zöve
gbõl
hiá
nyzó
mon
dato
k pó
tlása
(66
/5.)
c)A
dott
mon
dato
k be
szer
-ke
szté
se (
67/6
.)H
ázi f
elad
at: s
zöve
gal-
kotá
s K
ányá
di S
ándo
rB
alla
da c
. ver
séne
k bõ
-ve
bb k
ifej
tésé
vel (
68/1
2.)
3. Tm
. Fel
szól
ító m
ódú
igea
lako
k to
llba-
mon
dása
M. K
ülön
féle
mon
dat-
fajtá
kból
álló
szö
veg
más
olás
a(A
. gy.
53/
e)
7.A
kije
lent
õ m
onda
t áta
la-
kítá
sa f
elsz
ólító
vá
8.A
z ál
lító
és a
taga
dó m
on-
dato
k
9.A
mon
dato
król
tanu
ltak
össz
efog
lalá
sa, g
yako
rlás
a
3435
SZÖ
VE
GF
ÖL
DO
LG
OZ
ÁS
BE
SZÉ
D-
ÉS
OL
VA
SÁSG
YA
KO
RL
ÁS
FO
GA
LM
AZ
ÁS
ÍRÁ
S, H
EL
YE
SÍR
ÁS
NY
EL
VT
AN
, HE
LY
ESÍ
RÁ
S
13.
Gya
korl
óóra
(4.
gya
korl
ólap
)
14.
A k
enyé
r íz
e c.
mag
yar
népm
ese
15.
A h
iú k
irál
y c.
mag
yar
népm
ese
A s
zegé
ny e
mbe
r fi
a ta
lálé
kony
ságá
val
képe
s le
gyõz
ni m
ég a
kir
ályt
is.
16.
Mát
yás
kirá
ly é
s az
öre
gem
ber
c. m
agya
rné
pmes
e. A
talá
lós
kérd
ések
mag
yará
zata
4. g
yako
rlól
apSz
ólás
mon
dáso
k he
lyes
tago
lása
, han
gsú-
lyoz
ása;
a s
zöve
g- é
s m
onda
tfon
etik
ai e
sz-
közö
k al
kalm
azás
a a
közl
ési c
élok
nak
meg
fele
lõen
Öss
zete
tt sz
avak
olv
asás
a; a
sze
m lá
tó-
szög
ének
tágí
tása
Szós
zerk
ezet
ek m
egsz
akítá
s né
lkül
i olv
a-sá
saN
épi t
réfa
olv
asás
a; a
csa
ttanó
érz
ékel
-te
tése
han
glej
téss
el, h
angs
úlly
al
Bes
zédt
orná
k –
nyel
vedz
õk: 1
5., 3
.
4.A
gon
dola
tok
sorr
endj
ea
szöv
egbe
nE
sem
énye
k el
mon
dása
:a)
képs
or s
egíts
égév
el id
õ-re
ndbe
n (6
7/8.
írás
beli)
;b)
A m
acsk
a és
az
egér
c.
mes
e al
apjá
n lo
gika
ire
ndbe
n (6
8/11
. szó
beli)
A m
esét
fol
ytat
ni is
lehe
ta
logi
kai r
end
meg
tart
á-sá
val.
Ház
i fel
adat
: 67/
9.
4. M. R
okon
ért
elm
û sz
a-va
k m
ásol
ása
a M
f.sz
ótár
ából
Öá.
Mon
data
lkot
ása
gyûj
tött
szav
akka
l
10.
A s
zava
k cs
opor
tosí
tása
je-
lent
ésük
sze
rint
: egy
jele
n-té
sû, t
öbbj
elen
tésû
, azo
nos
alak
ú, r
okon
ért
elm
û, e
llen-
téte
s je
lent
ésû
és h
angu
tán-
zó s
zava
k11
.Ö
ssze
tett
szav
ak a
lkot
ása,
elvá
lasz
tása
12.
A h
ango
k cs
opor
tosí
tása
:m
agán
hang
zók,
más
salh
ang-
zók.
A h
ango
k id
õtar
tam
aA
z áb
écér
end;
a s
zótá
rhas
z-ná
lat g
yako
rlás
a
Okt
óber
17.
Gya
korl
óóra
(5.
gya
korl
ólap
)
18.
Ger
gõ ju
hász
kan
ala
c. m
ese
Szól
ás k
elet
kezé
séne
k m
agya
ráza
ta
19.
*A tr
éfás
juhá
sz c
. mag
yar
népk
ölté
s(J
avas
olt m
emor
iter)
20.
A m
edvé
k er
edet
e c.
nép
mon
daA
mon
dána
k va
nnak
mes
ei é
s va
lósá
gos
elem
ei.
5. g
yako
rlól
apSz
ólás
mon
dáso
k he
lyes
tago
lása
, han
gsú-
lyoz
ása;
a s
zöve
g- é
s m
onda
tfon
etik
aies
zköz
ök a
lkal
maz
ása
a kö
zlés
i cél
okna
km
egfe
lelõ
enA
kie
jtést
õl e
ltérõ
írás
képû
és
az ö
ssze
tett
szav
ak o
lvas
ása;
a h
ango
k id
õtar
tam
ának
hely
es e
jtése
; a s
zem
látó
szög
ének
tágí
tása
Azo
nos
tövû
sza
vak
olva
sásá
val a
gyo
rsfi
xálá
s gy
akor
lása
Szók
öz n
élkü
l írt
mon
dato
k sz
avak
rabo
ntás
aA
zön
gés
hang
képz
és g
yako
rlás
a
Bes
zédt
orná
k –
nyel
vedz
õk: 7
.
5.A
hír
fog
alm
aÚ
jság
híre
k vi
zsgá
latá
val
a hí
r m
egér
tésé
hez
szük
sé-
ges
adat
ok g
yûjté
se (
69/1
.,2.
, 3.)
Újs
ághí
r m
egfo
galm
azás
a:a)
vala
mel
y ol
vaso
tt m
ese
alap
ján.
Pl
.: M
egve
rték
a dö
brög
i föl
desu
rat;
b)he
lyi a
ktuá
lis h
ír a
lapj
án
Ház
i fel
adat
: fel
kész
ülés
val
a-m
ely
aktu
ális
hír
elm
ondá
sára
5. M. N
evek
más
olás
a áb
é-cé
rend
ben
Tm
. Hos
szú
más
salh
ang-
zós
szav
ak to
llbam
on-
dása
(A
2. o
sztá
lyos
Írás
mun
kafü
zet H
e-ly
esír
ási s
zógy
ûj-
tem
ényé
bõl)
Öá.
Bõv
ülõ
szós
zerk
e-ze
tek
(Bes
zéd,
olv
a-sá
s, fo
galm
azás
c.
mun
kafü
zet
46/3
. a)
13.
Az
elvá
lasz
tás
szab
álya
i;a
nehe
zebb
elv
álas
ztás
okgy
akor
lása
: dz,
dzs
, 3 m
ás-
salh
angz
ó az
egy
szer
û sz
a-va
kban
. Pl.:
tem
p-lo
m,
Ves
zp-r
ém, k
rum
p-li,
mor
d-vi
n st
b.
14.
A k
iejté
s el
ve a
hel
yes-
írás
ban:
hos
szú
mag
án-
vagy
más
salh
angz
ó a
szó-
tõbe
n és
a to
ldal
ékok
ban
15.
Az
elem
zés
elve
a h
elye
s-ír
ásba
n: a
kie
jtést
õl e
ltérõ
hely
esír
ású
szav
ak21
.G
yako
rlóó
ra (
6. g
yako
rlól
ap)
22.
A N
ap fo
ltja
i c. m
ese
Bes
zélõ
név
kel
etke
zése
, mag
yará
zata
23.
*Álo
mjá
ték
c. v
ers
A m
ese
és a
val
óság
meg
külö
nböz
teté
seA
mes
ék ta
rtalm
i és
nyel
vi je
llegz
etes
sége
iM
esék
dra
mat
izál
ása
24.
Lát
ogat
ás a
kön
yvtá
rban
: a k
önyv
tári
rend
, a k
ölcs
önzé
s m
ódja
, vis
elke
dés
a kö
nyvt
árba
n. A
kön
yvtá
r sz
olgá
ltatá
sai.
Mes
ekön
yvek
cím
sze
rint
i ker
esés
e
6. g
yako
rlól
apA
ver
s át
hajló
sor
aina
k m
egsz
akítá
s né
lkül
i ol-
vasá
saA
mes
ék b
evez
etõ
ford
ulat
aina
k he
lyes
tago
lása
; a b
eszé
dlég
zés
fejle
szté
seE
llent
étes
jele
ntés
û sz
ópár
ok o
lvas
ása,
mon
datb
a he
lyez
ése.
Tag
adás
kif
ejez
ése
külö
nfél
ekép
pen
Art
ikul
áció
s gy
akor
lat:
Szab
ódal
c. v
ers
(Mf.
62.
o.)
6.H
ibás
an m
egsz
erke
szte
tt hí
-re
k ja
vítá
sa (
70/4
.)A
ktuá
lis h
ír e
lmon
dása
tár-
sakn
ak. B
evez
etõb
en a
hír
forr
ásán
ak m
egne
vezé
seA
hír
és
a tu
dósí
tás
össz
e-ha
sonl
ítása
, a tu
dósí
tás
fo-
galm
a (7
0/5.
)
Ház
i fel
adat
: tud
ósítá
s m
egfo
-ga
lmaz
ása
kép
segí
tség
ével
(71/
7.)
6.H
elye
sírá
si f
ölm
é-ré
s a
2. o
sztá
lyan
yagá
ból
(sza
vak
más
olás
a,to
llbam
ondá
sa, k
i-eg
észí
tése
s fe
lada
-to
k, m
onda
tfaj
ták
írás
jele
zése
, mon
-da
talk
otás
ok)
16.
A h
agyo
mán
y el
ve a
he-
lyes
írás
ban:
a j
han
g je
lölé
-se
a s
zava
kban
17.
Fölm
érés
az
ism
étlé
s vé
gén
a 2.
osz
tály
any
agáb
ól
18.
A f
ölm
érés
ért
ékel
ése,
ja-
vítá
sa
3637
SZÖ
VE
GF
ÖL
DO
LG
OZ
ÁS
BE
SZÉ
D-
ÉS
OL
VA
SÁSG
YA
KO
RL
ÁS
FO
GA
LM
AZ
ÁS
ÍRÁ
S, H
EL
YE
SÍR
ÁS
NY
EL
VT
AN
, HE
LY
ESÍ
RÁ
S
TÉ
MA
KÖ
R:
AZ
ÉL
ET
TE
LE
N T
ER
MÉ
SZE
TT
ÉM
AK
ÖR
: A
Z I
GE
25.
Gya
korl
óóra
(7.
gya
korl
ólap
)26
.M
ese
vagy
val
óság
c. o
lvas
mán
yA
mes
e és
a v
alós
ág k
apcs
olat
aIs
mer
etek
gyû
jtése
a g
yerm
ek-
enci
klop
édiá
ból
A tá
rgym
utat
ó ha
szná
lata
27.
*Éne
k az
ele
mek
rõl c
. ver
srés
zlet
Az
érte
lmez
õ ki
sszó
tár
hasz
nála
taA
z al
vó ó
riás
c. o
lvas
mán
yA
z is
mer
ette
rjes
ztõ
szöv
eg f
ogal
ma
28.
Pom
peji
uto
lsó
napj
a c.
tört
énet
7. g
yako
rlól
apV
ers
hang
os o
lvas
ása
a je
lent
ésne
k m
egfe
lelõ
tago
láss
al (
átha
jló s
orok
öss
zeka
pcso
lása
)E
gy-e
gy s
zósz
erke
zet m
egsz
akítá
s né
lkül
iol
vasá
saSz
ókin
cspr
óba
nyel
vi já
tékk
al
Bes
zédt
orná
k –
nyel
vedz
õk: 8
.
7.K
omm
unik
áció
s sz
erep
ek: a
közl
õ és
a b
efog
adó.
A s
zöve
g m
egfo
galm
azás
a-ko
r al
kalm
azko
dunk
ahh
oz,
akin
ek s
zánj
uk. (
71/6
.)A
kap
csol
atfe
lvét
el m
eta-
kom
mun
ikác
iós
(tek
inte
t,ké
zmoz
dula
t) é
s ny
elvi
form
áina
k (m
egsz
ólítá
s)gy
akor
lása
Isko
lai h
ír m
egfo
galm
azás
asz
óban
: szü
lõne
k, b
arát
nak,
ism
erõs
fel
nõttn
ekH
ázi f
elad
at: i
skol
ai h
ír le
írás
ana
gysz
ülõk
nek
7. M. I
gék
írás
a vá
loga
tóm
ásol
ássa
l. (A
-ni
végz
õdés
û sz
ó ne
mig
e.)
Tm
. Az
ige
tövé
ben
hoss
zú m
ássa
lhan
g-zó
van
.Ö
á. M
onda
talk
otás
oka
jár
ige
külö
nböz
õje
lent
ései
vel (
Rok
onér
telm
û sz
avak
, kif
e-je
zése
k c.
szó
tárb
ól(M
f. 9
0. o
.)
19.
A s
zava
k je
lent
és s
zeri
nti
csop
orto
sítá
sa: a
szó
fajo
k
20.
Az
ige
csel
ekvé
st é
s tö
rté-
nést
jele
nt.
21.
Az
igék
föl
ism
erés
e sz
ö-ve
gben
; rok
on é
rtel
mû
igék
hasz
nála
ta
29.
Gya
korl
óóra
(8.
gya
korl
ólap
)30
.A
heg
y m
eg a
z ár
nyék
a c.
mes
eA
z es
emén
yek
elm
ondá
sa tö
mör
en é
s ki
-bõ
vítv
e31
.A
forr
ások
szü
leté
se c
. olv
asm
ány
Ism
e-re
tek
elm
ondá
sa a
váz
lat s
egíts
égév
el*M
ese
c. v
ers.
(Ja
vaso
lt m
emor
iter)
32.
A m
essz
irõl
jött
kav
ics
c. o
lvas
mán
yA
term
észe
tben
vég
bem
enõ
foly
amat
okok
aina
k fe
lism
erés
e, m
egér
tése
*Hár
om k
avic
s c.
ver
s
8. g
yako
rlól
apV
ers
hang
os o
lvas
ása
a je
lent
ésne
k m
eg-
fele
lõ ta
golá
ssal
(A g
ondo
latje
lnél
is s
züne
tet t
artu
nk.)
A h
ango
k id
õtar
tam
ának
hel
yes
ejté
se;
a sz
em lá
tósz
ögén
ek tá
gítá
saA
zono
s tö
vû s
zava
k ol
vasá
sáva
l a g
yors
fixá
lás
gyak
orlá
saE
gy-e
gy s
zósz
erke
zet m
egsz
akítá
s né
lkül
iol
vasá
saFo
lyam
atos
olv
asás
sor
váltá
skor
a s
zó-
szer
keze
tek
elõz
etes
beg
yako
rlás
ával
Bes
zédt
orná
k –
nyel
vedz
õk: 1
6.
8.A
szö
vege
k cí
mén
ek ta
r-ta
lma,
for
máj
a, f
unkc
iója
,he
lyes
írás
a (7
2/1.
) A
jó c
ímje
llem
zõ v
onás
ai: r
övid
, ki-
feje
zõ, é
rdek
lõdé
st k
eltõ
,a
tém
ára
utal
óC
ímad
ási g
yako
rlat
(72
/2.)
A c
ím s
egít
kivá
loga
tni a
té-
máh
oz ta
rtoz
ó go
ndol
atok
közü
l a lé
nyeg
eset
. Ado
ttm
onda
tok
válo
gatá
sa k
étkü
lön
cím
alá
(73/
3.)
Ház
i fel
adat
: (73
/3.)
vala
mel
yik
szöv
eg le
írás
a
8. Öá.
Meg
adot
t sza
vakb
ólig
ék k
épzé
se, p
l.:sz
abad
– s
zaba
dul,
szab
adít,
söté
t – s
ötét
ül, s
ötét
ít
M. H
iány
os s
zöve
g pó
t-lá
sa ig
ékke
l(M
. ny.
55/
4.)
22.
Az
ige
léte
zést
is k
ifej
ezhe
t:va
n, v
olt,
lesz
, él,
léte
zik.
Tag
adás
t kif
ejez
õ: n
incs
,si
ncs.
23.
A k
épze
tt ig
ék h
elye
sírá
sa:
-ul,
-ül,
-ít
végz
õdés
ûek
24.
A k
iejté
s el
véne
k ér
vény
e-sü
lése
az
igék
hel
yesí
rásá
-ba
n. R
övid
és
hoss
zú m
agán
-ha
ngzó
az
ige
tövé
ben:
di-
csér
, tör
, csi
pked
; gy
õz,
gyûr
, ígé
r;hí
r –
hird
et, s
ír –
sir
at s
tb.
Nov
embe
r33
.G
yako
rlóó
ra (
9. g
yako
rlól
ap)
34.
Pár
ácsk
a c.
mes
eA
mes
emon
dás
gyak
orlá
sa s
zem
pont
vál-
táss
al*Z
ápor
c. v
ers.
(Ja
vaso
lt m
emor
iter)
35.
A v
íz ú
tja
c. o
lvas
mán
y. A
víz
kör
forg
ása
*A v
íz c
. ver
s
36.
Van
-e e
lég
víz
a F
öldö
n? *
Bet
eg a
teng
erc.
ver
sA
term
észe
tvéd
elem
fon
toss
ága.
Fel
elõs
-sé
gvál
lalá
s a
körn
yeze
t meg
óvás
áért
9. g
yako
rlól
apA
ver
s ta
golá
sa je
lent
ésén
ek m
egfe
lelõ
en(á
thaj
ló s
orok
)A
dj,
gyj,
nj, n
yj, t
j, ts
han
gkap
csol
atok
hely
es e
jtése
; a s
zem
látó
szög
ének
tágí
tása
Azo
nos
tövû
sza
vak
olva
sásá
val a
gyo
rsfi
xálá
s gy
akor
lása
Egy
-egy
szó
szer
keze
t meg
szak
ítás
nélk
üli
olva
sása
A h
elye
s lé
gzés
tech
nika
és
a fo
lyam
atos
olva
sás
gyak
orlá
sa b
õvül
õ sz
ósze
rke-
zete
ken
Art
ikul
áció
s gy
akor
lat:
Jön
a M
aros
c. v
ers
(Mf.
62.
o.)
9.A
z an
yagg
yûjt
és m
ódja
i(7
3/1.
); k
özös
meg
oldá
sC
sopo
rtos
fogl
alko
zás:
a)M
it ír
nál m
eg s
zíve
sen?
Hog
yan
gyûj
tené
d ho
zzá
az a
nyag
ot?
(Cím
és
azan
yagg
yûjté
s m
ódja
)b)
Csa
ládi
ese
mén
y m
egír
á-sa
hír
ként
, röv
iden
, cím
-ad
ássa
lc)
Kis
csop
orto
s ko
mm
uni-
káci
ó: c
salá
di e
sem
énye
kel
mon
dása
(an
yagg
yûjté
sél
mén
yekr
e va
ló e
mlé
-ke
zéss
el).
A tá
rsas
be-
szél
geté
s ill
emsz
abál
yai
9. M. V
álog
ató
más
olás
:j-
s és
ly-o
s sz
avak
közü
l az
igék
kiír
ása
Tm
. Igé
k fe
lszó
lító
mód
ban
Öá.
Mon
datk
iegé
szíté
sek:
t vég
û ig
ék k
ijele
ntõ
és fe
lszó
lító
mon
dat-
ban.
Pl.:
Fel
raga
sztja
afü
zetre
a c
ímké
t. R
a-ga
ssza
fel a
füze
tre a
cím
két!
25.
Röv
id é
s ho
sszú
más
sal-
hang
zóa)
az ig
ék tö
vébe
n, p
l.: á
ll,ha
ll, v
arr,
for
r;b)
hang
után
zó ig
ékbe
n, p
l.:ko
pog
– ko
ppan
;c)
igék
a k
ijele
ntõ
és a
fel
-sz
ólító
mon
datb
an, p
l.:ol
vasu
nk, o
lvas
sunk
;lá
tja, l
ássa
26.
Az
elem
zés
elvé
nek
alka
l-m
azás
a az
igék
hel
yesí
rásá
-ba
n: n
j, lj
, dj,
tj
(fel
szól
ítóm
ódú
v. tá
rgya
s ra
gozá
súig
ékbe
n)27
.A
hag
yom
ány
elvé
nek
érvé
-ny
esül
ése
az ly
-os
igék
írá-
sába
n
3839
SZÖ
VE
GF
ÖL
DO
LG
OZ
ÁS
BE
SZÉ
D-
ÉS
OL
VA
SÁSG
YA
KO
RL
ÁS
FO
GA
LM
AZ
ÁS
ÍRÁ
S, H
EL
YE
SÍR
ÁS
NY
EL
VT
AN
, HE
LY
ESÍ
RÁ
S
37.
Gya
korl
óóra
(10
. gya
korl
ólap
)
38.
Segí
tség
! Á
rvíz
! c.
mes
e. M
esem
ondá
sva
lam
elyi
k sz
erep
lõ n
evéb
en: s
zem
pont
-vá
ltáss
al
39.
A le
vegõ
óce
ánja
: a
légk
ör c
. olv
asm
ány
Jegy
zete
lés
kérd
ések
seg
ítség
ével
*Szé
l c. v
ers
40.
Tut
ajja
l az
óceá
non
c. k
önyv
rész
let.
Váz
latk
észí
tés.
*A
szé
l hov
a fu
t? c
. ver
s
10. g
yako
rlól
apSz
öveg
tago
lás
gyak
orlá
sa: a
zono
s m
onda
t-ré
szek
et e
lvál
aszt
ó ve
sszõ
nél n
em ta
rtun
ksz
ünet
et.
Ritm
ikus
szö
vegm
ondá
s a
szós
zerk
ezet
ekel
sõ ta
gján
ak h
angs
úlyo
zásá
val
X b
etûs
sza
vak
olva
sása
A s
zöve
gjel
enté
s m
egfe
jtése
azo
nos
nyel
vieg
ység
ek v
álto
zó ta
golá
sa e
seté
ben
Bes
zédt
orná
k –
nyel
vedz
õk: 1
8.
10.
Egy
-egy
tém
ához
több
féle
-ké
ppen
is g
yûjth
etün
k go
n-do
lato
kat.
Any
aggy
ûjté
s az
esõ
tém
ához
(73
/2.)
Ajá
nlot
t cím
ek: B
õrig
áz-
tam
. Õsz
i esõ
. A c
sepp
ecs-
ke ú
tja s
tb. A
tém
ához
szük
sége
s ro
kon
érte
lmû
ki-
feje
zése
k ke
resé
se a
Mf.
szót
áráb
ólA
tém
a sz
óbel
i meg
foga
l-m
azás
a kü
lönb
özõ
cím
eken
Ház
i fel
adat
: föl
kész
ülés
a k
övet
-ke
zõ ó
rai ö
nálló
szö
vega
lkot
ásra
.A
vál
aszt
ott t
éma
ötle
tein
ek é
ssz
ókin
csén
ek g
yûjté
se
10.
Öá.
Meg
adot
t igé
khez
elle
ntét
es p
árok
gyûj
tése
, leí
rása
E. B
õvül
õ m
onda
tok
írá-
sa (
Mf.
54/
3.)
28.
Az
ige
rago
zása
; ige
i sze
-m
élyr
agok
az
alan
yi r
ago-
zásb
an. A
sze
mél
yes
név-
más
29.
A d
és
t vé
gû ig
ék h
elye
s-ír
ása
E/2
. és
T/2
. sze
mél
yben
pl.:
mar
adsz
, mar
adto
k;lá
tsz,
látto
kE
/1. é
s T
/2 s
zem
élyb
enpl
.: m
arad
ok, m
arad
tok,
lá-
tok,
látto
k
30.
Az
ige
idej
ei: j
elen
, múl
t,jö
võA
jele
n id
õnek
nin
cs je
le.
41.
Gya
korl
óóra
(11
. gya
korl
ólap
)
42.
Hog
yan
ism
erte
meg
az
embe
r a
tüze
t?c.
olv
asm
ány.
A s
zöve
gbõl
ism
eret
ekgy
ûjté
se; a
kön
yvbõ
l val
ó ta
nulá
s el
õké-
szíté
se *
Tûz
anyó
hoz
c. v
ers
43.
*A tû
z ki
alsz
ik c
. ver
s(J
avas
olt m
emor
iter)
44.
Ara
nypa
rázs
c. m
ese.
A m
ese
igaz
ságo
sbe
feje
zése
11. g
yako
rlól
apR
övid
ver
ssor
ok á
tfog
ása
egy
fixá
láss
al,
a sz
em f
üggõ
lege
s ir
ányú
moz
gásá
nak
gyak
orlá
sa; a
rím
kita
lálá
saA
ném
a ol
vasá
s fe
jlesz
tése
: azo
nos
szót
ö-ve
k vá
ltozó
sze
rkez
etek
ben
való
több
ször
iel
õfor
dulá
sáva
lE
gy g
ondo
lat t
öbbf
éle
meg
foga
lmaz
ása
Bes
zédt
orná
k –
nyel
vedz
õk: 4
.
11.
Any
aggy
ûjté
s el
képz
elés
sel
Ajá
nlot
t cím
:Se
gíte
tt a
rob
otom
Fela
dat:
egy
esem
ény
meg
í-rá
sa r
övid
en, t
udós
ításk
ént.
A c
ím é
s a
szöv
eg ö
ssze
-ha
ngol
ása
11.
Tm
. Jel
en id
ejû
szöv
eg(A
. gy.
49/
e)
M. A
leír
t szö
veg
átal
a-kí
tása
múl
t ide
jûvé
31.
A m
últ i
dejû
ige.
A m
últ
idõ
jele
mag
ánha
ngzó
utá
n: -
tt, m
ássa
lhan
gzó
után
: -t.
Szóe
lem
zés:
iget
õ+m
últ i
dõje
le+
szem
élyr
ag
32.
Kül
önbs
égté
tel:
múl
t ide
jûig
ék, t
-re
végz
õdõ
jele
nid
ejû
igék
vag
y m
ás s
zava
kkö
zött
33.
Múl
t ide
jû ig
ék f
ölis
mer
ése,
elem
zése
, alk
otás
a, h
elye
sírá
-sa
45.
Gya
korl
óóra
(12
. gya
korl
ólap
)
46.
Az
idõj
árás
c. o
lvas
mán
y Sz
öveg
föld
ol-
gozá
s ké
rdés
ekke
lO
tthon
i olv
asm
ány
önál
ló s
zöve
gfel
dol-
gozá
sa: A
z O
rszá
gos
Met
eoro
lógi
ai S
zol-
gála
t jel
enti
c.
47.
Met
eoro
lógu
sok
c. e
lbes
zélé
s ré
szle
teA
term
észe
t meg
figy
elés
e
48.
Az
élet
tele
n te
rmés
zetr
õl ta
nulta
k ös
sze-
fogl
alás
a a
köny
vtár
ban
Ism
eret
terje
sztõ
kön
yvek
ker
esés
e, b
elõl
ükin
form
áció
k gy
ûjté
se, l
ejeg
yzés
e.
A m
utat
ó ha
szná
lata
. Az
önm
ûvel
és ig
é-ny
ének
ala
kítá
sa
12. g
yako
rlól
apSz
ólás
mon
dáso
k he
lyes
tago
lása
; a b
e-sz
édlé
gzés
fej
lesz
tése
Egy
-egy
szó
szer
keze
t meg
szak
ítás
nélk
üli
hang
ozta
tása
; a n
éma
olva
sás
fejle
szté
seaz
onos
sza
vak
több
sze
rkez
etbe
n va
ló e
lõ-
ford
ulás
ával
Rím
elõ
szav
ak k
eres
ése
a m
egad
ott v
ers-
hez
A v
essz
õ sz
erep
e a
tago
lásb
an é
s a
szö-
vegj
elen
tésb
en
Art
ikul
áció
s gy
akor
lat:
Suso
g a
sás
c. v
ers
(Mf.
62.
o.)
12.
Any
aggy
ûjté
s: m
egfig
yelé
s-se
l, ta
pasz
talá
ssal
Köz
ösen
vég
zett
kísé
rlet
önál
ló le
írás
a tu
dósí
tásb
anFe
lada
t: ön
álló
cím
vála
sz-
tás,
a m
onda
tok
logi
kus
sor-
rend
be s
zedé
se, k
apcs
olás
a
12.
Tm
. Mily
en té
l vár
ható
?cí
mm
el k
özös
szö
-ve
galk
otás
, maj
den
nek
leír
ása
toll-
bam
ondá
sra
34.
Az
ige
jövõ
idej
ének
kif
eje-
zési
lehe
tõsé
gei:
a)fõ
névi
igen
év +
fog
se-
gédi
ge;
b)je
len
idej
û ig
e +
maj
dsz
ócsk
a va
gy m
ás jö
võre
utal
ó ki
feje
zés
(hol
nap,
ké-
sõbb
stb
.);c)
a le
sz lé
tige
is a
jövõ
reut
al.
35.
A lé
tige
külö
nböz
õ id
õkbe
n(v
an, v
olt,
lesz
, let
t). A
jövõ
idej
û sz
ósze
rkez
et h
elye
sírá
-sa
,pl
.: hi
nni f
og, t
enni
fogt
ok, k
ö-sz
önni
fogn
ak s
tb.
36.
Szöv
egek
áth
ango
lása
az
igei
dõk
meg
válto
ztat
ásáv
al
4041
SZÖ
VE
GF
ÖL
DO
LG
OZ
ÁS
BE
SZÉ
D-
ÉS
OL
VA
SÁSG
YA
KO
RL
ÁS
FO
GA
LM
AZ
ÁS
ÍRÁ
S, H
EL
YE
SÍR
ÁS
NY
EL
VT
AN
, HE
LY
ESÍ
RÁ
S
Dec
embe
r
TÉ
MA
KÖ
R:
A C
SAL
ÁD
49.
Gya
korl
óóra
(13
. gya
korl
ólap
)
50.
Szer
etet
tojá
shéj
ban
c. m
ottó
. A f
ejez
etal
apgo
ndol
ata:
az
egym
ás ir
ánti
szer
etet
.*A
ltat
ó c.
nép
dal (
Java
solt
mem
orite
r)
51.
Nag
y eb
éd v
olt n
álun
k c.
kön
yvré
szle
tA
nye
lvi h
umor
föl
fede
zése
, meg
érté
se*S
uhog
ó je
geny
ék c
. ver
s
52.
Ken
yérm
adár
c. e
lbes
zélé
s. A
z ill
uszt
-rá
ció
mon
dani
való
jána
k m
egfe
jtése
*Fek
ete
keny
ér c
. ver
s
13. g
yako
rlól
apA
hel
yes
artik
ulác
ió é
s ta
golá
s ha
tása
a je
lent
ésre
Párb
eszé
d ol
vasá
sa é
s le
jegy
zése
A v
essz
õ sz
erep
e a
tago
lásb
an é
s a
szö-
vegj
elen
tésb
en
Bes
zédt
orná
k –
nyel
vedz
õk: 5
.,6.
13.
Az
önál
lóan
írt t
udós
ításo
km
egbe
szél
ése,
javí
tása
(A k
ét ö
nálló
an ír
t fog
alm
azás
alap
ján
a ta
nuló
k ír
ásbe
lisz
öveg
alko
tási
szi
ntjé
nek
fölm
érés
e)A
szö
vege
k cs
opor
tosí
tása
form
ájuk
(ve
rs v
agy
próz
a )
és m
ûfaj
uk (
mes
e, m
onda
,le
gend
a, e
lbes
zélé
s) s
zeri
nt(7
4/1.
)
Ház
i fel
adat
: (74
/2.)
13.
M. O
lyan
igék
más
olás
a,am
elye
kben
az
ige-
kötõ
ugy
anaz
zal a
betû
vel v
égzõ
dik,
min
t am
elyi
kkel
az
ige
kezd
õdik
, pl.:
áttö
r, o
daad
Tm
. Ige
kötõ
s ig
ét ta
rtal
-m
azó
közm
ondá
sok
Öá.
Meg
adot
t ige
mon
-da
tba
hely
ezés
evá
ltozó
igek
ötõv
el(P
l.: tö
r –
eltö
r, b
e-tö
r, fe
ltör
, kit
ör, á
t-tö
r, le
tör
stb.
)
37.
Az
igek
ötõs
igék
. Az
igek
ö-tõ
ren
dsze
rint
mód
osítj
a az
ige
jele
ntés
ét. A
legg
yako
-ri
bb ig
eköt
õk. H
ol á
llhat
az
igek
ötõ?
38.
Az
igek
ötõ
a kö
zvet
lenü
lho
zzá
tart
ozó
ige
elõt
t áll.
Az
igek
ötõs
igék
elv
álas
z-tá
sa
39.
Az
igek
ötõ
az ig
e ut
án á
ll.
53.
Gya
korl
óóra
(14
. gya
korl
ólap
)
54.
A n
agy
fehé
r bo
hóc
c. e
lbes
zélé
s*D
agad
j, du
nna
c. v
ers
55.
A tö
lgyf
a te
tejé
n c.
elb
eszé
lés
*Kir
ándu
lás
c. v
ers
56.
His
zen
éppe
n az
a k
lass
z! c
. elb
eszé
lés
A lé
nyeg
kie
mel
ése
fele
letv
álas
ztás
osm
ódsz
erre
l*A
mik
or k
ivet
ték
a m
andu
lám
at c
. ver
s
14. g
yako
rlól
apA
hel
yes
artik
ulác
ió é
s ta
golá
s ha
tása
a je
lent
ésre
Párb
eszé
d ol
vasá
sa; a
sik
eres
kom
mun
i-ká
ció
felté
tele
iA
ves
szõ
és a
pon
tosv
essz
õ sz
erep
e a
ta-
golá
sban
és
a sz
öveg
jele
ntés
ben
Bes
zédt
orná
k –
nyel
vedz
õk: 1
., 2.
14.
Kar
ácso
nyi m
ûsor
sze
r-ke
szté
se, t
anul
ása
14.
Tm
. Ige
kötõ
s ig
ét ta
rtal
-m
azó
kije
lent
õ m
on-
dato
k
Öá.
A le
írt m
onda
tok
át-
alak
ítása
fel
szól
ítóvá
40.
Az
igek
ötõs
ige
fölis
mer
ése
szöv
egbe
n; a
z ig
eköt
õs ig
eés
az
azon
os s
zóta
ggal
kez
-dõ
dõ s
zó m
egkü
lönb
özte
té-
se (
kiné
z, k
ilen
c)
41.
Az
igek
ötõ
és a
hoz
zá ta
rtozó
ige
közé
más
szó
éke
lõdi
k.
42.
Elle
ntét
es je
lent
ésû
igék
.A
z el
lent
étes
jele
ntés
kif
e-je
zése
igek
ötõs
igék
kel
(kib
újik
, beb
újik
; fe
lölt
özik
,le
vetk
õzik
)57
.G
yako
rlóó
ra (
15. g
yako
rlól
ap)
58.
Bet
lehe
mes
játé
k. Ü
nnep
i mûs
or ö
ssze
-ál
lítás
a, ta
nulá
sa. H
agyo
mán
yok
ápol
ása
59.
*Az
egys
zeri
-két
szer
i fán
k c.
ver
s va
gyN
agya
pa m
eg a
csi
llag
ok c
. mes
e
60.
Szél
bics
ka c
. elb
eszé
lés
vagy
A fe
nyõf
a c.
olva
smán
y ön
álló
szö
vegf
öldo
lgoz
ássa
l
15. g
yako
rlól
apA
tisz
ta a
rtik
ulác
ió, a
hel
yes
tago
lás
ésha
ngsú
lyoz
ás g
yako
rlás
aA
ves
szõ
szer
epe
a ta
golá
sban
és
a sz
ö-ve
gjel
enté
sben
A s
zóre
nd je
lent
ést b
efol
yáso
ló s
zere
peA
fel
soro
lásb
an a
lkal
maz
ott v
essz
õnél
nem
kel
l szü
nete
t tar
tani
.
Bes
zédt
orná
k –
nyel
vedz
õk: 1
1., 1
2.
15.
A p
árbe
széd
leje
gyzé
se(7
5/1.
)Pá
rbes
zéd
prod
ukál
ása
szó-
ban
és ír
ásba
n (7
5/2.
)A
tele
foná
lásk
or a
lkal
ma-
zott
illem
szab
ályo
kPr
ózai
szö
veg
átal
akítá
sapá
rbes
zéde
ssé
(75/
3.)
15.
Hel
yesí
rási
föl
mé-
rés
az ig
e té
mak
ö-ré
bõl
(más
olás
, tol
lba-
mon
dás,
em
léke
-ze
tbõl
írás
, kie
gé-
szíté
sek,
öná
llóm
onda
talk
otás
ok)
43.
Az
igék
rõl t
anul
tak
össz
e-fo
glal
ása
44.
Az
igék
rõl t
anul
tak
fölm
é-ré
se
45.
A f
ölm
érés
ek é
rték
elés
e,ja
vítá
sa
Tél
i szü
net
4243
SZÖ
VE
GF
ÖL
DO
LG
OZ
ÁS
BE
SZÉ
D-
ÉS
OL
VA
SÁSG
YA
KO
RL
ÁS
FO
GA
LM
AZ
ÁS
ÍRÁ
S, H
EL
YE
SÍR
ÁS
NY
EL
VT
AN
, HE
LY
ESÍ
RÁ
S
Janu
ár
TÉ
MA
KÖ
R:
A M
AG
YA
R T
ÖR
TÉ
NE
LE
M(A
z ol
dals
zám
ok a
2. f
élév
i Mf.
-re
vona
tkoz
nak.
)T
ÉM
AK
ÖR
: A
Z E
LB
ESZ
ÉL
ÉS
(Az
olda
lszá
mok
az
1. f
élév
i Mf.
-re
vona
tkoz
nak.
)T
ÉM
AK
ÖR
: A
FÕ
NÉ
V
61.
Gya
korl
óóra
(16
. gya
korl
ólap
)
62.
Ada
tok
kere
sése
ism
eret
terj
eszt
õ sz
öve-
gekb
õl (
2. f
élév
i Mf.
4-5
. o.)
Pil
lant
ás a
múl
tba
c. o
lvas
mán
y
63.
A n
agy
csal
ád c
. olv
asm
ány
Nép
ünk
ered
ete,
múl
tja, v
ándo
rlás
ai
64.
A R
okon
okná
l c. ú
ti be
szám
oló
rész
lete
A m
agya
r sz
avak
hoz
haso
nló
kife
jezé
sek
a ro
kon
népe
k ny
elvé
ben
16. g
yako
rlól
apPr
ózai
szö
veg
tago
lása
kül
önbö
zõ h
ossz
ú-sá
gú s
züne
tekk
elA
szó
szer
keze
tek
és a
mon
dato
k ha
ngle
j-té
seE
llent
étes
jele
ntés
û m
onda
tok
össz
ekap
-cs
olás
a
16.
Az
elbe
szél
és f
ogal
mán
akbõ
víté
se (
76/1
., 2.
, 3.)
Ado
tt sz
öveg
bõl a
lény
eg-
tele
n ré
szek
kih
úzás
a(7
7/4.
)Sz
öveg
alko
táso
k: a
cím
nek
meg
fele
lõ lé
nyeg
es g
ondo
-la
tok
válo
gatá
sáva
l (7
7/5.
)
Ház
i fel
adat
: (77
/6.)
16.
M. H
agyo
mán
yos
írás
úsz
emél
ynev
ek
Öá.
Köz
név
és tu
lajd
on-
név
mon
datb
a fo
g-la
lása
(hí
d –
Lán
c-hí
d; v
áros
– S
zege
d)
46.
A f
õnév
fog
alm
a; k
onkr
étés
elv
ont f
õnev
ek. A
mon
-da
tban
a f
õnev
ek to
ldal
ékot
kaph
atna
k.47
.A
fõn
év f
ajtá
i: kö
znév
és tu
lajd
onné
v. A
köz
név
és a
tula
jdon
név
kezd
õbe-
tûje
48.
Szem
élyn
evek
. Hag
yom
á-ny
os h
elye
sírá
sú v
ezet
ékne
-ve
k. O
sztá
lytá
rsak
nev
ének
írás
a be
tûre
ndbe
n65
.G
yako
rlóó
ra (
17. g
yako
rlól
ap)
66.
*Reg
e a
csod
asza
rvas
ról.
Rés
zlet
ekA
rany
Ján
os k
ölte
mén
yébõ
lA
has
onla
t föl
ism
erte
tése
67.
Att
ila,
a h
unok
kir
álya
c. o
lvas
mán
y
68.
*Éjj
el a
Tis
zán
c. v
ers.
(Ja
vaso
lt m
emor
i-te
r). H
ogya
n ör
ökíti
meg
Atti
la te
met
ését
a pr
ózai
szö
veg
és a
ver
s? M
elyi
km
ondj
a el
töm
öreb
ben?
A p
róza
és
a ve
rsfo
rmáj
ának
öss
zeha
sonl
ítása
17. g
yako
rlól
apK
özm
ondá
sok
tago
lása
szü
nete
kkel
Fixá
ciós
gya
korl
atPr
ózai
és
vers
es s
zöve
g ös
szeh
ason
lítás
a
17.
A f
ogal
maz
ás ta
golá
sa:
a be
feje
zés.
Olv
asók
önyv
isz
öveg
ek v
izsg
álat
a (7
8/1.
)A
szö
veg
és a
bef
ejez
ésös
szeh
ango
lása
(78
/2. s
zó-
beli)
Meg
adot
t szö
vegh
ez b
efe-
jezé
s ír
ása
(79/
3.)
Mily
en k
apcs
olat
lehe
t az
elbe
szél
és c
íme
és b
efej
ezé-
se k
özöt
t? (
81/8
.)H
ázi f
elad
at: f
ölké
szül
és a
köv
et-
kezõ
óra
i öná
lló s
zöve
galk
otás
ra;
a té
máh
oz s
züks
éges
kif
ejez
ések
gyûj
tése
17.
M. A
kör
nyék
föl
draj
zine
vei (
falu
, vár
os,
váro
srés
z, u
tca,
fo-
lyó,
pat
ak, t
ó, h
egy
stb.
)
Öá.
Saj
át la
kásc
ím, a
zis
kola
cím
e
Tm
. Öss
zefü
ggõ
szöv
ega
föld
rajz
i táj
ról,
a sz
ülõf
öldr
õl
49.
Álla
tnev
ek;
már
kane
vek
50.
A ta
nuló
k kö
rnye
zeté
ben
elõf
ordu
ló f
öldr
ajzi
nev
ek;
ism
ert c
silla
gnev
ek
51.
Inté
zmén
yek
neve
; kön
y-ve
k, f
olyó
irat
ok, ú
jság
okcí
me,
szö
vege
k cí
me
69.
Gya
korl
óóra
(18
. gya
korl
ólap
)
70.
A h
onfo
glal
ás c
. mon
da. (
Hon
fogl
alás
:89
5-89
6; e
mlé
khel
y: Ó
pusz
tasz
er)
A m
onda
és
a va
lósá
g ös
szev
etés
e
71.
Az
önál
ló s
zöve
gért
elm
ezõ
képe
sség
fölm
érés
e fé
lévk
or: B
oton
d c.
mon
da
72.
A h
ango
s ol
vasá
si k
épes
ség
fölm
érés
efé
lévk
or: L
ehel
vez
ér k
ürtj
e c.
mon
da
18. g
yako
rlól
apÖ
ssze
tett
mon
dato
k ta
golá
sána
k gy
akor
lása
Zön
gés-
zöng
étle
n ha
ngpá
rok
tiszt
a ej
tése
Szav
ak to
ldal
ékai
nak
pont
os o
lvas
ása;
a sz
ósze
rkez
etek
han
gsúl
yvis
zony
aiA
ném
a ol
vasá
s fe
jlesz
tése
: azo
nos
szót
ö-ve
kbõl
öss
zeál
lítot
t mon
dato
kkal
A s
zóre
nd é
s a
hang
súly
jele
ntés
t mód
osító
szer
epe
18.
Elb
eszé
lés
írás
a ön
álló
an,
kieg
észí
tése
bef
ejez
ésse
lV
álas
ztha
tó té
ma:
ven
dég-
ség
Vál
aszt
ható
cím
ek: V
en-
dégs
égbe
n já
rtun
k. V
endé
-ge
k vo
ltak
nálu
nk s
tb.
Ház
i fel
adat
: az
olva
sott
mon
dák
közü
l val
amel
yik
esem
énye
inek
meg
foga
lmaz
ása
hírk
ént
18.
M. F
õnev
ek c
sopo
rtos
í-tá
sa: t
ulaj
donn
év,
közn
évÖ
á. F
õnev
ek r
ende
zése
gyûj
tõfo
galo
m a
lá(p
l.: b
útor
– a
szta
l,sz
ék, á
gy, s
zekr
ény,
köny
vesp
olc
stb.
)E
. Éjj
el a
Tis
zán
c. v
ers
1. s
zaka
sza
52.
Mit
tudu
nk a
fõn
évrõ
l?A
köz
név
és a
tula
jdon
név
fölis
mer
ése
szöv
egbe
nA
kör
nyez
etbe
n ta
lálh
ató
tula
jdon
neve
k he
lyes
írás
a53
.A
fõn
év h
elye
sírá
sa: H
osz-
szú
ó, õ
, ú, û
a
szót
õben
és
a sz
avak
vég
én; k
ivét
elek
leír
ása
54.
A h
agyo
mán
y el
ve a
he-
lyes
írás
ában
: ly-
os f
õnev
ek
4445
SZÖ
VE
GF
ÖL
DO
LG
OZ
ÁS
BE
SZÉ
D-
ÉS
OL
VA
SÁSG
YA
KO
RL
ÁS
FO
GA
LM
AZ
ÁS
ÍRÁ
S, H
EL
YE
SÍR
ÁS
NY
EL
VT
AN
, HE
LY
ESÍ
RÁ
S
73.
Gya
korl
óóra
: a f
ölm
érés
ek é
rték
elés
e(1
9. g
yako
rlól
ap)
74.
A k
oron
ázás
c. k
önyv
rész
let.
Nem
zeti
erek
lyék
: sze
nt k
oron
a, o
rszá
galm
a, jo
-ga
r. N
emze
ti je
lkép
ek: n
emze
tiszí
nûzá
szló
, cím
er*K
öszö
ntõ
c. m
agya
r né
pköl
tés.
(Ja
vaso
ltm
emor
iter)
75.
Istv
án k
irál
y ít
élet
e c.
mon
da. Ö
nálló
szöv
egfö
ldol
gozá
s fe
lele
tvál
aszt
ásos
kér
-dé
sekk
el
76.
A te
mpl
omal
apít
ó c.
lege
nda.
A le
gend
aés
a v
alós
ág ö
ssze
veté
se
19. g
yako
rlól
apÖ
ssze
tett
mon
dato
k ta
golá
sána
k gy
akor
lása
Öss
zete
tt sz
avak
olv
asás
a: a
z ös
szet
étel
hatá
rán
talá
lkoz
ó m
ássa
lhan
gzók
kie
jtése
Fixá
ciós
gya
korl
atA
szö
vegé
rtés
fej
lesz
tése
: rok
on é
rtel
mû
szav
ak je
lent
ésén
ek m
egkü
lönb
özte
tése
a m
onda
tokb
an
19.
Az
önál
lóan
írt s
zöve
gm
egbe
szél
ése,
javí
tása
Szem
pont
ok: a
mon
dato
kka
pcso
lása
, lén
yege
s go
n-do
lato
k m
egfo
galm
azás
a,m
egfe
lelõ
bef
ejez
ésA
nag
y fe
hér
bohó
c c.
elb
e-sz
élés
bef
ejez
ésén
ek k
iegé
-sz
ítése
(40
/3.)
Ado
tt sz
öveg
ekhe
z be
feje
-zé
s ír
ása
(79/
4.)
A m
ásod
ik f
élév
ben
elm
arad
nak
az ír
ásór
ák, h
elye
ttük
heti
két f
o-ga
lmaz
ásór
a le
sz.
19.
M. L
y-os
fõn
evek
vál
o-ga
tó m
ásol
ása
vég-
zõdé
sük
szer
inti
csop
orto
sítá
sban
Pl.:
oszt
ály,
har
kály
;se
gély
, fek
ély,
se-
regé
ly;
furu
lya,
gó-
lya,
ibol
ya s
tb.
Öá.
Hiá
nyos
tábl
ázat
pótlá
sa a
min
taal
apjá
nhí
d, h
idak
, hid
at, h
ídró
lút
, u
tak,
útr
ólkú
t,
ku
tat,
tûz,
tü
zek,
t
ûzrõ
l
55.
A f
õnév
hel
yesí
rása
: hos
szú
más
salh
angz
ó a
szót
õben
és
a sz
ótõ
végé
n (p
l.: á
llat
,fo
rrás
; ka
kukk
, ujj
, orr
, Pé-
cset
t, G
yõrö
tt, s
zaká
ll s
tb.)
56.
A f
õnév
egy
es é
s tö
bbes
szám
a. A
fõn
év tö
bbes
szám
ának
jele
. Nem
min
-de
nk-
ra v
égzõ
dõ f
õnév
van
több
es s
zám
ban.
(ab
lak,
pata
k st
b.)
Szem
élyr
agos
igék
és
több
es s
zám
ú fõ
ne-
vek
meg
külö
nböz
teté
se(f
utok
– fu
tók,
tanu
lok,
ta-
nuló
k, m
osdo
k –
mos
dók
stb.
57.
A f
õnev
ekhe
z a
mon
datb
anra
gok
járu
lhat
nak
4647
SZÖ
VE
GF
ÖL
DO
LG
OZ
ÁS
BE
SZÉ
D-
ÉS
OL
VA
SÁSG
YA
KO
RL
ÁS
FO
GA
LM
AZ
ÁS
NY
EL
VT
AN
, HE
LY
ESÍ
RÁ
S
Feb
ruár
77.
Gya
korl
óóra
(20
. gya
korl
ólap
)78
.Is
kola
a k
olos
torb
an c
. kön
yvré
szle
t79
.A
ves
zede
lem
hír
e c.
olv
asm
ány
Kép
zele
tbel
i pár
besz
éd ö
ssze
állít
ása:
a)Ju
lianu
s ba
rát é
s az
õsh
azáb
an m
arad
tm
agya
rok
közö
tt;b)
Julia
nus
bará
t és
IV. B
éla
kirá
ly k
ö-zö
tt80
.A
Les
-heg
y c.
mon
daÖ
nálló
váz
latk
észí
tés
20. g
yako
rlól
apÖ
ssze
tett
mon
dato
k ta
golá
sána
k gy
akor
lása
Öss
zete
tt sz
avak
olv
asás
a: a
z ös
szet
étel
hatá
rán
zöng
és é
s zö
ngét
len
más
salh
ang-
zók
talá
lkoz
nak
(has
onul
ás a
z ej
tésb
en)
A s
zava
k to
ldal
ékai
nak
pont
os o
lvas
ása
A n
éma
olva
sás
fejle
szté
se: a
zono
s sz
ótö-
vekb
õl ö
ssze
állít
ott m
onda
tokk
al; a
mon
-da
tvar
iáns
ok je
lent
ésén
ek v
izsg
álat
a
20.
A f
ogal
maz
ás ta
golá
sa: a
bev
ezet
ésO
lvas
ókön
yvi s
zöve
gek
vizs
gála
ta(8
0/5.
)M
ilyen
öss
zefü
ggés
lehe
t az
esem
ény
beve
zeté
se é
s be
feje
zése
köz
ött?
(80
/6.
f.)
Olv
asók
önyv
i szö
veg
kieg
észí
tése
: bev
e-ze
téss
el, b
efej
ezés
sel (
81/9
.)21
.A
bev
ezet
ésbe
n m
egírh
atju
k az
elõ
zmén
ye-
ket (
81/7
.)E
lbes
zélé
s m
egfo
galm
azás
a ké
p al
apjá
n:sz
óban
; kie
gész
ítése
bev
ezet
ésse
l és
be-
feje
zéss
el: í
rásb
an (
81/1
0.)
58.
Rag
os f
õnev
ek g
yûjté
se k
it?, m
it?, k
i-ke
t?, m
iket
? ké
rdés
reSz
óele
mzé
s: s
zótõ
+ (
kötõ
hang
zó)
+ r
agM
últ i
dejû
igék
és
-t r
agos
fõn
evek
meg
külö
nböz
teté
se s
zöve
gben
59.
Rag
os f
õnev
ek g
yûjté
se h
ol?,
hov
a? k
ér-
désr
e; m
onda
tba
hely
ezés
ük. M
ikor
hasz
nálju
k a
-ba,
mik
or a
-ba
n a
rago
t?60
.R
agos
fõne
vek
gyûj
tése
kiv
el?,
miv
el?,
kik
-ke
l?, m
ikke
l? k
érdé
sre.
A ra
gok
haso
nulá
saa
más
salh
angz
óval
vég
zõdõ
fõne
vekb
en
81.
Gya
korl
óóra
(21
. gya
korl
ólap
)82
.R
oger
ius
püsp
ök m
enek
ülés
e c.
olv
asm
ány
83.
Hun
yadi
Ján
os h
arca
i a tö
rökk
el c
.kö
nyvr
észl
et. A
nán
dorf
ehér
vári
gyõ
ze-
lem
145
6-ba
n vo
lt, a
zóta
har
ango
znak
délb
en.
84.
*Mát
yás
anyj
a c.
köl
tem
ény
(Jav
asol
t mem
orite
r)Sz
ínsz
imbó
lum
ok: p
iros
és
feke
teM
átyá
s ki
rály
hoz
kapc
soló
dó m
ondá
kke
resé
se
21. g
yako
rlól
apA
légz
éste
chni
ka g
yako
rlás
a bõ
vülõ
szó
-sz
erke
zete
ken
A n
éma
olva
sás
pont
ossá
gána
k fe
jlesz
tése
:az
onos
szó
töve
kbõl
öss
zeál
lítot
t mon
da-
tokk
alA
sze
m lá
tósz
ögén
ek tá
gítá
sa s
zósz
erke
-ze
tek
olva
sásá
val
22.
Az
elbe
szél
és f
õ ré
sze:
az
esem
énye
kel
mon
dása
(82
/11.
, 12.
)K
özös
élm
ény
meg
foga
lmaz
ása
és le
írás
ata
golá
ssal
(m
ásol
ás a
tábl
áról
)
23.
Öná
lló s
zöve
galk
otás
kép
ala
pján
, tag
o-lá
ssal
(82
/13.
)
61.
Rag
os f
õnev
ek g
yûjté
se h
onna
n?, m
i-bõ
l?, m
itõl?
, mir
õl?
kérd
ésre
. Hos
szú
mag
ánha
ngzó
a r
agok
ban
62.
A r
agos
fõn
év h
elye
sírá
sána
k gy
akor
lása
szöv
egbe
n; e
lvál
aszt
ása
a sz
ótag
olás
sze
-ri
nt. A
más
salh
angz
ó ke
ttõzé
se a
szó
tõés
a to
ldal
ék ta
lálk
ozás
ánál
(rét
tõl,
babb
ól)
63.
Fõné
vkép
zés:
- ás
, -és
; -ás
z, -é
sz; -
ság,
-ség
képz
õvel
. Szó
elem
zés:
szó
tõ +
kép
zõ +
rag
A m
sh. k
ettõ
zése
a s
zótõ
és
a to
ldal
ék ta
lál-
kozá
sáná
l (ok
ossá
g, ü
gyes
ség
stb.
)(A
z ol
dals
zám
ok a
2. f
élév
i Mf.
-bõl
val
ók.)
85.
Gya
korl
óóra
(22
. gya
korl
ólap
)
86.
Mát
yás
kirá
ly c
. olv
asm
ány.
Ism
eret
-kö
zlõ
szöv
egbõ
l inf
orm
áció
k gy
ûjté
se
87.
A k
oloz
svár
i bír
ó c.
mon
daA
sze
repl
õk je
llem
zése
bes
zédü
kkel
88.
Mát
yás
kirá
ly é
s a
varg
a c.
mon
daA
nép
mes
e és
a m
onda
has
onló
sága
i és
külö
nbsé
gei
22. g
yako
rlól
apA
légz
éste
chni
ka g
yako
rlás
a bõ
vülõ
szó
-sz
erke
zete
ken
A r
itmus
os o
lvas
ás g
yako
rlás
a he
lyes
enel
hely
ezet
t han
gsúl
yokk
alA
ném
a ol
vasá
s fe
jlesz
tése
: azo
nos
szót
ö-ve
kbõl
öss
zeál
lítot
t mon
dato
kkal
Azo
nos
alan
yú m
onda
tok
érte
lmez
ése;
a sz
óism
étlé
s ke
rülé
seR
okon
ért
elm
û sz
avak
jele
ntés
árny
alat
aia
mon
dato
kban
24.
Az
önál
lóan
írt s
zöve
g m
egbe
szél
ése,
ja-
vítá
sa. S
zem
pont
ok: c
ímvá
lasz
tás,
a s
zö-
veg
tart
alm
i és
form
ai ta
golá
saM
ikor
kel
l a s
zere
plõ
szem
élyé
t újr
am
egne
vezn
i? (
61/3
.)Sz
öveg
javí
tás:
Bal
ázs
(81.
o.)
25.
Szób
eli s
zöve
galk
otás
ok a
köv
etke
zõ c
í-m
eken
: Bot
ond
és a
z ór
iás.
Dug
ovic
sT
itusz
és
a zá
szló
t tar
tó tö
rök.
A b
evez
e-té
sben
: mik
or?,
hol
?, k
ivel
tört
ént?
A f
õ ré
szbe
n: h
ogya
n és
mié
rt k
üzdö
ttek?
A b
efej
ezés
ben:
mi l
ett a
har
c ki
men
ete-
le?
A té
mák
írás
beli
meg
foga
lmaz
ása
hírk
ént
64.
Az
össz
etet
t fõn
év é
s el
vála
sztá
sa; s
zó-
csal
ád ö
ssze
állít
ása
(Pl.:
lósz
ersz
ám, l
ó-fe
j, ló
pata
, lól
áb, l
ódob
ogás
, lói
stál
ló,
lóvá
sár,
lóku
pec,
lóve
rsen
y...)
65.
A h
atár
ozot
t és
a ha
táro
zatla
n né
velõ
. Ha
a sz
emél
y- é
s vá
rosn
evek
et ö
nmag
ukba
n,je
lzõ
nélk
ül h
aszn
álju
k, a
kkor
nem
te-
szün
k el
éjük
hat
ároz
ott n
ével
õt.
66.
A n
évut
ós f
õnév
. A le
ggya
kori
bb n
év-
utók
és
hely
esír
ásuk
(al
att,
fölö
tt, m
elle
tt,
után
, köz
ött s
tb.)
4849
SZÖ
VE
GF
ÖL
DO
LG
OZ
ÁS
BE
SZÉ
D-
ÉS
OL
VA
SÁSG
YA
KO
RL
ÁS
FO
GA
LM
AZ
ÁS
NY
EL
VT
AN
, HE
LY
ESÍ
RÁ
S
89.
Gya
korl
óóra
(23
. gya
korl
ólap
)
90.
Kin
izsi
c. m
onda
A f
õsze
repl
õk je
llem
zése
91.
Mát
yás
kirá
ly a
kön
yves
házb
an c
. kön
yv-
rész
let
92.
A k
önyv
útj
a ha
zánk
ban
c. o
lvas
mán
yE
ligaz
odás
a k
önyv
ekbe
n: c
ím, s
zerz
õ,ki
adó,
a k
iadá
s he
lye,
éve
; tar
talo
mje
gyzé
k,fü
lszö
veg
23. g
yako
rlól
apE
gy g
ondo
lat t
öbbf
éle
meg
foga
lmaz
ása
A s
zöve
gkör
nyez
etbe
illõ
rok
on é
rtel
mû
kife
jezé
sek
A n
éma
olva
sás
fejle
szté
se: a
zono
s sz
ótö-
vek
gyak
ori e
lõfo
rdul
ásáv
alE
gym
ás u
tán
köve
tkez
õ ös
szet
ett s
zava
k-ba
n a
közö
s ta
gra
kötõ
jel u
tal.
26.
Hun
yadi
Ján
os h
arca
i a tö
rökk
el c
. ol-
vasm
ány
egy
epiz
ódjá
nak
bõve
bb k
ifej
-té
se ö
nálló
an: D
ugov
ics
Titu
sz h
õste
tte.
Az
esem
ény
elõz
mén
yéne
k és
köv
etke
z-m
ényé
nek
meg
írás
a a
beve
zeté
sben
és a
bef
ejez
ésbe
n27
.A
z ön
álló
an ír
t szö
vege
k m
egbe
szél
ése,
ja-
vítá
sa. S
zem
pont
ok: t
agol
ás a
lkal
maz
ása;
töm
öríté
s a
hírb
enR
okon
ért
elm
û sz
avak
has
znál
ata
(62/
1.b.
, 2.c
; 63/
3.b)
Ház
i fel
adat
: fel
kész
ülés
öná
lló s
zöve
galk
otás
-ra
:M
it ki
fogá
soln
a M
átyá
s ki
rály
, ha
ma
élne
?
67.
A n
évut
ók h
elye
s ha
szná
lata
. A n
évut
ósfõ
neve
k he
lyes
írás
a
68.
Rok
on é
rtel
mû
fõne
vek
szer
epe
a fo
gal-
maz
ásba
n; k
özm
ondá
sok,
szó
láso
k ha
sz-
nála
ta
69.
Játé
k a
fõne
vekk
el. A
zono
s al
akú
szav
akm
onda
tba
hely
ezés
e; s
zófa
juk
meg
álla
pí-
tása
(sí
r, z
ár, f
og, n
yúl,
neve
t)
Már
cius
93.
Gya
korl
óóra
(24
. gya
korl
ólap
)
94.
Kön
yvtá
rlát
ogat
ás: t
örté
nelm
i tém
ájú
köny
vek
kere
sése
sze
rzõ
és c
ím s
zeri
ntPé
ldaé
rték
û sz
emél
yek
a m
agya
r tö
rtén
e-le
mbe
n
95.
Séta
Pet
õfi S
ándo
r fi
ával
185
4. m
árci
us15
-én.
Föl
kész
ülés
nem
zeti
ünne
pünk
re
96.
*Szó
zat c
. ver
s ré
szle
te. (
Az
elsõ
két
vers
szak
köt
elez
õ m
emor
iter.
) E
lhan
gzá-
sako
r tis
ztel
etad
ás
24. g
yako
rlól
apV
erst
agol
ás, v
erst
anul
ásE
gy-e
gy s
zósz
erke
zet f
olya
mat
os o
lvas
á-sá
nak
gyak
orlá
sa s
orvá
ltásk
orE
gy g
ondo
lat t
öbbf
éle
meg
foga
lmaz
ása
A n
éma
olva
sás
fejle
szté
se: a
zono
s sz
ótö-
vek
gyak
ori e
lõfo
rdul
ásáv
al
28.
Mes
eírá
s el
képz
elés
ala
pján
: Tal
álko
ztam
Mát
yás
kirá
llya
l. (L
ehet
õség
sze
rint
pár
-be
széd
bei
ktat
ása.
)
29.
Az
önál
lóan
írt s
zöve
g m
egbe
szél
ése,
ja-
vítá
sa. S
zem
pont
ok: ö
tlete
sség
, a lé
nyeg
kiem
elés
e, p
árbe
széd
leje
gyzé
se, s
zó-
hasz
nála
tSz
öveg
áth
ango
lása
: a m
onda
tok
szó-
anya
gána
k cs
eréj
e m
esér
e je
llem
zõ k
ife-
jezé
sekk
el(7
8/4.
)
70.
A f
õnév
rõl t
anul
tak
össz
efog
lalá
sa
71.
Fölm
érés
a f
õnév
tém
akör
ébõl
72.
A f
ölm
érés
ért
ékel
ése,
a h
ibák
javí
ttatá
sa
TÉ
MA
KÖ
R:
AZ
ÁL
LA
TO
KT
ÉM
AK
ÖR
: A
ME
LL
ÉK
NÉ
V
97.
Gya
korl
óóra
(25
. gya
korl
ólap
)
98.
Ilye
nfor
mán
tört
énhe
tett
c. o
lvas
mán
y*M
a há
zat c
siná
ltam
a k
utyá
mna
k c.
ver
s
99.
Bog
áncs
c. k
önyv
rész
let
Váz
latk
észí
tés
képe
k se
gíts
égév
el
100.
Mic
ó c.
elb
eszé
lés
rész
lete
25. g
yako
rlól
apE
gym
ás u
tán
köve
tkez
õ ös
szet
ett s
zava
k-ba
n a
közö
s ta
gra
kötõ
jel u
tal.
A s
zem
látó
szög
ének
tágí
tása
szó
bõví
téss
elSz
öveg
érté
si, l
égzé
stec
hnik
ai é
s ta
golá
sigy
akor
lat b
õvül
õ m
onda
tokk
al
Bes
zédt
orná
k –
nyel
vedz
õk: 1
.
30.
Egy
éni é
lmén
y m
egír
ása:
a g
yere
k él
eté-
bõl o
lyan
ese
mén
y, a
mi b
ánto
tta, v
agy
amin
ek n
agyo
n ör
ült.
A b
efej
ezés
ben
egyé
ni v
élem
ény
meg
fo-
galm
azás
aH
ázi f
elad
at: h
ason
lato
k gy
ûjté
se a
Bog
áncs
c. r
egén
yrés
zlet
bõl
31.
Az
önál
lóan
írt f
ogal
maz
ás m
egbe
szél
é-se
, jav
ítása
. Sze
mpo
ntok
: cím
vála
sztá
s,a
lény
eg m
egír
ása,
szó
hasz
nála
tM
it le
hete
tt vo
lna
haso
nlat
tal k
ifej
ezni
?H
ázi f
elad
at: á
llato
kkal
kap
csol
atos
has
onla
tok
gyûj
tése
(Pl
.: 68
/2.)
73.
A m
ellé
knév
fog
alm
a. É
rzék
szer
vein
kkel
fölf
ogha
tó tu
lajd
onsá
gok;
sze
mél
yek
kül-
sõ é
s be
lsõ
tula
jdon
sága
i
74.
Mel
lékn
év-e
? T
ulaj
dons
ágot
fej
ez k
i,m
égse
m m
ellé
knév
(m
ellé
knév
i ige
név)
A s
zava
k sz
ófaj
a m
onda
tbel
i jel
enté
sük-
tõl f
üggõ
en v
álto
zhat
. Pl.:
Meg
láto
gatta
meg
y ör
eg e
mbe
rt. M
eglá
toga
ttam
az
öre-
get.
75.
A m
ellé
knev
ek s
zere
pe a
szö
vegb
en
5051
SZÖ
VE
GF
ÖL
DO
LG
OZ
ÁS
BE
SZÉ
D-
ÉS
OL
VA
SÁSG
YA
KO
RL
ÁS
FO
GA
LM
AZ
ÁS
NY
EL
VT
AN
, HE
LY
ESÍ
RÁ
S
101.
Gya
korl
óóra
(26
. gya
korl
ólap
)
102.
*Mon
dd, s
zere
ted
az á
llat
okat
? c.
ver
s
103.
Meg
értik
-e a
z ál
lato
k az
em
beri
bes
zé-
det?
c. k
önyv
rész
let
104.
Az
álla
tok
nyel
vén
tudó
juhá
sz c
. mag
yar
népm
ese
26. g
yako
rlól
apA
z ös
szet
ett m
onda
tok
tago
lásá
nak
és a
sor
váltá
snak
gya
korl
ása
Cím
adás
i gya
korl
atA
sze
m lá
tósz
ögén
ek tá
gítá
sa s
zóbõ
víté
ssel
Bes
zédt
orná
k –
nyel
vedz
õk: X
XI.
32.
Álla
ttal k
apcs
olat
os e
gyén
i élm
ény
meg
írása
Leh
etõs
ég s
zeri
nt h
ason
lat b
eépí
tése
a sz
öveg
be33
.A
z ön
álló
an ír
t szö
veg
meg
besz
élés
e, ja
-ví
tása
. Sze
mpo
ntok
: a s
zöve
g ta
golá
sa,
idõr
end,
szó
hasz
nála
tM
onda
tok
vari
álás
a a
kom
mun
ikat
ív c
él-
nak
meg
fele
lõen
(80
/2.)
Szöv
egja
vítá
s: P
onto
s m
egha
táro
zás
(81.
o.)
Ház
i fel
adat
(80
/1. a
, b)
76.
Az
egyh
angú
vag
y po
ntat
lan
szóh
aszn
álat
javí
tása
roko
n ér
telm
û m
ellé
knev
ekke
l. H
i-án
yos
szöv
eg k
iegé
szíté
se m
ellé
knev
ekke
l.M
onda
talk
otás
jelz
õs s
zerk
ezet
ekke
l77
.E
llent
étes
jele
ntés
û m
ellé
knev
ek. A
tula
j-do
nság
kife
jezé
se ta
gadó
szó
+ el
lent
étes
je-
lent
ésû
szó
segí
tség
ével
, pl.:
ügy
etle
n –
nem
ügye
s. A
tula
jdon
ság
hián
ya, p
l.: b
arát
ság-
tala
n, h
ûtle
n st
b.78
.T
ulaj
dons
ágok
kife
jezé
se h
ason
lato
kkal
,sz
ólás
haso
nlat
okka
l, kö
zmon
dáso
kkal
105.
Gya
korl
óóra
(27
. gya
korl
ólap
)
106.
A b
uta
veré
b c.
elb
eszé
lés
107.
Az
okos
ver
éb c
. elb
eszé
lés
*Mad
arak
c. v
ers
(Jav
asol
t mem
orite
r)V
ázla
tkés
zíté
s a
szöv
eg s
zerk
ezet
ének
jelö
lésé
vel
108.
Mad
árfé
szek
c. e
lbes
zélé
sA
z ír
ói k
ifej
ezés
ek m
agya
ráza
ta s
zöve
g-kö
rnye
zetb
õl
27. g
yako
rlól
apE
gy g
ondo
lat t
öbbf
éle
meg
foga
lmaz
ása
A lé
gzés
tech
nika
fej
lesz
tése
bõv
ülõ
mon
-da
tok
olva
sásá
val.
A n
éma
olva
sás
pont
os-
ságá
nak
gyak
orlá
sa: a
zono
s sz
ótöv
ek g
ya-
kori
elõ
ford
ulás
ával
A to
rlód
ó m
ássa
lhan
gzók
hel
yes
ejté
seA
sze
m lá
tósz
ögén
ek tá
gítá
sa s
zóbõ
víté
ssel
A s
zöve
gért
õ ol
vasá
s fe
jlesz
tése
a s
zerk
e-ze
tek
meg
válto
ztat
ásáv
al
Bes
zédt
orná
k –
nyel
vedz
õk: X
X.
34.
Elb
eszé
lés
írás
a az
Ok.
188
. o. 4
7. k
épe
alap
ján
Leh
etõs
ég s
zeri
nt k
özm
ondá
s va
gy s
zó-
lás
beép
ítése
a s
zöve
gbe
35.
Az
önál
lóan
írt s
zöve
g m
egbe
szél
ése,
ja-
vítá
sa. S
zem
pont
ok: c
ímad
ás, i
dõre
nd,
szóh
aszn
álat
Elle
ntét
es je
lent
ésû
szav
ak h
aszn
álat
a(7
7/1.
, 2.)
Öss
zeha
sonl
ításb
ól k
elet
keze
tt ös
szet
ett
mel
lékn
evek
gyû
jtése
, alk
otás
a; p
l.: tû
z-pi
ros,
hóf
ehér
, kõk
emén
y st
b.
79.
A k
iejté
s el
ve a
mel
lékn
év h
elye
sírá
sába
n:ú-
ra é
s û-
re v
égzõ
dõ m
ellé
knev
ek80
.A
kie
jtés
elve
a m
ellé
knév
hel
yesí
rásá
ban:
hoss
zú m
agán
- és
más
salh
angz
ók a
mel
-lé
knev
ekbe
n81
.A
hag
yom
ány
elve
a m
ellé
knev
ek h
e-ly
esír
ásáb
an: a
j h
ang
kétf
éle
jelö
lése
Mel
lékn
evek
kép
zése
ly-o
s fõ
neve
kbõl
(hel
y –
hely
i; g
ally
– g
ally
as;
lyuk
–ly
ukas
) st
b.
Tav
aszi
szü
net
Ápr
ilis
109.
Gya
korl
óóra
(28
. gya
korl
ólap
)
110.
Muc
i c. e
lbes
zélé
sA
szö
vegb
e ill
õ kö
zmon
dás
mag
yará
zata
111.
*Feg
yver
tele
n va
dász
dal
a c.
ver
s
112.
Az
õz c
. elb
eszé
lés.
*E
rdõ
c. v
ers
Az
esem
énye
k el
mon
dása
sze
repv
álla
láss
al
28. g
yako
rlól
apA
bes
zédl
égzé
s gy
akor
lása
szó
lásm
ondá
sok
hely
esen
tago
lt fö
lolv
asás
ával
; fix
áció
sgy
akor
lat
Egy
-egy
szó
szer
keze
t fol
yam
atos
olv
asá-
sána
k gy
akor
lása
sor
váltá
skor
Cím
adás
i gya
korl
at
Bes
zédt
orná
k –
nyel
vedz
õk: 4
.
36.
Mes
e ír
ása
elké
pzel
és a
lapj
ánT
éma:
ért
em a
z ál
lato
k ny
elvé
t.
37.
Az
önál
lóan
írt s
zöve
g m
egbe
szél
ése,
ja-
vítá
sa. S
zem
pont
ok: ö
tlete
sség
, a s
zöve
gfo
lyam
atos
sága
, bev
ezet
és, b
efej
ezés
,sz
óhas
znál
atM
onda
tok
válto
zato
s m
egfo
galm
azás
aro
kon
érte
lmû
szav
ak h
aszn
álat
ával
(78/
5.)
82.
A m
ellé
knév
is k
apha
t rag
okat
a m
onda
tban
.R
agos
mel
lékn
evek
gyû
jtése
hog
yan?
kér
-dé
sre;
hel
yesí
rásu
k el
dönt
ése
szóe
lem
zéss
el:
szót
õ +
rag
(oko
san)
. Elv
.: o-
ko-s
an83
.K
özné
vhez
és
tula
jdon
névh
ez e
gyar
ánt j
á-ru
lhat
az
-i ké
pzõ.
A tu
lajd
onné
vbõl
kép
zett
mel
lékn
evet
kis
betû
vel í
rjuk.
(sze
gedi
, ti-
szai
)84
.N
em m
inde
n i v
égû
szó
képz
õs m
ellé
knév
.(P
l.: n
éni,
húga
i, bá
tyja
i, es
zi, j
átsz
ani s
tb.)
5253
SZÖ
VE
GF
ÖL
DO
LG
OZ
ÁS
BE
SZÉ
D-
ÉS
OL
VA
SÁSG
YA
KO
RL
ÁS
FO
GA
LM
AZ
ÁS
NY
EL
VT
AN
, HE
LY
ESÍ
RÁ
S
113.
Gya
korl
óóra
(29
. gya
korl
ólap
)
114.
Szom
orú
tört
énet
Osz
kárr
ól c
. kön
yvré
szle
tA
z es
emén
y m
ozza
nata
inak
szí
nes,
rész
lete
sel
mon
dása
115.
Szok
atla
n ba
ráts
ág c
. kön
yvré
szle
tB
eszá
mol
ó a
kuta
tásr
ól
116.
Kób
orló
dél
után
ked
ves
kuty
ámm
al c
.ve
rs
29. g
yako
rlól
apA
hel
yes
légz
éste
chni
ka, a
ver
stag
olás
és
afö
lsor
olás
olv
asás
ának
gya
korl
ása
A s
zem
látó
szög
ének
tágí
tása
röv
id m
on-
dato
k ol
vasá
sáva
l és
szób
õvíté
ssel
38.
Az
esem
énye
k le
írás
a a
szer
eplõ
k né
zõ-
pont
jábó
l. M
uci t
örté
neté
t elm
ondj
a:1.
Muc
i, a
róka
2. K
ovác
s G
erge
ly, a
pan
aszo
sK
i-ki
pró
bálk
ozik
ked
vezõ
szí
nben
beá
l-lít
ani s
aját
cse
leke
deté
t. M
elyi
k sz
erep
lõm
ivel
kez
di a
törté
nete
t?
39.
Az
önál
lóan
írt s
zöve
g m
egbe
szél
ése,
ja-
vítá
sa. S
zem
pont
ok: a
szö
veg
fölé
píté
se,
a be
szél
õ sz
ándé
kána
k m
egfe
lelõ
szó
-ha
szná
lat
A m
onda
tból
hiá
nyzó
sza
vak
pótlá
sa a
jár
ige
meg
fele
lõ s
zino
nim
áiva
l (77
/3.)
(szó
tárh
aszn
álat
)
85.
A m
ellé
knev
ek f
okoz
ása.
Az
alap
fokn
akni
ncs
jele
; a k
özép
fokn
ak: -
bb; a
fel
sõ-
fokn
ak: l
eg-
és -
bb. S
zóel
emzé
s: s
zótõ
+je
l; va
gy le
g-+
szót
õ+je
l
86.
A f
okoz
ott m
ellé
knév
hel
yesí
rásá
nak
ésel
vála
sztá
sána
k gy
akor
lása
(pi
ro-s
abb,
leg-
e-rõ
-seb
b st
b.)
87.
A m
ellé
knev
ek f
ölis
mer
ése
szöv
egek
ben;
hely
esír
ásuk
gya
korl
ása
117.
Gya
korl
óóra
(31
.gya
korl
ólap
/2. f
elad
at)
Esõ
esi
k c.
ver
s (O
k. 1
13. o
. )Sz
élcs
önde
sítõ
var
ázsl
ás c
. ver
s (M
f. 78
. o.)
118.
Nyá
ri v
ihar
c. k
önyv
rész
let
Váz
latk
észí
tés
119.
A te
rmés
zet é
s az
em
ber
c. o
lvas
mán
y*T
ûnik
az
éj c
. ver
sH
arm
onik
us k
apcs
olat
kia
lakí
tása
a te
r-m
észe
ti kö
rnye
zette
l
31. g
yako
rlól
ap 2
. fel
adat
aA
hel
yes
légz
éste
chni
ka, a
ver
stag
olás
és
afö
lsor
olás
olv
asás
ának
gya
korl
ása:
Esõ
esik
c. v
ers
(Ok.
113
. o.)
A h
ange
rõ v
álto
ztat
ása
a je
lent
ésne
k m
eg-
fele
lõen
: Szé
lcsö
ndes
ítõ
vará
zslá
s(M
f. 7
8. o
.)
40.
Az
esem
énye
k le
írás
a a
más
ik s
zere
plõ
nézõ
pont
jábó
l: a
„but
a ve
réb”
tört
énet
ét a
veré
b m
ondj
a el
. Bev
ezet
ésbe
n a
hely
-sz
ín b
emut
atás
a; b
efej
ezés
ben
véle
mén
y-ny
ilván
ítás.
Mily
enne
k lá
tja ö
nmag
át é
saz
em
bert
a v
eréb
?
41.
Az
önál
lóan
írt s
zöve
g m
egbe
szél
ése,
ja-
vítá
sa. S
zem
pont
ok: c
ímvá
lasz
tás,
a s
zö-
veg
tago
lása
, a s
zere
plõ
szem
pont
jábó
l lé-
nyeg
es g
ondo
lato
k m
egír
ása
Szób
eli s
zöve
galk
otás
: az
„oko
s ve
réb”
mon
dja
el tö
rtén
etét
.
88.
A m
ellé
knév
rõl t
anul
tak
össz
efog
lalá
sa
89.
Fölm
érés
a m
ellé
knév
tém
akör
ébõl
90.
A f
ölm
érés
ért
ékel
ése,
javí
ttatá
sa, a
hiá
-ny
ok p
ótlá
sa
TÉ
MA
KÖ
R:
A T
ER
MÉ
SZE
T É
S A
Z E
MB
ER
120.
Az
én d
inny
eföl
dem
c. o
lvas
mán
yH
ázi f
elad
at: m
esék
ism
étlé
se (
Az
egér
és
azor
oszl
án. A
hiú
kir
ály)
Máj
usT
ÉM
AK
ÖR
: A
SZ
ÁM
NÉ
V
121.
Gya
korl
óóra
(30
.gya
korl
ólap
)12
2.∗M
i len
nék?
c. v
ers
(Jav
asol
t mem
orite
r)12
3.A
bos
zork
ány
c. e
lbes
zélé
sB
abon
ás h
iede
lmek
A*S
zent
jáno
sbog
ár c
. ver
s ré
szle
te12
4.N
em b
oszo
rkán
yság
c. o
lvas
mán
yG
yógy
növé
nyek
c. o
lvas
mán
y
30. g
yako
rlól
apK
övet
kezt
etés
a k
öltõ
i szó
alko
tás
jele
nté-
sére
a s
zöve
gkör
nyez
etbõ
l(s
zent
jáno
sbog
arak
)E
gym
ás u
tán
köve
tkez
õ ös
szet
ett s
zava
k-ba
n a
közö
s ta
gra
kötõ
jel u
tal.
A je
lent
ésne
k m
egfe
lelõ
han
gerõ
alk
alm
a-zá
saB
eszé
dtor
nák
– ny
elve
dzõk
: 5.
42.
Szób
eli s
zöve
galk
otás
: mes
e el
mon
dása
vala
mel
yik
szer
eplõ
nev
ében
(A
z eg
ér é
saz
oro
szlá
n. A
hiú
kir
ály)
Írás
beli
szöv
egal
kotá
s: A
z ar
anyp
aráz
sc.
mes
e fo
lyta
tása
. Hog
yan
élt t
ováb
ba
két t
estv
ér?
43.
Ese
mén
yek
leírá
sa o
lvas
mán
yélm
ény
alap
-já
n, k
ülön
bözõ
néz
õpon
tból
(A b
oszo
rkán
yO
k. 8
6. o
.)C
ímek
: Tal
álko
ztam
a b
oszo
rkán
nyal
Bab
onás
em
bere
k
91.
A s
zám
név
foga
lma.
Hat
ároz
ott é
s ha
tá-
roza
tlan
szám
név
92.
A h
atár
ozot
t szá
mné
v fa
jtái:
tõ-,
sor
-és
tört
szám
név;
leje
gyzé
sük
szám
jegy
ek-
kel.
Mit
írun
k ró
mai
szá
mok
kal?
93.
A tõ
szám
név
írása
bet
ûkke
l: 20
00-ig
egy
be;
tová
bb –
a s
zám
jegy
ek h
árm
as ta
golá
sána
km
egfe
lelõ
en –
köt
õjel
lel t
agol
va. K
ettõ
zése
kaz
öss
zeté
tele
kben
; pl.:
neg
yven
négy
5455
SZÖ
VE
GF
ÖL
DO
LG
OZ
ÁS
BE
SZÉ
D-
ÉS
OL
VA
SÁSG
YA
KO
RL
ÁS
FO
GA
LM
AZ
ÁS
NY
EL
VT
AN
, HE
LY
ESÍ
RÁ
S
125.
Gya
korl
óóra
(31
. gya
korl
ólap
)
126.
A p
ityp
ang
mes
éje
A *
Ker
tünk
ben
c. v
ers
127.
*A tü
ndér
c. v
ers.
Meg
zené
síte
tt vá
lto-
zatá
nak
ének
lése
128.
Egy
legé
ny m
eg e
gy k
alás
z c.
mes
eA
mes
e ig
azsá
gszo
lgál
tatá
sa: a
sze
gény
vánd
or g
yõze
lme
A *
Kas
záln
ak c
. ver
s
31. g
yako
rlól
apK
özm
ondá
sok
fölo
lvas
ása,
mag
yará
zata
a sz
ótár
seg
ítség
ével
Tan
ult k
özm
ondá
sok,
szó
láso
k id
ézés
eem
léke
zetb
õlA
sza
vak
közö
tti k
is e
ltéré
sek
észr
evét
ele:
pont
os o
lvas
ásA
cse
lekv
ést k
ifej
ezõ
és a
mûv
elte
tõ ig
ékkö
zötti
jele
ntés
beli
külö
nbsé
g, a
hos
szab
bsz
avak
olv
asás
ának
gya
korl
ása
A h
angm
agas
ság
válto
ztat
ása
a sz
öveg
nek
meg
fele
lõen
Bes
zédt
orná
k –
nyel
vedz
õk: 2
.
44.
Az
önál
lóan
írt s
zöve
g m
egbe
szél
ése,
javí
tása
. Sze
mpo
ntok
: meg
fele
l-e a
szö
veg
avá
lasz
tott
nézõ
pont
nak?
Kap
csol
ódna
k-e
a m
onda
tok?
Mon
datk
apcs
olás
ok g
yako
rlás
a(7
9/2.
a, b
)Sz
öveg
javí
tás:
Áll
atvé
dele
m (
82. o
.)
45.
Egy
éni é
lmén
y m
egír
ása
Tém
a: a
z ill
etõ
vala
kine
k ká
rt o
kozo
tt.L
eírh
ató
a ká
roko
zó v
agy
a ká
rt sz
enve
dett
nevé
ben.
94.
A s
orsz
ámné
v írá
sa s
zám
okka
l és
betû
kkel
Mik
or h
aszn
álun
k so
rszá
mne
vet?
95.
A k
elte
zés
írás
a tö
bbfé
leké
ppen
:19
98. s
zept
embe
r 2-
án19
98. s
zept
. 2-á
n19
98. I
X. 2
.
96.
Rag
os s
zám
neve
k ír
ása;
szá
mje
gyek
hez
rago
k ka
pcso
lása
(öt
tel,
5-te
l)A
hat
ároz
atla
n sz
ámné
v fo
kozá
sa(P
l.: s
ok –
több
; kev
és –
kev
eseb
b)
129.
Gya
korl
óóra
(32
. gya
korl
ólap
)
130.
Gri
ffm
adár
c. e
lbes
zélé
sV
ázla
tkés
zíté
sA
*G
yíkp
alot
a c.
ver
s
131.
Az
önál
ló s
zöve
gért
elm
ezõ
képe
sség
fölm
érés
e év
vég
én: A
cso
dála
tos
erdõ
c. k
önyv
rész
let
132.
A h
ango
s ol
vasá
si k
épes
ség
fölm
érés
e év
végé
n: a
Kil
átó
c. e
lbes
zélé
s
32. g
yako
rlól
apK
övet
kezt
etés
az
írói
szó
alko
tás
jele
nté-
sére
a s
zöve
gkör
nyez
etbõ
l (va
rjú)
Egy
-egy
szó
szer
keze
t fol
yam
atos
olv
asá-
sána
k gy
akor
lása
sor
váltá
skor
Mon
dato
k ös
szek
apcs
olás
a kö
tõsz
avak
kal;
az ö
ssze
tett
mon
dato
k da
llam
form
álás
ának
gyak
orlá
sa
Bes
zédt
orná
k –
nyel
vedz
õk: 3
.
46.
Az
önál
lóan
írt s
zöve
g m
egbe
szél
ése,
javí
tása
. Sze
mpo
ntok
: tém
avál
aszt
ás,
a lé
nyeg
meg
írás
a, a
szö
veg
gond
olat
me-
nete
és
foly
amat
ossá
gaM
onda
tok
kapc
solá
sa k
ötõs
zava
k pó
tlá-
sáva
l (78
/1.)
Szöv
egja
vítá
s: L
elki
furd
alás
(81
. o.)
47.
Bes
zám
oló
írásb
an e
gyén
i meg
figye
lése
krõl
Cím
ek: B
abot
ülte
ttünk
Meg
újul
t a te
rmés
zet
A g
ondo
lato
k kö
zötti
logi
kai k
apcs
olat
meg
tere
mté
se
97.
Szám
neve
k ha
szná
lata
a s
zöve
gben
. Mik
orírj
uk s
zám
jegg
yel,
és m
ikor
bet
ûkke
l?
98.
A s
zám
neve
k he
lyes
írás
ának
gya
korl
ása
Hat
ároz
atla
n sz
ámné
v ut
án e
gyes
szá
mú
fõne
vet h
aszn
álun
k, p
l.: s
ok z
ászl
ó, k
evés
embe
r st
b.
99.
A s
zám
névr
õl ta
nulta
k ös
szef
ogla
lása
Mik
or s
zám
név
az e
gy,
és m
ikor
hat
áro-
zatla
n né
velõ
?
TÉ
MA
KÖ
R:
A G
YE
RM
EK
ÉL
ET
TÉ
MA
KÖ
R:
A N
ÉV
MÁ
SOK
133.
Gya
korl
óóra
: a f
ölm
érés
ek é
rték
elés
e(3
3. g
yako
rlól
ap)
134.
Pet
õfi S
ándo
r és
Ara
ny J
ános
bar
átsá
gac.
levé
lrés
zlet
ekPe
tõfi
Sán
dor
*Ara
ny L
acin
ak c
. ver
se(J
avas
olt m
emor
iter)
135.
A k
is b
iceb
óca
c. k
önyv
rész
let
Has
onla
tok
kere
sése
136.
A to
rnaó
ra c
. nap
lóré
szle
t. Fo
gyat
ékos
embe
rtár
sain
k el
foga
dása
, seg
ítése
33. g
yako
rlól
apV
erst
agol
ásA
per
ifér
iás
látá
s fe
jlesz
tése
: egy
idej
ûleg
több
szó
nak
a lá
tóté
rben
tart
ása
(meg
adot
teg
ysze
rû s
zava
kból
öss
zete
ttek
alko
tása
)M
onda
tok
töm
öríté
se; a
z át
foga
lmaz
ott
mon
dato
k ta
golá
sa
Bes
zédt
orná
k –
nyel
vedz
õk: X
III.
48.
Az
önál
lóan
írt s
zöve
g m
egbe
szél
ése,
ja-
vítá
sa. S
zem
pont
ok: l
ogik
us-e
a g
ondo
-la
tok
sorr
endj
e, k
apcs
olód
nak-
e a
mon
-da
tok?
Ítél
etek
zár
ótét
elén
ek m
egfo
galm
azás
a –
a m
onda
tok
közö
tti lo
gika
i kap
csol
at(7
9/3.
)Sz
öveg
javí
tás:
Ors
i seg
ítet
t (82
. o.)
49.
Isko
lai e
sem
ény
meg
írás
a sz
ülõn
ekA
z es
emén
yek
meg
érté
séhe
z sz
üksé
ges
info
rmác
iók
meg
adás
a
100.
A s
zem
élye
s né
vmás
ok r
agos
és
névu
tós
form
ái: (
én)b
enne
m, (
te)r
ólad
, (õ)
tõle
,(m
i)ho
zzán
k, (
ti)fe
lõle
tek,
(õ)
után
uk10
1.Fõ
névi
, mel
lékn
évi,
szám
névi
kér
dõ n
év-
más
ok é
s he
lyes
írás
uk: k
i?, m
i?, k
ik?,
mik
?, m
ilyen
?, h
ány?
, hán
yadi
k?, m
eny-
nyi?
102.
Fõné
vi, m
ellé
knév
i, sz
ámné
vi m
utat
óné
vmás
ok é
s ra
gos
form
áik:
ez,
az;
ilye
n,ol
yan;
enn
yi, a
nnyi
; ez
t, az
t; e
bbõl
, ab-
ból;
ilye
nnel
, oly
anró
l, en
nyit
, ann
yina
kst
b.
5657
SZÖ
VE
GF
ÖL
DO
LG
OZ
ÁS
BE
SZÉ
D-
ÉS
OL
VA
SÁSG
YA
KO
RL
ÁS
FO
GA
LM
AZ
ÁS
NY
EL
VT
AN
, HE
LY
ESÍ
RÁ
S
Júni
usT
ÉM
AK
ÖR
: R
EN
DSZ
ER
EZ
ÉS,
ISM
ÉT
LÉ
S
137.
Gya
korl
óóra
(34
. gya
korl
ólap
)
138.
A k
isfi
ú hi
ányz
ik c
. mes
e
139.
Heg
edû
az o
sztá
lyba
n c.
elb
eszé
lés
140.
A fo
goly
c. e
lbes
zélé
sSz
öveg
alko
tás
az O
k. il
lusz
trác
iójá
ról
34. g
yako
rlól
apV
erst
agol
ásA
per
ifér
iás
látá
s fe
jlesz
tése
: egy
idej
ûleg
több
szó
nak
a lá
tóté
rben
tart
ása
(meg
adot
teg
ysze
rû s
zava
kból
öss
zete
ttek
alko
tása
)Sz
öveg
- és
mon
datf
onet
ikai
esz
közö
k al
-ka
lmaz
ása
az é
rzel
mek
kif
ejez
ésér
e
50.
Az
önál
lóan
írt s
zöve
g m
egbe
szél
ése,
ja-
vítá
sa. S
zem
pont
: alk
alm
azko
dás
ako
mm
unik
áció
s pa
rtne
rhez
a k
ifej
tett-
ségb
enA
mon
dato
k kö
zötti
kap
csol
at m
egte
-re
mté
se a
hiá
nyzó
gon
dola
tok
pótlá
sáva
l(7
9/4.
)Sz
öveg
javí
tás:
A h
iú s
zam
ár (
82. o
.)51
.N
apló
: egy
nap
tört
énet
ének
leír
ása
idõ-
rend
ben.
Egy
éni v
élem
ény
meg
foga
lma-
zása
az
esem
énye
kkel
kap
csol
atba
n
103.
A n
évm
ások
sze
repe
a s
zöve
gben
. A s
zó-
ism
étlé
s ke
rülé
se n
évm
ások
seg
ítség
ével
104.
A n
évsz
ókró
l tan
ulta
k re
ndsz
erez
ése,
is-
mét
lése
. Szó
képz
és: t
áblá
zat k
itölté
séve
lha
jó
h
ajós
h
ajóz
ik...
......
......
.bes
zéde
s....
......
......
..re
pülõ
......
......
......
......
.rep
ül10
5.A
név
szók
föl
ism
erés
e sz
öveg
ben,
he-
lyes
írás
uk g
yako
rlás
a. A
szó
fajta
meg
-ha
táro
zása
a s
zöve
g je
lent
ésén
ek m
egfe
-le
lõen
(do
b)14
1.G
yako
rlóó
ra (
35. g
yako
rlól
ap)
142.
Ibol
ya c
. elb
eszé
lés
*Ha
nap
süt a
rét
re c
. ver
s
143.
Rád
nem
lehe
t szá
míta
ni c
. elb
eszé
lés
A c
sodá
lato
s ra
dírg
umi c
. olv
asm
ány
35. g
yako
rlól
apA
zön
gés
hang
képz
és é
s a
ritm
usos
ver
s-m
ondá
s gy
akor
lása
Cím
adás
i gya
korl
atA
szö
vegj
elen
tés
tükr
özés
e ha
ngsú
lyok
kal
52.
Az
önál
lóan
írt s
zöve
g m
egbe
szél
ése,
ja-
vítá
sa. S
zem
pont
ok: a
szö
veg
meg
írás
aE
/1. s
zem
élyb
en; a
vél
emén
y m
egfo
gal-
maz
ása
Ház
i fel
adat
: elõ
kész
ület
a f
ölm
érõ
dolg
ozat
meg
írás
ára
106.
Az
igér
õl ta
nulta
k is
mét
lése
107.
Az
igék
föl
ism
erés
e sz
öveg
ben;
hel
yes-
írás
i gya
korl
ásuk
108.
Év
végi
föl
mér
és a
szó
fajo
k kö
rébõ
l
TÉ
MA
KÖ
R:
ÖSS
ZE
FO
GL
AL
ÁS,
ISM
ÉT
LÉ
S
53.
Tet
szés
sze
rint
i elb
eszé
lõ f
ogal
maz
ás ír
á-sa
; egy
éni t
éma-
és
cím
vála
sztá
s. A
z ed
-di
g ta
nulta
k al
kalm
azás
a14
4.Is
mét
lés:
a m
esék
ere
dete
, faj
tái é
s je
l-le
gzet
essé
gei
Mes
e a
szel
ekrõ
l c. s
zöve
g ol
vasá
sa
A té
máb
an o
lvas
ott s
zöve
gek
fölid
ézés
e, o
lva-
sása
. A ta
nult
vers
ek e
lmon
dása
54.
Az
önál
lóan
írt s
zöve
g m
egbe
szél
ése,
javí
tása
. Sze
mpo
ntok
: cím
, lén
yege
sgo
ndol
atok
, a m
onda
tok
kapc
soló
dása
,
109.
Az
év v
égi f
ölm
érés
ért
ékel
ése,
javí
tása
145.
Ism
étlé
s: m
ondá
k, le
gend
ák a
mag
yar
nép
múl
tjábó
lR
egöl
és. R
egös
ének
146.
Ism
étlé
s: c
salá
di é
s ba
ráti
kapc
sola
tok
*Tan
ár a
z én
apá
m c
. ver
s14
7.Is
mét
lés:
az
élõ
és a
z él
ette
len
term
észe
tA
szá
ntóv
etõ
õszi
éne
ke c
. ver
s14
8.*J
úniu
s c.
ver
s. K
önyv
aján
lás
nyár
ra
Az
össz
efog
laló
órá
kon:
besz
ámol
ó az
ism
eret
ekrõ
l;vá
loga
tás
a té
máb
an o
lvas
ott s
zöve
gekb
õl,
olva
sásu
k;a
tanu
lt ve
rsek
elm
ondá
sa;
egy-
egy
rövi
debb
új s
zöve
g ol
vast
atás
a
a sz
öveg
meg
szer
kesz
tése
, tag
olás
a, a
ki-
feje
zés
gazd
agsá
gaA
mes
e és
az
elbe
szél
és s
zóha
szná
latá
-na
k ös
szeh
ason
lítás
a. S
zöve
gjav
ítás:
Tö-
mör
ség
(82.
o.)
55.
A ta
névb
en ír
t leg
jobb
fog
alm
azás
ok f
öl-
olva
stat
ása
A h
írrõ
l, a
tudó
sítá
sról
, az
elbe
szél
õ fo
-ga
lmaz
ásró
l tan
ulta
k ös
szef
ogla
lása
110.
A m
onda
tokr
ól ta
nulta
k re
ndsz
erez
ése:
állít
ások
, tag
adás
ok, t
iltás
ok. A
mon
dat-
fajtá
król
tanu
ltak
ism
étlé
se, g
yako
rlás
a
111.
A s
zöve
grõl
tanu
ltak
rend
szer
ezés
e;ny
elvh
elye
sség
i tud
niva
lók
5859
TA
NM
EN
ET
JAV
ASL
AT
4. O
SZT
ÁL
Y
SZÖ
VE
GF
ÖL
DO
LG
OZ
ÁS
BE
SZÉ
D-
ÉS
OL
VA
SÁSG
YA
KO
RL
ÁS
FO
GA
LM
AZ
ÁS
NY
EL
VT
AN
, HE
LY
ESÍ
RÁ
S
Szep
tem
ber
Jelm
agya
ráza
t:
Kön
yv-
és k
önyv
tárh
aszn
álat
TÉ
MA
KÖ
R:
ÍRÓ
K, K
ÖL
TÕ
K G
YE
RM
EK
KO
RÁ
BÓ
LT
ÉM
AK
ÖR
: A
Z E
LÕ
ZÕ
ÉV
FO
LY
AM
OK
ON
TA
NU
LT
AK
ISM
ÉT
LÉ
SE, G
YA
KO
RL
ÁSA
A f
elad
atok
az
1. f
élév
i Mf.
-ben
van
nak.
A f
elad
atok
az
1. f
élév
i Mf.
-ben
van
nak.
Fela
dato
k az
1. f
élév
i Mf.
-ben
.
1.Is
mer
kedé
s a
Kitá
rulk
ozó
vilá
g c.
olv
a-só
köny
v fe
jeze
teiv
el. A
*C
silla
gnéz
és c
.ve
rsA
Bes
zéd,
olv
asás
, fog
alm
azás
c. M
f.Jó
taná
csai
nak
meg
ism
erés
e. (
1. g
yako
r-ló
lap)
Ok.
— K
itár
ulko
zó v
ilág
c. o
lvas
ókön
yvM
f. —
Bes
zéd,
olv
asás
, fog
alm
azás
c. m
unka
füze
t (1.
vag
y 2.
fél
évi)
2.A
han
gos
olva
sási
kép
essé
g fö
lmér
ése
a ta
név
elej
én: N
yári
em
lék
c. re
gény
rész
let.
Az
olva
sás
hely
es ta
golá
sána
k,fo
lyam
atos
ságá
nak
meg
figy
elés
e3.
Az
önál
ló s
zöve
gérte
lmez
õ ké
pess
ég fö
lmé-
rése
a ta
név
elej
én: F
észe
krab
lás
c. o
lvas
-m
ány.
Lén
yegk
iem
elés
fele
letv
álas
ztás
sal.
A s
zerk
ezet
i rés
zek
fölis
mer
ése.
Szö
vegé
r-té
s ki
feje
zése
rajz
zal.
Has
onla
tok
kere
sése
.Sz
ótár
hasz
nála
t
A g
yors
olva
sási
gya
korl
atok
fel
adat
ai: a
sze
mlá
tósz
ögén
ek tá
gítá
sa, a
per
ifér
iás
látá
sél
esíté
se, a
sza
vak,
a s
zósz
erke
zete
k gy
ors
fixá
lása
A 4
. fel
adat
min
dig
egy
rövi
d sz
öveg
föl
-ol
vasá
sa v
. elm
ondá
sa e
mlé
keze
tbõl
:a
mon
dat-
és
szöv
egfo
netik
ai e
szkö
zök
alka
lmaz
ásáv
al. (
Leh
et m
emor
iter
is.)
1. g
yako
rlól
ap (
Mf.
56.
o.)
Gyo
rsol
vasá
si g
yako
rlat
Szós
zerk
ezet
ek f
olya
mat
os o
lvas
ása
A g
ondo
latje
l tag
oló
szer
epe:
a k
özbe
ékel
tsz
öveg
rész
ek e
lkül
öníté
seK
i mié
rt h
orgá
szik
? c.
tréf
a ki
feje
zõ f
ölol
-va
sása
v. e
lmon
dása
1.A
szö
veg
funk
ciój
aA
3. o
sztá
lyba
n el
sajá
títot
tfo
galm
azás
i ism
eret
ekis
mét
lése
(hí
r, tu
dósí
tás,
elbe
szél
és)
Szób
eli s
zöve
galk
otás
am
unka
füze
tben
lévõ
kép
ek-
rõl:
külö
nböz
õ fo
galm
azás
im
ûfaj
okba
n (M
f. 7
7/1.
, 2)
Kap
csol
atta
rtás
a h
allg
atók
-ka
l; m
etak
omm
unik
áció
ses
zköz
ök a
lkal
maz
ása
Mf.
old
alsz
ám/f
elad
atsz
ám
1.Im
erke
dés
a ta
nesz
közö
kkel
: Mag
yar
nyel
v ki
sisk
olás
okna
k 4.
; Kis
isko
láso
k an
yany
elvi
gya
korl
ókön
yve
4.A
szó
tárh
aszn
álat
gya
korlá
sa: A
mag
yar
hely
esír
ás s
zabá
-ly
ai 1
1. k
iadá
sána
k, a
Bes
zéd,
olv
asás
, fog
alm
azás
c.
muk
afüz
et é
s az
olv
asók
önyv
szó
tárá
nak
alka
lmaz
ásáv
alM
. ny.
k. –
Mag
yar
nyel
v ki
sisk
olás
okna
kA
. gy.
— K
isis
kolá
sok
anya
nyel
vi g
yako
rlók
önyv
eH
í. —
A M
agya
r he
lyes
írás
sza
bály
ai 1
1. k
iadá
sa
2.A
szö
vegr
õl ta
nulta
k is
mét
lése
. A s
zóbe
li és
az
írás
beli
szöv
egal
kotá
s kö
vete
lmén
yei
3.Fo
rmáj
a sz
erin
t a m
onda
t leh
et á
llító
vag
y ta
gadó
.A
bes
zélõ
szá
ndék
a sz
erin
t leh
et: k
ijele
ntõ,
kér
dõ, f
elsz
ó-lít
ó, fe
lkiá
ltó, ó
hajtó
.A
szö
veg
mon
dato
kra
tago
lása
, a m
onda
t hel
yesí
rása
4.*B
alat
on-p
arto
n c.
ver
sA
ver
s ha
ngul
ata.
Áth
ajló
sor
ok o
lvas
ása
(Mem
orite
rnek
ajá
nlot
t)
5.G
yako
rlóó
ra. A
föl
mér
ések
ért
ékel
ése
(2. g
yako
rlól
ap)
6.A
Gye
rmek
koro
m tü
körc
sere
pei c
. fej
ezet
mot
tója
Mez
ítláb
az
elsõ
pad
ban
c. re
gény
rész
let
Az
apos
ztró
f je
lent
ése
2. g
yako
rlól
ap (
57. o
.)A
köl
tõi k
ép é
rtel
mez
ése
A v
essz
õ ta
goló
sze
repe
: köz
beék
elt s
zöve
g-ré
szek
elk
ülön
ítése
Szem
pont
váltá
s rö
vid
mon
dato
k m
egsz
ó-la
ltatá
sába
nA
ker
ítés
c. s
zöve
g fö
lolv
asás
a v.
elm
ondá
saG
yors
olva
sási
gya
korl
at
2.E
lbes
zélé
s írá
sa e
gy k
elle
me-
sen
töltö
tt ny
ári n
apró
lA
z ír
ásbe
li sz
öveg
alko
tási
képe
sség
föl
mér
ése
Öná
lló c
ímvá
lasz
tás.
Az
el-
kész
ített
szöv
eg ö
nelle
nõr-
zése
4.A
szó
szö
vegü
nk le
gkis
ebb
érte
lmes
rés
ze. A
sza
vak
csop
orto
sítá
sa: e
gyje
lent
ésûe
k, tö
bbje
lent
ésûe
k, a
zo-
nos
alak
úak,
rok
on é
rtel
mûe
k, e
llent
étes
jele
ntés
ûek,
hang
után
zók,
iker
szók
. A m
onda
t sza
vakr
a ta
golá
sa5.
A s
zók
jele
ntés
sze
rinti
csop
orto
sítá
sa. A
szó
fajtá
k: ig
e,fõ
név,
mel
lékn
év, s
zám
név,
név
más
, név
elõ,
név
utó.
Mik
or k
ezdj
ük a
szó
t nag
ybet
ûvel
?6.
Mik
re b
onth
atók
a s
zava
k? A
z el
vála
sztá
s sz
abál
yai
A h
ang
besz
édün
k le
gkis
ebb
rész
e, b
etûv
el je
löljü
k.A
han
gok
csop
orto
sítá
sa: m
gh.-
k é
s m
sh.-
k.A
hos
szú
hang
okna
k m
egfe
lelõ
bet
ûjel
ölés
mgh
. — m
agán
hang
zóm
sh. —
más
salh
angz
ó7.
*Vih
ar e
lõtt
a r
éten
c. v
ers
A k
öltõ
az
élet
tele
n do
lgok
at é
lõlé
nyek
tula
jdon
sága
ival
, kép
essé
geiv
el r
uház
zafö
l, va
gyis
meg
szem
élye
síti
õke
t.8.
Apá
mm
al s
zánt
ottu
nk c
. vag
y„M
egsó
ztam
” a
tinó
kat c
. kön
yvré
szle
tE
sem
ényv
ázla
t ké
szíté
se9.
Gya
korl
óóra
(3.
gya
korl
ólap
)
3. g
yako
rlól
ap (
Mf.
59.
o.)
Gyo
rsol
vasá
si g
yako
rlat
Áth
ajló
sor
ok f
olya
mat
os o
lvas
ása
a ve
rs-
ben
Szem
pont
váltá
s rö
vid
mon
dato
k m
egsz
ó-la
ltatá
sába
nA
sír
ás c
. vic
c ki
feje
zõ fö
lolv
asás
a v.
elm
on-
dása
3.a)
A f
ölm
érés
javí
tása
Szem
pont
ok: c
ímvá
-la
sztá
s, a
mon
dato
k ka
p-cs
olód
ása,
a s
zöve
g ta
-go
lása
b)A
saj
át f
ogal
maz
ás v
áz-
latá
nak
elké
szíté
se
7.A
tanu
lt sz
ófaj
ták
hely
esír
ási i
smer
etei
. A s
zava
k ír
á-sa
: a k
iejté
s, a
szó
elem
zés,
a h
agyo
mán
y el
ve s
zeri
nt.
Ritk
án h
aszn
ált b
etûk
: x, q
, ch.
A s
zóvé
gi y
és
h.
8.N
yelv
tani
és
hely
esír
ási f
ölm
érés
az
ism
étlé
s vé
gén
9.A
föl
mér
és ja
vítá
sa, t
apas
ztal
atai
nak
meg
besz
élés
e
6061
SZÖ
VE
GF
ÖL
DO
LG
OZ
ÁS
BE
SZÉ
D-
ÉS
OL
VA
SÁSG
YA
KO
RL
ÁS
FO
GA
LM
AZ
ÁS
NY
EL
VT
AN
, HE
LY
ESÍ
RÁ
S
TÉ
MA
KÖ
R:
A S
ZÓ
FA
JOK
ISM
ER
ET
EIN
EK
BÕ
VÍT
ÉSE
10.
Kel
lem
es é
s ha
szno
s tu
dom
ányo
k c.
vag
ya
Hog
yan
lett
em o
lvas
ó? c
. szö
veg
Váz
latk
észí
tés.
A k
ettõ
spon
t érz
ékel
teté
-se
föl
olva
sásk
or
11.
Szer
eted
a s
ajto
t? c
. elb
eszé
lés
Az
érze
lmek
kif
ejez
ése
besz
édte
mpó
val
12.
Kön
yvtá
ri ór
a. A
kön
yvtá
r szo
lgál
tatá
sai.
Táj
ékoz
ódás
a k
atal
ógus
ban:
cím
sze
rint é
ssz
erzõ
sze
rint.
Mes
egyû
jtem
énye
k ke
resé
sea
kata
lógu
sból
és
a sz
abad
pol
cról
. Az
önál
-ló
an e
lolv
asan
dó k
önyv
kiv
álas
ztás
a
3. g
yako
rlól
ap
Bes
zédt
orná
k –
nyel
vedz
õk: S
zajk
ó c.
ver
s(M
f. 7
6. o
.)
4.„I
skol
ánkb
an s
zept
embe
r1-
jén
kezd
õdöt
t a ta
nítá
s.”
A h
ír m
egfo
galm
azás
a el
be-
szél
éské
nt –
távo
l lév
õ ba
rát-
nak.
A s
zöve
gben
pár
besz
édal
kalm
azás
a
10.
A fõ
neve
k je
lent
ése,
cso
porto
sítá
suk:
köz
név,
tula
jdon
név
A h
agyo
mán
y el
ve a
csa
ládn
evek
írás
ában
: író
k, k
öltõ
kne
ve a
z ol
vasó
köny
vben
. Köz
neve
k re
ndez
ése
gyûj
tõfo
-ga
lmak
alá
. Pl.:
foly
óvíz
, épü
let,
búto
r stb
.11
.A
fõné
v to
ldal
ékai
lehe
tnek
: kép
zõ, j
el, r
ag. A
legg
yako
-rib
b ké
pzõk
(-ás
, -és
, -ás
z, -é
sz, -
ság,
-ség
) hel
yesí
rási
vo-
natk
ozás
ai. A
fõné
v tö
bbes
szá
mán
ak je
le: k
, birt
okvi
-sz
onyb
an a
z i (
képe
i). K
épzõ
vel m
ás s
zófa
jtábó
l is
alko
t-ha
tunk
fõne
vet.
Pl.:
édes
– é
dess
ég; s
zánt
– s
zánt
ás12
.A
legg
yako
ribb
rago
k -t
; -ba
, -be
, -ba
n, -b
en; -
val,
-vel
;-b
ól, -
bõl,
-ról
, -rõ
l, -t
ól, -
tõl
hely
esírá
si v
onat
kozá
sai
Rag
os fõ
neve
k gy
ûjté
se: k
ije?,
mije
? ké
rdés
ekre
(any
ja,
botja
, hol
dja)
. A m
gh. i
dõta
rtam
a vá
ltozi
k a
szót
övek
ben;
pl.:
víz,
víz
bõl,
de v
izes
, viz
ek, v
izet
.
Okt
óber
TÉ
MA
KÖ
R:
A N
ÉP
KÖ
LT
ÉSZ
ET
TÉ
MA
KÖ
R:
ÉR
TE
SÍT
ÉS,
HIR
DE
TÉ
S, M
EG
HÍV
Ó
13.
Gya
korl
óóra
(4.
gya
korl
ólap
) A
z ol
vasá
site
mpó
és
a sz
öveg
érté
s fö
lmér
ése:
A b
o-lo
ndfa
lvia
k m
alom
ba m
enne
k c.
mes
énM
f. 8
6. o
.14
.O
tt v
olta
m a
mes
evil
ágba
n c.
olv
asm
ány
A n
épkö
ltész
eti a
lkot
ások
kel
etke
zése
,te
rjed
ése,
mûf
ajai
. Mes
egyû
jtõk
Azo
nos
tém
a ke
resé
se tö
bb f
öldo
lgoz
ás-
ban
15.
Két
egy
form
a ki
rály
fi c.
nép
mes
e T
ün-
dérm
esén
ek n
evez
zük
azok
at a
mes
éket
,am
elye
kben
cso
dák
esne
k m
eg. P
l.: v
a-rá
zser
ejû
tárg
yak
ford
ulna
k el
õ, c
sodá
ské
pess
égû
hõsö
k sz
erep
elne
k.
4. g
yako
rlól
ap (
Mf.
60.
o.)
Gyo
rsol
vasá
si g
yako
rlat
A r
okon
érte
lmûs
ég f
ölis
mer
ése
szól
ások
-ba
nH
ogya
n m
ondj
unk
mes
ét?
A C
sali
mes
e ki
feje
zõ f
ölol
vasá
sa v
. el-
mon
dása
5.a)
A f
ogal
maz
ás ja
vítá
saSz
empo
ntok
: lén
yege
sgo
ndol
atok
, idõ
rend
,ta
golá
s, a
pár
besz
édle
jegy
zése
b)K
özlõ
mûf
aj m
egis
mer
é-se
: ért
esít
és. A
z ad
ott
szöv
egek
tart
alm
i és
form
ai v
izsg
álat
a(M
f. 7
8-79
. o.)
Ért
esíté
sír
ása
szül
õnek
: Hov
ám
ente
m?
Mié
rt?
Kiv
el?
Mik
or jö
vök
haza
?
13.
Az
össz
etet
t fõn
év. Ö
ssze
tett
fõne
vek
gyûj
tése
a H
í.sz
ótár
ából
. A r
agos
és
az ö
ssze
tett
fõné
v el
vála
sztá
sa
14.
A f
õnév
hez
társ
ulha
t név
elõ
és n
évut
ó. A
név
utók
és a
név
utós
fõn
evek
hel
yesí
rása
. Hel
ymeg
hatá
rozá
sok
rago
s és
név
utós
fõn
evek
kel
15.
A f
õnév
hel
yesí
rásá
nak
gyak
orlá
sa: j
-s, l
y-os
; hos
szú
mgh
. és
msh
. a s
zótõ
ben
és a
szó
vég
én; a
tanu
lók
kör-
nyez
etéb
en e
lõfo
rdul
ó tu
lajd
onne
vek.
Szó
gyûj
tése
ka
Hí.
szót
áráb
ól. S
zöve
galk
otás
meg
adot
t ly-
os f
õne-
vekk
el
6263
SZÖ
VE
GF
ÖL
DO
LG
OZ
ÁS
BE
SZÉ
D-
ÉS
OL
VA
SÁSG
YA
KO
RL
ÁS
FO
GA
LM
AZ
ÁS
NY
EL
VT
AN
, HE
LY
ESÍ
RÁ
S
16.
A m
osto
halá
ny m
eg a
z éd
eslá
ny c
. nép
-m
ese
A m
esék
re j
elle
mzõ
szá
mok
, is-
mét
lõdé
sek;
a m
esék
ben
min
dig
a jó
kgy
õzne
k.
17.
Gya
korl
óóra
(5.
gya
korl
ólap
)
18.
A c
sill
agsz
emû
juhá
sz c
. nép
mes
eA
tünd
érm
esék
sze
repl
õi v
aráz
serõ
vel
bírn
ak.
5. g
yako
rlól
ap (
Mf.
61.
o.)
Gyo
rsol
vasá
si g
yako
rlat
Elle
ntét
es je
lent
és f
ölis
mer
ése
szól
ások
ban
Szem
pont
váltá
s rö
vid
mon
dato
k m
egsz
ó-la
ltatá
sába
nK
ét s
zeké
r a
kesk
eny
úton
c. t
réfa
kif
ejez
õfö
lolv
asás
a v.
elm
ondá
sa
6.A
z el
besz
élés
ism
eret
eine
kbõ
víté
se. M
it ír
unk
új b
e-ke
zdés
be?
Az
elbe
szél
és f
õré
szén
ek to
vább
i tag
olás
a:m
unka
füze
ti (M
f. 8
3. o
.)és
olv
asók
önyv
i szö
vege
kvi
zsgá
lata
Isko
lai é
lmén
yt m
egör
ökítõ
foga
lmaz
ás v
ázla
tána
k kö
-zö
s el
kész
ítése
: tag
olás
a sz
erep
lõk
v. a
z es
emé-
nyek
v. a
hel
yszí
nek
v. a
zid
õpon
tok
válto
zása
sze
rint
16.
A m
ellé
knév
jele
ntés
e. A
mel
lékn
év to
ldal
ékai
lehe
t-ne
k: k
épzõ
, jel
, rag
. A f
okoz
ott é
s a
rago
s m
ellé
knev
ekhe
lyes
írás
i gya
korl
ása
(kis
, kis
ebb,
legk
iseb
b; ó
vato
-sa
n)17
.M
ellé
knev
ek k
épzé
se f
õnév
bõl.
Kép
zõk:
-i,
-s(k
ecsk
emét
i, is
kola
i; sá
ros,
vaj
as).
Vál
ogat
ó m
ásol
ás-
sal s
zófa
jok
szer
int r
ende
zzük
az
i-re
vég
zõdõ
sza
va-
kat (
váro
si, t
isza
i, m
elle
tti, E
rcsi
, tíz
órai
stb
.). A
Hí.
szót
áráb
ól ly
-os
mel
lékn
evek
gyû
jtése
, ill.
kép
zése
(ves
zély
es, s
zesz
élye
s)18
.A
mel
lékn
évi i
gene
vet i
gébõ
l kép
ezzü
k: ü
l – ü
lõ; h
ull
– hu
lló. A
mel
lékn
évi i
gené
v tu
lajd
onsá
gkén
t meg
ne-
veze
tt cs
elek
vés,
tört
énés
. Faj
tái:
foly
amat
os (
hord
ozó,
ünne
plõ)
, bef
ejez
ett (
láto
tt, ta
lált)
. A s
zó je
lent
ése
a m
onda
tban
dõl
el.
Pl.:
Tet
szet
t nek
i a te
gnap
láto
ttfi
lm. T
egna
p eg
y jó
film
et lá
tott.
19.
A n
épda
lok
kele
tkez
ése,
tém
ái. A
szö
veg
és a
dal
lam
kap
csol
ata,
vál
toza
tai
*Gye
re b
e, g
yere
be,
gyö
nyör
û ki
smad
ár!
A s
zöve
g át
vitt
jele
ntés
ének
, jel
képe
inek
érte
lmez
ése.
Hat
ást f
okoz
ó is
mét
lése
k és
elle
ntét
ek. *
Két
szá
l pün
kösd
rózs
a. A
nép
-da
lok
gyak
ran
kezd
õdne
k te
rmés
zeti
kép-
pel
(A n
épda
lok
közü
l vál
aszt
ható
mem
orite
r.)
20.
*Lán
yom
, lán
yom
kez
detû
nép
dal.
A r
efré
n*M
olná
rleg
ény
volta
m é
n. T
réfá
s ha
ngvé
tel
21.
Gya
korl
óóra
(6.
gya
korl
ólap
)
6. g
yako
rlól
ap (
Mf.
63.
o.)
A m
onda
t jel
enté
séne
k m
egvá
ltozt
atás
akü
lönb
özõ
tago
láss
alE
lõzõ
éve
kben
tanu
lt sz
ólás
ok, k
özm
on-
dáso
k fö
lidéz
ése
hívó
szav
ak s
egíts
égév
elA
lánc
mes
e fo
lyam
atos
olv
asás
a és
a s
or-
váltá
s gy
akor
lása
A s
ánta
kut
ya m
eg a
sán
ta m
acsk
a c.
álla
t-m
ese
kife
jezõ
föl
olva
sása
v. e
lmon
dása
7.A
fog
alm
azás
meg
írás
a az
elõz
õ ór
án k
észí
tett
vázl
atal
apjá
n. T
agol
ás, ö
nálló
cím
vála
sztá
s és
bef
ejez
ésír
ása
Ház
i fel
adat
: egy
nap
ese
-m
énye
inek
meg
rajz
olás
aké
pekb
en (
több
szí
nhel
y)
19.
A m
ellé
knev
ek f
ölis
mer
ése
szöv
egbe
n. H
í. sz
ótár
ából
:-ú
, -û
végz
õdés
û és
ly-o
s m
ellé
knev
ek k
eres
ése.
Mit
jele
nten
ek a
szó
tárb
an a
sza
vak
után
talá
lhat
ó sz
ámok
?M
ellé
knev
es s
zósz
erke
zete
k al
kotá
sa20
.A
mel
lékn
evek
sze
repe
a s
zöve
gben
. Rok
on é
rtelm
û és
elle
ntét
es je
lent
ésû
mel
lékn
evek
(Mf.-
ben)
. Az
elle
ntét
ki-
feje
zésé
nek
nyel
vi fo
rmái
(tör
hete
tlen,
nem
töré
keny
).T
ulaj
dons
ágok
kife
jezé
se s
zólá
ssal
, köz
mon
dáss
al. S
zö-
vega
lkot
ás m
ellé
knev
ekke
l21
.A
szá
mné
v je
lent
ése.
A s
zám
neve
k cs
opor
tosí
tása
: hat
áro-
zott,
hat
ároz
atla
n; tõ
-, tö
rt-, s
orsz
ámné
v. A
szá
mje
gyek
írása
bet
ûkke
l; el
vála
sztá
suk.
Ket
tõzé
sek
az ö
ssze
téte
lek
hatá
rán
(tize
nnég
y). S
orsz
ámné
v írá
sa s
zám
okka
l
22.
A k
isny
úl. A
lánc
mes
e es
emén
yei l
ogik
u-sa
n ka
pcso
lódn
ak e
gym
ásba
: a k
isny
úlm
inde
nkitõ
l azt
kér
i, am
it az
kép
es le
nne
meg
tenn
i. A
mes
ehõs
akk
or é
ri e
l cél
ját,
ha v
alak
i vég
re te
ljesí
ti ké
résé
t; m
ajd
– vi
sz-
szaf
elé
hala
dva
a sz
erep
lõk
lánc
án –
min
-de
nki u
gyan
ezt t
eszi
.23
.A
hié
na é
s a
hold
c.,
A r
óka
és a
nyú
l akú
tnál
c. m
esék
. Az
álla
tmes
ék s
zere
plõi
embe
ri tu
lajd
onsá
gokk
al fe
lruhá
zott
álla
tok.
Ez
a m
esef
ajta
az
embe
rek
vilá
gáró
l fog
al-
maz
meg
tanu
lság
okat
. Á
llatm
esék
gyûj
tése
24.
Gya
korl
óóra
(7.
gya
korl
ólap
)
7. g
yako
rlól
ap (
Mf.
64.
o.)
A m
onda
tok
írás
jele
knek
meg
fele
lõ ta
go-
lása
és
hang
véte
leE
llent
étes
jele
ntés
û pá
r ke
resé
se k
özm
on-
dáso
khoz
, szó
láso
khoz
Köz
beve
tése
k m
egsz
ólal
tatá
sa a
tanu
ltm
ódok
onA
Sük
et s
ógor
c. n
épi t
réfa
tanu
lása
, elõ
-ad
ása
8.a)
A f
ogal
maz
ás ja
vítá
saSz
empo
ntok
: a f
õ ré
szta
golá
sa b
ekez
dése
kre,
a cí
m é
s a
befe
jezé
s il-
lesz
kedé
se a
szö
vegh
ezb)
Szób
eli é
rtes
ítése
k fo
gal-
maz
ása
(Mf.
79/
6., 7
.)
22.
A b
etûk
kel í
rt tõ
- és
a so
rszá
mné
v to
ldal
ékol
ása.
A to
l-da
lék
kapc
solá
sa s
zám
jegy
ekhe
z (ö
ttel,
tízsz
er, h
ússz
or;
5-te
l, 10
-sze
r, 2
0-sz
or; ö
tödi
ktõl
, 5.-
tõl)
. A h
atár
ozat
-la
n sz
ámné
v fo
kozá
sa (
kevé
s, k
eves
ebb;
sok
, töb
b)
23.
Szám
neve
k a
szöv
egbe
n. B
etûv
el v
agy
szám
mal
?A
dát
um ír
ása
több
féle
képp
en: 2
000.
janu
ár 1
-jén
;20
00. j
an. 1
.; 20
00. I
. 1.;
2000
janu
árjá
ban
stb.
24.
A n
évm
ások
sze
repe
a s
zöve
gben
. Cso
port
osítá
suk:
szem
élye
s, m
utat
ó, k
érdõ
, bir
toko
s, h
atár
ozat
lan.
A m
utat
ó, k
érdõ
, hat
ároz
atla
n né
vmás
lehe
t: fõ
névi
,m
ellé
knév
i, sz
ámné
vi.
6465
SZÖ
VE
GF
ÖL
DO
LG
OZ
ÁS
BE
SZÉ
D-
ÉS
OL
VA
SÁSG
YA
KO
RL
ÁS
FO
GA
LM
AZ
ÁS
NY
EL
VT
AN
, HE
LY
ESÍ
RÁ
S
Nov
embe
r
25.
A r
átót
i csi
kóto
jás
c. n
épm
ese.
A lé
nyeg
kiem
elés
e fe
lele
tvál
aszt
ásos
kér
dése
kkel
.Ö
nálló
váz
latk
észí
tés.
Dra
mat
izál
ható
26.
A s
ován
y em
ber
kövé
r m
alac
a c.
nép
mes
eM
i tes
zi h
umor
ossá
a m
esét
?Fö
lsor
olás
kor
nem
kel
l min
den
vess
zõné
lsz
ünet
et ta
rtan
i. A
pon
tosv
essz
õ sz
erep
ea
töm
bösí
tésb
en, a
tago
lásb
an
27.
Gób
éság
ok:
A v
álla
lkoz
ó ke
dvû.
Jan
csi.
Sért
és. M
onda
nék
vala
mit
. A v
icce
k je
l-le
mzõ
je a
meg
lepõ
for
dula
t, a
csat
tanó
.V
icce
k ha
táso
s el
õadá
sa
7. g
yako
rlól
ap (
Mf.
65.
o. 3
. f.)
A b
eszé
dritm
us g
yako
rlás
a: V
onat
ozó
c.ve
rs (
Mf.
76.
o.)
9.A
rát
óti c
sikó
tojá
s c.
mes
em
egír
ása
szem
pont
váltá
s-sa
l: a
csõs
z, a
bír
ó va
gya
tök
nevé
ben
A f
õ ré
sz ta
golá
sa a
mes
ees
emén
yein
ek m
egfe
lelõ
en.
Felh
aszn
álha
tók
a M
f. 2
5.ol
dalá
nak
képe
i, va
lam
int
vázl
ata.
25.
A r
agos
név
más
ok h
elye
sírá
sa. A
szó
ism
étlé
s ke
rülé
sené
vmás
ok h
aszn
álat
ával
; szö
vegj
avítá
sok
26.
A b
irto
kvis
zony
és
a bi
rtok
lás
kife
jezé
se ra
gos
fõné
vvel
,bi
rtokj
elle
l vag
y bi
rtok
os n
évm
ássa
l.É
va é
desa
nyja
; Évá
nak
az é
desa
nyja
; Fer
i ker
ékpá
rja;
Ferin
ek a
ker
ékpá
rja;
az
õ ke
rékp
árja
; Fer
ié a
ker
ékpá
r;öv
é a
keré
kpár
.
27.
Az
ige
jele
ntés
ei (
csel
ekvé
s, tö
rtén
és, l
étez
és).
Han
gu-
tánz
ó és
moz
zana
tos
igék
(a
Mf.
1. f
élév
i szó
tárá
ban)
.A
z ig
ék h
elye
sírá
sa: h
ossz
ú m
gh.-k
és
msh
.-k a
z ig
ékbe
n; j
és ly
az
ige
tövé
ben
28.
Gya
korl
óóra
(8.
gya
korl
ólap
)
29.
A k
õlev
es c
. vag
y az
Ügy
védb
ojtá
r c.
mes
eV
alam
elyi
k m
ese
dram
atiz
álás
a a
mes
élõ
kiik
tatá
sáva
l
30.
Mát
yás
és R
ozgo
nyi c
. és
Az
ékes
kaf
tán
c.an
ekdo
ták.
Az
anek
dota
a s
zere
plõk
re je
l-le
mzõ
rövi
d tö
rténe
t, am
ely
vára
tlan
ford
u-la
ttal,
csat
tanó
val v
égzõ
dik.
Az
esem
énye
kka
pcso
lódh
atna
k tö
rténe
lmi s
zem
élye
khez
vagy
a tá
rsad
alom
font
os k
épvi
selõ
ihez
.
8. g
yako
rlól
ap (
Mf.
65.
o.)
Mon
datv
ariá
nsok
olv
asás
a m
egfe
lelõ
ta-
golá
ssal
és
hang
súly
ozás
sal
A ro
koné
rtelm
ûség
fölis
mer
ése
szól
ások
ban
Mon
dat-
és
szöv
egfo
netik
ai e
szkö
zök
al-
kalm
azás
a ud
vari
as k
érés
kor
A p
ecse
nye
c. s
zöve
g ki
feje
zõ fö
lolv
asás
a v.
elm
ondá
sa
10.a
)A
fog
alm
azás
javí
tása
Szem
pont
ok: a
vál
lalt
szer
epne
k m
egfe
lelõ
szóh
aszn
álat
, a f
õ ré
szm
egfe
lelõ
tago
lása
b)K
özlõ
mûf
aj m
egis
mer
é-se
: hir
deté
s. A
dott
szö-
vege
k vi
zsgá
lata
. Mily
enin
form
áció
kat k
ell m
eg-
adni
a p
onto
s tá
jéko
zta-
tásh
oz?
(Mf.
80/
1., 2
., 3.
)
28.
Az
igek
ötõk
mód
osítj
ák v
agy
meg
válto
ztat
ják
az ig
e je
-le
ntés
ét. A
z ig
eköt
õs ig
ék h
elye
sírá
sa m
indh
árom
hel
yzet
-be
n. K
érde
zéss
el, t
agad
ássa
l eld
önth
etõ,
hog
y m
elyi
k ig
é-he
z ta
rtozi
k az
igek
ötõ.
Pl.:
Meg
fogo
m ír
ni. M
it fo
gok
csin
álni
? M
egíro
m. N
em fo
gom
meg
írni.
Az
igek
ötõs
ige
elvá
lasz
tása
29.
Az
igei
dõk.
A m
últ é
s a
jövõ
idej
û ig
e he
lyes
írása
. Cso
-po
rtosí
tás:
múl
t ide
jû ig
e, m
ellé
knév
i ige
név,
-t ra
gos
fõ-
név.
Igék
fölis
mer
ése
a sz
öveg
ben
30.
Iger
agoz
ás. A
sze
mél
yrag
os ig
ék h
elye
sírá
si v
onat
kozá
sai.
Igék
cso
porto
sítá
sa ra
gozá
suk
szer
int.
Val
amit:
tud | o
k,tu
d | sz
, tud
|, tu
d | u
nk, t
ud | t
ok, t
ud | n
ak. A
zt: t
ud | o
m,
tud | o
d, tu
d | ja
, tud
| juk
, tud
| ját
ok, t
ud | j
ák. A
sor
ozat
okfo
lyta
tása
ana
lógi
ás p
éldá
kkal
. Az
ikes
ige
rago
zása
E/1
.sz
emél
yben
(esz
em, a
lszo
m, j
átsz
om)
31.
Elõ
re is
zik
a m
edve
bõr
ére
c. s
zólá
sma-
gyar
ázat
. A tö
rtén
et s
zíne
s el
õadá
sa K
eres
sék
meg
az
aláb
bi k
özm
ondá
ser
edet
ét, j
elen
tésé
t: „E
gysz
er v
olt B
udán
kuty
avás
ár.”
32.
A la
ciko
nyha
c. m
onda
. A t
örté
nelm
im
onda
sze
repl
õi a
rég
múl
t idõ
kben
hí-
res,
ism
ert s
zem
élye
k vo
ltak.
A h
ozzá
juk
kapc
soló
dó tö
rtén
etek
nem
min
dig
iga-
zak,
ill.
nem
biz
onyo
s, h
ogy
velü
k es
tek
meg
.
33.
Gya
korl
óóra
(9.
gya
korl
ólap
)
9. g
yako
rlól
ap (
Mf.
67.
o.)
A m
onda
t írá
sjel
ekne
k m
egfe
lelõ
tago
lása
Tan
ult s
zólá
sok,
köz
mon
dáso
k fö
lidéz
ése
hívó
szó
segí
tség
ével
A p
ösze
lány
ok c
. tré
fás
mes
e ki
feje
zõ fö
l-ol
vasá
sa v
. elm
ondá
sa
11.a
)Is
kola
i éle
ttel k
apcs
ola-
tos
hird
etés
ek m
egfo
-ga
lmaz
ása
(Mf.
81/
4.)
b)M
esea
lkot
ás a
mun
kafü
-ze
t kép
sorá
nak
alap
ján:
Lib
a L
ali a
vár
osba
n(M
f. 8
2/1.
)
31.
Jele
n id
ejû
igék
írás
a to
llbam
ondá
sra,
maj
d he
lyes
írásu
kel
lenõ
rzés
e a
szót
árbó
l (ba
busg
atom
, ráz
kóds
z, fe
ledt
et,
vágt
ázun
k, k
eres
gélte
k, e
lkér
edzk
edne
k). A
szó
tárh
asz-
nála
t gya
korlá
sa: a
szó
tõt k
ell m
egke
resn
i. A
kija
víto
tt ig
ékát
téte
le m
últ i
dõbe
– a
z ad
ott s
zám
ban
és s
zem
élyb
en.
Mon
data
lkot
ások
az
adot
t szó
töve
k to
ldal
ékol
ásáv
al32
.A
szó
képz
és é
s a
szav
ak to
ldal
ékai
. A k
épzõ
meg
válto
ztat
-ja
a s
zó je
lent
ését
: új s
zót a
lkot
; a je
l csa
k m
ódos
ítja.
Igék
képz
ése
más
szó
fajtá
kból
; pl.:
sza
bad
– sz
abad
ít, s
zaba
dul;
ross
z –
ross
zall;
furu
lya–
furu
lyáz
ik; t
árs
– tá
rsul
33.
Fõné
vi ig
enév
: tan
ulni
– ta
nul (
ige)
+ -
ni (
képz
õ)Fõ
névi
igen
evek
sze
rkez
etek
ben
(meg
sze
retn
ém n
éz-
ni, e
l kel
l vég
ezni
, ki l
ehet
fes
zíte
ni, m
eg f
og la
zuln
i)Fõ
névi
igen
evek
vál
ogat
ása
szós
orbó
l (ve
nni,
néni
,D
ani,
bala
toni
, úsz
ni s
tb.)
. A m
sh. k
ettõ
zése
a s
zótõ
és
a to
ldal
ék ta
lálk
ozás
ánál
(kö
szön
ni, m
enni
stb
.)
6667
SZÖ
VE
GF
ÖL
DO
LG
OZ
ÁS
BE
SZÉ
D-
ÉS
OL
VA
SÁSG
YA
KO
RL
ÁS
FO
GA
LM
AZ
ÁS
NY
EL
VT
AN
, HE
LY
ESÍ
RÁ
S
34.
Éne
kes
játé
k ta
nulá
sa. V
álas
ztha
tó: *
A g
u-na
ras
lány
c. v
agy
a *H
idas
játé
k c.
vag
ya
*Vár
körj
árás
c.
35.
*Ejh
aj, g
yöng
yvir
ág! k
ezde
tû n
épda
l(M
emor
itern
ek a
jánl
ott)
Az
allit
erác
ió b
e-m
utat
ása
meg
neve
zés
nélk
ül. (
Ugy
anaz
onha
ng, f
õleg
más
salh
angz
ó is
mét
lõdé
se e
gy-
más
t köv
etõ
v. a
mon
datb
an e
gym
ásho
z kö
-ze
l esõ
sza
vak
elej
én, e
setle
g be
lsej
ében
.)*B
eteg
nek
való
vir
ág c
. rom
ánc.
A v
ersb
enje
lzet
t tör
edék
es g
ondo
lato
k ki
fejté
se36
.Sz
ent A
nna
tava
c. s
zöve
g, a
mel
y te
kint
hetõ
lege
ndán
ak (s
zent
éle
térõ
l szó
l) va
gy fö
ld-
rajz
i mon
dána
k (a
tó k
elet
kezé
sét m
ondj
ael
). M
iben
has
onlít
a le
gend
a és
a m
onda
a m
esér
e, il
letv
e az
elb
eszé
lésr
e?A
z O
k. 7
2-73
. old
alán
lévõ
kép
ele
mzé
se
A ta
nult
mem
orite
rek
elõa
dása
12.
Öná
lló m
esea
lkot
ás a
mes
é-re
jelle
mzõ
esz
közö
k fö
l-ha
szná
lásá
val
34.
Rok
on é
rtel
mû
és e
llent
étes
jele
ntés
û ig
ék k
eres
ése
a M
f. s
zótá
rábó
l. (2
. fél
évi)
Mon
data
lkot
ások
az
el-
lent
étpá
rokk
al. Ö
ssze
függ
õ sz
öveg
alk
otás
a eg
y ki
vá-
lasz
tott
párr
al35
.A
kije
lent
õ m
ódú
igév
el m
egál
lapí
tunk
, köz
lünk
. Je-
len,
múl
t, jö
võ id
õben
has
znál
juk.
A je
len
idõr
e ne
mut
al k
ülön
jel.
Mel
y m
onda
tfaj
tákb
a ill
ik?
36.
Az
ige
felté
tele
s m
ódja
kife
jezi
, hog
y a
csel
ekvé
s, tö
rténé
s,lé
tezé
s fe
ltéte
ltõl f
ügg.
Mód
jele
: -na
, -ne
, -ná
, -né
. Ket
tõ-
zés
az n
és
az s
z vé
gû ig
ékbe
n (r
ohan
na, k
enne
, enn
e, te
n-ne
). M
ely
mon
datfa
jtákb
a ill
ik?
A lé
tezé
st k
ifeje
zõ ig
e fe
ltéte
les
mód
ban:
lenn
e, v
olna
Dec
embe
r
37.
A n
épkö
ltész
etrõ
l tan
ulta
k ös
szef
ogla
lá-
sa, g
yako
rlás
a. A
z ol
vasá
s te
mpó
jána
kfe
jlesz
tése
a J
akab
és
a za
b c.
mes
ével
(Mf.
35.
o.)
A ta
nult
népd
alok
éne
klés
e v.
elm
ondá
sa13
.a)
Az
önál
lóan
írt m
ese
ja-
vítá
saSz
empo
ntok
: ötle
tess
ég;
mes
esze
repl
õk, m
esei
37.
Felté
tele
s m
ódú
ige
jele
n és
múl
t idõ
ben:
álln
ék, á
ll-ta
m v
olna
(m
últ i
dejû
ige
+ s
egéd
ige)
. A f
elté
tele
s m
ó-dú
ige
rago
zása
. Fel
téte
les
mód
ú ig
ék f
ölis
mer
ése
szö-
vegb
en
TÉ
MA
KÖ
R:
A C
SAL
ÁD
elem
ek a
lkal
maz
ása,
me-
sébe
illõ
szó
hasz
nála
t,38
.A
fel
téte
les
mód
ú ig
ék s
zöve
gbe
illõ
hasz
nála
ta (
Elf
o-ga
dnék
egy
ara
nyhö
rcsö
göt.
Elf
ogad
nám
az
aran
yhör
-38
.G
yako
rlóó
ra (
10. g
yako
rlól
ap)
39.
Az
igaz
i sze
rete
t c. o
lvas
mán
y. H
ogya
nvá
rtal
ak?
c. v
ers
A „
Szer
etne
k, m
ert é
n is
sze
rete
k” c
. fej
ezet
mot
tójá
nak
meg
besz
élés
e
10. g
yako
rlól
ap (
Mf.
68.
o.)
A s
zava
k gy
ors
fixá
lásá
nak
gyak
orlá
sa(g
yors
olva
sás)
. Szó
láso
k ke
resé
se je
len-
tésü
k el
õzet
es m
egad
ásáv
alA
szö
vegé
rtés
fej
lesz
tése
kif
ejte
tlen
gon-
dola
tok
kieg
észí
tésé
vel
Érd
eklõ
dõ c
. ver
s ki
feje
zõ f
ölol
vasá
sa v
.el
õadá
sa
a be
veze
tés
és a
bef
ejez
ésny
elvi
for
mái
; cím
vála
sztá
s,ta
golá
sb)
Köz
lõ m
ûfaj
meg
ism
eré-
se: m
eghí
vó. A
dott
szöv
egel
emzé
se. M
elye
k a
szük
sé-
ges
info
rmác
iók?
(Mf.
81/
1.)
csög
öt. F
ordí
tané
k én
– f
ordí
taná
nak
õk (
vala
mit)
.Fo
rdíta
nám
én
– fo
rdíta
nák
õk (
azt)
.39
.A
fel
szól
ító m
ódú
igév
el k
érün
k, p
aran
csol
unk.
Fõl
ega
fels
zólít
ó m
onda
tban
has
znál
juk.
A fe
lszó
lító
mód
úig
ének
csa
k je
len
idej
e va
n. M
ódje
le: -
j. A
fels
zólít
ó m
ódú
igea
lako
k he
lyes
írás
a: m
ondj
uk, s
zállj
on; l
õjön
, nõj
ön,
fõjö
n; b
újjo
n, f
ájjo
n, f
újjo
n; h
agyj
on, f
ogyj
on; d
e:hi
sz –
hig
gyen
. A s
zóel
emzé
s se
gít a
hel
yesí
rásb
an.
6869
SZÖ
VE
GF
ÖL
DO
LG
OZ
ÁS
BE
SZÉ
D-
ÉS
OL
VA
SÁSG
YA
KO
RL
ÁS
FO
GA
LM
AZ
ÁS
NY
EL
VT
AN
, HE
LY
ESÍ
RÁ
S
40.
Min
denn
api k
enye
rünk
c. e
lbes
zélé
sA
z O
k. 9
0-91
. old
alán
lévõ
kép
ele
mzé
-se
. Ism
eret
len
kife
jezé
s je
lent
ésén
ekm
egfe
jtése
a s
zöve
gkör
nyez
et s
egíts
égé-
vel
(„...
nem
vet
te m
agáb
a a
kést
.”).
A tö
rté-
net d
ram
atiz
álás
a41
.Á
gi é
s én
– ö
néle
trajz
i írá
s ré
szle
te. A
szo
-ka
tlan
jelz
õs s
zerk
ezet
ek tö
bble
tjele
ntés
e(M
f. 68
/3.)
42.
A le
vélt
árca
c. e
lbes
zélé
s: a
z em
léke
zeti
képe
sség
erõ
síté
se (
Mf.
42.
o.)
. Vag
ya
Tük
örpo
nty
c. e
lbes
zélé
s: e
sem
ényv
áz-
lat ö
ssze
állít
ása.
Az
esem
énye
k el
mon
dá-
sa k
ülön
bözõ
néz
õpon
tból
– a
sze
repl
õkne
vébe
n
10. g
yako
rlól
ap (
Mf.
68/
3.)
14.a
)A
dott
min
ták
alap
ján
rajz
zal d
íszí
tett
meg
hívó
kész
ítése
a k
arác
sony
iün
neps
égre
szü
lõkn
ek,
nagy
szül
õkne
k va
gy já
-té
kdél
után
ra b
arát
nak
(Mf.
81/
2. a
) va
gy b
)b)
Kar
ácso
nyi m
ûsor
öss
zeál
-lít
ása,
gya
korlá
sa
40.
A f
elsz
ólító
mód
jele
meg
válto
zhat
a t
-re
végz
õdõ
igék
ben
(seg
íts, f
eszí
tsük
; lát
– lá
sson
, fut
– f
usso
n)A
fel
szól
ítás
jele
oly
kor
lehe
t: s.
41.
A fe
lszó
lítás
jele
telje
sen
haso
nul a
z el
õtt á
lló m
sh.-h
oz(m
os|s,
ás|s
, fõz
|z, n
éz|z
, ját
ssz
– já
tsz+
j, ra
gass
z, e
ddz!
)
42.
A f
elsz
ólító
mód
ú ig
ébõl
hiá
nyoz
hat a
fel
szól
ító m
ódje
le. S
zóel
emzé
sek:
olv
assa
d –
rövi
debb
form
ája:
olv
as | d
;m
ondj
ad –
röv
ideb
b fo
rmáj
a: m
ond
| d (
iget
õ+E
/2. s
z.ra
gja)
43.
Gya
korl
óóra
(11
. gya
korl
ólap
)
44.
*Bet
lehe
mi k
irál
yok
c. v
ers
(A N
AT
-ban
köte
lezõ
mem
orite
r.) V
agy
a *B
etle
hem
esén
ek c
. ver
s. A
ver
sek
össz
evet
ése
a bi
b-lia
i szö
vegg
el
45.
Te
lesz
el a
z an
gyal
c. k
önyv
rész
let
A n
yelv
i hum
or f
ölis
mer
ése
Vag
y A
legs
zebb
kar
ácso
nyfa
c. e
lbe-
szél
és
11. g
yako
rlól
ap (
Mf.
69.
o.)
A s
zava
k gy
ors
fixá
lásá
nak
gyak
orlá
saSz
ólás
lánc
tanu
lása
: az
emlé
keze
t fej
lesz
-té
se; i
smer
t szó
képe
k né
ma
olva
sásá
nak
gyak
orlá
saSz
empo
ntvá
ltás
rövi
d m
onda
tok
meg
szó-
lalta
tásá
ban
Az
Utc
án c
. ver
s ki
feje
zõ f
ölol
vasá
sa v
.el
õadá
sa. A
kér
dõ m
onda
tok
hely
es in
to-
nálá
sa
15.
Egy
éni é
lmén
y m
egír
ása
vála
szto
tt cí
mze
ttnek
Tém
a: té
li já
ték
a sz
abad
-ba
n
43.
Az
igek
ötõs
ige
fels
zólít
ó m
ódba
n (m
onda
tban
)A
fel
szól
ító m
ódú
igék
rag
ozás
a
44.
Fels
zólít
ó m
ódú
igék
a s
zöve
gben
. A t
-re,
tsz-
re v
ég-
zõdõ
igék
kije
lent
õ és
fel
szól
ító m
onda
tban
. Pl.:
Elh
a-la
sztju
k a
vásá
rlás
t. H
alas
szuk
el a
vás
árlá
st!
Csa
k a
hiba
bán
tja. B
ánts
a cs
ak a
hib
a!
45.
Kije
lent
õ m
ódú
igék
áta
lakí
tása
fel
szól
ítóvá
. Szö
veg
írás
a to
llbam
ondá
sra
fels
zólít
ó m
ódú
igék
kel;
igék
ki-
kere
sése
Tél
i szü
net
Janu
ár
46.
Gya
korl
óóra
(12
. gya
korl
ólap
)
47.
Hób
an c
. elb
eszé
lés
Az
esem
énye
k és
az
érze
lmek
pár
huza
m-
ba á
llítá
sa
48.
Áll
ati!
c. e
lbes
zélé
sA
sze
repl
õk h
angu
latv
álto
zása
inak
meg
-fi
gyel
ése.
Rok
on é
rtel
mû
szav
ak s
zöve
g-be
ille
szté
se
12. g
yako
rlól
ap (
Mf.
70.
o.)
A m
onda
tok
tago
lása
jele
ntés
ükne
k m
eg-
fele
lõen
Szav
ak c
seré
jéve
l kel
l elju
tni e
gyik
szó
-lá
stól
a m
ásik
igL
énye
g ke
resé
se is
mer
etkö
zlõ
szöv
egbõ
l(M
iért
pat
tog
a tû
zön
a ku
kori
ca?)
–a
köny
vbõl
val
ó ta
nulá
s el
õkés
zíté
seK
ukor
icap
atto
gatá
s c.
ver
s ki
feje
zõ f
ölol
-va
sása
v. e
lõad
ása
16.a
)A
fog
alm
azás
javí
tása
Szem
pont
: a v
álas
ztot
tcí
mze
ttnek
meg
fele
lõ k
i-fe
jtés,
stíl
usb)
Szób
eli t
udós
ításo
k a
téli
szün
etrõ
l
46.
Az
igem
ódok
gya
korl
ása
külö
nböz
õ m
onda
tfaj
tákb
an.
A s
zöve
g ig
éine
k cs
opor
tosí
tása
igem
ódok
sze
rint
.A
z ig
emód
okka
l kap
csol
atos
hel
yesí
rási
em
léke
ztet
õ
47.
Az
igem
ódok
öss
zefo
glal
ása.
Hiá
nyos
tábl
ázat
kitö
lté-
se
48.
Az
igék
rõl t
anul
tak
rend
szer
ezés
e. A
tanu
ltak
elm
ondá
saa
M. n
y. k
. táb
láza
tána
k se
gíts
égév
el. P
éldá
k ke
resé
sea
tanu
ltakr
a sz
ólás
okba
n, k
özm
ondá
sokb
an
7071
SZÖ
VE
GF
ÖL
DO
LG
OZ
ÁS
BE
SZÉ
D-
ÉS
OL
VA
SÁSG
YA
KO
RL
ÁS
FO
GA
LM
AZ
ÁS
NY
EL
VT
AN
, HE
LY
ESÍ
RÁ
S
A f
ölm
érés
re s
zolg
áló
fela
dato
k a
2. f
élév
iM
f.-b
en v
anna
k.49
.A
han
gos
olva
sási
kép
essé
g fö
lmér
ése
félé
vkor
: A k
ét s
zánk
ó c.
elb
eszé
lés
A m
onda
t- é
s sz
öveg
fone
tikai
esz
közö
kal
kalm
azás
a az
érz
elm
ek k
ifej
ezés
ére
A k
özbe
ékel
õdés
ek e
lkül
öníté
se a
tanu
ltm
ódok
on50
.A
z ön
álló
szö
vegé
rtel
mez
õ ké
pess
ég f
öl-
mér
ése
félé
vkor
: A h
ógol
yó c
. nap
lóré
sz-
let.
A s
zere
plõk
, a h
elys
zíne
k, a
z id
õpon
tm
egál
lapí
tása
. Hiá
nyos
váz
lat k
iegé
szíté
se.
Has
onla
tok
kere
sése
. Szó
tárh
aszn
álat
.M
onda
tok
kieg
észí
tése
Otth
oni o
lvas
mán
y: L
átog
atás
a s
ebe-
sült
nél c
. nap
lóré
szle
t51
.G
yako
rlóó
ra (
13. g
yako
rlól
ap)
13. g
yako
rlól
ap (
Mf.
72.
o.)
A m
onda
t jel
enté
séne
k m
egvá
ltozt
atás
aa
szóh
atár
ok e
ltolá
sáva
l, kü
lönb
özõ
írás
-je
lezé
ssel
; meg
szól
alta
tásu
k je
lent
ésük
nek
meg
fele
lõen
Rok
on je
lent
ésû
szól
ások
tanu
lása
Szöv
egm
ondá
s sz
empo
ntvá
ltáss
al (A
z ör
egut
asem
ber)
Szitu
áció
s já
ték:
vas
úti m
enet
jegy
vás
árlá
saV
erso
lvas
ás g
yako
rlás
a a
soro
k át
rend
ezé-
séve
l (It
t a té
l, a
förg
eteg
)
17.
Az
elbe
szél
és s
zerk
ezet
ének
,fö
lépí
tésé
nek
vizs
gála
ta o
l-va
sott
szöv
egek
en(H
óban
. Bûn
tárg
yalá
s) E
lbe-
szél
és v
ázla
tterv
ének
elk
é-sz
ítése
egy
énile
g át
élt i
z-ga
lmas
v. h
umor
os e
se-
mén
yrõl
Az
esem
ény
elm
ondá
sasz
óban
, a v
ázla
t ala
pján
Szem
pont
ok: é
rdek
es té
ma-
vála
sztá
s, fo
koza
tos
fölé
píté
s,a
besz
éd f
olya
mat
ossá
ga
49.
Az
igév
el k
apcs
olat
os h
elye
sírá
si é
s ny
elvh
elye
sség
iis
mer
etek
öss
zefo
glal
ása.
Hel
yesí
rási
em
léke
ztet
õ.Sz
óele
mzé
sek.
Elle
nõrz
és to
llbam
ondá
ssal
. Hib
ás s
zö-
veg
javí
tása
50.
Az
igér
õl ta
nulta
k fö
lmér
ése.
Elle
nõrz
õ do
lgoz
at
51.
A f
ölm
érõ
dolg
ozat
ért
ékel
ése,
javí
tása
TÉ
MA
KÖ
R:
A M
ÛK
ÖL
TÉ
SZE
T
52.
*Az
elsõ
ver
s. E
gy v
ers
kele
tkez
ésén
ekkö
rülm
énye
i. A
köl
tõ c
. írá
s. K
i ism
eri
Petõ
fi S
ándo
r Já
nos
vité
z c.
elb
eszé
lõkö
ltem
ényé
t?
53.
*Fel
hõ-c
ápa
c. v
ers.
A k
épsz
erû
látá
s-m
ód f
ejle
szté
se. V
agy
a *M
ese
c. v
ers
(Bár
mel
yik
aján
lott
mem
orite
rnek
.)
54.
Az
igaz
ságt
evõ
nyúl
c. m
ûmes
eM
iben
has
onlít
anak
a m
ûmes
ék a
nép
me-
sékr
e?O
tthon
i: P
ille
ruha
c. m
ese
15. g
yako
rlól
ap (
Mf.
75.
o.)
Ver
solv
asás
gya
korl
ása
a so
rok
átre
ndez
é-sé
vel:
Haz
ug v
ers
18.
Egy
éni é
lmén
y m
egír
ása
elbe
szél
ésbe
n az
elõ
zõ ó
rán
kész
ített
vázl
at s
egíts
égév
el(F
élév
i föl
mér
és)
52.
Az
igen
evek
rõl t
anul
tak
össz
efog
lalá
sa, g
yako
rlás
a
53.
A n
évsz
ó fo
galm
ának
ala
kítá
sa. A
fõn
év, a
mel
lékn
év,
a sz
ámné
v és
a n
évm
ás k
özös
és
elté
rõ tu
lajd
onsá
gai.
A n
évsz
ók h
elye
sírá
sána
k gy
akor
lása
szó
képz
ésse
l,sz
ófaj
váltá
ssal
54.
Fölm
érés
a n
évsz
ók is
mer
etéb
õl, h
elye
sírá
si tu
dniv
aló-
iból
7273
SZÖ
VE
GF
ÖL
DO
LG
OZ
ÁS
BE
SZÉ
D-
ÉS
OL
VA
SÁSG
YA
KO
RL
ÁS
FO
GA
LM
AZ
ÁS
NY
EL
VT
AN
, HE
LY
ESÍ
RÁ
S
55.
Gya
korl
óóra
(14
. gya
korl
ólap
)
56.
Bûn
tárg
yalá
s c.
elb
eszé
lés
Az
elbe
szél
és f
ölép
ítésé
nek
meg
figy
elte
-té
se
57.
Cso
szog
i, az
öre
g su
szte
r c.
elb
eszé
lés
A s
zere
plõk
vis
elke
désé
nek
indí
téka
iA
pár
besz
édes
rés
zek
fölo
lvas
ása
szer
ep-
oszt
ássa
l
14. g
yako
rlól
ap (
Mf.
74.
o.)
A m
onda
t kül
önbö
zõ ta
golá
sa ír
ásje
lekk
el–
a je
lent
ésne
k m
egfe
lelõ
meg
szól
alta
tása
A g
yors
fix
áció
gya
korl
ása
szól
ásm
ondá
-so
kon
A n
éma
olva
sás
gyak
orlá
sa a
zono
s sz
ókbó
lál
ló m
onda
toko
nA
labd
a c.
szö
veg
kife
jezõ
föl
olva
sása
v.
elõa
dása
19.a
)A
fog
alm
azás
javí
tása
Szem
pont
ok: a
z el
besz
élés
sze
rkez
e-té
nek
meg
fele
lõ ta
golá
s, a
tém
ának
meg
fele
lõ s
tílus
b)Ig
eidõ
k ha
szná
lata
az
elbe
szél
ésbe
nM
ikor
vál
tozi
k az
elb
eszé
lésb
en a
zig
eidõ
? O
lvas
ott e
lbes
zélé
sek
vizs
gá-
lata
ebb
õl a
sze
mpo
ntbó
l
55.
A f
ölm
érés
ért
ékel
ése,
javí
tása
56.
A s
zófa
jokr
ól ta
nulta
k re
ndsz
erez
ése
tábl
ázat
seg
ítség
ével
(M
. ny.
k.)
. Sza
vak
képz
ése
úgy,
hog
y a
képz
ett s
zó m
ás s
zó-
fajú
legy
en, m
int a
z er
edet
i vol
t.
57.
A s
zófa
jok
fölis
mer
ése
szöv
egbe
nA
szó
tárh
aszn
álat
gya
korl
ása.
Öss
zefü
g-gõ
szö
veg
alko
tása
meg
adot
t sza
vakb
ólH
ibás
szö
veg
javí
tása
Feb
ruár
TÉ
MA
KÖ
R:
A N
AP
LÓ
ÍRÁ
S
58.
*Mam
a c.
ver
s. (
Mem
orite
rnek
ajá
nlot
t.)A
meg
ism
étel
t sza
vak
jele
ntés
t hor
dozó
szer
epe.
Köl
tõi k
épek
a v
ersb
en
59.
Hoz
zá n
em jö
nnek
soh
a c.
reg
ényr
észl
et*H
a vo
lna
apuk
ám c
. ver
sIm
plic
it sz
öveg
rész
ek k
ifej
tése
kér
dése
kse
gíts
égév
el
60.
Gya
korl
ás (
16. g
yako
rlól
ap)
Ettõ
l kez
dve
a fe
lada
tok
a 2.
fél
évi M
f.-b
enta
lálh
atók
.16
. gya
korl
ólap
(50
. o.)
Mon
datlé
kelé
s –
mon
daté
píté
sSt
ilizá
lás
A I
ttho
n c.
szö
veg
kife
jezõ
föl
olva
sása
v.
elm
ondá
sa
Ettõ
l kez
dve
a fe
lada
tok
a 2.
fél
évi M
f.-b
enta
lálh
atók
.20
.A
nap
ló m
egis
mer
ése
irod
alm
i pél
dáko
n.A
nap
lóír
ás c
élja
. A n
apló
tart
alm
a: e
se-
mén
yek
leír
ása
idõr
endb
en; k
iegé
szítv
eír
óján
ak g
ondo
lata
ival
, vél
emén
yéve
l.St
ílusa
köz
vetle
n, f
orm
ája
köte
tlen.
(Mf.
71/
1., 2
.)21
.E
gy k
özel
múl
tban
áté
lt es
emén
y m
egör
ö-kí
tése
nap
ló f
orm
ájáb
an (
Mf.
71/
3.)
58.
A m
onda
tok
rend
ezés
e ko
mm
unik
áció
ssz
ándé
k és
sze
rkez
et s
zeri
nt. A
mon
dat-
fajtá
k: k
ijele
ntõ,
kér
dõ, f
elsz
ólító
, fel
ki-
áltó
, óha
jtó. A
z eg
ysze
rû é
s az
öss
zete
ttm
onda
t. A
z ös
szet
ett m
onda
toka
t tag
oló
írás
jele
k: p
ont,
pont
osve
sszõ
, ket
tõsp
ont
59.
Az
egys
zerû
és
az ö
ssze
tett
mon
dat f
ölis
-m
erés
e sz
öveg
ben.
A k
ésõb
biek
ben
aM
f. „
Mon
datlé
kelé
s -
mon
daté
píté
s” c
.fe
lada
tain
ak m
onda
tair
ól is
meg
lehe
tál
lapí
tani
, hog
y sz
erke
zetü
k sz
erin
t hov
áta
rtoz
nak.
TÉ
MA
KÖ
R:
A H
AZ
AI
TÁ
JT
ÉM
AK
ÖR
: A
LE
ÍRÁ
S
Ettõ
l kez
dve
a fe
lada
tok
a 2.
fél
évi M
f.-b
enta
lálh
atók
.
61.
Az
Éde
s ha
zám
c. f
ejez
et b
evez
etés
e.A
haz
a és
a h
azas
zere
tet f
ogal
mán
ak a
la-
kítá
sa (
Mf.
3-4
. o.)
*U
tak,
tája
k c.
ver
sO
tthon
i: H
egye
k kö
zött
c. o
lvas
mán
y
62.
A P
énz-
pata
ki-c
sepp
kõba
rlan
g fö
lfed
ezé-
se c
. elb
eszé
lés.
Ism
eret
len
kife
jezé
sek
mag
yará
zata
a s
zöve
gkör
nyez
etbõ
l
63.
A M
átra
c. o
lvas
mán
yA
lény
egre
uta
ló k
érdé
sek
meg
foga
lmaz
ása
Fel
adat
típu
sok
Mon
datl
ékel
és –
mon
daté
píté
s: a
mon
dat
lény
eges
rés
zein
ek k
iem
elés
e, tö
mör
ítése
;ill
. meg
adot
t mon
dato
k eg
ybes
zerk
eszt
ése
az is
mét
lõdõ
rés
zek
elha
gyás
ával
Mon
djuk
így
– m
ondj
uk ú
gy!
Azo
nos
jele
ntés
û m
onda
tok
meg
foga
lmaz
ása
vál-
tozó
nye
lvi e
szkö
zökk
elSt
ilizá
lás:
ado
tt m
onda
tban
a k
ifej
ezés
ekcs
eréj
e m
egfe
lelõ
rok
on é
rtel
mûe
kkel
22.a
)A
nap
lóré
szle
t meg
besz
élés
e, ja
vítá
saSz
empo
ntok
: sze
mél
yes
hang
véte
l,vé
lem
ényn
yilv
ánítá
sb)
Ker
ess
az o
lvas
mán
yok
közü
l oly
ansz
öveg
et, a
mel
y be
illen
e na
plón
ak is
!23
.A
leír
ás fo
galm
a. A
leírá
s st
ílusa
sze
mlé
le-
tes,
szó
hasz
nála
tára
jelle
mzõ
k a
jelz
õs s
zer-
keze
tek.
Ját
éksz
erek
bem
utat
ása
szób
an(M
f. 72
/1.,
2., 3
.)
60.
A s
zava
k a
mon
datb
an m
onda
trész
ek s
zere
-pé
t töl
tik b
e. A
z eg
ysze
rû m
onda
t két
fõ ré
-sz
e: a
z ál
lítm
ány
és a
z al
any.
Jel
ölés
ük s
zö-
vegb
en: á
llítm
ány,
ala
ny. A
z ál
lítm
ány
kér-
dése
: Mit
állít
ok?
Az
alan
y ké
rdés
e: K
i?,
Mi?
, Kik
?, M
ik?
+ ál
lítm
ány.
A n
ével
õés
a ta
gadó
szó
(nem
, ne,
se,
sem
, sin
cs) h
oz-
záta
rtozi
k az
utá
na á
lló m
onda
trész
hez.
61.
Mel
yik
szóf
aj tö
lthet
i be
az á
llítm
ány
és a
zal
any
szer
epét
? (Á
– ig
e, fõ
név,
mel
lékn
év;
A –
név
szó
és f
õnév
i ige
név)
. A m
onda
tsz
erke
zeti
ábrá
zolá
sa m
onda
tábr
án;
a m
onda
tábr
ában
: a m
onda
t jel
e M
,az
állí
tmán
yé Á
, az
alan
yé A
7475
SZÖ
VE
GF
ÖL
DO
LG
OZ
ÁS
BE
SZÉ
D-
ÉS
OL
VA
SÁSG
YA
KO
RL
ÁS
FO
GA
LM
AZ
ÁS
NY
EL
VT
AN
, HE
LY
ESÍ
RÁ
S
64.
A „
kék
mad
ár”
c. e
lbes
zélé
sA
szi
mbó
lum
jele
ntés
ének
meg
érté
se
65.
Gya
korl
ás (
17. g
yako
rlól
ap)
66.
*A T
isza
c. v
ers.
(M
emor
itern
ek a
ján-
lott.
) A
köl
tõi k
ép. A
meg
szem
élye
síté
s.H
angu
tánz
ó sz
avak
. A v
ers
elbe
szél
õés
leír
ó ré
szei
. A le
írás
sor
rend
je
17. g
yako
rlól
ap (
51. o
.)M
onda
tléke
lés
– m
onda
tépí
tés
Stili
zálá
s
24.
Egy
a m
eséb
en e
lõfo
rdul
ó ké
pzel
etbe
litá
rgyn
ak v
. a ta
nuló
sze
mél
yes
holm
ijá-
nak
(pl.
isko
latá
ska,
tollt
artó
, ked
venc
ruha
-da
rab)
leír
ása.
Köz
ös v
ázla
tkés
zíté
s (M
f.72
/4.)
25.
a)A
tárg
yról
kés
zíte
tt le
írás
meg
besz
élés
e,ja
vítá
sa. S
zem
pont
ok: l
énye
ges
tula
j-do
nság
ok e
mlít
ése,
sze
mlé
lete
sség
;a
szöv
eg ta
golá
sa a
váz
latn
ak m
egfe
-le
lõen
b)N
övén
yek
bem
utat
ása
irod
alm
i pél
dá-
kon:
a le
írás
és
az e
lbes
zélé
s ar
ánya
a sz
öveg
ekbe
n (M
f. 7
3/1.
, 2.)
62.
Egy
szer
û m
onda
tok
elem
zése
A n
évsz
ói–i
gei á
llítm
ány.
A n
évsz
ó ne
mké
pes
kife
jezn
i idõ
t és
mód
ot, e
zért
kap
-cs
olód
ik h
ozzá
léte
zést
jele
ntõ
ige;
pl.:
Mel
eg le
sz.
63.
Egy
szer
û m
onda
tok
elem
zése
. Az
egym
ást
köve
tõ h
alm
ozot
t mon
datré
szek
köz
é ve
sz-
szõ
vagy
köt
õszó
szü
kség
es. A
z al
anyt
és
azál
lítm
ányt
szá
mba
n és
sze
mél
yben
egy
ez-
tetn
i kel
l.
67.
Bal
lag
a vé
n D
una
c. o
lvas
mán
yA
leírá
s sz
emlé
lete
ssé
téte
le je
lzõk
kel.
Lé-
nyeg
re u
taló
kér
dése
k m
egfo
galm
azás
aA
*P
erc
c. v
ers.
Mûv
észi
kép
ism
erte
tése
(Ok.
4. o
.)68
.B
uda
és P
est c
. olv
asm
ány
Hiá
nyos
mon
dato
k ki
egés
zíté
se a
z ol
va-
sott
info
rmác
iók
fölh
aszn
álás
ával
A s
zaki
roda
lmi é
s a
szép
irod
alm
i leí
rás
össz
ehas
onlít
ása:
Az
Ors
zágh
áz c
. olv
asm
ány
69.
Gya
korl
ás (
18. g
yako
rlól
ap)
18. g
yako
rlól
ap (
52. o
.)M
onda
tléke
lés
– m
onda
tépí
tés
Mon
djuk
így
– m
ondj
uk ú
gy!
A m
onda
t jel
enté
séne
k ki
feje
zése
han
g-er
õvel
A N
incs
gaz
dája
c. s
zöve
g ki
feje
zõ f
ölol
-va
sása
v. e
lmon
dása
26.
Egy
osz
tály
ban
gond
ozot
t növ
ény
leír
á-sa
: kie
gész
ítve
gond
ozás
ának
, fej
lõdé
sé-
nek
moz
zana
taiv
al. A
szö
vegb
en a
leír
ásle
gyen
túls
úlyb
an!
27.a
)A
növ
ényr
õl ír
t szö
veg
meg
besz
élés
e,ja
vítá
sa. S
zem
pont
: a le
írás
és
az e
lbe-
szél
és a
rány
ab)
A tu
dom
ányo
s, a
szé
piro
dalm
i és
azis
mer
ette
rjes
ztõ
leír
ás (
Mf.
12/
2. c
)c)
Ülte
ssen
ek b
abot
cse
répb
e, g
ondo
z-zá
k; f
ejlõ
désé
rõl v
ezes
sene
k fe
ljegy
-zé
seke
t!
64.
Mik
or h
iány
ozha
t az
alan
y? A
rejte
tt al
anyr
aaz
igei
állí
tmán
y sz
emél
yrag
ja u
tal.
Hiá
nyoz
hat a
z al
any,
ha
az e
lõzõ
mon
da-
toké
val a
zono
s; v
agy
az id
õjár
ássa
l kap
cso-
lato
s a
mon
dat (
Dör
ög. V
illám
lik.)
65.
A tõ
mon
dat é
s a
bõví
tett
mon
dat
A tõ
mon
dat c
sak
állít
mán
yt é
s al
anyt
tart
alm
az.
Már
cius
TÉ
MA
KÖ
R:
HÕ
SÖK
ÉS
HÍR
ES
EM
BE
RE
K A
XV
I–X
VII
I. S
ZÁ
ZA
DB
AN
70.
A H
õsök
és
híre
s em
bere
k a
XV
I—X
VII
I.sz
ázad
ban
c. f
ejez
et b
evez
etés
eK
i leh
et p
élda
kép?
A m
ohác
si c
sata
c.
olva
smán
y. *
A s
zaba
dság
c. v
ers
71.
A fé
lhol
d ár
nyék
ában
c. r
egén
yrés
zlet
:A
szu
ltán
kívá
nság
aA
ltató
c. n
épda
lO
tthon
i: 53
. o. 1
/a é
s a
3. f
elad
at72
.A
félh
old
árny
ékáb
an c
. reg
ényr
észl
etek
:Lá
toga
tás
a sz
ultá
nnál
c. é
s O
da B
uda!
c.
Otth
oni:
54. o
. 1/b
és
a 2.
fel
adat
19. g
yako
rlól
ap (
53. o
.)M
onda
tléke
lés
– m
onda
tépí
tés
Mon
djuk
így
– m
ondj
uk ú
gy!
Szöv
eg o
lvas
ása
jele
ntés
ének
meg
fele
lõte
mpó
ban;
ritm
usos
an
28.
Ter
més
zeti
jele
nség
ek le
írás
ának
viz
sgá-
lata
irod
alm
i pél
dáko
n. L
ogik
ai s
orre
nd.
Hog
yan
gyûj
tünk
any
agot
a le
írás
okho
z?A
szö
veg
cím
e is
jele
zhet
i, ho
gy m
elyi
km
ûfaj
lesz
túls
úlyb
an a
szö
vegb
en.
(Mf.
73/
1., 7
4/3.
)29
.Sz
épir
odal
mi l
eírá
s ké
szíté
se te
tszé
s sz
e-ri
nt v
álas
ztot
t ter
més
zeti
jele
nség
rõl
Öná
lló c
ímvá
lasz
tás
(74/
2.)
66.
A tá
rgy
az ig
ei á
llítm
ány
vagy
az
igen
évve
lki
feje
zett
mon
datré
sz b
õvítm
énye
. Meg
ne-
vezi
, hog
y a
csel
ekvé
s m
ire ir
ányu
l, ill
etve
mi a
z, a
mi a
cse
lekv
és e
redm
énye
ként
lét-
rejö
n. T
árgy
+ b
õvíte
tt m
onda
trész
= tá
rgya
ssz
ósze
rkez
et. K
érdé
sei:
Kit?
, Mit?
, Kik
et?,
Mik
et?
+ ál
lítm
ány.
Jel
ölés
e sz
öveg
ben:
_ _
_, m
onda
tábr
ában
: T. A
tárg
gyal
bõv
ített
mon
dato
k áb
rázo
lása
67.
Mel
yik
szóf
ajta
lehe
t tár
gy?
Ha
névs
zó:
ragj
a (a
laki
jelö
lõje
) m
indi
g eg
y -t
; ha
fõné
vi ig
enév
: ala
ki je
lölõ
je n
incs
. Ø T
árgy
-gy
al b
õvíte
tt m
onda
tok
elem
zése
, ábr
ázol
á-sa
. A tá
rgy
ragj
ának
és
a m
últ i
dõ je
léne
km
egkü
lönb
özte
tése
7677
SZÖ
VE
GF
ÖL
DO
LG
OZ
ÁS
BE
SZÉ
D-
ÉS
OL
VA
SÁSG
YA
KO
RL
ÁS
FO
GA
LM
AZ
ÁS
NY
EL
VT
AN
, HE
LY
ESÍ
RÁ
S
73.
Gya
korl
ás (
20. g
yako
rlól
ap)
74.
Az
árul
ó ju
talm
a c.
elb
eszé
lés
Kit
neve
zünk
áru
lóna
k? A
sze
repl
õk je
llem
-zé
se*A
mot
t ker
eked
ik c
. nép
dal –
a fe
lada
tlap
az1.
félé
vi M
f.-be
n. (M
emor
itern
ek a
jánl
ott.)
75.
A H
oldf
ogya
tkoz
ás c
. reg
ényr
észl
et: K
észü
-lõ
dés.
A h
õsie
sség
és
a va
kmer
õség
meg
-kü
lönb
özte
tése
Otth
oni:
21. g
yako
rlóla
p 1.
a),
b) é
s 2.
a)
20. g
yako
rlól
ap (
54. o
.)M
onda
tléke
lés
– m
onda
tépí
tés
Stili
zálá
sH
angv
étel
váltá
s rö
vid
mon
dato
k m
egsz
ó-la
ltatá
sako
rA
Zrí
nyi M
ikló
s vá
lasz
a c.
mon
da k
ifej
ezõ
fölo
lvas
ása
v. e
lmon
dása
21. g
yako
rlól
ap (
56. o
.)M
onda
tléke
lés
– m
onda
tépí
tés
Mon
djuk
így
– m
ondj
uk ú
gy!
30.a
)A
term
észe
ti je
lens
ég le
írás
ának
meg
-be
szél
ése,
javí
tása
Szem
pont
ok: c
ímvá
lasz
tás,
pon
tos
meg
figy
elés
ek, s
zem
léle
tess
ég(h
ason
lat)
, log
ikus
sor
rend
b)A
z az
napi
idõj
árás
bem
utat
ása
szób
an
31.a
)E
sem
énye
k he
lysz
ínén
ek le
írás
a(M
f. 7
4/1.
, 2.)
b)M
ûvés
zi re
prod
ukci
ó be
mut
atás
a sz
óban
(Mf.
20/
2. a
)
68.
A h
atár
ozók
az
igei
állí
tmán
y va
gy a
z ig
e-né
vvel
kife
jeze
tt m
onda
trész
bõv
ítmén
yei,
acs
elek
vés,
a tö
rtén
és, a
léte
zés
körü
lmén
ye-
it fe
jezi
k ki
. Hat
ároz
ó +
bõví
tett
mon
datré
sz=
hatá
rozó
s sz
ósze
rkez
et. K
érdé
ssel
+ á
llít-
mán
nyal
ker
essü
k m
eg. J
elöl
ésük
szö
veg-
ben:
œœœœœ, m
onda
tábr
ában
: H. A
jelö
lés
mel
lé ír
juk
a ha
táro
zó k
ezdõ
betû
jét.
69.
A h
elyh
atár
ozó
a cs
elek
vés,
a tö
rtén
és,
a lé
tezé
s he
lyét
jelö
li m
eg. K
érdé
sei:
Hol
?, H
ová?
, Hon
nan?
, Mib
õl?
+ á
llít-
mán
y. J
elöl
ése
a sz
öveg
ben:
hœœœœ,
mon
datá
bráb
an: H
h.76
.A
Hol
dfog
yatk
ozás
c. r
egén
yrés
zlet
ek:
Az
utol
só e
rõfe
szít
és. A
z eg
ri v
ár v
édõi
-ne
k di
adal
aO
tthon
i: 21
. gya
korl
ólap
2. b
) és
22. g
yako
rlól
ap 2
.
77.
Bud
a vi
ssza
vívá
sa c
. olv
asm
ány
Otth
oni:
22. g
yako
rlól
ap 1
. a),
b)
Tör
ök s
zólá
sok
és ta
láló
s ké
rdés
ek o
lva-
sása
, ért
elm
ezés
e O
k. 1
61. o
.
78.
Gya
korl
ás (
23. g
yako
rlól
ap)
22. g
yako
rlól
ap (
56. o
.)M
onda
tléke
lés
– m
onda
tépí
tés.
Han
gvét
elvá
ltás
rövi
d m
onda
tok
meg
szó-
lalta
tása
kor
23. g
yako
rlól
ap (
57. o
.)M
onda
tléke
lés
– m
onda
tépí
tés
Kér
dõ m
onda
tok
meg
szól
alta
tása
Mon
djuk
így
– m
ondj
uk ú
gy!
Han
gvét
elvá
ltás
szól
ás h
ango
ztat
ásak
orK
ik v
olta
k a
kuru
cok
és a
laba
ncok
?(O
k. É
rtel
mez
õ ki
sszó
tár)
A K
uruc
-e v
agy
laba
nc?
c. m
onda
kif
ejez
õfö
lolv
asás
a v.
elm
ondá
sa
32.a
)A
tant
erem
bem
utat
ása
szób
an: v
á-la
szto
tt né
zõpo
ntbó
l, so
rren
dben
(Mf.
74/
3.)
b)A
tájle
írás
sor
rend
je A
Tis
za c
. ver
s-be
n (M
f. 8
/2. é
s 74
/1.)
33.a
)A
tudo
mán
yos
és a
szé
piro
dalm
i táj
le-
írás
öss
zeha
sonl
ítása
(75
/2.,
3.)
b)M
ûvés
zi re
prod
ukci
ó be
mut
atás
a sz
óban
(Mf.
11/
3.)
c)A
táj s
zépi
roda
lmi b
emut
atás
ára
alka
l-m
as k
ifej
ezés
ek g
yûjté
se (
75/4
.)
70.
Mel
yik
szóf
ajta
lehe
t a m
onda
tban
hel
y-ha
táro
zó?
Mel
yek
alak
i jel
ölõi
? A
rag
osfõ
neve
k és
név
más
ok, a
név
utós
fõn
evek
és n
évm
ások
hel
yesí
rása
. A n
ével
õ is
a ha
táro
zóho
z ta
rtoz
ik.
71.
Hog
yan
ábrá
zolju
k a
hely
hatá
rozó
val
bõví
tett
mon
dato
t? A
pél
dam
onda
tok
to-
vább
i bõv
ítése
: ala
nyi r
ész,
állí
tmán
yi ré
sz.
79.
A k
is k
uruc
c. e
lbes
zélé
sA
z el
besz
élés
tago
lása
a h
elys
zíne
k vá
l-to
zása
sze
rint
: öná
lló v
ázla
tkés
zíté
s
80.
Zrín
yi Il
ona
c. o
lvas
mán
yA
szö
vegg
el k
apcs
olat
os k
érdé
sek
meg
fo-
galm
azás
a –
vázl
atké
szíté
s ké
rdés
ekke
l
81.
II. R
ákóc
zi F
eren
c c.
olv
asm
ány
A s
zöve
ggel
kap
csol
atos
kér
dése
k m
egfo
-ga
lmaz
ása
*Ron
gyos
a h
ázam
tete
je c
. nép
dal
Felk
észü
lés
nélk
üli o
lvas
ásra
:Zá
szló
bont
ás c
. kön
yvré
szle
t O
tthon
i: 24
. gya
korló
lap
24. g
yako
rlól
ap (
59. o
.)M
onda
tléke
lés
– m
onda
tépí
tés
Mon
djuk
így
– m
ondj
uk ú
gy!
A k
étfé
le ír
ásje
llel (
?!)
záró
dó m
onda
tok
meg
szól
alta
tása
34.
Táj
leír
ás k
észí
tése
ked
venc
tart
ózko
dási
hely
rõl;
a le
írás
kieg
észí
thet
õ el
besz
élés
sel
– m
ivel
tölti
ott
idej
ét?
–, d
e a
táj b
emu-
tatá
sa le
gyen
a r
észl
etes
ebb!
(M
f. 7
5/5.
a)
35.a
)A
tájle
írás
meg
besz
élés
e, ja
vítá
saSz
empo
ntok
: sze
mlé
lete
s ki
feje
zése
k,lo
giku
s so
rren
d, a
leír
ás é
s az
elb
e-sz
élés
ará
nya
b)T
ájle
írás
ok k
eres
ése
szöv
egek
ben.
Pl.:
Feke
te I
stvá
n T
üske
vár
c. k
önyv
ében
72.
Hel
yhat
ároz
ó a
szól
ások
ban,
a k
özm
ondá
-so
kban
. Mon
date
lem
zése
k, m
onda
tábr
ázo-
láso
k. A
hel
yhat
ároz
ó al
aki j
elöl
ésén
ekpó
tlása
a s
zöve
gben
(ra
gok,
név
utók
).T
õmon
dat b
õvíté
se h
elyh
atár
ozóv
al; h
ale
het,
akko
r tá
rggy
al is
.
73.
Az
idõh
atár
ozó
a cs
elek
vés,
törté
nés,
léte
zés
idõp
ontjá
t v. i
dõta
rtam
át je
löli.
Kér
dése
i:M
ikor
?, M
ióta
?, M
eddi
g?, M
enny
i ide
ig?
+ál
lítm
ány.
Mel
yik
szóf
ajta
lehe
t idõ
hatá
ro-
zó?
Ala
ki je
lölõ
i: ra
gok,
név
utók
. Jel
ölés
esz
öveg
ben:
iœœœœ, m
onda
tábr
ában
: Hi.
Mon
dato
k bõ
víté
se id
õhat
ároz
óval
7879
SZÖ
VE
GF
ÖL
DO
LG
OZ
ÁS
BE
SZÉ
D-
ÉS
OL
VA
SÁSG
YA
KO
RL
ÁS
FO
GA
LM
AZ
ÁS
NY
EL
VT
AN
, HE
LY
ESÍ
RÁ
S
Ápr
ilis
82.
Gya
korl
ás (
25. g
yako
rlól
ap)
Felk
észü
lés
nélk
üli o
lvas
ásra
: A r
odos
tói
kaku
kk c
. mon
da83
.R
ákóc
zi h
aran
gja
c. e
lbes
zélé
sA
szö
vegk
ohéz
ió m
egte
rem
tésé
nek
eszk
ö-ze
i *E
rdõ
mel
lett
estv
éled
tem
c. n
épda
lK
odál
y Z
oltá
n E
sti d
al c
. kór
usm
ûvén
ekm
egha
llgat
ása
84.
*Tar
ka m
adár
c. v
ers
A m
adár
min
t a s
zaba
dság
jelk
épe
Azo
noss
ágok
és
elle
ntét
ek a
ver
sben
(Mem
orite
rnek
ajá
nlot
t)
25. g
yako
rlól
ap (
60. o
.)M
onda
tléke
lés
– m
onda
tépí
tés
Mon
djuk
így
– m
ondj
uk ú
gy!
Kér
dése
k m
egfo
galm
azás
a tö
bbfé
leké
ppen
Érz
elm
ek k
ifej
ezés
e kö
szön
ésko
rA
Mil
yen
nagy
a k
uruc
ok e
reje
? c.
tréf
ássz
öveg
kif
ejez
õ fö
lolv
asás
a v.
elm
ondá
sa
36.
A la
kóhe
ly b
emut
atás
a ad
ott v
ázla
t seg
ít-sé
géve
l (M
f. 7
5/5.
b)
37.a
)A
lakó
hely
rõl k
észü
lt le
írás
meg
besz
é-lé
se, j
avítá
sab)
Szób
eli b
eszá
mol
ó a
babn
övén
y fe
jlõ-
désé
rõl
74.
Idõh
atár
ozóv
al b
õvíte
tt m
onda
tok
elem
-zé
se, á
bráz
olás
a. M
egad
ott s
zava
k m
onda
t-ba
hel
yezé
se id
õhat
ároz
ókén
t. T
örté
nel-
mi d
átum
ok ír
ása
75.
A m
ódha
táro
zó a
cse
lekv
és, t
örté
nés,
lé-
tezé
s m
ódjá
t hat
ároz
za m
eg. K
érdé
sei:
Hog
yan?
, Mi m
ódon
? +
állí
tmán
y. J
elö-
lése
a s
zöve
gben
: mœœœœ, m
onda
tábr
ában
:H
m. S
zófa
ja le
ggya
krab
ban
rago
s m
el-
lékn
év v
. fõn
év. A
laki
jelö
lõje
: rag
. Az
-své
gû m
ellé
knev
ek -
an, -
en r
agos
for
máj
a
85.
Kir
álya
sszo
ny m
acsk
ái c
. mon
daA
z es
emén
yek
elm
ondá
sa a
sze
repl
õk n
e-vé
ben.
Otth
oni:
26. g
yako
rlóla
p 1/
a, 2
/a, 3
/a, b
86.
A c
soda
gyer
ek c
. kön
yvré
szle
tek
vagy
A B
úcsú
szim
fóni
a c.
mon
daK
it ta
rtun
k hí
resn
ek?
Otth
oni:
26. g
yako
rlól
ap 1
/b, 2
/b
87.
Gya
korl
ás (
27. g
yako
rlól
ap)
26. g
yako
rlól
ap (
61. o
.)M
onda
tléke
lés
– m
onda
tépí
tés
Mon
djuk
így
– m
ondj
uk ú
gy!
A k
étfé
le ír
ásje
llel z
áród
ó m
onda
tok
meg
-sz
ólal
tatá
sa
27. g
yako
rlól
ap (
62. o
.)M
onda
tléke
lés
– m
onda
tépí
tés
Mon
djuk
így
– m
ondj
uk ú
gy!
Szál
lóig
ék, h
íres
em
bere
ktõl
szá
rmaz
óm
egny
ilatk
ozás
ok o
lvas
ása
A s
zege
di n
yelv
járá
s c.
nye
lvi t
réfa
kif
eje-
zõ f
ölol
vasá
sa v
. elm
ondá
sa
38.
Az
álla
tok
leír
ása
tudo
mán
yos
és s
zépi
ro-
dalm
i szö
vege
kben
. A le
írás
sor
rend
je,
tago
lása
(M
f. 7
6/1.
)A
tula
jdon
ságo
k be
mut
atás
a vi
selk
edés
enke
resz
tül (
Mf.
77/
2.)
39.
Egy
vál
aszt
ott á
llat b
emut
atás
a tu
dom
á-ny
os v
. szé
piro
dalm
i meg
foga
lmaz
ásba
n(M
f. 7
7/3.
a)
vagy
b)
76.
Mód
hatá
rozó
val b
õvíte
tt m
onda
tok
elem
-zé
se, á
bráz
olás
a. H
iány
os m
onda
tok
kie-
gész
ítése
mód
hatá
rozó
val.
Mon
data
lko-
táso
k, a
mel
yekb
en a
meg
adot
t sza
vak
mód
hatá
rozó
k le
szne
k.77
.A
z es
zköz
hatá
rozó
kife
jezi
, hog
y a
csel
ek-
vés
vala
kine
k v.
val
amin
ek a
seg
ítség
ével
törté
nik.
Jel
ölés
e sz
öveg
ben
eœœœœ, m
onda
t-áb
rába
n H
e. A
társ
hatá
rozó
azt
feje
zi k
i,ho
gy a
cse
lekv
õ va
laki
vel v
. val
amiv
eleg
yütt
végz
i a c
sele
kvés
t. Je
lölé
se s
zöve
g-be
n: tœœœœ, m
onda
tábr
ában
: Ht.
Kér
dése
ik:
Miv
el?,
Kiv
el?
+ ál
lítm
ány
TÉ
MA
KÖ
R:
HÕ
SÖK
ÉS
HÍR
ES
EM
BE
RE
K A
XIX
–XX
. SZ
ÁZ
AD
BA
N
88.
Böl
csõj
ét k
eres
te a
mag
yarn
ak c
. olv
as-
mán
yM
iben
mut
atot
t pél
dát K
õrös
i Cso
ma
Sánd
or?
89.
Az
Aka
dém
ia a
lapí
tása
c. m
onda
Mit
kösz
önhe
t a m
agya
rság
Szé
chen
yiIs
tván
gró
fnak
?
90.
Gya
korl
ás (
28. g
yako
rlól
ap)
28. g
yako
rlól
ap (
64. o
.)M
onda
tléke
lés
– m
onda
tépí
tés
Mon
djuk
így
– m
ondj
uk ú
gy!
A N
emze
ti d
al r
efré
njén
ek a
ver
ssza
kok
tarta
lmáh
oz a
lkal
maz
kodó
meg
szól
alta
tása
40.a
)A
z ál
latr
ól ír
t szö
veg
meg
besz
élés
e,ja
vítá
saSz
empo
ntok
: a le
írás
sok
olda
lúsá
ga,
sorr
endj
e, a
szö
veg
tago
lása
b)A
nyag
gyûj
tés
köny
vekb
õl e
gy e
gzot
i-ku
s ál
lat b
emut
atás
ához
. A g
yûjtö
ttan
yag
elre
ndez
ése
vázl
at f
orm
ájáb
an(M
f. 7
7/3.
c)
41.
Leí
rás
kész
ítése
a v
álas
ztot
t egz
otik
usál
latr
ól (
Mf.
77/
3. c
)
78.
Az
eszk
özha
táro
zót é
s tá
rsha
táro
zót r
a-go
s v.
név
utós
név
szóv
al f
ejez
hetjü
k ki
.A
laki
jelö
lõje
: rag
, név
utó.
A -
val,
-vel
rago
s né
vszó
k he
lyes
írás
ának
gya
korl
ása.
Mon
datp
árok
alk
otás
a az
onos
szó
tõve
l(t
üzel
, tûz
zel;
feje
l, fe
jjel s
tb.)
.79
.A
hat
ároz
ókró
l tan
ulta
k ös
szef
ogla
lása
A h
atár
ozók
legt
öbbs
zör a
z ig
ei á
llítm
ány
bõví
tmén
yei;
de le
hetn
ek a
z ig
enév
vel k
ife-
jeze
tt m
onda
trész
ekéi
is. A
cse
lekv
és, t
örté
-né
s, lé
tezé
s kö
rülm
énye
it fe
jezi
k ki
. Ism
e-rü
nk: h
ely-
, idõ
-, m
ód-,
eszk
öz- é
s tá
rs-
hatá
rozó
t. H
atár
ozó
+ bõ
víte
tt m
onda
trész
=ha
táro
zós
szós
zerk
ezet
. Mon
date
lem
zése
k,-á
bráz
olás
ok, -
alko
táso
k. H
atár
ozók
ker
esé-
se s
zólá
smon
dáso
kban
8081
SZÖ
VE
GF
ÖL
DO
LG
OZ
ÁS
BE
SZÉ
D-
ÉS
OL
VA
SÁSG
YA
KO
RL
ÁS
FO
GA
LM
AZ
ÁS
NY
EL
VT
AN
, HE
LY
ESÍ
RÁ
S
Máj
us
91.
A k
evél
y K
erek
i c. m
onda
A s
zere
plõk
jelle
mzé
séne
k es
zköz
eiA
tört
énet
dra
mat
izál
ása
92.
*Nem
zeti
dal
. (K
ötel
ezõ
mem
orite
r) H
o-gy
an m
ódos
ul a
ref
rén
jele
ntés
e a
vers
-sz
akok
nak
meg
fele
lõen
?
93.
Pet
õfi S
ándo
r na
plój
ából
(R
észl
etek
)A
rég
ies
szav
ak h
elye
ttesí
tése
ma
hasz
-ná
lato
sakk
al
28. g
yako
rlól
ap (
64. o
.)M
onda
tléke
lés
– m
onda
tépí
tés
Mon
djuk
így
– m
ondj
uk ú
gy!
A N
emze
ti d
al r
efré
njén
ek a
ver
ssza
kok
tart
alm
ához
alk
alm
azko
dó m
egsz
ólal
tatá
sa
42.a
)A
z eg
zotik
us á
llatr
ól ír
t fog
alm
azás
meg
besz
élés
e, ja
vítá
saSz
empo
ntok
: jel
legz
etes
ek-e
a tu
laj-
dons
ágok
? L
eírá
suk
sorr
endj
eb)
Em
bere
k kü
lsõ
tula
jdon
sága
inak
leírá
sa:
alak
leír
ás (
Mf.
77/
1.)
43.
Szem
élye
k je
llem
zése
kül
sõ é
s be
lsõ
tula
j-do
nság
aik
alap
ján.
Jel
lem
ezhe
tjük
a sz
e-re
plõt
tula
jdon
sága
inak
, cse
leke
dete
inek
föls
orol
ásáv
al v
agy
besz
édén
ker
eszt
ül(M
f. 7
8/2.
, 3.,
4.)
Ala
kleí
rásk
or h
aszn
álha
tó k
ifej
ezés
ekgy
ûjté
se (
Mf.
78/
6.)
80.
A m
inõs
égje
lzõ
a do
lgok
, élõ
lény
ek, f
ogal
-m
ak tu
lajd
onsá
gát j
elöl
i; fõ
névv
el k
ifeje
zett
mon
datré
sz b
õvítm
énye
lehe
t (al
anyé
, tár
-gy
é, h
atár
ozóé
, név
szói
állí
tmán
yé).
Jelz
õ +
jelz
ett s
zó =
jelz
õs s
zósz
erke
zet.
Kér
dése
i:M
ilyen
?, M
iféle
? +
az a
mon
datré
sz, a
mel
y-ne
k bõ
vítm
énye
. Jel
ölés
e sz
öveg
ben:
mi..
...,
mon
datá
bráb
an: J
mi.
81.
A m
inõs
égje
lzõ
szóf
aja:
mel
lékn
év, m
ellé
k-né
vi n
évm
ás v
. mel
lékn
évi i
gené
v. A
laki
je-
lölõ
je: ∅
. Min
õség
jelz
õs m
onda
tok
elem
zé-
se, á
bráz
olás
a. M
inõs
égje
lzõs
szó
szer
keze
-te
k al
kotá
sa, m
onda
tba
hely
ezés
ük tö
bbfé
le-
képp
en; a
z íg
y ka
pott
mon
dato
k el
emzé
se94
.G
yako
rlás
(29
. gya
korl
ólap
)
95.
Kos
suth
tobo
rzój
a c.
kön
yvré
szle
tSz
emlé
lete
sség
a le
írás
ban
*Rás
üt a
z es
thaj
nal c
. ver
s
96.
Öná
lló s
zöve
gért
elm
ezés
: Dam
jani
ch tá
-bo
rnok
vac
sorá
ja c
. mon
daA
*C
satá
ban
c. v
ers
29. g
yako
rlól
ap (
65. o
.)M
onda
tléke
lés
– m
onda
tépí
tés.
A lé
nyeg
esin
form
áció
k ki
emel
ése
aláh
úzás
sal
Mon
djuk
így
– m
ondj
uk ú
gy!
Azo
nos
szöv
eg m
egsz
ólal
tatá
sa m
ás-m
ássz
erep
lõ n
evéb
enA
Tud
ön
hall
gatn
i? c
. mon
da k
ifej
ezõ
fölo
lvas
ása
v. e
lmon
dása
44.
Jelle
mzé
s ké
szíté
se s
zere
tett
szem
élyr
õlH
atár
ozzá
k m
eg, k
inek
szó
l a s
zöve
g!A
jelle
mzé
s ta
golá
sa (
Mf.
78/
7. a
)
45.a
)A
jelle
mzé
s m
egbe
szél
ése,
javí
tása
Szem
pont
ok: a
lkal
maz
kodá
s a
vá-
lasz
tott
part
nerh
ez, a
mon
dato
k ka
p-cs
olás
a, a
szö
veg
tago
lása
b)B
elsõ
tula
jdon
ságo
k ki
feje
zésé
re a
l-ka
lmas
sza
vak,
szó
lásm
ondá
sok
gyûj
tése
82.
Azo
nos
alak
ú sz
avak
min
t mon
datré
szek
;pl
.: ny
ír (ig
e), n
yír (
fõné
v). A
fodr
ász
haja
tny
ír. A
nyí
r le
hulla
tta le
vele
it. (L
ehet
ige
isés
fõné
v is
: csa
p, é
g, é
l, ér
, fal
, fej
, fog
, fûz
,ha
ll, n
yúl,
sejt,
sír,
szá
n, s
zív,
vár
) Mon
dat-
alko
táso
k m
egad
ott m
onda
tábr
a al
apjá
n83
.A
men
nyis
égje
lzõ
a do
lgok
, az
élõl
énye
ksz
ámát
, men
nyis
égét
jelz
i. Fõ
névv
el k
ifeje
-ze
tt m
onda
trész
bõv
ítmén
ye le
het.
Kér
dése
i:H
ány?
, Men
nyi?
+ a
hoz
zá ta
rtozó
mon
dat-
rész
. Jel
ölés
e sz
öveg
ben:
me.
......
., m
onda
t-áb
rába
n: J
me.
Szó
faja
: szá
mné
v v.
szá
mné
viné
vmás
. Ala
ki je
lölõ
je: ∅
.97
.P
etõf
i a c
sata
tére
n c.
kön
yvré
szle
tA
min
õség
jelz
õk s
zere
pe a
szö
vegb
enO
tthon
i: 30
. gya
korl
ólap
2. f
elad
at
98.
Gya
korl
ás (
30. g
yako
rlól
ap).
A v
ilág
osi
fegy
verl
etét
el c
. vis
szae
mlé
kezé
s
99.
Az
olva
sási
tem
pó é
s a
szöv
egér
tés
föl-
mér
ése:
Ban
ánhé
j c. ú
jság
cikk
A h
ango
s ol
vasá
si k
épes
ség
fölm
érés
e a
tané
v vé
gén:
A b
ujdo
sás
c. v
issz
aem
léke
zés
30. g
yako
rlól
ap (
66. o
.)M
onda
tléke
lés
– m
onda
tépí
tés.
A lé
nyeg
esin
form
áció
k ki
emel
ése
aláh
úzás
sal
Stili
zálá
sA
z ol
vaso
tt sz
öveg
lény
egén
ek e
lmon
dása
A v
ilág
osi f
egyv
erle
téte
l c. v
issz
aem
léke
-zé
s ki
feje
zõ f
ölol
vasá
sa
46.
Jelle
mzé
s ír
ása
Pél
daké
pem
cím
mel
47.
a)A
Pél
daké
pem
c. s
zöve
g m
egbe
szél
ése,
javí
tása
Szem
pont
ok: a
szö
veg
fölé
píté
se, s
zem
-lé
lete
sség
e, v
álas
zték
ossá
gab)
Bar
átom
cím
mel
szó
beli
jelle
mzé
sH
a az
osz
tály
ból v
aló
a sz
emél
y, a
tár-
sak
kita
lálh
atjá
k, h
ogy
kit m
utat
tak
be.
A s
zóbe
li sz
öveg
alko
tás
meg
könn
yíté
-sé
re e
lõze
tese
n ön
álló
váz
latk
észí
tés
84.
A m
inõs
ég-
és a
men
nyis
égje
lzõ
fölis
me-
rése
egy
szer
û m
onda
tokb
an. A
szö
veg
mon
data
inak
bõv
ítése
jelz
õkke
l. M
enny
i-sé
gjel
zõve
l bõv
ített
szól
ásm
ondá
sok
gyûj
tése
85.
A b
irto
kos
jelz
õ a
birt
oksz
óban
meg
neve
-ze
tt él
õlén
y, d
olog
, jel
ensé
g bi
rtok
osát
jelö
li m
eg; f
õnév
vel k
ifej
ezet
t mon
dat-
rész
bõv
ítmén
ye le
het.
Kér
dése
i: K
inek
a...?
, Min
ek a
...?
+ b
irto
kszó
. Jel
ölés
esz
öveg
ben:
bi..
......
, mon
datá
bráb
an:
J bi.
Szóf
aja:
fõn
év, f
õnév
i név
más
. Ala
ki je
-lö
lõje
: ∅, v
. a -
nak
- ne
k ra
g.
8283
SZÖ
VE
GF
ÖL
DO
LG
OZ
ÁS
BE
SZÉ
D-
ÉS
OL
VA
SÁSG
YA
KO
RL
ÁS
FO
GA
LM
AZ
ÁS
NY
EL
VT
AN
, HE
LY
ESÍ
RÁ
S
TÉ
MA
KÖ
R:
A L
EV
ÉL
ÍRÁ
S
100.
Az
önál
ló s
zöve
gért
elm
ezõ
képe
sség
föl
-m
érés
e a
tané
v vé
gén:
A s
zere
ncse
forg
an-
dó, a
bec
süle
t áll
andó
c. o
lvas
mán
y va
gyaz
Erd
ei ú
t c. v
ers
101.
*Him
nusz
. A m
agya
r nép
ziv
atar
os é
vszá
-za
daib
ól. (
Köt
elez
õ m
emor
iter
– le
galá
bb2
vers
szak
)10
2.G
yako
rlás
(31
. gya
korl
ólap
)A
föl
mér
ések
ért
ékel
ése
31. g
yako
rlól
ap (
67. o
.)M
onda
tléke
lés
– m
onda
tépí
tés.
Meg
adot
tm
onda
tok
egyb
esze
rkes
ztés
eSt
ilizá
lás
Ado
tt sz
öveg
fölo
lvas
ása
hang
véte
lvál
táss
alA
Per
eces
nén
i c. s
zöve
g ki
feje
zõ f
ölol
va-
sása
, ese
tleg
dram
atiz
álás
a
48.
Az
írás
beli
üzen
etvá
ltás
lehe
tõsé
gei.
Iro-
dalm
i lev
elek
viz
sgál
ata.
A le
vél t
arta
l-m
a, ta
golá
sa, f
orm
ája
(meg
szól
ítás,
elb
ú-cs
úzás
, alá
írás)
. Stíl
usáb
an a
levé
líró
alka
l-m
azko
dik
a cí
mze
tthez
. (M
f. 7
9/1.
, 2.,
3.)
49.
Lev
él ír
ása
vála
szto
tt cí
mze
ttnek
(Mf.
79/
4.)
86.
Birt
okos
sze
rkez
etek
alk
otás
a, m
onda
tba
hely
ezés
e. A
mon
dato
k el
emzé
se, á
bráz
olá-
sa. I
smer
t szö
veg
meg
fele
lõ m
onda
tána
kfö
lism
erés
e a
mon
datá
bra
alap
ján
87.
A je
lzõk
rõl t
anul
tak
össz
efog
lalá
sa(F
ölha
szná
lhat
ó az
M. n
y. k
. „A
jelz
õk”
c. f
ejez
ete.
) Fö
lism
erés
ük g
yako
rlás
a.A
dott
szöv
eg s
zíne
ssé
téte
le je
lzõk
kel
Júni
us
103.
A m
agya
r né
p ki
ncse
c. k
önyv
rész
let
*Vad
ászk
olin
da –
rom
án n
épkö
ltés
Zen
ehal
lgat
ás: B
artó
k B
éla
és K
odál
yZ
oltá
n m
ûvei
bõl
104.
Hal
vány
uló
emlé
kek
c. k
önyv
rész
let
Az
esem
énye
k el
mon
dása
105.
Hom
okvá
r c.
pub
licis
ztik
a va
gy M
inde
n-ki
árv
ája
c. e
lbes
zélé
sO
tthon
i: 32
. gya
korl
ólap
1.,
2. f
elad
at
32. g
yako
rlól
ap (
69. o
.)Ö
nálló
mon
datlé
kelé
s és
-ép
ítés
Stili
zálá
sR
övid
mon
dato
k m
egsz
ólal
tatá
sa a
z ér
zel-
mek
kif
ejez
ésév
elL
égzé
stec
hnik
ai g
yako
rlat
: bõv
ülõ
mon
-da
tokk
al
50.
A m
egírt
levé
l jav
ítás
után
i más
olás
a le
vél-
papí
rra.
A b
oríté
k cí
mzé
se, f
elbé
lyeg
zése
;a
levé
l elk
üldé
se
51.
A le
vele
zõla
p sz
erep
e az
üze
netc
seré
ben
Üdv
özle
tek,
kös
zönt
ések
meg
szöv
egez
é-se
(ün
nepe
kre,
szü
leté
s- é
s né
vnap
okra
)
88.
A m
onda
t sze
rkez
etér
õl ta
nulta
k ös
szef
ogla
-lá
sa. M
onda
trész
ek é
s ka
pcso
lata
ik. M
on-
datré
szek
és
szóf
ajtá
k. N
yelv
hely
essé
gi tu
d-ni
való
k (e
gyez
teté
s). H
ason
ló s
zóké
szle
tûm
onda
tvar
iáns
ok e
lem
zése
(Mf.
65/2
.)
89.
Elle
nõrz
õ do
lgoz
at a
mon
datta
ni is
mer
e-te
kbõl
. Tol
lba
mon
dott
szöv
eg e
lem
zése
106.
Tör
téne
lmi i
dõke
t élü
nk c
. kön
yvré
szle
tés
/vag
y R
észl
et K
õvág
ó Jó
zsef
tanú
vall
o-m
ásáb
ól. K
iegé
szítõ
info
rmác
iók
beép
í-té
se a
z is
mer
etek
be. V
álas
zadá
s ké
rdé-
sekr
e; k
érdé
sek
meg
foga
lmaz
ása
(Mf.
44-
45. o
.)O
tthon
i: 32
. gya
korl
ólap
3. f
elad
at
52.
A ta
név
emlé
keze
tes
esem
ényé
nek
meg
-fo
galm
azás
a a
taní
tó s
zám
ára:
levé
l for
-m
ájáb
an
90.
A f
ölm
érés
ért
ékel
ése,
javí
tása
TÉ
MA
KÖ
R:
ÉL
ET
A J
EL
EN
BE
N É
S A
JÖ
VÕ
BE
N
107.
Gya
korl
ás (
33. g
yako
rlól
ap).
A ta
név
fo-
lyam
án m
emor
iterk
ént t
anul
t röv
id p
róza
isz
öveg
ek e
lõad
ása
(A M
f. 4
. fel
adat
ai)
108.
A tu
dom
ány
vilá
ga:
A n
apen
ergi
a.A
léze
r. A
sze
mél
yi s
zám
ítóg
épIs
mer
etkö
zlõ
szöv
egek
ele
mzé
se
33. g
yako
rlól
ap (
70. o
.)Ö
nálló
mon
datlé
kelé
s és
-ép
ítés
Stili
zálá
s
53.
Leí
rás
kész
ítése
tets
zés
szer
inti
tém
ában
91.
A s
zöve
grõl
és
a m
onda
tokr
ól ta
nulta
kfö
lidéz
ése
fela
dato
k se
gíts
égév
elSz
öveg
javí
táso
k
109.
Éle
tmen
tés
vilá
ghál
ón c
. tud
ósítá
s*V
an h
ozzá
köz
öd?
c. v
ers
110.
Hol
napu
tán
és a
z ut
án c
. olv
asm
ány
Öná
lló s
zöve
gérte
lmez
és: i
nfor
mác
iók
gyûj
-té
se. A
term
észe
tvéd
elem
font
ossá
ga11
1.A
z ir
odal
mi i
smer
etek
öss
zefo
glal
ása,
gyak
orlá
sa. *
Vak
áció
c. v
ers
A ta
név
foly
amán
mem
orite
rkén
t tan
ult
vers
ek e
lõad
ása
Az
év v
égi f
ölm
érés
sze
mpo
ntja
iN
éma
olva
sás:
az
olva
sási
tem
pó é
s a
szöv
eg-
érté
s m
inõs
ége;
az
önál
ló s
zöve
gele
mzé
siké
pess
ég f
ölm
érés
e sz
épir
odal
mi (
próz
ai)
szöv
egen
; v. v
erse
s sz
öveg
ele
mzé
se: t
ar-
talo
m, h
angv
étel
, mûv
észi
esz
közö
kH
ango
s ol
vasá
s: a
z ol
vasá
s fo
lyam
atos
sága
,ta
golá
sa; a
mon
dat-
és
szöv
egfo
netik
aies
zköz
ök a
lkal
maz
ása
a je
lent
ésne
k m
eg-
fele
lõen
54.a
)A
leír
ás m
egbe
szél
ése,
javí
tása
b)A
kor
ábba
n ír
t lev
elek
re é
rkez
ett v
ála-
szok
meg
kösz
önés
e rö
vid
vála
szle
vél-
ben
55.
A f
ogal
maz
ási m
ûfaj
okró
l tan
ulta
k is
mét
-lé
se, ö
ssze
fogl
alás
a; p
éldá
k fö
lolv
asás
a a
meg
írt s
zöve
gekb
õl
92.
Mel
yik
mon
datré
sz s
zere
pét t
ölth
etik
be
a sz
ófaj
ták
a m
onda
tban
? V
álto
zik-
e a
szók
hely
esírá
sa, h
a m
onda
tba
hely
ezzü
k õk
et?
Pl.:
Biz
tosa
n fo
gja
a la
bdát
. Elm
enek
ült a
fogl
ya. b
ojt (
a sa
pkán
), bo
lyt (
a ha
ngyá
két),
boyt
(a k
üldö
ncöt
);sza
bja
(ige)
, sza
blya
(fn.
);93
.A
tanu
ltak
játé
kos
prod
ukál
ása,
gya
korlá
sany
elvi
vet
élke
dõ k
eret
ében
.
84
Az anyanyelvi képességek fölmérésea 4. osztály végén
A szövegértés és a szövegelemzés minõségeVizsgáljuk a szövegértést, a szövegelemzõ képességet szépirodalmi prózán vagy lírai versen,
és célszerû fölmérnünk ismeretterjesztõ szövegen is. Ehhez feladatokat találunk a második félévimunkafüzetben.Szépirodalmi: A szerencse forgandó, a becsület állandó c. monda vagy az Erdei út c. versIsmeretközlõ: A Holnapután és az után c. szöveg
A szöveg lényegének megértését a mondára illõ közmondás megtalálásán mérhetjük le.A vers esetében az 1. feladat kérdéseire adott válaszokból. Az ismeretterjesztõ szöveg földolgozólapjának 1. feladatával. (Mi a tanulsága számodra a szövegnek?)
A szöveg szerkezeti részeinek fölismerését a mondához készített vázlat révén értékelhetjük.Részletesebb elemzéssel következtetni kell: a szépirodalmi szövegbõl a szereplõk jellemére; az
ismeretterjesztõ szövegbõl információkra. (A 3. feladat válaszait írásban kérjük.)Mindkét prózai szöveg feladatai között található szótárhasználat.Nyelvi elemzésre a vers alkalmas. Versbeli szabályosságok fölfedezése: ritmus (azonos szó-
tagszám), kellemes hangzás (páros rím). Hasonlat fölismerése. Szószerkezetek magyarázata
A néma olvasás tempójaEbben az osztályban már mérjük a néma olvasás tempóját is. A mérést összekapcsoljuk
a szövegértés igazolásával. (Feleletválasztásos kérdések) A Mf. 84. oldalán a Banán c. újságcikkszóhasználata nem haladja meg a tanulók szókincsét, mondatainak szerkezete nem bonyolult,témája idõszerû – ezért olvasásakor 200 szótag/perc a kívánatos.
Az olvasás tempójától is függ a szövegértés. A lassan olvasó nem tudja átfogni a több-szörösen összetett mondatokat, nem érti meg a köztük lévõ összefüggést. Óhatatlanul akadá-lyozott lesz könyvbõl való tanulása.
A kifejezõ olvasás alkalmazásaA felolvasás minõségét, vagyis a kifejezõ hangos olvasást, önállóan megismert és elemzett
szövegen mérjük. A bujdosás c. elbeszéléssel való foglalkozást a munkafüzeti feladatlap teszi le-hetõvé.
Az elbírálás szempontjai: az olvasás folyamatossága, tagolása az írásjeleknek megfelelõen;a közbeékelõdés megszólaltatása; a mondatfajták hanglejtése és hangereje; az érzelmek kifeje-zése mondat- és szövegfonetikai eszközökkel (hangerõ, hangsúly, hanglejtés, hangmagasság,ritmus, tempó); a párbeszédek megkülönböztetése az elbeszélõ részektõl.
A kifejezõképesség fejlettségeAz év végi önálló szövegértelmezés 4. feladatával ellenõrizhetjük a rokon értelmû és ellen-
tétes jelentésû szavak mondatba illõ alkalmazását. (Mf. 87/4.)A tanév végi írásbeli fogalmazásokban mérjük föl a kommunikációs szándéknak megfelelõ
szóhasználatot, a mondatok kapcsolását, összefüggõ szöveg alkotását különbözõ mûfajokban.A beszédképességet folyamatos megfigyeléssel lehet értékelni. Szóbeli szövegalkotásra al-
kalmak: hallott és olvasott szöveg reprodukálása; képek bemutatása; rövid szövegek elmondása.(Beszéd, olvasás, fogalmazás Mf. 4. feladatai)
Írás- és helyesírás-képesség, nyelvi ismeretekA tanév végi nyelvtani és helyesírási fölmérések igazolják a tantervi követelmények teljesí-
tését. Az írás tempóját tollbamondással, idõre való másolással mérhetjük.