VIII. ÉVFOLYAM.

1914. 51. szám.

Budapest, deczember 20.

,

I

MEGJELENIK MINDEN VASARNAP.

CSENOORSÉGI

LAPOK

,

--

Szerkeszti M kJ8�8 a M. kir. Csendórségi Zsebkönyv

szerkesztö bizottsága.

ELOFIZET�SI ÁRA:

Egész évre _ _ 12 korona Félévre _ _ _ _ 6 korona Negyedévre _ _ 3 korona

Swtesztils6g � Idadóbiv8laJ:

. Budapest, IV .. Egyetem-ofcza 4.

--_::-� -------- =- ,..,.-

VJII. evfolyam. Budapest, 1914 deczember 20-án. 51. szám

CSENDŐRSÉGI LAP.OK Szerkeszti és kiadja a M. kir. Csendörségi Zsebkönyv szerkesztő-bizottsága.

ELÖFIZETÉSI ÁRA: Félévre _ _ 6 korona. Megjelenik SZERKESZTÖSÉG És KIADÓHIVATAL

Egész évre 12 korona.. Negyedévra 3 korona.. mindon vasárnap. Buda.pest, IV. Egyetem-utcza 4. 8Z.

A taJriri zsidó.

Egyik öreg csendőr, a szemlélő ti8ztelőlj�ró kéreM· sér6, hogy a csendőr előtt ki lehet gyanus, kategarice azt j elenteUe: mindenki!

Ehhez az állitnshoz, úgy általánosságban, 8ZÓ fér ugyan, de ha alaposabb merlegelés alá veszszük, mégis el ke1l ismernünk, hogy sok igazság rejlik e rövid lá­jelentés mögött.

Mert, ba valaki ft, csendőrrel való taláThozás pillana­tában nem is látszik mindjárt gyanuanak, a következö pillanatban tett egyetlen mozdulatával, nrczszine elvál­tOZD.s!ivnJ. vagy az esetleges megszólitásra adott feleletei­vel ]{ÖnnyeD gyanussá. teheti magtit.

Szóval ft. fennforgó viszonyok és körülmények aajnk meg az ala.pot arrn, hogy ft csendőr blÍrkit is es bár csak rövid idöre is gyanusnak tnláljon.

Hogy ezek II ,viszonyok es körülmények milyenek lehetnek, arra számtalan példá.t lehetne felhozni. És bizonyos, bogy ha mind felsol'olnank, egyre sem lehetne azt mondani, hogy ez vngy nmaz nem 820 igazi, nem helyes feltevés. Az pedig, hogy ft csendőr minden ilyen gyanusnak látszó egyennel szemben szolgáJatilag fel­lépjen-e, t�rmészetesen megint mns kérdés es ugyan­csak azt felelhetnénk rá: ba it fennforgó 'Viszonyok és körülmények ügy követelik - igen!

A csendőr ugyanis, ha valakivel szemben II szolgá­l!lJti fellépést szükségesnek tartja, a sajl'Lt felelősségére cselekszik, a joga pedig megvftD hozzá. A törvények rendeletek, szabályok és utasitások jogot adnak neki erre. Kötelessége csupán az, hogy ez adott. joggal vissza ne éljen, s bogy !lZ adott helyzethez képest mérlegelje azt is, vajj on szüksóges-o az azonnnli fellépés vagy eleinte I� gJallusDak l�tszó egyén megfigyelése is ele­gendönek muhttkozik.

Ahhoz nzonban, hogy fl cStmdőr valakit megyanusit­hasson, a fennforgó viszol1yolwn és körülményuken felül még az is szükséges. hogy fl csendőr gondolkoznl, következtetni tudjon es nyitva is tnrtsa ft. szemet. :Mert, ha ezt nem teszi és közömböR6n balad el minden mog-

látIii való mellett vagy nem hltllja meg azt, fl m i ö� érdekli, illetve kell hogy érdekelje, sohasom tudja meg­tanulni, bogy kit, mikor és mi alapon lebet meggyanu­sitani, gyanusnnk tartani s így sohasem felelhet meg teljesen magasztos hiva.tásá.nak.

Nemcsak azért teljesíti o. csendőr st preventiv (meg­előző) szolgálatot, hogy helyi- és személyi ismereteit gyarapítsa, hnnem azért is, hogy a. lIítottakból es tapasz· taltakból következtetéseket tanuljon levoDni, összefüg­gésbe tudjon hozni bizonyos köriilmenyeket s ekként biráló és megitalő képességeit fejlesztve, megakadtUyo7.­hassa ft, végrehajta.ni szándékolt törvenyellenességeket s leleplezbesse, esetleg elfoghnssa az ezekbeh gyanusslÍ vált egyéneket és ne várjn azt, bogy mindig má.a hivja fel a figyeimét a ba.tAskörébe tartozó ilyen ese­ményekre.

A csendőr ne legyen gépember, hanem érző, gondol­kozó. figyelő lény, ne varjon szótól mindent, hanem, mint !l kőzbiztonság hivatott őre, minden tudAsánIl es tehetsegével ana törekedjék, hogy fl vele szemben támasztott követelmé.nyeknek IDeg is Celelbessen becsü­letesen.

Az itt elmondottakra nagyon is rltilló és követendő példa az alábbi eset:

Az J 91�. évi deczember bnváball, nohány nap alatt többr�ndbeli betöres történt ll,z alagi örskörletben. Amolynn Jakl\sCosztogat.ások voltak ezek, a mennyiben az ismeretJen tettes vagy tettesek a tóli időre lakaUannl bagyott villákat törték Cel s azokból hordIák el az erté­kesitbető tárgyakat.

Majd pedig, nehogy meglepetesnek legyenek kite\!e, il szomszédos (Tödön próbtUtnk szerencsét, meg pedig meg­lohetös sikerrel, mert itt is több vilhit fOSZlOttak ld és mint I(esőbb kiderült, körülbeHU 5500 korona él'tókü holmit - ruhaneműket, ékszert, házi és konyhai esz­közöket - vittek cl ft két nyaralóteJep kifosztott viI­"ííból.

Közben ugy az alagi, mint a gödi örspttrancsnokság tudomIisui votték a betöréseket. s ft tuhtjdonosokat. ért-e­sitve, meginditottti.k II nyomozást flZ ismeretlen tettesek kideritésere s ejszaká.n.ként figyelő álló.sokat hutottak ft

H d·, t harmom" kát, ta' roo-ato' t b. 'öbbi hoDg,,,,,k •• Alt.láno� .. ege U, e ,elismert legjobb gyánm. ,uwn. 00 MAGYARORSZÁG LEGNAGYOBB HANGSZERGYARA '6 STOWASSER 1. . ' . .

-_=-:-=-. =-- --

60� CSENDÖRSÉGl LAPOK l n4 deczember 20.

nya.mlótelepen, hátha így könnyebben sikerül tetten érni és leleplezni a betörőket. Abból a körülményből ugyanis, bogy rendkivül sok holmit loptak el, arrll következtettek, bogy a fövároaból vagy a környékböl ,aló tolvajszövetkezet működik a két nyal'alótelepen.

A két belyen való működésnek s a telepeken és a vasuti a.llomásokon való megfigyeléseknek azonban napo· kig semmi eredménye nom lett s a környékbeli gyanus és köznrtalmu egyáneknél sem találták semmi nyomát a lopott bolmiknak.

Már-már úgy állott fl, dolog, hogy a kideritetlen zava­rok jegyzékébe kerülnek a betörések, mikor egy 'iliRS szolgála.t alkalmával múködő járőr, éppen a fentebb el· mondottak alapján leleplezte és elfogta a tettest éppen akkor, mikor egy ujabb betörés folytán szerzett tárgya· kat igyekezett elszállitani.

Deczember 18�6n ugyanis �Z alag: örsbeli Miklósi György őrmester egy csendőrrel felhívás folytán egy egyént vezete�t eló. Minthogy az elővezetés reggel nyolcz órara yolt kitüzve, a hajnali órákban vették őrizetbe az elövezetendöt a hajnali négy Ól·ll tá.jban már haladtak is az o,}agi vasutállomás fele.

Eközben oszrevette Miklóai örmestl3T, hogy ,olök szemben egy jólöltözött fiata.l ember jön két óriási nagy batyuval a vállán s a mint it lármpa vilagá.nál öket észrevette, hihetőleg abban a reményben, hogy a járőr az állomassal szomszédos laktanyn.ba megy, hirtelen bekanyarodott az nllomtisépület ftllé vezető uka, bogy így kikerülje a jú.rőrrel való találkozást.

Más körülmenyek között talán fel sem tünt volna ez a jelenség Miklósi őrmesternek, mert biszen a főváros környékén levö vasutá.llomó'sokon ezerszá.mra lebet látni naponta a hajnali vonato khoz igyekező batyus férfia.kat és nőket. De mert ezek nem félnek a csendörökkel való találkozástól, 8 mert még ekkor nem volt oly közel a vonat indulási ideje, hogy a meglátott egyén siető el· illanasa legalább ezzel indokolva lett volna, alaposnak lé.tszott az II felteTás, bogy ez a·z ember nem jó­ban jal'.

Miklósi őrmester ennélfogva, mivel szintén az állo­másra kellett menniök, siettette társait s ll. mint beer­tek az épületbe, rögtön magára hagyta járörtársát az elövezetendővel il ll. oszt. váróteremben, ő pedig bamarosan szétnézet.t az állomás körül, bogy a gyanus egyén nem maradt-e a perconon s nem másfelé· veUe-e az útját.

Itt nem talahán semmi gyanusat, a Ill·ad osztályu utasokat tekint.ette meg, a kik között meg is talititIl. a keresett férfit

bontotta fi batyukat, mire az eg,Vik batyuban egy zsidó imakönyv ri\g�dta meg fi figyalmét. l\Iinthogy pedig a férfinak sem a.rczáról, sem beszédjéböl nem lehetett következtetni, bogy a rendezetlen vallásnak liöze tar­toznék, megkérdezte, bogy hol jár nála az az ima­könyv.

_ Az éu imakönyvem ez! - felelte a kérdezett minden habozás nelkül. Különben Weisz Fülöp vagyok

s oz mindent megmagyara,z. _ No! arról majd mindjaIt meg fogok gYÖZŐdlli,

hozza be R bfttyuknt" a fönöki hadába, IDOJjd ott tüzete­sebben átvizsgáJom s magát is megmotozom - utasi­totta az őrmester ft fölényeskedő liatal embert..

Erl'e már megszeppent az álzsidó és mindjárt más

hangon kezd�tt beszélni, hogy még jegye sincs 8 majd

addig molesztálja az őrmester, bogy lekésik a vona,tról. _ Nem baj, majd elmegyünk a. következő vouuUal­

biztatta az őrmester, - csak menjen befolé. Ott tlztnn, alig bogy megkezdte az őrmester B. személy­

motozást, mindjárt kiderült, bogy "'Vaisz Fülöp tulaj­donképen Szabó J anos facer l1inczér és nem is nlngi, hanem kíspesti lakos_ És Szabó nem is igyekezett ezt tagadni, mert az előtte való napon kapott s véletlenül a kabátj!l v,sebébell felejtett levéllel szemben ez úgy sem ért volna semmit.

Ekkor aztá.n beismerte azt is, hogy a két batyuban levő 98 kiló súlyu sok mindenféle holmit egy gödi villából lopta, de mert a gödi állomá.son caendőröket vett észre, kényteleh volt a két súlyos csomnggal az alngi vnsutállomásig gyalogolni.

A többi betöresekröl azonban még ekkor semmit sem akart tudni. Azokat már csak a vonatban való utazás közben ismerte be, mert a járőr magával vitte őt, ki­jelentvén, hogy az elővezetendő átadása után a levél­cúmből megtudott ki,;pesti lakását lS at fogják kutatni s IlZ esetleg ott talált lopott holmikat is elkobozzák es el fogják vele szállittatni.

Akkor talán jó lenne mindjárt tárrsz\}l\érrel monni­vR.gott közbe savanyú arcztzal a leleplezett betöJő -mort ft miket ott találnak, nem lebet ám cBak úgy egy­szorüon batyuban elszállitani.

És igaza is volt. Csakugyan egy társzeltér ldllönféle holmi volt ott. S miután megnevezte az orga7.dáját, elkoboztak aitól ia az altala megjelölt a még előtaláJ­haLó tárgyakat s visszMlzállitvn.n az egészet Alagt,a, telemnézőbo meghivták a már ismert és az időközben kiderilett károsokat s úgy válogattatták ld mindenkivel a maga holmiját, miközben Szal)ó Jánost iB egészen le kellett volna vetkőztetni, mort az összes rajta levö

Kérdésére. hogy bonnan jön 8 mit visz a batyukban azt felelte, bogy AJagr61 s miután Budapesten �ett fel lakást, fi saját holmijait viszi magával Az őrmester ki·

rubó.znt a lopottakból \'aló volt. Ezekről azonban 1\ károsok nagylelb."Üen lemond1 ak.

No! örmester úr, - fakadt ki dühösen az oljál'n�

'�ZT�a�f�a '�1·�

a�fe�· e'7�n�e =w t= oVá= zZ�ék,�b�.n� em�B�---

t--'-------- ·-ll

--'� ��I 1

. basználjon ozonnal ere vas-past! at

maly tO petcz alaU a legmakaoeabb IDlgnmt b fojfájáet elmulasztja - Ára K 1 ° 0 K b t6 .

d 6 tá b . . . ._ • - ap a mm en gy gy r BD. K l!iszih BeJ·etv6.s 'I'nDl.BI8 gy6gyezeréBZ Kll§pelJoon. Orvosok által ajánlva Három dob ál' t· IJru. • OZD mgy. pOli 11.1 III'. I 8 • .,

--- �--.�- . - - ._- .. - . _. - -.�

1914 deczember 20. CSEND6RSÉGI LAPOK 603

Az ésZnki hBrcztérröl. - Egy harminoz és fél otm.·res mOl!lsár. - Ulánus ok lolvonulAs8.

60i C&'ENDÖRSÉGI LAPOK 1914 deczember

befejezése után • póruljárt betörő - én se lesz.k többé zsidól! H talán most 8e lettem volna. 8 talán bajba se k:rültem volna, ba azt az imádságos könyvet el nem hozom; de bát az orgazdá.mat akartam vele meglepni .

S tényleg volt is oka a dühösködés!e, mert az lma·

könyv. no meg a. Mik16si őrmester helye5 megfigyelé8� révén, _ büntetett előéletü lévén bárom és félé".

fegyhazbÜDtetést kapott az degi és gödi kirándulá­

sokért.

Hogyan érintkeznek a nemzetek?

Minél közelobb hozza a. nemzeteket egymásb oz a. mű­velődést a.nnál jobban sza.porodnak azok a nagyrészt Bzorződllcseken alapuló politikai és jogi intézmények, mulyek ft népek egymá.sközti érintkezését lehetövé teBzik, 8 minden népre, mely állami szervezetben él, egyaránt érvényesek és köt�lezök. A mai ujságolvas6ra má.r nél­kiilözhetlen ezeknek az intézményeknek természetét leg­alább nagyjában megismerni. A korábbi századokban is léteztek bizonyos nemzetközi egyezmények, melyeket az áUamok egymással kötöttek, de ozek még inkább .. ak a hadvÍBelésre szoritkoztak, mig a nemzetközi viszo­nyok újabb alakulása már épen a béke érdekoit tartja szem előtt 8 annak jeUegét VÍBeli magán. Igy jöttek létre 8. különböző p{mzügyi és kereskedelmi szerződések, II szellemi tulajdont védelemben részesítő törvények, atela­pméseket szabályozó intézkedések s 8. va8ut-, posta.- és távírda-ügy. Sőt legniabban mM közös tengeri jog mog­teremtésére is kezdenek gondolni 8 a váltójogot is nem­zetközi alapon készülnek rendezni.

A nemzetközi jogban egyének helyett államok állnak

szemben államokkal, de csak a mennyibbn minden más

államtól függetlenek, kizárásával tehát az úgynevezett

CéI-souveTaín államoknsk, mint Egyiptom, Bulgária stb.

mint a melyek bizonyos önállóságnk daczára a legron­

tosabb kérdésekben a porta rennhatósaga alá tartoznak.

A:i. á.llamok természetesen elvileg egyenlők, csupán bizo­

nyos rangktilönbségekkel, melyek a· császárságoknak és

kiráJyságokna.k, a. nagyherczegségeknek és Dagy kö.ztá.rsa­

ságoknak bizonyos rangelBőséget biztosítanak a többi rejo­delmek rölött. A császár é8 király teljesen egyenlők, mig 8 pápa mint világi hatalom nem jő többé tekintetbe s mtlr csak az egyház terén bir jelentőséggel

Egy állam külső képvíselete a legszabadabb alkotmá­nyu államhan is a rejedelem vagy kormány joga. Az egyeduralmi államfoTmában csak ezeknek van jogok követeket nevezni ki s háború és béke fölött dönteni, mig a szövet!égi államban az egyes szövetségi tagok képviselőivel egyetértőleg járnak el Közegeik kilelé a köv�t�k és kODzulok. A követek ismét VA.gy nagyköve­tok, kik királyi ranggal biró államokban képviselik uraJkodójuk személyét, vagy rondkivüli követek, kik kormányai k nevében vezetik az ügyeket, vagy vágre egy­szerű ügyvivők, kik a krilügyminiszteriumlláJ vannak akkreditálvs. Mindezek bizonyos előjogokat élveznek minők p. o. követségi palotáik sérthetetlensége, adó­mentességük és ft. rendes törvénykezési eljárá.s 0,161 való kivételességük. Az államforma minden megváltozásánál, vagy ft. diplomácziai összeköttetés megszakitásá.nál, ha­zájokba visBzahivatnak.

Sokkal kiterjedtebb a konzuli intézmény. Ausztria-Ma­gyarországnak külföldi konzula 4Q()-on felűl van, de a konzuloknak csak elenyásző csekély része hivatásszerű konzul, jogi képzettségű személy, kit állama kül!öldTo küld. Többnyire • konzuli ügyeket választott konzuJok végzik, kik maguk is az idegen állam alattvalói B hi­va.talukat csak meUékesen űzik. A konzul müködési kö re meglehetösen kiterjed�, s oda. megy ki, bogy az állam­polgarok magánérdekeit kepví.elje. Mint ilyen kell hogy védje azokat az ideg�n önkénytöl, feladata kiegyenlitoni a. (en forgó viszá.lyokat, tárgyalásokat indítani meg, s idegen okmá.nyokat bitelesiteni Oly országokban, hol O? igaz8ágszolgMtatá. még kivánni valót hágy r.nn, • megbizó kormány a törvénykezEÍst is reá szokta. ruházni.

Ismételjük, már a régi ázsiai népek a B. görögök és rómaiak ia kötöttek egymással szerződéseket követ· ségek, nemzeti ÜDnepek és szokások ügyében, melyek azonban csak szűk köne Bzorítkoztak. A. szent római birodalomnak megvott a maga legrőbb hatósá.ga a nem­zetközi pörösködéBek elbiráláBó.ra. De a nemzetközi jog­viszonyok mai (ejlo�ége mégis az újabb idők érdeme a monnyiben ehhez máT nemcsak az európai ó.Un.mok, hanem Amerika, Törökország,' sót. Ázsia műveltebb népei B magl1. Kbina is csatlakoztak, többé nem csupá.n eur6pai, hanem a sz6 legtágabb értelmében nemzot· közí jogról lehet .. ó.

A müvolt államok területeinek polgári körülhatáro-lá�a ma. má.r meglehetős pontos és szabatos. De van­nak még a [öldrelületnek részei, m�Jyek teTmé8z�t szerint minden emberrel közösek. Ilyen n tenger, ilye­nek bizonyos természeti és földrajzi okokból m()gközc­lithetlen vadon területek, melyek az eI roglalúsTn. nem voJtak alkalmasok, vagy a. melyeknok aegélyrorrllsflit még csak 8. jövó nyitja. meg. Ezekre nézve flZ uratlan dol­gokra vonatkozó régi jogszflbMy áll. moly szerint Hes nul1ius cl!dil primo occupanti II , azaz nzol{n.t bárki elrog­lalhatja. lJ� ehhez tényleges birtokbnvétd kivá.ntatik m�g, mert a. csupa. fölfl!<1cv.és még Dam rul szerzési jog-

/

- ----;;:. -�.- . - . - . -

1914 deczember 20. CSENDÓRSÉGI LAPOK 605

...-,r -"'r

Az é!'iZf\ld hurcztérről. Mogfigyoló léggömb fo Izá.UiÍsra kászen. - Tiizér tartalék.�1

---

606 CSENDÓRSÉGI LAPOK 1914. deczembor �O.

czimet. Ideiglenes megszállás Bem elegendő. Ebből kö­vetkezik az is. bogy például egy pllIt elfoglalása még nem ad tulajdonjogot nz egész mögötte fekvő területére, sem egy folyó torkolatának megszálJó.sa 8Z egész folyam­területre. A Németország és Spanyolorszó.g között ft K&rolioa-sz.igetcBopOIt birtoka iránt pá.r év előtt fenn­forgott viszály épen ezt az esetet illu8zt.rálja, mert Spa­nyolország tényleg sohasem vette uralma n.lá n sziget­csoportot, habár régi szerződésekkel támogatbaUa is jog­czímét reá.

ták volt meg a.z ellenséges csapatok a köze1mult há­

ború utan. Néha előfordul értékes kincseknek, s még ritkán egy.egy darab földnek elzálogosít ása is. Újabb időben még csak "Tismar város és uradalma elzálogo­

sílása lill érvényben Svédország részéről hlecklenbuxg­Scll\\'erinnek 11/: millió tallérért, a mi azonban az esedékes 1930·ik évben • fizetendő ÖSBZeg nAgyságo miatt alig lesz beváltható.

Ily biztoeítékok híányában teb.t megtörténik. hogy az érdekelt .Uamok közt néha viták merülnek löl. melyek esetleg hatalmi kérdésekké lajulnak. Ezeknek eldönlésére régebben a háború volt az egyetlen eszköz, ma azonban békés represszaliák vagy választott biróságok is nem ritkán silwrestm egyenlitik ki az eltérő nezeteket� KiHö­nösen II választott birósa.gok fontos intézményei ft nemzetközi jognak. llendesen mindegyik fél ft. választott birókat felében ft nem érdekelt államok közül választja.

Újabban a tenger is közösnek tekintetik, ellentétben e. régi felfogással, s az 1856-iki deklaráczió mlÍr hatÁ.­rozottan sZBrbadnak nyilvánitja ft, tengert ugy, hogy minden nemzet jogosítva vaD rajta közlekedni 8 halászni. Kivéletnek e szabály alól t�rmeszetesen a kikötők s a parlvidékek oly távolságra, a mennyire egy ágyúgolyó hord. Ép úgy az oly öblök, melyek nincsenek össze­köttelesben 8, nyilt tengerrel, s ezért szárazföldi tenge­reknek t-ekintetnek.. De már a. Fekete-tengert is meg­nyitotta. az 1856-iki párisi békeszerződés minden állam kereskedöhajóinak. A meddig a. hajók nyilt tengeren vanna.k, mintegy úszó területrészeiül tekintetnek azon államnak. melynek lobogóját viselik. Idegen hadibajónAk nem szabad erröl egyesoket elburczolni, seUl semmiféle erőszakosságot tenui Mihelyt ellenben egy hajó idegen kiköt-öbe érkezik, az illető állam fennhatósága alá jut, a hadi 8s postahajók kivételével, melyek mindig exterri­toriaHsak - területen kivüliE"k maradnak.

Az idegenek helyzetére is kedvezően folyt be a nem­zetközi jogfelfogfÍs ma,i emelkedettsége. Régi időben az idegent büntetlenül megölhették és rabszolgaságba vethet­ték, vagy nagy adókkal terhelték, mig ma az idegen a politika.i jogokon kivül t-eljes jogegyenlőségben részesül a beUöldiveL A:L a joga azonban fennma.ratlt minden államnak, hogy egyes idegeneket, vagy egész néposz­talyokat is kiutssíthat területéről, akár politikai, akár köz.biztonsági okokl)ól, rendőrileg vagy batóságilag. Igy tett újabban is Oroszorszé.y. a zsidókkal, Bismarck a len­gyelekkel A bűnösök kiadására vonatkozólag ugyan álta­lanos kötelezettség nem áll f('lnn, de a büntetö igazság­szolgá.ltatás érdekében ezt is számos állami szerződesek állapítják meg.

Az eljárás perrendtartasszerüleg foly s az itélet ft. felekre nézve kötelező. Hiressé lett az az i télet, melyet J�71-ben egy Svájc.ból. Olaszorezágból és Braziliából álló választott biróság Genfben az Alabama-kérdésre vonatkozólog hozott. Ugyanis az ameriklli unió Angliá­tól kárpótlást követelt azokéd a veszteségekért, melye­ket a délleknek Angliában épített, vagy angol kikötők­ből kiinduló hajói, s különösen az �Alabnmall dlta.1 szenvedett. Az itélet meglÍ,uapította. ft. kártalanitást B igy odázta el a már fenyegetőre vált háborút. Emlitésre méltó a porosz király biráskodása is 1872· ben ugyanezen két Iéi között. melylyel a San Juan határt megállapí­totta. A par év előtti német-spanyol konfli ktust tudva­levőleg a pá.pa itélete oldotta meg.

Még ha. az államok közti összeütközések háborúvó, fajulnak is, a. nemzetközi egyezmények igyekeznek sze­lidítőleg folyni be, s ods.hatni, hogy ft. háború a huma­nizmus szellemében folytattassék. Nagy lépést jelent ebben az 1854,.·cliki genfi konvenczió, mely n. sebe'1ültek ápolását szabályozza s a tábori kórházakat összes orvosi sz�mélyzetökkel a semleges vörÖs keTt�Bzt védelme ala. helyezi. Tiz évvel később az oly szomorú sorsot ért II.

A népjogi elvek túlnyomó része úgynevezett Bzokó.s­jogon alapul, azaz hosszas gya.korlat alapján fejlett ki. De újabban e tekintetben is irott jog útján igyekez­tek azt szilárdabb alakba önteni. Számos szerződés irányul az ellenségeskedések korlátozására iB, de a meg· á.llapodások mégis túlnyomóan kereskedelmi érdekeket tartanak szem előtt. A mi ezek méglartaslÍnak köte­lezeltBégét illeti, már a nemzetközi jog termeszete szerint is bhinyoznak erre nézve a biztosítékok és kény­szereszközök, mert a tuszok adásának és szent eskü tóoolének régi módja ez idő Rzerint nem mutatkozik czélra.vezetőnek. De egyes esetekben erre való a szer­ződés megtartására. szorítandó ország katonai meg­szálláea, mint a hogy Francziaorszag egy részét szállot-

Sándor czar kezdeményezésére Brüsszelben ült össze egy európai konferenczia, s fogalmazott egy oly szerződést, mely ha nem is fejeztetett be teljesen, de irányelveit minden állam elfogadta. A következő szempontok jutnak ebben különösebben kifejezésre. Minden háború rend­szerint hndizeneUel kezdődik, melyet azonban ballgatólag is lehet megadni, de oly félreérthetetlen kell hogy legyen, hogy a.z &Uenséges csapatok betörése ne jőjjön váratlanul. A háború csa.k a hivatásszoríí hudseregek, de nem a polgá.ri alattvalók közt folytatható. A győztes hadvezérnek nem szabad az ország megszó,lláan után a népességtől olyasmit követelni, a. mi uralkodójuk irónti kötelességeikkel ellenlétben áll. Igazságot a kormány nevében szolgáltatnak azután is s annak letétele csak legvégső esetekben engedhető meg. A közrend a fennálló törvényeK szerint tartandó fenn B a � hivatalnokok nem kényszerithelők hivataluk folytatá8ál�a, sem u. lakosság

- _.- --�-

Souo"ültot virő og6,.,zsógügyi .kolouu.

-

19\4, deo.ember gO. 60� CSENDŐRSÉGI LAPOK

oem sorozható be a. hadseregbe. EllenbeD joga V8D II

gyözönek ft pénzügyek kizsákmán) olásar8, adók emelé� sere, tulajdonjogot szerez az állam ingó vagyonára s uradalmai baszoneh'ezetére. A népesség hadifogolynak kell bogy tekintst! magát es mindent kerülni tartozik, ft

mi ft h8dser�g biztonságát veszélyeztetbetné. Egy had­\;selő fél kűldöttjei, kik az ellenséggel való targyalás "egett lettek kiküldve, ft fehér zaszló olta.lma alatt sért­betleDek Biztonlétükre mindent el kell követni, fi nél­kftl azonban. bogy ft tüzelést beszüntetnék. A háboru foJyamliban szerzódésa-k köthetők, melyeknek czélja; fegyverazünet kieszködéa6 az elesettek eltemetésóre, erődök és csapatok feladása és fegyvernyugvas ft bad­múködósek ideiglenes feltarlóztatására. A háború be­ftljezese Yagy hallgatólagos megegyezés útján következik be., a mi gyaKran előáll a háború folyamában az egyik fél es a másIk fél szövetségese közt, vagy az egyik fél teljes megsemmisH�stl, vagy végül békekötés útján, me­lyet rendeSt.>n elökEisútö prreliminarek előznek meg.

Azoknak az államoknak, melyek semlegesek, tartóz­kodniok kell a háborúba '\""Rló minden bea'\""atkozástól Csak llÍ.Zadás esetében kell ft f�nnálló kormányt támogat­niok. Ha a háború .semleges területen játszódik le, az á11amnnk az átlépő csapatokat fl batá.rtól lehero messze kell internaIni s éleltlmmel és ruházattal ellátni. A ke­reskedelmi forga.lom háború idején sem szünetel. Ellen­séges alattvalók vagyonR semleges bajón sza,bad. A sem­leges lobogó fedezi a rakodmányt. Ki van zárva a ke­resk�delmi forgalom ból a. csempészet, azaz oly tárgyak, melyek báborús czélokra szolgálnak s az ellenség kezéhez sloállittatnak. A csempészeti tilalom ér'\""ényre emelésére megengedletik a semleges bajók átkutatása ft hadviselö felek hadihajói által ErrtJ a hadihajó a kereskedelmi hajót szükség csetén éles töltései elsütésével kénysze­ritbeti, átvizsgálbatja a hajó' papirjait s ha gyBDU merül fól. atmotozhatja a hajót. De BZ igazolatlan motozás kárpótltisra kötel"z s az ellenséges tulajdon elvétele is külón biróaagok által igazolanfió, mely birósngok minden államban szerződésileg szervezvék B Angliában admirá­litás-biróslig a nevük.

Igy hangzanak nagyjában a f"nn811ó nemzetközi jog alaptétel�i, melyek a knlturállamok közt az összekötő kapcsot képezik s egyöntetü ala.pot teremtenek az embe­ritlsség es m\Ívelödés még ezután kívivnnd6 nagy viv­mányaihoz_

KÉPEIN KHEZ.

Az észa.kj hal·eztérról.

harcztértól távol lévén, csupán ft hirek olvasása nyo­

mlÍn himadt képzeletefkre vannak utalva fl felvotödö

bá-borus eseménveket illetöleg. llyen apróbb

· mozzanatokat tárnak olvasóink elé a

jelen számunkbtlD közölt kepek is, n melyek úgy együt­tesen, mint külön-külön élénken jellomzik n hadvise­

lesbtHl előforduló vá.ltozásokat es kntonaságunk lelom6-nyessécrét ott 9 hol ll. harczter strfLtégiai és felszerelés­b�1i hiányai� mesterséges alkotásokkal és önetszerű intézkedés.kkel kénytelenek pótolni.

A tüzérség figyelöhelye n fa. tetején arra szolgál, hogy ütogeinknek nz új pozicziókban való belövesét, belövés után fi löveseink hatását, valamint az ellenséges ütegek esetleges bely'\""ti.ltoztatá-sait, fi '\""áltozatos terepen kima­gasló fn tetejéről alaposabban meg lehessen figyelni. Mert csak ugy lehet helyesen irányitani es batásossá bmni ütegeink miiködését. ha a lehető legbiztosabban megállapitják a czelpontot. Ugyancsak hasonló czélt tizolgal ft léggömb is. Ii melyről II harcztór még nagyobb területen áHekinthető lévén. a fedezékekben elrejtett csapatoknak és ágyúknnk, valamint a. nagyobb távol­ságban történbelö csapatmozdulatoknnk madártávlatból 'faló felfedezéset. illet6leg megfigyelését nagyban elő­segiti.

HasonJó kiscgitö lel�ményesség folyománytl II sebe­sültat \'ivó 8zanitész működése is. Mert bizony sokszor elöfordul II nagykiterjedésü harcztéren. hogy kevés n hordágy, vagy éppen nincs is kéznél es a menetképto­len sebesültet fi vonatkozó képen láthntó módon kell fi segitöbelyre vinni. hogy minél előbb on-osi segélyben részesülbe8�en. Az pedig, bogy tüzérségi tartalék legény­sége faga.lyakból és szalma.ból hamarosan összetákolt fészerben helyezi el Q lovakat a várakoznsi idöre, arra mutnt, hogy a barczléren nemcsak az emberekről, ha­nem n lehetöseghez képest az állatokról is gondoskodnak_

A háború tartama óta sokszor volt már szó hadsore­günk motoros ngyuiról. A kik természetbon még nem látták ezt az úgynovezett 30 és fél czenliméteres mo­zsarnt, azok a jelen számunkban bemutatott jól sikerült Mpről kellő (og_lmat alkothatnak nlagukn"l<, hogy mi­lyen is ft, valósngban ez ft miiködés6 közbon mindont pusztitó érczszörnyeteg.

HIREK.

A baborllS li.llapotolt nap-nap utún ujabb L"iiVmónye­kd ,"utnak felszinrl.', a melyek nagy reszét fi modern tecbnika minden vivmányaival rendelkezö sajtó, nem­ctiak a hiradasokbao, hanem képokhen is igyekszik a nagyközönAég de vinni, bogy megismertesse okként fl hÁhorllskodti5 t:'gyt:s mozzanatait azokkal is, II kik II

Adományok. Gancz Géza hnvnsml.'zöi lakos !IZ örs utján, fl Dlagyar Vöröskereszt-egylet javára 2U karonM, Szigeti György őrmester, harkacsi örapnrnncsnok pedig, (\. hndbavonultak részóre beszerzcndő meleg rubll czól­jaira, 811ját ndomnnyakónl '50 koronát küldtok bozzánk Az nrlomlrnyokat rendeltetési helyeikre juttattuk

HadikölcBönkötvény-vásárláB. A folyó évben ki· hocsátott 6%·08 nIlami (hadi) kölcsőnkötvénYlJkből az óilsszonyróti örs tagjai közül Miklós Istvnn örsyezetö ('z. örmester tOOO, Czirl1 Sándor, Marosits Gyula csend­őrök 000 ;jOO, Bokos Dániel csendőr 4·00, Sn.nclor Gur-

- --� �� - . -

I •

1914 deczember 20. CSENDŐRSÉGI LAPOK 609

A7. éSZI\Id harcztó1'rtlJ. - RögMnr.ött lUozgl\ kórblb: Ó!l kötöJI!öholy_

gely es Pnt,rók Knrncson �cselldörök 300-300. összesen

3000 li értéket, mig fi felsőkaboli őrs tagj!li közül Dolák Márton já'T!\sörmester 200, Füleki István csendór I GOD, Sztaskó Károly csendőr 300, R. Nags János csendőr �OO, Körmendi Károly őrmester és Ács Gtlrgely csendőr pedig 100-100, összesen �500 korona édóket vnstl.rultak.

Egy karhata.lmi népfölkelő gyalogos megsebesitése. Tyingn ' Gyula, II BZfl.tmnrmegyei komorzáni örsre be'

osztott népfölkelő gyalogos deczember 6-I\.n az örs

szókhelyén levő Lebovics-léle ,'endéglöböl, IlZ ott garáz­dálkodó Bereoz Flóra és Bokrics Vazul Iwmol'zfÍ.ni lnl;:o­

sokat szolg álaton Jávül Idutnsitotta. Nt'vezettek ft ven­c1églöböl elbívozva, Tyillga néprölkelöt mogloatók es llzt

orozva megbím,uhn botütésekkol és kósszmnsokknl • .noi­voszelyeson megaebesitettók, ki a szatmm'-nómotii ka­

tonai kórhnzba sZIUJittntott. J3t\ntnlmnzói az Öl'S Illtnl

elfogyn , a szahnlÍ.r-nemelii Idr. iig,vészséguek aHndattak.

KÜLÖNFÉLÉK. A német �kémll buo8ulevele. A londoni törvónyszek

a mult napokban hallUrn. itélto Hnna Lody német. IUhl1n­polgt\l't, II ki Allglil\bllo llflzri.jfÍDI\.k fontos kótU13zo1glÍlntot

teljesitllU. Halls Lady olyan férlinsnn viselkorloH o. ttir-

gy.lá,on, hogy oz angol lapok n lognngyobb csodáln'

hangján irtak róla, A hnlálrllitelt börtönebó1 II következó bUCSu8ol'Clkat irta n6vérének: - Kedveseim ! Istenben biznkodtam és ö döntött. Az élet sok veszedelmen át vezetett ő engem és mindig megmentetl Megmuta.tta ne­kem az élet szépségeit, jobban, mint mlÍ.S millióknak cs én nem panaszkodhatom, HomokóJ,o.m lefutott 6S most nekolll is át kell mennem a sötét völgyön, mint 1\ nepoJ, e félelmetes harczá.bnn annyi derék boj túrsnmnllk . Itt nincs választás es azórt dicsösages öseillk szellemé\'el és bJitol" súgávnl megyt:)k sorsom elé : «Iste,nnal II cSlÍ.szárért es hllzáCrt.:» És eJetomet becsüljék, mint il hazu. oUAntu hozott szereny áldozatot. Bósi haltil II oSfltatéren bizo­nytÍl'tl szobb, ae n�keru nem ev. jutott és én itt halok Illag az ellenség országa.ball csöndben, iSUleretlenül. De az a. tudat, hogy hazlÍ.m azolgnlnttiban halok mog, könnyüvó toszi hnhilomnt. Mint tiszt fogok meghalni, nem mint kemo

A félhold és a osillag. A tudósokat már sok .. or log­ln.:koztatta n török birodalom jelvénye : fi. tel� ezüst hold osillaggfll 1\ szarvak között vörös vagy zöld alapon. E szimbolum eredetéről II legkülönbözőbb magyarázato­kat adják Némelyek azt állitJák, bogy eB B szimbolum az égi testek iruádást'na vezetendő vissza, mert a törökök

?lfobamed tunnnak ol fogadás&. o16tt csillllgimádók voltnk

Ebl)on n mngyaráMtbnn van némi vnlósilinüsl;\g, dCl

---

610 CSENDŐRSÉGI LAPOK 191� deo. ember 20.

ellene mondanak azok, a kik azt hiszik, bogy a törökök a félholdat, 8. maly Artemisznek volt a jelképe,' a görö­göktól vették át. Kel�ten nagyon el vaD terjedve egy monda, a mtlly a félboldDak ormáD védöczímerül való elfogadá.sát arra vez�ti vissza, bogy a bizancziak a.bban n.z időben. a mikor o. makedonok Konstantinápolyt ostromolták, nz tllsö negyedébtlD levő holdsarló fényenál lsmerték föl azt az uta.t, fl, melyen az elleDségközeledett. A. hivő törökök zD.Bzlójelvényük eredetét a prófetaoak egy csudájában keresik. E szerint Mohamed egy na.pon, 1\ mikor többen kételkedtek hala.lmában, a teli holdat kettévágta. ee egyik r�lét kabát jának ujjában elrejtette.

Az bizonyos, hogy a régi illiTek zlÍBzlajába.n is magvaIt ft félhold ft. csillaggal, m�rt a későbbi római császá.rok idtljeböl való iIlir pénzeken majdnem kivet el nélkül látható a félhold a osillaggal. Az elsó szultán, a ki a felholclat választotta jelvényül, Muhomed 'rakes volt, a ki It tizenkettedik század vége fele uralkoclott. Sátrának csúcsnt ezüstös alapon ragyogó felholdda! szokta díszí· l eni. Egytk utódja, Orkán szultán, n �izennegyedik szá zadban n janicsárokna.k zászlót' ajándékozo�t, fl melyet tlZÜSL félhold ékesitett és I. Szelim 1 5 1 2-ben törvény­ben rendljlte el, bogy e�entnl a. félhold h·gyen a török biro­

dalom czímere. Később o. félhold szarvai közé beleillesz­teltek egy csillagot, a maly Jupitert jelképezi, a kinek szerencsét hirdető fényében született Ozman, a török birodalom megala.pítója.

gok után. Nagy a nyugalom. Berlin különben maradt

a régi. Valamennyi üzlet nyitva es a vásárlók ma- is tömegesen keresik fel valamennyit. A világítással nem ta­

karékoskodnak, minden a. régi fényárban uszik. A pazar reklé.mvilágitások ma. sem szüntek meg. Az autMorgalom olyan nagy, mint eddig vou.. A beozinhiánynak nyoma sincs. Kávéházak és vendéglók zsufolva, ft nap egyes sza­ké.blln belyet sem lebet kapni. A mozikat töm�gesen keresik röl, gya.krBn be sem lehet jutni, a.nnyira meg­telnek. Az összes szinbázak, az állami ak is, előadó.sokat tartanak és a. látogatók száma. ma sem csökkent.. A szin­házak műsora, mintegy magától értetődőleg, alkalma.z­kodott '1l hé.borús viszonyokb oz. Klasszikus müveket és alkalmi darabokat játs.an.k. Nagyon meglepett, bogy mindenütt sok fia.lal, erös és fegyverképes férlit láttam. Észre Sdm lehet venni, bogy milliók 8. harczlél'tm vannak Hotalomban a. szemelyzf't erőteljes fia.tal ambeTekből állott, o. súnpa.doD erő8, fish1 statiszté.kat és szinésze­ket láttam, valamennyi közlekedési eszköznok fegyver­forgatásra is képes férfiak 8. vezetői. Női kalauzt csak egyet talá,ltam s "zt még 8. berliniel{ is megbámulták. Az utok, utcztik és terek hemzsegnek a katonáktól. E/lY részük a frontról tért vissza, hogy kipihenje 'mo.gá.t, má.­sok könnyen sebesültek, a. kik hamarosan visszatér· nek a harcztérre. Úgy lti.tszik, hogy Németországo(l.k még hatalmas tartalékai vannak. Meg egy meglepetés : A háború óta. Berlinben ettem elöször fehér kenyeret. (Hollandiában már betek óta badikenyeret rogy.s.tanak, ft, melyet rozs- és rizslisztkeverékböl sütnek.) A szállóm­ban gazdagon teríte.tt asztal. Németországban nyugodtan vá:rják B végeredményeket, biznak a győzelemben és pedig joggal.

Szerkesztői üzenetek.

Gyógyszerhiány Angliában. Az orvosi tudomány uj vivmányai, It legkeresettebb gyógyszerek o. nemet gyárak ból kerülnek ki és ezek a gyárak látták el a leg­fontosa.bb &,vógyszerekkel Angliti t és Francziaországot is. A ba.boru természetesen egészen megszünt.ett.e a gy6gy­szerberitelt és Angliában különösen érezhetövé vé.lt fi gyógysí'.eTbiliDy. Az angol kormány most bizottságoi küldött ki ebben az eletbevá.góa,n fontos ügyben. Ez a bizottság a mással nom pótolbató, hiányzó oryossagokra néz.ve tn.karékosságra. inti az orvosokat s megállapitja, bogy ez.ek az orvosságok milyen esetben baszuálbatók, vagy adott esetben IDikep lebet azoknak bizonyos pÓHá.sé.ról gondoskodni. A' sza.lycil, It brom, a kálisók, a kolmin, a formaldehyd, mind olya.n gyógyszerek, 1\ me.lycket csak Németol'l'Izó.gban tUlitanak elő s az uj angol rend�let értelmében ezentul a bromot csak epilep­tikusoknak, a szuli(')'lt csak heveny izületi csú7.han szenvedőknek szabad adni, az antipirin, aspirin, phc­neéutin, ergotin, pótló,sáról pedig a sokkal ('sekélyebb gyógyertékü Hzcrt:kk(,j kell gondoskodnl. A NémetoTszng­hól Angliába bevitt orvosslÍ.gok ára száz százalékkal emelkedett A ugyanez az eset áll fenn Franczíaorszagban is. Il hol a. sobeHült katonl\k szftzezrei erzik a gyógy­szerek hiányút.

A. szerkesztőség a szolgMattal knpc-'!olatos kérdé· sekre és névtelen levelekre nem vf\laszol, kéziratot vi8sza nem ad. levélben pedig csak igen kivételes oly e8etekben válaszol, ho. a vála�n: - kényesRégéllél Logva - nyilvánosan meg nem adhatÓ. Kórj Uk ennél. fogva olvasóinkat, hogy leveleikkeJ h61yegetfnc kUM· jenek.

'I htzt,lelölt. Ön nem viselhet.i.

,. (Iguj hely. C�ak cR6IH16r-egyénekro vonaf.kol'-ik. Sz. B. Nézetünk s;r.erint - ha az ügy t.éllyleg \Így Áll Óli h,.. �7. anyakönyvi laplm (I visolósro yaló jog:oflultl:;ng uo van vezotvo ­

Igon.

Zerllesti örs és H. 'r. Fsnt.i vó.las? (innok is �zl�l, A. S. tart. altiszt. TIyon maganjoA"i kárdóflboll ncm I\flhntnnk

MvilflgositÁflt. B. IH. Fogyolmi ügyek I HI\, pallBRlmk "nn fOI'(lnljnuak oMl o

jnr6ikhOlr.. '

D. OOO. f�jfálkor kezdődik és ójfólkor \'l\g�.6dik. n. ll. '2 "ro kor nem lehel megkezdoni ,'agy bofojozui.

Hogyan élnek Berlinben � Nemrég Berlinben tartóz­kodott ZimmormsDn rotterdami polga.rmesler, a ki ottani ta.pas1.talata.iról b�számolt ('gy roiterdami ujságbnn.

Az timb"r�k - úgymond - nem valami kiváncsin.k , nem s?Il�1fI'I?nltl< hl\(\ibirek és izgató hliború" ujdons!\-

BH4-. Vitntlwzók. Nózetiiuk flr.orinl nom. !({lt"R Cl\oloklwll (l.zoll1.Jnn OBnk nz előljárók "6Iom611�'o mÓl'vndó.

lL �. AT. nuynkönyvi lap mÓn'Rcl6. Abhl\n n , illlliú!li jog h>:,' \'o?ottohk.

- - - - .--

1914 deczember 20. CSEND6RSÉGI LAPOK 6 1 1

HIVATALO S RÉSZ. SZEMÉLXI ÜGYEK.

Legfelsőbb kézil'atok.

6 csó,s=dri és apostoli kü"ályi Felsége a következő legfelsőbb l,ézimlokRI méltóztalolt legkegyelmesebb.u Iri­bocsátani :

Kedves rokon Frigyes [őherezeg gyalogsági tábornok Úl' !

Midőn összes fegyveres EJ'ömet It háború hoz késl'.on·

létbe kellett h elyezni, Kedvességed il kivru.6 fontosságú hadeeregföpnrn,ncsnok i lí Uásl'lt való Fölhiváson1a.t öröm­mel és It legmagasabb kötelessegérzettöJ vezettetve kö­vette.

Bizalomma.l rubázhn.ttam Önre badseregeimnek hatnl­m as ellenségek ellen való vezetésének felelősségben túl­gazdag fehldatát.

Ön !t, bndjáratnak immár négy bónapos tartama �lfi,tt

öxömmel minden lildozatra kész saját eröinkkel és bii, legbösiesebb Bzövetségcseinkkel egyetemben, "áltozatQk­ban gazdag hadműveletekkol és izzó küzdelmekben az ellcnség siltoroit n leghaothatósa.bban a.kadályozta meg.

Haw'alialt seregem sokszorosan kipróbált vez6téseért

:al(arom hó.lat�lt ffilismeresemet kifejezni, midön Önt

ezennel tabornagyg�'ó. lúnevezem.

Kelt Bécsben, 1 9 J 4. évi deczember hó 8·áu. Fe)"encz J6zsef, s. k. Bár6 Hazai Samu. s. �.

Kedves Conrad báro gyalogsagi tábornok !

Ön fl, számban erös fölényben levő ellenség ellen imma.l' négy hónap óta tartó hősies küzdelemben hűen állva a hadvezér oldalán, kivó.ló tevékenységet fejtetot ki.

Ezt htHatlan elismerye, Önnek. az összes fegyTeres erőm vezér kari főnökének, az I. osztáJyu hadidisz.itmé­nyes kntonai érdemkeresztet adományozonf.

Kelt Bécsbou. 1 9 1 4. évi deczember pó 8·nn. jr'erencz J6zse(, s. k. Báró lfazai Samu s. u.

Ö cliá�zál'i é.s kii'á/yi Fens/ge Frigyes !,i'IIerc::eg úr, tábornagy, hadsereg főparancsnok a következő badpa­l'Ilncsot méltó:z.tatott kilJocsdtani :

Hadparancs. HadseregföhndiszáUas, 1914 deozember hó 9-én.

Ó cSCÚlzá" és apostoli királyi Felsége folyó évi deczember hó 8-án kelt legfelsőbb kéziret�val engem tá.bornagygyá kinevezni méltóztatott.

Katoná.k ! Pára,tlan bősiességtekkeL számomril fi, leg­

magasabb katonai méltóságot küzdöttétek ki .J Og08 büsz keséggel láthatjá.tok hadseregföparancsnoko­

toknak ezen rendkívüli kitüntetéséből, hogy az il majd­nem emberfeletti eröfeszités. melylyel ti a batalmas ellenséget feltartóztattátok, Ö csá3zari es apostoli ki­ralyi Felsége legrelsőbb elismeL"ésében részesült.

Katonák ! 'r�ljesihnenyeitek csodálatrameltók, de az ellenség még nincs legyőzve ! Legfelsöbb Hadurllnk meg­elégedésénok boldogi!ó luda ta uj e,öt fog nektek köl· csönözni. Már ingadoznak az ellenség sorni ; még ag,}" utolsó lllegrohauas és az ellenség leküzdése teljes.

Istennel, császarért. királyért és hazaért : előre ! fi'l"igyes. s. k.

föhorczeg. táboTlltlgy.

Legfelsőbb elhatál'o7.lÍsok.

Ö CSásZliri és apostoli királyi Felsége folyó évi ele­czembel' hó 5-én Bécsben kelt legfelsőbb elhatározti.­sával :

!lZ ellenség előtt i:a.nusitott Vitéz magatartása elisme­l"úseül : Paksi·Kiss Tibor, VIII. számu cseudörkerwet­beli hadnagynak, il luulitliszitwenyes 3. o,';:;t,il!)u ka/o­Ilaj él"llemlcen:s.;let legkegyelmesebb en adományoz ni méltó"t.tolt.

6 c�dszd,'i IÓS apostoli királyi FelséglJ folyó évi de­o.ember bó 3·án Bécsben kelt legfelsöbb elhatározn­

sávul : az ellenség elött tauusitott ki,Álóan kötelességbü

mngatartásul\ elismeréseiil : Nemeth Mihály csendőr

Magyar Köztisztviselők és Állami Alkalmazottak Takarékpénztára Köztisztviselői kölosönök törlesztésre.

r é s z v é n y t á r s a s á g Kölosönök lakbérletiltá. ellenében.

Előlegek értékpapirokra. Oaalildi házak és telepek létesitése.

Budapest, VII., Rákóczi.ut 76. sz.

= Telefon 153-44. szám. = Alaptöke 2.000,000 korona.

Külföldi pénznemek vé­Iale és eladása. Sonij elQ' eknek részletre és készpenzért való eladáea.

ElloonrJunk bot6tekot tnknrékpéoztliri köuy\'eC5kérc.. 1 Oly tnkllrékhctélek uUn, melyeke t bal bónnpi fclmondtlsi Idó lekötése mellett bcl;rcznck. cl intézetünkne), G% (hat) betét! kamntot (Izetünk..(A tokekllmatndó levonáslivlll.12 Ol,· tnllllrék­betét nllin, me!xnél ll betevó n% l. 'pontban Jelzetl fe)mondllsi Idöt ki lIem kuti, 6t,,% {öt és fél, betéli kamntot IItelünk. (A tókcknmntndó levoDdllhnJ.)

E1�leoet D1' uJtunk él1.ékpnpirokra, sorsjegyekre, vidéki la té· tetek rcs:t\'ényeire.

Szűm61yl kölcsönöket (olyósltunk kensséK mellett vagy Jel­diogo! blztositék ellenében. Jutnnyos kllmattétel mellett

Utulványok, Jnt6zvénye.k és obequek beszedÓ8ét elvUlalJIlk iKcn mérsóltcJt kü!1segek !elsz:dmildstival.

" eszünk ée eluduok értékpnplrokat, Idegen piOIClleL

�------------------------------------�

6 1 2 CSENDŰRSÉGI LAPOK 1�l4 deczember 20

ez. örmesternek a koroná.s eZlist él'd(],lIlkCt'e�:tel o vi­

/,{;slgi érCI/! s:altJgján es

Krisch Mihály cS6lldörnek az e:.iist érdemkcres:.tet II

,'ifé:sP!Ji él'em szaloyján legkegyelmesebbeD ndomó'­

nyozni méltoztlltott.

Adományoztatott :

a bndseregCöparancBDokslig által :

az ellenség előtt tanusitott kiválónD vitéz magatartá­sána.k elismeréseü} : a :!. os�tályn ezüst vitézségi érem

DemetrovicB Istvan, VI. BZlÍPlU cl:lendörkeriilet,heli örs­

vezetö cz. örmesternek ; továbbá :

a halkan haderők föparancsnokságn által :

az ellenség előtt tanusitott vitéz magatartásuk el­

ismeréseü1 : az I . OBZt8.lyU ezüst vitézségi érem : Péter

Sándor örmesklroek és Straoszky Zsigmond öravezetö

ez. örmesternek ; végtil

a 2. OBztáJyu ezüst vitézségi erem : Sütő Adalbert, Kerenyi György es Garamvölgyi Ferencz csenclőröknek.

DIcsérő elismerésben részesittettek :

n balkán haderők föparallcsnoksága által :

az ellenség előtt tanusitott vitéz magatartásukert : Kovács �Iárton csendőr cz. őrmester, Szchági József és Rep Gsörgy csendőrök.

Előléptettek ,

1914 deczember hó I 'ével :

A 00. kir. V. számu esendörkerület allományában ;

ÓTmeslcl'ekké :

Vatby József, CsorbD. József és Dodonka Ferencz örs­vezető ez. örIDElsterek j továbbá.

őrsvezető ez. órmesle1·ekl.é:

TaDezer József, Ondreják Vendel, Pintér István és Drahos Jónás csendőr cz. órmesterek ; végül

a bndrakelt sereg magasabb pnrancsnokságaiboz beosz­

tott tábori csendőrség törutisztjei által :

csendöt ez. órmesterekké :

1 9 1 4 október hó M-ével :

Ondris Izidor és Zedermann Imre V. szamu j

1914 október hó 30-áyaL

Molnár .János III., Jakab MiMly 1. és Pethő Lajos,

VI. számu ; 1914 november hó t O-ével :

Ferencz József 1., Schappert Oszká-r, Károlyi György,

Gurány Antal, Bacsó Ferencz, Szabó János 1., Toók

Mózes, Markoly Antnrl, Fitori András, Bartba Ferenoz�

Sandor Lázár, Wonnerlh György, Kuligovszky János és Füzesi Sándor VII. számu ;

1914 november hó �3-ával :

MagerIc Gyula és Kriscb Mihály V. számu ; Aradi György és Dedics

' János VI. számu j

1 9 1 1, november hó �4·ével :

BruszDni József, Gáspár Sándor és 'Miklós Lajos, II. szá-mu ; Horváth Lajos, Ember József, Nagy József 1., Molnár József, Sipöcz 11'eroDez, Petres Ferenez és Sali La.jos, VI. számu csendőrkeröletboli tábori csendörszol­gálalot teljesítő csendörök.

ÓVÁS és KÉRELEM! Szántó J6zsef 16 éve nálam kaphat6k : h· áll6 gépáruháza kl· ton.i hegyi, postllon

l zár61ag alanti czlmen Britania és Hclica létezlkSzegedenavá. kerU.p'ruk a tUnélküll rosi bérpalotában. Ki· Pathéfon beszél6gé-rem \.elJit lok eter Gde!· pek és lemezek r/ilu.· bar�llim.!, ügyeljenek I kala i. oilam un, caeo· hogy Illeg oe 16,euuk dÖrl�gi dll.nrr6gfpek hasonl6 net'C tt.6jek es e.s e kily nnltlfiUIHre. uigoruln Szánt6 6z8el ��L .. FóárJcgyzékem In-nevét köveleljék ren· t·� gye n küldöm. Virom delb megtételénél. Fl6krak· MUIIS uodlllhlutel b n uton kul· tAram pedIg nIncs Szegeden, dőm tid'őtIelemel sok eur pblOl6 de sebol u: orwgbln. Csakis bU" limDlk. : :

SZÁNTÓ J Ó Z S EF gépárúháza Szegeden. városi bérpalota.

Uárnay és fia, Budapest, UI., Gyár-utczD z6. 1 :!:�::tvánYOk Nagyvárad, Rulikovszki-ut 24. Szeged, Kárász-u. 9. I �:�!rb

üo�t Mindennemü felszerelési tárgyak

Celluloid kézelö é� dus raktára olcsó árakkal. nyakravalo Czipökrém Fegyverzsir Borotváló készlet 6, 10 és 20 éves

szolgálati kereszt stb. stb_

Szives figyelmébe ajánljuk, hogy 1915. évre szóló előjegyzési naptáraink megjelentek és azokat csakis megrendelésre küldhet jük ingyen. Megrendelés nél­kül portómentesen nem küldhetök_

. --- --- --.�� . _ _ o • - .;� ___ ......