Upload
others
View
5
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
V. ÉVFOLYAM 10. SZÁM
2019
„ … h o g y é l m é n y l e g y e n
a z ( L ) e n e r g i a ”
Kiadja:
LENERG Energia Ügynökség
Mérnöki és Tanácsadó Nonprofit Kft.
Székhely: 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.
Levelezési cím: 4028 Debrecen, Kassai út 26.
Felelős kiadó: Vámosi Gábor, ügyvezető
Felelős szerkesztő: Gőnyeyné Csizmadia Emese
HÍREK . ÉRDEKESSÉGEK . FEJLESZTÉSEK
ENERGIAHATÉKONYSÁG . MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK
LENERG NONPROFIT KFT. KIADVÁNYA
„… hogy élmény legyen az (L)energia!” 2
T A R
T A L
O M J
E G Y
Z É K
2019.
V. évfolyam
10. szám
Íme, a napelemes rendszer csatlakozási feltételei ................... 3
Hulladékégető tetején nyílt sípálya Dániában ........................... 4
Papírpalackban árulná a sört a Carlsberg ................................... 4
Mitől passzívház a passzívház? ....................................................... 5
Okosváros nincs zöld energia nélkül ............................................ 8
Még több
aktuális hírért
látogassa meg
honlapunkat
www.lenergia.hu
vagy
kövessen minket
Facebook oldalunkon!
LENERG NONPROFIT KFT. KIADVÁNYA
„… hogy élmény legyen az (L)energia!” 3
Milyen feltételeknek kell eleget tenni, hogy egy ilyen napelemes rendszert
alkalmazni lehessen?
Meglévő csatlakozási pont szükséges, illetve a csatlakozási ponton rendelkezésre álló
teljesítménynél nem nagyobb napelemes termelői kapacitás építhető be (a
mérőberendezés alatt elhelyezett kismegszakítók vagy biztosítékok összegzett
amperértéke [A] x 230 [V] / 1000 = rendelkezésre álló teljesítmény [KVA], pl.: 3×16 A x
230 V / 1000 = 11 kVA)
Egy- vagy háromfázisú csatlakozású legyen a napelemes termelő berendezés?
Egyfázisú napelemes fogyasztói csatlakozás esetén max. 5 kVA-es napelemes termelő
berendezés csatlakoztatható, akkor is, ha a rendelkezésre álló teljesítmény lehetőséget
adna nagyobb csatlakozási teljesítményre! Háromfázisú fogyasztói csatlakozás esetén a
napelemes termelő berendezés egyfázisú (max. 5 kVA), kétfázisú vagy háromfázisú
csatlakozása (maximum a rendelkezésre álló teljesítményig, de legfeljebb 50 kVA-ig) is
megvalósítható. Háromfázisú fogyasztói csatlakozás esetén egyfázisú napelemes
termelő berendezés hálózatvizsgálat nélkül 2,5 kVA-ig csatlakoztatható. 2,5 és 5 kVA
közötti névleges teljesítőképességű termelőegységek egyfázisú csatlakoztatását az
elosztó hálózati engedélyes a hálózati paraméterek figyelembevételével, az
igénybejelentésre adott műszaki-gazdasági tájékoztatóban írt feltételekkel
engedélyezheti. Ha a csatlakoztatni kívánt termelő berendezés három fázisra
csatlakozik, de nem háromfázisú, hanem fázisonként beépített berendezésekkel
rendelkezik, a fázisaszimmetria nem haladhatja meg az 5 kVA-t.
HMKE többfázisú
napelemes rendszer
csatlakozása esetén
törekedni kell a
termelői teljesítmények
szimmetrikus
elosztására. A fázisokra
külön-külön
csatlakoztatott termelő
berendezések maximális
fázisaszimmetriája 5 kVA-
t nem haladhatja meg. Több csatlakozási ponttal rendelkező felhasználási hely esetén
csak egy csatlakozási pontra létesíthetőnapelemes HMKE. A csatlakozási ponton
felhasználóként rendelkezésre álló látszólagos teljesítmény kVA-ben kifejezett értékéig,
de maximum 50 kVA-ig a HMKE napelemes rendszer bővíthető. Napelem HMKE
csatlakozása csak fixen történhet, bontható csatlakozás (pl. dugaszolóaljzaton
keresztül) nem engedélyezett!
Milyen költsége van a napelemes rendszer hálózatra csatlakozásának?
Nincs csatlakoztatási költség. Mivel a rendelkezésre álló teljesítményig épül be a
napelemes termelő berendezés, a csatlakozás megerősítésére nincs szükség. A meglévő
mérőberendezés cseréjét, vagy elektronikus mérő esetén annak átprogramozását az
elosztó hálózati engedélyes saját költségére elvégzi.
ÍME, A NAPELEMES
RENDSZER
CSATLAKOZÁSI
FELTÉTELEI
A c
ikk
fo
rr
ás
: a
lte
rn
ati
ve
ne
rg
ia.h
u.
LENERG NONPROFIT KFT. KIADVÁNYA
„… hogy élmény legyen az (L)energia!” 4
Október elején nyitott meg az a mesterséges sípálya Dániában, amit az egyik
koppenhágai szemétégető tetején alakítottak ki, írja a BBC. A csúcsról kilátás
nyílik a városra és a kikötőre is. Évente 50-60 ezer érdeklődőt várnak a 450 méter
hosszú nyári sípályára.
Az erőmű-sportpálya azért is kitűnik 85
méteres magasságával, mert Dánia
legmagasabb pontja egyébként 170
méter magas, nem éppen hegyekről híres
az ország.
Az Amager Bakkét 2017-ben helyezték
üzembe, de a sípálya megnyitására még
egészen idáig várni kellett. Az egész
projekt megvalósítása közel tíz éve
kezdődött, és 550 millió euróba (kb. 183 milliárd forintba) került.
A szemétégetőbe naponta 300 teherautónyi hulladék érkezik. A BBC szerint a korszerű
szűrőinek köszönhetően ez az egyik legkevesebb károsanyagot kibocsátó szemétégető
a világon, ezért lehetett ennyire közel sportpályát kialakítani. A munkálatok során így is
rengeteg biztonsági előírásnak kellett megfelelniük.
Papírpalackban árulná a sört a Carlsberg, hogy csökkentse a környezetterhelését.
A dán sörgyár pénteken Koppenhágában bemutatta a papírpalack két olyan
prototípusát, amelyek javarészt fenntartható módon előállított farostból
készültek és teljesen újrahasznosíthatók.
A palackok valójában
kétrétegűek, és egyelőre csak a
külső burok van papírból, a
belső, vízhatlan és a minőséget
megőrző réteg polimerekből
áll, de a cég tovább dolgozik
azon, hogy egyáltalán ne
kelljen felhasználni
műanyagot. A nagyüzemi
használatra alkalmas
papírpalack kifejlesztéséért a
sörgyár egyesíteni akarja erőit
a Coca-Colával, az Absolut svéd
vodkagyártóval és a L'Oréal
kozmetikai konszernnel.
A Carlsberg szerint azon dolgoznak, hogy nullára szorítsák le az üzemeik
karbonkibocsátását, 2030-ig pedig 30 százalékkal csökkentsék a teljes értékesítési lánc
ökológiai lábnyomát, a papírpalackokkal is ezért kísérleteznek.
HULLADÉKÉGETŐ
TETEJÉN
NYÍLT SÍPÁLYA
DÁNIÁBAN
A c
ikk
fo
rr
ás
: in
de
x.h
u.
PAPÍRPALACKBAN
ÁRULNÁ A SÖRT
A CARLSBERG
A c
ikk
fo
rr
ás
: in
de
x.h
u.
LENERG NONPROFIT KFT. KIADVÁNYA
„… hogy élmény legyen az (L)energia!” 5
Napjainkban egyre gyakrabban hangoztatott kifejezés a passzívház, ennek
ellenére nagyon kevesen tudják megfogalmazni, vagy elképzelni, mi is az.
Cikkünkben ezt, a sokak számára ködösen hangzó fogalmat szeretnénk közelebb
hozni, és kézzel foghatóbbá tenni.
A Magyar Energetikai Társaság Ifjúsági
Tagozatának hivatalos blogján
megjelent cikk. A passzívház
definícióját Dr. Wolfgang Feist német
fizikus fogalmazta meg elsőként: „A
passzívház egy olyan épület,
amelyben a termikus komfortérzet
(ISO 7730) egyedül azon friss
levegő-térfogatáram utánfűtésével vagy utánhűtésével biztosítható, mely a
kielégítő levegőminőség eléréséhez (DIN 1946) szükséges – további egyéb levegő
felhasználása nélkül.” Tehát a passzívház egy olyan épület, amely különböző (jól
mérhető) tulajdonságokkal rendelkezik. A Passzívház Intézet (Passivhaus Institut)
három ilyen kritériumot állított fel amelyek teljesülése esetén az épület
passzívháznak minősül és ellátható egy 4 számjegyből álló azonosítóval:
fajlagos fűtési energiaigénye legfeljebb 15 kWh/(m2·év) vagy fajlagos fűtési
hőszükséglete legfeljebb 10 W/m2,
légtömörsége (n50) maximum 0,6 1/h és
fajlagos összes primerenergia-szükséglete maximum 120 kWh/(m2·év).
Az első kritérium nagyon szigorú, hiszen egy átlagos családi ház esetében a fajlagos
fűtési energiaigény kb. 200-250 kWh/(m2·év). Ez a követelmény természetesen
méréssel nem ellenőrizhető, ennek való megfelelést a ház tervdokumentációjában
számítással kell igazolni.
A második kritériumot, vagyis a
légtömörséget ún. blower door
teszttel ellenőrzik. Ennek lényege,
hogy zárt nyílászárók mellett az
épület ajtajára (vagy speciális
esetben más nyílászáróra)
felszerelik a mérőeszközt. Ezt
követően a mérőberendezésen
található ventillátor segítségével
pontosan 50 Pa-s negatív/pozitív túlnyomást hoznak létre (n50-es mérés esetén),
miközben a kiértékelő rendszer a ventilátor teljesítményéből meghatározza az épület
légcsereszámát. Ha a ventilátornak folyamatos üzemben kell lennie ahhoz, hogy az 50
Pa-s nyomáskülönbséget fenttartsa, akkor az épület nem légtömör (hiszen folyamatosan
van akkora beáramlás, hogy az épületen belüli, illetve azon kívüli nyomás egyensúlyt
tartson). Egy átlagos családi ház légtömörsége n50-es blower door teszt esetén kb.
3,0 1/h, amely annyit jelent, hogy az épület teljes térfogata 1 óra alatt 3-szor
cserélődik ki.
MITŐL PASSZÍVHÁZ
A PASSZÍVHÁZ?
LENERG NONPROFIT KFT. KIADVÁNYA
„… hogy élmény legyen az (L)energia!” 6
Egy passzívház tervezése meglehetősen komplex feladat, ugyanis egyszerre kell
figyelembe venni építészeti, épületgépészeti, villamos és gazdasági szempontokat
úgy, hogy a megkövetelt teljesítményigény-értékek betarthatóak legyenek.
Általánosságban elmondható, hogy egy épület energiafogyasztását nagyban
befolyásolja az épület szerkezeti felépítése, hiszen az éves fűtési energiaigény
nagyban függ a
felület-térfogat
aránytól (form
factor, röv.: A/V), a
fűtetlen helyiségek
elhelyezésétől,
vagy akárcsak az
épület tájolásától.
Utóbbi nagy
szerepet játszik az
esetleges szoláris
nyereségek
megfelelő hasznosításában, ugyanis a téli időszakban “alacsonyabban jár a Nap”, így
déli tájolással könnyen hasznosítható a Nap energiája. Megfelelő tetőszerkezettel
(vagy árnyékvetővel, külső árnyékolóval) pedig a nyári napsugárzás kizárható.
Árnyékvető helyett szokás használni lombhullató fákat, amelyek nyáron árnyékot
adnak, télen pedig csak minimálisan akadályozzák a napsugarak bejutását az épületbe.
A napenergia több szempontból is hasznosítható, hiszen a napkollektoros rendszeren
keresztül, PV-ken és a téli kerten át a transzparens szigetelésig sok lehetőség
kínálkozik, azonban a minősítés szempontjából a regeneratív rendszerek (PV,
napkollektor, szélerőmű) nem számítanak. Az éves primerenergia-igény mindezek
nélkül nem haladhatja meg a 120 kWh/m2év-et.
A falak és a padlásfödém szigeteléséhez ma már rengeteg anyagból válogathatunk. Az
üveggyapottól kezdve az
expandált polisztirolon (jó
magyar nevén hungarocell) át a
bio kőzetgyapotig mindenféle
szigetelő anyag
rendelkezésünkre áll, bármilyen
körülményekhez is keressük azt.
A legmerészebbek még
kenderből készült szigetelő
anyagot is választhatnak faluk
burkolására. A jó szigetelésű
falak belső oldali egyenletes
hőeloszlása mellett, közel
szobahőmérséklettel
megegyező falhőmérséklettel
rendelkeznek, amely
hozzájárul a jó komfortérzethez. A vastag falak nem csak jó hőszigetelést, de
nagyon jó zajvédelmet is nyújtanak.
LENERG NONPROFIT KFT. KIADVÁNYA
„… hogy élmény legyen az (L)energia!” 7
A passzívházakba beépített nyílászárókra általánosságban nagyon jó légtömörség
jellemző, a hőátbocsátási tényező csökkentését pedig plusz üvegrétegek beépítésével,
vagy rétegek közti vákuum létrehozásával, a rést kitöltő nemesgázokkal oldható meg.
A fűtés kapcsán fontos megemlíteni egy általános tévhitet, miszerint a passzívházak
fűtés nélküli házak. Ezekben az épületekben is van fűtési rendszer kialakítva, persze itt
most nem egy nagyteljesítményű gáztüzelésű kazánra kell gondolni sok-sok radiátorral,
hanem egyéb megoldásokra. Egy családi passzívház esetében a kis hőszükséglet
miatt elegendő lehet egy hőszivattyús rendszer alkalmazása, amely azonban nem
csak fűtésre alkalmas. A nyári nagy melegek a vastag szigetelés és a jó légtömörségű
nyílászárók mellett hősszivattyús hűtéssel is áthidalhatóak. A hőszivattyús rendszer
működéséről a korábbi cikkünben olvashattok részletesebben. Fontos kiemelni, hogy
ezek a rendszerek általában felület hűtést/fűtést alkalmaznak, mivel a hőszivattyús
rendszerek alapvetően nem nagy közepes hőmérsékleten üzemelnek.
Passzívházak egyik legnagyobb megtakarítása a fűtési költségek mellett a
használati melegvíz előállításához szükséges energia csökkentése. Erre egy jó
megoldást jelenthet a hőszivattyús rendszer kiegészítése melegvíztárolóval, amely (a
fentebb is említett) napkollektorokkal is kombinálható.
A legnagyobb különbség egy passzív és egy átlagos családi ház között a
mesterséges, hővisszanyerős szellőztetés, amely segítségével biztosítható, hogy a
szellőztetés minimális
veszteséggel járjon.
Lényegében a benti meleg,
elhasználódott levegőt egy
hőcserélőn átvezetve és a
fűtőrendszerből származó
hőt együttesen
felhasználva
szobahőmérsékletre
melegíthető a beszívott
friss levegő, amely
levegőszűrőkön áthaladva
jut be az épületbe. Ennek
köszönhetően – megfelelő
szűrőrendszer esetén – por, pollen és hapcimentesen élhetik életüket a négy fal között.
A hővisszanyerős szellőztetés esetében a fűtőrendszer fogyasztása tovább csökkenthető
(természetesen a szívó és nyomó ventilátorok villamos teljesítményigénye plusz
költségként jelentkezik).
A hőmérséklet, páratartalom minden pillanatban megfelelő szinten tartására általában
épületautomatizálást használnak. Ennek lényege, hogy a fűtő, hűtő, szellőztető és
árnyékoló rendszereket összekapcsolják és egy program által szabályozhatóvá,
illetve vezérelhetővé tesszük. Ennek segítségével a ház a távollétünkben is “működik”
a körülményeknek megfelelően. Természetesen a passzívház nem attól lesz
passzívház, hogy rendelkezik épületinformatikai rendszerrel, hanem attól, hogy
megfelel a fentebb említett 3 kritériumnak.
A c
ikk
fo
rr
ás
: a
lte
rn
ati
ve
ne
rg
ia.h
u.
LENERG NONPROFIT KFT. KIADVÁNYA
„… hogy élmény legyen az (L)energia!” 8
Az intelligens technológiával „behálózott” települések amellett, hogy segítik a
gazdasági növekedést és fenntartható módon működnek, sokkal jobb
életminőséget is biztosítanak lakóik számára. Fontos azonban tisztában lenni
azzal, hogy mindehhez elengedhetetlen a megújuló energia használata is – derül
ki a Deloitte tanulmányából.
A világ energiafogyasztásának 70 százalékát jelenleg a városok teszik ki, amelyek szoros
kölcsönhatásban állnak a közműcégekkel. Ezek a vállalatok a smart city-k fejlődésében
kulcsszerepet
játszanak, és a
közműcégek számára
is a nagyobb
települések jelentik az
egyik legnagyobb
növekedési
lehetőséget.
A közműszolgáltatók
a meglévő
infrastruktúrájukon
keresztül – amely az
intelligens városok
működési alapját biztosítja – közvetlen kapcsolatban állnak a fogyasztókkal.
Ennek következtében a legmodernebb megoldások (okosmérő, elektromos autótöltő
stb.) elterjesztésével ügyfeleik edukálásához is hozzájárulnak. Egy áramszolgáltató
üzleti döntései közvetlen hatással vannak nemcsak az adott város energiatermelési
módszereire, de közlekedésére és környezeti állapotára is.
Ahhoz, hogy a közműszolgáltatók betöltsék városfejlesztési szerepüket, első lépésként
különféle érzékelők segítségével, lehetőleg minél szélesebb körben kell adatokat
gyűjteniük. A következő lépésként meg kell tanulni ezeket az adatokat feldolgozni és
felhasználni. Akkor jelenthető ki, hogy egy szolgáltató képes egy okosváros
működtetésére, ha a begyűjtött adatokat tudja elemezni és használni.
„A közműcégek számára a
régi infrastruktúra
összehangolása a
legmodernebb
módszerekkel nagy
kihívást jelent, azonban
egyre több nemzetközi
példa van arra, hogy az
okosvárossá formálódó
települések esetében a
megújuló energia
használata felpörgeti a gazdaságot, és élhetőbbé teszi az adott települést. Emellett az
okosvárosok a megújuló energiát használó épületek és az elektromobilitás terjedése
révén a hagyományos városoknál fenntarthatóbban működnek” – mondta Mező Csaba,
a Deloitte Magyarország energiaszektorának vezetője.
OKOSVÁROS NINCS
ZÖLD ENERGIA
NÉLKÜL
LENERG NONPROFIT KFT. KIADVÁNYA
„… hogy élmény legyen az (L)energia!” 9
Nemzetközi példák
Georgetown 2017 óta teljes
energiaszükségletét nap- és
szélenergiával fedezi, ennek
hatására az áram ára 2011 és 2017
között kilowattóránként 11,4
centről 8,4 centre csökkent.
San Diego széles körben kezdett
tetőtéri napelemeket használni,
aminek hatására megnőtt a
városban tevékenykedő innovatív
megoldások fejlesztésével, gyártásával és üzemeltetésével foglalkozó vállalkozások
száma, így új munkahelyek jöttek létre.
Adelaide-ban az energiaszolgáltató 1000
darab tetőre telepített napelemet kapcsolt
hálózatba egy 5 megawatt kapacitású
minierőművet hozva létre. A lépésnek
köszönhetően a város olcsó, tiszta
energiához jutott, és csökkentette a
hagyományos energiahordozók használatát.
További példa Calgary, ahol ma már
kizárólag szélerőművekkel teremtik elő a tömegközlekedés energiaigényét.
Élhetőbb környezet
A megújuló energiát használó okosvárosok magasabb életminőséget kínálnak
lakóiknak azáltal, hogy egészségesebb, élhetőbb környezetet teremtenek. Az ott
élők mindennapjaira
kedvező hatással van,
hogy Koppenhága vagy
London autómentes
zónákat alakított ki,
illetve hogy Párizs 2030-
ra betiltja a belsőégésű
motorok használatát.
Az ilyen környezetben élő
épületüzemeltetők és
városlakók könnyebben
rávehetők arra, hogy saját
energiatermelési és
tárolási lehetőségeiket
felhasználva egyszerű
energiafogyasztókból energiatermelőkké váljanak, tovább emelve ezzel településük
életminőségén. A c
ikk
fo
rr
ás
: io
tzo
na
.hu
.