Áltörténelmi regény

Háy János (1960- Vámosmikola)

Háy János, eredeti nevén Horváth János(Vámosmikola, 1960. április 1. –) József Attila-díjas magyar író, költő, festő, illusztrátor, a Palatinus Könyvkiadó alapítója.

1982 óta publikál verseket és prózai írásokat.

A szerzőre jellemző műfajok: novella, regény, vers, dráma.

Első műve: Gyalog megyek hozzád a sétálóúton.

Írói, költői teljesítménye mellett szerkesztői munkássága is jelentős.

Történelmi regény a múltból merít, a múltat jeleníti meg. Írója forrásokat tanulmányoz , és hiteles adatok felhasználásával eleveníti meg a történeti légkört, amelyben a cselekmény játszódik.

Történelmi hűség és képzelőerő az a kettős követelmény, mely vezeti az írót, az író világnézete, történelemszemlélete rányomja bélyegét művére.

A történelmi regény főszereplője rendszerint kitalált figura, s az igazi történelmi figurák csak kísérőkként jelennek meg.

Az áltörténelmi regények, felismerhető történelmi korokban játszódnak, ám általában nem követelik meg, hogy a fiktív időket, helyszíneket és szereplőket valódiakkal azonosítsuk.

A narrátor többnyire arra szorítkozik, hogy a

történelemről való tudását – illetve nem tudásával kapcsolatos észrevételeit – megossza velünk, a tények közötti sajátos összefüggésekre felhívja a figyelmünket, miközben sajátos stílusban, nem ritkán vaskos humorral előadott reflexióit sem hallgatja el.

A mai órán egy olyan szöveggel ismerkedünk meg, ami áltörténelmi regény. Próbálunk válszt találni arra, hogy:

milyen a modern történelmi regény?

mi a szerepe a történelemnek a cselekmény alakításában?

mennyire fontos a történelmi hitelesség?

Dzsigerdilen (a szív gyönyörűsége) – 1996 A regény története a török idők kalandjait dolgozza fel. A kilencvenes évek prózatermésének az egyik legjelentősebb darabja.

Háy a maga könyvét nem tekintette történelmi regénynek, elmondása szerint legfőbb célja nem a hódoltság idejének korhű ábrázolása, hanem az alkotói kedv műként történő sikeres megfogalmazása volt.

A történelmi múlthoz való önkényes viszonyulás módját hangsúlyozva írta:

„A műben mindig az én története éled fel. Az én története pedig a mindig aktuális történet: ami most éppen velem van.”

A történelmi személyek közül említi:

Lotaringiai Károlyt-Lipót herceget

Kara Musztafát

Thököly Imrét

Ismeretlen kifejezések:

pasa-a birodalom közigazgatási és katonai vezetője

zsoldos-hivatásos katona, pénzért harcol

marcona-harciasan zord

szedlár-nagyvezér

próféta-látnoki közvetítő

bajmolódás-bajlódás

font-angol mértékegység

Tadeum laudámus-hálaadó

mise

felkoncol-legyilkol

Corvinák-kéziratos könyvek

rebellis-ellenszegülő

Bemutató olvasás-részletek

Megfigyelési szempontok:

-Mit tudunk meg a szövegrészletből?

-Milyen a szöveg hangulata?

-Kiknek a neve volt ismerős ?

-Mit jelent a feketeleves?

-Mi a részlet cselekményének a középpontja?

-Hogyan viszonyulnak a magyar és hogyan a külföldi zsoldosok?

-Milyen abszurditással találkozunk a szövegben?

-Háy János milyennek mutatja be Buda visszafoglalását?

Válaszok

A szövegrészletben Buda ostromáról és visszafoglalásának körülményeiről olvashatunk.

Az elbeszélés érzékelteti a török időket, de érződik rajta a mai világ látásmódja, gondolkodása. A kor csak egyfajta hátteret ad a történetnek.

Thököly Imre, csak egy eszköz a pasa szemében, akaratán kívől ő váltja ki a feszültséget a pasa és a keresztények között.

A feketeleves a dolog nehezét jelenti ebben az esetben. Tököly esete a feketelevessel Szirmay Antal anekdotagyűjteményéből származik.

A szöveg központja Buda várának ostroma és visszafoglalása, mint felbecsülhetetlen értéknek a magyarok számára.

A magyarok a Szív Gyönyörűségének nevezik, a zsoldosok pedig Átokszilkaként említik.

A szöveg abszurditása a halottak számolása és a bombák párbeszéde.Arra a tényre utal, hogy nincs történelmi hűség, hiszen nem tudhatjuk miről folyhatott a párbeszéd az adott korban.

Buda visszafoglalása dicsőnek kéne lennie, de inkább a katonák lelkiállapotát, a szétrombolt vár képét, ártatlanok mészárlását, a kultúra és szellemi értékek pusztulását- Corvinák lapjait tépdeste a szél- helyezi előtérbe.

A regényben utalás van az Egri csillagokra ,a János vitézre, A koppányi aga testamentumára.

Ezt nevezzük intertextualitásnak.

Az intertextualitás (magyarul szövegköziség) különböző szövegek közötti kapcsolat megteremtése. Szövegalkotó eljárás: valamely szövegbe szó szerint vagy célzásszerűen beépített másik szöveg jelenik meg.

Az intertextualitás a kortárs irodalomelmélet és posztmodern irodalom kapcsán került az érdeklődés középpontjába.

Abból a felismerésből indul ki, hogy az évezredek óta gyarapodó szövegvilág „telített”, már nem lehet olyat írni, amit nem írtak meg előttünk. Így a dolgok nem megírhatók, csak újraírhatók. Ezért az irodalom nem teremtés és nem ábrázolás, hanem a már létező történetek, képek, szimbólumok újrarendezése.

Ez pedig úgy valósul meg, hogy a szöveg a szöveggel „párbeszédet” folytat, az irodalom a régi és mai szövegek közötti kölcsönhatás eredményeképpen jön létre.

Összefoglalás

Háy János: Dzsigerdilen- áltörténelmi regény.

A mai történelmi regény inkább történetírás.

A XIX. századi történelmi magyar regények a résztvevők hősiességét mesélik el.

A mai történelmi regények írói kételkednek abban, hogy létezik történelmi hűség.

Intertextualitás

Köszönöm a figyelmet!