Komis Gyula mûve:f m m w^m mi ^m m m ^m m m m m m m̂ **! * *^ ^ * *' —*! * * ^ * ** * ** **

A magyar politika hõse!Három zsidó név szerepel a magyar

politikai irodalom e megragadó összefog-laló müvében 9 Komis Gyulának, a kép-viselõház volt elnökének , a Pázmány-egyetem mindenki által hódolattal becsültvolt rektora és dékánja , a f i l o z ó f ia ün-nepelt professzorának reprezentatív alko-tásában.

Kik a magyar politika hõsei ? Szent'fstván , Mátyás király, Pázmány Péter ,Rákóczi Ferenc, Széchenyi István , Köl-esei) Ferenc, báró Eötvös J ó z s e f , Horthy'Miklós, gr ó f Apponyi Albert, gróf TiszaIstván, gr óf Klebelsberg Kunó és

végiil maga a magyarság, mint avilágtörténet hõse.

Mindannyian a magyarság kiváló tu-lajdonságainak, ragyogó tehetsége egy-egy megnyilvánulásának, Istenküldötteelhivatottságának örökeszményi kép-viselõi: az országépitésnek, a magyarhumanizmusnak, a vallásos és tudomá-nyos kultúrának , a szabadságnak , a neiu-?.oii reformmozgalomnak , a politikaibölcseségnek, a magyar népnevelésnek, apolitikai világnézetnek, a politikaiakaratnak, a magyar mûvelõdéspolitiká-nak és az országgyarapitásnak hõsei.Mindezek alkotó ékkõvei annak a kóro-náriak, amit teljessé gben — magyarnemzeti g éniuszként tisztelünk

Komis Gyula külön, esszékben raj-tolja meg ' a magyar politika hõseinekutjat , akik külön-külön mind ragyogócsillagok é.s bár különbözõ korszakokbanmás és más irányban vezették a nemzeteta lettek annak hõseivé, mégis összetartoz-nak , egymásba ionodnak és látjuk , hogynemzedékrõl nemzedékre miként adtáktovább a Fáklyát a magvar nemzet szellem-vyágánalc örök lángbantartására. Mind-ezeknek inkarnációja ' a magyar nemzetegyeteme, annak teljessége , amely akkéntvál! a vilá gtörténet hõsévé, amiként anemzetnek egy-egy nagy f é r f í a a magyar-ság hérosza volt.

,JJe mi tette érdemessé ezt az ázsiainépet erra, hogy a Történet g éniuszaannyi más rokonfaju , de eleny észett nép-pel szemben éppen õt ajándékozta megKözépeurópa legszebb térségeivel ? Miértiktatta be a történetben nagy szerepetjá t s zó népek családjába? Mi volt a világ-történet nagy harcában sajátsz erû hiva-tása ? Mennyiben tekinthetõ a világtör té-net hõsének ? Mi adta meg ennek a nem-

Metnek létjogosultsá gát Európában?" Ezek*9e a kérdésekre adja meg a választ azillusztris szerzõ, akinek munkája az évjnagyar irodalmának egyik legnagyobb-Mzerü alkotása, amelynek méltatása a ka-rácsonyi, újságok cikkeiben oly méltóan<és egy értelmüleg nyilvánult meg.

S amikor Kornis Gyula a mozaik-Ifst ésnek, a nagy távlatokat és az aprórész ecskéket egyformán mérlegelõ mûvé-szeiével megrajzolja a magyar nemzetpo f ilikai egyénisé get és pedig nem magá-' •» ,; . hf uyem a világ egyetemhez való vi-szoiiytütájjf Qti, mint az európai politika j

hõsét , nem mellõzhette három zsidó névemlítését , akik mind a hárman aktivtényezõi voltak a magy ar nemzet lényé-nek kialakításában. E három név;

MUNKÁCSI BERNÁT.FA-BÓ BERTALAN ésGOLDZIHER IGNÁC

A magyar õstörténetnek a messzimúltba elveszõ kezdeteire csak a nép-lélek ajkán megõrzött epikai költészetvet világosságot. „A középkori magyarepikai népköltésben a f inn-ugor népeknagy elbeszélõ hajlandósá ga tör elö. Azepikai hajlam ezeknek a népeknek õsttula jdonsá guk. " S ki gyûjtötte ezeketössze? F teguly Antal mellett „MunkácsiBernát, akinek vogul népköltési gyûj te -ménye négy kötetre rug." (434. oldal.)

A népköltésnek ikertestvére az ének ésa zene. A magyar zenének legõsibb tanu-ságai azok a régi népdalok, amelyeketfõkép a XX. századbeli gyûjtések tártaka ny ilvánosság elé. „S a népzenének leg-õsibb jellegzetessé geit , a f inn népdalokkalvaló hasonlatosságát Fabó Bertalan mu-tatta ki." {435, oldal.)

A magyar nemzet ama legnagyobb te-hetségei között , akik nemzetüknek azrgész világ elõtt dicsõsé get szereztek és anagyvilá g f igyelmét a magyarságra fe l -hívták — említi Goldziher Ignácot, akirõlmegállapítj a , hogy „világszerte az iszlámegyik legnagyobb kutatója.4 * (445. oldal;)

Három névl A magyar õstörténetnek ,a magyar zenetörténetnek és a keleti tu-dományoknak ké pviselõi — mind a há-rom magyar és zsidó. Három egymástólelágazó tudomány képviselõi, de mind-hármukat egybekapcsolja , hogy nemcsakigaz magyarok és jó zsidók voltak — deaz is, hogy mind a hárman a zsidó kö-zösség munkájában töltötték le életüket.Munkácsi Bernát zsidó tanfelügyelõ ,Fabó Bertalan a zsidó múzeum õre, Gold-ziher Ignác a zsidó hitközség fõti tkáravolt.

Nem tarthatjuk véletlennek azt , hogy amagyar nemzeti géniusz megfestésénélemiitett három magvar zsidó név vise-lõje — a zsidó közösségnek voltak .szol-gái. Ez ek nem esetlegességek —- több eza véletlennél /

Nagy tanúság és messzeható intelem ez— buzdító példa fiatals águnk számára ésezért mi is felemelt lélekkel tesszük leolvasása után ezt a könyvet, meri meg-értjük annak végsõ tanítását;

„Ugy érezzük, hogy a hajnalnak köze-lednie kell: az é j sötétje még túlnyomó ,de mintha már itt piroslanék ax ég de-rengése."

Három név

As Orsz. Izr. Tanítóegyesület elnöksége,minthogy az országgyarapodás kapcsán azsidó középiskolások száma jelentõsen meg-szaporodott , szükségesnek tartotta , hogy ke-retében , a polgári és középiskolai tanárságrészére is külön szakosztály létesüljön , amelya zsidó közép- és középfokú iskolák sajátosfeladataival és korszerû kérdéseivel foglal-kozzon.

Az Egyesület meghívására december hó26-án a Pesti Izr. Hitközség leánygimná-ziumának dísztermében megtartót! alakulóértekezletén megjelent a magyar zsidó ta-nártársadalomnak úgyszólván minden vezetõegyénisége, minden középiskola tantestüle-tének kiküldöttje , hogy a zsidó középiskolaügyit szolgáló mozgalom életrehivásábanrésztvegyen.

Ábrányi Aladár egyesületi elnök megnyitószavaiban vázolta a szakosztály létesítésé-nek fontosságát, majd indítványára dr,Fuclis D. Rafael igazgatót a középiskolaiszakosztál y elnökévé választották , aki kör-vonalazta e bizottsá g munkakörét.

Az alakulás életképességére és jövõjér ebizonyságul szolgál a megtárgyalt kérdéseknagy száma, valamint az alakuló értekezle-ten résztvevõk : dr. Balassa József , Biró"Márk {Nagyvárad) , Bíró Samu, dr. BraunSalamon, dr. Deutsch Adolf, dr. Heller Ber-nát, dr. Málnai Mihály, dr. Bubinyi Mózes,dr. Serbis Adolf (Miskolc), dr. Szemere Samu,dr. Szitás Izidor (Nagyváradi, dr. Turóczi-Trostler József , dr. Vág Sándor (Debrecen),dr. Vilner Ferenc és dr. Zsoldos Jenõ neveiftov&bha az ungvári, munkácsi és kolozsvárigimnázium képviselõi.

E szakosztály megalakításával az Orsz,Izr. Tanítóegyesület a hazai zsidó oktatás-ügynek egyetemes központi szervévé vált,amennyiben a zsidó Jrdmla típusok mindenválfajét képviseli.

Mept'i itH.t az Orsz. Izr.Tanitó-egyesület középiskolai szak-

osztá lya

Arra kérem mindazokat a bajtársakat;akik a Pesti Izr. Hitközség Hadviseltek Bi-zottságától bakancsokat, takarókat, gumi-csizmákat kaptak, amennyiben ezeket még««m szolgáltatták volna be a Pesti I. H.Hadviseltek Bizottságánál (Sip-utca 12), ha-ladéktalanul szolgáltassák be.

Bajtársi Üdvözlettel:Fáb 'án l é.a

a Hadviseltek Bizottságinak elnöke*

Felhívás!

A magyar zsrdó szabadegyetemi elõ-adássoro zatban 19-11 január 6-án, hétfõneste fél 7 órai kezdettel „A zsidó ténye-zõk szerepe a magyar képzõmûvészetfejlõdéséhen " cimmel Ligeti Pál ; 1941január O-én, csütörtökön este fél 7 órakor„Az európai zsidóság az újkor századai-ban" cimmel Grüntoald Fülöp tart elõ*adást a Goldmark-teremben (VII., Wes-selényi-utca 7.) . Belépõdíj nincs.

A Pesli Izraelita Hilközségelõadásai

¦«- " .__, _»-^v<^** vUagni&mWi orlas=— f JÍr i * választéka.—Kérien~\**Jáy l\ § (f irieeyíéket

~f Z>>Sslf \\ f ) S - \S) f M Í I Ki'Alvl WkáVBWl\/> <(( Yi(X W€S\U fcangsaeítfyAr

X // V /_ f 2S Budapest, vn. ker..¦HBranRB̂ nnnHHH t&__6c«fl u* «o___L^^^^Ajr_j_ULH_Dil<fKvJÍ f.'rimirtfrtnrth,™*̂^̂ -*-- ~mm~~-™a lejDi**-xelx«