HUNGAROLINGUA BASICPočetni stupanj

Gabriella Marschalkó

Debrecen 2012

HUNGAROLINGUA BASICUDŽBENIK IZ MAĐARSKOG ZA POČETNIKE

Gabriella MarschalkóRUKOPIS

Lektorirali: Dr. Pál Csontos i Philip M. InmanPrijelom: Judit T. Nagy

Na hrvatski prevela i prilagodila: Kristina Katalinić

Nyomdai munkálatok:Litográfia Nyomda Kft.

Borítóterv: Szabó Monika

ISBN 978-963-89522-2-6

© Felelős kiadó: dr. Szaffkó Péter igazgató

Debreceni Nyári Egyetem, 2012

2

Velika hvala Dr. Pálu Csontosu, Philipu M. Inmanu, Edit Hlavacska, Irén Kónya, ÉviKovács, Dr. Gyuli Sankó and Andrásu Verébu na vrijednim komentarima i savjetima kojisu mi bili od neprocjenjive pomoći u pisanju ovog udžbenika.

3

TARTALOMJEGYZÉK (Sadržaj)UVOD....................................................................................................................................................SAMOGLASNIČKA HARMONIJA.....................................................................................................A MAGYAR ABC - MAĐARSKA ABECEDA....................................................................................A NEKOLIKO FONETSKIH ZAKONA...............................................................................................1. KI VAGY? (Tko si ti?), MILYEN NYELVEN BESZÉLSZ? (Koji jezik govoriš?)......................... NYELVTAN (Gramatika – Lične zamjenice – Konjugacija glagola lenni – Tvorba riječi pomoću -ul, -ül)..............................................................................................................................................2. KÖSZÖNÉSEK (Pozdravi)..............................................................................................................3. SZÁMOK (Brojevi)..........................................................................................................................4. MAGYAR PÉNZ (Mađarski novac).................................................................................................

NYELVTAN (Gramatika – Koliko? – Glavni brojevi)....................................................................5. HOGY VAGY? (Kako si?), MI A BAJ? (U čenu je problem?)........................................................

NYELVTAN (Gramatika – Prilozi za vrijeme)................................................................................6. MIT CSINÁLSZ? (Što radiš?)..........................................................................................................

NYELVTAN (Gramatika – Glagolski nastavci za prezent – Prilozi za vrijeme na -on, -en, -ön, -n).....................................................................................................................................................7. HOVÁ MÉSZ MA ESTE? (Kamo ideš večeras?)............................................................................

NYELVTAN (Gramatika – lenni u perfektu i futuru – Prilozi za mjesto na -ba, -be).......................8. MIT KÉRSZ? (Što želiš?).................................................................................................................

NYELVTAN (Gramatika – Vi iz poštovanja: ön/maga – Objekt u rečenici).....................................9. KÉRSZ EGY KÁVÉT? (Želiš li kavu?)...........................................................................................

NYELVTAN (Gramatika – Tvorba riječi pomoću -os, -as, -es, -ös, -s – Oznaka za množinu)........10. TUD/AKAR/SZERET/SZERETNE GITÁROZNI (Zna/želi/voli/želio bi svirati gitaru)...............

NYELVTAN (Gramatika – Infinitiv – Tvorba riječi pomoću -zni)...................................................11. MILYEN IDŐ VAN MA? (Kakvo je vrijeme danas?)...................................................................

NYELVTAN (Gramatika – Glagoli na -ik – Prezent nepravilsnih glagola).......................................12. POSTÁN (Na pošti)........................................................................................................................

NYELVTAN (Gramatika – ez, az – Riječi stranog porijekla)...........................................................13. MIT ESZÜNK MA ESTE? (Što ćemo večeras jesti?)....................................................................

NYELVTAN (Gramatika – Dvostruka negacija – Negacija od van, vannak)....................................14. TETSZIK A RUHÁD (Sviđa mi se tvoja haljina)...........................................................................

NYELVTAN (Gramatika – Posvojnost – Nekem tetszik)..................................................................15. AZ EMBERI TEST (Ljudsko tijelo)...............................................................................................

NYELVTAN (Gramatika – Nekem van)............................................................................................16. MILYEN SZEME VAN? (Kakve ima oči?)...................................................................................

NYELVTAN (Gramatika– Izostajanje van, vannak – Komparacija).................................................

GYAKORLATOK (VJEŽBE)..............................................................................................................SAMOGLASNIČKA HARMONIJA...................................................................................................1. KI VAGY?.......................................................................................................................................2. KÖSZÖNÉSEK................................................................................................................................3. SZÁMOK.........................................................................................................................................4. MAGYAR PÉNZ.............................................................................................................................5. HOGY VAGY?................................................................................................................................6. MIT CSINÁLSZ?.............................................................................................................................7. HOVÁ MÉSZ MA ESTE?...............................................................................................................

4

8. MIT KÉRSZ?...................................................................................................................................9. KÉRSZ EGY KÁVÉT?....................................................................................................................10. TUD/AKAR/SZERET/SZERETNE GITÁROZNI.........................................................................11. MILYEN IDŐ VAN MA?..............................................................................................................12. POSTÁN........................................................................................................................................13. MIT ESZÜNK MA ESTE?.............................................................................................................14. TETSZIK A RUHÁD.....................................................................................................................15. AZ EMBERI TEST........................................................................................................................16. MILYEN SZEME VAN?...............................................................................................................

OSNOVE MAĐARSKE GRAMATIKE..............................................................................................

SZAVAK..............................................................................................................................................RIJEČI..................................................................................................................................................

APPENDIX........................................................................................................................................103

5

UVOD

MAĐARSKI SAMOGLASNICI

1. Stražnji samoglasnicia á o ó u ú

2. Prednji samoglasnicie é i í ö ő ü ű

táska ablak bicikli Tévé

autó hal esernyő Fésű

toll kártya dzsem Üveg

ház olló tej Szekrény

fagylalt pohár csirke Gyűrű

szandál rózsa meggy Könyv

Riječi miješanihsamoglsnika

tányér kávé

taxi ceruza

6

SAMOGLASNIČKA HARMONIJA

U mađarskom jeziku većina nastavaka slaže se (harmonizira) s riječi na koju ih dodajemo. Nastavci

obično imaju dvije ili tri varijante koje se razikuju samo po samoglasniku. Izbor nastavka određuju

samoglasnici u riječi kojoj se dodaju. Na primjer, nastavci -ban i –ben stoje umjesto hrvatskog

prijedloga u (+ lokativ). Riječi koje sadrže samo stražnje samoglasnike zahtijevat će nastavak sa

stražnjim samoglasnikom: Londonban (u Londonu). Riječi koje sadrže samo prednje samoglasnike

zahtijevat će nastavak s prednjim samoglasnikom: Debrecenben (u Debrecenu). Riječi s miješanim

redom samoglasnika dobit će nastavak sa stražnjim samoglasnikom: Madridban (u Madridu).

1. Mađarski jezik ne poznaje prijedloge. Umjesto njih stoje nastavci koje dodajemo riječima nakoje se odnose. Kišobran je u ormaru. Az esernyő a szekrényben van.

2. Određeni član u mađarskom je a, ali ako riječ ispred koje stoji počinje sa samoglasnikom,upotrebljavamo az:

a szekrény az esernyő

3. Napišite rečenice sa zadanim riječima.

táska szekrény A táska a szekrényben van.(Torba je u ormaru.)

tej pohár _______________________esernyő autó _______________________bicikli ház _______________________váza ablak _______________________dzsem üveg _______________________

4. Vježbajte u parovima.A: Hol van a táska? (Gdje je torba?) B: A táska a szekrényben van. (Torba je u ormaru.)

A: Hol van a dzsem?B: _____________________.A: Hol van a tej?B: _____________________.A: Hol van az esernyő?B: _____________________.A: Hol van a bicikli?B: _____________________.A: Hol van a váza?B: _____________________.

7

NEOBIČNO,ALI ISTINITO

NEOBIČNO,ALI ISTINITO

A MAGYAR ABC (MAĐARSKA ABECEDA)a ablak slično engleskom hotá ház slično hrvatskom tajitib ablak slično hrvatskom brodc bicikli slično hrvatskom cipelacs csirke slično hrvatskom čamacd híd slično hrvatskom graddz edz slično hrvatskom otac gadzs dzsem slično hrvatskom džepe tej slično hrvatskom zecé tévé slično njemačkom Seef fésű slično hrvatskom frulag üveg slično hrvatskom golubgy gyűrű slično engleskom dukeh hal slično hrvatskom haljinai csirke slično hrvatskom ićií víz slično hrvatskom nîzj tej slično hrvatskom jutrok táska slično krvatskom školal hal slično hrvatskom labudly folyó slično hrvatskom jutrom meggy slično hrvatskom majkan pénz slično hrvatskom novine

ny könyv slično hrvatskom njivao olló slično hrvatskom okoó rózsa slično hrvatskom rodaö könyv slično njemačkom öffnenő esernyő slično njemačkom Höhlep pénz slično hrvatskom papučaq IQ slično engleskom cool,

uglavnom u riječima stranog porijeklar gyűrű slično hrvatsko rukas esernyő slično hrvatskom kišasz szekrény slično hrvatskom sestrat út slično hrvatskom vrtty kártya slično engleskom tubeu autó slično hrvatskom ulicaú út slično hrvatskom dušaü üveg slično njemačkom fünfű tűz slično njemačkom Übungv víz slično hrvatskom vodaw WC isto kao englesko vivid, uglavnom u riječima stranog porijeklax taxi uglavnom u riječima stranog porijeklay York uglavnom u riječima

stranog porijeklaz víz slično hrvatskom zvonozs rózsa slično hrvatskom ruža

NEKOLIKO FONETSKIH ZAKONA

1. Samoglasnici a. Izgovor

Samoglasnici mogu biti kratki i dugi. Radi li se o glasovima i, o, u, ö, ü njihovidugi (í, ó, ú, ő, ű) parovi izgovaraju se dva puta dulje bez razlike u kvaliteti. Uslučaju glasova a i e njihovi dugi parovi (á i é) razlikuju se ne samo po duljini, veći po kvaliteti.

8

NEOBIČNO,ALI ISTINITO

b. PravopisAko je samoglasnik kratak, iznad njega ne stoji dijakritički znak (kosa crta) zadužinu (a, e, i, o, u). Samoglasnike ö i ü bilježmo s dvije točke iznad pripadajućihslova. Ako je samoglasnik dug, to bilježimo kosom crtom (á, é, í, ó, ú), ili s dvijecrte u slučaju ő i ű.

2. Suglasnici također mogu biti dugi i kratki. Dugi suglasnici izgovaraju se dva puta duljeod kratkih. Duljina je u pismu obilježena s dva jednaka grafema. Kada udvajamosuglasnike koje pišemo dvoslovom udvajamo samo prvo slovo.hal (riba) – kratko lolló (škare) – dugo l

szép (lijep,-a,-o) – kratko szvissza (nazad) – dugo sz

Suglasnike koje u pismu bilježimo s dva slova izgovaramo kao jedan glas.szandál (sandala) – sz stoji za jedan glasÁzsia (Azija) – zs stoji za jedan glas

3. Duljenje samoglasnika. Ako riječi koja završava na kratke samoglasnike a i e dodajemonastavak, ti samoglasnici postaju dugi.táska (torba) – táskában (u torbi)pince (podrum) – pincében (u podrumu)

4. Naglasak je u mađarskom jeziku nepromjenjiv, on uvijek stoji na prvom slogu u riječi.olló (škare) – prvo o je naglašeno, ali kratko, drugo ó je dugo, ali nenaglašeno.

5. Pokušajte pročitati natpise s kojima se možemo susresti u Mađarskoj.tolni = guraj (dosl. gurati)húzni = vuci (dosl. vući)nyitva = otvorenozárva = zatvorenobejárat = ulaz

kijárat = izlazvészkijárat = izlaz u nuždiindulás = polazaknyitva tartás = radno vrijeme érkezés = dolazak

nők = ženeférfiak = muškarcikiadó = za iznajmljivanje

(soba, poslovni prostor)eladó = za prodaju

(kuća, poslovni prostor)

HASZNOS KIFEJEZÉSEK (Korisni izrazi)Bocsánat! Nem értem. Oprostite! Ne razumijem.Nem beszélek magyarul. Ne govorim mađarski.Tessék! Izvolite!Köszönöm. HvalaSzívesen. Nema na čemu.

9

NEOBIČNO,ALI ISTINITO

1. KI VAGY? (Tko si ti?)

A:B:A:B:

A:B:A:

B:

A:

Szervusz!Szia! Mi a neved?Renee vagyok. És te ki vagy? Én Kati vagyok.Én amerikai vagyok. És te? Én magyar vagyok. Renee, te beszélsz németül?Nem. Csak angolul és spanyolul beszélek és egy kicsit magyarul. És te?Én is beszélek angolul, természetesen magyarul és egy kicsit németül.

(Bok!)(Bok!)(Kako ti je ime?, dosl. Što ti je ime?) (Ja sam Renee. A tko si ti?)

(Ja sam Kati.)(Ja sam Amerikanka. A ti?)(Ja sam Mađarica. Renee, govoriš li njemački?)(Ne. Govorim samo engleski i španjolski, i malo mađarski. A ti?)(I ja govorim engleski, naravno mađarski i malo njemački.)

SZAVAK (Riječi)Szia! = Bok! Magyar = Mađar angolul = engleskiSzervusz! = Bok! német = Nijemac spanyol = Španjolacmi? = što? németül = njemački spanyolul = španjolskinév = ime beszélsz = govoriš egy kicsit = maloneved = tvoje ime beszél/beszélni =

govori/govoritiis = također, i

és = i nem = ne természetesen = naravnoki? = tko? csak = samo magyarul = mađarskiamerikai = Amerikanac angol = Englez én = ja

te = ti

MILYEN NYELVEN BESZÉLSZ? (Koji jezik govoriš?)A: Milyen nyelven beszélsz? (Koji jezik govoriš?, dosl. Na kakvom

jeziku govoriš?)B: Jól beszélek angolul és franciául. És

egy kicsit németül.(Dobro govorim engleski i francuski. I malo govorim njemački.)

SZAVAK (Words)milyen? = kakav? nyelv = jezik jól = dobro

EGYÉB NEMZETISÉGEK (Druge nacionalnosti)arab = Arapin koreai = Koreanac olasz = Talijaniráni = Iranac lengyel = Poljak osztrák = Austrijanacjapán = Japanac norvég = Norvežanin svéd = Šveđanin

10

NYELVTAN (Gramatika)

1. Mađarske lične zamjenice.én = jate = tiő = on, ona, ono

mi = miti = viők = oni, one, ona

2. Prezent glagola van (je/biti)./én/ vagyok = ja sam /mi/ vagyunk = mi smo/te/ vagy = ti /ti/ vagytok = vi ste/ő/ van = on/ona/ono je /ők/ vannak = oni/one/ona su

3. U mađarskom jeziku često izostavljamo upotrebu ličnih zamjenica ako one u rečenicinisu posebno naglašene, naime glagolski nastavak jasno kazuje o kojem je licu riječ:/Én/ Latifah vagyok. = Ja sam Latifah.

4. Etnici (riječi koje označavaju nacionalnost) u mađarskom su po obliku pridjevi i pišemo ih malim početnim slovom. angol = Englez/Engleskinja

5. Kada opisujemo jezik kojim ljudi govore, na primjer hrvatski/na hrvatskom u mađarskom dodajemo nastavak -ul, -ül.Sjetite se zakona o samoglasničkoj harmoniji.

riječi sa stražnjim i miješanim samoglasnicima

riječi s prednjim samoglasnicima

magyarul (mađarski/na mađarskom)angolul (engleski/na engleskom)spanyolul (španjolski/na španjolskom)olaszul (talijanski/na talijanskom)franciául (francuski/na francuskom)japánul (japanski/na japanskom)norvégul (norveški/na norveškom)

svédül (švedski/na švedskom)németül (nnjemački/na njemačkom)lengyelül (poljski/na poljskom)

HASZNOS KIFEJEZÉSEK (Korisni izrazi)Még egyszer, légy szíves! Još jednom, molim! (Egy) kicsit lassabban, légy szíves! Malo sporije, molim!Nem tudom. Ne znam. (Egy) pillanat. Samo trenutak. Hogy mondják magyarul ‘stol’? Kako se na mađarskom kaže ’stol’? Bocsánat a késésért. Oprostite što kasnim. Semmi baj. Nema problema. Kimehetek a mosdóba? Mogu li izići na toalet?

11

NEOBIČNO,ALI ISTINITO

2. KÖSZÖNÉSEK (Pozdravi)

HIVATALOS (formalni)stranci

TALÁLKOZÁS (Susret)

KÖZVETLEN (neformalni)prijatelji, članovi obitelji, mladi kojise prvi puta susreću, odrasli prema

djeci

TALÁLKOZÁS (Susret)

7:00 – 10:00Jó reggelt kívánok! (Dobro jutro želim!)Jó reggelt! (Dobro jutro!)

10:00 – 18:00Jó napot kívánok! (Dobar dan želim!)Jó napot! (Dobar dan!)

18:00 – 24:00Jó estét kívánok! (Dobro veče želim!)Jó estét! (Dobro veče!)

Szervusz! (Bok!)

Szevasz! (Bok!)

Szia! (Bok!)

Helló! (Bok!)

BÚCSÚZÁS (Rastanak) BÚCSÚZÁS (Rastanak)

HIVATALOS (formalno)

Viszontlátásra! (Doviđenja!)Viszlát! (’Đenja!)

KÖZVETLEN (neformalno)

Szevasz! (Bok!)Szervusz! (Bok!)Szia! (Bok!)Helló! (Bok!)

12

Szervusz!, Szevasz!, Szia! i Helló! upotrebljavamo i pri susretu i pri rastanku.

Kraće forme su isto tako formalne, ali manje uljudne:Jó reggelt kívánok! / Jó reggelt!

Izrazi Kezét csókolom!, Csókolom! ili Kézcsók! znače ‘Ljubim ruke’.Obično djeca tako pozdravljaju odrasle i muškarci žene.

Viszonthallásra! (Do slušanja! Samo na kraju telefonskog razgovora.)Viszhall! (Do slušanja! Samo na kraju telefonskog razgovora.)

Kod pisanja mađarskih imena pravilo je da prvo pišemo prezime, a zatim osobno ime.Kovács Anna

Većina mađarskih imena ima ekvivalente u hrvatskom i drugim jezicima.Vilmos = VilimPál = Pavao

György = JurajMargit = Margareta

Katalin = KatarinaMária = Marija

Neka tipična mađarska imena nemaju ekvivalente u drugim jezicima.CsabaBotond

ÁrpádCsilla

EnikőTünde

Neka uobičajena prezimena u mađarskom nastala su od pridjeva ili od imenica kojeoznačavaju vršitelja radnje, odnosno zanimanje.Szabó = KrojačNagy = Veliki

Fekete = CrniBarna = Smeđi

Kiss = MaliKovács = Kovač

HASZNOS KIFEJEZÉSEK (Korisni izrazi)Jó éjszakát!/Jó éjt! = Laku noć!Jó hétvégét! = Ugodan vikend!Jó utat! = Sretan put!Jó tanulást! = Uspješno učenje!Jó munkát! = Uspješan posao!Jó étvágyat! = Dobar tek!Jó pihenést! = Ugodan odmor!Jó szórakozást! = Dobru zabavu!

Szép napot! = Ugodan dan!Neked is. = Tebi također!/I tebi!Köszönöm. = Hvala.Kösz./Köszi. = Hvala.Köszönöm szépen. = Hvala lijepo.Nagyon köszönöm. = puno Vam hvala.Nincs mit. = Nema na čemu.Elnézést! = Oprostite!

13

NEOBIČNO,ALI ISTINITO

3. SZÁMOK (Brojevi)

stražnji samoglasnici prednji samoglasnici0 nulla1 egy2 kettő/két3 három4 négy5 öt6 hat7 hét8 nyolc9 kilenc10 tíz11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 húsz21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 harminc31 harmincegy32 harminckettő/harminckét

huszonegyhuszonkettő/huszonkéthuszonháromhuszonnégyhuszonöthuszonhathuszonhéthuszonnyolchuszonkilenc

tizenegytizenkettő/tizenkéttizenháromtizennégytizenöttizenhattizenhéttizennyolctizenkilenc

14

40 41 50 51 60 61 70 71 80 81 90 91 100 (egy)száz200 kétszáz1 000 (egy)ezer2 000 kétezer10 000 tízezer100 000 százezer1 000 000 (egy)millió1 000 000 000 (egy)milliárd

hatvanhatvanegy

nyolcvannyolcvanegy

negyvennegyvenegyötvenötvenegy

hetvenhetvenegy

kilencvenkilencvenegy

FONTOS TELEFONSZÁMOK (Važni telefonski brojevi)Mentők (Hitna pomoć) 104Rendőrség (Policija) 107Tűzoltóság (Vatrogasci) 105Sürgősségi ellátás (Hitna služba) 112

Telefonski brojevi razdijeljeni su na jedinice.06 – 70/546-7286

nulla hathetven

öt(száz) negyvenhathetvenkettő

nyolcvanhat

Vježbajte izgovaranje telefonskih brojeva.06 – 52/453-66106 – 20/288-250906 – 30/333-496706 – 1 /386-549206 – 70/580-5100

15