A finnugor nyelvrokonság főbb bizonyítékai

A magyar nyelv az uráli nyelvcsaládba, azon belül a finnugor nyelvcsoport ugor ágához tartozik.

Nyelvrokonság: az egy nyelvcsaládba tartozó nyelvek közös ős- vagy alapnyelvből származnak.

Nyelvcsalád: A nyelvek genetikus alapon való felosztása.

A legnagyobb számú a finnugor nép a magyar. Legközelebbi rokonai a vogulok és az osztjákok.

Alapnyelv:

A rokon nyelvek közös őse, melyet az őshazában beszéltek, és amelyből fokozatos szétválásokkal

alakult ki a nyelvcsalád.

NYELVTÖRTÉNET KORSZAKAI

I. ELŐMAGYAR KOR

Urali kor (Kr. e. IV. évezredig)

-Finnugor és szamojéd népek együttélése,

-Őshaza: Ural-Nagy Volga-kanyar,

-életmód: zsákmányoló-gyűjtögető, vadászó-halászó,

-társadalom: nemzetségek

Finnugor kor (Kr. e. IV. évezred-Kr. e. II. évezred)

Finnugor népek együttélése,

Őshaza: nyugatra húzódás,

Életmód: halászat-vadászat, állattartás alapjai, cserekereskedelem,

Társadalom: nemzetségek vérrokonsági alapon

Ugor kor (Kr. e. II. évezred-Kr. e. 500)

Ugor népek (magyar, vogul, osztják) együttélése,

Őshaza: közép-Ural nyugati vidéke

Életmód: lótartás, állattenyésztés, kereskedelem,

Társadalom: törzsi tömörülés

NYELVTÖRTÉNET KORSZAKAI

I. ELŐMAGYAR KOR

1. URÁLI EGYSÉG korszaka (kr. e. 4000-ig)

2. FINNUGOR EGYSÉG korszaka (kr. e. 4000 – kr. e. 2000)

3. UGOR EGYSÉG korszaka (kr. E. 2000 – kr. e. 500)

II. NYELVEMLÉKTELEN KOR

(ŐSMAGYAR KOR)

1. Urál vidéki őshaza korszaka (kr.e.

500- kr.u. 450-ig)

- az uráli átjáró táján átalakulunk

lovas nomád néppé

2. Vándorlások kora (kr.u. 450-896)

III. NYELVEMLÉKES KOR

1. ÓMAGYAR korszak (896-1526)

2. KÖZÉPMAGYAR korszak (1526-1772)

3. ÚJMAGYAR korszak (1772-napjaink)

Urali szavak:

Cselekvések: él, hal, megy, fal, fél

Testrész: szem, szív, máj, ín, nyelv

Rokonságnév: vő, meny, ős

Természeti nevek: víz, tó, jó’folyó’, köd, hab

Állatnevek: ha, nyúl, nyű

Névmástövek: én, te, ho-, ki

Finnugor szavak:

Cselekvés: eszik, iszik, alszik, hall, lát, lő

Testrész: fej, velő, fül, fog, hom(lok), kéz, bőr, tetem ‘csont’, vér,

Rokonság: árva, ip-, nap-, ángy,

Természeti nevek: ég, világ, éj, jég, hó, húgy ‘csillag’,

Állatnevek: fecske, daru, lúd, egér, sün, róka, méh, darázs

Növénynevek: tő, gyökér, kéreg, ág, fürt, nyír, szil, nyár, hárs, fűz,

Ásványok: kő, vas, arany, ezüst,

Lakás: fal ’vesszőfonadék’, ház, ajtó, küszöb, ágy

Halászat: para, háló, fon, csomó, szúr, szeg

Ruha: ujj, öv, varr,

Számnevek: kettő, három, négy, öt, hat, hét, -van/-ven,

Névmások: mi-, to/te-,

Melléknév: agg, ó, vén, új, hosszú, keserű, szomorú, sötét,

helyzetviszonyító: köz, mög

Ugor szavak:

Cselekvés: fog, vág, süt, akar, szül, jön,

Testrész: haj, torok,

Család: rokon ‘közel’, leány ‘kicsi anya’,

Természeti nevek: zaj, tűz, holnap

Állatnév: ló, holló, hód, eb,

Növény: héj, rügy, fű, levél, tapló, köles

Ásvány: ólom,

Lakás: falu,

Ruházat: kebel ‘ruha öble’, lepel,

Lótartás: nyereg, ostor, fék, kengyel

Számnév: egy

Egyéb: fekete, jó, lassú, meleg, mély

Hajdú Péter nyomán

NYELVROKONSÁG BIZONYÍTÉKAI

1) Szabályos hangmegfeleltetés:

Az azonos helyzetben lévő hangzók a rokon nyelvekben többé kevésbé azonos

módon viselkednek: Megőrződésük, változásuk, eltűnésük szabályos rend szerint

történik.

A finn szó kezdő k a magyarban hátul képzett magánhangzó előtt h lett.

pl: kolme = három; kala = hal

A k -> h változás más finnugor nyelvekben is érvényesül. Szabályos megfelelést a hang megmaradása is bizonyítja. A szókezdő k- elöl képzett hangok előtt

ugyanis megmaradt: magyar kéz, finn käsi, osztják két, votják ki.

Hangmegfeleltetés

A finnugor szó eleji k a magyarban magas magánhangzó előtt k maradt (kete

=> kéz).

A szóeleji k mély magánhangzó előtt h lett (kata => hal).-

Szó eleji rag:

A szóvégi magánhangzó eltűnik (banka => ág, sanke => ég)

2) Alapszókészlet közös jellege:

Az alapnyelvi szavak általában rövidek, egy-két szótagosak, pl.: névmások, számok, testrészek,

állatok, növények, ásványok, tulajdonságok, mennyiségek… stb. Nyelvünkben kb. 700-800

finnugor eredetű szó található. PL: kéz, láb, fej,egy, kettő..., háló, kés, nyíl, eszik, iszik...stb.

NEM A MAI SZÓKINCS SZAVAI

pl. számok elnevezései

rokonsági viszonyok

testrészek

egyszerűbb cselekvéseket kifejező igék

egyszerűbb tulajdonságokat kifejező melléknevek

természeti jelenségek, domborzati formák nevei

állat-, és növénynevek

korabeli életmódra, öltözködésre, lakásra, ételekre, foglalkozásokra utaló elnevezése

3) Rokon szavak jelentéskörének hasonlósága

A rokon szavak jelentésköre megegyezik. Ha vannak is eltérések,

azt a jelentésváltozások törvényeivel lehet magyarázni.

A kéz és háromszavak például ugyanazt jelentik a többi finnugor

nyelvben is, de például a ház szó megfelelője a finnben kota,

jelentése pedig főzőház, kunyhó.

PL: magyar- kő, vogul - kű, zürjén- ki, votják - kő, cseremisz - kü,

osztják - keu.

4) A nyelvtani eszközkészlet hasonlósága:

A magyarral rokon nyelvek mind toldalékoló (agglitunáló) jellegűek.

A legtöbb uráli nyelvben az E/1 személyű birtokost az m toldalékkal

jelölik. PL: magyar fejem, cseremisz attam (atyám), mordvin kudom

(házam)

A finnugor elemből származnak a k többesjel, a középfok bb jele és

az igei idő- és módjelek, t tárgyrag.

4. NYELVTANI RENDSZER

a finnugor nyelvcsaládon belül gyakori a hasonlóság

-körülményeket nem elöljáró szavakkal (prepozíciókkal) fejezi ki, hanem agglutináló, ragozó nyelv: toldalékot használ (angol: izoláló, különálló egységek; német, orosz: szótő vége változik, felktáló, hajlító nyelvek)

– hasonló toldalékok – igei személyragok, melyek a személyes névmásokból alakultak ki (lát én->látom)

– birtokos személyjelek megléte ezek is személyes névmásból alakultak ki (ház én ->házam)

– határozó ragok – -n a helyviszony kifejezésére (-on, -en, -ön)

– többesszám jele -k

– jelző megelőzi a jelzett szót

Segédtudományok kutatása 18. sz.

Más tudományterületek kutatási eredményei is alátámaszthatják a

nyelvrokonságot (Pl.: történettudomány, régészet, néprajz,

antropológiai kutatások, sőt újabb meteorológiai, botanikai vagy

genetikai kutatások is).

A finnugor rokonság kiemelkedő kutatói:, Gyarmathi Sámuel, Reguly

Antal, Budenz József.

Sajnovics János

Tordas, 1733. május 12. – Buda, 1785. május 4

A finnugor rokonság kiemelkedő kutatói:

Sajnovics János – csillagász

– Észak-Európai expedíciója során a lappok nyelvének tanulmányozásakor sok hasonlóságot vélt felfedezni a nyelvhasználatban és a szókészletben.

A magyar nyelv finnugor rokonságát a XVIII. század végén fedezték fel (Sajnovics János 1770).

1770. Sajnovics János: Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse (1994 – C. Vladár Zsuzsanna) – két nyelv akkor is rokonságban állhat, ha a beszélői nem értik egymást, fontosabb a nyelvtani (alaktani) egyezés

A 9–11. fejezetben Sajnovics a lapp és a magyar nyelv szerkezetét

hasonlítja össze. A nyelvtani kapcsolatok vizsgálata, a szóegyezésekkel

egyenrangú kezelése teszi a Demonstratiót előremutató nyelvészeti

munkává. Sajnovics szerint a magyar és a lapp nyelv azonosságát

bizonyító műből nem hiányozhat a nyelvtani összevetés:

„Igen sok olyan szót soroltam fel (és még többet felsorolhattam volna),

amelyekből elég világosan kitűnik a magyar és a lapp nyelv egyezése, de

úgy véltem, nem szabad itt megállnom. Tovább kell lépnem és magukat a

szófajokat, a névszót, a névmást, az igét is a grammatika mérlegére kell

tennem. Ha bebizonyítom, hogy ezeket a szófajokat azonos vagy majdnem

azonos módon használja mindkét nép, úgy vélem, a tökéletes bizonyításhoz

semmit sem hiányolhat már művemből az olvasó.”5

Gyarmathi Sámuel

19. sz

Kolozsvár, 1751. július 15. Kolozsvár, 1830. március 4.

– több finnugor nyelvet is összevetett a magyarral, de az erősödő nacionalizmus időszakában a nemzet nehezen fogadta el kutatásait és a finnugor elméletet („halzsíros-atyafiság”)

1799. Gyarmathi Sámuel: Affinitas linguae hungaricae cum linguis fennicae originis grammatice demonstrata

Vámbéry Ármin (eredeti neve: Wamberger Hermann)

Szentgyörgy, 1832. március 19. – Budapest, 1913. szeptember 15.

a magyar nyelv török jövevényszavait

vélte eredetieknek,

a török-magyar nyelvrokonságot hangoztatta

Vámbéry Ármin és Budenz József turkulógusok

(Rasdorf, Németország, 1836. június 13. – Budapest, 1892. április 15.)

– uráli, finnugor török nyelvvel való rokonság

Budenz József az egyetemen kezdett magyarul tanulni később hazánkba költözött és

magyar nyelven tanított.

Szinte csak kétféle rokonság jöhetett szóba a török és a finnugor. Legrégebbi

magyar szókincsben ennek a két nyelvnek vonása legerősebb.

Mivel a honfoglaló magyarság társadalmi összetétele a törökökéhez volt hasonlatos,

az összehasonlító-nyelvtudomány bizonyítékai ugyanakkor a finnugor rokonságot

támasztották alá, a magyar-török rokonság hívei azt hangoztatták, hogy a magyar

nép eredete török, a magyar nyelvvé pedig finnugor, s a magyarság e finnugor

nyelvhez nyelvcsere útján jutott.

19.sz.

Reguly Antal

Zirc, 1819. július 11. – Buda, 1858. augusztus 23

az MTA támogatásával

több uráli nép kultúráját és szokásait tanulmányozta

19.sz vége – török-ugor háború tudományos vitája az 1870-es években

– ugorpártiak <-> törökpártiak

Reguly Antal

1843 őszén indult a vogulok és osztjákok földjére. Az Ob és

mellékfolyói vidékén először a Konda mellett élő vogul közösségeket

kereste föl, majd huzamosabb időt töltött az északi osztjákok körében,

a Szoszva és a Szigva folyók mentén. 1845 márciusában útban hazafelé

megállt Kazanyban, majd a Volga vidéki finnugorokat: cseremiszeket,

mordvinokat is felkereste.

Feljegyzései rendszerezésében Hunfalvy Pál volt a segítségére. Reguly

Antal 1858-ban bekövetkezett halála után továbbrendszerezve a

hagyatékot, Hunfalvy kiadta A vogul föld és nép című kötetet (1864).

Hunfalvy Nagyszalók, 1820. január 21. – Budapest, 1888. december 6.

Magyarországra hívta Budenz Józsefet, aki az első,

egyetemen tanult nyelvésze lett a magyarországi

finnugrisztikának. Hunfalvy a finnugor nyelvrokonság

elméletét a Vámbéry Árminnal folytatott vitában sikeresen

védte meg. Az ő tevékenysége nyomán vált a finnugrisztika

tudománnyá Magyarországon.

1868-ban Budenz magántanári képesítést szerzett a budapesti

egyetemen. Ezzel megkezdődött az összehasonlító finnugor nyelvészet

oktatása Magyarországon. 1872-ben Budenz számára önálló

tanszéket szerveztek. Az akkor létrehozott Altaji Összehasonlító

Nyelvészeti Tanszék ma Finnugor Tanszék néven működik. Finnugor

nyelvészeti tevékenysége során Budenz József alapvető műveket

alkotott: több füzetben megjelentette Magyar–ugor összehasonlító

szótárát (1873–1881) és Összehasonlító ugor alaktanát (1884–1894).

20.sz –őshaza elméletek

– Volga-Káma vidéke v.

– Uráli őshaza az Ob folyó és az Ural déli lába között, a Pecsora

forrásvidékén – az újabb kutatások ezt valószínűsítik

Kutatási módszerek

nyelvészeti paleontológia:

László Gyula (nyelvész, történész), Hajdú Péter

– nyelvészeti paleontológia módszere: növény és állatföldrajz alkalmazása a nyelvészetben

– rokonnyelvekben hasonló v azonos állat és növényneveket kerestek -> az őshazában való együttélés helyén keletkezhettek ezek a szavak, az ott élő növények és állatok megnevezésére

– ahol ezek együtt fordulnak elő, ott van az őshaza -> de figyelembe kell venni,h i.e 4000ig volt az együttélés, azóta változott az élővilág.

-> Volga-Káma vidéke

pollenanalízis

-virágpor évezredekig megmarad a talajban, földkéregben:

növénynevek alapján hasonlítják össze a nyelveket

– több fenyőfa neve bizonyult hasonlónak, mint lombos fáké -> K-

ebbre kell legyen az őshaza ->Szibériai fenyőerdők és európai lombos

erdők találkozásánál -> a Pecsora forrásvidéke -> Urál vidéki őshaza

elmélete

A dilettáns nyelvészeti elképzelések

- dilettáns nyelvészt mindenekelőtt a szavak eredete érdekli.

„nyelvészkedésük tulajdonképpen csupán ürügy az ős­történet, mégpedig az elképzelt „dicső múlt” kutatásához” (Rédei Károly)

Zsirai Miklós: Őstörténeti csodabogarak (in: Ligeti Lajos [szerk.]: A magyarság őstörténete. Budapest, 1943/1986:266–289)

Pusztay János: Az „ugor-török háború” után (1977)

Gondolatok helyett hitbéli meggyőződés

A tudománytalan nézetek csoportosítása

a) a magyar nyelv rokonítása a világ ókori vagy jelenkori

nyelveivel, nyelv­csa­ládjaival;

b) török−magyar rokonítás;

c) sumer−magyar rokonítás;

d) őstörténet és magyarvallás-alapítás.

Megfigyelhető, hogy az elképzelt, kiszínezett di­cső múltba menekülés mindig akkor kerül előtérbe a magyar szellemi élet szubkulturális régióiban, amikor a magyar nemzeti identitástudat veszélyben van.

A halász-vadász és lovasnomád ősöktől való származás egyesek számára de­heroizáló történelemszemléletet jelent.

Nyelvünk finnugor eredetét összekeverik a magyar nép etnogenezisével.

A magyart a finnugor és az altaji nyelveken kívül pl. az alábbi nyelvekkel próbálták egyeztetni:

héber, egyiptomi, sumer, etruszk, hettita, baszk, perzsa, pelazg, görög, kínai, szanszkrit, angol, tibeti, tamil, korják, kamcsadál, jukagir, japán, ajnu, dravida, maori, magar, csin, lep­csa, dafla, abor-miri, khasszi, mikir, muntada, gondi, örmény, bodó, kocs, garo, kacsari, manipur, teluga, migal, brahui, apka, manyók, szokpa, hórpa, szerpa, szunvár, garung, rodong, csuruszja, kulungya, bahingya, lehorong, szangpang, dumi, bután, kamu, humi stb.

Pröhle Vilmos a magyar–japán, ill. az uráli–japán rokon­ságot még tudományos apparátussal próbálta igazolni. (1916/17)

Hasonló hangtani jelenségeket vél kimutatni, pl. a szó kezdetén csak egy mássalhangzó állhat, a jövevényszavakban a mással­hangzó-torlódást feloldják: japán kurabu < angol club.

Mind az uráliban, mind a japánban megvan a nyíltszótagúságra való törekvés. Ezek azonban tipológiai egyezések, semmit sem bizonyítanak a nyelvrokonság mellett.

Minden igyekezete ellenére csak egy-két grammatikai egyezést fedez fel.

A legszem­be­ötlőbb a -na rag: japán asana 'reggel', yuna 'este', finn. ulkona 'kinn', m. télen. Ez azonban merő véletlen lehet. Pröhle 90 szóegyeztetést állít fel az uráli és a japán között. Pl.: ójapán pirumu > japán hirumu ~ m. fél (ige), finn pelkää-; ójapán po 'kalász' > japán ho ~ m. fej, fő, vog. pänk, punk. A hangalaki hasonlóság véletlenen alapul, Pröhle etimológiái a nyelvészeti kritikát nem állják ki.

Podhorszky Lajos és Velics Antal kínai–magyar szó­egyezésekkel bizo­nyítja a két nyelv rokonságát: hiep: fej, tu: út. Velics nagy felfedezése a czé 'gyermek' utótaggal alakult főnevek: kin 'arany' + czé: kincs, tin 'csúcs, tető' + czé: tincs, ken 'kutya' + czé: kutya.

A görögösök vezéralakja Aczél József. Ő nem tagadja a finnugor rokon­ságot, „de ez elenyészően csekély igazi szárma­zásunkkal szemben, mert mi elsősorban görögök vagyunk.” Görög–magyar etimológiái önmagukért beszélnek: cipő: hüpo 'alatt', gatya: kata 'alá', suszter: kszuszter 'a csiszoló', trampli: traphe-rosz 'kövér'.

Fehér István röplapokon hirdette, hogy felfedezte népünk és nyelvünk angolszász voltát. Európa legrégibb germánjai, engwer-ek vagyunk. Őseink az észak-amerikai őshazából Grönlandon és Skandinávián át érkeztek a Kárpát-medencébe. A szóegyeztetés nem gyerekjáték, a nehézségekkel csak a „komoly analitikai nyelvészet” tud megbirkózni. A fő törvény­szerűségek: 1. a hangtani laposodás kiterjedő és összehúzódó formái, pl. angol lord: lófő, laborc, férj, úr; 2. névelő-amalgamálások, pl. (the →): the; car: szekér, the; kine: tehén; 3. összetett szavak megcsonkítása: cup of glass: kupa és kulacs.

Baráth Tibor: Tájékoztató az újabb magyar őstörténeti

kutatásokról 1973.

A szerző szerint a magyar nép és nyelv Egyiptomból származik. Az

alábbi idézet ékes bizonysága a füzet tudományalatti színvonalának:

„Európa tájaira a keleti magyar nyelvű népek zöme nem

Mezopotámiából, hanem a közelebb eső egyiptomi kultúrkörből

érkezett. Ezek a Régi Kelet nyugati feléből kiinduló és Európába dél

felől behatoló magyar néprészek alkották a kontinens első állandó

jelleggel letelepedett lakosságát, a magas kultúra meghonosítóit, ők

lettek Európa feltárói, az első hiteles európaiak. Hogy Európa tisztán és

kizárólag magyar nyelvű népek – régibb szóhasználattal élve: finnugor

népek – alkotása, ezt az el­sőrendű világtörténeti felismerést tőlünk

függetlenül egy észt tudós is megtette.”

Mészáros Gyula

kiváló csuvas nyelvi gyűjtéseivel tette ismertté nevét. Szellemi

egyensúlyvesztésének gyümölcse

„A másfélezeresztendős magyar nemzet” (New York, é. n.). Szerinte Európa

benépesedése két gócból indult el: a hosszúfejű fehér fajták Afrikából, a rövid

fejűek (így az ősmagyarok is) ke­letről jöttek. A Volga táján maradt magyarok

egy része a csu­vasokba, más része a baskírokba olvadt be. Semmit sem próbál

bi­zonyítani, de nem ragadtatja magát túl merész álmodozásokba.

Az emberi ősnyelv, a magyar az űrből érkezett a földre

Erről szól Plessa Elek könyve: Pál-Ősü Elek űr-ős tudatása az emberi beszédről. „Az emberi beszéd Isten

gravitációs sugallatának a szólása.” New York 1985.

(7): „A mi korunkról szól Ésaiás próféta:

»Kiáltó szó a pusztában:

Készítsétek a Kürios útját!«

A Biblia-fordítók szerint: Kürios = Isten. A magyar nyelv tanulsága szerint: Kürios = Giri-ős = Gir-fajok Űr-őse,

aki a világűr távoli helyéről magyar fajokat hozott erre a földre.”

(9): „Űrhajósok járják a Nap gravitációs terét, de a kortárs nem tudja, hogy távoli őseit Messiások űrhajókon

hozták erre a földre.”

„…A kortárs nem tudja, hogy az Űr-ősök Istentől két kő táblát kapnak…”

„Annyit mégis tud, hogy Mózes magától Istentől vette át a kőtáblákat, de azt már nem tudja, hogy a bibliai Mózes

éppen a második Gir-Űr-Ős volt, aki a székely-magyar fajt hozta erre a földre.”

(31): „A latinnak nevezett nyelv szavai nagyobb részt egyenes olvasatú magyar szavak, kisebb részben fordított

olvasatú magyar szavak…”

(45): „A néma szülőkkel elzártan neveltetett gyerekeket a lélek megtanítja beszélni, és mivel földünk jelenlegi

vi­lágűri helyzetében legerősebben a magyar nyelv ékei hallhatók, ezért a kísérleti gyerekek a magyar nyelv

valamilyen vál­to­zatát fogják szólni.”

Plessa Elek másik könyve (A fajokat a Földre hozó Űr-

ősök (Messiások). New York 1986) is arról szól, hogy az

első emberek magyar nyelven beszéltek és az űrből

érkeztek földünkre. Az űr-ősök Istentől kapott

bizonyságtáblákat hoztak magukkal.