Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1 ...Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív program 3.1 számú, „Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges

Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program

3.1.1. intézkedés

módosított központi programterv

AZ INTÉZKEDÉS CÍME:

„AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁSHOZ SZÜKSÉGES KÉSZSÉGEK, KÉPESSÉGEK ÉS KOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSÉNEK ÖSZTÖNZÉSE”

A PROJEKT CÍME:

„PEDAGÓGUSOK ÉS OKTATÁSI SZAKÉRTŐK FELKÉSZÍTÉSE A KOMPETENCIA ALAPÚ KÉPZÉS ÉS OKTATÁS FELADATAIRA”

VÉGSŐ KEDVEZMÉNYEZETT:

SULINOVA KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KHT.

KONZORCIUMI PARTNEREK:

EDUCATIO TÁRSADALMI SZOLGÁLTATÓ KHT. ORSZÁGOS KÖZOKTATÁSI INTÉZET

A MÓDOSÍTOTT PROGRAMTERV ELFOGADÁSÁNAK IDŐPONTJA:

2006. MÁJUS

Módosított központi programterv 2005. szeptember 30.

TARTALOMJEGYZÉK

PROJEKTŰRLAP ...................................................................................................... 4

A projekt összegző adatai ........................................................................................................ 4 2.8. Adjon közzétehető, rövid összefoglalást a projektről! .................................................... 4

A kedvezményezett adatai ....................................................................................................... 6

A kedvezményezett bemutatása .............................................................................................. 7 4.1. Ismertesse a szervezet fő tevékenységeit! ....................................................................... 7 4.2. Mutassa be, hogy melyek a legfőbb lehetőségek tevékenysége továbbfejlesztésére .... 11 4.3. Sorolja fel, milyen hasonló projektjei voltak az elmúlt 5 évben? ................................. 13 4.4. Mutassa be, hogy – rendes költségvetésén felül - milyen közösségi vagy hazai központi költségvetési támogatásokat nyert el az elmúlt 5 évben, és hogyan használta fel azokat.... 14 4.5. Ismertesse, hogy a támogatás elnyerése esetén milyen humán erőforrást tudnak a projekt végrehajtásához rendelkezésre bocsátani. Jelölje meg a projekt megvalósításáért felelős projektmenedzsert! ................................................................................................... 14

A PROJEKT BEMUTATÁSA................................................................................... 16

Tervezés................................................................................................................................... 16 5.1. Kaptak-e bármilyen segítséget a projekt előkészítéséhez az EU előcsatlakozási alapjaiból vagy más forrásból, különös tekintettel a Pályázat-előkészítő Alapra (PEA)? ... 16 5.2. A projekt indokoltsága, miért van szükség a projektre? ............................................... 16 5.3. A projekt általános és konkrét célja .............................................................................. 20 5.4. A projekt célcsoportja ................................................................................................... 21

Tartalom.................................................................................................................................. 21 5.5. A projekt tartalma, tevékenységei ................................................................................. 21

Ütemezés.................................................................................................................................. 53 5. 6. Sorolja fel a projekt megvalósításának mérföldköveit ................................................. 53 5.7. A megvalósítás esetleges akadályai, kockázatai ........................................................... 61 5.8. A projekt költségvetése ................................................................................................. 61

Indikátorok ............................................................................................................................. 63 5.9. A projekt megvalósításának számszerűsíthető eredményei: ......................................... 63 5.10. Mutassa be, hogy milyen tágabb eredményei és hatásai fognak jelentkezni a projektnek az érintett régióban vagy ágazatban!.................................................................. 65

Szinergia.................................................................................................................................. 66 5.11. Kapcsolódik-e az Ön projektje más, az Európai Unió vagy a hazai központi költségvetés támogatásával megvalósuló / megvalósítani kívánt projekt(ek)hez? .............. 66

Értékelés.................................................................................................................................. 67 5.12. Önértékelés: Ismertesse, hogyan fogják saját maguk értékelni a projektet! ............... 67

2. oldal, összesen: 95


Horizontális szempontok ....................................................................................................... 70 5.13. Miként érvényesülnek az esélyegyenlőség szempontjai? ........................................... 70 5.14. Miként érvényesülnek a környezetvédelem szempontjai? .......................................... 72

Disszemináció, nyilvánosság.................................................................................................. 73 5.15. A nyilvánosság és a tájékoztatás biztosítása, a projekt eredményeinek elterjesztése . 73

Fenntarthatóság...................................................................................................................... 74 5.16. Ismertesse a projekt hosszú távú fenntarthatóságával kapcsolatos elképzeléseit! ...... 74

Partnerek................................................................................................................................. 76 6.1. Együttműködésben megvalósítandó projekt esetén mutassa be a konzorciumba bevont partnereit! ............................................................................................................................. 76 6.2. Ha a partnerek bármelyike pályázik más ESZA- vagy kormányzati támogatásra, adja meg a projekt és a felhívás címét! ........................................................................................ 79 6.3. Mutassa be, hogy a partnerek között milyen együttműködési formákat alakítanak ki! 79 6.4. A konzorciumba bevont minden egyes partnerről kitöltendő adatok ........................... 81 6.5. A partnerre vonatkozóan ismertesse az alábbiakat ....................................................... 83



AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁSHOZ SZÜKSÉGES KÉSZSÉGEK ÉS KOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE CÍMŰ INTÉZKEDÉS

A projekt címe: „PEDAGÓGUSOK ÉS OKTATÁSI SZAKÉRTŐK FELKÉSZÍTÉSE A KOMPETENCIA

ALAPÚ KÉPZÉS ÉS OKTATÁS FELADATAIRA” PROJEKTŰRLAP A PROJEKT ÖSSZEGZŐ ADATAI 2.1. A projekt címe „PEDAGÓGUSOK ÉS OKTATÁSI

SZAKÉRTŐK FELKÉSZÍTÉSE A KOMPETENCIA ALAPÚ KÉPZÉS ÉS OKTATÁS FELADATAIRA”

2.2 A projekt megvalósulásának földrajzi helyszíne BUDAPEST 2.3 Utca VÁCI ÚT 2.4 Házszám 37. 2.5 Irányítószám 1134 2.5. Helyrajzi szám 27879/5 2.6. A projekt megvalósítás kezdetének időpontja 2004. JÚNIUS 23.

(A MINŐSÍTŐ TESTÜLET ELFOGADTA A PROGRAMTERVET)

2.7. A projekt befejezésének időpontja 2008. JÚLIUS 31.

2.8. Adjon közzétehető, rövid összefoglalást a projektről!

Napjainkban mind a hazai társadalom, mind az egyén számára rendkívül fontos a változó munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodás, hiszen már nem követhető a korábbi évtizedek modellje, amikor a tanulási folyamat lezárult az iskolai tanulmányok befejezésével, és a megszerzett végzettség a nyugdíjba vonulásig kijelölte az egyén életpályáját. A jövőben bármikor szükségessé válhat az életpálya módosítása, új készségek és kompetenciák elsajátítása. Ez a követelmény fogalmazódik meg a lisszaboni csúcs határozatában, amely a tagállamok oktatási és képzési rendszerének átalakítását tűzi ki célul a foglalkoztatás növelése és a tudásalapú társadalom megteremtése érdekében. A fenti célok eléréséhez szükség van a hazai iskolarendszer olyan irányú átalakítására, amelyben a hangsúly az alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztésére tevődik át, melyek feltételei annak, hogy az egyén képessé váljon az egész életen át tartó tanulásra. Az intézkedés ezeknek a készségeknek és kompetenciáknak a fejlesztését tűzte ki célul. E cél megvalósítása az intézkedésben egy központi programkomponens és egy pályázati komponens útján történik: a központi program feladata a tudatos és tervezett kompetenciafejlesztést középpontba helyező programcsomagok létrehozása, a pályázati komponensben a pályázók feladata a kifejlesztett programcsomagok bevezetése és tesztelése, és szerepük lesz azok terjesztésében is. A központi program fejlesztései tehát elsősorban azoknak a közoktatási intézményeknek (óvodáknak, általános és középiskoláknak) szólnak, amelyek vállalkoznak arra, hogy – a központi programot támogató pályázatok keretében - befogadják, adaptálják és elterjesztik a kompetencia alapú nevelés, oktatás és képzés új tartalmait, módszereit és eszközeit.



(A későbbiekben ezen intézmények multiplikátori hatásának köszönhetően minden közoktatási intézmény számára hozzáférhetővé válnak a fejlesztés eredményei.) Az intézkedés eredményeként létrejönnek:

- iskolakész oktatási programok, - tanár- és diákbarát taneszközök, - programra szabott továbbképzés és tanácsadás, - informatív diagnosztikus mérési rendszerek, - esélyteremtő megoldások a hátrányokkal érkezőknek, - az innováció eredményeit alkalmazó és terjesztő – közoktatási intézmények

együttműködéseként létrejövő – térségi központok.

A fejlesztések során kiemelt hangsúlyt kap a folyamatok és az eredmények korszerű, elektronikus alapú feldolgozása, publikálása. Az új tartalmak a központi fejlesztés keretében az alábbi eszközökkel valósulnak meg: 1. A kompetencia alapú képzés oktatási programcsomagjainak kidolgozása, az oktatási programokhoz illeszkedő, azokat alátámasztó digitális tananyagok és taneszközök fejlesztése. 2. A pedagógiai mérési-értékelési rendszert, az értékelési kultúrát megújító programok kialakítása, ezek integrálása a továbbképzési tematikákba. 3. A minőségbiztosítás elemeinek fejlesztése összhangban a kompetencia alapú képzés kialakítására vonatkozó programok kidolgozásával, s ezek beépítése a pedagógusok és oktatási szakértők továbbképzési programjába. 4. Az előző pontokhoz kapcsolódó továbbképzési rendszer létrehozása, működtetése és értékelése. A továbbképzéseken pedagógusok, intézményvezetők és oktatási szakértők vesznek részt. 5. Központi irányítási rendszer és alkalmazások létrehozása: Az Educatio által kialakított, jelenleg is fejlesztés alatt lévő alaprendszerekre és infrastruktúrára épülnek azok a fejlesztések, melyek eredményeképpen az oktatási intézmények magasabb szinten tudják majd ellátni az oktatási programcsomagok bevezetésével, elterjesztésével és üzemeltetésével kapcsolatos mérési, értékelési, képzési, tájékoztatási és egyéb információs tevékenységüket. A szolgáltatások Internet alapúak, így ezek igény szerint (a részt vevő intézményi kör bővítésekor) minden közoktatási intézmény számára hozzáférhetőek lesznek. Ahhoz, hogy a kompetenciaalapú fejlesztések sikeresek legyenek, elengedhetetlenül szükséges a megfelelő szolgáltatási háttér kiépítése. A központi irányítási rendszer és alkalmazások fejlesztése lehetővé teszi, hogy egy már kész rendszerre támaszkodva korszerű és költséghatékony módon minden, a projekt megkezdésekor, és a projekt során létrejövő információt (személyre szabottan is) begyűjtsünk és feldolgozzunk. 6. A fejlesztői munkát megalapozó és annak eredményeit vizsgáló kutatási programok. Lásd még a „3.1.1 Központi Programirányítási Rendszer” című mellékelt táblázatban. (1. számú melléklet)



A KEDVEZMÉNYEZETT ADATAI 3.1. A kedvezményezett teljes neve: suliNova Közoktatás-fejlesztési és

Pedagógus-továbbképzési Közhasznú társaság

3.2. A kedvezményezett azonosítására használt betűszó, vagy rövidítés:

suliNova Kht.

3.3. Jogi forma: közhasznú társaság 3.4. Adószám: 18679638-2-13 3.5. Bankszámlaszám MÁK 10032000-00286253-00000017 3.6. Statisztikai számjel: 18679638-804257-113 3.7. Cégkivonat száma: Cg. 13-14-000057 3.8. Alapítás éve: 1998 3.9. Szakágazati kód 3.10. Minősítési kód 3.11. Teljes munkaidős létszám: 180 3.12. Székhely Irányítószám: 2097 Település: Pilisborosjenő Utca: Fő út Házszám: 1. Honlap: www.sulinova.hu3.13. Postacím (ha nem azonos a székhellyel) Irányítószám: Település: Utca: Házszám: Postafiók irányítószám: Postafiók: 3.14. Kedvezményezett hivatalos képviselője (vezetője, aláírója)

Név: Cselik Tibor Beosztás: Ügyvezető igazgató Telefon 1: 1 886 3900 Telefon 2: Fax 1: 1 886 3910 Fax 2: E-mail: [email protected] 3.15. Kapcsolattartó személy (projekt menedzser) adatai

Név: E. Vámos Ágnes Beosztás: Fejlesztési igazgató Telefon 1: 1 886 3970 Telefon 2: Fax 1: 1 886 3970 Fax 2: E-mail: [email protected]


http://www.sulinovaptmik.hu/


A KEDVEZMÉNYEZETT BEMUTATÁSA

4.1. Ismertesse a szervezet fő tevékenységeit!

A suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Közhasznú társaság pedagógiai-szakmai szolgáltató tevékenységet lát el. Alapítója az Oktatási Minisztérium, az alapítás célja 1998-ban a pedagógus-továbbképzés minőségének folyamatos javítása, a továbbképzés intézményi hátterének megteremtése, valamint általában a közoktatás-fejlesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában való közreműködés és a neveléstudományi kutatások anyagi és intézményi feltételeinek biztosítása volt. Ugyancsak az alapító célja volt a hátrányos helyzetű csoportok tehetséggondozásának programszerű támogatása és társadalmi esélyegyenlőségük elősegítése. A suliNova Kht. tevékenységei közé tartozik kezdettől fogva az alternatívát nyújtó, új szemléletet és módszereket kínáló pedagógiai szakirodalom kiadása és terjesztése, közreműködés a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban (akkreditáció), a pedagógus-továbbképzések akkreditációja, valamint mérési és értékelési módszertani szolgáltatás nyújtása, ill. a pedagógiai munka eredményességének vizsgálatát célzó mérések lebonyolításának megszervezése is. Mára a suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht. a magyar közoktatás megújításának egyik legfontosabb szereplőjeként olyan alternatívák kialakítója és a folyamatok katalizátora egyben, amelyek lehetővé teszik és támogatják a pedagógiai innovációt, a szemléletbeli és módszertani megújulást a magyar iskolarendszerben. Tevékenységének alapja az a meggyőződés, hogy a demokratizálódott, széleskörűvé vált középfokú oktatásban és felsőfokú oktatásban a hagyományos ismeret- és értékközvetítő funkciók átértékelődnek, és az oktatást folyamatosan érő új kihívásoknak a „régi módon” nem lehet már megfelelni. Az elmúlt negyedszázad a folyamatos tantervi reformok korszaka volt, de ennek a korszaknak egyetlen tantervi reformját sem alapozta meg és nem is követte átgondolt, kutatásokkal is alátámasztott tantárgyi, illetve tantárgyközi programfejlesztés. Az átgondolt programfejlesztés hiányából adódik az a paradox helyzet, hogy míg a nagy tantervi rendszerek (NAT, kerettanterv) nyomán helyi tantervek tízezrei láttak napvilágot, addig az iskolai tanítási gyakorlat és az átadni szándékozott műveltséganyag lényegében alig változott. A suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht. a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív program 3.1 számú, „Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges képességek és kompetenciák fejlesztésének ösztönzése” című intézkedés központi programtervének megalkotója és fő végrehajtója. A suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht. működése és szervezete 1. Programfejlesztési Központ (23 fő) A Programfejlesztési Központ feladata a fejlesztési célként meghatározott oktatási programcsomagok fogalmának részletes definiálása és belső összefüggésrendszerük leírása, valamint az oktatási programcsomag és a tartalmi szabályozórendszer – a NAT, a kerettantervek, illetve a helyi intézményi tantervek – viszonyának pontos meghatározása. Tevékenysége kiterjed a NAT műveltségterületeinek oktatásához kapcsolódó információgyűjtésre, az egyes tartalmi területek tudásközvetítő és képességfejlesztő eszköztárának, az ismeretek és a képességek belső, diagnosztikus mérését szolgáló eszközrendszernek a feltérképezésére, az adott tartalmi területen rendelkezésre álló



pedagógus-továbbképzési kínálat áttekintésére. Az adatgyűjtést komplex helyzetértékelés követi, amelynek részeként elkészül az egyes tartalmi területek problémaleltára. Ezen az elemző munkán nyugszik a központ általános és részterületek szerint differenciált hosszú-, illetve középtávú programfejlesztési stratégiája. A programfejlesztés projektek keretében zajlik. Minden projekt felöleli a fejlesztő munka teljes ciklusát: a programcsomag elemeinek létrehozását, azok kipróbálását, szükség szerinti korrekcióját, a széles körű bevezetés támogatását, hosszú távú követését és minőségbiztosítását. A fejlesztő munkát minden projekt esetében olyan kis létszámú, operatív munkacsoportok irányítják, amelyekben egyidejűleg van jelen a programcsomag létrehozásához szükséges valamennyi fontos kompetencia. A feladatok megvalósításába a munkacsoportok bevonják a közoktatási intézmények, a civil szakmai szervezetek és a gyakorló pedagógusok széles körét. 2. Képességfejlesztési Kutatóközpont (8 fő) A szegedi Kutatóközpont az egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező pedagógiai kutató műhely, amely évtizedek óta végez különböző fejlesztéseket. Feladata diagnosztikus tudásszintmérő feladatlapok kidolgozása, tesztbankok fejlesztése, a tantárgyi teljesítmények mérése. Itt dolgozzák ki évről évre a középiskolák egységes írásbeli felvételi feladatsorait, és folyamatosan fejlesztik a felvételi feladatbankot. A Központ mérési, értékelési szakértői tevékenységet, tanácsadást vállal, az iskolai mérést, értékelést segítő kiadványokat jelentet meg. 3. Értékelési Központ (20 fő) Az Értékelési Központ hazai és nemzetközi összehasonlító vizsgálatokat végez a közoktatásban részt vevő tanulók képességeinek feltérképezésére elsősorban az olvasás-szövegértés, a matematika, a természettudományok és a számítástechnika területén. Ez a tevékenység a hetvenes években nemzetközi vizsgálatokkal indult, majd a nyolcvanas években kialakított eredménykövető ún. Monitor típusú hazai vizsgálatsorozattal folytatódott. A Központ feladata elsősorban empirikus adatokon alapuló információk nyújtása a közoktatásban részt vevő tanulók képességeiről, teljesítményeiről az oktatáspolitika és a szakma számára A Központ az OECD és az IEA által szervezett nemzetközi felmérések (PISA, TIMSS, PIRLS) hazai lebonyolításáért és az adatok interpretálásáért is felelős. 4. Pedagógus-továbbképzési és Akkreditációs Központ (7 fő) A Pedagógus-továbbképzési Központ 1998 óta a hazai pedagógus-továbbképzési rendszer meghatározó szereplője, a programok akkreditációjának koordinátora. A kurzusok előírás szerinti ellenőrzését a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület végzi azzal a céllal, hogy a továbbképzési normatívát csak államilag garantált minőségű tanfolyamokra használhassák fel a pedagógusok. Jelenleg közel 3000 olyan tanfolyam van a továbbképzési piacon, amely rendelkezik a szükséges engedélyekkel. A továbbképzésekről összegyűjtött információkat a Központ juttatja el az érdeklődő pedagógusoknak, szakembereknek. A mindenkor érvényes továbbképzési adatbázis megtalálható honlapunkon is. A Központ maga is szervez tanfolyamokat, elsősorban a pedagógusmesterség, az informatika, a vezetőképzés és a szakértői felkészítések témakörében.



5. Tankönyv- és Taneszköz Iroda (5 fő) Az iroda a közoktatási tankönyvek és taneszközök fejlesztését és minősítését érintő szolgáltatási feladatokat látja el. Felelős a közoktatás tartalmát érintő fejlesztési koncepciókhoz kapcsolódó szolgáltatási feladatok elvégzéséért, a programok szervezéséért és lebonyolításáért, gondoskodik a fejlesztéssel, értékeléssel kapcsolatos feladatok kidolgoztatásáról. Részt vesz valamennyi, a közoktatás területét érintő és a tankönyvekkel összefüggő irányítási, fejlesztési, értékelési feladat jogszabályi előkészítésében. Együttműködik az Országos Köznevelési Tanács Tankönyv- és Taneszköz Bizottságával a miniszter számára előkészítendő döntések meghozatalában. A kiadók képviselőivel együttműködve előkészíti a legmagasabb tankönyvbeszerzési árakról szóló miniszteri közleményt. 6. Közoktatási Minőségfejlesztési Központ (19 fő2) A központ a közoktatási intézményeket támogatja minőségfejlesztési tevékenységeikben, a minőségirányítási programok kialakításában és megvalósításában. Emellett folyamatosan dolgoz ki és emel be példaértékű innovációkat a minőségfejlesztési rendszerbe. A jövőben is támogatja a COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program I. és II. modelljének kiépítését, irányítja a projektet, fejleszti a programhoz kapcsolódó monitoring rendszert. Kifejleszti a Közoktatási Intézményi Minőségfejlesztési Stratégia alapján az új, kereslet-vezérelt rendszert. Segítséget nyújt „Az 1993. évi törvény a közoktatásról” (a továbbiakban: Közoktatási törvény) módosításából adódó intézményi és fenntartói feladatok ellátásához. Gondozza a tudásportált és a szolgáltatói kosarat; bonyolítja a pályázatokat; gondoskodik a szükséges továbbképzések fejlesztéséről, meghirdetéséről; lehetőséget biztosít az intézményeknek a horizontális tanulásra, a benchmarking gyakorlására, foglalkozik a jó gyakorlatok terjesztésével; kísérleti önértékelési programot indít. A szakértői közreműködés rendszerszintű értékelését is elvégzi: bonyolítja a szakértői akkreditációt, gondozza azt az adatbázist, amelyben megtalálhatók a megrendelhető szakértő közreműködők a rájuk vonatkozó információkkal együtt. Az intézmények fejlődését támogató szolgáltatói hálózatot alakít ki, mely épít a szakértőkre, intézményekre, non-profit és for-profit szervezetekre, valamint az egyes közoktatási intézmények egymástól tanulására. 7. Országos Oktatási Integrációs Hálózat (13 fő) Az OOIH a társadalmi szempontból hátrányos helyzetűek, különösen a romák oktatási integrációját megvalósító oktatási-nevelési intézmények és velük együttműködő más szervezetek hálózatát építi ki, tartja fenn. 2003-ban négy régióban: Észak-Magyarország, Észak-alföld, Dél-Dunántúl, valamint Közép-Magyarország – 45 komplex integrációs program elindítását támogatta. A programok mindegyike mögött intézmények (óvoda, általános iskola, középiskola, szociális területen dolgozó intézmény, a fenntartó, cigány kisebbségi önkormányzat) programszintű együttműködése áll. Ezek az intézmények pályázati úton elnyerhető bázisintézményi státuszt kaptak. A bázisintézmények kiépítik a komplex 2 2005. július 22-én 8 fő. A suliNova Kht vezetésének döntése alapján a KMK nem belső szervezeti növekedéssel, hanem a feladatok kiszervezésével, közbeszerzési eljárások igénybevételével biztosítja a pályázatban vállalt feladatok teljesítését. A létszám csökkenéséből adódó költségcsökkentést a költségvetésben részletesen bemutatjuk.



integrációs oktatási programjukat, valamint a környező oktatási-nevelési intézmények számára a helyi viszonyoknak megfelelő szolgáltatási csomagot alakítanak ki, ezzel is segítve további intézmények bekapcsolódását az integrációt segítő országos hálózatba. 2004-től a bázisintézmények sora bővül középfokú intézményekkel, és területileg kilép a prioritást élvező régiókból. A hálózat koordinálója, a program irányítója az integrációs központ, amely egy-egy régiót szakmailag összehangoló régiós koordinátorok és egy-egy bázisintézmény mellett szervező és monitoring feladatokat ellátó kistérségi koordinátorok segítségével fejti ki tevékenységét. Az OOIH – a szervezet más szakmai központjaival együtt - szerepet vállal a sajátos nevelési igényű tanulók integrációjában is a 2003. évi szakmai előkészítés után. 8. Arany János Programiroda (4 fő) A Programiroda a hátrányos helyzetű, tehetséges tanulók felsőoktatási intézményekbe jutását, ezen keresztül társadalmi mobilitásukat, lakóhelyükért tenni akaró értelmiségi réteggé válásukat segíti. Alapvető célja a tanulók számára az esélyteremtés – az egyenlő esélyeket biztosító oktatási és támogatási rendszer kialakítása –, a tehetséggondozás, valamint az intézményekben folyó oktatás tartalmának korszerűsítése. Az ötéves gimnáziumi oktatás folyamatos magas színvonalú felkészítést jelent a tanulók számára a felsőoktatásban való továbbtanulásra. Az öt év alatt az iskolai és a kollégiumi képzés szerves egységet alkot, és a teljes időszakot végigkísérik a speciális Arany-osztályokra jellemző tantárgyak, tantárgyblokkok, egyéb programok. A programot a kollégiumpedagógia területén dolgozó szakemberek közreműködésével vezetik. A programhoz megyénként a tehetséggondozásban és az egyetemi, főiskolai felvételire való felkészítésben kiemelkedő eredményeket elért gimnáziumokból egy-egy, esetenként két iskola és az AJP-t vele közösen működtető kollégium csatlakozott. Jelenleg 4 évfolyamon 2100 diák tanul a tehetséggondozó program keretein belül. 9. Környezeti Nevelési Programiroda (10 fő) A Programiroda legfőbb küldetése, hogy a környezetünkért felelős gondolkodásmód minden területen beépüljön a hazai oktatási rendszerbe, és annak szereplői a fenntartható fejlődés kialakításához szükséges szemléletváltás közvetítőjévé váljanak. Szakmailag támogatja az OM környezeti nevelési munkáját, annak tervezését, valamint az OM-KvVM környezeti nevelési vegyesbizottsága munkáját. Folyamatosan szolgáltatja a környezeti neveléssel kapcsolatos információkat. Koordinálja a Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP2) koncepcionális előkészítését, a regionális környezeti nevelési programok elindítását. Információt szolgáltat az ENSZ Fenntarthatóságra Oktatás Évtizedéről. Működteti az Erdei Iskola Programot, illetve a Felsőoktatási Környezeti Nevelési Programot. 10. Pedagógiai Alternatívák Igazgatósága (5 fő) A Pedagógiai Alternatívák Igazgatósága 1998-ban kezdte meg működését. Célja, hogy az alternatív pedagógiák módszertani, didaktikai gazdagságával, a testi és lelki fejlődés ismeretére alapozó gyermekközpontú szemléletével gazdagítsa a közoktatás jelenlegi tartalom- és intézménycentrikus eszköztárát. A kiemelkedően fontos kérdések körében (írás-



olvasástanítás; élményközpontú anyanyelvi fejlesztés; érzelmi-, művészeti nevelés; roma programok; értékelés; differenciálás; tanárképzés stb.) évente megrendezett konferenciák segítségével méri fel a problémákat, s fogalmazza meg ajánlásait és javaslatait a döntéshozók számára, továbbá kidolgozott, illetve kidolgoztatott olyan tanár-továbbképzéseket, melyek a fenti céloknak megfelelnek. Emellett közreműködik az alternatív intézményeket működtető csoportok, kollégák szakértői továbbképzésében, felkészítésében, módszertani kiadványokat és egyéb szakanyagokat jelentet meg, mintakurzusokat alapított és indított.

4.2. Mutassa be, hogy melyek a legfőbb lehetőségek tevékenysége továbbfejlesztésére

A suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Közhasznú társaság tevékenységeinek továbbfejlesztése az alábbi területeken prognosztizálható: - Kompetencia-központú, több műveltségterülethez hozzákapcsolható oktatási programcsomagok kifejlesztése a legfontosabb képességterületek iskolai megalapozása céljából. Annak elősegítése, hogy ezek a pedagógiai és módszertani szempontból újszerű eszközrendszerek, amelyek egyben tartalmi-szemléleti alternatívái a jelen oktatási rendszerre jellemző uralkodó eljárásoknak, integrálódjanak és meghonosodjanak a hazai oktatási gyakorlatban. - A programcsomagok szakmai szolgáltatói támogató rendszereinek (továbbképzés, tematikus tanácsadás, mérés-értékelés) kifejlesztése és hálózatszerű alkalmazása a programok implementációjában és felhasználásában részt vevő intézmények körében. A szolgáltatói kör tevékenységének szakmai támogatása, a szolgáltatók felkészítése és feladataik koordinációja. Új típusú és szemléletű szaktanácsadói tevékenység meghonosítása, ezzel hosszú távú hatás gyakorlása a közoktatási rendszer egészére. A 2005 nyarán megjelent 3.1.3-as és 3.1.4-es pályázati kiírások egyértelművé tették, hogy a 3.1-es intézkedés 3.1.2-es pályázati komponensében kialakult Térségi Iskola- és Óvodafejlesztő Központokat (TIOK) meg kell erősíteni, még inkább alkalmassá kell tenni a későbbi támogató tevékenység ellátására. A mentori hálózat bővítését indokolja továbbá az is, hogy az első pályázati körbe bekapcsolt intézmények száma jelentősen megnövekedett.3 - A nemzetközi gyakorlatban ismert és bevált rendszerek és eszközök megismertetése, adaptációja és elterjesztése horizontális-tematikus együttműködések és közös fejlesztések keretében. - A tanulók teljesítményének diagnosztikus mérésén és más empirikus kutatásokon alapuló kompetencia-taxonómiák kidolgozása, illetve ezekhez kapcsolódó aktuális hiánytérképek kidolgozása, valamint a hiányok pótlására alkalmas módszerek kidolgozása és eszközrendszerek kifejlesztése. - Az Értékelési Központ három fejlesztési feladata szoros összefüggésben van egymással. Ha a 6., 8., 10. osztályos kompetenciamérés mellett egy komputerizált feladatbank kifejlesztésére is lehetőség nyílik, a bemért feladatok tárolása és parametrizálása nemcsak a tesztszerkesztést, hanem a tesztelemzést is automatizálhatja. A bemérés alapján az azonos nehézségi szintű itemek nagyobb száma több párhuzamos teszt többféle (formatív, szummatív, diagnosztikus) céllal történő kialakítását is megengedi. Mindez biztonságosabbá teheti a hozzáadott érték kiszámításának metodikáját is4. - A Térségi Iskola- és Óvodafejlesztő Központokban a térségi minőségfejlesztési tudásközpontok létrejöttének támogatása történik meg az információhoz és tudáshoz való 3 A feladat növekedéséből adódó költségcsökkentést a költségvetésben részletesen bemutatjuk. 4 A komputerizált feladatbank fejlesztés és a hozzáadott érték számításának fejlesztése feladat a szervezeti változások következtében a suliNova Kht Képességfejlesztési Kutatócsoportjához került. A feladat növekedéséből adódó költségnövekedést a költségvetésben részletesen bemutatjuk.



hozzájutás esélyegyenlőségének megteremtése érdekében. A minőségfejlesztés eszközeivel, az értékelés, önértékelés eredményeinek figyelembevételével zajlik az igény szerinti pedagógus kompetenciákat fejlesztő programok kidolgozása és bevezetése. - A pedagógus-továbbképzés lehetőségeinek gazdagítása, új típusú képzési formák és rendszerek fejlesztése, az intézmények igényeihez azonnal alkalmazkodó, a pedagógusok kompetenciahiányaira gyorsan reagáló rendszer fejlesztése. - Minta értékű, a gyermekek fogalmi hálóját követő, az esztétikai szempontokat messzemenően kielégítő kiadványok kifejlesztése és elterjesztése. - A környezeti nevelés, a fenntartható fejlődés érdekében történő oktatás tartalmi és módszertani elemeinek integrált megjelenítése a Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht. fejlesztési területeiben. - Részvétel és szakmai támogatás elektronikus, minden magyar közoktatási intézmény számára hozzáférhető tananyagok fejlesztésben, továbbfejlesztésében.



4.3. Sorolja fel, milyen hasonló projektjei voltak az elmúlt 5 évben? A suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Közhasznú társaság eddigi szakmai tevékenysége megalapozza a jelen projektet. A Programfejlesztési Központ elvégezte a NAT felülvizsgálatát és korrekcióját, megalkotta a programfejlesztésre alapuló közoktatási reform koncepcióját, definiálta a programcsomag fogalmát, leírta a programcsomagok belső összefüggésrendszerét és meghatározta a tartalmi szabályozórendszer (NAT, kerettantervek és helyi tantervek) és a programcsomag viszonyát. Kialakította a programfejlesztési tevékenység alapelveit. A Minőségfejlesztési Központban 2000 óta kialakították a közoktatási minőségfejlesztési modelleket: megalkották a szakmai koncepciót, lebonyolítottak több nagy méretű minőségbiztosítási pályázati programot, majd segítséget nyújtottak a közoktatási intézményeknek a COMENIUS modell kiépítésében. A kétszintű modellt folyamatosan fejlesztették ki, ennek során kialakították a képzett minőségfejlesztési tanácsadók hálózatát, és az intézményi modellek módszertani anyagait kézikönyvben ill. elektronikus formában ki is adták. A programot a csoportos monitoring koncepcionális és módszertani kidolgozása, valamint a monitoring kipróbálása/alkalmazása és a záróértékelés teszi teljessé. A minőségbiztosítási program méretére jellemző, hogy abban 1800 intézmény, vagyis az iskoláknak mintegy fele vett részt. Az Értékelési Központ évek óta folytat kompetenciaméréseket, elsősorban a szövegértés-szövegalkotás, a matematikai-logikai kompetencia, valamint az informatika és a természettudományok területén – így a tanulók kompetenciájának aktuális felmérése mellett az adatok hosszabb távú trendek megállapítására is lehetőséget nyújtanak. Az 1986-tól rendszeressé váló Monitor-vizsgálatokkal teremtődött meg az a mérési forma, amely a mai méréseket is meghatározza, s már nemcsak a tanulók aktuális tudásának feltérképezésére alkalmas, hanem összehasonlításokra, trendek megállapítására is lehetőséget nyújt. 2001-ben első ízben került sor arra a teljes körű országos vizsgálatra (kompetenciamérés), amely egy-egy tanulói korcsoport egészének olvasási-szövegértési képességét és matematikatudását méri fel tanévenként. A Képességfejlesztési Kutatóközpont fő feladata a kognitív képességek és készségek fejlődését értékelő eszközök kidolgozása az 1-12. évfolyam számára, és ehhez kapcsolódóan diagnosztikus feladatlapok és tantárgyi feladatbank létrehozása. Az utóbbi öt évben 13 tantárgyból bonyolított le méréseket. Az általuk kidolgozott alapkészségek és -képességek fejlettségét értékelő eszközökkel hat korcsoportban több mint húszféle képességmérésre került sor az utóbbi három évben. A Pedagógus-továbbképzési és Akkreditációs Központ eddigi tevékenysége során széleskörű kapcsolatokat alakított ki a képző szervezetekkel, megismerte (adott esetben akkreditálta) programjaikat, és saját továbbképzési programjai is vannak az alábbi témákban: informatikai eszközök és az Internet használata az oktatásban, romológiai képzés, hátrányos helyzetű diákok oktatása, alternatív írás-olvasástanítás, vagy olyan, a hagyományos közismereti tárgyak között nem szereplő tárgyak oktatására felkészítő kurzus, mint például a mozgóképkultúra és médiaismeret. Feladata az összes akkreditált pedagógusképzés nyilvántartása, ill. a képzések listájának közzététele – ez a kínálat tehát minden, a programfejlesztésben érintett intézmény pedagógusai számára rendelkezésre áll.



4.4. Mutassa be, hogy – rendes költségvetésén felül - milyen közösségi vagy hazai központi költségvetési támogatásokat nyert el az elmúlt 5 évben, és hogyan használta fel azokat.

A suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Közhasznú társaság működési költségeit az Oktatási Minisztérium finanszírozza. Ezek az elmúlt években a következőképp alakultak: (adatforrás: közhasznú jelentések 5. sz. tábla)

központi költségvetésből kapott

támogatás (ezer Ft) ebből működési támogatás

(ezer Ft) 2001 1.589.193 360.000 2002 1.891.672 370.000 2003 2.251.909 340.000

Egyéb kapott támogatás (pld. PHARE):

2001: 2.228eFt, 2002: 20.084 eFt, 2003: 1.142eFt

(A 3.1-es intézkedésben érintett, a megvalósításért felelős szakmai központok részletes költségvetési támogatásait a „Egyéb költségvetési támogatások” c. 2. számú mellékletben közöljük.) 4.5. Ismertesse, hogy a támogatás elnyerése esetén milyen humán erőforrást tudnak a projekt végrehajtásához rendelkezésre bocsátani. Jelölje meg a projekt megvalósításáért felelős projektmenedzsert! régi: - Az NFT Koordinációs Igazgatóság munkatársai (jelenleg 16 fő, a támogatás elnyerése esetén további 5 fő), A teljes projekt megvalósításáért egyszemélyi felelős projektirányító: E. Vámos Ágnes, programvezető: Puskás Aurél, projektmenedzser: Parti Zoltán, referens: Szilágyi Győző, koordinációs menedzser: Bernáth Gábor További munkatársak: Oláh Éva, Gelencsér Sándor, Kalmár Ágnes, Kapcsáné Németi Júlia, Szendrey Orsolya, Krausz Katalin, Jager Szilvia, Varga Tamás, Kertesi Gábor, Veréb Szilvia, Demeter Kinga Lásd részletesen: szervezeti ábrában, 3.1.1. Központi Projektirányítási kézikönyv-vázlat melléklet - A Programfejlesztési Központ munkatársai 23 fő (a támogatás elnyerése esetén), felelős vezetők: Vass Vilmos és Gönczöl Enikő A programcsomagok értékelési eljárásainak kidolgozásában közreműködő felelős vezető: Vidákovich Tibor - Az Értékelési Központ munkatársai 20 fő (a támogatás elnyerése esetén bővíthető a létszám), felelős vezetők: Vári Péter és Mátrai Zsuzsa - A Minőségfejlesztési Központ munkatársai 19 fő (a támogatás elnyerése esetén bővíthető a létszám), felelős vezetők: Szívós Ágota, Szilágyi Győző, Kunics Adrienn - A Pedagógus-továbbképzési és Akkreditációs Központ munkatársai 5 fő (a támogatás elnyerése esetén bővíthető a létszám), felelős vezetők: Polinszky Márta, Sasi Nagy Zsuzsa, Sasi Nagy Edit - A Környezeti Nevelési Programiroda munkatársai 10 fő, felelős vezetők: Czippán Katalin, Marosváry Péter, Mathias Anna



Változás - Az NFT Koordinációs Központ munkatársai, 19 fő. A teljes projekt megvalósításáért egyszemélyi felelős projektvezető, fejlesztési igazgató: E. Vámos Ágnes, NFT programirányító: Puskás Aurél, projektmenedzser: Parti Zoltán, koordinációs menedzser: Bernáth Gábor, irodavezető: Oláh Éva További munkatársak: jogi referens, Kerberné Varga Anna, Ipacs László, Cseh Lívia, Farkas Krisztina, Urbán Enikő, Czettli Orsolya, Sapsál Júlia, Gelencsér Sándor, Börcsök Áron, Márton Mária, Genáhl Krisztina, további 2 fő (tematikus hálózatépítő, koordinátor) - A Programfejlesztési Központ munkatársai 17 fő, felelős vezető: Nagyné Rápli Györgyi. További munkatársak: Kovács Erika, Kerner Anna, Korányi Margit, Fejér Zsolt, Fábián Mária, Olasz Tamásné, Pálfalvi Jószerné, Czike Bernadett, Zsigovits Gabriella, Farkas László, Menczel Éva, Mathias Anna, Veréb Szilvia, Szoó Zita, Benczéné Vígh Erika, Marosváry Péter - A Minőségfejlesztési Központ munkatársai 9 fő, felelős vezető: Szívós Ágota. További munkatársak: Füle Mónika, Karman Henriett, Máté Tímea, Mészáros Emese, Sárközi Zoltánné, Vajda Irén, Kiss Ágnes, további 1 fő (fejlesztő). - A Képességfejlesztési Kutatócsoport munkatársai 8 fő, felelős vezető: Dr. Vidákovich Tibor. További munkatársak: Börcsök Istvánné, Dr. Czene Mihályné, Dr. Nagy József, Ungi Péterné, Vári Lajosné, Vecseri Árpád, Walláné Újházi Ildikó. - Az Oktatási Központ munkatársai 5 fő: Szabados Judit, Gerőly Noémi, Üveges Katalin, Hrisztov Andrea, további 1 fő (szervező). - A Szerkesztőségi Központ munkatársai 9 fő, felelős vezető: Hedvig Olga. További munkatársak: Kóródi Bence, Csabai Hajnalka, Vígné Lantos Mária, Burom Márton, Déva Mária, Kulcsár Zsuzsa, Teszár Edit, Mohácsiné Szilágyi Edit. - az OPEK munkatársai 7 fő, felelős vezető: Radó Péter. További munkatársak: Varga Andrea, Kovács Judit, Békési Kálmán, Kasza Georgina, Ivony Éva, Ravecz Ingdid.



A PROJEKT BEMUTATÁSA TERVEZÉS

5.1. Kaptak-e bármilyen segítséget a projekt előkészítéséhez az EU előcsatlakozási alapjaiból vagy más forrásból, különös tekintettel a Pályázat-előkészítő Alapra (PEA)?

NEM

5.2. A projekt indokoltsága, miért van szükség a projektre?

A közoktatás céljai A közoktatás egyik legfontosabb célja az élethosszig tartó tanulás megalapozása. E cél elérésének egyik legfontosabb eszköze azoknak a kulcskompetenciáknak a fejlesztése, amelyek az egyént alkalmassá teszik arra, hogy élete során képes legyen alkalmazkodásra, a tágabb értelemben vett tanulásra. Fontos hangsúlyozni, hogy az élethosszig tartó tanulás megalapozása a közoktatás teljes időszakában történik, beleértve a kezdőszakaszt, sőt az iskola előtti nevelést is. A kezdőszakasz nevelési céljait oly módon szükséges újragondolni, hogy az segítse elő a kulcskompetenciák fejlesztésére orientált pedagógiai gyakorlat kialakulását. A közoktatási rendszer minden szakaszában általában előnyben kell részesíteni azokat a fejlesztéseket, amelyek mind a munkaerő-piaci, mind pedig az aktív társadalmi részvétel sikeressége szempontjából fontos kompetenciák kialakulását segítik az élethosszig tartó tanulás képességének kifejlesztése érdekében.

A nevelési-oktatási célok újragondolásai és a tanítási-tanulási gyakorlat során a különböző tanulási eredmények (tudások, ismeretek, képességek, készségek, attitűdök és aspirációk) együttes fejlesztésére kell törekedni. A nevelési-oktatási célok kijelölése során el kell érni, hogy kellő hangsúlyt kapjanak a következő kulcskompetenciák: • tanulási technikák: tudatos és rutinszerű tanulási gyakorlat, változó helyzetek

megkövetelte tanulási szükségletek felismerése; • intelligens tanulás: a tanult anyag belső összefüggéseinek megértése, problémamegoldó

képesség, az egyes tudásterületek közötti kapcsolatok felismerése; • alkalmazó tudás: a tudás hozzákapcsolása személyes tapasztalatokhoz és valóságos

élethelyzetekhez, a változások megértésének képessége, a különböző tudáselemek összekapcsolása, döntési képesség, tervezés, viselkedés és önkontroll, a megszerzett tudás alkalmazása változó helyzetekben;

• eszközjellegű kompetenciák: nyelvi, kommunikációs, matematikai, informatikai és médiahasználati kompetenciák rugalmas és rutinszerű alkalmazása;

• szociális kompetenciák: társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, felelősség, konfliktuskezelő képesség, kooperativitás, érzelmi intelligencia, társadalmi tapasztalatokra való reflektálás;

• értékorientáció: a cselekvés normavezérelt mintái, társadalmi, demokratikus és egyéni értékek, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés, kulturális bekapcsolódás.

A kulcskompetenciák fejlesztésekor fontos cél, hogy korszerű, mindenki számára



hozzáférhető, a kompetencia modulokhoz kapcsolódó digitális tananyagok és tananyag-, ill. módszerbankok készüljenek. A tananyagfejlesztés segíti a fent leírt tervek megvalósítását a szemlélet gyakorlatba ültetésével és annak átfogó megvalósításával.

A kulcskompetenciák fejlesztésének előtérbe helyezése feltételezi az iskolák és a pedagógusok módszertani kultúrájának átfogó megújítását. Többek között ezt szolgálja: • a nevelési-oktatási célok és az ezeket rögzítő tartalmi szabályozó dokumentumok

felülvizsgálata – ez a NAT felülvizsgálatával megtörtént, • a pedagógusképzés és -továbbképzés fejlesztése – részben az NFT projektekben történik

meg, • az iskolai szintű pedagógiai innovációk és a sikeres gyakorlatok elterjesztésének a

támogatása, • pedagógiai programcsomagok kifejlesztése, tesztelése és elterjesztése – az NFT

projektekben történik meg, • a tanulók iskolai értékelésének és általában az értékelési és mérési rendszernek a

továbbfejlesztése - az NFT projektekben történik meg. A közoktatás problémái A közelmúltban lebonyolított nemzetközi és hazai felmérések során a magyar oktatási rendszer teljesítménye mind nemzetközi összehasonlításban, mind az elvárható, az ország fejlődéséhez szükséges színvonalhoz viszonyítva gyengének bizonyult. Az OECD országok körében, 1994 és 1998 között lebonyolított mérésben Magyarország a mezőny utolsó harmadába került (OECD 2000, OECD és Statistics Canada 2000, IALS = International Adult Literacy Survey = Nemzetközi Felnőtt Olvasásvizsgálat). Az IALS vizsgálat tanulságai alapján Magyarország felnőtt lakosságának több mint kétharmada nem rendelkezik a mindennapi életben elvárható és ahhoz szükséges írásbeli képességek minimumával sem. A PISA 2000 (Programme for International Student Assessment) felmérés a 15 éves tanulók olvasás (szövegértés), matematikai és természettudományos felkészültsége tekintetében mutatott kedvezőtlen képet, amennyiben a magyar tanulók a 28 OECD ország között eredményeiket tekintve olvasásból a 23., matematikából a 20., természettudományokból pedig a 15. helyen végeztek. Maga a helyezés nem mond sokat, ellenben

- az e területeken korábban elvégzett nemzetközi felmérésekhez viszonyított visszaesés (például az IEA korábban, elsősorban a 70-es évek elején, majd 1985-ben elvégzett mérései során tapasztalt eredményektől való elmaradás),

- a tanulók teljesítmény adatainak belső szerkezetében mutatkozó kedvezőtlen jelek (az eredmények egészségtelenül nagy szórása, a tanulók közti különbségeknek a rendkívül erős függése szocio-ökonómiai státusuktól, az eredmények különbségeinek jelentős függése az iskolák közötti különbségektől, vagyis a magyar iskolarendszer szelektivitásának negatív hatása)

figyelmeztetőek.

Saját országos vizsgálataink, a rendszeresen elvégzett Monitor vizsgálatok, az 5. és 9. évfolyamokon elvégzett átfogó, minden tanulóra kiterjedő képesség- és készségvizsgálatok is nyugtalanító eredményekkel szolgáltak (az eredmények romlása alapvetőnek tekinthető készségek, képességek területén, így elsősorban az olvasás, írás és a számolás területén mutatkozó jelentős hiányosságok). Különösen az értő olvasás és írás készségeinek, tehát a szövegértésnek a fejlesztése hagy sok kívánnivalót maga után, s részben az e készségek fejlesztésében mutatkozó hiányosságok jelentkeznek más területek elmaradásában is.



Az utóbbi évek felmérései szerint Magyarországon a 15 éven felüli lakosságból csak minden negyedik ember beszél legalább egy idegen nyelven, legalább kezdő szinten. Ez az arány a tagállamokban 53%. A nyelvoktatás színvonala és hatékonysága elfogadhatatlan mértékben egyenetlen. Az iskolák eredményessége között mutatkozó jelentős különbségek nagymértékben összefüggnek a települési és szociális viszonyokkal. A munkaerőpiacra kikerülő fiatalok többsége nem ismer egy idegen nyelvet sem elég jól ahhoz, hogy ezt fel tudja használni munkájában. A kistelepüléseken élő hátrányos helyzetű családok gyermekei számára a társadalmi felemelkedés egyik jelentős akadályát jelentheti a megfelelő színvonalú nyelvtanulás lehetőségének hiánya. Az egyes iskolák között nagy különbségek alakultak ki abban a tekintetben, hogy a tanulók hogyan és milyen mennyiségben vehetnek igénybe informatikai eszközöket. Általános a megfelelően képzett informatikatanárok hiánya az iskolákban, a számítógéppel segített tanulás és tanítás mértéke elenyésző, a nem informatika szakos tanárok normatív továbbképzése sem hozta meg a várt eredményeket. A magyar iskolákban folyó tanítás-tanulás folyamatai a szükségeshez képest kevéssé fejlesztik a tanulókban az együttműködést, a szociális készségeket általában, mert a hazai pedagógiai kultúrában az erre alkalmas formák, metodikai elemek nem kellően terjedtek el. A pedagógiai értékelés rendszere a magyar iskolákban jobbára a tananyag formális visszaadására, a gyerekek kizárólag intellektuális értékek alapján megítélt minősítésére épül, és nem kellően szolgálja a személyiség fejlesztését. A vizsgarendszer ismeret-centrikus, csak korlátozottan képes mérni az életre való felkészültséget, a tanulási képességet, a kommunikációs képességet, a problémamegoldást, a szociális képességeket, a kreativitást. A kompetencia alapú képzés minőségfejlesztésének feltételei sem alakultak még ki megfelelően. A minőségfejlesztés teljes rendszerének kiépítése elkezdődött Magyarországon az oktatási rendszerben, hiszen a 90-es évek végén megindult az intézményekben a minőségfejlesztő tevékenység. Az intézményekben a kísérleti program nyomán kialakított rendszerek azonban ma még nem képesek megfelelő szinten kezelni az egész életen át tartó tanulásra, valamint a munkaerő-piaci belépésre és az ottani helytállásra való felkészítés, pedagógiai munka tartalmait. Mindezek az eredmények és a hasonlóan kedvezőtlen eredményeket regisztráló egyéb kutatások és tapasztalatok is azt mutatják, hogy éppen azoknak a készségeknek és képességeknek a fejlesztése terén mutat a magyar oktatás komoly hiányosságokat, amelyek az egész életen át tartó tanuláshoz, a munkaerőpiacra való belépéshez, és az ottani helytálláshoz szükséges kompetenciák kifejlesztésének kritikus tényezői. Az elvárt fejlesztés iránya A munkaerőpiac egyre inkább a szélesebb munkaterületeken foglalkoztatható, munkakultúráját fejleszteni tudó, új területeken végzendő feladatokhoz új tudás elsajátítására képes munkaerőt kíván. Egyre szélesebb körben van szükség kreatív, önálló feladat-meghatározásra, önálló tevékenységre, s az eredmények önálló értékelésére is képes munkaerőre, s ezek az általános készségbeli és képességbeli feltételek is elsősorban a közoktatásban alapozhatók meg. Az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés során a tanulóknak hatékony tanulási elképzeléseket és ezeknek megfelelő, eredményes tanulási



technikákat kell kialakítaniuk, ami elképzelhetetlen az alapkészségek fejlesztése nélkül. A munkaszervezetekben végzett tevékenységek igénylik a kommunikációs képességek magas színvonalát, ezen belül a kiterjedt piacokon való jelenlét szempontjából a munkavállalók egyre szélesebb köre számára nélkülözhetetlen idegennyelv-ismeretet. A nyelvtudás, az elektronikus írásbeliség, a tanulás képessége és a kommunikáció olyan új kulcskompetenciákként (munkaerő-piaci elvárásokként) fogalmazódnak meg, melyek már rövidtávon kikényszerítik az iskolai oktatás hatékonyságának, a pedagógiai munka színvonalának növekedését. A cél tehát az, hogy a közoktatásból kikerülő diákok legalább egy nyelvet középfokon és egy másikat legalább alapfokon használható szinten tudjanak. A munkaszervezetekben végzett tevékenység ma már jelentős mértékben igényli a kooperációt, a szociális készségek magas szintjét is. A szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztése hozzájárulhat ahhoz, hogy folyamatosan, az élet minden szakaszában megszerezhetők legyenek azok a képességek, melyekkel a folytonos változások feldolgozhatóak, megkönnyítik a változásokhoz való alkalmazkodást, vagy éppen a környezet átalakítását és a közösségi döntéshozatali folyamatokban való felelős, aktív, a fenntarthatóság szempontjait figyelembe vevő részvételt, az együttműködést, az értelmes kockázat vállalását. Az oktatás multikulturális tartalmának erősítése során a legfontosabb cél egy, a jelenleginél kulturális értelemben nyitottabb, befogadóbb oktatási gyakorlat megteremtése. E tekintetben nem csupán az oktatás tartalmának gazdagítása a cél, hanem az is, hogy a tantervek, a tankönyvek által közvetített tartalom és szemlélet, valamint a pedagógusok magatartása ne erősítse sztereotip attitűdök kialakulását. Szükséges a kompetenciák fejlődését vizsgáló országos értékelési rendszer kialakítása, fejlesztése, a pedagógus-továbbképzésbe való átültetése. Az országos mérési, értékelési rendszer továbbfejlesztésének alapvető követelménye, hogy illeszkedjen a tartalmi szabályozás stratégiai szabályozó eszközeihez (NAT, állami vizsgák követelményei), vegye figyelembe a hazai és nemzetközi tapasztalatokat. A program minőségfejlesztési elemeinek kidolgozásával és az intézményekben történő bevezetésével olyan helyzet kialakítása a cél, melyben a programban résztvevő intézmények meg tudják teremteni a változás és stabilitás kényes egyensúlyát, kiszámíthatóan, eredményesen és hatékonyan képesek működni. Az intézményvezetés az intézményi önértékelés eredményeire építve – a helyi közoktatás-irányítással együttműködve – alakítja ki fejlesztési stratégiáját. Az intézkedést megalapozó és kiegészítő kutatási program elsősorban a nemzetközi kutatási eredmények hazai alkalmazását tekinti fő célnak, a fő kutatási trendekhez illeszkedő fejlesztési folyamatokat indít el. Négy, egymással szorosan összefüggő területre terjed ki: - A tanulók iskolai pályafutásának, majd az iskolarendszerből kilépve későbbi életútjának elemzése; - Az iskolában elsajátított tudás minőségének értékelése az egész életen át tartó tanulás és a tudásalapú társadalomba való beilleszkedés szempontjából; - A megértést és alkalmazást elősegítő, a gondolkodást fejlesztő, motiváló hatású tanítási módszerekkel kapcsolatos kísérletek; - A pedagógusok pedagógiai kultúrájának, attitűdjeinek, mentálhigiénés állapotának vizsgálata.



A fejlesztések módszertana A növekvő gazdasági és környezeti kihívások minden esetben olyan szolgáltatási rendszer kialakítását teszik szükségessé az Oktatás szereplői között, amely költség-hatékonyan szolgálja a transzparens intézményi struktúrát és a szolgáltatások mérhetőségét. A kompetencia alapú fejlesztések egyes komponensei során kiemelt szerepet kap azok informatikai hátterének biztosítása. Az egyes szolgáltatások lehetővé teszik, hogy a projekt eredményei valóban mérhetőek és publikálhatóak legyenek, így biztosítva a projekt kiszélesítését, fenntarthatóságát.

5.3. A projekt általános és konkrét célja

A projekt általános célja: Az egész életen át tartó tanulás megalapozása, készségek és kompetenciák fejlesztése a fiatalok munkaerő-piaci esélyeinek javítása érdekében

Ennek alapján a konkrét cél: A kompetencia alapú pedagógiai gyakorlat meghonosodása a közoktatási intézmények egy részében a továbbképzés és a multiplikátor hatás révén: • A kompetencia alapú képzést lehetővé tevő oktatási programcsomagok kifejlesztése és

meghonosítása a közoktatási intézmények egy részében; • A kompetencia alapú képzéshez kapcsolódó mérési-értékelési rendszer meghonosítása; • A kompetencia alapú képzéshez kapcsolódó, fenntartható minőségfejlesztési rendszer

meghonosítása. Ezekhez igazítva további részcélok: • Az oktatási programokhoz illeszkedő, azokat alátámasztó hagyományos és digitális

tananyagok és taneszközök fejlesztése és beszerzése; • Az oktatási programokhoz illeszkedő hazai és nemzetközi digitális tananyagok

módszertani feldolgozása, adaptálása; • A fejlesztési eredmények országos szintű elterjesztése a továbbképzési tematikák

megújításával; • Megfelelő továbbképzési programok kialakítása a Magyarországon hatályos

jogszabályokban lefektetett követelmények szerint; • A továbbképzési programok kiszélesítése annak érdekében, hogy az új programok hatást

tudjanak gyakorolni a magyar közoktatás és pedagógusképzés egészére. E továbbképzéseken a pedagógusok és az oktatási szakértők a kompetencia alapú képzéshez szükséges felkészültséget szerzik meg.

• A tapasztalatok feldolgozásának segítségével olyan hatékony továbbképzési rendszer létrehozása, amely hosszú távon biztosíthatja a kompetencia alapú oktatás megvalósításának szakmai feltételeit;

• A továbbképzések hatékonyságát biztosító, a módszertan alkalmazásához elengedhetetlen eszközellátás biztosítása;

• Az egyes feladatok ellátásához szükséges informatikai szolgáltatások fejlesztése, a programok, programcsomagok elterjesztését és népszerűsítését segítő alkalmazások (internetes felületek) fejlesztése.



A tudásalapú társadalom megteremtéséhez és az egész életen át tartó tanulás megalapozásához szükséges szemléletváltás, valamint az info-kommunikációs kompetenciák elsajátításának segítése: • a korszerű tanulási-tanítási módszerek elterjesztése • a közoktatás tananyagai digitális változatainak gyűjteménye és az ezekből felépített

tananyagegységek kialakítása, továbbfejlesztése és az oktatási programcsomagokat fogadó alkalmazások kifejlesztése

• a digitális tananyagok biztosítják az interaktív tanulás lehetőségét, ezzel olyan kompetenciák kialakítását segítik elő, melyek képessé teszik a tanulókat, hogy a mindennapi élethelyzetekben és szakmájuk gyakorlása során egyaránt helyt álljanak, tudásuk piacképes legyen

• az egyetemi alapképzésben résztvevők is ismerjék meg, és használják a programban kidolgozott anyagokat, eredményeket.

5.4. A projekt célcsoportja

• pedagógusok (óvodapedagógusok, tanítók, gyógypedagógusok, általános és középiskolai tanárok stb.);

• nevelési, oktatási és képzési intézmények vezetői; • nevelési, oktatási és képzési intézmények fenntartói (önkormányzati oktatási

munkatársak); • oktatási szakértők; • szaktanácsadók; • az Oktatási Minisztérium és háttérintézményeinek munkatársai. TARTALOM 5.5. A projekt tartalma, tevékenységei A központi program és a pályázati elem kapcsolata A HEFOP 3.1 intézkedés két komponensből épül fel, így két szereplő összehangolt együttműködése szükséges a megvalósításához. A központi program végső kedvezményezettje a suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Közhasznú társaság által vezetett konzorcium, a pályázati komponensé pedig a Térségi Iskola- és Óvodafejlesztő Központok (TIOK), azaz a konzorciális formában együttműködő közoktatási intézmények (óvodák, általános iskolák, szakiskolák, szakközépiskolák és gimnáziumok), illetve fenntartóik és a non-profit pedagógiai szakmai szolgáltató intézetek. A Kht. a tanár-továbbképzési programját olyan oktatási programcsomagokhoz kapcsolja, amelyek alkalmasak a kompetenciafejlesztés megvalósítására. Az oktatási programcsomag a tanítás-tanulás megtervezését-megszervezését segítő, választható dokumentumok, szakmai eszközök rendszere, amely az ismeretek közvetítését a készségek, képességek tudatosan megtervezett fejlesztésével kapcsolja össze és hosszú távon is mozgósítható, alkalmazásképes tudást kínál. Beszélhetünk átfogó, egy vagy több műveltségi területre, tantárgyra kiterjedő programokról. A Kht. által kifejlesztett, a különböző kompetenciaterületekre vonatkozó oktatási programcsomagokat és az ezeket teljes pedagógiai rendszerré kiegészítő továbbképzési



programot a Kht. térítésmentesen bocsátja a Térségi Iskola- és Óvodafejlesztő Központok rendelkezésére. A TIOK tagjai a Kht. szakmai útmutatása és tanácsadása mellett próbálják ki és vezetik be intézményeikben a programcsomagokat, majd terjesztik el más, a programhoz egy későbbi pályázat keretében csatlakozó közoktatási intézményekben. Az együttműködés célja, hogy a Térségi Iskola- és Óvodafejlesztő Központok a központilag kifejlesztett programokat és módszereket elsőként vezessék be, helyi sajátosságaikhoz és környezetük igényeihez igazítsák, valamint a tesztelési szakasz során szerzett tapasztalataikkal segítsék azok véglegesítését oly módon, hogy a Kht. összegyűjti és értékeli az ő felhasználói tapasztalataikat, és ezek alapján végzi el a programcsomagok korrigálását, készíti elő akkreditációjukat. Az intézményi együttműködések kialakítását, a nevelési, illetve pedagógiai programok egymáshoz illesztését segíti az informatikai eszközökkel támogatott tematikus hálózatok felállítása, a programokat mentoráló erős szakmai háttér és hálózat, a szakmai munkacsoportok létrehozása, illetve a Kht. által kifejlesztett programcsomagok koncepcionális egymásra épülése.

A Kht. és a TIOK-ok együttműködése az alábbi, a pályázatban támogatott tevékenységekre terjed ki:

• a kompetenciaterületekhez tartozó oktatási programcsomagok és a hozzájuk illeszkedő digitális tananyagok tesztelésében való részvétel;

• a program tartalmának, eszközrendszerének és módszertanának írásos értékelése,

• a programok diagnosztikus mérési eszköztárának tesztelése (mérések elvégzése a tanított csoportokban, eredmények feldolgozása és értékelése, a mérőeszközök használhatóságának írásos minősítése),

• a kompetenciaterületekhez tartozó oktatási programcsomagok testre szabása, a helyi pedagógiai programba történő beépítése,

• módszertani tapasztalatok közreadása (a programok naplózása, modell értékű segédanyagok, időtervek, óravázlatok kidolgozása, a programcsomagok helyi igények szerinti kiegészítése, módszertani ötletek rögzítése, feladatsorok, feladatgyűjtemény-részletek összeállítása, stb.),

• tanácsadási, továbbképzési elemek tesztelése, kipróbálása, megvalósítása, • a nyelvi képzés és más kompetenciaterületek közötti kapcsolatrendszer

vizsgálata, módszertani kísérlet, • a különböző iskolák közti átjárhatóság és/vagy az iskolai szintek közötti

átmenet biztosítása, különös tekintettel a középiskola nyelvi előkészítő évfolyamára,

• komplett iskolai ügyviteli és adminisztrációs rendszer, vezetői-, tanulói- és tananyag információs rendszer, digitális tananyagfejlesztő informatikai rendszer tesztelése, bevezetése és működtetése,

• a jó gyakorlatok gyűjtése és a projekt megvalósulása időpontjában írásos formában történő összefoglalása;

• a program megvalósításához szükséges eszközök beszerzése.

Emellett a TIOK-okban megtörténik a központi programban kifejlesztett, a kompetencia alapúneveléssel, oktatással és képzéssel kapcsolatos, annak színvonalát biztosító mérési ésminőségfejlesztési módszerek bevezetése is. Ezen belül az együttműködés az alábbi támogatotttevékenységekre terjed ki:

• a minőségfejlesztési elemek tesztelése, kipróbálása, megvalósítása; • a pályázatban benyújtott projektterv értelmezése, véglegesítése,

hozzáillesztése a központi intézkedés projekttervének



ütemezéséhez, • részletes helyzetelemzés elkészítése megadott szempontsor

alapján felkészítő képzés keretében, • bevezetési folyamat, • pedagógus- és vezetőképzések az intézkedés pályázati

komponensében leírt pályázatokon támogatást elnyerő iskolák és más intézmények munkatársi köre számára,

• próbatréningek, • horizontális tanulást támogató tréningek, • minőségfejlesztési rendszerek továbbfejlesztése.

A központi program tartalma A központi program pedagógusok és oktatási szakértők továbbképzésére irányul elsősorban. A továbbképzések tematikájának kialakítása során nyilvánvalóan szükségesek mindazok a dokumentumok, programok, amelyek e továbbképzési tematikák törzsét alkotják. A feladatok leírása során ezért a tematikák ezen előzményeinek kialakításával összefüggő feladatok kerülnek először sorra, s csak utána szerepelnek a fő cél – a továbbképzési programok kialakítása és a programok működtetése – feladatai. A program hat kulcskompetencia területen valósít meg oktatási programcsomag-fejlesztéseket, és a program része egy olyan informatikai fejlesztés is, amely lehetővé teszi a tanulók iskolai pályafutásának követését, valamint egységes iskolai irányítási rendszer és az intézményi önértékelés informatikai feltételeinek megteremtését. A programfejlesztés során az eszközjellegű kompetenciák közül a

• szövegértési-szövegalkotási, • matematikai-logikai, • idegen nyelvi, • IKT (informatikai és médiahasználati) területen,

valamint az EU támogatási politikájában kiemelt célként megjelenő, a leghátrányosabb helyzetben lévők felzárkóztatása szempontjából szintén kulcsfontosságú

• szociális, életviteli és környezeti kompetencia, ill. • az életpálya-építési kompetencia területén valósul meg fejlesztés.

(Részletes leírás a „Programcsomagok és kompetenciaterületek leírása” c. 3. sz. szakmai mellékletben található.) Ez a hat kulcskompetencia részét képezi a Közoktatás-fejlesztési Stratégiában felsorolt kulcskompetenciáknak. A hat kulcskompetencia kiemelésében a NAT-ot követi a program: a NAT is kiemeli a kommunikációs, a narratív, a döntési, a szabálykövető, a lényegkiemelő, az életvezetési, az együttműködési, a problémamegoldó, a kritikai, valamint a komplex információk kezelésével kapcsolatos képességeket, kulcskompetenciákat. A képességfejlesztés útjai-módjai igen különbözőek lehetnek, sokféle ismereten, az ismeretek változatos kombinációin alapulhatnak. Ezért a helyi tantervek készítése során arra kell törekedni, hogy a fejlesztendő képességek és kulcskompetenciák kompetencia-térképpé szerveződjenek. (243/2003. (XII.17.) A NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról). A Stratégiában jelzett további kompetenciaterületek úgy egészítik ki a programot, hogy az integrált nevelés know-how-ját a HEFOP 3.1 intézkedése központi programjában működő szakmai bizottságok a HEF OP 2.1-es intézkedés (Hátrányos helyzetű tanulók



esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben) inter-regionális műhelyeivel (A komponens), illetve integrációs szakértőkkel (B komponens) együttműködésben alakítják ki, azaz a 2.1 program szakértői részt vesznek a 3.1 intézkedés programfejlesztő munkájában. A 3.1 intézkedésben kifejlesztett oktatási programok ezzel az együttműködéssel alkalmassá válnak arra is, hogy az integrált keretek között megvalósuló nevelést is szolgálják.

A két intézkedés az oktatási programcsomagok fejlesztésére közös szakmai csoportokat hoz létre. Az alábbi módszertani elemek, illetve tartalmi, megközelítésbeli szempontok beemelésével válik teljessé az OM Középtávú Közoktatás-fejlesztési Stratégiájában jelzett kompetenciaterületek kibontása és bevitele a közoktatási intézmények körébe:

- Tanórai differenciálás heterogén csoportban - Kooperatív tanulás - Tevékenységközpontú pedagógiák eszközei - A drámapedagógia eszközei - Egyéni és csoportos projektmunka - Átfogó tanítási szakaszok (epochák) beillesztése a tanítási-tanulási folyamatba - Prezentációs technikák elsajátítása és alkalmazása - Tanulói értékelési formák gazdagítása - Hatékony tanuló-megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnózis - Attitűdváltást segítő programok pedagógusok számára - Az inkluzív nevelés szempontjainak megismertetése, helyzetelemzés és stratégiatervezés, programadaptáció - Habilitációs és rehabilitációs tevékenységek - Multikulturális tartalmak, interkulturális nevelés - Óvoda-iskola átmenet támogatása - Módszerek a korai iskolaelhagyás megelőzésére

A programban helyet kap a magyarországi ökoiskola hálózat fejlesztése. A hazai ökoiskolák hálózata - kiterjedt európai nemzetközi együttműködések keretében, nemzetközi tapasztalatokra (OECD-ENSI) támaszkodva - a fenntartható fejlődés pedagógiai gyakorlatát valósítja meg és fejlesztési eredményeit hatékonyan disszeminálja. Az ökoiskolák a helyi közösségekkel és a fenntartóikkal való partnerségben a térségfejlesztések helyi intézményi felelősségvállalásában is pozitív modellek – a TIOK hálózat hasznos partnerei. A hazai ökoiskola hálózat létrehozásában és fenntartásában az interszektoriális kormányzati együttműködésnek meghatározó szerepe van: Az ökoiskolák létrehozása, hálózatuk kiépülése és működtetése (találkozó, honlap, továbbképzések, segédanyagok) az OM és a KvVM együttes megállapodásán alapul. A program közeljövőben megvalósuló legfontosabb eleme az Ökoiskola Cím pályázati rendszerének kidolgozása és működtetése, azon iskolák munkájának legmagasabb szintű állami elismerése céljából, melyek iskolafejlesztő munkája kiemelkedő színvonalon képviseli a környezeti nevelés, a fenntartható fejlődés pedagógiájának értékeit. A két intézkedés tevékenységének támogatására Tudományos Tanácsadó Testület alakul Feladata a program tudományos hátterének megteremtése és fejlesztése, a hazai és a nemzetközi kutatási eredmények folyamatos követése és alkalmazásának támogatása, a programfejlesztő munka szakmai-tudományos felügyelete. A program tudás-menedzsment komponensének támogatása, a sikeres megvalósításához szükséges hazai és nemzetközi szakértők felkutatása, a fejlesztő munkában részvevők képzésének támogatása. Tagjai a programban szereplő fontosabb kompetenciák fejlesztésének nemzetközileg elismert



szakértői. A tagokat az Oktatási Miniszter kéri fel. (lásd a 4. sz. mellékletben) A Tudományos Tanácsadó Testület működését a jelenleg még készülő Programirányítási Rendszer Működési Kézikönyve tartalmazza. 1. OKTATÁSI PROGRAMCSOMAGOK LÉTREHOZÁSA A PEDAGÓGUSOK ÉS AZ OKTATÁSI SZAKÉRTŐK KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁSRA TÖRTÉNŐ FELKÉSZÍTÉSE ÉRDEKÉBEN A feladatot végző végső kedvezményezett szakmai apparátusa irányításával, a fejlesztendő kompetenciáknak megfelelő részterületeken megbízott szakmai csoportok munkája keretében oktatási programcsomagokat, illetve teljes pedagógiai rendszereket hoz létre.

Mind a hat kompetencia-terület fejlesztéséhez az 1-6. évfolyamokon (a nemzetközi oktatási korosztályi (standard) besorolás szerinti 1. korcsoportban – ISCED 1), illetve a 7-12.-évfolyamokon (a nemzetközi oktatási korosztályi (standard) besorolás szerinti 2. és 3. korcsoportban – ISCED 2., 3.), az iskolarendszer lehetséges bemeneti pontjain a 2005/06-os tanévre az 1-2., 5., 7., 9. évfolyamokon, a 2006/07-es tanévre a 3., 6., 8., 10. évfolyamokon, a 2007/08-as tanévre a 4. és a 11-12. évfolyamokon felhasználható oktatási programcsomagok készülnek.

Az 1-6. évfolyamot, illetve a 7-12. évfolyamot megcélzó egységeken belül 3-3 különböző, egymást szervesen kiegészítő programcsomagot fejlesztünk ki. Ezek jellemző típusai a következők lesznek:

a) egy olyan programcsomag, amely a témához tartalmilag kapcsolódó NAT műveltségterület feldolgozása során hasznosítható, kompetencia-központú tananyagot tartalmaz;

b) egy olyan programcsomag, amely az adott kompetencia-terület fejlesztését egyéb műveltségterületek tanításának keretében támogatja;

c) egy olyan programcsomag, amelynek elemei a tanórán kívüli nevelési-tanítási helyzetekben használhatók fel ugyanazon cél elérése érdekében (például napközi, szakkörök, tehetséggondozás, kollégium, stb.).

Csupán az idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése nem követi ezt a logikát. E terület esetében a típusvariánsokat a legszélesebb körben tanított három nyelv – az angol, a német, a francia – képviseli, egységes szerkezetben megjelenítve az 1-6. évfolyamon és a 7-12. évfolyamon felhasználható elemeket. E program keretében kerül sor a migráns fiatalok beilleszkedését segítő magyar mint idegen nyelvi oktatási programcsomag kidolgozására a közös európai referenciakeret A1, A2, és B1 szintjén. A programcsomagok három területen – matematika-logika, IKT kompetenciák és életpálya-építés – idegen nyelven is elkészülnek, továbbá elkészül az a tanári módszertani útmutató, amely a nem nyelvszakos pedagógus munkáját fogja segíteni. Az oktatási programcsomag komponensei:

1) tantervi komponens (célok, követelmények, értékelés elvei, a tananyag kijelölése, időbeli elrendezése);

2) pedagógiai koncepció (összefoglalja, elméletileg is megalapozza azokat a pedagógiai elveket, amelyeken a program alapul);

3) Modulleírások (részletes leírás egy-egy téma feldolgozásának menetéről, a tanulói tevékenységekről, az ajánlott eszközökről);

4) Eszközi elemek (információhordozók, feladathordozók és a kettő kombinációi – vagyis hagyományos és digitális taneszközök);



5) Értékelési eszközök (a tanulói fejlődés mérése); 6) Továbbképzési programok (a tanárok felkészítése a program

alkalmazására); 7) Támogatás: tanácsadás és programkarbantartás a fejlesztő műhely

részéről. A programfejlesztés keretében kialakuló eszközkészlet tartalmi struktúráit és részletes kibontását a 3. sz. mellékletben közöljük. A legfontosabb közös fejlesztési feladatok A kompetencia alapú fejlesztési programokban olyan célok kerülnek a pedagógiai munka középpontjába, amelyeket már sokan megfogalmaztak, de elérésük különféle okok miatt a közoktatás széles körében még nem sikerült. A konkrét tartalmakkal összehangolva, ezek az általános célok a következők:

• Az élmény és az öröm hozzákapcsolása a tanulás folyamatához – az aktív részvétel lehetőségének biztosítása, valamint az egyéni érdeklődés és haladási ütem figyelembe vétele.

• Az önálló tanulási képesség kialakítása – az információszerzés és -rendszerezés teljes tanulási időszakot végig kísérő gyakorlása, valamint a birtokolt ismeretelemek egyre magasabb szinten történő integrálása.

• A digitális kultúra fejlesztése. • Az elvont iskolai tudáselemek következetes összekapcsolása a diákok napi

tapasztalataival és az életkoruknak megfelelő gyakorlati feladatokkal. • A megszerzett tudás hasznosságának megélése a felhasználás különböző szintű

(közvetlen, analóg és kreatív) lehetőségeinek gyakorlása révén. • Kommunikációt és kooperációt igénylő csoportos munkaformák beemelése az iskolai

tanulási, probléma megoldási és alkotó folyamatokba. Az iskolákba kerülő programcsomagok jellemzői Valamennyi programcsomag moduláris felépítésű lesz, és lépésről lépésre kialakuló kínálatával időben átfogja majd az 1-6., illetve 7-12. évfolyamok teljes tanulási időszakát, de tartalmában nem fedi le azt teljes egészében. A teljes lefedéshez az Oktatási Minisztérium további forrásokat biztosít a suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Közhasznú társaság részére. A modulok úgy épülnek fel, hogy ismeretanyaguk és gyakorlatsoraik kisebb vagy nagyobb terjedelmű elemekként építhetők be a hagyományos tanulási-tanítási folyamatokba. A programok elemi egységekből (modulokból) felépülő jellege lehetővé teszi továbbá az egységek többféle csoportosítását, a sorrend és a tananyagmennyiség hozzáigazítását a pedagógiai szükségletekhez és a helyi igényekhez, valamint nagyobb egységeket átfogó tanítási szakaszok (epochák) beillesztését a tanítási-tanulási folyamatba az egy témához tartozó összefüggések hatékonyabb feltárására. Ennek érdekében a programcsomagok több felhasználási lehetőséget, többféle bejárási utat kínálnak, amelyek között az epochális feldolgozás lehetőségét biztosító átfogó szakaszok is szerepelnek a hagyományos, kötött heti óraszámmal dolgozó eljárások mellett.

• Az egyes tantárgyakat tanító pedagógusok a szakmai mellékletben megjelenített szerkezetben megkapják az éves tanmenetük gyakorlati megvalósítását segítő programcsomagokat.

• A programcsomagok szintezett feladatrendszere lehetővé fogja tenni az egyazon



tartalmi területen belüli differenciált képességfejlesztést és a tanulók egyéni ütemű előre haladását.

• A tananyagot nyomtatott és digitális taneszközök összehangolt rendszere közvetíti majd, melyek döntően hazai és nemzetközi digitális jógyakorlatok adaptálására, valamint az SDT továbbfejlesztésre épülnek. A bemutatást és az elsajátítást tanári és tanulói segédletek rendszere fogja támogatni.

• A programcsomagoknak részét képezi majd az adott program kidolgozott értékelési rendszere, amely lehetővé teszi a tanulói képességek fejlődésének rendszeres mérését és a fejlesztési feladatok személyre szabását.

• Minden programcsomaghoz készül egy tanári útmutató, amely a fejlesztési folyamatok tervezését és vezérlését segíti majd, és módszertani ajánlásokat tartalmaz a megvalósításhoz.

A pedagógiai munkát segítő támogató rendszer részei

• A programfejlesztés során minden programcsomaghoz elkészül egy olyan továbbképzési program, amelynek segítségével a pedagógusok fel tudnak készülni a kiválasztott program sikeres megvalósítására.

• Minden kompetencia-terület fejlesztéséhez kapcsolódóan létrejön egy olyan nyilvános internetes felület a suliNova honlapján belül5, amely az adott témával kapcsolatos szakmai kommunikációt és a sikeres módszertani megoldások közkinccsé tételét szolgálja majd, s egyúttal lehetővé teszi, hogy bárki on-line mentori támogatást kaphasson a segítségével. A programcsomagok elemeit (koncepciók, tantervek, modulok stb.) olyan digitális formátumban (HTML, pdf) is előállnak, ami lehetővé teszi ezek tárolását és közzétételét letölthető formában egy internetes felületen, továbbá biztosítja a közvetlen (online) kapcsolódást az 1-2. pontokban körvonalazott digitális objektumokhoz (foglalkozásokhoz, szimulációkhoz, prezentációkhoz stb.)6.

• A program második évében kialakul egy olyan szakértői kör, amelynek tagjai aktív szerepet vállalnak a programcsomagokat később használatba vevő intézmények segítésében és a programcsomagok karbantartásában.

A programfejlesztés eljárásrendje A fejlesztő munka fázisai minden megszülető programcsomag esetében azonos algoritmus szerint alakulnak. A projektirányítás és a költségtervezés terén azonban természetesen minden egység önálló kezelést igényel. Ez az oka annak, hogy itt csupán a munka állomásait mutatjuk be, míg a melléklet részletes bontásban tartalmazza a hét tartalmi terület óvodát, 1-6. évfolyamot és 7-12. évfolyamot megcélzó fejlesztéseinek idő- és költségterveit. Kiemeljük, hogy a fejlesztési folyamat – alapos helyzetelemzés után - több esetben be fogja építeni a korábbi hazai fejlesztések eredményeit, s azokat vagy változtatás nélkül, vagy a megfelelő adaptációs lehetőséget megteremtve a programcsomagok fejlesztésében felhasználja. Különösen igaz ez azokra a bizonyítottan hatékony programokra és digitális tananyagokra, amelyeket a közoktatási intézmények jelenleg is alkalmaznak és azokra a digitális tananyag-elemekre (7-12. évfolyam), amelyek 2002-től fejlesztésre kerültek az EDUCATIO Kht keretein belül (lásd később). Fontos fejlesztési követelmény, hogy ezen tananyagok jelenlegi NAT-kompatibilitását meg kell teremteni, és a már létező adatbázisokat ki kell egészíteni – 5 A honlap adatbázis-rendszerré fejlesztése megkezdődött. Az integrált megközelítést lehetővé tevő (2.1-es és 3.1-es intézkedés) adatbázisok elkészültek. 6 A részletes projektterv és költségvetés mellékletben.



fejlesztés, adaptáció vagy beszerzés útján - azokkal az új digitális elemekkel, amelyek a programfejlesztés során szükségesnek mutatkoznak. A fejlesztési folyamat tehát figyelemmel lesz a nemzetközi vagy hazai fejlesztők által már korábban kifejlesztett és bevált programelemekre és az adaptációs lehetőségekre is. Az alábbiakban a programfejlesztő tevékenység algoritmusát mutatjuk be azzal, hogy a 31 pontban ismertetett minőségfejlesztési projekt-elem megvalósulása esetén fejleszthető az algoritmus részletes projekttervvé: 1. A fejlesztő munka előkészítése (2004. 06. 01. – 08. 31.)

1.1. Szakmai előkészítő bizottság felállítása, a fejlesztési koncepció kialakítása 1.2. A kapcsolódó hazai és nemzetközi programok megismerése, beemelése a fejlesztési folyamatba (adaptáció) 1.3. A fejlesztési követelményrendszer felállítása 1.4. A fejlesztő munka internetes kommunikációs és kooperációs rendszerének létrehozása

2. A programcsomag kifejlesztése (1. ciklus: 2004. 09. 01. – 2005. 08. 31.; 2. ciklus: 2005. 09. 01. – 2006. 08. 31.; 3. ciklus: 2006. 09. 01. – 2007. 08. 31.)

2.1. A fejlesztő munka irányítása 2.2. A tananyagtartalom kifejlesztése 2.3. A tanítási-tanulási segédletek tartalmának kifejlesztése 2.4. A taneszköz-rendszer alappéldányainak kifejlesztése 2.5. A program belső értékelési rendszerének kifejlesztése 2.6. A program tanári útmutatójának elkészítése 2.7. A kapcsolódó pedagógus-továbbképzési program kifejlesztése 2.8. A tesztpéldányok szerkesztése, nyomdai előkészítése7 és legyártása a Térségi Iskola- és Óvodafejlesztő Központ számára

3. A programcsomag tesztelése* és korrekciója

3..1. Fejlesztői támogatás nyújtása a Térségi Iskola- és Óvodafejlesztő Központ számára (1. ciklus: 2005. 09. 01. – 2006. 06. 30.; 2. ciklus: 2006. 09. 01. – 2007. 06. 30.; 3. ciklus: 2007. 09. 01. – 2008. 06. 30.) ** 3.2. A felhasználói tapasztalatok összegyűjtése és értékelése (1. ciklus: 2005. 09. 01. – 2006. 06. 30.; 2. ciklus: 2006. 09. 01. – 2007. 06. 30.; 3. ciklus: 2007. 09. 01. – 2008. 06. 30.) ** 3.3.. A programcsomag korrigálása a tapasztalatok alapján (1. ciklus: 2006. 01. 01. – 2006. 06. 30.; 2. ciklus: 2007. 01. 01. – 2007. 06. 30.; 3. ciklus: 2008. 01. 01. – 2008. 06. 30.) ** 3.. A leendő mentorok felkészítését szolgáló program kifejlesztése (2005. 08. 01-09. 30.)8 3.5. A kész programcsomagok legyártása a követő intézmények számára (1. ciklus:

7 Szakmai megfontolásból úgy döntöttünk, hogy a tanulóknak és pedagógusoknak biztosított taneszköz-együtteseket magas szakmai színvonalú szerkesztési és előkészítési folyamaton visszük keresztül már a tesztelési szakaszban is. 8 A TIOK-ot támogató mentoráló tevékenységet a velük való egy évvel előbbre hoztuk. 9 A részletes projekttervek és költségvetés mellékletben. 10 A részletes projekttervek és költségvetés mellékletben. 11 12. sz. melléklet 12 Miután a képzési folyamatban a képző intézmény és a két lebonyolító szervezet (suliNova, Sulinet) között nincs pénzmozgás, a pályázat nyílt felhíváson alapul, nem szükséges közbeszerzési eljárás lefolytatása. 13 A részletes szakmai tervet, projekttervet és a költségtervet mellékletben közöljük. 14 A részletes projekttervet és a költségtervet mellékletben közöljük.



2006. 07. 01. – 08. 31.; 2, ciklus: 2007. 07. 01. – 08. 31.) 3.6. A programcsomag akkreditációjának előkészítése (1. ciklus: 2006. 07. 01. – 08. 31.; 2. ciklus: 2007. 07. 01. – 08. 31.)

4. A programcsomag támogató rendszerének kialakítása 4.1. A program felhasználóit segítő mentori kör kialakítása és felkészítése (2005. 08. hótól) 4.2. A programot támogató internetes felület létrehozása és beüzemelése (2005. 06 hótól) 4.3. Felhasználói tapasztalatok gyűjtése, program javítása (folyamatosan)

* A programcsomag teszteléséhez szükséges továbbképzéseket a 4. pont tartalmazza. ** Ez a szakasz szervesen hozzátartozik a fejlesztési folyamathoz, de megvalósítása későbbi döntést igényel a TIOK projektek meghatározott időtartama miatt. Külföldi digitális jó gyakorlatok megvásárlása, a suliNova által fejlesztett oktatási programcsomagok gazdagítása digitális tartalmakkal9 A programfejlesztés során létrejövő programcsomagok tantermi (és otthoni) alkalmazását ki kell egészíteni olyan digitális taneszközökkel, amelyek lehetőség szerint a legnagyobb mértékben fedik a modulrendszer tematikusan meghatározott tartalmait, emellett interaktív és felhasználóbarát tulajdonságaikkal segítik a tanárok és a diákok digitális taneszköz használatának gyakorlatát. Ennek megfelelően olyan modulrendszerű, az egyes témákat önálló egységekben feldolgozó foglalkozásokból felépülő rendszert alkotnak, amely elemenként is és nagyobb egységekké szervezve, összekapcsolva is alkalmazhatóak. Fontos feltétel továbbá, hogy rendelkezzenek megfelelő animációs és szimulációs eszköztárral, ellenőrzési és önellenőrzési lehetőségekkel, glosszáriumokkal és áttekinthető, könnyen kezelhető keretrendszerrel. Minthogy a programcsomagok konkrét tartalmait teljes egészében magában foglaló digitális tananyagrendszerek nem állnak rendelkezésre, olyan eszközegyütteseket kell beszerezni (létrehozni, kifejleszteni), amelyek – megfelelő leírás és specifikáció rendelkezésre bocsátása esetén – kívánság szerint bővíthetők új elemekkel, illetve foglalkozásokkal, és amelyek a kompetenciaterületek többségében, döntően a matematikai és természettudományos kompetenciaterületen alkalmazhatók. A suliNova Kht. által fejlesztett oktatási programcsomagok digitalizálása és kiegészítése hazai jó gyakorlatok adaptálásával10 Az új programrész beemelésének fő célja, hogy a közoktatási intézmények, innovatív pedagógiai műhelyek által korábban kifejlesztett „jó gyakorlatok” a kompetencia alapú programfejlesztés számára a szükséges adaptációs munka nyomán felhasználhatók, hozzáférhetők legyenek. A kifejlesztett, és pozitív döntés esetén a központi programhoz kapcsolható oktatási programok, taneszközök a szociális és életviteli készségek, környezeti, valamint az életpálya-építési, részben szövegértés-szövegalkotási és IKT kompetenciák fejlesztésének szolgálatába állíthatók. Elképzelésünk szerint az animációkkal, digitális, multimédiás eszközökkel is ellátott, interaktív tanulásra alkalmas tanegységeknek meg kell felelniük a 3.1-es programban a suliNova Kht-val együttműködő konzorciumi partner, az Educatio Kht által biztosított, és az egész fejlesztést egységes keretrendszerbe foglaló, valamint a suliNova Kht. programfejlesztői által megadott szakmai szempontoknak. A kidolgozandó tanegységek szerkezetének



alkalmazkodniuk kell a Sulinet Digitális Tudásbázis struktúrájához, menürendszeréhez, az abban szereplő linkekhez, linkgyűjteményekhez. Az altémákhoz kidolgozott feladattípusoknak, mérő és értékelő eszközöknek követniük szükséges az SDT-ben adott (és az oktatási programcsomagokhoz is illeszkedő) tipológiát. Így tehát a differenciált óravezetéshez, a projekt jellegű vagy epochális feldolgozáshoz is alkalmas eszközök rendszerét szükséges kidolgozni oly módon, hogy a pedagógus szabadon alakíthassa, rendszerezze azokat saját elképzelése, tanrendje, fejlesztési céljai szerint. A digitális eszközökkel felruházott oktatási program egyes elemeinek ismeret-tartalom szempontjából, valamint pedagógiai, tanulásszervezési eljárások tekintetében hozzá kell járulniuk a Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatainak teljesítéséhez. Cél, hogy a kifejlesztett tematikai egységek mindegyike olyan tartalmakkal legyen felruházva, melyek alapján a tanórai gyakorlatban célirányosan a kulcskompetenciák fejlesztésének szolgálatába állíthatók. Az egyes altémákhoz kidolgozott oktatási programoknak olyan moduláris szerkezetben kell építkezniük, melyek koherens tematikus egységet alkotnak, egyben pedig az SDT rendszerében történő széleskörű és rugalmas felhasználhatóság lehetőségét biztosítják. Ennek érdekében egymástól függetlenül is alkalmazható tananyagelemek egymással szorosan összefüggő rendszereinek kidolgozása a cél, a későbbi sokrétű adaptáció biztosításának lehetőségét is biztosítva. A kifejlesztett tananyag-egységeknek rendelkezniük kell szakszerű és konkrét módszertani utasításokkal, az értékelés és teljesítménymérés differenciált eljárásaira is kiterjedő pedagógiai folyamatleírással. Ki kell jelölniük a kompetenciafejlesztési célokat, a tanulás folyamatának technikai körülményeit, feltételeit, a differenciálást lehetővé tevő különböző bejárási utakat, be kell mutatniuk a tananyagok közötti kapcsolódási pontokat. Az alábbi, kiemelt területeken látjuk szükségesnek jó gyakorlatok adaptációját: • Történelmi, irodalmi animációk

Az életmódtörténet, gazdálkodás, háborúk, népvándorlás-népmozgások, irodalmi stílusirányzatok tematikájának feldolgozása interaktív feladatokban. • Aktív állampolgárság

Digitális eszközökkel felruházott problémacentrikus projektek (diák érdekképviselet, diákjogok, partneri együttműködés az iskolában, emberi jogi, multikulturális, interkulturális foglalkozások, az európai identitást fejlesztő epochák, projektek, ezeken belül az Európa Tanács által az ifjúsági célcsoport számára kifejlesztett program és pedagógusképzés közoktatásbeli adaptációja.

• Problémacentrikus foglalkozások a közelmúlt iskolai feldolgozásához Olyan, a jelenismereti tájékozódást, a közelmúlt jobb megértését szolgáló kordokumentumok feldolgozása és bemutatása digitális eszközökkel, melyek a ma létező társadalmi, szociális kérdéseben történő eligazodást, elsősorban a szociális, életviteli, szövegértés-szövegolvasási, komplex problémamegoldó és IKT kompetenciák fejlesztését szolgálják.

• Környezet és életmód

Komplex környezeti nevelési projektek, epochák digitális eszközkészlettel , valamint



testkultúra-és életmódprogram, foglalkozás modulok a szexualitás, a testi és lelki egészségnevelés köréből, továbbá foglalkozás modulok a gazdaság és fenntarthatóság témaköréből • A gazdasági kultúra és a vállalkozói készségek fejlesztése Elsősorban az életpálya-építéshez, a komplex problémamegoldó képesség fejlesztéséhez szükséges, a tanrendbe illeszthető vagy tanórán kívüli foglalkozások, melyek hazai jó gyakorlatok adaptációjával, digitalizálásával válnak a programfejlesztés részeivé.

A programcsomaghoz kapcsolódó további digitális tananyagfejlesztést, mely az EDUCATIO Kht feladatrendszerét képezi az 5.7. pont tartalmazza. 2. PEDAGÓGIAI MÉRÉSI-ÉRTÉKELÉSI RENDSZER A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS FEJLESZTÉSE ÉRDEKÉBEN, A FEJLESZTÉS EREDMÉNYEINEK MEGJELENÍTÉSE A PEDAGÓGUSOK ÉS OKTATÁSI SZAKÉRTŐK TOVÁBBKÉPZÉSI RENDSZERÉBEN A pedagógiai értékelési rendszer fejlesztése három nagyobb témakörben látszik szükségesnek annak érdekében, hogy a kompetencia alapú oktatás minősége javuljon a közeljövőben. Az értékelési rendszer fókuszába egy olyan, a nemzetközi trendekkel megegyező rendszeres mérés kerül, melyben nem a minősítésre, hanem az állapotfelmérésre helyeződik a hangsúly. Az állapotfelmérés adatainak ismeretében lehet célul kitűzni a tanítási-tanulási folyamat olyan befolyásolását, amely elősegíti, hogy a tanítási-tanulási tartalom az alkalmazásképes tudás irányába mozduljon el. Az alkalmazásképes tudásról képet adó kulcskompetenciák mérésének minden évben azonos nehézségi szintű tesztekkel kell történnie, és az ezt megalapozó próbamérések keretén belül nemcsak a tesztszerkesztést, hanem a tesztelemzést is automatizálni kell. Olyan komputerizált feladatbankot kell létrehozni, melyben az előtesztelés után kiválasztott itemek megfelelő pszichometriai paramétereket kapnak, a tartalmi és a funkcionális megfontolásokon túl a validitást és a nehézségi szintek meghatározását tekintve is. Minthogy e mérések nem csak egy reprezentatív mintát, hanem a teljes populációt érintik, ki kell dolgozni azokat a visszajelzési eljárásokat, melyek a mérésben részt vevő egyes tanulók, osztályok és iskolák számára közérthető módon feltárják a kulcskompetenciák fejlettségének adott állapotát. A „hozzáadott érték” megközelítés nemzetközi kutatási tapasztalatai arra utalnak, hogy az iskolai fejlesztő munka hatékonysága akkor ítélhető meg reálisan, ha a tanulók által „hozott értéket” tekintjük kiindulási alapnak. A hozott érték meghatározásához mindenfajta tanulói teljesítménymérés esetén szükség van. Az így tervezett 6., 8. és 10. osztályos teljes körű kompetenciamérés teljesítményadatai nemzetközi összevetésben is lehetőséget kínálnak arra, hogy az iskolai fejlesztő munka eredményeit az oktatási kormányzat, a fenntartó és a közvélemény a hozott és a hozzáadott érték összefüggésrendszerében ítélhesse meg. 2.1 A 6., 8., 10. évfolyamos teljes körű kompetenciamérés és a 12. évfolyamos kimeneti kompetenciamérés eszközrendszerének és mérésmetodikai eljárásainak sztenderdizálása



2.1.1 tesztrendszer kialakítása 2.1.1.1 próbafeladatok írása 2.1.1.2 próbafeladatok lektorálása 2.1.1.3 próba-tesztfüzetek szerkesztése 2.1.1.4 próba-tesztfüzetek nyomtatása 2.1.1.5 próbamérés lebonyolítása 2.1.1.6 főmérés tesztfüzeteinek összeállítása 2.1.1.7 főmérés tesztfüzeteinek szerkesztése 2.1.1.8 főmérés tesztfüzeteinek nyomtatása 2.1.2 kompetenciamérés lebonyolítása 2.1.2.1 a teljes iskolai adatbázis elkészítése 2.1.2.2 felmérési anyagok becsomagolása, iskolákba eljuttatása 2.1.2.3 felmérések lefolytatása 2.1.2.4 csomagok érkeztetése, csomagolása, tesztanyagok szortírozása, raktározása 2.1.2.5 tesztfüzetek kódolása 2.1.3 adatok értelmezése, feldolgozása 2.1.3.1 adatbeviteli program elkészítése, tesztelése 2.1.3.2 adatrögzítés 2.1.3.3 végső adatbázis kialakítása 2.1.3.4 adatelemzés az iskolai elemzés számára 2.1.3.5 egyéni iskolai jelentések szerkesztőprogramjának megírása, iskolai jelentések

nyomtatása 2.1.3.6 iskolai adatfeldolgozó szoftver kifejlesztése, gyártása, iskolákba eljuttatása 2.1.4 pedagógusképzési és -továbbképzési alapmodul kifejlesztése 2.1.4.1 6., 8., 10. évfolyam kompetenciamérése záró tanulmányának elkészítése 2.1.4.2 a záró tanulmány lektorálása, szerkesztése, nyomtatása 2.1.4.3 matematikai készségek méréséhez szükséges alapmodul tartalmának kialakítása 2.1.4.4 olvasás-szövegértés méréséhez szükséges modul tartalmának kialakítása 2.1.4.5 multiplikátorok felkészítése 2.1.5 12. évfolyam verbális és kvalitatív értékelése és visszajelzése 2.1.5.1 idegen nyelvi kompetenciákat mérő elemek továbbfejlesztése 2.1.5.1.1 reprezentatív tanulói minta készítése 2.1.5.1.2 dolgozatok adatainak feldolgozása, statisztikai elemzése 2.1.5.1.3 szakmai elemzés, tanulmány készítése 2.1.5.1.4 az elemzés alapján új elemek kifejlesztése 2.1.5.1.5 új elemek kipróbálásához próbamérés előkészítése 2.1.5.1.6 próbamérés lebonyolítása 2.1.5.1.7 adatfeldolgozás, statisztikai elemzés, szakmai elemzés, tanulmánykészítés 2.1.5.1.8 elemzés eredményeinek érvényesítése 2.1.5.2 informatikai kommunikációs kompetenciákat mérő elemek továbbfejlesztése 2.1.5.2.1 reprezentatív tanulói minta készítése 2.1.5.2.2 dolgozatok adatainak feldolgozása, statisztikai elemzése 2.1.5.2.3 szakmai elemzés, tanulmány készítése 2.1.5.2.4 elemzés alapján új elemek kifejlesztése



2.1.5.2.5 új elemek kipróbálásához próbamérés előkészítése 2.1.5.2.6 próbamérés lebonyolítása 2.1.5.2.7 adatfeldolgozás, statisztikai elemzés, szakmai elemzés, tanulmánykészítés 2.1.5.2.8 elemzés eredményeinek érvényesítése 2.1.5.3 alapkészségeket mérő elemek továbbfejlesztése 7-12. évfolyamon 2.1.5.3.1 reprezentatív tanulói minta készítése 2.1.5.3.2 dolgozatok adatainak feldolgozása, statisztikai elemzése 2.1.5.3.3 szakmai elemzés tanulmány készítése 2.1.5.3.4 elemzés alapján új elemek kifejlesztése 2.1.5.3.5 új elemek kipróbálásához próbamérés előkészítése 2.1.5.3.6 próbamérés lebonyolítása 2.1.5.3.7 adatfeldolgozás, statisztikai elemzés, szakmai elemzés, tanulmánykészítés 2.1.5.3.8 elemzés eredményeinek érvényesítése 2.2 A komputerizált feladatbank létrehozása 2.2.1 struktúra kidolgozása 2.2.1.1 tartalmi paraméterek kialakítása 2.2.1.2 funkcionális paraméterek kialakítása 2.2.2 itemek paraméterrendszerének kialakítása 2.2.2.1 tematikus, műveleti, itemtípus paraméterek kialakítása 2.2.2.2 pszichometriai paraméterek kialakítása 2.2.3 szoftverfejlesztés 2.2.3.1 hipotetikus rendszerterv és design 2.2.3.2 struktúraelemek és itemparaméterek algoritmizálása 2.2.3.3 struktúraelemek és itemparaméterek kódolása 2.2.3.4 végső terv programozása 2.2.3.5 szoftver tesztelése 2.2.4 itemek írása 2.2.4.1 mátrix kialakítása a kulcskompetenciák méréséhez 2.2.4.2 kulcskompetencia itemek írása 2.2.4.3 mátrix kialakítása a továbbtanulási alkalmasság mérésére 2.2.4.4 SAT típusú itemek írása 2.2.5 képzési és továbbképzési tematikák kifejlesztése 2.2.5.1 feladatbank szoftver legyártása, sokszorosítása 2.2.5.2 kézikönyv készítése a feladatbank használatához 2.2.5.3 továbbképzési tematika kidolgozása a kulcskompetencia és a SAT itemek

felhasználásához 2.3 A hozzáadott érték megközelítés elméletének gyakorlati alkalmazása 2.3.1 tanulási motivációt befolyásoló szociális helyzetfelmérés, adatgyűjtés

2.3.1.1 tanulói és iskolai háttérkérdőívek kialakítása, lektorálása, szerkesztése, nyomtatása

2.3.1.2 háttérkérdőívek lekérdezése 2.3.2 adatfeldolgozás 2.3.2.1 háttérkérdőívek adatainak archiválása 2.3.2.2 adatrögzítés, adattisztítás 2.3.3 metodika kialakítása hozzáadott érték kiszámítására 2.3.3.1 5.-9., 6.-10. és 6.-8.-10.-es kompetenciamérés teljesítmény- és háttéradatainak

összevetése, a hozott értékindex kiszámítása 2.3.3.2 hozott érték kiszámítása a teljesítményadatok és a hozott érték index



összevetése alapján 2.3.3.3 hozzáadott érték kiszámítása a hozott érték és a teljesítményadatok alapján 2.3.4 képzési és továbbképzési tematikák kifejlesztése helyi szintű értelmezéshez 2.3.4.1 hozzáadott érték szoftver legyártása, sokszorosítása 2.3.4.2 kézikönyv készítése a hozzáadott érték szoftver használatához 2.3.4.3 továbbképzési tematika kidolgozása a hozzáadott érték helyi kiszámításához 3. A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS ELEMEINEK A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS FORMÁLÓDÁSÁHOZ SZÜKSÉGES FEJLESZTÉSE, A FEJLESZTÉS EREDMÉNYEINEK MEGJELENÍTÉSE A PEDAGÓGUSOK ÉS AZ OKTATÁSI SZAKÉRTŐK TOVÁBBKÉPZÉSI RENDSZERÉBEN A Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht. az intézkedés fő célkitűzésének ezt a feladatát három területen támogatja. 3.1. Az oktatási programcsomagok fejlesztési, bevezetési és beválási folyamatainak minőségbiztosításával kapcsolatos feladatok szakmai irányítása, koordinálása A kompetencia alapú oktatás fejlesztése érdekében létrehozandó oktatási programcsomagok fejlesztési és bevezetési eljárásainak kifejlesztése, valamint beválás-vizsgálatának tervezése biztosítja, hogy mind a fejlesztés, mind az intézményi alkalmazás közel azonos színvonalon történjen. Az oktatási programok, programcsomagok fejlesztésére több munkacsoportban kerül sor, ezért szükséges meghatározni a fejlesztési folyamat közös követelményeit, annak algoritmusát. A képzési folyamat résztvevőit fel kell készíteni az eljárások alkalmazására.

• Az oktatási program alkalmazásától elvárható eredmény indikátorainak és mértékének meghatározása. Az egyes programelemekkel kapcsolatos elvárások megfogalmazása. A Térségi Iskola és Óvodafejlesztő Központok (TIOK) fejlesztésben való részvételével kapcsolatos elvárások megfogalmazása.

• A fejlesztés projekttervének elkészítése – tevékenységlista, mérföldkövek, időtartam, határidők, felelősök, résztvevők, kritikus út tervezése. Annak tervezése, hogy az egyes programelemek fejlesztése milyen sorrendben történik. Annak meghatározása, hogy a fejlesztési folyamat mely pontjain kapcsolódik be a fejlesztésbe a Térségi Iskola- és Óvodafejlesztő Központ. Annak tervezése, hogy a kifejlesztett programelemek kipróbálása milyen módon történik.

• Az oktatási programcsomagok fejlesztésének indítása a projektterv alapján. • A projekttervnek megfelelően az értékelési pontoknál a programmodulok értékelése az

előre meghatározott kritériumok alapján, a szükséges korrekciók végrehajtása. • Az oktatási programcsomagok tanításához kifejlesztett eszközrendszer megtervezése.

Az eszközrendszer elemeinek meghatározása, tanulási folyamatban betöltött funkciójuk tisztázása. A taneszközök tartalmára, szövegezésére, pedagógiai apparátusára vonatkozó általános és speciális minőségi kritériumok meghatározása.

• Rendszeres konzultáció a kerettanterveket, programmodulokat kidolgozó és az ahhoz tartozó eszközrendszert készítő szakemberek között.

• Az oktatási programcsomagok tanításához kifejlesztett eszközrendszer ellenőrzése és értékelése a koncepció és az előzetesen meghatározott minőségi kritériumok alapján. A szükséges korrekciók végrehajtása.

• Az eszközök alkalmazhatóságának vizsgálata gyakorlati kipróbálás közben, a



szükséges korrekciók végrehajtása. • Az oktatási programcsomagok tanítására felkészítő képzés kipróbálása, a szükséges

korrekciók végrehajtása. • Az oktatási programcsomagok akkreditációra való előkészítése. • A fejlesztési folyamat értékelése.

Az oktatási programcsomagok akkreditációja után kerülhet sor azok bevezetésére a programba később bekapcsolódó intézményekben. Ehhez a folyamathoz illeszkedik a bevezetési projekt tervezése, vagyis az intézményi sajátosságoknak és az oktatási programcsomag alkalmazási területének megfelelően az intézményeknek a bevezetési projektet meg kell tervezniük a PDCA elv figyelembe vételével. Ki kell fejleszteni azokat a támogató elemeket, amelyek az oktatási programcsomag sikeres alkalmazásához szükségesek. Ezek lehetnek:

- felkészítő képzés az oktatási programcsomagok tanítására - mentorok, szakmentorok képzése - adatbázis kialakítása a mérési eredmények nyilvántartására - mérések-értékelések rendszerének kialakítása - a bevezetési folyamat tapasztalatainak visszacsatolása a szakmai csoportnak.

Szükséges, hogy az intézkedés célkitűzéseinek megvalósulását a szakmai irányító szervezet nyomon kövesse. Ennek érdekében meg kell tervezni az oktatási programok alkalmazásának beválás vizsgálatát. A beválás vizsgálat tervezését célszerű a fejlesztési projekt indításakor megtenni. Meg kell határozni azt, hogy az oktatási programcsomagok alkalmazásától mely területeken várunk el fejlődést rendszerszinten, illetve az adott intézmény szintjén, valamint azt, hogy a fejlődést milyen paraméterek mentén kívánjuk mérni. A rendszerszintű beválás vizsgálata az intézkedés projektjének értékelési rendszerében is tervezhető, azonban az intézményi beválás vizsgálat tervezése a minőségbiztosításhoz kapcsolódó követelmény. Az intézmény számára biztosítani kell a fejlesztés indítása előtti állapot felmérésére alkalmas

- mérőeszközt, - az adatok tárolásának rendszerét, - az adatok elemzéséhez szükséges módszertani eljárásokat, - valamint az előre megtervezett mérési rendet.

Tevékenységek 3.1 Oktatási fejlesztések minőségbiztosítása 3.1.1 A fejlesztési folyamat minőségbiztosítási eljárásainak fejlesztése 3.1.1.1 A programcsomag-fejlesztés minőségbiztosítási eljárásainak kifejlesztése 3.1.1.2 A programcsomag-fejlesztés minőségbiztosítási eljárásainak integrálása 3.1.1.3 A fejlesztők képzéséhez szükséges tematikák kifejlesztése 3.1.1.4 A fejlesztők képzése 3.1.1.5 A programcsomagok minőségbiztosítási eljárásai bevezetésének támogatása 3.1.1.6 A programcsomagok minőségbiztosítási eljárásainak működésértékelése 3.1.1.7 A programcsomagok minőségbiztosítási eljárásainak továbbfejlesztése



3.1.1.8 A továbbfejlesztett eljárás ismertetése 3.1.2 A bevezetési folyamat minőségbiztosítási eljárásának fejlesztése 3.1.2.1 Az oktatási programcsomagok intézményi bevezetési folyamatának kifejlesztése 3.1.2.2 A képzési tematika kifejlesztése oktatási programok bevezetésére 3.1.2.3 A képzők felkészítése 3.1.2.4 A képzés megtartása 3.1.2.5 A képzések értékelése, továbbfejlesztése

3.1.2.6 A bevezetési folyamat támogató környezetének kialakítása és folyamatos fejlesztése

3.1.2.7 A bevezetési folyamat nyomon követése a Térségi Iskola- és Óvodafejlesztő Központban

3.1.2.8 A bevezetési folyamat továbbfejlesztése a Térségi Iskola- és Óvodafejlesztő Központ tapasztalatai alapján

3.1.2.9 A továbbfejlesztett eljárás ismertetése 3.1.2.10 A bevezetési folyamat nyomon követése követő intézményekben 3.1.2.11 A bevezetési folyamat értékelése a követő intézményekben 3.2. A pedagógusok kompetencia alapú humánerőforrás-fejlesztése

Olyan, az intézmények szervezeti kultúráját és a vezetők, a pedagógusok személyes kompetenciáit fejlesztő pedagógus-továbbképzések kidolgozása, kipróbálása, valamint a pedagógus-továbbképzési rendszerbe való beemelése, melyek azt támogatják, hogy a pedagógusok képesek legyenek alkalmazni a kifejlesztett oktatási programokat. Ahhoz, hogy az oktatási programcsomagok alkalmazása az intézményekben sikeres legyen, a pedagógus-továbbképzési programoknak nem csak az oktatási programok tanítására kell felkészíteniük, hanem a továbbképzéseknek ki kell terjedniük az emberi erőforrás fejlesztés szervezeten belüli területeire. Az emberi erőforrás fejlesztése képességfejlesztést, folyamatos tevékenységet, szervezett tanulást jelent, hogy az egyént képessé tegye viselkedésének megváltoztatására, ezért ha emberi erőforrás fejlesztéséről beszélünk, akkor nem csupán azt várjuk, hogy a képzés résztvevője jobban végezze a munkáját, hanem azt is, hogy új kompetenciákat sajátítson el. Az emberi erőforrások fejlesztéséhez mindenekelőtt a szervezeten belüli fejlesztési igényeket kell megismerni és meghatározni. Ennek érdekében az intézményekkel közösen elkészített helyzetfelmérés szükséges, valamint olyan önértékelési modell fejlesztése, amely alkalmas az intézményműködés értékelésére, ezen belül különösen a pedagógusok attitűdjének és felkészültségének vizsgálatára a kompetencia alapú oktatási kultúra befogadása területén. A szervezet küldetése, stratégiája, célkitűzései, valamint a szervezeti kultúra lesznek az erőforrás-fejlesztési igények meghatározói. A felmért igények és a szervezet emberi erőforrásainak adott szintje fogja meghatározni a szükséges teendőket a fejlesztés érdekében, és az érintettek szempontjából legalkalmasabb fejlesztési módszerek kiválasztásához is ez adhat útmutatót. A képzésekben meg kell jelenjenek az emberi erőforrás-fejlesztésben alkalmazható technikák, mint például: esettanulmány feldolgozása, előadás kérdésekkel, videó- és mozifilmek használata, szerepjáték, az egyéni képességek fejlesztésére alkalmas tesztmódszerek, team munka, valamint távoktatási módszerek. A magyar oktatási rendszerben lezajlott innovációk



tapasztalatai alapján a következő területeken szükséges a szervezeti és egyéni kompetenciák fejlesztése az intézményekben: csapatépítés, kommunikációs készségfejlesztés, prezentációs technikák, csoportvezetés, időgazdálkodás, IKT-eszközök felhasználása az oktatásban. Tevékenységek 3.2. Kompetencia alapú humánerőforrás-fejlesztés 3.2.1 Önértékelési módszerek, eszközök, alkalmazásukat segítő képzések kifejlesztése 3.2.2 Pedagógusképzések fejlesztése általános kritériumrendszerének meghatározása 3.2.3 Pedagógusképzések fejlesztése (szervezeti és személyes kompetenciák -

hagyományos és e-learning formában) 3.2.4 A képzők felkészítése 3.2.5 Távoktatási tananyagfejlesztés 3.2.6 Képzések megkezdése 3.2.7 Képzések értékelési rendszerének kifejlesztése, képzések értékelése 3.2.8 Tapasztalatok visszacsatolása a képzések fejlesztésébe 3.3. Rendszerfejlesztés és vezetőképzés-fejlesztés a kompetencia alapú oktatás fenntarthatósága érdekében Az oktatási programok bevezetése nyomán kialakuló, újonnan elsajátított személyes és szervezeti szintű kompetenciák megerősítésére, fenntartására akkor van lehetőség, ha az intézményi működés képes ezt folyamatosan értékelni, az eredményeket visszacsatolni és ösztönözni a további fejlesztésre. Ennek érdekében szükséges az intézményi működés olyan elemeinek kifejlesztése, melyek ezt a célt szolgálják, és szervezeti szinten is képesek kezelni az oktatási kultúra változásával járó szervezeti változásokat. A szervezeti működést képessé kell tenni arra, hogy a kultúraváltás hosszú távon beépüljön az intézmény működésébe, a pedagógusok napi gyakorlatába. A fejlesztett rendszerelemek alkalmazására pedagógus-továbbképzések (hagyományos és e-learning) során kell felkészíteni az intézmények vezetőit, illetve a pedagógusokat. A fejlesztés területei a vezetőképzés – változásmenedzsment, projektmenedzsment, időgazdálkodás − és a pedagógusok rendszeralkalmazási ismereteinek bővítése. Tevékenységek 3.3 A fenntarthatóság biztosítása 3.3.1 A pedagógusok minőségfejlesztési kompetenciájának bővítése 3.3.1.1 Képzésfejlesztés a pedagógusok minőségfejlesztési kompetenciáinak bővítésére 3.3.1.2 Képzések megtartása a pedagógusok minőségfejlesztési kompetenciáinak

bővítésére 3.3.1.3 Képzések értékelése 3.3.1.4 A tapasztalatok visszacsatolása a képzések fejlesztésébe 3.3.2 Minőségfejlesztési rendszerek fejlesztése 3.3.2.1 Meglévő minőségfejlesztési rendszerek felülvizsgálata 3.3.2.2 Meglévő minőségfejlesztési rendszerek továbbfejlesztése 3.3.2.3 Oktatási programcsomagok működtetéséhez adaptált minőségfejlesztési rendszerek támogató környezetének fejlesztése



3.3.3 Vezetőképzés 3.3.3.1 Képzésfejlesztés a vezetők változás- és projektmenedzsment ismereteinek

bővítésére 3.3.3.2 Képzők felkészítése 3.3.3.3 E-learning tananyagfejlesztés, indítás 3.3.3.4 Képzések megvalósítása 3.3.3.5 Képzések értékelése 3.3.3.6 Tapasztalatok visszacsatolása a képzések fejlesztésébe 3.3.4 Mentorok képzése 3.3.4.1 Képzésfejlesztés 3.3.4.2 Képzők felkészítése 3.3.4.3 Képzések megvalósítása 3.3.4.4 Képzések értékelése 3.3.4.5 Tapasztalatok visszacsatolása a képzések fejlesztésébe 4. A PROJEKT FŐ CÉLJAKÉNT MEGFOGALMAZOTT TOVÁBBKÉPZÉSEK MEGTERVEZÉSE, KIVITELEZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE Mint ismeretes, Magyarországon a pedagógus-továbbképzés akkreditált tanfolyami kínálata piaci feltételek között fejlődik, és az állam által garantált pedagógus-továbbképzési normatíva kizárólag az akkreditált képzésekre használható fel. A továbbképzési piacon már léteznek olyan képzések, amelyek tartalmukban szorosan kapcsolódnak a 3.1-es intézkedés programfejlesztési területeihez. A programfejlesztésben az előkészítő fejlesztési szakasznak részét képezi egy helyzetfelmérés is, és ezen belül a már meglévő pedagógus-továbbképzési kínálat áttekintése. Ennek során történik meg azoknak a programoknak az azonosítása, amelyek részben vagy egészben a jelenlegi törekvéseinket támogató tudást kínálnak a pedagógusoknak. Ezek a képzési programok egy ajánló listán jelennek majd meg, és a pályázaton nyertes TIOK intézmények pedagógusai már a fejlesztő munka első szakaszában kiválaszthatják közülük a számukra szükséges továbbképzéseket. A programfejlesztés keretében létrejövő, a kompetencia alapú programcsomagok alkalmazására felkészítő továbbképzési programok moduláris felépítésűek lesznek, annak érdekében, hogy minél pontosabban tudjanak igazodni a helyi intézményi igényekhez. E modulok között lesznek mindenki számára egységesen kínált pedagógiai jellegűek, illetve NAT műveltségterületi, tantárgyi és tanulói célcsoportok szerint eltérő tartalmúak. A nyertes konzorciumok pedagógusai mint első felhasználók tesztelik a továbbképzési programokat is. Az ő korrekciós javaslataik nyomán nyerik el a képzési programok végső formájukat, és lesznek benyújtva akkreditációra. A későbbi pályázati szakaszban nyertes intézmények pedagógusai a már akkreditált képzéseken vehetnek részt. Továbbá ezek a pedagógus-továbbképzések az akkreditáció után a képzési rendszer részévé válnak, ezáltal az egész pedagógus társadalom számára elérhetőek lesznek, támogatva ezzel a közoktatás innovációjának folyamatát. Tevékenységek: 4.1. Továbbképzések irányítása



4.2. Az 1. feladatban kifejlesztett továbbképzések megszervezése, lebonyolítása 4.2.1. Képzőkör kialakítása 4.2.2. Képzések megtartása 4.2.3. Képzések értékelésének feldolgozása 4.3. Továbbképzési programok kifejlesztése, megszervezése, lebonyolítása 4.3.1. Továbbképzési programok kifejlesztése 4.3.2. Továbbképzési programok engedélyeztetése 4.3.3. Képzések megszervezése 4.3.4. Képzések értékelésének feldolgozása

Az idő közben kiírásra került 3.1.3-as és 3.1.4-es pályázati rendszerhez kapcsolódóan szükséges egy olyan képzési háttérkapacitás kiépítése, amely lehetővé teszi a Programkiegészítő dokumentumban jelzett indikátorszám (4520 tanúsítványt szerzett pedagógus) jelentős megnövelését11. A HEFOP 3.1.3. „Felkészítés a kompetencia-alapú oktatásra” és a 3.1.4. „A kompetencia-alapú oktatás elterjesztése” című intézkedésekhez kapcsolódó képzők képzésének folyamata A 3.1.3. és a 3.1.4. pályázatokban a suliNova Kht. és a Sulinet Programiroda által kifejlesztett pedagógus-továbbképzéseken való részvétellel valósulhat meg a kompetencia-alapú oktatási programcsomagok elterjesztése a magyar közoktatásban. A suliNova Kht. és a Sulinet Programiroda által e tárgykörben kifejlesztett képzéseinek programfelelősének feladata a továbbképzéshez kapcsolódó a képzőknek és a pedagógusoknak szóló tananyagok elkészítése és sokszorosítása. A programfelelős feladata annak megállapítása, hogy

• a kiképzendő képzők képzését hány fővel lehet megvalósítani; • a képzők képzőinek kiválasztása, akik – valószínűsíthetően – az adott képzést

fejlesztők köréből kerülnek ki; • a képzők képzőinek felkészítése.

A suliNova Kht. illetve a Sulinet Programiroda rendelkezik azoknak a képzéseknek az alapítási és indítási engedélyével, amelyeken való részvétel kötelező illetve választható a 3.1.3. pályázaton nyertes iskolák pedagógusai, valamint amelyeknek megszervezése kötelező illetve választható a 3.1.4. pályázaton nyertes szakmai szolgáltatók számára. A suliNova Kht. és a Sulinet Programiroda pályázatot12 ír ki képző intézmények számára, amely intézmények vállalják, hogy

• képzőiket beiskolázzák a suliNova által szervezett képzők képzéseire, amely képzés ingyenes (NFT által támogatott) a résztvevő személyek számára;

• vállalják, hogy kiváltják az adott képzések indítási engedélyét; • suliNova Kht. illetve Sulinet Programiroda az indítási engedélyhez való hozzájárulását

olyan szerződéses feltételek mellett adja meg, mely szerződés alapján a suliNova Kht. illetve a Sulinet Programiroda a képzett pedagógusoknak kiadott tanúsítványok száma alapján részesedik a képzés bevételéből.

A 3.1.4. pályázatban nyertes szakmai szolgáltatók képzői is a fenti feltételek mellett vehetnek részt a képzők képzésén.



A suliNova Kht. lebonyolítja a képzők képzését, majd ezt követően a 3.1.3. pályázatban nyertes iskolák pedagógusai, valamint a 3.1.4. pályázatban nyertes szakmai szolgáltatókkal kapcsolatban álló iskolák pedagógusai e feltételek mellett tudnak eleget tenni a pályázatokban vállalt kötelezettségeiknek. Ezzel párhuzamosan a suliNova Kht. és a Sulinet Programiroda által kiírt pályázaton kiválasztott képzőhelyek, valamint a 3.1.4. pályázaton nyertes szolgáltatók a továbbképzési piacon is értékesíthetik e továbbképzéseket a pedagógus-továbbképzési normatíva terhére. A suliNova Kht. és a Sulinet Programiroda, mint a továbbképzések alapítói folyamatosan értékelik a lezajlott továbbképzéseket, és visszajelzéseket küldenek a képző intézmények/szakmai szolgáltatók felé a képzések értékeléséről. 5. A MINŐSÉGFEJLESZTÉST ÉS MÉRÉST TÁMOGATÓ KÖZPONTI IRÁNYÍTÁSI RENDSZER ÉS ALKALMAZÁSOK LÉTREHOZÁSA AZ 1, 2, 3, 4 FELADATOKHOZ Az Educatio Kht feladata a fejlesztésekhez szükséges informatikai szolgáltatások biztosítása. A fejlesztések során az Educatio Kht. már létező fejlesztésekre is támaszkodik. Ezen fejlesztések az Educatio Kht. tulajdonát képezik. Előzmények Az Educatio által kialakított, és jelenleg is fejlesztés alatt lévő alaprendszerekre és infrastruktúrára épülnek azok a fejlesztések, melyek eredményeképpen az oktatási intézmények magasabb szinten tudják majd ellátni az új pedagógiai programcsomagok bevezetésével kapcsolatos mérési, értékelési, tájékoztatási tevékenységüket. Ezeken túl számos további korszerű szolgáltatást tudnak majd igénybe venni és nyújtani, melyekre a központi és egységes intézményi elektronikai infrastruktúra ad lehetőséget. Központi irányítási rendszer 1. Az elektronikus adatszolgáltatás teljes körűvé tételéhez szükséges intézkedések Ide értjük azt a hardware fejlesztést, amely lehetővé teszi az intézmények számára, hogy a központi hitelesítés-szolgáltató és elektronikus aláírás infrastruktúrát kihasználva minden hivatalos dokumentumot, jelentést, pályázatot elektronikusan tudjanak továbbítani és hitelesíteni. Gyakorlatban ez a mintegy 4500 iskola esetében iskolánként (tekintve a viszonylag alacsony költséget, a szolgáltatások kiterjesztésének lehetőségét, illetve a 2. pályázati kört, javasolt minden közoktatási intézményben bevezetni) egy darab szabványos chipkártya olvasót, valamint intézményenként 2 ügyintézői, igazgatói és helyettesi kártya beszerzését, telepítését és a használathoz szükséges oktatást jelenti. Az intézményi elektronikus aláírás lehetővé teszi, hogy a kompetenciafejlesztési projektben részt vevő iskolák az adataikat hitelesítve adják meg, és az igénybe vehető szolgáltatásokat személyre szabottan vehessék igénybe. Az elektronikus aláírás választandó technológiája kapcsán teljes mértékben alkalmazkodunk az EU által kialakított iparági szabványokhoz és sztenderdekhez, ami által az ”intézményi elektronikus aláírás” a közösség területén más tagállamaiban is elfogadható lesz (pl. EU pályázatok esetén). 2. A központi irányítási rendszer működtetéséhez szükséges alkalmazások fejlesztése



Ebbe a csoportba olyan fejlesztések tartoznak, melyek javarészben közvetlenül a jelen központi program végrehajtását, illetve a végrehajtáshoz kapcsolódó felméréseket, mérési és minőségfejlesztési tevékenységeket támogatják:

– Állapotfelmérést segítő alkalmazás fejlesztése; – Személyes pályafutást nyomon követő rendszer; – Elektronikus tananyagok használatának nyomon követése; – Kollaborációs és információs portálszolgáltatások kifejlesztése.

3. Intézményi ügyvitelt és központi irányítást támogató központi szolgáltatások Ebbe a körbe tartozik az intézmények szoftver infrastruktúrájának fejlesztése, amely hatékony ügyvitelt, adminisztrációt és a Vezetői Információs Rendszerekhez (VIR) csatlakozást teszi lehetővé (iskola-adminisztrációs rendszerek telepítése, oktatása, stb.). A már említett információáramlás lényege, hogy nem izolált fejlesztésre kerül sor, hanem létező iskolai ügyviteli rendszerek összekapcsolására olyan adatszolgáltatási rendszerekkel, amelyek a kompetenciafejlesztési projekthez szükségesek. Ily módon lehetővé teszi, hogy a kompetenciafejlesztésben részt vevő intézmények a program során keletkező információkat (fejlesztések, felmérések, stb.), az intézményi szinthez kapcsolódó jogosultsági szintek alapján egységes felületen lekérdezhessék, és egyéb intézményi eredményekkel, adatokkal összehasonlítsák. A fejlesztések a következők szerint foglalhatók össze:

– Az Educatio Kht tulajdonában levő közoktatás információs modell (KIMO) frissítése

– Iskola-adminisztrációs rendszerek specifikációjának véglegesítése, minősítési rendszer kidolgozása;

– az adminisztrációs rendszerek pilot projektjének kiértékelése; – Intézmények 360°-os értékelését támogató alkalmazás beszerzése/fejlesztése;

4. Egységes oktatási azonosítóra épülő alkalmazások: Ahhoz, hogy a tananyagok, képzési csomagok fejlesztését, továbbfejlesztését, felhasználását, a program hatékonyságát, illetve a programban részt vevők pályafutását nyomon lehessen követni, szükség van a fent már többször említett mérési-irányítási rendszerre. Ennek alapja - a közoktatási és felsőoktatási törvényben is meghatározott - egységes személyi és intézményi törzsadat-nyilvántartás, melyben minden tanuló, illetve tanár, oktató és intézmény közhiteles módon nyilván lesz tartva. Egy pedagógus, illetve oktató a saját azonosítóját használva tud egy tananyagot elkészíteni, lektorálni, hitelesíteni stb. A későbbiekben az azonosításhoz, hitelesítéshez a pedagógus az intelligens kártyáját tudja majd használni – az intelligens chippel ellátott pedagóguskártya bevezetése jelen program keretein kívül, várhatóan a 2005-2006-os tanévben kezdődik. A diákok szintén azonosítójukat felhasználva tudják az elektronikus tananyagokat lekérni, az on-line munkákat (pl. dolgozatok) beadni stb. A szolgáltatások eredményei A szolgáltatások részletes elvárásait, bemeneti paramétereit az 1-4 feladatok tartalmazzák. A konzorcium tagjai szakmai team-et hoznak létre az egyes informatikai szolgáltatások részletes követelményspecifikációjának kidolgozására. A fenti egységesített fejlesztések a belőlük kinyerhető naprakész adatok segítségével ösztönzi és segíti az erőforrások hatékony elosztását (pl. kiszámítható egy adott program egy főre jutó



költsége, így a forrásokat a sikeresebb, hatékonyabb programok felé lehet terelni). A fejlesztések eredményeképpen minden olyan eszköz elkészül, amely lehetővé teszi a kompetenciafejlesztés programjának indulásakor rendelkezésre álló információk, és a megvalósításkor keletkező információk feldolgozását, illetve biztosítják a szereplők work-flow-szerű kommunikációját. E fejlesztések biztosítják a program minőségbiztosítását, nyomon követését, illetve a program elterjesztését. Az egyes kompetenciafejlesztési feladatokhoz kapcsolódó fő fejlesztések, funkciójuk szerint 1. A kompetenciafejlesztésben a következő feladatok támogatása történik: • A fejlesztő munka internetes kommunikációs és kooperációs rendszerének létrehozása • Fejlesztői támogatás nyújtása a Térségi Iskola- és Óvodafejlesztő Központ számára • A felhasználói tapasztalatok összegyűjtése és értékelése • A programot támogató internetes felület létrehozása és beüzemelése

2. A kompetenciaméréshez biztosítandó fejlesztések • Állapotfelmérést segítő alkalmazás fejlesztése • Személyes pályafutás-nyomonkövető rendszer • Elektronikus tananyagok használatának nyomonkövetése • A meglévő közoktatási adatsruktúrák (ügyviteli rendszerek, központi információs

rendszerek, stb.) integrációja és migrációja (lehetővé kell tenni, hogy az egyes információk egységesen jelenjenek meg, megfelelő sztenderdizálva, a vezetői információs rendszerekhez szükséges lekérdezhető formában)

3.-4. A minőségbiztosításhoz és a pedagógus-továbbképzéshez kapcsolódó fejlesztések: • A programcsomagok bevezetésének informatikai támogatása • A képzések információ managementje • Intézmények 360°-os értékelését támogató alkalmazás fejlesztése (internet alapú kérdőív

szerkesztő, értékelő, önértékelő rendszer kialakítása) • Vezetői Információs Rendszer létrehozása (az egyes információk összesítéséhez))

A fejlesztésekkel szembeni részletes elvárások A másutt részben már említett, az irányítási rendszerrel kapcsolatos elvárások a következő pontokban foglalhatók össze, amit alább részletesen is kifejtünk a kapcsolódó rendszerek, projektek rövid ismertetésével – az egyes pontok mellett rövid utalással jelezzük a megoldás tervezett módját. Megjegyezni szükséges, hogy az e pontban kifejtett alkalmazások nem egy hatalmas integrált rendszert, hanem központi infrastruktúrára és adatbázisokra épülő, többnyire központi szerverekről webes technológiával minden intézmény számára elérhető (és nem feltétlenül helyi telepítésű) különálló alkalmazásokat takarnak, melyek a legteljesebb mértékben kompatibilisek, adataik összehasonlíthatók, összesíthetők és elemezhetők. Az Educatio Kht jelenleg is üzemeltet ilyen jellegű alkalmazásokat, szolgáltatásokat, melyekkel a törvényben előírt intézményi adatszolgáltatások begyűjtését, összesítését könnyítik meg (ld. később közoktatási adatbázisok), az itt leírt rendszerek ezen tapasztalatokra építenek. Ezeken a jól bevált és ismert felületeken, csatornákon keresztül működtethetők az itt leírt szolgáltatások, illetve a használatukhoz szükséges információk eljuttathatók az intézményekhez, fenntartókhoz. Tekintettel arra, hogy webes adatszolgáltatást a



célintézmények jelentős része már ma is rendszeresen továbbít az Educatio Kht felé, a hasonló platformon és kezelőfelülettel rendelkező új alkalmazások használatának elsajátításánál nem számítunk nehézségekre intézményi oldalon. A fejlesztések céljai, várható eredményei

• Tanulói, tanári, intézményi eredményesség megállapítása, visszacsatolás, tervezéssel való összekapcsolás lehetősége – mérési módszerek egységesítése, központilag szervezett állapotfelmérések, hosszú távon pedig egységes iskola-adminisztrációs rendszerek elterjesztése, vezetői információs rendszerek kiépítése

• Iskolai (intézmények közötti) és iskolai képzést követő pályafutás nyomon követése, statisztikák készítése, adatszolgáltatás az eredményesség méréséhez – az adatvédelmi előírások betartása mellett, szükség szerint megfelelő szinten anonimmá tett adatokkal – 2004 évben az OM a Közoktatási törvényben (és a Felsőoktatási törvényben) előírtaknak megfelelően (az NFT keretein kívül) létrehozza a tanulók és pedagógusok központi személyi nyilvántartását, melyben minden személy kap egy azonosító számot. A kiépülő adatbázisok az iskolarendszeren belüli pályafutásra vonatkozó adatokat tartalmazni fogják, az adatszolgáltatás az intézmények törvényben előírt kötelezettsége. Az itt említett alkalmazás ezen adatok lekérdezését és felhasználását teszi lehetővé. Az iskolarendszer utáni pályafutásra vonatkozó adatszolgáltatás, adatfeldolgozás szintén alkalmas a teljes körű nyomon követésre, természetesen az adatvédelmi törvények betartásával. Az önkéntes adatszolgáltatást értéknövelt szolgáltatásokkal tehetjük vonzóvá az oktatásból kilépők számára, mint pl. ingyenes e-mail, osztálytalálkozó szervezése, címlista vezetése, karbantartás stb.

• Az állapotfelmérésekhez elektronikus segédeszköz (szoftvermegoldás) és adattárolás lehetőségének biztosítása, különböző időpontokban felmért állapotok összehasonlítása, automatizált elemzések rendelkezésre bocsátása - egy központilag elkészített elektronikus kérdőívről, adatlapról van szó, mely a weben keresztül elért központi alkalmazás segítségével válik működtethetővé, mindenki számára elérhetővé.

• Az intézmények 360 fokos értékelését támogató alkalmazás bevezetésével lehetővé tenni az intézmények részére, hogy szabványos visszajelzést kapjanak a szülőktől, fenntartóktól, alkalmazottaktól, diákoktól. A sztenderdek alapján kiértékelhető, szabványosított visszajelzések lehetővé teszik az intézmények teljesítményének összehasonlítását - webes vagy helyi alkalmazás, ami a versenyszférában működő gyakorlat iskolai megfelelője, elektronikus adatösszesítéssel, előre programozott, automatikus elemzésekkel.

• Elektronikus tananyagok felhasználásának nyomon követése - adatvédelmi előírások betartása mellett, szükség szerint megfelelő szinten anonimmé tett adatokkal -, jogosultság ellenőrzés – a korábban már említett központi személyi nyilvántartásra épülő alkalmazásról van szó.

• Megfelelő funkciók iskola-adminisztrációs rendszerekkel történő integrációja, az intézményi ügyintézés, adatbevitel megkönnyítése érdekében – az iskola-adminisztrációs rendszerekre vonatkozó központi követelményspecifikáció véglegesítésével, jogi erőre emelésével érhető el.

Egy ilyen nyilvántartási, irányítási rendszer a belőle kinyerhető naprakész adatok segítségével ösztönzi és segíti az erőforrások hatékony elosztását (pl. kiszámítható egy adott program egy főre jutó költsége, így a forrásokat a sikeresebb, hatékonyabb programok felé lehet terelni). Bizonyos tananyagok (pl.: szexuális felvilágosítás, orvosi, egészségügyi tárgyak, stb.)



esetében szükség lehet a hozzáférést korcsoportok alapján korlátozni, ami a központi nyilvántartással és a tananyagokhoz való hozzáférés azonosítóhoz kötésével lehetővé válik. E rendszer lehetővé teszi a személyre szabott elektronikus kurzusok, programok összeállítását, akár részben automatikusan is, figyelembe véve a vizsgált személy által korábban már teljesített követelményeket, megoldott feladatokat, elvégzett on-line kurzusokat, nyelvtudás szintjét, korábbi érdemjegyeket stb. A rendszer továbbá alkalmas a minőség mérési és értékelési rendszereinek kiszolgálására, támogatására, miközben egységes szerkezetű és felépítésű adattartalmai elkerülik a redundáns adatgyűjtést. Mindez a programon kívüli projekt keretében megvalósítandó központi intézményi és személyi törzsadat-nyilvántartáshoz kapcsolódó, de a jelen program keretén belül megvalósítandó alkalmazások fejlesztésével, integrációjával és elterjesztésével válik elérhetővé. Az intézményeknél szükséges az intelligens kártyát fogadó infrastruktúra megteremtése a fejlesztetett szolgáltatások igénybevételéhez. A minőségfejlesztés fontos eleme a teljesítmény mérése (itt a teljesítményt a kibocsátás ráfordításokhoz viszonyított értékeként értelmezzük). Ehhez elengedhetetlen, hogy egyrészt a kibocsátást, produktumot, másrészt a ráfordításokat, bemeneteket (emberi és anyagi erőforrások) a különböző intézményekben egymással összehasonlítható, összevethető módon mérhessük. Ennek eszköze az egységes követelményrendszernek megfelelő intézményi adminisztrációs rendszerek (központi költségvetési forrásból történő) elterjesztése, melyek egy központi adattárház alkalmazásba egységes módon, konzisztens, konszolidálható adatokat tudnak szolgáltatni – mindezt a lehető legkevesebb munka (adminisztrációs teher) ráfordításával. Az iskola-adminisztrációs rendszerekre vonatkozó központi specifikáció elkészítése és intézményi tesztelése az Educatio Kht. menedzsmentje irányításával folyamatban van. Elkészült a központi követelményspecifikáció, melynek alapján 2004 elején 160 (az ország nyolc régiójában régiónként 20) iskolában helyeztek üzembe 4 különböző, de a specifikáció szempontjából egységes funkcionalitással rendelkező iskola-adminisztrációs rendszert. E rendszerek használatának tapasztalatai alapján kerülhet sor a program keretében a specifikáció programhoz igazított felülvizsgálatára, átdolgozására. Az e program keretében megvalósítandó projekt tartalmazza a központi alkalmazások és speciális, célhoz kötött nyilvántartások kifejlesztését, központi adattörzsekhez való illesztését, az intézmények intelligens kártyák fogadására alkalmas eszközökkel való alapvető ellátását (intézményenként legalább egy állomás), valamint az intézményi ügyvitelt támogató további központi szolgáltatások létrehozását. Az intelligens kártya használatához szükséges központi nyilvántartásokat, elektronikus aláíráshoz szükséges hitelesítés szolgáltató infrastruktúrát az OM és az Educatio Kht e program keretein kívül valósítja meg 2005 folyamán. 5.1 A meglévő és a kompetenciafejlesztési program során használandó közoktatási

statisztikai adatstruktúrák integrációja, migrációja a kompetenciafejlesztésekhez szükséges informatikai fejlesztésekhez

A kompetenciafejlesztéshez kapcsoltan a program során megvalósuló fejlesztések, és a már meglévő fejlesztések közösen biztosíthatják a teljes egyéni és intézményi információáramláshoz szükséges hátteret. Ehhez szükséges a fejlesztések rendszerbe szervezése. Az egységes közoktatási informatikai rendszer mind az információ szolgáltatói (iskola adminisztrációs rendszerek, külső adatbázisok), mind pedig az információ felhasználói (adattárház) szinten megköveteli az adatstruktúrák integrációját, migrációját. A migráció kizárólag abban az esetben lehet eredményes, amennyiben az input és output oldal is



központilag specifikált szabványok alapján realizálódik. Természetesen a migráció nem korlátozhatja a rendszer alkalmazhatóságát, tehát a szabványosítás nem jelenthet túldefiniáltságot. A migráció során létrejövő struktúrák rugalmasságára gondosan ügyelni kell. A KIR jelenleg üzemelő moduljai:

− KIR-INT: Közoktatási Intézménytörzs − KIR-STAT: Közoktatási Statisztika − KIR-INFO: Közoktatási Információs oldalak − KIR-BIZ: Érettségi bizonyítványok központi nyilvántartása − KIFIR: Középfokú Intézmények Felvételi Információs Rendszere − KIR-TKV: Közoktatási Tankönyvi Adatbázis-kezelő Rendszer

A közoktatás információs rendszerének megvalósításakor ezen alrendszereket egységes rendszerbe kell foglalni, biztosítani az adatok redundáns felvitelének, illetve tárolásának elkerülését közös és hiteles törzsadat-nyilvántartások létrehozásával. 5.1.1 A meglévő közoktatási statisztikai adatstruktúrák (KIR, KIFIR, KIRSTAT) elemzése, a kompetenciafejlesztés feladatai alapján A jelenleg meglévő informatikai rendszerek „múltja” több évre nyúlik vissza. Az akkori tervezés elsődleges célja és feladata volt, hogy a rendszerek önmagukban a maximális integritás mellett bizonyítsák működőképességüket, igazolják létjogosultságukat. A helyzet mára gyökeresen megváltozott. Míg a KIFIR első évében az intézmények ismerkedtek az Internet kínálta lehetőségekkel, addigra mára a közoktatási intézmények 30%-a kizárólag interneten szolgáltat adatokat. A központi adatbázisok a kezdeti elszigeteltséget követően folyamatos migráción mentek keresztül. Ez egyrészt az egyes adatbázisok közötti kapcsolatok kiépítését jelentette, másrészt a külső forrásból származó adatok integrálását. A rendszer jelenlegi kiépítésében a hivatalos közoktatási intézménytörzsre épül, az egyes adattáblák ezen keresztül kapcsolódnak. Mivel az egyes feladatokhoz kapcsolódó alrendszerek önmagukban is egységes informatikai rendszert alkotnak, ezért – pusztán az alrendszerek működését tekintve – nincs szükség magasabb fokú integrációra. Például a KIFIR működése során egyetlen egy esetben sem szükséges a statisztikai rendszerből (KIR-STAT) származó adatok átvétele. Miért van szükség mégis a magasabb szintű migrációra? Egyértelműen az információszolgáltatási igények bővülése kényszerítik ki a továbbfejlesztést. Az elszigetelt vagy „laza” szálakkal kapcsolódó adatstruktúrák ugyanis képtelenek kiszolgálni azokat az információs igényeket (Vezetői Információs Rendszer), melyek valós igényként jelentkeznek. Míg a KIR, KIFIR, KIR-STAT és egyéb funkcionalitás alapján szervezett rendszerek szinte kizárólag adatközpontúak, addig a központi adatbázist „megszólító” rendszerek soha nem adatokra, hanem az adatok adekvát feldolgozása során létrejövő információk kinyerésére és megjelenítésére optimalizáltak. A fejlesztés iránya tehát egyértelműen - az információs rendszerek kiszolgálása érdekében - a további migráció felé mutat, miközben az egyes jól működő alrendszerek funkcionalitása és adatközpontisága nem sérülhet. A meglévő közoktatási statisztikai adatstruktúrák elemzése részben már megtörtént. Főbb korszerűsítési pontok a fent már említett közös törzsadat-nyilvántartások bevezetése a



többszörös adatfelvitel, -tárolás és az ebből adódó inkonzisztenciák elkerülése érdekében. Az azonosító adatok megnevezését és adattípusait az adatbázisok között egységesíteni kell, továbbá egységes adatszótár létrehozása is indokolt. Az információszolgáltatást adattárház alapon érdemes megvalósítani. Erre vonatkozólag az OM és az Educatio Kht 2003-ban egy pilot projektet hajtott végre, mely során a meglévő statisztikai adatbázisok egy adattárházba kerültek és korszerű lekérdező rendszerrel lekérdezhetővé váltak. Ennek folytatásaként a többi adatbázis lekérdezésre, elemzésre alkalmas részeit ezen adattárház alkalmazásba be kell tölteni, továbbá gondoskodni az évről-évre megújuló adatok folyamatos betöltéséről. Ezáltal korszerű, integrált, vezetői döntéseket elősegítő rendszer alakítható ki, melyben a közérdekű adatok akár mindenki számára elérhetővé tehetők az Interneten keresztül. A kompetenciafejlesztéshez szükséges feladatok az elemzés kiteljesítését teszik szükségessé. 5.1.2 A meglévő közoktatási statisztikai adatstruktúrák (KIR, KIFIR, KIRSTAT) integrálása, az elektronikus adatszolgáltatás teljes körűvé tétele Az integrálás elsődleges célja, hogy a rendszerben tárolt adatokból információk kinyerésére nyíljon lehetőség. Az integráció kétirányú. Egyrészt a meglévő rendszerek közötti, intézménytörzs alapú kapcsolatrendszer továbbfejlesztését jelenti, másrészt a külső forrásból beszerezhető adatbázisok felkutatását, integrálását, majd a változáskövetés megszervezését. Az elkészült adatszolgáltatás teljes körűvé tétele biztosítja a programba később bekapcsolódó intézmények hozzáférését az adatokhoz és az eredményekhez. Az integráltság foka minden esetben azon mérhető, hogy egy lekérdező rendszer milyen metodikával képes az adatokhoz hozzáférni és az egymástól elszigetelt adattáblákból a kívánt információkat előállítani. A lekérdező rendszer tehát segíti a kereső kérdések megfogalmazását, az adatok felkutatását, feldolgozását, és a megjelenítés megszervezését. Az integrált adatstruktúrák feladata ezen funkciók maximális kiszolgálása. Természetesen a már jelenleg is meglévő intézménytörzs alapú integráció továbbfejlesztése nem lehet öncélú, a lekérdező rendszerek fejlesztése és az adatstruktúrák integráltsági fokának növelése szoros együttműködés során jöhet létre. Az elektronikus adatszolgáltatás kiterjesztése az intézmények és az adatszolgáltatások teljes körére; az ehhez szükséges infrastruktúra megteremtése. A papír alapú adatszolgáltatás felszámolása az elektronikus aláírás és hitelesítés megteremtésének segítségével. 5.2 Közoktatási iskola-adminisztrációs rendszer pilot eredményeinek feldolgozása Az elkészült követelményspecifikáció első verziója alapján 160 általános és középiskolában sor került 4 különböző iskolaadminisztrációs rendszer bevezetésre. Ezen 160 intézményben fel kell mérni a specifikáció megfelelőségét (írásbeli kérdőíves felmérés), az eredmények alapján, valamint néhány kiválasztott referenciaintézmény aktív közreműködésével a specifikációt aktualizálni kell és megfelelő szakmai egyeztetés után jogszabályi hátterét is ki kell alakítani. Ezt követően állami és önkormányzati támogatásból csak olyan rendszerek vezethetők be, amelyek a specifikációnak megfelelnek. Ezzel biztosítható az intézményi folyamatok megfelelő szintű kiszolgálása, szükség szerint ésszerű standardizálása, valamint egységes adat- és vezetői információ-szolgáltatás a fenntartó és a központi adminisztráció számára. Az iskolaadminisztrációs rendszerek bevezetése az első pályázati körben nyertes intézményekben (TIOK) megtörténik, a pályázók által vállalt feltételekkel. Ahhoz azonban, hogy ezek az adminisztrációs rendszerek valóban a megfelelő információkat biztosítsák, szükséges a régi követelményspecifikáció testre szabása és validálása.



Megvalósítandó feladatok: 5.2.1 rendszerek értékelése 5.2.2 a közoktatás információs modelljének felülvizsgálata 5.2.3 specifikáció véglegesítése és legitimizálása 5.2.4 minősítési rendszer kidolgozása 5.3. Közoktatási adattárház specifikációja A központ információellátása - mai ismereteink szerint - kétszintű adattárház-technológiával oldható meg. Az első szint beépül az intézményi információrendszerbe, hiszen az intézmények irányításához valamilyen riportolási rendszerre szükség van. Erre épülhet rá egy központi rendszer, amely jól definiált interfészeken keresztül felszívja az adatokat és az adatvédelmi előírások betartása mellett aggregáltan felhasználja. Az anonimizált adatokat akár teljes terjedelemben aggregálni lehet, ha ennek van egyéb szakmai indoka. Az adattárház specifikációja lefedi az intézményi szinten kötelezően kezelt adatok körét, ezek központ felé történő szolgáltatásának módját és gyakoriságát, valamint a központi adattárház szerkezetét, felhasználását, aggregáltsági szintjét, adattisztítási, ellenőrzési folyamatokat. Megvalósítandó feladatok: 5.3.1 rendszer-funkcionalitás meghatározása 5.3.2 szoftverkövetelmény (SRS) kidolgozása 5.3.3 szoftver architektúra (SAD) kidolgozása 5.4 Hardver-szükséglet biztosítása 5.4.1 Hardver-környezet beszerzése 5.4.2 tesztelés, terhelés-vizsgálat, biztonsági audit, katasztrófa-tesztelés 5.5 Közoktatási adattárház létrehozása 5.5.1 adatstruktúrák létrehozása 5.5.2 szoftverrendszer kódolása 5.5.2.1 VIR modul elkészítése 5.5.2.1.1 VIR adatainak meghatározása 5.5.2.1.2 VIR jogosultságok specifikálása 5.5.2.1.3 Felhasználói igények véglegesítése 5.5.2.1.4 Adatszolgáltatás automatizálása 5.5.3 tesztelés, hibajavítás 5.5.4 első verzió véglegesítése 5.5.5 teljes körű dokumentáció elkészítése 5.6. Feltöltő modulok kifejlesztése 5.6.1 vékony kliens specifikálása 5.6.2 szoftverrendszer kódolása 5.6.3 tesztelés, hibajavítás 5.6.4 első verzió véglegesítése 5.6.5 teljes körű dokumentáció elkészítése 5.7 Digitális tananyagfejlesztés és a hozzá kapcsolódó szolgáltatási rendszerek A programcsomagok alkalmazásához szükség van a programcsomagok módszertanát



alkalmazó tananyagokra. Az Educatio Kht. a Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht.-val együttműködve elkészíti az ehhez szükséges digitális tananyagokat, és digitális taneszköz-rendszert. A taneszköz rendszer nem csak tananyagot, hanem a programcsomagok fejlesztésekor elkészülő módszertani elemek digitalizálását, tananyag felhasználási, alkalmazási útmutatásokat tartalmaz. A korábbi fejlesztések eredményeképpen az Educatio Kht. jelenleg is rendelkezik digitális tananyagokkal. Ezek természetesen felhasználhatók a programcsomagok fejlesztése során. (A program bővebb ismertetése megtalálható az 5. sz. mellékletben.) A Sulinet Digitális Tudásbázis keretrendszerbe a 2003-2005 időszakban zajló fejlesztések nyomán a középiskolai évfolyamokat átfogó, tíz tantárgy (hat műveltségi terület) tananyagtartalma került feltöltésre. A témák és azon belül foglalkozások formájában megjelenő tananyagok szerkesztésekor nagyobb hangsúlyt kapott az interaktivitás megjelenítése, a multimédia alapú animációk, szimulációk, modellek beillesztése a hagyományos hipertextes tananyagba. A tartalomfejlesztés során a fejlesztők egy-egy tantárgy digitális tananyagának összeállításakor egy, már létező és akkreditált tankönyvcsaládra támaszkodtak. Bár az SDT 1.0 keretrendszerben is alapfeltétel volt a foglalkozások csomópontjaihoz módszertani- és tanulási segédletet is készíteni (tanítási-, illetve tanulási program), a jelen fejlesztés során alkalmazkodva az oktatási programcsomagok által megkövetelt kompetencia-központú szemlélethez, a tananyag módszertani kiegészítése és újabb, a felhasználást segítő tartalommal való feltöltése indokolt. A tanári munkát és a tanulás menetét oly módon támogatjuk, hogy új, tematikus gyűjteményeket és zárt fogalomtárakat kívánunk létrehozni. Így lehetőség van a tananyagegységek és tananyagelemek rugalmas, sokrétű felhasználására, valamint arra, hogy a tartalmak szorosan kapcsolódjanak egy adott tantervhez. Fontos célunk, hogy a NAT 2003 által is megfogalmazott, az NFT 3.1.1-es intézkedése keretében folyó kompetenciafejlesztést, valamint az SDT-tananyagok sokszínű pedagógiai alkalmazhatóságát oly módon támogassuk, hogy új módszertani, pedagógiai meta-adatokkal bővítjük a meglevőket, új gráfszerkezeteket alakítunk ki, új feladatokat, kísérleteket állítunk össze és kiegészítjük a tanítási- és tanulási programokat13. 5.7.1 Hazai és külföldi jó gyakorlatok adaptálása (on-line és off-line elektronikus oktatási anyagok, adatbázisok, stb. adaptálása) Olyan, a közoktatásban használható tartalmak létrehozása és azok adatbázisban (egységes keretrendszerben) való megjelenítése, amelyek lehetővé teszik, hogy a tanárok és a diákok maguk állíthassák össze a tanításban, illetve a tanulásban segítő szemléltető, kiegészítő tananyagrészeket. Ezzel nem csupán az info-kommunikációs megoldásokban rejlő lehetőségek megismertetését kívánjuk elősegíteni, hanem a tanulók vagy más felhasználók kreativitásának, önállóságának kibontakoztatását is. A program keretében 14 modult fogunk kialakítani, egy modul körülbelül 80 digitális órai foglalkozásnak felel meg. A modulok az egyes programcsomagokhoz szükséges kiegészítő tudásbázist biztosítják, természetesen a kapcsolódó módszertannal.

5.7.2. E-learning tartalomkezelő eszközök biztosítása A HEF OP 3.1. intézkedésével összhangban a feladat célcsoportja elsősorban a TIOK-ok. A feladat célja a közoktatási rendszerben alkalmazandó komplex e-learning tartalomkezelő



rendszer biztosítása, mely segíti a kompetenciafejlesztésben részt vevő intézményeket a programcsomagok használatában, alkalmazásában. A feladat célja a közoktatásban alkalmazandó komplex e-learning tartalomkezelő rendszer biztosítása (LMS-LCMS). A digitális tananyagok és az azokhoz kapcsolódó modern pedagógiai módszerekkel (pl. kooperatív pedagógia) segítéségével, az intézkedés olyan kompetenciák kialakítását támogatja, amelyek képessé teszik a tanulókat, hogy mindennapi élethelyzetekben és szakmájuk gyakorlása során egyaránt helyt álljanak a különböző kommunikációs helyzetekben, tudásuk piacképes legyen, és a modern technológiákat is használni tudják. A feladat célja egy komplex e-learning tartalomkezelő rendszer biztosítása, amely segíti a közoktatás szereplőinek tanulási és munkaerő-piaci esélyeinek megalapozását és javítását. A pilot eredményeinek tükrében kell majd a végleges megoldást bevezetni a teljes közoktatásban. 5.7.3. IKT alap- és középfokon A programcsomag célja az informatikai kompetencia kialakítása és fejlesztése a közoktatás teljes spektrumában, azaz az 1-12. évfolyamon és az érintett tanárok körében. Ennek érdekében tananyagfejlesztésre (12 modul) és tanártovábbképzésre van szükség. A programcsomag természetesen felöleli a tanítás-tanulás megtervezését-megszervezését segítő, választható dokumentumok és szakmai eszközök teljes körű rendszerének kifejlesztését az informatikai kompetenciák terén. 5.7.4. Pedagógus-továbbképzési tematika és tartalomfejlesztés A digitális taneszköz-fejlesztéshez kapcsolódóan kidolgozzuk a kapcsolódó IKT alapú moduláris pedagógus-továbbképzési rendszert, amelyben IT alapismeretek, módszertani ismeretek és az IKT tanórai felhasználásának ismereteivel foglalkozó pedagógus-továbbképzési modulokat készítjük el 5.7.5. Tananyagfejlesztés 1-8 évfolyam számára matematika, ember a természetben, magyar nyelv és irodalom műveltségi területeken belül, illetve idegen-nyelvi tartalomfejlesztés A program keretében 1-8. évfolyam számára három kiemelt műveltségi területhez - anyanyelv és irodalom, matematika, Ember a természetben - kapcsolódó digitális tananyag kerül kifejlesztésre. Emellett a most meginduló fejlesztés olyan angol nyelvi digitális tananyagok létrehozását tűzi ki célul maga elé, amelyek a hagyományos nyelvtanítási gyakorlat helyébe lépő, cselekvésközpontú és kommunikatív stratégiákhoz illeszkedve eredményesen járulnak hozzá a használható nyelvtudás kialakulásához. A Program megvalósítása során műveltségterületenként hat (összesen 18) modult dolgozunk ki az ehhez kapcsolódó módszertani anyagokkal együtt, és 6 idegen nyelvi modult (alap-, közép-, felsőfoknak megfelelően). 5.7.6. A fejlesztési tevékenység során világossá vált, hogy az oktatási programcsomagok és az SDT egymáshoz illesztése megkerülhetetlen szakmai feladat.



UTATÁSI PROGRAMOK AZ FELADATOKHOZ KAPCSOLÓDÓAN

A legfontosabb, a programcsomagokhoz való illeszkedés szempontjából kiemelt szakmai elvárások: • Az újonnan meghatározott objektumok és tulajdonságok megjelenítése (tanterv, tanmenet,

foglalkozásvázlat, tananyagvázlat, kimeneti követelmények, feladatok, kísérletek, példák stb.).

• Az SDT legyen alkalmas különböző kompetenciaterületek fejlesztéséhez tartozó feladatok és egyéb tevékenységek megjelenítésére, azokat a felhasználó (tanár, diák) egyszerű módon el tudja érni keresés, tallózás segítségével.

• Az SDT lapszerkezete kerüljön átdolgozásra oly módon, hogy támogassa a különböző szövegtartalmak közötti kapcsolatokat (pl. fogalmakra kattintva megjeleníthető az adott tantárgy esetében használt meghatározás és más tantárgyakra való hivatkozás is, ahol az adott fogalom szintén felhasználásra került).

• A tananyagokhoz létrehozott különböző gyűjtemények (képek, térképek, festmények, linkek, feladatok) legyenek elérhetők az adott foglalkozásból, témából.

A fenti funkciók kialakításának érdekében az SDT keretrendszer továbbfejlesztése szükséges, hiszen csak így oldható meg az új objektumok megjelenítése és az új felhasználói funkciók megvalósítása. A továbbfejlesztés során megvalósítani kívánt funkciók: • Új webes felület - Új lejátszó, lapszerkezet, grafikailag a gyerekek életkorához jobban

igazodó lapokkal, órai felhasználáshoz jobban alkalmazkodó elrendezéssel; • Új szövegszerkezet - Fogalomjelölések miatt több kapcsolat egyes tananyagok között,

mivel a szövegekben ki lesznek jelölve a fogalmak; • Tananyagon belüli és tananyagok közötti kapcsolatok; • Tananyagszerkesztő alkalmazás - Tananyagelemekből és teljes foglalkozásokból új

tananyagok létrehozása; szövegek, lapok, tesztek, egységek szerkesztése, illetve új, előre létrehozott elemek (pl. kép ill. videó) beillesztése;

• Privát, publikus privát és munkacsoport terület; Tesztlejátszó - Tesztsorok, tesztfeladatok lejátszá• sa és kiértékelése; Új keresőmodul - Pontosabb, gyorsabb keresés és sokkal funkcionáli• sabb tallózás;

• Kollaborációs funkciók (chat, fórum)14. 6. K 1., 2., A tervezett kutatások a programfejlesztő munka elméleti megalapozását, és a készülő

kutatás két területre koncentrál: egyrészt a pedagógiai kultúra helyzetére és megújítására,

.2. Diákok idegennyelv-tanulási útjainak vizsgálata (OKI)

programcsomagok intézményi befogadását kívánják segíteni. 6.1 Iskolai kezdőszakasz helyzetelemző vizsgálata (OKI) Amásrészt az egyedi sajátosságokra figyelő fejlesztés helyzetére. A vizsgálat módszerei: attitűdvizsgálat, kérdőív, irányított beszélgetés, interjú a tanítók körében; dokumentumelemzés, folyamatelemzés, helyzetfeltárás szakértők, tanácsadók bevonásával; információgyűjtés a továbbképzésekről és azok hasznosulásáról, a szakirodalmi tájékozottságról. 6



ervezett kutatásunk kérdőíves vizsgálat alapján a 9. osztályos tanulók addigi nyelvtanulási

.3. A pedagógusok mentálhigiénés állapotának vizsgálata (OKI)

kutatás során – kvantitatív (kérdőív) és kvalitatív (interjúk) módszerek együttes

.4. Tanulási utak elemzése (OKI)

ndszerből kilépő fiatalok későbbi életútjának, különösen

.5. A közoktatás szerepe az egész életen át tartó tanulásra való felkészítésben

agyarországon a pedagógiai kutatás keretében még nem került sor longitudinális (követő

.6. A megértést, alkalmazást elősegítő, a gondolkodást fejlesztő, motiváló hatású tanítási

fő cél a nemzetközi vizsgálatok (legutóbb a PISA felmérés) és a tervezett longitudinális

Tútjait rekonstruálja, s ezzel átfogó, országos és regionális szintű képet kíván nyújtani arról, hogy egymásra épülnek-e az alap- és középfokú intézmények idegen nyelvi programjai, illetve a középfokú iskolák idegennyelv-kínálata képes-e biztosítani a belépők nyelvoktatással kapcsolatos igényeinek kielégítését, nyelvtanulásának folyamatosságát. Kutatásunk vezérfonalát a nyelvi kínálat és vele szoros kapcsolatban a nyelvvizsgákkal mért tanulói eredményesség regionális elemzése adja, és az eredmények még a fejlesztés során (a fejlesztés második ciklusában) rendelkezésre fognak állni. 6 Aalkalmazásával – az iskola intézményének, mint nevelési, ezen belül, mint értékátadó, és segítő szintérnek, illetve a pedagógus személyes szerepvesztésének problémáit a pedagógus társadalom mentális egészsége oldaláról kívánjuk megragadni. A kutatás elsődleges célja a pedagógus társadalom probléma-megoldással kapcsolatos jellemzőinek, értékvilágának, orientációinak leírása. A kutatás arra kíván választ adni, hogy a pedagógusok milyen konfliktus-megoldási stratégiával rendelkeznek, milyen mentálhigiénés problémákkal küszködnek napi gyakorlatuk során és miben látják ennek okait. 6

z Ifjúság 2000 adatbázis az iskolareAaz iskolarendszerből korán kihulló fiatalok későbbi sorsának megismerését teszi lehetővé. A feladat egy adatbázis másodelemzésére épül, amely részletes adatokat vett fel 8000 fiatalról 2000-ben. Az adatok lehetővé teszik, hogy a fiatalok egyes kiemelt csoportjainak (középiskolából kilépők, szakiskolából kilépők, kimaradók) helyzetét, későbbi pályáját és tanulással kapcsolatos elképzeléseit, igényeit elemezzük. Az adatelemzést interjúk és esettanulmányok egészítenék ki néhány, különböző adottságú térségben. 6 Mjellegű) fejlődésvizsgálatra. Számos, a közoktatás fejlesztésének alapvető dilemmáival kapcsolatos kérdést ezért nem lehet tudományos alapossággal megválaszolni, és nem lehet a tanulók fejlődéséhez valóban illeszkedő fejlesztő programokat kidolgozni. Például nem ismerjük a képességek fejlődésének stabilitását (azt, hogy egy korábbi fejlettségi szintből milyen biztonsággal lehet egy későbbire következtetni), sem azt, hogy milyen mechanizmusok, mely tanulók esetében eredményezik a motiváció erőteljes romlását, a tantárgyakkal kapcsolatos negatív attitűdök kialakulását. A tervezett felmérések ezt az információhiányt szüntetik meg. Az 1., 5., és 9. évfolyamokon indul el az adatgyűjtés, így lehetőség nyílik a kiválasztott csoportok fejlődésének követésére, és négy év múlva a teljes 12 éves iskolai pályafutás leírására. 6módszerekkel kapcsolatos kísérletek A



kutatási programokat a Tudományos Tanácsadó Testület által indított kutatási programok

felmérések által jelzett jelenségek mélyebb megértését segítő adatgyűjtés, az okok részletesebb feltárása, a gyakorlatban is alkalmazható eszközök kidolgozása, ennek keretében a nemzetközi vizsgálatok eredményeinek további elemzése, részvétel a hasonló jellegű nemzetközi munkákban. A felszínre hozott problémák megoldását segítő oktatási kísérletek: projektmódszer, csoportmunka, kooperatív tanulás, diagnosztikus pedagógiai értékelés, differenciáció, individualizáció, képességfejlesztő módszerek alkalmazása. Az új kommunikációs és információs technológiák integrálása az oktatási folyamatba, funkciók megtalálása, alkalmazásuk a felsorolt módszerekkel és célokkal összefüggésben. A is gazdagíthatják, egyéni döntéstől függően.



ÜTEMEZÉS

5. 6. Sorolja fel a projekt megvalósításának mérföldköveit

Mérföldkövek Mikorra kívánja elérni azt? 2004

Programfejlesztés • Elkészültek a bizottságok által

jóváhagyott fejlesztési koncepciók 2004. 07. 29.

Minőségfejlesztés • A programfejlesztéssel kapcsolatos

tevékenység - A fejlesztési folyamat eljárásainak kifejlesztése és oktatása befejeződött - A bevezetési folyamat eljárásainak kifejlesztése és oktatása befejeződött

• TIOK-okban végzett tevékenység - A minőségfejlesztési alapismeretek képzési anyaga elkészült, a trénerek felkészítése megtörtént - Az önértékelési és a pedagógus-továbbképzési tréningek anyagai elkészültek, a trénerek képzése megtörtént

2004. 08. 20.

2004. 10. 22.

2004. 07. 23.

2004. 09. 01.

2005 Programfejlesztés

• A programcsomagok tesztpéldányai rendelkezésre állnak (1., 2., 5., 7., 9., 9.sz. évfolyam)

2005. 09. 08.

Minőségfejlesztés • A vezetőképzési tréningek anyagai

elkészültek, a trénerek felkészítése megtörtént

• A mentorképzés anyaga elkészült, a trénerek felkészítése megtörtént

2005. 03. 11.

2005. 03. 25.


• A programcsomagok tesztpéldányai rendelkezésre állnak (3., 6., 8., 10., 10.sz. évfolyam)

• A legyártott, korrigált programcsomagok rendelkezésre állnak (1., 2., 5. 7., 9., 9.sz. évfolyam)

• Elkészült adaptált külföldi digitális programok

2006. 08. 30.

2006. 09. 07.

2006. 07. 26.

Mérés-értékelés



• Kompetenciamérés - A főmérés tesztfüzetei rendelkezésre állnak - Az iskolai jelentés és a szoftver eljutott az

iskolákba • Komputerizált feladatbank

- A szoftver elkészült - A sokszorosított szoftverek és kézikönyvek

rendelkezésre állnak • Hozzáadott érték

- A kérdőívek rendelkezésre állnak

2006. 05. 26.

2006. 12. 01.

2006. 06. 02.

2006. 08. 04.

2006. 04. 28.

Minőségfejlesztés • Az oktatási programcsomagok

bevezetését támogató minőségfejlesztési rendszer rendelkezésre áll

• Horizontális tanulás képzések megkezdése

2006. 04. 20.

2006.06.01. Pedagógus-továbbképzés

• A TIOK (1. pályázati kör) pedagógusainak továbbképzése befejeződött

2006. 06. 30.


• Az internetes támogató felület működik

• A legyártott, korrigált programcsomagok rendelkezésre állnak (3., 6., 8., 10., 10.sz. évfolyam)

• A programcsomagok tesztpéldányai rendelkezésre állnak (4. 11., 12. évfolyam)

2007. 02. 01.

2007. 08. 29.

2007. 08. 30.

Mérés-értékelés • Hozzáadott érték

- A sokszorosított szoftver és kézikönyv rendelkezésre áll

2007. 03.09.

Pedagógus-továbbképzés • A 2. pályázati kör pedagógusainak

továbbképzése befejeződött 2007. 06. 30.


• A legyártott, korrigált programcsomagok rendelkezésre állnak (4., 11., 12. évfolyam)

• Elkészült digitális hazai jó gyakorlat-adaptációk

2008. 07.31.

Pedagógus-továbbképzés •



Mérföldkövek – EDUCATIO Kht. Mikorra kívánja elérni?

2004 Központi irányítás eszközei/alkalmazásai

• Elektronikus tananyagok használatának nyomon követése o SDT működése

2004. 10. 01.

Intézményi rendszerek fejlesztése, egységesítése, csatlakoztatása a központi rendszerekhez

• Adminisztrációs rendszerek specifikáció véglegesítése, minősítési rendszer kidolgozása

o az adminisztrációs rendszerek pilot projektjének kiértékelése

2004. 12. 14. 1. 2005 2. Központi szolgáltatások:

• Állapotfelmérést segítő alkalmazás fejlesztése o Specifikáció elkészítése a konzorciumi tagokkal

közösen o Alkalmazás kifejlesztése o Tesztüzem lebonyolítása o Alkalmazás rendelkezésre bocsátása, kommunikáció,

oktatás

2005. 06. 22. 2005. 08. 26. 2005. 08. 26.

2005. 09. 07.

• Személyes pályafutás nyomonkövető rendszer o Adatvédelmi, jogi helyzet feltérképezése, rögzítése o Oktatási azonosítók generálása (program keretein kívül)

2005. 03. 02. 2005. 10. 31.

Központi irányítás eszközei/alkalmazásai • Elektronikus tananyagok használatának nyomon követése

o Specifikáció elkészítése

2005. 09. 30. • Vezetői Információs Rendszer létrehozása

o Közoktatási adattárház specifikációja

2005. 10. 21. Intézményi rendszerek fejlesztése, egységesítése, csatlakoztatása a központi rendszerekhez

• Adminisztrációs rendszerek specifikáció véglegesítése, minősítési rendszer kidolgozása

o a specifikáció felülvizsgálata, véglegesítése o jogszabály módosítások

2005. 01. 31. 2005. 03. 01.

• az elektronikus adatszolgáltatás teljes körűvé tételéhez szükséges jogi szabályozás

2005. 03. 31.

2006 Központi szolgáltatások:

• 360 fokos értékelést támogató szoftver o Közbeszerzési pályázat lebonyolítása az

alkalmazásfejlesztésre vagy vásárlásra (Educatio) o Specifikáció elkészítése a konzorciumi tagokkal

közösen o Alkalmazás kifejlesztése

2006. 06. 23

2006. 07. 31. 2006. 08. 14.



o Tesztüzem lebonyolítása o Alkalmazás rendelkezésre bocsátása, kommunikáció,

oktatás o Első felmérés, állapotrögzítés

2006. 09. 08.

2006. 10. 13. 2006. 12. 14.

• Személyes pályafutást nyomon követő rendszer

o Specifikáció elkészítése o Alkalmazás kifejlesztése o Tesztüzem lebonyolítása o Alkalmazás rendelkezésre bocsátása, kommunikáció,

oktatás

2006. 07. 15. 2006. 09. 08. 2006. 10. 31.

2006. 12. 14.

3. Központi irányítás eszközei/alkalmazásai • Elektronikus tananyagok használatát nyomonkövető rendszer

kifejlesztése, bevezetése o Egyszerű közbeszerzési eljárás lefolytatása o Elektronikus tananyagok használatát nyomonkövető

rendszer kifejlesztése, bevezetése

2006. 01. 28. 2006. 03. 09.

• Elektronikus aláírást hitelesítő/tanúsító központ létrehozása (e program keretein kívül történik)

2006. 05. 29.

• A meglévő közoktatási statisztikai adatstruktúrák (KIR, KIFIR, KIRSTAT) migrációja

2006. 10. 31.

• A meglévő közoktatási statisztikai adatstruktúrák (KIR, KIFIR, KIRSTAT) integrálása az elektronikus adatszolgáltatás teljes körűvé tétele

2006. 10. 31. • Kollaborációs és információs portálszolgáltatások kifejlesztése 2006. 10. 31. • Központi személyi törzs létrehozása (e program keretein kívül

történik)

2006. 08. 31. • Vezetői Információs Rendszer létrehozása

o Feltöltő modulok kifejlesztése

2006. 06. 02. Intézményi rendszerek fejlesztése, egységesítése, csatlakoztatása a központi rendszerekhez

• Az intézményeknél az intelligens kártyát fogadó infrastruktúra megteremtése a fejlesztetett szolgáltatások igénybevételéhez

o oktatás

2006. 06. 30. 2006. 06. 30.

• az egységes követelményrendszernek megfelelő intézményi adminisztrációs rendszerek elterjesztése (e program keretein kívül)

2006. 03. 03.

Mérföldkövek - Educatio Kht. Sulinet Programiroda Mikorra kívánja elérni azt?


• A digitális tananyagfejlesztéshez kapcsolódó szakmai és jogi megalapozás

• 1. Közbeszerzési eljárások kiírása (E-learning keretrendszer, tartalomfejlesztés: forgatókönyvek, tananyagelemek)

• Eredményhirdetés

2005.08.15.

2005.10.15.



Minőségfejlesztés • A digitális tananyagokra és az e-learning keretrendszerre

vonatkozó követelményspecifikáció meghatározása

2005.08.01. 2005

Programfejlesztés • Szerződéskötés a közbeszerzési pályázatok nyerteseivel 2005.10.30.

Minőségfejlesztés • A teljesítésekre vonatkozó minőségi kritériumok, ellenőrzési

folyamatok meghatározása (1. Közbeszerzési eljárások) 2005.10.30.

2006

Programfejlesztés • Végteljesítések • A digitális tananyagok rendelkezésre állnak, publikálás • Képzési modulok rendelkezésre állnak • Az E-learning keretrendszer feltöltve rendelkezésre áll

2006.08.30. 2006.09.15. 2006.09.15. 2006. 09.15.

Minőségfejlesztés • Tananyagok elfogadása, hatékonyságvizsgálat 2006.12.22.

Mérföldkövek – EDUCATIO Kht. – SDT Keretrendszer Továbbfejlesztése

Mikorra kívánja elérni?

2005 Sulinet Digitális Keretrendszerhez kapcsolódó fejlesztések

• Tanári előadás szerkesztő alkalmazás o Specifikáció elkészítése o Szerződéskötés a kiválasztott ajánlattevővel az

alkalmazásfejlesztésre o Első részteljesítés o Második részteljesítés o Harmadik részteljesítés o Szerződés teljesülése

2005. 06. 15.

2005. 06. 30. 2005. 07. 07. 2005. 08. 04. 2005. 09. 01. 2005. 12. 22.

• Offline tananyaglejátszó o Specifikáció elkészítése o Szerződéskötés a kiválasztott ajánlattevővel az


2005. 06. 15. 2005. 06. 29.

2005. 07. 06. 2005. 08. 03. 2005. 08. 31. 2005. 12. 21.

• Kereső eszköz o Specifikáció elkészítése o Szerződéskötés a kiválasztott ajánlattevővel az


2005. 04. 19.

2005. 06. 29. 2005. 07. 06. 2005. 08. 03. 2005. 08. 31. 2005. 12. 21.

Programcsomagokhoz kapcsolódó fejlesztések • Specifikáció

o Specifikáció, szakmai tartalom elkészítése

2005. 07. 11.



o Szerződéskötés a kiválasztott ajánlattevővel az alkalmazásfejlesztésre

o Szerződés teljesülése

2005. 08. 03. 2005. 08. 31.

• Programcsomag lejátszó eszköz – szoftverfejlesztés o Specifikáció elkészítése o Szerződéskötés a kiválasztott ajánlattevővel az

alkalmazásfejlesztésre o Első részteljesítés o Második részteljesítés o Szerződés teljesülése

2005. 09. 19.

2005. 10. 14. 2005. 11. 01. 2005. 11. 15. 2005. 12. 13.

• Programcsomag szerkesztő eszköz – szoftverfejlesztés o Specifikáció elkészítése o Szerződéskötés a kiválasztott ajánlattevővel az

alkalmazásfejlesztésre o Első részteljesítés o Második részteljesítés o Szerződés teljesülése

2005. 09. 19.

2005. 10. 14. 2005. 11. 01. 2005. 11. 15. 2005. 12. 13.

Mérföldkövek – EDUCATIO Kht.

SDT Módszertani Fejlesztés Mikorra

kívánja elérni? 2005

Előkészítési szakasz Feláll a projektteam 2005. 07. 04. Elkészülnek és jóváhagyásra kerülnek a közbeszerzések ajánlati dokumentációi

2005. 07. 22.

Befejeződik a fejlesztői szoftver-eszközök tervezése 2005. 07. 29. Lezajlanak a közbeszerzési eljárások, megtörténnek a szerződéskötések 2005. 08. 19. Elkészülnek a képzési anyagok 2005. 08. 22. Lezajlik a munkacsoport-vezetők és a fejlesztők képzése 2005. 08. 30.

Fejlesztési szakasz Elkészülnek a következő fejlesztő-eszközök:

• Fogalomlistázó • Gráfszerkesztő • Gyűjtemény-tematizáló • Tesztszerkesztő • Tartalom-konszolidáló munkafolyamat vezérlő eszköz

2005. 08. 31.

Elkészülnek a következő fejlesztő-eszközök: • Szövegszerkesztő • Lapszerkesztő • Módszertani tulajdonságok szerkesztésére szolgáló

alkalmazások • Fogalomszerkesztő • Tananyagvázlat-szerkesztő • Tevékenység-szerkesztő

2005. 09. 16.

Elkészül 12000 tesztfeladat 2005. 09. 23. Elkészül egy 54000 elemű fogalomlista 2005. 09. 28. Elkészül 3600 foglalkozás gráfja 2005. 09. 28. Elkészül egy 25000 elemű gyűjtemény 2005. 09. 28. Lezajlik a munkacsoport-vezetők és fejlesztők újabb csoportjának 2005. 09. 28.



képzése Befejeződik 1000 foglalkozás technikai konszolidálása 2005. 10. 12. Befejeződik 1000 foglalkozás tartalmi konszolidálása 2005. 10. 26. Elkészül egy 120 elemű animáció-gyűjtemény 2005. 10. 26. Lezajlik a munkacsoport-vezetők és fejlesztők újabb csoportjának képzése

2005. 10. 27.

Elkészül 4000 tesztfeladat 2005. 11. 24. Elkészül egy 45000 elemű fogalomlista 2005. 11. 24. Elkészül 1000 foglalkozás gráfja 2005. 11. 24. Elkészül egy 100000 elemű gyűjtemény 2005. 11. 24. 3600 foglalkozás kiegészül a szükséges módszertani információkkal 2005. 11. 25. Elkészül egy 18000 elemű fogalomtár 2005. 11. 25. Elkészül 3600 tananyagvázlat 2005. 11. 25. Elkészül 1200 tevékenység 2005. 11. 25. Megtörténik 50000 szövegelem átszerkesztése 2005. 11. 25. Megtörténik 15000 lap átszerkesztése 2005. 11. 25. 1000 foglalkozás kiegészül a szükséges módszertani információkkal 2005. 12. 26. Elkészül egy 15000 elemű fogalomtár 2005. 12. 26. Elkészül 1000 tananyagvázlat 2005. 12. 26. Elkészül 500 tevékenység Megtörténik 15000 szövegelem átszerkesztése 2005. 12. 26. Megtörténik 5000 lap átszerkesztése 2005. 12. 26.

Publikáció Megtörténik 3600 foglalkozás publikálása 2005. 12. 27.

2006 Megtörténik 1000 foglalkozás publikálása 2006. 01. 25.

Mérföldkövek – Országos Közoktatási Intézet

Mikorra kívánja elérni azt?

2004. Iskolai kezdőszakasz helyzetelemző vizsgálata Elkészült az összefoglaló tanulmány a nemzetközi tendenciákról

2004. 07. 31.

Rendelkezésre áll az attitűdvizsgálati eszköz a pedagógiai kultúra megújításának megismeréséhez

2004. 08. 31.

Elkészült a kérdőív a tanulók egyéni sajátosságaira figyelő fejlesztés tanulmányozásához

2004. 08.. 31.

Rendelkezésre áll az elemző szempontsor az óralátogatásokhoz

2004. 09. 30.

A diákok idegennyelv-tanulási útjai és az iskolák nyelvi kínálata

Elkészült a gyorsjelentés a kutatás I. szakaszáról

2004. 07. 31.

Elkészült a „Nyelvválasztás és az iskolai nyelvtanulás feltételrendszere tanulói vélemények tükrében” c. tanulmány

2004. 09. 31.



Elkészült a középiskolák nyelvi kínálatának regionális elemzése

2004. 11. 30.

Pedagógusok mentálhigiénés állapotának vizsgálata 2. Befejeződtek a kvantitatív elemzések 2004. 07. 30. Elkészült az előző projektben lebonyolított fókusz-csoport interjúk strukturált szövegkönyve

2004. 07. 30.

Befejeződött a kvalitatív adatbázis elemzése 2004. 08. 30. Elkészült a zárótanulmány 2004. 11. 30.

Tanulási utak elemzése Elkészültek az adatbázis másodelemzésén alapuló tanulmányok

2004. 07. 30.

Elkészültek az esettanulmányok 2004. 10. 30. Elkészült az egész kutatás zárótanulmánya 2004. 12. 31.

2005.

Iskolai kezdőszakasz helyzetelemző vizsgálata

Elkészült a háttértanulmány a következő témákról: • A pedagógiai kultúra megújításának

tapasztalatai • A tanulók egyéni sajátosságaira figyelő

fejlesztés tapasztalatai

2005. 01. 31.

Lezajlott a szakmai fórum a kutatás tapasztalatairól, a fejlesztés lehetséges irányairól

2005. 01. 31.

Elkészült az összefoglaló elemzés az óralátogatások tapasztalatairól

2005. 01. 31.

Elkészült a tanulmánykötet kézirata 2005. 05. 31. A diákok idegennyelv-tanulási útjai és az iskolák nyelvi kínálata Elkészül „Az idegen-nyelv oktatásfejlesztési stratégiák a megyei fejlesztési tervek tükrében” c. tanulmány

2005. 04. 30.

Elkészült a „Nyelvtanulási utak Magyarországon” c. zárójelentés

2005. 06. 30.



5.7. A megvalósítás esetleges akadályai, kockázatai

A kockázatelemzéseket a 6. sz. mellékletben mutatjuk be.

5.8. A projekt költségvetése

5.8.1. Költségek (ezer Ft, illetve %) LÁSD RÉSZLETES KÖLTSÉGVETÉS ÉS SZÖVEGES MAGYARÁZAT! Elszámolható költségek 2004 2005 2006 2007 2008 Emberi erőforrásokkal kapcsolatos költségek

Célcsoport számára biztosított támogatások

Beszerzések (építés, eszköz, szolgáltatások)

Egyéb (kis értékű) beszerzések Adminisztratív költségek Rezsi (max7%) Tartalék (max 5%) Összesen Elszámolható költségek % Összes Emberi erőforrásokkal kapcsolatos költségek Célcsoport számára biztosított támogatások Beszerzések (építés, eszköz, szolgáltatások) Egyéb (kis értékű) beszerzések Adminisztratív költségek Rezsi (max 7%) Tartalék (max 5%) Összesen 5.8.2. Források (Ft illetve %) Források Ft % Saját hozzájárulás 0 0 Igényelt támogatás 7 200 000 000 100 Egyéb szervezetek hozzájárulása 0 0 Természetbeni hozzájárulás 0 0 Összesen 7 200 000 000 100% 5.8.3. Röviden indokolja a projekt költség-hatékonyságát. A hagyományos költség-hatékonyság elemzés nem releváns egy olyan központi projekt esetén, ahol a végső kedvezményezettet már a központi dokumentumokban is megnevezték, elrendelték (Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program, Programkiegészítő Dokumentum). A részletes elemzés pedig egy hosszabb tanulmány keretében lenne megvalósítható. Ezért a továbbiakban egy rövidebb, összefoglaló költség-haszon elemzés található. A HEFOP 3.1 központi program költség-haszon elemzésekor nem követhetjük a hagyományos pénzügyi szemléletet, amely a maximális profitra vagy a minimális költségekre



törekszik és csak az adott üzlethez közvetlenül hozzájáruló nyereség vagy költség elemeket veszi figyelembe. A közpénzek felhasználásánál a hasznosságot és a költségeket sokkal tágabban kell értelmezni, emiatt a tág értelemben vett hasznok és költségek „árazása” nem egyértelmű feladat. A program fő célja - az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges képességek és kompetenciák elsajátítása - elsősorban társadalmi, másodsorban gazdasági és egyéni hasznosságot hordoz. A hasznosság összetevői:

a. Közvetlen mérhető eredmények, bevétel b. Bármely hasznosság c. Bármely elmaradt veszteség d. Minden, ami pozitív hatású a projekt megvalósítására

Közvetlen eredménye nehezen mérhető, valamint a projekt nem profit orientált. A tágabb értelemben vett hasznosság társadalmi dimenziói a következők:

– az iskolarendszerből kikerülő fiatalok munkaerő-piaci esélyei megnövekednek, csökken a lemorzsolódás;

– csökken a passzív népesség aránya a teljes népességen belül; – a nemek esélyei közötti különbség csökken a munkaerőpiacon; – a hátrányos helyzetű diákok társadalmi felemelkedésének esélye jelentősen

megnövekszik; – szélsőséges magatartási formák visszaszorulása; – a magyar oktatási rendszer teljesítménye, valamint a pedagógiai munka színvonala

növekszik; – a diákok és közvetve a lakosság környezettudatos magatartása erősödik.

A hasznosság gazdasági dimenziója: – a kvalifikált munkaerő hozzájárul a GDP növekedéséhez; – csökken az állam jóléti transzferekre (munkanélküli segély, jövedelempótló

támogatás, rokkantsági nyugdíj) fordított kiadása; – informatikai fejlesztések valósulnak meg; – növekvő verseny a tankönyvpiacon; – csökkenő munkanélküliségi ráta; – az életszínvonal emelkedik, ami hozzájárul a jóléti társadalom alapjainak

megteremtéséhez; – a gazdaságban növekszik a fenntartható fejlődés elveivel összhangban működő

szervezetek száma. A hasznosság egyéni dimenziói:

– nő az egyén társadalmi aktivitása és szociális érzékenysége; – hozzájárul az egyén harmonikus fejlődéséhez; – motivációs jellegéből adódóan csökkenti az önkárosító viselkedésminták gyakoriságát.

A költség összetevői: a. A közvetlen mérhető költségek b. Bármely veszteség c. Bármely elmaradt nyereség, haszon d. Minden, ami negatív hatású a projekt megvalósítására.

A költségek esetében a helyzet fordított, hiszen a költségek tervezett összege a költség nemek szerint is jól meghatározható.(Ld. Költségvetési táblázat)



A monetárisan nem meghatározható költségek között szerepel az a kisfokú hatékonyságcsökkenés, amelyet a tanárok helyettesítése miatt felboruló oktatási rend és intézményszervezési problémák okoznak. Továbbá többletköltséget okoz az oktatási intézményeknek az a pályázati forrásokból finanszírozott eszközbeszerzésen túli személyi és egyéb beruházás, amelyet a kifejlesztett, digitalizált taneszközök alkalmazása érdekében kell eszközölni, továbbá a felállított informatikai rendszerek folyamatos működtetése és karbantartása. . INDIKÁTOROK

5.9. A projekt megvalósításának számszerűsíthető eredményei:

Mutató Típus kiinduló érték 2004* 2005* 2006* 2007* 2008*

A kifejlesztett oktatási programcsomagok száma: **

eredmény 0 0 39 39 39 39

Hazai és nemzetközi digitális jó gyakorlatok száma

eredmény 0 0 0 1500 3000 3000

Kidolgozott matematikai kompetenciát mérő tesztrendszerek száma:

eredmény 0 0 1 1 1 1

Kidolgozott szövegértési kompetenciát mérő tesztrendszerek száma:

eredmény 0 0 1 1 1 1

Létrejött komputerizált adatbankok száma: eredmény 0 0 0 1 1 1

Lezajlott mérések száma: eredmény 0 0 0 1 1 1 A minőségfejlesztési képzésben a képzők számára kiadott tanúsítványok száma:

eredmény 0 92 124 124 124 124

Pedagógusok számára kiadott tanúsítványok száma: ***

eredmény 452015

Minőségügyi alapképzésben kiadott tanúsítványok száma

eredmény 0 250 500 750 1000 1000

Önkormányzati oktatási munkatársak és oktatási szakértők számára kiadott tanúsítványok száma: ***

eredmény 2600

15 A PC-ben a teljes intézkedésre megállapított indikátorszám.



Környezeti nevelési továbbképzésben részesülő pedagógusok száma:***

450

Környezeti nevelésben részesülő diákok száma:***

40 000

Az egységes rendszerben hozzáférhető (átjárható) információs alrendszerek száma:

eredmény 0 6

Lezárt kutatások száma: eredmény 0 8 *Évről évre halmozódó (kumulált) érték ** 2005-ben létrejön az oktatási programcsomagok teljes mennyisége, ám tartalmuk még három éven át gyarapszik. *** Az évenkénti lebontás csak a további pályázati elemek ismeretében adható meg, annak függvénye. Ebből a központi programban érintett TIOK-okban dolgozó pedagógusok száma: 2300. EDUCATIO Kht.

Mutató Típus kiinduló érték 2004* 2005* 2006* 2007* 2008*

Központi szolgáltatások:

1. 360 fokos értékelést támogató szoftver – az értékelést ténylegesen elvégző és központilag kiértékelt intézmények száma

eredmény 0 0 0 50 200 1000

2. Személyes pályafutás nyomon követéshez csatlakozó személyek száma

eredmény 0 0 0 300000 500000 600000

3. Elektronikus aláírást alkalmazó intézményvezetők száma

eredmény 0 0 0 5000 5500 8000

4. SDT foglalkozások kompetencia fejlesztéssel és egyéb módszertani információkkal történő bővítése

eredmény 0 0 4600 6600 8600 10600

Módosítások magyarázata, indokolása:

Állapotfelmérést segítő alkalmazás fejlesztése – egységes formában elvégzett és központilag

rögzített intézményi állapotfelmérések száma: az Educatio Kht-nál az indikátor törlésre került,

mivel a Sulinova Kht révén megvalósuló feladat, ezért az indikátor náluk jelenik meg. Az



Educatio Kht. az informatikai fejlesztését valósítja meg a projektnyitó és projektzáró

állapotfelmérésekhez szükséges alkalmazásnak, ehhez indikátor nem kapcsolódik.

ad1: A szakmai koncepció kialakítása az egyéb minőségfejlesztési tervekkel való

összehangolása miatt a kidolgozás elhúzódott. Az fentiek miatt módosítás alatt van az eredeti

szakmai megvalósítás módja is, és ez előre láthatólag módosítja az indikátorokat is.

ad2: Eredménytelen közbeszerzési eljárás miatt a feladat megvalósulása későbbre tolódott, így

2005-ben nem lesz indikátorszám változás.

ad5: Eredménytelen közbeszerzési eljárás miatt a feladat megvalósulása későbbre tolódott, így

2005-ben nem lesz indikátorszám változás.

5.9.2. Ismertesse, hogy milyen számítások, becslések támasztják alá a projekt eredményeit számszerűsítő mutatók bemutatott értékeit! A részletes számításokat háttérszámítások tartalmazzák.

5.10. Mutassa be, hogy milyen tágabb eredményei és hatásai fognak jelentkezni a projektnek az érintett régióban vagy ágazatban!

A következő 8-10 év folyamán a teljes populáción belül mérhető módon erősödni fognak a kompetenciafejlesztő programokban részt vevő diákok tanulási, kommunikációs és önirányítási képességei, amelyek ma már a munkaerő-piaci mobilitás alapvető feltételei. A megszerzett készségek és kompetenciák csökkentik a közoktatásban a lemorzsolódást, a korai iskolaelhagyást, és megkönnyítik a piacképes szakmák elsajátítását, illetve a munkaerőpiacra való belépést. A várható hatások közül ugyanilyen hangsúlyos a társadalmi és szakmai mobilitás növekedése későbbi munkaerő-piaci szereplésük során, melynek alapvető feltétele az, hogy már iskolai tanulmányaik folyamán elsajátítják az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségeket és kompetenciákat. Az eredmények láttán a pedagógusok többsége fokozatosan nyitottá válik arra, hogy az új típusú képességközpontú programokat integrálja szaktárgyi oktató munkájába. Ezzel egyidejűleg várhatóan általánosságban is növekedni fog az innovációk iránti fogékonyságuk, és motiváltságuk a hatékony módszertani megoldások megkeresésére. A komputerizált feladatbank a központi tesztelés mellett az egyes iskoláknak is szolgáltathat saját igényeik szerint itemeket és teszteket, és ezzel szakszerű standardizált mérőeszközökhöz juthatnak. Ez bemért, parametrizált mérőeszközöket jelent, melyekkel reprezentatív vagy teljes körű mérés esetén az országos átlaghoz lehet viszonyítani az iskolai teljesítményeket. Mindez lehetőséget ad a hozzáadott érték kiszámítására, amennyiben a teljesítménymérést olyan háttérkérdőív kíséri, mely a felmért tanulók szocio-kulturális hátterét megvilágítva lehetőséget ad



az ennek alapján becsült teljesítmény meghatározására. A becsült és a valóságos teljesítmény összehasonlítása mutatja, hogy hozzáadott-e az iskola saját pedagógiai munkája során a becsült teljesítményhez, vagy ellenkezőleg, nem használta ki a szocio-kulturális háttér adta lehetőségeket. A minőségfejlesztési alprojekt ágazatra gyakorolt hatásaként mutatkozik majd a fejlesztési folyamatok szabályozottsága, a nyomon követés és a beválás-vizsgálat technikájának fejlődése, a folyamatos fejlesztés szemléletének meghonosodása, éppúgy, mint az önértékelési kultúra fejlődése, és az önértékelésre alapuló intézményi innovációk elterjedése. A térségekben a horizontális tanulás képességének fejlesztése, egyre több modell értékű intézményi innováció megjelenése és terjedése, valamint a fejlett kommunikációs és informatikai technológiák meghonosodása prognosztizálható. SZINERGIA

5.11. Kapcsolódik-e az Ön projektje más, az Európai Unió vagy a hazai központi költségvetés támogatásával megvalósuló / megvalósítani kívánt projekt(ek)hez?

A kapcsolódó projekt milyen támogatásból valósul meg

Mutassa be vázlatosan a kapcsolódó projekt(ek)et, és ismertesse, hogy miként kapcsolódnak jelen pályázathoz.

1. Európai Szociális Alap, HEF OP 2.1-es intézkedése

A 2.1-es és a 3.1-es program megvalósulásához közös támogató rendszer készül, amely segíti az intézmények pedagógiai rendszerének átalakítását, a pedagógusok továbbképzését, a programcsomagok adaptációját, a befogadó és a külső környezet attitűdváltását. A fejlesztések megteremtik azokat a feltételeket, amelyekkel valamennyi tanuló nevelési-oktatási szükségleteit biztosítani lehet. A programok és az innovációs lehetőségekre nyitott iskolák a szervezeti és tartalmi kereteik átalakításával nemcsak a kulcskompetenciák fejlesztésére, a fejlesztési programok befogadására lesznek alkalmasak, hanem olyan befogadó közeget tudnak teremteni, ahol együttes fejlesztéssel, együttneveléssel biztosítani tudják a nevelési lehetőségek egyenlőségét is. A 3.1-es intézkedés minden egyes programcsomagja alkalmas lesz az integráció szempontrendszerének érvényesítésére. Ezt úgy kívánjuk elérni, hogy a szakértői munkában a fejlesztés első pillanatától részt vesznek a sajátos nevelési igényű gyerekek szempontjait képviselő gyógypedagógus szakértők.

2. Az Európai Szociális Alap HEF OP 3.3-as intézkedése

A 3.3-as intézkedés a felsőoktatási intézmények képzési kínálatának bővítését, fejlesztését célozza. A lineáris képzési rendszer kialakítására tett lépések részeként többek között a felsőfokú alapképzési programok kidolgozását, megújítását, beindítását fogja támogatni. Ennek keretében a támogatható tevékenységek között megjelenik a meglévő tantervek, programok, tananyagok gyakorlatorientált képzést célzó átalakítása. A 3.1-es intézkedés központi programja által kidolgozott kompetencia alapú oktatási programcsomagok használatát a pedagógusjelöltek az alapképzésben sajátíthatják el.



3. Európai Regionális Fejlesztési Alap, ROP 2.3-as intézkedése

A 3.1-es intézkedés keretében a központi programban kidolgozott, a nevelési-oktatási tevékenység megújítását célzó új oktatási programcsomagokat a több intézmény együttműködésével létrejövő Térségi Iskola- és Óvodafejlesztő Központok vezetik be, próbálják ki és adaptálják, majd terjesztik el a többi intézmény körében. Ehhez a tevékenységükhöz kaphatnak támogatást a ROP 2.3-as intézkedésében, mely az óvodák és általános iskolák infrastrukturális és IKT fejlesztését támogatja elsősorban a hátrányos helyzetű kistérségekben, intézményi együttműködés keretében. Továbbá fontos szempontként határozzák meg itt is a nevelési-oktatási tevékenység megújítását új oktatási programok bevezetése, illetve a pedagógusok továbbképzése által, így kiemelten kapcsolódnak a HEF OP 2.1 és 3.1-es intézkedéséhez.

ÉRTÉKELÉS

5.12. Önértékelés: Ismertesse, hogyan fogják saját maguk értékelni a projektet!

A program értékelési rendszere egyrészt a folyamatok belső szabályozására és a részfeladatok megvalósításának folyamatos nyomon követésére épül. Emellett a program minden egyes területének fejlesztési eredményeit értékeli a szervezet a fejlesztés és az implementáció kimeneti pontjain (a fejlesztések eredménye, az implementáció megvalósulása a programciklus végén) lehetőség szerint mind kvalitatív mutatók, mind kvantitatív indikátorok alapján. A fejlesztést megelőzi egy ex-ante helyzetértékelés, amelynek célja az implementáció lehetséges terjedelmének felmérése, a fejlesztés hosszú távú hatásainak és fenntarthatóságának prognosztizálása a közoktatási környezet szereplőinek mennyiségi indikátorai és a korábbi kutatások és felmérések alapján becsült innovációs kapacitása tekintetében. Az egyes fejlesztési területek értékelési rendszerei az alábbiak szerint épülnek föl: 1. Programfejlesztés 1.1. Előkészítés 1.1.1. A szakmai bizottság összetétele 1.1.2. A menedzsment felkészültsége 1.1.3. A résztvevő partnerek tapasztalatai 1.1.4. A projektterv koherenciája 1.1.5. A fejlesztés megvalósíthatósága 1.1.6. Az ütemezés tarthatósága 1.1.7. A költségvetés megalapozottsága (költséghatékonyság komponensenként) 1.2. Programcsomagok (produktumok) 1.2.1. A programcsomagok összetétele (a kötelező komponensek megléte) 1.2.2. A tantervi komponens tartalmi és formai elemeinek megléte 1.2.3. A program oktatási koncepciójának kompatibilitása

a) a Nemzeti alaptantervvel b) a HEFOP célkitűzéseivel



c) a HEFOP PC-ben megfogalmazott elvárásokkal 1.2.4. A tartalmi modulok kompatibilitása (l. 1.2.3.) 1.2.5. A tartalmi modulok szakmai színvonala 1.2.6. A tartalmi modulok innovatív jellege 1.2.7. A program eszközrendszerének specifikumai

a) médiumok száma b) módszertani mutatók c) használhatóság, kezelhetőség mutatói d) digitalizáltság foka

1.2.8. Az értékelés eszközrendszere a) tartalmi kompatibilitás b) mérésmetodikai megfelelés c) strukturáltság d) a visszajelzés hatékonysága

1.2.9. A programtámogatás mennyiségi és minőségi mutatói a) a pedagógus-továbbképzés tartalmi elemeinek kidolgozottsági foka b) a tanácsadás tartalmi elemeinek kidolgozottsági foka c) a program minőségbiztosítási elemeinek leírása

1.2.10. Horizontális prioritások érvényesülése a) környezettudatosság szempontjainak érvényesítése b) esélyegyenlőség növelése

1.2.11. Költséghatékonyság a) a költségvetés követésének mutatói b) a programcsomag költségszerkezete (komponensenként) c) a komponensek fejlesztésének költséghatékonysága (ktg/komponens, ktg/modul)

1.3. Tesztelés és korrekció 1.3.1. A tesztelésre kiválasztott intézmények alkalmassága 1.3.2. A tesztelésre kiválasztott intézmények vezetőinek felkészítése 1.3.3. A tesztelésre kiválasztott intézmények pedagógusainak felkészítése 1.3.4. A tesztelés eredményeinek naplózása, az információ feldolgozása 1.3.5. A tesztelés eredményeinek visszacsatolása a fejlesztőkhöz 1.3.6. A tesztelés eredményeinek felhasználása a korrekció során 1.3.7. A korrekció mértéke (az alapdokumentum és a korrigált dokumentum közötti eltérések

%-ban) 1.4. Implementáció 1.4.1. A program gyakorlati alkalmazhatóságának felmérése (katalizátor és multiplikátor

hatások) 1.4.2. Az implementáció előkészítettsége a programcsomagban (felhasználóbarát

megoldások) 1.4.3. Az implementáció előkészítése a szervezet által

a) információ b) egyeztetések (minden érintett féllel) c) továbbképzések (l. külön)

1.4.4. Az implementáció támogató rendszerének biztosítása (partnerintézmények, alvállalkozók)

1.4.5. Az implementáció nyomon követése (monitoring) 2. A pedagógiai mérési-értékelési rendszer értékelése



2.1. A tesztrendszer értékelése 2.2. 2.3. A főmérés tesztfüzeteinek értékelése 2.3.1. mérésmetodikai alkalmasság 2.3.2. a programtervben meghatározott kompetenciáknak való megfelelés 2.4. Az iskolai adatfeldolgozó szoftver értékelése 2.4.1. az információ mennyisége és informatív jellege 2.4.2. kezelhetőség (felhasználóbarát jelleg) 2.5. A továbbképzési alapmodul szakmai értékelése 2.6. A zárótanulmány értékelése 2.7. A komputerizált feladatbank értékelése 2.7.1. struktúra 2.7.2. paraméterek (tartalmi, funkcionális, pszichometriai stb.) 2.7.3. szoftver 2.7.4. mátrix 2.7.5. kulcskompetencia-itemek 2.7.6. továbbképzési tematika 2.7.7. kézikönyv 2.8. A hozzáadott érték megközelítésének alkalmazása 2.8.1. háttérkérdőívek 2.8.2. hozott és hozzáadott érék számításának módszertana 2.8.3. továbbképzési tematika 2.8.4. kézikönyv 2.9. Költséghatékonyság-elemzések a fent részletezett bontásban 3. A továbbképzési rendszer értékelése 3.1. A programfejlesztés, a minőségbiztosítás és a mérés-értékelés képzési szükségleteinek

kielégítése (l. a fenti területeknél) 3.2. A programcsomagokhoz kapcsolódó továbbképzések 3.2.1. Továbbképzési programok kialakítása

a. kompatibilitás a programcsomaggal b. módszertani mutatók c. eszközrendszer d. médiumok száma e. elmélet és gyakorlat aránya f. értékelés g. minőségbiztosítás h. korrekciós lehetőségek, flexibilitás

3.2.2. Mentorintézmények képzése a. logisztikai mutatók b. mennyiségi mutatók (jelentkezők száma, jelentkező/tanúsítvány ráta) c. költségmutatók (ktg/résztvevő, ktg/tanúsítvány)



d. a képzések önértékelése e. minőségbiztosítási mutatók (a visszajelző lapok értékelése alapján)

3.2.3. A pályázati körökben (1,2,3.) résztvevő intézmények képzése f. logisztikai mutatók g. mennyiségi mutatók (jelentkezők száma, jelentkező/tanúsítvány ráta) h. költségmutatók (ktg/résztvevő, ktg/tanúsítvány) i. a képzések önértékelése j. minőségbiztosítási mutatók (a visszajelző lapok értékelése alapján)

3.3. A fenntarthatóság értékelése 3.3.1. Multiplikációs lehetőségek felmérése 3.3.2. Frissítési és továbbfejlesztési igények/lehetőségek felmérése 3.4. Monitoring és hatásvizsgálat 3.4.1. A továbbképzésben résztvevők tevékenységének támogatása (monitoring,

tanácsadás) 3.4.2. A továbbképzésben résztvevők tevékenységének rendszeres értékelése 4. A fejlesztés során folyamatosan értékelni kell az alábbi elemeket: 4.1. A partnerintézményekkel való együttműködés szabályozottsága 4.2. A partnerintézményekkel való kommunikáció rendszeressége 4.3. A fejlesztés során megismert „jó gyakorlatok” dokumentálása és terjesztése (a szerzői

jogi körülmények feltételek egyeztetése mellett) 4.4. A szervezet által (közvetlenül vagy közvetve) biztosított támogatórendszerek

hatékonysága 4.5. A programmenedzsment hatékonysága 5. A fejlesztés eredményei hosszú távú hatásvizsgálatra épülő értékeléssel mutathatók

ki. A komplex hatásvizsgálat eszközrendszere többféle megközelítést és módszert tartalmaz, melyek közül a legfontosabbak az alábbiak:

5.1. Mérési-értékelési eljárások (összehasonlító vizsgálatok kontrollcsoportokkal) 5.2. Önértékelési eljárások standard értékelő eszközök felhasználásával 5.3. Külső értékelés standard értékelő eszközök felhasználásával HORIZONTÁLIS SZEMPONTOK

5.13. Miként érvényesülnek az esélyegyenlőség szempontjai?

A központi program az egész életen át tartó tanulás feltételeinek megteremtését, az ehhez szükséges képességek, készségek, kompetenciák kialakítását és fejlesztését kívánja elősegíteni a kompetencia alapú oktatás-képzés elterjesztésével a közoktatás rendszerében. A központi programban tervezett tevékenységek megvalósítása révén az iskolarendszerből kikerülő fiatalok sikeresebbé válnak, csökken a munkaerőpiacról kiszorulók aránya.



A program megvalósítása nyomán indukált változások, fejlesztések a közoktatás területén, a választható életpályáknál, illetve a végzettségi mutatókban a nemek között tapasztalható különbségek csökkenésében is pozitív változásokat eredményeznek a célcsoport vonatkozásában. Az esélyegyenlőség szempontjai a programban egyrészt globálisan érvényesülnek, másrészt az egyes programpontokon, tevékenységeken belül konkrétan is. A szempont globális érvényesítése azt jelenti, hogy minden olyan fejlesztés, amely az oktatásban a minden tanuló számára optimális fejlődés feltételeit hivatott biztosítani, a differenciált pedagógiai eljárásokat kívánja elterjeszteni, továbbá minden tanuló számára hozzáférhetővé kívánja tenni a különböző forrásokat (szakmailag magas színvonalú oktatási programok, IKT eszközök, stb.), lényegét tekintve szolgálja az esélyegyenlőség érvényesülését. A globális érvényesülés mellett a program egyes pontjai, tevékenységei konkrétan és hatékonyan szolgálják az elv érvényesülését:

- A fő hangsúly az iskolázás alapozó szakaszában alapvető jelentőséggel bíró tevékenységeken van (az esélyegyenlőtlenségek az iskolázás első éveiben mintegy konzerválódhatnak, ha nem egy ezzel a folyamattal ellentétes hatású, tudatos pedagógiai gyakorlat valósul meg).

- A fejlesztés tartalmainak meghatározása során a kompetenciák, képességek, készségek fejlesztése tekintetében megvalósul a személyiség egészének, kognitív, affektív, motoros összetevőinek komplex figyelembe vétele, ami a többségitől eltérő kulturális háttérrel rendelkező gyerekek megfelelő integrációjának elemi feltétele.

- A program koncentrál olyan kompetenciák, képességek, készségek fejlesztésére, amelyeknek megfelelő mértékű fejlődése a hátrányosabb helyzetű rétegekből érkező tanulók esetében jórészt csakis az iskola tevékenységének eredményeként képzelhető el.

- Az idegen nyelvi kompetenciák kialakításában az iskola eredménytelensége miatt az iskolán kívüli tanulás vált az utóbbi időben meghatározóvá, ez azonban csak azon rétegek számára elérhető, amelyek kellő anyagi háttérrel rendelkeznek a különórák finanszírozásához, illetve kellő elkötelezettséggel is rendelkeznek ahhoz, hogy gyermekeik idegen nyelvi készségeinek fejlődését megfelelően segítsék. Ez a helyzet az egyenlőtlenségek növekedéséhez vezetett, ezért a program e területen megfogalmazott célkitűzéseinek megvalósulása közvetlenül járulhat hozzá az esélyegyenlőség elvének érvényesüléséhez, amennyiben a mindenki számára rendelkezésre álló iskolai „szolgáltatást” erősíti meg.

- Az idegen nyelvi kompetenciák fejlesztéséhez hasonlóan jelentős esélyegyenlőtlenséget csökkentő szerepe van az informatikai kultúra iskolán belüli, minden tanulóra kiterjedő fejlesztésének. Így azok a tanulók is megfelelő tanulási lehetőségekhez jutnak, akik családjuk anyagi helyzetéből következően az iskolán kívül nem juthatnak hozzá a megfelelő eszközökhöz. Természetesen e tényező érvényesüléséhez a pedagógusok megfelelő felkészültsége is szükséges, s ezért is fontosak azok a feladatok, amelyeket a program megfogalmaz.

- A szociális és életviteli kompetenciák, valamint az életpálya-építési kompetenciák fejlesztése, mint kiemelt feladat szintén – hasonlóan az előbbi két ponthoz – esélykiegyenlítő hatású. A csakis az átadott tananyagra koncentráló, a tágabb nevelési feladatok terén szegényes oktatás hátrányos helyzetbe hozza azokat a gyerekeket, akik olyan társadalmi közegben nőnek fel, amely kevésbé alkalmas ilyen kompetenciák megszerzésére. Esetükben a megfelelő felkészültség megszerzése esetlegesebb, mint szerencsésebb társadalmi helyzetben lévő társaik esetében. E ponton is esélykiegyenlítő



hatása van tehát az oktatásnak, ezért a program e feladatokkal kapcsolatos pontjai az itt tárgyalt szempontból is lényegesek.

- A programcsomagok fejlesztése során – ez a tevékenység logikájából, a program leírásában is szerepeltetett pedagógiai tartalmából következik – korszerű, a differenciális pedagógia elveire épülő, a kooperatív tanulás feltételeit biztosító, az alkalmazott oktatási módszerek széles skáláját felvonultató, a tudatos motiválás eszközrendszerét is biztosító metodikára épül. Az ilyen módszertan kedvezőbb helyzetbe hozza azokat a gyerekeket, akik szocializációjuk sajátosságai miatt az egyoldalúan az intellektuális képességekre koncentráló oktatás keretei között hátrányt szenvednek.

- Nagyon fontos az esélyegyenlőség elvének érvényesülése szempontjából a programon belül a mérési-értékelési rendszer fejlesztésével kapcsolatos azon célkitűzés, hogy a mérésekben kiemelt szerepet kap a hozzáadott érték vizsgálata. Ez áttörés jellegű lépés Magyarországon az iskolák teljesítményének megítélésével kapcsolatban, s alapvetően az esélyegyenlőséget szolgálja. Kimutathatóvá válik, hogy éppen az esélyegyenlőtlenségek csökkentése érdekében milyen színvonalon végzik az iskolák a munkájukat, ez hozzájárulhat a kérdés közgondolkodásban élő megítélésének kívánatos megváltozásához, és pozitív irányban befolyásolhatja a pedagógusok e téren kialakult gondolkodásmódját, törekvéseit és gyakorlatát.

- Konkrét, az esélyegyenlőség elvének érvényesülését szolgáló részlete a programnak az egyik kutatási feladat, amely kifejezetten a hátrányos helyzetű tanulók értékelése és differenciált fejlesztése tekintetében fogalmaz meg egy kutatási, fejlesztési, kísérleti programot.

- A kompetencia alapú fejlesztési programok segítik a fogyatékossággal élő, sajátos nevelési igényű tanulók személyközpontú, differenciált oktatását, az elfogadó/befogadó szemlélet elterjesztését. Elősegítik a kölcsönös megértést, és ezáltal csökkentik az előítéleteket. A támogatott projektek által indukált fejlesztések a közoktatásban kirekesztéstől mentes, befogadó pedagógiai környezet kialakulását eredményezik, ami hozzájárul a fogyatékossággal élő tanulóknak a többségi iskolákba való integrációjához, ennek révén társadalmi integrációjuk, esélyegyenlőségük biztosításához.

A felsorolt jellemzők, az esélyegyenlőség érvényesítésével kapcsolatban várható hatások mindenfajta esélyegyenlőtlenséggel kapcsolatban érvényesülnek, a probléma globális megragadására alkalmasak, ezért hatékonyak lehetnek a roma gyerekek nevelése, a sajátos nevelési igényekkel rendelkező gyerekek integrációja tekintetében, valamint a fiúk és lányok közötti különbségek figyelembe vételére alkalmas, bonyolult nemi egyenlőtlenségi rendszerből fakadó problémák kezelésében.

5.14. Miként érvényesülnek a környezetvédelem szempontjai?

A környezet állapotának gyors változásai miatt kulcsfontosságú, hogy a felnövekvő generációk rendelkezzenek a fenntarthatóság szempontjainak érvényesítéséhez szükséges kompetenciákkal. A fenntartható fejlődés megvalósításához együttműködni, felelős döntéseket hozni, és azokat vállalni képes, kreatív, kritikai rendszerben gondolkodó, egymással megfelelő szinten kommunikálni képes egyénekre van szükség, akik tiszteletben tartják az életet, egymást és a kultúrák közötti különbségeket.



Mindezen célok megvalósulása érdekében a kidolgozásra kerülő programcsomagokban integrálódnak a környezeti nevelés, a fenntartható fejlődést szolgáló nevelés szempontjai. Ezt a Programfejlesztési Központ szakértőinek és a suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Közhasznú társaság Környezeti Nevelési és Kommunikációs Programigazgatóság munkatársainak együttműködése garantálja. A program egésze a felsorolt kompetenciák fejlesztését tűzi ki célul, emellett a központi program minden programelem kidolgozása és végrehajtása során érvényesíti a fenntartható fejlődésnek megfelelő értékek és tudás, a környezettudatos életvezetési minták kialakítására és elterjesztésére vonatkozó szempontokat. Mindez összhangban van a 2. Nemzeti Környezetvédelmi Program környezettudatosság erősítését célzó akcióprogramban foglaltakkal. DISSZEMINÁCIÓ, NYILVÁNOSSÁG

5.15. A nyilvánosság és a tájékoztatás biztosítása, a projekt eredményeinek elterjesztése

A végső kedvezményezett (suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Közhasznú társaság) a széles nyilvánosság és az érintett intézményi- szakmai körök tájékoztatásakor, továbbá a program eredményeinek elterjesztésekor. A tájékoztatásra és a nyilvánosságra vonatkozó útmutatóban foglaltak szerint jár el az alábbiak szerint: 1. A széles közvélemény tájékoztatása a támogatások felhasználásáról és eredményéről • A támogatást nyújtó szervezetek (Európai Unió és a magyar állam vonatkozó központi

forrása) feltüntetése (az EU és az NFT logójának megjelenítése) a program megvalósítása eredményeképpen létrejövő minden (nyomtatott és digitalizált) produktumon, illetve beszerzett eszközön

• A program átfogó eredményeinek napilapokban, szakmai folyóiratokban, kiadványokban, hírlevelekben és az Interneten a suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Közhasznú társaság honlapján történő megjelentetése.

• Linkek kialakítása a suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Közhasznú társaság honlapja és az érintett minisztériumok (OM, FMM, NFH, GYISM, ESZCSM, IHM stb.), Irányító Hatóságok (HEF OP IH, VÁTI Kht.) és Közreműködő Szervezetek (OMAI, ESZA Kht.), valamint az érintett civil szervezetek honlapjai között.

2. A program megvalósításához kapcsolódó képzések és tanártovábbképzések résztvevőinek (kb. 5000 fő) tájékoztatása Minden képzési program résztvevőjének tájékoztatása arról, hogy a program az Európai Unió és a magyar állam támogatásából nyer finanszírozást: • plakátok elhelyezése (az EU és az NFT logójának megjelenítésével) a képzések

helyszínén • a képzéseken kiosztásra kerülő füzetek, kiadványok, prospektusok, tananyagok címlapján,

továbbá a digitális tananyagokon a program finanszírozását biztosító EU és a magyar állam (NFT) logóinak megjelenítése (az Arculati kézikönyvben meghatározott szempontok betartásával)

• a továbbképzéseken részt vevő pedagógusok a kifejlesztett programcsomagokat kipróbálják, adaptálják, terjesztik intézményeikben (kb. 900)



3. Szakmai tematikus hálózatok létrehozása A pályázati komponensben keretében kiválasztott, konzorciális formában működő, 8-12 Térségi Iskola- és Óvodafejlesztő Központ (TIOK) vállalkozik arra, hogy befogadja, tesztelje, adaptálja, és a későbbiekben elterjessze a suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Közhasznú társaság által kifejlesztett oktatási programcsomagokat. A pályázatban régiónként minimálisan 1 TIOK alakul, ezek a központok a kiépítendő szakmai tematikus és kommunikációs hálózat bázisaivá válnak. A gördülékeny kommunikáció a SuliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Közhasznú társaság, a TIOK-ok, valamint a közoktatási intézmények és egyéb érintett szervezetek/intézmények között internetes linkek, rendszeres hírlevél létrehozása, valamint rendszeres találkozók, workshopok, szakmai fórumok, konferenciák megszervezése útján biztosított. FENNTARTHATÓSÁG

5.16. Ismertesse a projekt hosszú távú fenntarthatóságával kapcsolatos elképzeléseit!

A központi program megvalósítása során elinduló fejlesztések számos konkrét, jól adaptálható program, módszer, eljárás kifejlesztését eredményezik, amelyek rendkívüli mértékben gazdagítják a pedagógiai munka eszköztárát, és strukturális változásokat segítenek elő a közoktatás rendszerében a kompetencia-központú oktatás szakmai, módszertani feltételeinek megteremtése által. Ennek eredményeképpen az iskolák és pedagógusaik egyaránt érdekeltté válnak ezen programcsomagok bevezetésében, általános használatában, mivel hosszabb távon mindez megkönnyíti munkájukat, növeli eredményességüket. A közoktatás intézkedéseinek fejlesztési programjai (HEFOP 2.1.; 3.1.) megkövetelik az iskoláktól a nevelési-oktatási célok újragondolását mind az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges képességek és kompetenciák fejlesztése, mind a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása érdekében. A programok és az innovációs lehetőségekre nyitott iskolák a szervezeti és tartalmi kereteik átalakításával nemcsak a kulcskompetenciák fejlesztésére, a fejlesztési programok befogadására lesznek alkalmasak, hanem azok az iskolák, amelyek lépéseket tesznek a kulcskompetenciák fejlesztésére orientált pedagógiai gyakorlat kialakítására, olyan befogadó közeget tudnak teremteni, ahol együttes fejlesztéssel, együttneveléssel biztosítani tudják a nevelési lehetőségek egyenlőségét is. Mindkét program megvalósulásához támogató rendszer áll rendelkezésre, amely segíti az intézmények pedagógiai rendszerének átalakítását, a pedagógusok továbbképzését, a programcsomagok adaptációját, a befogadó és a külső környezet attitűdváltását. A fejlesztések megteremtik azokat a feltételeket, amelyekkel valamennyi tanuló nevelési-oktatási szükségleteit biztosítani lehet. A program eredményeinek hosszú távú fenntarthatóságát az is garantálja, hogy a programban megvalósuló fejlesztések teljes összhangban állnak a szakmapolitikai elképzelésekkel és építenek az Oktatási Minisztérium Középtávú Közoktatás-fejlesztési Stratégiájában és a Nemzeti Alaptantervben foglaltakra. A program eredményeképpen elért fejlesztések hozzájárulnak az Oktatási Minisztérium Középtávú Közoktatás-fejlesztési Stratégiájának az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére, az oktatás minőségének fejlesztésére és a pedagógus szakma fejlődésének támogatására vonatkozó fejlesztéspolitikai prioritásainak megvalósításához. A program továbbá olyan előremutató módszertani és strukturális változások beindítását eredményezi a közoktatási rendszerben, amely nemcsak a magyar oktatáspolitika fejlesztési célkitűzéseivel van teljes összhangban, de megfelel a Lisszaboni



Stratégia célkitűzéseinek, prioritásainak is. A program karbantartására, az esetleges korrekciók elvégzésére kiemelt figyelmet kell fordítania az OM Nemzeti Fejlesztési Terv 2. szakaszáért felelős tervező csoportjának is. Fentiek mellett a pedagógus-továbbképzést támogató normatív rendszer lehetővé teszi a program során kifejlesztett továbbképzési programok hosszú távon való támogatását. A magyar továbbképzési rendszer működésének folyamatos értékelése azt mutatja, hogy a továbbképzési normatíva felhasználását elsődlegesen a közoktatás-politika prioritásait támogató továbbképzésekre fordítják a felhasználók. A digitális tananyagok (a web alapú fejlesztés miatt) plusz költség nélkül, ingyenesen hozzáférhetővé tehetőek minden közoktatási intézmény számára. Kapcsolódás a brüsszeli munkabizottságok munkájáhozii A program megvalósításán dolgozó munkatársak közvetlen kapcsolatba kerülnek a brüsszeli munkabizottságok hazai szakértői munkacsoportjaival, így az oktatásirányítás közvetlen tájékoztatást kap a hazai közoktatási és továbbképzési rendszert jelentősen meghatározó fejlesztési projektről. Az információáramlás lehetővé teszi azt is, hogy a projekt eredményei azonnal felhasználhatók legyenek a pedagógus szakmai profil kialakításához, így a 3.1-es program által hosszú távú fejlesztéspolitikai célok definiálhatók a pedagógusok képzésére és továbbképzésre vonatkozóan.



PARTNEREK

6.1. Együttműködésben megvalósítandó projekt esetén mutassa be a konzorciumba bevont partnereit!

Partnerszervezet megnevezése A projekt megvalósításában betöltött szerepe és bevonásának indoka

1. EDUCATIO Kht Feladatai: 1. EGYSÉGES IRÁNYÍTÁSI RENDSZER 1.1. A meglévő közoktatási statisztikai adatstruktúrák (KIR, KIFIR, KIRSTAT) migrációja 1.1.1. A meglévő közoktatási statisztikai adatstruktúrák (KIR, KIFIR, KIRSTAT) elemzése 1.1.2. A meglévő közoktatási statisztikai adatstruktúrák (KIR, KIFIR, KIRSTAT) integrálása az elektronikus adatszolgáltatás teljes körűvé tétele 1.2. Közoktatási iskola-adminisztrációs rendszer pilot eredményeinek feldolgozása 1.2.1. Rendszerek értékelése 1.2.2. A közoktatás információs modelljének felülvizsgálata 1.2.3. Specifikáció véglegesítése és legitimizálása 1.2.4. Minősítési rendszer kidolgozása 1.2.5. Minősített rendszerek bevezetésének pályázati támogatása 1.3. Közoktatási adattárház specifikációja 1.3.1. Rendszer-funkcionalitás meghatározása 1.3.2. Szoftverkövetelmény (SRS) kidolgozása 1.3.3. Szoftver architektúra (SAD) kidolgozása 1.4. Hardver-szükséglet biztosítása 1.4.1. Hardver-környezet beszerzése 1.4.2. Tesztelés, terhelés-vizsgálat, biztonsági audit, katasztrófa-tesztelés 1.5. Közoktatási adattárház létrehozása 1.5.1. Adatstruktúrák létrehozása 1.5.2. Szoftverrendszer kódolása 1.5.2.1. VIR modul elkészítése 1.5.2.1.1. VIR adatainak meghatározása 1.5.2.1.2. VIR jogosultságok specifikálása 1.5.2.1.3. Felhasználói igények véglegesítése 1.5.2.1.4. Adatszolgáltatás automatizálása 1.5.3. Tesztelés, hibajavítás 1.5.4. Első verzió véglegesítése 1.5.5. Teljes körű dokumentáció elkészítése



1.6. Feltöltő modulok kifejlesztése 1.6.1. Vékony kliens specifikálása 1.6.2. Szoftverrendszer kódolása 1.6.3. Tesztelés, hibajavítás 1.6.4. Első verzió véglegesítése 1.6.5. Teljes körű dokumentáció elkészítése 2. DIGITÁLIS TANESZKÖZ-FEJLESZTÉS 2.1. Tartalomkezelő eszközök 2.2. Digitális tartalmak 2.2.1. IKT 1-6. évfolyamon 2.2.2. IKT 7-12. évfolyamon 2.2.3. IKT alapú oktatási segédanyagok moduljai az 1-8. évfolyamon 2.2.4. IKT alapú 7-12. évfolyamos interaktív multimédia oktatási segédanyagok moduljai a műveltségterületek és tantárgyak oktatásának kiegészítésére 2.2.5. Idegen nyelvi oktatási segédanyagok moduljai 3. IKT ALAPÚ MODULÁRIS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉS 3.1. Az e-learning keretrendszer, kezelése és felhasználása a tanítás-tanulás folyamatában 3.2. A számítógép alkalmazási lehetőségei a tanítás-tanulás folyamatában 3.3. Multimédiás szoftverek és eszközök alkalmazásának segítése a pedagógiai munka hatékonyabbá tétele érdekében 3.4. Konstruktív tanítás-tanulási módszerek elméleti és gyakorlati kérdései és a keretrendszer kollaborációs eszközeinek alkalmazása a konstruktív oktatási módszerek támogatásában 3.5. Digitális taneszközök használata a természettudományos tantárgyak tanóráin 3.6. Digitális taneszközök használata a humán tantárgyak tanóráin 3.7. Digitális taneszközök használata a matematika tantárgy oktatásában



3.8. Digitális taneszközök használata az informatika tantárgy oktatásában 3.9. Részképesség zavarban szenvedő és fogyatékos gyermekeket oktató gyógypedagógusok módszertanának kibővítése számítógép alkalmazásával 3.10. Számítógéppel támogatott tanítás lehetőségei a közoktatásban - az oktatás-irányításban és -szervezésben dolgozó (országos, regionális és önkormányzati szintű fenntartói, továbbá pedagógiai szolgáltatói és pedagógiai szakszolgáltatói) szakemberek képzése 4. ESZKÖZFEJLESZTÉS

2. ORSZÁGOS KÖZOKTATÁSI INTÉZET

A tervezett kutatások a programfejlesztő munka elméleti megalapozását, és a készülő programcsomagok intézményi befogadását kívánják segíteni. Feladatai: 1. KUTATÁSOK 1.1. Iskolai kezdőszakasz helyzetelemző vizsgálata A kutatás két területre koncentrál: egyrészt a pedagógiai kultúra helyzetére és megújítására, másrészt az egyedi sajátosságokra figyelő fejlesztés helyzetére. A vizsgálat módszerei: attitűdvizsgálat, kérdőív, irányított beszélgetés, interjú a tanítók körében; dokumentumelemzés, folyamatelemzés, helyzetfeltárás szakértők, tanácsadók bevonásával; információgyűjtés a továbbképzésekről és azok hasznosulásáról, a szakirodalmi tájékozottságról. 1.2. Diákok idegennyelv-tanulási útjainak vizsgálata Tervezett kutatásunk kérdőíves vizsgálat alapján a 9. osztályos tanulók addigi nyelvtanulási útjait rekonstruálja, s ezzel átfogó, országos és regionális szintű képet kíván nyújtani arról, hogy egymásra épülnek-e az alap- és középfokú intézmények idegen nyelvi programjai, illetve a középfokú iskolák idegennyelv-kínálata képes-e biztosítani a belépők nyelvoktatással kapcsolatos igényeinek kielégítését, nyelvtanulásának folyamatosságát. Kutatásunk vezérfonalát a nyelvi kínálat és vele



szoros kapcsolatban a nyelvvizsgákkal mért tanulói eredményesség regionális elemzése adja. 1.3. A pedagógusok mentálhigiénés állapotának vizsgálata A kutatás során – kvantitatív (kérdőív) és kvalitatív (interjúk) módszerek együttes alkalmazásával – az iskola intézményének, mint nevelési, ezen belül, mint értékátadó, és segítő szintérnek, illetve a pedagógus személyes szerepvesztésének problémáit a pedagógus társadalom mentális egészsége oldaláról kívánjuk megragadni. A kutatás elsődleges célja a pedagógus társadalom probléma-megoldással kapcsolatos jellemzőinek, értékvilágának, orientációinak leírása. A kutatás arra kíván választ adni, hogy a pedagógusok milyen konfliktus-megoldási stratégiával rendelkeznek, milyen mentálhigiénés problémákkal küszködnek napi gyakorlatuk során és miben látják ennek okait.

2. 1.4. Tanulási utak elemzése Az Ifjúság 2000 adatbázis az iskolarendszerből kilépő fiatalok későbbi életútjának, különösen az iskolarendszerből korán kihulló fiatalok későbbi sorsának megismerését teszi lehetővé. A feladat egy adatbázis másodelemzésére épül, amely részletes adatokat vett fel 8000 fiatalról 2000-ben. Az adatok lehetővé teszik, hogy a fiatalok egyes kiemelt csoportjainak (középiskolából kilépők, szakiskolából kilépők, kimaradók) helyzetét, későbbi pályáját és tanulással kapcsolatos elképzeléseit, igényeit elemezzük. Az adatelemzést interjúk és esettanulmányok egészítenék ki néhány, különböző adottságú térségben.

6.2. Ha a partnerek bármelyike pályázik más ESZA- vagy kormányzati támogatásra, adja meg a projekt és a felhívás címét!

Educatio Kht.: nem pályázik más ESZA- vagy kormányzati támogatásra OKI: nem pályázik más ESZA- vagy kormányzati támogatásra

6.3. Mutassa be, hogy a partnerek között milyen együttműködési formákat alakítanak ki!

A konzorciumi partnerek megkezdték a konzorciumi szerződés 8-as pontjában hivatkozott, az együttműködést részletesen szabályozó rendszer kialakítását. Ennek megfelelően részletes szakmai egyeztetésre került sor az EDUCATIO Kht. és a suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Közhasznú társaság, valamint a suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht. és az OKI között, amely megalapozza a későbbi sikeres



együttműködést. A Végső kedvezményezett és konzorciumi partnerei egyetértenek abban, hogy a program Egyeztető Testületet fog működtetni, melyben mindhárom fél egyenlő arányban képviselteti magát. A partnerek közötti együttműködési formákat a projektmenedzsment-mellékletben közölt dokumentumok alapozzák meg.



6.4. A konzorciumba bevont minden egyes partnerről kitöltendő adatok

6.4.1 A partner adatai 1. partner 1. A kedvezményezett teljes neve: EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató

Közhasznú Társaság, NFT Programiroda

2. A kedvezményezett azonosítására használt betűszó, vagy rövidítés:

EDUCATIO Kht., NFT Programiroda

3. Jogi forma: Közhasznú társaság 4. Adószám: 20933713-2-41

5. Bankszámlaszám 10032000-00285977-00000086 6. Statisztikai számjel: 20933713-7230-571-01 7. Cégkivonat száma: 01-14-000308 8. Alapítás éve 2001. 9. Szakágazati kód 80.30, 80.42, 73.20, 22.33, 71.33,

72.10, 72.21, 72.22, 72.40, 72.60, 51.18, 51.47, 74.87

10. Minősítési kód 11. Teljes munkaidős létszám (fő, 2002): 17 fő főállású alkalmazott (ezen kívül

38 szerződéses munkatárs, 50-60 fő virtuális munkaközösség (külső szakértők)

12. Székhely Irányítószám: 1134 Település: Budapest Utca: Váci út Házszám: 37. Honlap: www. sulinet.hu 13. Postacím (ha nem azonos a székhellyel) Irányítószám: Település: Budapest Utca: Házszám: Postafiók irányítószám: 1538 Postafiók: Pf. 496 14. Kedvezményezett hivatalos képviselője (vezetője, aláírója)

Név: Rovó Tibor Beosztás: Ügyvezető igazgató Telefon 1: 477-3276 Telefon 2: Fax 1: 477-3136 Fax 2: E-mail: [email protected]



15. Kapcsolattartó személy (projekt menedzser) adatai

Név: Suhajda Gábor Beosztás: NFT Programiroda vezető Telefon 1: 477-3230 Telefon 2: Fax 1: 477-3239 Fax 2: E-mail: [email protected] 2. partner 1. A kedvezményezett teljes neve: Országos Közoktatási Intézet 2. A kedvezményezett azonosítására használt betűszó, vagy rövidítés:

OKI

3. Jogi forma: központi költségvetési szerv 4. Adószám: 15325220-2-1 5. Bankszámlaszám 10032000-01744277 6. Statisztikai számjel: 15325220-8042-312-01 7. Cégkivonat száma: 1054/1990 8. Alapítás éve 1990 9. Szakágazati kód 732 000 10. Minősítési kód 11. Teljes munkaidős létszám (fő, 2002): 88 fő 12. Székhely Irányítószám: 1051 Település: Budapest Utca: Dorottya u. Házszám: 8. Honlap: www.oki.hu 13. Postacím (ha nem azonos a székhellyel) Irányítószám: Település: Utca: Házszám: Postafiók irányítószám: 1364 Budapest Postafiók: Pf. 120. 14. Kedvezményezett hivatalos képviselője (vezetője, aláírója)

Név: Halász Gábor Beosztás: főigazgató Telefon 1: 318 6257 Telefon 2: 06 30 962 7538 Fax 1: 318 6384 Fax 2: E-mail: [email protected]



15. Kapcsolattartó személy (projekt menedzser) adatai

Név: Nagy Andrea Beosztás: programkoordinátor Telefon 1: 318 6239 Telefon 2: 338 4452 Fax 1: 318 6384 Fax 2: E-mail: [email protected]

6.5. A partnerre vonatkozóan ismertesse az alábbiakat

6.5.1. A partnerek fő tevékenységei. EDUCATIO KHT, SULINET PROGRAMIRODA Szakmai profil: A nemzetközi és hazai kutatási eredményekre építve a tanulás-tanítás folyamatának fejlesztése, on-line tananyagfejlesztés. Tevékenységek:

Tartalomfejlesztés

AZ OKTATÁS HONLAP A Sulinet Oktatás honlapjának kialakításakor két alapvető szempontot érvényesítettünk. Egyrészt a mindenkori Oktatás honlap tartalomfejlesztésének a közoktatás legfrissebb, legaktuálisabb trendjeit kell követnie, másrészt viszont a magyarországi digitális tananyag-fejlesztés élére kell állnia. Ennek szellemében alakítottuk ki oldalunkat.

MŰVELTSÉGI TERÜLETEK A műveltségi területek anyagai felépítésükben is különböznek a tantárgyi rovatokétól. Ezeket az anyagokat a felhasználó diákok és pedagógusok igényeihez igyekeztünk illeszteni, oly módon, hogy azok a tanórai munkába integrálhatóak legyenek. Mindegyik tartalmazza a törzsanyag részletes leírását, mégpedig minden tantárgy nézőpontjából, ezen felül adott témakörhöz tartozó tudományos érdekességeket, kapcsolódó feladatokat, linkeket és egy kislexikont. E felépítés alkalmas arra, hogy egy-egy témakört teljesen körüljárjunk. Előnye továbbá, hogy a diákok fejében adott témákról átfogó kép alakul ki.

Szolgáltatások Az oktatás honlaphoz kapcsolódó szolgáltatások továbbra is elérhetőek. A könnyebb áttekinthetőség kedvéért a szolgáltatásainkat három, egymástól jól elkülöníthető részre osztottuk. A „digitális tananyag” elnevezésű egységbe azok a partnereink által kifejlesztett tantárgyakhoz kapcsolódó elektronikus tartalmak szerepelnek, amelyek kellő mennyiségű interaktív tartalmat, kidolgozott törzsanyagot, gyakorló feladatokat, illetve adott esetben óravázlatokat is tartalmaznak. Az „ismeretterjesztés” kategóriába azok a gyűjteményeink tartoznak, melyek egy nagyobb témát


mailto:[email protected]


járnak körül, vagy egy adott kiadványnak az archívumai. A nagy érdeklődésre való tekintettel megkülönböztettük a „Nyelvek” kategóriát, melyben szótárak, illetve idegen nyelvi tesztek, feladatok gyakorlására szolgáló gyűjtemények találhatóak.

Interaktív elemek, pályázatok, játékok A Sulineten valamennyi oktatási pályázat megtalálható, ezeken felül saját pályázatokkal is jelentkeztünk. Az oktatás honlap egyes rovatai folyamatosan jelentetnek meg saját tantárgyukhoz kapcsolódó fejtörőket, feladványokat, melyekkel könyvutalványt, illetve egyéb kisebb nyereményeket lehet nyerni. Tantárgyi szolgáltatásaink az alábbi rovatokat tartalmazzák: nyelvtanulás rovat, mozgókép/média rovat, művészet rovat, történelem rovat, kémia rovat – virtuális kémialabor, földrajz rovat, matematika rovat, fizika rovat, biológia rovat

Tartalomszolgáltatás

Szakképzés portál A Sulinet szakképzési portálja 2002 szeptemberében indult. Célközönségnek a szakképzésben dolgozók és tanulók teljes vertikumát tekintettük, így ennek megfelelően igyekeztünk tartalommal (az elméleti szakmai tanulmányoktól a praktikus tanácsokig) feltölteni az oldalt. A témával kapcsolatban több minisztériumi és háttérintézeti honlap is az érdeklődők rendelkezésére áll, a szerkesztőgárda megpróbálja összefogni a szakképzést érintő legfontosabb problémákat, kérdéseket, programokat stb. A cél az, hogy az olvasók friss és időt álló információkat kapjanak, s hogy a honlap ugyanakkor tartalmazza azokat a cikkeket, híreket és tudnivalókat is, amelyek a tovább- és átképzések világában segítik az eligazodást.

Tanár portál A Minisztérium, az intézmény-fenntartók és az intézmények (vezetők, pedagógusok) közötti kommunikáció hatékonyabbá tétele. Pályázatok, szakmai kérdések, iskolai adatszolgáltatás és sok egyéb kérdésben kaphatnak autentikus választ az érintettek, vagy akár egymást is segíthetik.

Általános iskolai portál A Sulinet hálózat fejlesztésének köszönhetően az általános iskolák is egyre nagyobb számban kapcsolódnak a hálózathoz, így indokolt, hogy tartalomszolgáltatás tekintetében ehhez a korosztályhoz is hangsúlyosabban szóljunk. Ennek keretében az általános iskolás korosztály számára tudományos ismeretterjesztő, készségfejlesztő tartalmak, játékok, pályázatok, érdekességek, interaktív tartalmak szolgáltatása, készítése az Áltisk portál legfontosabb feladata.

Szülő portál A mintegy két és fél éve működő Szülő portál kialakításánál elsődleges szempontunk az volt, hogy a célközönséget érintő információkat a rendelkezésünkre álló technológia kihasználásával gyorsan, könnyen érthető és megbízható módon tudjuk közvetíteni a szülők felé. E szándék köré szerveződött az az igény is, amely alapján rovatainkkal átfogó tájékoztatást nyújtunk az oktatás és a gyermeknevelés valamennyi érintett területéről. Az oldal jelenlegi rovatai: Iskolatáska, Lélekbúvár, Egészség, Szabadidő, Joggal-körömmel, Gyerekszoba, Ötlettár, Pályázatok.

Diák portál Tájékoztatást nyújt szabadidős programokról, kikapcsolódási lehetőségekről, és mindenről, amiről az oldal készítői úgy gondolják: számot tarthat 12-19 éves, elsősorban középiskolás fiatalok érdeklődésére.



Panteon portál A portál rovatain és játékain keresztül lehetőséget biztosít a tanulóknak, esetleg más érdeklődőknek is, hogy publikálják írásaikat, kutatásaikat, illetve fórumainkon és szavazásainkon keresztül – ha esetleg csak egy ötlettel is –, de szóljanak hozzá, vegyenek részt a portál szerkesztésében, fejlesztésében. A nagy magyarokról szóló szakdolgozatok, szemináriumi dolgozatok összegyűjtésére is vállalkozunk, melyek újabb érdekes kutatási eredményekkel örvendeztethetik meg a látogatókat.

Hagyomány portál Országunk uniós csatlakozásával különösen fontos, hogy ezeket a témaköröket megszilárdítsuk, őrizzük. Fontos, hogy észrevegyük: a népi kultúra azzal együtt, hogy világunk felgyorsult, uniformizálódott, még mindig ott van életünkben, kötődik hozzánk, mindennapjainkhoz. 2004-ben előtérbe került ugyanakkor a szomszédaink, uniós tagtársaink hagyományainak bemutatása is.

EUrópa portál Ezen portál a hazánk uniós csatlakozását megerősítő népszavazás előtt indult, azzal a céllal, hogy információt szolgáltasson a diákok, illetve a tanárok felé a bővítéssel kapcsolatban. Ennek megfelelően az érdeklődők olyan hasznos dolgokról olvashatnak a megjelent cikkek között, mint például az Unió országai, a csatlakozás menete, változások a bővítés után, stb.

Innovatív iskolák portál Az Innovatív iskola programban résztvevő iskolák és az érdeklődők számára foglalja össze, koordinálja az információkat, feladatokat.

Egészség portál A tizenéveseknek, a kamaszoknak segítünk ezekkel a szolgáltatásokkal. Orvos, szexológus, pszichológus válaszol azokra a kérdésekre, amelyeket máshol, mástól szégyenérzet, félelem nélkül a diákok nem kérdeznének meg. A kérdések-válaszok szerkesztett változatával bárki megismerkedhet.

Zöldzóna portál A környezetvédelem, a környezetvédelemre való nevelés egyre fontosabbá válik életünkben, hiszen nem mindegy, hogy mi történik majd környezetünkkel, a Földdel néhány évtized múlva. 2004-ben előtérbe kerültek olyan témák, mint a fenntartható növekedés, globális felmelegedés, alternatív energiaforrások, stb. Az oldal anyagainak összeállításában együttműködünk különböző elismert környezetvédő szervezetekkel, hogy minél pontosabb, részletesebb információkkal szolgálhassunk olvasóinknak.

Rendszergazda portál A portál feladata, hogy hatékony segítséget nyújtson az iskolai hálózat megismeréséhez, fejlesztéséhez, karbantartásához, internetes szolgáltatások igénybevételéhez, ilyen szolgáltatások indításához.

Ügyfélszolgálat portál A Sulinet az Informatikai és Hírközlési Minisztérium és az Oktatási Minisztérium által közösen üzemeltetett Közháló legnagyobb alhálózata. A Sulinet hálózatába 2005 harmadik negyedéig 5000 intézmény kerül bekötésre, amelyek támogatását a Sulinet ügyfélszolgálat végzi. Ez az



portál a Sulinet hálózattal kapcsolatos információk gyűjtő helye, ahol értesülhet a hálózat működével kapcsolatos eseményekről, kérdéseket tehet fel, hibát jelenthet be és fórumokon keresztül segítséget kérhet, vagy adhat a többi felhasználónak.

Oktatási segédanyagok Továbbra is együttműködünk különböző kiadókkal oktatási segédanyagok, tudományos ismeretterjesztő anyagok internetes és CD-s közlési jogának megvásárlása, bérlete céljából.

KÖMAL Az érdeklődők a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok 1893 és 1999 között megjelent teljes anyagát megtalálhatják az Sulineten. Az adatbázisban a feladatokon és cikkeken kívül évtizedekre visszamenőleg nyomon követhetők a magyar matematika és fizika oktatásában nagy szerepet játszó országos és nemzetközi versenyek.

Felvételi- és OKTV feladatok Az egyetemi, főiskolai felvételi vizsgák, valamint az országos középiskolai tanulmányi versenyek feladatainak digitalizálása és a Sulineten való megjelenése.

Sulinet digitális tudásbázis (SDT) A 2004-es év során a kitűzött cél az Sulinet Digitális Tudásbázis első publikus, a felhasználók által tesztelhető verziójának létrehozása volt. A keretrendszer fejlesztése egy felajánlás keretében finanszírozva kezdődött meg 2003-ban. A financiális erőforrások kimerülésével a keretrendszer 1.0 verziójának fejlesztésének irányítását 2004. márciusában a Sulinet Programiroda átvette, miután a rendszer készültségi szintjét több szempontból vizsgálta:

a. A fejlesztés indításakor meghatározott funkciók jelenlegi állapota. Ezek azon funkciók melyek szerepelnek a projekt eredeti Szoftverkövetelmény specifikációjában (SRS), és az 1.0-ás verzióban, mint alapkövetelmény szerepelnek.

b. Az előző a. pontban meghatározott és a fejlesztés során meghatározott újabb funkciók, melyek nem szerepeltek a SRS-ben, de a 1.0-ás verzióban alapkövetelményként határoztuk meg. Ez a rendszer 1.0-ás állapota.

c. A rendszer állapota azon funkciókkal együtt melyeket a 2.0-ás verzióba szánunk. Az SDT v1.0 fejlesztésével16 párhuzamosan megkezdődött a v2.0-val kapcsolatos felhasználói és pedagógiai igények összegyűjtése. Ennek érdekében a suliNova KHT, az Apertus KHT és a Sulinet szakértőkből álló közös munkacsoport meghatározta azokat az új pedagógiai objektumokat (pl. tanterv, foglalkozásvázlat) és új pedagógiai tulajdonságokat (pl. kimeneti követelmények) melyeket az új SDT rendszernek kezelnie kell, illetve a tervezett tananyagfejlesztésre kiírt pályázatokban meg kell követelni. Az SDT rendszer fejlesztése mellett a 2004-ben meghirdetett pályázatok keretében elkészült digitális tananyagok átvételét, javítását végeztük, illetve az első pályázati kiírás publikálását az SDT portálra (http://sdt.sulinet.hu).

SDT- hez kapcsolódó pályázatok Az SDT-hez kapcsolódóan meghirdetett pályázati kiírások.

1. Digitális tananyagok és taneszközök készítése. (L468) 2. Interneten, mindenki számára elérhető formában megjelenő, új fejlesztésű,

választható oktatási modulok tananyagainak kifejlesztése, és digitális formában történő elkészítése (L484)

16 Bővebben lásd az Oktatási Minisztériumnak készített projektjelentésben (2004. május 7.)


http://sdt.sulinet.hu/


3. Digitális oktatási segédanyagok fejlesztése (ITP11)

Digitális tananyagok és taneszközök készítése. (L468) Egy adott tárgyból a 9.-12. vagy 7.-12. évfolyam tantervét lefedő teljes tananyag és a hozzá kapcsolódó taneszköz elkészítése a témához ajánlott tanmenettel és óravázlatokkal kiegészítve. 2004. szeptember 1-re – az SDT tesztüzemének indulására – teszttartalomként a földrajz és a történelem tananyagokat érhettél el a felhasználók. A többi tananyag - a magyar nyelv kivételével - 2004. december 10-től érhető el, szintén teszttartalomként. Jelenleg folyik a tananyagok munkafolyamatban történő végső javítása, mely eredményeként technikai és jelentős tartalmi hibáktól mentes tananyag áll majd rendelkezésre.

Interneten, mindenki számára elérhető formában megjelenő, új fejlesztésű, választható oktatási modulok tananyagainak kifejlesztése, és digitális formában történő elkészítése (L484)

A nyerteseknek az egyes modulok teljes cél-, tananyag- és követelményrendszerét el kell készítenie, a témához ajánlott tanmenettel, óravázlatokkal és módszertani útmutatókkal kiegészítve.

o Elektronikus írásbeliség 4-6. évfolyam o Digitális kultúra 7-12. évfolyam o Filozófia és etika 11-12. évfolyam o Emberismeret 7-12. évfolyam o Vallás- hitoktatás 7-12. évfolyam o Vallás- és kultúrtörténet 9-12. évfolyam o Gazdasági és vállalkozási ismeretek 7-12. évfolyam o Művészettörténet 7-12. évfolyam o Egészséges életmód 7-12. évfolyam o EU ismeretek 7-12. évfolyam o Kultúrák és népek Magyarországon 7-12. évfolyam

Digitális oktatási segédanyagok fejlesztése (ITP-11) A cél a pályázat megvalósítása során olyan digitális, az oktatásban használható tartalmak létrehozása és azok adatbázisban (egységes keretrendszerben) való megjelenítése, amelyek lehetővé teszik, hogy a tanárok és a diákok maguk állíthassák össze a tanításban, illetve a tanulásban segítő szemléltető, kiegészítő tananyagrészeket. A pályázat szakmai részét a Sulinet Programiroda koordinálja, a pályázati forrást az IHM biztosítja. A nyertes pályázók száma: 67

o 1. pályázati téma: új elektronikus oktatási segédanyag elkészítése, a pályázatban benyújtandó forgatókönyv alapján.

o 2. pályázati téma: már meglévő, a közoktatásban felhasználható, referenciákkal rendelkező elektronikus oktatási segédanyagok, témájukban teljességre törekvő oktató programok, segédprogramok web-alapú, multimédiás, interaktív átdolgozása, implementálása.

o 3. pályázati téma: már meglévő, a közoktatásban felhasználható, e pályázat keretében digitalizálásra kerülő médium gyűjtemények és/vagy már digitalizált elektronikus szöveges és multimédia adatbázisok web-alapú, multimédiás, interaktív átdolgozása, implementálása.

Az ITP11-es pályázók egy része még jelenleg is fejleszti a tananyagát, a már leadott digitális tananyagok szakmai átvétele jelenleg folyik. Az ITP11-es pályázatok szintén a kidolgozott javítási munkafolyamat végén kerülnek majd publikálásra.



Európai Uniós, nemzetközi projektek

ThinkQuest verseny Nemzetközi oktatási weboldal szerkesztői verseny, melyet az Oracle Help Us Help Foundation koordinál. Félévente írnak ki új versenyt. A legjobb alkotásokat az amerikai szervezők díjazzák.

Exil-Club Az Exil Club projektben öt ország – Lengyelország, Németország, Ausztria, Csehország és Magyarország – iskolái vettek részt. A projekt során a csapatok azt vizsgálták, hogy adott területen milyen kisebbségek élnek vagy éltek, mennyire asszimilálódtak, miért integrálódtak vagy miért nem. A projekt végterméke egy közös nemzetközi honlap lett, amelyre felkerültek az iskolák által a kiválasztott régióról és kisebbségről készített honlapok.

CELEBRATE A CELEBRATE (http://celebrate.eun.org) egy harminc hónapon keresztül tartó, nagyszabású projekt, amelyet az Európai Bizottság Információs Társadalmi Technológiák Programja támogat és az Európai Iskolahálózat koordinál. A projekt 500 európai iskolát ölelt fel, melyek azt vizsgálták, hogy a digitális tananyagok (LO-k) rugalmasabb formái hogyan könnyítik meg a tanítást és a tanulást. A projektben oktatási minisztériumok, egyetemek, vezető kiadók és a technológiára specializálódott cégek vettek részt. A létrehozott digitális tananyagokat a CELEBRATE Demonstrációs portálon keresztül lehet megtekinteni. (http://demoportal.eun.org

eTwinning- Testvériskolák Európában Az eTwinning nemzetközi projekt Európa egészére kiterjed, Ciprus és Luxemburg kivételével minden uniós állam részt vesz benne, valamint Izland és Norvégia is csatlakoztak hozzá. A magyarországi iskoláknak is lehetőségük van bekapcsolódni ebbe a nagyszabású projektbe. A projekt célja az, hogy a résztvevő országok iskolái nemzetközi párokat alkotva közösen dolgozzanak ki projekteket IKT eszközöket használva, és ezáltal fejlődjenek pedagógiai, szociális és kulturális téren. A hosszútávú iskolai együttműködés több szinten is megvalósulhat: tanárok, diákok és más iskolai alkalmazottak (pl.: iskolaigazgatók, iskolai könyvtárosok) is részt vehetnek benne. A tervek szerint 2007 végéig minimum 30.000 európai iskola működik majd közre a munkában.

eColours projekt Az eColours projektben oktatási minisztériumok, oktatási tartalomfejlesztők vesznek részt. A cél digitális tananyagok fejlesztése nemzetközi szinten több ország bevonásával, valamint ezek lokalizálása, kipróbálása tanárok bevonásával.

Tavasz Nap Európában 2005 Az Európai Konvent kezdeményezésére indult a projekt, melynek célja hogy a diákok minél szélesebb körű információhoz jussanak az Európai Uniót érintő kérdésekben, együttgondolkodásra, együttműködésre sarkalja Európa fiataljait.

Rendezvényszervezés, PR A Sulinet Programiroda által szervezett rendezvények és PR tevékenységek:

• Tájékoztató kiadványok • Sulinet Roadshow


http://celebrate.eun.org/

http://demoportal.eun.org/


• Sulinet Nyári Pedagógus és Diák Tábor • Sulinet Kalandtúra

ORSZÁGOS KÖZOKTATÁSI INTÉZET Szakmai profil: A nemzetközi és hazai kutatási eredményekre építve a tanulás-tanítás folyamatának fejlesztése az elmélet és a gyakorlat szoros kooperációjával. A közoktatási döntések megalapozását szolgáló ún. makroszintű (rendszerszintű, politika-orientált) kutatások folytatása a közoktatás és a szakképzés, esetenként a pedagógusképzés- és továbbképzés, valamint az oktatásügyi menedzsment területén. Tevékenységek: 1.Az iskolákban folyó tanítási-tanulási folyamat szervezésének és fejlesztésének rendszerezett,

évről évre más problémára fókuszáló obszervációja. 2.A pedagógiai rendszerek komplex fejlesztése, amely kiterjed tantervi programok, tankönyvek

és taneszközök megalkotására, az ezekhez kacsolódó tanári segédkönyvek létrehozására, továbbá az alkalmazásukra felkészítő pedagógus továbbképzési programok fejlesztésére.

3.A tanulási-tanítási módszerek fejlesztése, amely magában foglalja a tanulás hatékonyságának és eredményeinek hazai közoktatási sajátosságait feltáró nemzetközi összehasonlító kutatások tanulságainak, továbbá a tanuláselmélet újabb eredményeinek elemzését, a tanulás hatékonyságát növelő módszerbéli elemek azonosítását és az egyes komponensek fejlesztését.

4.A "Jelentés a magyar közoktatásról" című háromévenként megjelenő kiadvány elkészítése. 5.Az intézményi szintű folyamatok elemzése, az intézményen belüli szocializációs folyamatok,

iskolai ágensek vizsgálata. 6.Az oktatás társadalmi-gazdasági környezetének elemzése. 7.Az oktatás belső és külső eredményességének és hatékonyságának vizsgálata. 6.5.2. Mutassa be, hogy melyek a legfőbb lehetőségek tevékenysége továbbfejlesztésére! EDUCATIO Kht:

• Informatikai infrastruktúrafejlesztés • Info-kommunikációs technológia alapú pedagógus-továbbképzés • Digitális pedagógia • Digitális tartalomfejlesztés • Egységes irányítási rendszer • Intézményi ügyvitelt támogató központi szolgáltatások

ORSZÁGOS KÖZOKTATÁSI INTÉZET: A létrejövő eredményeket beépítik az intézményben folyó további kutatásokba és fejlesztésekbe, az oktatási kormányzat számára készített szakértői jelentésekbe, valamint a rendelkezésükre álló eszközök segítségével terjesztik az új ismereteket az oktatási rendszer szereplői között (honlapon, konferenciákon, kiadványokban, továbbképzéseken). 6.5.3. Sorolja fel, milyen hasonló projektjei voltak az elmúlt 5 évben!



EDUCATIO KHT

TARTALOM: Támogatás összege Forrás

CELEBRATE harminc hónapos, 5 millió eurós IST projekt. A program az e-learning (digitális, internetes tanulás) fejlesztését célozza meg. Tananyagfejlesztés, portál.

38 398 000 Ft EU

ITCOL – VALNET kooperatív tanulási projekt, az European Schoolnet programja, a célja új tanítási és tanulási módszerek tesztelése közoktatási intézményekben, az eredmények összefoglalása egy tanulmányban

5 260 000 Ft EUN

Szakképzési portál működtetése 2003/2004. év (szakképzési portál működtetése a sulineten, szakképzéssel kapcsolatos információk)

8 995 000 Ft + ÁFA NSZI

Szakképzési portál működtetése 2003/2004. év (szakképzési portál működtetése a sulineten, szakképzéssel kapcsolatos információk)

23 005 000 Ft + ÁFA NSZI

FVM projekt (Eu portál létrehozása, feltöltése, mezőgazdaság, élelmiszer, friss, pályázatok, Eu adatok, érdekességek alrovatok)

19 200 000 Ft FVM

Matáv versíró pályázat diákoknak (a zsűri által kiválasztott versek felkerültek a www.sulinet.hu oldalra)

2 500 000 Ft Red Stars Rt

Innovatív Iskolahálózat – Az Európai Innovatív Iskolahálózatba (ENIS) harminc hazai iskola kapcsolódott be, feladatuk részvétel nemzetközi projektekben és a Sulinet projektjeinek (SDT, Képzési program) tesztelése

10 000 000 Ft IHM

Digitális tananyag korszak 2003/2004. év, egy tavaszi és egy őszi szakmai konferencia megszervezése, digitális tananyagok készítése és tesztelése, bemutatása szakmai rendezvényeken

100 000 000 Ft OM

Digitális tananyagok és taneszközök készítése, tananyagok digitalizálása 2003/2004. év

592 838 000 Ft OM

Digitális távoktatási projekt megvalósítása 2003. évben 270 000 000 Ft OM

Apertus Közalapítvány – on-line elérhetőségű, vagy digitális adathordozón terjeszthető tananyagok, valamint bevezethető oktatási segédanyagok”

100 000 000 Ft Apertus Közalapít-vány

A közoktatás informatikai eszközökkel való ellátottságának felmérése, tanártovábbképzések, módszertani kutatások elvégzése, helpdesk szolgáltatás kialakítása, multimédiás stúdió üzemeltetése

90 000 000 Ft OM

2001/2002 évi közoktatási statisztikai adatgyűjtés támogató informatikai program kidolgozása

18 000 000 Ft OM

ITP2/B E-content támogatás 2004. évben /környezetvédelmi portál elkészítése/

20 000 000 Ft IHM

Költségek összesen (2003 1 298 196 000 Ft

ORSZÁGOS KÖZOKTATÁSI INTÉZET


http://www.sulinet.hu/


Tartalom:

Támogatás

összege

Forrás

A sérülteket és épeket együtt nevelő osztályok kerettantervének kifejlesztése

700 000 Ft OM

A fogyatékos tanulók integrált nevelésének segítése 1 430 000 Ft OM

Differenciáló pedagógiai módszerek kidolgozása, fejlesztése 1 000 000 Ft OM

Iskolai kudarcok kezelése az EU és OECD országokban 1 500 000 Ft OM

Esélyt az alapoknál 600 000 Ft OM

Az IKT alkalmazása 1 546 000 Ft OM

Tanulás az információs társadalomban – EU dimenziók 3 500 000 Ft OM

IKT a gyermekek képességfejlesztésében 750 000 Ft OM

A 9-12 évfolyamos tanulók erkölcsi és jogi szocializációjának formálása

3 080 000 Ft OM

Emberismeret, etika rendszerszerű fejlesztése 4 700 000 Ft OM

Az EU dimenzió érvényesítése az állampolgári és társadalomismereti programok terén

3 000 000 Ft OM

Komplex társadalomismereti tárgy rendszerszerű fejlesztése 6 800 000 Ft OM

A magyarországi ÖKO-iskolahálózat létrehozása 1 000 000 Ft KVM

A környezeti nevelés elméletének és gyakorlatának fejlesztése 2 500 000 Ft KVM

Pedagógiai rendszerek térségi fejlesztése 500 000 Ft OM

Humán erőforrás-fejlesztés egy kistérségben 1 500 000 Ft OM - MTA

Egy kistérségi együttműködés dimenziói 1 300 000 Ft OM

Kisgyermeknevelés az OECD államokban 2 650 000 Ft OM

Fejlesztések az óvodai nevelésben 1 000.000 Ft OM

Tanulmányok az iskolafejlesztés nemzetközi gyakorlatából 1 500 000 Ft OM

„Tanulásfejlesztés” c. országos szakmai konferencia 2 000 000 Ft OM



Tantárgyak helyzetfelmérése, fejlesztése 12 034 000 Ft OM

A tanítás és tanulás helyzetének elemzése a közoktatásban 6 500 000 Ft OM

Jelentés a magyar közoktatásról (átfogó képet ad a magyar közoktatási rendszerben zajló folyamatokról, a rendszert érő kihívásokról és a kormányzati politika ezekre adott válaszairól) – három éves ciklusokban

évente 11 000 000

OM

Intézményi változások elemzése (az általános és középiskolák fenntartói és igazgatási státuszának, illetve képzési profiljának változása, pedagógusok, oktatott tartalmak, tanulók és szülők jellemzői) – három éves ciklusokban

évente 5 600 000

OM

Középiskolai munka mutatói (iskolasorrendek készítése különböző teljesítménymutatók mentén, illetve a középiskolai oktatásba belépők vizsgálata, lakóhely, szülők iskolázottsága, szociális helyzet, tanulmányi eredmények, nyelvtanulás) – minden évben

évente 5 000 000

OM

Helyitanterv-vizsgálat (a kerettantervi implementáció, helyi tantervi óratervek) - 2001

4 000 000 OM

Pályakezdő pedagógusok szakmai beilleszkedése 4 000 000 OM

Pedagógusok mentálhigiénés állapotának vizsgálata I. 4 738 000 OM

A diákok idegennyelv-tanulási útjai és az iskolák nyelvi kínálata I. 2 400 000 OM

Középfokú oktatás szerkezeti átalakulási folyamatai, a tanulói továbbhaladási folyamatok -1999

900 000 OTKA

Költségek összesen (2003) 98 728 000 Ft OM



6.5.4. Mutassa be, hogy milyen közösségi vagy hazai központi költségvetési támogatásokat nyert el az elmúlt 5 évben, és hogyan használta fel azokat!

EDUCATIO KHT

Program címe

Támogatás

összege

Forrás

Oktatási célú nemzetközi játékportál

12 000 000 Ft IHM

Sulinet Expressz program támogatása 2003/2004. évben 72 000 000 Ft OM

Sulinet Expressz programmal kapcsolatos reklám, PR és kommunikációs költségek 2003. évben

40 225 000 Ft OM

Sulinet Programiroda működési és fenntartási költségek 2003. évben 800 000 000 Ft OM

Educatio 2003. évi kiállítás támogatása (Informatika) 15 000 000 Ft OM

Educatio 2003. évi kiállítás támogatása (Kabinet)

15 000 000 Ft

OM

Spring day támogatása – European Schoolnet projekt iskoláknak, tananyagok készítése (Tavasz Nap című rendezvény lebonyolítása)

8 000 000 Ft OM

Sulinet Expressz I. 2003. évben 59 938 000 FT OM

Országos Iskolaigazgatói Fórum című rendezvény, lebonyolítása, megrendezése

8 045 000 Ft OM

DVD lejátszók szakközépiskolába történő eljuttatása, beszerelése, beüzemelése

20.000.000 Ft OM

Sulinet Programiroda 2002. évi működési és fenntartási költsége 634 400 000 Ft OM

Sulinet Programiroda 2001. évi működési és fenntartási költsége 394 730 753 Ft OM

SZT-EK1-OM Közoktatás pályázat 10 000 000 Ft OM

E-content pályázat (e-világ) - Nemzetközi szakképzési adatbázis elkésztése

13 000 000 Ft IHM

Költségek összesen: 2 102 338 753 Ft



6.5.5. Ismertesse, hogy a támogatás elnyerése esetén milyen humán erőforrást tud a projekt végrehajtásához rendelkezésre bocsátani! Az EDUCATIO KHT Sulinet Programiroda a projektben érintett munkatársai:

• Könczöl Tamás:igazgató • Kauderer Szabolcs: igazgató helyettes • Nedeczky Veronika: tartalomfejlesztési igazgató helyettes • Kopplányi Emil: tartalomfejlesztési munkatárs • Papp Éva:tartalomfejlesztési munkatárs • Főző Attila: tartalomfejlesztési munkatárs • Egyed Béla: tartalomfejlesztési munkatárs • Fejér Bernát: jogi szakértő Külső munkatársak: • Lehmann László, módszertani szakértő • Lénárd András, módszertani szakértő

A Sulinet Programiroda projektben érintett munkatársainak munkaköri feladataikat munkaköri leírásuk tartalmazza, a központi programban végzett – nem munkaköri feladataikat – munkaidőn kívül végezhetik. Az ORSZÁGOS KÖZOKTATÁSI INTÉZET projektben érintett munkatársai

• Bognár Mária tudományos munkatárs • Dr. Falus Katalin tudományos főmunkatárs • Halász Gábor főigazgató • Hunya Márta igazgató • Imre Anna tudományos főmunkatárs • Kőpataki Mária megbízott igazgató • Kőrösné dr. Mikis Márta tudományos munkatárs • Lukács Judit igazgató • Paksi Borbála tudományos munkatárs • Szabó Mária tudományos munkatárs • Vágó Irén tudományos munkatárs • Varga Attila tudományos munkatárs



ALÁÍRÁS Helység, dátum Budapest, 2005. július 22. Név, beosztás

…………………….. Cselik Tibor

suliNova Kht. ügyvezető igazgató

i Részlet a Középtávú Közoktatás-fejlesztési Stratégiából. ii „Tanárok és oktatók képzése és továbbképzése”. EU munkacsoport.


Documents

Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1 ...Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív program 3.1 számú, „Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges